View
59
Download
3
Category
Preview:
Citation preview
dr. Komonyi Éva
A mezőgazdasági termelés színhelye
Agroökoszisztémák
• emberi beavatkozással létrehozott (része a bioszférának)
• az eredeti önszabályozó rendszer megszűnt
• külső szabályozás
• a szükséges energiapótlást kívülről az ember biztosítja
• az emberiség szempontjából ezek a legfontosabbak (?)
Agroökoszisztéma
• a mezőgazdaság által felhasznált biogén és abiogén komponensek összessége
• az ember irányítja a maximális elsődleges és másodlagos produktum elérése céljából
Jellemzője:
• minden agroökoszisztéma legfontosabb részét az agrobiocönózis képezi, ezek pedig a termesztett kultúrák és a tenyésztett állatok
• a mezőgazdasági ökoszisztéma növény- és állatvilága nem természetes, hanem mesterséges szelektáló tevékenység eredménye
• a biogeokémiai ciklusok nyitottsága
• benne a növények, a növényevők és a húsfogyasztó konzumensek fajszáma csökken, egyedszáma növekszik
Az agroökoszisztéma fő alkotórészei:
• kultúrnövények,• tenyésztett állatok,• gyomnövények,• a talaj mikroorganizmusai,• egyéb állatok (nem tenyésztett állatok),• élősködők, melyek a kultúrnövények és
a tenyésztett állatok megbetegedéseit okozzák
A termőképesség szempontjából a Földön a mezőgazdasági ökoszisztémák négy csoportját különböztetik meg:
• erdők, melyek évente 4-5 t/ha szerves anyagot termelnek;
• mezőgazdasági területek, melyek évi szervesanyag-termelése 3-4 t/ha/év, de lehet akár 10 t/ha/év is;
• prérik és sztyeppek, melyek évente 1,5 t/ha szerves anyagot produkálnak;
• sivatagok, melyek szervesanyag-termelése minimális.
Egy másik felosztás szerint:
• az agroökoszisztémák a Földön összefüggő agroszférát képeznek
• az agroszféra aszerint osztódik részekre, hogy növényi vagy állati produkciót eredményez
• növényi produktumot termelő agroökoszisztéma a legelő, a rét, a szántó és a kert
• állati produktumot képeznek a farmok és a különféle állati komplexumok
• az agroszféra a szárazföld 32%-ára terjed ki• + haltenyészet (mesterséges vízi agrár
ökoszisztéma)
• az ökológiai tényezőket, amelyeket az agrocönózisok szempontjából figyelembe kell venni, nagyrészt az ember hozta létre
• ezért a mezőgazdasági területek ökoszisztémáinak bonyolult funkcionális kapcsolatai állandóan és gyorsabban változnak, mint a természetes ökoszisztémáké
Az agro -és a természetes ökoszisztémák összehasonlítása
1. mennyiségbeli különbségek → a főbb elsődleges termelőkben (kultúrnövények), a gyom és az állatvilág összetételében, valamint az ökotóp jellegében nyilvánulnak meg
2. minőségileg az agroökoszisztéma sokkal egyoldalúbb, mint a természetes (fajszegénység)
3. erőteljes emberi beavatkozás ellenére is nagymértékben függnek az ökotóptól. Ebben a függőségben nyilvánul meg az agroökoszisztémák természetes volta
4. Strukturális és funkcionális különbségek:
→ az autotróf blokk általában egyarcú (monokultúra – az ember a számára leghasznosabbakat előtérbe helyezi, így a fajszámot a minimumra csökkenti, a kiválasztott faj egyedszámát megnöveli
→ a tápláléklánc rövidebb az agrár ökoszisztémákban
→ az állatok az elsődleges produkció fogyasztói ! az emberek is
Így az ember és az állat → konkurensek
→ az ember ugyanúgy állati termékeket is fogyaszt → ezzel csúcsragadozó is
Mennyire stabilak az agroökoszisztémák?
