View
0
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
SZAKDOLGOZATI FELADATKIÍRÁS
Név:Sajóné Thuri Lívia
Neptun kód: U5288M
Képzés megnevezése (képzési forma és tagozat):
Közoktatási Vezető és Pedagógus Szakvizsga szakirányú továbbképzés
Levelező tagozat
Szak: pedagógus szakvizsga
Szakirány: közoktatási vezető
Illetékes intézet: ME – BTK Tanárképző Intézet
A szakdolgozat címe: Kiút a hátrányos helyzetből… - hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű óvodásgyermekek esélyegyenlítő
nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok
Konzulens neve, beosztása: Smizsánszkyné Marján Ida óraadó oktató
A szakdolgozati feladatkiírás kiadásának időpontja: 2017. november 25.
Miskolc, 2017. november 25.
……………………………
Hallgató aláírása
A témát elfogadtam.
p. h.
………………………………………
Konzulens aláírása
…………………………………….
Intézetigazgató aláírása
MISKOLCI EGYETEM
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR
KONZULTÁCIÓS LAP
Hallgató neve: Sajóné Thuri Lívia
Neptun kód: U5288M
Szakdolgozat címe: Kiút a hátrányos helyzetből… - hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű óvodásgyermekek esélyegyenlítő
nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok
Konzulens neve: Smizsánszkyné Marján Ida
Konzultáció időpontja: Konzulens aláírása:
2017. november 25.
2017. december 3.
2018. március 16.
2018. április 7.
2018. április 17.
Dátum: Miskolc, 2018. április 20.
A szakdolgozat beadható:
…………………………..
Konzulens aláírása
EREDETISÉGI NYILATKOZAT
Alulírott Sajóné Thuri Lívia
Neptun-kód: U5288M
a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának végzős hallgatója ezennel büntetőjogi
és fegyelmi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy
Kiút a hátrányos helyzetből … - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű
óvodásgyermekek esélyegyenlítő nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok
című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott szakirodalom
felhasználása a forráskezelés szabályai szerint történt.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.
Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy
plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül.
Kijelentem továbbá, hogy szakdolgozatom nyomtatott és elektronikus (CD-n és a
http://midra.uni-miskolc.hu tárhelyre feltöltött) példányai szövegükben, tartalmukban
megegyeznek.
Miskolc,2018. év április hó 20. nap
…….……………………………….………..
Hallgató
MISKOLCI EGYETEM
Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet
Kiút a hátrányos helyzetből… – hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű óvodásgyermekek esélyegyenlítő nevelésével kapcsolatos vezetői
feladatok
KONZULENS: KÉSZÍTETTE:
Smizsánszkyné Marján Ida Sajóné Thuri Lívia
óraadó oktató Közoktatás vezetői és
pedagógus szakvizsga szakirány
Miskolc
2018
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS 2
2. A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN 4
3. OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYVEZETŐK SPECIÁLIS KÉSZSÉGEI ÉS
KÉPESSÉGEI 8
3. 1. Képességek, készségek, kompetenciák 8
3. 2. Vezető a köznevelésben 8
4. ESÉLYEGYENLÍTŐ NEVELÉS ALAPJAI ÓVODÁNKBAN 11
4. 1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetről általában 11
4. 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodánkban 12
4. 3. Intézményünk esélyegyenlőségi nevelése 13
4. 3. 1. Pedagógiai céljaink 13
4. 3. 2. Esélyegyenlítő programunk 14
4. 4. Esélyteremtést elősegítő programok helyi alkalmazása 14
4. 4. 1. EFOP–3.1.3-16-2016-00001 Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési
intézkedések támogatása 15
4. 4. 2. Biztos Kezdet Program 15
5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADATA ÓVODÁNKBAN
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 17
5. 1. Az intézményvezető felelőssége 17
5. 2. Az intézményvezető feladatai 18
5. 3. Az esélyegyenlítő neveléssel kapcsolatos közvetlen vezetői feladatok 19
6. AZ ÓVODÁNKBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEINEK
KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE 22
6. 1. Elemzés, értékelés 22
7. A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA 34
8. ÖSSZEGZÉS 36
IRODALOMJEGYZÉK 38
SUMMARY 42
MELLÉKLETEK
2
1. BEVEZETÉS
Dolgozatom témájaként azért választottam az óvodák, s ezen belül munkahelyem
esélyteremtő nevelésével kapcsolatos vezetői feladatok kidolgozását, mert a téma aktuális
és intézményünket is nagymértékben érinti a hátránycsökkentés jelentősége.
Fontosnak tartom néhány demográfiai adattal bemutatni az óvodába járó gyermekek
környezetét.
Magosliget az ország legkeletibb csücskében helyezkedik el. A település lakossága, az
önkormányzat tájékoztatása alapján 331 fő, a munkanélküliség aránya a munkaképes korú
lakosságot figyelembe véve, s nem számítva a közmunkát, 45-50%-os. Jelenleg 90 fő
közmunkás. Az iskolázottságot tekintve 8 fő az egyetemet, vagy főiskolát végzettek száma,
12-en érettségivel, 10-en szakmunkás végzettséggel rendelkeznek. A közel 250 fős felnőtt
lakosságot tekintve a fennmaradó 199 főnek általános iskolai végzettsége van, illetve 21 fő
a 8 általánostól kevesebb befejezett tanulmánnyal rendelkezik.
Mivel óvodánkba járnak a szomszédos község óvodáskorú gyermekei is, így szükségesnek
tartom Uszka település főbb demográfiai adatainak ismertetését is. Az érintett
önkormányzat tájékoztatása alapján jelenleg Uszkában a lakosságszám 578 fő. A
munkanélküliség aránya a munkaképes korú lakosságot figyelembe véve, valamint a
közmunka kivételével 50-55%-os. Jelenleg 125 fő közmunkás. A település lakosságának
iskolázottsága: 2 fő egyetemi, vagy főiskolai, 19 fő középiskolai (ebből 6 fő szakmunkás),
335 fő általános iskolai végzettséggel, míg 41 fő 8 általános iskolai végzettségtől
kevesebbel rendelkezik.
Fenti adatokból következtethetünk arra, hogy a lakosságot az alacsony iskolai végzettség
és a munkanélküliség egyaránt hátrányos helyzetbe taszítja.
Jelenleg 67 gyermek jár óvodánkba, melyből 90%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. A
szociális hátrányokat fokozza a szociokulturális másság, mely az intézményünkbe járó
85%-os roma nemzetiségű gyermekek tekintetében fokozottabban jelentkezik. Ezek a
gyermekek ingerszegény környezetből érkeznek, elsősorban magatartási, viselkedési,
beilleszkedési problémák jellemzik őket, illetve sokuknak nehézséget jelent nyelvi
hátrányuk, mely a beszédpercepció és beszédprodukció területein egyaránt jelentkeznek.
3
Mivel a 3-6/7 éves korig tartó szakasz a személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő
jelentőségű, így a hátrányos helyzetű gyermekek fokozott odafigyelést igényelnek.
„Már hároméves korban is nagy különbségek mutatkoznak a kognitív, szociális és
emocionális fejlettség terén a jómódú és a szegény családból jövő gyermekek között, és ha
nem foglalkoznak velük külön, akkor ötéves korra a különbségek általában csak nőnek”1
Mivel nagymértékben a vezetőn múlik az intézmény eredményes működése, ezért a szülők
elégedettségi mutatói tükrözik leginkább az ő munkáját, hiszen a legfontosabb
partnerkapcsolat véleménye mutatja meg a sikerességet.
1. Hipotézis
Az óvodáskorú gyermekek szülei úgy gondolják, hogy gyermekük az óvodába lépéstől
fejlődtek készségeik és képességeik terén.
2. Hipotézis
Feltételezem, hogy azok a szülők látnak fejlődést gyermekeik készségei és képességei
tekintetében, akik jónak ítélik az intézmény működését, az óvodában folyó munkát.
3. Hipotézis
Továbbá úgy vélem, hogy a vezető személye, jelenléte, kompetenciái meghatározóak az
intézmény hatékony működésében, a sikeres esélyegyenlítő nevelésben, s vezetői
készségei, képességei döntő fontosságúak a hátránycsökkentésben a szülőkkel és külső
partnerekkel kialakított megfelelő kapcsolatrendszer fenntartásával.
Dolgozatom első részében korábbi tanulmányaim, munkám során szerzett tapasztalataim és
a szakirodalmak alapján kívánom bemutatni a vezetői feladatok ellátásához
elengedhetetlen képességeket és készségeket, az intézményvezető feladatait az
esélyegyenlítő neveléssel kapcsolatosan általánosságban, majd a saját munkahelyemre
levetítve.
Mint arra a fentiekben utaltam, egy szülői kérdőívvel kívánom alátámasztani
feltételezéseimet. A kérdőív első része a hátrányos és/vagy halmozottan hátrányos
helyzetet támasztja alá, míg a második rész a partnerkapcsolat minősége alapján az
intézmény hatékonyságát vizsgálja.
A kérdőívek elemzése és értékelése során kiderül, mennyire igazak a hipotéziseimben
feltételezett állításaim.
1Farkas László (szerk.): Az óvodai nevelés hátránycsökkentő lehetőségeit feltáró kutatás összegző
tanulmánya, Oktatási Hivatal, Budapest, 2017. 10. oldal
4
2. A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A vezetés lényege egy kitűzött cél elérése más emberek segítségével. A vezetés munka,
tudomány, művészet, szakma. Munka, mert célja mások munkájának eredményessé tétele.
Tudomány, mert megfigyelésekből, vizsgálatokból származó rendezett tudásanyag, mely
az alapelvek meghatározását szolgálja. Olyan komplex elmélet, mely több tudományág
eredményeinek szintetizálásával kísérli meg az önállóvá válást. Művészet, mert a
tudományos eredmények általánosságait kell lefordítania konkrét emberi dolgokra, s ez az
alkalmazás emberi célokra irányuló. Szakma, mert a gazdasági és társadalmi funkciók
szem előtt tartásával hoz döntéseket az általános alapelvek alapján. Státuszát objektív
teljesítménystandardok alapján éri el és szigorú etikai szabályok vezérlik tevékenységüket.
A vezetés tehát olyan emberi cselekvés, melyben az egyik ember másokat késztet a
közösségi cél elérésére, melyhez megteremti a legkedvezőbb feltételeket szervezeti szinten
is. A vezetésben nagy szerepe van az ösztönzésnek, motiválásnak is. Ugyan a vezetés és az
irányítás között szoros tartalmi összefüggés van, mégsem cserélhetjük fel egymással,
hiszen míg az irányítás kívülről hat a szervezetre (irányító szervezet), befolyásolja a
szervezet vezetését (irányított szervezet), addig a vezetés az irányított szervezeten belül
működik, melynek alanya a szervezet vezetője és közössége.
Vezető mindig az adott jogszabályi, és a szervezet belső szabályzatai alapján kiírt pályázati
feltételeknek megfelelt személy lehet. Ezzel együtt minden szinten, minden vezetőtől
magasabb ismereteket, több tudást kíván meg az élet, a társadalom. A vezetőnek -
szerteágazó feladatai elvégzéséhez – szüksége van az alkalmasságát megalapozó
tényezőkre is. Elsősorban szakmai érettségre, mely a szituációs és szakmai felkészültséget
jelenti, s melyek szakmai tapasztalatszerzéssel, képzésekkel megszerezhetőek, másodszor
pszichológiai felkészültségre, mely az intellektualitást és szociális kompetenciát foglalja
magában, s e tényezők inkább genetikailag meghatározottak, bár javíthatók tréningekkel.
