Középkor földrajza Európában - ttk.nyme.huttk.nyme.hu/fldi/Documents/Lakotár...

Középkor földrajza

Dr. Lakotár Katalin

Ptolemaiosz-szal lezárul egy fejlődési korszak

-évszázados hanyatlás antik világot felváltja a feu-dalizmus önszükségletet fedező termelés na-gyobb kereskedelem hiánya, utazgatás hiánya is-metek, tapasztalatok beszűkülnek

-természettudományokban az elért szintet sem lehet megőrizni – egyház uralma

-Róma hanyatlásától XIII. sz.-ig tart ez a korszak

kialakul a városi polgárság kereskedők keresik a kapcsolatokat idegen népekkel

-ókor földrajzi eredményeit a VIII. sz.-tól az arabok őr-zik, közvetítésükkel jut el újra Európába

Felfedezések

-nagy felfedezéseket megelőző kisebbek az okumené jelentős tágulásához nem vezettek

-V. sz. ír szerzetesek az Atlanti-óceánon terjeszked-nek, VIII. sz. végére eljutnak Izlandra -IX. sz.-tól normann hajósok Izland – Grönland Vörös Erik gyarmatosítja, sziget nevét adja – nagy felfedezők az egykori normann telepek nyomát talál-ják csak

X. sz. Szerencsés Leif Grönlandról Európába téréskor rossz szélirány miatt Észak-Amerika partjaira vetődik: mai Új-Skócia félsziget USA ÉK-i része: Vinland 1006. visszatérés Grönlandra

vikingek hajóútjáról öt vitatott eredetiségű térkép maradt

térkép egy pergamen része, amely a pápai legátus 1296-os látogatását írja le a mongol birodalomban

első olyan térképnek tűnik, amely megmutatta az ameri-kai partokat 1492 előtt

Vinland térképYale Egyetem tu-lajdona

A vikingek útvonala Észak-Amerika partjainál

Vikingek európai útjai

-Normannok grönlandi útjának híre eljut Európa déleb-bi részére, de hamarosan feledésbe merül

-európai útjainkon szerzett ismeretek sem jutnak el Európa délebbi részeire leíró földrajz nincs, ókori-hoz hasonló sem

-csillagászati, matematikai földrajzi, kartográfiai isme-retek sem terjednek, görögül a tudósok sem tudnak

-papi írók munkáiban földrajzi ismeretek előfordulnak bibliai helyszínek jellemzésére

-a Föld gömb alakúságát elvetették, korong vagy négy-szög alakúnak ábrázolják, peremén óceánnal

A római birodalom bu-kását megelőző száza-dokban különböző római történeti művek jelentek meg középkori má-solatokban kis világ-térképek elődjei, ame-lyek a korai középkor jellegzetes térképévé váltak: az OT térképek.

Kolostorkartográfia OT térképek

név a világtérkép latin elneve-zése után:Orbis Terrarum

OT a szerkezetében is megje-lenik: szárazföldet körülvevő óceán az O betű Föld közepe Jeruzsálem, alatta a T vízszintes szára függőleges szár a Földközi-tenger térkép keletre tájolt Ázsia tetőpontján a Paradicsom, első lakóival és a tudás fájával

középkori keresztyén földrajztudósok még komolyan érveltek amellett, hogy Jeruzsálem a föld középpontja régi Szentsír templomban, Jeru-zsálemben (amely a keresztre feszítés és a feltáma-dás feltételezett helyén épült) még egy követ is el-lyeztek, hogy jelezze a földkerekség feltételezett középpontjának pontos helyét

a Szent Sír melletti követ tartották szimbolikus köldöknek világ köldökének sziklanyílását a padlózaton ma márványurna jelzi körülötte a templom és maga a város  

Sevillai Izidor világtérképe (1472)

a térképek többségükben kisméretűek és kódexekben találhatók

AZ ÖVEZETES TÉRKÉPEK

-Krátész típusú vagy klímazónás világtér-képek éghajlati öveknek megfelelően Föld vízszintes zónák-ra osztott egyes sá-vokat a környező óce-ánt belül párhuzamo-san átkötő tengerágak választják el -térképek északi tájolásúak.

első övezetes vázlatokat Macrobius készítette az V. sz-ban Macrobiusi térképek Kr. u.400 körül római író, filozófus

Macrobius térképe példája után készített francia világtérkép a 12. sz.

