View
6
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
1
Az év végi jegy megszerzésének feltétele
1. Dolgozat a médiáról tanultakból
2. Esszé írása valamilyen médiával kapcsolatos tetszőleges témában (órán)
3. Kötelező filmek megtekintése (írásbeli ellenőrzés)
4. Tetszőleges film elemzése (beadandó)
5. Prezentáció készítése és előadása adott témában
6. Dolgozat a kép és mozgóképről tanultakból
7. Gyakorlati feladat beadása félévenként (adott témát feldolgozó képsorozat, film,
prezentáció, plakát, újságcikk kiadványterv elkészítése, stb.)
8. Órai munka értékelése félévenként
9. Egyéb munkák értékelése
Írásbeli beadandók küldése:
egrif2@index.hu
Az írásbeli beadandók formai követelményei:
Minimum 1,5 oldal (fedlap nélkül)
A fedlapon legyen feltüntetve:
o Az írás címe
o Név, esetleg jelige
o Osztály
o Év
Betűtípus: Times New Roman
Betűméret: 12 pt
Margó: 2,5 cm
Sorköz: 1,5 sor
Térköz: 6 pt
Az írásbeli beadandókról
Az írásbeli beadandók formai követelményei:
Az értékelés szempontjai:
Tartalom (terjedelem, cím, összefüggő, tagolt, eredetiség)
Stílus (helyesírás, nyelvhelyesség, szókincs, külalak)
Meggyőző erő
Ugyanarról a témáról az évfolyamon legfeljebb két dolgozatot lehet beadni!
2
Ötletek az írásbeli beadandóhoz
Csak gondolatébresztőnek, bármilyen médiával kapcsolatos téma megfelelő!
1. A média, médium szavak nyelvi gyökerei
2. A média mint a tájékoztatás eszköze
3. A média mint a szórakoztatás eszköze
4. Hogyan befolyásol a média?
5. A hatékony és a minél szélesebb tömegek felé történő információ közvetítés
ellentmondása
6. A média előnye a tapasztalatszerzéssel szemben
7. Részletek kiemelése a médiában
8. A valóság torzítása a médiában
9. Időtállóság a médiában
10. Sulykolás a médiában
11. Szubjektivitás megjelenése a média felületein
12. A média tetszetősége a valósággal szemben
13. A médiumok csoportosítása az érzékszervekre hatás szerint.
14. A médiumok csoportosítása térbeliség és időtállóság szerint
15. Különböző interaktivitás a médiumoknál
16. Analóg és digitális létrehozás a médiában
17. Analóg és digitális közvetítés a médiában
18. Egyéni és közösségi megszólítás a médiában
19. Printmédia sajátosságai
20. Kép és szöveg kapcsolata az újságokban
21. Sajtótermékek rendszerezése, sajátosságai
22. Hogyan írjunk cikket?
23. Elektronikus média eszközei, speciális tulajdonságai
24. Online média
25. Mobil média
26. Kereskedelmi és közszolgálati csatornák műsorszerkesztésének összehasonlítása
27. Az elektronikus média térhódításának okai
28. Közösségi médiák jellemzői
29. Reklámtípusok és sajátságaik
3
30. A reklám pozitív és negatív hatása
31. A médiumok pozitív és negatív hatása
32. Komplex és hibrid tulajdonság a médiumoknál
33. A média társadalmi-kulturális kölcsönhatása
34. A médiumok technikai szerkezeti átalakulása
35. A tartalmak változása a ma médiájában
36. Változás a média társadalmi-kulturális szerepében
37. Változás a felhasználók médium használatában
38. Változás a felhasználók médiához való viszonyában
39. Felhasználók a médiatartalmak értékelésében
40. Felhasználók a médiatartalmak létrehozásában
41. Felhasználók a médiafelületek üzemeltetésében
42. Tartalmak keveredése a ma médiájában
43. A médiumok különböző aktivitási szintjei
4
Kötelező és ajánlott filmek listája:
Kötelező film
Elsősorban ajánlott (valamilyen szempontból fontos hogy lássuk)
Másodsorban ajánlott (nem árt látni, mert jó film)
1. Utazás a Holdba 1902
2. Patyomkin páncélos 1925
https://www.youtube.com/watch?v=kkxB65SkiCQ
3. Aranyláz 1925
https://www.youtube.com/watch?v=nt-_DXC-aik
4. A generális 1926
https://www.youtube.com/watch?v=ilPk-SCHv30
5. Modern idők 1936
https://www.youtube.com/watch?v=2BMci5E1HqA
6. Hófehérke 1937
7. Elfújta a szél 1939
8. A hét tenger ördöge 1940
9. A diktátor 1940
10. Casablanca 1942
11. A beszélő köntös 1941
12. Valahol Európában 1947
13. Ludas Matyi 1949
14. Királylány a feleségem 1952
15. Gyöngyvirágtól lombhullásig
16. Liliomfi 1954
17. Körhinta 1955
http://videa.hu/videok/film-animacio/korhinta-1955-AzBrYYJG71mob9es
18. Szállnak a darvak 1957
19. Horgász a pácban 1958
20. A megbilincseltek 1958
21. Ben Hur 1959
22. A púpos 1959
23. Pszycho 1960
24. Madarak 1963
25. Cartouche 1962
26. A fekete tulipán 1964
27. Csendőr filmek 1964-1982 6 film
5
28. Fantomas trilógia 1964-1967
29. A tizedes meg a többiek 1965
30. A Jó a Rossz és a Csúf 1966
31. Egy magyar nábob 1966
32. A koppányi aga testamentuma 1967
33. A piszkos tizenkettő 1967
34. Feketeszakáll szelleme 1968
35. Szigorúan ellenőrzött vonatok 1966
36. Rómeó és Júlia 1968
37. Volt egyszer egy Vadnyugat 1968
38. A nagy zsákmány 1969
39. Kelly hősei 1970
40. Borsalino 1970
41. A keresztapa 1972
42. Magas szőke férfi felemás cipőben 1972
43. Kabaré 1972
44. Csendesek a hajnalok 1972
45. Jákob Rabbi kalandjai 1973
46. Gyaloggalopp 1975
47. Rocky 1976
48. Csillagok háborúja 1977
49. Abigél 1978
50. Indul a bakterház 1979
51. Hair 1979
52. A tanú 1979
53. Éretlenek 1980
54. Indiana Jones sorozat 1981-2008
55. A tűz háborúja 1981
56. A profi 1981
57. Mephisto 1981
58. Te rongyos élet 1983
59. Vuk 1981
60. Macskafogó 1987
61. Schindler listája 1993
62. Jöttünk, láttunk visszamennénk 1993
6
63. Forrest Gump 1994
64. Ponyvaregény 1994
65. A remény rabjai 1994
66. Az ötödik elem 1997
67. Macskajaj 1997
68. Titanic 1997
69. Mátrix 1999
70. A miniszter félrelép 1997
71. Amerikai história X
72. A napfény íze 1999
73. Final Fantasy 2001
74. Üvegtigris és folytatásai (2001-2010)
75. A gyűrük ura 2002
76. Argo 2004
77. Hideghegy 2003
78. Van Helsing 2004
79. A passió 2004
80. Véres gyémánt 2006
81. Szabadság, szerelem 2006
82. Apocalypto 2006
83. Ready Player One 2018
7
Kérdések a médiával kapcsolatban
Álló betű: törzsanyag
Dölt betű: kiegészítő anyag
A zárójelben lévő szám a kérdésekre kapható pontszámot jelöli
1. Mi a medium, média szavak eredeti jelentése? (2)
2. Mióta használatos a média szó a mai felfogágás szerint?(1)
3. Ismertesd a média fogalmát! (2)
4. Ismertesd a médium fogalmát! (1)
5. Ismertesd a kommunikáció fogalmát! (1)
6. Ismertesd a média hármas funkcióját! (3)
7. Melyek a média világának szereplői? (3)
8. Mi a kommunikátor feladata? (2)
9. Mi a médiaszemélyzet feladata? (5)
10. Kik alkotják a közönséget? (1)
11. Mire törekszik a media? (2)
12. Sorold fel milyen okok miatt tud erősebb lenni a média a valóságnál (7)
13. Mely gondolkodó mikor, milyen című művében, milyen tanulsággal írt a média
híradásai által okozott változásokról?
14. Ismertesd a média megvalósulás szerinti felosztását! (3)
15. Mit értünk printmédián? Írj rá példát! (2)
16. Mit értünk elektronikus médian? Írj rá példát! (2)
17. Mit értünk online médian? Írj rá példát! (2)
18. Írj le különféle szempontokat a média csoportosítására! ((7)
19. Melyek a sajtó jellemzői? (3)
20. Ismertesd a sajtó feladatát! (5)
21. Sorolj fel sajtótermékeket! (3)
22. Ismertesd a szerkesztőségi munkafolyamat lépéseit! (8)
23. Sorolj fel tulajdonságokat amelyek a jó újságírót jellemzik! (8)
24. Melyek a HÍR jellemzői? (6)
25. Melyek egy cikk megírásának alapkérdései? (5)
26. Jellemezd a kereskedelmi médiát, írj rá példát! (4)
27. Jellemezd a közszolgálati médiát, mondj rá példát! (4)
28. Mit értünk mobil médián? (2)
29. Mi a közösségi média, írj rá példát! (4)
30. Mely okokra vezethető vissza a nyomtatott sajtó visszavonulása? (5)
8
31. Mi a reklám? (4)
32. Melyek a reklámfilm jellemzői? (5)
33. Sorold fel a reklámpiac szereplőit! (6)
34. Milyen hatással van a reklám a gyerekekre? (4)
35. Mennyi időt töltenek el átlagosan naponta TV nézéssel, számítógépezéssel a mai
fiatalok? (2)
36. Mondj példát a televízió mely okból milyen veszélyforrást jelenthet a gyerekekre (2)
37. Írj példát a médiumok pozitív hatására!(2)
38. Mely médiatartalmaknak lehet negatív hatása? (3)
39. Mi jellemző a késő-modern médiakörnyezet médiumaira, írj rá példát! (3)
40. Mi jellemző a késő-modern médiakörnyezet médiatartalmára? (4)
41. Ismertesd a média kölcsönhatásának mibenlétét! (3)
42. Miben jelentkezik a ma média környezetének folyamatos változása? (5)
43. Hogyan változott napjainkban a média befogadójának szerepe? (2)
44. Jellemezd a ma média használójának magatartását! (4)
45. Mely magatartásmódért, kiknek a tulajdonságait egyesíti magában a ma
médiahasználója? (6)
46. Ismertesd a ma mediájának használója milyen módon vesz részt a a médiakörnyezet
alakításában? (6)
47. Írj példát a késő-modern kori médiakörnyezet változásaira! (12)
48. Mondj példát a médiatartalmak keveredésére! (2)
49. Mondj példát a médiumok eltérő aktivítási szintjére! (2)
50. Ismertesd a késő-modern médiakörnyezet fogalmát! (10)
Számonkérés a mozgóképismeret tárgyból
Tesztlap az elméleti anyag ismereti alapján
Példa:
1. Egészítsd ki!
A fénykép tartalmi elrendezése többek között a következő kompozíciós elvek
szerint történhet: k………..…… komponálás, alacsony ……………….,
………….…...élesség állítás, ……….………szög, ha…………………...
