View
7
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Radóczné Bálint Ildikó
TANÁRI KÉZIKÖNYV
az Irodalom 7.
tanításához
Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 1
Szerzô:Radóczné Bálint Ildikó
AP–050534
AP–070532ISBN 978-963-465-381-3
© Radóczné Bálint Ildikó, 20093. kiadás, 2014
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.
A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak részesemmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.
Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelõs kiadó: Esztergályos Jenõ ügyvezetõ igazgató
Nyomdai elõkészítés
Alinea Kft.
Terjedelem: 8,24 A/5 ív
Tömeg: 171 g
Irodalom 7_kk_2014:irodalomkezik_7 2011.qxd 2014.06.17. 12:45 Page 2
A 7. évfolyamos könyv szerves folytatása az 5. és6. évfolyamos irodalomkönyveknek. A kulcskom-petenciák fejlesztése kiemelt feladata a tankönyv-nek és a munkafüzetnek egyaránt. Az irodalomel-méleti ismeretek a taneszközökben mindig alkal-mazás közben, szemléletes magyarázattal együttjelennek meg, a pontos meghatározás, a korábbikönyvnél több magyarázat segíti a tanulók és apedagógusok mindennapi munkáját. A tankönyvaz ismereteket koncentrikusan bõvíti, táblázatok-kal, gondolattérképekkel segíti elõ a már tanultismeretek rendszerezését. A tankönyv és a mun-kafüzet sok feladata páros, csoportos, kooperatívtevékenységformára biztatja a gyerekeket.
A fejezetek – az 5. és 6 évfolyamos könyvek-hez hasonlóan – bevezetõ oldallal és a mottó sze-repét betöltõ idézettel kezdõdnek. A fejezetek vé-gén az összefoglalások magyarázó szövegei ésfeladatai az ismeretek szintetizálását, a rendsze-rezést segítik elõ. A tankönyv hét fejezetbõl áll: A könyv és az élet, Az új élet nyitánya, a nemzetiirodalom kibontakozása a 19. század elsõ felé-ben; Történelmi korszakok, események ábrázolá-
sa lírai és epikai alkotásokban; Mikszáth Kál-mán, a magyar próza megújítója; A szerelem mintihletforrás; A dráma és a színjáték; Mindannyiunkotthona: a Föld.
A könyv fogalomtárral és tartalomjegyzékkelzárul. A kiegészítõ anyagokat a tartalomjegyzék-ben csillaggal jelöltük.
A munkafüzet szervesen kapcsolódik a könyvanyagához. Képekkel illusztrálva, változatos fel-adatokkal segíti a képességfejlesztõ munkát. A munkafüzet melléklete az Irodalom feladatla-pok. Elkészült a könyvhöz kapcsolódó interaktívtananyag is.
Munkánk során soha nem felejtettük el, hogy a különbözõ ismeretek elsajátítása csak eszköztanulóink mûveltségének, világszemléletének ki-alakításában és formálásában. Tanóráink legfon-tosabb feladata a könyvnek, az irodalomnak amegszerettetése, az olvasási kedv felébresztése ésmegerõsítése.
Mindehhez kívánnak eredményes munkát és sok sikert:
A Kiadó és a Szerzõk
3
BEVEZETÕ GONDOLATOK
„A pedagóguspálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb,s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partján.”
(Gyergyai Albert)
„Aki azt a bátorságot vette magára, hogy másokat tanítson, annak állandóan tanulni kell.”
(Makarenko)
A KERETTANTERV, A TANKÖNYV ÉS A MUNKAFÜZET
Az irodalom tantárgy tanítási óráin a nemzeti ha-gyományok befogadása és átörökítése történik,hiszen a múlt, a jelen és a jövõ közötti kapcsolataz irodalmi mûvekkel folytatott hatékony kom-munikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúrafolytonosságát és folyamatos megújulását, ugyan-akkor segíti az egyént kulturális önazonosságá-nak kialakításában. Az olvasás és az olvasottakértelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empá-
tiát. Lehetõséget teremt a képzelet, a kreativitásés a kritikai gondolkodás fejlesztésére.
Meghatározó szerepe van az emberi és társa-dalmi problémák megértésében, átélésében és amegoldási módok keresésében, a saját és másokkultúrájának megismerésében, a kultúrák közöttikülönbség felismerésében, a másság elfogadásá-ban, tiszteletében.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 3
4
Célok, feladatok
Az anyanyelv ismerete a társadalmi kommuniká-ció alapja. Az anyanyelvi nevelés alapvetõ felada-ta ebbõl következõen az anyanyelvi kompetenciafejlesztése oly módon, hogy a szóbeli és írásbelikommunikáció képességét a tanulók életkoruk-nak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelõszinten birtokolják.
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés egységet al-kotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesz-tését. Az irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni,gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy tanu-lását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompeten-cia valamennyi mûveltségi terület feladata.
Az irodalmi nevelés alapvetõ célja és feladata ajövendõ tanulmányokhoz szükséges és a felnõttéletben használandó olvasni és írni tudás (szöveg-értés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesz-tése. Ebbõl következik, hogy az irodalom meg-határozza a tanulás egész folyamatát, és alapvetõszerepe van a kulcskompetenciák kialakításábanés fejlesztésében.
Minden nevelõ számára cél, egyszersmind fel-adat is a tanulás tanítása. Olyan fiatalokat kelloktatni és nevelni, akik sikeres tanulási straté-giákkal rendelkeznek, képesek kreatívan és kri-tikusan felhasználni az információs társadalomtechnológiái által adott lehetõségeket és eszkö-zöket. Ezáltal lehetõvé válik számukra az élet-hosszig tartó tanulás képességének elsajátítása.Taneszközeinkben hangsúlyos szerepet kap a ta-nulóközpontú tanulásszervezés. A változatos tevé-kenységformákban folyó feladatvégzéssel az is-meretszerzésen és a képességek fejlesztésén kívülaz is a célunk, hogy a tanulók elsajátítsák a társasegyüttmûködésben való részvételt. Ezáltal fejlõ-dik konstruktív magatartásuk, szociális kompe-tenciájuk is.
Az irodalmi mûvek olvasása és értelmezésénekelsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókataz esztétikai, morális és kulturális értékek befoga-dására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiáju-kat; segíti õket abban, hogy megértsék az emberi,társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon az ön-magukhoz és a környezetükhöz való viszonyuk.Az irodalmi nevelés fontos feladata az olvasásikedv felkeltése, az irodalomnak mint mûvészet-nek, mint az emberi kommunikáció sajátos formá-jának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezé-si módjainak a megismertetése.
Az irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egysé-ges kerettantervi anyagban épül egymásra. Ugyan-akkor az alapozó szakasz és a fejlesztõ szakasz többvonatkozásban is eltér egymástól. Az 5–6. évfolyamfolytatja és továbbfejleszti az elsõ szakaszban (1–4.osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket:a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és azírásos szövegmûfajok megértését, az írást, a sokirá-nyú kreativitást. Az alapozó szakasz elsõ évfolya-mán a tanulóknak és a tanárnak a kezdõ szakaszbólvaló átmenet nehézségeivel is számolnia kell. Az5–6. évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegekfeldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anya-nyelv életének, a magyar nyelv használatának meg-értését elõsegítõ rendszerébe olyan módon, hogymegismerteti a magyar irodalom néhány összetet-tebb emberi kapcsolatokat is megjelenítõ, nagyobblélegzetû klasszikus mûvével. Ezáltal építi tovább agyermek társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolko-dásbeli, érzelmi, ízlésbeli és erkölcsi mûveltségét.
A 7–8. évfolyam már a következõ iskolafoko-zat tanulmányaira készít elõ. A mûvelõdési szo-kások és alapszerkezetek ebben az életszakasz-ban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodal-mi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális ésintellektuális érésének támogatása. Erre az iro-dalmi olvasmányok is módot adnak.
Az anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések, érzelmek kifejezését és ér-telmezését szóban és írásban egyaránt, valamint ahelyes és kreatív nyelvhasználatot az élet mindenterületén: családon belül, iskolában, társadalmiérintkezések, szabadidõs tevékenységek stb. során.
A szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyesnyelvi funkciók biztos ismerete az anyanyelvikommunikáció feltétele. Ez az ismeretanyag fel-öleli a szóbeli kapcsolattartás fõ típusait, az iro-dalmi és nem irodalmi szövegek egész sorát.
Az anyanyelvi kompetencia feltételezi, hogy a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogyszóban és írásban kommunikálni tud a legkülönfé-lébb helyzetekben. A kommunikációs folyamatotfigyelemmel kíséri, a célnak és a helyzetnek meg-felelõen alakítani tudja. Képes érveit a helyzetnekmegfelelõen kifejezni, meggyõzõen tolmácsolni.
Folyamatos feladat a szókincs gyarapítása, aszavak jelentésének megismerése, hisz az anya-
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 4
5
nyelvi kommunikáció egyik feltétele a megfelelõszókincs ismerete. Rendelkeznie kell a tanulónakazzal a képességgel is, hogy figyeljen a címzettreés a kommunikációs helyzetre.
A pozitív attitûd magában foglalja a kritikus ésépítõ jellegû párbeszédre való törekvést, az eszté-tikai minõség tiszteletét, mások megismerésénekaz igényét.
A tanuló a társaival együttmûködõ, kooperatív te-vékenységformákban olyan képességekre is szert tesz,amelyeket majd a munkája során is hasznosíthat.
A kompetenciák egymásba fonódnak, az egyikkompetenciaterülethez szükséges elemek támo-gatják a másik terület kompetenciáit. Ez külö-nösen érvényes az anyanyelvi kommunikációra.A kezdeményezõképesség és a vállalkozói, vala-mint a matematikai kompetencia magában foglal-ja az anyanyelvi kommunikáció képességét is.
Az idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvikompetenciák tudatos és magas szintû birtoklásanélkül nem valósulhat meg. Más népek irodalmá-nak, mûvészetének megismerésén keresztül alakulki a képesség az eltérõ kultúrák megismerésére, akultúrák közötti különbség megértésére. A pozitívattitûd magában foglalja a kulturális sokféleségtiszteletben tartását, a nyelvek és kultúrák irántiérdeklõdést és kíváncsiságot.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakatnyit, felöleli az információs társadalom technoló-giáinak magabiztos és kritikus használatát a tanulás,a képzés, a munka, a kommunikáció és a szabad-idõ terén. A szövegszerkesztés, az információkere-sés és -kezelés, az internet által kínált lehetõségekés az információs társadalom technológiái útjántörténõ kommunikáció (e-mail, hálózati eszkö-zök), mind feltételezik az anyanyelvi kommuniká-ció magas szintjét. A digitális és hagyományosforrások révén elért információk szûrése, kriti-kus felhasználása elképzelhetetlen az aktív és fe-lelõsségteljes attitûd kialakítása nélkül. Ennek ér-dekében a tevékenységformáknak be kell mutatnia digitális eszközök helyes használatát, a jó ésrossz gyakorlatok megkülönböztetését.
A digitális kompetencia fejlesztésére néhány példa– Búvárkodj az interneten! jellegû feladatok (pl. a
tankönyv 74. oldal 1. feladata)– Gyûjtõmunka az interneten– Felkeresésre, könyvtári kutatásra ajánlott hon-
lapok közlése a taneszközökben (pl. a tan-könyv 155. oldala)
– A 7. évfolyamra is elkészült a digitális tananyag
A hatékony, önálló tanulás
A helyes tanulási stratégiák elsajátítása teszi al-kalmassá a tanulót az élethosszig tartó tanulásra,az önálló orientációra és ismeretszerzésre. Ennekérdekében szükséges a folyamatos, egymásraépülõ tevékenységtípusok bevonása a tanítási éstanulási folyamatba. Az irodalom terén is nagyhangsúlyt kap a differenciált egyéni vagy koope-ratív munka.
A hatékony, önálló tanulás módszereinek kiala-kítása érdekében szükséges a motiváció fenntar-tása, az új ismeretek szintetizálásának képessége,az idõvel és az információval való hatékony gaz-dálkodás. Ugyancsak fontos a tanulók ösztönzésea különféle források megismerésére, kritikus fel-használására.
A hatékony, önálló tanulás fejlesztésére néhánypéldaAz irodalomkönyv rendelkezik az önálló tanulástmegkönnyítõ elemekkel:– logikai egységekre tagolt tananyagok– a lényegkiemelés pontos, áttekinthetõ – rendszerezést segítõ összefoglaló feladatok, táb-
lázatok– a tanulás folyamatát és a rögzítést segítõ kérdé-
sek, feladatok– a kiegészítõ anyagok elkülönülnek
Szociális és állampolgári kompetencia
E kulcskompetencia alapja a hatékony kommuni-káció, a különbözõ nézõpontok megértésének ésfigyelembe vételének képessége, a környezet prob-lémái iránti érzékenység.
A sikeres kommunikációs kapcsolatok és a tár-sadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen anormatudat, a viselkedési és magatartási szabá-lyok megértése. Ennek érdekében olyan légkör-
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 5
6
ben kell folytatni a pedagógiai tevékenységet, hogya tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika ésa konfliktuskezelés gyakorlatát.
A pozitív attitûd magában foglalja az irodalmitanulmányok során elsajátítható humanista értéke-ket, az emberi, társadalmi problémák iránti érzé-kenységet és együttérzést.
A szociális és állampolgári kompetencia fejlesz-tésére néhány példa– A különbözõ nézõpontok megértésének és fi-
gyelembe vételének képessége (pl. a tankönyv152. oldal 2. feladata)
– A környezet problémái iránti érzékenység – Viselkedési és magatartási szabályok megértése– A toleráns viselkedés megalapozása – Az egyén és a kisebb-nagyobb társadalmi kö-
zösségek szerepének, felelõsségének belátása akörnyezet értékeinek, harmóniájának megóvá-sában és továbbadásában
– A cselekvés lehetõségeinek felismerése, gya-korlása
– A humanista érték, az emberi, társadalmi problé-mák iránti érzékenység és együttérzés elsajátítása
Fejlesztési feladatok
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,értelmezése és alkotása
Az artikulált nyelvi magatartás kialakítása és atársas, társadalmi együttmûködéshez szükségesszóbeli nyelvi képességek fejlesztése.
A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök ésa nem verbális kifejezõeszközök (testbeszéd) ösz-szehangolásának fejlesztése az adott kommuniká-ciós célnak és helyzetnek megfelelõen. A szövegjelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek al-kalmazása a szóbeli szövegalkotásban, a szövegmegértésében és elemzésében. A kommunikációlényegének és tényezõinek megértetése, az író, amû és az olvasó viszonyának mint sajátos kom-munikációnak felfogása.
Gyakorlatok végzése a beszédkultúra fejleszté-sére: együttmûködés a társakkal beszélgetésben,vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont elõ-adása, megvédése a témának, a kommunikációs
helyzetnek megfelelõ kifejezésmóddal. Önisme-retre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztosfellépésre és mások személyiségének tiszteletére,véleményének megbecsülésére nevelés.
A memoriterek szöveghû, értõ és megértetõtolmácsolása.
2. Olvasás, írott szöveg megértése
Az életkornak megfelelõ tempójú, minél telje-sebb megértést biztosító hangos és néma olvasásfejlesztése.
A különféle tartalmú és rendeltetésû, a minden-napi életben és az iskolai tanulmányokban elõfor-duló, élõ szóbeli és írott szövegek szerkezetének,jelentésrétegeinek egyre önállóbb értelmezése, a szövegekben megformált értékek felfogása, el-fogadása, kritikája. Feladatok a szöveg tagolására,a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.
Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazda-gítása.
A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülön-böztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. A mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek meg-értése a korosztály szintjének megfelelõ szinten.
3. Írás, szövegalkotás
A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatoskifejezésmód kialakítása, a képzelet, az önkifeje-zés, az egyéni stílus bátorítása.
A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó is-meretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, aszöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyel-vû írásbeliség normáinak megismerése, a kreatívírás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése.
Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasha-tó betûformák, rendezett, esztétikus íráskép kiala-kítása. Az anyanyelvi normákat követõ helyesírás.
Önálló véleménynyilvánítás mindennapi hely-zetekrõl, olvasmányélményekrõl.
Epikus részletek dramatizálása, tartalom- ésstílushû visszaadása.
Önálló problémafelvetés, források kiválasztá-sa, többféle forrásból gyûjtött anyag válogatása,feldolgozása.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 6
7
4. A tanulási képesség fejlesztése
A különbözõ információhordozók ismerete, a verbális és vizuális információk felhasználá-sa. A könyvtári munka megismerése. Tapasztalat-szerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesz-tõ irodalom használatában, ismeretek az anyag-gyûjtés és -rendezés módszerérõl. Tantárgyigyûjtõmunka, az adatok elrendezése, a gyûjtöttanyag felhasználása pl. szóbeli és írásbeli beszá-molóban. Hivatkozás a forrásra az idézés megfe-lelõ módjával. A források azonosítása. A moderntechnológián alapuló információhordozók megis-merése. Az információk minõségének felismeré-se, értékelése, kritikája.
Az alapmûveltség elsajátításához szükségesinformációk megszerzéséhez és feldolgozásáhozhasznált csoportos és egyéni technikák (lényegki-emelés, tömörítés, vázlatírás, szöveg-kiegészítésstb.) megismerése és gyakorlása.
Egy téma önálló vagy csoportos feldolgozása:problémafelvetés, forrásválasztás és feldolgozássegítséggel. Beszámoló készítése szóban vagyírásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelõmódjával.
Különbözõ tanulási stratégiák és módszerekmegismerése. Egyéni tanulási stratégiák és tech-nikák megválasztásának szempontjai.
5. Ismeretek az anyanyelvrõl
Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése azirodalmi mûvek jobb megértése, valamint azidegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele vé-gett. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megala-pozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájá-rul megfelelõ önértékelésük kialakulásához, ön-becsülésük fejlesztéséhez.
A tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítá-sa, nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos dön-tés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése.Az egyéni nyelvhasználat igényesebbé, változa-tosabbá és kifejezõbbé tétele.
6. Ismeretek az irodalomról
A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése,megértése, összevetése különféle köznyelvi, nemirodalmi formákkal. Irodalmi mûvek feldolgozá-
sakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmódszoros kapcsolatban áll a mû jelentésével, hatásá-val, esztétikai karakterével.
Az alsó tagozatban elsajátított ismeretekre épít-ve a mûalkotások megértéséhez szükséges elemiismeretek megszerzése.
A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése,megértésének megalapozása és fejlesztése.
A tanulók életproblémáival, érdeklõdésével ro-kon kérdéseket tárgyaló mûvek közös értelmezé-se, megvitatása. Az irodalmi mûvekben megjele-nített élethelyzetek, érzelmek, problémák irántiérzékenység.
A magyar és az európai, valamint a világiroda-lom egy-egy kiemelkedõ alkotójának és mûvénekbefogadása és értelmezése.
A különbözõ mûfajok tartalmi és formai sajá-tosságainak megismerése.
Azonos témák más-más mûfajú megjelenítése.Azonos motívumok megfigyelése és összevetésekülönbözõ mûvészeti ágakban.
Az irodalmi mûvek jobb megértése és a kom-munikációs képességek fejlesztése drámajáték-kal, dramatizálással.
7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai éstörténeti érzék fejlesztése
Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsá-ga, a kulturális másság felismerése, megértése, éserre épülõ tisztelete.
A mûalkotások aktív befogadása, igény és fo-gékonyság a mûélvezetre. A mû fiktív létmódjá-nak megértése, valós és fiktív viszonya.
A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainakgazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztön-zése. A mûvekkel kapcsolatos érzelmek, gondola-tok megfogalmazása, a személyes élmény és a vé-lemény megjelenítése beszélgetésekben, vitákban.A jó és a rossz, az igazság és az igazságosságmegkülönböztetése. Az erkölcsi választások in-doklása, beszélgetés érzelmekrõl: szeretet, együtt-érzés, segítõkészség, félelem, bizalom, hála stb.
A humor kiemelt szerepének érzékelése az iro-dalomban és a mindennapokban.
Érzelmek, gondolatok megjelenítésének meg-figyelése irodalmi mûvekben, a tapasztalatokmegbeszélése, a vélemények összehasonlításakülönféle mûfajú olvasmányélményekkel kapcso-latban.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 7
8
A 7. ÉVFOLYAMOS IRODALOM-TANESZKÖZÖK SZERKEZETE, FELÉPÍTÉSE.MÓDSZERTANI JAVASLATOK
A 2008-ban tankönyvvé nyilvánított Irodalom-könyv és munkafüzet átdolgozásakor a NAT, a kerettanterv, a gyakorlati tapasztalatok és a kol-légák észrevételei jelentõs szerepet játszottak. Az Apáczai Kiadó 2008-ban elfogadott kerettan-terve részletesen elemzi a 7. évfolyam irodalom-tanításának céljait és feladatait, a készség- és ké-pességfejlesztés területeit, a továbbhaladás felté-teleit. (Ezeket az elemeket a tanmenetjavaslatbabeépítve megtalálják a kézikönyvben is a kedveskollégák.)
A könyv szemelvényanyaga alapvetõen a 19.századi magyar irodalomból építkezik, de „bele-kóstolunk” a régi magyar irodalom képviselõinekmunkáiba, valamint betekintünk a 20. századi if-júsági irodalom egyik élvezetes regényébe is. A 17. század világirodalmát Molière A fösvény cí-mû komédiája képviseli. E sokszínû anyag elren-dezésében a tematikus vagy azonos motívumokraépülõ fejezetek összeállítása mellett döntöttünk.Így lehetõség nyílt a különbözõ mûfajú mûvekjellemzõinek összehasonlítására, a jellemzõk is-mérveinek elmélyítésére. A kronologikus felépí-tés a reformkori irodalom bemutatásakor figyel-hetõ meg, amikor is Kölcsey Ferenc, VörösmartyMihály és Petõfi Sándor munkásságát reprezentá-ló mûvek kerülnek feldolgozásra. A könyvet amár megszokott Fogalomtár zárja.
Ismétlés, ismerkedés
A munkafüzet ismétléssel kezdõdik, amely fõlega 6. évfolyamos tananyagra épül. Az ismeretekalapos felidézése és a képességek és készségekmérése több okból is szükséges. Segítségükkeltisztázhatjuk, milyen alapokra építünk az 7. év-folyamon, feltárhatjuk a fõ hiányosságokat, a tí-pushibákat. Az Irodalom feladatlapokban talál-ható Év eleji szövegértés segít a néma, értõ ol-vasás mérésében. A hangos, kifejezõ olvasás
mérését pedig a 6. évfolyamos könyvhöz készültkézikönyvben található értékelõlap alapján vé-gezhetjük.
Az elsõ órán ismertessük meg tanulóinkkal atankönyv és a munkafüzet felépítését, használa-tát! Beszéljük meg újra, milyen feladatok, kérdé-sek találhatók a fõsávban és az oldalsávban! Bí-zunk benne, hogy a kedves kollégák és a gyere-kek már az 5. és 6. évfolyamon megkedveltéka kérdések ilyen módon történõ csoportosítását.A fõsávban fõleg a mûelemzés hagyományos ele-meire, például a cselekményre, a helyszínre, azidõre és a szereplõkre kérdezünk rá. Az oldalsáv-ban pedig a szöveg egyes kifejezéseinek magya-rázatára biztatunk, illetve az alkotó, kutató, játé-kos jellegû feladatok találhatók itt.
A könyv és az élet
Fekete István és Márai Sándor írásával indul a nagy „kalandozás”, ezekkel a mûvekkel szeret-nénk tanulóinkat ráhangolni az olvasásra, az iro-dalmi mûvek hangulatára. A fejezet nyitó oldalánis Márai Sándortól olvashatunk egy gondolatot:„…csak akkor kapsz a könyvektõl valamit, hatudsz is adni olvasmányaidnak valamit.” A tan-könyv 6. oldalára tudatosan választottunk dia-filmrészleteket, felidézve és megmutatva a diafil-mezés hangulatát.
