View
92
Download
3
Category
Preview:
DESCRIPTION
Csillagászati földrajz – TOTÓ I. 1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?) 1) Almageszt 2) Almarium X) Albiruni 2. kérdés: Ki mondta: „ és mégis mozog! ”? 1) Giordano Bruno 2) Isaac Newton X) Galileo Galilei. Csillagászati földrajz – TOTÓ II. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Csillagászati földrajz – TOTÓ I.
1. kérdés: Melyik a kakukktojás? (És miért?)
1) Almageszt
2) Almarium
X) Albiruni
2. kérdés: Ki mondta: „és mégis mozog!”?
1) Giordano Bruno
2) Isaac Newton
X) Galileo Galilei
Csillagászati földrajz – TOTÓ II.
3. kérdés: Hol van Uraniborg és miről nevezetes?
1) Angliában egy hegy, itt fedezték fel az Uránuszt 1781-ben.
2) Kis település Amerikában egy uránbánya mellett, itt született 1889-ben E.P. Hubble, a híres csillagász
X) XVI. századi csillagászati obszervatórium egy kis dán szigeten.
4. kérdés: Hány „mozgó égitestet” ismertek az ókorban?(Ez milyen napjainkig tartó következménnyel járt?)
1) 7
2) 8
X) 9
Csillagászati földrajz – TOTÓ III.
5. kérdés: Kiről szól az alábbi idézet? (Ki írta?)
"Egy szóra még. Rossz hír kering az udvarban felőled, Hogy új tanoknak híveül szegődtél, Rostálod a szentegyház tételeit; Sőt most, midőn anyád mint rút
boszorkány Legsúlyosb vád alatt börtönben ül, Méltó gyanúba jössz te is, midőn Olyan nyakasan s ernyedetlenül Igyekszel őt kiszabadítani."
1) Kopernikusz
2) Kepler
X) Pascal
• Csillagászati földrajz ≠ csillagászat
• Földrajzi diszciplína: a Földre (is) vonatkozó csillagászati ismereteket gyűjti össze és rendszerezi a földrajztudomány kívánalmai és szempontjai szerint.
• Asztronómia ≠ Asztrológia
Mi a Csillagászati földrajzCsillagászati földrajz?
I. Térbeli és időbeli tájékozódás
• Égbolti koordinátarendszerek (szférikus csillagászat)
• Időszámítási problémák
• Földrajzi helyzetmeghatározás
Témakörök I.
II. A Föld mint égitest
alapvetően befolyásolja a földrajzi folyamatokat
• Alakja
• Mozgásai (forgás, keringés,ezek időbeli változásai)
Témakörök II.
III. Földön kívüli világtér
• Közeli égitestek, kiemelten:
Nap
Hold
Bolygók – összehasonlító planetológia
• Tejútrendszer
• Kozmológia
Témakörök III.
Az emberiség világszemléletének fejlődése
A csillagászat a legrégibb természettudomány.
- misztikus elképzelésekkel vegyítve
- asztrológiai célok
- gyakorlati élet igényei: tájékozódás, naptár
Mottó:
„Minden igazságot könnyű megérteni, ha egyszer már felfedeztetett; az igazi feladat azonban: rátalálni az igazságra.”
(Galileo Galilei)
• Nap és Hold járása
• Hónap hossza
• Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, SzaturnuszNap Hold Mars Merkúr Jupiter Vénusz Szaturnusz
Lun(e)di Mardi Mercredi Jeudi Vendredi
Sonntag Montag Dienstag
(Ziu=Mars)
Mittwoch
(Wotan=Merkúr)
Donnerstag
(Donar=
Jupiter)
Freitag
(Freya=
Vénusz)
Sunday Mo(o)nday Tuesday Wednesday Thursday Friday Saturday
Babilon
Kína
• Nap- és holdfogyatkozások időpontja: tapasztalati úton
• Teljes szög osztása: 365 és ¼ fok
• Kr.e. II. század: Föld gömbölyű
Kína
• Kevésbé fejlett.
• Nílus áradása → naptár
• Égtájak pontos meghatározása → piramisok tájolása
• Vénusz a Nap körül kering
Egyiptom
Stonehenge (Kr.e. 3000-1600)
• Nap járása
• Nincs írásos emlék
• Matematikai leírások, modellek(Harmonikus világ, Pitagoraszi világkép)
• Fizikailag gyenge lábakon
• A Nap és a csillagok mozgása aránylag egyszerű modellel leírható (ld. szférikus csillagászat)
• Gond a bolygókkal van!
Görögök
Herakleidész (Kr.e. 390-310)
• A Nap a Föld körül kering
• A belső bolygók viszont a Nap körül
1. Nap-Föld, Nap-Hold távolság viszonylagos meghatározása
Arisztarkhosz (Kr.e. 320-250)
2. Hold < Föld << Nap
→ Föld kering a Nap körül!
Föld kerületének meghatározása
csillagkatalógus, magnitúdó
tavaszpont eltolódása
földrajzi szélesség és hosszúság
Eratoszthenész (Kr.e. 276-194)
Hipparkhosz (Kr.e. 190-125)
„Megale szüntakszisz” (=Nagy Gyűjtemény, Almagest)
→ 1500 évig meghatározó! Mert pontos előrejelzést ad.
geocentrikus világkép
Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)
Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)
Szférák (kristálygömbök):
Hold
Merkúr
Vénusz
Nap
Mars
Jupiter
Szaturnusz
Csillagok
Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)
Probléma:
bolygók „furcsa” (hátrafelé, retrográd) mozgása
Ptolemaiosz (Kr.u. 90-161)
• Hindu számjegyek közvetítése(Al-Khwarizmi, 780-850, Bagdad)
• Fordítások (görög → szír → arab)
• Rendkívül pontos mérések, csillagkatalógusok
• Ekliptika és az égi egyenlítő hajlásszögének változása – régiek méréseit elfogadva!
