10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei

10.4Az 1956-os forradalom és szabadságharc

kitörésének okai és főbb eseményei.

A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai

A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. szuezi válság szerepe, a magyar kérdés az ENSZ-ben).

1953Hruscsov

Tito

Ausztria

XX. pártkongresszus

Lehetőség a

változásra

Sztálin

„Semleges”

Petőfi Kör

Irodalmi újság

Művelt Nép

Írószövetség közgyűlése

személyi kultusz nyílt elítélése

tömeg a teremben...

..és az udvaron is.

A pártvezetés tombolt a dühtől, …

Petőfi Kör

Déry Tibor felszólalása

(MDP küldöttsége Jugoszláviában 1956 október 23)

Rákosi Mátyást

Szovjet pártvezetés

– (Josip Broz Tito,Gerő Ernő,– Hegedüs András)

meneszti

Gerő Ernő

Október 22-én Műegyetem diákjai megfogalmazzák

MEFESZSzegeden

Országszerte csatlakoznak a felsőoktatási intézmények

16 pontot

tüntetést szerveznek

DISZ-ből kiválik a

● Tüntetők menete a Lánchídon, középen kalapban Veres Péter népi író,a Nemzeti Parszt Párt volt elnöke, a Magyar Írók Szövetségnek elnöke

„Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk!”

„Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon!”

„Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!”

„Ruszkik haza!”

„Vesszen az önkény, éljen a törvény!”

● Veres Péter felolvassa ● a Petőfi, majd a Bem szobornál az

Írószövetség kiáltványát

a diákok pedig

16 pontot

Forradalmi hangulat a Bem szobornál

50 ezer tüntető lehetett, a tüntetés szenvedélytől fűtött de békés volt.

Esti órákra a tüntetők a parlament elé érnek, kb 200 ezresre duzzadt a létszám.

Megszületett a forradalom jelképe

Jelszavak követelései:

vezetésváltás

Nemzeti egységSzovjet csapatok

kivonása

1956. Október 23

éjszakáján ismét miniszterelnök lesz

Nagy Imre

A Blaha Lujza térre vitt Sztálin szobor

A tüntetők egy csoportja a Dózsa György úti Sztálin emlékműhöz vonult

Október 23

A rádió épülete az ostrom másnapján

● A stúdiók használhatatlanok , ekkora már lekapcsolták a rádióadókról. A pártközpontba rendeztek be ideiglenes stúdiókat

…..egy másik csoport a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai Október 23

Szovjet harckocsik Budapest utcáin

● A szovjeteket meglepte a fegyveres ellenállás.

Október 24

Október 24 könyvégetés

● A Váci utcai szovjet könyvesbolt előtt

Okt.24

● Tüntetők vesznek körül egy magyar T34-es harckocsit a Dimitrov téren, ma Fővám tér.

okt.24

● Tüntetők zsákmányolt T-54-es harckocsival a Tanács körúton, ma Károly körút

1956 október 25

● „az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták”.● A hírek hatására a délelőtt folyamán fegyvertelen

tüntetők tömege gyűlt össze Budapest több pontján:

Kormány közleménye

Deák téren

Bartók Béla úton

Astoriánál

Amerikai úton

Okt.25

● Nyugati pályaudvarhomlokzatáról ledobott „rákosi címerre”l.

Tüntetők a Szabadság téren

Tüntetők a Szabadság téren zsákmányolt harckocsikkal

Okt.25

● A békés tüntetők integetnek a Parlament előtt elhaladó szovjet harckocsinak

● Elfogott szovjet harckocsit vizsgáló járókelők

Okt.2511 óra körül golyózápor zúdult a Kossuth térre

Mindenki bizonyosra vette, hogy a mészárlást az AVH követte el,a testület iránti gyűlölet a végletekig fokozódott

Gerő Ernőt

Szuszlov Mikojan

Kádár János

Budapestre érkezik

Rövid tárgyalás után leváltották

első titkár

Okt.28

● Nagy Imre a Minisztertanácsi ülésen a Partlamentben

Az új kormány nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli a történteket OKTÓBER

28

megalakítását

kivonását

feloszlatását

NAGY IMRE rádióbeszédben jelentette be:

nemzeti ünneppé nyilvánítását

Este tízkor a rádióban közleményben szólították fel a fiatalokat az alakuló nemzetőrséghez való csatlakozásra, és

felfüggesztették a kijárási tilalmat.