• az ökoszisztéma stabilitása a faji sokféleség függvénye
(?)• az általános ökológiai törvényeknek
megfelelően a mezőgazdasági ökoszisztémák nem stabilak
• önállóan fennmaradni és fejlődni nem tudnak !
Hogyan érik el stabilitását?
! antropogén energia-bevitellel
! minél egyszerűbb egy ökoszisztéma, annál több ilyen energiát igényel
Milyen formában?
• befektetett kézi vagy mechanikai munka,• ill. különböző „javítószerek” formájában.• ezek az eljárások biztosítják az anyag- és
az energia zavartalan körforgását
• A mezőgazdasági ökoszisztéma fennmaradása szempontjából nagyon fontos a környezet tisztasága
A környezetszennyezés:
• csökkenti mind a növényi, mind az állati termelékenységet
• rontja a produktum minőségét
• Ha az ember nem ismeri kellően az ökoszisztéma szerkezetét, a benne lezajló kölcsönhatások törvényszerűségeit és egyoldalú beavatkozással próbálja célját elérni, akkor a szabályozó mechanizmus felmondja a szolgálatot, az ökoszisztéma szerkezete összeomlik, stabilitása megszűnik. Ilyenkor elpusztított ökoszisztémáról beszélünk. Mivel az elpusztított ökoszisztéma „gyógyítása” nagy költségekkel jár és hosszadalmas kézenfekvőbb a megelőzés, ami viszont alapos ökológiai ismereteket követel a
mezőgazdaság területén is !!
dr.Komonyi Éva
A mezőgazdaság természeti erőforrásai
(A hatékony termesztést meghatározó ökológiai
tényezők)
• A növények termesztésének lehetőségét és a termesztés eredményességét elsődlegesen a természeti erőforrások határozzák meg.
• A természeti erőforrások (ökológiai feltételek) viszonylag állandó tényezők, amelyek a növények számára eltérő környezeti feltételeket nyújtanak
• Ezektől függ az adott területen termeszthető növények köre, aránya, terméshozama, minősége
Alapvető természeti erőforrások:
• a termőtalaj (ökológiai tényezők hordozója, közeg) (talajtan)
• a Nap energiája → (agrometeorológia)
• a víz (vízgazdálkodás)• a levegő
A termelés hatékonysága szempontjából elengedhetetlen:
• a természeti erőforrások és a növény közötti kölcsönhatások ismerete
• a termesztett növények ökológiai igényének ismerete
A növény és a természeti erőforrások kölcsönhatását befolyásolhatjuk:
1. agrotechnikai módszerek alkalmazásával
2. növénynemesítéssel: ↓ olyan növényfajtákat állít elő:
• amelyek jobban tudnak alkalmazkodni a természeti erőforrásokhoz,
• vagy azokat eredményesebben hasznosítják
Annál sikeresebb egy növény termesztése, minél teljesebb összhangot tudunk teremteni:
• a termesztett növény (biológiai alap),• a természeti erőforrások (ökológiai
feltételek) • az agrotechnikai tényezők
(termesztéstechnológia) között.
A termőtalajTalaj
• A szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója
A talaj fontosságát a következő tényezők adják:
• a biológiai élet hordozója;• a növényi, állati társulások, az emberi élet
színtere;• a szervesanyag-termelés és- lebontás
helye;• a növénytermesztés alapvető eszköze;• feltételesen megújuló természeti erőforrás.
