View
0
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
16 VASÁRNAPI UJSÁG. 1 . SZÁM. 1 8 9 1 . XXXVIII. KVFOLYAM.
M. kir. szabadalmazott ing-gyár.
LATZKOVITS JL B U D A P E S T ,
IV., Váczi-utcza 22. sz. a. JÓZSEF FŐHEKCZEG Ő FENSÉGE
U D V A R I S Z Á L L Í T Ó J A .
SÁNDOE SZEEB KIR. Ő FELSÉGE U D V A R I S Z Á L L Í T Ó J A .
Ajánlja dúsan felszerelt raktárát következő legjobb minőségű uri divatczikkekben: Sima mellű, fehér chiffon és színes uri ingek. — Redőzött vagy himzett mellű uri ingek. — Croisé vagy vászon lábravalók. — Jasger ingek és alsó nadrágok. — Gyapjú- és selyem-crépe és tricot alsó ruházati czikkek. — Gyapjú-, Fii d,Ecosse- és selyem-harisnyák. — Vászon és franczia battist zsebkendők. —- Selyem cachenez és ecfmrpe-ok. — Nyakkendőkben óriási választék. — Ingmell- és kézelőgombok. — Gallérok és kézelők. — Utazási plai-dek és takarók. — Angol flanell utazási ingek és sapkák. — Eső-ernyők és botok. — Glacé- és angol kötött keztyük. — Lábtyük és vadászharisnyák. — Vidéki megrendelések jutányosán s legpontosabban teljesíttetnek. — Árjegyzékek kivánatra ingyen és
bérmentve küldetnek.
Uílénncoón T A légszeszt önmagától előállító Runge-I IldUUMdy • féle lámpák ragyogón világító leg-szesz-Tángoiat adnak. Minden lámpa a szükséges légszeszt önmaga állítja elő, a minden pillanatban más helyre függeszthető. Semmi cylinderl Semmi báli Se csövek, se készltlékI Egy láng *
nagy petroleumlángot pótol. Előnyös k e r t e k , v e n d é g l ő k , utak, é p í t k e z é s e k , g y á r a k , huták , s er főzdék , v á g ó h i d a k , s ü t ö m ü h e l y e k , j é g p á l y á k stb. efélékbe. Lámpák 3 frttól kezdve bronzból. Próbalámpák, hozzávalóval és csomagol, együtt, 4 frt, utánvét v. előrefizetés mellett. Gazdagon iLLustr. arjegyz. ingyen és bérm. Louis Rnnge, Berlin, Landsbergerstr. 9.
Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor
^ P V C H . FAY, ^ PARIS — 9 rne de la P
Kulőnlegts Rizspor • • Ú T T A L VEGYÍTVE
ILLATSZERÉSZ, Paix, 9 - P A R I S .
kwizda KÖSZVÉNYFOLYADÉKA f á j d a l o m c s i l l a p í t ó s z e r
köszvény, csúz és idegbajokban. Úgyszintén jeles hatású ficzamodásoknál, az i z m o k és i d e g e k f e s z ü l t s é g é n é l , h e l y i g ö r c s ö k n é l (lábikra-görcs), i d e g f á j á s , főként pedig e r ő s í t é s ü l n a g y f á r a d s á g o k , h o s s z ú m e n e t e k előtt és után.
90~ Egy palaczkkal 1 frt o. é. ~»í K w i z d a F e r e n c z J á n o s , cs. és kir. osztrák és királyi román udv. szállító és kerületi gyógyszerésznek,
K o r n e u b u r g b a n , Bécs mellett. Bizonyíttatik, hogy a he lyőrség i kórházban és a kat o n a i fürdő-gyógyintézetben Badenben, K w i z d a köszvény folyadéka a oiáz különböző alakjai, név-szerint i zumoiá i , úgyszintén a köszvény és i d e g e s ség ellen, ép ugy magában, valamint hévfürdők segédeszköze gyanánt, jó hatássa l alkalmaztatott.
Baden, 1886 szept. 21. jyrm Mühlleitner, cs. és kár. fűtörzsorvos ée kórh&z-Tezeto.
Ftiletét a Magyar királyság számára B u d a p e s t e n T ö r ö k J ó z s e f gyógyszertárában; kapható továbbá n a g y b a n : koehmeister Frigyes utódai. lerada I., Thallmayer és Seitz. Strobentz tett., s Be-tsiiyi F.-nél; k i c s i n y b e n minden gyógyszertárban. S z í v e s figyelembe v é t e l ü l . E készítmény vásárlásánál kérjük, mindig K w i z d a kösz vényfo lyadékát
kérni, és arra ügyelni, hogy épugy minden palaczk zárványa, valamint a carton is a mellékelt védjegygyei legyen ellátva. Kwizda Ferencz János, m. és k. esztr.-magyar és kir. román ndv. szállító, és ker. gyógyszerész kerneűburgban. Bécs mellett.
KRiEGNER-féie TOKAJIGHINAYASBOR. L Á B B A D O Z Ó K N A K ERŐSÍTŐÜL, továbbá vérszegénységnél és az ebből származó betegségeknél, sápkór, migrain, ideg- és gyomorba jóknál, skrophel stb. az általam fel talált és készített Tokaji-China-vasbov legjobb sikerrel alkalmazható. W Gyenge nők és gyér mekek erősítésére kitűnő óvszer. ~V0 Egy nagy üveg ára 3 frt , k i s üvegé 1 frt 6 0 kr
NMÁBOTIBIVI I I 1 I 1 M
A L E G D I V A T O S A B B A K C Z B Ő B F O Í O M I T Ó . M i n d e n e l e g á n s h ö l g y p i p e r e - a s z t a l á n o t t h o n o s . — T e l j e s e n á r t a l m a t l a n
B#~ Egy köcsög ára 2 forint. ~Vd
Kriegner György gyógyszertára Ss i^ 'ggaSfc
PSERHOFER J. Gyógyszertár „az arany bir. almához"
FértÍ8«tÍtÓ labdacsok, rég ismert, könnyen oldó házi szer, ezelőtt e g y e t e m e s l a b d a c s o k neve alatt; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan igen sok oly betegség létezik, melyben e labdacsok csodás hatásukat fényesen bebizonyították.
Évtizedek óta ezen labdacsok általában igen el vannak terjedve, számtalan orvos rendeli azokat, s alig akad család, melyben e kitűnő háziszerből ne volna egy kis készlet.
Bécs, I., Singerstrasse 15.
1 d o b o z 1 5 l a b d a c s c s a l 2 1 k r . , 1 t e k e r c s . 6 d o b o z z a l 1 Irt 5 k r . , bérmentetlen utánvét melletti megküldéssel 1 f r t 1 0 k r .
A pénz előleges beküldése mellett, bórmentes megküldéssel együtt 1 tekercs labdacs 1 forint 25 kr., 2 tekercs 2 frt 30 kr., 3 tekercs 3 frt 35 kr., 4 tekercs 4 frt 40 kr., 5 tekercs 5 forint 20 kr., 10 tekercs 9 forint 20 krajezár.
(1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét.)
Kéretik határozottan PSERHOFER J.-féle „vértisztitó labdacsokat" kérni, s arra ügye ln i , h o g y a d o b o z o k t e t e j é n l e v ő fel írás m i n d e n d o b o z o n a h a s z n á l a t i u tas í tá sban l á t h a t ó P S E R H O F E R J . n é v a l á í r á s s a l e l l e g y e n l á t v a é s p e d i g MF~ v e r e s ~9& n y o m á s b a n .
Fagy-balzsam, Keskeny útifű-nedv, köhögés stb. ellen. 1 pa-
PSERHOFER J.-tól . 1 tégely 40 kr., bérm. megküldéssel 65 kr.
laczk 50 kr.
1 frt 20 kr. 1 doboz 50 kr., bérm.
Amerikai koszvény-kenőes, Por lábizzadás ellen, megküld, mellett 75 kr. I J A K ' I ' 1 K a l f C a m 1 üvegcse 40 kr., bérmentes U U l j f l l l " U ( l l £ 5 a l l l , megküldéssel 65 kr.
Élet-essenezia (prágai cseppek),
Fiaker-por, ^ ^ ^ ^ Tannochinin-hajkenőcs,
meg-rom-
Angol csoda-balzsam, kis üveggel 12 kr. köhögés stb. ellen, 1 dobozzal 35 kr., bérmentes megküldéssel 50 krajezár.
PSERHOFER B. - to l ; a legjobb
hajnövesztő szer, 1 szelencze 2 frt. P l r V a t a i t l ü t ! t a n a 6 7 STEÜDEL tanártól, sebek, l i g í Cl t j lUtü l a p a a / i , daganatok stb. ellen jónak
bizonyalt háziszer. Egy tégely 50 krajezár, bérmentes megküldéssel 75 krajezár.
Egyetemes tisztító só .ra22^;£ 4304
zavart emésztés minden következményei ellen, csomag ára 1 forint. lőtt gyomor, rossz emésztés ellen. Egy üvegcse 22 kr.
Az itt felsorolt készítményeken kívül valamennyi az ausztriai lapokban hírdetet bel- és külföldi gyógyászati különlegesség készletben tartatik, a minden esetleg raktáron nem levő czikk kivánatra pontosan s legjutá-nyosabban beszereztetik. t0~ P o s t a i k ü l d e m é n y e k az összeg beküldése mellett, nagyobb megrendelések utánvétel mellett is, a leggyorsabban eszközöltetnek. A p é n z e l ő l e g e s b e k ü l d é s e m e l l e t t (legczélszerflb-ben postautalványnyal), a v i t e l d i j s o k k a l k e v e s e b b e kerf l l , m i n t u t á n v é t e l m e l l e t t va ló k ü l d é s n é l .
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. szám.)
***r*\
fftXBNAPI [ÍT57 2. SZÁM. 1891. B U D A P E S T , J A N U Á R 11. XXXVIII . ÉVFOLYAM. Előfizetési felte'Ulek: VASÁRNAPI ÜJSAG és | egész évre 1 2 írt
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt | fél évre _ 6 « J egész évre 8 frt | egész évre d frt Külföldi előfizetésekhez a poatailag
Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG J "f°°° °"° V "" ' Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK ! T T " "™" ^ "" " ~ " I félévre ... 4 • ( félévre _ 3 < meghatírozott viteldíj is csatolandó
F E U I L L E T OKTÁV. 1812— 1X90.
EGYIK legelőkelőbb s nálunk is jól ismert munkását vesztette el a franczia szépirodalom Feuillet Oktávban, ki a múlt deez.
29-én vált ki az élők sorából, életének hetven-kilenczedik évében. Még e magas korában is dolgozott, ámbár már hosszabb ideje, hogy valami újat, meglepőt, szellemének egykori ős-erejére mutatót többé nem várt tőle az irodalom. 0 maga is érzé nem csak elhidege-dését annak az olvasó közönségnek, mely egykor istenité s a tenyerén hordozá, hanem azt is, hogy tehetsége már kiadta legjobb erejét, s ö ma már csak böngész, a hol egykor oly bőségesen aratott. Szóval elérte őt is közös sorsa a soká élő s mindvégig munkálkodó tehetségeknek, a kik megérték dicsőségük napjának rendes alá-hanyatlását.
Es az ő napja magasan és fényesen ragyogott. Legfényesebben a második császárság virágzásának idejében. Kedvencze volt nemcsak a hölgyvilágnak, de mindenkinek, a ki az élet legszebb szellemi kedvtelései közé számítja a regényolvasást s a költészet képzeleti világába való elmerülést. Példányképe volt a linóm izlésü, előkelő, szeretetreméltó regényírónak, de a ki azért ép oly szerencsével tudta festeni a lángoló szenvedélyt, a csábítás démoni erejét, az érzékek megittasodását, a nélkül azonban, hogy beleesett volna abba a frivol hangba, melynek a franczia irók legkitűnőbbjei is oly gyakran válnak rabjaivá.
Egyik megkésett bajnoka volt annak a romantikai iránynak, mely ellen oly elkeseredett háborút viselt és visel ma is az újabb realisztikus iskola, elhódítva előle a tért a közönség ízlésében. Es ha Feuület hanyatlásáról beszélünk, ezzel a körülménynyel is számot kell vetnünk, s nem egyedül a szellemi megernyedésben ke-
. resnünk a hanyatlás okát. A realizmus irtó-badat indított az olyan körök ellen, a minők a Feuillet hősei, a kiknek nincsen árnyékoldaluk, csupa fényoldalakból állanak, érdekesek, rokonszenvesek, ellenállhatatlanok, mert tökéletesek s minden emberi és gyakran emberfölöttije tulajdonokkal fölruházvák; de az olyan hősnőket kételylyel fogadja, a kik odaadástikban a legnagyobb lemondásra, ideges szenvedélyességeik-ben a legborzasztóbb kegyetlenségre képesek, a kiknél a gyilkosság vagy öngyilkosság közönséges valami.
Pedig vonzók, rendkívül vonzók voltak mindezek az alakok, kivált a hatvanas évek párisi társasága szemében, mely az élvhajhász és élvunott, a romlott és képmutató, a veszte felé ha-nyatt-homlok rohanó nemzedéknek oly idegizgató képét láttatá. Feuillet regényei hízelegtek e társadalomnak, ő volt az ő nagy moralistája, a ki mindig diadalra juttatva az erényt, oly valami ritkaságot nyújtott, a miben a való élet ugyancsak szűkmarkúnak mutatkozott. Ehhez járult az elegáns művészet, melylyel Feuillet közönségét elbájolni tudta. Nem volt annyira könnyed, az a megtestesült szellem, gyöngédség, és pajzánság, nem volt annyira költő, mint szellemrokona, Musset Alfréd, de nem is volt
annyira megtámadva korának kételkedő szellemétől ; megvolt benne az a bensÖ3ég, melynek ama minden bensöség nélküli társadalomra okvetetlenül hatni kellett, annál inkább, mivel Feuillet romantikájának nem a sekély fenekű érzelgősség az alapja, mint számos újabb és pedig fölkapott franczia regényírónak.
Feuillet tehetségében sok van a Musset költészetéből, kihez való hasonlóságáért, de egyúttal erkölcsibb, hogy úgy mondjuk, családin-sabb irányáért, elnevezték a «családok Musset-jé»-nek. Mély érzés jellemzi költészetét s kiváló ízlés, mely megóvja sok oly eltévelyedéstől, melyre korának felületes morálja mellett könnyen sodortathatta volna magát. Az előadás müvésze-
F E U I L L E T O K T Á V .
1 8 V A S Á R N A P I U J S A G . 2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
tében első rangú mester, szinei soha nem rikítók, de mindig elevenek, összhangzatosak. Irálya finom árnyalatokban, fordulatokban gazdag, szellemes, gyakran élcztől sziporkázó. H a ő benne áldozott le a romantika napja, ragyogó szép esthajnala volt, melyre mindig kellemes lesz a visszagondolás s egészen megérthető marad az a lázas érdeklődés, melylyel Feuilletnek egy-egy új regényét a párisi hölgyvilág fogadta annak idején, midőn egész kocsisorok álltak a könyves boltok előtt [s mindenki nem csak a maga számára vásárolta a várva-várt művet, hanem ezenkívül is néhány példányt, nem gondolván kellemesebb ajándékkal kedveskedhetni ismerőseiknek.
Feuilkt Oktáv 1812 augusztus 11-én a La Manche departementben St.-Lőban született. Ifjan került Parisba, s már a polgárkirályság idejében föllépett első kísérleteivel. Munkatársa lett Francziaország egyik legjelentékenyebb folyóiratának, a «Kevue des deux Mondes»-nak s hire csakhamar elterjedt, mint kedves, eleven modorú elbeszélőnek. Daudet és a szigorúan bíráló Sarcey elismeréssel emlékeznek egy ná lunk kevéssé ismert s Francziaországban is jóformán elfeledett «Bellah» íczimű regényéről s elbeszélik, mily hatalmas benyomást gyakorolt az rajok fiatal korukban. Nevezetesen a vidám ka-tonaéleti jelenetek festését mondják olyannak, a melynek alig találni párját Feuillet későbbi műveiben.
Ugyanez időben, az 50-es években, kezdte Feuillet művelni a szinmüirásnak különösen Musset és Mérimé Prosper óta fölkapott faját, az úgynevezett «Pro vérbe »-ket, az apró, egy-egy fölvonáskára terjedő drámai forgácsokat, m e . lyek a n n y i r a kedveznek a franczia elmésség és szellem, különösen pedig a társalgásbeli virtuozitás kifejtésének. «A válság," «A fehér haj,» a «Pro et eontra," «A tudor,» «A tiltott gyümölcs," «Az arany kulcs," fölötte kedves ily drámai apróságok, melyek külön összegyűjtve is megjelentek 1853-ban.
Nem szereztek azonban a szerzőnek oly általános népszerűséget, mint elbeszélései, a «Kis grófnő," de különösen «A szegény ifjú története* czimti regénye, mely Francziaországnak egyszerre legdivatosabb írójává tette. Ezt tartják máig is a szerző legkitűnőbb művének, melyet a bírálat is ép úgy elfogadott, mint a közönség ízlése. Magát Eugénia császárnét is annyira elragadta e mű, hogy szerzőjét magához kérette s felolvasójává tette. Igaz is, hogy a megfigyelés éles volta, a lélektani igaz jellemzés s az irály finomsága, némely romant ikus valószinűtlenségek mellett is, előnyösen különböztette meg a korabeli többi szépirodalmi termékektől. Feuillet e regényét utóbb drámává is átdolgozta s az így is rendkívüli hatást tett . I rodalmunkba is át van ültetve s a nemzeti színháznak ma is, annyi idő óta, állandó reper-toir darabja a «Szegény ifjú története. Két nagyobb regénye «Sibylle» és «Camors ur» szintén túlemelkednek az irodalmi köznapiságon s társadalmi korkérdéseket igyekeznek költőileg megfejteni, nem különben a «Megváltás* és «Delila» czimü drámái.
A hatvanas években oly nagy lett már a költő hire, hogy a franczia akadémia halhatatlanjai közé választatott. Ekkor irta a császárság társadalmából vett müveit , melyek annak hű, noha sokszor túlsötét színekkel festett képét adják. E nembeli müvei között legjellegzetesebb a«Mont-joye» czimü, melyben a nyers és durva önzés, a brutál is világnézlet megdöbbentő személyesité-sét találjuk. «Trécoeur Julia» czimü drámája a házasságtörési divatos drámák válfajához tartozik, de némely jelenetének költői zománcza s a kényes tárgy finom kezelése előnyösen külön
böztetik meg még az ifjabb Dumas hasonló tárgyú színműveitől is.
Egyik későbbi müve «A párisi regény", mely már nem bírta magát föntartani a színpadon, noha ebben is van egy-két jelenet, melyekről még Sarcey, Feuilletnek e túlszigorú kritikusa is azt mondja, hogy rendkívüli szépek, sőt elragadok.
Feuillet, kinek nyomában egy egészen új szépirodalmi irány fejlődött, ezzel szemben nem birta megvédelmezni, annál kevésbbé diadalra ju t ta tn i a maga irányát. Színmüveivel hiába ostromolta a színpadokat, azok az érdemes írót, megillető tisztelettel ugyan, de félretették, a mi őt rendkívül elkeserítette, úgy hogy utóbb már üldözésről panaszkodott. A császárság bukása után különben is Normandiában, szülőhelyén lakott s csak egy-két téli hónapra látogatott el Parisba. De azért minden vélt üldöztetése mellett is folyton dolgozott s mondhatni , irótollal kezében halt meg a költő, kinek a magyar közönség is annyi élvezetes órát köszön, mint franczia irótársai közül csak igen kevésnek.
T Á V O L B Ó L . Miért száll nyugatnak, Mért nem megy keletnek Fehér hattyú nyája, Fent a fellegeknek ?
Csak egyet is látnék, A ki arra szállna, Hogy' ültetném fel a Lelkemet reája.
A borongó égnek Vándor föllegével. Kicsiny falunk felett, Hogy szállana még el . . .
De ezek meg hátha Onnan kerekedtek ? Szép halavány felhők Honnan, hova mentek ?
Honnan, hova szálltok ? — Ugye, a Tiszáról ? — Ugy-e, édes anyám Fehér homlokáról ? . . .
Nem onnan, nem onnan! Ha onnan szállnátok, Meg is értenétek, Meg is államitok.
i
Felettem álmátok, Édes vigyázassál, Örök szeretettel, Örök aggódással.
SZABOLCSRA MIHÁLY.
M E G C S E N D Ü L M É G . . .
Megcsendül még egy dal szivemben, Mikor rád gondolok. S szerelmom, mint az eltiprott zsarátnok, Még egyszer-egyszer fellobog.
Hanem utána még sötétebb Lesz szivem éjjele. És ez az éj nem ábrándozni hív már . . . Kísértetekkel van tele!
S hogy a kisértet meg sohsem hal, Te is majd megtudod. Azt a mosolyt, azt a hideg nyugalmat, Nekem hiába hazudod!
Nem hallod-e még, csöndes éjen, Szived sóhajtani ? Míg nagy, nevezhetetlen fájdalommal, Összébb szorítja valami.
S dallam zokog, sír, messze-messze, Mint egy nehéz panasz . . . — Nem hallod-é ? az én megölt szerelmem, Bús, visszajáró lelke az!
SZABOLCSKA MIHÁLY.
F E H É R V I L Á G .
Bágyadt ősznek sápadt arcza Könnytől ázott még előbb. Jött a tél és rátakarta A fehér, nagy szemfedőt.
Láttam a tájt, mint kesergett, Reszketett minden levél; Besohajta erdőt, berket A hazátlan, kósza szél,
Elnémult már a madárdal, Vadászkürttől zeng a tá j ; Bokrot, árkot szökve által Szinte száll a gyors agár.
Friss csapáson, hófúváson Vágtat a vidám csapat, Paripáján, edző pályán, Űzve a riadt vadat.
Vad elejtve, szól a kürtjel; S a bokorból hirtelen Egy csapat madár repült fel, Ott didergett éhesen . . .
Könny szökik szemembe titkon. Oly szegény hát e határ, Hogy éhségtől reszket itthon A hónához hü madár
Nyomorán, hogy meg ne törje, Ki könyörül meg vajon ? . . . Szemfedő borult a földre, Fehér már a völgy, halom.
PÁLFFY GYULA.
VÉN EMBEREK NYARA. Elbeszélés.
Irta J Ó K A I MÓR.
II . Mi még nem ismerjük voltaképen a Sándor-
utczai országházat. Majd az utódaink fogják annak a szépségeit igazában felfedezni, a mikor már romokban fog heverni. Budapest fővárosának patres conscriptijei bizonyára kegyelet-teljesen fenn fogják tar tani e históriai nevezetességű romokat s a Ciceronék fogják majd magyarázni a messzeföldrül idecsődült idegen touristáknak.
«Ime ez az őskori magyar amphi thea t rum! Ez a négyszög a szegletben volt a halálra itélt martyrok, a miniszterek zárkája; a mellette való négyszög szolgált a kínzásukra rendeltetett de-putatiók és instantia-hozó lictorok leshelyéül. Emez oldalnégyszögben voltak elhelyezve a canephorák, a kik az ország minden részéből felhozott gladiátoroknak a libatiót kiszolgáltatták. Ez a középterem, melynek küszöbe nincs elkoptatva, volt az úgynevezett bibliotheka. Ebben a másik szegletben szolgáltatták ki a gladiátoroknak a havonkinti talentumokat, melyek a hajdankorban papúosból készültek, a meztelen angyal-képek levén rájuk nyomtatva, «flores»-éknek, azaz virágoknak neveztettek. Ezen a szűk lyukon bújtak be azok a funeratorok, a kiknek hivataluk volt a hullákat kivonszolni az arénából, s a kiket ezért reportereknek neveztek. Ezeken az ajtókon bocsátották be a quaestorok a különféle fegyverzetű gladiátorokat, a kik e jelkiáltással «biafora!» rohantak egymásra, hálóval és háromágú vasvillával. S ez a nagy gömbölyű terem volt az aréna, melyen egész ütközetek produkáltattak tengeren, szárazföldön és a levegőben. Azon időben még volt Pannoniának egy benső tengere, melyet a régi mappákon e e névvel találunk feljegyezve: «Szóözön». Hajóhadi productióknál ezt bocsáták be a circusba. A három gömbölyű lyuk, ott a középen, azon kürtőkbe vezetett, melyeken keresztül a széttépett áldozatok vérét kibocsáták. Emit t állt a pro-consul tribünje, a kinek volt egy nagy harangja
2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. V A S Á R N A P I Ü J S Á G . 19
melyet az előadás hevében egyre kongatott, s ha a fenevadak ordítása túlharsogta a harangszót, akkor az amphitheatrum közönsége meg volt elégedve. Ez a négyszögben körülfutó szűk folyosó pedig arra való volt, hogy a tigrisek és oroszlánok, bölények és orrszarvúak magukat a marakodásban és öklelésben gyakorolják."
így fogja a jövő századbeli kalauz a mostani országház tiszteletreméltó ruináit a bámuló idegenek előtt megismertetni.
Most pedig mindezen helyiségeket a haza atyjai járják naponkint, a kik exuviáikat és esőellenző clypeusaikat, valamint ruggyanta cothur-nusaikat az átriumban hátrahagyva, a kezükbe nyomott törvényjavaslat-fasciculussal a porti-cusba belépve, peripateticus stúdiumot mi-velnek.
