View
2
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
2016
A DIGITÁLIS VILÁG VESZÉLYEI
A XII. kerületben
tanuló 7-11.
osztályos tanulók
véleménye
Készítette: Dr. Kósa Éva – Dr. László
Miklós – Danó Györgyi
1
Tartalom
A kutatásról ................................................................................................................................................... 2
Válaszadók ................................................................................................................................................. 2
Főbb eredmények.......................................................................................................................................... 4
Részletes eredmények ................................................................................................................................... 7
Szekunder adatok: A média hatása a gyermekekre és fiatalokra, 2015 ..................................................... 45
Szülők vs. gyerekek ...................................................................................................................................... 46
2
A kutatásról
A XII. kerületi önkormányzat „A DIGITÁLIS VILÁG VESZÉLYEI” című kutatásának célja az
internethasználattal, az internet előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok széles
körben történő felmérése volt a XII. kerületben élő 7-11. osztályos fiatalok, szülők/nevelők és
pedagógusok körében. Az alábbi kutatási jelentés a tanulók válaszait mutatja be.
A diákok megkérdezése önkitöltős kérdőív segítségével történt.
Válaszadók
Összesen 1031 válaszadó került a mintába. Demográfiai jellemzőiket az 1. számú táblázat tartalmazza.
Ezen kívül az interjúalanyok tanulmányi eredményére és nyelvtudásukra is rákérdeztünk. Az angol
nyelvvel kapcsolatban mindössze a kérdezettek 2,5%-a nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem beszéli,
míg 6/10-ük jó vagy nagy jó angol nyelvismerettel rendelkezik. Más idegennyelv-tudásról a diákok 75%-a
nyilatkozott, de ez esetben már többen vannak, akik ezt vagy ezeket a nyelveket csak kicsit beszélik: 37%;
a jól vagy nagyon jól választ adók aránya pedig 38% volt. Azok, akik tanultak irodalmat, matematikát,
informatikát, és volt náluk osztályzás, továbbá nyilatkoztak is érdemjegyeikről, átlagosan
irodalomból 4,36-as
matematikából 3,94-as
informatikából 4,43-as
osztályzatot kaptak. A kutatási jelentésben a diákokat ezen eredményeik alapján „nem jó tanulók”, „jó
tanulók” és „kitűnő tanulók” kategóriába soroltuk.
3
1. táblázat
db %
Nem fiú 469 45
lány 562 55
Születési év (életkor) 1997 (19) 84 8
1998 (18) 164 16
1999 (17) 167 16
2000 (16) 175 17
2001 (15) 216 21
2002 (14) 200 19
2003 (13) 25 2
Osztály 7. osztályos 198 19
8. osztályos 227 22
9. osztályos 227 22
10. osztályos 205 20
11. osztályos 174 17
Édesapa iskolai végzettsége általános iskola 7 1
szakmunkásképző 37 4
érettségi 107 10
főiskola (diploma) 180 17
egyetem (diploma) 571 55
nem tudja 111 11
nem válaszol 18 2
Édesanya iskolai végzettsége általános iskola 6 1
szakmunkásképző 23 2
érettségi 122 12
főiskola (diploma) 247 24
egyetem (diploma) 529 51
nem tudja 93 9
nem válaszol 11 1
Külföldre utazás gyakorisága évente többször 463 45
kb. évente 365 35
2-3 évente, vagy ritkábban 106 10
szinte soha 72 7
nem válaszol 25 2
Válaszadók demográfiai jellemzői
4
Főbb eredmények
A 12. kerületben tanuló tinédzserek infokommunikációs eszközzel való ellátottsága igen magas. Szinte
minden gyermek (99%) úgy nyilatkozott, hogy van otthonukban internet, saját okostelefonja tízből kilenc
diáknak van (90%), de saját laptoppal is közel minden második gyermek (43%) rendelkezik. Ha nincs is
sajátjuk notebook, a családban jellemzően van olyan készülék, amit szabadon használhatnak (40%).
Összevonva az asztali és a hordozható számítógépeket egy kategóriába (asztali, laptop vagy tablet), több
mint a fiatalok 2/3-ának (69%) van saját készüléke.
A válaszadók átlagosan 8,34 éves korukban kezdték el használni az internetet. A fiúk kicsit előbb (7,92
év), mint a lányok (8,82 év). Kor szerinti bontásban nem szignifikánsak a különbségek, de a kirajzolódó
eredmények azt az ismert tendenciát erősítik, miszerint a gyermekek egyre korábban ismerkednek meg
az online világgal. A százalékos megoszlásokat tekintve kiemelendő, hogy a diákok 83%-a legkésőbb tíz
éves korábban már internetezett, azok aránya, akik ezt nyolc éves korukig tették meg 50%. A tanulók
legjelentősebb része (70%) hat és tíz éves kora között lépett be a digitális világba.
A 12. kerületi nebulók meglehetősen magabiztosak internetes tudásukat illetően. Közülük minden
második (52%) gondolja azt, hogy nagyon igaz rá az, hogy sokat tud az internetről és közel ennyien
vannak azok is (48%), akik úgy érzik, nagymértékben igaz rájuk, hogy a témában tudásuk meghaladja
szüleikét. A tanáraikat illetően valamivel visszafogottabban nyilatkoztak a válaszadók, de még így is
37%-uk tartja nagyon igaznak azt az állítást, hogy többet tud az internetről, mint a tanárai.
A források hitelességével kapcsolatban kiemelendő az az eredmény, hogy a válaszadók 69%-a szinte
mindig elhiszi, amit a szüleitől hall, azt, amit az iskolai oktatás során a tanáraitól hall, a 45%-uk, amit
pedig a Wikipedián olvas, a 35%-uk. Csak azzal kapcsolatban éltek komoly kritikával a tanulók, amit az
ismerőseik a Facebookon (vagy más hasonló oldalakon) osztanak meg.
Egy átlagos tanítás nélküli napon minden második (53%) megkérdezett fiatal egy-két órát tölt a
világhálón, tanítás nélküli napon viszont csak minden harmadik (32%) elégszik meg ennyi idővel. Tanítási
napon 8%-uk tölt több mint 4 órát az online térben, amikor viszont nincs iskola már közel háromszor
ennyien tesznek így (23%). Átlagosan nézve ez nagyjából azt jeleni, hogy tanítás nélküli napon,
másfélszer több időt töltenek a digitális térben a diákok, mint egy iskolai napon.
A netes tevékenységek közül a közösségi oldalak használata, a csetelés és az idegen nyelvű oldalak
nézése a leggyakoribb a vizsgált tinédzserek körében. A közösségi oldalakon a fiatalok 9/10-e (89%)
legalább heti rendszerességgel megfordul, a napi szinten használók aránya 77%. Csetelést és idegen
nyelvű oldalak megtekintését legalább heti szinten végzi a kérdezettek 8/10-e (78%), és közel ennyien
vannak azok is, akik legalább heti néhány alkalommal néznek online filmeket vagy sorozatokat (76%). Ez
utóbbi tevékenységre kevésbé jellemző a napi szintű gyakoriság, mint a korábban említett háromra.
Érdekesség, és az ismert trendeket (fiatalok inkább az azonnali üzenetküldést/kommunikációt
preferálják) igazolja az az eredmény, hogy bár csak a megkérdezettek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem
e-mailezik, de többségük ritkán teszi ezt. Mindössze 15%-uk végez napi szintű online levelezést, 36%
5
hetente ír/olvas e-mailt, de még ennél is többen vannak, 42%, akik legfeljebb havi néhány alkalommal
váltanak valakivel elektronikus levelet.
Tízből kilenc (91%) megkérdezett tagja a Facebooknak, a második legnépszerűbb közösségi oldal
(spontán említések) az Instagram, majd a Snapchat következik a sorban. A közösségi oldalakon átlagosan
392 ismerősük van a kérdezetteknek. A medián értéke 300, azaz a válaszadók egyik felének ennél több, a
másik felének ennél kevesebb online ismerőse van. Egy átlagos napon a legtöbb diák (37%) kb. egy órát
tölt közösségi oldalakon, de minden negyedik (25%) legalább három órát. A közösségi oldalakon található
profiljukat megtekinthetőségét csak kevesen szabályozzák egyéni beállításokkal. 28% profilja nyilvános,
míg 59% nyilatkozott úgy, hogy csak ismerősei láthatják teljes mértékben ezt/ezeket. A nemek közt
mutatkozik némi különbség a kérdésben, az érdemben válaszoló fiúk 37%-ának nyilvános a profilja, a
lányok esetében csak 23% ez az arány. A közösségi oldalakon a fiatalok jellemzően megadják
vezetéknevüket (89%), fényképüket (85%), iskolájuk nevét (68%). Az életkor tekintetében 57% megadja
valódi életkorát, míg 33% más kort ad meg, mint a valós.
A megkérdezett tinédzserek 9/10-e (89%) nyilatkozott úgy, hogy az osztályának van olyan Facebook
csoportja melynek csak diákok tagjai. Több mint minden második diák (57%) jelölte meg azt is, hogy
osztályuk létrehoz ún. Facebook eseményeket egy-egy alkalomra, és hogy van olyan csoportjuk is,
melynek a diákokon kívül tanárok is tagjai (56%). Az olyan Facebook csoportok melyeknek szülők (is)
tagjai, nem jellemzőek.
