Európa nagyszerkezeti egységeit, tájainak felszínformáit, mondjon azokra példát! Magyarázza...

Oldal: 1 / 2 www.vimizo.com/gimi

17.AJellemezze Európa nagyszerkezeti egységeit, tájainak felszínformáit, mondjon

azokra példát! Magyarázza a felszínformálódásuk folyamatát!

Nagyszerkezeti egységek (kialakulásuk időrendjének sorrendjében):- ősmasszívumok- röghegységek- lánchegységek- alföldek, síkságok

Ősmasszívum: (ősidő)- az ős- és előidőben alakultak ki- Európában csak a Balti- (Finn-) ősmasszívum található- ásványkincsekben, vasércben gazdag

Röghegységek: (óidő)- Két nagy csoportja van: a Kaledóniai- és a Variszkuszi-hegységrendszer- Kaledóniai-hegységrendszer tagjai:

- Skócia hegységei- Skandináv-hegység

- Variszkuszi-hegységrendszer tagjai:- Dél-Anglia hegségei- Francia-középhegység- Német-középhegység- Lengyel-középhegység- Cseh-medence peremhegységei (Szudéták, Érchegység)- Rodope (Bulgária)- Urde- Velencei-hegység

- mindkét hegységrendszer az óidőben alakult ki- nem túl magasak (1-2000 m)- vetődéssel alakultak ki, így jöttek létre a rögök. (vetődés: olyan kemények a kőzetek, hogy nem tudtak felgyűrődni, ezért eltörtek. Sok felszínforma létrejöhetett vetődés által.)- ásványkincsekben gazdagok: színes ércek (arany, ezüst, réz, ólom, cink), feketekőszén

Lánchegységek: (újidő)- Európában a lánchegységek az Eurázsiai-hegységrendszer tagjai:

- Pireneusok- Alpok, Appeninek, Kárpátok- Dinári-hegység- Balkán-hegység- Görög hegységek- Kaukázus

- felgyűrődtek- az újidő harmadidőszakában alakultak ki- magasabbak a röghegységeknél (több ezer méter magasak), ezek földünk legmagasabb hegységei- éles, csipkézett csúcsok- mélyvölgyek- ásványkincsekben gazdagok (gazdagabbak a röghegységeknél is)- itt van vulkáni tevékenység is, ezért a hegy színes érceket is rejt magában

Alföldek, síkságok:

Oldal: 2 / 2 www.vimizo.com/gimi

- az újidő negyedidőszakában alakultak ki- ezek általában folyók által feltöltött alföldek- 0-200 m (tengerszint fölött) alföld- 0 m alatt mélyföldről beszélünk (Hollandia)- a 200 m feletti síkságokat fennsíkoknak nevezzük- kőolajban, földgázban gazdagok- hasznosítása főként mezőgazdasági területként- az emberek zöme nem hegységekben, hanem síkságokon él- homok, lösz: Hajdúság, Jászság- pl. az Alföld és a Kisalföld (Magyarországon), Germán- és Lengyel-alföld, Kelet-Európai-síkság (Oroszország, Ukrajna területén), Pó-síkság; Aragóniai-medence = Ebro-medene (Spanyolországban),Cseh-medence, Morva-medence, Erdélyi-medence, Hollandia, Dánia majdnem egész területe síkság, Bácska

Felszínformálódás: (hó, szél)- jégkorszak: összesen négy volt, ezek közül a legnagyobb az utolsó volt. Ekkor Lengyelország közepéig jégtakaró borította a földet. Ekkor alakult ki a Finn-tóvidék, az Észak-Német- és az Észak-Legyel-tóvidék is. - A felszínformálódásnak két nagy fajtája van: az aprózódás és a mállás, ami mind a rög-, mind a lánchegységeket érinti. A málláskor a kőzet kémiai összetétele, szerkezete is megváltozik. Ehhez mindig víz szükséges, mert a víz oldja a kőzetet. Ilyen pl. a cseppkőképződés, mert a víz kioldja a meszet. A mállás eredményeként hasonló, de kisebb kőzetdarabok létrejötte, melyeknek már kémiai szerkezete megváltozott. Ilyen folyamat játszódik le pl. az óceáni éghajlaton a sok csapadék miatt. Aprózódásnál a kőzetnek csak a fizikai állapota változik általában a hőmérséklet ingadozása miatt, így a kőzet szétdarabolódik. A jég is ezt teszi a kőzetekkel. A víz beszivárog a kőzet repedéseibe, majd ott megfagy, a kőzetet padig szétrepeszti. Ez a jelenség főként a sarkvidékeken figyelhető meg. Az aprózódás és a mállás a kontinentális éghajlaton egyszerre van jelen, így Magyarországon is.