A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra

A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.

Nemzetiségi törekvések a Habsburg Birodalomban

Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5Tk (Sz)III.-Tk (Száray Miklós)

Tk.(Z)9- Závodszky Géza Történelem 9. évf.

7.3

A pesti forradalom eseményei./ Az áprilisi törvények.

7.4A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a

vereség okai A Függetlenségi Nyilatkozat

Áprilisi törvények

1848.március 15

1848 április 11

TizedÚrbéri terhek

Ősiség Úriszék

Polgári állam felépítése

NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS

FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM

választójog

Kossuth Lajos

Pozsony

Eltörölték:

Nemzetőrség Közteherviselés

Sajtótörvény

Szeptemberi fordulat

Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást

Jelasics

OHB

Görgey Artúr

Ferenc József

Pákozd

Windischgratz

Kápolna Bem Klapka

Olmützi alkotmányTavaszi hadjárat

Tápióbicske Isaszeg Vác Nagysalló

Függetlenségi Nyilatkozat

Haynau 1848.okt.6.

A pesti forradalom Tk(Sz) III.-145.old

Az áprilisi törvényeket kidolgozó utolsó rendi ország gyűlésTk III.(Sz)-145/146.old

A szabadságharc Tk III.(Sz)-154/155,161.old

A szabadságharc veresége-Tk III.(Sz)-162.old

http://www.youtube.com/watch?v=uz3WpABLc-E&NR=1&feature=endscreen

Kormorán: Szabadság szerelem

Kossuth Lajos kortes menete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben

1847-1848 országgyűlés

A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_marcius_15_kitor_a_pesti_forradalom

Tarján M. Tamás: 1848.március 15

Az 1847 őszére meghirdetett diéta követeit végsőkig hevített légkörben választották meg….több ellenzéki politikus megválasztását sikerült megakadályozni. Deák a mandátumát betegségére hivatkozva nem fogadta el. Kossuth követté választását azonban a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormánykörök minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A diétán a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése - Deák távollétében – Kossuth feladata lett.

http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400532.htmSzilágyi/ Az utolsó rendi országgyűlés.

a három helyszín történései a márciusi napokban kölcsönhatásban voltak egymással

PESTPOZSONY

BÉCS

Pilvax kávéház

Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó. Első csoportjuk a Tízek Társasága. Gazdasági reformköveteléseikkel kapcsolódik irodalmi ambíciójuk. Fórumul az újságírás kínálkozik. Csakhogy mondanivalójuk nyilvánosságra hozatalának gátat szab a cenzúra és a kiadók önkénye. Ezért orgánumot keresnek. Előbb a győri Hazánk című lap közölte Petőfinek és társainak írásait. Majd amikor 1847-ben Jókai vette át az Életképek szerkesztését, e folyóirat köré csoportosultak. …Nem volt fegyverük, erős orgánumuk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők robbantották ki a forradalmat.

ww.nyugatijelen.com/ifi/1848_marciusi_ifjai.php

Tk.(Z) 9- 112.old: Amikor a márciusi ifjak vezetői Március 15-én kora reggel kiléptek … Pilvaxból, legföljebb 15-en lehettek. Néhány óra múlva Pest utcáin addig sohasem látott tömeg hömpölygött. A Landerer nyomdában cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dalát és a 12 pontot.

A budai várban a tüzérek égő kanóccal álltak az ágyúk mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben szabadon vonult át a hajóhídon, föl a várba. A Helytartótanács, a hatalom helyi képviselője rövid tanácskozás után elfogadott minden követelést.

1848. Március 15.

PEST

Márciusi ifjak

Irinyi József

A 12 pont jóval túlment az felirati javaslaton, de megmaradt a nemesi reformerek számára elfogadható program keretein belül.

fogalmazta meg

Kossuth kapcsolatban állt az ellenzék pesti szervezetével az Ellenzéki Körrel, a fővárostól várta, hogy mozgalmaival támogassa az ő országgyűlési küzdelmeit. A meglehetősen heterogén összetételű kör választmányának már március 4-i ülésén megvitatta Kossuth felirati javaslatát, s jelezték, hogy azt a sajtószabadság említése nélkül csonkának tartják. Emellett a radikális szárny azt is felvetette, hogy az országgyűlést petíciós mozgalommal kellene gyorsabb munkára ösztönözni.

http://www.youtube.com/watch?v=iNysU4ZWUPY

1848 forradalom március 15. videó

Városháza HelytartótanácsTáncsics Mihály

"A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, minek láncait legközelebb találta.”

