Bori Imre - A magyar irodalom modern irányai

BORI IMREA magyar irodalom modern irányai

A MAGYAR IRODALOM MODERN IRÁNYAI I. A szimbolizmusról és az azt megelőző

mozzanatokról szól az első kötet. A szimbolizmus kezdeteit Bori egészen az

1860-as évekre visszavezeti.

ARANY JÁNOS Arany Jánost nevezi meg az első modern

magyar költőnek. Az örök zsidó Bori szerint Arany költői

modernségének prototípusa.

MADÁCH IMRE Az ember tragédiáját nevezi meg Bori a

szimbolizmus ősforrásának. „A nagy kezdetnek ezt az alapjában véve

rövid időszakát reprezentálja Madách Imre drámai költeménye, Az ember tragédiája is, mind puszta létével, mind pedig modern, szimbolista magyar líra első nemzedékére gyakorolt hatásával, a problémák oly feltűnő hasonlósága tényével.

JÓKAI MÓR Jókai mint „jámbor krónikaíró” személyessé

teszi művét a vallomásos közlésekkel, a közvetlen megnyilatkozásokkal, s ezzel biztosítja a szerző jelenlétét. (Az elátkozott család)

Madách művéhez hasonlóan Jókainál is megjelenik az eszményített polgárság.

A többi regényénél is fontos motívum, nem csak ennél.

VAJDA JÁNOS Bori azt emeli ki Vajda legfontosabb modern

költői szerepeként, hogy megalkotta a könyörületességet nem ismerő hölgy lírai alakját.

A fatális nőről van itt szó, akit főképpen Angliában és Franciaországban imádott és idézett meg az írók nagy köre.

Vajdánál Gina e hölgy neve. Ez a nőtípus a dekadens ízlésvilágot idézi,

ahonnan egyenes út vezet a szecesszióhoz.

ARANY JÁNOS Arany János kapcsos a Kapcsos könyv

kódexében a modern magyar költészet mintakönyvét készítette el, példákat kínálva mind lehetséges irányaihoz, mind formáihoz.

Az Őszikéket már egy urbánus, a polgáriasodást megélt költő alkotta meg, aki a művészet szférájában ismét utoléri Európa ízlés- és érzelmi-gondolati világát.

ARANY JÁNOS Az azonnali visszhang megszűnik a költői

megszólalás elsődleges követelményének lenni: az elsődleges követelmény maga a megszólalás; akárhogyan is.

„A modern költő egyik elhatalmasodó öntudata az, hogy muszáj énekelnie, bár rajta kívül senkinek sem kell az éneke.”

(Somlyó György)

ASBÓTH JÁNOS Az Álmok álmodója c. regénye jelentős. Főhősét, Darvady Zoltánt egy több szereplőből

összegyúrt modell alapján formál meg, mely modellt ő így írt le:

„Pesszimizmus; a hősnek eszményi, nemes célokra merész törekvése; valóságos láza a magasabb vágyaknak; de a vágyak lázával szemben erőtlenség, leverő csüggedés; a benső igazság összeütközése a külső igazsággal; kiábrándultság; undor; kétségbeesés; s újra és újra kiújulása a reménynek, a bátor harcnak; erőfecsérlés, téveteg kapkodás; állhatatlanság, végre elerőtlenedés; dicstelen bukás.”

ASBÓTH JÁNOS A magyar prózai epika lélektanibb felének,

kezdeményeinek, Kemény kisregényeinek, Gyulaiénak, Zilahy Károly novelláinak folytatója, s a Petelein, Gozsdun át haladó lírikus, intellektuális, elemző igénynek elődje.

De kétarcú e részletekben is: a sztoikus-tragikus Keménynek is utóda, s a dekadens vagy részben dekadens polgári prózának is elődje, Cholnoky Lászlónak, Krúdynak, s még inkább a Krúdy stílusát, attitűdjét intellektualizáló fiatal Márainak.

REVICZKY GYULA A főnemes Reviczky család sarjaként, házasságon és

örökségen kívüli gyermekként született. Édesapja halála után kiderült, hogy neve nincs

törvényesítve, örökségét apja elpazarolta, nemesi származása valótlan.

A magyar szimbolizmus, a modern irodalom korai előfutára volt, jelentőségét halála után ismerték fel.

Felfogásában a pozitivista determinizmus, a kereszténység és Schopenhauer eszméi ötvöződtek.

A világ nyomora megváltoztathatatlan, egyetlen lehetőség a részvét, a megbocsátás és a belátó humor.

REVICZKY GYULA Benne ölt testet a költői szerep és a vers

akkor egyetemes Európa irodalmait általában is mélyen érintő krízistudata, olyan módon, ahogyan a szimbolisták megélték és megénekelték.

Horváth János szerint ő tette meg először a költészet témájává a filozófiát a magyar irodalomban.

PERDITA A társadalmi igazságtalanság és

kiszolgáltatottság keltette szánalom és részvét érzése hatja át úgynevezett perdita-verseit. Két versciklust szentel a „bukott nő”-nek, mely kedvelt téma volt a századvég irodalmában.