A szemelvények és a Mindannyiunk otthona: a Föld tankönyvi fejezetben található szövegekkiválóan alkalmasak a néma, szövegértõ és a han-gos, kifejezõ olvasás gyakorlására. Az Irodalomfeladatlapokban található Év eleji szövegértés se-gít a néma, értõ olvasás mérésében.
Már év elején ajánlhatjuk tanulóink órai és ott-honi munkájához a szótárakat és lexikonokat. A lábjegyzetek bõséges szómagyarázatot adnak,de biztosan akadnak még olyan kifejezések is,amelyeket nem értenek meg a gyerekek.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 8
9
Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása
a 19. század elsõ felében
A fejezetben található mûvekkel (anyagával) kb.25 órában foglalkozunk. A fejezet felépítése:
A romantikaTörténeti áttekintés
A magyar nyelvû kultúra és mûvelõdés helyzete1800–1849 között
Kölcsey Ferenc életútjaMunkássága: Huszt, Himnusz, Parainesis Köl-csey Kálmánhoz (Részletek)
Vörösmarty Mihály életútjaSzózat
Részösszefoglalás – Kölcsey és VörösmartyKuckó
A népies-nemzeti költészet kibontakozásaSzámonkérésTémazáró dolgozatAz I. irodalmi dolgozat írása: Kölcsey Ferenc Him-
nuszának és Vörösmarty Szózatának összeha-sonlítása
Petõfi Sándoréletútja 1845-tõlPetõfi Sándor költészete„Nem írástudóknak, nem az úri rendnek,De beszélek szûrös, gubás embereknek…” – nép és
költészetA virágnak megtiltani nem lehet…
„A természet tövíses / Vadvirága vagyok én” – líraiönarckép és ars poeticaDalaim A XIX. század költõi
„Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!” – aszülõföld, a magyar táj ábrázolásaÚti levelek (Részletek)KiskunságA magyaros vagy ütemhangsúlyos verselés jel-lemzõi
„Lelkemnek egyedüli, / De egy világnál többet érõkincse” – a Júlia-versekReszket a bokor, mert…, Szeptember végén
„Gyõzni fog itt a jó. De legelsõ nagy diadalma/Vértengerbe kerül” – közéleti témájú versek Egy gondolat bánt engemet…
„Népek tavasza” – a forradalom lírájaNemzeti dal
Részösszefoglalás – „Az örök Petõfi”Kuckó
Kis Petõfi-szöveggyûjteményTémazáró dolgozat
Kiegészítõ anyag: Szenvedély, szeretet, szere-lem – kitekintés az európai romantikus iroda-lom alkotásaira
Heinrich Heine: Mint egy virág, olyan vagy…Robert Burns: John Anderson, szivem, JohnKölcsey Ferenc: Távozás Epizódok a reformkor nagyjainak életébõlPetõfi Sándor: Tiszteljétek a közkatonákat!
A 19. századi magyar költészetet többféle elneve-zéssel illeti az irodalomtörténet. Egyrészt az év-század megnevezéssel jelöli a kort, másrészt atörténelmi-politikai kategóriával, a reformkor el-nevezéssel, illetve majd 1849-tõl a szabadságharcbukása utáni költészetrõl beszélünk. A magyarirodalomtörténetben ismeretes még a stílusirány-zatok szerinti felosztás, ennek alapján nevezzükmagyar romantikának is. Ez alatt részben a re-formkori szerzõket értjük mûvészi törekvéseikalapján, de ez a mûvészetfelfogás túléli a reform-kort, hiszen Petõfinek a szabadságharc alatt írtversei is ebben a szellemben fogantak, sõt a szá-zad második felében Jókai Mór regényei is.
Az e fejezetben tárgyalt alkotók (másokkalegyütt) a magyar nemzeti kultúra megteremtõivoltak, akik sokirányú tevékenységükkel nagybanhozzájárultak a történelmi változások megvalósu-lásához. Irodalmi munkásságuk az ún. „nemzetikánon” része, ezért fontosnak tartjuk életútjuk ésmunkásságuk néhány reprezentatív alkotásánakbemutatását – kiemelten a Himnusz, a Szózat és aNemzeti dal megismerését, melyek segítségünkrevannak a mai nemzedék magyarságtudatának meg-alapozásában.
A romantikus életérzés, stílusjegyek megisme-résére igen hatásos és szemléletes megoldásnaktartjuk az irodalmi, képzõmûvészeti és zenei al-kotások összehasonlításon alapuló elemzését,
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 9
10
amelyet kiegészíthet önálló gyûjtõmunka, beszá-molók, fiktív tudósítások készítése. Mivel a sze-melvényanyag jelentõs része lírai alkotás, ezértérdemes szólni ezen alkotások feldolgozásánakmódozatairól. A nagyon sokféle módszer közülegyik lehetségesnek azt tartjuk, amely a szövegvizsgálatában az alapvetõ jegyek értelmezésérehelyezi a hangsúlyt, vagyis az ún. hagyományoselemzést, amelyre késõbb a komplex (többféleszempont együttes alkalmazása) elemzés épülhet.
A hagyományos elemzés szempontjai: – az alkotói személyiség jellemzõi és életkörül-
ményei;– a mû helye az életmûben vagy valamely korsza-
kában, a ciklusban;– a mû meghatározottsága a társadalmi környezet
és a történelem által;– a vers tartalmi, gondolati rétegei;– a kompozíció vizsgálata (egység, arányosság, a
részek egymáshoz való viszonya);– az adott mûfaj jellegzetességei, eltérések, átme-
netek;– a képi réteg (hasonlatok, metaforák, metoními-
ák, megszemélyesítés, allegória, szimbólum);– az alakzatok alkalmazása (ismétlés, fokozás, el-
lentét, refrén, kérdés, párhuzam, felkiáltás, fel-szólítás, kulcsszó stb.);
– a nyelvi réteg vizsgálata (szókincs, alaktani,mondattani tényezõk, szintagmatikus rendszer);
– a vers hangzása, hangállománya (zenei kifeje-zõeszközei, alliteráció, figura etimologica stb.);
– a vers ritmusa, a ritmus és mûfaj összefüggései,a vers rímrendszere;
– a korstílus vagy stílusirányzat jellegzetes je-gyei, az egyéni elõadásmód jellegzetességei;
– a szöveg hatása a befogadóra.
Történelmi korszakok, események ábrázolása
lírai és epikai alkotásokban
Régi idõk emlékezete
Janus Pannonius életútjaEpigrammái: Névváltoztatásról, Pannónia di-csérete
Arany János életútja, jelentõségeSzondi két apródja
Jókai Mór életútjaNegyven év visszhangjaA kõszívû ember fiai
A regény mûfajaA történelmi korA regény cselekménye és szerkezeteA helyzet, helyszín, a szereplõk, a cselek-ményelemek ismerete, az idõ- és esemény-szerkezet követése
ÖsszefoglalásTémazáró dolgozatA II. irodalmi dolgozat írása: elbeszélés és jellem-
zés vagy leírás alkotása különbözõ nézõpont-ból. Ajánlott téma: Jókai Mór: A kõszívû emberfiai címû regénye.
Kiegészítõ anyag:Balassi Bálint életútja Balassi Bálint: Egy katonaének, Búcsúja hazájátólArany János: A fülemile, Letészem a lantotZrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság…Thea Beckmann: Keresztes hadjárat farmerben
Az irodalmi alkotások által megidézett korszakokés események egy „új” világot tárnak tanulóinkelé, amelyet már megismertek a történelmi tanul-mányaik során, de igazán élõvé, befogadhatóvá azirodalmi alkotások segítségével válik. A különfélemûfajú mûvek feldolgozása során lehetõség nyílika szövegelemzõ eljárások bõvítésére, az összetet-tebb logikai kapcsolatok felismertetésére, vala-mint az eltérõ álláspontok ütköztetésére az érvekés az ellenérvek szembeállításával. Gyakorolhat-ják tanulóink az epikus részek dramatizálását,majd az elkészült drámai szöveg életre keltését,vagyis megismerkedhetnek az alkotómunka és azelõadómûvészet örömeivel és nehézségeivel.Emellett ki kell aknáznunk a mûvekbõl megismertélethelyzetekbõl levonható tanulságokat.
A kõszívû ember fiai címû regény elolvasásasok idõt vesz igénybe, ezért már a hatodik osztályvégén ajánlhatjuk tanulóinknak a mûvet. Ráhan-golhatjuk a gyerekeket a regényre az elsõ fejeze-tekbõl való felolvasással, a mûbõl készült filmrészletének bemutatásával. Már ekkor adhatunkolyan olvasási feladatokat, amelyek egyszerûen,kevés írásbeli munkával megoldhatóak, így nemfenyegetjük az olvasás élményszerûségét. Ki-gyûjthetik pl. a helyszíneket, a fontosabb esemé-nyeket, évszámokat, tárgyakat. A nyáron történõ
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 10
11
elolvasásnak azonban – mint azt már az 5. és 6.évfolyamon is jeleztem – megvan az a veszélye,hogy tavaszra (hisz ekkor dolgozzuk fel a mûvet)a regény már elfelejtõdik. Ennek a regénynek azelolvasása esetén is ajánlom, hogy kijelölt feje-zeteket adjunk fel meghatározott idõre, mint aztmár a korábbi években is javasoltam. Ezutánmegbeszéljük a rész fontos eseményeit, az elõze-tes feladatok alapján számonkérésre is sor kerül-het. Majd jönnek sorra a többi részek. Így mire atanmenet szerint vesszük a mûvet, már többszörifelelevenítésen vagyunk túl.
Az íróról maga a gyerek is gyûjthet adatokat.Az életrajz tanítása során a portréra kell hang-súlyt fektetnünk, nem az alkotó életének ese-ménytörténetére. A házi olvasmány közös feldol-gozásának elõkészítésekor nagy hangsúlyt kellfordítanunk a korra, amikor a regény játszódik,ugyanakkor az alkotó életérõl, munkásságáról isszólnunk kell.
A tankönyv és a megújult munkafüzet kiváló-an alkalmas a regény cselekményének, szerkeze-tének, a szereplõk jellemének megismerésére.
Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója
Mikszáth Kálmán életútjaA néhai bárányA pénzügyminiszter reggelijeA korlátfaSzent Péter esernyõje(ajánlott olvasmány)
A regény születéseA regény ideje és tereCselekmény és szerkezetSzereplõk, jellemek
Összefoglalás – Mikszáth Kálmán, a magyar pró-za megújítója
Témazáró dolgozatÖsszefoglalás – Az epikai mûnem
Kiegészítõ anyag:Egy kis kitérõ: az anekdota
A mûvek elolvasása „örök” problémát jelent ta-nulóink egy része számára, elsõsorban az olvasásinehézségeik miatt, ezért számukra csak részlete-ket jelöljünk ki, amelyeket képesek elolvasni, s ezsikerélmény forrása lehet számukra. A televízió,
a videó és a számítógép egyre nagyobb veszélyt,„konkurenciát” jelent a mai világban az olvasásszámára. Próbáljuk meg felhasználni õket a taní-tás során! Biztosan kedvelt feladatok lesznekazok, amelyeknek az interneten lehet utánanézni.Javasoljuk a regénybõl készült film megtekintésétis a feldolgozás után, valamint eseménynapló ké-szítését. A szemelvényanyag igen sok alkalmatkínál a történet- és cselekménymondás hallgatóiszempontokat is figyelembe vevõ gyakorlására.Mivel kizárólag prózai alkotások képezik a feje-zet anyagát, jó alkalom kínálkozik egy olyan óratartására, amelyen az epikai mûnemmel kapcso-latos ismereteket foglaljuk össze. Az epikai mû-vek elemzéséhez segítségképpen álljanak itt Tüs-kés Tibor gondolatai: „A mûelemzés végtelenülsokféle lehet, miközben egy és ugyanazon cél fe-lé kell, hogy mutasson minden megoldás. A mû-elemzés legfõbb célja az alkotó és a közönség, azíró és az olvasó közötti közvetítés, az irodalmi mûbefogadásának segítése, megértésének, megsze-retésének, élménnyé válásának a megkönnyítése.Az irodalmi mû rétegezett, összetett, organikusegység. Éppen ezért az elemzõnek arra kell töre-kednie, hogy az alkotás kimeríthetetlenségétmegéreztesse, a mûben rejlõ gazdagságot megkö-zelítse. Ezt a komplex, teljességre törekvõ, »totá-lis« elemzéssel valósíthatjuk meg leginkább.”
Az elemzés során az alábbiakra vagyunk elsõsor-ban tekintettel:
1. Elõbb a szöveg tárgyi, reális szintjét (az írástárgyát, a cselekmény fölépítését, szerkeze-tét, a hõsök jellemét, egymáshoz való viszo-nyát) kell feltárnunk, aztán a szöveg jelképes,átvitt értelmét kell megvilágítanunk (ezt le-egyszerûsítve régebben az írás eszmei mon-dandójának, újabban „üzenetének” szoktáknevezni).
2. A mû mögött mindig személyiség, alkotóegyéniség húzódik meg, akinek világképe,életfelfogása az egyedi mûvet is átjárja, befo-lyásolja, meghatározza. Az írásmûben nem-csak a szöveget, hanem – Csáth Géza szavai-val – az alkotó „emberi karakterét”, „tempe-ramentumának természetét” is meg akarjukérteni.
3. Nem tagadjuk a különféle elemzési iskolák(strukturalizmus, hermeneutika, szemiotika,információelmélet stb.) létjogosultságát, sõtezek eredményeit – sokat tanulva tõlük –
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 11
12
magunk is igyekeztünk hasznosítani, ugyan-akkor az elemzésben a történetiség elvét isalkalmazni kívánjuk, a vizsgált novellákbannem puszta szövegeket, hanem korhoz, a ke-letkezés idejéhez kötött mûveket látunk. Hairodalmi alkotásokat értelmezni próbálunk,éppúgy nem tekinthetünk el a külsõ társadal-mi-politikai körülményektõl, a történeti szi-tuációktól, amelyben a mû létrejött, mint aszerzõ személyétõl, a mû életrajzi, biográfiaimozzanataitól.
4. A mûelemzés nem nélkülözheti a lélektani(alkotáslélektani, befogadáslélektani, szociál-pszichológiai) megközelítést. A mûalkotás-ban számtalan lélektani ismeret van „kódol-va”, s ezek tartalmát is föl kell tárni az elem-zés során.
5. Az irodalmi mû mindig nyelvben létezik, azírói gondolat mindig nyelvi anyagban inkar-nálódik, ezért a megközelítés elengedhetet-len része a nyelvi megvalósulás, a stílusvizsgálata, az írás szókincsének, kulcsszava-inak, mondatszerkezeteinek, szövegszekven-ciáinak, a nagyobb nyelvi szövegösszefüg-géseknek az elemzése.
Természetesen tudjuk, hogy az értelmezés lehet-séges árnyalatai egy-egy novella esetében gya-korlatilag a végtelenségig gyarapíthatók, s a mû-elemzés során azonos súllyal az alkotás mindenjelentéstartománya nem tárható föl, a mû mindenösszetevõjének szemléje a mikroeszközök vizs-gálatától a magyar és a világirodalmi párhuzamo-kig minden novella esetében nem végezhetõ el.Ezért az elemzés során nem valamely divatos esz-tétikai rendszert, mûelemzõ iskolát kívánunk kö-vetni, hanem mindenekelõtt a tárgyalt szöveghezakarunk igazodni, az elemzéshez kiszemelt no-vella jellegének, mûfaji sajátosságainak megfele-lõ, az értelmezést legjobban szolgáló, a megértéstleginkább megkönnyítõ, leginkább célravezetõutat kívánjuk megválasztani. Az irodalommal valófoglalkozás – az irodalomtörténet, az irodalom-kritika, a mûelemzés is – az irodalom része. Ép-pen ezért mondanivalónkat, gondolatainkat épmagyar nyelven, tudományos szakzsargon nél-kül, érthetõen és érzékelhetõen szeretnénk kifej-teni. Célunk a mûértõ befogadás megkönnyítése,s kerüljük a mûelemzõ iskolák túlzásait, az avíttvagy divatos kifejezéseket, a mesterséges foga-lomrendszert, az áltudományos szakzsargont. Ma
már nyilvánvaló, hogy az irodalom autonóm mû-vészet, s valamely irodalmi alkotás csak akkorminõsül fontosnak, ha esztétikailag értékes. Ezérta mûvek kiválasztásában arra törekedtünk, hogycsak olyan alkotásokat tegyünk az elemzés tár-gyává, amelyek az irodalom tényleges és mara-dandó értéktartományát képviselik, amelyek mû-vészileg becsesek. Ez önmagában is indokolná,hogy emelkedettebb hangon méltassuk a kiválószerzõk kiváló mûveit, ám felsõfokú jelzõk he-lyett a nehezebb utat választottuk: az elemzés ala-posságával és részletességével akarjuk megérez-tetni a mûvek esztétikai értékét.”
A szerelem mint ihletforrás
A líra egyik alapformája: a dalDalok a szerelemrõl
MûdalokBalassi Bálint: Hogy Júliára talála, így kö-szöne neki Csokonai Vitéz Mihály: A ReményhezVörösmarty Mihály: Ábránd
KuckóEgy kis kitérõ: a ritmus és a rímfajták
Összefoglalás – A szerelem mint ihletforrásTémazáró dolgozat
Kiegészítõ anyag:Soproni virágénekCsokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelemJózsef Attila: FlóraKuckó dalszövegei
Weöres Sándor versrészletével indul a fejezet. A strófa a népdalok hangulatát idézi: „Három ma-dár tollászkodik a faágon, / három lányt férjhezadni nagyon bánom. / De mivel már nagyra nõttmind a három, / férjhez adom valamennyit még anyáron.”
A szerelem a költészet kezdete óta fõ ihletforrástjelentett a mûvészek számára. Az élmény egyénikifejezõdése már az ókor költõk verseiben is meg-figyelhetõ. Az eltérõ korok költõi mind másképpfogalmazták meg érzéseiket. A kor stílusirányza-tai, a különbözõ értékrendek, a valláshoz való vi-szony mind-mind sajátos hangnemet adnak enneka témának. A szerelmes versek hangulatát perszenagymértékben meghatározta az is, hogy a költõ
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 12
13
hogyan élte meg ezt az érzést. A versek több év-század távlatából bizonyítják, hogy a szerelem, a sokszor mindenen felülemelkedõ szenvedélymennyire fontos ihletforrása az irodalomnak.
A fejezet a témát feldolgozó mûvekbõl széle-sen merít: a népdaloktól kezdve Balassi Bálint,Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és Jó-zsef Attila mûvein keresztül egészen a 20. századdalszövegíróiig: Máté Péter, a Republic és Szeke-res Adrienn dalaiig.
A téma nemcsak az irodalom mûvelõi, de a hét-köznapi ember számára is meghatározó jelentõség-gel bír, s errõl tizenhárom éves korban már saját él-ménnyel is rendelkezhetnek tanítványaink. Ezértfontos megismerni, milyen is ez az érzés, mit jelentaz ember számára. (Nyilván mást a kamaszkor-ban, és mást felnõttként.) A versek segítségével el-mélyíthetjük, hogy a lírai alkotások érzelmi, gon-dolati, erkölcsi élmények forrásai, s szélesíthetjüka palettát a téma más mûvészi ágakban (festészet,zene) való ábrázolásának megismertetésével.
A fejezet feldolgozása során tovább bõvíthet-jük tanulóink verstani ismereteit, a költõi kifeje-zõeszközökrõl és a nyelvi alakzatról tanultakat,összefoglalhatjuk és rendszerezhetjük a rímrõl ésa ritmusról megismerteket is.
A dráma és a színjáték
Múltba-nézõA dráma
A komédiaEgy nagyon zsugori úr – Molière: A fösvény
Kiegészítõ anyag: A ma színháza
A színház története szorosan kapcsolódik az em-beriség történetéhez és mûvészeti koraihoz. Amintazt Götz Eszter is megfogalmazza Színház-nézõcímû könyvében, az ember örök vonzódást érez a játék iránt. Látni és láttatni akarja saját magát,az életet, a világ tényeit. A színház mindig külön-leges és ünnepélyes jelenség volt, és reméljük, azis marad.
A harmadik mûnem kialakulásának rövid átte-kintése lehetõséget ad az ötödik osztályban – tör-ténelembõl – tanultak felidézésére, majd az alap-vetõ sajátosságainak megismerésére. Azért Mo-lière komédiáját választottuk, mert viszonylagrövid terjedelmû, elolvasása nem jelent meg-
oldhatatlan feladatot a gyerekek többsége számára.Témája annyira élõ, alakjai annyira jellegzetesek,hogy nem szorulnak magyarázatra a tanulók szá-mára. A feldolgozás során törekedjünk arra,hogy akár nem nyelvi kifejezõeszközökkel, akáregy részlet megtanulásával ösztönözzük tanuló-inkat „elõadásra”! Lehetõségként említjük meg,hogy egy színházi elõadás (vagy videofelvétel)által válhat teljessé az olvasás nyújtotta élmény.
A fejezetben kiegészítõ anyagként ajánljuk el-olvasásra A ma színházáról szóló írást. Az Iroda-lom feladatlapokban található év végi szöveg-értés témája is egy színház, Nemzeti Színházunk.A fejezet feldolgozása során feltétlenül szánjunkidõt annak a viselkedéskultúrának a kialakításárais, amely elvárható mindenkitõl, aki színházi elõ-adást tekint meg!
Mindannyiunk otthona: a Föld
A megismerés titkai, a felfedezés csodáiAz óceánok vándorai
Részlet Kolumbusz hajónaplójából (Az elsõutazás)
Vadászok, felfedezõkTeleki Sámuel kelet-afrikai felfedezõútja
Magyar utazó „az óriáskígyók földjén”Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén (Részlet)
A vizek védelmébenJacques–Yves Cousteau – Philippe Diole: Vízibarátaink (Részlet)
Kiegészítõ anyag:Kuckó: Gerald Durell: Madarak, vadak, rokonok
(Részlet)
A fejezetben – mint azt a gyerekekhez intézettajánlóban is megfogalmaztuk – bátor utazókkal,szenvedélyes gyûjtõkkel és vadászokkal, elkötele-zett természetvédõkkel ismerkedünk meg. A szö-vegfajta nem ismeretlen tanulóink számára. Isme-rettartalmú, magyarázó és dokumentumjellegûszövegekkel már az 5. és a 6. évfolyamon is talál-koztak irodalomkönyvükben: ilyen volt a BükkiNemzeti Parkot bemutató részlet vagy Déva várá-nak története is.
Az ismeretterjesztõ irodalom rendkívül gazdagkínálatából készült válogatás egyik szempontja azvolt, hogy általa bepillantást nyerjünk a különbözõkorok embereinek (állatoknak) az életébe, megis-
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 13
14
merjük kapcsolataik, gondolkodásuk jellemzõit,viszonyukat élõhelyükhöz, a Földhöz. A másikszempont a ma embere környezettudatos magatar-tásának formálása volt. A nevelési momentumokeredményes megvalósítása mellett még a szöveg-értési és szövegalkotási gyakorlatokkal is segítjükaz önálló tanulási képesség kialakítását.
A munkafüzetrõl
A munkafüzet írásbeli feladatokkal egészíti ki a tankönyv anyagát, szorosan követi annak felépí-tését. Az elmúlt évekhez képest lényegesen többfeladatot találnak benne a kedves kollégák, ame-lyeket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Különö-sen nagy gondot fordítottunk arra, hogy változa-tos, tartalmas, a tanulást segítõ, az összefüggése-ket megláttató, kreatív feladatokkal munkáltassuktanítványainkat. Bízunk benne, hogy a játékosfeladatok, a totók, a keresztrejtvények, a „hazugszomszéd” játék is elnyerik a tanulók és a kedveskollégák tetszését.