Az Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, 1848. március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március 15-i eseményeket:

http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai17.htm

Jókai Mór: Írói arcképek

http://www.youtube.com/watch?v=Qscq0-0idDMMagyarország története 27 Forradalom és honvédelem (1)

Petőfi SándorVasvári Pál Jókai Mór

Irinyi József Degré Alajos

MÁRCIUSI IFJAK

http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57

Forradalom Pesten - 1848. március 15.

Március 15 követően a márciusi ifjak mind ritkábban hallatták szavukat. Tevőlegesen részt vettek a harcokban. Jókai szavai szerint

„A literatúra ment legelöl vérét elpazarolni”. Hősi halált halt Petőfi és Vasvári; a szabadságharc leverése után sokuk kényszerült bújdosásra, emigrációba.

„Az ő hazaszeretettől lángoló, szabadságérzettől áthatott költeményei voltak azok az előhírnökei az új korszaknak, melyek évekkel elébb szórták a szikráit a szabad eszméknek a közvéleménybe. Az ő lelke volt a korszellem vezető fáklyája. Mint költő is a világköltészet színvonalán álló lángész, aki egy lusztrum alatt egy üstököspályát futott meg az égen s művei összességében magának halhatatlanságot, nemzetének elismerést vívott ki késő századokra. Mint bajnoka, vértanúja a hirdetett népszabadságnak, kinek alakját ércbe öntjük, hogy mindig maga előtt lássa, soha el ne felejtse az utókor.Március 15-ikének minden hulló csillagait Petőfi homloka gyüjté maga körül egy csillagkoszorúba. „(Jókai Mór)

http://www.youtube.com/watch?v=fCQVoKffJ9gPetőfi Sándor - Ha férfi vagy, légy férfi

http://www.youtube.com/watch?v=TIjsTMRM0ds

http://www.youtube.com/watch?v=lnlv7C-wn3g

http://www.youtube.com/watch?v=xLvrceSrEuE

http://www.youtube.com/watch?v=bOiA1yMhAJY

Petőfi Sándor- Van-e egy marok föld

Petőfi Sándor -A márciusi ifjak

Petőfi Sándor- Forradalom

Petőfi Sándor -Csatadal

http://www.youtube.com/watch?v=qGfpPwR7K94Petőfi Sándor- A vén zászlótartó

http://www.youtube.com/watch?v=EhmM2ClJsyw

Hungarica - Nemzeti dal

http://www.youtube.com/watch?v=Db4WCxFlgAw

Szilágyi Domokos -- Héjjasfalva felé (Sinkó László)

http://www.honvedelem.hu/cikk/33048/petofi-halala%3A-1849-julius-31

POZSONY

Tk. 5-161. old.: A pesti forradalmi tervezgetések híre eljutott Pozsonyba, hasonlóan az ország egyes vidékein állítólag kibontakozó parasztmozgalmakról szóló információkhoz, döntő fordulatot azonban a bécsi forradalom adott az eseményeknek. ...A bécsi forradalom híre 13-án este érkezett Pozsonyba. 14-én reggel Kossuth az alsó tábla kerületi ülésén felszólította a nádort, hogy a felső tábla haladéktalanul tűzze napirendre a felirati javaslatot, amelyet ki kell egészíteni a sajtószabadságról, illetve a „belnyugalom védelméről” szóló javaslatokkal, illetve , s erre már március 15-én reggel került sor, szükséges a felirati javaslat „ némely kifejezésének értelmezése” is. Ily módon az eredeti mérsékeltebb javaslat általános kifejezéseibe utólag beépítették a helyzet alakulása folytán időszerűvé vált teljes ellenzéki programot. Végül az országgyűlés úgy határozott, hogy a feliratot küldöttség vigye Bécsbe.

BÉCS

A magyar politikusokat a bécsi nép szimpátiatüntetéssel fogadta, az államtanács azonban csak március 16-án késő éjszaka, s csak a forradalmi események egyre erősebb nyomásának engedett.