E-mailezni és chatelni a döntő többség személyes ismerőseivel szokott a leggyakrabban (sorban 84% és
89%). A online játék esetében sokkal gyakoribb az ismeretlenekkel, vagy csak online felületről ismert
személyekkel történő kontaktus. Külön vizsgálva az online platformokon másokkal legalább havonta
játszó válaszadókat, az látható, hogy bár a legtöbben leggyakrabban személyes ismerősökkel játszanak
(41%), de magas (29%) az ismeretlenekkel és az online ismerősökkel (22%) játszók aránya (7% nem
válaszolt a kérdésre).
Tizenhárom különböző rizikós, vagy bántó dologról kérdeztük meg a fiataloktól, hogy előfordul-e valaha
velük, hogy ilyen szituációba keveredtek. A válaszadók 2/3-a (65%) e-mailezett, chatelt már valakivel,
akivel előzőleg nem találkozott. 38% azok aránya, akik úgy nyilatkoztak az is megesett velük, hogy valaki,
akivel az interneten ismerkedtek meg, személyesen is szeretett volna találkozni és minden ötödik
válaszadó (20%) találkozott is ilyen személlyel. Minden harmadik tinédzserrel (32%) már megesett az is,
hogy valakihez közel került (barátság, szerelem) az online térben. Kiemelendő, hogy legalább minden
ötödik fiatal számolt be olyan esetről, amikor valaki felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta őt
chatelés, e-mailezés vagy más internetes tevékenység folyamán (24%), amikor valaki olyan képet közölt
róla, amihez ő nem járultál hozzá (21%), illetve amikor ő maga küldött valakinek durva üzenetet (20%).
Abban az esetben, ha valaki gúnyolná vagy sértegetné interjúalanyainkat, a legtöbben (88%)
megszakítanák az illetővel a kapcsolatot, illetve letiltanák e-mail címüket (81%). A diákok 3/4-e (76%)
válaszolta, hogy felszólítaná az illetőt, hogy fejezze be ezt. Háromból ketten szólnának barátaiknak (65%),
de szüleiknek már csak minden második (48%) diák számolna be erről. A tanárokat nem szívesen vonnák
be a probléma megoldásába a gyerekek, mindössze 8%-uk választaná ezt az utat. 26% mondta azt, hogy
jelentené a dolgot internetbiztonsággal foglalkozóknak, ugyanakkor szakembertől már jóval kevesebben
6
kérnének segítséget (12%). Minden negyedik válaszadó (25%) hasonló eszközökkel vágna vissza, mint
amit az őt bántó személy alkalmazott.
A megkérdezett tinédzserek arról számoltak be, hogy jellemzően nincsenek otthon szabályok a
médiafogyasztásukra vonatkozóan, legfeljebb odafigyelnek rá szüleik. Az egyetlen terület, ahol
szigorúbb a szabályozás, az az online vásárlás. Mindössze a diákok ötöde (22%) mondta, hogy erre
vonatkozóan nincsenek szabályok, 43%- esetében kifejezett szabályok nincsenek, de odafigyelnek rá a
szülők, míg 33% mondta, hogy szigorú szabályok vonatkoznak az internetes vásárlásokra. A legkevésbé
azzal foglalkoznak a szülők (legalább a kérdezettek felénél nincs szabály erre vonatkozóan), hogy
gyermekeik milyen oldalakat néznek meg a neten, mit töltenek le onnan, illetve hogy részt vesznek-e
online játékokban.
Mintegy tízből négy gyermekkel sosem beszél édesanyjuk, vagy édesapjuk arról, hogy mit csinált,
látott, vagy olvasott az interneten (38%) és sosem internetezik együtt vele (36%). A gyerekek 2/3-át
sosem bátorítják szüleik, hogy szerezzenek önállóan ismereteket az interneten (66%) és ugyanennyien
vannak (67%), akikkel sosem fordul elő, hogy szüleik leüljenek, melléjük miközben interneteznek (úgy,
hogy csak nézik, de nem szólnak bele abba, hogy mit csinál). A gyerekek 2/3-ával (66%) fordult már elő,
hogy szülei segítettek a neten keresni valamit. Hozzávetőlegesen minden második kérdezettnek
segítettek abban, hogy jobban tudja használni a netet (51%), magyarázták el, hogy miért jó vagy rossz
egy oldal (47%), büntetésből megtiltották, hogy netezzen (46%) és segítettek biztonsági beállítások,
szűrők alkalmazásában (44%). A legkevesebben, de így is a diákok valamivel több, mint 1/3-a említette
(36%), hogy édesanyja és/vagy édesapja segített, ha rossz történt vele a neten. A diákok bevallása szerint
szüleik nem sokkal aktívabbak az ellenőrzés területén sem. A szülői kontroll elsősorban a közösségi
oldalon található profilokra terjed ki, továbbá arra, hogy milyen információkat ad meg, mit tölt fel
magáról a kérdezett a netre. A lányok és a fiatalabb gyerekek esetében jellemzőbb ez a szülői kontroll.
Tanáraiktól lényegesen kevesebb segítséget kaptak a megkérdezett fiatalok. Ez esetben a
legjellemzőbb az volt, hogy magyarázatot kaptak arra, hogy egy weboldal miért jó vagy rossz és, hogy a
pedagógus segített abban, hogy jobban tudják használni a netet. Mindkét esetben az interjúalanyaink
33%-a nyilatkozott úgy, hogy erre már volt példa. A fiatalok 1/5-e (20%) kapott valaha tanárától
segítséget biztonsági beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában, valamint neten történő keresésben.
Csak a kérdezettek 8%-a számolt be arról, hogy ha rossz történt vele a neten, akkor oktatója segített
neki. Az sem jellemző, hogy az oktatók büntetés céljából megtiltsák a gyerekeknek a netezést, mindössze
a válaszadók 7%-ával fordult elő ez.
A fiatalok netes életében egyértelműen a barátoknak jut a legnagyobb szerep még akkor is, ha
segítségről van szó. 3/4-ük (73%) számolt be arról, hogy barátja segített már neki keresni valamit a
világhálón, közel minden második válaszadónak segített barátja abban, hogy jobban tudja használni a
netet (45%) és segített, akkor, ha rossz történt vele az online világban (42%). Harmadukkal (35%), az is
előfordult, hogy kortársa magyarázta el, hogy egy adott oldal miért jó vagy nem jó; a biztonsági
beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában viszont csak 27%-nak segített barátja.
7
Bár sok fiatal mondta, hogy tanultak a médiáról, a leggyakoribb említések technikai jellegű tudásra
vonatkoznak: weboldalak készítése (51%), filmkészítésről/beállításokról (45%), böngészőprogramok
használatáról, biztonsági beállításairól (42%).
Azok közül, akik tanultak bármilyen vizsgált (24 féle) témáról is, 31%-a minősítette egyértelműen
hasznosnak az elsajátított ismereteket, 50% szerint néha volt hasznos, míg 15% szerint többnyire nem ért
semmit.
Részletes eredmények
Az alábbiakban az egyes kérdésekre adott válaszok főbb megoszlásait mutatjuk be (ábrákkal1), valamint
néhány jelentősebb, a gyermekek különböző csoportjai közötti eltérést is kiemelünk.
Először a tanulókat az általuk használt eszközökről kérdeztük. Szinte minden gyermek (99%) úgy
nyilatkozott, hogy van otthonukban internet. Saját laptoppal is közel minden második gyermek (43%)
rendelkezik, de ha nincs is sajátjuk, otthon jellemzően van notebook, amit szabadon használhatnak
(40%). Több mint a fiatalok 2/3-ának (69%) valamilyen saját számítógépe: asztali, laptop vagy tablet. A
kérdés összefüggésben áll a válaszadók korával, míg a hetedikesek 56%-ának nincs egyetlen ilyen eszköze
sem, a tizenegyedikesek körében ez az arány már csak 30%.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek 5%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs otthon televízió készülékük,
további 3% pedig azt válaszolta, hogy van ugyan, de ő nem nézheti. A gyerekek 1/5-e (21%) rendelkezik
saját tévével.
1 Egyes ábrákon az áttekinthetőség érdekében az alacsony százalékos eredmények értékeit nem tüntettük fel a
grafikonon (jellemzően az egy-három százaléknál kisebb adatok esetén). Egyes esetekben a kerekítések miatt az eredmények együttes összege minimálisan eltérhet a 100%-tól.
