Sallai Ferenc vezető főtanácsos Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Sallai FerencSallai Ferenc

vezető főtanácsosvezető főtanácsos

Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

és Vízügyi Felügyelőségés Vízügyi Felügyelőség

Borsod- Abaúj- Zemplén megye Borsod- Abaúj- Zemplén megye

környezeti állapotakörnyezeti állapota

B.- A.- Z. Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati és Közművelődési Intézet

„Ökoiskolák ma és holnap” környezetvédelmi fórum

Általános környezeti állapotMúlt:

Nehézipar hegemóniája→szennyezés (Sajó, piszkos 12)

Jelen:

Számos környezetállapot-mutató javult !

Oka:• a termelő tevékenység visszaesése • az elavult, szennyező üzemek bezárása • iparszerkezet átalakulása• jogszabályok szigorodása• a megtett környezetvédelmi intézkedések

Megörökölt szennyezések (halna-hegyek, ipari parlagok)

Vízellátás• közműves ivóvíz-ellátottság: 100 % (regionális rendszerek)• felszíni és felszín alatti vízből → fokozott védelem• vízbázis-védelmi program (2249/1995 (VIII.31.) Korm. hat.)

→diagnosztikai felmérés (2007)→ biztonságba helyezés(?)• EU előírások (arzén: 50 µg/l-ről 10 µg/l-re) →vízminőség 72 településen nem felel meg → ivóvízminőség-javító program (határidő: 2009.dec.)

Szennyvízcsatornázás- tisztítás (2007)• B.- A.- Z. megye: 357 település• ebből szennyvízcsatornázott: 214 település• csatornázottsági arány: 56-57 % • érzékeny területre esik: 163 település• ebből csatornázott: 100 település

Vízminőség-védelem I.

Vízminőség-védelem II.

Felszíni vizek védelme

Eu Víz Keretirányelv – vízgyűjtő szemlélet– 2015-ig jó ökológiai és kémiai állapot

Monitoring

- 2006-ig ún. törzshálózati

=13 vízfolyás ellenőrzése (33 szelvényben)-2007-től új monitoring! (VKI szerinti)

= 53 víztest (110 szelvényben)

Vízminőség-védelem III.

Felszíni vizek minősége

Adottság medence jelleg határon átterjedő szennyezések hazai (ipari, mg-i, intézményi) szennyvizek

Eredmények szennyvízcsatornázás-tisztítás fejlesztése ipari szennyvízkibocsátás csökkenése a 90-es évek elejétől vízminőség javulás

A Tisza, Bodrog, Sajó Hernád, Szartos, Bódva vízminőségi osztályba sorolása

2006. évi vizsgálati eredmények alapján ( MSZ 12749)

Vízfolyások Komponens

Tisza T Tk.

Bodrog H To.

Sajó H to.

Hernád H to.

Szinva Pa. To.

Bódva H to.

A. csoport III III III III III III III III II IV III III

Oldott oxigén I I I II I I I I I I I I

Oxigén telitettség II II II III I I II I I III I I

Biokém.oxigény (BOI5) III II I III II II III III I III III I

Kémiai ox.igény (KOIps) III II II III II III III II I III III II

Kémiai ox.igény (KOIk) III II II II III II IV II I IV III II

Szaprobitás III III III III II II II II II II II II

B. csoport III III II II III IV IV IV II III III III

Ammónium (NH4-N) II III II II II IV IV IV I II II II

Nitrit (NO2-N) II II II II II III III III I II III III

Nitrát (NO3-N) II II II II II III II II II II II II

Összes foszfor I II II II III III III III I II I II

Ortofoszfát (PO4-P) III II II II II III III III I III III II

a-Klorofill I I I I I I I I I I I II

I. o. = kiváló, II. o.= jó, III. o. = tűrhető, IV. o. = szennyezett, V. o. = erősen szennyezett

T = Tokaj, Tk = Tiszakeszi, H = Határszelvény, to = torkolat

Vízfolyások Komponens

Tisza T Tk.

Bodrog H to

Sajó H to

Hernád H to

Szinva Pa. To

Bódva H to

C. csoport - - IV IV IV IV V III - IV IV IV

Coliform szám - - IV IV IV IV V III - IV IV IV

Fekál

D. csoport III III III III III III II II II V II III

Olaj II II I II II II II II I V II III

Fenolok (fenolindex) I I I I I I I I I I I I

anionaktív detergensek I I I I I I I I I I I I

Cr (oldott) I I I I I I I I I I I I

Zn (oldott) III III II III I I I I I I I II

Cd (old.) I I I I I I I I I I I I

Ni (old.) I I I I I I I I I I I I

Pb (old.) I I I I I I I I I I I I

Cu (old.) I II I I I II II II I II I I

Al (old.) II III III III III III II II II II II I

Hg (old.) II II III III I I I I I I II I

Össz ß I I I II II II I I I

E. csoport IV IV IV IV II IV V IV II III II II

pH I I I I II I II II II III II II

Fajlagos vezetés II II I I I II II III II III I II

Vas I II I I I I I I I I I I

Mangán IV IV IV IV II IV V IV I I II II

I. o. = kiváló, II. o.= jó, III. o. = tűrhető, IV. o. = szennyezett, V. o. = erősen szennyezett

T = Tokaj, Tk = Tiszakeszi, H = Határszelvény, to = torkolat

Felszín alatti vizek védelme

• talajvíz - ivóvízellátásra közvetlenül nem alkalmas.