Nagy gondot fordítottunk az év eleji ismétlésfeladataira, az egyes fejezetek összefoglalásaira,a fejezeteken belüli rendszerezõ feladatokra, atáblázatokra, az összefoglalásokra.
A munkafüzetben kaptak helyet a beszédtech-nikai gyakorlatok, a könyvtári ismeretekkel kap-csolatos feladatok is.
Az Irodalom feladatlapokról
Mindegyik témakörhöz készült feladatlap, valamintév végi felmérõ lap. Év eleji, félévi és év végi szö-vegértést mérõ lapokat is tartalmaz a taneszköz.(Megoldókulcsaik a kézikönyvben megtalálhatók.)
A feladatlapok kérdéseibõl a kedves kollégáktanulóik képességeihez mérten válogathatnak. Haúgy gondolják, a feladatok pontjain is bátran vál-toztathatnak.
A felmérések értékelésénél a következõ száza-lékhatárokat javasoljuk:
0–35% = 1 76–90% = 436–60% = 2 91–100% = 561–75% = 3
Tanmenetjavaslatok
A tanmenetjavaslatok az Apáczai Kerettanterv-család Magyar nyelv és irodalom 5–8. osztály cí-mû kiadvány alapján készültek. Órákra lebontvafogalmazzák meg a tananyagot, a készség- és ké-pességfejlesztést.
A kerettanterv évi 74 órát ír elõ kötelezõ óra-számként az irodalom tantárgy tanítására. A közölttanmenet a nevében is jelzi, hogy csak javaslat, hi-szen minden magyartanár az adott tanulócsoportképességeihez alkalmazkodik munkája során.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 14
15
Rad
óczn
é B
álin
t Ild
ikó:
IR
OD
AL
OM
TA
NM
EN
ET
JAV
ASL
AT
– 7
. osz
tály
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
1–2.
ÉV
EL
EJI
ISM
ÉT
-L
ÉS,
ISM
ER
KE
-D
ÉS,
FE
LM
ÉR
ÉS
Ism
erke
dés
a ta
n-es
zköz
ökke
l. N
yári
olv
asm
ány-
élm
énye
k.
Tájé
kozó
dás
a tu
-dá
s, a
kép
essé
gek
és a
kés
zség
eksz
intjé
n.
Vál
ogat
ás a
mf.
fela
data
i köz
ül a
ta-
nuló
k ké
pess
égei
-ne
k m
egfe
lelõ
en.
A 6
. évf
olya
mon
tanu
lt m
ûvek
, mû-
nem
ek é
s m
ûfaj
okfõ
jelle
gzet
essé
gei.
(Fõl
eg a
z el
besz
élõ
költe
mén
y, a
re-
gény
jelle
mzõ
i.)
Ren
dsze
rezé
s,ös
szeh
ason
lítás
,ös
szef
üggé
sek
felis
mer
ése.
A ta
nesz
közö
k ha
szná
latá
nak
meg
ism
erés
e.
A k
ötel
ezõ
és a
jánl
ott o
lvas
mán
yok
bem
utat
ása.
A 6
. évf
olya
mon
tanu
ltak
rend
szer
ezés
e,is
mét
lése
, alk
alm
azás
a.A
z ed
dig
tanu
lt ir
odal
mi i
smer
etek
, mem
ori-
tere
k fe
lidéz
ése
külö
nböz
õ m
unka
form
ákba
n.
Az
észl
elt h
iány
ossá
gok
pótlá
sára
irán
yuló
gyak
orla
tok
egyé
ni, p
áros
és/
vagy
cso
port
-m
unká
ban.
A 6
. évf
olya
m é
v vé
gife
lmér
ésén
eker
edm
énye
ire
ésfe
lada
tair
a ér
dem
está
mas
zkod
ni é
svi
ssza
utal
ni a
z év
elej
i ism
étlé
s,fe
lmér
és s
orán
.
3–4.
Dia
gnos
ztiz
áló
mér
ések
: kül
ön-
bözõ
mûf
ajú
szö-
vege
k ha
ngos
és
ném
a ol
vasá
sa,
érté
se.
A h
ango
s ol
vasá
sér
téke
lési
sze
m-
pont
jain
ak is
me-
rete
: tem
pó,
foly
amat
ossá
g,ki
feje
zõsé
g va
gyeg
yhan
gúsá
g,hi
baté
vesz
tés,
írás
-je
lek
érzé
kelte
tése
,ha
llhat
óság
.
A h
elye
s és
jól f
orm
ált
besz
éd, a
kie
jtési
képe
sség
fejle
szté
se.
A h
ango
s ol
vasá
siké
pess
ég é
s a
szöv
eg-
érté
si k
épes
ség
fejle
szté
se.
A h
ango
s, k
ifej
ezõ
olva
sás
és a
ném
a, é
rtõ
ol-
vasá
s gy
akor
lása
és
elle
nõrz
ése.
A h
elye
s be
széd
légz
és, a
szü
net,
az a
rtik
ulác
ió,
a ha
ngle
jtés,
han
gsúl
y, h
ange
rõ, b
eszé
dtem
pógy
akor
lása
foly
amat
osan
, min
den
taní
tási
órá
n,tr
énin
gsze
rûen
.H
elye
sejté
si g
yako
rlat
ok v
égez
teté
se:
a m
f. v
égén
lévõ
szö
vege
kbõl
vál
ogat
ás.
Ajá
nlat
os m
inde
ngy
erek
nek
mér
õlap
otké
szíte
ni e
gész
évr
epl
. a k
ézik
önyv
ben
talá
lhat
ó m
inta
alap
ján.
Ajá
nlot
t szö
veg
azol
vasá
shoz
: Fek
ete
Istv
án: A
kön
yv.
A s
zöve
gért
éshe
z fe
l-ad
atla
p az
Irod
alom
fela
datl
apok
ban.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 15
16
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
5.A
KÖ
NY
V É
S A
ZÉ
LE
T
Feke
te Is
tván
: A
kön
yvM
árai
Sán
dor:
F
üves
kön
yvT
k. 6
–8. o
.
Az
epik
ai m
ûvek
form
ai je
llem
zõi-
nek
ism
eret
e.Pr
óza,
téte
lmon
dat.
A s
zöve
gele
mzé
sben
való
járt
assá
g el
mél
yí-
tésé
vel a
szö
vegé
rtés
szín
vona
lána
k em
e-lé
se é
s az
irod
alm
iél
mén
yek
irán
ti fo
gé-
kony
ság
erõs
ítése
.
Az
írók
, köl
tõk
korá
bban
olv
asot
t mûv
eine
kkö
zös
felid
ézés
e.A
cím
adás
gya
korl
ása.
A c
sele
kmén
y fe
lidéz
ése,
töm
ör ö
ssze
fogl
alás
a.Ö
nálló
szö
vegf
eldo
lgoz
ás k
érdé
sek
alap
ján.
A
tanu
lócs
opor
t olv
asás
i szo
kása
inak
meg
be-
szél
ése.
A h
ango
s ol
vasá
s gy
akor
lása
, tör
téne
tmon
dás,
foga
lmaz
ás ír
ása
a cs
alád
i hag
yom
ányo
król
.
A ta
nkön
yv fe
lépí
té-
séne
k, a
fõsá
v és
ol
dals
áv s
zere
péne
k a
meg
ism
erte
tése
az
elsõ
órá
kon
kiem
elt
fela
datu
nk.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:M
óra
Fere
nc:
A k
önyv
, de
aján
lato
sle
galá
bb o
tthon
iel
olva
sásr
a fe
ladn
i.
6.A
Z Ú
J É
LE
TN
YIT
ÁN
YA,
A N
EM
ZE
TI
IRO
DA
LO
MK
IBO
NTA
KO
ZÁ
SAA
19.
SZ
ÁZ
AD
EL
SÕ F
EL
ÉB
EN
A ro
man
tika
Tk.
10.
o.
A s
tílus
irán
yzat
.A
rom
antik
usél
etm
ód, é
leté
rzés
;a
stílu
sjeg
yek
közö
s vo
nása
i a
mûv
észe
tek
külö
nböz
õ ág
aiba
n.
A h
ango
s ol
vasá
siké
pess
ég é
s a
szöv
eg-
értõ
kép
essé
g fe
jlesz
-té
se.
Ren
dsze
rezé
s, ö
ssze
-ha
sonl
ítás,
öss
ze-
függ
ések
felis
mer
ése.
A ro
man
tikus
éle
tmód
, éle
térz
és; a
stíl
usje
gyek
közö
s vo
nása
inak
meg
figy
elés
e a
mûv
észe
tek
külö
nböz
õ ág
aiba
n.
Ism
eret
ek g
yûjté
se a
rom
antik
a st
ílusj
egye
irõl
péld
ául k
önyv
tári
gyû
jtõm
unka
sor
án.
Öná
lló is
mer
etsz
erzé
s, e
gyén
i gyû
jtõm
unka
.A
lény
egki
emel
és g
yako
rlás
a.Z
eneh
allg
atás
, fes
tmén
yek,
kép
zõm
ûvés
zeti
alko
táso
k m
egte
kint
ése.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:Sz
enve
dély
, sze
rete
t,sz
erel
em –
kite
kint
ésaz
eur
ópai
rom
antik
usir
odal
om a
lkot
ásai
raH
einr
ich
Hei
ne:
Min
t egy
vir
ág,
olya
n va
gy…
Tk.
11.
o.
Rob
ert B
urns
: Jo
hn A
nder
son,
sziv
em, J
ohn
Tk.
12–
13. o
.A
jánl
ott t
evék
enys
égek
a té
mak
ör p
roje
ktje
l-le
gû b
õvít
éséh
ez:
A ro
man
tika
fest
é-sz
ete,
zen
éje.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 16
17
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
7.Tö
rtén
eti á
tteki
ntés
Tk.
14–
17. o
.Ir
odal
mi t
ársa
sá-
gok,
foly
óira
tok,
a
szín
házi
éle
thõ
skor
a, ir
odal
mi
kapc
sola
tok.
Az
olva
smán
y ta
rtal
-m
ához
kap
csol
ódva
a
nem
zeti
kultú
ram
egis
mer
ése
és a
ha-
gyom
ányo
k áp
olás
air
ánti
nyito
ttság
ösz
-tö
nzés
e, a
nem
zettu
dat
meg
alap
ozás
a.
Irod
alm
i tár
sasá
gok,
foly
óira
tok,
a s
zính
ázi
élet
hõs
korá
nak
meg
ism
erés
e m
egad
ott
szem
pont
ok a
lapj
án p
edag
ógus
irán
yítá
sáva
lva
gy ö
nálló
an.
Ajá
nlot
t tev
éken
ysé-
gek
a té
mak
ör
proj
ektj
elle
gûbõ
víté
séhe
z:A
szí
nját
szás
hõs
kora
,ir
odal
mi f
olyó
irat
ok,
diva
tlapo
k, s
zínt
ár-
sula
tok.
8–9.
Köl
csey
Fer
enc
élet
útja
Tk.
18–
19. o
.H
uszt
Tk.
19-
20. o
.
Az
epig
ram
ma.
Az
idõm
érté
kes
vers
elés
rõl t
anul
tak
bõví
tése
.
Az
alap
kész
sége
k,
az í
rás,
az
olv
asás
és
a b
eszé
d fe
jlesz
tése
.A
hat
ékon
y ta
nulá
ské
pess
égén
ekfe
jlesz
tése
.
Az
élet
út e
lolv
asás
a, a
töm
öríté
s és
a v
ázla
tírás
gyak
orlá
sa, t
énye
k, a
dato
k ki
emel
ése.
A m
ûfaj
i saj
átos
ságo
k m
egfi
gyel
ése.
Mem
orite
r.K
iegé
szítõ
any
ag:
Távo
zás
Mf.
18.
o.
10–
11.
Köl
csey
Fer
enc:
Him
nusz
Tk.
21–
23. o
.
A h
imnu
sz.
Az
idõm
érté
kes
vers
elés
rõl t
anul
tak
bõví
tése
. N
yelv
i ala
kzat
ok,
költõ
i kif
ejez
õ-es
zköz
ök.
Erk
ölcs
i ért
ékek
köz
-ve
títés
e, tu
dato
sítá
sa.
A m
ûvek
hez
kap
cso-
lódv
a a
nem
zeti
kultú
ra h
agyo
má-
nyai
nak
meg
ism
erés
e,po
zitív
atti
tûd
a ha
-gy
omán
yok
aktív
befo
gadá
sába
n.
A g
ondo
lati
egys
égek
bel
sõ s
zerk
ezet
ének
vizs
gála
ta.
Zen
ehal
lgat
ás.
A tö
rtén
elm
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
.
Mem
orite
r.
12.
Köl
csey
Fer
enc:
Para
ines
is K
ölcs
eyK
álm
ánho
z(R
észl
etek
) T
k. 2
3–25
. o.
Para
ines
is.
A h
ango
s ol
vasá
siké
pess
ég é
s a
szöv
eg-
érté
si k
épes
ség
fejle
szté
se.
A m
ûfaj
i saj
átos
ságo
k m
egfi
gyel
ése.
Erk
ölcs
i kód
ex k
észí
tése
.M
emor
iter:
10
–15
sorn
yi ré
szle
t.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 17
18
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
13.
Vör
ösm
arty
Mih
ály
élet
útja
T
k. 2
6–27
. o.
A h
ango
s ol
vasá
siké
pess
ég é
s a
szöv
eg-
érté
si k
épes
ség
fejle
szté
se.
A S
zép
Ilon
ka c
ímû
mûv
ének
felid
ézés
e.A
jegy
zetk
észí
tés
mik
éntjé
nek
meg
ism
erés
eta
nári
irán
yítá
ssal
.
Ajá
nlat
os m
ár a
zél
etra
jzi ó
rán
meg
-ke
zden
i a S
zóza
ttal
való
ism
erke
dést
.
14.
Vör
ösm
arty
Mih
ály:
Szóz
at
Tk.
27–
30. o
.
Haz
afia
s ód
a, ro
-m
antik
us lá
tom
ás,
túlz
ás.
Erk
ölcs
i ért
ékek
köz
-ve
títés
e, tu
dato
sítá
sa.
Az
össz
ehas
onlít
óké
pess
ég fe
jlesz
tése
.A
ver
selé
si m
ód
felis
mer
ésén
ek fe
j-le
szté
se.
Zen
ehal
lgat
ás.
A tö
rtén
elm
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
.Ö
ssze
haso
nlító
ver
sele
mzé
s.R
övid
, ráv
ezet
õ fe
lada
tok
az ö
ssze
haso
nlító
vers
elem
zés
gyak
orlá
sára
, kül
önfé
le s
zepo
ntok
alap
ján.
K
ülön
féle
jó m
egol
dáso
k ös
szev
etés
e.
Mem
orite
r.
15.
Rés
zöss
zefo
glal
ásK
ölcs
ey é
sV
örös
mar
tyT
k. 3
1–32
. o.
A re
ndsz
erez
õ, ö
ssze
-ha
sonl
ító é
s el
emzõ
képe
sség
fejle
szté
se.
Kuc
kó: E
pizó
dok
a re
form
kor n
agy-
jain
ak é
leté
bõl
Tk.
33–
34. o
.
16.
Szám
onké
rés
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fela
datla
p az
Irod
alom
fela
dat-
lapo
kban
talá
lhat
ó.
17–
18.
I. ir
odal
mi d
olgo
zat
írás
aÖ
ssze
haso
nlító
vers
elem
zés.
N
yelv
tani
, hel
yesí
rási
,ny
elvh
elye
sség
iis
mer
etek
alk
alm
azás
aa
foga
lmaz
ások
ban,
írás
beli
szöv
egek
ben.
Köl
csey
Fer
enc
Him
nusz
ának
és
Vör
ösm
arty
Szóz
atán
ak ö
ssze
haso
nlítá
sa.
Javí
tás
nyel
vtan
órán
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 18
19
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
19.
A n
épie
s-ne
mze
tikö
ltész
etki
bont
akoz
ása
Tk.
35.
o.
Petõ
fi S
ándo
rél
etút
jaT
k. 3
6–39
. o.
A n
épie
s-ne
mze
tikö
ltész
et je
llem
zõi.
A m
eglé
võ tu
dás
fe
lele
vení
tése
, új
szem
pont
sze
rint
ire
ndez
ése.
A m
ár is
mer
t Pet
õfi-
mûv
ek fe
lidéz
ése
elõz
etes
fela
datk
ént.
A m
egbe
szél
ésko
r a ta
nuló
k ta
nári
irán
yítá
ssal
öss
zeve
tik i
smer
etei
ket,
tapa
szta
lata
ikat
.Sz
öveg
elem
zési
tech
niká
k: té
nyek
, ada
tok
kiem
elés
e.R
övid
ism
erte
tõ k
észí
tése
a s
zöve
gben
elõ
-fo
rdul
ó né
hány
foga
lom
ról.
Kut
atóm
unka
: a la
kóhe
ly é
s a
meg
ye P
etõf
i-em
léke
inek
öss
zegy
ûjté
se. T
érké
phas
znál
at.
Ajá
nlat
os e
lõze
tes
olva
sásr
a fe
ladn
i az
egy
ik s
zöve
get.
20.
„N
em ír
ástu
dókn
ak,
nem
az
úri r
endn
ek,
De
besz
élek
sz
ûrös
, gub
ás
embe
rekn
ek…
”–
nép
és k
ölté
szet
A v
irág
nak
meg
-ti
ltan
i nem
lehe
t…D
alai
m
Tk.
40–
43. o
.
A h
angs
úlyo
s ve
r-se
lésr
õl ta
nulta
kbõ
víté
se.
A s
zóki
ncs
bõví
tése
,ár
nyal
ása,
a k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se
az o
lvas
ott s
zöve
gben
talá
lhat
ó új
kif
ejez
é-se
k fe
lhas
znál
ásáv
al.
Az
önki
feje
zés
képe
s-sé
géne
k ki
telje
síté
se.
Kép
essé
g az
üte
m-
hang
súly
os v
erse
lés
ritm
usán
ak fe
lism
eré-
sére
.
A k
öltõ
i szö
veg-
és
képa
lkot
ás v
izsg
álat
a.
A v
erse
kben
meg
jele
nõ e
gysz
erûb
b ké
pek,
alak
zato
k fe
lism
erés
ének
, meg
neve
zésé
nek,
szer
epén
ek é
s ha
ngul
ati h
atás
ának
gya
korl
ása.
Lír
ai m
ûvek
köz
ös é
s ön
álló
olv
asás
ának
gyak
orlá
sa, f
eldo
lgoz
ása
külö
nböz
õ m
unka
-fo
rmák
ban
és fe
lada
ttípu
sokk
al.
A h
elye
s be
széd
légz
és, a
szü
net,
az a
rtik
ulác
ió,
a ha
ngle
jtés,
han
gsúl
y, h
ange
rõ, b
eszé
dtem
pógy
akor
lása
foly
amat
osan
, min
den
taní
tási
órá
n,tr
énin
gsze
rûen
.
Ajá
nlat
os a
z eg
yik
vers
et e
lõze
tes
olva
sásr
a fe
ladn
i.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 19
20
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
21.
A X
IX. s
záza
dkö
ltõi
Tk.
44–
45. o
.
Ars
poet
ica.
A k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se.
A k
önyv
tári
tájé
kozó
-dá
s, a
kül
önbö
zõin
form
áció
hord
ozók
hasz
nála
tána
k ké
pes-
sége
.A
mûe
lem
zés
képe
s-sé
géne
k fe
jlesz
tése
.
A v
ers
alap
mot
ívum
aina
k fe
lism
erés
e és
érte
lmez
ése.
K
utat
ómun
ka a
kön
yvtá
rban
: Móz
es, K
ánaá
n.A
kif
ejez
õ ol
vasá
s gy
akor
lása
. M
egze
nésí
tett
Petõ
fi-v
erse
k ha
llgat
ása.
Kuc
kó –
olv
assu
nkeg
yütt
! ve
rsei
22.
„Szé
p va
gy, a
lföld
,le
galá
bb n
ekem
szép
!”–
a sz
ülõf
öld,
a m
agya
r táj
ábrá
zolá
saÚ
ti le
vele
k(R
észl
etek
)T
k. 4
6–49
. o.
A m
ûbal
lada
jelle
mzõ
i. A
z id
õmér
téke
sve
rsel
és je
llem
zõi,
a le
ggya
kori
bbve
rslá
bak.
A s
zóki
ncs,
a k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se
az o
lvas
ott s
zöve
gben
talá
lhat
ó ki
feje
zése
kfe
lhas
znál
ásáv
al.
Fela
dato
k m
ás k
orok
ban
szül
etet
t mûa
lkot
ások
ideg
ensé
géne
k m
egta
pasz
talá
sára
.Tö
rtén
etm
ondá
s, a
hel
yszí
nek
válto
zásá
nak
nyom
on k
övet
ése.
Kuc
kó –
olv
assu
nkeg
yütt
!ve
rsei
23.
Kis
kuns
ágT
k. 4
9–52
. o.
A m
agya
ros
vagy
ütem
hang
súly
osve
rsel
és je
llem
zõi
Tk.
53–
54. o
.
Leí
ró v
ers.
Az
ütem
hang
súly
osve
rsel
ésrõ
l tan
ulta
kbõ
víté
se.
A m
eglé
võ tu
dás
moz
-gó
sítá
sa, ú
j sze
mpo
ntsz
erin
ti re
ndez
ése.
Az
önál
ló é
s cs
opor
tos
ism
eret
szer
zés
haté
-ko
nysá
gána
k m
egta
-pa
szta
lása
.Tö
rekv
és a
saj
át ta
nu-
lási
str
atég
ia fo
koza
tos
kial
akítá
sára
.
A k
oráb
ban
tanu
lt ve
rsta
ni is
mer
etek
felid
ézés
epl
. ötle
tbör
ze s
egíts
égév
el.
Gya
korl
atok
az
ütem
hang
súly
os v
erse
lés
ritm
usán
ak fe
lism
erés
ére,
a h
angs
úlyo
s és
a
hang
súly
tala
n sz
ótag
meg
külö
nböz
teté
sére
.A
rím
elés
meg
figy
elés
e m
egad
ott s
zem
pont
okal
apjá
n pe
dagó
gus
irán
yítá
sáva
l, cs
apat
-m
unká
ban,
maj
d ön
álló
an.
Kuc
kó –
olv
assu
nkeg
yütt
!ve
rsei
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 20
21
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
24.
„L
elke
mne
keg
yedü
li, /
De
egy
vilá
gnál
több
et é
rõki
ncse
”–
a Jú
lia-v
erse
k
Res
zket
a b
okor
,m
ert…
Tk.
55–
56. o
.
A d
al m
ûfaj
ije
llem
zõi.
A k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se a
mem
ori-
tere
k ri
tmik
us h
ango
z-ta
tásá
val.
Kép
essé
g az
irod
alm
ial
kotá
s m
ûfaj
i sa
já-
toss
ágai
nak
a fe
lis-
mer
ésér
e.
Az
alko
táso
k m
ûfaj
i sa
játo
sság
aina
k fe
lism
e-ré
se, a
jelle
mzõ
k ös
szeg
yûjté
se é
s kö
zös
meg
-be
szél
ése.
Ele
mzé
sek
a m
ûvek
reto
rika
i, sz
öveg
építk
ezés
isa
játo
sság
aina
k fi
gyel
embe
véte
léve
l.
Mem
orite
r.
25.
