View
2
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Miskolci Egyetem
Környezetgazdálkodási Intézet
Hidrogeológiai- Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék
A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.
biológiai szennyvíztisztító telep hatásfokának a kiértékelése.
Szakdolgozat
Kocsis Richárd
Geokörnyezetmérnöki szakirány
Dr. Takács János c. egyetemi
docens
Tóth Róbert külső
Alkaloida v.gy. Zrt.
Szennyvízüzem vezető
2013 november 24.
Miskolc 2013
Eredetiségi Nyilatkozat
"Alulírott Kocsis Richárd, a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának hallgatója
büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem és aláírásommal igazolom, hogy
ezt a diplomatervet /szakdolgozatot meg nem engedett segítség nélkül, saját magam
készítettem, és a diplomatervben csak az irodalomjegyzékben felsorolt forrásokat használtam
fel. Minden olyan részt, melyet szó szerint, vagy azonos értelemben, de átfogalmazva más
forrásból átvettem, egyértelműen, a forrás megadásával megjelöltem."
Miskolc, dátum
...................................................
a hallgató aláírása
Tartalom Összefoglalás ........................................................................................................................................... 1
Summary ................................................................................................................................................. 2
1. Bevezetés ......................................................................................................................................... 3
2. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. bemutatása .............................................................................. 4
2.1. Földrajzi elhelyezkedés ........................................................................................................... 4
2.2. A Gyár története ...................................................................................................................... 4
3. Az Alkaloida vízgazdálkodása ........................................................................................................ 5
3.1. Ipari víz, tüzivíz és ivóvíz biztosítása ...................................................................................... 5
4. A gyártási tevékenység, a vízfelhasználás bemutatása a keletkezett szennyvizek mennyiségének a
feltüntetésével .......................................................................................................................................... 6
4.1. Nyers morfin gyártás ............................................................................................................... 6
4.2. Kodein gyártás ......................................................................................................................... 7
4.3. Paracodin-bitartarát gyártás ..................................................................................................... 7
4.4. Metilezősó gyártás ................................................................................................................... 7
4.5. Morfin HCl gyártás ................................................................................................................. 7
4.6. Morfin-szulfát gyártás ............................................................................................................. 8
4.7. Etil-morfin HCl gyártás ........................................................................................................... 8
4.8. Narcotin HCl gyártás ............................................................................................................... 8
4.9. Narcotin bázis gyártás ............................................................................................................. 8
4.10. Szennozid A+B gyártás ....................................................................................................... 8
4.11. Syncumar gyártás ................................................................................................................ 9
4.12. Folkodin gyártás .................................................................................................................. 9
4.13. Nátrium-etilát gyártás .......................................................................................................... 9
4.14. Nátrium [etil-(2-ciano-2-fenil-acetát)] gyártás .................................................................... 9
4.15. Szevenál gyártás .................................................................................................................. 9
4.16. Fenobarbitál-nátrium gyártás ............................................................................................. 10
4.17. Kísérleti üzem .................................................................................................................... 10
4.17.1. Gyógyszerformuláló és kiszerelő üzem ......................................................................... 10
4.17.2. Oldószer regeneráló üzem ............................................................................................. 10
5. Szennyvíztisztítással kapcsolatos általános fogalmak ................................................................... 11
6. Szennyvizek laboratóriumi vizsgálata ........................................................................................... 15
6.1. Üzemellenőrző vizsgálatok ................................................................................................... 15
6.1.1. Vízvizsgálatok ............................................................................................................... 15
6.1.2. Iszapvizsgálatok ............................................................................................................ 16
6.2. Önellenőrző vizsgálatok ütemezési terve .............................................................................. 16
7. A szennyvízkibocsátáshoz tartozó jogszabályok ........................................................................... 17
8. A szennyvíztisztítási technológia bemutatása ............................................................................... 18
8.1. Szennyvizek átemelése, továbbítása ...................................................................................... 20
8.2. Kémiai előtisztítás folyamata, berendezései .......................................................................... 20
8.2.1. Oldószer és iszapeltávolítás ........................................................................................... 20
8.2.2. Kiegyenlítés, semlegesítés ............................................................................................. 21
8.2.3. Ülepítés .......................................................................................................................... 23
8.3. Biológiai előtisztítás folyamata, berendezései ....................................................................... 23
8.3.1. Kiegyenlítés ................................................................................................................... 24
8.3.2. A szennyvíz átemelése, továbbítása .............................................................................. 24
8.3.3. Biológiai tisztítás ........................................................................................................... 25
8.3.4. Utóülepítés ..................................................................................................................... 26
8.3.5. Csapadékvíz kezelése .................................................................................................... 27
8.3.6. Tisztított víz elvezetése, tározó tórendszer .................................................................... 27
8.4. Szennyvíztisztítás automatizálása ......................................................................................... 28
9. Az iszapkezelés művelete .............................................................................................................. 29
9.1. Iszapelőkészítés víztelenítésre ............................................................................................... 29
9.2. Polielektrolit oldat készítése .................................................................................................. 29
9.3. Iszapvíztelenítés .................................................................................................................... 30
10. Komposztálási technológia ........................................................................................................ 30
11. Szennyvíztisztítási technológia értékelése................................................................................. 31
11.1. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai komponensek és a
nehézfémek függvényében ................................................................................................................ 32
11.1.1. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok pH eredményei .................................................... 33
11.1.2. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok KOI eredményei .................................................. 34
11.1.3. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok BOI5 eredményei ................................................. 35
11.1.4. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok ammónium-nitrogén eredményei ........................ 36
11.1.5. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes nitrogén eredményei ................................ 37
11.1.6. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes foszfor eredményei .................................. 38
11.1.7. A 2012. évi önellenőrzés egyéb határérték túllépéseinek a kiértékelése ....................... 38
11.2. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők
függvényében .................................................................................................................................... 39
11.2.1. A 2012. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves mikroszennyezők
viszonylatában ............................................................................................................................... 40
11.3. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai komponensek és a
nehézfémek függvényében ................................................................................................................ 41
11.3.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése ............................................... 45
11.4. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők
függvényében .................................................................................................................................... 45
11.4.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves mikroszennyezők
viszonylatában ............................................................................................................................... 46
11.5. A 2012 és a 2013. évi önellenőrzés eredményeinek az összehasonlítása .......................... 47
11.6. Vízkémiai vizsgálataim ..................................................................................................... 48
11.6.1. pH mérés ........................................................................................................................ 48
11.6.2. KOI mérés ..................................................................................................................... 51
11.6.3. BOI5 mérés .................................................................................................................... 54
11.6.4. Ammónium-nitrogén tartalom mérése........................................................................... 57
11.6.5. Nitrit tartalom mérése .................................................................................................... 59
11.6.6. Nitrát tartalom mérése ................................................................................................... 61
11.6.7. Foszfát tartalom mérése ................................................................................................. 62
11.6.8. Összes foszfor meghatározás ......................................................................................... 63
11.7. Iszapminta- komposztminta vizsgálataim ......................................................................... 65
11.7.1. A vizsgált időszak iszapminta, komposztminta eredményeinek a kiértékelése ............. 67
12. Összefoglalás ............................................................................................................................. 68
Ábrajegyzék ........................................................................................................................................... 70
Táblázatjegyzék ..................................................................................................................................... 71
Irodalomjegyzék .................................................................................................................................... 72
1
Összefoglalás
Szakdolgozatom témája A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. biológiai
szennyvíztisztító telep hatásfokának a kiértékelése. Ezt a témát elsősorban aktualitása
valamint a napjainkban jelentős vízszennyezési problémák jelenléte miatt választottam. A
vízhiány egyre jobban észrevehető, ezért kellően oda kell figyelnünk a meglévő vizeink
állapotának a megőrzésére, az ivóvíz valamint a szennyvíz megfelelő tisztítására, hogy ezek
se az emberre se a befogadóra se az élővilágra ne legyenek semmilyen hatással, ne legyenek
veszélyesek.
Dolgozatomban bemutattam a gyár tevékenységét, az itt előállított gyógyszer
alapanyagokat, röviden ismertettem, majd ezt követően részletesen kifejtettem az Alkaloida
Vegyészeti gyár Zrt. biológiai szennyvíztisztító telep felépítését, a tisztítás különböző fázisait.
A biológiai szennyvíztisztító telep a 2012-es valamint a 2013-as évi hatósági eredményeit
táblázatokban összefoglalva és diagramokban ábrázolva mutattam be és értékeltem ki,
valamint saját vízkémiai méréseket is végeztem, amelyeket szintén kiértékeltem.
A következő paramétereket saját kezűleg mértem:
pH
dikromátos kémiai oxigén igény (KOI)
ötnapos biokémiai oxigén igény (BOI5)
ammónium-nitrogén
nitrit
nitrát
foszfát
összes foszfor
száraz anyag tartalom mérések
Dolgozatomban tehát bemutatásra kerülnek a fent említett vízkémiai paraméterek, a
hatósági eredmények, valamint a saját mérési eredményeim alapján. Ezek alapján fogom az
említett szennyvíztisztító telep hatásfokát kiértékelni, szükségesség esetén javaslatot tenni a
hatásosabb tisztítás érdekében.
2
Summary
The topic of my thesis Tiszavasvári Alkaloida Chemical Ltd. biological wastewater
treatment plant efficiency of the evaluation . This topic has been chosen mainly because of the
timeliness and the presence of significant water pollution problems today . The water shortage
is becoming more noticeable , so due care must be taken to preserve the existing status of
water , adequate clean drinking water and wastewater that are not even the wildlife nor the
recipients will not be any effect on humans.
I presented my thesis work in the factory, produced in the pharmaceutical raw materials , I
briefly and then explained in detail the plant Alkaloida Chemical Co. biological waste water
treatment plant construction , the various stages of purification .
The biological wastewater treatment plant of 2012 and the 2013 annual official results in
tables and charts summarizing shown I have presented and evaluated by, and its water
chemistry measurements were performed , which were also evaluated .
The following parameters were measured manually :
pH
dichromate chemical oxygen demand
five-day biochemical oxygen demand
ammonium nitrogen
nitrite
nitrate
phosphate
total phosphorus
solids content measurements
So my thesis is presented in the above-mentioned water chemistry parameters , the official
results, and based on our measurement results . I mentioned to evaluate the efficiency of the
wastewater treatment plant , in the case of necessity in order to propose a more effective
treatment of these ratings .
3
1. Bevezetés
A környezetszennyezés fogalma napjainkra világméretű problémává nőtte ki magát,
amelynek egyik meghatározó része a különféle szennyeződéseket tartalmazó szennyvizek
keletkezése. Fontos ezen szennyvizek újrahasznosítása, a szennyezett vizek tisztítása és
megfelelő kezelése, valamint a megfelelő intézkedések bevezetése a fogyasztás mérséklésére,
a szennyezett vizek mennyiségének csökkenése érdekében.
A megfelelő tisztaságú és minőségű víz elengedhetetlen eleme éppúgy a lakosságnak,
mint az iparnak vagy a mezőgazdaságnak. Ezen víz gazdaságos felhasználása roppant
mértékben befolyásolja napjaink vízkészleteinek a tartósságát.
A Föld teljes vízkészlete körülbelül 2 milliárd m3, amelynek egy része kémiailag kötött
formában van jelen. A szabad vízkészlet ebből csak 1,36 milliárd m3, amelynek 97%-a sósvíz
és csak 3% édesvíz, ami nagyrészt a jégtáblákban és a jéghegyekben van fagyott állapotban.
Tehát a teljes vízkészlet csupán 0,03%-a az, ami elérhető a Föld lakossága számára, amit ilyen
népességnövekedési tendencia mellett már manapság is hiánycikként emlegethetnénk. Az
ivóvízigény meghaladja a rendelkezésre álló mennyiséget.
A szennyvizeknek tulajdonképpen három csoportját tudjuk megkülönböztetni:
csapadékvíz, kommunális és ipari szennyvíz.
Dolgozatom az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. szennyvízkezelési technológiáját mutatja
be. A telepen ipari szennyvíz és kommunális szennyvíz feldolgozása és tisztítása történik.
A gyárban gyógyszer és gyógyszeralapanyag gyártás történik, aminek következtében a
keletkező szennyvizek nagy változékonyságot mutatnak. Ennek oka, hogy a gyáron belül 3-5
évente termékváltás történik, ezáltal a keletkező szennyvíz összetétele is megváltozik, ami
magában foglalja a szennyvíztisztítási technológia változását is.
Munkám során szeretném megvizsgálni a szennyvíztisztítási paramétereket a rávezetés
előtt és közben is. A rendelkezésre álló adatsorok segítségével, valamint a saját mérési
eredményeimmel megvizsgálom, hogyan változik a szennyvíz minősége, és összehasonlítom
a szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokát a fent említett esetekben.
Amennyiben munkám során olyan eredményeket kapok, amelyeken valamilyen formában
javítani lehet a szennyvíztisztító rendszer technológiájának a változtatásával, abban az esetben
az ezen irányú javaslataimat az üzem rendelkezésére bocsájtom.[1-2]
4
2. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. bemutatása
2.1. Földrajzi elhelyezkedés
A gyár helyileg Tiszavasváriban helyezkedik el. A város az ország észak-keleti részén,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, nem messze a Tisza folyótól, a fővárostól
körülbelül 210 kilométerre. A város megközelíthető az M3-as autópályáról, köszönhetően az
Uniós beruházásoknak, amelyek keretében a Tiszavasvári határában megépült új M3-as
autópálya szakasz utolsó előtti csomópontja ide került.
2.2. A Gyár története
Az Alkaloida Vegyészeti Gyárat Kabay János gyógyszerész alapította 1927-ben. 1925-ben
szabadalmaztatta azt az eljárást, amely során morfint sikerült kinyernie a máknövényből, s
ezzel lefektette a morfin ipari előállításának alapjait szerte a világon.
1948-ban a cég, jelentős pénzbeli támogatást kapott, melyet fejlesztésekre és új
beruházásokra fordított, emellett kutatómunkát is folytattak a gyár dolgozói. 1950-től a
morfinon kívül egyéb, növényi eredetű alkaloidok gyártása, majd 1960-tól
gyógyszerhatóanyagok és gyógyszerkészítmények gyártása és értékesítése is elkezdődött. Az
1970-es évektől 1994 végéig növényvédő szereket is gyártott a cég. Ekkor a tiszavasvári gyár
a magyar gyógyszeripar öt legnagyobb gyárárnak az egyike volt
1991-től kezdődően állami tulajdonú volt a vállalat majd 1996-ban megvásárolta az ICN
(International Chemical Nuclear) Pharmaceuticals Inc. nemzetközi vállalatbirodalom ezt
követően ICN Magyarország Részvénytársaság néven működött tovább.
A gyárat 2006-ban a Sunpharma nevű indiai cég vásárolta meg. Napjainkban ismét
Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. néven működik a cég.[3-4]
5
3. Az Alkaloida vízgazdálkodása
3.1. Ipari víz, tüzivíz és ivóvíz biztosítása
Az ivóvízellátás biztosítására 4 db kutat fúrtak, amelyek kivétel nélkül a gyáron kívül
találhatóak. A tényleges vízigény 20-30 m3
óránként.
A kivett vizet egy víztisztító épületbe vezetik, ahol csírátlanítanak és vastalanítanak, majd
az épület melletti 100 m3-es víztározó medencébe szivattyúzzák, ahonnan egy erre a célra
kialakított víztoronyba továbbítják szivattyúk segítségével. Ebből a toronyból történik a gyár
ivóvízellátása. 2 db tartály található a víztoronyban, az egyik a nyersvíz nyomását a másik
pedig az ivóvízét biztosítja.