Reviczky azonban a szokványos érzéki vágyat kifejező, erotikus töltetű ábrázolás helyett a társadalom kivetettjeivel rokonszenvezik, igazi érzéseket és önzetlen jóságot csak bennük talál. Személyes élményei hiteles ábrázolást eredményeznek.

KOMJÁTHY JENŐ Komjáthy Jenő a magyar költészet nagy

lázadói közé tartozik. E lázadás mozgatórugói közt leginkább a költő ellentmondásos társadalmi helyzete s különös, szélsőségekre hajlamos személyisége említhető.

Fölismeri, hogy a látványos társadalmi föllendülés mögött, a társadalmi közmegegyezés látszata mögött hazug eszmeiség, erkölcsi, értékrendbeli zűrzavar húzódik meg. „Minden értékek átértékelője” lesz.

KOMJÁTHY JENŐ A 19. század második felét annyira jellemző,

egyetemesnek érzett válságtudat majdnem hibátlan bölcseleti rendszerré Magyarországon Komjáthy Jenő gondolkodásában formálódott, és költészetében fogalmazódott meg.

A magyar irodalmi szimbolizmus történetében éppen ezért kiemelt helye van, mégha Bori ki is emeli, hogy nem volt átütő erejű és tehetségű költő.

CZÓBEL MINKA Justh Zsigmond nevezte őt egy passzív

század passzív leányának. Elsők közt írt Magyarországon szabad

verseket és vette át a francia dekadensek stílusát, emiatt a Nyugat egyik előfutárának tartják.

CZÓBEL MINKA Ő is a „hanyatlás” énekese, mint Reviczky

Gyula, s francia példaképe Verlaine. Prózájának naturalista, szimbolisztikus-

szecessziós és impresszionisztikus vonásai fedezhetők fel.

A Nyugat nagyjai nem figyeltek föl költészetére, s így érdemtelenül szinte teljesen kiesett az irodalmi köztudatból.

A MAGYAR IRODALOM MODERN IRÁNYAI II. Bori szerint az 1880-as években a

naturalizmus a magyar irodalom központi kérdése volt.

A naturalizmus nem berobbant, inkább csak szivárgott a magyar irodalomba.

Befolyásolta az ízlést, hatott a világszemléletre és erkölcsi felfogásra egyaránt.

PÉTERFY JENŐ A magyar naturalisták első kritikusa

időrendben és rang szerint is. „Az ember nem egyéb, mint természeti

ösztönök mechanizmusa, melyek gépezete uralkodik a legfelsőbb rétegekben is, hol a szellem, az erkölcs, műveltség világa kezdődik. Aki ösmeri az ösztönök rugóit, s növekvő hatalmukat érteni tanulja, csak az ismeri valóban az embert.”

Zolát, Taine-t fordított, illetve az ő műveiket ismertette a magyar olvasókkal.

HARASZTI GYULA Folklór kutatásokat végzett az 1870-es

években Becskereken. Kolozsvárra költözik, ahol megismerkedik

Petelei Istvánnal, a naturalista irány későbbi jeles művelőjével. Itt kezdett komolyan foglalkozni a naturalizmussal, főleg a francia naturalizmussal.

Véleménye szerint a naturalista regényeknek azért a leglényegesebb pontja az érzékiség, mert annak rajzában kínálkozik a „legbőségesebb alkalom a rútságok kiaknázására.”

LÁZÁR BÉLA 1890-ben jelentette meg kis könyvét a

naturalizmusról. Csevegő modorban írja művét, a benyomást,

a friss információt kedvelő, erre éhes, ebben örömét lelő, mindent elolvasó értelmiségi ember fogja munkára ism

Felfogása szerint a kritika mindenekelőtt művészet, a beleélés és a fölidézés művészete.

LÁZÁR BÉLA Valóban, nem is egyebek az ő irodalmi

tanulmányai, mint lírai hangnemben írt vallomások, eszmélkedések egy-egy könyvről, egy-egy íróról.

Ha egy mű hangulatánál többet kíván megragadni, ha egy mű gondolati tartalmát is be akarja mutatni, s eszmei értékét is meg akarja mérni: alkalomszerűen, a legkülönfélébb íróktól és gondolkodóktól, a legellentétesebb irányzatok képviselőitől idéz tételeket és meghatározásokat.ereteit.

AMBRUS ZOLTÁN Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak.

A századforduló magyar prózájának egyik kiemelkedő művelője, Gustave Flaubert, Guy de Maupassant, Anatole France követője volt.

Finom lélektani megfigyeléseivel az új magyar színikritika megteremtője. A francia realista próza kitűnő fordítója és méltatója. A Nyugat alapítói közé tartozott.

Egyike az első íróinknak, akiknél a modern nagyvárosi lét jelenik meg.

AMBRUS ZOLTÁN Ambrus Zoltán naturalistákról írt írásaiból

egy koncepciós naturalizmuskötetet is meg lehetne komponálni.

1881-ben már cikke jelenik meg a naturalizmusról és azután rendszeresen jelennek meg írásai, melyekben legtöbbször Zoláról ír.