Szep
tem
ber
végé
nT
k. 5
7–58
. o.
Az
elég
ia m
ûfaj
ije
llem
zõi.
Kép
essé
g az
irod
alm
ial
kotá
s m
ûfaj
i sa
já-
toss
ágai
nak
a fe
lism
e-ré
sére
.A
mûe
lem
zés
képe
s-sé
géne
k fe
jlesz
tése
.
Az
alko
táso
k m
ûfaj
i sa
játo
sság
aina
k fe
lism
e-ré
se, a
jelle
mzõ
k ös
szeg
yûjté
se é
s kö
zös
meg
besz
élés
e.
Mem
orite
r.
26.
„Gyõ
zni f
og it
t a jó
.D
e le
gels
õ na
gydi
adal
ma
/Vé
rten
gerb
e ke
rül”
–kö
zéle
ti té
máj
úve
rsek
Egy
gon
dola
t bán
ten
gem
et…
Tk.
58–
60. o
.
A ra
pszó
dia
mûf
aji
jelle
mzõ
i.K
épes
ség
az ir
odal
mi
alko
tás
mûf
aji
sajá
tos-
sága
inak
a fe
lism
eré-
sére
.
Az
alko
táso
k m
ûfaj
i sa
játo
sság
aina
k fe
lism
e-ré
se, a
jelle
mzõ
k ös
szeg
yûjté
se é
s kö
zös
meg
-be
szél
ése.
Mem
orite
r – v
ers-
rész
let v
agy
az e
gész
vers
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 21
22
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
27.
„N
épek
tava
sza”
–a
forr
adal
om lí
rája
Nem
zeti
dal
Tk.
61–
63. o
.
A h
azaf
ias
dal.
A m
ûele
mzé
s ké
pes-
ségé
nek
fejle
szté
se.
Ele
mzé
sek
a m
ûvek
ret
orik
ai, s
zöve
gépí
tkez
ési
sajá
toss
ágai
nak
figy
elem
bevé
telé
vel.
Mem
orite
r.K
iegé
szítõ
any
ag:
Tisz
teljé
tek
akö
zkat
onák
at!
Tk.
64–
65. o
.
28.
Rés
zöss
zefo
glal
ás„A
z ör
ök P
etõf
i”T
k. 6
6–67
. o.
A v
erse
khez
kap
-cs
olód
va a
nem
zeti
kultú
ra m
egis
me-
rése
és
a ha
gyom
á-ny
ok á
polá
sa ir
ánti
nyito
ttság
ösz
tön-
zése
, a n
emze
ttuda
tm
egal
apoz
ása.
A re
ndsz
erez
õ, ö
ssze
-ha
sonl
ító é
s el
emzõ
képe
sség
fejle
szté
se.
A je
gyze
telé
s és
a v
ázla
tkés
zíté
s gy
akor
lása
.A
gon
dola
ti eg
ység
ek b
elsõ
sze
rkez
etén
ekvi
zsgá
lata
.
29.
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fela
datla
p az
Irod
alom
fela
dat-
lapo
kban
talá
lhat
ó.
30.
TÖR
TÉN
ELM
IK
OR
SZA
KO
K,
ESE
MÉ
NYE
KÁ
BR
ÁZO
LÁSA
LÍR
AI É
S E
PIK
AI
ALK
OTÁ
SOK
BA
NR
égi i
dõk
emlé
keze
teT
k. 7
4. o
.Ja
nus
Pann
oniu
sél
etút
jaT
k. 7
5. o
.
Mag
yar t
örté
nelm
ies
emén
yek
és k
or-
szak
ok m
egid
ézés
eaz
irod
alom
ban.
A n
emze
ti ku
ltúra
ha-
gyom
ánya
inak
meg
is-
mer
ése,
poz
itív
attit
ûda
hagy
omán
yok
aktív
befo
gadá
sába
n.
Elõ
zete
s gy
ûjtõ
mun
ka, k
isel
õadá
s a
költõ
rõl.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 22
23
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
31.
Janu
s Pa
nnon
ius
epig
ram
mái
Tk.
76–
77. o
.
A h
elye
s és
jól f
orm
ált
besz
éd, a
kie
jtési
ké-
pess
ég fe
jlesz
tése
a
lírai
mûv
ek o
lvas
ása
sorá
n.A
kif
ejez
õ ké
pess
égfe
jlesz
tése
a m
emor
i-te
r han
gozt
atás
a so
rán.
A fe
ldol
gozo
tt m
ûvek
hez
kötõ
dõ k
ifej
ezés
mó-
dok
jelle
mzõ
inek
meg
neve
zése
. Szé
piro
dalm
isz
öveg
ek le
hets
éges
jele
ntés
eine
k cs
opor
tos,
egyé
ni, i
rány
ított
és ö
nálló
meg
ism
erés
e,a
meg
érté
s gy
akor
lása
.
Mem
orite
r: P
annó
nia
dics
éret
e.K
iegé
szítõ
any
ag:
Bal
assi
Bál
int é
letú
tjaT
k. 7
8–79
. o.,
Bal
assi
Bál
int:
Egy
kat
onaé
nek
Tk.
80–
82. o
.,B
úcsú
ja h
azáj
ától
Mf.
38–
41. o
.
32.
Ara
ny J
ános
éle
tútja
,je
lent
õség
eT
k. 8
3–84
. o.
Ara
ny J
ános
: Sz
ondi
két
apr
ódja
T
k. 8
4–86
. o.
Az
5. é
s 6.
évf
olya
-m
on ta
nult
mûv
ek(p
l. a
Csa
ládi
kör
, a
Told
i) fõ
jelle
gze-
tess
égei
.
Ren
dsze
rezé
s, ö
ssze
-ha
sonl
ítás,
öss
zefü
g-gé
sek
felis
mer
ése.
A m
eglé
võ tu
dás
moz
gósí
tása
, új s
zem
-po
nt s
zeri
nti r
ende
zése
.
Az
eddi
g ta
nult
irod
alm
i ism
eret
ek, m
emor
ite-
rek
felid
ézés
e kü
lönb
özõ
mun
kafo
rmák
ban.
A
z és
zlel
t hiá
nyos
ságo
k pó
tlásá
ra ir
ányu
lógy
akor
lato
k eg
yéni
, pár
os é
s/va
gy c
sopo
rt-
mun
kába
n.
33.
Ara
ny J
ános
:Sz
ondi
két
apr
ódja
T
k. 8
4–86
. o.
A lí
rai s
zerk
ezet
, a
mûf
aji s
aját
ossá
-go
k, a
ver
sfor
mák
válto
zata
i. A
lapi
smer
etek
a fe
-je
zetb
en o
lvas
ható
alko
táso
k m
ûfaj
i és
nye
lvi s
aját
ossá
-ga
iról
.
A m
ûele
mzé
si k
épes
-sé
g fe
jlesz
tése
tört
é-ne
lmi t
émáj
ú m
ûvek
elem
zése
sor
án.
A s
zöve
gben
ki n
em fe
jtett
tart
alm
ak m
egér
té-
séne
k gy
akor
lása
dif
fere
nciá
lt m
unká
val,
ism
er-
kedé
s a
szöv
egér
tési
tech
niká
kkal
.E
lõze
tes
gyûj
tõm
unka
a m
û tö
rtén
eti k
orár
ól.
A m
ai k
özny
elvt
õl e
ltérõ
sza
vak
meg
ism
erés
ére
szót
árak
kés
zíté
se.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:A
füle
mil
e T
k. 1
17–1
19. o
.,L
etés
zem
a la
ntot
Mf.
45–
47. o
.
34.
Félé
vi s
zöve
gért
ésA
fela
datla
p az
Irod
alom
fela
dat-
lapo
kban
talá
lhat
ó.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 23
24
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
35.
Jóka
i Mór
éle
tútja
Tk.
87–
88. o
.N
egyv
en é
vvi
sszh
angj
aT
k. 8
9–90
. o.
Kép
essé
g sz
öveg
ekka
pcso
latá
nak
éskü
lönb
ségé
nek
felis
mer
ésér
e.
A je
gyze
telé
s és
a v
ázla
tkés
zíté
s gy
akor
lása
.A
gon
dola
ti eg
ység
ek b
elsõ
sze
rkez
etén
ekvi
zsgá
lata
.G
ondo
latté
rkép
kés
zíté
se.
Szöv
egal
kotá
si g
yako
rlat
ok.
Ajá
nlat
os J
ókai
írás
átel
õzet
es o
lvas
ásra
fela
dni.
36.
Jóka
i Mór
: A
kõs
zívû
em
ber
fiai
A re
gény
mûf
aja
A tö
rtén
elm
i kor
A re
gény
foga
lmá-
nak
bõví
tése
.
A re
gény
kor
a.
Hat
ékon
y, ö
nálló
tanu
-lá
s a
szót
árak
, a le
xi-
kono
k, a
z in
tern
etke
resõ
prog
ram
jain
akfe
lhas
znál
ásáv
al.
A d
igitá
lis k
ompe
ten-
cia
fejle
szté
se.
A re
gény
öná
lló e
lolv
asás
a el
õtt m
egfi
gyel
ési
szem
pont
ok, f
elad
atok
adá
sa. J
egyz
etek
kész
ítése
cso
port
ban
vagy
egy
énile
g.A
regé
ny m
ûfaj
i saj
átos
sága
inak
felf
edez
ése,
meg
neve
zése
.A
tört
énel
mi r
egén
y is
mer
tetõ
jegy
eine
k fe
lis-
mer
ése.
A
mû
feld
olgo
zása
taná
ri ir
ányí
táss
al.
Mûr
észl
etek
felo
lvas
ása.
Öná
lló is
mer
etsz
erzé
s, e
lõze
tes
kuta
tóm
unka
a
regé
ny k
orár
ól.
Ajá
nlat
os a
tk. é
s a
mf.
fela
data
it m
áraz
olv
asás
sor
ánel
õzet
es fe
lada
tkén
tfe
ladn
i.
37–
38.
A re
gény
cse
lekm
é-ny
e és
sze
rkez
ete
A re
gény
cse
lekm
é-ny
e és
sze
rkez
ete.
Az
olva
sotta
k re
prod
ukál
ásán
akm
ódja
i.H
elyz
etek
, kal
an-
dok,
kon
flik
tuso
k.
A d
ram
atik
us
feld
olgo
zás
lehe
tõ-
sége
i.
A s
zóki
ncs,
a k
ifej
ezõ-
képe
sség
fejle
szté
se
az o
lvas
ott s
zöve
gben
talá
lhat
ó ki
feje
zése
kfe
lhas
znál
ásáv
al.
A k
ifej
ezõ-
képe
sség
fejle
szté
se.
A re
gény
cse
lekm
ényé
nek
és s
zerk
ezet
ének
,va
lam
int
mot
ívum
aina
k, a
zok
szer
epén
ekm
egfi
gyel
ése
válto
zato
s m
unka
form
ákba
n.Ö
nálló
ism
eret
szer
zés,
elõ
zete
s gy
ûjtõ
mun
ka
a re
gény
tört
énel
mi v
onat
kozá
sú e
sem
énye
irõl
.
Lén
yegk
iem
elés
, váz
latk
észí
tés.
A re
gény
dra
mat
ikus
feld
olgo
zása
: pél
dául
egés
z cs
opor
tos
impr
oviz
áció
Bud
a vá
rána
kbe
véte
lérõ
l.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 24
25
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
39–
40.
A h
elyz
et, h
elys
zín,
a
szer
eplõ
k, a
cse
-le
kmén
yele
mek
is
mer
ete,
az
idõ-
és
esem
énys
zerk
ezet
köve
tése
Hel
yzet
ek, k
alan
-do
k, k
onfl
iktu
sok.
A re
gény
hel
yszí
nei.
Az
idõ
és a
tér
moz
zana
tai.
Szer
eplõ
k, je
llem
-zé
sek,
sor
sok.
Érz
elm
ek, m
agat
ar-
táso
k, je
llem
ek,
kapc
sola
tok,
indí
-té
kok
bem
utat
ása
azol
vaso
tt m
ûvek
ben.
A s
zöve
gért
õ ké
pess
ég,
a m
egfe
lelõ
hat
ékon
y-sá
gú m
ûvel
etvé
gzés
,va
lam
int a
sze
rzet
tin
form
áció
felh
asz-
nálá
sa k
épes
ségé
nek
fejle
szté
se.
A k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se, a
meg
fele
lõsz
óhas
znál
at e
rõsí
tése
.
A s
zöve
gért
õ és
szö
-ve
galk
otó
képe
sség
fejle
szté
se.
A s
zoci
ális
kom
pete
n-ci
a fe
jlesz
tése
más
okvé
lem
ényé
nek
meg
-ha
llgat
ása,
sze
mbe
sí-
tése
sor
án.
Az
idõn
ek, a
hel
yszí
nekn
ek, a
sze
repl
õk v
isel
-ke
désé
nek
a m
egfi
gyel
ése.
A ta
nári
java
slat
és
a ta
nuló
k pá
rvál
aszt
ása
alap
ján
szer
vezõ
dõpá
roso
k eg
y-eg
y el
õbbi
sze
mpo
nt b
emut
atás
ára
kész
ülne
k fe
l. A
fõsz
erep
lõk
élet
útjá
nak
nyom
on k
övet
ése
(pl.:
köz
ösen
kés
zíte
tt él
etút
térk
ép k
észí
tése
).A
z él
etut
ak ö
ssze
kapc
soló
dása
. A
sze
repl
õk –
tört
énel
mi s
zem
élye
k és
köl
tött
alak
ok –
meg
külö
nböz
teté
se.
A m
ellé
ksze
repl
õk fõ
hõsö
khöz
fûzõ
dõ v
iszo
-ny
ának
meg
ítélé
se. V
élem
énya
lkot
ás a
sze
rep-
lõk
jelle
mér
õl, c
sele
kede
tekr
õl, h
elyz
etek
rõl,
mag
atar
tásr
ól.
Gya
korl
atok
a je
llem
zési
eljá
ráso
kra,
(pl.:
bel
e-ké
pzel
éses
mód
szer
rel,
Ki v
agyo
k én
?fo
rmá-
ban)
.A
sze
repl
õk tu
lajd
onsá
gain
ak é
rték
elés
e.
Az
érze
lmek
kif
ejez
ésén
ek m
egfi
gyel
ése.
L
ehet
õség
sze
rint
a re
gény
bõl k
észü
lt fi
lmm
egte
kint
ése.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 25
26
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
41.
Öss
zefo
glal
ásT
k. 1
26. o
.A
rend
szer
ezõ,
öss
ze-
haso
nlító
és
elem
zõké
pess
ég fe
jlesz
tése
.
A s
zöve
galk
otás
iké
pess
ég fe
jlesz
tése
elbe
szél
és é
s le
írás
kész
ítése
sor
án.
A fe
jeze
tben
meg
ism
ert m
ûvek
, iro
dalm
i ism
e-re
tek,
a m
emor
itere
k fe
lidéz
ése
külö
nböz
õm
unka
form
ákba
n.
Az
olva
sott
mûv
ek k
ifej
ezés
mód
beli,
mûf
aji
és v
erse
lési
jelle
mzõ
inek
a m
egfi
gyel
ése,
öss
ze-
gyûj
tése
, a k
oráb
bi is
mer
etek
fele
leve
níté
se.
Szöv
egal
kotá
si g
yako
rlat
ok, (
pl.:
szöv
egek
mon
data
inak
idõr
endi
sor
rend
be á
llítá
sa, l
eírá
sbõ
víté
se m
ellé
knev
ekke
l.A
z és
zlel
t hiá
nyos
ságo
k pó
tlásá
ra ir
ányu
lógy
akor
láso
k eg
yéni
, pár
os é
s/va
gy c
sopo
rt-
mun
kába
n.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:Z
ríny
i Mik
lós:
Az
törö
k áf
ium
ell
en
való
orv
ossá
g…T
k. 1
15–1
16. o
.T
hea
Bec
kman
n:K
eres
ztes
had
jára
tfa
rmer
ben
Tk.
120
–125
. o.
Ajá
nlot
t tev
éken
ysé-
gek
a té
mak
ör p
roje
kt-
jell
egû
bõví
tésé
hez:
Tö
rtén
elm
i ese
mé-
nyek
meg
jele
níté
se
a 20
. szá
zad
utol
sóév
tized
eine
k lír
ájáb
anés
epi
kájá
ban.
42.
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fela
datla
p az
Irod
alom
fela
dat-
lapo
kban
talá
lhat
ó.
43–
44.
II. i
roda
lmi
dolg
ozat
írás
aE
lbes
zélé
s ír
ása
jelle
mzé
ssel
Nye
lvta
ni, h
elye
sírá
si,
nyel
vhel
yess
égi
ism
eret
ek a
lkal
maz
ása
a fo
galm
azás
okba
n,ír
ásbe
li sz
öveg
ekbe
n.
Elb
eszé
lés
és je
llem
zés
vagy
leír
ás a
lkot
ása
külö
nböz
õ né
zõpo
ntbó
l. A
jánl
ott t
éma:
Jók
aiM
ór: A
kõs
zívû
em
ber
fiaic
ímû
regé
nye.
Javí
tás
nyel
vtan
órán
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 26
27
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
45.
MIK
SZÁ
TH
KÁ
LM
ÁN
, AM
AG
YAR
PR
ÓZ
AM
EG
ÚJÍ
TÓJA
Mik
szát
h K
álm
ánél
etút
jaT
k. 1
28–1
30. o
.
A h
ango
s ol
vasá
siké
pess
ég fe
jlesz
tése
az
éle
traj
z ré
szei
nek
felo
lvas
ása
sorá
n.
A h
ango
s ol
vasá
s gy
akor
lása
kül
önfé
le o
lvas
ási
fajtá
kban
.K
iegé
szítõ
any
ag:
Egy
kis
kité
rõ: a
zan
ekdo
taT
k. 1
30–1
31. o
.
46–
47.
Mik
szát
h ír
óim
unká
sság
a
A n
éhai
bár
ány
Tk.
131
–137
. o.
Ala
pism
eret
ek
a no
vella
mûf
aji
sajá
toss
ágai
ról.
A n
ovel
la s
zerk
ezet
ije
llem
zõi.
Kép
essé
g az
irod
alm
ial
kotá
s m
ûfaj
i saj
átos
-sá
gain
ak a
felis
mer
é-sé
re.
A m
ûele
mzé
s ké
pes-
ségé
nek
fejle
szté
sepr
ózai
mûv
ek o
lvas
ása
sorá
n.
Mûf
aji m
egha
táro
záso
k ké
szíté
se ta
nári
irán
yí-
táss
al v
ázla
tírás
sor
án. A
tapa
szta
ltak
meg
be-
szél
ése,
ele
mzé
se.
A n
ovel
la s
zerk
ezet
i váz
latá
nak
elké
szíté
se.
Ajá
nlot
t tev
éken
ysé-
gek
a té
mak
ör p
roje
kt-
jell
egû
bõví
tésé
hez:
Ír
junk
, gyû
jtsün
kan
ekdo
tát!
48.
A p
énzü
gym
inis
zter
regg
elije
Tk.
138
–140
. o.
A k
orlá
tfaT
k. 1
41–1
42. o
.
A k
arco
lat.
A h
ango
s ol
vasá
si
képe
sség
fejle
szté
se
a pá
rbes
zéde
s és
elb
e-sz
élõ
rész
ek fe
lolv
asá-
sa s
orán
.A
mûe
lem
zés
képe
s-sé
géne
k fe
jlesz
tése
próz
ai m
ûvek
olv
asás
aso
rán.
Az
irón
ia fo
rrás
ának
meg
mag
yará
zása
, a tö
rtén
etta
nuls
ágán
ak m
egfo
galm
azás
a.A
z ep
ikus
mûv
ek e
lem
zésé
nek
elm
élyí
tése
a
mf.
-ben
meg
adot
t sze
mpo
ntso
r ala
pján
.A
mûv
ek k
özös
és
önál
ló o
lvas
ása,
ért
elm
ezés
e,kö
zös
meg
besz
élés
e.
Javí
tás
nyel
vtan
órán
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 27
28
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
50–
51.
Cse
lekm
ény
éssz
erke
zet
A c
sele
kmén
y,
a sz
erke
zet,
a cs
e-le
kmén
yele
mek
is
mer
ete,
az
ese-
mén
ysze
rkez
etkö
veté
se.
Szöv
egek
ese
mén
y-sz
erke
zeté
nek
érzé
ke-
lése
és
érte
lmez
ése.
Az
össz
ehas
onlít
óké
pess
ég fe
jlesz
tése
a
regé
ny é
s an
nak
feld
olgo
zásá
nak
össz
evet
ése
sorá
n.
A c
sele
kmén
yele
mek
felis
mer
ésér
e, a
z es
e-m
énys
zerk
ezet
köv
etés
ére
irán
yuló
gya
korl
atok
egyé
ni, p
áros
és/
vagy
cso
port
mun
kába
n.
A re
gény
bõl k
észü
lt fi
lm, v
agy
abbó
l rés
zlet
ekm
egte
kint
ése.
A re
gény
és
a fi
lm ö
ssze
haso
nlí-
tása
a k
ifej
ezõe
szkö
zök,
a b
efog
adói
élm
ény
és a
jele
ntés
sze
mpo
ntjá
ból.
Vál
ogat
ás a
tk. 1
43.
és 1
45–1
46. o
. és
a m
f. 4
5–47
. o.
fela
data
iból
.
52.
Szer
eplõ
k és
jelle
mek
Szer
eplõ
k, je
llem
ek.
A s
zöve
gért
õ és
szö
-ve
galk
otó
képe
sség
fejle
szté
se je
llem
zés
sorá
n.
A s
zoci
ális
kom
pete
n-ci
a fe
jlesz
tése
más
okvé
lem
ényé
nek
meg
-ha
llgat
ása,
sze
mbe
-sí
tése
sor
án.
Kre
atív
gya
korl
atok
(pl.
szer
eplõ
jelle
mzé
seeg
y m
ásik
sze
repl
õ sz
empo
ntjá
ból,
egy
szer
eplõ
felté
tele
zhet
õ go
ndol
atai
nak
meg
foga
lmaz
ása
stb.
).
Illu
sztr
áció
kés
zíté
se a
sze
repl
õkrõ
l.V
élem
énya
lkot
ás a
sze
repl
õk je
llem
érõl
,cs
elek
edet
ekrõ
l, he
lyze
tekr
õl, m
agat
artá
sról
. G
yako
rlat
ok a
jelle
mzé
si e
ljárá
sokr
a.
49.
Szen
t Pét
er e
sern
yõje
Tk.
142
–149
. o.
A re
gény
szü
leté
seA
regé
ny id
eje
éste
re
A re
gény
tér-
és
idõs
zerk
ezet
ének
köve
tése
.
A té
r- é
s id
õsze
rkez
etér
zéke
lése
és
érte
lme-
zése
. A
tanu
lási
kép
essé
gfe
jlesz
tése
.A
szö
vegé
rtés
és
a sz
öveg
alko
tási
kész
ség
fejle
szté
se.
A h
elys
zín
felis
mer
ése,
az
idõ-
sze
rkez
et k
övet
ése
taná
ri ir
ányí
táss
al, k
oope
ratív
tevé
keny
ségf
orm
á-ba
n és
öná
llóan
. Az
elvé
gzet
t mun
káró
l bes
zá-
mol
ók k
észí
tése
.G
yako
rlat
ok a
z ol
vasm
ányé
lmén
yek
rövi
dm
egfo
galm
azás
ára
külö
nfél
e, s
zóbe
li és
írás
osm
ûfaj
okba
n.
Ajá
nlat
os a
tk. é
s a
mf.
fela
data
it m
áraz
olv
asás
sor
ánel
õzet
es fe
lada
tkén
tfe
ladn
i.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 28
29
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
54.