Lágyítást követően az ivóvizet kazántápvízként és technológiai vízként használják fel. Az
ipari vizet a Keleti-főcsatornára telepített vízmű segítségével nyerik ki. A kivett vizet
hűtővízként valamint tüzivízként használják fel az egyes üzemekben. A hűtővíz-és a tüzivíz
rendszer egy esetleges havária esetén összenyitható, így nagyobb vízmennyiséget tudnak
elérni. A hűtővizet a hűtőtornyokban hűtik le a felmelegedés után, majd visszavezetik a
rendszerbe az újbóli felhasználás céljával. A Keleti-főcsatornából pótolják az elpárolgó
mennyiséget.[5]
Hónap Vételezett vízmennyiség m3
Keleti Főcsatorna X. kút Vásárolt ivóvíz Összesen
Jan. 28 530 24 060 258 52 848
Febr. 34 530 26 500 268 61 298
Márc. 34 350 25 380 251 59 981
Ápr. 35 200 22 260 219 57 679
Máj. 32 490 20 080 560 53 130
Jún. 29 840 22 770 294 52 904
Júl. 30 600 26 700 246 57 546
Aug. 33 630 24 110 207 57 947
Szept. 23 400 16 550 180 40 130
Okt. 23 270 20 810 228 44 308
Nov. 22 840 18 790 169 41 799
Dec. 21 810 17 510 207 39 527
Összesen 350 490 265 520 3 087 619 097
1. táblázat: 2012. évi vételezett vízmennyiség
m3
6
4. A gyártási tevékenység, a vízfelhasználás bemutatása a keletkezett
szennyvizek mennyiségének a feltüntetésével
4.1. Nyers morfin gyártás
A nyers morfin előállítása kétféleképpen történhet. Az egyik módszer a hagyományos
eljárás, amikor a száraz mákgubóból extrahálják a morfint. A mákterméshez speciális
vetőmaggal látják el a termesztőket. Ez azt jelenti, hogy a mákgubó a hagyományos morfin
tartalma 3-5‰ helyett 8-9‰-re változik.
A másik eljárás alapja az ópiumkalács, amely valójában az ópium alapanyaga. Ez az
anyag a nyers még szárának a megvágásakor kifolyt és összegyűjtött ragacsos anyag. A
gyártás során vizes, majd szerves oldószeres extrakció segítségével nyerik ki a morfint, majd
ezután jön a megtisztítás kristályosítással, és a még nyersnek számító hatóanyagot
exportálják, vagy más terméket állítanak elő belőle (például: kodeint).
A folyamat során naponta 13m3 szennyvíz keletkezik a mákgubó törmelékeit szállító
lemezcső nedves porleválasztójánál. Napi 90-100m3 vizes desztillátum (40-50%-át a
technológiába visszavezetik) képződik a sok vizet tartalmazó extraktum bepárlásakor,
1. ábra: A 2012. évi vízgazdálkodás
7
valamint 4-5 m3 kiextrahált nagylekvár (guzi I.), mely 20-20% szerves és szervetlen anyagot
tartalmaz, amelyek elégethetőek a kinyerés folyamata után. [11]
4.2. Kodein gyártás
A kodein egy származék, ami morfinból készül, jellemzően köhögéscsillapító hatással.
Nyersmorfin metilezése történik a gyártás során amihez metilező savat használnak (trimetil-
fenil-ammónium-klorid).Naponta 0,2-0,24 m3 vizes desztillátum keletkezik ezen folyamat
alatt, valamint 0,8 m3 extrahált anyalúg és a toluol regenerálás desztillálási maradéka. Az
utóbbi két komponenst a csatornába engedés előtt kodeintartalomra ellenőrzik.
4.3. Paracodin-bitartarát gyártás
Kodeinből készítik, amit palládium katalizátor segítségével hidrogénnel redukálnak, majd
a képződött parakodin bázisból borkősav hozzáadásával sót képeznek. Itt naponta keletkezik
0,1 m3 készülék mosóvíz, és 0,1-0,12 m
3 vizes anyalúg.
4.4. Metilezősó gyártás
Dimetil-anilin toluolos oldalát metilezik nyomás alatt metil-kloriddal. Naponta 0,74 m3
lúgos desztillálásból származó maradék (NaOH-tartalmú), valamint 0,02 m3 vizes nátrium-
szulfát oldat keletkezik ezen eljárás során.
4.5. Morfin HCl gyártás
Nyers morfinból készítik vizes sósavoldat hozzáadásával. Naponta 0,5m3 mosóvíz
keletkezik a gyártás elindulásakor és leállásakor, hiszen az anyalúgot többször is feldolgozzák
az értékes alapanyag miatt.
8
4.6. Morfin-szulfát gyártás
A sót nyersmorfinból állítják elő vizes közegben kénsav hozzáadásával. Ezen
folyamatsorán nem keletkezik szennyvíz.
4.7. Etil-morfin HCl gyártás
Nátriumsót képeznek nátrium etilát segítségével morfin bázisból, amelyet ezután dietil-
szulfáttal etileznek. A folyamat során naponta 0,05 m3 kiextrahált anyalúg valamint 0,1 m
3
toluol desztillálási maradék képződik.
4.8. Narcotin HCl gyártás
Narcotin bázisból képeznek sót sósav hozzáadásával, amelyet ezután többszöri
átkristályosítás segítségével megtisztítanak. Így évente körülbelül 0,6 m3
szennyvíz keletkezik
ezen gyártás folyamán.
4.9. Narcotin bázis gyártás
A Narcotin a morfin mellett a mákgubóban található egy mellékalkaloida, amelyet szintén
fel tudnak dolgozni a gyárban. Sósavoldattal kezelik a nyers Narcotin bázist, aztán a kivált
Narcotin HCl-t többszöri átkristályosítással tisztítják. A bázist ismét felszabadítják a folyamat
végén NaOH-oldat segítségével. Az eljárásban évente 0,8 m3 extrahált anyalúg képződik.
4.10. Szennozid A+B gyártás
A Szennozid a Tisasen hashajtó gyógyszer egyik alapanyaga. Ezt az alapanyagot egy
bizonyos Szenna nevű cserje levelének az őrleményéből készítik, amelyet ezután metanol és
tetra-hidro-furán elegyével extrahálnak. Kiszűrik az oldószerből a drogot, majd bepárolják az
oldószert. Ezt követően kicsapatják az anyagot és oldószermentesítik. A gyártás csupán 2-3
9
évente történik ekkor is csak körülbelül 2 hónapig. Ez alatt az idő alatt 2,5 m3 minimális
szerves oldószer tartalmú szennyvíz keletkezik naponta.
4.11. Syncumar gyártás
Lúgos közegben kondenzáltatnak p-nitrobenzaldehidet acetonnal, majd a kapott terméket
reagáltatják 4-oxi-kumarinnal. A készterméket átkristályosítás segítségével tisztítják. Évente
48 m3 semleges kémhatású aceton desztillálásból származó maradék valamint szintén ugyan
ilyen mennyiségű savas kémhatású átkristályosításkor képződő szennyvíz keletkezik.
4.12. Folkodin gyártás
Ezen gyártás időlegesen folyik, így az éves szintű szennyvíz keletkezés rendkívül kis
mennyisége miatt elhanyagolható.
4.13. Nátrium-etilát gyártás
Fémnátrium és etilalkohol felhasználásával készítik, amit majd a szevenál gyártás közben
intermedierként használnak fel. Nem keletkezik szennyvíz a gyártás folyamata során.
4.14. Nátrium [etil-(2-ciano-2-fenil-acetát)] gyártás
Benzil-cianid és dietil-karbonát elegyet adagolnak nátrium- etilát toluolos oldatához,
ezután az elegyet alkoholmentesítik és a toluolos szuszpenzióból hűtést követően a nátrium
sót kiszűrik. Szennyvíz ezen folyamat során nem keletkezik.
4.15. Szevenál gyártás
A felszabadított (quanidin-nitrátból vagy quanidi-hidrokloridból) quanidin bázist
metanolos közegben, nátrium-metilát feleslegében szevenálészterrel reagáltatják. Majd egy
kénsavas hidrolizálás után átkristályosítják az így kapott anyagot. A szevenál (fenobarbitál)
10
fázistermékei így a nátrium-etilát, a nátrium-só és a szevenál észter. A gyártás során naponta
0,2 m3
szuszpenziós szűrlet 7 m3 hidrolízis közbeni desztillált víz, 12,3 m
3 anyalúg amely a
nyers szevenál centrifugálása során keletkezik, valamint 1,25 m3
II. generáció centrifugálása
során kapott vizes jellegű anyalúg keletkezik.
4.16. Fenobarbitál-nátrium gyártás
Nátrium-metilát oldatot adagolnak, alkoholos szevenál oldathoz, majd a kivált szevenál-
nátriumot kiszűrés után szárítják. Nem keletkezik szennyvíz a gyártás folyamata során.
4.17. Kísérleti üzem
Félüzemi, léptéknövelő vegyipari laboratórium, ahol 10-20 literes edényekkel dolgoznak.
A keletkezett szennyvizek mennyisége elhanyagolhatóan kicsi a felhasznált anyagokból
kifolyólag.
4.17.1. Gyógyszerformuláló és kiszerelő üzem
Körülbelül 60-80 féle terméket állítanak elő ebben az üzemben, a piaci igényektől
függően. A vizet szirupoknál használják fel segédanyagként, amely beépül a termékbe.
Emellett a mosogatás és a takarítás vízigénye megemlítendő. Az üzemben végzett műveletek:
drazségyártás, kúpgyártás kenőcsgyártás, szirupgyártás valamint a tablettázás.
4.17.2. Oldószer regeneráló üzem
Az üzemben etanol és metanol regenerálása folyik. A különböző technológiákból az
oldószer regenerálókba érkező szerves oldószert rektifikációval tisztítják, ezután a tisztított
oldószer visszakerül felhasználásra a technológiába. Szakaszosan működik az üzem.
Szennyvíz nem keletkezik.[5]
11
5. Szennyvíztisztítással kapcsolatos általános fogalmak
Vízszennyezés: minden olyan hatás, termelési-, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység
amely a felszíni és felszín alatti vizeink minőségét (fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait)
úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra, és a benne végbemenő
természetes életfolyamatok fenntartására csökken vagy megszűnik. A vízszennyezés
valójában már a légkörben elkezdődik, amikor a víz eső, hó stb. alakjában áthull azon.
Vízszennyező anyagok: a felszíni vagy felszín alatti vizek minőségét hátrányosan
befolyásoló anyagok vagy hatások (hőenergia vagy olyan anyagok amelyek alap esetben nem
számítanak szennyező anyagoknak de a magas koncentráció miatt ezek is ide sorolhatóak),
amely az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatása eredményeként kerül a vízbe,
és amely káros következményekkel jár vagy járhat az emberi egészségre, az élővilágra, a
környezet más elemeire, továbbá károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat.
Ezek az anyagok és hatások a következőek lehetnek:
Biológiailag bontható szerves anyagok: elhasználja az oldott
oxigénkészletet, megöli a halakat, visszataszító bűzt terjeszt.
Biológiailag nehezen bontható (rezisztens) szerves anyagok: íz-és
szaghatással jár, rákkeltő vagy egészségkárosító hatást ad a víz jellegének.
Patogén mikroorganizmusok: minden betegségokozó parazita, baktérium és
vírus a városi szennyvizekből, valamint számos ipari szennyvíz is fertőzést
okoz.
Mérgező anyagok: (pl: cianid vagy nehézfémsók) megöli a vízi életet köztük
a baktériumokat is amelyek az öntisztulás feladatát végzik, ezzel
megakadályozva azt.
Lebegő anyagok: lerakódik a folyófenékre eltakarva ezzel a haltáplálékot.
Ha ez szerves, akkor berothad és a gázok felúsztatják a felszínre.
Zavarosságot, elszíneződést okozó szennyezők: esztétikai kihatáson kívül
halpusztulást is okozhatnak.
Anyagok illetve tényezők, amelyek felborítják a biológiai egyensúlyt (pl.:
foszfortápsók): gombák, egyéb vízi növények mértéktelen elszaporodása
(eutrofizáció), majd rothadás révén biológiailag bontható- és biológiailag
nehezen bontható szerves anyagok keletkeznek.
12
Ásványi anyagok (sók): növelik a keménységet, az élővilágra nézve károsan
növelik az oldott sótartalmat (öntözésre alkalmatlanná válik, ezáltal a víz)
Hőmérséklet emelkedés: felboríthatja a biológiai egyensúlyt.
A mikro szennyezőanyagokat, a kizárólag egészségügyi problémákat jelentő vírusok
kivételével, két fő csoportba sorolhatjuk:
Szerves mikroszennyezők: (ide sorolhatóak a gyógyszeripari termékek
amelyek nehezen lebontható, ellenállóképes szerves vegyületként kerülnek a
szennyvízbe.)A legfontosabb szerves mikroszennyezők:
ásványiolaj-származékok
fenolvegyületek
növényvédő szerek
felületaktív anyagok (detergensek)
plankton anyagcsere termékek.
Szervetlen mikroszennyezők: leggyakoribb csoportosításuk a káros hatás
alapján történő kategorizálás:
toxikus elemek(ionok): ezüst, arzén, bárium, bór stb.
organoleptikus elemek: vas, mangán, cink
az eutrofizációt, ezen keresztül az ivóvíz íz és szagproblémáit
fokozó foszforvegyületek, valamint a szervetlen nitrogén
vegyületek.
Szennyvizek: A termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a
használat következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott,
vízszennyező anyagokat (a szabványban meghatározott koncentráció feletti értékek esetén)
tartalmazó víz. A szennyvíz lehet: települési, ipari vagy üzemi és mezőgazdasági szennyvíz.
Ezen szennyvizeket a szennyezettség mértékétől és milyenségétől függően különböző
eljárások segítségével lehet megtisztítani. A tisztítás során minden a vízre jellemző
határértékben megjelölt paramétert, a víztisztaságra jellemző előírásoknak meg kell feleltetni.
Ezen paraméterek megfelelőségét követően beszélhetünk tisztított szennyvízről, ami
visszakerül a természetbe egy ún. befogadón keresztül.
13
Befogadó: azt a felszíni vizet vagy medret, amelybe a tisztított szennyvizet visszavezetjük
befogadónak nevezzük. (Jelen esetben a tisztított víz befogadója a Hortobágy-főcsatorna,
amely az általános vízminőség védelmi kategóriába tartozik.)
Szennyvízbírság: Ha a kibocsátott, tisztított víz nem felel meg a határértékben
megfogalmazott minőségi paramétereknek, a hatóság kötelezi a kibocsátót a bírság
befizetésére, az általa előidézett kár nagyságától függően.
A szerves szennyeződés meghatározásának alapelvei:
Biokémiai oxigénigény (BOI): a szennyvízben lévő szerves anyagoknak,
heterogén baktériumok általi, biológiai lebontása során meghatározott
időtartam alatt és meghatározott hőmérsékleten elfogyasztott oxigén
mennyiségét jelenti. Számszerű értéke sok mindentől függ:
inkubációs idő: BOI5, BOI20
nitrifikáció
környezeti tényezők: pH, hőmérséklet
akklimatizáció
toxicitás
Kémiai oxigénigény (KOI): a szennyvízben lévő szerves anyagok
oxidálószerekkel, nedves úton végzett oxidációja során elfogyasztott oxigén
mennyiségét fejezi ki. Befolyásoló tényezők:
néhány szervetlen anyag: szulfidok, nitritek, vas
a kloridok oxidációja zavarja a KOI mérését
sok szerves anyag van ami dikromáttal oxidálható de
biológiailag nem bontható
14
(A BOI5 és a KOI között a 2. ábrán
látható kapcsolat figyelhető meg.
Ez az összefüggés azt jelenti, hogy
a dikromáttal oxidálható szerves
anyagok egy része biológiailag
egyáltalán nem, vagy csak igen
nehezen bontható.)
Összes szerves széntartalom (TOC): a minta elégetésével teljes oxidációt
érnek el és a széntartalmának az oxidálása során a keletkezett CO2 gáz
mennyiségét mérik. Meghatározása sokkal megbízhatóbb és könnyebb
reprodukálni, mint a BOI-t és a KOI-t. A mérés nagyon gyors.
Összes oxigénigény (TOD): A mérés alapelve az, hogy nitrogén vivőgázba
kis mennyiségű oxigént diffundáltatnak, majd a gázkeveréket egy
katalizátoron áramoltatják át, ahol az oxidálható anyagok eloxidálódnak
(elégnek). A vivőgázban lévő oxigéntartalom csökkenése elektronikus
detektorral mérhető, és így a víz összes oxigénigényét kiszámíthatjuk. A
tapasztalatok szerint a KOI érték általában 85-95%-a a TOD értékének, és
többnyire igen jó korreláció figyelhető meg.[1][8]
2. ábra: Összefüggés a BOI5 és KOI között
átlagos városi szennyvíznél a tisztítás mértékének
függvényében (Eckenfelder nyomán)[1]
15
6. Szennyvizek laboratóriumi vizsgálata
A szennyvízvizsgálatokat két nagy csoportba oszthatjuk:
A szennyvíztisztító telep üzemének ellenőrző vizsgálatai
A környezetvédelmi hatóság által előírt, a szennyvízbírság alapját képező
önellenőrző vizsgálatok
6.1. Üzemellenőrző vizsgálatok
A beérkező szennyvíz minőségi paramétereinek csak egy részét tudom megvizsgálni a
szennyvíztisztító üzem laboratóriumban. Az üzem területén a következő paramétereket
vizsgáltam meg:
pH
KOIk mg/l
BOI5 mg/l
Ammónium nitrogén mg/l
Összes foszfor mg/l
Foszfát
Nitrit
Nitrát
A határértékben meghatározott összes paramétert, az éves önellenőrzési vizsgálati
eredményekből (hatóságilag mért adatok) készítettem el. Ezeknek a paramétereknek a
kiértékelése a 11. ponttól kezdődően található.