Fentiek szerint senki nem születik vezetőnek. Az alapvető adottságok ugyan meg lehetnek
egyes személyekben, de csak tanulással, tapasztalatszerzéssel sajátíthatóak el a vezetői
képességek.2
Elengedhetetlen a vezető stratégiai szemléletmódja, a jövőre, az elérendő célokra, a
változásokra koncentrálva. Rugalmasságot és nyitottságot követel ez a munkakör, hiszen
egy szervezet (intézmény) keretein belül naponta szükséges feladatokat, problémákat
2 Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.
5
megoldani, konfliktusokat kezelni, alkalmazkodni külső és belső igényekhez. Szükséges az
érzelmi intelligencia, a hallgatási és meghallgatási készség birtoklása, hiszen a vezetői
munkában a hangsúly az emberi tényezőre esik. A vezető a szervezeti követelményeknek
csak úgy képes megfelelni, ha a közösség együttműködéséből hoz létre minőségileg újat,
többet, s ehhez képesnek kell lennie a csapatépítésre, a közösség tagjainak
összekovácsolására a közös munkavégzés tekintetében. Törekednie kell az állandó
fejlesztésre, melyhez biztosítania kell a megfelelő erőforrásokat. S nem utolsó sorban
nagyon fontos a helyzethez igazodó vezetési stílus alkalmazása.
Alapvetően a vezető három típusát szokás megkülönböztetni. Természetesen a
gyakorlatban előfordulhatnak kevert típusok is.
Vezetői típusok:
autokratikus
demokratikus
laissier – faire vezető
Az autokratikus vezető legjellemzőbb tulajdonsága, hogy egyedül vezet, döntéseit
egyedül hozza. A csoport tagjai alig vagy egyáltalán nem vehetnek részt a döntésekben
illetve azok előkészítésében. Módszere az utasítás, a parancs a legjellemzőbb.
A demokratikus vezető az előbbivel ellentétben sok alkalmat ad a döntés előtt a dolgok
megvitatására. Döntése meghozatalában mindig figyelembe veszi a csoport véleményét.
Módszere elsősorban kompromisszum keresése, a vita, a meggyőzés révén.
A laissier – faire vezetés inkább a nem vezetés megtestesítője, illetve a vezetés hiányát
jelzi. A francia eredetű szó jelentése: hagyjuk a dolgokat menni a maguk útján. A csoportra
inkább az anarchia jellemző. Az esetek többségében a csoport tagjaiból kivált informális
vezetők hozzák meg a döntést.
A vezetők munkájuk során különböző szerepeket töltenek be a szervezet céljainak
megvalósítása során. Mintzberg három csoportba sorolta az összesen 10 féle vezetői
szerepet a vezetői tevékenységek gyakorlati tanulmányozása alapján.
Személyközi szerepek:
- Nyilvános megjelenések szerepe
A vezetőknek többször kell ceremoniális kötelezettségeknek eleget tenni, pl. látogatókat
fogadni, értekezleteken, gyűléseken elnökölni.
- Főnöki szerep
6
Nagy jelentőséggel bíró szerep, mely magában foglalja a beosztottakkal kapcsolatos
munkaügyi döntéseket (felvétel, elbocsátás), a továbbképzések ügyeiben való döntést, a
beosztottak motiválását, ösztönzését.
- Kapcsolatteremtő és – ápoló szerep
A vezetőnek a szervezeten belül és azon kívül is kapcsolatokat kell kialakítania és
fenntartania a hatékonyság tekintetében.
Információs szerepek
- Információgyűjtő szerep
Megfelelő információk gyűjtésével többet tud meg a szervezetéről, a szervezetet érintő
várható változásokról, s a vezetőn keresztül juthatnak információhoz a beosztottak is.
Fontos, hogy a személyes kapcsolati hálón érkező információtömeget rendszerezze, hiszen
többségük szóbeli információ, vagy vélekedés.
- Információszétosztó szerep
A vezető a szelektálást követően a megfelelő helyre továbbítja az információkat a
szervezet tagjainak a mindennapos működés szükségessége tekintetében. Ezen felül
információközlés az általa hozott döntések átadása a szervezet tagjainak.
- Szóvivő szerep
Hasonlít az információelosztó szerephez, azzal a különbséggel, hogy nem a szervezet
tagjai felé, hanem azon kívüli szereplőket céloz meg. Informál, tárgyal, beszédet mond,
tájékoztat a szervezeti célok elérését szem előtt tartva. A külső szereplők pedig tőle várnak
választ a szervezetet érintő kérdésekben.
Döntési szerepek
- Vállalkozói szerep
Új ötleteket igyekszik megvalósítani, fejlesztési programot kezdeményez, mellyel
érzékenyen tud reagálni a környezet változásaira.
- Zavarelhárító szerep
A környezet változásai, a szervezet működése megkívánja a napi zavarok elhárítását.
Egyetlen szervezet sem működik olyan jól, hogy előre tudná vetíteni valamennyi
bekövetkező változást. A zavaró tényezők hátráltatják, veszélyeztetik a szervezet sikeres
működését, mely azonnali intézkedést követel.
- Erőforrás-elosztó szerep
7
A szervezeti célok elérése érdekében a vezető mérlegeli az erőforrás-elosztás várható
eredményeit, s ez alapján rendeli hozzá az anyagi és humán forrásokat. Ez az elosztás
érintheti a szervezet munkamegosztását és a formális kapcsolatokat is, s így a vezető akár a
szervezet struktúráját is átalakíthatja. Saját munkaidejének elosztását is mérlegelnie kell,
melynek nagy részét a külső és belső szereplőkkel folytatott tárgyalások alkotják.
- Tárgyaló-megegyező szerep
Összetett funkció, mely egyfelől az információk szerzését és átadását, másfelől a
megegyezést és döntést jelenti.
A Mintzberg féle tevékenységelemek egymásra épülnek és egységet alkotnak. A vezetők
saját beállítódásától függ, hogy melyik szerepnek mekkora figyelmet szentelnek, milyen
jelentőséget tulajdonítanak. 3
3 Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.
8
3. OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYVEZETŐK
SPECIÁLIS KÉSZSÉGEI ÉS KÉPESSÉGEI
3.1. Képességek, készségek, kompetenciák
A képesség testi-lelki adottságot, alkalmasságot (rátermettséget, ügyességet) jelent egy
feladat, munkakör vagy tevékenység elvégzésére. Ezek lehetnek szellemi és fizikai
képességek. Készségnek pedig azokat a speciális képességeket nevezzük, amelyeket
gyakorlattal, gyakorlással szerzünk meg, vagyis munkánk, tevékenységünk alatt
megtanulunk. A kompetenciák a személy olyan alapvető jellemzői, melyek kapcsolatban
állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony teljesítménnyel. A kritériumszintnek
megfelelő kompetenciák alapján megállapítható, hogy valaki jól vagy rosszul fogja
végezni a dolgát egy specifikus munkakörben.
A kompetencia tehát készségek, képességek együttese, melyek segítségével valaki
problémamegoldásra képes egy adott területen, illetve hajlandóságot mutat a képesség
alkalmazására és kivitelezésére. A kompetencia magában foglalja a tudást, tapasztalatokat
és a személyes adottságokat is.4
3.2. Vezető a köznevelésben
A különböző vezetéselméletek, vezetőre vonatkozó nézetek a nevelési-oktatási
intézmények vezetőire is érvényesek. Azonban ezeken felül speciális követelményekre is
szükség van, hiszen az intézményvezetők sajátos feladatot ellátó szervezet élén állnak, ahol
a pedagógusoknak, tantestületnek is törvényben meghatározott jogosítványai vannak, s
mindemellett közéleti ember is.
A köznevelési törvény (2011. évi CXC. tv.) meghatározza az intézményvezetői megbízás
elnyeréséhez szükséges megfelelő végzettséget és szakképzettséget, továbbá szükséges
feltételként határozza meg az intézményvezetői szakvizsgát.
Az alapvető kritériumok: adott nevelési-oktatási intézménynek megfelelő felsőfokú iskolai
végzettség és szakvégzettség, középiskolában mesterfokozat, pedagógus szakvizsga
keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat,
valamint határozatlan és teljes munkaidejű alkalmazás az adott intézményben.
4 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003.
9
A törvény külön szabályozza a nemzetiségi intézményekben, a sajátos nevelési igényű
gyermekeket nevelő, a többcélú, valamint az önálló intézményekre vonatkozó előírásokat.5
A közszolgálati funkcióból adódóan, az intézmény feladatának tartalma és jellege adja a
vezető közéletiségét. Megfelelő tájékozottsággal kell rendelkeznie a település társadalmi
összetételéről, a társadalom tagjainak viszonyairól. Minél kisebb egy település, annál
meghatározóbb szerepet töltenek be az oktatási-nevelési intézmények. A vezetőnek meg
kell nyernie a helyi szervezeteket, tudnia kell, hogy kire miben számíthat, tárgyalásaiban
mindig az intézmény érdekeit szem előtt tartva. Az intézmények közéleti tevékenységeket
is végeznek (sportesemény, kiállítás, hangverseny…), melyben nagy szüksége van a
vezetőnek a kommunikáció ismeretére és helyes alkalmazására. Ügyelnie kell, hogy a
közéleti szereplése ne az intézmény rovására, hanem annak érdekében történjen.
Az intézményvezető személyisége meghatározó az intézmény sikeres működése
tekintetében.
Egészséges becsvággyal kell rendelkezzen, mely a vezetésre való igényt, a törekvést
tartalmazza. Ambiciózus, lelkes vezető képes a nevelőtestületet összefogni, motiválni,
ösztönözni. Ahhoz, hogy biztonságérzetet teremtsen maga körül, szükséges, hogy erős
egyéniség, szilárd jellemű ember legyen. Sikeres nevelői-oktatói munkát csak
kiegyensúlyozott, harmonikus légkörben lehet végezni, melyet főképpen a vezető jellemző
személyisége határoz meg.
Napjainkban az eredményesség egyik alapja az új iránti nyitottság, a
kezdeményezőkészség, mely mellett természetesen a hagyományok ápolása, megőrzése
sem maradhat el. Az újítások csak a hatékonyság, eredményesség vizsgálatának
tekintetében, az erőforrások , feltételek várhatóan biztos megteremtésében vezethetőek be.
Az intézményvezetőnek, már pedagógusként is, meghatározó a kommunikációs készsége,
azonban vezetőként erre a készségre és tudásra még inkább szüksége van a szerteágazó
kapcsolatai miatt, a megfelelő kommunikáció kiválasztására a különféle közegben.
Határozottan, ugyanakkor tisztelettel szükséges tárgyalni, érvelni, az intézmény érdekét
szem előtt tartva.
Az intézmény zavartalan működése megköveteli a vezetői készségek meglétét. Csak így
képes pedagógiai koncepcióját elfogadtatni, a munkatervben meghatározott feladatok
végrehajtását megtervezni, szervezni. A váratlan szituációk gyors reagáló készséget,
helyzetfelismerést igényelnek.
5 2011. évi CXC. törvény - a nemzeti köznevelésről
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV (2017. 11. 25.)
10
A nevelés-oktatás különleges felelősséget, felkészültséget és módszereket kíván. A célok
elérését csak a közösség tagjainak (halmazainak: szülők közössége, nevelőtestület…)
együttműködésével lehet megvalósítani, mely közösségalkotásban az intézmény
vezetőjének elsődleges szerepe van a pedagógiai és pszichológiai ismeretei
felhasználásával.