Kiemelten fontos elv az ……………………….…
2. Mi az open matte képarány-átalakítás lényege?
.............................................................................................................
.............................................................................................................
7 p
3 p
9
Elméleti ismeretek a médiáról
Álló betűs folyamatos szöveg: Törzsanyag
Dölt betűs folyamatos szöveg: Kiegészítő anyag, magyarázatok
Általában a médiáról
A medium, média szavak nyelvi eredete és mai jelentése
A latin medium szó jelentése: valaminek a közepe; köz; közjó; közvagyon, többes száma
media.
Innen alakulhatott ki a köztes állapot jelzésére, hogy régebben a különböző spiritiszta
szeánszokon a másvilág és az emberek világa között lévő transzcendens közvetítő személyt
médiumnak nevezték. Később a médium szó jelentésében egyre inkább hangsúlyt kapott az
emberek és a szellemek világa közötti , közvetitő közeg értelmezés.
Az 1970-es években az elektronikus sajtó megjelenésével alakult ki az igény arra, hogy a sajtó
fogalmát tágabb értelemben használják, hiszen a sajtó szó inkább csak a nyomtatott sajtót
jelentette. Ekkor kezdték használni a média szót összefoglaló kifejezésként, a nyomtatott és
elektronikus sajtó jelzésére
1970-es évektől használatos volt a médiák szó is, abban az értelemben, hogy különböző típusú
tömegkommunikációs eszközök
A szavak jelentéséről, helyes használatáról a nyelvészek a mai napig vitát folytatnak.
Alapfogalmak
MÉDIA: Információs, tömegtájékoztatási eszközök összessége és ezek egész világra kiterjedő
hálózata, intézménye
Ide soroljuk a nyomtatott és az elektronikus (rádiót, a televíziót, a mozit, a videót, tévét stb.)
változataikat. Nem telik el úgy egy rádió, vagy tévé műsor, vagy nem jelenik meg úgy egy lap,
hogy ne tűnne fel valamelyik egy @ jel (e-mail cím) vagy pedig a http://formula, azaz egy
World Wide Web dokumentum lelőhelyének címe. Manapság az Internet teljes jogú
médiummá vált. A fenti konkrét példák alapján a média összefoglaló értelmezése az
alábbiakban kibővítve adható meg:
„Médiának tekintünk minden olyan kommunikációs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy egy
társadalom betöltse három létfontosságú funkcióját: a megőrzést, az üzenetek és a különböző
tudásformák távolsági kommunikációját és végül a különböző politikai és kulturális
tudástartalmak reaktualizálását. … Összefoglalóan elmondhatjuk médiának tekinthetünk
minden társadalmilag létrejött kommunikációs struktúrát, sőt a definíciót kiterjesztve,
médiának nevezzük e struktúrák hordozóit.”
MÉDIUM: Az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszköz
Például ezek a nyomtatott szöveg, a grafika, a kép, a beszéd, a mozdulatok, a zaj és a zene.
Végeredményben minden médium, ami közvetíti, rögzíti, elviszi az üzenetet egyik embertől a
másikig. Ily módon a rajzszén is médium, bár a magyar nyelvben inkább a technikai
10
médiumokra használjuk ezt a kifejezést. Tulajdonképpen az ember valamely szervének
meghosszabbítása révén kialakított technikai eszköz amely a használójának valamely
érzékszervére esetleg többre is hat.
KOMMUNIKÁCIÓ: Információ közvetítése egyik helyről a másikra, a médiában is
kommunikáció zajlik
A tömegkommunikációs eszközök fejlődésével, a média mindennapi életünk részévé vált, ami
jótékony hatásai mellett sok káros tulajdonsággal is rendelkezik.
A tömegkommunikáció ismérve, fontossága, tulajdonságai:
A tömegtársadalom kifejlődése és a globalizáció nagy tömegek információval és különböző
szórakozási lehetőségekkel való ellátását kívánja. Mára az audiovizuális kommunikációs ipar
hihetetlen mértékben hatja át életünket, meghatározza munkánkat, magánéletünket, kihat
kapcsolatainkra és viselkedésünkre.
A tömegkommunikáció ismérve, hogy technikai közvetítők segítségével nagy tömeghez, nagy
tömegű információ jut el. Az információ útja ma még egyirányú, a visszajelzés késleltetett.
Ilyen tömegkommunikációs funkciót lát el a modern média, az elektronika közvetítésével.
Miért is fontos a tömegkommunikáció és mennyiben más, mint a személyes vagy
csoportkommunikáció? A tömegkommunikáció fő jellemzői, melyek egy úttal a különbséget is
magyarázzák:
Mérete – „Azonos időben, azonos információ tömegméretekben, technikai eszközök
közvetítésével jut el a befogadóig.”
Egyoldalú – „melyben nincs: feed back (visszajelentés); face to face (szemtől szembeni)
kapcsolat adó-vevő között; amelyben csak a képzelőerő jeleníti meg a nem verbális
kommunikációt; direkt közlésre nem érkezhet direkt válasz.”[3]
Közvetett kapcsolat – technikai eszközök útján terjed az információ.
A rádió még csak akusztikus jeleket sugároz (beszéd, zene), a televízió feltalálásával egy új
kultúra korszaka kezdődött meg, az audiovizuális kultúráé. Az információtovábbítás oldaláról
nézve pedig „a rádió és televízió feltalálásával az embernek sikerült legyőznie az időt, s
részben a teret is. A tér végleges legyőzése a hírközlő mesterséges holdakkal sikerült.”
A média tájékoztat, szórakoztat, befolyásol. A média hatalom!
A média világának szereplői:
Kommunikátor
Professzionális módon az információ továbbítását vállalja a közlői oldalon
Nem feltétlenül kell, hogy tagja legyen a média szervezetének. Például szóvivő, pr. szakember.
Médiaszemélyzet - kapuőr
Az információt eljuttatja a vevői oldalra (a közönséghez).
A média személyzete (kommunikátorok) nem önkényesen dönti el, hogy milyen információ jut
el a közönséghez, mi kerül bele a híradásokba.
11
A média gyűjti, értékeli és szelektálja az információkat, hogy feldolgozás után eljuttassa
azokat a közönséghez.
Közönség
Azon polgárok csoportja, akikhez eljut az információ.
A közönség érdek orientáltan hallgatja a híreket, várja az információkat.
Feladat: minél szélesebb tömeg felé, az információ hatékony közvetítése.
A két cél sok esetben ellentmond. Kompromisszumok kötése
A média virtuális valósága erősebb lehet mint az igazi valóság!
Órán mondott példák: Milka csoki (bocik színezése), Műcsarnok kiállítás (nem kiállított tárgy
brossúrában való megjelenése), Szovátáról szóló dokumentum film (Egyszerre történő
forgatás, mégis a múlt és jelen szembeállítása), Történelmi filmekben a mai kor
szellemiségének, esztétikumának megjelenése), Lopnak (megmondta a TV)
Okok:
Bizonyos dolgokról egyszerűbben szerzünk információt, illetve vannak olyanok,
amelyekről csak a médián keresztül tudunk tájékozódni
Időtállóság
Részletkiemelés
Dolgok torzítása, jelentőségének felerősítése
Szubjektív elemek objektív beépülése
Ismétlés, sulykolás
Tetszetősebb
Jean Baudrillard vizsgálta a médiumok, televízió, rádió térhódításával a híradások okozta
változások hatását.
A hiperrealitásról szóló műve: „Az Öbölháború nem történt meg .” (1991)
Végkövetkeztetése: A közvetítés csak egy színes kalandfilm.
A média csoportosításai:
Megvalósulás szerint:
PRINTMÉDIA: nyomtatással létrehozott média: ÚJSÁG
ELEKTRONIKUS MÉDIA: valamely elektronikus eszköz felhasználásával működő média:
pl RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ.
ONLINE MÉDIA: Interneten és számítógépeken megjelenő média – egyre fontosabb az
internetes közösségi média: Facebook, Twitter stb.
Érzékszervekre való hatás, szerint
Legfontosabb: hang, kép (állókép), mozgókép (hang és kép együtt) egyéb érzékszervek (4 d
hatás)
Interaktivitás szerint
Mennyire passzív, illetve aktív a közönség
12
Célközönség szerint
korosztály, politikai meggyőződés, nem, valamilyen közösségi elem.
A megszólítás térbelisége és időbelisége szerint
Híradó, reklám, plakát különbözősége
Egyéni vagy közösségi megszólítás szerint
Analóg, digitális létrehozás szerint
Analóg, digitális megszólítás szerint
Ma már majdnem 100 %-ban digitális előállítással valósul meg minden médiában közvetített
tartalom, illetve ezek közvetítése is túlnyomó részben digitális formában történik .
Rengeteg szoftver segíti ezek létrehozását, digitális eszközök segítik ezek közvetítését.
És még sorolhatnánk…
13
A printmédia, online-, mobil-, és elektronikus média
PRINTMÉDIA
Printmédia=nyomtatott média=SAJTÓ: újságok, napilapok...
Rövid sajtótörténet
Ókor és középkor: Az első rendszertelen időközönként megjelenő írásos tájékoztatót Rómában
adták ki, amely a szenátusi, főpapi határozatokat ismertette. A város fórumán függesztették ki
a kézzel írt lapot, az Acta Diurnát. A könyvnyomtatás előtt megjelent az információtovábbítás
sajátos módja, a középkori újságlevél, amelyet kézzel írtak, a gazdag polgároknak vagy
arisztokratáknak, de a tömegekhez is eljuthatott. Az újságlevelek nyilvános felolvasása
szigorúan vállalkozási tevékenység volt. A városi kikiáltót egy gazeta lefizetése ellenében
lehetett meghallgatni. (A gazeta később az újságok egyik kedvelt névtípusa lett.) A következő
lépés az újságíró irodák létrejötte. Elsőként Németországból ismeretesek ilyen hivatalok,
amikor elegendő igény gyűlt össze a rendszeres újságlevelekre. Megszületett a hivatásos
újságíró, aki már az információk gyűjtéséből és lejegyzéséből tartja fenn magát és családját.