6.1.1. Vízvizsgálatok
Az üzemellenőrző vizsgálatokat a saját laboratóriumukban végzik. A mintavételi helyek a
következőek:
kiegyenlítő medence
semlegesített vízülepítő
átlagosító medence
átemelő akna
biológiai medence
16
utóülepítő
csapadék csatorna
3. tó elfolyó (kibocsátott) víz
A biológiai medence vizének mintavétele pontmintavétel, míg a többi mintavételi helyről
4 óránként vett mintákból egységesítés után, napi átlagmintából történik a laboratóriumi
vizsgálat. A laboratóriumi vizsgálatok az MSZ szabvány előírás szerint történik. A biológiai
medencék mintavétele heti két alkalommal történik amelyből pH, lebegőanyag és az iszap
szerves anyag tartalmának meghatározása történik. A többi mintavételi helyről naponta
történik a mintavétel, amelyeket az alábbi paraméterek vizsgálatának vetnek alá:
naponta: KOI, pH, NH4+/N
heti egy alkalommal: PO43-
, BOI5 tartalom
6.1.2. Iszapvizsgálatok
Iszap víztelenítésekor vizsgáltam a centrifugára menő elősűrített, (víztelenítendő) iszap
szárazanyag tartalmát, a centrifugáról lejövő (víztelenített iszap) szárazanyag tartalmát,
valamint a szárazanyag szerves hányadát.
Komposztáláskor vizsgáltam a friss, a használt (visszaforgatott) faapríték, valamint a
nyers komposzt száraz anyag tartalmát.
6.2. Önellenőrző vizsgálatok ütemezési terve
A kibocsátott tisztított víz vizsgálatát az alábbi gyakorisággal végeztetik:
Vízkémiai vizsgálatok: 12 mérés/év (mintavétel havonta)
Szerves mikroszennyezők vizsgálata: 4 mérés/év (negyedévente)
Nehézfém vizsgálatok: 4 mérés/év (negyedévente)
Víztoxikológiai vizsgálatok: 4 mérés/év (negyedévente)[6][11]
17
7. A szennyvízkibocsátáshoz tartozó jogszabályok
A felszíni vizek minősége védelmének szabályait a 220/2004. (VII.21) Kormány
rendelet írja elő. E rendelet szabályai alapján a Tiszántúli Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vízjogi üzemeltetési engedélyt adott ki, amelyben
a kibocsátási határértékeket a 9/2002. (III.22.) KöM-KöVIM együttes rendeletének
„általános” vízminőség-védelmi területi kategóriájának kibocsátási határértékei a 25/2003.
(XII.30.) KvVM rendeletben megállapított technológiai határértékek ”Szerves vegyipari
termékek gyártása” fejezetének a 24.41 TEÁOR besorolású ”Gyógyszeralapanyag
gyártása”, valamint egyedi határértékek alapján írta elő.
Szennyező komponens megnevezése Határérték mg/l Bírságtétel Ft/kg
pH 6-9,5 700
Na eé% 45 280
Szennyezőanyagok Határérték mg/l
Dikromátos oxigénfogyasztás KOI 150 140
Biokémiai Oxigénigény BOI5 50 525
Összes nitrogén (Nösszes) 40 700
Összes szervetlen nitrogén 30 700
Ammónia-ammónium nitrogén 10 700
Összes lebegőanyag 200 140
Összes foszfor (ÖP) 2 5600
Szerves oldószer Extrakt (SZOE) 10 2800
Szulfidok 2 14000
Összes só 2000 140
Fenolok (fenolindex) 3 7000
2. táblázat: A szennyező komponensek a határérték és a bírságtétel
függvényében
18
(AOX: adszorbeálható szerves halogénvegyületek klórban kifejezve
TPH: összes alifás szénhidrogén C5-C40
PAH: policiklusos aromás szénhidrogének
BTEX: benzol, toluol, etilbenzol, xilol)[12]
8. A szennyvíztisztítási technológia bemutatása
Az 2. számú ábra mutatja a szennyvíztisztítás folyamatábráját
A szennyvíztisztítási folyamat főbb lépcsői a következőek:
a beérkező szennyvíz átemelése, majd továbbítása
kémiai előtisztítás
biológiai tisztítás (itt kapcsolódik be a kommunális szennyvíz)
tisztított szennyvíz elvezetése a befogadóba
keletkezett iszapok víztelenítése, komposztálás
Veszélyes és mérgező
anyagok Határérték mg/l Bírságtétel Ft/kg
AOX 1 140000
TPH 3 17500
Klórozott alifás és aromás
szénhidrogének
PAH 0,015 14000
BTEX 0,1 10000
Összes higany 0,01 1400000
Összes króm 1 7000
Összes ólom 0,2 28000
Összes ón 0,2 7000
Összes réz 2 7000
Összes kadmium 0,05 140000
Összes cink 5 7000
Összes nikkel 1 28000
Toxicitás: a 96 órás halteszt és a 24 órás daphnia
teszt alapján nem lehet toxikus 140 Ft/m3
3. táblázat: A veszélyes és mérgező anyagok a határérték és a
bírságtétel függvényében
19
3. ábra: A szennyvíztisztítás technológiája
20
8.1. Szennyvizek átemelése, továbbítása
A fogadó aknába kerül a gyár területén keletkezett ipari szennyvíz (éves szinten
körülbelül 800.000-1.000.000m3), amelyet 2 db párhuzamosan lefektetett csővezeték továbbít,
majd a gerincvezetékben egyesülve az oldószerfogóba juttatja a nyers ipari szennyvizet.
A lakótelep és a gyár területén keletkező szennyvizet, valamint a város egy részéről
összegyűjtött kommunális szennyvizet külön csővezeték továbbítja, közvetlenül a biológiai
szennyvíztisztításra.
8.2. Kémiai előtisztítás folyamata, berendezései
Általában vegyszeradagolás történik kémiai tisztítás során, mely segítségével a
szennyvízben található oldott és nem ülepíthető anyagok kiválását segítjük elő. Nagyrészt
csak ipari vizek kezelésénél alkalmazzák a kémiai tisztítást, de ott széles körben elterjedt.
Jobb tisztítási hatásfokot érhetünk el az alkalmazásával, amely hozzájárul az élővizeink
megóvásához.
A gyárban történő kémiai előtisztítás részműveletei a következőek:
oldószer-, és iszapeltávolítás
kiegyenlítés, semlegesítés
ülepítés
semlegesítéskor keletkező mésziszap elvezetése
mésztejkészítés és szállítás
8.2.1. Oldószer és iszapeltávolítás
Első lépésben el kell távolítani a beérkező ipari szennyvíz iszaptartalmát, valamint az
uszadék oldószer felúsztatása, és lefölözése. Ez 2 db párhuzamosan épített monolit vasbeton
medencében történik. A víznél nagyobb sűrűségű oldószer és az iszap kiülepszik az
oldószerfogóra érkező vízből, és a víznél könnyebb, vízzel nem elegyedő oldószerek valamint
az olaj az oldószerfogó tetején kiülepszenek. Az ülepített víz elvezetése körbefutó bukóélen
átfolyva, az elvezető vályún keresztül történik.
21
A műtárgy tartozéka egy nyitott
saválló tartály, ami a leülepedett iszap
leeresztésére szolgál, továbbá egy
iszapszikkasztó ágy és egy vasbeton akna
felül nyitott résszel.
A befolyási és az elfolyási oldalon
csővezetékek kapcsolódnak. Az uszadék
oldószer lefölözését egy saválló acélcső
biztosítja elzáró szerelvénnyel, valamint
egy iszapkinyomató vezeték is található itt, amely szintén egy saválló acélcső és ez is
rendelkezik egy elzáró szerelvénnyel.
8.2.2. Kiegyenlítés, semlegesítés
A semlegesítés célja, hogy a pH-t megfelelő szinten tartsuk élettani szempontból, illetve
különböző technológiai célokra beállítsuk azt. Magyarországon a szennyvizek pH-ja
törvényileg szabályozva van.
A biológiai szennyvíztisztítás
megfelelő hatásfokának az
eléréséhez, a pH-nak
meghatározott tartományon
belül kell lennie. Ez a
tartomány: 6,5-8,5.
Két ikerelrendezésű
medencében történik a
kiegyenlítés, a
savsemlegesítés pedig három savsemlegesítő medencében történik, köztük tolózárkezelő
folyosó helyezkedik el. Az itt elhelyezett semlegesítő reaktorok vezetékeire pneumatikus
tömlőszelep van felszerelve, ami segédenergiával van működtetve.
4. ábra: Oldószerfogó műtárgy (saját fotó)
5. ábra: A kiegyenlítő medence (saját fotó)
22
8.2.2.1. Kiegyenlítő medence
Az oldószerfogóból érkező szennyvíz homogenizálásán kívül a kilevegőztetéssel a
maradék, vízben oldódó oldószer is eltávozik a kiegyenlítő medencében. (5. ábra) A
szennyvíz a hosszirányban elhelyezkedő csővezeték kiömlő furatain keresztül jut be az
ikerelrendezésű medencékbe. A sűrített levegős keverés valósítja meg a további
kiegyenlítődést.
A kiegyenlítő medencék levegőellátása történhet:
reduktoron keresztül a gyárból jövő sűrített levegővezetékről
kiegyenlítő gépházba telepített 2 db légfúvóról
8.2.2.2. Savsemlegesítő reaktor
A savsemlegesítő 3 db
sorba kapcsolt reaktorból
áll, a kiegyenlítőből
érkező savas szennyvíz
semlegesítése a feladata
5%-os mésztejjel. Fontos
a pH állandó ellenőrzése
a semlegesítés során,
amelyet egy
automatikusan működő
pH-mérő készülékek
végeznek. Egy csővezetéken keresztül távozik a reaktorból a közömbösített (körülbelül 8-as
pH-val rendelkező) szennyvíz-mésziszap elegy.
A szennyvíz és mésztej keveredését levegővel biztosítják.
6. ábra: Savsemlegesítő reaktor (saját fotó)
23
8.2.3. Ülepítés
A savsemlegesítő
medencéből érkező
szennyvíz-mésziszap
elegy szétválasztása a
feladata, az iszap
ülepítése és
mechanikus úton való
összegyűjtése. Ez 2 db
párhuzamosan
üzemelő, Dorr-tipusú
ülepítőben történik,
amelyek a terepszint
alatt helyezkednek el. Az elegy az osztóaknában kettéosztva az ülepítő közepén található
áramlásterelő hengerbe jut, majd az ülepített szennyvíz bukóélen keresztül távozik a vasbeton
bukóvályúba. Az iszapgyűjtő zsompba a leülepedett iszapot egy kotróberendezés juttatja,
ahonnan az iszapszivattyú aknába egy csővezetéken keresztül távozik.
8.3. Biológiai előtisztítás folyamata, berendezései
A megfelelő PH-tartomány betartása nagyon fontos, valamint a biológiai oxigénigény
(BOI), amelyet folyamatosan mérni kell.
A szennyvíztelep területén a biológiai tisztító medencék anoxikus és aerob üzemmódban
működnek. A gyárban működő biológiai tisztítás részfolyamatai:
kiegyenlítés
szennyvíz átemelés, elosztás
biológiai tisztítás
utóülepítés
csapadékvíz kezelése
tisztított szennyvíz elvezetése
7. ábra: Ülepítő medence (saját fotó)
24
8.3.1. Kiegyenlítés
Az ülepítőkről a szennyvíz a semlegesítés után a szennyvíz gyűjtőaknán keresztül a
kiegyenlítő, vagy másik nevén az átlagosító medencébe kerül, ahol 2-3 napot tartózkodik. Ez
alatt az idő alatt kiegyenlítődik, elkeveredik.
A medencében 4 db folyamatosan üzemelő levegőztető berendezés van elhelyezve,
amelyek az elkeveredést segítik elő, és a biológiai szennyvíztisztítóra kerülő vizet
előlevegőztetik. A víz a folyamat végén az átemelőbe kerül gravitációs úton keresztül.
8.3.2. A szennyvíz átemelése, továbbítása
A különböző típusú szennyvizek összekeverése az átemelő elsődleges feladata, majd a
kevert víz továbbítása. Az átemelő szívótérből és szivattyútérből áll. A szívótér vizes aknából
áll egy rácsos lefedéssel. Acélcsővezetéken érkezik az ipari víz a vizes aknába, valamint a
gyári fekáliás szennyvizet szállító csővezeték és a helyi szennyvizet gyűjtő és átemelő akna
vize is szintén ide van vezetve. Szennyvízvezetékek, illetve 1 db szivattyú található a
szivattyúgéptérben.
A vizes aknából több vezeték (amelyek később egyesülnek) segítségével vezetik a vizet
gravitációsan, a biológiai medencék között elhelyezett osztóakna középső aknarészébe. A
8. ábra: Átlagosító medence (saját fotó)
25
foszforsav adagoló szivattyú az átemelő szivattyúgépterében található, amely az átemelő
gépház előtti kármentőben elhelyezett tartályból adagolja a 75%-os foszforsavat szükség
esetén. A foszforadagolás célja, hogy hatékonyabb ammónialebontást végezzenek a
mikroorganizmusok, amelyhez számukra is hozzáférhető foszfort alkalmaznak.
Az elosztás az elosztó aknában történik, amely egy vasbeton szerkezetű műtárgy. Továbbá
ez biztosítja a 4 db biológiai medence vízelosztását.
8.3.3. Biológiai tisztítás
Eleveniszapos tisztítási módszerrel történik a levegőztető medencékbe kerülő szennyvíz
tisztítása (baktériumok segítségével). Ahhoz, hogy a szerves anyag lebontása maximális
értékű valamint folyamatos legyen, az alábbi paramétereket be kell tartani az üzemeltetés
során:
szennyvíz pH-ja: 7-7,5
KOI:N:P arány: 100:5:1
oldott oxigén: min. 2mg/l
iszapkoncentráció: 5-6 g/l (szerves anyag min. 60%)
tartózkodási idő: min. 18 óra
iszaprecirkuláció: min 50%
A biológiai medence
egy 4db vízzáró betonból
készült műtárgy. 2 db
levegőztető egység van
egy építési blokkban, egy
levegőztető egység 3 db
kazettából áll, és minden
kazettában további 2
levegőztető egység
található. Ezeknél az
oxigénbevitel 9. ábra: A biológiai medence (saját fotó)
26
mélybefúvásos, amely finom buborékos légbevivő rendszerrel történik. A szennyvíz-iszap
elegy bevezetése csővezetékek rendszerének a segítségével valósul meg.
A medence aerob és anoxikus (fakultatív) üzemmódban képes működni. Aerob üzemmód
esetén a baktériumok szervesanyag-lebontási tevékenysége kolóniákban, nyálkás pelyhekben,
vagy szuszpendált állapotban játszódik le. A PC-n beállított ammónium-N koncentráció 6
mg/l fölött valósul meg és 3 mg/l-ig tart. Anoxikus üzemmód esetén beindulnak a direkt erre a
célra épített mindegyik medence elő kazettájában lévő keverők, és minden harmadik
kazettába épített recirkulációs szivattyúk. Mivel az oldott oxigén mérése rendkívül fontos, így
mindegyik medence harmadik kazettájába oxigénmérő műszereket is elhelyeztek. Az itt mért
értékek kijelzését egy felügyelő számítógép végzi.
A mikroorganizmusok számára nem hozzáférhető, oldott foszforvegyületeknek a
kicsapatását vas(III)-klorid hozzáadásával érik el. Az a adagolás a recirkulációs szivattyúház
vízosztó aknájának a fogadó akna részében történik.
A szennyvíziszap elvezetése egy bukóéllel rendelkező vízelvezető vályún keresztül,
csővezetékek segítségével történik. Merülő henger található a vízelvezető vályú előtt.
Hordozható szivattyút használnak a medence leürítésére.
8.3.4. Utóülepítés
A tisztított víz-iszap elegy egy közös csővezetéken, a 4 db biológiai medencéből, a
recirkulációs
gépház vízosztó
aknáján keresztül
jut a 2 db
párhuzamosan
üzemelő Dorr-
típusú ülepítőbe.
