Mezőgazdasági LVI. évfolyam Technika290.VÁLLALKOZÓK...

VÁLLALKOZÓKTANÁCSADÓJA

290.

2015.

TechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaTechnikaMezőgazdasági LVI. évfolyam

A mezőgazdasági gépek és pótkocsik konstrukciója – a mezőgazdasági termelés változatossága miatt – nagyon széles ská­lán helyezkedik el. Ennek megfelelően a pót kocsik, mezőgazdasági gépek futómű és gumiabroncsozási konstrukciói is eltérőek. A különböző mezőgazdasági pótkocsi konst­rukciókhoz kialakított járószerkezetek, illet­ve futóművek csoportosítását az 1. ábrán mutatjuk be.

Konstrukciós kialakításA mezőgazdasági anyagok szállítására

használt két­ és háromtengelyes, fix platós és billenőszekrényes pótkocsik rugózott, laprugó­kötegekkel szerelt futóművekkel vannak felszerelve. A futóművek tengelyei négyszög­keresztmetszetű zárt szelvényből, nagy teherbírás és extrém igénybevétel ese­tén pedig tömör keresztmetszettel kerülnek kialakításra a laprugókötegek fékszerkeze­tek csatlakozási felületeivel. A tengelyek két végébe illesztett és behegesztett, megmun­kált tengelycsonkokon vannak csapágyazva az acélöntvény kerékagyak. (2. ábra)

A legegyszerűbb futóművel szerelt egy­tengelyes pótkocsik rugózatlan futóműve az előzőekben ismertetett tengelykonstruk­cióval alacsony nyomású gumiabroncso­zással van felszerelve. Ezt a futómű meg ol­dást kisebb tengelyterhelések esetén széles körben használják. A mezőgazdasági gya­korlatban azonban, különösen azoknál a szállítóeszközöknél, melyek az üzemi idejük jelentős részét a termőterületen viszonylag alacsony sebességtartományban történő

Mezőgazdasági gépek járószerkezetei

mozgással töltik, ezt az egyszerű megoldást egész nagy teherbírásig, 10­12 t mellett is alkalmazzák. Ez esetben tömör, masszív ten gelytest profilt alkalmaznak, alacsony nyomású, nagy méretű gumiabroncsozás­sal. Az ilyen nagy raktérfogatú és nagy te­herbírású pótkocsik egyes típusainak – fel­ázott talajon, nehéz talajviszonyokon törté­nő biztonságos manőverezés érdekében – járókerekei hidromotorral hajtott kerékagy­gyal vannak felszerelve, továbbá az 1,8­2,0 t vonórúdterheléssel a traktorok vonóerő ki­fejtését is javítják. (3. ábra)

A mezőgazdaságban használatos pót­kocsik esetében az átmenő tengellyel sze­relt futóművek esetében – kivétel nélkül – a bemutatott tengelyeket alkalmazzák rugó­

A traktorfejlesztések eredményeként a mezőgazdasági termelésben a mellső ru-gózott híddal 40 km/h, egyes típusoknál 50, illetve 60 km/h sebességtartományú váltóval különböző üzemmódokban (szállításiban is) dolgozó motorral szerelt univer-zális, nehéz univerzális traktorok elterjedése a szállítási és munkasebességek növe-kedését eredményezte a teljes termelési vertikumban. A megnövekedett menet-, il-letve munkasebességek a mezőgazdasági gépek, pótkocsik, munkagépek járószerke-zeteinek, futóműveinek hatékony fejlesztését vonta maga után. Mindezek mellett az alkalmazott futóműveknek – az említett műszaki szempontok mellett – fontos agro-technikai igényeknek, követelményeknek kell megfelelniük. Ilyenek a környezet kí-mélése szempontjából a talajterhelésre, a talajtömörödés csökkentésére, vagy mun-kaminőség szempontjából a talajszennyezés minimalizálására vonatkozó igények a szálastakarmányok betakarítása esetén. Jelen ismertetőnk terjedelmi korlátok miatt a mezőgazdaságban használatos pótkocsik, valamint egyes munkagépcsoportokon alkalmazott járószerkezetekre, futóművekre terjed ki.

zott, és egyre gyakrabban kormányzott vál­tozatban. Az átmenő futóműtengelyek ter­mészetesen a teherbírásnak megfelelően kü lönböző terheléslépcsőkben készülnek, ennek megfelelően építhetők be, amit – a konstrukciós kialakítás mellett – jogszabály is korlátoz.