BRÓDY SÁNDOR A zolai értelmezésű naturalizmusnak a

magyar irodalomban Bródy Sándor az elindítója(1863-1924). Bródy Sándort a Nana vidéki újságban olvasott töredékei jegyezték el a naturalizmussal.

Ő hozta a legtöbb témát és problémát a századforduló magyar irodalmába, a naturalizmus oltását, a pesti nagypolgári világ és a feudalizmus kíméletlen bírálatát;prózában a legnagyobb fokú szubjektivitást, a naturalizmus romantikus árnyalását,fényes,buja nyelvi színeket.

PETELEI ISTVÁN A részletek naturális rajza fő erénye Petelei

elbeszélésművészetének. Nála a külső körülmények a lelki

adottságokba játszanak át, tehát ugyanazzal a szemmel nézheti az ember a környezetét és az ember lekiségét, leírhat testet és lelket.

GUZSDU ELEK Az 1882-ben megjelent Köd c. regényében a

naturalista nyomok már szemmel láthatóak. Turgenyev hatását emeli ki Bori Gozsdu

Eleknél. A darwinizmus híve volt Gozsdu. A darwinizmus lényege az, hogy a

természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes kiválasztódás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz.

TÖMÖRKÉNY ISTVÁN

Tömörkény munkásságát radikális és következetes ideológiamentesség jellemzi, az irodalomban a naturalizmus eszközeivel dolgozik, az általa kiválasztott világ embereit életmódjuk, gondolkodásuk, nyelvük egységében ábrázolja, kis történetek, esetrajzok, alkalmi észleletek végtelen sorában.

JUSTH ZSIGMOND Gányó Julcsa Párizsban ismerkedik meg a naturalizmussal,

ami magával ragadja. Törekvése megírni az arisztokráciától a

parasztságig terjedő magyar társadalom nagy körképét.

Bori szerint Ádám c. regényével kezdődik a magyar naturalizmus története.

A kritika nem igazán tudott mit kezdeni ezzel a regénnyel.

A KIVÁLÁS GENÉZISE 14 regényt tervezett, melyből hárommal

készült csak el. Hősei arisztokraták, akik már képtelenek az

életre, és a parasztság, akikben a jövő rejlik. Nagy veszteség, hogy e nagyszabású mű

töredékben készült el.

THURY ZOLTÁN 1898-ban a budapesti Vígszínház bemutatja

Thury Zoltán Katonák című drámáját. Országos felháborodás és országos lelkesedés emelte híressé és viták tárgyává a huszonnyolc éves írót.

A katonatisztek életének megalkuvásairól és családi nyomorúságáról szólt.

Kortársai közül senki se lát olyan mélyen a társadalom alsó rétegeibe, az egymás ellen szegülő osztályindulatokba, a szegénység megaláztatásaiba, mint ő. (Apja katonatiszt)

THURY ZOLTÁN Ő a valóságot nem a felszínen és nem is

áttételesen akarja ábrázolni, az élet nagy és kínzó problémáit jellemző mozzanataiban szeretné megragadni. változást akar a társadalomban, elmarasztalja az egész hazai földesúri világba beleépült polgárságot.

Novelláiban a nyomorgó városi és falusi emberek szószólója. Lázongó, gyilkos indulatú embereket ábrázol.

THURY ZOLTÁN De főleg a tragédiát látja, ahogy ezek a

lázongások az adott körülmények közt elbuknak, nemegyszer halált okoznak.

A munkásmozgalom ugyanúgy megjelenik nála (A sztrájk, Kőművesek), mint a lázongó parasztokat halomra gyilkoló sortűz (Emberhalál). Gyakori témája a kocsmák züllött népe, a művésznyomor, a nyomorgó kispolgári család.

A millennium hejehujás évtizedének fonákját mutatja be: a másik oldalt, amelynek semmi oka részt venni a hivatalosan szított örömmámorban.

JÓKAI MÓR Bori Imre kutatásai kimutatták, hogy művei sokféle

szállal kapcsolódnak a romantikát követő új irányzatokhoz is. Az impresszionista tájfestészet elemeit láthatjuk a ‘Mire megvénülünk’ piktúráiban. Több Jókai-regény fontos szervezőelve a naturalizmus által oly kedvelt átörökléstan (pl.: Az arany ember).

Az Elátkozott család című regényét az öngyilkosságra való hajlam, a biológiai–pszichikai determinizmus szervezi: “Ti egy szerencsétlen család ivadékai vagytok, melynek minden tagja öngyilkosul hal meg.”

A naturalizmus által kedvelt folklórmotívumok, illetve a fonografikus hűség jellemző a Szegénygazdagok, Az új földesúr című regényeire.

KABOS EDE Több fővárosi lapnak is dolgozott. Széles körű

irodalmi műveltséget szerzett. Szinte anyanyelvi szinten ismerte a német

nyelvet, jól tudott franciául is. Ismerte az orosz realista írókat, lelkesedett Zola, Turgenyev, később Dosztojevszkij iránt.

Írásaira mindig rányomta bélyegét annak a stílusa, akit épp olvasott.