A sajtó jellemzői időszerűség, időszakosság, nyilvánosság.
Sajtó feladata, funkciói
- informál, tájékoztat, befolyásol, hat, közvéleményt formál, szórakoztat
- nyilvánosság erejével társadalmi kontrollt jelent a demokráciában
Ez azonban sok esetben megkérdőjelezhető. Ennek oka, hogy különböző csoportok
érdekorientáltan befolyásolják azt, hogy miről, illetve milyen tálalásban történjen a tömegek
tájékoztatása. Szerencsére vannak olyan újságok, is amelyek független szemléletüknek, vagy
csak kis mértékű befolyásoltságuknak köszönhetik nagyszámú olvasótáborukat.
Sajtótermékek: napilapok, hetilapok, havilapok, időszakos kiadványok stb.
Szerkesztőségi munkafolyamatok
A szerkesztőségek önállóan dolgoznak, tervszerű tevékenység amely hozzávetőlegesen a
következő lépésekből áll:
1. témák kiosztása, újságírók adott témákkal foglalkoznak
2. információ begyűjtése és ellenőrzése
3. cikkek megírása
4. fotók elkésztése,
5. lap megtervezése szerkesztése
6. cikkek elhelyezése az oldalakon, tördelés és korrektúra
7. hirdetések felvétele
8. lapzárta…
Az újságíró: ma népszerű szakma az ÚJSÁGÍRÓ=„univerzális zseni” Munkája: 80% a téma
a hír felderítése, 20% annak megírása…
Ismérve: Idegennyelvek, számítógépes ismeretek, fogalmazási készség=tömör lényegre törő
írásmód, amit mindenki megért, kíváncsiság, talpraesettség, rámenősség, empatikus-beleérző
készség, bátorság, igazság kiderítése iránti vágy stb.
14
HÍR
aktuális, jelentős, hiteles, valósághű, hihető, érdekes információ- amit érdemes megírni és
amit meg kell írni…
Érthető és objektív módon legyen közvetítve a közönség felé.
Egy cikk elolvasáskor kielégítő információt kell kapni az olvasónak az adott témában.
A következő alapkérdésekre kell választ kapnia:
Ki? Mi? Hol? Mikor? Hogyan? stb.
A tényszerűség mellett helyett kaphat a cikkben a hír kommentálása, értékelése, hatásának
vizsgálata, időbeli kihatásai, stb.
AZ ELEKTRONIKUS MÉDIA = TV, RÁDIÓ, STB
Az elektronikus média közvetítésére szolgál például a mobiltelefon is, mert a mai modern
világban már a mobiltelefonokon is meg lehet nyitni az internetet, vagy rádiót is lehet
hallgatni. Elektronikus médiának számít a televízió is, mert a filmektől kezdve a sorozatokon
át zenét is lehet hallgatni ugyanúgy, mint az interneten.
Tv és rádió estén az információ közvetítése csatornákon keresztül történik. Az internet esetén
pedig szervereken elhelyezett aadathalmazokból tölthetjük le a médiatartalmakat. A
médiumok lehetőséget adnak az azok közötti választásra.
Közszolgálati és kereskedelmi média
Kereskedelmi médiában, csatornákon első a nézettség, mert ez hozza a csatornának a
bevételt. A műsor tehát a profittermelésnek van alárendelve, a nézők igényeit igyekeznek
maximálisan kiszolgálni…pl. igénytelen valóságshow-k…
Kereskedelmi csatorna pl.: TV2, RTL KLUB
A közszolgálati médiák, csatornák zömében közpénzekből (adók) működnek és
kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos, felelős hírszolgáltatást és tájékoztatást kell
végezniük, valódi értékeket kell felmutatniuk, még ha az kevesebb nézőt is vonz.
Közszolgálati csatorna pl.: MTV 1, Duna TV, stb. a legprofibb külföldi közszolgálati TV
csatorna a BBC.
Fontos a közszolgálati csatornák aktuális politikai hatalomtól való függetlensége is!
Érdemes azon elgondolkodni, hogy ez mennyire biztosított a hazai médiában. Hazánkban
miden televíziónak kell fő-műsoridőben híradót készítenie-sugároznia (min. 20 percben)…
A televíziós és rádiós hírműsorok készítése komoly csapatmunkát igényel. Fontos szerepe van
a szerkesztő-riportereknek…
A legnagyobb kihívást mindig az élő adásban adott műsorok jelentik.
15
AZ ONLINE MÉDIA
Az Interneten=számítógépes világhálózat megjelenő, rohamosan fejlődő, időnként felszínes
média, gyors reagálás jellemző rá, gyakorlatilag önálló médium, valamennyi más médiumot
integrálja.
A Földön ma már több mint 2 milliárd ember internetezhet! A mai fiatalok már „digitális
bennszülöttek”
Mobil média
Hordozható vezeték nélküli eszközökön, pl. mobiltelefonokon megjelenő média…
MOBILTELEFON
A mobiltelefon (röviden mobil) korunk talán legtipikusabb hordozható elektronikus,
telekommunikációs, multimédiás eszköze. Gyakorlatilag az internettel együtt formálta át
társadalmi-gazdasági életünket. A telefonáláson kívül fotózhatunk vele, TV-t nézhetünk rajta,
vagy kapcsolódhatunk a világhálóhoz is…
Elterjedése tömeges.
2008-ban a világon kb. 3 milliárd mobiltelefon volt, Ma már a Föld lakosságának kb. 50%-a
rendelkezhet mobiltelefonnal…
Magyarországon 1999-ben 1 millió, 2008-ban már több mint 10 millió mobiltelefon volt.
A jelen és a jövő:
Okostelefonok tömeges elterjedése (számítógép, TV készülék, fényképezőgép, GPS készülék és
hagyományos mobiltelefonok egy készülékben, érintőképernyővel) Mindig online, azaz
elérhető vagy és mindez egy ún. „felhő” segítségével valósul meg.
Közösségi média
(pl.: Facebook, Twitter) Az online médián belül egy médiaeszköz, ahol az üzenetet közösségi
interakciókon keresztül szórják szét.
A közösségi média az internetet és az online megjelenési lehetőségeket aknázza ki, elősegíti a
tudás-demokráciát, tartalom befogadókból tartalom szerkesztővé alakítja az embereket.
Pozitív hatásai mellett azonban nagyfokú veszélyforrás is, a személyes különböző jellegű
információk közzététele, illetve illetéktelen felhasználása miatt.
Az elektronikus és a nyomtatott sajtó viszonya
Az internet megjelenése óta a nyomtatott sajtó példányszáma, olvasottsága folyamatosan esik,
mert több szempontból is hátrányban van az elektronikus sajtóhoz képest. Egyik nagy
hátrányuk az idő. A nyomtatott sajtó hírei képtelenek versenyezni a portálokkal, mivel reggeli
híreik tegnapi információkat tartalmaznak, amiket az az interneten elolvashatóak. Ezen
16
hátrány kiküszöbölésére a papír alapú újságok próbálnak az elemzések, vélemények felé
elmenni. Ennek ellenére az elektronikus sajtót manapság már többen olvassák.
A térhódításnak mindemellett oka, hogy jóval olcsóbban, kényelmesebben jutunk sokkal
bővebb információhoz.
Eleinte még az írott sajtó határozta meg, hogy milyen legyen az elektronikus, abból átvett
sémákat használták. Manapság azonban már az elektronikus sajtó van nagyobb hatással az
írott sajtóra. Sőt már azon belül is az internet fejlődése miatt a portálokon újabb és újabb
multimédiás funkciók jelennek meg, és így már a televízióval kezdenek el konkurálni.
Nézettségben már most megelőzik a televíziós csatornákat (a főbb országos televíziók
kivételével)
Reklám
A média kommunikáció egyik megvalósulási területe a reklámpiac Ez a médiában
megjelenő termékek vagy szolgáltatások vásárlására, fogyasztására ösztönző eszköz,
alkotás. ami befolyásolja vásárlási szokásainkat. Azért készítik, hogy az emberekben
megnöveljék a szükségletek szintjét, fogyasztásra csábítsák őket. A reklámfilmeket a rövidség,
tömörség a harsány színek, a dinamikus hangzás jellemzi. Előszeretettel szerepeltetnek
reklámfilmekben gyerekeket, sztárokat. A reklámok hatása alól elég nehezen tudunk
szabadulni.
Szereplői a következők:
Fogyasztó
Hirdető
Reklámügynökség
Reklámszolgáltató
Média tulajdonos
Intézményi szereplők (pl. szabályozás, egyesületek)
A reklámok gyakran hazudnak. Természetesen valamennyi médiumban megjelennek reklámok.
A reklámok és a gyerekek
A reklámok a fiatalok körében igen hatásosak, hiszen a legbefolyásolhatóbb életkorukban
vannak. A gyerekek négy-öt éves korukban nem tudják megkülönböztetni a reklámokat a
különböző műsoroktól, csak öt éves kor felett érzik a különbséget közöttük. Ennek ellenére
ebben a korban is csak azt érzékelik, hogy a reklámok rövidebbek a műsoroknál.
Mivel a gyerekek egy részét meggyőzik a reklámok, rajtuk keresztül szüleik is
befolyásoltakká válnak.
A reklámok másik hatása hogy téves, nem valódi értékítélet alakul ki a fiatalokban.
Ilyen például a férfi-női szerepek felcserélése, a divat, az emberi testkép megítélése, negatív
testkép kialakulása. Ezek a hatások egyszerűen kivédhetőek, ha a szülők tudatosan
odafigyelnek a gyermekük és a média kapcsolatára.
A fiatalok és a média
17
A média mindennapjaink nélkülözhetetlen eleme, és elengedhetetlen az emberek világgal való
kapcsolatához. Így van ez a fiatal generációval is. A tizenévesek és a gyerekek között nincs
olyan, aki ne hallgatna rádiót, olvasna újságot, ne nézne tévét vagy ne használná az
internetet.
Ezt az is mutatja hogy a fiatalok körében az internethasználat a 2000-es 4 százalékról 2010-re
65 százalékra nőtt, de bővült 6 százalékponttal a TV nézés is
Ma már közel öt órát töltenek számítógépezéssel és a televízió nézésével a fiatalok.
A televízió és a gyerekek
A gyerekek 4 és 12 éves koruk között, átlagosan napi 4-5 órát töltenek televíziónézéssel. Ez azt
is jelenti, hogy nagyon sok gyermek kicsi korától kezdve könnyen olyan műsorokat láthat,
amelyek nem az értelmi-érzelmi fejlettségi szintjének megfelelők.