8
1. ábra
7
32
24
23
40
5
36
8
6
6
6
3
3
10
6
40
19
35
44
32
71
19
41
90
43
42
33
26
24
21
10
9
2
2
okostelefon
laptop
hordozható mp3/mp4-lejátszó, iPod vagyhasonló eszköz
táblagép (tablet)
asztali számítógép
videojáték konzol
tv
e-könyv olvasó
hagyományos mobiltelefon
Milyen eszköz van otthon, mi az, amit te is használhatsz, és mi az, ami csak a tiéd: (%)
nincs otthon van otthon, de nem használhatom
van otthon és szabadon használhatom van olyan, amelyik csak az enyém
nem válaszolA D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
9
A megkérdezettek körében a legnépszerűbb szabadidős tevékenység a zenehallgatás, 9/10-ük (88%)
minden nap, vagy szinte minden nap hallgat zenét. Az aktívan, legalább heti rendszerességgel sportolók
aránya is hasonlóan magas, 86%. A legkevésbé koncertekre, illetve különböző kulturális helyekre
(színház, múzeum, komolyzenei koncert) szoktak járni a diákok. Legalább havi rendszerességgel az
előbbit 35%, az utóbbiakat 49% látogatja. A jobb tanulók gyakrabban olvasnak könyvet, sportolnak,
viszont ritkábban mennek el barátokkal valahova, vagy koncertre, illetve moziba.
2. ábra
88
48
20
28
13
3
7
38
49
26
20
18
10
7
4
2
5
24
19
26
39
61
27
45
2
6
5
21
24
32
26
44
43
3
6
16
8
2
21
8
zenehallgatás
sportolás (nem kötelező testnevelés órakeretében)
barátokkal elmenni valahová
könyvolvasás (nem kötelező olvasmányt)
újság, folyóirat olvasás
társasjátékozás, kártyázás
moziba menni
koncertre menni (pl. szórakozóhelyen)
színház, komolyzenei koncert, múzeumlátogatása (nem iskolai szervezésben)
Milyen gyakran szoktad végezni az alábbi tevékenységeket: (%)
szinte minden nap hetente egyszer-kétszer havonta egyszer-kétszer ritkábban soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
10
Átlagosan 8,34 éves korukban kezdték el használni az internetet a válaszadók. A fiúk kicsit előbb (7,92
év), mint a lányok (8,82 év). Kor szerinti bontásban nem szignifikánsak a különbségek, de a kirajzolódó
eredmények azt az ismert tendenciát erősítik, miszerint a gyermekek egyre korábban ismerkednek meg
az online világgal (sorban az átlag életkor a hetedikesektől a tizenegyedikesekig: 8,03-8,06-8,45-8,72-
8,59).
3. ábra
10,2
23
7
10
12
15
13
19
76
3
0,4 0,2
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 16
Hány évesen használtad először az internetet? (%)
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
11
A diákok fele magabiztosnak érzi az internettel kapcsolatos tudását, mindössze 5%-ok nyilatkozott úgy,
hogy nem igaz rá az az állítás, hogy sokat tud az internetről. A fiúk közül 64% válaszolta azt, hogy ez
nagyon is igaz rá, míg a lányok közül csak 44%. Az életkorral is nő a netes tudás, a hetedikeseknek még
csak 4/10-e (40%), addig a tíz és tizenegyedikeseknek már 6/10-e (62% és 60%) vélekedett így.
4. ábra
5241
5 2
Mennyire igaz rád: sokat tudok az internetről (%)
nagyon igaz kicsit igaz nem igaz nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
12
Amikor azt kérdeztük a tanulóktól, hogy ez a tudásuk a szüleikéhez viszonyítva milyen szintű, már
valamivel visszafogottabban nyilatkoztak. 18% érzi úgy, hogy a szülei többet tudnak e téren, a 81% közül,
aki úgy érzi jártasabb szüleinél az internetes kérdésekben 33% kicsit tartja ezt igaznak, 48% nagyon.
5. ábra
48
33
181
Mennyire igaz rád: többet tudok az internetről, mint a szüleim (%)
nagyon igaz kicsit igaz nem igaz nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
13
Tanáraik internetes ismeretet valamivel jobbra értékelték a diákok, mint szüleikét, de továbbra is saját
magukat érzik jártasabbnak a témában. 37% vélekedett úgy, nagyon igaz rá, hogy többet tud e téren
tanárainál, 41%, hogy kicsit igaz rá, míg 19%, nem tartotta ezt helytállónak.
6. ábra
37
41
19
3
Mennyire igaz rád: többet tudok az internetről, mint a tanáraim (%)
nagyon igaz kicsit igaz nem igaz nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
14
Egy átlagos tanítás nélküli napon minden második (53%) megkérdezett fiatal egy-két órát tölt a
világhálón, tanítás nélküli napon viszont már csak minden harmadik (32%) elégszik meg ennyi idővel.
Tanítási napon 8%-uk tölt több mint 4 órát az online térben, amikor viszont nincs iskola már 23%-uk.
Akár tanítási nap van, akár nem a rosszabbul tanulók több, a jobban tanulók kevesebb időt töltenek az
interneten.
7. ábra
12
25
27
16
8
8
3
1
kb. fél órát
kb. egy órát
kb. 2 órát
kb. 3 órát
kb. 4 órát
négy óránál többet
nem szoktam internetezni
nem válaszol
Mennyi időt töltesz internetezéssel egy átlagos tanítási napon? (%)
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
15
8. ábra
A netes tevékenységek közül a közösségi oldalak használata, a csetelés és az idegen nyelvű oldalak
nézése a leggyakoribb a vizsgált tinédzserek körében. A közösségi oldalakon a fiatalok 9/10-e (89%)
legalább heti rendszerességgel megfordul, a napi szinten használók aránya 77%. Csetelést és idegen
nyelvű oldalak megtekintését legalább heti szinten végzi a kérdezettek 8/10-e (78%), és közel ennyien
vannak azok is, akik legalább heti néhány alkalommal néznek online filmeket vagy sorozatokat (76%). Ez
utóbbi tevékenységre kevésbé jellemző a napi szintű gyakoriság, mint a korábban említett háromra.
Érdekesség, és az ismert trendeket (fiatalok inkább az azonnali üzenetküldést/kommunikációt
preferálják) igazolja az az eredmény hogy bár csak a megkérdezettek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem
e-mailezik, de többségük ritkán teszi ezt. Mindössze 15%-uk végez napi szintű online levelezést, 36%
hetente ír/olvas e-mailt, de még ennél is többen vannak, 42%, akik legfeljebb havi néhány alkalommal
váltanak valakivel elektronikus levelet. A legkevésbé népszerű online tevékenységek a saját blog vagy
twitter csatorna írása, 72% sosem tesz ilyet, továbbá az online rádióhallgatás, amit 60% nem szokott
végezni. Viszonylag magas még azok aránya, akik sosem játszanak az online térben, 44% nem szokott
ezen a platformon mással vagy más ellen játszani, és 39% nem szokott ilyet egyedül tenni. Az interneten
nem vásárolnak túl gyakran a megkérdezett fiatalok, de 63%-uk már kipróbálta ezt.
4
10
22
20
18
23
1
1
kb. fél órát
kb. egy órát
kb. 2 órát
kb. 3 órát
kb. 4 órát
négy óránál többet
nem szoktam internetezni
nem válaszol
Mennyi időt töltesz internetezéssel egy átlagos tanítás nélküli napon? (%)
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
16
9. ábra
A tanulók egyes csoportjai között jelentős eltérés van az online vásárlást illetően, a – kérdésre válaszoló –
fiúk 71%-a, a lányok 57%-a vett már valamit ily módon. A gyermekek korával nő az ezt kipróbálók aránya,
a hetedikesek esetében ez az arány 49%, a nyolcadikosoknál 63%, a kilencedikeseknél 66%, a
tízedikeseknél 68%, míg a legidősebbeknél 71%. A fiatalok anyagi helyzetére konkrétan nem kérdeztünk
rá, de választottunk egy olyan indikátort (milyen gyakran utaznak külföldre), ami jó megközelítéssel
megkülönbözteti a leginkább eltérő csoportokat. Az internetes vásárlás kipróbálása és ezen indikátor
között is összefüggés mutatható ki. Akik szinte sosem utaznak külföldre, azok körében az „e-vásárlók”
aránya 43%, míg a másik végletet képviselő évente többször utazók körében 71%. (A köztes arányok 2-3
évente, vagy ritkábban utazók: 51%, kb. évente utazók: 63%.) A kérdés természetesen összefüggésben áll
a válaszadó netes tudásával is. Azoknak, akik a legjártasabbnak tartják magukat e téren, 75%-a vásárolt
77
66
57
37
31
22
18
17
15
13
7
6
1
12
12
22
40
40
44
24
14
36
13
6
6
4
2
5
9
15
16
22
21
10
24
11
6
6
21
2
8
8
6
9
9
20
15
18
23
8
21
36
5
7
5
2
3
2
15
44
6
39
72
60
36
közösségi oldal használata (pl. Facebook)
csetelés (pl. Gtalk, Skype)
idegen nyelvű oldalak nézése (pl. hírek, blogok, fórumok,Facebook vagy twitter bejegyzések)
film, sorozat nézése
információkeresés nem iskolai feladatokhoz
információkeresés iskolai feladatokhoz
online telefonhívás (pl. Skype)
internetes játékok más emberekkel vagy más emberekellen
e-mail küldése és fogadása
internetes játék egyedül
saját blog, twitter csatorna (vagy hasonló) írása
online rádióhallgatás
internetes vásárlás
Milyen gyakran használod az internetet az alábbiakra: (%)
(szinte) minden nap hetente néhány alkalommal havonta néhány alkalommal
ritkábban soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
17
már neten, azok közül, akikre kicsit igaz csak, hogy sokat tudnak az internetről 51%-a, míg a legkevesebb
ismerettel rendelkezőknek 41%-a. A tanulmányi eredményeket tekintve gyakoribb közösségi oldal
használat jellemzőbb a gyengébb tanulmányi eredménnyel rendelkezőkre, és ugyanez igaz az saját blog
vagy twitter csatorna írására, az idegen nyelvű weboldalak böngészésére, illetve az online film és sorozat
nézésre is.