A tisztított víz
és az iszap
különválasztása az
ülepítő feladata, az
iszap leülepítése, majd az összegyűjtése mechanikai úton. Gravitációs úton jut a tisztított víz-
iszap elegy a két ülepítő közepén lévő áramlásterelő hengerbe. A bukóélen keresztül a
10. ábra: Az egyik utóülepítő (saját fotó)
27
tisztított szennyvíz a bukóvályúba távozik, majd az egyesült csővezetéken keresztül a tározó
tórendszerre kerül.
Egy erre a célra kialakított kotróberendezés ezután a leülepedett iszapot az iszapgyűjtő
zsompba kotorja, ahonnan a recirkulációs gépház iszapszívó aknájába kerül. Innen a
recirkulációs szivattyúk segítségével az iszap egy része átkerül a biológiai medencére. A
másik részt, a fölös iszapot a fölösiszap szivattyúk továbbítják az iszapsűrítő felé a bekeverő
tartályon keresztül.
8.3.5. Csapadékvíz kezelése
A gyár csapadékvize valamint a fáradt hűtővize, félig nyílt, félig zárt árokban érkezik a
csapadékvíz átemelőig, ahonnan a biológiai szennyvíztisztítóra (a kiegyenlítő medencébe) és
a tározó tóra egyaránt vezethető. Olajfogó van elhelyezve a csapadékvíz átemelő műtárgy
előtt, ez távolítja el a víz tetején elhelyezkedő olaj- és oldószer rétegeket.
8.3.6. Tisztított víz elvezetése, tározó tórendszer
Csővezetéken keresztül folyik el a víz az utóülepítőről, majd innen a tározó tórendszerre
kerül. Indukciós áramlásmérő van beépítve az elfolyó víz csővezetékébe a szennyvízhozam
mérése céljából. A csőszakasz megcsapolásával valamint a szivattyú üzemelésével egy
mintavevő tartályon keresztül a csatornába folyik a víz. Az átfolyó tartályban ortofoszfát/P-
összes P elemző mintavevő egység, és a pH-és ammónium mérő műszerek szondái
találhatóak.
A tározó tórendszerbe kerül a biológiai szennyvíztisztításból elfolyó víz, és a gyárban
keletkező csapadékvíz. A tórendszerek kettős funkcióval rendelkeznek:
vízkormányzás
biológiailag tisztított víz tározása
A tórendszer 3 db U alakú tóból álló rendszer, amelyek egyenként 70.000m3
befogadóképességgel rendelkeznek. A tisztított szennyvíz és a csapadékvíz vezetékeinek a
kiképzése olyan jellegű, hogy szükség esetén a II. számú tóba is belevezethető.
28
Terelőgátakat
helyeztek el a
tavakban az átfutási
idő növelése
érdekében. A víz a
tavak között, alsó
átfolyású zsilipek
segítségével mozog.
A III. számú
tóból egy
felsőátfolyású zsilip
segítségével egy
gyűjtőcsatornán keresztül jut a tisztított víz a Hortobágy- főcsatornába.
8.4. Szennyvíztisztítás automatizálása
A szennyvíztelep biztonságos működését és távfelügyeletét egy PLC-PC-s felügyelő
rendszer biztosítja, amelynek két alapvető alkotórésze van:
1, Terepi műszerezés: érzékelés és mérés a fizikai jellemzők viszonylatában, valamint
közvetlen beavatkozásokat is végez
2, Felsőszintű irányítástechnikai rendszer: felügyeli a terepi műszerezést.
A két rendszer segítségével a PC az alábbi képeket mutatja:
átnézeti folyamatábra
vegyszeradagolás (foszforsav, valamint vas(III)-klorid
savsemlegesítés folyamata
biológiai medencék üzemelése
tisztított szennyvíz mérései
Továbbá láthatjuk a PC folyamat képein a savsemlegesítő tartályok működési képei is, a
mért és számított paramétereket egyaránt, a szivattyúműködési állapotokat valamint az
aktuális üzemi állapotokat.[5][10][12]
11. ábra: Tározó tó (saját fotó)
29
9. Az iszapkezelés művelete
A szennyvíztisztítás során keletkező iszapok fajtái lehetnek gipsziszap valamint biológiai
fölösiszap. A gipsziszap az ipari víz kémiai előállításakor, a mésztejes semlegesítés során
keletkezik. Fő tömegében kalcium sótartalmú vegyület (Ca3(PO4)2, CaSO4). A biológiai
fölösiszap a biológiai szennyvíztisztítás során keletkezik, amely fő tömegében szerves anyag
tartalmú, a szervetlen anyag tartalma a vízben lévő sók lerakódásából adódik.
Az iszapkezelés célja az iszap térfogatának, azaz a víztartalmának a csökkentése. Az
iszapban a víz pórusvíz, kolloidálisan kötött víz, kapilláris víz és sejtben kötött víz formájában
van jelen.
9.1. Iszapelőkészítés víztelenítésre
Az iszapelőkészítés fontosabb részfolyamatai a következőek:
Iszapbekeverés: keletkezési arányuktól függően 16 m3-es térfogatú átfolyásos
rendszerű bekeverő műtárgyban keverés mellett elegyítik a kétféle iszapot.
Iszapsűrítés: gravitációs sűrítés, melyben az iszap szárazanyag tartalma 1-2%-ról
5-10%-ra nő. Ezt a folyamatot pálcás-keverős iszapsűrítővel hajtják végre. Ezen
eljárással a pórusvíz távolítható el. (Pórusvíz: az iszapvíz zömét képezi,
lényegében az iszapszemcsék által körbezárt víz. A pórusvíz és az iszaprészek
között sem fizikai, sem kémiai kapcsolat nincs, ezért a víztartalomnak ez a része
egyszerű sűrítési eljárással eltávolítható.
iszapfeltöltés a kiegyenlítő tartályokba.[6]
9.2. Polielektrolit oldat készítése
Az iszap-víztelenítéshez alkalmazott polielektrolit 0,1%-os ZETAG 9018-as tisztított
vízből készített oldata. Csak külön utasításra kell ettől eltérő oldatot készíteni. Mindig csak
annyi oldatot készítenek, amennyi aznap elfogy, hiszen az oldat frissessége erősen javallott.
30
9.3. Iszapvíztelenítés
Ezzel az eljárással a kolloidálisan és kapillárisan kötött víz távolítható el. (Kolloidálisan és
kapillárisan kötött víz: a víz és az iszaprészek között fizikai- kémiai kötés van, és ennek a
megszüntetéséhez a gravitációs erőtér nem elégséges, ezért a telepen ennek a vízfajtának az
eltávolítására a centrifugális erőtér hasznosságát használják fel.) A víztelenítési egység részei:
iszapfeladó szivattyú, iszapvíztelenítő berendezés és polielektrolit szivattyú. Az
iszapvíztelenítő tulajdonságait kell ennek a rendszernek a paramétereihez állítani.
Az iszapszivattyú és a polielektrolit szivattyú szállítási mennyiségét mindig az optimális
üzemnek megfelelően kell beállítani, a víztelenítési folyamat során. Tehát szállíthatónak kell
lennie az iszapnak, az iszapvíznél pedig fontos az alacsony (0,1%) lebegőanyag tartalom. Az
iszapvíztelenítő berendezés jellemző értékeit nem kell változtatni.
A víztelenítő berendezésbe adott anyagmennyiség változik a szivattyúk szállítási
mennyiségének a változásával, továbbá változik a vegyszer-és iszaparány is, így rugalmasan
követi a víztelenítő egység az iszapminőség változását.[9][7]
10. Komposztálási technológia
A víztelenített iszapot durva darabos szerkezetű faaprítékkal keverik össze, ami által
lehetségessé válik a biológiai oxidációhoz szükséges oxigén hozzájutása. Másik előnye, hogy
növeli a biológiailag bontható, hőtermelést fokozó szerves anyag tartalmát is.
Az iszap jellemzően kenőcsös szerkezete az összekeverést követően megszűnik, amely
lehetővé teszi így a levegőztetést. Így a levegőztetés levegő befúvásával történik. A folyamat
során hőt termelő biológiai folyamatok játszódnak le, aminek következtében elpusztulnak az
iszapban található patogén élő szervezetek, és ezáltal felgyorsul a szerves anyag lebomlása.
55-65 °C hőmérséklet szükséges a megfelelő lebontási hatásfok eléréséhez, ezért egy
hőszigetelt és zárt cellában történik a komposztálási folyamat. Ezáltal egyenletessé válik a
felmelegedés, ami miatt a komposztálási idő lecsökken minimum 7-14 napra.
A komposztálás befejezése után rostával szétválasztják a faaprítékot és az iszapos
részekből keletkezett komposztot, és a jelentős mennyiségben visszanyert faaprítékot újra
felhasználják. A recirkuláltatás nagy előnye, hogy folyamatosan biztosítható az „oltó”
termofil baktériumok megfelelő koncentrációja az új keverékben.[7][11]
31
11. Szennyvíztisztítási technológia értékelése
Az értékelést a bemenő szennyvíz és a tisztított víz minőségi paraméterei alapján
végeztem el. A szükséges minőségi adatokat, vízminőségi viszonyokat, kémiai elemzések
biztosítják. Az általam mért értékek, vízminőségi adatok egy részét (korábbi adatok) a
szennyvíztisztító telep biztosította számomra, illetve a lehetőségét annak, hogy számos
vizsgálatot saját kezűleg végeztem el.
A következő önellenőrzési mintavételeket és méréseket, a Tiszántúli Környezetvédelmi
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végezte el a saját akkreditált laboratóriumában.
Ezeknek a vizsgálatoknak a keretében, a felügyelőség saját maga vette meg a mintákat egy
minden esetben az év elején egyeztetett időpontban, valamint a felügyelőség végezte el a
méréseket is. Az így kapott eredményekről záros időn belül értesítik a szennyvíztisztító
telepet.
A következőekben ábrázolt diagramokon a szaggatott vonalak nem a jelzett minőségi
paraméterek alakulását jelentik, tehát a vonalak lefutásai nem koncentrációt jelölnek. A
szaggatott vonalak által a mért értékek helyzetei könnyebben nyomon követhetővé válnak.
12. ábra: A komposztálás folyamata
32
11.1. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai
komponensek és a nehézfémek függvényében
-
4. táblázat: Önellenőrzés 2012. évi vizsgálati eredményei
1. 10. 2. 14. 3. 13. 4. 10. 5. 8. 6. 12. 7. 10. 8. 14. 9. 11. 10. 9. 11. 13. 12. 11. Határérték
7,79 8,28 7,66 7,77 7,73 7,78 7,61 7,69 7,83 7,79 7,91 7,54 6-9,5
123 248 130 178 146 187 160 53 76 73 101 245 150
6,8 52,6 19,7 9,9 16,9 19,2 3,5 5,5 7,9 8,2 10,2 66,2 50
6 16,9 16,4 1,49 0,76 0,8 0,41 0,08 0,38 0,18 0,54 0,49
4,7 13,1 12,8 1,16 0,59 0,62 0,32 0,06 0,29 0,14 0,42 0,38 10
0,05 0,1 1,6 0,4 0,9 3,3 1,04 0,13 1,39 0,05 0,05 0,24
0,01 0,03 0,49 0,12 0,27 1,01 0,32 0,04 0,42 0,03 0,01 0,07
29,2 31,8 68,5 139,2 23,6 249,3 46,4 151,4 149 62 14,2 189
6,6 7,2 15,5 31,5 5,3 56,3 10,5 34,2 34 14,1 3,2 43
11,3 20 29 33 6,2 58 11,1 34 34 14,2 3,6 43 30
11 19,6 12,9 5,4 4,3 1,6 1,3 2,5 4,1 2,1 2,8 11,1
6,3 6,4 <0,2 4,3 3,8 1 1 2,4 3,8 1,9 2,4 10,7
17,6 27 29 37 9,95 59 12,1 37 38 16,1 6 54 40
340 180 170 270 190 250 250 170 210 160 220 400
86 80,7 88,6 112 125 125 96,2 53,1 34,2 42,6 72,8 88,5
48 67 38,4 18,5 41,5 44,8 36 27 28 24 30 32
157 199 176 90 119 87 200 140 180 99 98 100
51,1 30,9 33,8 57,3 39,8 49,4 41,1 41,3 43,3 45,8 51,3 63,8 45
0,136 0,265 0,034 3,77 2,75 5,27 4,94 3,03 2,24 1,86 0,421 0,726
0,044 0,086 0,011 1,23 0,898 1,72 1,61 0,987 0,731 0,608 0,137 0,237
0,236 0,538 0,648 3,54 2,32 1,99 2,85 1,95 1,06 0,846 0,381 3,84 2
213 620 130 51 117 463 330 140 137 134 198 255
160 122 141 230 197 149 237 129 167 173 226 399
22 71 33 22 13 14 26 10 <10 12 <10 120 200
1480 1760 1620 1880 1320 2030 2040 1090 1640 906 1160 2030 2000
1140 1290 1210 1440 958 1380 1920 757 1250 674 850 1580
1848 2105 2160 2540 1920 2500 2720 1619 2300 1450 1800 2870
<2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 <2 10
<0,01 <0,01 0,04 0,05 <0,01 0,02 <0,1 <0,01 0,03 <0,01 0,02 0,19 2
23 2 3 8 7 13 5 12 10 8 9 6 3
<0,1 <0,1 <0,1 0,11 0,01
3,9 <0,2 <1 170 1
<1,4 <1,4 <3 <3 0,2
<15 <15 <5 <5 0,5
16 3,2 12 100 2
<0,2 <0,2 <0,2 <0,2 0,05
36 32 53 1500 5
3,8 4,2 5,2 11 1
46 33,7 84 45 1
0 0 0 0
0 0 0 0
Összes nitrogén mg/l
Dátum
Nem
vo
lt m
érv
e
Vizsgált paraméter
pH
KOIk mg/l
BOI5 mg/l
Ammónium mg/l
Ammónium nitrogén mg/l
Nitrit mg/l
Nitrit nitrogén mg/l
Nitrát mg/l
Nitrát nitrogén mg/l
Összes szervetlen N mg/l
Kjeldahl nitrogén mg/l
Szerves nitrogén mg/l
Össz. Oldott anyag mg/l
Nátrium mg/l
Kálium mg/l
Magnézium mg/l
Kálcium mg/l
Nátrium egyenérték %
Ortofoszfát mg/l
Ortofoszfát foszfor mg/l
Összes foszfor mg/l
Szulfát mg/l
Klorid mg/l
Össz. Lebegő anyag mg/l
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
Oldott ásványi anyag mg/l
Vezetőképesség μS/cm
Szerves oldószer extrakt mg/l
Szulfid mg/l
Fenolindex 10-3
mg/l
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
Összes nikkel 10-3
mg/l
AOX 10-3
mg/l
Statikus halteszt
Daphina teszt
Nem
vo
lt m
érv
e
Összes króm 10-3
mg/l
Összes ólom 10-3
mg/l
Összen ón 10-3
mg/l
Összes réz 10-3
mg/l
Összes kadmium 10-3
mg/l
Összes cink 10-3
mg/l
Összes higany 10-3
mg/l
Nem
vo
lt m
érv
e
33
11.1.1. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok pH eredményei
A 2012. évi önellenőrzés pH eredményeinek a kiértékelése
A bejövő víz pH-jának a függvényében a víz semlegesítése automatikusan vagy kézi
üzemmódban történik. Ezáltal a biológiai egységre menő víz pH-ja viszonylag állandó, így az
önellenőrzési vizsgálatban szereplő tisztított víz a 2012-es év folyamán nem lépte át a
határértékeket.
13. ábra: A 2012. évi önellenőrzés pH eredményei
34
11.1.2. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok KOI eredményei
A 2012. évi önellenőrzés KOI eredményeinek a kiértékelése
A 2012-es évben öt alkalommal volt határérték túllépés. A szennyvízüzem vezető
segítségével megállapítottuk, hogy a téli hónapokban a tartós (két hét) -20 °C alatti
hőmérséklet befolyásolta a biológiai medence hatásfokát. Ezek a medencék nyílt rendszerűek
(lásd a 9. ábra), tehát közvetlen befolyásoló hatással vannak rá a környezeti tényezők.
Lelassultak a biológiai folyamatok, romlott a hatásfok. A nyári hónapokban mért eredmények
csak kis mértékben lépték át a határértéket. Ennek az oka visszavezethető, a megnövekedett
vízmennyiség által okozott, tartózkodási idő (az az időtartam, amíg a belépett vízrészecske a
medencében mozog, így a szemcsék ülepítésére ez az idő áll rendelkezésre) csökkenésére a
biológiai medencékben.
