Hajdu Zita

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁGVIII. VÁNDORGYŰLÉSE

Debrecen, 2010. november 18-19.

Az idegennyelv-oktatás szerepe a szervezeti és regionális versenyképességben

Debreceni Egyetem AGTC

Hajdu Zita

Az előadás részei

1. Az idegennyelv-tudás jelentősége regionális szinten

2. Az idegen nyelvi készségek szerepe a szervezeti sikerességben

3. A magyarok idegennyelv-tudása

4. Az Európai Bizottság javaslatai

Az idegennyelv-ismeret jelentősége regionális szinten

• Globalizáció → élesebb versenyhelyzet

(munkavállalók, oktatási intézmények, régiók)

→ a humán tőkére vonatkozó mennyiségi és minőségi előrejelzések felértékelődése

(új kompetenciák: informatikai és kommunikációs készségek − idegennyelv-ismeret)

• Az idegennyelv-ismeret szerepe regionális szinten

– tőkevonzó képesség − munkahely-teremtés– információszerzés, pályázatok, érdekérvényesítés– a vállalati szektor export tevékenysége

– turizmus

A telephelyválasztás szempontjai

1. Elérhetőség2. Munkaerő (képzettség, adaptációs hajlandóság,

nyelvismeret)(Koltai, 2006)

1. Város-/régióimázs2. Helyi kulturális adottságok3. Nyelvi tényezők4. Kényelmi szempontok5. Egészségügyi és oktatási intézmények6. Önkormányzat segítsége7. Elérhetőség8. Helyi munkaerő(Dunning – Norman, 1991)

Egy terület gazdaságának, humán tőkéjének és oktatási rendszerének kölcsönhatásai

Humán tőke kialakítása képzéssel

Munkaerő készségeiBefektetés a képzésbe

Helyi gazdaság növekedése

Magas képzettségűek bevándorlása

A humán tőke növekedése

A diákok száma/ motivációja

Munkavállalási lehetőségek

Munkatermelékenység

A vállalkozások nemzetközi tevékenységének okai

• A beszűkült helyi piacok helyett új piaci rések keresése• Az előállítás olcsó munkaerővel rendelkező területekre való

áthelyezése• Új nyersanyagforrások biztosítása• A külföldi cégeknek nyújtott adó- és beruházási

kedvezmények

A nemzetközi tevékenység sikertényezőinek sorrendje nyugat-európai kisvállalkozások vezetői szerint (2002)

1. A megfelelő kereskedelmi képviselő megtalálása

2. Jövedelmező exportpiacok kiválasztása

…

5. Kulturális különbségek ismerete

…

9. Idegennyelv-tudás

…

11. Nemzetközi szállítási klauzúlák ismerete

12. Fizetési módok/eljárások ismerete

A nyugat-európai kisvállalkozások nemzetközi üzleti tevékenységgel

kapcsolatos problémáinak százalékos aránya (2002)

• Jelmagyarázat: 1. Késedelmes fizetés. 2. Adminisztráció. 3. Piaci információk megszerzése. 4. Piacokra való bejutás. 5. Megfelelő termék. 6. Kapcsolati tőke kiépítése és fenntartása. 7. Költségek/jövedelmezőség. 8. Szóbeli kommunikáció. 9. Írásbeli kommunikáció.

12

7

1517

10

19

14

41

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

1 2 3 4 5 6 7 8 9

A nyelvtudás hiánya miatti számszerű veszteségek(Az Európai Bizottság felmérése, 2006)

29 ország 2000 exporttevékenységet folytató KKV-ja

11 % veszített már el megbízást nyelvtudás hiánya miatt Már folyamatban lévő, de idegen nyelvi ismeretek hiánya

miatt elveszített szerződések becsült európai összértéke 8-13,5 millió

16,5–25,3 millió euró tekinthető elmaradt árbevételnek potenciális értékesítési lehetőségek elveszítése miatt

Együttműködési probléma kulturális különbségek miatt a vizsgált cégek 18%-nál merült fel

A nyelvtudás hiányából adódó üzleti veszteségek indokai

• Sikertelen tárgyalás idegen nyelven• Potenciális ügyfelek érdeklődésére nem reagáltak• Magabiztosság hiánya az idegen nyelv használatában• Telefonáláskor félreértések• Kiállításokon/vásárokon történő sikertelen részvétel• Fordítási/tolmácsolási hibák

Legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya országonként (2005)

99%

91% 89% 88% 88%

66%

50% 49%

36% 36% 36%

29%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya (2001)

53%

19%

11%14%

10% 10%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

EU 15 Magyarország Észak-alföldirégió

Hajdú-Bmegye

J-N-Szolnokmegye

Szabolcs-Sz-Bmegye

Az Európai Bizottság javaslatai

• Az idegennyelv-oktatás terén javítani kell az üzleti szféra és az oktatás kapcsolatát.– Jobban alkalmazkodva a változó munkaadó igényekhez az idegen

nyelvek szélesebb skáláját kellene oktatni különösen a felsőfokú és a szakképzésben.

– A kurzusok témáit munkahelyi/üzleti kontextusba kell helyezni. • Minden felsőoktatási hallgató számára mobilitási programot kell

biztosítani egy másik országban. • Lehetővé kell tenni legalább egy tantárgy idegen nyelven tanulását.• Szükséges lenne a nyelvtanár-képzés átalakítása a változó igényeknek

megfelelően.

• Fontos lenne a felsőoktatási intézmények aktívabb szerepének kialakítása a többnyelvűség ösztönzésében.

• nemzeti stratégia a többnyelvűség ösztönzésére• korai életkorban elkezdett nyelvtanulás• egységesített európai nyelvi kompetenciamutató

kidolgozása• a már munkában állók számára mobilitási programok

szervezése

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!