Manapság a televíziót sok családban modern babysitterként használják, és a szülők nem
vesznek részt közös televíziózásban, ahol el tudnák magyarázni a gyereknek a látottakat.
Egyre több gyereknek van saját televíziója a szobájában.
A televízióban sugárzott műsorok mind tartalmuk, mind szerkesztésük tekintetében hosszú
távú hatást gyakorolnak a gyerekek lelki és értelmi fejlődésére, fantáziavilágára, valamint
társas, illetve szociális viselkedésére. A televízió általános és rendkívül eleven információk
forrása lehet.
A gyerekek sokat tanulhatnak a televízióból, de sajnálatos módon, a képernyőn látható
erőszak, több kutatás szerint agresszivitáshoz is vezethet.
A média, mint szocializáló tényező
A szocializáció legfontosabb intézménye a család: a gyermekek elsősorban szüleiktől, továbbá
testvéreiktől és más rokonaiktól sajátítják el a normákat, értékeket. A modern társadalmakban
a szocializáció más színterei egyre nagyobb szerepet kapnak: ilyen például az iskola, a
kortársak csoportja és a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is nagy
szerepet kapnak a fiatalok szocializációjában.
Tény, hogy a gyerekek, fiatalok életében olyan mértékben van jelen a média, hogy szerepet
játszik szocializációjukban. A média hatását jelentősen meghatározza, hogy a gyermekek mit
miért és mennyit használnak a médiából., illetve, hogy miként értelmezik a média üzeneteit.
A gyermekek a saját értelmi szintjüknek, ismereteiknek megfelelően tudják csak értelmezni az
őket ért hatásokat, a média üzeneteit. Amikor egy gyermek és egy felnőtt ugyanazt a televíziós
műsort vagy reklámot nézi, más-más üzenet jut el hozzájuk. De nem csak gyermek és felnőtt
között van különbség, egyénenként is eltérő hatása van a médiatartalmaknak.
A médiumok pozitív és negatív hatása
Minden tömegkommunikációs eszköznek vannak pozitív illetve negatív hatásai is.
A médiumok kedvező hatásai például az információáramlás, szórakozás stb.
Negatív hatása lehet a gyermekek számára: a félelmet kiváltó tartalmaknak illetve az
agresszív, szexuális tartalmaknak is.
Mivel a mai fiatalok túlzottan sok időt töltenek valamilyen „médium” rabságában a
mozgásszegény életmód egészségbeli problémákat okoz.
18
A késő-modern médiakörnyezet fogalma és jellemzői
Mára szinte mindennapossá vált, hogy egy felhasználó mobiltelefonnal készített felvételét
hírműsorokban, hírportálokon egy eseményt dokumentáló képi anyagként látjuk viszont. A
Twitteren, Facebookon keresztül a felhasználóknak köszönhetően pillanatokon belül
értesülhetünk természeti katasztrófák – például földrengések, hurrikánok – megtörténtéről.
Egy politikus bakija a YouTube-ra feltöltve, majd a Facebookon, a Twitteren megosztva
milliókhoz azonnal eljutó és általuk különböző fórumokon kommentálható tartalommá válik.
A késő-modern médiakörnyezet jellemzői
A médium eredetileg eszközt, közeget, hordozót és közvetítőt jelent (rádió, televízió,
nyomtatott sajtó, internet…) Mára azonban a médiatartalom mellett a hordozó média határai
is összemosódnak, hibrid jegyeket hordoz mindkettő. (Pl.: videoblog egy internetes újságban,
amit egy telefonon, vagy okostévén nézünk.)
Eddig jellemző volt kutatásokban és elemzésekben a médiatípusok szerinti kategorizálás, ma
már értelmetlenné válik. (Újságot olvasunk a telefonunkon, tévézünk, rádiót hallgatunk az
interneten.)
Elmondható hogy a késő-modern médiakörnyezet hibrid és komplex médiumok hálózatából
áll. Az azokon megjeleníthető tartalmakra jellemző, hogy viszonylag szabadon vándorolnak
az eltérő platformok között. Mindeközben a tartlamak igazodnak a platform technikai
lehetőségeihez illetve a használó igényeihez
A ma médiája a társadalmi és kulturális környezet részeként, azzal együtt, folyamatosan
változik, miközben maga is jelentősen alakítja azt.
A folyamatos változékonyság megjelenik
a médiumok technológiai, szerkezeti átalakulásaiban
a folyamatosan változó médiatartalmakban
a média társadalmi, kulturális szerepében
befogadók médiahasználatában,
illetve a befogadók médiához való viszonyulásában
Befogadóból szabad felhasználó
A kommunikáció egy feladó és egy befogadó közötti információátadásként írható le. Korábban
a média közösége PASSZIV befogadókból állt, mára azonban egyre inkább AKTÍV
felhasználókból áll.
A mai „felhasználó” gyűjtögető módjára „garázdálkodik” az új médiakörnyezet különféle
hibrid médiumai között, és kedve szerint válogat az őt érdeklő tartalmakból. Emellett maga is
aktívan részt vesz – vagy legalább is egyre nagyobb lehetősége van részt venni – a
médiakörnyezet alakításában
A mai médiahasználója a rá jellemző válogató, szelektáló és alakító magatartás miatt a
detektív, a turista és az újságíró tulajdonságait egyesíti magában
19
A ma médiahasználója a médiakörnyezet alakításában
A ma médiahasználója a követkőképpen vesz részt, illetve van lehetősége részt venni a
médiakörnyezet alakításában.
A médiakörnyezetben egyre inkább alkalmazható a folyamatos interakció.
A szabadon vándorló tartalmak egy részét médiatudatos, aktív „befogadók” hozzák
létre.
Az internetes szolgáltatások lehetőséget biztosítanak médiafelületek egyéni
üzemeltetésére.(magunk is könnyedén létrehozhatjuk saját videocsatornánkat vagy
akár rádióállomásunkat is.)
Összefoglalva elmondható, hogy a mai médiakörnyezet „befogadójára” a passzív csengésű
befogadó helyett megfelelőbb aktivitást kifejező médiahasználó vagy felhasználó elnevezés.
A médiumok eltérő aktivitási szintje
A felhasználói aktivitást a médiumok eltérő aktivitási szintje befolyásolja., mivel a médiumok
különböző mértékben teszik lehetővé a befogadói visszacsatolást, a médiatartalomhoz
kapcsolódó interakciót.
Egy kereskedelmi televízión vetített szappanopera megtekintése inkább a klasszikus
befogadást igényel.
Egy YouTube-video megtekintése és a Facebookon ismerősök körében történő megvitatása
nagyobb, a tartalomhoz kapcsolódó közvetlen visszacsatolásra ad lehetőséget hozzászólások,
kommentek és újramegosztás révén.
A késő-modern médiakörnyezetet érintő VÁLTOZÁSOK:
A médiakörnyezetben egyre inkább alkalmazható a folyamatos interakció.
A szabadon vándorló tartalmak egy részét médiatudatos, aktív „befogadók” hozzák
létre.
Az internetes szolgáltatások lehetőséget biztosítanak médiafelületek egyéni
üzemeltetésére.(magunk is könnyedén létrehozhatjuk saját videocsatornánkat vagy
akár rádióállomásunkat is.)
A felhasználók maguk döntik el, hogy a rájuk áradó médiatartalmak közül, melyeknek
lesznek befogadói
Az óriási kínálat miatt egyre erőszakosabb a közönség megszólítása
Egyre több nem valós, a jó ízlés határát átlépő, az alapvető etikai normákat nélkülöző
tartalmat közvetítenek a médiumok
Médiatartalmak jutnak el befogadókhoz, amelyek károsak lehetnek a személyiségre.
Például a gyerekek nem korosztályuknak megfelelő filmeket néznek
A mindenütt jelenlevő médiakörnyezet egyre nagyobb időt vesz el életünkből.
Nyomtatott sajtó visszaszorul – internetes változat, blogok, kommentek (szubjektív
visszacsatolása lehet pl. a híreknek, véleménynyilvánítás)
A televízió még mindig meghatározó elem, de bővült: + webtévé, + digitális, youtube
20
Tartalmak keveredése
A közszolgálati média gyakran a kereskedelmi médiára jellemző kereskedelmi
tartalmakat közvetít, míg a kereskedelmi médiában szintén fellelhetők kötelezően előírt
közszolgálati tartalmak.
Specializálódás
A rendkívül nagyszámú médiafelület, illetve azok viszonylag olcsó üzemeltetése
lehetővé tette, hogy azok különböző témákra specializálódjanak, bizonyos
célközönséget célozzanak meg tartalmukkal.
HírTV, National Geographic, Viasat History, Eurosport
A késő-modern médiakörnyezet fogalma
A minket körülvevő, egymással összekapcsolódó, komplex és hibrid médiumok hálózatát jelöli,
amely a társadalmi és kulturális környezettel kölcsönhatásban a tapasztalatok egyfajta
táraként működik, kulcsszereplője pedig a jelentés- és identitáskonstruáló médiahasználó.
21
A médiumok csoportosítása a kommunikációs feladatuk szerint
Az IT (információ technológia) alkalmazásának folyamatos fejlődése jelentős mértékben
befolyásolja ezeknek a médiumoknak együttes, egymást kiegészítő alkalmazását.
Tulajdonképpen ezek a médiumok a kommunikációs folyamat lépcsőit jelentik.
Médiumok az IT alkalmazások következtében a kommunikációs folyamat során a következők
szerint csoportosíthatók:
1. A felfogás médiuma elsősorban a hallásra és a látásra támaszkodik. Tehát ennek
megfelelően a vizuális médiumokhoz soroljuk a nyomtatott szöveget, az ábrát és a
mozgóképet, a hallási médiumhoz pedig a zenét, a beszédet és a zajt.
2. A képviselet médium az információ különböző számítógépes ábrázolásával jellemezhető. Itt
az alkalmazott kódolás a lényeges, az egyes médiumok által képviselt információk különféle
kódolásáról van szó. Például egy számítógépes oktatóprogram esetén a következő kódolási
módok alkalmazhatók:
egy szöveg betűit ASCII kódban kódolhatják
egy grafikát CEPT vagy CAPTAIN videotext szabvány szerint kódolhatnak
egy audio médium PCM kódban
egy kép JPEG kódban adható meg.
3. A bemutatás médium arra vonatkozik, hogy a számítógép milyen médiumokkal olvassa be,
vagy adja ki az információkat. Itt elsősorban a bevitel és a kivitel közötti különbségeken van a
hangsúly. Így például a papír, a képernyő és a hangszóró kiviteli médiumok, a billentyű, a
kamera és a mikrofon pedig beviteli médiumok.