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fela
datla
p az
Irod
alom
fela
dat-
lapo
kban
talá
lhat
ó.
55.
A S
ZE
RE
LE
MM
INT
IHL
ET
FO
RR
ÁS
A lí
ra e
gyik
alap
form
ája:
a d
alD
alok
a s
zere
lem
rõl
Tk.
154
–155
. o.
A d
al m
ûfaj
ije
llem
zõi.
A lí
rai m
ûvek
ele
mzé
-si
, ért
elm
ezés
i kép
es-
ségé
nek
fejle
szté
se.
Ren
dsze
rezé
s, ö
ssze
-ha
sonl
ítás,
öss
zefü
g-gé
sek
meg
álla
pítá
sapl
. az
irod
alm
i tém
ákfe
lism
erés
e so
rán.
A m
ûfaj
i saj
átos
ságo
k m
egfi
gyel
ése.
M
ûfaj
i meg
hatá
rozá
sok
kész
ítése
.G
yako
rlat
ok a
tém
a, a
mot
ívum
ok fe
lism
erés
ére.
A lí
rai m
ûnem
edd
ig ta
nult
sajá
toss
ágai
nak
össz
egzé
se p
l. ko
oper
atív
mun
kafo
rmáb
an.
A lí
rai m
û té
máj
ának
és
hang
ulat
ának
, han
g-ne
mén
ek fe
lism
erés
e, a
mûv
ekhe
z ka
pcso
lódó
fela
dato
k m
egol
dása
öná
lló é
s cs
opor
tos
mun
kába
n.
53.
Öss
zefo
glal
ásT
k. 1
50–1
52. o
.A
rend
szer
ezõ,
öss
ze-
haso
nlító
és
elem
zõké
pess
ég fe
jlesz
tése
.
A fe
jeze
tben
meg
ism
ert m
ûvek
, iro
dalm
i ism
e-re
tek,
felid
ézés
e kü
lönb
özõ
mun
kafo
rmák
ban
a ta
nkön
yv é
s a
mun
kafü
zet f
elad
atai
segí
tség
ével
.A
z és
zlel
t hiá
nyos
ságo
k pó
tlásá
ra ir
ányu
lógy
akor
lato
k el
végz
ése.
56.
Dal
ok a
sze
rele
mrõ
lT
k. 1
55–1
57. o
.Sz
erel
mi d
alok
, vi
rágé
neke
k.A
mûe
lem
zés
képe
s-sé
géne
k fe
jlesz
tése
lírai
alk
otás
okol
vasá
sáva
l.
Az
olva
sott
mûv
ek le
gfon
tosa
bb m
ûfaj
i ism
ér-
vein
ek ö
ssze
gyûj
tése
cso
port
mun
kába
n, a
ko-
rább
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
. A
ver
sek
elem
zésé
hez
aján
ljuk
szám
ítógé
pes
prog
ram
seg
ítség
ével
szí
ndia
gram
ok k
észí
tésé
t,ill
uszt
ráci
ók ra
jzol
ását
.A
szö
vege
khez
kap
csol
ódó
vizu
ális
ele
mek
meg
figy
elés
e.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:So
pron
i vir
ágén
ekT
k. 1
56. o
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 29
30
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
58.
Cso
kona
i Vité
zM
ihál
y:
A R
emén
yhez
Tk.
161
–162
. o.
Az
alle
góri
a.A
kif
ejez
õ ké
pess
égfe
jlesz
tése
a ré
gies
nyel
veze
tû v
erse
ksz
öveg
hû to
lmác
solá
-sá
val.
A k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se a
mem
orite
rha
ngoz
tatá
sa s
orán
.
A m
û le
gfon
tosa
bb m
ûfaj
i ism
érve
inek
öss
ze-
gyûj
tése
cso
port
mun
kába
n, a
kor
ábbi
ism
eret
ekfe
lele
vení
tése
.
A m
emor
iter t
anul
ása,
ritm
ikus
han
gozt
atás
a.
Mem
orite
r.
57.
Mûd
alok
Bal
assi
Bál
int:
Hog
y Jú
liára
talá
la,
így
kösz
öne
neki
T
k. 1
58–1
59. o
.
Kül
önfé
le m
ûfaj
úlír
ai a
lkot
ások
, a
lírai
sze
rkez
et,
a m
ûfaj
i saj
átos
sá-
gok,
köl
tõi k
ifej
e-zõ
eszk
özök
és
vers
-fo
rmák
vál
toza
tai.
A k
ifej
ezõ
képe
sség
fejle
szté
se a
régi
esny
elve
zetû
ver
sek
szöv
eghû
tolm
ácso
lá-
sáva
l.
Stílu
sala
kzat
ok, s
zóké
pek
felis
mer
ése,
ille
tve
a ko
rább
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
.V
erse
lési
gya
korl
atok
.A
mem
orite
r tan
ulás
a, ri
tmik
us h
ango
ztat
ása.
Mem
orite
r.K
iegé
szítõ
any
ag:
Cso
kona
i Vité
zM
ihál
y: T
artó
zkod
óké
rele
mT
k. 1
59–1
60. o
.
59.
Vör
ösm
arty
Mih
ály:
Ábr
ánd
Tk.
163
. o.
A s
zóki
ncs
bõví
tése
,ár
nyal
ása,
a k
ifej
ezõ-
képe
sség
fejle
szté
se
az o
lvas
ott s
zöve
gben
talá
lhat
ó új
kif
ejez
ések
felh
aszn
álás
ával
.
Stílu
sala
kzat
ok, s
zóké
pek
felis
mer
ése,
ille
tve
a ko
rább
i ism
eret
ek fe
lele
vení
tése
.K
iegé
szítõ
any
ag:
Józs
ef A
ttila
: Fló
raT
k. 1
64–1
65. o
.
60.
Egy
kis
kité
rõ:
a ri
tmus
és
a rí
m-
fajtá
kT
k. 1
68–1
69. o
.
A m
eglé
võ tu
dás
moz
-gó
sítá
sa, ú
j sze
mpo
ntsz
erin
ti re
ndez
ése.
Az
önál
ló é
s cs
opor
tos
ism
eret
szer
zés
haté
-ko
nysá
gána
k m
egta
-pa
szta
lása
.
A k
oráb
ban
tanu
lt ve
rsta
ni is
mer
etek
felid
ézés
epl
. ötle
tbör
ze s
egíts
égév
el.
A ta
nult
mûf
ajok
saj
átos
sága
inak
felf
edez
ése.
Taná
ri m
agya
ráza
t utá
n kü
lönb
özõ
népd
alok
,m
ûköl
tész
eti a
lkot
ások
ritm
usán
ak fe
lism
erés
eeg
yéni
és
csop
orto
s fo
rmáb
an.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 30
31
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
62.
Tém
azár
ó do
lgoz
atA
fela
datla
p az
Irod
alom
fela
dat-
lapo
kban
talá
lhat
ó.
63–
64.
A D
RÁ
MA
ÉS
A S
ZÍN
JÁT
ÉK
Múl
tba-
nézõ
A d
rám
aT
k. 1
72–1
77. o
.
A d
rám
a m
ûnem
e.A
jánl
ott t
evék
enys
é-ge
k a
tém
akör
pro
-je
ktje
lleg
û bõ
víté
sé-
hez:
A
szí
nház
vál
tozá
sai.
Egy
kiv
álas
ztot
tje
lene
t tel
jes
feld
ol-
gozá
sa, e
lõad
ása.
Dís
zlet
ek, j
elm
ezek
elké
szíté
se.
61.
Öss
zefo
glal
ásT
k. 1
70. o
.R
ends
zere
zés,
öss
ze-
haso
nlítá
s, ö
ssze
füg-
gése
k m
egál
lapí
tása
.
A fe
jeze
tben
meg
ism
ert m
ûvek
, iro
dalm
i ism
e-re
tek
felid
ézés
e kü
lönb
özõ
mun
kafo
rmák
ban.
A
z és
zlel
t hiá
nyos
ságo
k pó
tlásá
ra ir
ányu
lógy
akor
láso
k eg
yéni
, pár
os é
s/va
gy c
sopo
rt-
mun
kába
n.
Ajá
nlot
t tev
éken
ysé-
gek
a té
mak
ör p
ro-
jekt
jell
egû
bõví
tésé
-he
z:A
sze
rele
m m
int
ihle
tfor
rás
a 20
. szá
-za
d lír
ai a
lkot
ásai
-ba
n. A
Kuc
kó d
al-
szöv
egei
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 31
32
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
67.
MIN
DA
NN
YIU
NK
OT
TH
ON
A:
A F
ÖL
DA
meg
ism
erés
titk
ai,
a fe
lfed
ezés
cso
dái
Az
óceá
nok
vánd
orai
Tk.
184
–185
. o.
A m
agya
rázó
és
do-
kum
entu
m je
llegû
szöv
egek
jelle
mzõ
i.A
z is
mer
ette
rjes
ztõ
irod
alom
jelle
mzõ
i.
Szöv
egek
tér-
és
idõ-
szer
keze
téne
k ér
zéke
-lé
se é
s ér
telm
ezés
e.
A tá
jéko
zódá
si k
épes
-sé
g fe
jlesz
tése
.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:R
észl
et K
olum
busz
hajó
napl
ójáb
ólT
k. 1
85–1
88. o
.
A ta
rtal
mat
jól k
özve
títõ
hang
os o
lvas
ás g
ya-
korl
ása.
Fi
lmré
szle
tek
meg
teki
ntés
e a
tém
ához
kap
cso-
lódó
an, a
szö
vege
k és
a fi
lm ö
ssze
veté
se.
65–
66.
A k
oméd
iaM
oliè
re: A
fösv
ény
Tk.
177
–181
. o.
A k
omik
um,
a hu
mor
, a p
aród
iata
rtal
mi é
s ny
elvi
eszk
özei
.
A m
ûele
mzé
s ké
pes-
ségé
nek
fejle
szté
sedr
ámai
mû,
mûr
észl
etfe
ldol
gozá
sáva
l.
A s
zöve
gért
õ ké
pess
égki
terj
eszt
ése
a vi
zuál
isin
form
áció
kra.
A k
oméd
ia m
ûfaj
i jel
lem
zõin
ek m
egfi
gyel
ése,
tábl
ázat
ba fo
glal
ása.
A
feld
olgo
zand
ó m
û cs
elek
mén
yéne
k, s
zerk
e-ze
téne
k vi
zsgá
lata
taná
ri ir
ányí
táss
al.
Jelle
m- é
s he
lyze
tkom
ikum
ok fe
lfed
ezés
e a
vígj
áték
ban
csop
ortm
unká
val.
A s
zem
lélte
tésh
ez c
élsz
erû
felh
aszn
álni
film
rész
lete
ket,
szín
házi
elõ
adás
ok ré
szle
teit
vagy
az
elek
tron
ikus
kön
yvtá
rak
anya
gát i
s.K
iscs
opor
tos
és p
áros
jele
neta
lkot
ások
, am
e-ly
ekbe
n al
kalm
azni
kel
l moz
gáse
lem
eket
,ha
ngha
táso
kat (
pl.:
taps
ot, d
obog
ást,
kopo
gást
).D
íszl
et- é
s je
lmez
terv
ek k
észí
tése
.
Kie
gész
ítõ a
nyag
:A
ma
szín
háza
Tk.
181
–182
. o.
Szób
eli s
zám
onké
rést
java
slun
k a
feje
zet
feld
olgo
zása
sor
án.
68.
Vad
ászo
k,
felf
edez
õkTe
leki
Sám
uel
kele
t-af
rika
ife
lfed
ezõú
tjaT
k. 1
89–1
92. o
.
A g
ondo
lkod
ási m
ûve-
lete
k, a
z ok
-oko
zati
össz
efüg
gése
k fe
l-is
mer
ése,
a k
övet
kez-
teté
sek
levo
nása
.
A s
zöve
g m
onda
tain
ak s
orre
ndbe
állí
tása
, újr
a-re
ndez
ése,
hib
ás m
onda
tok
felis
mer
ése
ésja
vítá
sa, k
iegé
szíté
s, ú
jraí
rás.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 32
33
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
69.
Mag
yar u
tazó
„a
z ór
iásk
ígyó
kfö
ldjé
n”M
olná
r Gáb
or: A
zór
iásk
ígyó
k fö
ldjé
nT
k. 1
93–1
96. o
.
Az
össz
ehas
onlít
ó ké
-pe
sség
fejle
szté
se a
zel
térõ
kul
túrá
k m
egis
-m
erés
e so
rán.
A
szo
ciál
is k
ompe
ten-
cia
fejle
szté
se, t
ole-
ranc
ia é
s tis
ztel
et m
ásné
pek
kultú
rája
irán
t.
Szót
árak
, lex
ikon
ok h
aszn
álat
a is
mer
etle
nki
feje
zése
k ér
telm
ezés
e so
rán.
A
föld
göm
b, a
térk
ép é
s eg
yéb
kieg
észí
tõk
hasz
nála
ta a
szö
vegé
rtel
mez
és s
orán
.
Szób
eli s
zám
onké
rést
java
slun
k a
feje
zet
feld
olgo
zása
sor
án.
70.
A v
izek
véde
lméb
enJa
cque
s–Y
ves
Cou
stea
u –
Phili
ppe
Dio
le: V
ízi b
ará-
tain
k (R
észl
et)
Tk.
197
–200
. o.
A fe
lelõ
s kö
rnye
zeti
mag
atar
tás
fejle
szté
se.
A g
ondo
lkod
ási m
ûve-
lete
k, a
z ok
-oko
zati
össz
efüg
gése
k fe
lism
e-ré
se, k
övet
kezt
etés
ekle
voná
sa.
Kre
atív
gon
dolk
odás
,dö
ntés
hoza
tal,
prob
lé-
mam
egol
dás,
elõ
re-
látá
s, h
aték
ony
érve
lés
besz
élge
tés
és v
itaso
rán.
Bes
zélg
etés
, vita
az
olva
sott
szöv
eg k
apcs
án.
Öná
lló v
élem
ény,
érv
ek é
s cá
fola
tok
szab
atos
meg
foga
lmaz
ása.
Kut
atóm
unka
, ism
erke
dés
a sz
erzõ
k tö
bbi m
û-vé
vel.
Prez
entá
ciók
kés
zíté
se (e
gyén
i, cs
opor
-to
s) a
dott
konk
rét t
émár
ól (p
l.: a
term
észe
t-vé
dele
m k
apcs
án).
Kie
gész
ítõ a
nyag
:G
eral
d D
urel
l:M
adar
ak, v
adak
,ro
kono
kT
k. 2
01–2
04. o
.
Ajá
nlot
t tev
éken
ysé-
gek
a té
mak
ör p
ro-
jekt
jell
egû
bõví
tésé
-he
z:
Plak
át k
észí
tése
a
körn
yeze
tvéd
elem
font
ossá
gáró
l.Tá
jleír
ó kö
ltem
énye
k,pr
ózar
észl
etek
gyûj
tése
.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 33
34
Óra
Tém
akör
,ta
nany
ag
Fog
alm
ak,
ism
eret
ekK
észs
ég- é
s ké
pess
ég-
fejl
eszt
ési c
élok
A
jánl
ott t
evék
enys
égfo
rmák
,m
ódsz
erta
ni ja
vasl
atok
Meg
jegy
zés
71–
72.
ÉV
VÉ
GI
ISM
ÉT
LÉ
S A
7. é
vfol
yam
onel
sajá
títot
t ism
ere-
tek
rend
szer
ezés
e.A
szö
vegé
rtés
és
a sz
öveg
alko
tás
gyak
orlá
sa.
Ren
dsze
rezé
s, ö
ssze
-fo
glal
ás.
A n
yelv
hasz
nála
ti,sz
öveg
alko
tási
,sz
öveg
érté
si k
épes
ség
fejle
szté
se.
A s
zele
ktál
ó ké
pess
égfe
jlesz
tése
.
A ta
nult
ism
eret
ek a
lkal
maz
ása
az é
v vé
giös
szef
ogla
ló fe
lada
tokb
an.
A ta
pasz
talt
hián
yoss
ágok
pót
lásá
ra ir
ányu
lógy
akor
láso
k.
73.
Év
végi
felm
érés
A fe
lada
tlap
azIr
odal
om fe
lada
t-la
pokb
an ta
lálh
ató.
74.
Év
végi
szö
vegé
rtés
A fe
lada
tlap
azIr
odal
om fe
lada
t-la
pokb
an ta
lálh
ató.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 34
35
MEGOLDÓKULCSOK
Év eleji szövegértés
Gyurkovics Tibor: Üveggolyó
Volt egy üveggolyóm. Nagyon szerettem, apám hozta be a kórházba, mikor kinn feküdtem Újpesten,vakbélgyanúsan. Hogy lehet egy vakbélre gyanakodni, nem tudom. Borogattak stb. Nem mondom.Egyedül egy kórházban. Mármint hogy senki a családból. Mert a család az család. Verekszünk, marjukegymást, fõleg Trudival, akkor is. A család…
Azzal a golyóval aludtam, üveggolyó volt. Benne csík, piros kacskaringó. Megtörte a napot, ahogy afehér lepedõre tettem, szikrázva dobta szét a fényt. Ha hunyorítottam, még több napot láttam benne.Napgolyó volt, piros csíkkal.
Többszínû golyóstollért cseréltem el. Kellett nekem a golyóstoll, gondolható. Nem bírtam a golyós-toll nélkül élni tovább. Eleinte, mikor Sári fölajánlotta a cserét, vergõdtem. Magasan alszom, emeleteságyon, ott teljesen egyedül van az ember, fönn a plafonnal. Szorítottam a napgolyót, egészen nedves lett.De szemem elõtt ugrált a sötétségen át csillogó golyóstoll, ezüst tokban elbújtatva négy szín. Fekete, pi-ros, kék, zöld. Ennyi szín. Egyetlen tokban. Torkomban éreztem a vágyakozást a Sári tolla után. Csakforgolódtam az ágyban. Minden oldalon más színnel fogok írni a titokfüzetembe. Lehetetlen golyóstollnélkül élni.
Persze egyszerre akartam használni a színeket. S azt nem lehet. Elhajlik benne a betét. Szétszedtem aragyogó, ezüst tollat. Meredtek a mûanyag betétek, kibelezve. Két részben maradt a toll. Sajnáltam.Apám nagy keservesen, fejcsóválva megjavította. Aztán csak néztem a tollat. Óvatosan bántam vele, szí-nezgettem. Aztán magányos lett a toll. Az asztalon hevert, s ahogy ránéztem, nem tartozott hozzám. Vé-ge volt.
A sárga noteszt kaptam érte. Juli sokáig sajnálta a sárga noteszt. Olyan volt a papírja, mint a metszettvaj. Puha, finom. A toll benne lágyan haladt. Juli megengedte, hogy rajzoljak bele, kendermagos csirkétrajzoltam, jól sikerült. A vonalak lebegtek. Enyém lett a sárga notesz. Eleinte csak tartottam a fiókban.Porosodott. Hiába õrzöm – gondoltam –, használni kell. Két nõt rajzoltam bele, egy ismeretlen arcélet (aNagy Mûvészeti Könyvünkben egy Piombo nevû ember festménye után) és persze, madarakat. Kis ma-darat, nagy madarat, feketét, barnát. Jó lenne most a toll, gondoltam. Azzal lehetne igazán belerajzolniebbe a noteszba. De hát mindent egyszerre nem lehet. Aztán észrevettem, hogy a sárga notesz lapjai any-nyira finomak, hogy a rajz vonalai átütnek a másik lapra is. Behálózzák még a harmadik, negyedik lapotis, összekaristolják. Nem lehetett használni. Csak tartani a fiókban.
Egy kis televízióért adtam oda. Egy gyufaskatulya nagyságú dobozba kellett belenézni egy csöpp lyu-kon. Csodás volt. Idegen tájak. Nagy, fehér kerítéses kastély volt az egyik képen, a másikon egy vékonytorony ívelt fölfelé, a harmadik kép kissé elmosódottan egy csonka tornyú templomot mutatott, melyenördögfejek voltak. Tetszett. Úgy éreztem, enyém a világ. Ritkán néztem bele a lyukba. Trudinak is csakkétszer engedtem naponta. Az iskolában tízórai után, meg itthon egyszer a fürdõszobában, mosakodáselõtt. A tájak, apám azt mondta, francia tájak. De hát nem lehet mindig tájat nézni. Ezt a három tájat.Trudi már egyszer sem akarta látni, én is alig kukkantottam bele.
Nagy sokára láttam meg Évánál az üveggolyót. Hogy került hozzá, nem is az én osztályomba járt, eggyel följebb. A folyosón találkoztunk. Láttam, a köpenye zsebébe akkor tette be a golyót.
– Nem adod nekem a golyót?– Csak nem képzeled! Most cseréltem egy térképért. Egész Magyarország rajta volt meg a Pilis.Évának fölajánlottam a televíziót. Fintorgott.– Mindig ugyanaz a kép. Mit adnál még?
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 35
36
– Mindent. Amit akarsz.Éva sokat kért. Szereztem neki egy mentõautót az öcsémtõl, igaz, egyik kereke hiányzott. Piros puha
radírt. Szivartokot, fémbõl. Azt hiszem, Éva kifosztott. Rájött, hogy mindent megadnék a golyóért. És énmindent megadtam érte.
1. Igazak vagy hamisak az állítások? Jelöld I vagy H betûvel!
A történetet az apa elõadásában ismerjük meg, aki elsõ személyben szól hozzánk. HA kisfiú elmondása szerint mindent megadott volna, hogy visszaszerezze az üveggolyóját. IJuli sokat kért az üveggolyóért, szinte kifosztotta a fiút. HA fiú az osztályteremben pillantotta meg ismét az üveggolyót. H
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 4 pont
2. Húzd alá a szövegben, miért nevezte el a kisfiú az üveggolyót napgolyónak!Az aláhúzás 2 pontot ér
3. Magyarázd meg, miért lehetett annyira fontos a fiú számára az üveggolyó! A szikrázó napgolyó látványával betelt a fiú, új, csodálatos világ tárulhatott fel elõtte.
Sokféle válasz elfogadható, a felelet 2 pontot ér
4. Kövesd végig, mikre cserélte el a fiú a tárgyait! Azt is jegyezd le, kivel cserélt! (Minél részlete-sebb megnevezését add a tárgyaknak!)
Minden jó válasz 1 pontot ér, összesen 15 pont
5. Magyarázd meg, miért cserélgette el a fiú a tárgyakat!Egy idõ után már nem voltak fontosak a számára, felismerte a hibáikat. Mindig új dologra vágyott.
A válasz 2 pontot ér6. Adj más címet a történetnek!
Sokféle megoldás elfogadható, a jó címadás 2 pont
Összesen: 27 pont
1. csere 2. csere 3. csere 4. csere
Mit cserél? üveggolyót több színû sárga noteszt a kis televíziót,golyóstollat mentõautót,
piros puha radírt,fém szivartokot
Mire cserél? több színû sárga noteszra egy kis az üveggolyóra golyóstollra televízióra
Kivel cserél? Sárival Julival nem derül ki Évával
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 36
37
Év eleji felmérés
1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat!elbeszélõ költemény: Versben írt hosszabb vagy rövidebb költõi elbeszélés.ballada: Verses kisepikai mûfaj, amely lírai és drámai elemeket is tartalmaz. A sûrített cselekménya szereplõk párbeszédébõl és az elbeszélõi szövegbõl bontakozik ki. A történet gyakran tragikusanvégzõdik. Elõadásmódja szaggatott, szûkszavú. Szerzõje szerint megkülönböztetünk népballadát ésmûballadát.regény: Nagy terjedelmû mû, egy vagy több hõs életének hosszabb szakaszát fogja át, több szálon fut,fõszereplõk, mellékszereplõk, sok helyszín, hosszú idõtartam jellemzi.(A fogalmak magyarázatai az 5. és 6. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.)
Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér.Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, összesen 9 pont
2. Párosítsd a szerzõt a mûvel, majd nevezd meg az alkotás mûfaját!szerzõ mû mûfaj
Arany János A walesi bárdok balladaFazekas Mihály Lúdas Matyi elbeszélõ költeményGárdonyi Géza Egri csillagok regényCsokonai Vitéz Mihály Zsugori uram jellemkép (zsánerkép)
A szerzõ-mû párosítása 1-1 pont, a mûfaj beírása 1-1 pont, összesen 8 pont
3. Mindegyik sorban van egy-egy kakukktojás. Húzd alá, majd indokold meg a választásodat!a) Mátyás anyja, A walesi bárdok, Válasz Petõfinek, Egy estém otthon
Az Egy estém otthon Petõfi Sándor verse, a többi Arany Jánosé.b) ismétlés, ellentét, metafora, párhuzam
A metafora költõi kifejezõeszköz, a többi nyelvi alakzat.c) elõkészítés, mottó, bonyodalom, megoldás
A mottó rövid idézet, amely fontos gondolatot tartalmaz a mû megértéséhez. A többi az epikusmûvek (elbeszélõ költemény) szerkezeti elemei.
d) Ercsey Julianna, Megyeri Sára, Hrúz Mária, Arany LászlóHrúz Mária Petõfi Sándorhoz kapcsolódik (édesanyja), a többi személy Arany Jánoshoz.
e) Bornemissza Gergely, Dobó István, Cecey Éva, Kasza Palkó, Török BálintKasza Palkó a Kuckó király szereplõje, a többi az Egri csillagok címû regényé.
Az aláhúzás és az indoklás 1-1 pont, összesen 10 pont
4. Melyik szereplõ, mû, épület stb. írhatta a következõ játékos feladványokat? Nevezd meg a megfejtéshez kapcsolódó írót, költõt is!a) Vörösmarty Mihály „az irodalom legszebb díszének nevezett”. A 19. század közepén keletkeztem.
Íróm jutalma nemcsak a pályadíj és az országos elismertség lett, hanem Petõfi barátsága is. Toldi – Arany János
b) A kevés oroszlán hõsiesen harcolt falaim között. A pogányok pedig csúfosan elvonultak. Az egyikbástyám 1922 óta egy író testét õrzi. Egri csillagok – Gárdonyi Géza
c) Rettenetes vitéz lett a fiamból. Nagyon fájlalom, hogy soha nem nõsült meg. Szerettem volna, hasok unoka vesz körül. Biztos vagyok benne, hogy a neve fennmarad örökre. Toldi Lõrincné – Arany János
d) Híres vagyok nagy fösvénységemrõl. Ha ellopják a pénzes ládámat, biztosan árusítani fogom még alevegõt is. Zsugori uram – Csokonai Vitéz Mihály
Minden jó válasz 1-1 pontot ér, összesen 8 pont
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 37
38
5. Kösd össze az idézetet a szóképpel!„Mint komor bikáé, olyan a járása…”
hasonlat„Boglyák hûvösében tíz-tizenkét szolgaHortyog, mintha legjobb rendin menne dolga…”
metafora
„Csaknem összeroppan a rúd vas kezében.”megszemélyesítés
„Nagy kolonc köszönget a kút méla gémén.”Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont
Összesen: 39 pont
Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében – 1.
(A romantika, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály)
1. Húzd alá a romantika jellemzõit!egységes korstílus, meseszerûség, minták követése, fantasztikum, 17. század, eredetiség, csak az irodalomban jelentkezett, a népi kultúra felfedezése jellemzi
Minden aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont
2. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Kölcsey Ferenc életéhez a következõ fogalmak! Debrecen: Itt tanult a Református Kollégiumban.„Jelszavaink valának: haza és haladás…”: A Búcsú az országos rendektõl címû beszédében hang-zott el ez a szállóigévé vált mondata.Kazinczy Ferenc: A nyelvújítás vezére, az irodalmi élet irányítója, Kölcsey elnyerte a megbecsülésétés rokonszenvét. Felelet a Mondolatra: Szemere Pállal együtt adta ki a nyelvújítás védelmében ezt a röpiratot.Szõdemeter: Itt született 1790-ben.
Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont
3. Összekeveredtek a Kölcsey Ferenc mûveihez tartozó fogalmak. Tegyél rendet köztük! Írd a szá-mokat a táblázat megfelelõ helyére!1. 1823; 2.1831; 3. epigramma; 4. csattanó; 5. keretversszak; 6. Régi várban;7. Kölcsey Kálmán; 8. trochaikus lejtés; 9. disztichon; 10. Erkel Ferenc; 11. Törekedjél ismeretekre!;12. útravaló, intelem; 13. Athenaeum
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 13 pont
Huszt 2., 3., 4., 6., 9.
Himnusz 1., 5., 8., 10.
Parainesis 7., 11., 12., 13.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 38
39
4. A megállapítások Vörösmarty Mihály életére, költészetére vonatkoznak. Döntsd el, igazak vagyhamisak! Elszegényedett nemesi családban született 1800-ban. IgazA walesi bárdok és a Mátyás anyja balladák is Vörösmarty alkotásai. HamisElsõ írói sikerét a Zalán futása címû mûvével érte el. IgazRészt vett a Kisfaludy Társaság létrehozásában. IgazLélekben meghasonlottan halt meg 1855-ben. Igaz
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 5 pont
5. Töltsd ki Vörösmarty Mihály Szózatához kapcsolódó táblázat hiányzó részeit!
Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 14 pont
4. Jelöld a rövid és a hosszú szótagokat a következõ versrészletben! Húzd be, és nevezd meg a vers-lábakat is! daktilus spondeus daktilus spondeus daktilus spondeus
– ∪∪∪∪⏐⏐ – – ⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐ – –⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐ – – „Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
daktilus daktilus daktilus daktilus A két csonka versláb alkot egy spondeust.– ∪∪∪∪⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐–⏐⏐⏐⏐ – ∪∪∪∪⏐⏐– ∪∪∪∪⏐⏐– Oszlopi közt lebegõ rémalak inte felém.”
Megjegyzés: Az elsõ sorban a névelõ hosszú szótagnak számít.
Minden jó verssor jelölése 2-2 pont, hibánként ebbõl 0,5 pont vonható le. A verslábak megnevezése 0,5-0,5 pont, a két csonka verslábra való utalás 0,5 pont.
A feladatra 10 pontot javaslok adni.
Összesen: 56 pont
Keletkezés 1836-ban
Mûfaj hazafias óda (közösségi óda)
Szerkezete – 1–2. versszak: A haza iránti rendületlen hûség parancsának gondolatmenete megfogalmazása. (Felhívás a rendületlen hazaszeretetre.)
3–7. versszak: Történelmi tabló, amely a fennmaradásért, a szabadságért vívott küzdelmet mutatja be. (3–5. versszak: a dicsõ múlt képei, 6–7. versszak a biztató jelen, mely a múltnak egyenes folytatása)8–12. versszak: A jövõ esélyeit veszi számba. Kétféle jövõképet tár elénk: áhított jobb kor vagy nemzethalál.13–14.versszak: Újra rendíthetetlen helytállást követel.
Hangnem fennkölt (emelkedett, magasztos)
Stílus romantikus a nyelve, képi világa (klasszicista a szerkesztés)
Verselés idõmértékes
Rímképlet x a x a, félrím
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 39
40
Az új élet nyitánya, a nemzeti irodalom kibontakozása a 19. század elsõ felében – 2.
(Petõfi Sándor)
1. Írd le röviden, hogyan kapcsolódnak Petõfi Sándor életéhez a következõ fogalmak! Segesvár: A segesvári csatában, 1849. július 31-én tûnt el örökre Petõfi.Koltó: 1847-ben itt töltötte a nászutat feleségével, Szendrey Júliával. János vitéz: Petõfi mûve, elbeszélõ költemény, melyet 1844-ben kezdett el írni, és 1845-ben meg isjelent a Pesti Divatlap hasábjain. Arany János: Barátságuk 1847-ben kezdõdött. A magyar irodalom legszebb költõbarátsága volt azövék.Kiskõrös: Itt született 1823-ban, a család egy év múlva már elköltözött innen.
Megjegyzés: minden kérdésre legalább két-két jó információt adjanak a tanulók. Minden jó válasz 2-2 pont, összesen 10 pont
2. Összekeveredtek a Petõfi-versekhez tartozó fogalmak, kifejezések. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére! (Egy szám több helyre is kerülhet.)1. világszabadság, 2. Koltó, 3. refrén, 4. „A magyar név megint szép lesz…”, 5. villám sújtotta fa, 6. „A hõsöket egy közös sírnak adják…”, 7. „Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”, 8. mézeshetek, 9. 1847., 10. 1846., 11. „Ezerszer áldjon meg!”
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 12 pont
3. Magyarázd meg a következõ fogalmakat, majd Petõfi Sándor versei közül írj mindegyikre egy-egy példát!rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlen rit-musú lírai költemény.Cím: Egy gondolat bánt engemet…elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény.Cím: Szeptember végéndal: A legzeneibb lírai mûfaj. Egyszerû érzelmek, hangulatok, gondolatok kifejezése közvetlen for-mában. Szerkezete világos. Jellemzõ rá az ellentétek, ismétlések, párhuzamok, túlzások használata.Cím: Reszket a bokor, mert…
(A fogalmak magyarázatai a 7. évfolyamos irodalomkönyv fogalomtárából valók.)
Megjegyzés: nem muszáj ennyire részletes magyarázatot adni, minden jó információ egy-egy pontot ér.Minden fogalommagyarázat 3-3 pont, a cím 1-1 pont, összesen 12 pont
Reszket a bokor, mert… 10., 11.
Szeptember végén 2., 7., 8., 9.
Egy gondolat bánt engemet… 1., 5., 6., 10.
Nemzeti dal 3., 4.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 40
41
4. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot!a) Töltsd ki a Nemzeti dalhoz készült táblázat hiányzó részeit!
Minden jó válasz 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenetnél 2-2 pont, összesen 13 pont
b) Végezd el a Szeptember végén címû vers elemzését! (Írásodba foglald bele a fenti szempontok-ra adott válaszaidat is!)
A feladatra 13 pont adható.Összesen 47 pont
Félévi szövegértés
Jókai rövid életrajza Szinnyei József, Mikszáth Kálmán és Nagy Miklós alapján(részlet)
Jókai pályája történésekben gazdag, bõséges adatokkal, élményekkel, mesebeli elemekkel. 1825. február 18-án született, két évvel késõbbi barátja, Petõfi után. A kis Jókay Móric zárt burokban,
szülei oltalmában sok szeretettel körülvéve, csodagyereknek titulálva nõtt fel. Iskoláit Rév-Komáromban,Pozsonyban végezte. 15 éves volt, mikor édesapja, Ásvay Jókay József meghalt, az eset ágynak döntötte,csak testvére, Eszter ápolása hozta vissza az életbe.
Komáromban folytatta tanulmányait, már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveketis forgatta a jeles diák. 1841-ben Pápára került, távol a családias közegtõl, itt ismerkedett meg Petõfivel,barátságuk azonban csak a kecskeméti években alakult ki. Az irodalom szeretete itt kerítette végzetesenhatalmába, a szerény fiú megnyílt társai elõtt, az irodalmi képzõ-társulatban gyakran olvasta fel mûveit,megismerve mások tehetségét is. Móric egészsége nem osztozott a szellemiek erõsödésében, szervezeteannyira legyengült, hogy a következõ tanévben anyja Kecskemétre küldte jogot tanulni.
Jogi tanulmányai után jurátusként tevékenykedett, de inkább Pestre vágyott Petõfi közelébe, aki akkormár ünnepelt költõ volt. A gyakornokoskodás mellett, amikor csak tehette írt, Petõfi kellõ rábírásával azestéket Lisznyay, Czakó, Pákh és Vahot Imre társaságában töltötte. Az irodalomban ekkor már teljesenelmerült, ügyvédi pályára álmában sem gondolt.
Az Életképek címû lapot Jókai mellett Petõfi, Arany, Tompa, az irodalom örök nagymesterei szerkesz-tették. Az 1848-as év Jókainak az elismerést és a küzdelmet hozta. A szabadságharc elõkészületeibennem jelleme miatt vett részt, hanem tehetsége, Petõfi buzdítása okán. A politikához igazán sohasem ér-tett sokat, mégis zsenialitásával ezen a területen is hasznot hozott az országnak. A forradalom tizenkétpontját ötször is felolvasta 1848. március 15-én, a Nemzeti Színházban lélekjelenléte csendesítette le
Keletkezés 1848. március 13.
Mûfaj hazafias, forradalmi dal
Szerkezete – 1. versszak: A magyar népet erõteljes felszólítással tettre buzdítja. gondolatmenete Nem kérdéses a szabadság és a rabság közötti választás.
2–3. versszak: A múlt és a jelen összefüggései. Az õsökért is harcolni kell,szolgaföldön nem nyugodhatnak.4. versszak: Fegyverbe hívás, erõteljes bátorítás.5–6. versszak: A jövõn való tûnõdés. Az utókor becsülni fogja az áldozatvállalást.
Hangnem buzdító, magasztos
Stílus romantikus (realista vonások is)
Verselés ütemhangsúlyos, kétütemû nyolcas
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 41
42
a zajos tömeget, a szabadságharc eseményein tevékenyen részt vett, és majdan a bujdosásban is. JókayMóricként született, nevének y-ját a forradalomban hagyta el, keresztnevének végét Petõfi unszolásárarövidítette le, a szabadságharc után egy új, ünnepelt Jókai Mór lépett fel, aki felnõtté vált 1848 végére,de megmaradt ugyanannak a szelíd, bölcs embernek, aki addig volt. A kisgyermekes Laborfalvy Rózá-val kötött házassága megrontotta a viszonyt közötte és édesanyja, valamint Petõfi között. A színésznõszerepe Jókai életében ambivalensnek mutatkozott, a szelíd emberre az erõs szerelmes asszony sok ter-het rakott, viszont akaraterejével sok bajból kivonta. Az Életképekbõl kilépve Jókai felvállalta a PestiHírlap szerkesztését, Debrecenbe menekülve az Esti Lapok adta megélhetését.
Az irodalom háttérbe szorult, a politika visszhangzott az országban. Jókai politikus lett, de ezt nemhajlama, hanem inkább az ország helyzete idézte elõ, mindig azzal szolgált, amivel hazája hasznára le-hetett. Felesége ügyessége miatt keveset bujdosott, utazott Szegedre, Aradra, majd a kietlen Tardonánhúzódott meg. Élete ennek ellenére veszélyben volt, a halálra ítéltek listáján szerepelt, de az irodalomalakjaival szemben a kormány kíméletesebb volt, így megmenekült. 1850-tól munkái megjelentek, igaz,Sajó álnév alatt. Lapszerkesztésre engedélyt nem kapott, csellel vezette a Délibábot, de nagyrészt a Va-sárnapi újság hasábjain szerepelt.
A humor egész pályafutásán keresztül megkímélte az összeomlástól, 1856-ban megalapította elsõ hu-morisztikus lapját a Nagy Tükör képes folyóiratot, az Üstökös elõfutárát, mely 1858-ban indult. Munka-társa volt a Magyar Sajtónak, majd politikai napilapot alapított, a Hont. A szerkesztõt a cenzúra bevádol-ta, börtönbe csukatta, de saját elbeszéléseibõl is az tûnik ki, hogy a fogságban arany életet élt, nemcsakbejártak hozzá, de õ is kijárt a kaszárnyából, és végre hagyták nyugodtan dolgozni a termékeny írót. Egyévig tartó fogsága egy hónapra redukálódott, jókedve, igazmondása a régi maradt. A Hon összeolvadt azEllenõrrel, Nemzet címmel szolgálta Tisza kormányát.
Egész életében termékeny volt, károgó madarak várták, hogy múzsája egyszer csak elhagyja, de a kez-deti szárnypróbálgatások után diadalma töretlen volt. Rendszerint reggelenként dolgozott, munkabírásátbárki megirigyelhetné. Nagy munkakedvvel távozott álmában 1904. május 5-én.
1. Húzd alá, mit jelentenek a következõ szavak!jurátus: író, joggyakornok, lapszerkesztõ, dramaturgredukálódik: megállapodik, csökken, tájékozódik, bekövetkezikambivalens: osztható, növekedõ, párosítható, kétértelmû
Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont
2. Keresd ki a szövegbõl, és foglald táblázatba, Jókai életének mely eseményei köthetõk a követke-zõ városokhoz! (Egy-egy városhoz több elemet is lejegyezhetsz.)
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont
3. Húzd alá a szövegben, miért tekinthetõ ambivalensnek Laborfalvy Róza hatása Jókaira!Az aláhúzás 2 pontot ér.
Kecskemét Jogi tanulmányokat folytatott, itt kötött barátságot Petõfivel.
Pozsony Itt is tanult.
Pápa 1841-tõl itt folytatta a tanulmányait. Itt ismerkedett meg Petõfivel.
Debrecen Az Esti Lapokat szerkesztette.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 42
43
4. Írd le, mely folyóiratokra, lapokra igazak a következõ megállapítások!a) Képes folyóirat, Jókai elsõ humorisztikus lapja. Nagy Tükörb) A humor nem állt messze tõle, a Nagy Tükör „utódja” volt. Üstökösc) Összeolvadt az Ellenõrrel, és Nemzet néven szolgálta a kormányt. Hond) Debrecenben Jókai ennek a lapnak köszönhette a megélhetését. Esti Lapoke) Petõfi, Arany és Tompa is a szerkesztõi voltak. Életképekf) Jókai engedély nélkül vezette ezt a lapot. Délibáb
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont
5. Válaszolj a következõ kérdésekre!a) Melyik évben született Petõfi? 1823-ban 1 pontb) Milyen tények bizonyítják, hogy Komáromban már kiemelkedett tudásával az ifjú Jókai?
Már tökéletesen tudott németül, a latin és a görög tankönyveket is forgatta. 2 pontc) Mi miatt romlott meg a viszony Jókai és Petõfi között?
A kisgyermekes Laborfalvy Rózával kötött házassága miatt. 1 pontd) Jellemezd Jókai munkabírását, alkotói folyamatát!
Rendszerint reggelenként dolgozott, nagy munkabírással, nagy munkakedvvel alkotott. 3 pontA feladatra 7 pontot javaslok adni.
Összesen 24 pont
Történelmi korszakok, események ábrázolása lírai és epikai alkotásokban
1. Összekeveredtek az alkotókhoz tartozó mûvek, helyszínek, személyek, motívumok, események,tárgyak. Tegyél rendet köztük! Írd a számokat a táblázat megfelelõ helyére!1. Névváltoztatásról; 2. Nagykõrös; 3. Kapcsos könyv; 4. Vitéz János; 5. Szondi két apródja; 6. Sajó; 7. Mátyás király; 8. országgyûlési képviselõ; 9. Egy magyar nábob; 10. istenes versek; 11. végvári élet; 12. Egy katonaének; 13. Dobó Krisztina; 14. Hatvan perc!; 15. Komárom
Minden jó válasz 1 pont, összesen 15 pont
2. Kösd össze az idézetet a szóképpel, illetve a nyelvi alakzattal!
„Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul.” metafora
„Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézûl holt testeknek.” felsorolás
„Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege!” felkiáltás
„Az nagy széles mezõ, az szép liget, erdõ, sétáló palotájok…”Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 4 pont
Alkotó Az alkotóhoz tartozó helyszín, személy, esemény, mû
Janus Pannonius 1., 4., 7.,
Balassi Bálint 10., 11., 12., 13.,
Arany János 2., 3., 5.
Jókai Mór 6., 8., 9., 14., 15.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 43
44
3. A kõszívû ember fiai címû regény fõ csomópontjait bemutató vázlat néhány pontja üresen ma-radt. Töltsd ki a hiányzó részeket a következõ fogalmak felhasználásával!– A három fiú hazahívása, majd hazatérése. – A megyegyûlés, Ödön diadala. – A királyerdei csata. – Buda ostroma. – A körösszigeti idill.
(Goda Imre – M. Boda Imre nyomán)Minden jó válasz 1 pont, összesen 5 pont
4. A kõszívû ember fiai címû regény mely szereplõire ismersz a következõ sorokban? Írd a nevüketa vonalra!a) „Valóban gyönyörû arc; hosszúdad, mint a tragédiák múzsájáé; nagy lélekteljes szemekkel,
… finom ajkakkal; dús, tömött gesztenyeszín haja puritán egyszerûséggel van fejére tûzve.” Lánghy Aranka
b) „Igen szép hölgy volt; eszményi arc, alak. Finom, tökéletes vonások, nemes hajadoni tekintet; bájés kellem minden arcjátéka.” Sötét lelke azonban annyira elcsúfította, hogy a regény végén máralig ismerünk rá. Plankenhorst Alfonsine
c) A népi erények megtestesítõje. Hazafias öntudata túlszárnyalja még az ura iránti hûségét is. Bát-ran szemébe mondja a kapitányának, hogy megölték volna, ha nem tart velük. Urát védve halt meg.Pál úr
d) Gyermekei kiházasításához bizony hiányzik a vagyona, pedig a különös nevû leányok már eladó-sorban vannak. Bizony szûkében van a nevét rejtõ pénznek. Vagyont ér azonban jókedve, amelytõltávol áll a sértõdöttség. Tallérossy Zebulon
e) A történet kezdetén még nincs negyvenéves. Férje szerint szép, és örökké az is marad. Élete nagykonfliktusa a férje végakaratával való szembeszegülése. Baradlay Kazimirné (Marie)
Minden jó válasz 1 pont, összesen 5 pont
5. Karikázd be a helyes válasz jelét!1. Melyik mûnembe tartoznak a regények?
1. epika 2. líra x. dráma
2. Milyen verselésûek az epigrammák?1. ütemhangsúlyos 2. idõmértékes x. szimultán
1. csomópont – Nemesdombon Baradlay Kazimir végrendelete és halála.A temetés, Lánghy Bertalan búcsúbeszéde. A három fiú hazahívása, majd hazatérése.Az eljegyzés és az esküvõ. A megyegyûlés, Ödön diadala.
2. csomópont – A hadsereg útjain A nemzeti hadsereg szervezõdése. Az elsõ tandíj, az elsõ vereség.A királyerdei csata. Buda ostroma.A történet egyéb szálai: Alphonsine és Palvitz Ottó gyermekének története. A nemesdombi kórház bemutatása. A körösszigeti idill.
3. csomópont – Nemesdomb, ismét otthon Várakozás az ítéletre.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 44
45
3. Melyik században keletkezett az Egy katonaének címû vers?1. 15. század 2. 16. század x. 14. század
4. Ki írta A fülemile címû verset?1. Jókai Mór 2. József Attila x. Arany János
5. Melyik mû szereplõje Márton, az oroszi pap?1. Egy katonaének 2. Szondi két apródja x. A kõszívû ember fiai
6. Hány szótag van egy Balassi-sorban?1. 19 2. 18 x. 12
7. Melyik vár ostrománál kapott halálos sebet Balassi Bálint?1. Buda 2. Esztergom x. Eger
Minden jó válasz 1 pont, összesen 7 pont
Összesen: 36 pont
Mikszáth Kálmán, a magyar próza megújítója
1. Játékos feladványok. Mikszáth Kálmán melyik alkotása írhatta a következõ sorokat?a) A jó palócok címû kötetben jelentem meg. Remélem, a hosszú elõkészítõ részemet nem találja
majd az olvasó unalmasnak. Az elbeszélõm nem szól a tolvaj büntetésérõl. Talán azért, mert azigazságszolgáltatást az olvasókra bízza? A néhai bárány
b) 1873-ban kezdõdik a történetem, amikor egy kétéves kisleány a testvéréhez kerül. A leánnyal majdcsak jóval késõbb, mintegy tizenöt év múlva találkozhat az olvasóm újra. Mikszáth Kálmán ifjúko-rának színhelyeire tért vissza a történetemben, talán ezért is tartott a legkedvesebb írásának. SzentPéter esernyõje
c) Karcolat vagyok. Olvasóimat egy büfébe kalauzolom, ahol a Tisztelt Ház tagjait ironikussá, kis-szerûvé teszem. A pénzügyminiszter reggelije
Minden jó válasz 1 pont, összesen 3 pont
2. Egészítsd ki a novella mûfaji sajátosságairól szóló szöveget a megfelelõ szavakkal!A novella az elbeszélésnél rövidebb epikai alkotás, amelyben a cselekmény egy rövid idõszak törté-néseirõl szól. Középpontjában valamilyen konfliktus áll. A cselekmény egyenletesen halad a tetõ-pontig, és legtöbbször meglepõ, csattanószerû fordulattal (összeütközés) zárul. Általában kevés sze-replõje van.