A mezőgazdaságban a terepen, szántó­földön, illetve földutakon történő – a névle­ges terhelés mellett történő – üzemeltetés fokozott igénybevételnek teszi ki az alkal­mazott futóműveket. A dinamikus igénybe­vételeket a különböző rugózási megoldások (laprugós, légrugós vagy hidraulikus rugó­zás) jelentősen csökkentik, különösen, ha ez a megoldás rugózott vonórúdkialakítással párosul. (4. ábra)

A hagyományos, 8­10­12 db rugólapból magcsavarral és a tengelyekhez kengyel­csavarokkal csatlakozó rugókat jó minősé­gű rugóacélból kovácsolt és hőkezelt, 1­2 db egyenszilárdságú parabola vagy fél­parabo­la rugólapból álló rugózó elemmel váltják ki. A rugózott futóművek laprugói a rugó­szem furataiba illeszkedő csapon keresztül csatlakoznak az alváz rugóbakjainak – rend­szerint bronzpersellyel ellátott – furataihoz. A laprugóköteg másik vége pedig az alváz másik rugótartó bakján mozdul el, vagy himbaszerkezeten keresztül kapcsolódik az alváz másik rugótartó bakjához, illetve a második laprugóköteghez (tridem futómű­

1. ábra   A mezőgazdasági gépek járószerkezeteinek, futóműveinek csoportosítása

vek esetében pedig a harmadik tengely csat­lakoztatása is hasonló). Egyes laprugós fu­tóművek felfüggesztésénél a fél­elliptikus laprugók középen kengyelcsavarokkal kö­tődnek az alváz hossztartóinak rugótartó bakjának csapjaihoz. A laprugóköteg két végéhez pedig a futómű tengelyei csatla­koznak hasonló módon.

Háromtengelyes futóművek esetében korszerű rugózási megoldásnak számít a laprugóval kombinált, hidraulikus csillapí­tású rugózási rendszer alkalmazása. A pa­rabolikus laprugózást és a hidraulikus rugó­zást úgy kombinálják, hogy a hosszlengő­karokat félparabolikus laprugók képezik. (5. ábra)

A légrugózású futóművek elvi működése és konstrukciós megoldása az előzőekkel megegyező. Az alacsony nyomású gumiab­roncsokkal szerelt futóműtengelyek szintén hosszlengőkarokkal csatlakoznak az alváz hossztartó bakjaihoz, míg a légrugók a fu­tóműtengelyen és a rugótartó tányérokon tá maszkodnak fel.

A kormányzott futóművek mezőgazda­sági pótkocsikon történő alkalmazása be­tonon, illetve száraz útviszonyok mellett je lentősen csökkenti a gumiabroncsok „ra­dírozását”. Nehéz terepviszonyok, felázott talajok esetén a kormányzott kerekeknek a fordulókörre való beállásával a túlzott ka­nyarodáskori vonóerőnövekedés kerülhető el. (6. ábra) A kormányzott futóművek elő­nye a szállítóeszközök telephelyen történő manőverezésekor – pl. ürítéskor vagy ete­tőutakon történő közlekedés esetén – köz­vetlenül érzékelhető.

Nehéz terepviszonyok melletti manőve­rezés esetére és a káros talajtömörödés mi­nimalizálására fejlesztették ki a vál toz tat­ha tó nyomtávolságú futóműveket. Ezeknek a futóműveknek az egyik, általában az első tengelye osztott kivitelű, és hidraulikus mun­kahenger segítségével a járóke rekek kétol­dalt szimmetrikusan kitolhatók. (7. ábra)

A mezőgazdasági nehéz körülmények mi att egyéb mezőgazdasági gépeken is gyakran alkalmazzák a független ke rék fel­

füg gesztésű, robusztus kialakítású, tandem­rendszerű futóműveket. A kormányzott fu­tóművek előnyei ezeknél a konstrukcióknál is fennállnak.

