View
30
Download
4
Category
Preview:
DESCRIPTION
A szociális gazdaság és a nonprofit szektor. Dr. Frey Mária Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet. Az előadás témái. A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai Tevékenységek Foglalkoztatási szerep A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával szemben - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A szociális gazdaság és a nonprofit szektor
Dr. Frey Mária
Szociálpolitikai és Munkaügy Intézet
Az előadás témái
A szociális gazdaság fogalma, létrejöttének okai Tevékenységek Foglalkoztatási szerep A szociális vállalkozások előnyei a piaci és közszférával
szemben Mennyiben vannak jelen a szociális gazdaság szervezetei
a magyar munkaerőpiacon? Hogyan tipizálható a tevékenységük? A szociális gazdaság megerősítésének feladatai
Szociális gazdaság: szűkebb és tágabb értelmezés
Tágabb értelmezésben: „szolidáris gazdaság”
Az erőforrások hasznosításának új módszere Válasz a XXI. sz. kihívásaira (társadalmi és
környezeti)
Miben gyökereznek ezek a kihívások? A gazdasági növekedésért vívott versenyben
Szociális gazdaság – szűkebb értelmezésben
A szociális gazdaság olyan szociális-közösségi vállalkozásokból áll, amelyek helyi szinten összekapcsolják a kielégítetlen szükségleteket a kihasználatlan munkaerővel, mégpedig úgy, hogy:
köztes helyet foglalnak el az állam és a piac között gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesítenek közérdeket szolgálnak céljuk nem a profit felosztása, hanem újrahasznosítása,
szociális küldetésüknek alárendelten
A hagyományos nonprofit szervezetekkel szemben a szociális gazdaság szervezetei:
magatartását a vállalkozó jelleg dominálja kifejezetten ambicionálják a munkahelyteremtést, főleg a
hátrányos helyzetűek számára – foglalkoztatási elem nélkül nincs szociális vállalkozás!
autonómabbak: a fogyasztók sokszínűségére alapozva jutnak olyan forrásokhoz, amelyek biztosítják önfenntartóvá válásukat
olyan tulajdonosi struktúrával rendelkeznek, amely képes garantálni az összes érdekelt bevonását és az önigazgatást
a településekre fókuszálnak, együttműködnek a helyi közösséggel a szükségletek meghatározásában és kielégítésében
új szolgáltatások és innovatív termékek létrehozására koncentrálnak
bár nem osztják szét profitjukat, nem a profitkorlát lesz mindörökké a megkülönbözető jegyük; sokkal inkább: a szociális küldetés teljesítése, az alapítók megfelelő képviselete, a demokratikus kontroll és ellenőrzés
A szociális gazdaság létrejöttének okai
A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet
Ezeknek az igényeknek az „olcsó” kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális gazdaság
képtelensége arra, hogy ennek felszívására kellő számú munkahelyet teremtsen
Új esélyt adni a hátrányos adottságokkal rendelkező kistérségeknek és aprófalvaknak
Tevékenységek: hiányzó szolgáltatások, innovatív termékek
Személyi/szociális szolgáltatások (otthoni segítés, gyermekfelügyelet, idősgondozás, laikus betegápolás, felzárkóztatás, háztartási-házkörüli munkák, stb.)
Új info-kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcs. szolgáltatások (távmunka-szervezés, komplex internetes információnyújtás, weboldalak fejlesztése, stb.)
Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások (természeti környezet védelme, településüzemeltetés, újrahasznosítható anyagok gyűjtése és hulladék-kezelés, stb.)
Kulturális/szabadidős/közösségépítő tevékenység (helyi turizmus, hagyományőrzés, kult. programok, sportrendezvények szervezése, stb.)
Termelés: biogazdálkodás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrások kiaknázása, hulladék-újrahasznosítás, tranzitfoglalkoztatás, stb.
Ezeknek a termékeknek/szolgáltatásoknak a fejlesztése azért ígéretes, mert:
jobb életfeltételeket kínálnak a helyi lakosságnak, ösztönzik és bővítik a foglalkoztatási lehetőségeket olyan, fogyasztó-
közeli, helyhez és időhöz kötött tevékenységekben, amelyek nincsenek kitéve a nemzetközi konkurenciának
A nonprofit szektor, mint foglalkoztató
EU: 9 millióan dolgoznak ebben a szektorban, ami a foglalkoztatottak 8%-a
Az EU összes munkanélküli létszámának 40%-a Több, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Egyharmada az EU-ban élő önfoglalkoztatóknakA szektor növekedése sokkal gyorsabb, mint a gazdaság
egészéé, de nagy országonkénti különbségekA foglalkoztatottak 1-3%-a: Görögország, Portugália4-8%: Olaszország, Svédország, Németország, Franciaország13-14%: Dánia, Hollandia, Írország
Magyarország nonprofit szektorának foglalkoztatási kapacitása
1993: 50 ezer teljes munkaidős; 2005: 74 ezer Teljes munkaidős létszámban: 148% lsz.növekedés 1993-
2005 között De: így is csak a foglalkoztatottak 2,1%-a A nonprofit szektor igen kis létszámmal látja el feladatát:
1993: 47 ezer szervezet, 50 ezer számított főállású alkalmazott (szfa)
2003: 53 ezer szervezet, 63 ezer szfa 2005: 57 ezer szervezet, 81,5 ezer szfa
Ráadásul:nagy, bár csökkenő területi különbségek
A fizetett alkalmazottak 2/3-a dolgozik a fővárosban és a megyeszékhelyeken működő szervezeteknél.