Ennek a körülfutó folyosónégyszögnek különféle előnyei vannak. Az egyik az, hogy az itt találkozók nem tartoznak egymásnak köszönni, se «jó napot", se "szolgáját" mondan i : egyáltalában egymást észrevenni. Si vales, valeas. Azután meg az, hogy két ember óra hoszszat elkeresheti benne egymást, a nélkül, hogy összekerülne valaha. És végül, ha valami kellemetlen látogató keresi az embert az egyik folyosón, a másikon meg lehet előle szökni.
A mi három kedves barátunk teljes mértékben felhasználta az országház folyósójának ezen előnyeit. Megjelenni kötelesség volt ; mert ezért fizeti a képviselőket az ország s ezt követeli a pártfegyelem. Ott jártak ők; de mindig «jártak». Bekukkantottak ők ide is, oda i s ; néha még az ülésterembe i s ; de csak egy pil lanatra; egyébiránt pedig játszották az ismeretlent. Névszerinti szavazásoknál pedig szorosan odahúzódtak a névjegyzéket felolvasó jegyző kredencze mellé s halkan «sub rosa» gyónták a fülébe a boldogító «igen »-t. De leginkább kerülték ők hárman egymást. Mint a hogy három összeesküvő nem akar egymásra ismerni a világ előtt. Pedig ők csak megesküvőlc voltak és nem összeesküvők. Ilyen a vádló öntudat hata lma !
Egyszer mégis megtörtént, hogy, a mint a Stefi barátunk benyitotta az olvasó-ketrecz ajtaját, épen akkor akart azon kilépni a Bebus barátunk. Szinte összeütődtek. Már ekkor csak mégis meg kellett egymást látniok.
— Ah! Ah! Hogy vagy? De régen nem láttalak. — Pedig én minden nap itt vagyok. Hát te
hol jár tál ? —- I t t voltam én minden ülésen. — Azt hittem, hogy elutaztál. — É n meg azt hittem, hogy beteg vagy. — Jó órában legyen mondva, semmi bajom. Ezen aztán kölcsönösen örülni kellett. Az öröm vége kézszorítás. A kézszorítás arra a merészségre buzdítja fel
Stefi barátunkat, hogy ezt a kérdést koczkáztassa. — Hát ö nagysága, kedves nőd, hogy érzi
magá t? — Fölöttébb lekötelezve érzem magamat !
Nagyon jól. A kézszorítás még erősebb lesz. Most Bebus pajtás kerül a kert felől. — Hát ő méltósága, tisztelt nőd, hogy van ? — Köszönet a baráti kérdésért. Ki tűnően! Stefi barátunk aztán el nem mulaszthatja a
a természetszerű következtetést. — Kérlek, add át legforróbb üdvözletemet ő
nagyságának. — Nagyon fog rajta örülni ! Te pedig kézcsó
komat ő méltóságának. — El lesz ragadtatva. S ezzel meg van vetve az alapja egy új or
szággyűlési pártnak, mely meg van elégedve. Van «két» ember a 445 igazolt képviselő között, a kinek nincs több kívánsága. Lesz talán még harmadik is.
A másnapi ülésen, épen az ellenzéki vezérszónok nagyszabású philippicája alatt, látunk megjelenni a hölgyek karzatán egy feltűnő alakot. Fején világos kék kalap, hasonló színű szalagcsokorral s körülhajló strucztollal; a nyaka körül fehér angóra boa csavarva; hasonló prémmel szegélyezett bársony palást takarja délczeg termetét. Az arczárói nem beszélhetünk, mert
| azt a kalapról lehúzott fátyol egész az ajkáig takarja. — Az első padsorban foglal helyet; tengeri vidra karmantyúját a mellvédre helyezve, s karpereczeit megigazítva a karjain, rögtön elkezdi a honatyák cohorsát odalenn szemüvegezni.
Az ülésteremben nagy izgalom támad. A szónok congreorakétái hatástalanul pattognak e l : ellenben a jobb oldali jegyzői ketrecz előtt nagy a tolongás. A honatyák egymás kezéből ragadják ki az egyetlen «operakukucsálót»; a jegyzői kar fundus instructusát : «új ellenség!" mondja mindenki. De senki sem ismeri az érdekes Stranierát.
Egyszer aztán, (közmeglepetésre, mely szinte megkonfundálja a szavazókat: hogy összevisz-sza állnak fel az elnök által föltett kérdésre) a feltűnő idegen hölgy háta mögött egy valóságos képviselőt látnak megjelenni: «Ah ! Ez Stefi barátunk!»
Stefi barátunk apostrophálja a Stranierát. Ez viszonzásul finom keztyüs kezét nyújtja neki. Stefi leül a hölgy háta mögött egy székre, expro-priálva abból egy kis iskolás leányt, a ki a mamájával került ide; s rögtön élénk conversatio kezdődik közöttük. Stefi barátunk láthatólag felvüágosításokat közöl az úrhölgygyei a honatyák kiváló egyéniségei felöl; melyre az is merész initiativával szegezi a lorgnonját a kijelölt alakra. Kézmozdulatai elárulják, hogy ki tetszik, ki nem tetszik neki.
Idelenn a honatyák figyelmét egészen absor-beálja a kíváncsiság. Úgy, hogy az elnök ismételten kénytelen figyelmeztetni a tisztelt háza t : hogy ha conversálni méltóztatnak, akkor ő nem tudja kivenni a többséget. Ez alatt pedig húsz tag aláírásával ellátott névszerinti szavazást követelő petitio érkezik. Kihúzatik a «betü». Kijön az «U». Az egész ház elkezdi kiabálni : «ú! ú ! ú!» A karzat b á m u l : azt hiszi, hogy ez valami új fajtája a parlamenti tetszésnyilvánításnak. Ekkor aztán Stefi barátunk is kedélyesen búcsút vesz az idegen hölgytől. Sietni kell! Névszerinti szavazás jön. Az ő betűje legott következik. Odalenn aztán Regelétől megkérdi, hogy hogyan kell szavazni: megtudja tőle, hogy a kormánypártiaknak ezúttal «nem»-mel kell meggyőződésüket kifejezni. Azzal beront a terem közepére, megáll a miniszterelnöki szék előt t : «hagyjatok! hagyjatok!" kiáltja az inter-pellálóknak: most vigyázni kell; nem felelhet a hozzá intézett kérdésekre. S aztán, mikor a nevét hallja felolvastatni, hatalmasan érvényesített hangon kiáltja el «nem!» — S csak azután adja meg a felvilágosítást az érdekelt hazafiaknak arra a kérdésre: «Ki az a szép donna, a kinek odafenn kurizál tál :
«Az a mi Bebus barátunknak a felesége.* «Ah! A bájos Melodiána! Ah! A h ! Tehát
ő az?» Ez a nap eseménye. (Folyt, köv.)
LEGÚJABB TALÁLMÁNYOK A HADVISELÉS DOLGAIBAN!
Katonai munkatársunktól. II.
Pneumatikus ágyúk.
Ezelőtt néhány hónappal az éjszak-amerikai államok hajóhadának«Vezurius»nevű hadi gőzöse fölszerelésénél Zalinski kapitány pneumatikus ágyúival tettek kísérleteket. I t t is, mint a Giffard-
puskánál, lőpor helyett légnyomás röpíti ki á legnagyobb méretű golyókat. A kísérleteket a tengerészeti minisztérium által kirendelt bizottság előtt hajtották végre. Először is mindenik ágyúból egy ürlöveget (bombát) vetettek a távolság szabáíyozhatása miatt. Az első három lövés 1852 méteren túl ért, s így az ágyú a tengeri csatában szokásos távolságból eredménynyel használható. A lövegek súlya: 100kilo dinamit és 255 kiló vas.
A löveg gyorsasága ily súly mellett 10 másod-
Í)ercz. Négy perez és 23 másodpercz alatt öt lövést ehetett egy-egy ágyúval tenni. Míg más ágyúk a
gyors tüzelés folytán kihevülnek, a Zalinski-féle pneumatikus ágyúknál ez nem történik.
Zalinski kapitány ágyúival i>">0 kiló robbanó anyagot (dinamit, eorasit vagy melinit) 1852 méterre, 100 kilót 27é2 méterre ós ha parti ütegekből lövettetnek, 56.56 méterre lehet vetni, sőt az utóbbi esetben — parti ütegekből — 50 kiló dinamitot 5550 méterre vetnének.
Az új tüzérség borzasztó hatása tönkre teheti e fegyvernemnek az eddigi eszközökkel való minden erőlködését. E találmány szakértő-körökben általános mozgalmat idézett elő.
A «Le Goubet" tengeralat t i hajó.
Eddigelé a «Péral» nevű spanyol tengeralatti hajóval 1890 február havában tett kísérletekről írtak a szaklapok, most egy franczia, Goubet
I tengerészeti mérnök-hadnagy, mutat ta be találmányát a cherbourgi kikötőben az e czélra kirendelt hivatalos bizottságnak.
A hajó hoszsza 5 méter és 60 centiméter; szélessége 1 méter 53 cm. Súlya teljes felszereléssel 6000 kilogramm, minél fogva bármely vasúton könnyen továbbítható. Alakjára nézve egy vastag szivarhoz, vagy inkább egy hosszúra nyúlt tojáshoz hasonlít. A tenger felszínén még akkor is könnyen mozog, ha erős hullámok veszik körül, sőt tetején ilyenkor két vagy három ember megállhat, a nélkül, hogy a hajó mozgása bántaná őket.
Víz alatt a hajó nagyon könnyen kormányozható ; és a nélkül, hogy fris levegőre szorulna, nyolez óráig egy huzamban maradhat a tenger mélyében.
Egy méternyi mélységben a <>Le Goubet" egy darabig mozdulatlanul megállhat. Müy módon éretik el e különös eredmény ? Ez oly titok, melynek kulcsát csakis a feltaláló és a franczia kormány bírják.
E hajóról azt mondják, hogy Jules Verne «Husz ezer mérföld a tenger alatt" czimü regényének megvalósulása. A «Goubet" ennél sokkal több, mert nem csak egy, hanem két regény, vagyis a «Husz ezer mérföld" és «Ox orvos» tevékenységét is valóságban bemutatja.
A «Goubet» az egyedüli tenger alatti hajó, mely legénységével együtt egy huzamban nyolez órahoszszat a víz alatt megmaradhatott.
A csodás hajó minden mozdulata villamos erővel eszközöltetik.
A víz alatti tartózkodást illetőleg a «Phare de la Manche* czimü újság a következőket közli:
«Míg a legénység egy része a halak országában ebédelt, addig egy tengerész mulatságból, szintén villamos motor segítségével, egy üres tojást esztergályozott, melynek belsejében három mogyoró forgott."
A kísérleti utazás alatt a «Goubet" legénysége csak egyszer szállt fel a víz színére, de nem azért, hogy friss levegőt, hanem hogy valahol kávét kaphasson.
Mint minden találmány, mely a közönség szokásaiba ütközik és egészen más eszméket szül, úgy a tengeralatti hajó is többnyire rosszakarattal, sületlen élczekkel és a «nem hiszem* makacs ellenszegülés nézetével találkozott.
De mindezen nehézségek a kormány előzékeny jóakarata mellett háttérbe szorultak.
így Aube tengernagy és volt tengerészeti miniszter e levelet intézte Goubet hadnagyhoz:
• Uram! Örömmel és megelégedéssel értesültem a «Goubet »-val tett kísérletekről, melyek annak teljes hasznavehetőségét igazolták. Ön a magasztos czélt elérte. Köszönetet mondok önnek Francziaország és mindazok nevében kik az emberi ész, akarat és tudományok folytonos haladásában biznak. Francziaország önnek egy fegyvert köszönhet, melyre az öt fenyegető háborúban nagy szüksége leend. A háború
' után az ön találmánya az egész emberiségé
20 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
leend, mely azzal az Oczeán ismeretlen mélységeit át fogja kutatni, stb. Aube tengernagy, s. k.
Goubet hadnagy találmánya egyelőre a fran-czia kormány tulajdonába ment át, mely ily-formán hajóhadának oly fegyvert bocsájtott rendelkezésére, a minőt a többi hatalmasságok fel nem mutathatnak.
Magától értetődik, hogy háború esetére a «Goubet* mintájára készült hajók torpedókkal ellátva, még a legerősebb hadihajókat is néhány perez alatt megsemmisíthetik.
Vajon nyugodtan fogadják-e a többi tengeri hatalmasságok ezen találmányt, ez oly kérdés, melyre egyelőre az angol, porosz, orosz és olasz tengerészeti szaklapokban választ nem igen találunk. Mindazonáltal kétséget nem szenved, hogy egy szép napon Goubet hajója csekély vál-tozásokkal másutt is meg fog jelenni.
A POZSONYI ÚJ DUNA-HID. Közéletünk újjászületésének történetében a
legnevezetesebb események közé tartozik az első állandó dunai hídnak, a budapesti láncz-hidnak építése. Maguk a 40-es évek vezérfér-fiai, köztük legelöl a «legnagyobb magyar», korszakalkotó eseménynek tekintették ezt a hídépítést, s még a népiskolai tanulók számára írt történeti könyvekben sem feledik el fölemlíteni a lánczhíd alapításának történetét. Valóban nagy esemény is volt ez. Öntudatra ébredt nemzetek, a dolog természeténél fogva, mindenkor élénken erezik annak szükségét, hogy egy országot ketté szelő hatalmas folyók a közlekedésnek eszköze, ne pedig akadálya legyenek, hogy azokon állandó hidak létesüljenek. De a nagy nehézséggel járó ily vállalat megvalósítását már csak erőben is növekvő közélet eszközölheti.
A példa előttünk áll világosan. Közel egy félszázad telt el a lánczhíd építése óta, de a Dunán azóta i° csak a mesés gyorsasággal fejlődött fővárosnál építettek két új állandó hidat: a Margithidat és az összekötő vasúti hidat. A Dunának többi egész hosszú vonalán, Dévénytől Orsováig, a legújabb időkig nem volt egyetlen híd sem, még az oly élénk forgalmú helyeken sem.minők Komárom és Esztergom, sőt még a vasúti ösz-szeköttetés is megszakadt Báttaszéknél vagy pedig gőzkompot használt Dáljánál, és csak a nemzetközi nagy forgalomra szánt zimonyi vasút számára építettek legújabban állandó hidat Újvidéknél. Ily körülmények között a pozsonyi állandó hidnak felavatása, mely múlt deczember hó 30-án történt meg a király által, közéletünk történetében eseménynek, sőt valóban nagy fontosságú eseménynek tekinthető, annyival inkább, mert Pozsony tudvalevőleg hazánk egyik legnépesebb és legintelligensebb városa, s mert a Csallóköz miatt jó hosszú vonalon itt van a természetes összekötő kapocs a magyar Felföld s a Dunántúli részek között.
Bégen érezték már Pozsonyban és környékén egy ily állandó híd szükségét. Most az ünnepies megnyitás alkalmából dr. Király János terjedelmes alkalmi müvet írt a pozsonyi rév múltjáról, s felemlíti azt is, hogy már 1001-ben Szent-István király a pannonhalmi benczéseknek ajándékozta a pozsonyi rév jövedelmét, jeléül an
nak, hogy e helyen már közel ezer évvel ezelőtt is nagy volt a forgalom. És ezen idő óta az adatok egész hosszú sora bizonyítja e rév fontosságát. Részletesen ismerjük a régi repülőhidnak s az 1825 óta mostanig fennállott hajóhidnak történetét s tudjuk azt is, hogy mióta az építési tekhnika fejlődése folytán csak lehetőnek látszott, mindenkor akadtak egyesek, kik itt állandó híd építését sürgették s több izben tettek is kísérleteket, legutóbb Lónyay gróf minisztersége idejében, a midőn azt több más hasznos tervvel együtt az 1873-iki krach seperte el.
Nem lehet czélunk ezt a röpiratot és a terveket ismertetni. Hiszen igen természetes, hogy egy jelentékeny város polgárai a mi korunkban már tűrhetetlennek tartanak oly állapotot, midőn a természet szeszélye s más esetlegességek elzárják őket a mellettük elfolyó nagy Duna túlsó partjától. Csak azt említjük fel, hogy a sokat emlegetett s óhajtva várt állandó híd létesítését kereskedelmi miniszterünknek, Baross Gábornak, kezdeményező és alkotó buzgalmán kívül leginkább előmozdította a pár évvel ezelőtt Nyit-
A POZSONYI UÚ D U N A - H I D — Az épülő híd 5-ik merdernyilása, szerelés közben.
rán tartott nagy katonai gyakorlat, midőn a katonai körök boszankodva tapasztalták, mily nagy nehézségekkel s időveszteséggel jár a Dunántúl levő csapatoknak a Felvidékre szállítása, a mi háború esetén még végzetes következményeket is vonhat maga után.
Baross Gábor kereskedelmi miniszter 1888 nyarán kezdte meg az alkudozásokat Pozsony városával s más illetékes fórumokkal az állandó híd fölépítése iránt. Minden lehető gyorsan és simán ment. Pozsony lemondott a révjövedelem-röl, polgárainak réwám alóli régi mentességéről, átengedte ingyen a szükséges talajt s tett más apróbb kedvezményeket; a miniszter pedig már 1889 jan. 17-én megkötötte az építési szerződést Cathry Ferencz svájezi születésű mérnökkel, ki azonban, mióta a svábhegyi fogaskerekű vasút kiépítése végett hazánkba jött, itt állandóan megtelepedett, magyar honos s több közhasznú vállalatban részes. Cathry az építkezést 1.780,000 forintnyi általány-összegért vállalta el, mely költségek fedezésére az állami költség
vetésben 1889-től kezdve tiz éven át évenként 200,000 forint vétetik fel. A szerződés értelmében Cathry 73,000 forint biztosítékot tett le s kötelezte magát, hogy a hidat 1891 jan. 31-én átadja a közforgalomnak.
Az országgyűlés az építkezési szerződést 1889 jul. 8-án fogadta el, azonban Cathry saját felelősségére már márczius hóban hozzá látott a munkálatokhoz. Pulszhj Garibaldi mérnök volt megbízva az állami ellenörizettel.
Augusztus 12-ikén eresztették le a Dunába az első caissont, vagyis azt az erős vaslemezből készült kovácsolt szekrényt, melynek védelme alatt a munkások a víz alatti dolgot végezték. Ettől fogva karácsonyig éjjel-nappal folyt a vízalatti munka a szárazföldivel kapcsolatban, januárban ismét folytatták s már april vége felé készen voltak a munka nagyobb részével; július elején a nagy középnyilás pilotirozása is megkezdődött s azt hitték, hogy október hó végére mindennel elkészülnek. Július végén azonban tudvalevőleg egészen váratlanul áradni kezdett a Duna s ez az áradás csakhamar oly nagy lett,
hogy a város egyrésze is víz alá került s szept. 7-én 6 1/* méternyi hallatlan magas vízállásnál a hid fölszerelésének egy része, mintegy 130,000 kilogramm sulyu vassal együtt, a hullámok alá sülyedt.
A vállalkozó Cathry mérnök azonban a napokkal előre látható katasztrófa elkerülésére vagy legalább enyhítésére több czélszerű intézkedéseket tett, az állami vasutak gépgyára Baross Gábor rendeletére nagymenynyiségü vasat szállított s október elején, midőn a vízállás alacsonyabbá lett, új erővel fogtak hozzá a munkához s nov. 20-ára elkészültek annyira,
hogy az uj hid már az esetleges jégzajlást is képes lett volna kiállani. Deczember 9-én a miniszteri kiküldöttek jelenlétében megkezdődtek az ellenőrző szemlék, melyek eredményeként 22-én a hidat hivatalosan késznek s teljesen jókarban levőnek nyilvánítottak s Pozsony város hatósága kinyervén a királytól azt a kegyet, hogy a hidat személyesen nyitja meg, a megnyitás napjául decz. 30-ikát tűzte ki.
Bendkivül hideg időben, de Pozsony városában szokatlan nagy fénynyel ülték meg ez ünnepet. A királyon s az állandóan Pozsonyban
lakó Frigyes föherczegen kivül jelen voltak Sza-páry gróf, Baross Gábor, Fejérváry báró, Szilágyi, Szögyény és Josipovich miniszterek s ezen kivül egész serege a polgári és katonai hatóságoknak. Ünnepélyes kivilágításokba főherczegi és primási palotában rendezett esték s más ünnepélyek kisérték a hid megnyitását, a az ünnep fényét emelte az a körülmény is, hogy Ferencz József király 1871 óta ekkor jött először Pozsonyba.
A hid első sorban a pozsony-szombathelyi épülő félben levő vasút számára készült, de a mellett lóvasút, kocsi, sőt gyalogközlekedés számára is használható. Egyik oszlopán van elhelyezve az építést megörökítő tábla, melyen a magyar korona alatt e szavak olvashatók: «Ferencz-József-hid». "Létesíttetett Ferencz József ausztriai császár és Magyarország királyának uralkodása alatt gróf Szapáry Gyula miniszterelnöksége idejében Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által». A voltaképi híd hoszsza 465 méter, de a feljáróval és lejáróval
Fénykép után.
2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. VASAENAPI ÚJSAG. 21 együtt 1405 méter. Fekvése a régi hajóhíd alatt van, a zöldpiacznál kezdődik, a hol jövőben valószínűleg a régi koronázási város fénye lesz.Függé-lyesen esik az ideális folyam n-ányára, teljesen egyenes, de feljárói 80 méter sugarú ivekben hajlanak meg. Mindkét végén gátak és töltések védik. Közvetlenül a tulajdonképi híd előtt, mindkét végen, vámházak állanak, mivel a hídon a közlekedésért bizonyos szabályszerűen megállapított díjakat szednek. A vasszerkezet alapját 70 centiméter magas, P20—150 cm. széles és 1'60—1"80 cm. hosszú mauthauseni gránittömbök alkotják, melyek súlya 50—60 métermázsá-nyira rug. Az egész híd építésére felhasználtatott 16,000 köbméter építőkő, körülbelül 4000 köbméter faragott kő, 14,200 métermázsa czement. A gyalogút szélessége 3 méternyi s az egész hidé 6'5Ö méter. A gyalogútat a Duna felől vasrács, a vasúti rész felé védő vasgerendák zárják el. A vasszerkezet összes súlya 18,500 mmázsa s körülbelül 400,000 vasszeg van benne. A hidnak külön gáz világítása is van, mely összesen 40 lámpát táplál, melyből 26 jut a valódi hidra.
A szakértők általában nagy elismeréssel nyilatkoznak a híd szolid és rendkívül gondosan
czeg-kormányzónak mindenekről jelentést téve, Odesszába küldlek. Elmehetsz!
A fentebbi rövid, de annál érthetőbb beszédet intézte hozzám ezredesem, kit rövidség okáért Starenko csufneve alatt mutatok be az olvasónak.
Két év óta az odessza-kisenevi vonalon állunk, vagyis inkább áll a *-ik vadászezred, mely egyenesen a Kaukázusból lön ide áthelyezve. Megkísértették a vadhajtásba való oltást. Az egész ezred csupa kaukázusi mohamedán legényekből áll, kiknek apái az utolsó lehelletig az orosz uralom ellen küzdöttek. Végre a százszoros túlerő itt is győzött és Shamyl fogságba kerülte után a többi független törzsek egymásután tették le a fegyvert. Mindössze se sokan voltunk már; törzsemből alig maradt 80 férfi, pedig Dargo alatt még 1900 emberrel vonultunk ki a hareztérre. Baríatinszky berezeg kormányzósága alatt húszra szállott törzsfeleim száma s most már magam vagyok a Ben-Zarif törzs utolsó ivadéka. A többi részint a csatatéren, részint pedig a hóhér keze alatt veszett el. Atyám halála után, kit darabokra vagdaltak Bősen tábornok nekibőszült ó-orosz katonái a tesebari
napon, a midőn az oroszok II. Sándor czárt megölték. Szerencsétlen egy nap volt ez nemcsak az oroszokra nézve, hanem mindenkire, a ki akkoriban Szent-Pétervártt tartózkodott, A tisztikar, kiueveztetésem tiszteletére, na-gy-szerü villásreggelit rendezett a laktanyában ; épen a pezsgőre jutott volna a sor a sok bor-deauxi után, midőn egyszerre csak riadót dobolnak az udvaron, rövid vártatva pedig lélekszakadva egy tiszt dobban be az étterembe a borzasztó hírrel!
Persze egyszerre vége lett a lakomának, mindenki századjához sietett, mert a legénység sorai az udvaron nagyobb részt fegyverben állottak.
Ezredesünk kissé sokat talált már bekapni a jóból, még a reggeli előtt, s most alig tudott lovára felkapaszkodni. Ezalatt parancs érkezett, hogy az ezred úgy, a hogy van, rögtön a téli palotához vonuljon, hol a többi csapatok az új czárnak a hűség esküjét leteszik.
Ebben hát valami különös nem volt, hanem a hideg levegő hatása úgy elnyomta ezredesünket, hogy a téli palota előtt lováról lefordult és pedig a részegség látható jeleivel.
Mi ugyan azt állítottuk, hogy a szomorú hír
A POZSONYI ÚJ DUNA-HID. Fénykép után rajzolta Háry Gyula.
készített szerkezetéről, míg a laikusokat annak külső szépsége bájolja el. Mindenki meg van győződve róla, hogy ez a híd, mely oly váratlan gyorsasággal készült el, nemcsak Pozsony városát fogja jelentékenyen emelni, de a Dunántúl és Felföld forgalmának előmozdításában is kiváló fontosságú lesz.
