View
4
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Rómaiak:
mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk
itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai tananyag
ars grammatica (= tekhné grammatiké)
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat)
Ars-típus:
● strukturált tartalmú kézikönyv● hangok – szófajok – némi stilisztika● hangsúly a szófajokon● definíciók, tulajdonságok, alakok● anyanyelvi beszélők számára● célja a fogalmi gondolkodás, nyelvi tudatosság kialakítása● (felsőoktatás: retorika, jog, filozófia – verbális tudományok!)
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat)
Regula-típus:
● hasonló alakú szavak listái, ragozásuk bemutatása● sok példa● rendszertelen forma● valószínűleg nem anyanyelvi beszélők számára● célja az elemi nyelvtan tanításának segítése lehetett
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Fontosabb szövegek
Platón: Kratülosz (Kr. e. 4. sz.)
● dialógus a nyelv és a valóság kapcsolatáról● a szavak eredete: hangszimbolika és összevonás● a nyelv a valósággal szoros kapcsolatban született („igazság”), de
időközben kicsit elromlott● a lényeg: a nyelv nem biztos út a hiteles tudáshoz
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Fontosabb szövegek
Arisztotelész: Poétika (Kr. e. 4. sz.)
● a költői nyelvhasználat mibenléte● a nyelvi elemek:
● betű● szótag● syndesmos és arthron (névmások, elöljárószók, névelők, kötőszók)● főnév (alany- és nem alanyesetű)● ige● mondat
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Fontosabb szövegek
Arisztotelész: Organon (Kr. e. 4. sz.)
● logikai munkái gyűjteménye● szillogisztikus logika● mik lehetnek alanyok és állítmányok? (kategóriák)
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Fontosabb szövegek
Dionüsziosz Thrax: Tekhné grammatiké (Kr. e. 1. sz.)
● a szöveg prozódiailag helyes felolvasása● átvitt értelmű kifejezések értelmezése● mitológiai és egyéb utalások, ritka szavak magyarázata● etimológia● az „analógia” magyarázata● a versek esztétikai értékelése
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Fontosabb szövegek
Donatus: Ars maior (Kr. u. 4. sz.)
● Szent Jeromos tanára, középkor fő tekintélye● három könyv:
● betűk/hangok, szótagok, verslábak● szófajok (kanonikus nyolcas lista)● „a beszéd hibái és erényei”
● a 16. századig mindenféle nyelvtanoktatás alapja
A nyelvtudomány rövid története: ókor
Fontosabb szövegek
Priscianus: Institutiones grammaticae (Kr. u. 500 körül)
● Egyedülállóan alapos és hosszú nyelvtan● elméleti megfontolások, összevetések a göröggel● az első szintaxisa a latin nyelvnek● a kora újkorig ez volt a haladó grammatika, egyetemi tananyag
A nyelvtudomány rövid története: ókor
A nyelvtudomány rövid története: középkor
Új helyzet:
az emberek nem latin anyanyelvűek (bár Dél-Európában ezt sokáig nem vették észre)
de a nyugati egyház hivatalosan latin nyelven működik (keleten nem exportálja a görög nyelvet)
az oktatás alapja az, hogy meg kell tanulni latinul
→ kísérletezés az öröklött anyaggal
A nyelvtudomány rövid története: középkor
eléggé esetleges, hogy melyik kolostorban milyen kéziratok vannak meg, de pl. Donatus a legtöbb helyen megvolt
~ 600–800 között jóformán csak a Brit-szigeteken
800 után a Karoling birodalomban komoly reformok (Alcuin):● püspöki iskolák● írásforma egységesítése (karoling minuszkula)● fontos szövegek (Biblia, bencés regula) javítása, egységesítése
elfeledett szövegek kerülnek elő:● Priscianus: Institutiones grammaticae (szintaxis!)● Arisztotelész: Organon (egy-két könyve, Boethius fordításában)
A nyelvtudomány rövid története: középkor
~1100 után néhány püspöki iskolából egyetem lesz
egyre elmélyültebben foglalkoznak nyelvtudománnyal is (csak latin!)
Párizsi egyetem: modista (vagy spekulatív) grammatika: erősen elméleti, középpontban a jelentés és a jelentésmódok, szintaktikai szerkezet, Priscianusra alapoz
nyelvtanítás: verses grammatikák (pl. Doctrinale ~ 1200) est adjectivum substantivo sociandum
in simili genere casu simili numeroque
„jelzőt főnévhez helyesen kapcsolni csak így tudsz:
nemben, esetben, számban is egyezzék ez a két szó”
A nyelvtudomány rövid története: középkor
egy-két írás más nyelvekről (bevezetés a latin nyelvtanba óangolul, ~ 1000, Snorri Sturluson írásai a régi skandináv költők nyelvéről a 13. sz. elejéről, okcitán nyelvtan a trubadúr-versenyekhez a 14. sz.-ból)
a középkor vége felé már tankönyvszerű grafikus megoldásokkal kísérleteznek
A nyelvtudomány rövid története: középkor
karoling minuszkula (9. sz.)
meroving kézírás (8. sz.)
ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban
ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban
virtus tutis ti tem tus tetes tum bus tes tes bus
ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban
virtus virtutesvirtutem virtutesvirtutis virtutumvirtuti virtutibusvirtute virtutibus
A tanulmányok hierarchiája (Gregorius Reisch: Margarita philosophica nova, 1515)
Lombardiai Péter (teológia)
Platón (természetfilozófia), Seneca (etika)
Püthagorasz (zene), Eukleidész (geometria) Ptolemaiosz (csillagászat)
Arisztotelész (logika), Cicero (retorika, poétika), Boethius (aritmetika)
Priscianus (haladó grammatika)
Donatus (elemi grammatika)
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás
http://uppsalalibraryculturalheritage.wordpress.com, http://library.nd.edu/medieval/facsimiles/learnlat/selig
Recommended