Községi szervezeteknél csak egytizedük található. A szektor bevételében jelentősen nőtt az állami
támogatások aránya. 2000-ben 28%, 2005-ben 40%. 2003-ban 400 ezer önkéntes segítő (16 ezer főállású alk.) 2005-ben 370 ezer önkéntes segítő ( 36 ezer főállású alk.)
Ehhez képest a szociális gazdaság szereplői:
17,1 ezer főt foglalkoztattak átlagosan 2005-ben a szervezetek csupán 7%-a nem rendelkezik
alkalmazottal 11%-uk egy főt foglalkoztat, de 70%-uk több, mint 10
főt bevételi forrásaik között a pályázati bevételek
dominálnak (52%)
A szociális gazdaság előnyei a piaci szektorral és a közszférával szemben
Az érintettek részvételére épülő döntéshozatali struktúra és demokratikus vezetés
ami nemcsak a bizalmi viszonyt alapozza meg, hanem a szervezet küldetésével való azonosulást is
A többes tulajdonosi struktúra
ami a fogyasztók, alkalmazottak és gyakran a helyi önkormányzat részvételét garantálja a szervezet irányításában
Önkéntes munkások jelenléte Szoros kapcsolat a helyi önkormányzattal,
mind a szükségletek beazonosításában, mind a források rendelkezésre bocsátásában.
Együttműködés a nonprofit szervezetek közöttellensúlyozandó a kis méretstruktúrából adódó hátrányokat
Elkötelezettség az innováció és a kísérletezés mellettmind a szolgáltatások választékát, mind azok nyújtásának módját illetően.
Ezeknek az előnyöknek a kihasználásával a szociális gazdaság szervezetei képesek arra, hogy:
zéró profit mellett is nyújtsanak szolgáltatásokat, serkentsék a lakossági igények fizetőképes keresletté válását felszínre hozzák és formalizálják a rejtett szükségletek egy
részét.
Mennyiben vannak jelen a hazai nonprofit szektorban az ilyen speciális projektek
kivitelezésére alkalmas szervezetek?
Egyre inkább! Ebben: meghatározó szerepet játszottak és
játszanak: OFA, JSZA, Autonómia, Nonprofit
Vállalkozásokért a Népjóléti Szférában Önkormányzatok (közcélú munka miatt) Nemzetközi alapok (Phare, Sapard, HEFOP,
ROP, EQUAL, stb.)
Hogyan tipizálhatók?
Tranzit-foglalkoztatási projektek (híd szerep! nem igény az önfenntartás) Termelőiskola Foglalkoztatási társaságok
Védett (nincs lehetőség az önfenntartásra) Célszervezetek
Szociális vállalkozások (hosszabb távon önfenntartás) Szociál-ökonómiai üzemek Termelő-szolgáltató üzemek
A szociális gazdaság megerősítésének feladatai
Szervezetfejlesztés A jogszabályi háttér alakítása
Ahhoz, hogy a nonprofit gazdasági társaságként működő közösségi vállalkozásoknak megérje foglalkoztatni, engedélyezni kell, hogy e tevékenységeket ne csak kiegészítő jelleggel végezhessék. Ehhez: szükség van a Gt. és a közhasznú szervezetekről szóló törvény módosítására.
A szervezetek infrastrukturális hátterének fejlesztése (munkahelyteremtő beruházás a termelő-funkció kiépítéséhez nélkülözhetetlen)
A szervezetek közötti kapcsolatok, a hálózat építése
Külső szakmai segítői háttér biztosítása Külső szakmai segítők bevonása Regionális módszertani központok és ötletbankok kialakítása Multinacionális vállalkozások CSR (társadalmi felelősségvállalás)
tevékenységének államilag elismert formája legyen a közösségi vállalkozásoktól való vásárlás
Finanszírozás: több lábon állás! A szociális gazdaság fő finanszírozója a piac – ösztönzése indirekt
fogyasztási támogatásokkal (szolgáltatási csekk és utalvány) Értékesítési hálózatok és közös marketing Normatív támogatások (önkormányzatok feladatátadása, más
közfeladat ellátásában való részvétel Pályázati vissza nem térítendő támogatásokra (a fenntarthatóság és a
csökkenő támogatások elvét követve) Speciális pénzintézet (hitel- és garanciaszervezet) létrehozása
Támogatási típusok összefoglalása
Direkt támogatások: Flt-ben rögzített eszközök Normatív támogatások Instrastruktúra-fejlesztés
Indirekt támogatások: fogyasztói támogatások (szolgáltatási csekk és utalvány)
Kiegészítő szolgáltatások támogatása: Szervezetek részére: humán menedzsment megerősítése Foglalkoztatottaknak: képzés, mentorálás, munkaerő-
piaci szolg. Regionális tanácsadás: szervezetfejlesztés,
marketing, monitoring, ötletbörze
Köszönöm a figyelmet!
Recommended