Szovjet csapatok

amnesztiát

ÁVH

Új kormány

Március 15-e

Kossuth címer bevezetését

AVH

Nagy Imrel

szabadságharcosok

Október 29

rendőrség Forradalmi Katonai Bizottság

hadsereg

lefegyverzése

pártközpontból

Király Béla

kiszabadították a foglyokat.

Október 30 Szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről

szovjetvezetés

Mindszenty József

Budapesti Pártbizottság

Sajnálkozását fejezi ki a vérontás miatt

A kapcsolatok új alapokra helyezését igérte

Börtönből

Köztársaság téri ostroma

Nagy Imre bejelenti megszűnik Magyarországon

Egypártrendszer

Okt.30

● A Köztársaság téri Magyar Dolgozók Pártjának székház elfoglalását követően a tömeg egy halott, valószínűleg egy meglincselt AVO-s holtestét veszi körül

● A Köztársaság téri Pártház ostromát követően, valószínűleg az azt védő AVH-s katonát a fegyveres katonák és a feldühödött tömeg veszi körül.

Újabb szovjet csaptok érkeznek

MSZMP

Október 31

feloszlatják

rádióbeszédben jelentette be, hogy a kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, amelynek biztosításáért a négy nagyhatalomhoz fordult

vezetője

Kádár János

MDP

Munka felvételére szólítottak fel

Politikai Foglyok Szövetsége

kisgazdák lapjai

November 1

Újabb pártok és szervezetek újították fel tevékenységüket

MUNKÁS TANÁCSOK

Demokrata Párt

Megjelentek aszociáldemokraták

Cserkészszövetség

November 2

Küldöttséget indít

ENSZ KÖZGYŰLÉSÉRE

Kormány

Szociáldemokrata PártMSZMP

Független kisgazdapárt

(A tárgyalás része volt a szovjetek félrevezető akciójának)

összefogásra

November 3

Tárgyalásokat kezd a szovjetekkel

Koalíciós kormány

mond nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédet, felszólít az

Petőfi Párt

Mindszenty bíboros

Maléter Pál

November 4

a hivatalos történet írás lapjain.?

November 4

internált200000

menekült

Köztörvényes bűnözők kegyetlenkedései

● A Köztársaság téri Pártház ostromát követően, valószínűleg az azt védő AVH-s katonát a fegyveres katonák és a feldühödött tömeg veszi körül.

● Nagy Imre utolsó rádió üzenete a szovjet támadás órájában

Vasúti kocsik a Széna téren

Zsukov

Szovjet tankok a Szabadsághídnál

Tildy Zoltán beszédet mond a rádióban 1956. október 28-án

1956. okt.26-november 4 között a Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-helyettes, ám a forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában betegségére való tekintettel kiengedték, ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 4-én bekövetkezett haláláig.1989. július 6-án – az 1956-os forradalom mártírjaival együtt – a Legfelsőbb Bíróság kimondta a korábbi vádpontok és az ítélet törvénysértő voltát, és hatályon kívül helyezte őket. Halála után 28 évvel rehabilitálták.

Kéthly Anna

z Irodalmi Ujság címlapja 1956. október 6-án

Rajk László újratemetése

Rácz Sándor

Gáspár Sándor

Apró AntalKatonai ügyészség, bíróság és börtön a Fő utcában

Érettségi2006/május

20. Az alábbi feladat az 1956-os forradalom és szabadságharccal kapcsolatos. (hosszú)Mutassa be az 1956-os forradalmat követő megtorlások körülményeit, formáit, éstárja fel, hogy a megtorlásoknak milyen politikai és társadalmi céljai voltak!