4. A tárolási médium esetén különböző adattárolókat kell megkülönböztetni. Az adattárolás
ugyanis nemcsak a számítógépen rendelkezésre álló eszközökre mint floppy, merevlemez, CD-
ROM korlátozódik, hanem jelentősen túllép rajtuk. Különösen igaz ez az Internet
használatával, mert a WWW (világháló: World Wide Web)bekapcsolásával távoli országok,
földrészek számítógépeire is pillanatok alatt kapcsolódhatunk a megadott hivatkozások
segítségével.
5. Az átvitel-médium, az információk folyamatos továbbítását teszi lehetővé. Ennél a
médiumnál a hangsúly azon van, hogy „min” keresztül történik az információ átvitele. Ennek
megfelelőn szorosan kapcsolódik a tárolási médiumhoz.
6. Az információcserélő médiumhoz tartozik minden, ami az információ továbbításához
használatos adathordozó. Ez az összes tároló és átviteli média. Az információcsere közbülső
tárolón keresztül is bekövetkezhet. Ezt a médiumot az információval együtt szállítják egyik
helyről a másikra. Erre a célra használható a távoktatás esetében például egy CD, vagy egy
DVD, de mint említettem, az Internet segítségével közvetlenül, például optikai kábeleken
keresztül is történhet.
22
Iconic turn
A képi információközlés egyre jelentősebb szerepet tölt be a médiában. A képi fordulat az 1990-es
évek óta diskurzus tárgya. Két professzor is felfedezte a humántudományok képi fordulatát: Mitchell és
Boehm.
Képi fordulat: Rengeteg kép jelenik meg a világban. Képekkel kezdenek el gondolkodni az emberek.
Nem a szó a legfontosabb, hanem a kép → képi gondolkodás
Mitchell: Világunkat és identitásunkat egyre inkább alakítják a bennünket körülvevő képek. A képi
fordulattal a hétköznapi emberek is szembesülnek, pl.: holográfia, számítógépes animációk, repülés
szimulátorok, műholdas térképek. Ezekkel a képalkotó eszközökkel dolgozik a filmgyártás,
orvostudomány, hadiipar. Ikonok (képek) veszik át a szó szerepét (pl.:repülőtér-mindent ikonok
jelölnek). Szerinte a képi fordulat totalitása: a médialátványosságként megrendezett Öböl-háború
Boehm: tette ismerté a képi fordulatot (ikonok a telefonok kijelzőin), amellett érvel, hogy
tulajdonítsunk végre nagyobb jelentőséget az ismeretelméletünket meghatározó képiségnek. Digitális
forradalomról beszél.
Iconic-turn: A képi diskurzus ennek köszönhetően valódi kihívássá lett!
minden médiumban ahol álló vagy mozgó képek jelennek meg, módszertanilag finomítani kell
a képelemző módszereket.
Ki kell dolgozni a képek logikáját
a képek elemezhetőségének a problémáját a jelenkor kritikai filozófiájának a középpontjába
állítani (Wittgenstein)
A képek a művészeten kívül is pótolhatatlanok (pl.: tudományos kutatások)
23
Fotózási alapok
Kép és jel
Ha a különböző, világunkban megjelenő képeket tekintjük akkor azokat a következőképpen
tudjuk besorolni élőbeliség és mozgásbeliség alapján.
élő mozgó kép
élő álló kép
élettelen mozgó
élettelen álló
Ezek egymás felett mintegy piramis szintjei helyezkednek el.
A kép értelmezésében fontos, hogy a befogadót is bevonjuk az aktív képolvasásba.
Problémát az okozza, hogy a képekhez nem tartozik alfabetikus kodifikált jel, ami
egyértelművé tenné az értelmezést. A kép nem verbális alkotás.
Az értelmezést nagyban meghatározza milyen kulturális alapokkal rendelkezünk. Azonos
kulturából érkező emberek esetén viszonylag meghatározottak, hogy a különböző képi
megjelenítések értelmezése.
Ennek oka, hogy életünkben mindenki számára meghatározott jelek mentén haladunk. Már az
óvodában találkozunk ezzel, például mindenkinek van egy meghatározott jele. De
gondolhatunk akár a közlekedés jelrendszerére, vagy a napjainkat egyre jobban meghatározó
számítógépes jelrendszerre.
A forma mellett, fontos a szín is, a különböző színekhez különböző érzelmi állapotok
rendelhetők.
Színek és érzelmek
“A színek, mint emberi tulajdonságaink, érzelmeink változását tükrözik.” Pablo Picasso
Fehér
Tisztaságot, ártatlanságot jelképez, nyugtató hatású. Érzelmi távolságtartásra is serkenthet.
Semleges, könnyed szín. A fehérre festett szobák nagynak, de üresnek és barátságtalannak
hatnak. A fehér szín az összes többi színnel jól mutat.
Fekete
Leggyakrabban a gonosszal és a halállal hozzák összefüggésbe. Szomorúságot,
távolságtartást sugall. Öltözködésben klasszikus, visszafogott megjelenést közvetít, ezért évek
óta divatos szín. Kifejezhet komolyságot, lázadást is.
24
Piros
A vörös érzelmeinkre intenzíven ható szín. Ösztönzi a szívműködést, emeli a vérnyomást és hőt
generál. Magabiztosságot, energiát és biztonságot nyújt. Mivel a vörös a szerelem, és
szexualitás jelképe is, a libidóra pozitívan hat. Ha hosszú ideig tartózkodunk egy vörösre
festett szobában, izgatottá válunk, és hőérzetünk is nő.
Rózsaszín
A béke és a szeretet érzését közvetíti. Nyugtató hatású szín. Az USA-ban a rózsaszín a lányok
színe, bár 1920 előtt fiús színként tartották számon. Versenyző csapatoknál előfordul, hogy
rózsaszínre festik az ellenfél öltözőjét, így tartva az ellenfél tagjait higgadtan. Hasonló célból
a börtönök falait is szokás rózsaszínűre festeni.
Narancssárga
Izgatottságot, lelkesedést, melegséget közvetít. Erősíti az önbizalmat, vidámmá varázsolja a
hangulatot. Tevékeny cselekvésre ösztönöz, és arra, hogy ismerjünk meg még többet a
világból.
Sárga
Vidámságot, kellemes és bizalommal teli hangulatot ébreszt. Hatásos depresszió ellen. Erősen
figyelemfelkeltő szín, de idegesítő és frusztráló hatású is. Egy sárga szobában hamarabb
elveszítjük türelmünket, a gyermekek pedig hamarabb elsírják magukat.
Kék
Nyugtató hatással van a testre, csökkenti a pulzusszámot és a testhőmérsékletet. Hatékonyan
dolgozunk egy világoskék szobában. Ha kék ruhában mész állásinterjúra, ezzel hűséget és
előkelőséget üzensz partnerednek. A kék a legkevésbé étvágygerjesztő szín, ezért fogyókúrás
tanácsadók időnként javasolják, hogy kék színű tányérból fogyasszuk ételeinket.
Zöld
Erősen csökkenti a stresszt, nyugalmat és relaxáltságot teremt. Akik zöld színű környezetben
dolgoznak, ritkán panaszkodnak ideges hasfájásra. Ha áttetsző zöld színű fólián keresztül
olvasunk, növekszik az olvasás sebessége és hatékonysága.
Lila
A luxus, és a misztikumok iránti vonzódás színe. Nőies, romantikus szín. Segíti a tehetség
kibontakozását. Erőteljes lila szín viselése nagy felületen természetellenesnek hat.
25
Barna
Melegséget, békét, kényelmességet idéz. Segíti az érzelmek mélyebb megélését. Ha szomorúak
vagyunk, a barna ezt az érzést is elmélyíti.
A fénykép megkomponálása
Kompozíciós elvek (a kép tartalmi elrendezése):
aranymetszés
harmadolás
Diagonál (átló)
Háromszög
Keretbe foglalás
Magas horizontvonal
Alacsony horizontvonal
Középre komponálás
Mélységélesség állítása
Egy-egy kép több kompozíciós elvet is tartalmazhat
Aranymetszés
Az aranymetszés vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben
is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.
Szokták úgy is emlegetni, hogy "divina proportione", azaz az "isteni arány".
Aranymetszési arányok találhatók számos ókori épületen, középkori és reneszánsz
képzőművészeti alkotásokon. Az ókori püthagoreusok (Püthagorasz és követői), akik szerint a
valóság matematikai alapokon nyugszik, az aranymetszésben a létezés egyik alaptörvényét
vélték felfedezni, ugyanis ez az arány felismerhető a természetben is (például az emberi testen
vagy csigák mészvázán).
Lényege, hogy két és b, a>b) tekintve a kisebbik rész (b) úgy aránylik a nagyobbik részhez (a)
mint ahogy a nagyobbik rész aránylik az összeghez.
Vagyis másképpen aranymetszésről beszélünk, amikor egy mennyiséget, illetve egy adott
szakaszt úgy osztunk két részre, hogy a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobbikhoz, mint a
nagyobbik rész az egészhez.
b:a = a:(a+b)
Értéke megközelitőleg: 0,618
Illetve felírhatjuk fordítva is:
a:b=(a+b):a
26
Ekkor értéke megközelitőleg 1,618
Az arány szemléltetése rajzban:
Több neves művész, illetve műalkotás épít az aranymetszés szabályaira, például a magyar
Szent Korona, Bartók Béla bizonyos zeneművei, Dante Isteni színjáték-a, Kassák Lajos A ló
meghal… kezdetű költeménye, Leonardo da Vinci és Michelangelo festményei.
A tipográfiában – avagy a betűk művészetében – is alkalmazzák az aranymetszést: a címek,
alcímek és a szövegtörzs betűméretének viszonyát általában az aranyarányban szokás
megállapítani.
Fibonacci számsorozat
A Fibonacci számsorozatban minden szám – az első kettő után – az azt megelőző kettő
összege. Így tehát a számsorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233… stb.
Ez is megjelenik a természetben, számos példa van a Fibonacci sorozat számaira:
A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám (3, 5, 8, stb darab szirom). Persze itt bőven
akadnak kivételek.
Másik példa a napraforgó, melynek magjai Fibonacci-spirálokba rendeződnek (ami az arany
spirálnak felel meg). A balra és jobbra hajló spirálok száma mindig a Fibonacci sorozat
tagjai közül valók. A lenti virágon 55 darab spirál helyezkedik el az óramutató járásával
egyezően, és 89 óramutató járásával ellentétesen.