A vezetőnek ismernie kell önmagát, saját erényeit és hibáit is. Ennek alapján tudja
eldönteni, hogy mit vállalhat el, mire képes. A kellő önismeret önbizalmat produkál, mely
a vezetéshez elengedhetetlen, s ami nem válhat hatalmaskodássá, vagy autokrata vezetési
stílust gyakorlóvá.
Megfelelő érzelmi intelligenciával kell rendelkeznie, mellyel megőrzi méltóságát, értékelő-
és döntésképességét.
Elengedhetetlen az intézményvezető szakmai felkészültsége. Az alapvető szakmai igényt
törvény szabályozza. Ezen felül az intézmények vezetőinek tágabb pedagógiai kultúrával
kell rendelkezniük. Ismerniük kell a szakirodalmat, a tantervi követelményeket, jártasnak
kell lennie a szakmai irányításban, ellenőrzésben, helyi tantervkészítésben, a
problémákban, a történetiségben.
Tájékozottnak kell lennie a vezetési ismeretekben, ismerniük kell a tervezés, szervezés,
ellenőrzés és értékelés, valamint a döntés elméleti alapjait, gyakorlati alkalmazásukat.
A szakmai felkészültséghez tartozik az igazgatási és gazdálkodási feladatok ismerete és
alkalmazása, az innovációs fejlesztés, intézményszervezés, jogi ismeretek. A megfelelő
motiváció alkalmazásához pedig vezetéslélektanra, vezetés-pszichológiai képességekre is
szükség van.
A vezetői állás betöltéséhez a törvény alapvető feltételként írja elő az öt éves szakmai
gyakorlatot. Nem véletlenül. Ennyi idő alatt kialakul a pedagógus értékrendje, tekintélye,
megbecsültsége. Értékei módszereiben is fellelhetőek. A gyakorlati idő választ ad
kapcsolatteremtő készségére, munkabírására, stílusára.6
6 Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.
11
4. ESÉLYEGYENLÍTŐ NEVELÉS ALAPJAI ÓVODÁNKBAN
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) kimondja,
hogy a köznevelési rendszer lényegi alapja a nevelés, célja a nevelés-oktatás eszközeivel
megakadályozni a társadalmi leszakadást és elősegíteni a tehetséggondozást.7
A törvény értelmében kiemelt figyelmet igényel a hátrányos és halmozottan hátrányos
helyzetű gyermek, melynek megállapítása a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67.§-a alapján történik.
4.1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetről általában
Általános megközelítésben a hátrányos helyzet konkrét élethelyzetekben mutatkozó
esélyegyenlőség negatív oldala.
Az ide vonatkozó törvény megfogalmazása szerint hátrányos helyzetű az a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki
esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:
a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel
rendelkezik,
b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket
nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy aktív
korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének
időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott
személy,
c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében a hátrányos helyzet megállapítására
vonatkozó feltételek közül legalább kettő fennáll,
b) a nevelésbe vett gyermek,
c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal
felnőtt.8
7 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV
(2017.11.25.) 8 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
12
A Központi Statisztikai Hivatal 2010. novemberében jelentette meg a „Jövedelmen kívüli
tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés” címmel internetes
kiadványát, melyben hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzet a társadalmi
egyenlőtlenségben keresendő. A hátrányos helyzet nem mindenkit érint egyformán, függ
attól, hogy a család tagjai mely társadalmi réteghez tartoznak, a gyermekek helyzete pedig
az őt körülvevő család mentális és anyagi helyzetétől, s nem utolsósorban a család
értékítéletétől függ. 9
4.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodánkban
Jelenleg óvodánkba 66 gyermek jár. 59 fő halmozottan hátrányos helyzetű, további 3 fő
hátrányos helyzetű. 3 csoportban dolgozunk. 5 fő óvodapedagógus, 3 dajka és egy
pedagógiai asszisztens végzi az intézményben a gyermekek nevelését.
Az óvodai ellátás és étkezés ingyenes az 1997.évi XXXI. tv. 21.§-a értelmében, mely
2016. január 1-től hatályos. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos
helyzetben élő családok szívesebben engedjék óvodába gyermeküket. Szintén a korai
óvodáztatást segíti az Nkt. 8.§-a, mely előírja a három éves kortól kötelező – a felmentés
lehetőségével - óvodáztatást.
Egy 2004-es tanulmányában Havas Gábor megállapította – a 2002/2003-as óvodai
statisztikákat és 2001-es népszámlálási adatokat figyelembe véve -, hogy a halmozottan
hátrányos helyzetű családok nem siettették a gyermekek óvodába beírását, vagy ha be
voltak íratva, nem járatták őket. Ennek oka egyrészt a családok rossz szociális helyzete
volt, másrészt pedig az óvodába maguk sem járó szülők bizalmatlanok voltak a nevelési,
oktatási intézményekkel szemben, félve gyermekük hátrányos megkülönböztetésétől.
Ennek következménye lett, hogy a gyermekek egyre későbbi életkorban kerültek az iskola
első osztályába az iskolai alkalmasság hiánya miatt. 10
Véleményem szerint elsősorban a törvényi háttérnek köszönhetően intézményünkben ma
már nem tapasztalhatunk indokolatlan hiányzásokat, vagy óvodai beiratkozás elmaradását.
Ennek ellenére a hátrányos helyzetű gyermekek családi háttere nem biztosítja (vagy nem
9 Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa: A jövedelmen kívüli tényezőkben megnyilvánuló
gyermekszegénység és kirekesztődés. 2010. november
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyermekszegenyseg.pdf (2018.01.22.) 10
Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda. Iskolakultúra 2004/4. 3-16. oldal
13
tudja biztosítani) a fejlődéshez elengedhetetlen pozitív szülői attitűdöket. Az Óvodai
nevelés országos alapprogramja éppen e hiány kompenzálására írja elő, hogy az óvoda a
segítségnyújtást a családi szokások és sajátosságok figyelembe vételével végzi, tehát
érvényesíti az intervenciós gyakorlatot. 11
Ez azt jelenti, hogy a nevelési terveket,
megoldásokat nemcsak a gyermekre tekintettel kell elkészíteni, hanem mögéjük kell
képzelni a családok sajátos helyzetét, igényeit, s ez a családokkal való kapcsolattartás
mélyítését kívánja.12
4.3. Intézményünk esélyegyenlőségi nevelése
Az intézmény esélyegyenlőségi programja a pedagógiai programunkkal, az Óvodai nevelés
országos alapprogramjával, a gyermekvédelmi törvénnyel és a köznevelési törvénnyel
összhangban, azoknak megfelelően készült.
4.3.1. Pedagógiai céljaink
Óvodánk adaptált program alapján, a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program
megvalósításával működik. Az éves nevelési tervben az Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramjának figyelembe vételével az egészséges életmód alakításának feladatait, az
érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelést, az anyanyelvi és értelmi fejlesztést és nevelést, a
játékot, a munka jellegű tevékenységeket, valamint a tevékenységekben megvalósuló
tanulás feltételeinek megteremtését célozzuk meg. A pedagógiai programunknak
megfelelve tervezzük a nevelési év tanulási tervét. E szerint az évszakokhoz és a közelgő
ünnepekhez köthető tevékenységeket szervezünk. Valamennyi tevékenység esetében fő
célunk a gyermekek képességeinek és készségeinek fejlesztése a gyerekek egyéni
képességeinek figyelembe vételével, érdeklődésük felkeltésével, egyéni segítségnyújtással.
Óvodai nevelésünk célja a 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános
felkészítése, mely a teljes gyermeki személyiség fejlesztését és az életre való felkészítést
foglalja magában a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. A tudatos
11
363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor (2018.01.11.) 12
Vámos Ágnes (szerk.): Neveléstudomány, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai
Kar, 2013. Bakonyi Anna: Értékkövető gondolatok az óvodai nevelés programjaiban.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_34-44.pdf (2018.02.11)
14
fejlesztés az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködésén, az óvodapedagógus
modell szerepén, a dolgozók együttműködésén alapul.
Óvodánkban integrált nevelés keretein belül vállaljuk a sajátos nevelési igényű gyermekek
fejlesztését, nevelését, elősegítjük a közösségbe történő beilleszkedésüket.
A csoportokat a gyermekek életkora és egyéni sajátosságaik, fejlettségi szintjük szerint
alakítjuk. Így a 2,5 – 4 évesek, 4-5 évesek, 5-7 évesek korcsoportja alakult ki.
Alkalmazzuk valamennyi csoportban a differenciálás elvét, mely szerint fejlettségi
szintnek megfelelően választjuk meg módszereinket, tevékenységi formáinkat, s a
rugalmas időkezelésnek köszönhetően a hét minden napján megjelenhet a tevékenységek
valamennyi típusa.13
4.3.2. Esélyegyenlítő programunk
Az esélyegyenlítő programunk fő célja, hogy intézményen belül biztosítsa a
szegregációmentességet, valamint érvényesítse az egyenlő bánásmód elvét. Mivel már
évek óta magas arányú a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, s jelenleg is
csupán négy gyermek maradt kívül a gyermekvédelmi támogatási rendszeren, ezért
elmondhatom, hogy az esélyteremtő nevelés nem jelent külön programot intézményünk
számára. Évek óta többségében ingerszegény környezetből érkező, az óvodába lépéskor
képességeikben, készségeikben elmaradt gyermekeket nevelünk, s a szociokulturális
hátrányok kompenzálásán dolgozunk teljes munkaidőnkben.
A hátrányos helyzetből adódó lemaradásokat a szülőkkel történő szorosabb
kapcsolattartással, együttműködéssel, partneri kapcsolat kialakításával igyekszünk
ellensúlyozni.
A megvalósításhoz elengedhetetlen pedagógiai munka kiemelt területei: kommunikációs
nevelés, érzelmi nevelés, szocializáció, egészséges életmódra nevelés, társadalmi
érzékenység tudatos fejlesztése.
A program rögzíti a célok elérése érdekében a felelősség és kötelezettség kérdéseit, a
szülőkkel, belső partnerekkel, illetve külső kapcsolatainkkal történő együttműködést. Ezen
kívül nagy hangsúlyt fektet a gyermekvédelmi feladatok ellátására, az óvoda-iskola
átmenet támogatására.14
13
Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Magosliget 14
Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Programja 2017.
15
4.4. Esélyteremtést elősegítő programok helyi alkalmazása
Óvodánkban az esélyegyenlítő nevelést segíti két program, melyek országos szintűek, s a
hátrányos helyzetű gyermekek hátránykompenzációját célozzák meg.
4.4.1. EFOP–3.1.3-16-2016-00001 Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési
intézkedések támogatása
2018. januártól kezdődött intézményünkben az érdemi munka az esélyteremtő óvoda
projekt kapcsán. A projektben 570 óvoda vesz részt, közel 1100 óvodapedagógus vagy/és
intézményvezető. Egy állapotfelmérést követően szűrték azokat az intézményeket, ahol
10%-ot meghaladó a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A program elsősorban nem
anyagi javakat, eszközöket juttat az intézménynek, hanem az óvodapedagógusok képzésén,
konzultációján keresztül különböző „jó gyakorlatok” megismerésére, bevezetésére
sarkallja az óvodákban dolgozókat. Előtérbe helyezi a projekt az egyéni fejlesztést, a
módszertani fejlesztéseket pedig tanácsadók segítik. A fejlesztő programba a vezető
felveheti azokat a gyermekeket is, akik nem hátrányos helyzetűek, de rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. 15
Óvodánkban csupán 4 gyermek marad ki
a gyermekvédelmi támogatási rendszerből, így valamennyien részt vesznek az
esélyegyenlítő nevelésben. A 30 hónapos fejlesztő program – melyben 10 gyermeket
kellett kiválasztani – a jelenlegi kiscsoportos gyermekeket érinti a folyamatosság és az
eredmények mérése érdekében.