A mezőgazdasági gépek tömege, a szál­lítóeszközök teherbírása, tengelyterhelése a mai konstrukciók tekintetében elérte a jog­szabályi előírás, vagyis korlátozás maximu­mát. A termőterületen való mozgás követ­keztében, az ebből adódó káros talajtömö­rödés elkerülésére, az ismertetett futómű­konstrukciókat – szinte kivétel nélkül – ala­csony nyomású, ezeknek az igényeknek megfelelő szerkezetű, futófelületű és profi­lozású mezőgazdasági gumiabroncsokkal szerelik fel.

A különböző vontatott mezőgazdasági gépek szállítására megengedett 40 km/h vontatási sebességből adódó dinamikus igénybevételek csökkentésére egyre több konstrukciónál alkalmazzák az előzőekben ismertetett futóművek alacsony nyomású gumiabroncsozású rugózott, illetve kor­mányzott változatát. (8. ábra)

A mezőgazdasági gépeknél a futóművek­nek a szerkezet alátámasztásán túl az adott munkaműveletek munkaminőségi mu ta tók­nak – előírás szerinti – megfelelő el végzését is biztosítania kell. A permetezőgépek ese­tében, az agrotechnikailag előírt adagmeny­nyiség – a csatlakozó fogásoknak, illetve a növényállomány taposásának minimalizá­lására – betartása szempontjából fontos a

2. ábra   Egyszerű átmenőtengely konstrukciós jellemzői

3. ábra   A hajtott kerekű futóműveket nehéz üzemi körülményekre méretezik

4. ábra   A rugózott vonórúd jelentősen csökkenti a dinamikus igénybevételt 5. ábra   Rugózott és kormányzott futóműkialakítás

vontatott permetezőnek a vontató traktor nyomvonalán történő járás. Éppen ezért a vontatott szántóföldi permetezőgépek újabb változatainál is terjed a kormányzott futóművek alkalmazása.

A mezőgazdasági gépek működése köz­ben a munkavégző szervek pontos talajkö­vetése az alkalmazott futóművekkel, járó­szerkezetekkel szemben nagyon magas konstrukciós igényeket támaszt. Különösen fontos szempont ez a szálastakarmány­be­takarításban alkalmazott függesztett vagy vontatott rendkezelő gépek, rendterítők, rendrakók működtetése során. A vontatott rendkezelő gépeket szállítási helyzetben alacsony nyomású gumiabroncsozású, ru­gózatlan futóművek támasztják alá. Ezen gépek vázszerkezetének legnagyobb dina­mikus igénybevétele – szállítási helyzetben – a magas, 40 km/h szállítási sebességből adódik. Ezt a nagy dinamikus igénybevételt a futóművek alacsony nyomású gumiab­roncsainak rugóállandója hatékonyan csök­kenti. (9. ábra)

A rendkezelő gépek üzemeltetése során a rendterítő és rendrakó gépeknek bonyo­lult, a renden lévő szálastakarmány anyag­mozgatási feladatait kell ellátnia. A funkció megfelelő ellátása érdekében a rendkészítő gépek több, 4­6­8­10 forgórésszel rendelkez­nek. Az egyenletes talajkövetés érdekében minden forgórészt külön­külön fúvott gumi­abroncsozású járókerék támaszt alá, és a forgórészeket tartó keret elemei éppen emi­att csuklósan csatlakoznak egymáshoz.

A rendrakó gépek ettől bonyolultabb funkciót látnak el, ennek megfelelően bo­nyolultabb konstrukciók, különösen a gé­peket munkahelyzetben alátámasztó futó­művek tekintetében. Fontos követelmény, hogy a forgórész munkája után a területen minimális mennyiségű elhagyott szálasta­karmány maradjon, minimális földszennye­zés mellett.