• Csillagászati szókincs (zenít, nadír, azimut, Aldebaran,…)
Iszlám kultúra (arabok) I.
Al-Khwarizmi
Al-Biruni (973-1048, perzsa)
• Forog a Föld?
• A Nap is csillag?
• Földsugár mérése a horizontális depresszió alapján
Iszlám kultúra (arabok) II.
1. Hispánia – kapcsolat az arab világgal
2. Hézagok Ptolemaiosz rendszerén:
- Miért halad mindig együtt a Merkúr és a Vénusz a Nappal?
- Miért olyan nagy a Mars fényingadozása?
- Hol van a Vénusz, a Mars és a Jupiter excentrumos pályájának középpontja?
- Tengerhajózás pontosabb navigáció kell!
Európa – „túl a sötét középkoron”
(lengyel kanonok, de nem pap!)Osiander előszava
Halálos ágy
heliocentrikus világkép
• A Föld középpontja csak a Hold-pálya középpontja
• Minden bolygó pályája megkerüli a Napot
• Az égbolt távolságához képest a bolygórendszer méretei elhanyagolhatók
• A Föld forog a tengelye körül, kering a Nap körül
Mikolaj Kopernik (1473-1543)
Hátrányai:
• Hitt a ptolemaioszi kristályszférákban
• Kör alakú bolygópályák (epiciklusok, Merkúr: 5 kör)
→ előrejelzési problémák!
Mikolaj Kopernik (1473-1543)
• Nem volt igazi kopernikánus!
• A Nap is egy csillag a sok közül
• A világegyetem végtelen
• tele intelligens lényekkel
Giordano Bruno (1548-1600)
Tycho de Brahe (1546-1601)
• Hatalmas észlelési anyag (Hven sziget: Uraniborg)• Elvetette a heliocentrikus világképet a „parallaxis” hiánya miatt• Nap a Föld körül, de a többi bolygó a Nap körül• 1577: üstökös – mozgását a kristályszférák nem akadályozhatják! → nincsenek kristálygömbök
1609: távcső („szabadalmi jog” a Velencei Szenátusnak)
→ „2 hónap alatt (Nov., Dec.) több világrengető felfedezést tett, mint bárki más őelőtte”
Galileo Galilei (1569-1642)
1623: Dialógusok
a kopernikuszi világkép burkolt támogatása
Salviati (Galilei) – Sagredo – Simplicio (pápa?)
Galileo Galilei (1569-1642)
Jupiter 4 holdja
Galileo Galilei (1569-1642)
Vénusz fényváltozásai
napfoltok
Galileo Galilei (1569-1642)
Hold hegyei és „tengerei”
Galileo Galilei (1569-1642)
Tejút = sok csillag
Galileo Galilei (1569-1642)
Tycho de Brahe asszisztense
királyi csillagász, Prága
luteránus (1612-ben kiközösítették)
1604: új csillag (szupernova)→ Arisztotelész téved, a világ
nem változatlan!
Harmonice mundi
Johannes Kepler (1571-1630)
1. törvény: „Minden bolygó ellipszispályán kering, amelynek egyik fókuszában a Nap található.”
Johannes Kepler (1571-1630)
2. törvény: „Bolygók területi sebessége állandó.”
Johannes Kepler (1571-1630)
Már nyomdában volt a Harmonice Mundi, amikor Kepler hozzáírta még a 3. törvényt.
„…először azt hittem, hogy álmodok és arra gondoltam, hogy talán a kiindulási feltételek közé véletlenül becsempésztem a végkövetkeztetést. De nem! Mindez egészen bizonyos és pontos, hogy
A bolygók Nap körüli keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az átlagtávolságaik köbe.”
állandóTa 2
3a: fél nagytengelyT: keringési idő
Johannes Kepler (1571-1630)
Princípia – minden idők legcsodálatosabb tudományos műve
"Természeten s törvényein az éj sötétje ült. Isten szólt: 'Legyen Newton'! S mindenre fény derült."
(Pope)
általános gravitációs törvény
Kepler - törvények
Isaac Newton (1643-1727)
1642. karácsonyán született, de születési időpontja „egy évet csúszott”, mert 1752 előtt Anglia még nem a Gergely-féle naptárt használta.
Állami Pénzverde Őre
Uránusz-bolygópálya „rendetlenségei”
Neptunusz felfedezése (1846, Galle)
(igazából többen is látták már korábban,
pl. Galilei)
szerencséjük volt a számításokkalPlútó felfedezése (1930, Tombough)
-egymás fölé helyezett képek átvilágítása
- névadás: Percival Lowell kezdőbetűi
-TÚL KICSI!
További bolygófelfedezések
Műholdak (1957-), szondák
Űrrepülés
Gazdag megfigyelési anyag
földrajzi szempontból:
• űrfelvételek, egyéb adatok a Földről (távérzékelés)
• bolygókra vonatkozó ismeretek(összehasonlító planetológia)
Tájékozódási-navigációs rendszerek (pl. GPS)
XX. század – űrkutatás földrajzi hatásai (vázlat)
Recommended