OROSZ TÖRTÉNETEK. II.
Hasszan-al-Mucke.
Patru után oroszból ford. T—a. Bám fogták, hogy eszelős vagyok s a bőrömben
meg nem férek társaimmal, s aztán csakugyan rövid pórázon tartottak. Pedig mindez csak azért történt, mivel a hazugságot, a tettetést és alat-tomoskodást el nem tűrtem, hanem egyenes, szókimondó ember voltam.
— Te, Nikofor Pavlovics, ez egyszer még •elhallgatom bűneidet, hanem ha még egyszer megtudom, hogy az embereknek beszédeket tartasz sőt a mi több, holmi ostoba könyvekből formális felolvasásokat rendezel, akkor a her-
szoros elfoglalásakor, nyolez éves voltam. Midőn az oroszok aul-unkat körülfogták, én is vagy tiz katonát lőttem le bátyám fegyverével, ki mindjárt az első támadásnál elesett. Nem akarták elhinni, bog}' én voltam az, a ki minden lövésre egy-egy katonát leterített, helyettem szegény jó atyámat hurczolták el a katonák.
Sass tábornok egy darabig magánál tartott, utóbb pedig, valószínűleg felsőbb parancs következtében, Szent-Pétervárra kerültem az ottani udvari apród-iskolába. Megérkezésem első napján rám adták az apródi egyenruhát, elvették papucsaimat, tőrökkel megrakott övemet, egyszóval egészen más bőrbe öltöztettek. Vasárnap a többi apródokkal a templomba kellett mennem, 8 mivel az előttem ismeretlen, de különben is hitvallásomhoz nem tartozó énekekhez nem értettem, másnap két óra hoszszáig egy vén pópa vesződött velem. Négy hét múlva nagy pompával megkereszteltek s családi nevem helyett a czár parancsára Telebarovski Nikofor Pudovics lett a nevem. Hat év múlva pedig már annyira jutottam, hogy csakis oroszul beszéltem, az égett bort vagy pezsgőt úgy ittam, mint a vizet, sertéshúst ettem, — egyszóval semmi sem maradt rajtam, mi az egykori igazhitű muzulmánt elárulta volna. Tisztté lettem azon a
gyakorolt volna reá oly nagy hatást, de Gurko tábornok, ki ilyesmikben tréfát nem ért, azonnal kijelentette, hogy majd végére jár a dolognak.
Az új czárt meghurráztuk annak módja és rendje szerint, le is tettük előtte az esküt, mint afféle lojális alattvalók és katonák, de egyikünk sem szerette a dolgot, a miért az ezredes oly rossz hírbe hozott bennünket.
Másnap, minden egyéb teendők mellőzésével, egy tábornok jött a laktanyába. Itt aztán hamar kisütötte az ezredes bajának okát.
Mindezekkel én vajmi keveset törődtem volna, ha nem nekem kellett volna a fekete levest meginnom.
Telebarovski hadnagy — már úgy mint én — volt minden bajnak az okozója. Ó miatta lön a reggeli rendezve, s ezen a szerencsétlen reggelin itta le magát oly csúnyául az ezredes, hogy még a lovon sem tudott megülni. A dolog vége az lett, hogy az egész tisztikar két hónapi laktanya fogságot kapott, az ezredest penzióba küldték, engem pedig az újonan felállított *-ik kaukázusi vadászezredhez osztottak be szolgálattétel végett, mely Kisenevben állomásozott. Arra jóformán senki sem gondolt, hogy, én is kaukázusi ember lévén, abba az ezredbe való nem vagyok.
j 2 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 2. SZÁM. 1891. xxxvin. ÉVFOLYAM.
Az első ember, kivel Kisenevben találkoztam, egy óriási nagyságú vadászKatona volt. Mindjárt reá ismertem, hogy földim, mert mellettem elhaladva, fogai közt iszonyú átkot mondott reám, a hitetlen gyaur kutyám.
— Na, — gondoltam magamban, — itt most legjobb lesz inkognitóban maradni, mert különben legelőször is nekem gyűlik meg a bajom honfitársaimmal.
Jelentkeztem az ezredesnél. Jóképű öreg úr volt, és inkább valami jómódú marhakereske-dönek vélte volna az ember, mint katonának.
— Jól van. barátocskám, — monda aj főnököm, — tudja, én azt mind elhiszem, hogy egyéb baja nem volt Szent-Pétervárott, de miután világosan megírták, hogy önt szigorúan szemmel tartsam, legjobb lesz, ha őszintén megmondja, hogy hát tulaj donképen miféle rossz fát tett a tűzre?
Szórói-szóra elmondtam mindent, úgy a hogy történt, s előadásom végén Allah-t hívtam tanúságul arra, hogy igazat beszéltem.
— Mondja csak, barátocskám, hova való tulajdonképen'? Én eszejárása után ítélve, moszkvai vagy kievi születésűnek tartom.
— Bocsánatot kérek, ezredes úr, az én családi nevem Ben Zarif, születtem pedig a Dragu völgyében, apám aul-jában, s í gy . . .
— Szent György védszentem, ne hagyj el! tán csak nem muzulmán ?
— Az voltam, de a mint szolgálati lapom ; mutatni fogja, jelenleg Telebarovski Nikofor Pavlovics a nevem, ezredes úr engedelmével.
A szegény ezredes úgy tett, mintha három veder hideg vizet öntöttek volna reá ágyban való fektében. Majd a hideg rázta ki.
— Ben Zarif, Ben Zarif! ismétlé elhaló hangon. Most már értem, miért tartsam önt éber j szemmel — folytató a jámbor öreg. — Most ' már csakugyan nagyon értem és tudom az egész dolog eredetét, s okainak kifolyását. Ezennel figyelmeztetem, hogy úgy tekintse magát, mint Ö felségének a czárnak, legkegyelmesebb urunknak és fejedelmünknek katonáját és tisztjét, ne álmodozzék holmi ostoba ábrándokról, ne tegye ki magát annak, hogy lépten-nyomon kisértessem . . . Ön jelenleg Telebarovski Nikofor Pavlovics hadnagy a *-ik kaukázusi vadászezredben, a Ben Zarif nevet pedig feledje el örökre, hallotta hadnagy úr, örökre!
A kenetteljes beszéd után felkerestem tiszttársaimat.
Ezekegytől-egyig rideg, marczona katonák voltak ; meglátszott rajtuk, hogy nem szívesen tartoztak az ezredhez, melyet úgy tekintettek, mint valami bűnfészket. A legénységgel roppant szigorúan bántak. Semmit sem néztek el, s a legcsekélyebb hibát drákói szigorral büntették.
Mindjárt első napon észrevettem, hogy többen a legénység közül alkonyatkor csizmáikat levetve, szokásos imáikat az udvar egyik elzárt sarkában végezték, holott a mint későbben hallottam, szigorúan meg volt parancsolva, hogy ily alkalommal csizmáikat le ne vessék.
Egy véletlenül arra menő orosz altiszt észre vette őket, s nékem jelentést tett a történtekről, mire én feljebb való jelentésre utasítottam, nem tudva azt, mi legyen a dologban rendellenes. Másnap a szegény ördögök egyenként huszonöt kancsuka-ütést kaptak.
Az ezredes titkolta tiszttársaim előtt származásomat, legalább nem vettem észre, hogy valamelyikük e részben máskép nyilatkozott volna.
A legénység néhány idősb altiszt kivételével kizárólag Dargu és Bokond vidékéről került ide, de már előbb két vagy három évig különféle \e-génységi iskolában tanult, úgy hogy egészen tudatlan ember alig volt köztük. írni és olvasni jól tudtak, oroszul meglehetősen értettek, a szolgálati szabályzatot teljesen ismerték, fegyelem dolgában pedig nem lehetett ellenük panasz. Midőn legelőször szolgálatot tettem, fülhegygyei hallottam, hogy rólam beszélnek. Lengyelnek tartottak vagy németnek, eszök ágában sem volt, hogy földijük, sőt némelyiknek tán rokona is vagyok. Egy alkalommal egyedül magam ültem a laktanya mögötti kert lugasában. Tudja isten miért, de oly hangulatban voltam, hogy — bár-müy nevetségesnek is tessék — de sírni akartam. Végre dalolni kezdtem; Gül Hafisz mélabús dallamai egyikét kétszer vagy háromszor egymásután kezdtem el, de mindannyiszor megakadtam ; elfelejtettem a dal végét, midőn egyszerre
csak a laktanya oldalából egy vadász a dalt folytatta.
Elhallgattam. Másnap korán reggel valaki kinyitja ajtómat. Egy vadász lép be.
" — Dicsértessék a próféta neve! — kezdé a j katona.
— Nos, mi baj, mit akarsz tőlem? — kérdem komoly hangon, revolverem után nyúlva.
— Oh uram, ne tarts én tőlem, hiszen látod, üdvözletedre jöttem, nem pedig, hogy fegyvert használj ellenem; tudom, s ismerlek, hogy földim vagy; már többen is rád ismertünk. Engedd meg, uram, hogy köntösöd szegélyét megcsókolhassam.
Hosszú évek során elnémult volt bennem a ! haza szent nevének emléke, de a szegény ember I szavai azt ismét felébresztették.
Sokáig beszélgettünk. Azt kellett tapasztal-j noru, hogy a legénység csak nagy nehezen fojtja
el a fölötti felindulását, a miért vallása gyakorlatában megakadályoztatik s oly élelmi szereket nyújtanak nekik, melyeket mint mohamedánok visszautasítani kénytelenek. Fájlalják a túlságos szigort, a fürdés és mosdás tilalmát és egyéb más dolgokat, melyekben nemzetiségük elnyomását látják. Kértek, fognám pártjukat, vagy ha azt nem tehetném, legalább ne üldözzem őket.
Helyzetemnél fogva arra szorítkoztam, hogy mindenekelőtt béketűrést és föltétlen engedelmességet ajánljak, csakis ily utón remélve a bajok orvoslását.
A dolog azonban nem maradt sokáig titokban. Mint mindenütt, itt is akadt kém, ki titkos érintkezéseimet a legénységgel feljelentette, illetőleg az ezredes tudomására hozta. Miután azonban még a legcsekélyebb rendellenesség sem fordult elő, sőt megérkezésem óta egyetlen egy embert sem kellett büntetés alá vonni, az ezredes nem vont kérdőre, hanem óvatosságot és figyelmet ajánlott.
Egyszer csak valami Korokin nevű százados, kit a legénység rendkívüli durvasága miatt nagyon gyűlölt, nyom nélkül elveszett. Béggel kutyájával a város felé indult a laktanyából, s azóta többé senki sem látta. A kutya harmadnapra kiéhezve, porosan visszajött, de Korokint sehol sem találták.
Eszembe jutott, hogy tán az emberek közül valamelyik boszúból leszúrta. Példázgattam előttük, ide-oda fordítottam a beszéd szövegét, de semmit sem vettem észre. Nemsokára egy másik tiszt tűnt el ép ily rejtélyes módon. Most mái-bizonyosra vettem, hogy itt fanatikus orgyilkosok keze működik. Elővettem a Korán ama részét, mely az orgyilkosok ellen fordul s felolvastam az egész fejezet minden verseit. Az emberek némán hallgatták s ép e hallgatás volt gyanús előttem.
Végre a véletlen fölfedezte a borzasztó titkot. Korokin kardját, melynek pengéjére neve volt bevésve, egy örmény kereskedő boltjában megtalálták. Kisült, hogy a kardot, ületöleg annak ezüst markolatát, egy kisenevi zsidó adta el. A zsidó hamar megkerült, s bevallotta, hogy a markolatot egy vadász közembertől cserélte be egy cserkesz tőrért. A vadász csakugyan ezredembeli ember volt, kit a zsidó a sorba állított tömegből azonnal előhúzott.
A legény egy szóval sem mentegette magát; megölte a két tisztet, kik vallását, szokásait meggyalázták, s az isten képére teremtett embert marha módjára verték, kínozták. Egymaga követte el a gyilkosságot, s ezért a büntetést szívesen kiállja.
így aztán a hadbírónak s a haditörvényszéknek nem sok dolga lett. Halálra ítélték Hasszan-el-Mucket, ki oly közönyösen vette az egész dolgot, mintha azt mondták volna neki, hogy holnap reggel más kabátot adnak reá.
A kivégzésre az egész ezrednek ki kellett vonulnia, hogy a gyilkos büntetése mások elrettentő
! példájául szolgáljon. A véletlen úgy hozta magá-; val, hogy a kivégzés előtti napon én legyek a | felügyelő napos tiszt.
Éjfél után szokás szerint végigjártam a le-í génység hálótermeit. Midőn az első terembe lép-| tem, valamennyien a haldoklók imáját mondtak ! el csendesen, de azért érthető hangon. Ugyanez
történt a második, harmadik és valamennyi | termekben.
Mindenki a halálra készült. Várta a halál angyalát, a béke, a paradicsomi örömök hozóját.
Elborzadtam; valami iszonyú sejtelem fogta | el egész valómat. Egy-két embert nevénél szó-I lítottam, senki sem felelt, hanem csak tovább
folytatták a halk éneket. Följelentsem a dolgot az ezredesnek, vagy pedig hallgassak, — addig tétováztam, míg végre arra határoztam el magamat, hogy csakis szükség esetére figyelmeztetem a történtekre az ezredest.
A kivégzés reggeli 5 órára volt elhatározva. Az ezred már 4 órakor sorakozott a laktanya udvarában, míg az utczán két szotnya kozákság és egy üteg foglalt helye.
Pontban félötkor elindultunk. A delinquenst egy két kerekű telegán kisértek. A vesztőhelytöl mindenkit eltávolítottak a kozákok, s úgy látszott, hogy a kínos jelenetnek néhány perez alatt vége lesz.
A csapatok négyszögben alakultak s az ítélet felolvasása után a hóhérnak adták át Hasz-szán-el-Musket, ki erős lépésekkel a bitófa felé vette útját.
E pilianatban három ember lép ki a sorból és fegyvereit lerakva, a lóháton ülő ezredeshez közelít. Azt hittem, hogy bajtársukért kegyelmet akarnak kérni.
Nem hallhattam mit beszélnek, midőn az i ezredes a hóhérnak kardjával intve, a mellette ! álló segédtisztnek valamit mond, ki lovát sar
kantyúba kapva, a négyszögből kifelé egyenesen az ütegparancsnokhoz vágtat. Onnan a lovassághoz veszi útját, s néhány pillanat múlva a le-mozdonyozott ágyuk az ezred ellen vannak irányozva, míg a lovasság a négyszögbe vágtat.
Az ezredes előre szólítja a tiszteket, kik körülötte tömörülnek.
— Le a fegyverekkel! kiáltja most dörgő hangon az ezredes.
E parancsra az egész ezred lerakja fegyvereit.
— Jobbra át, indulj a laktanyába! s az egész ezred némán teljesíti a parancsot.
A laktanya kapuját bezárják, ott künn a tüzérség lemozdonyozott ágyúkkal s a lovasság. Egy fél óra múlva gyors lépésben még egy gyalogezred jön a városból.
És most tudjuk meg a rejtélyes jelenet okát. Ama három ember, mely a kivégzés előtt a
sorból kilépett, kijelentette, hogy a két tiszt megöletése az egész ezred tudtával és beleegyezésével történt, csak a tisztek és altisztek előtt lőn a dolog titokban tartva, miután pedig az igazság nem engedi, hogy egy lakoljon valamennyiért, kérik az ezredest, hogy valameny-nyiükre szabassék ki a kellő büntetés.
A katonai kormányzó táviratilag jelentést j téve, utasítást kért Szent-Pétervárról, mire az '• lett a válasz, hogy minden ötödik ember löves
sék agyon, a többi pedig a fegyenczszázadokba-lesz beosztandó.
Ez meg is történt. Csakhogy mindenki az ötödik akart lenni, míg végre az ezredes az eredeti felállítást vétette zsinórmértékül, mely szerint aztán a halálra ítélteket ki lehetett szemelni.
Összesen 189 ember lövetett agyon, és pedig oly módon, hogy 25—25 embert állítottak egy csoportba.
Egy fél óra múlva már csak a sírásóknak gyűlt meg a dolguk, kik a szerencsétleneket a helyszínén felhányt gödrökbe temették.
A tisztek és altisztele valamennyien más és más ezredekhez osztattak be.
Én pedig azon okból, mivel ő felsége szolgálataimra többé reflektálni nem szándékozott,, végleges elbocsáttatásomat kaptam.
AZ ÉJSZAKI SARK ELFOGLALÁSA. Nansen, a bátor norvégiai hajós, ki legelőször
Grönlandot egész hoszszában bejárta, mesés bátorságra valló útra készül. Annyi hős után, kik mindannyian, mint a tudomány vértanúi vesztek el, Nansen az éjszaki sarkhoz vezető szabad utat akarja felkeresni.
Míg eddigelé Parry, Mac Clure, Franklin, stb. az örökös jégen keresztül törtek éjszak felé, addig Nansen valami óriási jégtáblán akar oda jutni. Ezt akkor tervezte, midőn Grönland déli sarkán egy roppant nagyságú jégtáblát vett észre, melyen a régóta elveszett «Jeanette» nevű hajó romjai voltak láthatók. Ezek természetesen csak a Léna folyó torkolatából jöhettek. Hol a hajórom keresztülment, arra én is keresztül juthatok, gondolta magában Nansen.
Részünkről nem érezzük magunkat arra hivatva, hogy ezen kalandos terv esélyeiről ítéletet mondhatnánk. Mi a terv kivitelét egysze-
2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSAG. 23
rüen lehetetlennek tartjuk, de épeu ebben rejlik annak nagyszerűsége
A«Jeanette» romjainak tíz esztendő kellett, míg az éjszaki sarktól Grönlandba értek. Nansen nem így számít, de azért hiszi, hogy veszélyes útját öt év alatt meg fogja tenni. A hozzá való pénzt már megszerezte, és oly emberekre is akadt, kik vele egyetértve útjában segítségére lesznek. Kivételes ellenállásra képes hajót készíttetett, mely Ível a jégben előre fog haladni. Ezen terv magában véve nagyon eredeti és tudományos készültségre vall. Mac Clure kapitány, ki éveket töltött az éjszaki tenger jege közt, ezt irja:
Minden hajónak, mely a Parry-szigetektól éjszak felé a poláris öbölbe kerül, mulhauanul el kell vesznie. Ezen nézetet Scoresby tanár szintén megerősíti, midőn irja : «a tenger ezen részeiben nem lehet az úszó jéghegyeket kikerülni, melyek súlya a hajót szétmorzsolja. Egy nyár folyamában, a Bafin-öbölben harmincz czethal-halász hajó veszett el ilyformán.»
«Láttam hajót, mely a jégfalak közé jutva, három perez alatt oly apró darabokra lett összezúzva, hogy azokra alig lehetett ráismerni. Egy más hajót a jég a szó szoros értelmében felfordított, mire a mélységben nyom nélkül eltűnt.» Mindezen utazók nem úgy vélekednek a tenger alatti áramlatokról, mint ezt Nansen kapitány teszi. A «Fox» nevű hajó parancsnoka észrevette, hogy a levegő befolyása sokkal erősebb, mint a milyent a tenger a jég mozgására gyakorol. Nyolcz hónap alatt, mely időben a jég torlaszai közt időznie kellett, semmiféle tenger alatti ellenáramlatot nem vett észre, mely őt éjszak felé vihette volna. Sőt a magas jéghegyek, melyek Nansen elvei szerint a «Fox»-ot felfelé tolhatták volna, épen ellenkező irányban sodorták a hajót.
Ily formán veszett el Bellot kapitány,-ki szintén egy nagy jégdarabon akart a jégtengerből megmenekülni.
Az éjszaki sark titokzatos szelleme egymásután megkívánja áldozatait. Az ismeretlen utáni vágy sokakat elcsábított, ós az éjszaki sark felé vezető utat a számtalan áldozatok nyomai jelezik. Parry és társainak táborhelyét harmincz év múlva egy más sark-expediczió oly állapotban találta meg, mintha amazok csak az előtte való napon távoztak volna. Bellot harmincz év múlva a «Tury» elveszett hajó tápszereire akadt.
1819-ben a «Hecla» hajó Melville szigete körül elveszvén, ezelőtt néhány évvel Mac Ctus-tock emberei ugyanazon a szigeten egy nyúlra akadtak; mely előttük alig néhány lépésnyire leült.
A hideg gyakran 52 fokra rug, úgy hogy üvegből bort vagy rumot inni nem lehet, mivel az ajkak tüstént oda fagynának. Madarak és egyéb kérődző állatok nem maradnak sokáig a sark vidékén, hanem többnyire gyorsan keresztül vonulnak a vidéken, melyet még a teremtő is végképen elhagyott. Itt-ott mégis találni embereket, az eszkimókat, 20—30 emberből álló csoportokban. Ezek a fehér embert szívesen fogadják és vezetőkül ajánlkoznak útjában.
Nansent ezen borzasztó útjában legőszintébb szerencsekivánataink fogják kisérni. Nem vagyunk arra jogosítva, hogy az általa megoldandó feladatot merő lehetetlenségnek mondjuk, a mint azt annak idején Lanoye történetíró mindazokról kijelentette, kik az éjszaki sark felé indultak. Nincs oly kemény és háládatlan terep, mely a munka állhatatosságának ellent állni képes lenne. Továbbá tudományunk nem terjed ki a természet minden titkaira. így például az időjárás lefolyásának rendjét, továbbá a hőmérséklet középutjait még alig ismerjük.
De aztán a jövő századok dicsőségére is elegendők ama biztató sorok, melyek Franklin és társai sírján olvashatók :
Elindultak, hogy az akadályokat legyőzzék, vagy pedig, hogy meghaljanak.
LÉGHAJÓVAL AZ ÉJSZAKI SARK FELÉ. Egy évtizede múlt már, hogy az éjszaki sark
felkutatására nem tettek újabb kísérletet. A legutolsó jelentékenyebb kísérlet az osztrákok ré-azéről történt s földrajzi eredménye a Ferencz-József-Jöld fölfedezése volt, melytől azonban az éjszaki sark még mintegy 7 foknyira van. Rendes úton, hajóval, aligha lehet oda jutni. Most tehát egyszerre két oldalról is rendkívüli módo
kat akarnak megkisórleni a sokat keresett sarkpont elérésére. Az egyiknek kezdeményezője, Nansen Friethof, hűes norvég utazó, ki először ment át a grönlandi szárazföldön, gyalog, hóczi-pők és szánkák segítségével akarja elérni, a mit elérni eddig még senkinek sem sikerült. Még érdekesebb a másik kísérlet, melyről most részletesebben akarunk szólani, t. i. levegőn keresztül, léghajóval jutni el az éjszaki sarkpontig.
Ezen utóbbi merész tervnek kezdeményezője s már-már megvalósítója két, komoly tudományos készültséggel bíró franczia ifjú: Besancon léghajós és Hermisc Gusztáv csillagász, Hermise Károlynak, a franczia akadémia tagjának unoka-öcscse, mindkettő a felsőbb léghajózási iskola növendéke. Tervük egészen komoly s a léghajó, melyet czéljaik megvalósítására szerkesztenek és fölszerelnek, valóban mintaszerű. Útiköltségük 560,000 frank, melyből 60,000 frank megint a léghajó készítésére esik, már is össze-gyült.-
Az új léghajó, melyet tervezői Sivel ismert léghajósról neveztek el (ki 1874-ben szintén tervelte a sarkponthoz léghajó segítségével való eljutást, de már a rákövetkező évben, mivel tudományos czélból igen magasra emelkedett föl léghajójával, szörnyet halt), jelentékeny nagy alkotmány lesz. Gömbjének átmérője 30 méter leend, űrtartalma 15,000 kőbm. hordereje 16,500 klgrm. lesz, a mi szükséges is, mivel 5 embert, 8 grönlandi kutyát, egy esolnakot s egy szánkát visz magával az emberek s állatok számára szükséges s legalább 80 napra számított élelmiszereken és meleg ruhán kívül.
A tervelők számítása szerint az emberek és podgyászuk 530, a kutyák 350, az élelmi szerek 2500, a tudományos eszközök 350 kilogramm súlyúak lennének, a többi súly mind maga a léghajó és a fölszerelések súlya. A gömb borítéka legfinomabb khinai selyemből lesz sodronyhálózattal s elkészített firniszszel bevonva. A léggömb főkép abban fog különbözni az eddigiektől, bogy belsejében lesz egy kisebb gömb is, mely két biztosító szelelő által összeköttetésben áll a külső levegővel és így egyrészt meggátolja, hogy a nagy gömb igen erős gázfejlődés által szétpattanjon, minthogy a gáz feszítő ereje ilyenkor a belső gömböt nyomhatja össze, kiszorítván belőle a levegőt; másrészt azt is, hogy a gáz összehúzódása által a boríték nagjon laza legyen, mivel üyenkor meg a belső gömb dagadhat föl jobban. Lesznek még azonkívül a léghajón apróbb léggömbök részint az uralkodó légáramlatok kikutatására, részint azért, hogy szükség esetén a nagy gömb gázhiányát azokból lehessen kipótolni.