27
És hogy mi köze a Fibonacci számsornak az aranymetszéshez? Ha bármely tagot elosztjuk az
előzővel, akkor ez a hányados a már említett 1,618-hoz közelít.
Például:
5/3 = 1,666
8/5 = 1,6
13/8 = 1,625
21/13 = 1,615
És így tovább: ahogy a számok nőnek, úgy közelít a hányados 1,618-hoz.
A példák a Fibonacci-spirál alkalmazását mutatják be. A bal oldalon lévő homályos láb és
potroh adja meg az ívét a spirálnak, amely a „modell” arcán ér véget. Itt is megfigyelhető a
kép kisebb és nagyobb részre osztása, jelen esetben az élesség – vagyis életlenség –
használatával. Jobb oldali képünkön pedig egy igazi modellen ugyanez a szabály.
A szabályok görcsös alkalmazása viszont a képet sok esetben merevvé teheti, az ember
megrekedhet e két szabály alkalmazásánál. Ennek a két szabálynak alkalmazása a nyugati
ember harmóniaérzetét fejezi ki, mivel balról jobbra olvassa a képet. Egy keleti nézőben
azonban más érzéseket váltana ki ugyanaz a fotó, mert ő nem balról jobbra olvasná a képet.
Harmadolás
Az aranymetszésből ered az ún. harmadolási szabály is, hiszen a 61,8% nagyon közel áll a
kétharmadhoz (66,7%).
A harmadolás többféle módon is alkalmazható:
portréfotónál az alany szemei kerülhetnek a felső harmadba
tájképnél a horizont ráilleszthető a felső vagy alsó harmadoló vonalra
ha egy apró tárgy a téma, függőleges és vízszintes szempontból is a harmadoló
vonalra, azaz metszéspontra helyezhető
nagyobb (a fotót jobban kitöltő) tárgy is közelíthet inkább valamelyik harmadoló
vonalhoz
28
a legtöbb hétköznapi fotónál elsüthető oly módon, hogy a téma a jobb, vagy baloldali
függőleges harmadoló vonalhoz kerüljön közel
Diagonal, átló
A kép megkomponálása a kép téglalap keretének átlója mentén történik.
Háromszög kompozíció
A kép elemei nagyjából szabályos háromszög oldalai mentén helyezkednek el. Több
háromszög is lehet a képen
Magas horizontvonal
Az előtér ne legyen üres, vagy ha igen akkor annak legyen kompozíciós mondanivalója
Alacsony horizontvonal
Az ég a hangsúlyos a szárazföld kevésbé
Középre komponálás
A középre helyezett motívum túlhangsúlyozása. Ez a kapcsolat a fotós és a fotózott között egy
szuggesztív hatást kelt. Nyugalmat sugároz.
Mélységélesség állítás
Az élességgel hangsúlyozunk a képen valamit.
Portréfotózásnál az élességet a modell szemére állítjuk.
Vágás
Élőlényeknél ne keltse csonkítás hatását. Ne vágjunk ízületbe, vagy végtagot hosszában.
A fej erős megvágása sokszor segítheti a szuggesztív megformálást.
29
A látvány mozgóképi megszervezése, a mozgókép kifejezőeszközei
Állókép és mozgókép értelmezésbeli összehasonlítása
Állókép: Megértése időbeli folyamat. A kép mindig a maga teljes egészében, közvetlenül
adott a tekintet számára. Az első megpillantáskor nem lehet azonnal megérteni az egész
látványt.
Mozgókép: Mindig időtartamkép, soha nincs jelen egyszerre a maga egészében, mint a fotó.
Mindig átmeneti, töredékes. A film egésze csak az emlékezetben létezik, vagyis a mozgókép,
mint értelmes, befejezett egész, mindig láthatatlan marad.
A film újdonsága az állóképhez, hogy ki tudott törni az időtlenségből és mozdulatlanságból.
Többségükben a közérthetőségre törekszik. Ennek oka, hogy a mozgókép a tömegek
szórakoztatása céljából jött létre, a tömegfilmek alkalmazkodnak a tömegek ízlésvilágához,
tartalmilag, formailag, nyelvezetben is törekszenek a közérthetőségre, át tudják lépni a
földrajzi határokat. Fontos szempont a széles tömegek megszólítása, hiszen előállítás
költséges. Alapvető cél, hogy a bevétel felülmúlja a kiadásokat. Külön kategóriát képeznek a
művészfilmek, ezekre finanszírozási problémák miatt igaz a viszonylag kis költségvetés és
anyagi támogatás.
A mozgókép kompozíciója
Kerete fekvő téglalapforma, ez a képkivágás határolja el a valóságtól a filmképet
Tartalma dinamikus
Elrendezése a szereplők és a kamera mozgása révén állandóan változik
A képek elrendezése megkomponált, beleilleszkedik a mű egészének
jelentéstartamába
Tartalmának elrendezése gyakran túlmutat az egyszerű térbeliségen
Alá-, fölérendeltségi viszonyokat, összetartozást, elkülönülést is érzékeltet
Az egyes filmkép nemcsak a valóság részlete, hanem azok céltudatosan
megszerkesztett összerendezett, értelemmel bíró kompozíciója
A film építőelemei
Beállítás (snitt): egyetlen kamera által rögzített folyamatos látvány, a filmnyelv legkisebb
építőeleme. Ha megváltoztatjuk a felvétel feltételeit (pl.: objektívet cserélünk, v. arrébb
tesszük a kamerát), akkor ez már egy új beállítás.
Kép: A kép egy adott helyszínen játszódó jelenetet határoz meg. A kép tehát nem
dramaturgiai egység, a térnek és az időnek is megszakítás nélkülinek kell lennie.
Jelenet: A jelenet viszont valóban dramaturgiai egységet jelöl, amelyen belül a szereplők
száma nem változik.
A képi ábrázolás eszköztára
30
A következő technikai eszköztár, megoldások alkalmazása áll rendelkezésre a film
készítőinek.
1. Képformátum
2. Plánok (képsíkok) alkalmazása
3. Kameramagasság
4. Az objektív látószöge
5. A beállítás típusa
6. A kameramozgás fajtái
7. A gépmozgás jellege
8. Megvilágítás, fény-árnyék viszonyok
9. Szinek
10. Vágás
1. A képformátum változása
A hagyományosan vetített kép oldalainak aránya 4 : 3
A szélesvásznú képformátum megközelítőleg 5 : 2, elnyújtott képmező
Több látszik a háttérből, a környezetből, a mozgásból, ez már megközelítette a természetes
látómezőt. Hatására feloldódni látszik a képkeret, elmosódnak a képhatárok, fokozódik a
közvetlen azonosulás lehetősége, olyan, mintha a néző közelebbről látná az eseményeket
Röviden a képarányokról
Bizonyára mindenki, aki tévézik, tudja, hogy létezik 4:3-as és 16:9-es, vagy más néven
szélesvásznú képarány. Még, ha nagy általánosságban ez így helytálló is, a valóság, mint
mindig, ennél azért sokkal árnyaltabb. A hőskor CRT technológiával készült tévéi
többségében valóban 4:3-as képarányúak (de azért van néhány 16:9-es típus is), az LCD-
tévékre és plazmatévékre használt szélesvásznú kifejezés azonban több mindent is takarhat.
Egyrészt az előbb már említett 16:9-es (1,78:1) osztást, másrészt a régebbi LCD-monitorok
16:10-es képarányát is, és, nem utolsó sorban, a CinemaScope eljárásból származtatott, a mai
mozifilmek többségénél is használt, 2,35:1-es képarányt is. Egyes filmstúdiók adott esetben
módosítottak kicsit a képarányon, így a 16:9 egyes filmstúdióknál valójában 1,85:1-es
képarányt jelent, míg mások 2:35:1 helyett 2,39:1 osztást használnak. Emellett nem vettük
figyelembe a CinemaScope eljárásnál az 1960-as évek előtt használt 2,66:1 illetve 2,55:1-es
képarányokat sem.
31
Többféle elmélet is létezik, amely megmagyarázza, hogy miért alakult ki a tévék esetében a
4:3-as képarány, de a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy egyszerűen felmérések eredménye
alapján választották ezt ki. Elég, ha csak a festészetre gondolunk, ahol az ábrázolt téma adja
milyen vásznat használjunk. Ugyanígy többféle módon magyarázható, hogy a mozikban végül
miért a szélesvásznú formátum lett a nyerő – itt a legelfogadhatóbbnak az a magyarázat tűnik,
amely szerint a filmstúdiók a teljes látómezőt betöltő képpel akartak plusz élményt adni a tévé
képi világához képest. Nézetem szerint viszont ezt az befolyásolja, hogy szobakép esetén
szemlélésnél inkább a 4:3 kép érvényes, míg tájat ábrázoló képeknél, minél távlatibb annál
szélesebb látómező szükséges. Így tulajdonképpen mozgóképnél a közeli illetve távoli
ábrázolások mennyiségi viszonya adja azt, hogy melyikben érdemesebb leforgatni az adott
filmet.
Az okok viszont mellékesek, a lényeg az, hogy amíg a moziban 16:9-es vagy még ennél is
szélesebb képarányban néztük a filmeket, addig a tévék esetében a 90-es évek végéig a világ
minden pontján a 4:3-as képarány volt elterjedt. A plazmatévék és LCD-tévék megjelenése
változtatott a helyzeten, és az USA-ban a 2000-res évekre már majd minden, direkt a tévébe
szánt sorozatot 16:9-es képaránnyal rögzítettek. Ez nem jelenti azonban azt, hogy így is
kerültek a sorozatok adásba, ugyanis a műsorszolgáltatóknak meg kellett oldani, hogy az
epizódokat minden tévén torzításmentesen lehessen nézni. Bár technológiailag megvalósítható
lett volna, a műsorszolgáltatók úgy gondolták, hogy a szélesvásznú filmek esetén a képernyő
felső és alsó részén lévő fekete csík pazarlás, ezért alternatív módokat kerestek arra, hogy a
4:3-as tévék képernyőjét is teljesen ki tudják tölteni. Nyilván ugyanezt volt a helyzet a
filmekkel is. A két hazai kereskedelmi adó is ugyanezt a gyakorlatot követte, ezért a mostani,
16:9-es képarányra való váltás, bár megkésett, jelentős változásokat hoz.
Kép a dobozban – így tévéztünk eddig
Bármilyen képaránnyal is készült egy sorozat vagy film, az RTL Klub és a TV2 is a 4:3-as
képarányt preferálta eddig, ami azt jelenti, hogy amit csak lehetett, így mutattak be. Voltak
persze üdítő kivételek, a vészhelyzet az RTL Klubon például szélesvásznú volt (felül és alul
fekete csíkkal), de az általános helyzet a CRT-s tévék tulajdonosainak kedvezett – persze csak
akkor, ha a képernyő teljes kitöltését tekintjük elsődleges szempontnak.
