Az emlékezet – „a múlt jelene”

Az emlékezet – „a múlt jelene”

A kollektív emlékezet esete a múlttal

A névadókról A görög múzsák – Musae Mousai =

rajongás (mánia) Három értelme alakult ki

Dalt, zenét, tudományt és művészetet, Az ezekre épülő képességeket, Egy istenasszonyt, aki ezek felett

őrködik, A homéroszi költemények hatására

formálódik személlyé

A névadókról Az egy személyből – személyek sokasága lesz

a görög költőknél, Zeusz és Mnemosyné leányai (H & H kilencet

említenek) Clio, Euterpe, Thalia, Melpomene, Terpsichore, Erato, Polymnia, Urania, Calliopé,

Más variációk szerint Melete (elmélkedés) Mneme (emlékezés) Aoidh (zene)

Két kifejezés is van: Mnémé és amnésia,

A történelem és az emlékezet viszonya

„Az emlékezet élete” Cicero Valaha a viszony, a kapcsolat egyszerű

volt, A történelem az emlékezetre méltó nagy dolgok

megörökítése, A szereplők hírének a megörökítése, Az utókor tanuljon a példákból,

A hagyományos felfogás: az emlékezet azt tükrözi, ami valóban történt, a történelem pedig az emlékezetet,

A történelem és az emlékezet viszonya

A kapcsolat a modern tudományok kialakulásával megbomlott,

Az emlékezet és a történelem nem konkurenciái egymásnak, Az utóbbi függ az előbbitől, Emlékezet, emlékezés történelem – a nagy

körhinta, Mindkettő a múlt megőrzéséről szól,

újra megjelenítéséről, Mindkettő: REPREZENTÁCIÓ

Az emlékezet fogalmának vizsgálata

A 19. században orvosi, pszichológiai és filozófiai szempontból vizsgálták,

Henri Bergson: Anyag és emlékezet (1896) az emlék és a reprezentáció ekvivalenciájával foglalkozott,

Paul Broca (1839-1916) a modern agykutatás egyik megteremtője, „az emlékezet lényegében biológiai és csupán mellékesen pszichológiai tény”,

M. Halbwachs (durkheimista szociológus) posztulálja a kollektív emlékezet létét, ami a régi és modern társadalmakat strukturálja,

Az egyéni emlékezet

A kognitív pszichológia kedvelt területe kutatási területe különösen a hetvenes évektől

A szenzoros emlékezet A vizuális emlékezet (rövid és hosszú

távú emlékezet) – Ikonikus emlékezet, Auditoros emlékezet – rövid és

hosszú távú, Echoikus emlékezet,

Az emlékezet „felfedezése”

Egymástól függetlenül, de egymást erősítő erővel a hetvenes években Assmann, Jan Yerushalmi, Yosef Hayim (1977-1982) Nora, Pierre

Az emlékezet helyei – local memoriae – Cicero – segíti a szónok gondolatait

Átmenet a republikánus Franciaországból a demokratikus Franciaországba

Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei című művében (1925)

Az emlékezet tudományos fogalmát alkotta meg „Nem tudunk másképp emlékezni, mint hogy

megtaláljuk a kollektív emlékezet keretei között a bennünket érdeklődő múltbéli eseményeket. Egy emlék annál gazdagabb, minél nagyobb számú memóriakeret kereszteződésében tűnik fel – ezek ugyanis átfedik és részben tartalmazzák egymást. A felejtést e keretek vagy egy részük eltűnése magyarázza: … De a felejtést vagy bizonyos emlékeink megváltozását az a tény is magyarázza, hogy emlékezetünk keretei egyik korszakról a másikra megváltoznak. A társadalom – a körülmények és az idő múlásának megfelelően – különböző módon képzeli el a múltat: módosítja a konvenciót. Mivel minden tagja e konvencióra támaszkodik, ugyanabba az irányba hajlítja emlékeit, amelyben a kollektív emlékezet fejlődik.” Halbwachs

Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei

című művében (1925)

A múlt önmagában nem marad fenn az emlékezetben az egyének emlékezetében a szavak a kollektív emlékezés előhívói. Előbb mondjuk ki emlékeinket, mint felidézzük őket, (131.o.)

Időben behatárolt és térben csak egy csoport lehet a hordozója,

Halbwachs kitartott az emlékezés társadalmi meghatározottsága mellett – társadalmi keretek a fogalmát,

Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei

Az emlékezés alanya mindig az egyes ember marad,

Fontos volt számára az egyéni és a kollektív emlékezés közötti különbözőség,

Az emlékezés mindig konkrét, Halbwachs éles különbséget tett az

emlékezet mint társadalmi konstrukció (szubjektív) és az írott történelem között,

J. YERUSHALMI: ZáchorJ. YERUSHALMI: Záchor

Záchor – emlékezz! Nem volt köze a múlthoz, Nem a történet lesz feledésben, hanem a hogyanja,

Az emlékezés: rituálé és a recitálás, Hordozhatóvá tömörített történelem, Konkrétság,