Képünk egészen világosan mutatja a léghajó alsó részének leleményes beosztását. A tér pontos felhasználásával van itt társalgó szoba, tudományos észleletek tételére rendelt hely, ól a kutyák számára s egy valóságos kamara. A fedélzet, a melyen a meteorológiai és más észleleteket eszközölni fogják, kötélhágcsóval van összeköttetésben a lakó-szobával, mely 3 méter 40 cm. széles és ő-10 méter hosszú. A csolnak és szánka is igen czélszerűen vannak elhelyezve.
Az érdekes expedicziót oly módon tervelik, hogy hajóval mennek el, valószínűleg 1892 május havában, Norvégia felé, úgy, hogy június végére Spitzberga szigetéig juthassanak. Innen kezdve már a léghajót is használják, de mindaddig a pontig, a hol a jég a hajóközlekedést megakasztja, a léghajó csak oda lesz kötve a nagy hajóhoz, oly módon, mint a kiállítások alkalmával bemutatott ballon captif, melyet mindannyiszor, ha szükséges, vissza lehet vonni a hajóhoz s ismét magasabbra kibocsátani, ha tudományos eszleletekre lesz szükség. A mely ponttól aztán a tengeri hajó már nem mehet tovább, a két utazó három kísérőjével és az öt kutyával véglegesen átköltözik a léghajóba, melyet szabadon bocsátanak, lehetőleg oly időben, midőn a légáramlat is az éjszaki sark felé viszi őket. Számításuk szerint mintegy 80 napig kell a léghajóval menniök, hogy az éjszaki sarkon át eljuthassanak a szemközt levő partvidékre, akár Szibéria keleti részére, akár Éjszak-Amerika sark vidékeire. Az egész utazás hat hónapot venne igénybe. Útközben fényképeket készítenek s tudományos észleleteket tesznek.
A terv mindenesetre nagyon merész, mivel a léghajót a légáram ismeretlen vidékekre viheti s valamely erős vihar tönkre teheti oly helyen, a honnan csolnakokkal és szánkákkal ember
lakta vidékre nem lehet eljutni. De a merész eszmék úttörő előharezosai mindenkor számolnak az ily veszélyekkel s a tudomány érdekében csak örülnünk lehet, hogy akad vállalkozó ily kísérletre is, mert utóvégre is nem lehetetlen, hogy sikerülni fog s a jelen századot, mely az éjszaki sark megismerésére oly sokat áldozott, e kérdésben is diadalra fogja vezetni.
EGYVELEG. * A legegészségesebb ország jelenleg a föld
gömbön Uj-Zeeland, hol a 608.000 főre menő lakosság két óv alatt 13.194-gyel szaporodott tisztán a születések számának többlete által s a hol egy családra átlag 5 gyermek jut, míg Európában alig 3. Európában ezer lakosra 18—22 haláleset jut, Új-Zee-landban ellenben csak '.l.
* Légvasutat szándékoznak építeni Nápolyban, hogy a város központját az eddig csak keskeny meredek lépcsőkön vagy nagy kerüléssel elérhető Corso Vittorio Emanuele-lel egyenesen összekössék. A Humbert - galériában e czélra 100 méter magas szögletes tornyot építenek, a melyből 60 méter magasságban indulna ki a vasút az alsó város házai felett egész a Corso közepéig. A vasutat nyolcz, kőből és vasból épült oszlop tartaná s hajtóerőként a 8e-rino vízesése, a villamosság szolgálna. Egy kocsi 50 személyt foglalna magában s mivel az ut megtételére 3 perez szükséges, naponként 16000 embert lehetne szállítani, a mi Nápoly amphitheatralis fekvése miatt nagyon lényeges forgalmi előny volna. A vasút mellett gyalogút is vezetne, honnan a városra és környékére gyönyörű kilátás nyilna. A vasút tervezője, Avena Adolf mérnök, mar összeszerezte az építésre szükséges öt millió lírát.
* Jövedelmező papság. Dr. Talmage éjszak-amerikai, brooklyni, lelkész évi fizetése 30.000 forint. Egy uew-yorki könyvkereskedő egyházi beszédeinek kiadásáért évenként 25.000 forintot fizet. Egy egyházi lap szerkesztéseért kap 12.000 forintot. Nyilvános előadásaiért évenként átlag 50.000 forintot. Ezenkívül egyházi functióiért tömérdek ajándékot szokott kapni. Praedikáczióit franczia, svéd, khinai. s más nyelvekre is lefordítják és Amerika sok más templomában nyilvánosan felolvassák. Nemrég 150.000 forintot ajánlottak e híres férfiúnak, hogy tetszése szerint választott időben s helyen nyilvános előadásokat tartson s ő ez ajánlatot visszautasította.
* Lafayette tábornok Ödön nevű unokája meghalt 8 vele a hires férfiú családja kihalt. Az elhunytat sokszor figyelmeztették, hogy a hires név fentar-tása végett házasodjék meg, de ő büszkén azt felelte, hogy nevök soha sem hal ki, mivel a föld legnagyobb nemzetével áll összeköttetésben.
;: Succi, a híres olasz koplaló, New-Yorkban most fejezte be legutolsó koplalasi mutatványát, mely 55 napig tartott, tovább, mint minden eddigi koplalás. Csak vizet s az általa feltalált elixirből néhány cseppet használt.
* Vasút Ázsia és Amerika közt. Kanadában oly vasúti vonalat terveznek, mely a Yukon folyó völgyén át Alaszka keleti partjáig vezetne, a honnan a Behring-csatornán át gőzhidast használnának, hogy ezt a vasutat a tervezett szibériai vasúttal ösz-szeköttetésbe hozzák.
* A kígyóknál a lábak helyét a bordák pótolják, melyek száma a különböző fajoknál igen változó, az óriási kígyónál mintegy 400. A bordák mozgásait a hernyók lábainak mozgásaival lehet összehasonlítani, minden bordapár összeköttetésben áll szabadon mozgó húslemezekkel, melyek a gyors mozgást lehetővé teszik.
* A legtöbb szeme az összes állatok közt egy chiton nevű puhanynak van ; voltak példányok, melyeken 11.000 önálló s mozgatható szemet lehetett megkülönböztetni. Több rovar összetett szemében azonban sokkal több szemrész van, igy némely lepkéknél 17.000, a mordelle nevű rovarnál 25.000 és egyes szitakötőknél 36.000 ily szemrészt lehetett megkülönböztetni
* A világ legnagyobb méhtelepe Kanadában Becton mellett van. A telep négy hold földre terjed, s mintegy 19 millió méh van benne. Kedvező évben ezek a méhek 75.000 font mézet termelnek.
* Értékes földgömb. A perzsa sah újabban egy 2*/ • láb átmérőjű földgömböt készíttetett több millió frank költségen. A tavakat és tengereket pompás smaragdok, a különböző országok határait pedig sűrűn egymás mellé helyezett gyémántok, rubinok, zafírok és mae drága-kövek jelzik.
A tojástáncz leginkább elterjedt Valenczia spa- . nyol tartományban, a hol egyáltalán sok ügyes tán-ezos lakik. Bizonyos távolságban s minták szerint rakják le a földre a tojásokat, néha oly sűrűn egymás mellett, hogy a tánezosok lábujjainak is alig van helye. A zene hangjára megkezdődik a táncz, előbb lassan, majd fokozatosan gyorsabban és szenvedélyesen, ugy hogy a tánezosok valósággal repülni látszanak. Mind amellett nagyon ritka eset az, hogy a letett tojások közül csak egy is megsérüljön.
24 VASÁRNAPI ÚJSAG. 2. SZÁM. 1891. xxxvin. ÉVFOLYAM.
>
Gőzhajótól vitetve.
LÉ
GH
AJÓ
N
UTA
ZÁS
AZ
ÉJSZ
AK
I SA
RK
FE
LÉ
.
2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
S C H L I E M A N N H E N R I K , T R Ó J A ROM
J A I N A K F Ö L F E D E Z Ő J E .
(1822—1890.)
Századunknak a régészeti kutatások terén egyik legérdekesebb alakja hunyt el deczember hó 26-án Nápolyban, egészen váratlanul. Schlie-íiuuin Henrik, a világhírű archseolog, ki, — mint Pulszky Ferencz a tudományos akadémia egyik nagygyűlésén tartott értekezésében mondja, — fölfedezte Trója kincseit s ismertebbé tette előttünk azt a csodás világot, melyet Homér feledhetetlen költeményei s a görög mythologia csodaszép alakjai minden müveit ember agyában századok óta ismertekké tettek. Három ezer év előtti idők emlékeit hozta Schliemann napvilágra ; azokat a helyeket tárta föl, a hol Akhiles és Hektor vivták bősz csatáikat, hol Agamem-non ádáz serege elől szilárd falak közé zárta Paris a csoda szép Helénát. A világ legszebb höskölteményének színhelyét mutat ta meg Schliemann nekünk : s majd tovább kutatva, feltárta Mykenae romjait, megtalálta Agamemnon, Kasszandra, Eupymedon és más sokat emlegetett görög nevezetességek sírjait, egész seregét az oly emlékeknek, melyek közül csak egynek a fölfedezése is elég lett volna, hogy a felfedező kiérdemelje a művelt világ tiszteletét.
De nemcsak e rendkívüli sikerek érdekesek Schliemann életéből. Maga e kiváló férfiú életpályája is nem kevésbbé érdekes, valóságos regény, az önalkotta férfiak küzdelmeivel, nélkülözésével és dicsőségével, egy oly életpálya, melynek folyamán a kereskedő gyakorlati érzéke csaknem beteges ábrándozásnak látszó ideálizmussal van összekapcsolva.
Szegény evangélikus pap gyermeke volt. 1822-ben, j anuár 6-án született Mecklenburg Schwerin herczegség Neu-Boukow nevű kis városában. Alig tanult többet, mint egy közönséges polgár gyermeke ; 14 éves 'korában már kereskedő inas lett Fürstenburgban s ott szolgált öt evén át, kora reggel 5 órától éjjel 11 óráig szakadatlanul.Elég elfoglaltság arra. hogy az ifjú elfeledje azt is, a mit talán atyjától gyermekkorában tanult . És még sem feledte el. Csodálatos, hogy mintegy előre sejtette jövő dicsőségét az által, hogy már ekkor folyvást Trójáról álmodott. Még hét éves korában látott egy képet Trója égéséről valamely történeti i műben s azóta el nem feledte az t ; a kis gyermek el akart oda vándorolni s egy Minna nevű leányt is felbiztatott útitársul, ki azonban hűtlen lett hozzá és \ állalatához. De az ifjú nem csüggedett. Egy alkalommal véletlenül találkozott egy görög születésű emberrel, szerény fizetéséből pálinkát fizetett neki, hogy görögül tanuljon tőle. Midőn 1841-ben fölszabadult, az új világba akart kivándorolni, hogy szerencsét próbáljon. A hajó, mely Dél-Amerikába vitte volna, Hollandia partjain törést szenvedett s a vagyontalan ifjú kénytelen volt egy amsterdami kereskedőnél szolgai állást foglalni el. Ebben a szomorú helyzetben volt éveken át, napi élelmére alig fordított tiz krajezárt, de az ábrándozó kedélyű s tudnivágyó ifjú még csekély fizetéséből is tudott könyveket vásárolni s álmát rövidítette meg, hogy nyelveket tanuljon.
Szorgalma és tehetsége fokozatosan meghozta az eredményeket. 1844-ben már egy Schröder nevű nagy indigó-kereskedőnek a külföldi levelezője volt s ez időben bámulatos tehetséget mutatot t idegen nyelvek megtanulására. Angolul, francziául, olaszul, hollandul, spanyolul és portugál nyelven már ekkor tudott, s midőn főnöke elhatározta, hogy Szent -Pétervárra küldi ügynök gyanánt, néhány hó alatt, önmaga, minden mester nélkül, tanult meg oroszul. Anyagi jólléte is fokozatosan emelkedett. 1850-ben önálló kereskedő lett s igen jutalmazó összeköttetést biztosítván Kaliforniával, hol az aranyláz épen akkor tört ki, nagy nyereségekre tett szert. Még szerencsésebb volt a krimiai hadjárat idején, midőn mesés vagyonhoz jutott az által, hogy épen a kikötök elzárása előtt hozatott be nagy mennyiségű árut . 1858-ban, midőn már többszörös milliomos volt, lemondott pétervári üzlete vezetéséről, s 1863-ban végkép vissza is
JASÁRNAPI ÚJSÁG. 25
A hiszarliki ásatások. Trója romjai.
SCHLIEMANN HENRIK.
1. Arany diadém Hiszarlikból. 2. Bagolyfejes cserépedény. 3. Arany MycenaetöL 4. Ezüst ökörfej, aranyszarvakkal.
vonult a kereskedéstől, hogy kedvencz archeológiai tanulmányainak élhessen.
-Még kereskedő korában, mihelyt elfoglaltsága engedé, meglátogatta Görögországot, melyről oly sokat á lmodott ; s majd később, mialatt a földgömb nagyi-eszét bejárta s ritka szép tapasztalatokat szerzett, 1868-ban ismét visszatért Görögországba s gondosan megnézett minden történelmi_ nevezetességű helyet görög születésű nejével, ki hozzá hasonló •ajongó tisztelője volt Homérnak s az általa rajzolt őskornak. 1870-ben az egykori kereskedő végleg Athénében telepedett Le a L873-ban megkezdte azokat a csodás kutatásokat, melyek nevel örökre emlékezetessé tették.
Kis-Á/.sia partvidékén, egy llisszarlik nevű rongyos török falu mellett, néhány halomról makacsul allitotta a hagyomány, hogy Trója egykor ott állott. A tudósok ezt a hagyományts jóformán az egész trójai háború történetét haj-landók voltak alaptalan mesének tartani. Schliemann. ki Honiért az utolsó betűig könyv nélkül tudta s a regi görög irodalomban bámulatos jártassággal birt, gyermekkori ábrándjaihoz makacsul ragaszkodva. L873«ban megkezdte az ásatásokat. Hét város romjait fedezte fel azon helyen, mely romok rétegekben feküdtek egymás felett. A hatodikról, melyen az elégés nyomai még akkor is kétségtelenek voltak. 1874-ben megjelent vaskos kötetébea tudományosan igyekezett bebizonyítani, hogy az e ré
tegbeli romok valóban álloméi-költeményeiben megénekelt Trója romjai. Német tudósok kinevették, de lassanként többtöbb hitelre talált állítása, s azt mindenki elismerte, hogy az általa kiásott régiségek rendkivűl becsesek. Pár év múlva .Mykenae romjait kezdte ásni Pausa-nias leírása után, s itt is nagyon sok érdekes régiséget talált, arany vázákat és ékszereket, bár a szakférfiak Agamemnon állítólagos sírjának meghatározása felett még most is kétkedve rázzák fejüket.
Nem is lehetetlen, hogy Schliemann az általa felásott régiségek meghatározásában többször tévedett. Az ö rajongásig menő ideálizmusa tarthatta csak Homér s más régi irók minden betűjét kétségbevonhatatlan történeti igazságnak s csak az a már-már vallásos jellegű rajongás hihette, hogy évezredek után is minden nyomot könnyen fel lehet ismerni. De ha sokban tévedett is, nincs tévedés azokban a kincsekben, melyeket százezrek reá fordításával a föld alul kihozott s a tudományos világ használatára közrebocsátott. Ezek valódi kincsek, melyeket az egykori kereskedőnek s Homér mesés világáért rajongó férfiúnak köszönhet századunk. S ezek a régészeti kincsek, melyekből egy párt be is mutatunk, Schliemann nevét megőrzik hosszú időkön át s a régi kor tanulmányozóinak éltető forrásul fognak szolgálni.
A LÉMAN-TO PARTJÁRÓL Genf, 1890. decz. 20.
Genfben, a Kálvin városában, tudtommal egyedül vagyok ez időszerint magyar; hacsak, kultur-egyleti törekvéssel, ide nem számlálom az átellenes trafik «madám»-ját, a ki váltig esküszik, hogy ö Magyarországon született. De hogy melyik városban, erről mindössze csak annyit tud, hogy a vasút mellett feküdt. S ez az épen, a mi kétséget támaszt bennem, mert mikor ő született, nálunk még aligha volt vasút,
S mivel csak magam vagyok itt magyar, olyan jól esik most azzal a tudattal ülni le a papiros mellé, hogy, több hónapi böjtölés után, végre módomban van magamat kibeszélgethetni azon a nyelven, a melynél édesebb zenéjü, hiába, csak nincs a világon !
Annyi a tárgyam, hogy minden maliczia nélkül kezdhetem az időjárással.
Genfnek ninee borongó, méla égbolt, a lassan sárguló levelek költészete teljesen hiányzik, — világos előnyére a franczia szépirodalomnak és a helybeli szerkesztőségeknek.
A nyár szinte deczemberig tart. A mi hosszú
26
vers-termő őszünk minden munkáját szörnyen prózai módon végzi el egy pár hideg éjszaka. (Kivéve persze a verseket.)
A táj szépséges arcza ma mái- egészen télire változott. S a hóval borított hegyek — a Ju ra és Alpesek összeszögellő bérczei — mintha fehérre vetkeződve, jelezni akarnák, hogy ne háborgassuk őket, aludni akarnak.
A nyaranta oly mozgalmas vidéknek minden élénksége boszorult a városba, a Genf, mintha csak egy kis Paris volna, ugyancsak éli világát.
Ez igazi «kálvinista Bómá»-nak azonban a mulatsága is olyan forma, mintha — teszem fel — ájtatos apáczák csapnának maguknak farsangot.
S mikor a három ezer embert kényelmesen befogadó Kálvin-csarnokban, jobbára női közönség előtt, a spanyolországi reformátusok sorsáról, vagy az afrikai missziók sikereiről foly az előadó lelkész ajkáról órák hoszszáig a szó: hiába zendít rá a 60 tagú zenekar előtte-utána kedves, fülbemászó zenét, egy párisi vagy még egy budapesti bálozó úrhölgy is bizonyosan kicsinylő vállvonásokkal tekintem' az egész «mulatsag» ra. Itt pedig a város színe-java előtt, sürü egymásutánban, roppant érdeklődés mellett folynak le az ilyen esték.
Sőt még — Uram ne vigy a kísértetbe! -— azok a kedves női ajkak énekelnek is, kiosztott alkalmi szöveget, ismerős zsoltár-dallamokra, olyan buzgósággal, mintha csak valami felsőbb leányiskola vallás-vizsgálatán volnánk.
A téli évad tulajdonképen deczember 12-ikén kezdődik, a híres «leszkalád» -dal, melynek festői tarkaságát megtekinteni Parisból is minden évben akadnak kirándulók.
Olyan farsangi mulatság-féle ez, a városnak 1602-iki felszabadulása emlékére.
A különben is mindig élénk város e két napon (mert kettős az ünnep) egy tarka, farsangi bálteremhez hasonl í t ; feldíszítve és esténként kivilágítva minden elképzelhető módon. Kiöltözött, jelmezes csoportok, tréfás álarezosok járnak-kel-nek, víg zeneszó mellett, végig-hosszig az utczá-kon. A kik tehetik kocsikon vagy lóháton, a legtöbben gyalog, kisebb-nagyobb tömegekben. Virágdobálás, s a játék százféle nemei kerülnek e l ő ; belevonatván ezekbe a járókelők ép úgy, mint fönt az ablakokban, erkélyeken állók. Az idegen, ki ép e napokon talál idevetődni, első tekintetre furcsa fogalmakat alkothat magának a genfi híres vallásos komolyság felől. De há t m a nincs idegen, ma mindenki testvér, mindenki «te». Ma minden szabad, mert ma van a leszkalád !
É p most olvasok hazai lapokban hírt a svájczi szocziálisták genfi gyűléseiről. Még pedig ugyancsak felfújt híreket. Padlevski gyilkosságát Genfben ugyan kevés ember tartja «dicső tett»-nek. Azokból a «zajos» gyűlésekből sem igaz semmi. Mert bár szocziálisták itt is vannak, sőt az igaz, hogy a Parisból elriasztott jó madarak első állomásként rendszerint ide látogatnak e l ; de ám vannak törvények is, és van rendőrség olyan, mely messze földön ritkítja párját. Stojanovnak, a Parisból elzavart bulgár szo-eziálistának s még más öt idegesebb kollegájának ép most mondta fel a barátságot, kiutasítván őket egész Svájcz területéről.
Ez a Stojanov, a ki úgy mellesleg orvostan hallgató is, rendkívül kedélyes úri ember lehet, egy a "Journal de Genéve»-ben közzétett "nyilatkozata* szerint, mely jobban mondva egy napóleoni kiáltvány a Stojanov ú r magas jelenléte által boldogított genfiekhez.
Szinte megsajnáltam szegényt, akkorát nevettek rajta a genfiek
H a n e m csak most ju t eszembe, hogy ez első levelemben talán magáról a városról illett volna egyet mást elmondanom.
De mit olyat, a mit ne t udna az olvasó ? Hogy a touristák szerint ez "Európa gyöngye* (s kivált ha a felséges vidéket is hozzáveszszük, nem igen kellett megerőltetnie a képzelő-tehetségét, akárki találta ki először), hogy a kálvinismusnak máig világhírű fővárosa s egyéb ily általános tulajdonságait úgy is tudja még a földrajzból mindenki róla.
Hanem van egy, a mit még az sem igen tud megérteni, a ki megfordult i t t valaha. S ez az, hogy egy 70 ezernyi lakosságú város mikép lehet rendben, tisztaságban, építkezésben s általában a külső csín minden kellékeiben ép úgy.
VASÁRNAPI ÚJSÁG. = =
mint óriási forgalmában, élénkségében világvárossá ? Mert Genf csakugyan az, egy kimetszett darab Paris közepéből.
Bizonyára mindenekfölött két igen-igen hatalmas tényezőnek köszönheti ez t : vallásosságának és munka-szeretetének.
A milyen puri tán amabban, épen olyan fényűző, pazar ebben. S hogy e kettő együtt milyen csodákat t e remt : itt van élő bizonyságnak, ez a ragyogó kis város, Genf.
Kétségkívül a vidéket sem szabad számításon kívül hagynunk. Mert a gyöngynek méltó foglalatja van. Egyfelől a leírhatatlan szépségű Lénián- (másként genfi) tó, ez az óriási olvasztott
| smaragd, a mint a hatalmas, lobogós gőzhajókat és a fehér vitorlás bárkák ezreit ringatja mindig csendes tükörén; másfelől a fellegekbe nyúló,
I erdővel beszórt közeli hegyek s ezek vállain át í az emelt fejével egész idáig kimagasló hegy
király, a Montblanc; —• egy olyan magas szépségű képben olvadnak össze, a mely mellett bizony silány piktor-legénynyé törpül minden úgynevezett emberi «teremtői) képzelet! . . .
Most szinte az egész város egy fényes karácsonyi kirakat.
Estenként a villamfényben úszó Khone-parti bazárok közt bolyongva, mintha az ezer-egyéj meséi váltak volna valósággá előtted.
Az egyház hivatalosan, mint nálunk, «advent »-et nem ismer ugyan e l ; de a tizenegy református templom sűrű megtelése is hirdeti, hogy közéig a világot megváltó isteni szeretet születési ünnepe, a kedves karácsony!
A franczia kálvinisták •— tudvalevőleg — a mi magyar ref. egyházunk zsoltár-dallamaiból többet énekelnek (vagyis megfordítva; de há t jobban esett így mondanom); s a templom egy
\ zugában meghúzódva, olyan jól esik bele zendít-ned — föltéve, hogy igazhitű, el nem keresztelt
• kálvinista vagy — a franczia szövegbe egy-egy drága sort azon a nyelven, a melyet édes anyád-
i tói t anu l tá l : «A bűnösnek váltságot, A rabnak szabadságot, Hirdet az Ur kegyessége, így lesz öröm a jaj vége.*
A szomszédod ugyan, — meglehet — álmélkodva tekint rád, hogy miféle volapüköt énekelsz; de teljesen nyugodt lehetsz, mert az, a kinek szól, ép úgy megérti, — ha nem jobban, — mintha francziául mondanád.
SZABOLCSKA MlHÁLY.
A PETÖFI-TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSE. A Petőfi-társaság mindig január 6-ikán, Vízkereszt
napján tartja évi közgyűlését, a Petőfi születésnapját követő első ülésen. Az idén a tizenötödik gyűlésre jelentek meg a társaság tagjai, s a közönség is jól megtöltötte — a nagy havazás daczára — az akadémia nagy termét. A tárgysorozat változatos
' volt s a hallgatóságnak Jókai és Pulszky is élvezetet szereztek felolvasásaikkal.
Komócsy József elnökölt, ki rövid megnyitó-be-j szédben a Petőfi-kultusz jelentőségét emelte ki.
Utána Szabó Endre olvasta föl a titkári jelentést, panaszkodván, hogy a szépirodalom pang, s a napi sajtó sem pártolja oly melegen, mint a korábbi évtizedekben. A napi lapok leginkább külföldi regé-
! nyéket közölnek s nincs számba vehető irodalmi ! közlönyünk.