A természeti termékenység
• a talaj természetes adottsága, amely a növény életének minden szakaszában biztosítja a növekedéshez, fejlődéshez szükséges tényezőket (víz, levegő, tápanyagok)
Tényleges termékenység vagy termőképesség
• a talaj természeti adottságainak és az ember által alkalmazott agrotechnikai ráhatásoknak az együttes eredménye
A racionális talajhasználat feladata:
• a talaj termőképességének a felhasználása, fenntartása, fokozása és megvédése(talajművelés, talajerő-gazdálkodás
A talaj termékenységének tényezői:
• a talaj típusa• a talaj szerkezete (víz – levegő -
hőgazdálkodás)• a termőréteg vastagsága• a talaj humusztartalma, tápanyag-szolgáltató
képessége• a talaj kémhatása (pH), sóviszonyai• a talaj fekvése• a talaj biológiai tulajdonságai
Talajerő-gazdálkodás
• Az az eljárást, amikor a talaj termőképességét helyes talajműveléssel, trágyázással, vízgazdálkodással, talajjavítással, okszerű talajhasználattal megvalósítjuk
Szántóföldi növények termelésére azok a talajok alkalmasak, amelyek:
• sík fekvésűek vagy gyengén lejtősek (25% alatti lejtő)
• termőrétegük 40 cm-nél vastagabb• a talajvízszintjük nem magasabb 80 cm-nél• a szél nem tudja elhordani
A különböző talajtípusok mint talajrendszerezési egységek:
• hasonló talajképző hatások eredményeként alakultak ki
• hasonló fejlődési állapotot értek el
• a termékenységet jellemző tulajdonságaik hasonlóak
A különböző talajtípusok jellemzői határozzák meg:
a rajta termeszthető növények körét, a termesztés eredményességét, a talaj művelési rendszerét és az egyéb agrotechnikai tényezőket " (trágyázás, növényápolás, öntözés stb.).
A szántóföldi hasznosítás szempontjából legfontosabb talajtípusaink
• Ukrajnában körülbelül 634 talajtípus található
A legfőbb típusok:
• a podzolos talajok, amelyek az északi országrészen elterjedtek
• a barna erdei talajok a Ny-i országrészen
• a csernozjomok, a sztyeppék jellegzetes talajai,
• illetve a szikesek
podzolos szürke; 17%
podzolos gyep; 7%
gesztenyebarna; 4%
egyéb; 7%
csernozjom; 65%
Csernozjom talajok
• Termékeny talajok, ezért területeiken általában szemes gabonát termesztenek
• nagy a humusztartalmuk, • kitűnő morzsás szerkezetük, • kiváló a tápanyag- és vízraktározó képességük • a növények tápanyagfelvételét a gyengén
savanyú vagy semleges pH-juk is megkönnyíti. .
Típusai:
• podzolos csernozjom
• humusztartalma átl. 3,5 - 5,5 % • humuszréteg vastagsága 30-70 cm,
de 120 cm is elérheti• 5.5 - 6.5 pH • zöldségfélék, olajos növények,
gabonafélék termesztésére alkalmas • szükséges a foszfor és kálium
tartalmú tápanyagok bevitele, illetve utánpótlása
• réti csernozjom
• humusz tartalma közel 3.5 - 4.5 %.• pH érétke közel 5.5 • magas termőképesség• őszi és tavaszi búza termesztésére• a búza mellett burgonya, napraforgó,
cékla termesztése• zöldség, ill. gyümölcstermesztés is
Tipikus csernozjom
• humuszrétege eléri a 120 — 150 cm-s mélységet
• szemcsés szerkezetű• termékenysége igen nagy• 6-10 % humuszt tartalmaz, de
meghaladhatja a 15 %-ot is• magas értékű gabonafélék termesztésére
használják• a foszfor, a kálium és szerves tápanyagok
bevitele, a talajnedvesség megőrzése és az erózió megakadályozása fontos szerepet játszanak a termékenység megörzésében
Erdőtalajok
• a kilúgozottság mértékétől függően igen változatos a termékenységük
• legértékesebbek a barna erdőtalajok, leggyengébbek a fakó (podzolos) erdőtalajok
• többnyire savanyú kémhatásúak• a talaj felső szintje kilúgozott, az alatta lévő
talajszintben halmozódik fel a humusz és a tápanyag. • víz- és tápanyag-gazdálkodásuk közepes• Nyugat-Ukrajnára, a Kárpátokra jellemző talajtípus • erdős területeken, illetve mezőgazdasági területeken
található • jó termőképességű talajtípus• búzát, zöldségféléket, gyümölcsöket termesztenek
rajta
Podzolos gyeptalajok
• A felső humuszos réteg jelentéktelen, 18-24 cm • a vas- és alumíniumvegyületek miatt savas
kémhatásúak (meszezik)
Sötétszürke podzolos talaj
• egyik változata a gyengén podzolos talaj.• az erdei fenyves, tölgyes erdőkben alakul ki • nedvesség felvevő képessége alacsony, viszont jó
vízáteresztő• kémhatása 4,5-4,8 pH-jú• humusztartalma 1-5%• szerves és műtrágyázást igényel.