18
Egy egyszerű választásos kérdéssel is vizsgáltuk a netezési szokásokat. Ez esetben a válaszadóknak annyit
kellett jelölniük az egyes tevékenységekkel kapcsolatban, hogy ezeket szokták-e végezni vagy sem
(anélkül, hogy ennek gyakoriságáról nyilatkoznának).
10. ábra
Kiemelendő, hogy tízből nyolc diák (79%) szokott zenét és/vagy filmet letölteni (a hetedikes és
nyolcadikos gyerekekre, illetve a jobb tanulókra valamivel kevésbé jellemző). Ez különösen érdekes a
következő két kérdés tükrében. A fiatalok által használt/letöltött szoftverekről a kérdezettek 30%-a véli
úgy, hogy többségében nem legálisak, míg a filmek, zenék esetében 41%. Azok aránya, akik szerint
mindegyik az, igen alacsony: 6% és 10%. A letöltési szokásokban nincs különbség annak függvényében,
hogy a fiatalok ezt mennyire tartják legálisnak, aki úgy gondolja, hogy ez törvénytelen, ugyanúgy tölt le,
mint az, aki azt gondolja, hogy többségében ezeket a tartalmakat jogszerűen „leszedheti a netről”.
94
79
61
54
31
29
27
8
5
20
39
43
68
70
73
90
1
1
1
2
1
1
1
1
böngészni
zenét-filmet letölteni
file-t feltölteni (fénykép, video, zene)
közös tevékenységben résztvenni
szoftvert letölteni
megosztani (videót, torrent oldalakat, stb)
webkamerát használni
weblapot készíteni
Melyiket szoktad csinálni az interneten: (%)
szoktam nem szoktam nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
19
11. ábra
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a fiatalok a médiában látottakat mennyire azonosítják a valóággal. A
kérdésben véleményt nyilvánító fiatalok között csupán a lakások és az öregek esetében voltak
többségben azok, akik a kettőt inkább azonosnak találják (teljesen és inkább olyan válaszok). Az öregek
esetében válaszolták a legtöbben, de még így is csak 15 százaléknyian, hogy ők teljesen olyanok a való
életben, mint amilyennek a média láttatja őket. Leginkább a szexről és a szerelemről gondolják a fiatalok,
hogy egyáltalán nem olyan a digitális világban, mint a hétköznapokban (sorban33% és 32% válaszolta
ezt).
6
10
61
47
30
41
3
2
szoftverek
filmek/zenék
Szerinted legálisak a fiatalok által használt/letöltött ... (%)
mindegyik az többségük igen többségük nem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
20
12. ábra
6
15
10
6
6
7
3
6
3
52
35
32
32
29
23
21
13
14
33
35
37
44
43
44
54
39
49
7
11
20
15
19
25
22
33
32
1
3
2
3
2
2
2
10
2
lakások
öregek
iskolák
szülők
tinédzserek
veszekedés
sztárok, celebek
szex
szerelem
Szerinted a médiában ábrázolt alábbi helyszínek, jelenségek vagy személyek mennyire olyanok, mint
a való életben: (%)
teljesen olyan inkább olyan inkább nem olyan egyáltalán nem olyan nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
21
Egy kérdéssor segítségével azt is vizsgáltuk, hogy a diákok mennyire tartják hitelesnek a különböző
forrásokból szárazó információkat. A szüleiktől hallottakat tízből heten (69%) mindig elhiszik, a tanárok
esetében már csak 45% álltja ezt, de a Wikipédia megítélése sem sokkal rosszabb, ez esetben 35%
nyilatkozott így. Az egyetlen olyan – vizsgált – tartalom, amivel szemben kifejezetten kritikusak a tanulók,
az az ismerősök által a Facebookon megosztott információ, ezeket 39% szinte sosem hiszi el. A jobb
tanulókra jellemzőbb, hogy hisznek szüleiknek és tanáraiknak.
13. ábra
69
45
35
16
5
4
28
51
57
79
77
55
2
4
7
4
17
39 2
amit a szüleidtől hallasz
amelyeket az iskolai oktatás során a tanáraidtól hallasz
amit a Wikipedián olvasol
amit a barátaidtól hallasz
az interneten olvasol (látsz, hallasz)
amit az ismerőseid megosztanak a Facebookon (vagymás hasonló oldalakon)
Menyire hiszed el azokat a dolgokat, információkat, ... (%)
szinte mindig elhiszem többnyire elhiszem szinte sosem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
22
Tízből kilenc (91%) megkérdezett tagja a Facebooknak, a második legnépszerűbb közösségi oldal
(spontán említések) az Instagram, majd a Snapchat következik a sorban. A közösségi oldalakon átlagosan
392 ismerősük van a kérdezetteknek. A medián értéke 300, azaz a válaszadók egyik felének ennél több, a
másik felének ennél kevesebb online ismerőse van. Érdekes összefüggést mutat a Facebook regisztráció
és a válaszadók tanulmányi eredménye. A kitűnő tanulók 15%-ának nincs profilja a legnagyobb közösségi
oldalon, a jó tanulók esetében ez az arány 6%, a nem jó tanulók esetében pedig 3%.
14. ábra
91
7
9
91
0,5
2
Myvip
Melyik közösségi oldalon regisztráltál: (%)
igen nem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
23
Egy átlagos napon a legtöbb diák (37%) kb. egy órát tölt közösségi oldalakon, de minden negyedik (25%)
legalább három órát.
15. ábra
A lányokra jellemzőbb a sok használat, a fiúk körében gyakoribb, hogy nem vagy csak minimális időt
szánnak erre. Az életkorral is látványosan nő a közösségi oldalakon töltött idő. A fél óránál kevesebb időt
erre szánók aránya (bele értve a semennyi időt is), a hetedikesek körében 35%, a tizenegyedikesek
körében már csak 6% (a köztes értékek sorban az évfolyam növekedésével: 22%, 12%, 6%). Ezzel
párhuzamosan a legalább három órát ezeken a szájtokon időzők aránya a legkisebbeknél még csak 10%,
a legnagyobbaknál már 40% (a köztes értékek sorban az évfolyam növekedésével: 20%, 28%, 31%).
Összefüggés mutatható ki a tanulmányi eredmény és a közösségi oldalakon töltött idő között is, a nem jó
tanulók 25%-a 3-4 órát, 19%-a 4 óránál is több időt szán egy átlagos napon ezekre az oldalakra, a jó
tanulóknak sorban 18%-a és 9%-a tesz így, míg a kitűnő tanulóknak mindössze 12%-a, illetve 4%-a.
5
11
20
37
16
9
1
semennyit
pár percet
kb. fél órát
kb. egy órát
kb. 3-4 órát
4 óránál többet
nem válaszol
Mennyi időt töltesz egy átlagos napon a közösségi oldalakon? (%)
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
24
Nem teljesen azonos időintervallumok segítségével vizsgáltuk az internetezésre fordított és a közösségi
oldalakon töltött időt, illetve az internetezésnél megbontottuk ezt iskolai és tanítás nélküli napokra, de
ezen értékek grafikus ábrázolása így is azt mutatja, hogy a gyermekek nagyjából fele az internetezésre
fordított idő legnagyobb (vagy akár egész) részét a közösségi oldalakon tölti.
16. ábra
16
3
2
1
4
46
22
14
8
8
6
5
29
44
28
20
9
6
5
18
15
46
49
42
27
16
7
1
7
17
32
37
18
2
1
4
8
24
52
kb. fél órát
kb. egy órát
kb. 2 órát
kb. 3 órát
kb. 4 órát
négy óránál többet
nem szoktam internetezni
Inte
rnete
zés
se
l tö
ltö
tt i
dő
tan
ítás
nélk
üli n
ap
on
Közösségi oldalakon töltött idő, az átlagos tanítás nélküli napi internetezés függvényében (%)
semennyit pár percet kb. fél órát kb. egy órát kb. 3-4 órát 4 óránál többet
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
25
A közösségi oldalakon található profiljukat megtekinthetőségét csak kevesen szabályozzák egyéni
beállításokkal. 28% profilja nyilvános, míg 59% nyilatkozott úgy, hogy csak ismerősei láthatják teljes
mértékben ezt/ezeket. A nemek közt mutatkozik némi különbség a kérdésben, az érdemben válaszoló
fiúk 37%-ának nyilvános a profilja, a lányok esetében csak 23% ez az arány.
