Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell

Preview:

DESCRIPTION

Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell. Munkácsy Katalin ELTE Budapest munkac@ludens.elte.hu. A Föld alakjának kérdése a filozófia része volt azokban a korokban, amikor még nem hajózták körbe a Földet. Életfa. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Nézetek a Föld alakjáról, a korong modell

Munkácsy Katalin

ELTE Budapest

munkac@ludens.elte.hu

• A Föld alakjának kérdése a filozófia része volt azokban a korokban, amikor még nem hajózták körbe a Földet.

Életfa

• A honfoglaláskori magyar régészeti emlékeken gyakori az életfa:a fa törzse a korong alakúnak elképzelt Földön áll, gyökerei az alvilágba nyúlnak, lombja a felső világba ér.

• Életfa ábrázolás egy gombszerű ruhadíszen

• Az életfa több ősi kultúrában is megtalálható.

• Hossz- és keresztmetszeti ábrázolását jelentik részben a különböző mértékben stilizált életfa ábrázolások, részben pedig a világ, a föld korong modelljei.

Görög világtérképek

• A térképeken először a korongmodell látható, később jelentek meg a környezet realisztikus térképei, majd pedig a nagy, kontinens méretű térképeken már a Föld gömbalakja is megfigyelhető.

• Hecataeus világtérképe Kr.e. 517-ből

• Eratosthenes világtérképe Kr. e. 3. sz.

Csillagászattörténet matematika órán, földsugár-mérés

• Eratosthenes megmérte, kiszámolta a Föld sugarát. Jellegzetes matematikai teljesítmény: Nem tudjuk, hogy a Föld gömb alakú, de feltételezzük azt, és e hipotézis alapján meghatározzuk a sugarát.

• Eratosthenes egy körcikk sugarát számította ki az ívhossz ismeretében és a szög mérésével.

• Két beesési szöget is mérhetett volna, a napsugarakat használva egyenesként, de ebben az esetben meg kellett volna oldani a mérések szinkronizálását. Ezt sikerült kiküszöbölnie azzal, hogy a mérést a nyári napforduló napján végezte és az ív egyik végpontja Alexandria a másik pedig a ráktérítőn fekvő Szüéne volt.

• A szüénei mély kút, amelyben egy évben csak egyszer, a napfordulókor csillan meg a napfény, csillagászati műszerként szerepel ebben a mérésben.

• Így csak Alexandriában kellett megmérni a napsugarak beesési szögét a napforduló napján, délben. A napórák igen kifinomult technikával készültek, ezért ez egyszerű feladat volt.

• Szüéne és Alexandria az ókori görög kultúrkörhöz tartozott, a városok közötti távolságok ismertek voltak.

• (A mai Egyiptom területén fekszenek, távolságuk körülbelül 800 km.)

• Az utazásokból származó tapasztalatok és a Föld alakjára vonatkozó elméleti tudás alapján született meg, évszázadokkal később, Ptoleimaios világtérképe.

• Ptoleimaiosz világtérképe Kr. u 150-ből

A térképek és a geometriák

• A térképészet fejlődése következtében egyre jobban használható térképek készültek, de a régi térképek őrzik a párhuzamosan létező világképeket és ezzel együtt a többféle geometria létezésének szemléletes nyomait.

• A három görög világkép nyomai a magyar történelmi emlékekben is megtalálhatók

• Személyes, kisgyerekkori emlékeink is sokféle látásmód nyomait őrzik

• A mesékben: a hős világgá fut, leül a világ végén és a semmibe lógatja a lábát.

• A gyermeki “józan ész” szembekerülése a Föld gömbölyűségének tudásával: Régebben a gyerekek úgy gondolták, a Föld nem lehet gömbölyű, hiszen akkor a túloldalán lepotyognának róla az emberek.

Tudásunk a Föld alakjáról a XV. században

• Párhuzamosan létező, ellentétes tartalmú ismeretek a Föld alakjáról.

• Ideológiai konfliktus nélküli intellektuális konfliktus, szemben a geocentrikus és a heliocentrikus világkép éles szembekerülésével.

• A népi tudást őrzik az életfa-ábrázolások, a mesék és mítoszok

• Az akadémikus tudásban, az iskolai műveltségben:

- A kolostori iskolákban már a XI. századtól tanított húsvétszámítás, a computus

• - A Szalkai kódex csillagászati fejezete• - Mátyás könyvtárának különleges kincsei

• A computus elemi aritmetikai ismereteket, valamint a Nap és a Hold mozgására vonatkozó tudást igényelt. Természetesen maga a számítási algoritmus mechanikusan is végrehajtható volt, de hátterében ott húzódtak a görögök csillagászati ismeretei.

Néhány, a vizsgált szempontból különösen fontos korvina

Ptolemaeus, Claudius

Magnae compositionis libri (seu Almagest)a Georgio Trapezuntio traducti

Trapezuntius fordította az eredeti görögből latinra. Kézirat

Ptoleimaosz: Geographike

• Nyomtatásban megjelent 1478-ban

Regiomontanus, Johannes

Canones LXIII in tabulam primi mobilis cum tabula, cum dedicatione ad regem Matthiam

Országtérképek

• A XVI. század elején készült első Magyarország térképek Ptoleimaios művén alapultak, mint mindenhol Európában.

Hatvani

• A Föld alakjával kapcsolatban a XVII. században Hatvani István végzett méréseket, a földsugár ismeretében Debrecen földrajzi szélességét határozta meg.

Bolyai

• A földrajzi geometria a XIX. századi európai és magyar matematikai műveltségben jelentős szerepet játszott, így Bolyai János is magas színvonalú képzésben részesült a bécsi hadmérnöki akadémián.

• A Bolyai geometria logikai szükségszerűségként született meg, ugyanakkor az abban axiomatizált szemlélet nem idegen a laikus világlátástól sem.

Eötvös

• A XX. században Eötvös Loránd mérte Föld alakját torziós ingaával.

• A Föld alakjának kérdése mára megoldódott, a probléma történeti érdekességgé vált.

• A történeti emlékek megőrzik a gondolkodás ősi sajátosságait, a galgóci tarsolylemezen az életfának erősen stilizált ábrázolását láthatjuk.

Galgóci tarsolylemez