Réti talajok
• mély fekvésű részeken, réti növényzet hatására alakultak ki
• nagy részük savanyú kémhatású, erősen kötött talaj
• nehezen művelhető (erősen duzzadnak és zsugorodnak)
• humuszban gazdagok 4-6%, de ennek minősége nem megfelelő, foszfor trágyázásra szorul
• hideg talajok• zöldségfélék, búza, kukorica, cukorrépa
termesztésére alkalmasak • a Kárpátaljai-alföldön réti barna talajt találunk• felső rétegük humusztartalma 3-5%• kaszálónak és legelőnek használják.
Szikes talajok
• a nátriumsók szerepe nagy a talaj tulajdonságainak alakításában
• a szikesség mértékének növekedésével párhuzamosan csökken a talajok termékenysége
• a talajvíz sótartalma a felszínen vagy a felszínközelben halmozódik fel (szoloncsák vagy szolonyec típusú szikesek)
• a szolonyecek gyenge termékenységűek, de termékenységük egyszerű módszerekkel javítható
• Emberi tevékenység is okozhat szikesedést!
A félig száraz és száraz területeken rendszeres öntözés hatására megemelkedhet a talajvíz, és elérheti az ún. kritikus szintet, ahonnan a kapilláris vízemelés a felsö talajszintekbe szállitja a vizben oldott sókat, s a viz elpárolgásával azok itt felhalmozódnak.
Ezt a folyamatot másodlagos szikesedésnek nevezzük
Gesztenyebarna talajok
• száraz kontinentális éghajlaton alakul ki • a Fekete-tenger melléki síkság déli részén
és a Krím sztyeppes részének északi területein általános
• humuszrétege 40-50 cm vastagságú• a felső réteg humusztartalma 3,0-4,5%-os• pH-ja 7,2-7,3• búzát, kukoricát, napraforgót, tökféléket,
dinnyét termesztenek rajta• káliumos, foszforos trágyázásra szorul.
A Nap energiája
• a növény számára nélkülözhetetlen energia (?)
• a napsugár energiája határozza meg a növényi környezet uralkodó éghajlatának alakulását
a szoláris eredetű éghajlati elemek: - a fény és - a hő
A fény mennyiségétől, intenzitásától és időszakos eloszlásától függ >
• a növények növekedése és szerves anyag produkciója• generatív szerveinek differenciálóda (virágszervek
kialakulása, termékenyülés).
A Föld felszínét elérő fény intenzitása függ:
• a beesés szögétől• a légkör fényelnyelésétől • az árnyékoló tényezőktől
Árnyékoló tényezők:
• a pára, a felhőzet, a por
A fotoszintetikusan hasznosítható sugárzás hullámhossztartománya:
380-760nm A növények zöld színanyaga: klorofill
→ a fénysugarak közül a kék és a vörös tartományokat abszorbeálja, a zöldet visszaveri
• A zöld növények - a Nap fényenergiájának felhasználásával - szervetlen anyagból (CO2,H2O) szerves anyagot építenek
• Ez a fotoszintézis, a növényi szervesanyag-termelés elsődleges forrása (Lásd:BIOKÉMIA)
A fényhiány kedvezőtlenül hat a növényekre:
• növekedésük lelassul• levelek kivilágosodnak• a terméshozam csökken
! Csökken a fotoszintézis intenzitása
• .