A középkori emlékezést szolgáló formák – nem Bibliai ünnepek, Szlichó - bűnbánó imák, Memorbücher, Második purim, Böjtnap,

A történetírás a külső asszimiláció és a belső nyomás hatására fejlődött ki, nem a tudományos érdeklődés, hanem az ideológia teremtette meg,

A történetírás másképp viszonyul a múlthoz és nem az emlékezet helyreállítása,

A zsidó történetírás felemelkedése egybe esett a a zsidó emlékezet hanyatlásával,

Jan Assmann és az emlékezés formái

Mimetikus emlékezet A cselekvés emlékezete, az utánzás,

A tárgyi emlékezet Kommunikatív emlékezet

Beszéd és kommunikáció, Kulturális emlékezet,

Az említett emlékezetformák ide vezetődnek át,

K

Az emlékezés alakzatai A kollektív emlékezet térbeli és időbeli

kötöttsége, Időbeli kötöttség, Lakóhelyi kötöttség,

A kollektív emlékezet csoportfüggősége, A hordozójára tapad, Modellek, példák, alakzatok,

A kollektív emlékezet rekonstruktív természete „az emlékezésnek nincsenek tiszta tényei”

k

Az emlékezet versus történelem

Hasonlóságot és folytonosságot néz → ← különbséget és a szakadást észleli, a diszkontinuitás különbségek,

Csoporton belül látja a történelmet → ← kívülről szemléli a folyamatokat,

Két irányba termékeny előre és vissza, A más csoportoktól való különbséget

hangsúlyozza, minden mindennel összevethető

H szerint nincs egyetemes emlékezet, csak csoport, amit belülről lát,

ASSMANN az emlékezetrőlASSMANN az emlékezetről

A kollektív emlékezet formái a kommunikatív, illetve a kulturális emlékezet,

Az előbbinél a kortársakkal osztozik, A kollektív emlékezet működésmódja

kettős: az egyik az ősi eredetmódra vonatkozik ez a megalapozó, a másik a biografikus,

A megalapozó emlékezet nyelvi formában rítusokkal táncokkal,

A biografikus emlékezés a társas interakciója épült,

ASSMANN az emlékezetrőlASSMANN az emlékezetről

A kulturális emlékezetben a múlt szilárd pontjaira irányul. A múlt itt szimbolikus alakzattá válik, ezekbe kapaszkodik az emlékezés. Az emlékezés számít és nem a történelem Így válik csak valósággá lankadatlanul normatív és formatív erővé. A kulturális emlékezetben van valami szent,

A kommunikatív emlékezet egyenlőbbé válik még ha nem is olyanok akik közel és akik fiatalabbak. A kulturális emlékezetnek megvannak a maga felkent tagjai. Sámánok, bárdok, papok, művészek, stb. Terjesztésére sajátos szabályok alakulnak ki,

Jan ASSMANN az emlékezetrőlJan ASSMANN az emlékezetről

A kommunikatív emlékezet egyenlőbbé válik még ha nem is olyanok akik közel és akik fiatalabbak. A kulturális emlékezetnek megvannak a maga felkent tagjai. Sámánok, bárdok, papok, művészek, stb. Terjesztésére sajátos szabályok alakulnak ki,

A kommunikatív és a kulturális A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - emlékezet különbözősége -

TartalomTartalom

Történelmi tapasztalatok az egyéni életút keretei között

Mitikus őstörténet az abszolút múlt eseményei

A kommunikatív és a kulturális A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - emlékezet különbözősége -

formaforma

Informális, kevésbé megformált, természet- adta, személyközi érintkezésben alakul ki: köznapi

Alapítást igényel, nagyfokú megformáltság, Ceremoniális kommunikáció: ünnep

A kommunikatív és a kulturális A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - emlékezet különbözősége - közvetítő csatorna alapjánközvetítő csatorna alapján

Eleven emlékezés az organikus emlékezőképesség révén, személyes tapasztalás és szájhagyomány

Rögzített tárgyiasult kifejezőeszközök: hagyományos szimbolikus rögzítés, illetve szóbeli, képszerű táncos stb. megjelenítés

A kommunikatív és a kulturális A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - emlékezet különbözősége -

IdőszerkezetIdőszerkezet

80-100 év, 3-4 nemzedék idő horizontja, mely a jelennel együtt halad tova

A mitikus ősidők abszolút múltja

A kommunikatív és a kulturális A kommunikatív és a kulturális emlékezet különbözősége - emlékezet különbözősége -

hordozók alapjánhordozók alapján

aspecifikus: kortársi emlékezetközösség

A hagyomány szakosodott hordozói

A kulturális emlékezet a mindennapokon túli emlékezés terétől a szertartásossága és alkalmak megformáltsága különbözteti meg

A hideg és forró emlékezés – Lévi-Strauss: „a maguk felállította intézmények révén úgyszólván automatikusan hárítják el a történelmi tényezők esetleges hatásait önnön egyensúlyukra és folytonosságukra.” – forró társadalom,

Mnemotoposz

Az emlékezet és a történelem

különbözősége P. Nora alapján Élet, melyet élő

csoportok hordoznak, így folyamatosan fejlődik

Az emlékezés és a felejtés dialektikája miatt deformálódik

Védtelen

Rekonstrukciója annak, ami már nincs

Az emlékezet és a történelem különbözősége P.