Pulszky Ferencz kezdte meg a felolvasásokat, bemutatván «Elet és művészet* czimü tanulmányát. Összehasonlítja benne a régi és az újabb mtívésze-
1 tet s arra az eredményre jut, hogy most a művészet el van választva az élettől, és minden csak jellemet nélkülöző utánzás. Mert a művész inkább csak a
, saját hírnevére, mint magára a műre gondol. E ta- | nalmányt Pulszky még 1S4l-ben, tehát ötven évvel ezelőtt irta. Mikor a Petőfi-társaság megkérte, hogy
: olvasson fel valamit a nagygyűlésen, épen iratait rendezte s ő tüstént arra gondolt, hogy felolvassa ezt
i az ötven év előtt megirt dolgozatot, mely most is aktualitással brr. Megéljenezték.
•Jakab Ödön bemutatta «Kerekes Pál* czimü hatásos költeményét, melyet a közönség tapssal jutal- : mázott. Tetszett a közönségnek Szász Gerő «A legszebb költemény* czímű elmefuttatása is, melyben
| Petőfit magasztalja s felolvassa Petőfinek azt a költeményét, mely ő neki a legjobban tetszik s melyet
! ő legszebbnek tart. Ez a «Falu végén kurta kocsma* ! kezdetű költemény.
Ezután Beniczkyné Bajza Lenke lépett a felol-i vasó asztal elé. hová Jókai Mór vezette. »Három ' király* czimű elbeszélését olvasta fel, melynek hőse
2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
M J fiatal özvegy, ki elutasít két királyt, Krözus és Voltaire utódjait, s boldogít egy harmadik királyt, a ki neki a kérkedő világi javak helyet a szív birodalmát nyújtja. Az elbeszélés után élénken hangzott a tetszés nyilatkozata.
Endrödy Sándor «Orth János* költeménye, melyet Bercsényi Béla hévvel szavalt el, szintén tetszéssel fogadtatott s a fölhangzott tartós tapsra a szerzőnek is meg kellett magát mutatni az emelvényen.
Jókai Mór fejezte be a felolvasásokat. A mint megjelent az asztalnál, már riadó tapssal üdvözölte a közönség.«Petőn cs:mecsirái» volt a kiváló érdekű felolvasás czime, melyet alább csaknem egész terjedelmében közlünk. Jókai e fölolvasását peroze-kig tartó taps és éljenzés követte. A nagygyűlést Komácsy József rekesztő be rövid beszéddel.
PETŐFI ESZMECSIRÁI. Irta Jókai Mór.
Egyszer láttam a villámot megszületni. A legközvetlenebb közelségből: alig hat lépésnyire tőlem.
Egész családom együtt volt: nőm, leányom és egy nevelt leányunk. Egy hatalmas nyári zivatar után künn álltunk az istenhegyi nyaralónk nyitott verandáján, gyönyörködve az elvonuló fergeteg pompájában. A bakacsinkék felhőkárpit eltakarta az egész vidéket; alatta fehér párafoszlányok lebegtek, mint szellemalakok, a kik ki vannak zárva az égből. Egy-egy néma villám pislant meg néha a felső sötétségben ; olyan távol, hogy a hangja nem hallatszott hozzánk. A zápor az Istenhegyen megszűnt már. A veranda alá menekült fecskék kezdték próbálgatni ázott szárnyaikat. Az egész lóg tele volt ózonnal.
Ekkor ott a mi verandánk előtt, ember magasság-nyüa a földtől, támadt egy szikra: labda nagyságú ; inkább nevezhetném kigyúladt csillagnak, mely egy feloszthatatlan perczig a szivárvány minden színeiben sziporkázva «állt» előttünk, szétágazó symmet-ricus sugaraival hasonló egy virágkehelyhez, gyönyörködtető és nem ijesztő. Az Isten játéka.' Születése perczében a hangja nem volt egyéb egy erős, pattanó zengésnél; a villámgyermek sir! — A továbbfolyó perczben, — ha felénk fordul, mind halva vagyunk! — nem! oldalt czikázott s aztán éles szögletbe törve, lecsapott az ezer lépésnyi távolban levő Mártonhegyre. De már akkor lángoszlop lett belőle s égrepesztő dörgése miatt reszketett alattunk a föld ; már akkor az Isten haragja volt!
Ezt hozom fel igazolásomul. ETa szabad volt meglátnom a születő villámot,
miért ne legyen szabad arról beszélnem, a mit rajtam kivül szintén igen kevesen láttak: a támadó villámszikráit egy lángésznek, a ki fergeteg volt irodalmunk világában, égtisztitó, földtermékenyitő; — villámait már nem látjuk, dörgését nem halljuk, felhőt sem látunk belőle, hanem virágait, a mikkel költészetünk mezejét teleszórta, örökké szedni fogjuk.
Petőfi, a költő, a nópvezér, egyike volt, nemcsak Magyarország, de korszakunk legkiválóbb szellemeinek, a kinek hite, meggyőződése volt az, a mit költeményeibe foglalt, a ki rajongott azért, a mit kigondolt, a ki benne élt abban, a mit megálmodott. Azonkívül pedig ugyanaz a közönséges ember volt, csendesen feldicsérendő jó tulajdonságaival, s szelíden megmosolyogni való gyarlóságaival, mint mi valamennyien.
A legtöbb költeményének ismerem az eszmecsiráit ; ha szabad volna idegen szót használnom, azt mondanám, — motívumait. Némelyiknek ott voltam az első szikra kipattanásánál. Láttam azt, mint amaz emlékezetes villámot megszületni, s aztáu mennydörögve végig harsogni, hegy és völgy felett s lecsapni a legmagasabb oromra. Követte a záporszakadás. Vér-zápor volt.
Ezúttal azonban egy másik villámszerű költeményéről akarok szólni, mely azt a régi, azt az erős barátságot, mely bennünket összekapcsolt, ketté tudta szakítani.
Petőfi életirói, s azok között a legkiválóbb, felejt-hetlen barátunk Fischer Sándor, mindannyian felemlítik e meghasonlást, s megtalálják az indokát Petőfinek Vörösmartyhoz irott versében, melynek visszatérő végsora így hangzik: «Nem én téptem le homlokodról, magad tépted le a babért!* S mely az általunk közösen szerkesztett«Életképek*-ben megjelent ; melynek tartalmát, hangját én utólagosan rosszaltam ugyanazon lapban s mely nyilatkozatomért aztán Petőfi szintén ugyanazon lapban határozottan megtagadott minden barátságos viszonyt kettőnk között.
Az életirónak adat a tény : Petőfinél, e költemény megírására elég az ő kedólyhangulatának megismertetése, ki Kossuthban vetélytársát látta s Vörösmartyt meggyülölé azért, hogy Kossuthindítványára rászavazott az augusztus 21-iki országos ülésben. Az indok érthetővé teszi a tényt. De a lélekbúvár előtt fenmarad az a kérdés, hogy ha a költemény miatt Petőfi és én közöttem véleménykülönbség támadt, hogy nem tudtuk mi ezt «a nyájasság kamrájában* egymás között elintézni? Hogy jelenhetett meg
2. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM.
elébb a vers az egyik szerkesztőtől, azután a rossza-lás a másik, ugyanabban a lapban ? Miért nem tettük azt, a mi ethiWE következtetés, hogy ily esetben mind a két szerkesztő visszalép ?
Valami mélyebben ható erősebb vérmérgezésnek kellett itt működni, mint egy halavány politikai nézetkülönbség. Hiszen saját akkor irt czikkeim állnak, mint terhelő tanuk ellenem, a kik szemembe mondják, hogy én is épen oly vakbuzgó gyökérirtó voltam, mint Petőfi.
Vagy jobban szerettem én Vörösmartyt, mint Petőfit1 Nem ; Magyarordzágnak összes nagy embereit együtt véve nem szerettem annyira, mint Petőfi Sándort.
Hanem valaki mégis volt, a kit még jobban szerettem, mint Petőfit.
«Szerettem.» — A titok szikrája kipattant., De ő is, Petőfi is szeretett mást! És ennek a szik
ráját is láttam kigyúladni. A megelőző 1847-ik év egy nyári délutánján az
alföldi útjából visszatért Petőn betoppan a szobámba s e szóval kezdi :
— Pajtás ! Megházasodom.* — «Tudom, — mondám. Megírtad erdődi leveledben : «olyan három hetet töltöttem itt, a mely testvérek között is föléi-három mennyországgal.* Násznagyul is meghívtál.* — «De már nem Júliát veszem el. Megtudtam, hogy volt neki egy német katonatiszt gróf udvarlója. Német .' Katonatiszt.' Gróf! Három gyűlölet egy alakban. Elfelejtettem örökre.* — «Hát ellenben, kit fogsz elvenni ? — <t Prielle Kornéliát•».
És aztán elmondta az egész idyllt, hogy ismerkedett meg az ifjú művésznővel Debreczenben ; hogy kérte meg rögtön a kezét; ha pap lett volna, a ki vállalkozik rá, rögtön megesküdött volna vele. Most el vannak egymással jegyezve s mihelyt itthon az ügyeit rendbe hozta, siet vissza a menyasszonyához s vezeti oltár elé. — «Nos mit szólsz hozzá ?»
Valami nagyon okosat akartam mondani. — «Ba-rátom: a szerelem a nap, a barátság az árnyék: az árnyékod köret mindenüvé, a merre jársz; de elejbéd nem áll, a míg a napoddal szemben állsz.» — «Ne mondj rá itt nekem dodonai oraculumokat, hanem felelj magyarán : eljösz-e násznagyomnak ?» — • Násznagyod leszek; de ismétlem: sziv ügyében, szerelemben tanácsot sem ne kérj, sem ne adj.*
(Jókai ezután elbeszéli, hogy jól ismerte Prielle Kornéliát, azt az ábrándos, naiv kedélyű leányt, ki csupa sziv volt. Egy évvel előbb Kuthy Lajos kérte meg a kezét. Kornélia viszonozta a ragyogó fantáziájú, de frivol lelkű szép férfi (Kuthy a magyar jellegnek valóságos eszménye volt külsejében) vonzalmát. Jegyesek voltak és már kitűzték az esküvő napját. Az esküvő előtti napon Kuthy csábító színekkel kezdte jegyesének festeni a halált, ugy hogy ez beleszeretett a halálba és elhatározták, hogy meghalnak. Kimentek a zugligetbe és ott a Vajdabérczen térdre borultak, Kuthy átkarolta a menyasszonyát, szavalt és igy szólott: «Néz2 szét még egyszer e világon !» És ezzel megmutatta neki az eget, földet, embereket, figyelmeztette a füstölgő kéményekre és nyomban hozzátette, hogy — • ezóta megsütötték a rostélyost, most már menjünk haza reggelizni!* E kíméletlen tréfa elbúsította Prielle Kornéliát, ki akkor távozott is a fővárosból és ezért esodálatos, hogy még másodszor is tudott költőt szeretni. E kis kitérő után Jókai igy folytatta :)
Petőfi visszament az Alföldre megint: de nem Kornéliához. Csak boszú volt az, csak gyűlölet! S szeretők között a gyűlölet nem egyéb, mint meg-kövülése a szerelemnek. — Ha már gyűlölünk is, akkor már nem tudunk felejteni!
Petőfi, mint Júlia férje tért vissza a fővárosba. Egy szállást fogadtunk, s közös háztartást vittünk.
Ez is egyike a legnagyobb képtelenségeknek, a mi valaha poéták fejében megfogamzott, «Egy» szép fiatal nő, és «két» fiatal férfi egy közös lakásban, a kik mindennap együtt reggeliznek, ebédelnek, vacsorálnak. És hát hol van az a jogerőre emelkedett birói Ítélet, a melyben én rám kimondatik, hogy erényesnek kell lennem ? És Júlia, mondhatom hogy nem csak a saját erényét őrizte szigorúan, hanem még az enyémet is. Ha egyezer egy vacsoráról ! elmaradtam, másnap olyan kei esztvallatás alá fo-gott, hogy azt sem tudtam, a sok igazság közül, me- | lyiket adjam elő védekezésül. Bizony papucs alatt | voltunk mi mind a ketten, Sándor is, meg én is. S j ugyan meg kellett gondolnunk, hogy asztal fölött hogyan járjon el a szánk.
Egyszer odajött hozzánk Orlai Petrich Soma, a festő, Petőfinek közeli rokona, hajdani kenyeres pajtása, a legszelídebb fiu a világon, ártatlan kedély, eszményi, költői lélek, a kinek még a hangja is oly fuvolaszerü, olyan melodrámai volt, hogy ha valaki behunyt szemmel hallgatta, azt hihette, — a hangról ia, a tartalomról is, — hogy valami tizenhat éves kisasszony beszél. Még egy pár irótársunk volt jelen ; ozsonnáztunk; Petőiiné vitte a háziasszonyi tisztet. Aközben fecsegtünk, összevissza mindenféle badarságot, a miről mi azt hittük, hogy okos dolog. Petőfi, mint a nagyinquisitor, ügyelt mindegyikünknek a szájára: nem csuszik-e ki rajta valami olyan
VASÁKNAPI ÚJSÁG.
szó, a miért «tüzet kell tenni a gyereknek a nyel-| vére ?» Egyszer csak a jó szelíd Orlain esik meg az
a fátum, hogy kiszalad a száján ez a népies szólam : «a fene tudja*. Erre Petőfiné felkerekedik a pamlagról s elhagyja a társaságot. Mi csak várunk. Tán a pirított zsemlye után lát a konyhában ? De a mi asszonyunk csak nem jött vissza. Utoljára maga
, Petőfi vállalkozott, hogy a feleségót felkeresi, Kis idő múlva visszajött: de csak egyedül.
«Látod barátom, — monda Orlainak. — Te vagy a hibás. Mért nem ügyelsz a kifejezéseidre ? Olyan szót ejtettél ki a feleségem előtt, a mi annak
; lehetetlenné tette a társaságban ittmaradást, Azt mondtad, hogy «fene.»— Szegény Orlai nem is emlékezett már rá. Védeni sem tudta magát. Én megszántam és segítségére siettem. — Hát Samu pajtás csak a klasszikusokból idézett ezúttal. Tudod Sándor a hol ez van irva: «Tánczolok, mint veszett fene !» aztán meg ez: «Mert a katonai pálya fene sík. * Kegyetlenül letorkolt érte. —«Tanuldmegazt, hogy a mit nyomtatásban elolvastathatunk a publikummal, mind azt nem mondhatjuk el élő szóval egy társaságban, a hol egy nő van jelen.»
Ha most nyugodtan visszagondolok rá, el kell ismernem, hogy a mi ránk nézve tréfa, az Petőfire nézve komoly dolog volt. E jelenet hatása alatt szü-lemlett meg az a verse, melynek felirata : Mi a szerelem ? Végsorai közt ez a szép axióma: «S ha feleségünk szeszélyes, Magunkat szabni szeszélyéhez, Lássátok ez a szerelem."
Összes munkái gyűjteményében e vers alá «Koltó» van téve. De ezt Petőfi Pesten irta; fel is olvasta nekem frissiben. A végéről az elejére térve, azt mondám neki : »Az a megszólítás süldő poéták, bik-ficzek!» ugyebár nekünk szól ? Köztűnk uri magamnak is ?» — Báhagvá!
* (Jókai ezután elmondja, hogy őt és Petőfit a már-
cziusi napok is együtt találták. Petőfi kiosztotta a szerepeket: Ó lesz Danton, Jókai meg Saint-Just, elfeledve, hogy épen Saint Just olvasta fel a törvényt széknél a vádlevelet Danton ellen. Jókai ezután így folytatja:)
Szerencsére nem lett belőlünk sem Danton, sem Saint-Just; hanem az lett belőlünk, hogy mire a márcziusi ibolyákat a májusi gyöngyvirágok felváltották, akkora ugy elfelejtett bennünket a világ, — mint a hogy el szokták felejteni az ibolyákat a gyöngyvirágok évadjában.
Az első magyar felelős kormány megalakult, a nélkül, hogy eszébe jutott volna, hogy itt van két
í író ember, a kinek a tollát talán lőhetne valamire használni. Minden kortársunk jutott valami álláshoz : a márczius tizenötödiki népszónokok közül töb-
! ben képviselőkké lettek megválasztva: még a jámbor, egykönyvü Táncsics Mihály is kapott mandátumot,
i a kit mi hoztunk ki a börtönéből, — és Petőfi meg-! bukott a szülötte városában. És ő azt hitte, hogy
pokoli ármány buktatta meg, nem akarta elhinni, hogy a gubás polgártárs nem ismeri azt a versirót, a ki őt jobbágy sorsából felszabaditá, hanem a papnak a fiát ismeri, — derék termete van.
S még itt nem volt a kiábrándulásnak vége. Ha ! mint népvezérek, mint politikai hősök megbuktunk
is, megmaradtunk költőknek. Tehát még azt is meg kellett érnünk, hogy mint költők is megbukjunk.
Márcziustól kezdve az "Életképeket* ketten szerkesztettük. De a lap, melynek az első félévben másfél ezer előfizetője volt, a második félévben annyira leszállt, hogy nem nyomtatták többet négyszáz példánynál. A magyar közönség kidobta a maga poétáit a hajóból.
Petőfi büszkeségét mind,nem törte ez meg. Mit neki közönség, választók ? Ő missziójában hitt. Várta a nagy katasztrófát, mely őt egyszerre a nemzet élére fogja emelni. S a hitének volt valami alapja. A politikai fordulatok oly gyorsan és oly váratlanul jöttek, egyik esemény ugy taposott a másik kigyó-farkára, hogy a mai nap nagyságainak soha sem volt Ígérve a holnapi nap.
És Juha nem hogy csülapitotta volna, de még tüzelte a férjét: « Varrd meg azt a zászlót feleségem. •
De ne legyek háládatlan a sorshoz 1 Ha a márcziusi napok diadalmámoráért elvesztet
tem azt a szeretetet, a mely egy iróra nézve oly drága, a közönség szeretetét, nyertem helyette mást, mely azt dúsan kárpótolta. A márczius tizenötödiki nap legválságosabb órájában hozott össze a sors azzal a nővel, a kivel lelkem, életem összeforrt.
* Éppen pünkösd vasárnapja rolt; tartós eső után
szép derült nap. Estére zivatar lett. De nem az égben, hanem idelenn a városban. Egy olasz császári ezred fellázadt a magyar kormány ellen. Tisztjei bujtogatták fel. Megtagadták az engedelmességet a magyar hadügyminiszternek, a ki őket másnap Verbász alá akarta küldeni, a lázadó szerbek ellen. Az olasz katonákon kívül még volt egy magyar önkéntes zászlóalj is a Károly-kaszárnyában, csakhogy
| ennek nem volt fegyvere. A fellázadt olaszok és a magyarok között verekedés támadt; az olaszok bezárták a kapukat. Az utczákon riadót vertek a nem-
• zetőröknek. Én is nemzetőr voltam, siettem haza a : szuronyos puskámért. Petőfi otthon volt. Mikor I tőlem meghallotta, hogy a katonaság fellázadt s a
27 dobolják össze, azt mondta, hogy ő is velem jön s bement a szobájába a fegyvereiért. Volt egy kétcsövű vadászpuskája, meg egy tenyérnyi széles kardja, a mit guillotinnak hívtunk.
Én hamarább készen lettem a fegyverbeöltözós-sel; mikor kiléptem a szobámból a közös ebédlőbe, ott találtam Júliát. Bémület kifejezése volt az ar-czán : megfogta a kezemet jéghideg, reszkető kézzel s azt monda : «Az égre kérem önt, siessen.' ne várja meg Sándort. Zárja be a lépető-ajtót s vigye el magával a kulcsot.» Csak egy kulcsunk volt a lépcsőhöz. Ezért az egy szóért örökké becsültem Petőfinél. Ez volt az igazi képe. Tehát erősebb a szerelem, mint a dicsváíjg.
En sietve haladtam le a lépcsőn : annak a rácsajtaját bezártam s aztán ki a kapun.
Mire kiértem az utczára, már akkor Petőfia. felnyitott ablakban állt. Bám kiabált dühösen, hogy ereszszem ki, nyissam ki az ajtót, s hogy rá sem hallgattam, szidott; németnek, pecsovicsnak,kamarillának nevezett ; fenyegetett, hogy meglő ! Szerencsére az utcza görbül, én elosonhattam.
Hát bizony nem valami nagy dicsőségnek az osz -tályrészétől fosztottam őt meg eznttal. A Károly -kaszárnya ostromlását magam sem számítom a babé-raim közé. Az olaszok kilövöldöztek az ablakokon, a nemzetőrök belövöldöztek, a nélkül, hogy valami nevezetes kárt tettek volna egymásban, mig végre másodszor is megérkezett a hadügyminiszter, Mészáros Lázár. (Az első kísérletnél lelőtték a szárnysegédét.) Hozott magával Budáról gránátosokat, meg egy üteg ágyút. Az ágyukat a kaszárnyának szegeztető s felszólítfatá a lázadókat, hogv térjenek engedelmességre, különben összeágyuztatja őket.
A nemzetőröknek pedig azt mondta az öreg ur, hogy: «Az urak menjenek addig a korcsmába ; ha ágyúszót hallanak, jöjjenek megint vissza.»
Én azonban e fegyverszünet alatt nem mentem a korcsmába, hanem teljes fegyverzetben, lőporfüstös tenyerekkel fellátogattam Laborfalvi/ Rózához, a ki ott lakott a hatvani-utczában, a nemzeti kaszinó mostani palotája szomszédjában. Több színésznő is volt nála, a kiket a kíváncsiság csődített oda.
Ugy hiszem, hogy dicsekedtem egy kicsit a hősi magam viseletével, a mit ez «első» ütközetben kifejtettem. Az első puskaporfüst-szagban van valami mámorító. Ennek aztán az lett a következése, hogy többet nem eresztettek vissza. Csakhogy nekem sze-
I membe mondták, hogy nem oda való vagyok, a hol emberhalált csinálnak. Nem is volt rá szükség. Éjfélre megadta magát a lázadó olasz ezred s lerakta a fegyvereit. Hanem az utczák egész reggelig olyan élénkek maradtak, mintha nappal volna.
Vitézségemnek meglett a jutalma : egy nagy veres toll, melyet kedves kezek tűztek a kalábriai kalapom mellé. Másnap minden ember az én veres tollamról beszélt a városban, s arra én nekem kétszeres okom volt büszkének lenni.
Hanem annál drágább dolog várt rám otthon. Petőfi berontott a szobámba s legelőször is jól lehordott, a miért rázártam a lépcsőajtót. Kikérte magának az ilyen barátságot. Akkor meglátta a kalapom mellett azt a monumentális nagy veres tollat. — • Hát ezt hol lőtted ?» Mondtam neki, hogy kitől kaptam. Erre haragosan nézett rajtam végig. — «Te ! Hiszen te szerelmes vagy.* — «Boldog vagyok.* Erre kitört. — «De most nincs ideje a szerelemnek! A korszellemnek nincs szüksége most boldog emberekre." — «Hát te nem vagy-e boldog ? Nem vagy-e szeretve?* — «Az más! Az ón nőm engem kisérni fog, ha kell a csatába, ha kell a száműzetésbe, ha kell a vérpadra.* — «Azt az enyém még inkább meg fogja tenni.»
A «még inkább »-on aztán összevesztünk. Egyikünk sem engedte a maga hősnőjét a másik által be-árnyékoztatni, — a vége az lett, hogy én még az nap elköltöztem a közös szállásról, elhagyva Petőfiéket s fogadtam szállást ugyanabban a házban, a hol Laborfalvy Róza lakott: az övé az első emeleten volt, utczára; az enyim a másodikon.
Másnap nehéz beteg lettem, a múlt éjjeli áthülés i miatt, s ott feküdtem hosszú hetekig abban a kis | szobában, a hol még az utczai zaj sem hat be. Senki j sem látogatott meg, csak az orvosom, — senki sem ! járt hozzám, csak a szerkesztőségi szolga, és senki I eem ápolt, csak Laborfalvy Eóza. Őt láttam magam ; előtt, mikor forró lázálmaimból fájó szempüláimat j felemeltem. Ő volt nekem a napvilág és az árnyék.
Petőfi egyszer sem jött el hozzám. Ez ujjmutatás volt rám nézve, hogy én se menjek hozzájuk többé. És igy egy lapnak két közös szerkesztője nem találkozott egymással hosszú időn át.
Mikor felgyógyultam, egészen megváltozottnak találtam a világot. A közvélemény nem tudta már, hogy ki a jó hazafi, ki a hazaáruló ? E napokban
| kaptam egy levelet Petőfitől, melyben feLzólit, hogy miután egymást a lakásán fel nem kereshetjük,
! jöjjünk össze egy közös barátunk, Kmödy Dánielnek j a «Pesti Hírlap* segédszerkesztőjének lakásán. Ez ! ugyanabban a házban volt, a hol én laktam.
Mikor ón beléptem Emődyhez, már akkor Petőfi \ ott volt. Vitatkoztak valami felett. Megjelenésemre I abba hagyták a vitát s Emődy azt monda Petőfinek: ' (bocsássuk hát Jókai Ítélete alá; mit szól hozzá.*
Erre Petőfi a kezében tartott költeményt előttem is
28 VASÁRNAPI ÚJSAG, 2. SZÁM. 1891. xxxvni. ÉVFOLYAM.
felolvasá. Ez volt a Vörösmartyhoz intézett vers' A mint az utolsó stropha elhangzott, azt mondám Petőfinek: — «Nagyon kérlek, hogy ezt a verset ne add ki a lapunkban.* — «Látod? —szólt Emődy. — Ö sem helyesli.» Aztán elmondtam az indokaimat Petőfinek, a mikért ez a vers maradjon a közönség elől eltakarva. Meggyőződött, összehajtotta a költeményt és a zsebébe tette.