A Föld mozgása különböző fényviszonyokat tételez fel:
• napi és évszakos ingadozás figyelhető meg
• A növények reagálását a fényviszonyok
változására, a nappal és éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiódusnak nevezzük
A növényeknél megkülönböztetünk:
• modulatív és modifikatív fényhez való alkalmazkodást
• modulatív alkalmazkodás: a levéllemezek a beeső fényre megfelelő szögben helyezkednek el, majd eredeti állapotba térnek vissza (pl. fotótropizmus).
• modifikatív: evolúciós alkalmazkodás → növény levélfelépítésével alkalmazkodott a fényviszonyokhoz
pl. az árnyékhoz alkalmazkodott növények levelei kloroplasztiszokban gazdagok
Hosszúnappalos növények
Fejlődésükhöz sok fény szükséges (napi 9-14 órai megvilágítás)
! Rövid fotoperiódus esetén csak vegetatív fejlődést mutatnak
Ilyenek: a kalászosok, a burgonya, a répafélék, a borsó, az évelő pillangósok,
a füvek
Rövidnappalos növények
Fejlődésükhöz rövidebb megvilágítási időt igényelnek
! A hosszabb fotoperiódus gátolja ezen növények virágképződését
Ilyenek: a kukorica, a napraforgó, a szója, a rizs, a cirok, az uborka, a kender
Fényközömbös növények
A kettő között helyezkednek el
Fejlődésük a nappal hosszúságától
független
Az éves napfénytartam
= a napsütéses órák száma egy adott éghajlati övezetben
Ukrajnában — tájkörzettől függően 1800—2200 napsütéses óra/év
Tenyészidőben → 1300-1500 napsütéses órát hasznosítanak a növények
Hőmérséklet
Az eltérő növényfajok fejlődésükhöz, növekedésükhöz a tenyészidőben meghatározott hőmennyiséget
igényelnek
A tenyészidő alatti hőmérséklet határozza meg döntően:
→ a termeszthető növényeket → a növény termését
A tenyészidő
• az az időtartam, ami a vetés és a betakarítás között eltelik
A tenyészidő folyamán, a fejlődés különböző szakaszaiban a növény hőigénye a következő lehet:
• minimális, amely mellett megindul a növény élettevékenysége
• optimális, amelyen a növény fejlődése, élettevékenysége a leggyorsabb
• felső tűrési határ, amely fölött a növény élettevékenysége leáll (általában 40°C-on következik be)
Egy növény hőigényét hőösszegben fejezzük ki
Megkülönböztetünk:
• nagy hőigényű növényeket (rizs, dohány, kukorica)• kis hőigényű növényeket (kalászosok, cukorrépa)
! Egy növényfajon belül is eltérő lehet a hőigény:
pl. különböző tenyészidejű kukoricahibridek, zöldborsófajták
! Meghatározó
• a tenyészidőszak hőösszege 2900-3300 °C• az évi középhőmérséklet 8-11 °C• a korai és késői fagyok ideje,
tartama • a nyári hőségnapok száma
A hőmérséklet kihat:
a növény csírázására, fejlődésének, érésének ütemére hatással van a növény élettani folyamataira:
• a fotoszintézisre • a légzésre• a transzspirációra• a víz- és tápanyagfelvételre • a hideg talajok fiziológiailag szárazak
befolyással van az agrotechnikai beavatkozások idejére (vetés, gyomirtás, betakarítás stb.)
Az alacsony hőmérsékletnek káros következménye: elfagyás, felfagyás
Az alacsony hőmérsékletnek pozitív hatása:
pl. az őszi kalászosok szárbamenése, illetve generatív szerveinek differenciálódása csak alacsony hőhatás mellett mehet végbe
(vernalizáció)
A víz
• természeti erőforrásként betöltött szerepével a vízgazdálkodás tudományterülete foglalkozik.
A víz az élő növények alkotóeleme 50-90% életük alapfeltétele
.