17. ábra
28
59
2
6
4
nyilvános
ismerősök
csak én
egyéni beállítást használok (csak egyesismerőseim, vagy egyesek kivételével a többiek
láthatják)
nem válaszol
Az általad leggyakrabban használt közösségi oldalon ki láthatja a profilodat? (%)
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
26
A közösségi oldalakon a fiatalok jellemzően megadják vezetéknevüket (89%), fényképüket (85%),
iskolájuk nevét (68%). Az életkor tekintetében 57% megadja valódi életkorát, míg 33% más kort ad meg,
mint a valós. A kettő között tapasztalható némi átfedés (5% esetében), itt feltételezhetően egyes
oldalakon a valós, míg más oldalakon nem valós kort adtak meg. 16% azok aránya, akik mindkét esetben
nemmel válaszoltak, ők feltételezhetően egyáltalán nem adják meg korukat ezeken az oldalakon.
18. ábra
89
85
68
57
33
13
12
3
10
14
31
42
66
86
87
96
1
1
1
1
2
1
1
1
vezetéknevedet
fényképedet
iskolád nevét
valódi életkorodat
egy más életkort adtál meg
kapcsolat (egyedülálló, házas, bonyolult kapcsolatstb.)
telefonszámodat
címedet
Az általad leggyakrabban használt közösségi oldalon mit tartalmaz a profilod: (%)
igen nem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
27
A megkérdezett tinédzserek 9/10-e (89%) nyilatkozott úgy, hogy az osztályának van olyan Facebook
csoportja melynek csak diákok tagjai (8% állította, hogy nincs ilyen, míg 3% nem adott érdemi választ).
Több mint minden második diák (57%) jelölte meg azt is, hogy osztályuk létrehoz ún. Facebook
eseményeket egy-egy alkalomra, és hogy van olyan csoportjuk is, melynek a diákokon kívül tanárok is
tagjai (56%). Az olyan Facebook csoportok melyeknek szülők (is) tagjai, nem jellemzőek.
19. ábra
89
57
56
10
3
2
8
40
41
86
93
94
3
4
3
5
4
4
olyan csoport, amelyeknek csak diákok tagjai
olyan Facebook események, amelyeket különalkalmakra hoznak létre
olyan csoport, amelyeknek diákok és tanár(ok)tagjai
olyan csoport, amelyeknek csak szülők tagjai
olyan csoport, amelyeknek diákok és szülő(k)tagjai
olyan csoport, amelyeknek diákok, tanár(ok) ésszülő(k) is tagjai
Van(nak) Facebook csoportja(i) az osztálynak: (%)
van nincs nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
28
E-mailezni és chatelni a döntő többség személyes ismerőseivel szokott a leggyakrabban. A online játék
esetében sokkal gyakoribb az ismeretlenekkel, vagy csak online felületről ismert személyekkel történő
kontaktus. Külön vizsgálva az online platformokon másokkal legalább havonta játszó válaszadókat, az
látható, hogy bár a legtöbben leggyakrabban személyes ismerősökkel játszanak (41%), de magas (29%) az
ismeretlenekkel és az online ismerősökkel (22%) játszók aránya (7% nem válaszolt a kérdésre).
20. ábra
84
89
39
4
6
13
6
1
19
6
4
28
e-mailezel legtöbbször
chatelsz legtöbbször
játszol online legtöbbször
Kivel...? (%)
személyes ismerőssel online ismerőssel ismeretlennel nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
29
A túlzott nethasználatra utaló jelek közül a leggyakrabban az fordul elő a megkérdezettekkel, hogy
zavarja őket, hogy nem lehetnek a neten, 17%-ukkal ez gyakran megesik, 58%-ukkal csak ritkán. Az, hogy
azt veszik észre, hogy szörfölnek, noha nem kerestek semmit negyedükkel (25%) gyakran megesik,
további 42%-kal alkalmanként. Az online világ miatt gyakran tölt kevesebb időt a családjával, barátaival
16%, de további 45%-kal is megesik ez alkalmanként. A kérdezettek saját bevallása szerint viszont a
többséggel (54%) olyan sosem fordul elő, hogy képtelen lett volna kevesebb időt tölteni netezéssel,
holott próbálkozott vele, azt pedig 85%-uk tagadta, hogy lett volna, hogy nem eszik vagy iszik az „online
elfoglaltsága” miatt.
21. ábra
17
25
16
12
3
58
42
45
33
10
24
31
39
54
85
2
2
1
1
1
zavar, hogy nem lehetsz fenn a neten
azon kapod magad, hogy szörfölsz, noha nemkerestél semmit a neten
az internetezéssel töltött idő miatt kevesebbetvagy a családoddal, barátaiddal
próbáltál kevesebb időt tölteni a netezéssel, denem sikerült
nem eszel, vagy nem iszol az internetezés miatt
Milyen gyakran fordul veled elő, hogy...? (%)
gyakran ritkán soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
30
Megkérdeztük a tanulóktól, hogy milyen különböző beállításokat, illetve egyéb biztonságos
nethasználattal kapcsolatos tevékenységeket tudnak megcsinálni az interneten, továbbá, hogy ezeket
szokták-e végezni. A legtöbb tevékenység nem okoz gondot a fiataloknak, legtöbben (25%) a
szűrőbeállításokkal kapcsolatban mondták, hogy nem tudják mi az és ezt csak minden negyedik
válaszadó (24%) szokta megváltoztatni.
22. ábra
67
65
64
62
56
54
53
25
24
29
33
32
34
36
41
41
70
48
3
2
3
3
7
3
4
4
25
Közösségi oldalon beállítani, hogy kik láthatják azegyes bejegyzéseidet, fényképeidet,
megosztásaidat, üzenőfaladat
Megváltoztatni egy közösségi oldalon a személyesadatlapod/profilod.
Blokkolni annak az üzeneteit, akitől nem szeretnéltöbbet kapni.
Közösségi oldalon beállítani, hogy kik láthatják aprofilodat
Könyvjelzőt tenni egy weboldalra.
Összehasonlítani különböző weboldalakat, hogyellenőrizd, igaz-e egy információ.
Törölni az általad látogatott weboldalakról szólónyilvántartást (az előzmények listáját).
Megkeresni az internet biztonságos használatáravonatkozó információkat.
Megváltoztatni a filter(szűrő)-beállításokat.
Melyiket tudod megcsinálni az interneten: (%)
szoktam nem szoktam nem tudom mi az nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
31
Közösségi oldalon, chaten, skype-on, vagy „ismerkedős weboldalon” a diákok több mint 1/3-a adta már
meg valakinek, akit nem ismer személyesen a nevét (38%), az érdeklődési körét vagy hobbiját (35%), és
hozzávetőlegesen ötödük az életkorát vagy születési adatait (20%), fényképét (19%), és e-mail címét
(17%). 8% azok aránya, akik információt adtak egy ilyen személynek arról, hogy elutaznak.
23. ábra
38
35
20
19
17
8
2
2
1
1
61
64
78
80
82
91
96
97
98
98
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
nevedet
érdeklődési körödet, hobbidat
életkorodat, születési adataidat
fényképedet
e-mail címedet
információt arról, hogy elutazol
lakcímedet
szüleid nevét
saját bankkártyaszámodat
szüleid bankkártyaszámát
Előfordult már, hogy közösségi oldalon, chaten, skype-on, vagy „ismerkedős weboldalon” valakinek, akit nem ismersz személyesen megadtad a(z)...? (%)
igen nem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
32
Tizenhárom különböző rizikós, vagy bántó dologról kérdeztük meg a fiataloktól, hogy előfordul-e valaha
velük, hogy ilyen szituációba keveredtek. A válaszadók 2/3-a (65%) e-mailezett, chatelt már valakivel,
akivel előzőleg nem találkozott. 38% azok aránya, akik úgy nyilatkoztak az is megesett velük, hogy valaki,
akivel az interneten ismerkedtek meg, személyesen is szeretett volna találkozni és minden ötödik
válaszadó (20%) találkozott is ilyen személlyel. Minden harmadik tinédzserrel (32%) már megesett az is,
hogy valakihez közel került (barátság, szerelem) az online térben. Kiemelendő, hogy legalább minden
ötödik fiatal számolt be olyan esetről, amikor valaki felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta őt
chatelés, e-mailezés vagy más internetes tevékenység folyamán (24%), amikor valaki olyan képet közölt
róla, amihez ő nem járultál hozzá (21%), illetve amikor ő maga küldött valakinek durva üzenetet (20%).
24. ábra
65
39
38
36
32
24
21
21
20
17
15
14
13
34
59
61
63
66
75
78
77
79
82
84
85
86
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
emaileztél, chateltél valakivel, akivel előzőleg nemtalálkoztál
pornográf oldalra kerültél
valaki, akivel az interneten ismerkedtél meg, az életbenis szeretett volna találkozni veled
szörfölés közben durva, agresszív jelenettel találkoztál
valakihez közel kerültél (barátság, szerelem) azinterneten
felzaklatott, fenyegetett vagy zavarba hozott valakichatelés, e-mailezés vagy más internetes formában
valaki olyan képet közölt rólad, amihez nem járultálhozzá
és találkoztatok is
valakinek durva üzenetet küldtél
emailezés, chatelés közben másnak adtad ki magadat
valaki kéretlenül szexuális ajánlatot tett neked
valaki fenyegető, zaklató vagy agresszív üzenetet vagylevelet küldött neked
a barátaid vagy osztálytársaid kihagytak valamiből, vagygúnyoltak a neten
Előfordult-e, hogy... (%)
igen nem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
33
Az egyes szituációkat a demográfiai jellemzők tükrében is vizsgáltuk. Számos jelentős különbséget
mértünk az egyes csoportok esetében.