forradalmat követő megtorlásA megtorlás fajtája Az áldozatok száma

Bírósági per 22 000Bírósági ítélet 16 000Internálás 13 000Kivégzés 229

„[…] A magyar elvtársak Szerov elvtárssal együtt […] a hadbíróság elé állítandószemélyek közé kiválasztottak: Dudás Józsefet (54 éves), a felkelés egyik szervezőjét,a budai felkelőcsoportok vezetőjét. Szabó Jánost (59 éves), aki a Széna téri fegyveresfelkelők vezetője volt. Zólomy Lászlót (40 éves), a Horthy-hadsereg volt tisztjét, aki afelkelés idején a Honvédelmi Minisztérium »forradalmi bizottmányának« tagja volt[…]” (Malenkov, Szuszlov, Arisztov és Szerov jelentése Moszkvának, 1956. november 30.)

„A Politikai Bizottság utasította a belügyminisztert, hogy a Nagy Imre és csoportjaügyében elkészítendő vádindítványban 3 fő vádpontot emeljenek ki. Ezek: a hatalomerőszakos megragadása, a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló összeesküvésszervezése és az imperialistákkal való szövetkezés.A Politikai Bizottság nem hozott határozatot a Nagy Imrére és csoportjára kiszabandóbüntetés kérdésében. Az ügy megvitatása során olyan vélemények hangzottak el,hogy a vádlottak között differenciálni kell, s bűnösségük fokának megfelelően a legsúlyosabbbüntetést kell kiszabni Nagy Imrére, Losonczyra, Donáthra, Gimesre,Maléterre, Szilágyira és Király Bélára, a többi vádlott esetében enyhébb büntetést lehetalkalmazni.” (Andropov jelentése az SZKP Központi Bizottságának 1957. augusztus26.)

„Az ellenforradalom meg akarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét,a társadalmi rendjét, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztályhatalmát, és helyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb formáját, a fasiszta diktatúrátakarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialista gyarmattáakarta változtatni hazánkat. […] Mindszenty, a középkori kardinális, NagyFerenc, a nemzetközileg ismert hazaáruló, az agg Horthy Miklós, a magyar nép világszerteismert hóhéra, Habsburg Ottó, úgymond »király«, egyszerre mozdultakmeg.” (Kádár János, 1958)

„Amikor elkezdték, azt mondták, hogy hatodrendű vádlott leszek, mire a nyomozásvéget ért, elsőrendű lettem, nem tudom, minek folytán. Államrend elleni összeesküvés,törvényes államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, többrendbeli megnem állapítható gyilkosság, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet,rablás, háromszori tiltott határátlépés. […] négy halálos ítéletet mondtak ki, aztánebből másodfokon maradt három […] Az ügyvédek kegyelmet kértek, beadták, ésÍrá átalakult a bíróság kegyelmi tanáccsá, ahol az én halálos ítéletemet megváltoztatták,a többiekét nem. […] 1970-ben […] közölték, hogy egyéni kegyelemmel szabadulunk,öt év felfüggesztéssel. […]” (Wittner Mária visszaemlékezése)„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való

„A forradalom vérbefojtása után, az üzemi forradalmi bizottmányban való részvételemmiatt elbocsátottak. REF-es (rendőri megfigyelés alatt álló személy) lettem.Több évig nem kaptam munkát. A gyermekeim nem kapták meg az ajánlást azegyetemi felvételihez, így nem tanulhattak tovább. A bátyámat többször is be akartákszervezni, hogy írjon rendszeres jelentést a családról, és az USA-ba disszidálórokonokkal való kapcsolattartásról.” (Egy visszaemlékezés)„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés

„A tömeges megtorlásnak nem egyszerűen a bosszúállás volt a célja, hanem az elrettentés:a lázadás megismétlésének a megakadályozása, annak kikényszerítése,hogy az emberek beletörődjenek a megváltoztathatatlanba. Tudtára adták mindenkinek,mivel jár a rendszer és a Moszkvától való függés elleni felkelés.” (Ripp Zoltán:1956 Forradalom és szabadságharc Magyarországon)