A víz szerepe
• tápanyagfelvétel (oldószer)• asszimilált szerves anyagok szállítása• biokémia folyamatok közege,
reakciópartner (funkciója van)• hőgazdálkodás• transzspiráció
! a szántóföldi növények - fajuktól függően - l kg szárazanyag előállításához 250-1000 l vizet párologtatnak el (transzspirációs együttható)
A növények vízigénye eltérő:
• faj és fajtától függ• egyedfejlődésük szakaszaiban más-más
! legnagyobb a virágzás, a terméskötés idején
↓ kritikus szakaszok, mert legnagyobb a hatásuk a termés mennyiségére
A csapadék mennyisége és eloszlása
• a Föld és a légtér vízkészlete örökös körforgása párolgás ↔ csapadékhullás
• mennyisége, eloszlása, formája, és intenzitása rendkívül eltérő
• sokévi átlaga hazánkban 600 650 mm körüli
• a tenyészidőben lehullott csapadékmennyiség az éves csapadékmennyiségnek 60%-a (! Meghatározó)
• a csapadékos napok száma: 120-160 nap
A csapadék formája
• az évi összes csapadéknak kb. 80%-a eső
• a csapadék intenzitását mm/percben fejezik ki
• a növénytermesztés szempontjából a 0,5 mm/perc intenzitású, csendes eső a legkedvezőbb
• a hótakaró jelentősége
A talaj vízgazdálkodása
! Fontos, hogy a talaj hézagtérfogatát megfelelő arányban foglalja el a víz és a levegő
Kedvező, ha aránya 70:30% (középkötött, vályogtalajon)
Talajszárazság esetén: lankadás, hervadás (turgorvesztés) ↔
Ha ez tartós → a növény elpusztul
• a tenyészidőben csapadékhiány → öntözéssel pótolhatjuk
• mély fekvésű, magas talajvízszintű talajokon vízbőség → belvízkár
↓ gyökérfulladást, növénykipusztulás
A víz hat az agrotechnika tényezőire
Befolyásolja:
• a talaj művelhetőségi viszonyait és művelési költségeit
• a vetés, a kelés körülményeit• a vetésváltás szempontjait, a növények
elővetemény-értékét• a fajtamegválasztást• a növényi kórokozók elszaporodását• a gyomirtó szerek érvényesülését, hatását• az öntözés szükségességét• a tenyészidő hosszát, a betakarítás idejét
A levegő
összetétele: nitrogén 78 tf % oxigén 21 tf % szén-dioxid 0,03 tf % hidrogén, ózon, nemesgázok 0,97 tf %
• Asszimiláció (CO2)– disszimiláció (O2)
• az élőlény és környezete között végbemenő anyagcsere két alapvető anyaga
• a légköri nitrogén a legtöbb növény számára közömbös
• Pillangósok ↔ szimbiózis ↔ Rizobium fajok) ↔ növénytáplálkozás körfolyamata
• a N-műtrágya-gyártás fontos nyersanyaga
! A talaj levegőviszonyai meghatározzák a talajban végbemenő folyamatok irányát
• aerob körülmények között → oxidáció• anaerob körülmények között → redukciós
A talaj levegőtartalma függ:
• a talaj szerkezetétől • tömődöttségétől • a pórusok nagyságától • a talaj nedvességtartalmától
Levegőigényes növény: a cukorrépa, a kukorica, a burgonya, a kender, a lucerna
Kevésbé igényesek: a kalászosok, a vörös here
! A talaj levegőzöttsége javítható:
• szerkezetjavítással• talajműveléssel (szántás, altalajlazítás) • növényápolással (sorközművelés)
A szél
• fontos éghajlat-alakító tényező• a szél iránya, sebessége, erőssége
nagymértékben hat a növények életviszonyaira
A szél hatása:
• elősegíti a növények megporzását• szállítja a növényi magvakat, a kórokozók
spóráit• megváltoztatja a levegő hőmérsékletét,
páratartalmát• gátolja a fotoszintézist, növeli a transzspirációt
A szél káros hatása:
• az erős szélviharok a növények mechanikai sérülését okozhatják
• elhordják a termőréteget (defláció)
• a nyári száraz szelek a kalászosok érésekor „magszorulást", szemveszteséget okozhatnak
dr. Komonyi Éva
Mezőgazdasági alapismeretek
I. Növénytermesztés
Alapfogalmak
Összterület
• a termelésre rendelkezésre álló terület • mértékegysége a hektár; l ha =10 000
m2
• nagysága meghatározója az üzem méretének
• ! de nem a mennyiségnek, minőségnek, megtermelt javak értékének stb.