Nora alapján Manipulálható “Eltűnő” és újraéledő Kötödés az örök

jelenhez Érzékeny és

mágikusan alkalmazkodik a megerősítő részekhez

Minden “másolásra” érzékeny

Problematikus K A múlt

megjelenítése Intellektuális –

világi tevékenység

Az emlékezet és a történelem különbözősége P.

Nora alapján Elmosódó Különös és szimboli Teljes és bizonytalan Az emlékezet

szentsége ágyazza az emléket

Emlékezet és a közösség viszonya, ahány közösség annyi emlékezet

Sokféle, sokszorozó

Elemző és kritikus L L Prózaivá teszi a

múltat

Az emlékezet és a történelem különbözősége P.

Nora alapján Kollektív, de

mégis individualizált

Az emlékezet konkrétumokban él (tárgy, gesztus)

Abszolút

Mindenkihez szól, egyetemes

Folyamatos fejlődési ívekhez kapcsolódik

Viszonylagos

Három konstrukció – három vonatkoztatási csoport

Halbwachs – a csoport, a közösség, Assmann – a kulturális csoportok, P. Nora – a nemzet, mint csoport,

Az emlékezet és a történelem viszonya – Paul Ricoeur

Az emlékezet konstituálja a múlt értelmét (múltak viszonya),

Kritikai dimenziót vezet be a történelem,

A belátás, amivel a történelem gazdagította az emlékezetet,

A történészek és az emlékezet

1. A történészek mint forrást kezelik az emlékezetet, a hagyományos forráskritika tanulmányozzák,

2. Foglalkoztatja az emlékezet, amit az emlékezés társadalmi keretének neveznek,

Az emlékezés társadalomtörténete

1. Melyek az emlékek közös átadási módjai és hogyan változnak ezek?

Szóbeli hagyományok, Emlékiratok, nem ártatlan aktusok, hanem a

meggyőzés keretei, Emlékezet művészete – képek, festmények, Cselekvések rituálékban elevenedik meg a múlt,

2. Miképp használhatók az emlékek, milyen változások mentek végbe a múltba?

„a hagyomány feltalálása” a 19. században bizonytalan világban a társadalom biztos szigete

3. Miképp használható a felejtés?

A kollektív emlékezet és az emlékezetpolitikák viszonya,

Napjainkban az ellenőrzött emlékezet korát éljük,

Egry Gábor álláspontja

A kollektív emlékezet – a nemzet – határainak kijelölője is: a tagok osztoznak benne, a nem tagok pedig egyszerűen nem értik.

A kollektív emlékezet nem állandó, idővel éppen a változása a jellemző. Ami arról szól, hogy valami belőle elvesszen, illetve bekerüljön emlékezetpolitikának nevezzük.

Egry Gábor álláspontja

Ez nem a történelemtudomány keretében felhalmozódó tudás megszűréséről, szelektálásáról és osztályozásáról szól, hanem egyúttal a kollektív emlékezet kifejezésére juttatásában is szerepet kap. Ünnepségek és ezek megemlékezések, és rítusok gyakorlásáról szól a történet.

Egry Gábor álláspontja

A kollektív emlékezetben a társadalmi elit és a különböző csoportok elképzelése nagyon is különböző lehet. Így nem véletlen, hanem gyakori, hogy a politikai átmenet időszakában a közösségek meghatározásában, jövőbeli kialakításában. a formában a kollektív emlékezet is szerepet kap. Bizonyos elemek hangsúlyozása, mások háttérbeszorítása a tagság meghatározása mellett az egyéni és közösségi azonosságtudatot is befolyásolja.

Egry Gábor álláspontja

Az emlékezetpolitika nem azonos a történeti kutatással, célját, módszerét, történelemképét különbözik. A történettudomány eredményeiből az emlékezetpolitika szabadon válogat. Sőt megrendelő is lehet. Az emlékezetpolitika a rendszerváltás után a pártok és társadalmi szervezeteik fő területe maradt.

Egry Gábor álláspontja

A kollektív emlékezet = A közösség tagjai rendelkeznek a közös tudással arról, hogy a múltjuk közös és ebből a múltból bizonyos események, a hozzájuk kapcsolódó földrajzi nevek, helyek, személyek a közösség tagjai számára azonos jelentéssel bírnak.

A kollektív emlékezet társadalmi képzetrendszer, társadalmi alkotás és társadalmi jelentőséggel bír. Kialakítása során a történelmi tudás bizonyos elemei kiválasztásra kerülnek, sajátos a közösség számára fontos jelentéssel látják el azokat, és terjesztik az erre vonatkozó tudást.