Klímazónás és OT térkép (Giacomo Foresti,1503)

Beatus térképe- spanyol Beatus 766-ban készítette el 58x37 cm nagyságú térképét, mely az OT és a zónaöves tér-képek keveréke - a térképen olvasható Pannónia és a Duna neve is

Beatus térkép

Beatus világtérkép

XIII. sz. : javulás az európai földrajz helyzetében - utazók: ismeretlen környezetet feltárják, megörökítik –tudósok: természet, földi környezet megismerésére törekednek, kérdéseket vetnek fel

-fellendülés okai: arabokkal való érintkezés Spa-nyolország, földközi-tengeri hajózás - utazások a mongol birodalomba Belső-Ázsia, Kína - iránytű használata elterjed nyílttengeri hajózás

iránytűtérképek – portolán-térképek - európai társadalmak saját belső fejlődése – arab ismeretek átvétele, távol-keleti tapasztalatok értéke-lése, hajózást fenntartó kereskedelem erősödése

-történelmi események: keresztes háborúk szö-vetségesek keresése az iszlámmal szemben expe-díciók Belső-Ázsiába

1230 körül Ottó, 1235. Julianus - dominikánus szerz. 1245. francia ferences szerz., 1252. francia királyi követ 1260. Nicolao és Matteo Polo, 1271. Nicolao, Matteo, Marco Polo

1340-es évek: olasz követség a nagykánhoz Gergely magyar szerzetes is résztvevő

1400 körül budai Eszkandel Máté kínai hittérítése

XIV. sz. mongol birod. hanyatlása nyitottság meg-szűnik, kiépülő kapcsolatok megszakadnak

Marco Polo (1254-1324) velencei kereskedő, utazó, író

apjával és nagybátyjával 1271-ben indult keletre, Perzsián keresztül elju-tott Kublaj kán udvarába 1275-1292 között magas állami hiva-talokat viselt ott 1295-ben tért vissza szülővárosába

A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai

A könyv hírt ad: - a bakui olajmezőkről, -az Ararátról, -a Pamír magashegységi régióiban utazva megállapí-tották, hogy a tűz nem ég olyan fényesen és kevesebb hőt ad, -Észak-Kína (Kathaj) gazdag, fejlett, városias terület, ahol rengetegen élnek, -említi a helyi gabonát, a rizst, a belőle készített sza-két, a lassan égő, sok hőt adó fekete kőzetet (szén) -Dél-Kína:részletesen leírta Szucso és Hangcsou városait, -lenyűgözte a Nagy Csatorna, ami Pekingtől egészen Hangcsouig húzódott -hazaúton megfigyelte: az Egyenlítő közelében már nem látható az Esthajnalcsillag

Marco Polo utazásai

Fejlődés a tudományban

-klasszikus görögök tanulmányozása, eredményeik egyeztetése valódi új felfedezések nincsenek

-Arisztotelész Albertus Magnus, Roger Bacon tévedéseket is átveszik

regensburgi püspök, polihisztorként kora szinte minden tudományával foglalkozott: az ásványok, növény- és állatvilág, asztrológia, alkímia

(1200 körül – 1280)

spekulatív teológia helyett a természettudományok felé fordult a tekintélyelvű érvelést a tapasz-talati tudás váltotta fel a kí-sérleti tudományosság egyik kép-viselője volt igazi polihisztor: a nyelvészettől az etikáig mindennel foglakozott, elsősorban mégis a természet-tudományok érdekelték: optika, csillagászat, orvostudomány, alkímia

Roger Bacon angol

gondolkodó

(1214-1292)

jellemző a több pontból induló vonalhálózat térképeken megjelent az aránymérték ettől a korról megmaradtak a szélrózsák, mint a tér-képek egyik díszítő eleme