Művelési ágak
• különböző területhasznosítási módok alapján művelési ágakat különböztetünk meg
• egy művelési ágba kerülnek az azonos hasznosítású és hasonló művelést igénylő területek
A szántó
• jellemzője a rendszeres talajművelés (pl. szántás)
• zömmel szántóföldi növényeket (pl. gabonaféléket,cukorrépát),
• esetenként zöldségféléket termesztünk rajta
Rét
• állandó gyeptakaróval borított terület, amelynek fűtermését rendszeresen kaszálva (szénának) takarítjuk be
Legelő
• elsősorban legeltetésre hasznosított füves terület
! mindkét művelési ágban előfordul - kisebb mértékben - a másikra jellemző hasznosítási mód is
A kert
elsősorban házikertet jelent
A szőlő
• a szőlőültetvény által elfoglalt terület képezi a szőlőművelési ágat
A gyümölcsös
• gyümölcsfával (bokorral) betelepített terület
a szőlő és a gyümölcsös lehet:
• zárt telepítésű (összefüggő területet foglal el)
• szórvány → vegyes fajú állomány fedi
A mezőgazdaságilag művelt összes terület (MMÖT).
• az eddig felsorolt művelési ágak összessége
Az erdő
• a fával beültetett, illetve benőtt terület, amelynek termése a kitermelt fa
• e művelési ágba tartoznak az erdősávok is
A nádas és a hasznosítható vízfelület
• önálló művelési ágként szerepel• nádhasznosítás• a víz szolgálhat → öntözést,
haltenyésztést, víziszárnyas tartást, ezek kombinációját
Termőterület
• az utóbbi két művelési ág + a MMÖT együtt
A művelés alatt nem álló (művelés alól kivett) terület
• a termőterület és a művelés alatt nem álló terület együttesen a gazdaság összterületét adja
Idetartoznak: az épületek, a tanyák, a majorok, a telepek, a szérűk területei, valamint az utak, az árkok, a csatornák stb. által elfoglalt területek
• Ezek ugyan termést nem hoznak, de a gazdaság számára hasznosak
A táblák
• a szántóterület, gyümölcsös természeti, termesztési és művelési meggondolásokból táblákra tagozódik
• természetes (pl. vízfolyás, út, fasor stb.) vagy mesterséges határokkal körülvett terület
• állandó területűek, tervezési és művelési alapegységet jelentenek
• rendszerint egész területén egy növényt termesztünk, így egységes a művelés, a vetés, a betakarítás stb.
A tábla nagyságát befolyásolja:
• a terület szabdaltsága → negatív hatású, mert kicsi és szabálytalan alakú táblák kialakítására kényszerít
• a terület domborzata → a lejtős, dombos területen szintén kisebb művelési egységek alakíthatók ki
• a gazdaságban alkalmazott legfontosabb gépek mérete és teljesítménye (az előző két szempont szabta keretek között)
• kb. 100 ha területű, lehetőleg - 1:2 arányú - téglalap alakú tábla tekinthető kedvezőnek
• a kisüzemi méretek hazánkban még nem alakultak ki
• az infrastruktúra, a „civilizáció" kedvezőtlen hatása a táblakialakításra → elektromos távvezeték, gáz-, illetve olajvezeték nyomvonala, autópálya stb. szabdalja
A tömbök
• ha két vagy több szomszédos táblán ugyanazt a növényt termesztjük, a táblák tömböt alkotnak
• a tömbösítés előnyei: a talajművelés, a vetés, a betakarítás az egész tömbön egységesen folyhat
• a nagyteljesítményű gépek kihasználása
• a szállítás szervezése könnyebb
A táblatörzskönyv
• a táblákra vonatkozó alapvető szakmai nyilvántartás
• elsősorban az alapadatokat rögzíti: a tábla jele, területe, talajviszonyai (esetleg részletesen pl. a humusztartalom, a mésztartalom stb.), domborzati viszonyai, a rajta folyó meliorációs tevékenység stb.