Ekkor azt aondám neki: • És most még egyre kérlek. Nekem néhány
napra ell kell Pestről távoznom. Lapunk legközelebbi számának a szerkesztését vállald te magadra..»
Elvállalta, hanem aztán azt kérdezte: — «Miért kell neked eltávoznod és hová ?» — «Azért, hogy megesküdjem a menyasszonyommal, Laborfalvy Rózá-val!» Erre ő indulatosan kiáltá fel : «Az lehetetlen!» — «Ez igy van.» Eső még egyszer kiáltá : «Az lehe-tétlen ! • S azzal indulatosan hagyta el a szobát.
És Petőfinek e vad indulatossága idézte fejemre életemnek legnagyobb fájdalmát, az anyai átkot, mely évekig nehezedett fejemre, a mig az anyai szeretet le nem törülte azt homlokomról s áldásával
Hanem hát a harag rossz tanácsadó, de a büszkeség még rosszabb.
Utaink itt végkép ketté váltak. Mi mind a ketten «választó ttunk magunknak csil
lagot!" — Csakhogy az én csillagom engem a zenith-• tői a nadirig elkísért . . .,
Most már az én egemről is leszállt a nap. S nap-i nyugvás után nem jár velünk semmi árnyék, sem
előttünk, sem utánnunk. Jó barátok és szeretők maguk is az árnyak nagy országába tértek már meg mindannyian.
S ha ón most, tengernyi nagy idő után kezemet feltartom az égro : s azt mondom: «nem jól tettem
! ezt,» — hiszem, hogy ő is lenyújtja a magáét onnan felüliül s viszonozza a kézszorítást.
A SZÓNOKLÓ BOOTH TÁBORNOK. Néhány év óta rendkívüli föltűnést kelt a mü
veit világban egy angolországi eredetű rajongó felekezet, mely magái az *Udv hadseregé* -nek
BOOTH «TÁBORNOK» AZ «ÜDV HADSEREGÉNEK» GYŰLÉSEN.
nem váltotta fel, de ezt az áldást évek nehéz próbáival kellett kiérdemelni!
Én az anyaátok daczára is nőül vettem azt, a kit ezerettem.
S midőn ismét visszatértem Pestre, nagy megütközésemre ott találtam lapunk legutolsó számában a Vörösmartyhoz irt költeményt. Erre irtam ama végzetes tiltakozást.
Most már, negyvenkét év múlva, hideg vérrel tekintve vissza a történtekre, nyugodtan mondhatom ki, hogy ebben hibáztam. De hibázott Petőfi, is.
Petiifi hibázott abban, hogy jó barátjának szívviszonyába, családi ügyeibe beleavatkozott. — De én is hibáztam, a midőn a helyett, hogy «ezért» a Hereiemért, mint férfi férfi ellen léptem volna vele szemben, mint szerkesztő bántottam meg a szerkesztőtársat a költeményéért.
Egy kardrágás, mit jó barát adott, beheged; kibékülünk, ismét jti barátok leszünk; de a seb, mit a toü hegyévél ejtettünk egymáson, nem gyógyul be soha.
(Salvation Army) nevezi s mely, kevés gondot fordítva a dogmákra, katonai szervezettel akar harczolni a bűnös világ ellen, hogy a «megváltás munkáját elökészítse». Ez a felekezet Londonban s más nagyobb angol városokban gyakran rendez nyilvános tüntetéseket, körmeneteket, szertartásait gyakran teljesíti szabad ég alatt, laikusok szemeláttára s mindenekfelett nagy feltűnést keltenek azon «hadjáratai)), melyeket a korcsmák ellen intéz, a midőn is több száz főnyi — leginkább nőkből álló — rajongó csoport állja el órák hoszszáig a korcsmák ajtaját zászlókkal kezökben, imádkozva, himnuszokat énekelve s vallásos beszédeket hallgatva, úgy, hogy a korcsmákba senki nem mehet s onnan ki nem jöhet, hogy pellengérre ne legyen állítva.
Az «üdv hadseregén-nek alapítója és vezére Booth, kit a rajongó felekezet katonai szervezetének megfelelően «tábornok »-nak neveznek,
valamint a többi alvezérek is «ezredes», ((kapitányi), «hadnagy)> s más k a k » i czímeket viselnek. E tekintetben semmi küronbséget nem is ismernek el, sőt a nők között is volt egy ((tábornoki), épen Booth neje, a kinek múlt évben Londonban történt halálakor a hivők óriási mérvű gyász-szertartást rendeztek, a mint arról annak idején mi is megemlékeztünk. Maga az özvegy tábornok azonban még most is élén áll hadseregének, mely a beavatottak állítása szerint már sok ezer főre rag 8 Amerikában is nagyon elterjedt. Booth tábornok időről-időre szónoklatokat tart híveinek. Egy ily szónoklat nem érdektelen jelenetét örökíti meg itt bemutatot t képünk. Booth a keresztény vallás dogmáit szo-cziálisztikus eszmékkel fűszerezi s a nagy tömeg nyomorának élénk színezésével is ha t híveire, Iák különben is könnyen lelkesülők és ábrándozok. Első műve, melylyel felekezetét megalapította. «In Darkest Éngland» (A legsötétebb Angliában) mint czíme is mutatja, hasonlókép szocziálistikus irányú volt. Újabban sok ellensége t ámad t ; egyik leghűbb segédtisztje, Frank Smith tüntetőleg elpártolt tőle, a rendőrség is gyakran nehézségeket támasztott nyilvános tüntetéseikkel szemben : de azért az «üdv hadseregei) még most virágzik s a nagy tömegből új-új híveket vonz magához.
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Gr. Széchenyi Is tván há t rahagyot t irataiból
az akadémia kiadásában ismét egy terjedelmes kötet jelent meg: Gróf Széchenyi István külföldi uti rajzai és följegyzései, naplói nyomán a magyar tud. akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Széchenyi munkáinak ötödül kötete ez, mely a nagy hazafi naplójegyzeteiből harminczöt évi időre (1812—1847) terjedő időközből válogatta egybe azokat, melyek utazásaira vonatkoznak. Nem az uti benyomások teszik nagyérdeküvé e gyűjteményt, — mert Széchenyi röviden, szaggatottan ir, — hanem az eszmék, gondolatok, érzések, melyek eltöltik szívét és elméjét, mikor látja az előrehaladt nemzeteket és saját hazájára gondol. Az ifjú katonatiszt, ki németül irja naplóját, még álmodozik, a férfit erős tettvágy lelkesíti, hogv tapasztalatait értékesíti hazájára javára, a hajlott korban pedig erőt vesz rajta a komorság, a kétség, s Graefenbergben, Priess-nitz vizgyógy-intézetében halálos aggodalmak ragadják meg. Utazásai közben is mindig emészti valami, mindig borong a lelke, tépelődik, kétség szállja meg. A honszeretet nem tud úgy lángolni lelkében, hogy nehéz hamvát ne hullatná lelkére.
Zichy Antal nagy szeretettel és gonddal állítja össze a naplókból az uti jegyzeteket, melyek nemcsak külföldi, hanem hazai utakról is beszélnek. Kezdi az 1814-iki olaszországi úttal, melyre azután különböző kisebb-nagyobb utazások következtek, részint a nyugati országokba, részint keletre, az Al-Dunához, Konstantinápolyba, sőt Kis-Ázsiába. Zichy időrendi sorban adja az utazásokra vonatkozó följegyzéseket, melyek nem kidolgozott útleírások, hanem töredékes jegyeztek, néha csak száraz adatok, néha azonban bővebb fejtegetések vagy elmélkodé-sek. Széchenyi egyéniségének ismerete szempontjából azonban mindannyi igen érdekes ós tanulságos. A testes kötet ára 4 frt.
Kiss József újabb költeményei 1883 -1889 . Budapest. Eévai-testvérek 1891. E kötet, melyet a szerzőnek művészi kivitelű arczképe díszít, rendkívül pazar kiállítású. A Franklin-társulat nyomdája igen szépen nyomtatta e kötetet, melynek papírja oly vastag, hogy a 144 lap, mely rendesen csak vékony füzetet szokott tenni, itt meglehetős testes kötetet képez. A gyűjteményt a • Jehova» czimű hosszabb költemény nyitja meg, a szerzőnek egyik legerőteljesebb alkotása. Egy öreg rabbit fest benne, ki a próféták izzó szenvedélyével csügg hitén és a múlt avult hagyományain. Feneketlen gyűlölettel tekinti korunkat és a keresztény czívilizácziót s rajongva gondol vissza az ó-testamentom sötét napjaira, midőn pallos irtotta ki, vagy tűz emésztette meg azt, a ki nem tisztelte a boszúálló Jehova törvényét. Es ennek. az exclusiv, fanatikus öregnek meg kell érnie, hogy a korszellem egyenkint elrabolja tőle és apái hitétől valamennyi gyermekét. Bár rokonszenvünk nem az öreg, hanem a gyermekek részén áll, kétségtelen, hogy a vén zsidó tragikus alak s nem közönséges költői alkotás. A kötet többi részét, «Noémi», «Tör-
ü. SZÁM. 1891. xxxvm. ÉVFOLYAM. VASAENAPI ÚJSAG. 29 ténetek», «Az ünnepnapokból", «Ágról-ágra» czimű cziklusokba foglalt kisebb költemények képezik s «Az erdő parancsol» czim alatt egy hosszabbacska, de egészen értéktelen költemény. A balladák a második cziklusba vannak sorozva, véleményünk szerint nem állnak Kiss József jobb balladáinak színvonalán. A • Sólyom Peti hegedűjén zavaros, «Czobor Erzsike*
jelentéktelen történet. «Koboz Ágnes* Pókainé ismert s fel is dolgozott történetének nem valami szerencsés átdolgozása. A «Mesén -ben a gondolat kitűnő, de a kidolgozás jóval gyengébb. Legsikerültebb a «Kab asszony*, mely bar szintén nem egészen ment a szerző hibájától, a mesterkéltségtől, a költői szépségeknek sincs híjával. A szenvedélynek megkapó ereje lángol például a következő szavakban, melyekkel az ifjú asszony hűtlen urát eltiltja magától :
«Hogylia minden tenger vize rád zúdulna, Hogyha minden felhő zápora rád hullna, Kgyehet sem tenne, csak tégedet mosna, Attól az asszonytól tisztára nem mosna.
Álljon itt még mutatványul, az utolsó cziklusból egy rövid költemény:
Hová? Hová, hová lomhán lecsüggő szárnynyal Tépett hajóm, te korhadt kis ladik! Magányos fáklyád széllel és hullámmal Még meddig küzd ? meddig viaskodik ?
Ha egymagámba járnám a hullámot, S ne csüggne rajtam annyi drága lét: 0 dehogy védném e félig elmállott Veszendő rongynak olcsó életét.
Hol legvadabb az örvény forgatagja, Az éj magánya a legzordonabb : Oda terelném, hogy a szirtbe' csapja A legelső hullám csolnakomat.
De nem szabad ! Sorsom kemény parancsa: Lankadt izommal törni a habot, Bár érzem, hogy az áhított révpartra Csak evezőm' eldobva juthatok.
* Uj költő czimmel a «Fővárosi Lapok* czikketir Szabolcska Mihályról, kmek egyszerre négy költeményét közli, a többek közt így szólván róla :
«A név, mely e költemények alatt áll, még ismeretlen. Időközben csak a "Vasárnapi Újság* adott ki e névvel pár verset, a távol levő anyáról és az öreg Kálvinus városáról. Továbbá a név nem is valami nagyon magyaros és hangzatos. De meg fogja szépíteni a hozzá szokás, még pedig annál inkább, mennél több szép költemény alatt fogják olvasni. Eszünkbe jut Lord Byron, ki egyszer azt mondta Grillparzerről : «borzasztó név ma még, de a világ kénytelen lesz hozzá szokni és szépnek találni.* Mi nem jósoljuk, hogy fiatal költőnk e nagy német poéta magaslatára jut, de hogy igazi költőink sorába emelkedhetik, abban itt közölt költeményei után is reménykedünk.»
Beöthy Zsolt másnap szintén ir a fiatal költőről, a következőleg:
«Bég várjuk az uj lyrikust, ki a hangulatok finomságával tudjon szólni hozzánk s ennyiben modern legyen; de azért fölfoiásának tiszta naivitásával, képzeletének eleven ihletével, érzületének nemességével és kifejezésének egyszerű bájával igazi költő legyen. Szivének érzésében, képzeleteinek játékában, hangjának csengésében : magyar költő. Négy kis lírai költemény hatásául teljesen elég, ha csak felébreszti bennünk e gondolatokat s ajkunkra csalja a csalóka szót: talán í Nem tudom, mint fog neki s általa nekünk is kedvezni sorsunk, további fejlődésében. Nem tudom, nem tudhatom még : ő-e a régen várt, vagy más valaki, a kit még nem ismerünk. S 'k megszakadt költői pálya, sok megfoghatatlan ihletű költemény sejteti velünk, hogy a múzsa egy-egy csókja nem mindig eljegyzés; olykor csak szeszélyes játék. Bárhogy legyen, az bizonyos, hogy ly-ránk pár gyöngygyei gazdagabb.
Szabolcska Mihálytól, ki Debreczenben végezvén középiskoláit és a ref. hittani folyamot, tanulmányai folytatására az őszszel Genfbe ment, lapunk mai száma szintén közöl két költeményt és genfi levelet.
• Élet* czimű irodalmi, művészeti, társadalmi és közgazdasági folyóiratot indit meg Katona Lajos, kit vállalkozásában több fiatal író támogat, nem csak mint dolgozótársak, hanem mint kiadók is. A havi folyóirat első füzete január 20-ikán jelenik meg s egész évre 6 írttal rendelhető meg.
Az utazók könyvtára czimű vállalatból (szerkeszti Borostya ni Nándor) ismét három füzet hagyta el a sajtót, a 7—9-ik, melyek Magyarország ismertetését tartalmazzák az utazók számára, leírásokban és képekben. Az egyik füzetben dr. Sziklav János a magyar alföldet, a másikban Bell F. A. Erdélyt, a harmadikban Sternberg Adolf és Sziklay János déli
Magyarországot (Budapesttől Orsováig és Belgrádig) irják le, főkép a vasúti vonalak mentét, mert e füzetek az utazó közönségnek szánvák, melyet a helyi és történeti nevezetességekről igyekeznek tájékoztatni. A képek az Orell és Füssli-féle vállalattól valók és csinosak.
Váradi Antal «Iskarióth» szomorujátékának első kiadása elfogyván, a szerző új kiadást rendezett, melyhez előszó gyanánt Szigligeti Edének az «Is-karióth»-ról irt s annak idején az «Életképek*-ben megjelent hosszabb tanulmányát csatolja. A mű, mely díszes alakban jelenik meg febr. 1 -én, könyvárusi úton nem lesz kapható. Egy példány ára 1 frt. Az aláírások s pénzössszeg a szerző czimére (Király-utcza 72) küldendők január 15-ikéig.
Politikai röpirat. Febronius álnév alatt »Ultra-montanismus és nemzeti állam» czimű politikai röpirat jelent meg Grill Károly könyvkereskedésében. Az elkeresztelési rendelet nyomán a kath. papság és kormány közt támadt viszály bírta rá — írja — a szerzőt, hogy a papi törekvések ellen a nemzeti állam eszméje mellett fogjon tollat, hogy figyelmeztessen, hogy a nemzeti szempontokat — így az iskolai ügyet is — épségben kell tartani minden a vallás szine alatt támasztott törekvésekkel szemben. A fekete radikalizmus ép oly veszedelmes, mint a vörös radikalizmus. A szerző a függetlenségi párt magatartását sem helyesli, mert az szerinto az ultra-montánok malmára vezeti a vizet. A kath. autonómiának nem barátja ; a polgári házasságot buzgón óhajtja. Azt is kívánatosnak tartaná, ha a papoknak nem jutna hely a parlamentben, hanem híveik közt maradnának. Á röpirat ára 80 kr.
Uj vidéki lapok. Több uj vidéki lap kezdi meg most pályafutását. Debreczenben is uj lap indult meg: a «Debreczeni Hírlap*, melynek szerkesztője Gáspár Imre. Programmja szerint minden oldalról független közlöny lesz s vasárnap kivételével minden nap megjelenik és előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 forint 50 krajczár. — Nagyváradon «Magyar Szó* czimen dr. Váradi Zsigmond szerkeszt párton kivüli politikai napilapot. Előfizetési ára egész évre 10 frt. — Szegeden « Vasárnapi czimű szépirodalmi hetilap indul meg He-vessi Jenő hírlapíró szerkesztésében és saját kiadásában ; előfizetési dija egy hónapra 35 kr. — 'Kunsági Hirdetőt czimen Kisújszálláson kereskedelmi, ipari és földmivelési lap indult meg Jámbor Tivadar szerkesztése alatt. A lap hetenkint egyszer jelen meg s napi eseményekkel nem foglalkozik.
A nemzeti színházban az év végén tartott klasz-szikus estéken, melyeken görög stilü és görög tárgyú darabokat adtak elő, a közönséget a valódi görög szellem remeke ragadta meg. Szofokles mellett Ra-cin6 és Göthe görög utánzatai meglehetősen hidegen hagyták, a nagy görög tragikus «Elektra* -ját pedig ismételni kellett, s a második előadáskor a közönség már délelőtt ostromolta a pénztárt. A görög tragikai költészetnek legszebb remeke is az, vonzóbb nz «Oidipusz» trilógia nagy tragikai erejénél. De Jászai Mari asszony művészete is mélyen megragadta a közönséget. Teljes diadalt aratva játszotta Elektra szerepét, ki oly marczangoló ftíj dalommal siratja testvére, Orestes, halálát. Mikor a halottnak hitt Orestes hamvait egy urnában hozzák elébe és elsiratja egy lázas lélek fájdalmával s mikor azon újong, hogy Orestes él, véres boszut fog állani Agamemnon gyilkosain, akkor a közönség a hatalmas ábrázolás igézete alatt állott, s a művésznőt oly taps-riadallal fogadta, mely a ritkaságok közé tartozik. A kihívásnak vége sem akart lenni, a közönség fölállt, kendőt lobogtatott s oly ovácziókkal ünnepelte a művésznő sikerét, hogy Jászai Mari bizonynyal mindig emlékezni fog az elismerés e viharos jelenetére. «Elektra »-t most már többször adják még a színpadon, a hol most is kitűnt, hogy a valódi költészetből évezredek sem tudnak elporlasztani semmit.
egyike volt. Hosszabb bevezetésben világot vet a a munka keletkezésére, Íratásának idejére, végre ismerteti a munka eddigi magyar fordításait.
Az erdélyi közművelődési egyesület nevében Horváth Gyula alelnök és Sándor József főtitkár tanácskozásokat folytattak a földmivelési, kereskedelmi és pénzügyminiszterrel. Az egyesület legújabb akcziói érdekében kérték az illető miniszterek támogatását.
Ezek közt különösen fontos az egyesület kezdeményezésére és páltfogása alatt megalakítandó «Erdélyrészi Kárpát-egyesület,» melynek közgazdasági czélján kívül nemzetpolitikai czélja is van. A miniszterek előzékenységgel fogadták az E. M. K. E. képviselőit. Gr. Bethlen Andnís földmivelésügyi miniszter minden intézkedést megtett, hogy a Kun Ko-csárd gr. 221.(XX) frt alapítványából állítandó algyó->l!/i székely földmivea iskolát még e hóban megnyissák. Baross Gábor kifejtette, miként szeretné* az egyesületnek az egész országra kiterjedő működését az általa megindítandó székely-akcziónál felhasználni. Wekerle Sándor megígérte, hogy addig is, mig a sors-
jdték-kölcsönt megkötik, tőle telhetőleg fogja pártolni az egyesületet. A miniszter a Kárpát-egyesület rendelkezésére bocsátja a borvölgyi elhanyagolt szép havasi fürdőt az ország legkeletibb vidékén, mely eddig a naszódi alap kezelése alatt volt. Sándor József főtitkár az erdélyi Kárpát-egyesület ügyében a fővárosi Kárpát osztálylyal fog még tanácskozni, mert ez uj egyesületnek az ország központjában kell lennie.
K Ö Z I N T É Z E T E K ÉS E G Y L E T E K . A magyar tud. akadémia e hó 5-iki ülésén Hun-
J'alvy Pál elnökölt s két felolvasás volt napirenden. Munkácsy Bernát bemutatta Simonyi Zsigmond
nak «A nyelvújítás és az idegenszerűségek* czimü értekezését. Kifejti ebben, hogy a nyelvújításról való elvi vitának — ha tudna is valami ujat produkálni,
ma már alig van czélja, hanem csak az a teendő, hogy egyfelől a hibás kifejezéseket üldözzük, a melyek még nem gyökereztek meg egészen, másfelől foglalkozzunk tüzetesebben a nyelvújításnak és ujabb irodalmi nyelvünknek történetével. E czélra az értekező egy Kazinczy-szótáron dolgozik, s e végből tett tanulmányai alapján egv Kazinczy idegenszerűségeit tárgyaló terjedelmes értekezést mutat be. Dr. Né-methy Géza mint vendég olvasta föl azután «Cato bölcs mondásai • czimü munkáját. Metrikus fordítását adja benne a •Catonis disticha moralia* czimü tankölteménynek, mely csaknem a legújabb korig egész Európában a legelterjedtebb iskolai könyvek
MI UJSÁG? A király a nagyváradi püspöknek. (") felsége a
múlt évi szeptemberi hadgyakorlatok alatt Schlauch Lőrincz nagyváradi püspöknél volt szállva. Ennek emlékére ő felsége újév napjára Schlauch püBpöknek megküldte művészileg is értékes olajfestésű arcz-kópét, mely koronás keretbe van illesztve.
A német császár színházi reformjai. Vilmos császár rendelete folytán a berlini operaházban jövőben havonkint kétszer meghivott vendégek számára fenn fogják tartani az első' emeleti páholyokat; a vendégek az előadás után együtt fognak maradni a színház csarnokában. A császár is részt venni szándékozik ezeken az estélyeken.
A vatikáni muzeumokban újév óta belépti dijat szednek, mely átlagos számítás szerint évi egymillió lírával fogja gyarapítani a Vatikán jövedelmét. Egy római hír szerint e belépti dijak valószínűleg konfliktusra fognak alkalmat szolgáltatni. Az olasz államtanács elnöke ugyanis hivatalosan felszólította a királyi pecsétőrt, adjon jogi véleményt arról, hogy vájjon a Vatikánnak van-e joga most egyszerre belépti dijakat szedni, holott emberemlékezet óta mindig ingyenes volt a belépés a muzeumokba. A «Fanfulla» értesülése szerint e belépti dijak ügyében interpelláczió lesz az olasz képviselőházban.
A budapesti szabadságszoborra beérkezett pályamüvek biráló bizottsága e hó 6-ikán megalakult. Elnöke Pulszky Ferencz lett, előadója pedig Keleti Gusztáv. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a szobormintákat bemutatja a sajtónak és a közönségnek még a jury ítélete előtt, mert a pályázati föltételekbe az a különös intézkedés volt fölvéve, hogy a szobrokat csak a bírálat után mutatják be a nyilvánosságnak. A zerge-utczai iskolában, hol a szoborminták most egymás hátán állnak, a bemutatásra nem alkalmas a helyiség s ezért vagy az akadémia termében, vagy a nemzeti múzeumban, vagy a műcsarnokban rendezik a minták kiállítását. Ha a műcsarnokra esik a választás, akkor a minták bemutatása csak februárban történhetik, mert addig a téli képkiállítás foglalja el a termeket.
Arany János szobra. Stróbl Alajos szobrásztanár már teljesen elkészült Arany szobrának mintázásával s a bizottság át is vette a gipszmintát, melyet szétfürészelve a múlt héten szállítottak el a Turbain-féle érczöntődébe, a mely tudvalevőleg az aradi vértanuk szobrát is bronzba öntötte. E munkával a gyár májusra elkészül. A művész most a szoborra jövő két mellékalakot, Toldit és Piroskát mintázza, melyekhez a nyáron tanulmányokat tett.
Esküvő. A pozsonyi evang. magyar templomban decz. 30-án vezette oltárhoz dr. Prém József ismert író ós főreáliskolai tanár weideneki Jaeger Szidi kisasszonyt, özv. Jaeger Sándor ezredesné, szül. mindszenti Neszter Mária úrnő leányát. Násznagyok voltak a menyasszony részéről ennek nagybátyja, Josiporich Imre horvát miniszter, a vőlegény részéről gr. Eszterhnzy István volt pozsony megyei főispán.
Régi magyar sir. Szegeden érdekes leletre bukkantak, mely valószínűleg még a pogány időkből származik. Ördög András egy halmot hordatott le feketeszéli szőlőjében s az alatt öt emberi csontvázat és két lócsontvázat talált. A csontok körül különféle ékszerek hevertek: ezüst fülbevalók, ezüst kar-perecz, egy arany gyürü, gombok és ezüstből font mentezsinórok, a milyen alakú a magyar ruhákon
30 VASÁKNAPI ÚJSÁG. 2. SZÁM. 1891. XXXVIII. ÉVFOLYAM.
szokott lenni. Találtak továbbá egy zablát és egy kengyelvasat és vasból készült nyílhegyeket. Miután a pogány magyaroknál szokásban volt az, hogy nyilakat lőttek a sirhalomba, ugy látszik, hogy a domb egy pogány magyar főúrnak, nejének és három szolgájának a sirja, kiket valószínűleg elevenen temettek el. Véleményt eziránt egyelőre a szegedi múzeum igazgatója, Eeizner János fog adni, ki az érdekes leleteket már átvette.