Portolán térképek kora a XIV. század

Portolántérkép: középkori hajózási térkép típus -13. sz. utolsó évtizedeiben előzmények nélkül jelent meg -első fennmaradt példány 1275 körüli Carta Pisana, báránybőrre rajzolták, Párizsban található -térképeken nem volt kitüntetett irány, mivel hajózás közben forgatták azokat -helynevek írásmódja jelentést hordozott: a nagybe-tűk a földrajzi tájegységeket jelölték, a városneveket kisbetűvel, a kikötők neveit piros betűvel írták -kikötők közti távolság miatt a térképeken megjelent az aránymérték -tengerpartot nagyon részletesen ábrázolták: kisebb szigeteket, öblöket, zátonyokat, szorosokat felnagyít-va rajzolták

- hajózás térképigénye térképészeti iskolák ala-kultak, pl. 1394-ben Sagres-ben (portugál) térképész-iskola, melyhez csillagvizsgáló és tengerészeti iskola társult

Carta Pisana

- portolán térképek szerkesztési alapja vonalhá-lózat középpontjából (a főrózsából) indultak ki az irányvonalak - térkép szélein mellékrózsák, egymással és a fő-rózsával irányvonalak kötötték össze - korai portolánoknak nem volt vetületük, de az irányvonal-hálózat már bizonyos fokú matematikai-geometriai törekvést mutat- hiányosságaik ellenére megfeleltek az akkori gya-korlat követelményeinek - reálisabb képet adtak a Földközi-tenger partvidé-kéről, mint ókori vagy kora középkori elődeik

Portolántérképek irányvonalakból álló szerkesztési alapja

-első datált tengerhajózási térkép a Mediterránumról genovai térképkészítőtől, Pietro Vescontétól, 1311-ből - Vesconte hivatásos kartográfus, első aki megjelölte és dátumozta térképeit - 1313-ban adta ki az elsőnek tekinthető tengeri at-laszt: Földközi-tenger térsége - K -i tájolás

A legkorábbi, ránk maradt kép a térképkészítésről (Pietro Vesconte, 1318)

Vesconte portolántérképe

Abraham Dulcert 1339-es portolánja

- Ungaria felirat, illetve: Albareal (Székesfehérvár), Arusvar (Oroszvár), Caseg (Kőszeg), Huyuer (Németújvár), Castrofereo (Vasvár), Mosenon (Moson), Jaurum (Győr), Strigonium (Esztergom), Buda, Tirna (Nagyszombat), Temisuar (Temesvár), Agria (Eger), Lipmo (Lipótvár), Sirmia (Mitrovica), Nandirvargo (Nándorfehérvár)

Abraham Dulcert által készített portolán (1339)

Pedro Reinel (? - 1542) portugál térképész portolánja

Afrika É-i része, Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Európa egy részének ábrázolása

(Joan Oliva, 1590 körül, Library of Congress Map Collection)

1538 portolán térkép D-Brazília partjairól és a La Plata-ról

Japán portolántérkép az Indiai-óceán ábrázolásával (korai XVII. sz.)

Medici Atlas kb.1635, 13 kétoldalas lapból állt, érdekessége,

hogy Afrika déli részét is ábrázolja

Abraham Cresquest - 1375. Katalán atlasz - Európa partmenti területeit, a kontinens belsejét is földrajzi információkkal látta el

-atlaszban a térképektől függetlenül készített dia-gramokat találunk Univerzum, az ár-apály jelen-ség korabeli elképzeléseit mutatják

- az egyik olyan középkori térkép, ami magyar föld-rajzi neveket is tartalmaz

Lapok a Katalán atlaszból

Katalán atlasz

- térkép vízrajza megjelenik rajta három nagy szi-get: a Szigetköz vagy a Csallóköz, Szentendrei-sziget a Margit-szigettel és egy beazonosíthatatlan Buda és a Száva torkolata között -Tissia, Draua (Dráva), Raba, Rabra (Rábca), Seo (Sajó).