4.4.2. Biztos Kezdet Program
A program a 0-5 éves korú gyermekeket és szüleiket segíti és bátorítja abban, hogy
mielőbb a köznevelési rendszerbe kerüljenek a gyermekek. Jelenleg bölcsőde még nem
üzemel településünkön, ez a program viszont teret és ötletet ad arra vonatkozóan, hogyan
vonzzuk be az óvodás koron aluli gyermekeket és szüleiket az intézmény által szervezett
családi napokba, programokba. Ezzel megismerhetik a családok az óvodát, a dolgozókat, s
nem idegenkednek a lehetséges mielőbbi beíratástól a gyermekeket. Óvodánkban azt
valljuk, hogy a korai szocializáció nagy mértékben segíti az óvodai, majd később az iskolai
15
Farkas László (szerk.): Az óvodai nevelés hátránycsökkentő lehetőségeit feltáró kutatás összegző
tanulmánya. Oktatási Hivatal. Budapest. 2017.
16
beilleszkedést, a hátrányok leküzdését, ezért 2,5 éves korban már felvesszük azokat a
gyermekeket, akiknek szülei ezt kéri.
A program célja a kisgyermekek testi, lelki, értelmi, szociális fejlődésének elősegítése,
nyelvi képességeik fejlesztése. A program támogatja a családokat a gyermeknevelési
kompetenciák erősítésében, az egészségkultúra fejlesztésében, a helyi közösség
együttműködését. Szintén a szülőket segítik és támogatják a rendszeresen szervezett
tájékoztatók, tanácsadások. A program megvalósítása több ágazat együttműködésén múlik,
mely széles körű támogatást nyújt a résztvevők számára.16
16
Biztos Kezdet programok szakmai összefoglalása
http://www.gyerekesely.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=202 (2018.02.23.)
17
5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADATA ÓVODÁNKBAN
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
Az intézményvezető közvetlen feladatait egy adott szervezetet tekintve, annak szervezeti
és működési szabályzata tartalmazza. Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó,
jelen esetben a társulásban működő két önkormányzat elnöke, készíti el. Az eredményes,
hatékony és gazdaságos működés érdekében a intézményvezetőnek a teljes működést
átfogó felelőssége és feladatai vannak.
5.1. Az intézményvezető felelőssége
Egyszemélyi felelősként látja el a vezetéshez kapcsolódó feladatokat – a jogszabályok és
helyi szabályzatok betartásával -, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei alapján
képviseli az intézményt és dönt a hatáskörébe utalt valamennyi intézményt érintő
kérdésben.
A köznevelési törvénynek megfelelően felelős:
- minden olyan működéssel kapcsolatos ügyért, melyet jogszabály, kollektív szerződés,
vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe,
- az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
- a belső szabályzat, a pedagógiai program jóváhagyásáért,
- a képviseletért,
- a nevelőtestület vezetéséért,
- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért,
- az intézmény törvényes és szakszerű működéséért,
- a takarékos és ésszerű gazdálkodásért,
- a kötelezettségek és gazdálkodási lehetőségek összhangjáért,
- a belső kontrollrendszer szervezéséért és működtetéséért, a monitoring rendszer
működtetéséért,
- a számviteli rendért,
- az ellenőrzések szervezéséért és hatékonyságáért,
- a pedagógiai munka magas szintű megvalósításááért,
- a nemzeti és óvodai ünnepek – munkarendhez igazodó – méltó megszervezéséért,
18
- az alkalmazotti közösséggel és a szülőkkel, szülői szervezetekkel való megfelelő
együttműködésért,
- a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,
- az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok szervezéséért és ellátásáért,
- a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a munka- és tűzvédelmi tevékenységek megszervezéséért,
- a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a feltételek biztosításáért, annak
ellenőrzéséért,
- a helyben szokásos közzétételért, illetve az intézmény saját weboldalának
működtetéséért,
- a KIR- rendszer kezeléséért, az adatvédelmi szabályok betartásáért, a
vagyonnyilatkozatok őrzéséért,
- az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáért, felügyeletéért,
- az intézményi vagyon kezeléséért, a vagyonkezelési jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért,
- az alapító okiratban előírt – jogszabályban, költségvetésben, fenntartó által meghatározott
– tevékenységek ellátásáért,
- a szakmai hatékonyságért, gazdaságosságért, eredményességért.17
5.2. Az intézményvezető feladatai
Ahhoz, hogy az intézmény hatékony legyen, szerteágazó feladatokat kell a vezetőnek
végeznie:
- előkészíti, vezeti a közösségi értekezletek, nevelőtestületi értekezletek üléseit,, a döntések
végrehajtását megszervezi és ellenőrzi,
- irányítja, értékeli, ellenőrzi a nevelőmunkát, koordinálja az intézmény tevékenységét,
- irányítja a gazdasági működést, megszervezi a belső ellenőrzést, folyamatosan
figyelemmel kíséri a gazdaságosságot,
- a költségvetés figyelembe vételével a működéshez és a pedagógiai program
megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételeket biztosítja,
- a munkavállalókkal, a szülőkkel együttműködik,
- irányítja és szervezi a szakmai együttműködést,
- figyelemmel kíséri az alap okiratokat, azokat jogszabályi változás esetén módosítja,
17
Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata
19
- beszámolót készít a fenntartó felé működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenysége
körében,
- gyakorolja munkáltatói jogkörét,
- betartja a jogszabályban előírt követelményeket a munkavállalók élet- és
munkakörülményeire vonatkozóan,
- képviseli az intézményt,
- gondoskodik a munkavédelmi, a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi ellátásról,
- dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály,
vagy egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, valamint dönt az intézményen
belüli vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat.18
Mint látható, igen sokrétű feladatvégzés szükséges a vezető részéről a hatékony működés
érdekében. A sikeres esélyegyenlítő nevelés pedig hatékony működést kell tudjon maga
mögött. Hiszen csak egy elkötelezett, összehangoltan dolgozó nevelőtestület képes a
legteljesebb mértékig odafigyelni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre.
5.3. Az esélyegyenlítő neveléssel kapcsolatos közvetlen vezetői feladatok
Az óvoda legfontosabb kapcsolata a családokkal kell, hogy legyen. Az Alapprogram is
kimondja, hogy az óvoda a családi nevelés kiegészítője, mely esetenként hátránycsökkentő
szerepet tölt be.19
Az Alapprogramnak és a helyi pedagógiai programnak megfelelően meg kell teremteni a
szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel való megkülönböztetett törődést, a
differenciált fejlesztést. Ehhez szorosan kapcsolódóan a családokat is szükséges bevonni az
óvoda életébe. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha kialakul egy megfelelő bizalmi viszony a
szülők, a pedagógusok és az intézményvezető között. A bizalom elsősorban személyes
találkozásokkal, beszélgetésekkel alakítható ki. Az inkluzív óvodai környezet érdekében
szükséges minél több (természetesen a családok számára nem terhelően sok)
családlátogatást, családi napot szervezni, melyek alkalmával a kölcsönös tiszteleten
alapuló bizalommal közelebb hozhatóak a szülők az óvodához. 20
18
Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Munkaügyi Szabályzata 19
363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 20
Varga Aranka (szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon, Trendl Fanni – Varga Aranka:
Esélyegyenlőségi „jó gyakorlatok”, Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia
Tanszék, Pécs, 2013. 220.oldal
20
Ennek megfelelően az ünnepekhez kapcsolódóan óvodánkban kreatív tevékenységekkel
összekötött szülő-gyermek napokat tartunk, s mára elmondhatjuk, hogy igen kedveltek
lettek ezek a rendezvények. A vezető irányítja és megosztja a szervezéssel kapcsolatos
teendőket, gondoskodik a közzétételről, együttműködik a szülői szervezettel, megteremti a
tevékenységekhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ellenőrzi és értékeli a
megvalósult programot, ezzel irányt mutatva a következő program megvalósítására
vonatkozó esetleges változtatások, módosítások tervezésére. Ebben az esetben az irányítás
nem azt jelenti, hogy az intézményvezető nem vesz részt a munkában, hanem azt, hogy
szabad utat enged a pedagógusoknak a módszerek megválasztásában, a tevékenységek
megvalósításában. A vezetés és irányítás mindig együtt jár, a vezető úgy irányítja
beosztottjait, hogy eközben aktív együttműködésre bírja őket. 21
Szintén az esélyegyenlítő nevelést kellene szolgálnia - a megfelelő szakemberek
bevonásával - a részképességek egyéni fejlesztésének, mely a halmozottan hátrányos
helyzetű gyermekek esetében többször halmozottan jelentkezik. Erre azonban jelenleg
nincs lehetőségünk, mert a körzeti pedagógiai szakszolgálat szakember hiánnyal küzd, így
sem logopédus, sem fejlesztő, sem gyógypedagógus nem jár intézményünkbe.
A gyermekek egyéni értelmi fejlesztésének eredményét félévente mérjük Differ
mérőeszközzel 4-7 éves korig. A fejlesztendő területeket, a fejlesztés lehetséges módszereit
a gyermekek egyéni fejlődési naplójában rögzítjük negyedéves ciklusonként.
A pedagógusokat érintő vezetői feladat az egyéni fejlesztési módszerek elsajátítását célzó
továbbképzések biztosítása, mely történhet akár helyben szervezéssel – ekkor a fenntartó
hozzájárulása is szükséges -, vagy megfelelő központi képzések megkeresésével.
Az intézményvezető szerteágazó együttműködést tart fenn ágazatközi szervekkel a
prevenciós és/vagy problémamegoldó feladatok elvégzésére. Az interprofesszionális
munkában az egészségügyi, köznevelési, szociális szervek szakemberei a rendszeres és
nyílt kommunikáció eszközével rendszeresen vagy időlegesen megosztják egymás között
tudásukat, erőforrásukat, eljárásmódjukat a cél elérése érdekében.22
Óvodánkban is
rendszeres kapcsolatot ápol az intézményvezető a körzeti általános iskolával, az óvoda-
iskola átmenet megkönnyítése érdekében, a körzeti védőnővel a gyermekek rendszeres
higiénés állapotának ellenőrzésére, az egészséges életmód kialakításának megsegítésére a
családok esetében is (tanácsadás szervezésével családi nap keretén belül). Rendszeres az
21
Zádory András: Vezetési ismeretek, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola nyomdája, Eger, 1996. 22
Budai István – Nárai Márta (szerk.): Közösségi munka – társadalmi bevonás – integráció, Széchenyi István
Egyetem, Győr, 2011.
21
óvodánk kapcsolata a gyermekvédelmi szervekkel, a gyermekjóléti és családsegítő
szakemberekkel. Jelzőrendszer működtetésével tájékoztatjuk egymást az esetlegesen
felmerülő problémákról, veszélyeztetettségről.
Az esélyegyenlítéssel kapcsolatos eredményes munkavégzés feltétele a minél szélesebb
körű fejlesztő és játékeszközök használata, melyet a vezető biztosít a gyermekek és
pedagógusok részére (gazdasági, pénzügyi kérdésben a fenntartóval egyeztetett kiadások
erejéig).