A nemeket illetően abban nincs különbség a két nem között, hogy mennyien ismerkedtek meg az online
térben valakivel, aki a valóságban is szeretett volna találkozni velük, viszont a fiúk 27%-a állítja, hogy
találkozott is ilyen személlyel, míg a lányoknak csak 17%-a. A fiúkra valamivel jellemzőbb, hogy magukat
a neten más valakinek adták ki, 21%-uk tett már így, a lányoknak 14%-uk. A fiúk esetében gyakoribb az is,
hogy pornográf oldalra kerültek, esetükben 53% járt (vagy tett) így, a lányok közül pedig 29%. A lányok
28%-a, a fiúk 19%-a számolt be olyan esetről, amikor valaki felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta
őket chatelés, e-mailezés vagy más internetes tevékenység folyamán. A durva üzenetek küldői viszont
inkább fiúk, közülük kétszer annyian (28%) tettek így, mint a lányok közül (14%).
Az, hogy e-mailezett, chatelt valakivel, akivel előzőleg nem találkozott a hetedikesek 55%-ával még
sosem fordult elő, a tizenegyedikesek közül viszont már csak 22% állította ezt (a köztes évfolyamokban
folyamatosan csökken ez az arány). A hetedikesek 23%-a, a tizenegyedikesek 51%-a ismerkedett már
meg a neten valakivel, aki a valóságban is szeretett volna találkozni velük, a legkisebbeknek csak 8%-a
találkozott is ilyen személlyel, a legnagyobbaknak viszont 33%-a. (Ezek az arányok a köztes
évfolyamokban: nyolcadikosok 34% és 19%, kilencedikesek 44% és 25%, tízedikesek 43% és 23%.) Az is
jellemzőbb a nagyokra, hogy közel került (barátság, szerelem) az interneten valakihez; a legkisebbek
24%-a számolt be ilyen esetről, a legnagyobbaknak már 39%-a. Olyan képet, aminek közzétételéhez a
válaszadó nem járult hozzá a hetedikesek 13%-áról, a tizenegyedikesek 25%-áról tett már közzé valaki a
világhálón. Online szexuális ajánlatot a legfiatalabbak 9%-a, a legidősebbek 21%-a kapott már. A durva,
agresszív jelentekkel és a pornográf oldalakkal való találkozás is hozzávetőlegesen kétszer jellemzőbb a
legnagyobbakra.
Tanulmányi eredmények függvényében a legtöbb szituáció a jobb tanulókkal ritkábban fordult elő
(kivéve: olyan kép közzététele, amihez nem járult hozzá a kérdezett, a barátok vagy osztálytársak
kihagyták valamiből, vagy gúnyolták a neten, pornográf oldalra kerülés) - és e különbségek gyakran
szignifikánsak.
34
Abban az esetben, ha valaki gúnyolná vagy sértegetné interjúalanyainkat, a legtöbben (88%)
megszakítanák vele a kapcsolatot, illetve letiltanák e-mail címüket (81%). A diákok 3/4-e (76%) válaszolta,
hogy felszólítaná az illetőt, hogy fejezze be ezt. Háromból ketten szólnának barátaiknak (65%), de
szüleiknek már csak minden második (48%) diák számolna be erről. A tanárokat nem szívesen vonnák be
a probléma megoldásába a gyerekek, mindössze 8%-uk választaná ezt az utat. 26% mondta azt, hogy
jelentené a dolgot internetbiztonsággal foglalkozóknak, ugyanakkor szakembertől már jóval kevesebben
kérnének segítséget (12%). Minden negyedik válaszadó (25%) hasonló eszközökkel vágna vissza, mint
amit az őt bántó személy alkalmazott.
25. ábra
A jobb tanulókra kevésbé jellemző, hogy ők is gúnyos, sértő levelet küldenének az őket bántó
személyeknek, viszont azok aránya is kisebb, akik annyiban hagynák a dolgot és semmit nem tennének.
Rájuk az is jellemzőbb, hogy szüleikhez fordulnának egy ilyen szituációban.
88
81
76
65
48
26
25
12
12
8
10
18
22
33
51
72
73
86
86
90
1
1
1
2
1
2
1
2
2
2
megszakítanám a kapcsolatot vele
letiltanám az e-mail címét
felszólítanám, hogy fejezze be
szólnék a barátaimnak
szólnék a szüleimnek
jelenteném az internetbiztonsággalfoglalkozóknak
én is gúnyos, sértő levelet küldenék neki
segítséget kérnék szakemberektől
semmit
szólnék a tanáraimnak
Mit tennél, ha valaki az interneten fenyegetne vagy gúnyolna, sértegetne téged: (%)
igen nem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
35
A megkérdezett tinédzserek arról számoltak be, hogy jellemzően nincsenek otthon szabályok a
médiafogyasztásukra vonatkozóan, legfeljebb odafigyelnek rá szüleik. Az egyetlen terület, ahol szigorúbb
a szabályozás, az az online vásárlás. Mindössze a diákok ötöde (22%) mondta, hogy erre vonatkozóan
nincsenek szabályok, 43%- esetében kifejezett szabályok nincsenek, de odafigyelnek rá a szülők, míg 33%
mondta, hogy szigorú szabályok vonatkoznak az internetes vásárlásokra. A legkevésbé azzal foglalkoznak
a szülők (legalább a kérdezettek felénél nincs szabály erre vonatkozóan), hogy gyermekeik milyen
oldalakat néznek meg a neten, mit töltenek le onnan, illetve hogy részt vesznek-e online játékokban.
Kivétel nélkül minden esetben gyakrabban vannak szabályok és rendszerint szigorúbbak a jobb tanulók
esetében.
26. ábra
34
9
7
6
6
7
5
43
55
51
44
37
29
30
22
33
41
47
55
61
61
2
3
2
3
2
2
3
vásárolhatsz-e a neten
hétköznap este meddig nézhetsz TV-t
összesen hány órát internetezhetsz
milyen fajta műsorokat nézhetsz meg a TV-ben
milyen oldalakat nézhetsz meg az interneten
miket tölthetsz le a netről (film, zene, játék)
részt vehetsz-e internetes játékokban
Vannak-e a szüleid által megszabott otthoni szabályok azzal kapcsolatban, hogy... ? (%)
igen, szigorú szabályok nincsenek szabályok, de azért odafigyelnek rá
nincsenek szabályok nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
36
Azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy szüleik miként segítik internethasználattal kapcsolatos
tudásuk fejlődését. Mintegy tízből négy gyermekkel sosem beszél édesanyjuk, vagy édesapjuk arról, hogy
mit csinált, látott, vagy olvasott az interneten (38%) és sosem internetezik együtt vele (36%). Ennél is
rosszabb a helyzet a másik két vizsgált esetben, a gyerekek 2/3-át sosem bátorítják szüleik, hogy
szerezzenek önállóan ismereteket az interneten (66%) és ugyanennyien vannak (67%), akikkel sosem
fordul elő, hogy szüleik leüljenek, melléjük miközben interneteznek (úgy, hogy csak nézik, de nem
szólnak bele abba, hogy mit csinál).
27. ábra
11
18
9
5
52
43
23
26
36
38
66
67
2
2
2
2
veled együtt internetezni (pl. valamit nézni, játszani,stb.)
beszélgetni veled arról, hogy mit csinálsz, mit láttál,mit olvastál az interneten
arra bátorítani, hogy szerezz önállóan ismereteket azinterneten
leülni melléd, miközben használod az internetet (úgy,hogy csak nézik, de nem szólnak bele abba, hogy
mit csinálsz)
Szoktak a szüleid... ? (%)
igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
37
A diákok bevallása szerint szüleik nem sokkal aktívabbak az ellenőrzés területén sem. A szülői kontroll
elsősorban a közösségi oldalon található profilokra terjed ki, továbbá arra, hogy milyen információkat ad
meg, mit tölt fel magáról a kérdezett a netre. A lányok és a fiatalabb gyerekek esetében jellemzőbb ez a
szülői kontroll.
28. ábra
10
10
8
5
3
1
2
35
29
31
20
10
8
5
53
58
59
73
85
88
92
2
3
3
2
2
2
2
a közösségi oldalon a profilodat
azt, hogy milyen személyes információkat adszmeg a neten
azt, hogy mit töltöttél fel magadról a netre
azt, hogy kik a barátaid a neten
az általad látogatott oldalakat
azt, hogy kivel, miről chateltél
az email üzeneteidet
Szokták-e a szüleid az általad használt számítógépen ellenőrizni ... ? (%)
igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
38
A kérdezettek 85%-ának van a számítógépén vírusirtó és/vagy valamilyen technikai filter, szoftver. 10%
állította azt, hogy nem rendelkezik ilyennel, míg a tanulók 5%-a nem tudott vagy akart a kérdésre
válaszolni. Más az internetezést szabályozó program a gyermekek gépeinek 36%-án található, míg 59%
esetében nincs ilyen. Itt is 5% volt azok aránya, akik nem válaszoltak érdemben a kérdésre.