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 7 pont
3. Készítsd el A néhai bárány szerkezeti vázlatát!I. Elõkészítés: A közelgõ vihar érzékletes leírása. A Bágy megáradt, a patak vize egész házakat
mosott el. II. Bonyodalom: A láda és a rajta ülõ bárány eltûnése.
III. A cselekmény kibontakozása: A Sós Pál iránti gyanú kialakulása és az eltûnt vagyonka keresése.Baló Mihály törvénnyel, Baló Ágnes furfanggal, Baló Borcsa gyermeki ártatlansággal, tiszta-sággal próbálja felkutatni az elveszett értékeket.
IV. Tetõpont: Sós Pál hamis esküje.V. Megoldás: Az igazság kiderül. A tolvaj leleplezõdik.
Minden szerkezeti elem magyarázata 2-2 pont, a cselekmény kibontakozása 4 pont,
összesen 12 pont
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 45
46
4. Igazak vagy hamisak a Szent Péter esernyõje címû regényre vonatkozó az állítások? Jelöld Ivagy H betûvel!A történetnek két fonala van: az egyik Bélyi János, a glogovai pap és Veronka, a másik Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története. IA regény két cselekményszála akkor ér össze, amikor Wibra Gyuri örökségének keresésekor Bábaszékre érkezik. IAz esernyõnek csodatévõ erõt tulajdonítottak, mindenki azt kívánta, hogy az esernyõvel kísérjék utolsó útjára. IGregorics Pál az édesapja halála után hat hónappal született, és már ezzel is nagy tapintatlanságot követett el. HGregorics Pálnak elõnytelen külsõt, veres hajat és szeplõs arcot adott a természet. IWibra Anna nagy darab, erõs fehérszemély volt. Szép hangja volt, szeretett énekelni. IWibra Gyuriból híres orvos lett, akinek megyei urak keresték a kegyeit. HGregorics Pálnak egész életében az volt a célja, hogy elfogadják az emberek. IVeronka nem tudott megbocsátani Gyurinak, úgy gondolta, csak a vagyona miatt csapta neki a szelet a férfi. H
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 9 pont
5. Válassz ki az olvasott mûvek szereplõi közül egyet, és írj róla rövid ismertetõt!Név: Ismertetõ: Értelemszerûen.
Összesen 4 pont adható
Összesen: 35 pont
A szerelem mint ihletforrás
1. Párosítsd összehúzással a szerzõt a mûvel!
Balassi Bálint Ábránd
József Attila Tartózkodó kérelem
Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez
Vörösmarty Mihály Hogy Juliára talála, így köszöne néki
Hexameterek
Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 5 pont
2. Magyarázd meg a következõ rímfajtákat! Írd le a rímképletüket is!páros rím: A verssorok párosával rímelnek. Rímképlete: a a b b.keresztrím: A verssorok keresztben rímelnek egymással, pl. az 1. és a 3. sor, illetve a 2. és a 4. sor.Rímképlete: a b a b.bokorrím: Több, egymás utáni sor rímel egymással. Rímképlete: a a a a.ölelkezõ rím: A strófa elsõ és utolsó sorának ríme átfogja, „átöleli” a közöttük rímelõ sorokat. Rím-képlete: a b b a.félrím: Csak a verssorok fele rímel, fõleg a páros számú sorok. Rímképlete: x a x a.
Minden meghatározás 1-1 pont, jelölés 1-1 pont, összesen 10 pont
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 46
47
3. Az a) és b) feladat közül válaszd ki az egyiket, és végezd el a feladatot!a) Töltsd ki Balassi Bálint Hogy Juliára talála, így köszöne neki címû verséhez készült vázlatot!
Keletkezés: 1588-banMûfaj: dalSzerkezete – gondolatmenete:
1. versszak: Boldog felkiáltás, korabeli köszöntési forma.2–5. versszak: Az érzelmek áradását metaforák halmozásával fejezi ki.
Az 5. versszakban újabb köszönési formát használ. 6. versszak: Múlt idõ az eddigi jelen idõ helyett. Júlia válasza csak egy mosoly.
Verselése: ütemhangsúlyos (kétütemû 16-os)Rímfajtája: bokorrím
Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet – gondolatmenet résznél 2-2 pont, ott összesen 6 pont. A feladatra összesen 12 pontot javaslok adni.
b) Töltsd ki Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez címû verséhez készült vázlatot! Keletkezés: 1803-banMûfaj: elégia (óda és dal ismérvei is fellelhetõk benne)Szerkezete – gondolatmenete:
1. versszak: Jelen; a remény allegorikus megjelenítése, csalfa Istenasszonynak nevezi.2. versszak: A távolabbi múlt ábrázolása; boldogság, a tavaszi virágoskert képe.3. versszak: Közeli múlt; boldogtalanság, pusztuló, hervadó kert.4. versszak: Jelen; búcsú az élettõl, búcsú a Reménytõl.
Verselése: idõmértékes (trochaikus lejtésû sorok)Rímfajtája: keresztrím
Minden meghatározás 1-1 pont, a Szerkezet gondolatmenet résznél 2-2 pont,ott összesen 8 pont. A feladatra összesen 14 pontot javaslok adni.
4. Melyik mûbõl valók az idézetek? Nevezd meg a szerzõt is!a) „Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kõ…”Cím: Ábránd Szerzõ: Vörösmarty Mihály
b) „Hittem szép szavadnak:Mégis megcsalál.”Cím: A Reményhez Szerzõ: Csokonai Vitéz Mihály
c) „Ez világ sem kell már nekemNálad nélkül, szép szerelmem…”Cím: Hogy Juliára talála, így köszöne neki Szerzõ: Balassi Bálint
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pontÖsszesen: 47 pont
Év végi felmérés
1. Magyarázd meg a következõ fogalmakat!elégia: Fájdalmat, csalódást, gyászt megéneklõ, bánatos hangulatú lírai költemény.rapszódia: Felindult lelkiállapotot tükrözõ, szaggatott szerkezetû és gondolatmenetû, egyenetlenritmusú lírai költemény.óda: Emelkedett érzelmet ünnepélyes formában kifejezõ lírai alkotás. Egyik változata a himnusz, azistenekhez vagy Istenhez szóló költemény.
Megjegyzés: minden jó információ 1-1 pont,minden meghatározás 3-3 pont, összesen 9 pont
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 47
48
2. Folytasd három-három sorral a megkezdett idézeteket! Ki a szerzõ, mi a mû címe?„Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,S most Pannónia is ontja a szép dalokat.Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,Szellemem egyre dicsõbb, s általa híres e föld!”
szerzõ: Janus Pannonius cím: Pannónia dicsérete
„Elhull a virág, eliramlik az élet...Ûlj, hitvesem, ûlj az ölembe ide!Ki most fejedet kebelemre tevéd le,Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?”
szerzõ: Petõfi Sándor cím: Szeptember végén
„Az nem lehet, hogy annyi szívHiába onta vért,S keservben annyi hû kebelSzakadt meg a honért.”
szerzõ: Vörösmarty Mihály cím: SzózatMinden hibátlan sor 1-1 pont, 1 hiba esetén 0,5 pont.
Szerzõ, cím 1-1 pont. Összesen 15 pont adható
3. Tedd idõrendbe számozással az eseményeket!3. Arany János születése.1. Janus Pannonius halála.4. Petõfi megírja a Nemzeti dalt.2. Balassi Bálint halála.5. Jókai Mór megírja A kõszívû ember fiai címû regényét.
Összesen 5 pont adható
4. Írd le, mely mûvekben találkoztál a következõ szereplõkkel! Nevezd meg a szerzõt is!cím szerzõ
Wibra György, Bélyi Veronka Szent Péter esernyõje Mikszáth KálmánSós Pál, Baló Borcsa A néhai bárány Mikszáth KálmánTallérossy Zebulon, Pál úr, Edit A kõszívû ember fiai Jókai Mór
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 6 pont
5. Ha helyes sorrendbe teszed a betûket, a tanév során megismert mûveknek a címét kapod. Írd le,majd írj egy-egy mondatot a mûvekrõl!PGSEZEVTEMBRÉNÉ: SZENT PÉTER ESERNYÕJE A mondatok értelemszerûen.UHTSZ: HUSZTHEZMÉNYARE: A REMÉNYHEZ
A cím felismerése 1-1 pont, a meghatározás is 1-1 pont, összesen 6 pont
6. Ismerd fel, milyen szóképek, illetve nyelvi alakzatok találhatók az idézetekben!„Vár állott, most kõhalom…” ellentét„Elhull a virág, eliramlik az élet...” párhuzam„Én drágalátos palotám…” metafora, megszólítás„Illan a könnyü derû, belereszket az égi magasság…” megszemélyesítés
Minden jó válasz 1-1 pont, összesen 5 pont
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 48
49
7. Írj két igaz és két hamis állítást a 7. évfolyamon megismert egyik mûrõl!Cím:Igaz állítások: Értelemszerûen.Hamis állítások:
Állításonként 1-1 pont, összesen 4 pont
Összesen: 50 pont
Év végi szövegértés
Nemzeti Színház, Budapest
Állandó magyar színház több mint 150 éve mûködik Budapesten, végérvényes és méltó helyen azon-ban csak 2002. március 15-e óta várja a színházszeretõ látogatókat.
Az állandó Nemzeti Színház létrejötte hosszú elõzményekre tekint vissza. A Pesti Magyar Színház1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesten, közadakozásból építették fel. Az intézmény az 1840-es ország-gyûlésen a Nemzeti Színház nevet kapta. Az 1837-ben ideiglenesen épített épületet elavultság miatt lekellett bontani, a Nemzeti Színház a megüresedett Népszínház épületébe költözött 1908-ban. Ott mûkö-dött fél évszázadig, ám a metróépítésre hivatkozva 1965 márciusában felrobbantották a Blaha Lujza téripatinás épületet. A színház ismét ideiglenes helyre költözött. Elõbb a Nagymezõ utcában, a mai TháliaSzínház épületében (1964–1966), majd az újjáépített Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében ka-pott otthont, ugyancsak átmeneti idõre.
A Nemzeti Színház 20 844 négyzetméteres épülete Siklós Mária építész tervei alapján 15 hónap alattkészült el. A Nagyszínház 619 férõhelyes, a nézõtér lépcsõsen emelkedik. A Stúdiószínház a földszintielõcsarnok és a nézõtér alatti szintre került, a nézõtéren 150 férõhely található. A Stúdiószínházbanrendszeresen játszanak angol nyelvû darabokat.
A színházépület a feladatait tekintve három részre tagolódik. Az épület központi része a közel köralaprajzú nézõteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalmihelyiségek, valamint az üzemi szárny. Az épületet pedig parkosított terek ölelik.
Az épület oldalhomlokzatainak szobrait Schrammel Imre tervezte. A fõbejárati homlokzaton a 9 múzsaszobra Párkányi Raab Péter alkotása, míg a 14 relief1, mely Makláry Zoltánt, Õze Lajost, Somogyi Erzsit,Rajz Jánost, Kálmán Györgyöt, Bihari Józsefet, Pártos Erzsit, Pécsi Sándort, Gábor Miklóst, Páger An-talt, Sulyok Máriát, Bulla Elmát, Feleki Kamillt és Dajka Margitot ábrázolja, Marton László munkái.
Az elõcsarnokból teljes magasságában átlátható a közönségforgalmi rész, a harmadik emeleti galériapedig a Duna-partra biztosít kilátást. A nagyszínház nézõterén a lépcsõsen emelkedõ földszinti rész mö-gött nyílnak a páholyok, a harmadik emelet pedig a karzaté. A nézõtér mennyezetét ovális kupola zárja.A nagyszínház 72 ponton emelhetõ és süllyeszthetõ technikájú játéktere egyedülálló Európában.
Színben a kék, az óarany és a sötétbronz, anyagban a természetes – mészkõ, gránit, fa, gyapjú és üveg– dominál. A szõnyegeket és a páholyok drapériáit a színház számára egyedileg tervezték. Egyedileg ter-vezettek a nézõtéri székek, a Swarovski kristályból készült csillár és a nézõtéri falikarok is. Az iparmû-vészeti munkákat magyar alkotók készítették, csakúgy, mint a stúdiószínház elõcsarnokának üveg pad-lómozaikját.
A színház nem ér véget az épület falainál, a kert legtöbb eleme kapcsolatban van ezzel a világgal. A kertet és a szoborparkot, a színház külsõ környezetét Török Péter tervezte.
A színház fõbejárata elõtti tér hajóorrszerûen nyúlik egy mesterséges vízfelületbe. A fõbejáratot hajó-hídon lehet megközelíteni, mely a hagyományos rámpás felhajtó megfelelõje. Melocco Miklós szob-rászmûvész tervezte a park kapuszobrát, melyen Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a kö-
1 relief: dombormû
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 49
50
zönséget. Egy-egy legendás szerepében örökítették meg Gobbi Hildát, Kiss Manyit, Ruttkai Évát, Lata-bár Kálmánt, Tímár Józsefet, Major Tamást, Sinkovits Imrét, Lukács Margitot, Básti Lajost és Soós Im-rét. Az egész alakos szobrok Bencsik István, Marton László, Kligl Sándor és Párkányi Raab Péter szob-rászmûvészek munkái.
(A www.vendegvaro.hu internetes oldal nyomán)
1. Számozással állítsd helyes sorrendbe az eseményeket! 2. A Nemzeti Színház a Népszínház épületébe költözött. 5. Átadták a Siklós Mária tervei alapján készült épületet. 3. A Nemzeti Színház a Nagymezõ utcában kapott otthont.1. Közadakozásból felépül a Pesti Magyar Színház. 4. A Magyar Színház épületében kap helyet a Nemzeti Színház.
A feladatra 5 pontot javaslok adni.
2. Sorold fel, milyen részekre tagolódik a színházépület! Jegyezd le azt is, hogyan helyezkednek elegymáshoz viszonyítva a részek!1. A központi rész a nézõteret és a stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. 2. Ezt veszik körbe a közönségforgalmi helyiségek, valamint az üzemi szárny. 3. Az épületet parkosított terek ölelik.
A feladatra 6 pontot javaslok adni.3. Válaszolj a következõ kérdésekre!
a) Mi lett a sorsa a Blaha Lujza téri épületnek? A metró építése miatt lebontották.b) Mennyi idõ alatt készült el Siklós Mária tervei alapján a színház épülete? 15 hónap alatt.c) Hány férõhelyes a Nagyszínház illetve a Stúdiószínház? Nagyszínház 619, a Stúdiószínház 150 fé-
rõhelyes.d) A színházépület melyik részérõl lehet rálátni a Duna-partra? A harmadik emeleti galériáról.
Minden jó válasz 1-1 pont, a c) 2 pont, összesen 5 pont
4. Húzd alá azokat az állításokat, amelyek a színház külsõ környezetére vonatkoznak!Melocco Miklós szobrászmûvész alkotása is itt áll. Színben a kék, az óarany és a sötétbronz dominál.Soós Imre szobra is itt található. Swarovski kristályból készült tárgyak díszítik. 72 ponton emelhetõés süllyeszthetõ. Török Péter tervezte. Tolnay Klári és Latinovits Zoltán szobrai díszítik. Üveg a pad-lómozaikja.
Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont
5. Képzeld el, hogy találkoztál a színház tervezõjével, Siklós Máriával! Mit kérdeznél tõle az épü-letrõl? (Legalább három kérdést tegyél fel!) Értelemszerûen.
Kérdésként 1-1pont, összesen 3 pontÖsszesen: 23 pont
Módszertani ajánlások
1. A drámapedagógia eszközei az irodalomtanítás szolgálatában(Péter Etelka: A drámapedagógia a szóbeli kifejezõkészség fejlesztésében címû írása nyomán)
A drámapedagógiai módszer az 1920-as évektõl ismert az angolszász területeken, és creative drama el-nevezéssel használatos. Hazánkba fõleg német és cseh közvetítéssel került az 1970-es években.
Mi is a drámajáték? Mit értünk dramatikus nevelésen? Drámajáték minden olyan játékos megnyilvá-nulás, amelyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei fellelhetõk. A dramatikus folyamat kifejezési
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 50
51
formája a megjelenítés, az utánzás, megjelenítési módja az interakció, eszköze az emberi test (a testtartás,a gesztus, a hang, a nyelv), tartószerkezete az emberi cselekvés. Dramatikus nevelésen a drámajátékkalfolytatott nevelést értjük, amelynek célja a személyiségformálás, a kapcsolatfelvétel, a kommunikáció, aközlés megkönnyítése. A dramatikus nevelés haszna: a tanulók felelevenítik, felhasználják tudásukat, ta-pasztalataikat, növelik ismereteiket: fejleszti önálló gondolkodásukat, összpontosított, megtervezett mun-kára szoktat, fejleszti a mozgást, a beszéd tisztaságát, a szóbeli kifejezõkészséget.
A szóbeli kifejezõkészség fejlesztéseA beszédhez oldott légkörre, oldott testre és lélekre van szükség. A gyerek ösztönösen mozgásosan meg-jelenít olyan fogalmakat, amelyeket szóban alig tud megnevezni. A mozgásban felszabadul, örömét lelia cselekvésben, és késõbb igényévé válik a megszólalás is.
A gesztusnyelv természetes kísérõje beszédünknek. Irodalmi mûvekben közelebb hozza a megértést,ha tudatosan eljátsszuk a szereplõk metakommunikációs megnyilvánulásait. Az e célból kiválasztott szi-tuációk megelevenítése közelebb visz a mû megértéséhez, a beszédhez.
Hogyan fejleszthetjük a gyerekek szókincsét a metakommunikációval? Mimika
– Mondd el, milyen az arcod! Milyen a barátod arca? Vannak- e az ismerõseidnek jellegzetes fintorai?– Árulkodnak a fényképek is, a történelmi, irodalmi arcképcsarnok képeirõl milyen ember néz rád?– Szólások, közmondások gyûjtése az arccal kapcsolatban:
Leesik az álla. Lóg az orra. Nem lát tovább az orránál. Az orra alá dörgöl valakinek valamit. Az or-ránál fogva vezetik. Fenn hordja az orrát.
Tekintet – Mirõl árulkodnak a szemek? (hideg, meleg, szúrós stb.)– Van-e ereje a tekintetnek? (Tekintetünkkel hívjunk, küldjünk, adjunk utasításokat!)– Milyen szólásokat, közmondásokat ismerünk a szemmel kapcsolatban? (Megakad a szeme valakin/
valamin. A szeme sem áll jól. Úgy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Nyitott szemmel jár. Más szemé-ben a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem.)
Gesztusok– Mesélnek a festmények, a szobrok, a tankönyvek képei.– Mirõl árulkodnak a kezek? Milyenek a gesztusaim? Milyenek a barátaidé, a tanáraidé?– Kérjünk a kezünkkel, könyörögjünk, fohászkodjunk, fenyegessünk, figyelmeztessünk, óvjunk, hív-
junk, utasítsunk, köszönjünk stb.!Testtartás
– Egyes szerepekhez hozzátartozik bizonyos testtartás, mozgás; a történelmi kor szokásai szerint: alá-zat, alá- és fölérendelés, meghajlás, bólintás, biccentés.
– Tanulóink álljanak tablóba egy-egy kép vagy irodalmi mû jelenete alapján!– Kire milyen testtartás jellemzõ?
A mozgásokat „szinkronizáltathatjuk” egy másik tanulóval, aki a némajátékot hangosítja.Majd párban is eljátszhatók: két gyerek csak némán (nem verbális eszközökkel) fejezi ki mondaniva-
lóját, s a másik kettõ „hangosítja” a jelenetet. Sok-sok humor, de félreértés forrása is az ilyen játék. Kiderül, ki hogyan gondolkodik, mennyire fi-
gyelünk egymásra, hogy tudunk-e „olvasni” egy-egy tekintetbõl, gesztusból, mimikából. Ebben a játék-ban az a gyermek is aktivizálható, aki nem szívesen szólal meg, de a játékban részt vesz, hiszen itt nemkell megszólalnia. Cselekvõ szóelemzés: fontos elõgyakorlat a mozgás elõtt pl. rokon értelmû szavakkeresése: megy, járkál, sétál, bandukol, cammog, csoszog, menetel stb., bõvíthetõk módhatározókkal(lassan, gyorsan, görnyedten stb.).
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 51
52
Néhány gyakorlati példa 7. évfolyamon a szépirodalmi mûvek feldolgozására
Arany János elbeszélõ költeményei és balladái nagyon gazdag tárházat nyújtanak számunkra. A humor,a népiesség, az irónia, a cselekmény, a konfliktusok rengeteg jellemábrázolási módot és helyzetet nyúj-tanak. Az egész osztály részt vehet a feladatokban, még a fülemile is beszélhet, véleményt nyilváníthat,ítéletet alkothat (Arany János: A fülemile).
A korábbi évfolyamokon megismert szereplõket, irodalmi hõsöket is segítségünkre hívhatjuk, példáulLúdas Matyi tesz igazságot Péter és Pál között. Feldolgozhatjuk Mikszáth Kálmán A néhai bárány címûnovelláját is bírósági tárgyaláson, mint azt már a Toldi feldolgozásakor is tettük. A Petõfi-életrajz elmélyí-tését helyzetgyakorlatokkal is feldolgozhatjuk: Reszket a bokor (a leánykérés), Szeptember végén (vallo-más a feleségnek) stb.
A kommunikációs figyelmet és fegyelmet folyamatosan fejlesztenünk kell. Ez a figyelem és fegye-lem a feltétele annak, hogy egymást meghallgassák, hogy egymás helyzetébe illeszkedjenek, hogy tuda-tosan képesek legyenek az empátia gyakorlására. Ezt nevezzük aktív hallgatásnak. Párokra oszlunk, s azA = Hallgató, a B = Beszélõ, majd fordítva. Nehéz hallgatni, hiszen mindenrõl eszébe jut a hallgatónakvalami, de fegyelmeznie kell magát, õ „a hallgató”.
Kerettémák lehetnek: Velem történt; Ezt olvastam az interneten; Amitõl félek; Azt álmodtam; Nagyonharagudtam; Kedvenc állatommal történt; stb. Így tanulóink nemcsak a beszédet és a figyelmes hallga-tást gyakorolják, hanem a kapcsolattartást a nem verbális eszközökkel: a tekintet, a mimika, a gesztusrévén. Munkánk során fokozatosan kialakul a feltétele annak, hogy ne vágjanak egymás szavába, s létre-jön egyfajta alapmagatartás a beszélgetõk között; gyakorolják a beszélgetést, a tématartást, a vitát, az ér-velést és a cáfolást is.