Liberálisok reformkori küzdelmei

Pesti forradalom

Bécsi forradalom

Osztrák Államtanácsot engedményekre kényszerítette

Emlékek a magyar szabadságharcról –Katonai Filmstudió

Bécsben a pozsonyi országgyűlés képviselőit ünneplő sokaság fogadta. …a magyar küldöttség 16-17-én kemény tárgyalásokat folytatott, a legnagyobb ellenállást a független magyar kormány ügyében tapasztalták.

http://www.youtube.com/watch?v=k1Wj846z8Og

István nádor

A korlátolt képességű király rábólintott a követelésekre és értesítette István főherceget, a nádort, hogy a „független felelős Ministerium” felállítására tett javaslatot is elfogadja, ám Batthyány kinevezése – aligha véletlenül – kimaradt a válaszból. A döntő lépés megtétele – addigra már Bécsbe ért a pesti forradalmi események híre – István nádorra maradt. Ő meglehetős bátorsággal vállalta a döntés felelősségét, és élve a ráruházott teljhatalommal, a „független magyar ministerium elnökévé”  Batthyány Lajost nevezte ki.

  nyújtotta át a magyar országgyűlés feliratát a királynak

A döntést tartalmazó irat fogalmazványát és tisztázatát a Magyar Országos Levéltár őrzi. Mindkettő március 17-én kelt. A történelmi idők feszült pillanatairól árulkodik a dokumentumok egyszerű külleme

http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/batthyany_lajos_miniszterelnoki_kinevezese.html

Katona Csaba

A Batthyány-kormány tagjai. Névsor felülről lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Deák Ferenc igazságügyi miniszter.

Hadsereg

Alkotmányos

MAGYARORSZÁG

Polgári

Áprilisi törvények

Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást

Tisztázatlan

Külképviselet

1848 április 11

Tized

Feudalizmus lebontása

Úrbéri terhek.

Ősiség

Úriszék

Eltörlték:

Pesten

Polgári állam felépítése

NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS

FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on

eltörölték a korábbi központi hivatalokat

évente választójogAlacsony cenzus alapján

keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak

Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították:

evangélikusKatolikus

Nemzetőrség

Közteherviselés

vallások egyenjogúsítása

felállítása

felállítása

református unitárius

Hitelintézet

Sajtótörvény

Városok irányítását Választott testületek veszik át

Az állam egysége

Erdély

visszacsatolása

uniójaMagyarország

Partium

Tk 5-165. old.) Az országgyűlés megalakulásának idején /1848. júl.5./ már meglehetősen nehéz volt a helyzet a nemzetiségi mozgalmak Bécsből táplált katonai fenyegetése miatt. Batthyány már májusban elrendelte 10 ezer nemzetőr toborzását, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Ezért július 11-én Kossuth híres megajánlási beszédében 200 ezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását kérte az országgyűléstől védelmi célokra. A képviselők ezt nagy lelkesedéssel meg is adták, az uralkodó nem hagyta jóvá a törvényt. Egyre világosabbá vált, hogy az udvar megfelelő alkalomra vár, hogy a forradalom eredményeit megsemmisítse.

Az országgyűlés megnyitója (Borsos József

A pesti országgyűlés

OHB

Elrendeli az újoncozást

Kossuth az országgyűlés

Bécs tiltakozása ellenére

Kossuth- bankók

Védelem megszervezése

1848. Szeptember 29.

Pákozd

magyar győzelem

http://www.youtube.com/watch?v=h_ZyW1GVi2g

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményei /3 perc/

magyar győzelem

( Az 1848-49-es Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.)

Görgey Artúr

Schwechati vereség

Hadsereg újjászervezéseWindischgratz

Ferenc József1848 december

uralkodóváltás

http://www.youtube.com/watch?v=k1Wj846z8Og

http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/55-az-184849-es-forradalom-es-szabadsagharc

Görgey felvidéki hadjárata

Görgey Artúr(Barabás Miklós)

Váci Nyilatkozat

Fel-dunai hadtest

Tk. 5. (169. old.) 1849 január 2-án a pesti hadi tanács úgy határozott, hogy Perczel keletre vonul a kormányt fedezve, Görgey pedig a főerőkkel észak felé maga után vonja a császáriakat. Az alig 16 ezer főnyi fel-dunai hadtest Windischgratz és Schlick túlerejével nézett szembe, miközben a lelkiismereti válságba került tisztikara is bomladozni kezdett. Ennek megállítására Vácon nyilatkozatot adott ki, melyben az „idétlen republikánus izgatást” elítélve , s az OHB-t is bírálva kijelentette, hogy a hadsereg „hű marad esküjéhez”, azaz a királyi esküvel szentesített alkotmányhoz, s csak a hadügy minisztertől fogad el parancsokat. Kossuth ezt úgy értékelte, hogy a tábornok kivonta magát az OHB hatásköréből, így a köztük lévő ellentét súlyosabbá vált. Kossuth új fővezér után nézett, s a Párizsba küldött Teleki László közvetítésével Dembinszkit, az 1830-as lengyel felkelés egyik vezetőjét hívta meg erre a posztra.