29. ábra
85
36
10
59
5
5
vírusirtó, valamilyen technikai filter, szoftver
valamilyen egyéb, az internetezésedet szabályzóprogram
Van az általad használt gépen... ? (%)
igen, van nincs nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
39
A gyerekek 2/3-ával (66%) fordult már elő, hogy szülei segítettek a neten keresni valamit.
Hozzávetőlegesen minden második kérdezettnek segítettek abban, hogy jobban tudja használni a netet
(51%), magyarázták el, hogy miért jó vagy rossz egy oldal (47%), büntetésből megtiltották, hogy netezzen
(46%) és segítettek biztonsági beállítások, szűrők alkalmazásában (44%). A legkevesebben, de így is a
diákok valamivel több, mint 1/3-a említette (36%), hogy édesanyja és/vagy édesapja segített, ha rossz
történt vele a neten.
30. ábra
A „netmegvonást” lényegesen gyakrabban alkalmazzák a rosszabb tanulók esetében a szülők, mint a
jobban teljesítőknél. A nem jó tanulók 40%-a mondta, hogy ilyen még nem fordult elő, a kitűnő
tanulóknak viszont 60%-a.
14
10
10
8
14
13
52
41
37
39
30
24
32
47
52
52
54
58
1
2
1
2
2
5
segítettek a neten keresni
segítettek abban, hogy jobban tudd használni a netet
elmagyarázták, hogy miért jó vagy rossz egy oldal
büntetésből megtiltották, hogy netezz
segítettek biztonsági beállítások, szűrőkalkalmazásában
segítettek, ha rossz történt veled a neten
Előfordult már, hogy a szüleid... ? (%)
igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
40
Tanáraiktól lényegesen kevesebb segítséget kaptak a megkérdezett fiatalok. Ez esetben a legjellemzőbb
az volt, hogy magyarázatot kaptak arra, hogy egy weboldal miért jó vagy rossz és, hogy a pedagógus
segített abban, hogy jobban tudják használni a netet. Mindkét esetben az interjúalanyaink 33%-a
nyilatkozott úgy, hogy erre már volt példa. A fiatalok 1/5-e (20%) kapott valaha tanárától segítséget
biztonsági beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában, valamint neten történő keresésben. Csak a
kérdezettek 8%-a számolt be arról, hogy ha rossz történt vele a neten, akkor oktatója segített neki. Az
sem jellemző, hogy az oktatók büntetés céljából megtiltsák a gyerekeknek a netezést, mindössze a
válaszadók 7%-ával fordult elő ez.
31. ábra
A nem jó tanulókkal az átlagosnál gyakrabban fordult elő, hogy tanáruk segített nekik, ha valami rossz
történt velük a neten, de az is, hogy a pedagógus abban segített, hogy jobban tudják használni a netet.
5
6
4
3
2
3
28
26
15
17
6
4
65
65
78
78
89
91
2
2
2
2
3
2
elmagyarázta, hogy miért jó vagy rossz egy oldal
segített abban, hogy jobban tudd használni a netet
segített segített biztonsági beállítások, szűrőkalkalmazásában
segített a neten keresni
segített, ha rossz történt veled a neten
büntetésből megtiltotta, hogy netezz
Előfordult már, hogy egy tanárod... ? (%)
igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
41
A fiatalok netes életében egyértelműen a barátoknak jut a legnagyobb szerep még akkor is, ha
segítségről van szó. 3/4-ük (73%) számolt be arról, hogy barátja segített már neki keresni valamit a
világhálón, közel minden második válaszadónak segített barátja abban, hogy jobban tudja használni a
netet (45%) és segített, akkor, ha rossz történt vele az online világban (42%). Harmadukkal (35%), az is
előfordult, hogy kortársa magyarázta el, hogy egy adott oldal miért jó vagy nem jó; a biztonsági
beállítások és/vagy szűrők alkalmazásában viszont csak 27%-nak segített barátja. Kivétel nélkül
mindegyik vizsgált kérdés gyakrabban fordul elő a rosszabbul tanulókkal.
32. ábra
A legtöbben a reklámok manipulációs hatásairól (65%) tanultak az iskolában valamilyen órán, de nem
sokkal kevesebben vannak azok sem, akik a filmkészítésről/beállításokról (61%) sajátítottak el
ismereteket tanórán. Tízből mindössze 2-3 diák mondta, hogy volt szó az iskolai foglalkozások keretében
a zene és film letöltések szabályairól, a szexuális tartalmakról, a fényképek és filmek biztonságos
feltöltéséről és a gyermekpornográfiáról.
23
11
15
9
7
50
33
26
26
20
26
53
55
63
71
2
2
3
2
2
segített a neten keresni
segített abban, hogy jobban tudd használni a netet
segített, ha rossz történt veled a neten
elmagyarázta, hogy miért jó vagy rossz egy oldal
segített a biztonsági beállítások, szűrőkalkalmazásában
Előfordult már, hogy a valamelyik barátod... ? (%)
igen, gyakran igen, néha nem, soha nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
42
Informatika órán a top témák a weboldalak készítése, a böngészőprogramok használata, biztonsági
beállításai és az e-mail biztonsági beállítások voltak (sorban az említők aránya: 51%, 42%, 36%).
Mozgóképkultúra és médiaismeret órán leggyakrabban a filmkészítésről/beállításokról, a fotózásról és a
reklámok manipulációs hatásairól volt szó (45%, 36% és 33% említette), egyéb órák főbb – vizsgált –
témái pedig a következők voltak egészséges életmód, a túlzott internethasználatnak milyen káros hatásai
vannak és online zaklatás (42%, 33% és 28% említette).
43
33. ábra
9
10
17
27
6
51
42
7
16
28
5
15
26
9
36
28
7
2
23
25
16
3
14
3
33
45
8
11
28
2
2
36
9
4
3
10
5
6
2
2
5
17
4
2
4
3
5
3
23
6
33
20
23
4
8
9
25
19
42
23
13
28
5
11
25
17
6
4
7
18
5
12
33
37
39
39
41
41
45
46
46
47
47
49
54
54
54
56
60
61
64
67
71
73
74
79
3
2
3
3
3
3
2
2
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
2
2
3
3
3
a reklámok manipulációs hatásairól
filmkészítésről/beállításokról
a túlzott internethasználatnak milyen káros hatásai vannak
internetes hírek forrásairól, megbízhatóságáról
a tévé híreinek megbízhatóságáról
weboldalak készítéséről
böngészőprogramok használatáról, biztonsági beállításairól
fotózásról
miként hat az internethasználat személyiségünkre
személyes adatok védelme
egészséges életmód
miként hat az internethasználat kapcsolatainkra
közösségi oldalak (pl. Facebook) biztonságos beállításáról
online zaklatás
e-mail biztonsági beállításokról
kéretlen levelek, spam
másokat személyében sértő, gyalázó írások, gondolatok,…
a valóságshow-król
blog írásáról/szerkesztéséről
szoftver letöltésének szabályairól
zene/film letöltésének szabályairól
szexuális tartalmak
fénykép/film biztonságos feltöltéséről
gyermekpornográfia
Az alábbiakról melyik órán tanultatok, vagy melyik órán volt szó róla részletesebben: (%)
informatika órán mozgóképkultúra és médiaismeret órán egyéb órán egyik órán sem nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
44
A fiatalok 7%-a a vizsgált témák egyikénél sem említette, hogy valamelyik órán tanultak róla (vagy nem
tanultak, vagy nem válaszolt). Azok közül, akik tanultak bármilyen témáról is, 31%-a minősítette
egyértelműen hasznosnak az elsajátított ismereteket, 50% szerint néha volt hasznos, míg 15% szerint
többnyire nem ért semmit (további 4% nem nyilatkozott erről).
34. ábra
31
50
15
4
Ha volt szó a fentiek közül bármelyik témáról, az: (%)
hasznos volt néha igen többnyire nem ért semmit nem válaszol
A D
igit
áli
s V
ilá
g V
es
zé
lye
i-
Gye
rek
ek
45
Szekunder adatok: A média hatása a gyermekekre és fiatalokra, 2015
Az NMHH (korábban ORTT) és Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület megbízásából
készült, „A média hatása a gyermekekre és fiatalokra” című 2015-ös hetedikes és tizenegyedikes tanulók
körében készült kutatás vonatkozó eredményeiből a legfontosabbak, összevetve a kutatásunkban
mértekkel:
A 12. kerületben tanulók otthonaiban megtalálható eszközök aránya: asztali számítógép 77%, laptop 93%
és tablet 76%, e-könyv olvasó 34%, a NGYSZ kutatás vonatkozó adatai: asztali számítógép 82%, laptop
75% és tablet 58%, e-könyv olvasó 10%.