Nagyon fontos, hogy valamennyi dolgozó fogadja el a gyermekeket, a „másságot”. Ez
intézményünkben fokozottan jelentkezik, hiszen a gyermekek 85%-a a roma kisebbséghez
tartozik, akiknek sajátos értékrendje, kultúrája – szem előtt tartva a gyermekek családjait –
nagyobb odafigyelést, elfogadó, empatikus, de ugyanakkor határozott nevelői attitűdöket
kíván meg. Az intézményvezetőnek ezért fokozottan figyelemmel kell kísérnie a
csoportokban folyó munkát, s a rendszeres nevelőtestületi megbeszélések, vagy szülői
értekezletek alkalmával minden problémára, igényre azonnal reagálnia szükséges.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztése, képességeinek és készségeinek
iskolaérettséget elérő szintre emelése akkor lehet hatékonyabb, ha minél hamarabb
bekerülnek a köznevelés rendszerébe. Az Európai Unió Bizottságának megállapítása
szerint: „… a kora gyermekkori nevelés és gondozás nélkülözhetetlen a sikeres társadalmi
integrációhoz, személyes fejlődéshez, egész életen át tartó tanuláshoz és későbbi
foglalkoztathatósághoz.”23
A kutatásokra és elemzésekre épülő közlemény megállapításai
véleményem szerint mára már minden pedagógus, neveléssel és foglalkozó szakember és
oktatási-nevelési intézmény által jól látott és elfogadott. Intézményvezetői feladat a korai
szocializáció biztosítása – amennyiben az óvodai férőhely lehetővé teszi -, ezért óvodánkba
több mint egy éve felvesszük a 2,5 éves gyermekeket is. E gyermekek fejlődése
szembetűnő, összehasonlítva a 3 éves korban intézményünkbe kerültekkel. A fél év előnyt
jelent számukra, hiszen ez idő alatt elsajátítják az alapvető intézményi normákat,
szokásokat, s három éves korban a valódi fejlesztő munka kerülhet előtérbe.
23
A Bizottság Közleménye: Kora gyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden gyermek szilárdan
megalapozhassa jövőjét, Brüsszel, 2011. 02. 07. http://eur-lex.europa.eu/legal-
content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52011DC0066&from=HU (2018.03.10.)
22
6. AZ ÓVODÁNKBA JÁRÓ GYERMEKEK SZÜLEINEK
KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSE
Óvodánkba 67 gyermek jár jelenleg 56 családból. 11 olyan családdal vagyunk
kapcsolatban, akiknek 2 gyermekük óvodás. 3 családból összesen 4 gyermek nem részesül
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Mivel a dolgozatom témája elsősorban a
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket érinti, így azokat a családokat
kértem fel a kérdőív kitöltésére, akik gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. A
kérdőíveket anonim módon kértem kitölteni. Az 53 családból 45-en juttatták vissza a
kitöltött íveket.
A kérdőíves felmérés első 8 kérdésével a hátrányosság demográfiai okait szeretném
igazolni, bemutatni. Arra kívánok rávilágítani, hogy alapvetően az iskolázottság és a
munkanélküliség okozza a szociális hátrányt. A szociokulturális hátrányokat nem tudom
bemutatni kérdőívemmel, de mint azt már korábban említettem, 85%-os intézményünkben
a roma gyermekek aránya.
A további kérdések az óvodával, a dolgozókkal, a működés egészével, az óvoda
vezetőjével kapcsolatos elégedettségre utalóak. Úgy vélem, ha a szülők elégedettek az
óvoda működésével, ha véleményük szerint jó a kapcsolatuk a dolgozókkal, s fejlődést
vesznek észre gyermekeik személyiségében, akkor elmondhatjuk, hogy az intézmény
hatékonyan működik, ez pedig a vezető munkájának legfőbb minőségi mutatója. Néhány
adatot ok-okozati összefüggések hangsúlyozása érdekében diagram segítségével jelenítek
meg.
6.1. Elemzés, értékelés
Első kérdésem a kitöltő nemére vonatkozott. A kérdőíveket nagy részben az anyukák
töltötték ki, 36-an, míg az apukák közül 9-en válaszolták meg a kérdéseket. Ez az arány azt
feltételezi, hogy a gyermekekkel, óvodával kapcsolatos feladatokat a nők érzik elsősorban
magukénak.
Második kérdés a kitöltő életkorára vonatkozott. A válaszok alapján 18 fő 18-25 év
közötti, 20 fő 26-35 év közötti, 5 fő 36-45 éves, míg 1 fő 46 éven túli. A szülők
túlnyomóan fiatalok, mint a fenti adatokból jól látszik. Ez ellentmond azoknak a
23
megállapításoknak, melyek szerint egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás. A
pszichológusok szerint a fiatalok először saját életüket szeretnék megalapozni, jobban
érdekli őket a karrier, a siker, az önmegvalósítás. 24
Ezzel szemben a kérdőívet
megválaszoló gyermekek szüleinek 40%-a 18-25 év közötti, akik – ha mindannyiukat
kiscsoportos szülőként számolom is – legkésőbb 22 éves korukban szültek.
Harmadik kérdésem a családi állapotra vonatkozott. Ennek alapján 1 szülő elváltként,
hárman hajadonként/nőtlenként, míg 41 kitöltő házas/élettársi kapcsolatban él és neveli
gyermekeit. Ennél a kérdésnél vétettem a válaszlehetőségek megfogalmazása terén, hiszen,
ha szétválasztom a házasságban és az élettársi kapcsolatban élőket, valószínűleg az
élettársi kapcsolat válasz megjelölése többségben lett volna. Mivel kis létszámúak a
települések, s én itt élek helyben, ezért mindenkit jól ismerek, s tudom, hogy sokan, főleg a
roma lakosság köréből, élettársi kapcsolatban élnek.
A negyedik kérdés az iskolai végzettség megjelölését kérte. A válaszok a következőképpen
alakultak: 37 szülő 8 általános vagy kevesebb, 4 fő szakmunkás végzettséggel, 4 fő
érettségivel rendelkezik. Tehát levonható az a következtetés, hogy a válaszolók 82%-a
csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Nincs szakmájuk, ezért valószínűleg
sokkal nehezebben tudnak a munkaerő-piacon elhelyezkedni. Egy 2010-es tanulmány
szerint az alapfokú végzettségűek 41,1%-a munkanélküli a 15-24 éves korosztály köréből.
Egy részük még tanul ebben a korban, de vannak közöttük már gyermeket nevelők is. A
vizsgált időszakban azok a gyermekek, akiknek szülei is csak alapfokú végzettséggel
rendelkeznek, maguk sem szereznek szakképesítést, vagy magasabb fokozatú
képzettséget.25
Ez a korosztály mára ért a gyermekvállalás tényleges korába. Tehát a
negatív szülői példa kihat saját értékrendjük kialakulására. Ezért nagyon fontos már óvodás
korban megkezdeni a hátránycsökkentéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok végzését.
Az életkori és iskolázottsági mutatókat az 1. ábra foglalja össze.
24
Ranschburg Jenő: Szülők könyve, Saxsum Kiadó, Budapest, 2009. 25
Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa, A fiatalok munkaerő-piaci helyzete, 2011. október,
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ifjusag_munkaero_piac.pdf (2018.03.02.)
24
1. ábra: A szülők életkori és iskolázottsági mutatói
Forrás: saját
Fenti diagram alapján megállapítható, hogy a 36 éven felüli szülők valamennyien csupán 8
általános iskolai végzettséggel, vagy kevesebbel rendelkeznek. A szakmunkások és
érettségizettek – ugyan nagyon kis arányban – a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, tehát
látható némi javulás a korábbi évekhez viszonyítva.
Ötödik kérdésem arra vonatkozott, hogy jelenleg a válaszoló munkaviszonyban áll-e. A
választ adók közül 24-en igen, 21-en nem állnak jelenleg munkaviszonyban.
Hatodik kérdésem a jelenlegi jogviszonyra vonatkozott. Négy lehetőség közül
választhattak a szülők: állandó, alkalmazotti, vagy átmeneti, közmunka, vagy vállalkozó,
vagy gyes,gyed,gyet,nyugdíjszerű ellátás. A válaszok alapján 5 szülő valamilyen
gyermeknevelési támogatást, segélyt kap, 3 főnek állandó munkaviszonya van, míg a
fennmaradó 37 szülő alkalmi vagy közmunkából tartja fenn magát és családját.
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
8 általános vagy
kevesebb
szakmunkás érettségi főiskola/egyetem
18-25 évesek
26-35 évesek
36-45 évesek
46 éven túliak
25
A 2. ábra az iskolázottság és munka/jogviszony kapcsolatát ábrázolja.
2. ábra: A szülők iskolázottságának és jogviszonyának kapcsolata
Forrás: saját
Az adatok szerint a 8 általános vagy kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők vagy
inaktívak a munkaerő-piacon (gyes-en, gyed-en vannak, vagy nyugdíjasok), vagy egyedüli
munkalehetőségként a közmunka területén foglalkoztatottak. Tudjuk, hogy a közmunka
nem jelent állandó megélhetést a családok számára, az csak átmeneti „könnyebbséget”
okoz a nehéz körülmények között élőknek. Érdekes adat lehet azonban, hogy a
szakmunkások sem tudnak elhelyezkedni állandó munkaviszonnyal, ők is csak az
önkormányzat által biztosított programban tudnak dolgozni. A négy fő érettségizett közel
hárman állandó vagy közalkalmazotti munkaviszonyban állnak, míg egy fő a közmunka
program keretén belül dolgozik.
A hetedik kérdésem a szülők gyermekeinek számára vonatkozott. A válaszok alapján 8
szülőnek 1, 20 kitöltőnek 2, 12 családban 3, míg 5 szülőnek 4 vagy több gyermeke van.
0
5
10
15
20
25
30
35
alkalmazotti közmunka gyes…
8 általános vagy kevesebb
szakmunkás
érettségi
főiskola/egyetem
26
A nyolcadik kérdés a rendszeres gyermekvédelmi támogatottságot célozta. Mivel csak a
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei töltötték ki a kérdőíveket,
ezért erre a kérdésre egyértelműen mindenki az igen választ adta. A gyermekek ezekben a
családokban vagy halmozottan hátrányos, vagy hátrányos helyzetűek lehetnek.
Kilencedik kérdés: Jelenleg hány gyermeke óvodáskorú? A kitöltők közül 11 szülőnek 2
gyermeke, míg 34 szülőnek 1 gyermeke jár intézményünkbe jelenleg. Mint látható, több
családból is egyszerre két gyermek jár óvodánkba. A szülők életkori megoszlását, a
kiskorú gyermekek számát és az óvodás gyermekek számát az 1. számú táblázat mutatja.
Életkor
szerinti
megoszlás
1 gyermekes
szülők
száma
2 gyermekes
szülők
száma
3 gyermekes
szülők
száma
4 vagy több
gyermekes
szülők száma
óvodás
gyermekek
száma
18-25
éves
szülők
7 1 10 0 18
26-35
éves
szülők
1 16 2 2 32
36-45
éves
szülők
0 3 0 2 5
46 éven
túli
szülők
0 0 0 1 1
Összesen: 8 20 12 5 56 1. táblázat: A szülők életkora és kiskorú gyermekeik száma
Forrás: saját
A táblázat adatai alapján az óvodás gyermekek több mint fele 26-35 éves korú szülők
családjában él. Magas arányú még a 18-25 éves szülők óvodás gyermekeinek száma is. A
felmérésben érintett 56 gyermekből 50 fő 36 éven aluli szülők családjában él. Meglepő
adat, hogy a 18-25 évesek közül 10 családban 3 gyermeket is nevelnek a szülők. Úgy
gondolom, hogy ezek a fiatalok igen hamar kikerültek a köznevelési rendszerből, s a nők
egyedüli önmegvalósításukat a gyermekvállalásban találták meg.