14. ábra: A 2012. évi önellenőrzés KOI eredményei
35
11.1.3. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok BOI5 eredményei
A 2012. évi önellenőrzés BOI5 eredményeinek a kiértékelése
A BOI5 mérési eredményei tekintetében, a túllépés hasonlóan csak a téli hónapokban volt
jellemző. Ez úgy, mint az előző esetben, szintén a tartósan -20 °C alatti hőmérséklet miatt
következhetett be.
15. ábra: A 2012. évi önellenőrzés BOI5 eredményei
36
11.1.4. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok ammónium-nitrogén eredményei
A 2012. évi önellenőrzés ammónium-nitrogén eredményeinek a kiértékelése
Az ammónium-nitrogén tekintetében, a téli hónapokban történt túllépések valószínűsíthető
oka, itt is a tartós hideg. Továbbá a decemberi nagy leállást követően előfordulhatott az is,
hogy a hirtelen nagy terhelés miatt a baktériumok nem voltak képesek a megnövekedett
szerves anyagot lebontani. Egyszerre túl sok volt a lebontásra váró szerves anyag, a nagy
hideg miatt pedig a baktériumok szaporodóképessége nagymértékben lelassult.
16. ábra: A 2012. évi önellenőrzés ammónium-nitrogén eredményei
37
11.1.5. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes nitrogén eredményei
A 2012. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményeinek a kiértékelése
A túllépések alkalmával megfigyelhető, hogy a nitrát tartalom minden esetben legalább
200 mg/l volt. Az összes nitrogén meghatározásához figyelembe kell venni a szerves valamint
a szervetlen nitrogéneket is. Ezáltal az adott hónapokban, hogy az ammónium-nitrogén
határérték alatt legyen aerob üzemmódban kellett működni, amely megnövelte ezen
eredményeket.
17. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei
38
11.1.6. A 2012. évi önellenőrző vizsgálatok összes foszfor eredményei
A 2012. évi önellenőrzés Összes foszfor eredményeinek a kiértékelése
A biológiai tisztítóról elfolyó, tisztított szennyvíz összes foszfor tartalma a szennyvíz telep
által vas(III)klorid oldat hozzáadásával tökéletesen beállítható. Ezekben a hónapokban az
elemző műszer meghibásodása magában foglalta a pontos eredmények hiányosságát. Ennek
következtében egy feltételezett mennyiségű vas(III)klorid lett adagolva, amely az
önellenőrzés által vizsgált napokon nem bizonyult elégségesnek.
11.1.7. A 2012. évi önellenőrzés egyéb határérték túllépéseinek a kiértékelése
Az összes szerves nitrogén túllépési oka teljes mértékben magyarázható a nitrát többlettel
(lásd összes nitrogén).
A nátrium egyenérték % túllépései azzal magyarázhatóak, hogy a különböző technológiák
során nátrium-hidroxidot használnak, amely megnöveli a víz Na tartalmát. A nátrium
egyenérték %-ot a nátrium, a kálium, a magnézium valamint a kalcium értékei alapján
18. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei
39
határozzuk meg. Ez a négy anyag befolyásolja, de a nátrium a mérvadó. A biológiai tisztító
egység képtelen arra, hogy ezek közül bármelyiket is lebontsa.
Az összes oldott anyag tartalom értéke közel áll az összes iontartalom értékéhez. A
határérték túllépés tehát szoros kapcsolatban áll a magas kation (Na+, K
+, Mg
2+, Ca
2+) és
anion (Cl-, O
2-, S
2-, NO3
-, PO4
3-) tartalommal.
11.2. Önellenőrzés, a 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves
mikroszennyezők függvényében
Vizsgált paraméter Koncentrációk a mintavételi időpontokban
Határérték
10-3
mg/l
2012.02.14. 2012.05.08. 2012.08.14. 2012.11.13.
Jegyzőkönyv száma 00027/2012 00164/2012 00346/2012 00881/2012
TPH Extrahálható szénhidrogének 10-3
mg/l 112 <50 37,6 111 3000
BTEX
Benzol 10-3
mg/l <1,0 <1,0 <0,5 <0,5
100
Toluol 10-3
mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5
Etil benzol 10-3
mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5
m,p-Xilol 10-3
mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5
o-Xilol 10-3
mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5
VOCI
alifás
Diklórmetán 10-3
mg/l <10 <10 <0,5 <0,5
transz-1,2-Diklór-etilén 10-3
mg/l <10 <10 <0,5 <0,5
cisz-1,2-Diklór-etilén 10-3
mg/l <10 <10 <0,5 <0,5
Kloroform 10-3
mg/l <10 <10 <0,5 <0,5
Széntetraklorid 10-3
mg/l <1,0 <1,0 <0,5 <0,5
1,2-Diklór-etán 10-3
mg/l <10 <10 <0,5 <0,5
Triklór-etilén 10-3
mg/l <20,0 <20,0 <0,5 <0,5
1,2-Diklór-propán 10-3
mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5
Bróm-diklór-metán 10-3
mg/l <2,0 <2,0 <0,5 <0,5
1,1,2-Triklór-etán 10-3
mg/l <30,0 <30,0 <0,5 <0,5
Tetraklór-etilén 10-3
mg/l <10 <10 <0,5 <0,5
Dibróm-klór-metán 10-3
mg/l <30,0 <30,0 <0,5 <0,5
1,2-Dibróm-etán 10-3
mg/l <0,30 <0,30 <0,5 <0,5
1,1,2,2-Tetraklór-etán 10-3
mg/l <10,0 <10,0 <0,5 <0,5
VOCI
aromás
Klórbenzol 10-3
mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5
1,3-Diklórbenzol 10-3
mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5
1,4-Diklórbenzol 10-3
mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5
1,2-Diklórbenzol 10-3
mg/l <0,10 <0,10 <0,5 <0,5
1,2,4-Triklórbenzol 10-3
mg/l <0,10 <0,10 <0,01 <0,01
1,2,3-Triklórbenzol 10-3 mg/l <0,10 <0,10 <0,01 <0,01
40
5. táblázat: 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében
Vizsgált paraméter Koncentrációk a mintavételi időpontokban
Határérték
10-3
mg/l
2012.02.14. 2012.05.08. 2012.08.14. 2012.11.13.
Jegyzőkönyv száma 00027/2012 00164/2012 00346/2012 00881/2012
PAH
Naftalin 10-3
mg/l 0,0222 <0,020 0,00791 0,062
15
1-Metil-naftalin 10-3
mg/l 0,0274 0,00958 0,00798 0,00663
2-Metil-naftalin 10-3
mg/l <0,020 <0,020 0,00549 0,0123
Acenaftilén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002
Acenaftén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 0,0104 <0,002
Fluorén 10-3
mg/l 0,0245 <0,020 0,00741 0,0153
Fenantrén 10-3
mg/l 0,208 0,051 <0,002 0,069
Antracén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 0,0158 <0,002
Fluorantrén 10-3
mg/l 0,0711 <0,020 0,00511 0,0336
Pirén 10-3
mg/l 0,0285 <0,020 <0,002 0,0146
Benzo(a)antracén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002
Krizén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002
Benzo(b)fluorantén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002
Benzo(k)fluorantén 10-3
mg/l <0,020 <0,020 <0,002 <0,002
Benzo(a)pirén 10-3
mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002
Indeno(1,2,3-cd)pirén 10-3
mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002
Dibenzo(a,h)antracén 10-3
mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002
Benzo(g,h,i)perilén 10-3
mg/l <0,01 <0,01 <0,002 <0,002
11.2.1. A 2012. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves
mikroszennyezők viszonylatában
A szerves mikroszennyező anyagok tekintetében, a mérési eredmények, sokszor a
mérőműszer mérési pontosságának az alsó határa alatt helyezkedtek el. Ez azt jelenti, hogy az
eredmény nem egy konkrét értékkel egyenlő, hanem egy meghatározott értéktől kisebb. Ezek
az értékek azonban minden esetben bőven a határérték alatt helyezkedtek el.
41
11.3. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a vízkémiai
komponensek és a nehézfémek függvényében
Az üzemi önellenőrzés folytatódott a 2013-as évben is. Ennek eredményei is
rendelkezésemre álltak, ezek feldolgozását kiértékelését is elvégeztem az alábbiak szerint:
6. táblázat: Önellenőrzés 2013. évi vizsgálati eredményei
1. 8. 2. 12. 3. 12. 4. 9. 5. 14. 6. 11. 7. 9. 8. 13. 9. 11. 10. 11. 12. Határérték
7,66 7,76 7,67 7,7 7,93 7,87 7,87 7,59 6,9 6-9,5
70 128 140 63 123 113 38 45 41 150
6,8 25,4 26,8 6,2 9,9 15,5 11,2 16,9 28,9 50
0,45 11,3 11,9 1,11 0,33 1,18 0,56 0,17 1,25
0,35 8,8 9,3 0,86 0,26 0,91 0,43 0,13 0,97 10
0,15 0,24 0,85 0,4 0,24 0,35 0,18 0,18 0,23
0,05 0,07 0,26 0,12 0,07 0,11 0,05 0,05 0,07
131 6,6 10,3 24 122 39 13,2 103 50
30 1,5 2,3 5,5 28 8,7 3 23 11,3
30 10,4 11,9 6,4 28 9,7 3,5 23 12,4 30
10,2 16,4 15,2 6,4 7 4,1 5,2 11,1 1,5
9,9 7,6 5,9 5,5 6,7 3,1 4,8 10,9 0,6
40 18 17,8 12 35 12,9 8,2 34 12,9 40
330 300 220 130 170 180 130 170 180
48,5 114 68,8 39,3 83,6 93,9 22,2 16,3 19,6
30 39 35 43 35 31 32 24 25
100 90 280 110 86 110 160 160 180
62,1 55,1 33,3 37 44,3 43,5 33,9 42,5 39,5 45
0,398 0,232 0,6 0,062 1,38 0,176 0,458 0,44 0,033
0,13 0,075 0,196 0,02 0,449 0,058 0,149 0,143 0,011
1,16 0,686 1,17 0,172 1,03 0,198 0,887 0,277 0,174 2
138 414 444 120 224 144 242 172 245
418 316 224 146 178 147 169 164 147
50 10 14 14 19 <10 22 17 19 200
1370 1590 1690 864 1310 1120 1220 1370 1320 2000
1100 1380 1420 626 932 724 924 1000 1000
2300 2310 2370 1460 1860 1740 1770 1850 1720
<0,2 2,1 <2 2,3 6,4 3 <2 <2 8,5 10
0,11 0,04 0,01 <0,01 0,02 0,01 <0,01 0,01 <0,01 2
6 8 8 10 12 12 13 12 6 3
0,064 <0,02 0,048 0,01
3 3,1 5,3 1
<3 7,1 <3 0,2
22 <5 <5 0,5
23 15 20 2
0,4 <0,2 <1 0,05
69 38 14 5
14 <1 12 1
234 150 124 1
0 0 0
0 0 0
Ammónium mg/l
Vizsgált paraméterDátum
pH
KOIk mg/l
BOI5 mg/l
Magnézium mg/l
Ammónium nitrogén mg/l
Nitrit mg/l
Nitrit nitrogén mg/l
Nitrát mg/l
Nitrát nitrogén mg/l
Összes szervetlen N mg/l
Kjeldahl nitrogén mg/l
Szerves nitrogén mg/l
Összes nitrogén mg/l
Nátrium mg/l
Kálium mg/l
Szerves oldószer extrakt mg/l
Kálcium mg/l
Nátrium egyenérték %
Ortofoszfát mg/l
Ortofoszfát foszfor mg/l
Összes foszfor mg/l
Szulfát mg/l
Klorid mg/l
Össz. Lebegő anyag mg/l
Össz. Oldott anyag mg/l
Oldott ásványi anyag mg/l
Vezetőképesség μS/cm
Szulfid mg/l
Fenolindex 10-3
mg/l
Összes higany 10-3
mg/l
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
Összes cink 10-3
mg/l
Összes nikkel 10-3
mg/l
AOX 10-3
mg/l
Statikus halteszt
Nem
vo
lt m
érv
e
Összes króm 10-3
mg/l
Összes ólom 10-3
mg/l
Összen ón 10-3
mg/l
Összes réz 10-3
mg/l
Összes kadmium 10-3
mg/l
Nem
vo
lt m
érv
e
Daphina teszt
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
Nem
vo
lt m
érv
e
42
19. ábra: A 2013. évi önellenőrzés pH eredményei
20. ábra: A 2013. évi önellenőrzés KOI eredményei
43
21. ábra: A 2013. évi önellenőrzés BOI eredményei
22. ábra: A 2013. évi önellenőrzés ammónium nitrogén eredményei
44
23. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei
24. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei
45
11.3.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése
A 2013. év eddigi eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy a tavalyi évhez képest, a
mérési eredmények határérték alá való szorítása, nagymértékben pozitív irányba mozdult. A
Na egyenérték % januári és februári túllépéseitől eltekintve, a telep mérési eredményei
megfelelőnek bizonyultak. Ezen, határérték feletti értékek a megnövekedett Na (300 mg/l
feletti) tartalom miatt következhettek be. Voltak ugyan, pontosan a határértékben
meghatározott eredmények, amelyek okai még mindig a 2012. év végi tél és 2013. év elejei
tél, nagy és tartós hidegeinek volt köszönhető. Azonban ezek februárra visszacsökkentek
határérték alá.
11.4. Önellenőrzés, a 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves
mikroszennyezők függvényében
Vizsgált paraméter Koncentrációk a mintavételi időpontokban
Határérték
10-3
mg/l
2013.02.12 2013.05.14 2013.08.13 2012.11.
Jegyzőkönyv száma 00088/2013 00660/2013 01082/2013 000/2013
TPH Extrahálható szénhidrogének 10-3
mg/l 38,1 42,5 <20 3000
BTEX
Benzol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
100
Toluol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
Etil benzol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
m,p-Xilol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
o-Xilol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
VOCI alifás
Diklórmetán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
transz-1,2-Diklór-etilén 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
cisz-1,2-Diklór-etilén 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
Kloroform 10-3
mg/l 111 <0,5 <0,5
Széntetraklorid 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,2-Diklór-etán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
Triklór-etilén 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,2-Diklór-propán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
Bróm-diklór-metán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,1,2-Triklór-etán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
Tetraklór-etilén 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
Dibróm-klór-metán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
46
7. táblázat: 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében
Vizsgált paraméter Koncentrációk a mintavételi időpontokban
Határérték
10-3
mg/l
2013.02.12 2013.05.14 2013.08.13 2012.11.
1,2-Dibróm-etán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,1,2,2-Tetraklór-etán 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
VOCI aromás
Klórbenzol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,3-Diklórbenzol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,4-Diklórbenzol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,2-Diklórbenzol 10-3
mg/l <0,5 <0,5 <0,5
1,2,4-Triklórbenzol 10-3
mg/l <10 <10 <10
1,2,3-Triklórbenzol 10-3
mg/l <10 <10 <10
PAH
Naftalin 10-3
mg/l 0,06 0,0154 0,0132
15
1-Metil-naftalin 10-3
mg/l 0,0112 0,0056 0,00241
2-Metil-naftalin 10-3
mg/l 0,0833 0,0085 0,0037
Acenaftilén 10-3
mg/l <0,0020 <0,0020 <0,0020
Acenaftén 10-3
mg/l <0,0020 <0,0020 <0,0020
Fluorén 10-3
mg/l 0,0489 0,013 0,0104
Fenantrén 10-3
mg/l 0,168 0,0396 0,0838
Antracén 10-3
mg/l <0,0020 <0,0020 <0,0020
Fluorantrén 10-3
mg/l 0,0974 0,0158 0,079
Pirén 10-3
mg/l 0,0603 0,00986 0,035
Benzo(a)antracén 10-3
mg/l 0,0108 <0,0020 0,00267
Krizén 10-3
mg/l 0,17 <0,0020 0,00506
Benzo(b)fluorantén 10-3
mg/l 0,372 <0,0020 0,00261
Benzo(k)fluorantén 10-3
mg/l 0,106 <0,0020 <0,0020
Benzo(a)pirén 10-3
mg/l 0,259 <0,0020 <0,0020
Indeno(1,2,3-cd)pirén 10-3
mg/l 0,123 <0,0020 <0,0020
Dibenzo(a,h)antracén 10-3
mg/l 0,0446 <0,0020 <0,0020
Benzo(g,h,i)perilén 10-3
mg/l 0,187 <0,0020 <0,0020
11.4.1. A 2013. évi önellenőrzés eredményeinek a kiértékelése a szerves
mikroszennyezők viszonylatában
A szerves mikroszennyezők a 2013. évet tekintve hasonló paraméterekkel rendelkezik,
mint a 2012. év. Az értékek itt is bőven a határértékek alatt helyezkednek el. A mérendő
tartományok gyakran a mérési képesség alatt helyezkedett el hasonlóan az előző évhez.