Ranulf Hidgen 1350-ben készített vi-lágtérképe kora középkori hagyo-mányokkal készített diagram-térkép tengereket zöld színnel jelzi, a Vörös-tengert pirossal, szigeteket kis szövegrészek jelzik Keletre van tájolva, a Fekete- és Földközi-tenger területe torzított

Fra Mauro térképe 1459-196 cm átmérőjű - déli tájolású - kiemelkedő pontosságú

- magyar vonatkozása: Pl.: tochai (Tokaj), segedin (Szeged), alvareal (Székesfehérvár), zalancheme (Zalánkemény) - a térkép tartalmában messze felülmúlta korát va-lódi geográfiai térkép a kolostor-kartográfiaihoz képest

Fra Mauro világtérképe

Európa

Afrika

Az arab földrajztudomány

-ismereteik alapja ókori görögöktől Ptolemaiosz - elméleti területen nem fejlesztik azokat - gyakorlati alkalmazásban jelentősek - pontos szélesség meghatározások, amikor Európában azt még nem ismerték - fokmérés ezek ellenére: térképeken fokhálózat nincs, emlékezetből rajzolják, kiterjedt topográfiai ismeretre épülnek

-földrajz iránti érdeklődést,ismeretek terjedését a ke-reskedelem fontossága, iszlám vallás is segítette mekkai zarándoklat mozgékonnyá tette a társadal-mat korabeli utazások tapasztalatait a földrajz-tudósok gyakran emelték be műveikbe

-1. tanulmányi utazásoknak céljuk volt: Mohamed próféta halála után követői gyűjtötték a hitbeli tanítá-sokat a vele kapcsolatban álló személyektől jelentős távolságokat tettek meg teveháton, gyalogosan

„Járjatok keresztül-kasul a földön...”

- utazók mozgása elsősorban Ny-ról K-re irányult, pl. az al-Andalúsz területén élő muszlim diákok gyakran mekkai, medinai, iraki, egyiptomi helyszíneken fordul-tak meg

-2. tanulmányutak másik típusa: más népek tudomá-nyos eredményeinek összegyűjtése pl. eljutottak a bizánci császárság legtávolabbi városaiba, Indiába

muszlim tudósok a 9-11. sz-ban forradalmasították a földrajzi világképet a földet gömbölyűnek tartották, pontosították a méretével kapcsolatos számításokat, világtérképet állítottak össze

földrajztudomány praktikus célokat szolgált: muszlim területek és ezekkel határos vidékek topográfiájának és úthálózatának leírásával a birodalom közigazgatá-sát segítették

10. sz-ban nagy terjedelemben foglalkoztak a belső-ázsiai és távol-keleti területekkel

Középkori arab asztrolábium

-Ptolemáiosz műveinek fordítója, magya-rázója -nyelvismerete révén iszlám, keresztény és antik görög műveket tanulmányozott, kiegészítve, helyesbítve összefoglalta -nagy utakat tett, pl. Indiába -érdeklődése: matematika, fizika, csilla-gászat, geográfia, geológia, meteoroló-gia, orvostudomány különböző területei csillagászati kézikönyve és táblázata az európai tudomány fejlődésére is hatással volt -földrajzi helymeghatározások, ponto-san leírta a Tejút alakját, fényességét, tanulmányozta a "ködös csillagok”-at

Al-Biruni 973-1048 perzsa matemati-kus, csillagász

al-Idrisi (1099-1166) világtérképe3,5x1,5 m ezüstlapra karcolt térkép

- Cordobában tanult, bejárta Francia-országot, Németországot és Ázsia középső részét - 1150 körül: Kitáb al-Rudzsarral (Ro-ger könyve) földrajzi helyek koordi-nátái, távolságadatok - 70 lapból álló térképmű és egy kör alakú világtérkép - egy duplaoldal tartalmazza Magyar-ország területét - térképek déli tájolásúak

al-Idrisi világtér-képe

Magyar térképlap al-Idriszi térképén

Ibn Battúta (1304- 1368?1369?1377?) arab földrajztudós

1964, magyar kiadás: Ibn Battúta zarándokútja és vándorlásai arab földrajzi irodalom fordulópontja: közvetlen megfigyelésen alapuló leírás különösen India, Kis-Ázsia és a Niger vidékének leírásában érdekesek

Ibn Battuta, az arab „Marco Polo” utazásai