A 10. kérdés a rendszeres óvodába járásra vonatkozott. A válaszok alapján minden érintett
gyermek rendszeresen jár óvodába.
27
11. kérdésem arra vonatkozott, hogy a gyermekeket felvették-e 3 évesen, vagy korábban az
intézménybe. A 45 válaszadó közül 6-an válaszolták, hogy nem, a többiek igen választ
adtak. A köznevelési törvény szerint három éves kortól kötelező az óvodába járás – az
esetleges felmentés lehetőségét fenntartva. A törvény erre vonatkozó része 2015.
szeptember 1-én lépett hatályba26
, s így nemleges választ valószínűleg az a szülő adhatott,
akinek gyermeke korábban került beíratásra.
A következő (12.) kérdésben arra a kérdésre kértem választ, hogy felvették-e a gyermek
anamnézisét beiratkozáskor? Ennek a kérdésnek azért is van jelentősége, mert
intézményünkben a gyermekek felvételét a vezető végzi, s ezen adatok felvétele segít
jobban megismerni a családot, a gyermekek otthoni körülményeit. A megismerés pedig
segíti az esélyteremtő pedagógiai munka során a módszerek megválasztását. A feltett
kérdésre 30-an válaszoltak igennel, míg 15-en nemmel. Tehát a kérdőívet kitöltők mintegy
harmadának nem történt meg a megkérdezése a gyermek anamnézisét illetően.
Tapasztalatból tudom, hogy ebben az esetben az első családlátogatás alkalmával végezzük
el ezt a feladatot.
Mivel az intézményvezető felel a hatékony működésért, ezért olyan kérdéseket is
felvetettem, melyek az óvodaműködéssel kapcsolatos elégedettségre utalnak. Így a 13.
kérdéstől a közvetetten vezetőt érintő témák kerültek a kérdőívre. Kifejezetten az
esélyteremtésre vonatkoznak a 18-21. kérdések.
A csoportokban folyó munkával kapcsolatos elégedettségre vártam választ a 13.
kérdésemben. 42-en igen, 3-an nem választ adtak. A csoportokban folyó munka kapcsán
többnyire elégedettek a szülők. Ez a pozitív visszajelzés a vezető munkáját is minősíti.
Vagyis az alkalmankénti megfigyelésen is alapuló ellenőrzése, értékelése a csoportban
folyó munkát nagy mértékben befolyásolja. Az intézményvezetőnek minden szülővel
kapcsolata van, akár mindennapi, akár alkalmanként, tehát az esélyteremtéshez szükséges
pedagógiai munkában is iránymutatást adhat a módszerek megválasztására – természetesen
a pedagógusok módszertani szabadságának tiszteletben tartásával.
26
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV
(2017.11.25.)
28
A 14. kérdés a 13. függvénye. Akik az előző kérdésre nem választ nyújtottak, itt kérem,
hogy indokolják meg véleményüket. Ketten azt a választ adták, hogy a gyermekük külső
megjelenése (zilált volt a hajuk) nem felelt meg hazaérkezésükkor. Ezek valószínűleg
bejáró gyermekek lehettek, akiket nagy odafigyeléssel adunk haza az iskolabusszal.
Igyekszünk mindig megigazítani ruhájukat, hajukat, hogy úgy érkezzenek haza, ahogyan
eljöttek reggel. A másik két vélemény szerint több verset, dalt tudhatnának a gyermekek.
Szülők. Én is anya vagyok. Igen, szeretnénk a legtöbbet kihozni gyermekünkből.
Szeretnénk, ha a legokosabb, legintelligensebb, ügyesebb stb. lenne. Az óvodából hazaérő
gyermeket sokszor azzal a kérdéssel várják a szülők, hogy „Mit tanultatok ma?” Az óvodás
gyermek tevékenységeiben, játék közben sajátítja el az érdeklődésének megfelelő
ismereteket. Így van ez a versekkel, dalokkal is. Ha nem érdekli még a gyermeket, vagy
figyelme szétszórt, nem lesz képes annyi ismeretet elsajátítani, mint csoporttársa, aki
esetleg már magasabb fejlődési szinten áll. A gyermek fejlődését ezen kívül mindig
önmagához viszonyítjuk. Ezért igen, előfordul, hogy egy-egy gyermek kevesebb verset,
dalt „tanul” meg, mint társai.
A 15. kérdésben arra kerestem a választ, hogy milyen a szülők kapcsolata az óvodával, a
dolgozókkal. A kérdésre 18-an válaszolták, hogy kiváló, 18-an jónak ítélik kapcsolatukat,
8-an megfelelőnek, 1 szülő pedig rossznak tartja kapcsolatát az óvodával, az ott
dolgozókkal. Összehasonlítva ezeket a válaszokat a 13. kérdésre adott válaszokkal, ahol a
csoportokban folyó munkával való elégedettségre kérdeztem rá, megállapítható, hogy attól
függetlenül, hogy a dolgozókkal nem minden szülőnek kiváló vagy jó a kapcsolata, a
pedagógusi munkával meg vannak elégedve. Ez azt tükrözi, hogy a szülőket nem
érzelmeik vezérlik a kérdések megválaszolásában.
A következő (16.) kérdés az intézmény működésével való elégedettséget célozza szülői
szemmel. 37 szülő teljesen elégedett a működéssel, 6-an elégedettek, de nem értenek
mindennel egyet, 1 szülő kevésbé, további 1 szülő nem elégedett. Az így kapott adatokat
össze kívánom hasonlítani először a csoportokban folyó munkára, majd a dolgozókkal való
kapcsolat minőségére vonatkozó válaszokkal. Így látható lesz, hogy mennyire
befolyásolják ezek a tényezők az intézmény működésének megítélését.
29
A 3. ábra esetében a vízszintes tengely az intézmény működésének minőségét, a
függőleges tengely a csoportban folyó munkával való elégedett szülők számát jelöli.
3. ábra Szülői elégedettség a nevelő munkára és intézményműködésre vonatkozóan
Forrás: saját
Mint látható a diagramból is, szinte teljesen fedik egymást az értékek. Így az a
következtetés vonható le, hogy aki a csoportban folyó munkával meg van elégedve, az
elégedett az intézmény működésével is.
A 4. ábra vízszintes tengelyén az intézmény működésének minősítését, a függőleges
tengelyen pedig a szülő-dolgozók közötti kapcsolat minőségét jelöli az adott válaszok
számszerűsítésével.
36
5
1 1
1
1
0 00
5
10
15
20
25
30
35
40
teljesen
elégedett
vagyok
elégedett
vagyok, de
nem értek
egyet
mindennel
kevésbé
vagyok
elégedett
elégedetlen
vagyok
a csoportban folyó munkával
nem vagyok megelégedve
a csoportban folyó munkával
meg vagyok elégedve
30
4. ábra Óvoda-szülő kapcsolati minőség és intézményműködési elégedettség mutatói
Forrás: saját
A kiváló vagy jó - dolgozók és szülők közötti - kapcsolati minőség egyenes arányú az
intézmény működésének elégedettségi mutatójával. Akik teljesen elégedettek a
működéssel, nincsenek rossz kapcsolatban az óvoda dolgozóival. Az elégedett szülők sem
ápolnak rossz kapcsolatot az óvodával annak ellenére, hogy nem értenek minden működést
érintő kérdéssel egyet. Az 1 szülő által megjelölt kevésbé elégedett választ pedig a rossz
kapcsolat feltételezi. Az 1 fő elégedetlen szülőnek kiváló a kapcsolata a pedagógusokkal,
dajkákkal.
A 17. kérdés a 16. függvényében arra keresi a választ, hogy amennyiben nem teljesen
elégedett valamelyik szülő az óvoda működésével, akkor írja le, mivel nincs megelégedve.
Mivel 37-en teljesen elégedettek, ezért 8 választ vártam. Többféle válasz érkezett, bár a 8
lehetségesből csak 4-en válaszoltak erre a kérdésre. Az az 1 fő, aki elégedetlen volt, illetve
aki a kevésbé elégedett választ nyújtotta, erre a kérdésre nem válaszolt, tehát nem
tudhatjuk, hogy mi az elégedetlenségének oka. Akik az „elégedett vagyok, de nem
mindennel értek egyet” választ nyújtották, ők közülük 4-en írták le véleményüket. Ketten
kevésnek tartották az óvodán kívüli programokat, egy szülő hiányolta a tágasabb és
modernebb öltözőszekrényeket, egy szülő pedig az étkezéssel kapcsolatban érzett
0
2
4
6
8
10
12
14
16
teljesen
elégedett
vagyok
elégedett
vagyok, de
nem értek
egyet
mindennel
kevésbé
vagyok
elégedett
elégedetlen
vagyok
16
1
0 1
16
2
00
5
3
00
00 1
0
kiváló a kapcsolatom a
dolgozókkal
jó a kapcsolatom a dolgozókkal
megfelelő a kapcsolatom a
dolgozókkal
rossz a kapcsolatom a
dolgozókkal
31
hiányosságot. Utóbbi vélemény szerint túl sok a zöldség alapú étel, amit gyermeke nem
szeret, ezért éhesen megy haza.
A 18. kérdésben arra szerettem volna választ kapni, hogy a szülő szerint gyermeke
megkap-e minden segítséget az óvodától a szociális hátrányai enyhítésére az
esélyegyenlőség érdekében. 2 szülő kivételével mindenki igenlő választ adott.
A következő (19.) kérdéssel azt akartam megtudni, hogy mi okozza a legtöbb vagy
legnagyobb akadályt, nehézséget a gyermekeknek az óvodában. A válaszok szerint a
legnagyobb nehézséget a szabályok betartása jelenti, ezt 20 szülő jelölte meg. Ezt követi az
a tény, hogy a gyermekek egy része, 8 szülő szerint, nem szeretnek részt venni a különböző
tevékenységekben. Szintén a szabályokhoz köthető a másképp kell viselkednie a
gyermeknek, mint otthon válaszlehetőség, melyet 6-an jelöltek be. Különböző egyéni
hátrányok érzelmi feldolgozatlanságát feltételezi további 6 szülő válasza, akik úgy
gondolják, hogy gyermekük fél a kiközösítéstől, attól, hogy nem lesz, vagy nincs barátja.
5-en azt találják a legnagyobb nehézségnek gyermekeik számára, hogy távol vannak a
családjuktól.
Valóban észrevesszük munkánk során, hogy nagyon nehezen tudják elsajátítani a
gyermekek az óvodában elfogadott normákat, értékeket. A tevékenységekben való
részvétel iránti érdektelenség szerintem a 3-4 évesek körében nagyobb arányú, hiszen ők
még azzal vannak elfoglalva sokáig az óvodába érkezésüket követően, hogy megismerjék
az alapvető normákat, gyakorolják a higiénés és a napirendnek megfelelő szokásokat. A
családhoz való ragaszkodás szintén a kicsiket érintheti jobban. A szülőtől való elválás
sokáig nehezen megy néhány gyermeknek, de az is lehet, hogy a reggeli nehéz elválásból
következtet a szülő, pedig gyermeke néhány perc után már teljesen otthon érzi magát a
csoportjában. Munkánk során csak alkalmanként látunk reggel síró gyermeket. Szívesen és
örömmel érkeznek az intézménybe, melyet a pedagógusok és dajkák pozitív attitűdje is
elősegít.