47
25. ábra: Az aerob (balra) és anoxikus (jobbra) rendszer sematikus ábrája
11.5. A 2012 és a 2013. évi önellenőrzés eredményeinek az összehasonlítása
A 2013-as évben, mint említettem a Na egyenérték %-on kívül nem történt határérték
túllépés egyik komponens viszonylatában sem. Ennek okai az összes foszfornál a mérőműszer
hibátlanságára vezethető vissza, ami az idei évben kivétel nélkül a pontos eredményt mutatta.
Így az adagolás minden esetben megfelelő mennyiségű volt.
A KOI és a BOI5 eredményeit tekintve, a biológiai medencét nem befolyásolták
szélsőséges időjárási viszonyok. Továbbá két biológiai egységben teljes levegőztető
panelcsere történt, amely elősegítette a pontosabb oldott oxigén beállítását minden
medencében. Ezáltal a lebontás hatásfoka közel azonos lett.
Az ammónium-nitrogén kimeneti értékeit, az aerob és anoxikus üzemmód közötti
váltakozásokkal tudjuk szabályozni. Ezt a szabályozást az ammónium-nitrogén mérő 3 illetve
7 mg/l koncentrációnál hajtja végre egy PLC segítségével. Ez az automatikus üzemmód váltó,
egy mérőműszerhez van kapcsolva. A tavalyi évhez képest egy új mérőműszer került
beépítésre, amely pontosabb és megbízhatóbb, mint elődje, így a nitrifikáció és a
denitrifikáció pontosabban beállíthatóvá vált.[5]
Egy nitrát mérő műszer is beépítésre került a tavalyi évhez képest, amely alapján tovább
pontosítható az üzemmódok közötti váltás.
A számítógép 7 mg/l ammónium-nitrogén érték felett aerob üzemmódba állítja a biológiai
rendszert, mely során végbemegy a nitrifikáció, amelynek következményeként az ammónium-
nitrogén értékei csökkenni kezdenek, a nitrát tartalom pedig nőni kezd. Az aerob
üzemmódban minden medence, minden kazettája levegőztetve van a kazettánként elhelyezett
18 db levegőztető panel segítségével.
Ha elértük a 3mg/l-t, vagy az alá csökkentek az értékek akkor a rendszer automatikusan
anoxikus üzemmódba vált át. Ekkor a denitrifikáció miatt a nitrát tartalom csökkenni fog és
48
26. ábra: Bejövő vízmennyiségek a vizsgált időszak alatt
elkezdenek növekedni az ammónium-nitrogén értékei. Anoxikus üzemmódban minden
medence 3-as (levegőztetett) kazettájából a nitrát- recirkulációs szivattyú iszapot nyom át az
1-es kazettába, miközben minden medence 1-es kazettája kevertetve van (lásd 25. ábra).
Ez a körfolyamat játszódik le egyfolytában.
11.6. Vízkémiai vizsgálataim
A vizsgált időszakban rendszeresen jelen voltam és részt vettem a telep működésének az
ellenőrzésében. Mintákat volt lehetőségem venni és a bemenő, kimenő vizeket lehetőségem
volt vizsgálni. Ellenőrzésem alatt a bejövő vízmennyiségek a következő szerint alakultak:
A telep terhelése befolyásolja a tisztítási hatásfokot. Az átfolyás függvényében az
eredmények ingadozást mutathatnak, a tartózkodási idő eltolódhat.
11.6.1. pH mérés
Op-211/3 típusú mérő készülék segítségével történik a laborban a különböző vizek pH
vizsgálata heti öt alkalommal. A beállítás során kalibrálás szükséges, amelyet a 7-es értékre
49
lúggal és a 4-es értékre savval végeztem. Ezek meghatározott értékű pufferoldatok, amelyek
segítségével a mérőműszert két tizedes pontosságra lehet bekalibrálni. Ezek után következik a
különböző vizek pH vizsgálata.
Dátum Ipari szennyvíz
Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő
2013-09-02 2,5 9,2 7,6 7,3 7,3 7,1 8,3 8,1
2013-09-03 2,7 9,3 7,6 7,2 7,2 7,1 7,7 8,2
2013-09-05 2,7 8,9 7,5 7,4 7,3 7,3 8,8 7,9
2013-09-06 6,5 8,9 7,9 7,5 7,2 7,3 8,6 7,9
2013-09-09 7,2 8,8 7,7 7,6 7,3 7,3 8,4 7,9
2013-09-10 8,1 8,6 7,6 7,4 7,2 7,2 8,2 7,9
2013-09-12 7,6 8,6 7,5 7,5 6,9 7,3 8,5 8,1
2013-09-13 7,6 8,5 7,6 7,6 7,2 7,3 8,6 7,9
2013-09-16 7,4 8,4 7,6 7,5 7,2 6,9 8,1 7,8
2013-09-17 7,5 8,9 7,7 7,5 7,1 6,8 8,3 7,8
2013-09-19 8,5 8,8 7,9 7,3 7,2 7,3 8,2 7,7
2013-09-20 7,4 8,8 7,9 7,2 7,1 7,4 8,6 7,8
2013-09-23 7,9 8,8 7,9 7,4 8,6 7,2 8,4 7,5
2013-09-24 7,5 8,9 7,9 7,6 7,4 7,2 8,6 7,5
2013-09-26 7,7 9,1 8,1 7,4 7,3 7,3 8,3 7,6
2013-09-27 7,8 9,1 7,9 7,2 7,1 7,3 8,3 7,8
2013-09-30 7,8 8,9 7,9 7,6 7,2 7,3 8,1 7,9
2013-10-01 8,2 9,1 8,1 7,4 7,2 7,3 8,1 7,8
2013-10-03 7,7 9,1 8,1 7,7 7,5 7,4 8,2 7,9
2013-10-04 7,9 9,1 8,1 7,8 7,4 7,3 8,1 7,8
2013-10-07 7,4 9,3 8,2 8,1 7,1 7,2 8,1 7,8
2013-10-08 7,1 9,1 8,1 7,2 7,2 7,2 8,1 7,9
2013-10-10 7,1 8,6 7,7 7,5 7,2 7,3 8,2 8
2013-10-11 6,2 8,6 7,5 7,2 7,1 7,2 7,9 7,9
2013-10-14 6,1 8,8 7,4 7,2 7,1 7,1 7,9 7,8
2013-10-15 6,5 9,1 7,5 7,5 7,2 7,3 8,1 8
2013-10-17 3,7 9,2 7,6 7,3 7,1 7,2 7,9 7,7
2013-10-18 6,8 9,2 7,6 7,5 7,4 7,3 7,9 7,5
2013-10-21 6,2 8,7 7,4 7,3 7,2 7,2 7,9 7,6
2013-10-22 4,5 8,6 7,4 7,1 6,9 7,2 7,9 7,6
2013-10-24 6,3 8,3 7,5 7,5 7,4 7,3 8,1 8,2
2013-10-25 3,2 8,3 7,4 7,3 7,1 7,2 7,9 7,8
2013-10-28 4,9 7,8 7,5 7,1 6,7 7,1 7,8 7,8
2013-10-29 3,6 7,7 7,5 7,3 7,2 7,1 8 7,9
2013-10-31 6,1 8,2 7,6 7,25 7,1 7,35 7,9 7,8
8. táblázat: A vizsgált időszak pH eredményei
50
Az adatok alapján tisztán látható, hogy a tisztított szennyvíz a méréseim ideje alatt minden
esetben a határértékeken belül maradtak. Gyakorlatilag határértéken kívüli eredmények nem
fordulhatnak elő, hiszen a kémiai előtisztítás során a biológiai medencére menő víz pH-ját
pontosan be lehet állítani. pH beállítás után a víz körülbelül 3-4 nap várakozást követően
érkezik a tisztító egységhez, ahol összekeveredik a kommunális szennyvízzel, aminek a pH-ja
viszonylag állandó, de mégis pár tizeddel csökkenti az ipari szennyvíz beállított pH-ját. Így
nemcsak a kommunális szennyvíz pH-ja, hanem a biológiai tisztításra menő szennyvíz pH-ja
is majdnem állandónak mondható. Ez garantálja a kibocsátott tisztított víz határértékeken
belüli pH eredményeit. Véleményem szerint a rendszer ezen része tökéletesen működik.
27. ábra: A vizsgált időszak pH eredményei
51
11.6.2. KOI mérés
Vak mérés: az összes nitrogén és az összes foszfor mérések kivételével minden egyes
mérésnél alkalmazzák. Lényege hogy a megfelelő mérést végig vezetik desztillált vízzel is a
megfelelő adalékok mellett. A megfelelő mennyiségű vizet minden egyes vizsgálni kívánt
vízből bemérjük. A bemérés a szennyezettség függvényében történik. Ez azt jeleneti, hogy az
előző napok vizsgálati eredményeiből következtethetünk a bemérés mennyiségére,
függetlenül attól, hogy a gyárban milyen gyártások vannak éppen folyamatban. Ezután 1 szem
forrkövet teszünk a vízbe, az egyidejű nagyobb gőzfejlődést megakadályozása céljából majd
10 ml 0,25 n K2Cr2O7-ot (kálium-dikromát) teszünk a lombikba. A pontosabb mérés
érdekében a csapadékos, a 3. tó, és a friss tisztított medence vizeihez egy spatulányi
higany(II)szulfátot is teszünk.
Ezután 30 ml Ag2SO4-es H2SO4-at (ezüst- szulfátos- kénsav) adunk hozzá, majd a
forrástól számított egy órán keresztül golyós hűtővel forraljuk. Az idő lejárta után a hűtőt
100ml desztillált vízzel átmossuk. Lehűlés után ferroin indikátor jelenlétében
vas(II)ammónium szulfáttal (Fe(NH4)2(SO4)2) visszatitráljuk és megkapjuk a fogyást, amiből a
KOI értéket számítjuk. A mérés heti öt alkalommal történik.
52
Dátum Ipari szennyvíz
Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő
2013-09-02 890 931 121 182 303 10 71 20
2013-09-03 1204 502 130 240 40 30 70 40
2013-09-04 - - - - - 42 95 111
2013-09-05 129 1201 108 357 216 32 118 92
2013-09-06 581 840 258 280 452 32 102 65
2013-09-09 663 620 289 406 310 53 21 53
2013-09-10 1709 534 192 400 753 32 32 48
2013-09-11 - - - - - 42 95 111
2013-09-12 783 1641 238 238 497 16 79 58
2013-09-13 580 871 217 238 511 41 83 98
2013-09-16 565 709 133 118 529 31 26 1872
2013-09-17 464 725 188 217 783 31 21 2851
2013-09-18 - - - - - 41 77 330
2013-09-19 494 309 139 1380 1669 26 67 505
2013-09-20 256 399 66 5379 563 31 102 276
2013-09-23 384 240 102 768 1311 36 66 31
2013-09-24 774 450 116 308 678 35 66 25
2013-09-25 - - - - - 25 110 35
2013-09-26 481 461 100 341 341 25 25 25
2013-09-27 358 440 112 409 440 46 26 26
2013-09-30 355 254 111 243 650 30 51 20
2013-10-01 212 272 91 303 404 30 30 10
2013-10-02 - - - - - 15 30 41
2013-10-03 175 230 110 200 502 70 85 65
2013-10-04 180 174 67 168 608 45 56 45
2013-10-07 955 122 50 55 488 33 33 17
2013-10-08 1628 593 79 1323 1166 42 74 42
2013-10-09 - - - - - 42 63 31
2013-10-10 833 625 21 583 364 62 10 10
2013-10-11 2327 2592 489 634 583 73 52 26
2013-10-14 1556 934 435 311 1265 104 10 26
2013-10-15 1484 1484 432 432 412 123 62 41
2013-10-16 - - - - - 165 103 41
2013-10-17 987 1152 462 349 339 62 62 154
2013-10-18 1714 1204 438 428 224 51 61 51
2013-10-21 2142 1632 632 622 938 122 66 66
2013-10-22 1596 1737 626 1778 2868 91 56 56
2013-10-23 - - - - - - - -
2013-10-24 1551 1387 612 551 448 56 20 61
2013-10-25 1242 1201 437 519 585 76 15 97
2013-10-28 2388 1578 460 652 556 71 20 20
2013-10-29 1562 1663 574 594 574 76 25 65
2013-10-30 - - - - - 99 113 49
2013-10-31 1771 2009 832 1048 1512 130 76 65
9. táblázat: A vizsgált időszak KOI eredményei
53
Dátum 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence
2013.09.04 33 33 27 16
2013.09.11 21 42 31 42
2013.09.18 36 36 36 36
2013.09.25 30 25 40 20
2013.10.02 30 41 30 30
2013.10.09 21 42 31 42
2013.10.16 133 144 139 144
2013.10.23 - - - -
2013.10.30 81 92 86 92
A mérési eredményeim alapján a pH eredményekhez hasonlóan a vizsgált időszakban nem
fordult elő határérték túllépés. A bejövő víz (kiegyenlítő) eredményei igen nagy
változatosságot mutatnak, de minden esetben a víz mennyiségétől függetlenül jó eredmények
születtek a kibocsátott tisztított víz KOI eredményei tekintetében. A vizsgált időszak nagy
részében aerob üzemmód működött, amely során a négy medence mind a 12 kazettája
levegőztetve volt. Az anoxikus üzemmódhoz képest 1/3-dal annyi levegőztetett kazetta
10. táblázat: KOI értékek az egyes medencékben
28. ábra: A vizsgált időszak KOI eredményei
54
működött, mely elősegítette a jóval határérték alatti eredményeket. Véleményem szerint az
ilyen jellegű terhelés alatt a biológiai medencében tartani kell a min. 3mg/l oldott oxigént. A
vizsgálati tevékenységem ideje alatt ez biztosítva volt. Az üzemmód váltásra az ammónium-
nitrogén értékei voltak hatással. A napi, átlag 1500 m3-es terhelés alatt valamint az ilyen KOI
terhelés mellett (a kiegyenlítő eredményei), a biológiai egység képes volt határérték alá
szorítani a kibocsátott víz KOI értékeit. A rendszer megfelelő működését az eredmények
megfelelően tükrözik. A jelenlegi terhelés mellett a rendszer bővítését, esetleges felújítását
nem látom szükségszerűnek.
11.6.3. BOI5 mérés
A víz mintákat Winkler-palackba kimérjük, majd desztillált vízzel a jelzésig feltöltjük.
Ezeket hűtőszekrényben 5 napig tároljuk 20 °C-on. Ezután 2,5 ml MnSO4–ot (mangán-
szulfát) valamint 2,5 ml KOH-KJ-NaN3-ot (kálium-hidroxid + kálium-jodid + nátrium-nitrát)
adunk hozzá. Ezután összerázzuk majd 4 óra ülepítés következik. Az aljára leülepszik az
iszapréteg és a tetején lévő vízréteg ezáltal könnyen eltávolíthatóvá válik. Az eltávolítás után
5 ml 1:1 arányú kénsav és 2-3 csepp desztillált vízben elkevert keményítő por jelenlétében,
Na2S2O3-tal (nátrium-tioszulfát) titrálom. Ezzel az eljárással megkapom a fogyás mértékét ml-
ben. Ezen vizsgálat heti egy alkalommal történik.