Míg a vizsgált 12. kerületi gyermekek 28%-a szokott könyvet olvasni (nem kötelező olvasmányt) szinte
minden nap és 26%-a hetente egyszer-kétszer, addig az országos átlag (sorban): 13% és 15%.
Színházba, komolyzenei koncertre, múzeumba a hegyvidéki gyerekek 8%-a sosem megy, 43%-a
ritkábban, mint havonta, az országos átlag: 28% és 49%
Kutatásunk eredménye szerint a kerületi tanulók átlagosan 8,34 éves korukban kezdték el használni az
internetet, az országos átlag 8,99 év. Fiúk esetében ez a kor (sorban): 7,92/8,89 év, lányok esetében
8,82/9,15 év.
Egy átlagos tanítási napon a hegyvidéki tanulók közül 8% tölt négy óránál többet internetezéssel, míg az
országos adat 21%. Ugyanezek a számok tanítás nélküli napon a 12. kerületben: 23%, míg országosan
41%. Azaz mindkét esetben közel duplája a 4 óránál többet netezők aránya országosan, mint a
kerületben. A közösségi oldal használatban a NGYSZ kutatásban külön nyilatkoztak a diákok a tanítási és
tanítás nélküli napokról, előbbieken több mint 4 órát tölt ezzel a tinédzserek 12%-a, utóbbin 23%-a. A
kerületben tanuló diákok átlagos napjukról nyilatkoztak, de még így is kevesebben vannak (9%), akik
ennyi időt szánnak erre a tevékenységre.
A kutatásunkban megkérdezett tinédzserek az átlagosnál elővigyázatosabban viselkednek a neten. Arra a
kérdésre, hogy előfordult már, hogy közösségi oldalon, chaten, skype-on, vagy „ismerkedős weboldalon”
valakinek, akit nem ismersz személyesen megadta az …, a 12. kerületi fiatalok és országosan a következő
arányban válaszoltak igennel (ebben a sorrendben az említések):
nevét: 38%/45%
érdeklődési körét, hobbiját: 35%/43%
életkorát, születési adatait: 20%/27%
fényképét: 19%/30%
e-mail címét: 17%/24%
információt arról, hogy elutazik: 8%
lakcímét: 2%/10%
Arra vonatkozó szülői szabályok, hogy hány órát netezhet a 12. kerületi gyerekek 41%-ánál nincsenek,
országosan a fiatalok 60%-ára igaz ez. Arra vonatkozóan pedig, hogy milyen oldalakat nézhetnek meg,
lényegesen kisebb a különbség, az arányok sorban: 55% és 59%.
46
A szülei szoktak együtt internetezni (néha vagy gyakran) a hegyvidéki fiatalok 63%-ával, a magyar fiatalok
56%-ával. Arra bátorítani gyermekét, hogy szerezzen önállóan ismereteket az interneten a 12. kerületi
szülők 32%-a szokta, országosan a szülők 28%-a.
A tanárokkal kapcsolatban fordított lett az eredmény, azt, hogy egy oktató elmagyarázta, a kérdezettnek,
hogy miért jó vagy rossz egy oldal a hegyvidékiek 33%-ával fordult már elő, országos szinten a fiatalok
51%-ával.
Szülők vs. gyerekek
Azzal kapcsolatban, hogy a médiában ábrázolt alábbi helyszínek, jelenségek vagy személyek mennyire
olyanok, mint a való életben némileg eltérő választ adott a megkérdezettek két csoportja. A vizsgált
kérdések valósághűség-sorrendjében kevesebb eltérés van, a milyenség megítélésében azokban
jelentősen különböznek a vélemények. „Teljesen olyan” választ maximum a szülők 3% adott (iskolák), a
fiataloknál viszont 15%-os arány is előfordult (öregek). „Egyáltalán nem olyan” választ a szülők közül
legtöbben (44%) a sztárok, celebek esetében említették, a fiataloknak viszont csak 22%-a vélekedik így.
Ők a szexről és a szerelemről gondolják, hogy legkevésbé olyan, mint a médiában (33% és 32%). E
kérdésben nincs is lényeges véleménykülönbség a két generáció között. A legtöbb „teljesen olyan” és
„inkább olyan” válasz alapján valósághűség-sorrend TOP5 helyezettje a fiataloknál: lakások, öregek,
iskolák, szülők, tinédzserek. A szülőknél: iskolák, lakások, tinédzserek, öregek, szülők.
Azt, hogy ki a járatosabb az internethasználatban másképp látják a kérdezettek. A szülők közel harmada
(30%) nagyon, illetve közel kétharmada (63%) valamennyire érzi úgy, hogy járatos az
internethasználatban, mindössze 7%-uk vélte úgy, hogy nem nagyon. A gyerekek közül minden második
(52%) gondolja azt, hogy nagyon igaz rá az, hogy sokat tud az internetről, 41% szerint ez kicsit igaz rá, míg
5% szerint nem igaz rá. A szülő-gyermek összehasonlításban a szülők negyede (25%) véli úgy, hogy ő
maga, míg harmada (32%), hogy gyermeke tud többet e kérésben. 42% azok aránya, akik úgy vélik, hogy
van, amiben saját maguk járatosabbak, van, amiben gyermekük. A 12. kerületi nebulók közül 48%, érzi
úgy, hogy nagymértékben igaz rá, hogy a témában tudása meghaladja szüleiét, 33% szerint kicsit igaz,
18% szerint pedig ez nem igaz.
A szülők 48%-a állítja, hogy rendszeresen, 32%-a, hogy néha szabályozza, hogy mennyit internetezhet
gyermeke, 18% pedig , hogy soha. Azzal kapcsolatban, mit csinálhat az interneten 41% mondta, hogy
rendszeresen szabályozza, 36%, hogy néha tesz így, míg 22% soha. Ezzel szemben a diákok úgy
nyilatkoztak, hogy azzal kapcsolatban, hogy összesen hány órát internetezhetnek 7%-uk esetében vannak
szigorú szabályok, 51%-nál nincsenek szabályok, de azért odafigyelnek rá, míg 41%-uknál nincsenek
szabályok. Azzal kapcsolatban, szabály, hogy milyen oldalakat nézhetnek meg az interneten ezek az
arányok sorban: 6%, 37%, 55%.
Azt, hogy szokták együtt használni az internetet, a szülők 20%-a mondta, hogy rendszeresen előfordul,
71%-a, hogy néha, míg 20%-a, hogy soha. A gyermekek ezzel szemben azt állítják, hogy ez gyakran fordul
elő 11%-uk esetében, néha 52%-uk esetében, míg 36%-uknál ez egyáltalán nem jellemző. Arra bátorítani,
47
gyermekét hogy szerezzen önállóan ismereteket az interneten a szülők állításai szerint 27% szokta
rendszeresen, 36% néha, 30% soha. A gyermekek állítása szerint 9% gyakran, 23% néha, 66% soha. Azt,
hogy a szülő elmagyarázta, gyermekének, hogy egyes weboldalak miért jók, illetve rosszak, a szülők 49%-
a állítja, hogy rendszeresen megteszi, 41%-a, hogy néha és csak 7% mondta, hogy soha. Ezzel szemben a
gyerekek véleménye egészen mást mutat. 10 %-uk mondta, hogy ez gyakori, 37%, hogy néha előfordul,
míg 52%, hogy sosem.
A tinédzsereket neten ért negatív hatásokról a szülők 24%-a gondolja, hogy gyermeke találkozott olyan
tartalommal/képpel a neten, amiről úgy érezte, nem kellett volna látnia, ezzel szemben a gyerekek 39%-
a mondta, hogy került már pornográf oldalra, 36%-a, hogy szörfölés közben durva, agresszív jelenettel
találkozott. A szülők 19%-a gondolja, hogy előfordult olyan, hogy csemetéjét valami felzaklatta, ami miatt
kényelmetlenül érezte magát, 4%, hogy zaklatták őt és csak 0,4%, hogy fenyegették őt. A diákoknak
viszont 24%-a nyilatkozott úgy, hogy előfordult vele, hogy felzaklatta, fenyegette vagy zavarba hozta
valaki chatelés, e-mailezés közben, vagy valamilyen más online módon. Az édesanyák és édesapák 2%-a
tud csak arról, hogy lánya vagy fia szexuális tartalmú ajánlatot/ üzenetet kapott, holott a tinédzserek
15%-a vallotta be, hogy volt már olyan, hogy valaki kéretlenül szexuális ajánlatot tett neki.
Közel egyező válaszok születtek azzal kapcsolatban, hogy van-e a gyermek által használ számítógépen
vírusirtó, valamilyen technikai filter, szoftver, illetve valamilyen egyéb, az internetezést szabályzó
program. Az előbbi esetében a szülők 83%-a válaszolt igennel, a második esetben 31% (itt
megfogalmazás némileg eltért: valamilyen technikai filter/szűrőprogram - ami bizonyos oldalak letöltését
gátolja). A fiatalok esetében az igen válaszok aránya: 85% és 36% volt. (Megjegyzendő utóbbinál szülők
14%-a, gyerekek 5%-a nem tudott vagy akart válaszolni.)
Recommended