Hogy egy adott film vagy sorozat milyen képaránnyal készül, az már a gyártásnál eldől, és
mondanunk sem kell, hogy az optimális eset az, ha az alkotásokat úgy nézzük, ahogyan azt a
rendező láttatni szerette volna. A 16:9-es vagy 2,35:1-es képaránnyal rögzített filmeket
többféle módon lehet 4:3-as képernyőre hozni, ám majdnem mindegyik megoldás
kompromisszumokkal jár. A helyzetet kicsit megbolondítja, hogy a végeredményt nemcsak a
tévészolgáltató határozza meg, hanem a felhasználók is beleszólhatnak a tévé beállításának
segítségével.
Hogy megértsük, miért volt szükség az átállásra, vegyük először az alapesetet: az átállás előtt
vagyunk, az RTL Klub és a TV2 műsora is 4:3-as formátumú, és az adást 4:3-as tévén nézzük.
Azokkal a filmekkel és sorozatokkal nincs is gond, amelyeket így rögzítettek, a 16:9-es és
2,35:1-es adásokat azonban át kell alakítani. Erre többféle megoldás is létezik.
Képarányátalakítások
Letterbox
32
Az átalakítás legegyszerűbb módja az un. letterbox eljárás, amely során a kép alsó és felső
részéhez fekete csíkot toldanak, hogy az ily módon kiegészített kép képaránya 4:3- legyen. Az
információtartalom elvileg megmarad, hiszen „minden” látszik, azonban kisebb területen, így
a kép részletessége csökken. Az ily módon átalakított filmeket egy lapostévén ki lehet húzni
teljes képernyősre torzítás nélkül, azonban az eredményen a részletesség csökkenése jól
látszik: a kép homályosabb lesz valamivel.
Pan & Scan
A második, a gyakorlatban a legtöbbet alkalmazott módszer a Pan & Scan, ebben az esetben a
4:3-as képarányú kópia elkészítéséhez egyszerűen egy 4:3-as képarányú keretet helyeznek a
szélesvásznú eredeti képanyagra. A 16:9-es képaránnyal készült filmeknél durván a kép
negyede ugrik a kukába, míg a 2,35:1-es filmek esetében a csonkítás sokkal durvább, kb.
43%-os. Mivel a fontos történések nem mindig a képernyő közepén történnek, ezért a keretet
folyamatosan mozgatják az utómunkálatos során, hogy a faramuci helyzetből a legtöbbet
lehessen kihozni. Nyilván így is vannak érdekességek, és rengetegszer fordul elő, hogy értékes
részletek esnek a vágás áldozatául. Az egyik legnagyobb klasszikus a Doktor House-ból való,
de a Mátrix egyik nyitójelenete is jó példa: amikor a kép bal oldalán Trinity fut felfelé a
tűzlépcsőn, jobb oldalt pedig egy ügynök figyeli ezt, megoldhatatlan, hogy a 4:3-as képben
mindketten látsszanak.
Fent a 4:3-as kép, ez ment le a tévében, lent a 16:9-es, eredeti felvétel (forrás: doktorhouse.hu)
33
Torzítás
A harmadik módszer a részletesség szempontjából az egyik legjobb alternatíva, praktikussági
alapon viszont a legrosszabb: az eredeti tartalom megtartása mellett a képet egyszerűen
összenyomják, így a sugárzás torz – a végeredményt pedig a tévén kell méretre állítani,
feltéve, hogy lehetséges. Lapostévék esetében nyilván nincs gond, hiszen a kép kihúzása
minden tévé esetében rendelkezésre áll, a probléma itt az, hogy rengeteg olyan CRT-s tévé
van, amelyiken nincsen a képet összenyomó, 16:9-es üzemmód, ami kényszerűen torz képet
eredményezne.
Open matte
A modern technikának hála létezik egy hibrid megoldás is, amelynek neve open matte: ebben
az esetben maga a felvételkészítés 4:3-as képaránnyal készül úgy, hogy a rögzítés során a
rendező a szélesvásznon megjelenő képet látja egy keretben. A filmfelvétel alapvetően úgy
történik, hogy a szélesvásznú képre optimalizál a rendező, mégis, ez esetben a 4:3-as kópia az
összes fontos infót tartalmazza, sőt, annál még többet is; így eshetett meg például az, hogy
akik moziban látták a Terminator 3-at, azok lemaradtak Kristanna Loken melleiről, akik
viszont a tévében nézték meg a filmet, azok nem. Sajnos nem minden film gyártása során
használják az open matte technikát, a sorozatok esetében pedig egyáltalán nem jellemző ez.
Open matte felvétel
34
panoráma nagyítás funkció
Amint korábban már említettük, sokan irritálónak találják a szélesvásznú tévé oldalán a 4:3-
as képarányú adások esetén megjelenő két vastag fekete csíkot, ezért, bár az adás eddig 4:3-as
képaránnyal jött, kihúzták 16:9-esre. Ez persze mindenképpen torz adást eredményez, viszont
számos lapostévén van panoráma nagyítás funkció, ami úgy húzza szét a képet, hogy az
arányok a kép középső részén csak minimális mértékben torzulnak.
2. Plánok
Plán: A különböző képsíkokat plánoknak nevezzük. A képméretben megjelenített tartalom, a
valóságnak részlete amely egy adott időpontban megjelenítésre kerül a vásznon. A plánok
szerepe rendkívül fontos. Ezzel irányít a rendező. Megválasztásakor egyrészt eldönti mit
lásson a néző, másrészt az is kifejezésre kerül benne, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít a
bemutatott valóságrészletnek.
Fajtái:
Nagytotál: Bemutatja a környezet egészét, ahol a cselekmény játszódik; lényege, hogy a
cselekmény elemeinek és az azt körülvevő környezetnek a viszonyáról ad áttekintést.
Legtöbbször megalapozó beállításnak használják, de fontos szerepe van az atmoszféra
megteremtésében. A nagytotálok hossza többnyire meghatározó eleme a film egész
ritmusának. Kicsit úgy működik, mint a zenében a szünet, lélegzethez juttathatja a nézőt. Pl.:
légifelvétel, vagy egy szoba képe.
Totál: A jelenet szempontjából lényeges összes elemet tartalmazza és egymáshoz viszonyított
helyzetüket mutatja be.
A kistotáltól a szekondig: az a távolságtartomány, amelyet a legtermészetesebbnek érzünk. Az
életben is ebből a távolságból éljük meg az interakcióinkat.
Kistotál: A totál egy részlete, a jelenet résztvevőinek egy részét tartalmazza.
Egész alakos beállítás: Egy álló szereplő teljes alakban való ábrázolása.
35
Olasz beállítás: lábszárközépnél vág
Amerikai beállítás: Körülbelül a térd fölött vágja el a szereplőt.
Félalakos beállítás: Deréktájt vág, vagyis csak felsőtestét mutatja a szereplőknek.
Félközeli:( szekond) Nagyjából mell alatt vágja el a szereplőt.
Közeli: Funkciója, hogy a kép tárgyát környezetéből leválassza, kiemelje. Közeli készítése
egyaránt szakmai kihívás az operatőrnek, rendezőnek, színésznek .
Szuperközeli: Továbbszűkítése a közelinek, amely már csak valaminek a részletet mutatja
meg.
36
3. Kameramagasság
Normál szemmagasság: A szereplő szemmagassága. A kamera egy magasságban van a kép
tárgyával és vízszintesen előre néz.
Felső gépállás: Alkalmazásánál a jelenség kicsivé válik fizikailag és áttételesen is.
Kívülállást, rálátást, objektivitást biztosít a néző számára.
Alsó gépállás: Megnöveli a kép tárgyának méretét, hatalmassá, félelmetessé válhat.
Megkönnyíti a néző számára az érzelmi azonosulást.
4. Az objektív látószöge
Onnan ahol van, milyen széles szögben lásson a kamera. Az objektívválasztással
behatároljuk, hogy a jelenet mögött mennyit fogunk látni a háttérből, hogy milyen erős legyen
a térperspektíva, hogy mennyire legyen éles a környezet. Alapesetben a tágabb beállításokat,
azaz a totálokat nagylátószögű objektívekkel veszik fel, a közelieket pedig telékkel.
Nagylátószögű objektív: kb. 30 mm-es gyújtótávolság alatt, nagy mélységélesség, a kamera
közvetlen előterének erős hangsúlyozása. Jellemzőjük a mélységi perspektíva megnövelése,
erős háromdimenziós térérzet, nagy mélységélesség, az optikai tengellyel párhuzamos
tárgymozgás felgyorsítása.
Normál objektív: 30-60 mm közötti gyújtótávolsággal rendelkezik. Nagyjából optikailag a
szemnek felel meg.
37
Teleobjektív: 60 mm felett. Szűk látószög, kis mélységélesség, az optikai tengellyel
párhuzamos tárgymozgás lelassítása.
Mélységélesség: az a tartomány a kép mélységében, ahol a képet élesnek látjuk. Ha beállítjuk
az élességet 2 méterre, akkor kb. 1-3m-ig éles lesz a kép. Ami ez előtt vagy mögött van, az
életlen marad.
5. A beállítás típusa
Objektív szemszög: Egy láthatatlan külső megfigyelő nézőpontjába helyezi a nézőt. A filmek
beállításainak döntő többsége ilyen.
Szubjektív szemszög:Akkor beszélünk erről, amikor a kamera valakinek a szemszögét
képviseli, a nézőt belehelyezi a jelenetbe, így a néző számára átélhetőbb a történet, könnyebb
az azonosulás. Pl.: küzdelem, zuhanás, száguldás.
6. A kameramozgás fajtái
A kamera kezelése, mozgatása az alkotó egyéni fogalmazásmódjának, stílusának része,
befolyásolja a film belső ritmusát is.
Kétdimenziós kameramozgásoknál a kamera helye a térben változatlan marad.
Schwenk (svenk): A kamera egyszerűen elfordul. Követhet egy mozgó szereplőt, de
végigpásztázhat egy mozdulatlan tájon is.
Zoom: Azáltal, hogy megváltozik az objektív gyújtótávolsága, azt az érzetet kelti, mintha
közeledne, illetve távolodna a téma.
Háromdimenziós kameramozgásoknál a kamera ténylegesen helyet változtat a térben.