Nyomda-statisztika. Láng József nagyváradi nyomdatulajdonos érdekes statisztikát állított össze a hazai nyomdákról és könyvkereskedésekről a legújabb adatok alapján. E szerint Budapesten van 7!) könyvnyomda, öttel több mint tavaly. Kőnyomda van Budapesten könyvnyomdával kapcsolatban 32. Összesen kőnyomda van 70, önálló 16: vidéken van önálló kőnyomda ü:2. Összesen a magyar korona területén 513 nyomda, a tavalyi 484-hez képest. Ebből esik a Duna jobbpartjára 75, balpartjára 49, a Duna és Tisza közére 69, a Tisza jobbpartjára 36, a Tisza balpartjára 55, a Tisza-Maros szögére 57, az erdélyi részekre, 54, Fiúméra 5, Horvát- és Szlavonországra 34. Könyvkereskedés van. nyomdával kapcsolatban 110, c-ak könyvkereskedés 338, melyek közül van Budapesten 61. Könyvkereskedés Magyarországon összesen 448 van.
—x— Az olvasók figyelmét felhívjuk a mai számban megjelenő Bisenius-féle hirdetésre.
1 2 . — « 6 . — • 3 . —
Figyelmeztetés a «Vasárnapi Újság "előfizetőihez. Lapunk testvéiiapjának, a «Politikai Újdonságok»-nak rendes előfizetési ára egész évre 6 írt. évnegyedre 1 frt 50 kr. A "Vasárnapi Újság» előfizetői azonban egész évre 4, negyedévre 1 írtért rendelhetik meg. A «Politikai Újdonságok" tehát, nem csak aránylag, de általában véve is a legolcsóbb politikai lap az országban s a hetenkint megjelenő politikai lapok között egyúttal a legterjedelmesebb és legtartalmasabb is. Egyik héten másfél, a másikon két egész ivén jelenik meg s e terjedelem lehetővé teszi, hogy az ne csak a j>olitikai, hanem általában az egész közélet nevezetesebb jelenségeire kiterjeszthesse a figyelmet s hétrőlhétre számot adjon mindenről, a mi az egyik számtól a másikig letelt idő alatt a bel- és külföldön fontos vagy érdekes történt. így egészíti ki a napok történetének előadásával a «Vasárnapi Ujság» közleményeit s folyton az események színvonalán igyekszik tar tani az olvasót úgy, hogy a napi lapok rendes olvasása nélkül is ál landóan tájékozva legyen a világ folyásáról. A «Politikai Ujdonságoki)-hoz minden második héten «Magyar Gazda» gazdasági lap van csatolva, mely a mezőgazdaság, állattartás, gazdasági gépismeret, kertészet, szőlőtermelés és pinczegazdaság, baromfitartás, selyemtenyésztés, vadászat, konyha- és háztartás körébe vágó tájékoztató közleményeket s gyakorlati utasításokat, hasznos tudnivalókat közöl a legjobb források u tán mindarról, a mi a külső és belső gazdaságra, annak mellékágai s általában az életmód czélszerü berendezése és kellemessé tételére vonatkozik. A «Politikai Újdonságok* a «Vasárnapi Újság n-gal együtt megrendelve egész hétre ellátják a házat a leggondosabban válogatott olvasni valóval olyan árért, a mely szerény voltával még a külföld kedvezőbb sajtóviszonyai között is feltűnést keltene.
E L Ő F I Z E T É S I F Ö L T É T E L E I N K : egész évre félévre negyedévre
A Vasárnapi Újság — — frt 8.— frt 4.— frt 2.— A Világkrónikával együtt « 10.— « 5.— » 2.50
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok
A Világkrónikával együtt « 14.— « 7.— « 3.50 Csupán a Politikai Újdonságok « 6.— « 3.— a 1.50
A Világkrónikával együtt • 8.— » 4.— t 2.— *
A < Világkrónika*, mint hetilapjaink kiegészítője, a hazai és külföldi általánosabb érdekli eseményeket részletesen ismertető és magyarázó czikkeken és képeken kívül nagyobb elbeszéléseket és regényeket is közöl képekkel illusztrálva, ugy szintén uti rajzokat, nép- és tájismertetéseket, szemléltető jelentéseket a hazai és külföldi közérdekű dolgokról, találmányokról, fölfedezésekről, úgyszintén mulattató közleményeket, közhasznú tudnivalókat, képtalányokat, tréfás feladványokat, stb.
A Világkrónikát hetilapjaink előfizetői félévre 1 frt, negyedévre 50 kr. pótdíjért rendelhetik meg.
Az előfizetések a "Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok* kiadóhivatalába, Budapest, Egye-tem-utcza 4., küldendők.
HALÁLOZÁSOK. Elhunytak a közelebbi napokban: KÓXAÍ LAJOS,
Csongrádmegye volt főispána, ki két év előtt vonult nyugalomba, Budapesten, honnan holttestét Kis-Zomborba szállították.-- DANI NÁNDOR, kúriai biró, ki a 8zabadságharczot is végig küzdötte, 61 éves korában Budapesten. — NÁNÁSSY FERENCZ, Debreczen város egyik érdemes és tekintélyes polgára, a gazdasági egyesület elnöke, a közügyek előmozdítója, 58 éves. —• DEMKÓ JÁXOS, az ország egyik legöregebb lakosa, százöt eves korában, ki már a Napóleon elleni hadjáratokban is részt vett, Székesfehérváron. — MIKSA MIKLÓS, Alsófehérvármegye nyűg. főpénztárnoka, a Ferencz-József-rend lovagja, 83 éves, Nagy-Enyeden.
- HÁM JENÍÍ, földbirtokos és megyebizottsági tag, 32 éves, Gyöngyösön. —NEUMANN KÁROLT, fazekas-varsándi nyugalmazott ev. lelkész, az aradi polgári takarékpénztár igazgatója széles körben becsült férfiú, 71 éves Aradon. — DAVIDOVICS ISTVÁN, g. keleti lelkész, ki tizenhat évig volt híveinek buzgó lelkipásztora, Szentesen. — MAJER KÁROLY, ügyvéd, Nógrádmegye egyik legbuzgóbb bizottsági tagja, nőtincsi közbirtokos, a Szent-László-társulat volt világi alelnöke, élte 61-dik évében, Nőtincsen. — UJVÁRY PÉTER, nyűg. honvédszázados, 73 éves, Pécsett. — SZENDREY JÓZSEF, tekintélyes polgár, 49 éves, Aradon ; ugyanott LEBANOVITS ISTVÁN, adóhivatalnok, 30 éves. — GEISZLER JÓZSEF, kir. ellenőrző főerdész, 58 év., Máramaros-Szigeten. — BOROVSZKY PÁL, mérnök s 1848-9-iM utászhadnagy, Budapesten, hosszú szenvedés után. Bégi családból származott, melynek rajta kivül még négy tagja volt 1848-9-ben honvéd. Egyik fia, Samu, a magyar tudományos akadémia irattárnoka, történettudományi munkáival tette ismertté nevét.— BAPOCH SÁNDOR. Veszprém város képviselő testületének tagja, 83 éves, Veszprémben. — LUKA SÁNDOR, 1848—49-iki honvéd, a hires 11-ik zászlóaljban. Szilágymegye törvényhatósági bizottságának tagja, Ziíahon, életének 60-ik évében. — Dr. BITOÓK ERNŐ, ügyvédjelölt, dr. Bitoók Zsigmondnak, az ügyvédi kamara elnökének fia, törekvő derék fiatal ember, hosszas, sorvasztó betegség után, 26 éves korában, Nagy-Váradon. — STEINBACH VIKTOR, filippopoliszi osztrák-magyar fő-konzul, Kairóban, hová tüdőbajának meggyógyítása végett utazott. — DÖMÖTÖR SÁNDOR, dömsödi kántor, az ottani népiskolának 51 év óta tanítója. Dömsö-dön. — HANTOS NÁNDOR, magyar államvasuti hivatalnok, 54 éves, Budapesten. — JAKOBCSITS IMRE, Szabadka város törvényhatósági bizottságának viri-lis tagja, 76 éves. — BALLAI KAROLY, a debreczeni gymnázium 8-ik osztályának tanulója, özv. Ballai Károlyné egyetlen fia, 18 éves Debreczenben. — ZSILINSZKY KÁROLY, 73 éves, Pécsen. — THURÓCZY JÁNOS, Nyitramegye egykori főügyésze és táblabírája, köztiszteletben élt férfi, 83 éves, Alsó-Kőröskényben. — Dr. MAJEU ÁGOSTON, N.-Várad város volt főorvosa, N.-Váraoon, ugyanott PETROVICS ANRRÁS, városi volt számvevő. — VASZARY ISTVÁN, nyng. városi jegyző, 71 éves. Kaposvárit. — HUDÁK LAJOS ügyvéd, 39 éves, Kassán. —THALY EMÁNUEL, 77 éves korában Budapesten, honnan holttestét Recskre szállították.
MATTYASOVSZKY TAMÁSNÉ, szül. Jámborszky Katalin, Sárosmegye nyűg. főispánjának neje, 54 éves. — Özv. CZIRJÁK ANTALNE, ki 1848-ban, mint Kolozsvár legszebb asszonya, Bemnek a kolozsvári nők nevében diszkardot nyújtott át s később, mert a honvédek számára tépést készített, két esztendei fogságot szenvedett, élte 72-ik évében, Kolozsvárit. — Özv. MUSZY PÉTERNÉ, szül. Moesz Eleonóra, 88 éves, Kassán. — SCHÖN VALÉRIA, Schön Henriknek, az első magyar általános biztosító-társaság lévai főügynök-ségi titkárának leánya, 15 éves korában, Léván. — BACHA LAJOSNÉ, szül. Klára Teréz, a szódói ev. ref. lelkész neje, 22 éves. — Özv. FERENCZY G-YÖRGYNÉ, szül. Tóth Erzsébet, 70 éves, Harasztiban. — PAP ZOLTANNÉ, szül. Magyar Ilonka, ismert fiatal iró s földhitelintézeti tisztviselő neje, ki a tüdővész ellen Berlinben beoltatta magát, 20 éves, Szegeden. — —Özv. RÓNAY JANOSNE, szül. Karácsony Emília, jótékony hölgy, a Budapesten e napokban elhunyt Bó-nay volt főispán testvérónekneje, Rónay János képviselő és Rónay Jenő torontáli alispán édes anyja, 75 éves, Kis-Zomborban. — Özv. FEKETE FERENCZNÉ. szül. Kállay Mária, Heö-Bábán, életének 62. évében. — GÁL ERZSÉBET, Székelyudvarhelyt, életének 25-ik évében, — Özv. KORITSANSZKY ENDBÉNÉ, szül. Márkus Zsuzsanna, 82 éves, Tasnádon. — GESZTESSY SÁN-LORNÉ, szül. Berkovics Mária, törvényszéki biró neje, Zsombolyán. — PAPP JÁNOSNÉ, szül. Varjú Katinka, a szarkói g. kath. pap neje, 23 éves, N.-Váradon. — BOKROS LAJOSNÉ szül. Intzédi Julianna, 70 éves, Kolozsvártt.
Szerkesztői mondanivalók. V a l l a t á s . L á t s z i k b e n n e a t ehe t ség , d e a t á r g y t ú l
ságos sötét, sőt v i ssza tasz í tó s a r abva l l a t á s i s zonyú képébe n e m v e g y ü l s e m m i e m b e r i érzés, a m i a b a l l a d á n a k szán t elbeszélés c se l ekményébe va lódi életet ő n t e n e . M e n n y i v e l erősebb, kö l tő ibb h a t á s a v o l n a a ba l l adának , h a a p a n d ú r n e m vak , érzéket len eszköze v o l n a egy b a r b á r r e n d s z e r n e k , h a n e m saját e m b e r i
szenvedélyével is elő m o z d í t a n á a cse lekvény fejlődését. H a p é l d á u l sze re lmes v o l n a a j u h á s z szeretőjébe s azér t a k a r n á m i n d e n á r o n ba jba k e v e r n i a l e g é n y t s a va l l a tásná l n e m véreb , h a n e m a szenvedély tő l elvaku l t e m b e r vo lna . M e n n y i v e l i ndoko l t abb v o l n a az esetben a l egény e lbujdosása és z s i v á n y n y á létele is , s m e n n y i v e l édesebb vo lna nek i a boszú, m e l y e t a ke zébe k e r ü l t p a n d ú r o n á l lna .
A v á n d o r d a l a . Csak i smét lése a «Nincsen n y u g t o m . . .» kezde tű d a l n a k , me lye t köz l endő ink közé sor o z t u n k .
N e m k ö z ö l h e t ő k : E s z m é n y e i m . — A l o m . — E n vagyok a . . . Szomorúfűz . ..
D é v a . R. L . Az érdekes o k m á n y t legközelebbi szám a i n k b a n közöl jük , s az e rede t i t á t a d j u k az u t a s í t á s é r t e l m é b e n Sz—y K- nak .
SAKKJÁTÉK. 1639. számú feladvány. Bernfeld P.-től Leeds-ben.
A «Yorkshire Countyu tornáján 2-ik dijat nyert .
• m
mi d e f g
VILÁGOS.
Világos indul s a harmadik lépésre mato t mond.
Az 1 6 3 3 . szánm fe ladvány mefrf'ejtése. Salminger J.-től.
M e g f e j t é s . Világot. Sötét. Világos. a. Sötét.
1. Hdő—e7 Kd4—c3 (a) 1. . . . . . . . . . Ha6—b4 (b) 2. Vg5—e3 f Kc3—b4 2. Vg5—c5 f— Kd4—c5 : 3. He7—c6 . . . 3. Hd2—b3 mat .
6. c. 1. . . . Ha6—c7 : (c) 1. . . . Bh4—e4 2. He7—c6 •)•.__ Kd4—c3 -1. Hd2—b3+___ Kd4—c3 3 . Vg5—e3 ma t . 3 . He7—d5 mat
H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : K. J . éa F . H . — Andorfi S. — Kovács J. — Kecskeméten: Balogh Dienes. —
A pesti sakk-kör.
KÉPTALÁNY.
A ((Vasárnapi Ujság» 52-ik számában közöl t képtalány megfejtése: A vadak között.
HETI-NAPTÁR, január hó.
Nap j Katholikus e's protestáns Görög-Orma Izraelita
11V. ». 1 Hygin p. v.|D. 1 Higin 12H. Tacziánvt. Reinhold 13K. Vidor pk. egyh. Vidor 1*8. Bódog áld. vt. Bddog 15 C. Pál remete Mér 16 P. Marczell pk. vt. Marczel 17 S. Antal rem. Antal rem.
30 G Anizia sz. 31 Melánia
1 Január Újév 2 Szilveszter p. 3 Malakiás pr. 4 70 apostol 5 Teopempt
2 3 4 5 6 Schob. 7 SSab.Bo
•oldviltotáa. 3 Első negyed 17-én 7 óra 33-5 pk. regg.
Felelős szerkesztő: N a g y Miklós . (L. Egyetem-tér 6. szám.)
F e k e t e , f e h é r é s s z í n e s s e l y e m k e l m é k 6 0 k r . - t ó l egész 15 frt 65 kr.-ig, méterenként — simán és mintázva (körülb. 240 különböző minőségben és 2000 különféle színben, a l a p p a l s t b . ) szállit r u h á n k é n t és végszámra vám- és viteldíj-mentesen H e u n e b e r g 6 . (csasz. és kir. ndv. szállító) gyári raktára, Z ü r i c h b e n . Minták postafordultával. Levelekre Svijczba 10 kr.-os bélyeg ragasztandó.
2. SZÁM. 1891. xxxv rn . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSAG. 31
Legjobb és Leghirnevesebb Pipere Hölgypor
^ PARIS
Kulonleres Rlispor • MUTTAL VEGYÍTVE
ILLATSZERÉSZ, 9 rue de la Paix, 9 — PARIS.
A .Frankl in-Társulat t kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható :
Arany Kincstár Nélkülözhetlen tanácsadó minden család és háztartás számára
Szerkesztette B e n i c z k y I r m a .
Ára fazve 80 kr., kötvel 1 forint.
A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten, (Egyetem utcza i. sz.) megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:
SZEMEREI SZEMERE PÁL MUNKÁI. SZÜLETÉSE SZÁZADOS EMLÉKŰMEPÉNEK ALKALMÁBÓL
KÖZREBOCSÁTJA
A K I S F A L D D Y - T Á R S A S A G .
SZERKESZTI
S Z V O R E N Y I J Ó Z S E F .
A három kötet ára 6 fit — A három kötet esak együtt kapható.
T A R T A L O M .
I . k ö t e t : Szemere Pál élete. — KÖLTEMÉNYEK. / . Dalok, xonettek, rokonfélék. Dalok azoknak, a kik szeretnek. Lemondás. Barátság és szerelem. Veszteség. Epedés. Vád. Hűség. E l ne felejts. Éjjeli. Violakoszorú. Viszontlátás. Keserv. Panasz. Csüggedés. Kemény. Szövetség. Házi boldogság. Az ér mellett. Emlékezés Elizára. Midőn az est.... Titkos vidék. Sonettek. Emlékezet. Boldog pár. Himfy. Kemény. Eeho. Bájviola. Zsengék és közép-időszakiak. Csalfa remény. Ámor. A Grácziák éneke. Andalgás. Huss. A tavaszhoz. — II. Hazafias versek, epistolák, vegyesek. Honunk czímere. Bálványozás. Zrínyi. Gr. Teleky László felett. Óda Lónyay Gáborhoz. Vida Lászlóhoz. Vitkovics Mihály névnapjára. A világ felosztása. Mese (Vitéz és Révai). Gunyoros versek. Osztály. A magyar Pegazus. A lant. Kovács Józsefhez. Gnómák, emlekversek. Az emberi élet korai. Horvát Istvánhoz. Szemere Albertné emlékkönyvébe. Másod gyermek. Vachott Sándorhoz. Halál. Gr Rádayné emlékkönyvébe. Csokonai halálára. Sóhaj a sírból. Orvosomhoz. Kazinczy Gábor emlékkönyvébe. Egy hölgy bibliájára. Karolin. Fiatal özvegyhez. Vallomás. Búcsúzó. Aratáskor. Gondolatok. Hullonyok. Quaipelaquissagomra. A dal születése. Találós mesék. — III. Tanköltemények, közbeszólások. 1. Költészet, Dal. Tandithyramb. Közbeszólás. Kulacs- és dal-ítész. Költészet és dalmű. Költészet és beszélymű. Költészet és nemzeti színházunk. Költészet és színmű. Költészet, szinmű és Thespis. Költészet, színmű és Shakespeare, a színész. Költészet, színmű és Shakespeare, a költő. Költészet, színmű és nemzeti színészetünk. 2. Töredékek a tFóti dalrat szóló Tandithyrambból. Bordal. Lakoma s a költész. Fölfelé megy borban a gyöngy. Törjön is mind ég felé. Testet éleszt. Bor. Dicső hal. Víg pohár közt édesebb. Hejh galambom, szőke bimbóm. Volna szívem, felszökelne. Venni tőled vagy szerelmet, vagy. Hejh barátom, honfi társam. Borban a gond megbetegszik. Bort megiszsza m a g y a r ember. Rajta társak, há t igyunk. A legelső magyar ember a király. Öröm. Minden ember legyen ember. Ellenség, vagy áruló, ki hont t ipor. S most hadd forrjon minden csepp bor. Hű egyesség tartsa össze fiait. Szent hazánk! Megfizettük mind. Berekesztés. — IV. Drámai költemény. Zrinyi, tragoedia őt felvonásban. — V. Elbeszélések. A hivatal. Történet, levelekben. Davy. — Függelék. VILMA KÖLTEMÉNYES ÉS PRÓZAI DOLGOZATAIBÓL. Dalmüvek. Barátnémhoz. Boldogítóim (sonett). A holdhoz. Ugyanahhoz. Egy barátné feltalálásakor. Palimhoz. Tanács. A borhoz. Palim névnapjára. Virtus, a ki t éged . . . Viszontlátás. Fohász. Bájviolához (sonett). Elbeszélők. Rozika. A farkas-nemzetség. Tyúkom-búkom. Prózaiak. Erő és szenvedés. Levél Kölcseyhez. A szerkesztő jegyzetei.
I I . k ö t e t : SZÉPTANI FEJTEGETÉSEK, BÍRÁLATOK, PRÓZAI VEGYES DOLGOZATOK. — I. Dalverseny és magyarázat. Tárgy és nyelv a költésben. Mű és élv. Búcsú. Megelégedés. Erdei lak és Petőfi. Remény. Kazinczy Ferencz. Nagy legény baja. Nagylegény szent baja. Kis leány legénybaja. Maga a kis leány. Vadvirág. Éiettusa. Juhásztusa. Boldog házaspár. Vagy és élv. Örümnyilatkozat. Emlékezet. Szívandalgás. Dithyramb-féle. Orömvilágosság. Töredék. Hedvig. Szép Ilonka. Szózat. Dalok a hazáról. — II. Széptani bírálatok. Recensio (.Tövisek és Virágok.). Eredeti magyar Románok. A Charthausi. Széptani ötletek, eszmélkedések. — III. Prózai vegyes dolgozatok. Esz-mélkedők: Aphorismák. Nemzetiség. A honszeretet költészetünkben. Házasélet. Értekezik : Észrevételek Arcadiáról. A műfordításról. A tudom, perekről s a tollharczokról. Kivonat s egyszersmind bírálat az avulni kezdő s a nagyon ujítgató Írásmódról. Nyelvészetiek : A nyelv eredete. Schlegel Frigyes princípiumai a nyelvek és azok eredete felől. A közönséges (egyetemes) nyelvtan. A jottograph és ypsilonista. A h betű nyelvünkben. Gáncsolt szók. «Tökély.. Lovag- és pórnyelv. Az ik végzet igéinkben. Birálat és rokon: Az «Uj Ho lmi , kritikai megltéltetése. A philologus és nye vünk géniusza. A Kölcsey- és a Vályi-Nagy-féle Homérforditás ügyében. Észrevételek Bloch Móricz «A héber költészet rövid rajzolata, ez. értekezésére. Életrajziak: Nemes Trat tner Jánoshoz az Elysiumban. Fáy András. Pályaismertetési adatok. A szerkesztő jegyzetei.
I I I . k ö t e t : Levelek: Kazinczy Ferenczhez (100). Kölcsey Ferenczhez (100). Berzsenyi Dánielhez (2). Horvát Istvánhoz (5). Helmeczy Mihályhoz (2). Lónyay Lászlóhoz (1). Döbrentey Gáborhoz (2). Horváth Endréhez (1). Guzmics Izidorhoz (8). Tatay Jánoshoz (1). Almásy Balogh Sámuelhez (1). Br. Eötvös Józsefhez (1). Szemere Bertalanhoz (2). Garay Jánoshoz (1). Bártfay Lászlóhoz (2). Ozv. Kölcsey Adámnéhoz (3). Szalay Lászlóhoz (1). Gr. Dessewffy Józsefhez (1). Pap Endréhez (Töredék. 1). Schedel (Toldy) Ferenczhez (4). Br. Barkóczy Ferenczhez (1). Petőfi Sándorhoz (1). Szvorényi Józsefhez (3). Kazinczy Gáborhoz (4). Mindszenty Gedeonhoz (1). A szerkesztő jegyzetei.
A törvényhatósági közigazgatás A fennálló törvényekből és rendeletekből rendszeresen összeállította
GBÜNWALD BÉLA. Eliő rész: A közigazgatái feladatai.
I. kötet: A közigazgatás és a személyi élet. II. kötet: A közigazgatás és a gazdasági élet.
i n . kötet: A közigazgatás és a gazdasági élet (folytatva;. — A közigazgatás és a társadalom. — Gyámi és gondnoksági ügyek. — Igazságszolgáltatás. — Katonai ügyek. M á s o d i k ré»z : A k ö z i g a z g a t á s k ö z e g e i a t ö r v é n y h a t ó s á g k ö r é b e n
I V . kö te t , (befejező): A község. — A t ö r v é n y h a t ó s á g i j ogga l f e l ruházo t t vá ros . — A v á r m e g y e .
H a r m a d i k , b ő v í t e t t é s j a v í t o t t k i a d á s .
Ara fűzve 12 frt.
A négy kötet csak együtt kapható .
A KRIEGNER-fele
ACATIA-SZAPPAN kellemes habzása, rendkívül kedves illata és nagy tartósságánál fogva, ma a legkedveltebb pipere-szappan. 1 drb 5 0 kr., 3 drb
dobozban 1 frt 4 0 kr.
Acatia-arczcréme pár heti alkalmazása egészen uj , üde, gyermekded arezbőrt idéz elő. 1 üveg ára 1 frt. Meglepő hatású külön szer csnz , k ö s z v é n y s k i f i o z a m i t á s i d a g a n a t o k n á l , továbbá csúzos f e j - é s f a l s s a g g a t á s o k n á l a
REPARATOR. A budapesti Szt-Rókus kórház statisztikai kimutatása szerint a Reparatorral ott 136 kísérlet tétetett, a melyek közt 7 esetben javulás és 130 esetben teljes gyógyulás éretett el. Kapható posta utján gyógyszertáramban éa az összes gyógyszertárakban. Ara egy nagy
üvegnek 1 frt, kis üvegnek 50 kr.