Tartalmaznia kell:
• a termesztett növény faját, fajtáját, szaporítási fokát
• a talajmunkákat, a munkavégzés eszközeit• a vetésidőt, a vetőmag jellemzőit,
mennyiségét• az anyagráfordítást pontos megjelöléssel és
mennyiségben (szerves trágya, műtrágya, növényvédő szer)
• a növényvédelem munkáit, idejét, eszközét• a betakarítás idejét, eszközét, a betakarított
termés mennyiségét, esetleg jellemzőit (pl. nedvességtartalom)
• az esetleges utómunkákat (pl. kukoricaszár-zúzás, tarlóhántás)
• öntözött területen az öntözéssel kapcsolatos adatokat (időpont, módszer, vízmennyiség stb.)
• egyéb adatok (elemi kár, üzemi kísérlet stb.)
A vetési előirányzat
• a termesztendő növényeket és azok területét rögzíti
• minden esztendőben előre készül a következő termelési évre
Hogy milyen növényt és mekkora területen tervezzünk, azt megszabják:
• az árunövény értékesítési lehetőségei• a termelés jövedelmezősége• a gazdaság rendelkezésre álló forrásai• a talajviszonyok és az éghajlati
adottságok• a gazdaság belső szükségletei (pl.
takarmánynövények)
Az elővetemény
• a táblán az előző vegetációs időszakban termesztett növény
• Ismerete fontos
• gazdasági növényeink más-más előveteményt igényelnek
• pl. napraforgó, cukorrépa növényvédelmi okok miatt 4-5 évig nem kerülhetnek ugyanarra a területre
• pl. a kalászosok, főleg a búza 1-2 évig vethetőek önmaguk után, de huzamosabb monokultúra már a termés csökkenésével jár
• pl. a kukorica hosszú monokultúrás termesztést is elvisel.
• figyelembe kell venni az elővetemény termesztésekor használt vegyszerek esetleges utóhatását is
A vetésforgó
• régebben alkalmazták, amikor az üzemek sokféle növényfajt termesztettek
• a vetésforgóban táblánként előre megtervezték a növényi sorrendet annyi évre, ahány szakaszból a vetésforgó állt (l szakasz = l év, illetve növény)
• Szigorúan vett vetésforgó ma már nem használatos
Miért?
• specializálódás → kevesebb növényfaj nagyobb területen = kevés a variációs lehetőség
• másrészt a merev vetésforgó nehezen tudja követni a szükségletek (piac) változásait
Vetésváltás
• ma inkább vetésváltásról beszélünk
• ez a megoldás rugalmasabb
• esetenként egy-egy növény termesztését elhagyjuk és helyébe másik lép
Teljesítmény
• az időegység - óra, műszak, munkanap - alatt ténylegesen elvégzett munka mennyisége
! az erő- és munkagépek több típusa áll rendelkezésére
- ezek különböző kombinációi más-más teljesítményt eredményeznek
A talajok művelhetősége
• fekvésük, összetételük, típusuk különböző
• ugyanazon munka elvégzéséhez — azonos erő-és munkagéppel - az egyik területen több, a másikon kevesebb idő szükséges
• ennek megfelelően alakulnak a teljesítmények
• Ismeretében történik: a a munkák tervezése, szervezése, a munkabér megállapítása stb.
Területi kategóriák jellemzői:
• I. sík fekvésű középkötött talaj • II. sík fekvésű, laza, illetve kötött talaj
vagy enyhén dombos, középkötött talaj • III. dombos fekvésű, laza, illetve kötött
talaj • IV. erősen lejtős, köves, kavicsos,
erősen kötött vagy igen laza talaj
• A talaj kötöttségén annak a talajművelő eszközökkel szembeni ellenállásának (ellenerő) nagyságát értjük (K A)
Recommended