Fahrt (fárt): A kamera vízszintes irányban helyet változtat, elmozdul a térben oldalra, előre
vagy bármilyen irányban. Pl.: sínfárt, autófárt, helikopterfárt, stb.
Krahn (krán): a kamerát egy daruszerű szerkezet segítségével függőlegesen mozgatjuk.
Összetett kameramozgás: a fárt, krán, svenk, és zoom közül bármelyik bármelyikkel
kombinálva előfordulhat, időben egymás után vagy akár egyszerre.
Speciális kameramozgatók
Steadicam: ez a szerkezet az emberi kart modellezve sikeresen egyesítette a kézikamera
mozgásszabadságát a hagyományos kameramozgató eszközök képstabilitásával.
Louma, krahn távirányított kamerával: Szemben a hagyományos krahn-nal, ahol az operatőr
is a darun ült, itt csak a kamera van felszerelve, ezáltal sokkal könnyebb, gyorsabb,
mozgékonyabb a szerkezet. Az operatőr monitoron látja a kamera képét, és azt távirányítóval
vezérli.
38
Flying cam: a kamerát távirányítható helikoptermodellre szerelik rá.
Skycam: Kameramozgató rendszer (pl. focimeccs)
Virtuális kameramozgás: a kamerával csak bizonyos kulcspozíciókból készítenek felvételeket
a színészekről, a kameramozgásokat fel sem veszik, számítógépen készítik el hozzá.
7. A gépmozgás jellege
4 alaptípus van, ill. ezek kombinációja
Lekövető: Mozog a szereplő, mozog a kamera is.
Átkötő: Ha a kamera két fix kompozíciót egy gépmozgással köt össze (átsvenkelhet,
átfártolhat)
Leíró: Az átkötő ellentéte. A kezdő és befejező kép közötti mozgás középső szakasza a
lényeges, a kamera lassú mozgással igazít végig azon, amit bemutat.
Dinamikus: Egyetlen funkciója magának a mozgásnak az érzékeltetése.
8. Megvilágítás, fény-árnyék viszonyok:
Láthatóvá teszi az ábrázolandó jelenséget
Hangulatot érzékeltetnek, atmoszférát teremtenek
Érzelmi hatást kölcsönöznek a témának
Szerepük van az értelmezésben
9. Színek
Az 1950-es évekig fekete-fehér filmek, ma színesek
Ma akkor fekete-fehérek, ha a mondanivaló indokolja: korfestés, múltidézés, archiválás
A színes filmek is különböző színezésűek. Egy film színezetét két dolog határozza meg. A
gyártás technikai gondossága, illetve milyen szerepet tölt be a film hangulatának
megteremtésében.
10. Vágás
Döntően befolyásolja a film kompozícióját. Meghatározza az előző technikai megoldásokkal
létrehozott filmképekből melyek kerüljenek felhasználásra, mekkora legyen azok időbeli
hossza, milyen legyen egymásutáni elrendezésük. Alapvetően hat arra, hogy a létrehozott
filmnek milyen a ritmusa, illetve hangulata. Régebbi filmeknél a vágást teljesen más
39
felfogásban készítették mint manapság. Főleg ez az oka annak, hogy a ma nézője számára a
régebben készült alkotások lassúnak és unalmasnak tűnnek.
A mozgókép kettős természete: reprodukció, dokumentáció. A filmek
rendszerezése
1895. december 28. – a mozi születése
- Louis Jean és Auguste Lumiere a párizsi Grand Café indiai szalonjában egy átalakított alagsori
biliárdteremben fizető közönség (33 fő) előtt megtartották az első nyilvános mozielőadást.
- 20 perc, 11 egy-két perces film
- Rövidfilmjeik a mindennapi életből ellesett jelenetek: A kisbaba reggelije, A munkaidő vége,
A vonat érkezése, A megöntözött öntöző
A Lumiere testvérek rövidfilmjeikben azt a környezetet fényképezték le, amely körülvette őket, a
valóságot rögzítették, dokumentálták.
Más funkciójúak Georges Mélies művei, melyek többsége varázslatos attrakciót, trükköt, színházi
jelenetet, mesét ábrázolt, fantasztikus és bizarr történeteket vitt filmre.
A film már megjelenésekor hordozta azt a kétarcúságot, amely további fejlődése alapjául szolgált. A
mozgóképek születésüktől fogva alapvetően két nagy halmazra bomlanak a valósághoz való viszonyuk
alapján.
• 1. Reprodukáló, dokumentatív célzatú filmek – a valóság megjelenítése a céljuk.
• 2. Fikcióra épülő játékfilmek – céljuk egy nem létező teremtett világ megidézése,
megjelenítése, ábrázolása.
Eredendő kétarcúsága nyomán az összes létező mozgóképes szöveg besorolható egyik vagy másik
csoportba az alapján, hogy melyik szemlélet az erőteljesebb benne.
Dokumentumfilmek
A filmművészet és film határán helyezkedik el
Szándéka szerint rögzítő-tényfeltáró, az alkotó nem avatkozik bele a felveendő látványba.
Objektivitás, spontaneitás, természetesség, közvetlenség, hitelesség
Ez a filmtípus a valóságban – a film készítőitől és a film készítésétől függetlenül – létező
folyamatokat, személyiségeket rögzíti azok életének saját törvényszerűségei szerint.
Megtörtént eseményekről, valóságos személyekről, közösségek életéről, problémáiról
tudósít objektív szándékkal, tényszerűen, pontosan, törekedve a valósághűségre.
Nem avatkozik bele a valóság lefényképezendő folyamataiba, azt ábrázolja, ami éppen
akkor történik.
Célja, hogy feltárja a felvett jelenségek nem látható, belső összefüggéseit.
Szereplői nem hivatásos színészek, hanem „civil” emberek, akik saját szerepüket, életüket
mutatják a kamera előtt.
Vegytiszta dokumentumfilm nem létezik, hiszen már az befolyásolja a látványt, hogy hová
és hogyan teszik le a film készítői a kamerát.
A dokumentumfilm a valóság alkotó feldolgozására és bemutatására törekszik, ezt nem
szolgálhatja sem a teljes véletlenszerűség, sem a valóság „megrendezettsége”.
40
Egyes rendezők a jelenséget megismételhetetlenségében, egyszeriségében, a történés
pillanatában veszik fel, így a jelenség független a rendező akaratától
Fajtái: schnitt-film(leforgatott dokumentumfelvételek). riportfilm (egyestől halad az
általános felé), cinema direct film (többség)
Formai sajátosságai
• A kamera látószöge legtöbbször szemmagasságban helyezkedik el – a szemlélődő ember
látószöge
• Gyakoriak a hosszú beállítások – követi a látottakat, nem akar ítéletet alkotni
• Belső montázs – megmutatja a kiválasztott jelenség folytonosságát, mozgását
• Montázs – a kronológiai, oksági rend megteremtéséhez
• Képkompozíciói – kevésbé megrendezettek
• Premier plánok – a közlő emberi arc megnyilvánulásainak tükrözésére
• A hang- és képanyag egyidejű rögzítése – a hitelesség érdekében
Áldokumentumfilmek
• A dokumentumfilmek formanyelvét felhasználva az 1990-es években jó néhány olyan
alkotás is készült, amelynek témája a fantázia szüleménye volt, mégis hitelesnek tűntek a
látottak, pedig semmilyen trükköt nem használtak benne.
• A filmekben megszólalók köztiszteletben álló személyeknek látszottak, beszédük
megrendezetlennek, spontánnak hatott.
• Az idegen nyelvű szövegeket hangalámondással szinkronizálták.
• A kamera esetlenül mozgott.
• A hangfelvétel és a megvilágítás tökéletlensége is a tárgy igazságát, fontosságát erősítette.
• Ezek torzítva tükrözték a valóságot, eszközeik, előadásmódjuk miatt mégis hitelesnek
hatottak, csak a záró képsorban leplezték le magukat.
• Ezek a filmek arra hívják fel a figyelmünket, hogy az oknyomozó-tényfeltáró riportok
kliséire alapozva a média jelenlegi eszközkészletével bármi elhitethető, akármilyen messze
is van a valóságtól, ha elég meggyőzően adják elő. Elgondolkodtatnak azon, hogy milyen
bonyolult a kép és a valóság viszonya, mennyire reális a média által bemutatott világ.
• 1994: Az igazi Mao
• 1995: Kocsis Tibor: Wapra-jelentés
• 1997: Szolnoki József: Leptinotarsa
Játékfilmek
• Fikción alapuló eseményeket mesél el. Írásban rögzítik a történetet, jellemeket, kort,
környezetet, ez a forgatókönyv.
• Megjelenítője a színészi játék, amatőr vagy professzionista színészek által.
• Mi és hogyan zajlik, a rendező akaratától függ
• A bemutatott eseménye, szituációk különféle dramaturgiai eljárások nyomán
szerveződnek egésszé.
(dramaturgiai eljárás: az a tevékenység, amellyel megtervezik a cselekmény megjelenítését,
felépítik az a történet információinak adagolását, megtervezik a konfliktusok ábrázolását)
Animációs műfaj (rajzfilm, bábfilm)
fikción alapul, a rendező maga alakítja ki a felveendő valóságot
alig-alig szerepelnek benne személyek, minden a rendezőtől függ
41
Híradófilmek
Nem tartoznak a filmművészet körébe. A televízió elterjedésével gyártásuk háttérbe
szorult.
Népszerű-tudományos filmek
Nem tartoznak a filmművészet körébe ezek sem, mert a valóságban a tudomány és
művészet két különböző dolog.
A filmalkotásokat feloszthatjuk műnemi hovatartozásuk szerint:
1. epikai: rendezőik szinte a megfigyelő szerepét töltik be, beszámolnak az eseményekről, a
műtől távoli pontot foglalva el. Előttünk pörög le a cselekmény.
2. drámai: a cselekedetekben bomlik ki a hősök jelleme. Múlt felé nyitottak.
3. lírai: teljes életet, a világ egészét akarja megmutatni. Fokozott érzelmi telítettséggel, a
rendező érzelmi világával közvetlen találkozunk.
A filmművészet mindhárom műnemben képes teljes értékűt létrehozni, de hogy melyiket részesíti
előnyben az függ a kortól, a filmművészet helyzetétől. Ritkán találkozunk „tiszta” alkotásokkal,
gyakori a műnemek egymásbajátszása.
Filmek csoportosítása:
konfliktustípusok szerint: krimi, horror, melodráma, burleszk
a történelmi idő, hely szerint: western, háborús, sci-fi
események jellege szerint: musical, karate, porno
tömegfilmek: tömegesen gyártják, nagy tömegű közönség fogyasztja
művészfilmek: közönsége egy szűk elit
Recommended