55
Dátum Ipari szennyvíz
Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő
Bemérés
2013-09-05 20 20 50 20 20 100 100 100
2013-09-12 20 20 50 20 20 100 100 100
2013-09-19 20 20 50 20 20 100 100 20
2013-09-26 20 20 50 20 20 100 100 20
2013-10-03 20 20 50 20 20 100 100 100
2013-10-10 10 10 20 20 10 100 100 50
2013-10-17 5 5 20 20 20 100 100 100
2013-10-24 2 10 20 20 10 100 100 50
2013-10-31 2 20 20 20 10 100 100 50
Fogyás
2013-09-05 0,35 0,45 4 0,7 0,75 11,7 9,05 0,35
2013-09-12 0,3 0,5 0,55 2,65 0,4 11,4 9,8 6,3
2013-09-19 0,55 0,45 7,5 0,6 0,35 10,4 7,25 0,4
2013-09-26 0,2 0,35 9,7 0,65 0,7 12,15 12,1 12,1
2013-10-03 6,85 4,6 0,4 7,45 2,3 11,15 10,2 1,05
2013-10-10 0,35 0,3 3,8 0,55 0,7 1,3 9,25 11,4
2013-10-17 8,45 0,1 0,5 5,1 0,15 10,6 8,4 0,4
2013-10-24 4,6 0,3 1,2 0,85 3,75 11,6 9,3 11,65
2013-10-31 4,8 0,55 0,3 0,25 0,5 3,55 7,1 9,65
Oldott O2
2013-09-05 0,35 0,47 4,25 0,68 0,74 11,3 9,21 0,34
2013-09-12 0,3 0,52 0,58 2,59 0,39 0 9,97 6,2
2013-09-19 0,55 0,47 7,97 0,58 0,34 10,08 7,37 0,39
2013-09-26 0,2 0,36 10,31 0,63 0,69 11,71 12,31 11,92
2013-10-03 6,86 4,83 0,29 7,29 2,28 10,81 10,38 1,03
2013-10-10 0,35 0,31 4,04 0,53 0,69 1,26 9,41 11,23
2013-10-17 8,46 0,1 0,53 4,89 0,15 10,28 8,55 0,39
2013-10-24 4,6 0,31 1,27 0,83 3,71 11,24 9,46 11,47
2013-10-31 4,8 0,57 0,31 0,24 0,49 3,44 7,22 9,5
11. táblázat: A BOI5 számolásához szükséges adatok
56
Dátum Ipari szennyvíz
Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő
2013-09-05 200 190 52,6 200 196 6,07 12,2 40,8
2013-09-12 60,3 184 72,3 164 196 1,2 8,87 21,14
2013-09-19 174 168 22,1 178 179 5,32 13,42 180
2013-09-26 210 199 19,88 208 205 6,13 4,21 27,98
2013-10-03 99,8 125,7 45,34 95,2 173,2 7,85 8,8 38,8
2013-10-10 264 253 70,21 132 256 24,35 7,74 35,4
2013-10-17 271 758,8 180,8 126,4 199,7 8,1 13,05 39,4
2013-10-24 1342 384 175 197 299 6,26 11,45 10,87
2013-10-31 1241 181 183 199 386 30 16,97 20,54
A bejövő víz BOI5 értékeinek a minőségi paraméterei, a saját méréseim ideje alatt igen
nagy változékonyságot mutattak. Az ipari szennyvíz mivoltából adódóan a kommunális
szennyvízhez képest (200-300 mg/l) többszörös értékek is jellemzőek lehetnek (akár 1200-
1300 mg/l). A mért értékeimből kiderül, hogy a tisztított szennyvíz eredményei, minden
esetben jóval a határérték alatt voltak. Továbbá következtetésként az is levonható, hogy a
12. táblázat: A BOI5 értékek
29. ábra: A vizsgált időszak BOI5 eredményei
57
biológiai medence hatásfoka napi szinten is megfelelőnek bizonyult. A 2013-as év
panelcseréinek következtében nagymértékben javultak az eredmények.
11.6.4. Ammónium-nitrogén tartalom mérése
A megfelelő mennyiségű vizet bemérjük, és 50 ml-re egészítjük ki desztillált vízzel.
Ezután hozzáadunk 1 ml Siegnette só oldatot valamint 1 ml Nessler reagenst. Ezután
összerázzuk és 10 perc várakozás után spektrofotométerben vizsgáljuk meg. Az így kapott
érték segítségével az ammónium-nitrogén tartalom számítógép segítségével kiszámítható lesz.
[mg/l] 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence
2013.09.04 0,01 0,05 0,14 0,02
2013.09.11 0,05 0,14 0,16 0,02
2013.09.18 0,24 0,08 0,36 0,28
2013.09.24 0,22 0,11 0,22 0,27
2013.10.02 0,75 0,43 0,28 0,53
2013.10.09 0,67 0,75 0,59 0,69
2013.10.16 7,75 5,21 2,63 12,61
2013.10.23 - - - -
2013.10.30 1,85 1,67 1,6 2,3
13. táblázat: Ammónium-nitrogén tartalom az egyes medencékben
58
14. táblázat: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei
Dátum Ipari szennyvíz
Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Friss
tisztított Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő
2013-09-02 128 116,9 55,79 34,92 27,38 0,28 4,03 0,46 0,27
2013-09-03 84,35 10 42,91 39,95 106,99 0,25 1,36 0,71 0,22
2013-09-04 - - - - - - 0,78 0,44 0,11
2013-09-05 125,49 119,86 61,86 50,31 35,22 0,93 1,1 10,06 0,83
2013-09-06 50,02 107,14 66,59 35,07 32,85 0,53 0,99 17,46 0,4
2013-09-09 49,57 56,68 67,33 62,6 21,16 0,41 0,43 20,13 0,95
2013-09-10 77,54 54,16 64,82 61,41 56,23 4,42 0,67 15,98 2,7
2013-09-11 - - - - - - 0,79 17,17 0,02
2013-09-12 43,8 72,51 59,93 46,47 47,35 0,3 0,65 18,35 0,25
2013-09-13 51,05 58,75 60,67 54,31 52,88 0,38 0,98 18.94 0,27
2013-09-16 26,64 33,15 47,35 51,35 82,87 0,33 1,04 70,02 0,24
2013-09-17 17,76 30,63 39,36 46,61 55,49 0,38 1,11 52,98 0,39
2013-09-18 - - - - - - 1,33 27,8 0,47
2013-09-19 10,06 3,1 33 33 21,3 0,30 0,3 24,1 0,25
2013-09-20 3,7 19,98 31,52 31,67 35,52 0,27 0,7 21,01 0,24
2013-09-23 13,91 11,84 31,08 38,77 331,48 0,53 0,65 14,8 0,56
2013-09-24 20,21 16,28 25,9 28,86 27,38 1,25 0,53 10,8 0,58
2013-09-25 - - - - - - 0,74 12,34 0,11
2013-09-26 48,24 34,86 27,7 37,73 38,47 0,53 0,71 10,8 0,34
2013-09-27 42,77 30,78 27,82 41,43 38,77 0,31 0,59 11,34 0,31
2013-09-30 68,07 49,28 28,41 35,52 34,78 0,30 1,04 9,47 0,33
2013-10-01 43,65 46,61 29,89 45,43 53,27 0,44 0,07 14,65 0,56
2013-10-02 - - - - - - 0,57 12,22 0,47
2013-10-03 47,06 47,35 31,82 32,85 34,78 0,86 0,89 10,36 2,28
2013-10-04 61,86 48,83 30,48 37,73 37,29 1,43 0,88 11,31 1,25
2013-10-07 51,5 34,63 37,73 38,18 36,55 1,41 0,92 8,64 1,69
2013-10-08 30,2 34,1 35,5 33,1 52,7 1,5 0,8 7,5 1,1
2013-10-09 - - - - - - 0,36 9,47 0,76
2013-10-10 68,07 36,4 36,4 45,28 39,36 3,05 0,69 7,75 12,13
2013-10-11 86,27 63,34 38,77 42,62 45,87 4,28 1,01 8,79 6,81
2013-10-14 89,68 78,73 52,53 49,28 65,41 9,47 1,81 8,67 15,98
2013-10-15 49,72 71,03 59,78 59,19 59,19 4,1 1,48 8,29 14,38
2013-10-16 - - - - - - 2,4 7,58 11,93
2013-10-17 57,71 48,54 42,17 31,82 44,25 6,66 1,98 7,99 5,56
2013-10-18 23,08 37,3 35,81 36,26 21,46 7,31 2,27 4,26 9,35
2013-10-21 57,7 65,3 39,2 40,1 38,9 10,9 3,7 2,8 13,7
2013-10-22 92,6 89,7 45,3 51,5 65,1 17,5 2,6 4,7 13,6
2013-10-23 - - - - - - - - -
2013-10-24 71,62 100,63 46,32 52,09 43,36 2,66 4,2 4,81 5,33
2013-10-25 110,1 94,71 49,87 52,09 47,35 15,39 4,47 4,76 15,45
2013-10-28 155,38 121,94 62,15 49,28 42,18 1,78 5,74 3,08 1,78
2013-10-29 127,85 118,38 69,25 70,44 63,63 2,25 5,25 1,1 0,67
2013-10-30 - - - - - - 5,5 2,9 2,08
2013-10-31 44,95 92,4 50,2 53,3 42,7 1,5 4,05 2,53 2,36
59
A mérési eredményeim során 3 alkalommal mértem határérték feletti eredményeket. Az
október 21-22.-én mért értékek túllépésének az okai, az anoxikus aerob üzemmód
próbaállítása lehetett, amelynek során már nemcsak az ammónium-nitrogén értékeit, hanem a
nitrát értékeit is figyelembe vettük. Jelen pillanatban is az UTB Envirotec Kft. kísérletet
folytat az ammónium-nitrogén és a nitrát eredmények közös beállítására az üzemmód
váltáskor. Ez okozhatta a pillanatnyi túllépéseket azokon a napokon. Az október 25.-én mért
adat indokolatlanul magas volt, az előző és a következő napokhoz viszonyítva is, ezért az
aznapi mintát hibás mintának könyveltem el. A minta ismételt vételéhez és megméréséhez
már nem volt idő. Összességében elmondható, hogy az ammónium-nitrogén lebontása
megfelelő.
11.6.5. Nitrit tartalom mérése
A megfelelő mennyiségű vizet bemérjük, és 50 ml-re egészítjük ki desztillált vízzel.
Ezután hozzáadunk 1 ml szulfanilsav oldatot, majd összerázást követően körülbelül 2,5 percet
hagyjuk állni. Ezután hozzáadunk 1 ml 1-naftil-amin-t, valamint 1 ml Na acetát oldatot
(ezeket az erre elhelyezett hűtőben kell tárolni). 5-10 perc múlva a spektrofotométeres
vizsgálat eredményeit kiértékelve megkapjuk az adott víz nitrit tartalmát. A vizsgálatot heti
egy alkalommal végezzük.
30. ábra: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei
60
Dátum 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence Friss tisztított
2013.09.04 0,11 0,7 0,3 0,5 0,2
2013.09.11 0,2 0,1 0,14 0,12 0,14
2013.09.18 0,1 0,2 0,2 0,74 0,3
2013.09.25 0,1 0,09 0,04 0,1 0,2
2013.10.02 0,04 0,02 0,2 0,04 0,02
2013.10.09 0,02 0,05 0,01 0,01 0,03
2013.10.16 0,09 0,14 0,15 0,11 0,15
2013.10.30 0,05 0,04 0,07 0,02 0,07
A méréseket heti egy alkalommal végeztem el, mivel erre a paraméterre nincs határérték.
Tehát ezek a mérések csupán tájékoztató jellegűek, az aerob és anoxikus üzemmódok irányára
vonatkozóan. A mért értékek igen alacsonyak voltak ebben az időszakban főleg az aerob
üzemmód működött, így jól látható, hogy a nitrifikáció tökéletesen végbement, hiszen a nitrit
is nitráttá alakult át.
15. táblázat: Nitrit tartalom a különböző medencékben
31. ábra: Nitrit tartalom a különböző medencékben
61
11.6.6. Nitrát tartalom mérése
A megfelelő mennyiségű vizet bemérjük, és 50 ml-re egészítjük ki desztillált vízzel. 1
spatulányi Na-szalicilátot 50 ml desztillált vízben oldunk, és ebből az oldatból 1-1 ml-t
mindegyik méréshez hozzáadunk. Teljesen bepároljuk és pihenni tesszük. Másnap
újramelegítjük és 2 ml 1:1 arányú H2SO4-at adunk hozzá. Ezután visszatesszük 2,5- 3 percre.
Majd levesszük őket és mindegyikhez 2 ml desztillált vizet és 7 ml NaOH-ot adunk. Ezután
újra 50ml-re egészítjük ki desztillált vízzel majd a kapott eredményből számítógéppel
meghatározzuk a nitrát tartalmat. A vizsgálatot heti egy alkalommal végezzük.
Dátum 1. medence 2. medence 3. medence 4. medence Friss tisztított
2013-09-04 49,18 32,01 16,39 52,3 45,12
2013-09-11 38,02 39,03 23,65 48,87 33,41
2013-09-18 29,10 28,31 19,8 31,10 21,61
2013-09-25 16 9,76 7,96 24,98 18,34
2013-10-02 27,09 27,71 15,38 18,42 7,03
2013-10-09 29,12 17,95 61,43 79,02 95,24
2013-10-16 93,67 64,01 88,68 42,31 74,16
2013-10-30 16,31 10,28 4,04 8,60 4,04
16. táblázat: Nitrát tartalom a különböző medencékben
32. ábra: Nitrát tartalom a különböző medencében
62
A mérési eredményeimből egyértelműen kiderül, hogy az eredmények nagy szórást
mutatnak. Ennek az oka az, hogy csak heti egy alkalommal van mérve, és egy hét anoxikus
illetve aerob üzemmód nagymértékben befolyásolja ezen eredményeket. Erre nincs határérték,
de hatással van az összes nitrogén értékére, amire viszont már van határérték . A tökéletes
aerob lebontás eredményeként a nitrát tartalom nőni kezd, mely során nem kizárt a 100 mg/l
feletti érték sem. Ezért fontos megtalálni az egyensúlyt a két üzemmód között, hisz anoxikus
üzemmódban a mért értékeim 10 mg/l alá csökkentek a lejátszódó denitrifikáció
következtében.
11.6.7. Foszfát tartalom mérése
A megfelelő mennyiségű vizet bemérjük, és 50 ml-re egészítjük ki desztillált vízzel.
Ezután hozzáadunk 1 ml ammónium molibdenátot. Majd ón(II)kloridot (SnCl2) kis
mennyiségben összekeverünk 2,5 ml sósavval, amit ezután 10 ml-re egészítünk ki desztillált
vízzel. Összerázzuk és pár perc állás után ebből 0,5 ml-t adunk minden egyes vizsgálandó
vízhez. 10 perc múlva a spektrofotométeres vizsgálat során kapott eredményekből, a foszfát
tartalom kiszámítható lesz.
Dátum Ipari szennyvíz
Kommunális Utóülepítő 3.tó Csapadék Friss
tisztított Kiegyenlítő Előülepítő Átlagosító Átemelő
2013.09.06 11,28 1,27 0,15 1,16 1,56 0,11 0,44 0,28 0,06
2013.09.13 3,73 2,3 0,08 0,06 1,42 0,16 0,42 0,32 0,07
2013.09.20 0,31 0,56 0,09 3,32 1,39 0,01 0,23 1,57 0,11
2013.09.27 0,79 0,75 0,11 1,25 1,38 0,03 0,35 1,33 0,09
2013.10.04 5,68 3,94 0,83 1,04 2,32 0,05 0,59 0,75 0,07
2013.10.11 20,05 3,97 0,52 1,19 3,35 0,17 0,46 0,39 0,21
2013.10.18 22,44 1,41 0,70 1,13 2,22 0,23 0,96 1,33 0,32
2013.10.25 14,24 3,28 1,25 1,11 2,28 0,39 0,79 0,98 0,41
17. táblázat: Foszfát tartalom
63
A foszfát tartalom elengedhetetlen a biológiai rendszer számára. A szén, nitrogén, foszfor
arány a tökéletes biológiai lebontáskor 100:5:1 arányban kellene, hogy megvalósuljon. Ez a
mi esetünkben a C:N:P arány megegyezik a KOI:N:P aránnyal. Az esetek döntő többségében
ez az arány megvalósult. A foszfor tartalom nincs határértékhez kötve, időszakos tájékoztatást
ad a bejövő víz foszfor tartalmáról. Az eredményekből jól látható, hogy a foszfát tartalmat
jelentős mértékben képes lecsökkenteni a bejövő víz minőségéhez képest. A foszfát, a
befogadóba engedést követően eutrofizációt nem okoz.
11.6.8. Összes foszfor meghatározás
2 ml vízmintát 5 ml cc. kénsavval és 1g Kálium-peroxi-diszulfáttal elszíntelenedésig
roncsolunk. Lehűlés után 25 ml desztillált víz hozzáadásával 15 percig forraljuk. (A
hidrolízissel a piroszulfát ortofoszfáttá alakul) Lehűtjük és fenolftalein indikátor jelenlétében
enyhén rózsaszínig meglúgosítjuk NaOH-dal majd 1 csepp 1:1 kénsavval visszasavanyítjuk.
Az így előkészített oldatot 50 ml-re kiegészítjük. Fotometráljuk mint a foszfátot. A
számítógépen leolvasott értéket szorozzuk 0,32-vel. Így kapjuk meg az összes foszfor
tartalmat.
1 mg PO43-
tartalmaz 0,32g mg P-t.