A 20. kérdésben a gyermekek fejlődésének mértékére voltam kíváncsi a szülői vélemények
alapján a beíratástól napjainkig. 31 szülő nagyfokú fejlődést tapasztalt, 11 válaszadó
szerint fejlődött gyermeke, de többet várt, 2-en azt válaszolták, hogy csak annyit fejlődött
gyermekük, amennyit ők „tanítottak” nekik. 1 fő adta azt a választ, hogy nem tapasztalt
fejlődést.
32
Az óvodai nevelés célja, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú fejlődését, a gyermeki
személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok és
az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Az alapprogram azt is kimondja, hogy az
óvoda kiegészíti a családi nevelést és a gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére épít a
személyiségfejlődés érdekében tervezett tevékenységek során. 27
Fentiek, valamint
munkám során tapasztaltak szerint elmondhatom, hogy minden gyermek más és más szintű
készségekkel és képességekkel érkezik az óvodába. A fejlődés érdekében tehát úgy kell
alakítanunk a tevékenységeket, olyan módon kell differenciálnunk, hogy minden gyermek
egyenlő esélyt kapjon.
A 21. kérdés arra vonatkozott, hogy melyik óvodai tevékenységet kedvelik leginkább a
gyermekek. 6 válaszlehetőséget adtam, s kértem, hogy a szülők maximum 2 választ
jelöljenek be. Ez a kérdés feltételezi a szülő-gyermek kommunikáció meglétét, hiszen csak
akkor tudhatja erre a kérdésre a választ az anyuka vagy apuka, ha rendszeresen beszélget
gyermekével az óvodai életről. A 45 szülő összesen 82 választ adott. A legkedveltebb
óvodai tevékenység a válaszok tükrében a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. Ezt a
tevékenységet 29-szer jelölték. 17 jelölést kapott a szabad játék, 16-ot a mozgás, mozgásos
játékok, 9-et a mesélés, verselés, 6-ot az ének, zene, énekes játék, 5 jelölést kapott a külső
világ tevékeny megismerése (természettel kapcsolatos tevékenységek).
A vizuális tevékenységek széles köre ismert az óvodában, melyek mindig is kedveltek
voltak. A szabad játék túlsúlya lehetőséget ad a gyermekeknek a saját tapasztalaton alapuló
megismerésre, az érzelmek megélésére, s ez a tevékenység segíti leginkább
személyiségfejlődésüket. A mozgás az óvodáskor alapvető tevékenysége, de a
kezdeményezett mozgást már nem minden gyermek veszi szívesen. Nehezen vonhatóak be
néhányan ebbe a tevékenységbe. Csupán 9 szülő jelölte meg a mesélést, verselést, pedig
mindennap jelenlévő tevékenység az óvodai csoportokban, s pedagógus szemmel úgy
látom a saját csoportomban, hogy a gyermekek nagy része kedveli a mondókázást,
verselést, amelyeket más tevékenységekkel is összekötünk (mozgás, vizuális tevékenység).
Az énekre adott 6 és a külső világ tevékeny megismerésére nyújtott 5 válasz sem egyezik
azzal, amit tapasztalhatunk az óvodában a gyermekek között. Munkánk során a hét
minden napján komplexen igyekszünk valamennyi tevékenységet megjeleníteni a napi
27
363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor
33
témához, a gyermekek kíváncsiságához, érdeklődéséhez igazítva. Így mindenki talál
számára vonzóbb, érdekesebb elfoglaltságot.
A 22. kérdés az intézményvezetőre vonatkozott. Arra kértem választ, hogy fontosnak
tartják-e a szülők a vezető jelenlétét az óvodában. A kitöltő szülők valamennyien az igen
választ jelölték meg.
A nevelés különleges felkészültséget, felelősséget és módszereket kíván. A célok elérését
csak a közösség tagjainak (többek között a szülőknek) együttműködésével lehet
megvalósítani, s ebben a közösségalkotásban az intézmény vezetőjének van elsődleges
szerepe.28
Tehát ahhoz, hogy a szülők elengedhetetlennek tartsák a vezető jelenlétét az
intézményben, szükséges, hogy az intézményvezető olyan kapcsolatot alakítson ki velük,
melyből érezzék, hogy a közös cél elérésében őrájuk is szükség van.
A következő (23.) kérdéssel azt szerettem volna megtudni, hogy hány szülő érdeklődött az
óvodába folyó munkáról az intézmény vezetőjénél. Érdekli-e a szülőket, hogy mit
csinálunk? Erre a kérdésre 22-en válaszoltak igennel, 23-an nemmel. Tehát a kérdőívet
kitöltő szülők fele érdeklődött az óvodában folyó nevelő munka iránt. Ebből arra
következtethetünk, hogy az óvodában elsajátított szokás- és normarendszert, a napi
tevékenységeket sem ismerik sokan, esetleg csak gyermekük elbeszélése alapján. Konkrét
és egyszerű példával élve, hiába teremti meg a vezető a helyes higiénés szokások
elsajátításához szükséges eszközöket, feltételeket, ha azokat otthon nem tudja gyakorolni a
gyermek. Természetesen nem teljesen hiábavalóak az esélyegyenlítésre való törekvéseink,
mely a teljes személyiségfejlődésre kihat, hiszen az óvodában több olyan szokást
elsajátíthatnak a gyermekek, melyekkel otthon talán szüleiket is képesek „nevelni”,
azonban a tárgyi feltételeket nem tudjuk biztosítani a családokban. Továbbá, igazán csak
azoknak a szülőknek tudunk segíteni a nevelési módszereik megválasztásában, akik igényt
tartanak rá, akik keresik a lehetőséget a kommunikációra, s akiket érdekel a gyermekükkel
folytatott óvodai munka.
A 24. kérdésben arra kerestem a választ, hogy megfelelő tájékoztatást kaptak-e az előző
kérdésre igennel válaszoló szülők az intézményvezetőtől. Mivel az előző kérdésre 22-en
válaszoltak igennel, így erre a kérdésre csak ők feleltek. 13-an azt a választ jelölték meg,
28
Dr.Kalicz Éva – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest, 2012.
34
hogy teljesen megfelelő tájékoztatást kaptak az intézményvezetőtől, 8-an részben kaptak
választ kérdésükre, 1 szülő pedig kapott tájékoztatást, de nem mindent értett meg.
35
7. A HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA
Az elvégzett kutatással, a válaszok elemzésével lehet bizonyítani a bevezetésben
megfogalmazott hipotéziseimet.
Első feltételezésem szerint az intézményünkbe járó óvodás gyermekek szülei úgy
gondolják, hogy gyermekük készségei és képességei fejlődtek az óvodába lépés idejétől.
Erre vonatkozott a kérdőívem (mellékletként csatolva) 20. kérdése. A 45 szülő közül 31-en
válaszolták, hogy nagyfokú fejlődést tapasztaltak, 11-en többet vártak az intézménytől, 2
szülő szerint a fejlődést nem az óvodának köszönhették („csak annyit fejlődött, amennyit
én tanítottam neki” – 20. kérdés egyik válaszlehetősége), s 1 szülő nem tapasztalt fejlődést.
A kapott adatok szerint 14-en nincsenek megelégedve gyermekeik fejlődésével, tehát a
feltételezésem csak részben igaz.
Második hipotézisem szerint azok a szülők látnak fejlődést gyermekeik készségei és
képességei terén, akik jónak ítélik az intézmény működését, az óvodában folyó munkát.
Diagram segítségével hasonlítom össze a kérdőív 16. és 20. kérdéseire adott válaszokat,
melyek a működéssel kapcsolatos elégedettséget és a gyermekek fejlődésének mértékét
jelölik.
5. ábra Intézményműködési elégedettség és a gyermekek fejlődési mértékének kapcsolata
Forrás: saját
27
3
0 1
10
1 0 002
0 00 0 1 00
5
10
15
20
25
30
az intézmény
működésével
teljesen
elégedett
vagyok
az intézmény
működésével
elégedett
vagyok, de
nem értek
egyet
mindennel
az intézmény
működésével
kevésbé
vagyok
elégedett
az intézmény
működésével
elégedetlen
vagyok
nagyfokú fejlődést tapasztaltam
fejlődött, de többet vártam
csak annyit fejlődött, amennyit
én "tanítottam" neki
nem tapasztaltam fejlődést
36
Az 5. ábrában a kapott adatok megmutatják, hogy ez a feltevésem is csak részben igaz.
Nincs egyenes arányban azoknak a szülőknek a száma, akik az intézmény működésével
teljesen elégedettek, azokéval, akik szerint gyermekük nagyfokú fejlődést mutat óvodába
lépése óta. Az intézmény működésével több szülő teljesen elégedett (37 fő), mint ahányan
nagyfokú fejlődést tapasztaltak. Azonban, ha a fejlődött, de többet vártam választ is úgy
vesszük figyelembe, hogy a szülő szerint fejlődés mutatkozott – bár a várakozásoknak nem
megfelelően -, akkor hipotézisem igazolásra talált.
Harmadik hipotézisem az intézményvezető személyének, kompetenciáinak,
kapcsolatkiépítő és fenntartó képességének fontosságát feltételezi az esélyegyenlítő
nevelésben, mely a teljes pedagógiai munkánkat átfogja a magas arányú hátrányos helyzetű
gyermekek érdekében. Ezt a feltételezést leginkább az intézmény működésére vonatkozó
elégedettségi mutatók (kérdőív 16. kérdése – mellékletben csatolva), valamint az
intézményvezető jelenlétének fontosságára utaló 22. kérdésekkel bizonyíthatom. Az
intézmény hatékonyságát a szülők, mint legelső és legfontosabb partneri kapcsolat,
elégedettsége tükrözi leginkább. Az intézmény hatékony működéséért a vezető felelős.
Vezetésével és irányításával valósíthatóak meg azok a pedagógiai feladatok, melyek az
esélyegyenlítést szolgálják. Alapvető feltétel a vezető jó kapcsolata és kapcsolattartása a
partnerekkel, elsősorban a szülőkkel. Mivel a 45 kérdőív kitöltő közül 37-en teljesen
elégedettek a működéssel, s minden szülő fontosnak tartja a vezető jelenlétét az
intézményben, így arra a következtetésre jutottam, hogy az esélyegyenlítő nevelés
megvalósításának kulcsszereplője az óvoda vezetője. Ezzel harmadik hipotézisem
igazoltnak tűnik.