2. Az olvasási stratégiákról(Dr. Steklács János: Az olvasási stratégiákról címû írása nyomán)
„A szövegértés egy interaktív-kompenzációs folyamat, amely során az olvasó megkísérel kapcsolatot ta-lálni az elõzetes tudása és a szöveg tartalma között. Ez egy konstruktív folyamat, amely aktív olvasót kí-ván. A szövegértés egy állandó változásban lévõ interaktív folyamat, amely magában foglalja az olvasót,a szöveget és a kontextust.” (Dr. Steklács János)
Az 1970-es években jelentek meg olvasási stratégiák a szakirodalomban. Az elsõ módszer az úgyne-vezett Robinson-féle PQRST vagy SQ3R módszer volt. Az elnevezés az angol áttekintés, kérdés, olvasás,felmondás, ellenõrzés szavak kezdõbetûibõl áll. Robinson pszichológiai alapú elméletében ezek voltakazok a mentális, kognitív folyamatok, amelyekben a szerzõ a hatékony szövegértõ olvasás megvalósulá-sának kulcsát látta. Az elmélete nagyjából beigazolódott, természetesen jelentõs árnyalásokkal, de mégmindig ezeket tartjuk az alapvetõ olvasási stratégiáknak.
Önálló programmal nem rendelkezik ugyan, de feltétlen említést érdemel az úgynevezett SIS-módszer(Sensory Imaging System), melynek alapja, hogy minél több érzékszerv bevonására törekszik, és enneksegítségével a gyermekek könnyebben alkotnak mentális képet a szövegrõl. Ez az eljárás, tehát az érzék-szervi képek alkotása különösen eredményes az olvasási nehézségekkel küzdõ tanulók esetében.
Több más olvasástanítási program alapját is képezi, a hasonlóan hatékony Wood-féle IEPC elnevezésûmódszer, amely az Imagine, Elaborate, Predict, Confirm szavak rövidítésébõl származik. Ennek a tech-nikának a lényege, hogy a gyerekek olvasás elõtt és közben minél részletesebben elképzelik, hogy mifog történni a szövegben (imagine). A kialakult gondolataikat, mentális képeiket több formában is kife-jezik, elmondják (elaborate). Jósolnak, hogy mi fog történni az olvasmány hátralévõ részében (predict),majd elvetik, vagy megerõsítik ezeket a jóslatokat (confirm). Tehát képzeld el, fejtsd ki, találd ki, jósoldmeg, mi következik, erõsítsd meg vagy alakítsd át a jóslatod.
A következõ módszer többek között Janice Almási nevéhez fûzõdik, és a „Társ által vezetett beszél-getés” (Peer Led Discussion) nevet viseli. Legrövidebben úgy foglalhatnánk össze, hogy a gyerekek vé-leményét nagy tiszteletben tartja, és amennyiben a szövegbõl az valóban következik, feltétlenül elfogad-
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 52
53
ja. Ez az eljárás nemcsak bátorítja a tanulókat a véleményalkotásban, hanem kialakítja bennük a több ol-vasat lehetõségének felismerését, amely az önálló jelentés megalkotásának egyik alapfeltétele. A metakognícióra épülõ stratégiai olvasástanítási módszer további elemei:Palincsar-féle reciprok tanítás; Peer Led Discussion: Az egyenrangú beszélgetés módszere; a Pressley-féle tranzakciós olvasási stratégia tanítása; STPG módszer (set two literacy goals = állítsunk fel két célta szöveg olvasása elõtt).
3. Néhány gondolat a gyorsolvasás körüli félreértésekrõl(Részlet Oroszlány Péter Könyv a tanulásról címû írásából)
A gyorsolvasásnak hazánkban viszonylag új fogalmát még kevesen ismerik, vannak azonban, akik félre-értik célját és elsajátításának lehetõségeit. Éppen ezért lényegének közelebbi megismerését a félreérté-sek eloszlatásával kell kezdeni.
Nézzük elõbb az új módszer ellenzõit. Szerintük a gyorsolvasás felületességre szoktat, mert õk a gyor-saságot minden gondosságot, alaposságot nélkülözõ elsietéssel, kapkodással kapcsolják össze. Nos, ez-zel a felületességgel éppen õk vádolhatók, hiszen anélkül, hogy elõbb kissé tájékozódnának, csupán agyorsolvasás szóból indulnak ki, már pedig ez az elnevezés az egész módszernek csak egyik – bár két-ségtelenül fontos – tényezõjét hangsúlyozza. Most már késõ azt vitatni, mennyire kifejezõ és helyes ezaz elnevezés. Szerencsésebb volna inkább dinamikus olvasásnak nevezni. Az azonban bizonyos, hogynemigen akad egyetlen olyan újonnan felbukkanó fogalom sem, melynek lényegét egyetlen szóból állóelnevezése teljes mértékben kifejezné, olyannyira, hogy kizárólag annak alapján a fogalmat már valóbanismerhetnénk, sõt pálcát is törhetnénk felette. Márpedig az ellenzõk ezt teszik. Õk nyilvánvalóan egyál-talában nem ismerik sem a gyorsaság szerepét a gyors olvasásban, sem az egyéb tényezõk jelentõségét,melyeket pedig minden gyorsolvasással foglalkozó közlemény – még a legrövidebb hír is – állandóanhangsúlyoz.
A gyorsaság szerepének helyes megvilágítására vegyük példának a termelést, mely annál ésszerûbb ésgazdaságosabb, minél kevesebb ráfordítással érhet el nagyobb eredményt. Hasonlóképpen az olvasás is– melyrõl már megállapítottuk, hogy ugyancsak munkafolyamat – akkor racionális, ha kevesebb idõráfor-dítással és kisebb fáradsággal minél nagyobb eredményt érünk el, azaz minél több információt fogunkfel az olvasmányból. Bármennyi gondot is fordítanának a termelésben az ésszerûsítésre, a ráfordításokcsökkentésére, ez sohasem öncélú, közben nem téveszthetõ szem elõl az igazi, a végsõ cél, a termeléseredménye, a mennyiségileg és minõségileg egyaránt megfelelõ termék. Ugyanígy, bármennyire is fára-dozunk azon, hogy megtanuljunk gyorsan olvasni, végsõ célunk nem az, hogy hihetetlen sebességgeltudjunk végigszáguldani a sorokon, hanem hogy – meglepõ módon éppen a nagyobb sebesség következ-tében – egyúttal sokkal jobb eredményt érjünk el a szöveg felfogásában is.
A gyorsabb olvasásnak az az elõnye, hogy azonos idõ alatt, adott mennyiségnek két-, háromszorosáttudjuk elolvasni, egész nyilvánvaló. Arra azonban már kevesen gondolnak, hogy éppen a nagyobb sebes-ség segíti a szöveg jobb megértését. A gyorsolvasás egyik alaptétele, hogy nem szavakat, hanem össze-függõ szócsoportokat, teljes gondolategységeket olvasunk – ehhez kell a tanulás során szemünket ésagyunkat hozzászoktatni. Ez pedig – ha már megtanultuk – szemünknek és agyunknak sokkal kevésbé fá-rasztó, mint a szavankénti olvasás, vagyis jelenlegi olvasási módszerünk. A gyorsabb olvasással agyunkteljes kapacitása is le van kötve – kísérletek hosszú sorával bizonyított tapasztalati tény, hogy jelenlegivizuális képességeink 1/5-ét sem használjuk ki –, nem tudunk úgy elkalandozni, mint a lassú olvasásközben, jobban figyelünk, és ennek a lekötött figyelemnek természetes következménye a jobb, teljesebbfelfogás. A gyorsolvasásnak ez a koncentrált figyelem éppen olyan alapvetõ jellemzõje, mint a gyor-saság. A gyorsaság és a felületesség közé semmiképpen nem tehetünk egyenlõségjelet, mint ahogy azt a felületes bírálók teszik.
Sokan a szépirodalom olvasásának élményét, az esztétikai élvezetet féltik a gyorsolvasástól. Ebbentökéletesen igazuk is lenne, ha abban versenyeznénk, ki tud nagyobb sebességgel átfutni egy hangula-tokkal, érzésekkel, gondolatokkal teli lírai verset, novellát vagy drámát. De nem gyõzzük eleget hangoz-
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 53
54
tatni, a gyorsolvasás módszere az olvasással járó munkát akarja megkönnyíteni, gyorsabbá tenni, csak a gyakorlati prózára, vagyis azokra az olvasmányokra vonatkozik, melyek munkával, tanulással, isme-retszerzéssel függenek össze. A szépirodalom körünkön kívül esik, azzal egyáltalán nem foglalkozunk,bár a gyorsolvasás kedvezõ mellékhatásai érvényesülnek akkor is, amikor az esztétikai élvezetért olva-sunk. A megszokott nagyobb figyelem, a teljes koncentráció, valamint a tudatosan gazdagabbá tett, bõ-vített szókincs, az a törekvés, hogy minden olvasott szó értelmével teljesen tisztában legyünk, ne érjükbe valamiféle homályos, ködös sejtéssel és fõleg, hogy már nem siklunk el gondtalanul egy-egy ismeret-len szó fölött: az olvasmányokkal szemben tanúsított új magatartásunknak ezek a tényezõi – melyek a gyakorlati próza olvasása céljából váltak állandó szokásunkká – csak hasznára válnak a szépirodalomolvasásának is.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 54
55
ÓRAVÁZLATOK
1. óravázlat
Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános Iskolamagyar szakos pedagógusa.
Arany János: Szondi két apródja
Az óra menete
I. Beszédgyakorlat:
• Formája: – Álljon fel az a tanuló, aki tudja, melyik vers ritmusát kopogom el! (A Pannónia dicsérete címû vers
ritmusa.) Egy tanuló megnevezi a mûvet, majd nagy levegõvétel után mondjuk el a verset úgy, hogycsak a magánhangzóit hangoztatjuk.
II. Ismétlés-motiváció:
• Kérdések, utasítások:a) – Nyissátok ki a füzetet! Hagyjatok ki két sort a címnek!
– Milyen mûvekkel foglalkozunk ebben a fejezetben?(A régi korok irodalma, történelmi témájú mûvek.)
– Régi idõket idéznek a következõ részletek is.– Írjátok le a szerzõ nevét és a mû címét!
a) ,,Meglátom én! – S parancsot ádKirály rettenetest:” (Arany János: A walesi bárdok)
b) ,,Kelemönné asszony, hogy általértötteBánatos szívének így lött felette:
– Várjatok, tizönkét gyilkosok,” (Kõmíves Kelemenné, népköltészet)c) „S villám tüzénél Béla néz
Túl parton minden habba vész:” (Vörösmarty Mihály: A buvár Kund)d) ,,Adassék a levél
Hunyadi MátyásnakTulajdon kezébe…” (Arany János: Mátyás anyja)
– Mi a közös az idézett mûvekben? (Ballada mindahány.)
b) Két tanuló csoportosítsa három oszlopban a táblán a ballada sajátosságait!lírai vonások epikus sajátosságok drámai jellemzõkpl.: egykor énekelték pl.: történetet mond el pl.: sok benne a párbeszédes rész
III. Célkitûzés: A mai órán egy 1552-es történelmi eseményt feldolgozó alkotással ismerkedünk meg.
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 55
56
IV. Elõkészítés:
– 1552 – Milyen korszak volt ez hazánk történetében?(A török hódoltság kora – a végvári harcok ideje.)
– Mi történt Magyarországon 1532 és 1566 között? 5 tanuló készített errõl statisztikát számunkra. 1. tanuló: 1532, Kõszeg, Jurisics Miklós vezetésével… 2. tanuló…Egy lány elénekli a Summáját írom Eger várának címû ének néhány versszakát.
– Ki írta az ének szövegét? (Tinódi Lantos Sebestyén)Tinódi Drégely várának sorsáról, Szondi György hõsiességérõl is írt. Ennek az elbeszélésnek az alap-ján született meg Arany János Szondi két apródja címû mûve.
– Írjátok le a címet a füzetbe!150 ember 4 napig kitartott a 12000-es török túlerõvel szemben.A budai basa nagyra tartotta a vár kapitányát, a drégelyiek árulóját kivégeztette. A várvédõk életüketáldozták a hazáért.Arany János a várkapitány két apródjával mondatja el az eseményeket.Ellenõrizzük a ballada sajátosságainak csoportosítását!
V. Megfigyelési szempontok:
Mindenki számára közös feladat:Jelöljük �-rel a helyszínt bemutató részt,
�-gel, ahol egy török beszél,�-tel, ahol az apródok szólalnak meg,
VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató, olvasás)
– Milyen volt az apródok hangulata? (Elkeseredettek voltak.)– A helyszín?
Mutassuk be, hogyan siratták a fiúk a jótevõjüket a hegyormon!– Milyen érdekességet vettetek észre a � és � jeleket illetõen?
(Felváltva fordulnak elõ.)Ez egy kétszólamú ballada.
VII. Szövegfeldolgozás
Csoportok alakulnak, akik más-más feladatot kapnak, s a szereposztás szerinti Újraolvasás során megfigyelik pontosabban a történetet.
A csoportok feladatai:1. Húzzátok alá a Szondi hõsiességét igazoló sorokat!2. Gyûjtsétek ki az apródokat jellemzõ kifejezéseket!
(Külsõ és belsõ tulajdonságaik?)3. Gyûjtsetek ki a szövegbõl minél több, a török korra jellemzõ kifejezést!4. Írjatok ki olyan sorokat a balladából, melyek a végvári vitézek életét mutatják be!5. Hol található példa a balladai homályra? (Pl. Mi lett az apródok sorsa?)6. Melyek a mû lírai sajátosságai? (Verselés, rímelés?)
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 56
57
A feladatmegoldás ellenõrzése.
– Hogyan fejezõdött be a török hírnök és az apródok párbeszéde? (Átokkal.)– Olvassuk fel, melyek voltak a fiúk utolsó szavai!– Arany János 1856-ban Nagykõrösön írta ezt a balladát. Mi lehetett a költõ mondanivalója saját kora
számára?(A dalnok, a költõ nem dicsõítheti a zsarnok ellenséget.)
– Arany melyik eddig tanult mûvéhez hasonlítható a Szondi két apródja mondanivalója alapján?(A walesi bárdok címû mûvéhez.)
VIII. Összefoglalás:
Készítsünk „kutyanyelvet” a ballada két szólama alapján! A táblán dolgozzunk!
Az apródok A török hírnök– sírnak – édességgel kecsegtet– elbeszélik a vár elestét: – a gyõzelemünnepre csábít
a) Szondi nem adja fel a várat – ijesztget a hideg estévelb) Kemény a török ostrom – Ali dicsõítésére buzdítc) Szondi felégeti vagyonát, – Ali hálát vár
lovait megöli – Szondit dicséri a követ isd) Az apródokról gondoskodik – Fenyítéssel fenyeget
uruke) Szondi hõsiesen harcolt A végvári vitézek hõsi halála
– Megátkozzák Ali basát
IX. A házi feladat kijelölése: Írj 4-5 mondatot arról, milyen lehetett az apródok egy napja Szondiéletében!
2. óravázlat
Az óravázlatot készítette Béresné Posta Margit tanárnõ, a balmazújvárosi Kalmár Zoltán ÁltalánosIskola magyar szakos pedagógusa.
Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Az óra menete
I. Modulációs-hangerõváltási gyakorlat:
• Formája:– A hetesek jelentése után a tanulók maradjanak állva. Az ülhet le, aki tudja, melyik versbõl valók a kö-
vetkezõ fõnevek.– Völgy, virágok, nyárfa, hó, nyár, szív, kikelet…
Egyre több fõnév hangzik el, az utolsóként leülõ megnevezi a verset.(Petõfi Sándor: Szeptember végén)
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 57
58
• Kérdések, utasítások:– Mondjuk el a vers 1. versszakát úgy, hogy az 1. sort némán, a 2. sort suttogva, a 3.-at közepes
hangerõvel, a 4. sort hangosan, majd az 5–8. sorig fordítsuk meg a hangerõt, folytassuk hangosan ésfokozatosan halkuljunk el!
II. Ismétlés-motiváció
• Formája: – Az írásvetítõn is megjelenik a versszak.
• Kérdések: – Hogyan folytatódik a vers? (Elhull a …)– Mi a vers mûfaja? (elégia) – A versben néhány betût színessel kiemeltem, annak a költõnek a nevét találjuk meg benne, kit Petõfi
példaképeként tisztelt. Verset is írt róla. (Csokonai)– Mi lehetett a közös a két költõben? (népiesség, hazaszeretet…)
• Utasítások: A tankönyvet kinyitjuk a 161. oldalon.– Tegyük ki Csokonai arcképét a tábla szélére!
III. Célkitûzés: A mai órán is egy Csokonai-költeménnyel ismerkedünk meg.
IV. Elõkészítés: Elõzetes feladatként négyfõs csoportok alakulnak, s egy, a remény jelentésével kapcso-latos négysorost oldanak meg, valamint egy puzzle-t raknak ki.
• Utasítások, kérdések: A feladatlap a csoportvezetõ elõtt van, a puzzle-t arra a tanulóra bízza, akit tudnélkülözni a feladatsornál.(A négysoros megoldása:Melléknevek: örök, kitartó, boldog, szép…Igék: bizakodik, vágyódik, hisz…Rokon értelmû: hit, vágyakozás, bizakodás…A puzlen Lilla arcképe)Kitesszük Lilla képét a költõi portré mellé. Néhány szót ejtünk kettejük kapcsolatáról.
V. Megfigyelési szempontok
• Utasítások, kérdések: Az osztály gondolattérképének kicsinyített mását kapják meg a csapatok, a cso-portvezetõk olvassák fel a nekik szánt feladatot!
VI. Megismerkedés a szöveggel (tanári bemutató olvasás)
– Életének melyik szakaszában írhatta e versét a szerzõ? Milyen a költemény hangulata? (sok csalódásérte már a költõt, egyre komorabb a hangvétel)
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 58
59
VII. Szövegfeldolgozás
A gondolattérkép kérdéseinek megbeszélése: – Csokonai érzései (csalódottság, bizakodás, reménytelenség…)– A költõ gondolatai (Nem bánná, ha nem olvasnák a verseit, csak Lilla lenne az övé…, Már nincs célja
az életének…)– Csokonai reményei (könyvkiadás, tanítói állás, házasság…)– A remény jelzõi, megszemélyesítése (csalfa, vak, földiekkel játszó, égi, kecsegtet, megcsal, biztat…)– A költemény metaforái (a Remény = védangyal, isten, istenség, lágy trillák = a versek)
• Kérdések, utasítások– Milyen szófajú szó a remény? (fõnév, elvont fogalom)– Minek nevezi a költõ a reményt a versben? (védangyal, istenség) – Mitõl véd meg a remény bennünket? (az elkeseredettségtõl…)– Hogyan viselkedünk ezzel az „istenséggel” szemben? (bókolunk neki)– Hogyan kezdõdnek ezek a bókoló mondatok? (Bárcsak …, Ó, ha én is …, De jó volna …)– Mi volt a költõ leghõbb vágya? (Lilla szíve)– Minél tartotta nagyobbra a szerelmi boldogságot? (hírnév)
Keressétek ki ezt a részt a versben!– Megkérem az osztály egyik tanulóját, hogy rakja fel a táblára a költemény négy versszaka alapján
készült képeket a megfelelõ sorrendben.Közben meghallgatjuk egy tanuló elõadásában a Tavaszi szél vizet áraszt címû dal egy részletét.
– Melyik versszakhoz kapcsolnátok a dalt? (2. vsz.)– Egyetértetek-e a táblára felrakott képek sorrendjével?– Keressetek egy-egy odaillõ sort az illusztrációkhoz!– Milyen színekkel festenétek ki a képet?– Adjunk címet a képeknek!
1. kép: pl.: Védangyalunk, a remény (a kép alá írjuk)2. kép: pl.: Tavaszi virágoskert
– Milyen illatú ez a kert? Melyek a hangjai? (virágillat, csörgõ patak, madárdal…)3. kép: pl.: Pusztuló, hervadó kert
– Milyen hangok jellemezhetik ezt a tájat? (esetleg varjú károg, zord szél süvít…)4. kép. pl.: Búcsú a reménytõl
– Melyik a versszak legszomorúbb része? („Fáradt lelkem égbe, / Testem földbe vágy.”)– A versszakok közül melyek témája hasonló?
(1. versszak, 4. versszak A/Av remény és reménytelenség2. versszak, 3. versszak B+/B– tavaszi és téli kert)
– Milyen ritmusa van még a versnek? (idõmértékes verselésû, keresztrímes)– Ritmizáljuk a négy elsõ sort!– Milyen verslábak fordulnak elõ? (trocheusok és spondeusok)– Szerintetek hol volt ez a kert? (a költõ a lelkében érzett tavaszt majd téli hideget)– A kert a boldogság és a boldogtalanság érzését hivatott a versben kifejezni.– Hogyan nevezzük az egész versszakon vagy akár költeményen végigvonuló metaforát és megszemé-
lyesítést? (allegóriának)– Ez a vers egy allegorikus költemény.– Ismerkedjünk meg az allegória két változatával a tankönyv 162. oldala alapján!– Mi lehet a vers mûfaja? Az elmúlás gondolata jelenik meg… (elégia)Párkeresõ játék következik. (A tankönyv csukva van.)
– Ebben a mûben is elõfordulnak ma már nem használatos, ismeretlen szavak.Értjük-e a jelentésüket? Megtaláljuk-e a mai megfelelõjüket?
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 59
60
Mindenkinek az asztalán található egy rózsaszín vagy egy kék színû szókártya. A meleg színû lapo-kon a régies vagy idegen eredetû kifejezések olvashatók. A rózsaszín kártyatulajdonosok keresik apárjukat hangos bekiáltással egymás után. A kékek figyelik, melyik szó rokon értelmûjét tartják akezükben. Pl.: hímetlen = sivár, puszta…
kisûlt = a naptól kiégett…méltatlan = nem alkalmas rá…
VIII. Összefoglalás
• Kérdések, utasítások:– Mennyire figyeltél az órán?
Guggolj le, ha igaz az állítás, állj lábujjhegyre, ha hamis!Pl.: – Csokonai a szerelmi boldogságot nagyobbra tartja, mint a költõi hírnevet. (igaz)
– Ebben a költeményben fellelhetõk a ballada sajátosságai. (hamis)– A költõ úgy érzi, már verset írni sincs kedve. (igaz)– Csokonai szerette a természetet. (igaz)– Ma egy epigrammával foglalkoztunk. (hamis)– Ez egy allegorikus mû. (igaz)– Ebben a versben szerelmének udvarol a szerzõ. (hamis)– Te miben reménykedsz? (rövid válaszok)– No, itt az alkalom, hogy a reményhez fohászkodjon valaki, hogy kívánságai teljesüljenek.
Ki szeretné megszólítani a táblán lévõ védangyalunkat? (Pl.: Kedves védangyal, segíts nekem abban…)Egy tanuló elmondta kívánságait a reménynek. Én pedig abban reménykedem, hogy még sokáig érvényben lesz az a mondás, hogy a remény halmeg utoljára.
– Mi a jelentése a közmondásnak? (megbeszélés)
IX. A házi feladat kijelölése
Írásbeli: Írj 5-6 mondatos fogalmazást Húsz év múlva címmel!Szóbeli: Tanuljátok meg a költeményt!
irodalomkezik_7 2011.qxd 6/24/2011 1:36 PM Page 60
TARTALOM
Bevezető gondolatok ..................................................................................................................... 3A kerettanterv, a tankönyv és a munkafüzet ................................................................................. 3A 7. évfolyamos irodalom-taneszközök szerkezete, felépítése. Módszertani javaslatok ............. 8Tanmenetjavaslat ......................................................................................................................... 15Megoldókulcsok .......................................................................................................................... 35Óravázlatok ................................................................................................................................. 55
Recommended