Felső –tiszai serege egyesültFel-dunai hadtesttel

Klapka György Bem József

Ellenfeleit kiszorítja Erdélyből

Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen

Kápolnai csata

Olmützi alkotmány

Tk 5 (170) A kápolnai ütközetnek két fontos következménye lett. Windischgratz a csatát végső győzelemként jelentette az uralkodónak , mire az udvar márc. 4-én kiadta az olmützi un. oktrojált (kényszerített) alkotmányt, mely az áprilisi törvényeket semmisnek tekintve egységes, centralizált birodalom felállításáról intézkedett.Magyar oldalon pedig a tiszafüredi táborban nyíltan kirobbant a tisztikar elégedetlensége Dembinszkivel szemben. A zendülés eredménye Dembinszki leváltása lett, Görgey ugyancsak helyettes fővezéri megbízást kapott.

Dembinszky

DIADALMAS TAVASZI HADJÁRAT

Tk III.(Z)-156.old: 1849 március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvéd támadásba lendült. Hiába volt a császári fősereg változatlanul számbeli főlényben, hiába volt mögötte a megerősített Buda, a gazdag Dunántúl, a császárhoz hű Ausztria és Csehország. Mit sem ért a több ágyú , a jól képzett tisztikar. A honvédek nehézcsaták sorában legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték őket.

Tápióbicskei győzelemÁprilis 4

Az isaszegi csatában Görgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye)

Isaszegi győzelemÁprilis 6

A támadás terveit Klapka készítette. A tavaszi hadjárat diadalmas csaták sorozatából állt, fő célját azonban, az ellenfél bekerítését nem érte el.

Hatvani győzelem /április 2/

Győzelemek ellenére az osztrák sereg vissza tudott vonulni Pest felé.

Váci csatában /ápr.10/Nagysallónál /ápr.19/

Kudarcai miatt leváltották Windischgratzet, az osztrák erők meglehetősen zilált állapotban vonultak tovább a Duna jobb partján , a honvédség a másik oldalon győzelmeket aratott.

Komáromnál

Nem sikerült megakadályozni az ellenséges főerők kimenekülését az országból. E sikerek következtében , illetve Perczel szerbek fölött aratott Délvidéki győzelmével az ország nagy része ismét a magyar kormány ellenőrzése alá került.

Buda ostroma

Buda bevétele

Kossuth Lajos

Habsburg-ház trónfosztása

Szemere Bertalan

Görgey

Függetlenségi Nyilatkozat

Független Magyarország

Budaserege Komáromtól

Háromhetes ostrom

kormányzó

miniszterelnök

Debrecen 1849. Ápr. 14.

Görgei és táborkara a komáromi csatában

1848 július

Piski híd

Tápiai csata

Temesvár

Temesvár

Komárom

http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=iW1D6vUZFrA&feature=endscreen

http://mek.oszk.hu/11400/11424/mp3/

Klasszikusok novellái a magyar szabadságharcról MP3 formátum

http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0406/kovacs.htm

Kortárs Irodalmi folyóirat/ Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái

1848-as - 3 színű-trikolor - honvéd zászló

 Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében őrzik az egyetlen

megmaradt, legrégibb piros-fehér-zöld színű egy 1848-as zászlót A magyar történelemben első ízben a győztes forradalom, 1848 mondta ki nemzeti színeink, a piros-fehér-zöld törvényes használatát

Érettségi feladatok

2005.Október

18. A feladat az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcról szól. (hosszú)Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását 1848. ősze és1849. tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbbjellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!

„Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam, hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon.Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak.”(Windischgrätz hg. jelentése.)

„Miután a feldunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letettesküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja.” (Görgey Arthur)

Osztrák haderő 1848 decemberében

Magyar haderő 1848 decemberében-

Fősereg 50 000 fő Fel-dunai hadtest 30 000 fő

Tartalék sereg 19 000 fő Egyéb erők 23 000 fő

Egyéb erők 43 500 fő Erdélyi hadtest 10 000 fő

További erők 35 500 fő További erők 22 200 fő

Dráva mentén 4 000 fő

Őrség: Komárom, Lipótvár,Munkács, Pétervárad12 000 fő

Teljes létszám 148 000 fő Teljes létszám 101 200 fő

Kronológia:

1848. szept. 29. pákozdi csata1848. okt. 30. Schwechati csata1848. dec. 25. Kolozsvár1848. dec. 27. Győr feladása1848. dec. 30. móri csata

1849. jan. 4. Pest eleste1849. jan. 5. váci kiáltvány1849. jan. 31. tokaji csata1849. febr. 5. Branyiszkóiszoroselfoglalása

2007. Május17. A feladat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik.(rövid)Mutassa be ismeretei és a források alapján a nemzetiségi kérdés alakulását az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon!

„Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.” (Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének; 1848. március 27.)

„…ne járuljunk a magyar szabadság asztalához, mert azon minden falat mérgezett.”(Simion Barniut, az erdélyi románság egyik vezetője; 1848. május)

„A nemzet képviselői s az ország főrendjei Magyarország népeihez.Atyánkfiai!Szólunk hozzátok, magyarok, németek, tótok, oláhok, rácok, horvátok, oroszok!Szólunk elárult közös hazánk nevében, mellyet a királyt környező cselszövők gonosz hálóval körülkerítettek… Ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és szolgaság között van választás.” (Az első népképviseleti országgyűlés irataiból; 1848. december)

„…A harc közöttünk és a szerbek között felette kegyetlenül folyt, az utóbbiak ahadifoglyokat könyörtelenül lemészárolták, sőt még a holttesteket is lefejezték ésmegcsonkították. Részünkről is a csatamezőn csak ritkán nyert valaki pardont…”(Klapka György; 1848 nyara)„Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményemszerint attól függ. Különféle nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentőlbőkezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is.Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyomorú plántai [palántaszerű] életet éljünk,mintegy melegágyi üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb dicsősége leend,vagy halál. Liberté, égalité, fraternité [szabadság, egyenlőség, testvériség], még nemelég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni. Olly rendszert kellene állítanunk,melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni nemzetiségi jogok egyeztetése ésméltánylata által pótolják.” (Teleki László levele Kossuthnak; 1849. május)

„ Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a románajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tartathatnak;nem különben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesztendő. Azországgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a levelezések magyarul történnek,kivévén azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind akét nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven iseszközöltethetik.” (Magyar-román megbékélési tervezet; 1849. július 14.)

2006.okt/ 17. A feladat az 1848-as polgári forradalommal kapcsolatos. (rövid)Ismertesse a térkép és a források segítségével a pesti forradalom eredményeit!Válaszában térjen ki a tömegek szerepére is!

„Innen a vezérek, roppant néptömeg kíséretében, először az orvosi tanuló karhoz,melly derék tanárai megegyezésével is azonnal hozzájok csatlakozott, aztán a mérnökökhöz, s elvégül a jogászokhoz mentek, mindnyájukat a velők egyesülésreszólítván fel.Azonnal elhatároztatott az első pontnak — a sajtószabadságnak haladéktalaneszközlésbe vétele, tényleg s a censura mellőzésével. A határozat rögtönfoganatosíttatott. Rámenvén ugyanis a néptömeg Landerer és Heckenast Hatvaniutczainyomdájára, a vezérek a nyomdát a nép védelme alá helyezték, s önfelelősségökalatt szedették s nyomatták ki a két iratot [a 12 pontot és a Nemzeti dalt] — aproclamatio [kiáltvány] tüstint németre fordíttatván, s akkint is sajtó alá bocsáttatván.Ezalatt Jókai előjővén, a nyomdahivatal ajtajától beszédet tartott a néphez, elmondvánczéljokat s azt, hogy békés úton akarnak haladni. Utána Vasvári [Pál] szólott, s dúsismeretekre mutató szónoklatában elmondá az európai mozgalmak keletkeztét. Ezutánközkívánatra Petőfi szavalá el ismét költeményét, mellynek elragadó hatása nemhogycsökkent ezáltal, sőt mindinkább növekedni látszok. Az egész Hatvani-utcza tele voltemberekkel, kik a versszakok eskü-refrainjét egekig ható robajjal utánzengék.” (BirányiÁkos: Pesti forradalom. Hiteles adatok nyomán; Megjelent Pesten, 1848-ban)

Érdekességek

A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált "divatossá", így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát.

Áprilisi törvények

1848.március 15

1848. április 11

TizedÚrbéri terhek

Ősiség Úriszék

Polgári állam felépítése

NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS

FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM

választójog

Kossuth Lajos

Pozsony

Eltörölték:

Nemzetőrség Közteherviselés

Sajtótörvény

Szeptemberi fordulat

Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást

Jellasics

OHB

Görgey Artúr

Ferenc József

Pákozd

Windischgratz

Kápolna Bem Klapka

Olmützi alkotmányTavaszi hadjárat

Tápióbicske Isaszeg Vác Nagysalló

Függetlenségi Nyilatkozat

Haynau 1848.okt.6.

1848.május 21.