37
8. ÖSSZEGZÉS
Az intézményünkbe járó gyermekek szociális helyzetét a bevezetésben leírt demográfiai
adatok, valamint a kutatás tárgyát képező kérdőív (mellékletben csatolva) 1-8. kérdéseire
adott válaszok mutatják be. A hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya
elengedhetetlenné teszi az esélyegyenlőség biztosítását intézményünkben a későbbi
kudarcok elkerülése, a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet elősegítése érdekében. Mivel
óvodánk gyermekeinek mintegy 90%-a hátrányos helyzetű, így valamennyi gyermeket
érintő programot dolgoztunk ki a hátrányok csökkentésére, kompenzálására. A program
kidolgozásáért és megvalósításáért az intézmény vezetője a felelős. Ezért a dolgozatom
első részében a vezetésről, a vezetői feladatok ellátásához szükséges képességekről,
készségekről, a vezető felelősségéről, feladatairól szóló szakirodalmak feldolgozását
végeztem el. Kiemeltem az esélyegyenlítő nevelés fontosságát, az ezzel kapcsolatos
vezetői feladatokat intézményünkben. A hipotéziseimet alkotó állítások bizonyítását
kérdőíves kutatással végeztem. A kutatás első része az óvodás gyermekek szociális
helyzetét elemzi, míg a második része főképpen a szülői elégedettséget tükrözi. Ezt azért
találtam lényegesnek, mert a legfontosabb partneri kapcsolatunkat a szülők jelentik. Ha ők
hatékonynak minősítik az óvoda működését, vagyis azzal elégedettek, akkor megerősítést
kap az óvoda vezetője arról, hogy jól végzi a munkáját. Továbbá az esélyegyenlítő nevelés
alapját képezi a szülő-óvoda kapcsolat, mert csak egymást segítve, megismerve,
egymásban bízva lehet eredményesen megvalósítani az erre irányuló programot. Az óvoda
a családi nevelés kiegészítője, s ez feltételezi a szoros együttműködést az intézmény és a
családok között.
A kutatás eredményeiből megállapítást nyert, hogy azok a szülők látnak fejlődést
gyermekeik készségei és képességei tekintetében az óvodába lépés óta eltelt időszakban,
akik az intézmény működésével teljesen elégedettek. Az is bizonyításra talált, hogy a
vezető jelenléte elengedhetetlen az intézményben a szülők véleménye alapján.
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődése csak megfelelő
pedagógiai módszerek megválasztásával, folyamatos differenciálással érhető el, melyhez a
szülők támogató segítsége, valamint kommunikációjuk az óvoda dolgozóival
elmaradhatatlan. A vezető irányítja ezt a munkát, kiépíti és fenntartja a megfelelő
kapcsolatokat, a korai szocializáció támogatására végzett munkájával megalapozza a
38
sikeres esélyegyenlítő nevelést, hogy minden gyermek azonos esélyekkel induljon
kisiskolás évei felé.
39
IRODALOMJEGYZÉK
_____________________________
1. A Bizottság Közleménye: Kora gyermekkori nevelés és gondozás: hogy minden
gyermek szilárdan megalapozhassa jövőjét, Brüsszel, 2011. 02. 07. http://eur-
lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52011DC0066&from=HU
(letöltés dátuma: 2018.03.10.)
2. Vámos Ágnes (szerk.): Neveléstudomány, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2013. Bakonyi Anna: Értékkövető gondolatok az
óvodai nevelés programjaiban.
http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_34-
44.pdf (letöltés dátuma: 2018.02.11.)
3. Budai István – Nárai Márta (szerk.): Közösségi munka – társadalmi bevonás –
integráció, Széchenyi István Egyetem, Győr, 2011.
4. Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 2003.
5. Farkas László (szerk.): Az óvodai nevelés hátránycsökkentő lehetőségeit feltáró
kutatás összegző tanulmánya, Oktatási Hivatal, Budapest, 2017.
6. Havas Gábor: Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek – és az óvoda.
Iskolakultúra 2004/4. 3-16. oldal
7. Kalicz Éva dr. – Dr. Mezei Gyula: Alkalmazott vezetéselmélet, BME, Budapest,
2012.
8. Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Esélyegyenlőségi Programja 2017.
9. Magosligeti Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Munkaügyi Szabályzata
10. Ranschburg Jenő: Szülők könyve, Saxsum Kiadó, Budapest, 2009.
40
11. Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Magosliget
12. Varga Aranka (szerk.): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon, Trendl Fanni –
Varga Aranka: Esélyegyenlőségi „jó gyakorlatok”, Pécsi Tudományegyetem BTK
NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, Pécs, 2013. 220.oldal
13. Zádory András: Vezetési ismeretek, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola
nyomdája, Eger, 1996.
14. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
15. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV (letöltés dátuma:
2017.11.25.)
16. 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról
17. Biztos Kezdet programok szakmai összefoglalása
http://www.gyerekesely.hu/index2.php?option=com_content&do_pdf=1&id=202
(letöltés dátuma: 2018.02.23.)
18. Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa, A fiatalok munkaerő-piaci
helyzete, 2011. október,
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ifjusag_munkaero_piac.pdf
(letöltés dátuma: 2018.03.02.)
19. Központi Statisztikai Hivatal internetes kiadványa: A jövedelmen kívüli
tényezőkben megnyilvánuló gyermekszegénység és kirekesztődés. 2010. november
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyermekszegenyseg.pdf (letöltés
dátuma: 2018.01.22.)
41
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
1. ábra: A szülők életkori és iskolázottsági mutatói 24.
2. ábra: A szülők iskolázottságának és jogviszonyának kapcsolata 25.
3. ábra Szülői elégedettség a nevelő munkára és intézményműködésre
vonatkozóan 29.
4. ábra Óvoda-szülő kapcsolati minőség és intézményműködési
elégedettség mutatói 30.
5. ábra Intézményműködési elégedettség és a gyermekek fejlődési
mértékének kapcsolata 35.
1. táblázat: A szülők életkora és kiskorú gyermekeik száma 26.
42
SUMMARY
My thesis is intended to show the social status of the children in our institution
through the demographic data and the results of my research. (Survey is attached.) The
high rate of children with disadvantages in our kindergarten makes it indispensable for us
to grant equality of opportunity. This helps to avoid future failures and helps to create a
smoother transitional period from kindergarten to school. Since 90% of our children have
disadvantages we had to work out a new method that works for everyone and helps to
decrease their drawbacks. The chief of the institute was the one responsible for the
elaboration of the new program.
For this reason, in the first chapter of my thesis I analyzed some specialized literature
about the necessary abilities, facilities, and responsibilities of a manager. I put a special
highlight on the importance of ensuring children with the possibilities of equal
opportunities and my intention was to present the tasks of the chief regarding to this
matter.
I used the survey method – with 8 questions to answer – to prove my hypotheses.
The first part of my questionnaire is about the social status of the children in our daycare,
and the second part reflects on the satisfaction of the parents. I found this relevant because
our most important partners are the families of the children. If they qualify our work as
efficient, and they are satisfied with the quality of the education, the chief can make
conclusions about the job they are doing.
Education can only be successful with the communication between parent and
teacher. We need to know each other, help and trust each other if we want to succeed.
Kindergarten is a complement to family education, and it assumes the cooperation between
families and kindergarten teachers.
As a result of my research it became clear that the parents who are satisfied with the
work can only see improvement in the abilities and knowledge of their children. It was also
proven that parents think of the work of a managing teacher as an indispensable activity.
The development of children with disadvantages or multiple disadvantages can only
be possible through effective methods and continuous differentiation. To reach this goal
the collaboration between the staff and the parents is inevitable. The chief is in control of
this process, launches out to the families, maintains connections, and supports the
communication. The work of a managing teacher is the key to success, gives a strong base
43
for the educational process and a better chance for the children with disadvantages to
succeed in kindergarten and in primary school as well.
MELLÉKLETEK
2
1. számú melléklet
KÉRDŐÍV
Üdvözlöm! Sajóné Thuri Lívia vagyok, a Miskolci Egyetem közoktatási vezető és
pedagógus szakvizsga szakirány végzős hallgatója.
Kérem Önt, hogy az alábbi kérdőív név nélküli kitöltésével szíveskedjen segíteni
szakdolgozati munkámat, mely a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás
gyermekek esélyegyenlítő nevelésével kapcsolatos vezetői feladatokra irányul.
Köszönöm a segítséget!
1. Az Ön neme:
férfi nő
2. Az Ön életkora:
18 – 25 26 – 35
36 – 45 46 –
3. Az Ön családi állapota:
házas, élettársi kapcsolatban él hajadon, nőtlen
elvált özvegy
4. Az Ön iskolai végzettsége:
8 általános vagy kevesebb szakmunkás
érettségi főiskola, egyetem
3
5. Jelenleg munkaviszonyban áll Ön?
igen nem
6. Az Ön jogviszonya:
állandó, alkalmazotti átmeneti, vagy közmunka
vállalkozó gyes, gyed, gyet, nyugdíjszerű ellátás
7. Hány kiskorú gyermeke van Önnek?
1 2
3 4 vagy több
8. Részesül-e Ön gyermekeire tekintettel rendszeres gyermekvédelmi
kezdvezményben?
igen nem
9. Jelenleg hány gyermeke óvodáskorú?
1 2
3
10. Jár(nak)-e gyermeke(i) rendszeresen óvodába?
igen nem
4
11. Gyermekét felvették 3 évesen, vagy 3 éves kora előtt óvodába?
igen nem
12. Beiratkozáskor felvették-e a gyermek adatain kívül a betegségeire, otthoni
körülményekre vonatkozó anamnézist (történetét)?
igen nem
13. Meg van-e elégedve az óvodai csoportokban folyó munkával?
igen nem
14. Amennyiben az előző kérdésre „nem” választ adott, kérem indokolja meg
válaszát:
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
15. Milyen az Ön kapcsolata az óvodával, az óvodai dolgozókkal?
kiváló jó
megfelelő rossz
16. Mennyire elégedett az intézménnyel, a működéssel?
teljesen elégedett vagyok elégedett vagyok, de nem értek
egyet mindennel
kevésbé vagyok elégedett elégedetlen vagyok
5
17. Amennyiben az előző kérdésre nem a „teljesen elégedett vagyok” választ adta, úgy
kérem, írja le, mivel nincs megelégedve az intézmény működésével kapcsolatosan?
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
18. Véleménye szerint megkap-e minden segítséget az óvodától gyermeke a szociális
hátrányai enyhítése, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében?
igen nem
19. Mit gondol, mi okozza a legtöbb vagy legnagyobb akadályt, nehézséget gyermeke
számára az óvodában?
szabályokat kell betartani másképp kell viselkednie, mint
otthon
távol van a családjától nem szeret részt venni a különböző
tevékenységekben
nem fogadja el az ételt az óvodában fél a kiközösítéstől, attól, hogy nem
lesz, vagy nincs barátja
20. Gyermeke óvodába íratása óta eltelt időben milyen mértékű fejlődést tapasztalt a
gyermek készségei és képességei tekintetében?
nagyfokú fejlődést tapasztaltam fejlődött, de többet vártam
csak annyit fejlődött, amennyit nem tapasztaltam fejlődést
én „tanítottam” neki
6
21. Melyik óvodai tevékenységet kedveli leginkább gyermeke? (maximum 2 válasz
jelölhető)
mesélés, verselés, bábozás rajzolás, festés, vizuális
tevékenységek
szabad játék mozgás, mozgásos játékok
természettel kapcsolatos tevékenységek, ének, zene, énekes játékok
séta, a természeti környezet megfigyelése
22. Ön szerint az intézményvezető jelenléte meghatározó az óvodában?
igen nem
23. Az intézményvezetőtől kért-e már Ön valamikor tájékoztatást az óvodában folyó
nevelő munkáról?
igen nem
24. Ha az előző kérdésre „igen” választ adott, megfelelő tájékoztatást kapott-e
kérdésével kapcsolatosan?
igen, teljesen megfelelőt részben kaptam választ kérdésemre
nem kaptam megfelelő tájékoztatást kaptam tájékoztatást, de nem
mindent értettem meg
25. Ön szerint jó hírnévvel rendelkezik az óvoda?
igen nem
Recommended