33. ábra: Az utóülepítő mérési eredményei (foszfát)
64
34. ábra: Összes foszfor tartalom [mg/l]
Dátum Utóülepítő
2013-09-02 0,1
2013-09-03 0,1
2013-09-04 0,1
2013-09-05 0,1
2013-09-06 0,1
2013-09-09 0,1
2013-09-10 0,1
2013-09-11 0,1
2013-09-12 0,1
2013-09-13 0,1
2013-09-16 0,1
2013-09-17 0,1
2013-09-18 0,1
2013-09-19 0,1
2013-09-20 0,1
2013-09-23 0,1
2013-09-24 0,2
2013-09-25 0,1
2013-09-26 0,1
2013-09-27 0,2
2013-09-30 0,2
18. táblázat: Szeptemberi összes foszfor értékek [mg/l]
Dátum Utóülepítő
2013-10-01 0,2
2013-10-02 0,3
2013-10-03 0,3
2013-10-04 0,4
2013-10-07 0,5
2013-10-08 0,4
2013-10-09 0,5
2013-10-10 0,6
2013-10-11 0,7
2013-10-14 1,3
2013-10-15 1,3
2013-10-16 1,1
2013-10-17 1,2
2013-10-18 1,1
2013-10-21 0,8
2013-10-22 0,7
2013-10-23 0,6
2013-10-24 0,5
2013-10-25 0,8
2013-10-28 1,1
2013-10-29 1,0
2013-10-30 0,8
2013-10-31 0,6
19. táblázat: Októberi összes foszfor értékek [mg/l]
65
Határértékes komponens, amelyet minden hétköznap mértem. Ennek a beállítása az
előülepítő előtt (az osztóaknáknál) vas(III)klorid adagolásával történik. Méréseim során
határérték túllépés nem volt. A beadagolt mennyiség kicsapta a vízből a fölösleges foszfor
tartalmat. Október közepén a bejövő víz foszfor tartalma megnövekedett, ezért nagyobb
mennyiséget kellett adagolni, de így sem ment 1,3 mg/l felé a mért érték. Tapasztalatból
mondhatom, hogy a két hónap alatt ez az érték vas-sóval biztonságosan határérték alatt
tartható. A rendszer megfelelően működik.
11.7. Iszapminta- komposztminta vizsgálataim
A biológiai szennyvíz tisztító rendszer elengedhetetlen mellékterméke a fölösiszap. Ennek
a mennyisége változó, a bejövő szennyvíz mennyiségégének a függvényében. Ahhoz, hogy
fenn lehessen tartani a jó hatásfokú lebontást, ezt a mennyiséget el kell venni a rendszerből. A
már említett pálcás-iszapsűrítő berendezés „végterméke” egy 5-10%-os iszap, amit
vízteleníteni kell. Fontos, hogy a víztelenített iszap szárazanyag tartalma megnövekedjen 20-
30%-ra komposztálás előtt. Erre a célra az iszapcentrifugát kell használni.[6]
Saját méréseimen belül megvizsgáltam a víztelenítendő iszap és a víztelenített iszap
száraz anyag tartalmát, a komposztáláshoz szükséges segédanyagok száraz anyag tartalmát
(friss gyaluforgács, friss faapríték, használt faapríték) valamint a nyers komposzt száraz anyag
tartalmát és a víztelenített iszap szerves hányadát.
Ezeket a méréséket csak abban az esetben végeztem el amikor a sűrítőben megfelelő
minőségű (a száraz anyag tartalom eléri a 20-30%-ot) volt az anyag. A száraz anyag tartalom
meghatározásához a következő lépések segítségével lehet eljutni:
kimérés
kimért minta tömegének a meghatározása
szárítás (10 órán keresztül 135 °C-os hőmérsékleten)
visszamérés
Az iszap szárazanyag tartalom százalékos meghatározásához az alábbi egyszerű képlet
használatos:
A feltüntetett értékek értelmezésében a következő minta nyújt segítséget:
66
20. táblázat: Minta a szárazanyag tartalom számításához
21. táblázat: Szárazanyag tartalom értékek
MINTA Szárítás előtt [g] Szárítás után [g]
Dátum
Bemért anyag tömege+mérőedény tömege 68,1027
Visszamért anyag tömege+mérőedény tömege 67,6855
Mérőedény tömege 65,416 Mérőedény tömege 65,416
Bemért anyag tömege 2,6867 Visszamért anyag tömege 2,2695
Szárazanyag tartalom 84%
A szárazanyag tartalom meghatározásához felhasznált adatok értékei, az 1. számú
melléklet táblázataiban feltüntetett módon alakultak.
Dátum Szárazanyag tartalom [%]
Nyers iszap Víztelenített iszap Használt faapríték Friss faforgács Friss faapríték Komposzt
2013.09.02 40 86 64 31
2013.09.09 36 92 91 36
2013.09.10 3,7 19,7 34 90 89 35
2013.09.11 3,6 19,4 28 90 86 31
2013.09.12 3,7 20,2 42 88 81 31
2013.09.13 3,5 19,6 33 92 87 31
2013.09.16 3,1 18,1 41 96 82 42
2013.09.17 3,1 21,5 32 92 50 25
2013.09.18 3,2 17,7 34 89 51 29
2013.09.19 2,8 17,4 31 96 55 27
2013.09.20 2,9 18,1 35 92 47 28
2013.09.25 2,6 16,6 45 88 72 24
2013.09.26 2,7 18,0 46 90 51 29
2013.09.27 3,1 19,2 35 90 83 31
2013.09.30 2,7 18,7 41 90 87 29
2013.10.01 30 94 64 23
2013.10.02 39 91 84 21
2013.10.07 3,2 19,7
2013.10.10 3,9 23,2 31 87 73 28
2013.10.11 39 84 66 23
2013.10.14 4,3 22,9
2013.10.17 3,9 23,3 34 81 60 34
2013.10.22 4,0 22,2 33 92 81 34
2013.10.24 4,1 22,3 31 93 81 23
2013.10.25 39 80 74 25
2013.10.28 4,1 21,7
2013.10.29 37 59 51 23
2013.10.30 43 97 68 32
2013.10.31 4,0 18,1
67
35. ábra: Szárazanyag tartalom változás a víztelenítés következtében
11.7.1. A vizsgált időszak iszapminta, komposztminta eredményeinek a
kiértékelése
Ezeket a vizsgálatokat azért végezzük el, mert tudnunk kell a komposztáláshoz milyen
száraz anyag tartalmú (mennyire nedves) anyagot használunk fel. A komposztálás
lejátszódásához többek között biztosítani kell a bizonyos nedvességtartalmat és a
tápanyagtartalmat egyaránt. A nyers iszapot 3-5%-os száraz anyag tartalommal a víztelenített
iszapot 20-25%-os száraz anyag tartalommal mérjük. Ez viszonylag állandó. A nyers iszapot
gravitációs sűrítéssel kapjuk, a víztelenített iszapot egy víztelenítő berendezéssel (szeparátor)
víztelenítjük. Ekkor kapjuk a kb. 20-25%-os száraz anyag tartalmat. Ez elengedhetetlen a
komposztáláshoz. Célom minden esetben az iszap, komposztáló képességének a
meghatározása volt a vizsgált adalékok függvényében. A komposztálás bekeveréséhez
szükséges segédanyagok száraz anyag tartalmát is vizsgáltam. Ez azért fontos, hogy a
víztelenített iszappal összekeveredve a nedvességtartalmát a komposztnak kis mértékben
csökkentese. Ezekre a mennyiségekre határérték nincs tehát tájékoztató jellegűek. Ha például:
5%-os víztelenített iszapot akarnánk komposztálni valószínűleg, nem indulna el a lebontási
folyamat.[9][11][12]
68
12. Összefoglalás
Szakdolgozatom témája A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. biológiai
szennyvíztisztító telep hatásfokának a kiértékelése.
Dolgozatomban bemutattam a gyár tevékenységét, az itt előállított gyógyszer
alapanyagokat, röviden ismertettem, majd ezt követően részletesen kifejtettem az Alkaloida
Vegyészeti gyár Zrt. biológiai szennyvíztisztító telep felépítését, a tisztítás különböző fázisait.
A biológiai szennyvíztisztító telep a 2012-es valamint a 2013-as évi hatósági eredményeit
táblázatokban összefoglalva és diagramokban ábrázolva mutattam be és értékeltem ki,
valamint saját vízkémiai méréseket is végeztem, amelyeket szintén kiértékeltem.
A következő paramétereket saját kezűleg mértem:
pH
dikromátos kémiai oxigén igény (KOI)
ötnapos biokémiai oxigén igény (BOI5)
ammónium-nitrogén
nitrit
nitrát
foszfát
összes foszfor
száraz anyag tartalom mérések
A hatósági mérések kiértékelését is hasonlóképpen végeztem, szintén táblázatosan
diagramokba rendezve. A 2012-es valamint a 2013-as évi eredményeket külön-külön valamint
egymáshoz viszonyítva is kiértékeltem.
Az eredményeim kiértékelésénél egy esetben volt túllépés, melyet az anoxikus aerob
üzemmód beállítása kapcsán kaptam meg. Beavatkozásra nem volt szükség, hiszen ez egy
tudatos túllépés volt. Megállapítottam, a saját mérési eredményeim alapján, hogy a
szennyvíztelep megfelelő hatásfokkal, az előírt határérték alá képes megtisztítani a beérkező
szennyvizet. A szennyvíztisztító telep működésébe, a mérési eredményekből kiderül, hogy a
beavatkozás nem szükségszerű.
Összességében elmondható, hogy a 2012-es évi túllépések egy része a nagy és hosszan
tartó téli hideg miatt következett be. Ezzel szemben a 2013-as évben két panelsor csere
történt, valamint az előző évhez képesti enyhébb téli hónapok is szerepet játszottak a
69
határértékek betartásában. Továbbá a tesztfázisban lévő nitrát mérő is pozitív irányba
mozdítja a szennyvíztelep hatékonyságát. Végezetül elmondható, hogy a szennyvíz telep a
2013-as évben a nátrium egyenérték % eredményein kívül, határérték túllépés nem volt, tehát
megfelelő hatásfokkal működött.
Mindezek mellett megállapítható hogy Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt.
biológiai szennyvíztisztító telepe, a technológiai paraméterek változtatása után, rendelkezik a
megfelelő működéshez szükséges hatásfokkal. Ez a hatásfok folyamatosan javuló tendenciát
mutat, az újabb és korszerűbb mérőműszerek beszerelése, valamint az ezek alapján történő
megfelelő működésű irányítástechnikák révén.
70
Ábrajegyzék
1. ábra: A 2012. évi vízgazdálkodás ..................................................................................................... 12
2. ábra: Összefüggés a BOI5 és KOI között átlagos városi szennyvíznél a tisztítás mértékének
függvényében (Eckenfelder nyomán)................................................................................................... 20
3. ábra: A szennyvíztisztítás technológiája .......................................................................................... 25
4. ábra: Oldószerfogó műtárgy (saját fotó) ........................................................................................... 27
5. ábra: A kiegyenlítő medence (saját fotó) .......................................................................................... 27
6. ábra: Savsemlegesítő reaktor (saját fotó) ......................................................................................... 28
7. ábra: Ülepítő medence (saját fotó) ................................................................................................... 29
8. ábra: Átlagosító medence (saját fotó) ............................................................................................... 30
9. ábra: A biológiai medence (saját fotó) ............................................................................................. 31
10. ábra: Az egyik utóülepítő (saját fotó) ............................................................................................. 32
11. ábra: Tározó tó (saját fotó) ............................................................................................................. 34
12. ábra: A komposztálás folyamata .................................................................................................... 37
13. ábra: A 2012. évi önellenőrzés pH eredményei .............................................................................. 39
14. ábra: A 2012. évi önellenőrzés KOI eredményei ........................................................................... 40
15. ábra: A 2012. évi önellenőrzés BOI5 eredményei .......................................................................... 41
16. ábra: A 2012. évi önellenőrzés ammónium-nitrogén eredményei .................................................. 42
17. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei .......................................................... 43
18. ábra: A 2012. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei ............................................................ 44
19. ábra: A 2013. évi önellenőrzés pH eredményei .............................................................................. 48
20. ábra: A 2013. évi önellenőrzés KOI eredményei48 ....................................................................... 48
21. ábra: A 2013. évi önellenőrzés BOI5 eredményei .......................................................................... 49
22. ábra: A 2013. évi önellenőrzés ammónium nitrogén eredményei .................................................. 49
23. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes nitrogén eredményei .......................................................... 50
24. ábra: A 2013. évi önellenőrzés összes foszfor eredményei ............................................................ 50
25. ábra: Az aerob (balra) és anoxikus (jobbra) rendszer sematikus ábrája ......................................... 53
26. ábra: Bejövő vízmennyiségek a vizsgált időszak alatt ................................................................... 54
27. ábra: A vizsgált időszak pH eredményei ........................................................................................ 56
28. ábra: A vizsgált időszak KOI eredményei ...................................................................................... 59
29. ábra: A vizsgált időszak BOI5 eredményei ..................................................................................... 62
30. ábra: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei ............................................................ 65
31. ábra: Nitrit tartalom a különböző medencékben............................................................................. 66
32. ábra: Nitrát tartalom a különböző medencében .............................................................................. 67
33. ábra: Az utóülepítő mérési eredményei (foszfát) ........................................................................... 69
34. ábra: Összes foszfor tartalom [mg/l] .............................................................................................. 70
35. ábra: Szárazanyag tartalom változás a víztelenítés következtében................................................. 73
71
Táblázatjegyzék
1. táblázat: 2012. évi vételezett vízmennyiség ..................................................................................... 11
2. táblázat: A szennyező komponensek a határérték és a bírságtétel függvényében ............................ 23
3. táblázat: A veszélyes és mérgező anyagok a határérték és a bírságtétel függvényében ................... 24
4. táblázat: Önellenőrzés 2012. évi vizsgálati eredményei ................................................................... 38
5. táblázat: 2012. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében .................... 46
6. táblázat: Önellenőrzés 2013. évi vizsgálati eredményei ................................................................... 47
7. táblázat: 2013. évi vizsgálati eredmények a szerves mikroszennyezők függvényében .................... 52
8. táblázat: A vizsgált időszak pH eredményei .................................................................................... 55
9. táblázat: A vizsgált időszak KOI eredményei .................................................................................. 58
10. táblázat: KOI értékek az egyes medencékben ................................................................................ 59
11. táblázat: A BOI5 számolásához szükséges adatok .......................................................................... 61
12. táblázat: A BOI5 értékek ................................................................................................................. 62
13. táblázat: Ammónium-nitrogén tartalom az egyes medencékben .................................................... 63
14. táblázat: A vizsgált időszak ammónium-nitrogén eredményei ....................................................... 64
15. táblázat: Nitrit tartalom a különböző medencékben ....................................................................... 66
16. táblázat: Nitrát tartalom a különböző medencékben ...................................................................... 67
17. táblázat: Foszfát tartalom ............................................................................................................... 68
18. táblázat: Szeptemberi összes foszfor értékek [mg/l] ...................................................................... 70
19. táblázat: Októberi összes foszfor értékek [mg/l] ............................................................................ 70
20. táblázat: Minta a szárazanyag tartalom számításához .................................................................... 72
21. táblázat: Szárazanyag tartalom értékek .......................................................................................... 72
72
Irodalomjegyzék
1. Dr. Benedek Pál: Víztisztítás- Szennyvíztisztítás zsebkönyv, Műszaki könyvkiadó
Budapest 1976, 15-67o.
2. Dr. Barótfi István: Környezettechnika, Mezőgazda kiadó Budapest 2000, 239-258o.
3. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kabay_J%C3%A1nos
4. http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkaloida_Vegy%C3%A9szeti_Gy%C3%A1r
5. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Szennyvíztisztítás műveleti utasítás Tiszavasvári 2000
6. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Szennyvíziszap komposztálás műveleti utasítás
Tiszavasvári 2000
7. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Komposztálási vizsgálati jegyzőkönyv Tiszavasvári
8. Markó Iván: Települések csatornázási és vízrendezési zsebkönyve, Műszaki
könyvkiadó, Budapest 1989, 62-78o.
9. Dr. Fáy Csaba- Szilléry László: Település vízgazdálkodás, Műszaki könyvkiadó
Budapest 1988, 296-338o.
10. Dr. Illés István- Dr. Kelemen László- Dr. Öllös Géza: Ipari Vízgazdálkodás Budapest
1983, 21-36; 212-243; 477-479; 518o.
11. Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. Egységes Környezethasználati Engedély
Felülvizsgálat és Módosítási Kérelem, Miskolc 2013 szeptember.
12. 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének
szabályairól
Recommended