A nagyobb munkaszélességű, 2­4 forgó­részes, vontatott rendrakó gépek vázkeretét munkahelyzetben is az alacsony nyomású gumiabroncsokkal szerelt egytengelyes fu­tómű támasztja alá. Minden forgórészt kü­lön­külön egy­egy – a gép haladási irányát

tekintve – bonyolult szerkezeti kialakítású futómű támaszt alá. A különböző konstruk­ciójú futóművek mellső kerekei, és a forgó­részeket alátámasztó, forgórészenként ki­alakított páros tandemrendszerű járószer­kezetek biztosítják a szálastakarmányok

6. ábra   Tridemtengelyes kormányzott futómű

7. ábra   Változtatható nyomtávolságú futómű kitolt helyzetben

8. ábra   Rugózott, kormányzott futóművel szerelt szögletes nagybálázó munka közben

9. ábra   Rendrakó gépek futóműve

minimális veszteséggel és porszennyezéssel történő betakarítását. (10. ábra)

Alkalmazási területA mezőgazdasági üzem szállítási fel­

adatainak zavarmentes ellátásában – a ko­rábban már ismertetett – különböző konst­rukciójú futóművel és kormányzási mód­szerrel, illetve kormányberendezéssel fel­szerelt pótkocsi kiválasztásának meghatá­rozó szerepe van. A különböző mezőgazda­sági munkavégzés során (permetezés, mű­trágyaszórás, szálastakarmány­betakarítás) a megfelelő munkaminőségi mutatók betar­tása, a földszennyezés és a talajtömörödés csökkentése szempontjából fontos a meg­felelő futóművel szerelt gép használata.

A megfelelő futómű és kormányberen­dezés kiválasztásánál a következő szem­pontokat érdemes figyelembe venni:– a szállítandó anyag tulajdonságait, fizikai

jellemzőit;– szállítási útvonal összetevőit: terep, ter­

mőterület, földút, épített üzemi út, épített közút arányát;

– a rakodási munkaművelet körülményeit: rakodás depóból, rakodás többszöri átte­lepüléssel, menet közbeni terményátvétel betakarítógéptől, táblaszéli átrakodás közúti szállítóeszközökbe vagy egyéb munkagépbe, pl. műtrágyaszóróba vagy vetőgépekbe,

– hatósági előírások az üzemanyag­szállító, táblaszéli feltöltő tartálykocsikra;

– a tároló­, fogadóhelyek, beépített híd­ és elektromos mérlegek geometriai mérete­it, méréshatárát, (11. ábra)

– különböző futóművel és kormányberen­dezéssel felszerelt pótkocsik és a vonta­tótraktor fordulási folyosójának méretét, valamint a kanyarodási sugár nagyságát.

A teljesség igénye nélkül felsorolt szem­pontok közül az esetek többségében többet együttesen is figyelembe kell venni.

Különösen szállítási feladatok megol­dására, kiközelítésre – amikor a szállítóesz­köz üzemidejének nagy részét a terepen, a termőterületen tölti – alacsony nyomású gu miabronccsal szerelt egytengelyes vagy tandemfutóműves, vonórúd­ és tengelykor­mányzású gyűjtő­átrakó pótkocsit célszerű választani. (12. ábra) Táblaszéli munkagép feltöltésre pedig hátrafelé könnyen tolatha­tó és irányítható vonórúd­ és ten gely kor­mány zású egytengelyes, emelve billentős pótkocsi használható.

A választásnál azonban mindenképp számolni kell a kihelyezett hidraulikával működő tengelycsonk kormányzású pótko­csiknál a saját tömeg (nem jelentéktelen) növekedésével, ami a hasznos teherbírást csökkenti.

Dr. Kelemen Zsoltműszaki szakértő – Gödöllő

10. ábra   A rendrakók futóművének talajkövetése a munkaminőségi mutatókat is meghatározza

11. ábra   Pótkocsi mérlegelés közben

12. ábra   Tandemfutóműves átrakókocsik anyagátvétel közben