Krieg-ner Gyfwjry gyógysz. a „Magyar koroná"-hoz , Budapes t , Kálvin- tér .
MAGYARHON ELSŐ. LEGNAGYOBB ES LEGJOBB HÍRNEVŰ ÓRAÜZLETE. '
fov&L PA. «* • .W, ' I
:,ÉKSZEREK 10-éviJótállással l RÉSZLETFIZETÉSRE
Képes árjegyzék bérmentve. Javítások pontosan eszközöltetnek.
^ii^>tí^Sha^£heSb^>^^>^?^i>^ih^>-^^^'i^^^-^ ?• d&dS>ífet̂ >ábdS><1fe<ffi>SI
A <Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapha tó :
DOMANOVSZKI ENDRE.
1 renaissancekori bölcsészet története. Ára fűzve 4 frt.
Tartalom: Visszapillantás a scholastika bölcsészetre. — Szükségképpeni volt, hogy a scholastikára más bölcsészet következzék. — A renais-sance kora. — A renaissance korának bölcsészete. -— Az itáliai új-plato-nismus. — Aristoteles hívei. — A humanisták mint bölcsészek. — Itáliai
természetphilosophia. — Politikai irók. — A franczia skeptikusok.
FALUSI GAZDA NAPTÁRA a z 1 8 9 1 - d i k é v r e .
A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanítók számára. Szerkeszti
KOVÁCSY BÉLA •Gyakorlati mezőgazda* szerkesztője.
Huszonhetedik évfolyam. Ára fűzve 80 krajezár.
85 krnak előleges (postautalványon) beküldése után bérmentve küldetik meg.
TARTALOM : Naptári rész. Szerk. Tóth Miké S. J. tanár. — Kamatszámítás. — Bélyegekről. — A jó gazdálkodásnak hármas-próbája. — Elágazó árpa (I ábrával). — Tejszállitók figyelmébe. — Egy uj szóló-betegség (2 ábrával). — A vetőmag tisztasága. — Hogyan szoktassuk le a rúgásról lovainkat (1 ábrával). — Egynémely mesterséges takarmány hamisítása. — A gyümölcs leszedése, csomagolá a és szállítása (14 ábrával). — Mily körülmények között vethető egy és ugyanazon növény többször egymásután. — A szőlő trágyázása. — Olcsó és czélszerü jégkunyhók (2 ábrával). — Védhetjflk-e betegségek ellen állatainkat gyógyszerekkel ? — Méz-szüret. — Önmagukat szopó és magukat fejni nem engedő tehenek (ü ábrával). — Hogyan, miként védjük vetéseinket a fagy ellen. — Szer szopós és rúgott borjuk hasmenése ellen. — A házikert kerítése mellett levő tér legczélszerübb kihasználása (7 ábrával). — Néhány szó a zöldtakarmány-félék etetéséről. — A csikó-nevelésről. — Sertésbetegségek. I. A sertések himlője. II. A sertések borsóka-kórja (3 ábrával). III. A sertések trichinosisa (fonalócz-kórja) (3 ábrával) Arepcze termeléséről. — A répa-vetésről. — Orr-karikák alkalmazása szilaj bikáknál (2 ábrával.) — Melegágyak készítése és azok kezelése. — Állattenyésztés és állatápolás. — A Bennigsen-féle iszapoló készülék (1 ábrával.) — Korai őszi baraczktermelés. — Egyszerű zsáktartó (1 ábrával). — Az aszfalt szerepe a gazdaságban és háztartásban. — Vegetatio és nedvesség. — Havi teendők emlékeztetője, _ A Magyarországon tartatni szokott országos vásárok jegyzéke. — Hirdetések.
32 VASÁRNAPI TJJSAG. •2. SZÁM. 1 8 9 1 . XXXVIII. ÉVFOLYAM.
BISENIUS, BíaGJöj I.j S I J N G E X I Ö T R . 11.
Kérem a czímre ügyelni!
A birodalom legnagyobbszerü díszitménytelepe. TT-j I Füzértáncz (Cotillion) rendjelek érczbö], csillagok és keresz-'•'J ' tek, a valódi briliánthoz hasonló, pompás ragyogással; dbjok 3 krajczártúl följ. E r e d e t i f i i z é r t á i i c z - m e g l e p e t é s "hóesést. Éghetetlen (nem papirdarabkákból álló); kisebb helyiségeknek 50 kr. egész 2 frtig, nagyobb bálokra 5 frtig; szagtalan színes effect-lángok, füzértáncz-ngnrák megvilágítására, dbjok 10 kr.-tól följ. L e g ú j a b b hatásos díszítések táncztermek számára, tréfás és álarczos alakok, több mint ) méter magasságban, dbjok frt 2.50. F ü z é r t a n c z - t o u r o k , 75 kr., 1 frt 20 kr. s följebb. Á l a r c z o s j e l m e z e k papírból, vászon-varrásokkal, urak é- hölgveknek, frt 1.50. S z ö v e t - j e l m e z e k frt 4.30 és följ. A l a r c z o k , dbja 6 kr., és följ. E r e d e t i t r é f á s f ö v e g e k , dbja 5 kr. és följebb. C s i n o s f t t s é r t á n e s - b o k r é t á k művirágokból, dbjok 4 és 10 kr., s följ. P u k k a n ó c z u k o r k á k , szép kiállít., tréfás föveget tartalmazva, dbjok 4kr . s följ. G y a p j ú - p a r ó k á k frt l.-25-töl, s z a k á l l 10 krtól följ. B á l i d i s s i t m é n y e k elismert legizlésesebb kiállítása.
Á r j e g y z é k e k i n g y e n .
NB. Kérem figyelembe venni, hogy nem bírok sehol fiókkal.
Ara frt Naptárral
Itt 3.75.
1 nagy krach!!! N e w - Y o r k és L o n d o n , az európai szárazföldet sem nem
hagyták érintetlenül, s egy nagy ezüstnemü-gyár kénytelen volt egész készletét, a munkaerő csekély kárpótlása mellett, elajándékozni.
Én vagyok fölhatalmazva e megbízás keresztülvitelével. A j á n d é k o z o m tehát mindenkinek, akár g a z d a g , akár s z e
g é n y , csupán 6 f o r i n t 6 0 k r . kárpótlása mellett, a következő tárgyakat, és pedig:
6 db legfin. asztali kést, valódi angol pengével, 6 db amerikai patent-ezüst villát, egy darabból, 6 db amerikai patent-ezüst evőkanalat, egy darabból,
12 db amerikai patent-ezüst kávéskanalat, egy darabból, 1 db amerikai patent-ezüst mártás-szedőt, egy darabból, 1 db amerikai patent-ezüst tejszedőt, egy darabból, 6 db angol Victoriafindzsát, 2 db hatásos asztali gyertyatartót, 1 db téaszűröt, 1 db legfin. czukorhintöt.
42 db összesen. Valamennyi fönn elősorolt tárgy előbb 40 frt volt, s most azok
6 f r t 6 0 k r . csekély áron kaphatók. Az amerikai patent-ezüst egész minőségében fehér fém, mely ezüst-színét 25 évig megtartja, s erről kezesség nyujtatik. Legjobb bizonyíték arra, hogy e hirdetés nem alapul szédelgésen, az, hogy ezennel nyilvánosan kötelezem magamat, mindenkinek, a kinek az áru nem tetszik, az összeget minden kifogás nélkül visszaküldeni.
Szállítást csupán posta-utánvét vagy az összeg előzetes beküldése mellett, eszközöl
Perlberg P. ügynöksége az egyesült amerikai patent-ezüstáru-gyárak részére,
Bécs , II . , Rembrandts tr . 3 3 . W K ü l ö n ö s e n a j á n l h a t ó a h o z z á v a l ó t i s z t í t ó p o r . 1 i l o b o z , h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l e g y ü t t , 1 5 k r . ~V8
Hirdetések felvétetnek a kiadó hivatalban Egyetem-utcza 4.
Ébresztő-óra a n k e r - s z e r k e z e t t e l és éjjel v i l á g í t ó s z á m l a p p a l . Magassága
18 centiméter nickelezett ércztokkal
M A Y E R E M I L óragyári raktára,
Bécs, ]., Bauernmarkt 12. szám. Gyári árlap minden fal i-
és zsebóráról ingyen.
Ni B C3
„Nincs többé fejfájás" D. GOTZ
M1GRAINE-PORA huszonöt év óta egyoldalú, idegei, rheuma-szerü, sőt gyomorból származó fejfájás ellen a legjobb sikerrel használtatott, mit több ezerre menő köszönet-nyilvánítás bizonyít.
Utolsó időben a
MADRIDI UDVAR feltűnő eredménynyel basznalta. 1 doboz ára használati utasítással 2 frt, 1 kis próba-doboz használati utasítással 1 frt. Eredetiben kapható csakis egyedül F á y k i s s J ó z s e f „ n a g y K r i s t ó f ' - b o z czimzett gyógyszertárában, továbbá Török Józsefnél, király-u. 12, Thall-mayer és Seitz és Kochmeister F. uraknál.
Különös figyelemre méltó 1? —
A hírneves l>r. Porti-féle sebtapasz
mely rendkívüli gyógyereje, eloszlató, érleld s fájdalmat csillapító hatása által leggyorsabb legbiztosabb és egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű bajokban. Egy csomag ára SO kr. nagyobb csomagé 1 frt. használati utasí
tással együtt postán küldve SO krral több. Központi küldemenjrazö raktár B u d a p e s t e n :
T Ö R Ö K J Ó Z S E F fyóS-yszerész urnái * w * " v w w ""* "** •"• Mraly-utcza l a . s í .
B é c s b e n : Pleban Xav. Ferenci a régi cs. k. tábori gyógyszertárában, Istvántér 1. sí. , Dr. Girtler gyógysiertárában, Freiung 7. sz., Scharrer Konrád gyógyszertárában, Inariahilferstrasse 74. sz., Fritz G. és R., Bráunerstrasse 5. sz., Raabe Bruno I. Báckerstrasse 1. Droguistáknál. Prágában: Furat József gyógyszertárában, Poric 1071. Gráczban : Nedwed A. gyógysz. a Múrtéren. Budapes ten : Fáykiss József gyógyt. a • nagy Kristóf'-hoz. Ibos N. gyógyszertárában, V. ker. Nádor-utcza 3. sí. Buday E. városi gyógyszertárában, városliáz-tér 9. Pillich F. gyógysz. Dorottya-utcza 9. sz. Urbánn J. király-utcza 93. sz. Kriegner György Kálvin-ter. Barna Zsigmond marokkói utcza 2; továbbá Tballmayer és Seitz, nádor-utcza 10. Kochmeister Fr. utódainál, nagy korona-utcza 32, Neruda Nándor, hátvaniutcza 7. sz. Droguistáknál. Telkessy J. udvari gyógyszerész a várban. Vlassek E. gyógyszerésznél a Krisztinavárosban, Jánostér. Dr. Szabó B. gyógyszerész Viziváios, fo-utcza. Moldoványi J. gyógyszerésznél, Víziváros, ío-utcza. Eiszdorl'er G. gyógysz. Tabánban (Ráczváros) Palota-utcza ós Dévay, Szőllösy J, gyógytárában, Krisztinaváros, Karácsonyi-u'cza sarkáu. Á o s o n : Kratochvill József. Aradon: Rozsnyai M. és Scháffer A. gyógysz. B a l a t o n - F ü r e d e n : Orbán J. Balassa-Gyarmaton : Cservenyák Gy. és Herepey K. B.-Csabán: Varságh B. Berettyó-Újfalun : Tamássy Géza. Debreczenben: dr. Rotbschnek V. E., Tamássy K. Göltl N., órvényi 0., Mihalovits István és Muraközy K. Dnna-Pöldváron : Nádhera P. E g e r b e n : Köllner Lörincz gyógysz. E p e r j e s e n : Krivoss Gy. Kora V. és Mákoviczky J. Érsekújváron : Conlegner J. Eszéken: Dienes J. G. és Dávid Gy. gyógyszertárában. Gyöngyösön Mersits N. és Barnch J. Győrött : Lip. póczy M. s Stirllng K. H.-Hadházon : Farkas 0. Huszton : Keresztes J. és Schmidt K. J á s z b e r é n y b e n : Merkl J. Kalocsán : Horváth K. Kaposvárot t : Czollner V. es Babochay K. Karozagron Báthory B. Kassán : Megay G. és Wandraschek K. Korláth F. Késmárkon: Gener-sich G. A. Kis -Várdán: Khudy J. Komáromban: Schmidthauer A. Kírchner M. és Kovács Arisztid. IiÓTán: Medveczky S. I iosonczon: Kircbner D. és Pokorny L. Mező-Kövesden: Fridély B. Mező-Kászonyban: Rátz Gy. Mezö-Kovácshá ián: Kiss P. M i s k o l c i o n : valódi minőségben csak Dr. Szabó Gyula és Ujházy Kálmánnál kapható. N. -Becskereken: Kovács S. Nagy-Kanizsán: Prager Béla. Wagy-Károlyban : FUleky P. Kagy-Korösőn : MUller 1. N.-Szombaton : CsepcsányiB.K.-Váradon: HuzellaM., Molnár J. és Heringh S. Kyir-e g y h á z a n : Korányi J. Szopkó Alf. gyógysz. és Kovács S. Nagy-Kál-lon : Hvezda K. P a k s o n : Malatinszky 8. P é c s e t t : Sipficz J. P o zsonyban: Erdy István. Pntnokon : Fekete N. Rimaszombaton : Hamalliár K. Rozsnyón Póscb J. gyógysz. örökösei és Hirsch J. N. S.-A.-Ujhelyen: Zlinszky J. Sopronban: Gráner J. S ü m e g e n : Stamborszky L. Szathmáron ; Bossin J-. Dr. Lengyel M. és Literáty E. Szarvason: Barts E. S z e g e d e n : Kovács A. utóda Keresztes S., Barcsay K. és Bokor A. Sz . -Pehérvárot t : Dieballa Gy. és Kovács M. Széke lyh idon: Szabó J. S z e n t e s e n : Várady L. és Podhradszky L. Szolnokon : Kecskéssy F. Szombathe lyen : Rudolf A. Tarpán: Honó I. Tentesvárot t : Jahner C. M. belváros; Jacbner R. gyárkui-város. T é c s ő n ; Ágoston Gy. T.-Újlakon : Roykó G. Tokajban: Czigányi B. T o l n á n : Gömbös L. T o m a l i j á n : Drszinyi Zs. Ungvá-r o t t : Bene L. Lám S. Hoffmann B. Krausz A., Speck J. és Lukovics M. Vaálon : Frischmann F. Varannón: Gaál S. Veszprémben: Feren-czy K. és Szili Horváth P. V i l l á n y o n : Csató Gy. Gyula. Z i lahon: Unger G. Zirczen: Tejfel J. Erdé lyben: B r a s s ó n : Jekelius N. Deésen : Róth P. Pogarason -. Gleim R. Kolozsvárt t : Valentini A. Gundhardt A. Wolf J. és Dr. Ember Bogdán. Kezdi -Vásárhelyen: Kovács F. M.-Vásárhelyt : Bucher H. XT.-Szebenben: Molnár J. C. Szeps i -Szent-Györgyön: Beteg B., Ötves P. és Barabás F. Szászvároson : Graffius J. Vajda-Hunyadon: Dr. Juchó F.
Ezen kitanít hatású, nem eléggé ajánlható gyógytapasz készítője PORTI LÁSZLÓ. Lak. : Budapest. I. k., Nándor-uteza 3 .
*-* PSERHOFER J. tótu „az arany bir, almához"
Fértisztitó labdacsok, rég ismert, könnyen oldó házi szer, ezelőtt e g y e t e m e s l a b d a c s o k neve alat t ; ez utóbbi nevet teljes joggal megérdemlik, mivel csakugyan igen sok oly betegség létezik, melyben e labdacsok csodás hatásukat fényesen bebizonyították.
Évtizedek óta ezen labdacsok általában igen el vannak terjedve, számtalan orvos rendeli azokat, s alig akad család, melyben e kitűnő háziszerből ne volna egy kis készlet.
Singerstrasse 15. 1 d o b o z 1 5 l a b d a c s c s a l 2 1 k r . , 1 t e k e r c s
6 d o b o z z a l 1 f r t 5 k r . , bérmentetlen utánvét melletti megküldéssel 1 f r t 1 0 k r .
A pénz előleges beküldése mellett, bérmentes megküldéssel együtt 1 tekercs labdacs 1 forint SJ5 kr., 2 tekercs 2 frt 30 kr., 3 tekercs 3 frt 35 kr., 4 tekercs 4 frt 40 kr., 5 tekercs 5 forint 20 kr., 10 tekercs 9 forint 20 krajczár.
(1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szót.)
Kéretik határozottan PSERHOFER J.-féle „vértisztitó labdacsokat" kérői, s a r r a ü g y e l n i , h o g y a d o b o z o k t e t e j é n l e v ő f e l í r á s m i n d e n d o b o z o n a h a s z n á l a t i u t a s í t á s b a n
l á t h a t ó P S E R H O F E R J . n é v a l á í r á s s a l e l l e g y e n l á t v a é s p e d i g v e r e s n y o m á s b a n .
Fagy-keskeny
laczk 50 kr.
P S E R H O F E R J . - t ó l . 1 tégely 40 kr., bérm. megküldéssel 65 kr.
hurut, rekedtség. görcsköhögés stb. ellen. 1 pa-
-balzsam, utifű-nedv,
kr.
Amerikai köszvéuv-kenócs,. Por lábizzadás ellen. Golyva balzsam, Élet-essenczia (prágai cseppek),
frt 20 kr. t doboz 50 kr., bérm. megküld, mellett 75 kr.
1 üregese 40 kr., bérmentes megküldéssel 65 kr.
meg-F, rom
lott gyomor, rossz emésztéT ellen. Egy üvegese 22 kr.
Az i t t felsorolt készítményeken kivül valamennyi az
Angol csoda-balzsam, Fiaker-por, Tannochinin - hajkenőcs,
1 üreggel 50 kr., egy kÍB üveggel 12 kt.
köhögés stb. ellen, 1 dobozzal 35 kr., bérmentes megküldéssel 50 krajczár.
P S E R H O F E R J . - tó l ; a legjobb
hajnövesztő szer, 1 szelencze 2 frt. V f l r i / a i a m a e T i n a t ' 7 STEÜDEL tanártól, sebek, L g I t l ü l i l t j d l U | H l ^ / i , daganatok stb. ellen jónak
bizonyalt háziszer. Egy tégely 50 krajczár, bérmentes megküldéssel 75 krajczár.
Egyetemes tisztító só, Kitűnő háziszer megzavart emésztés minden következményei ellen. Egy csomag ára 1 forint. 4304
ausztriai lapokban hirdetet bel- és külföldi gyógyászati
különlegesség készletben tartatik, s minden esetleg raktáron nem levő czikk kívánatra pontosan s legjutá-
nyosabban beszereztetik. t»T" P o s t a i k ü l d e m é n y e k az összeg beküldése mellett, nagyobb megrendelések
utánvétel mellett is, a leggyorsabban eszközöltetnek. A p é n z e l ő l e g e s b e k ü l d é s e m e l l e t t (legczélszerüb-
ben postautalványnyal |, a v i t e l d í j s o k k a l k e v e s e b b e k e r ü l , m i n t u t á n v é t e l m e l l e t t v a l ó k ü l d é s n é l .
A fiianebbi különlegességek kaphatók Budapesten is, Török József gyógyszertárában, király-utcza 12. szám alatt.
K i t ü n t e t v e számos mezőgazdasági k iá l l í táson.
El i smerések jockey-clubboktól .
KWIZDA cséslí.szaliau.reSlÍM01SfflÍ|a
(mosóvíz lovaknak) 1 palaczkkal 1 írt 40 kr.
KWIZDA
l ovak , s z a r v a s m a r h á k és j u h o k n a k \ doboz 70 kr. \ doboz 35 kr.
rlHizdil erŐ-tápluléka l o v a k é s s z a r v a s m a r h á k n a k . — Ládikában á 6 frt és 3 frt, s dobozokban á 30 kr.
Kwizda lÓpata-VaSelinje ( p a t a - f e n t a r t ó s z e r ) . — Egy szelenczével 1 frt 25 kr.
KwÜda p a t a - r á g á s a ( m e s t e r s é g e s p a t a s z a r ú ) . — í rúd 80 kr.
kwizda sertéspora, a h í z á s e l ő m o z d í t á s á r a s a lefogyott állatok fölsegitésére. Nagy doboz frt Í.26, kicsiny 63 kr.
Kwizda lUOSÓSZappailja h á z i á U a t o k s z á n i á r a . -Egy darab 40 kr., kis Bzelencze SO kr., nagy szelencze 1 frt 60 kr.
Kwizda nyeregSZappailja, a n y e r e g é s b ő r s z e r s z á m t i s z t í t á s a , f é n y e s i t é s e é s í ö n t a r t á s á r a . Egy szelencze 1 frt.
Az utánzásoktól való védekezés szempontjából ügyeljünk a f önnebbi védjegyre.
Kwizda Ferencz János, ker. gyógyszerész K o r n e n b u r g b a n , B é c s m e l l e t t ,
a cs. és kir. osztrák és a kir. román udvar szállítója, állatgyógyszerekre nézve.
Föletét a Magyar királyság számára B u d a p e s t e n Török József gyógyszertárában.
N a g y b a n és k i c s i n y b e n kapható a gyógyszertárakban és drogistáknál.
Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, Egyetem-utcza 4. szám.)
3. SZÁM. 1891. B U D A P E S T , J A N U Á R 18. XXXVIII . ÉVFOLYAM.
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt }egész évre ' fél évre „ 6 «
Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG j ***** *™ 1 félévre ...
® f r t 1 Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK | «*** **** % ** •4 • (félévre _ 3 *
Külföldi előfizetésekhez a postaílag meghatározott viteldíj is csatolandó
MUNKÁLATOK AZ ALDUNAI SZORULA-TOKNÁL ÉS A VASKAPUNÁL.
TÁJKÉPI szempontból nem egyszer foglalkoztunk már e lapok hasábjain azzal a vadregényes, gyönyörű vidékkel, melyet az or
szágot egész szélességében keresztül szelő fejedelmi Duna ott, a hol hazánkat elhagyja, az általa keresztül tört hegyekkel, meredek sziklafalak közé zárt szorulataival és zuhatagaival s alól, már túl a magyar határon, a Vaskapunak nevezett sziklamederrel és sellőivel mutat.
Ezúttal nem kívánunk kiterjeszkedni e vidék tájképi szépségeire, hanem tisztán gyakorlati
szempontból tekintjük a Dunának ezt a szakaszát, úgy, a mint azt a műszaki tudomány is nézi, mely a táj festői bája iránti minden tisztelete mellett sem habozik kimondani, hogy a Duna, a nyugat és kelet forgalmát közvetíteni hivatott e leghatalmasabb vízi út, oly természeti akadályokkal van e helyen tele, melyeket továbbra is megtűrni merénylet volna nem csak Magyarország s a dunamelléki többi államok, hanem egész Európa közlekedési érdekei ellen.
Különösen pedig akkor, midőn már annyi milliót fordítottunk arra, hogy a Dunát egész mentében megszabadítsuk minden hajózási akadálytól, mikor már szabályoztuk a főváros körül,
mikor Dévény és Duna-Eadvány között, a Csallóköz mentén, továbbá Győr mellett s Grönyőnél az óriási szabályozási munkálatok már-mái-befejezésükhöz közelítenek: az ezekre fordított áldozatok részben mind meddők maradnának, ha az Al-Dunán és a Vaskapunál meghagynék az akadályokat, melyek miatt itt a hajózásnak az év igen nagy részében egészen szünetelni kell s máskor is csak csekély járatú hajókra való költséges és nagy idővesztésbe kerülő átrakodás mellett tartható fönn.
Es nem szabad elfelednünk, hogy Ausztriában, hogy Németországban már esztendők óta hatalmas mozgalom dolgozik azon, hogy a Duna
Bac
queh
em, o
szt:
Lud
vigh
Gyu
la,
n
ILii
liÍ-
/lri
'»,ll
nA
.
Jaka
bffy
, fö
ínpá
n.
Baro
BB G
ábor
,
Milo
vano
vioa
, K
zurb
OH
Ztál
y-
Nen
adov
icB,
A miniszterek és kíséretük a szabályosáéi vállalatok munkás-telepénél. — Klüsz György pillanatnyi fényképe után.
A V A S K A P U S Z A B Á L Y O Z Á S I M U N K Á I N A K M E G K E Z D É S E .
Wal
land
t, m
űsz
aki
taná
cson
.
Ifj,
SzÖ
gyón
y ta
nu
ló,
a kö
zön
képv
isol
Őjf
t.
Gr.
Swip
áryG
yula
,
Joau
ovio
s, M
/t'r
b kö
/.ii
iuii
ku-
niin
iwzt
er.
Báró
Thü
mm
ell,
iH'tg
rádi
oH
ztrá
k-m
ii^y
ar
köve
t.
Recommended