• rétegvizek - jelenleg kiváló minőségűek,

• karsztviz - jó minőségűek,

• parti szűrésű víz - függ az adott vízfolyás vízminőségétől.

Helyzetkép:Az ország egyik legiparosodottabb területe (vegyipar, energia-ipar, kohászat, építőanyag-ipar, stb.)

Múlt:• ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége

Ma:• javuló levegőminőség• kén-dioxid emisszió, szilárd anyag kibocsátás csökken• meghatározóvá vált a közlekedési eredetű légszennyezés• megépült az M3 autópálya és az M30 Miskolcot

elkerülő szakasz (Bosch-út)• több más elkerülő út is épült.

Levegőtisztaság- védelem I.

Immissziós mérőhálózat (OLM)

  országos ÉMI-KTVF B.-A.-Z. megye

Monitor állomás (db)

53 11 (21 %) 10 (19 %)

RIV mérőpont (db)

200 24 (12 %) 10 (5 %)

Ülepedő por (db)

300 59 (20 %) 28 (9 %)

Adatok on-line hozzáférhetők: KvVM honlap (www.kvvm.hu)

Közönségszolgálat beltéri kijelző és köztéri kijelző

Levegőtisztaság-védelem III. (immisszió)

Miskolc, Búza tér monitor állomás

• Az állomás hatáskörzetében lakók száma, kb.: 8000

• Az állomás reprezentativitási területe: 0,64 km2

• A mérőállomás jellege: - közlekedési- városközponti

• A mért szennyező anyagok: SO2, CO, NOx, O3, PM10, nagy térfogatáramú szállópor, BTEX

• A mért meteorológiai paraméterek: szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, páratartalom, napsugárzás

• 1993 óta üzemel

Levegőtisztaság-védelem V.

Légszennyező komponensek éves átlaga, g/m3

    SO2 NO2 NOx CO O3 PM10

M4 Búza tér 7,60 48,00 119,00 863,00 31,00 62,30

M3 Mányoki Á. 11,80 28,00 42,00 592,00 51,00 21,60

M6 Görömböly 12,80 23,00 49,00 675,00 31,00 37,300

T1 Oszlár 7,90 16,00 23,00 420,00 46,00 27,30

M5 Martin telep 8,70 24,00 41,00     40,70

K1 Kazincbarcika 9,60 19,00 26,00 714,00 47,00 16,60

S1 Sajószentpéter 15,30 15,00 23,00 661,00 49,00 35,90

P1 Putnok 23,60 16,00 23,00 663,00 41,00 53,00

R1 Rudabánya 11,60 11,00 15,00   45,00  

H1 Hernádszurdok 9,90 8,00 13,00 493,00   32,10

2004 átlag 11,4 21,0 38,0 624,3 43,1 37,0

Hé   50 52 70 3 000   42

Li   0,23 0,44 0,54 0,21   0,92

Li: Légszennyezettségi irányszám, a mért légszennyezettség és a határérték hányadosa.

2006. évi monitor állomás adatok értékelése

A környezeti zajterhelés meghatározó tényezői:

• ipar (nappal 4-14 dB, éjszaka 2-18 dB túllépés) (az iparterület és lakóterület közötti védőtávolság hiánya, lakóterületbe ékelt kisipari tevékenység)• közlekedés (nagyforgalmú utak mellett az új épí- tésű utakra érvényes határértékhez képest nappal 5-10 dB, éjszaka 7-14 dB túllépés)• szomszédsági zajok, szabadidős tevékenység• építőipari kivitelezési tevékenységek

Zaj- és rezgés elleni védelem I.

Stratégiai zajtérképek• Új módszer a zajterhelés bemutatásában és a zajcsökkentés

tervezésében• Elv: számítógépes szoftverrel ipari és közlekedési modell

készítés• Alkalmas a jelenlegi és egy megváltozott állapot bemutatására • Látványos, térképi megjelenítés• A stratégiai zajtérkép alapján intézkedései terv készít- hetőJogszabályi kötelezettség:• Valamennyi EU tagállam köteles a 49/2002/EK irányelv szerint

stratégiai zajtérképet és a problémás területre intézkedési tervet készíteni.

Felügyelőség: IMMI szoftverrel 10 nagyforgalmú útszakaszra stratégiai zajtérképet készített

Zaj- és rezgés elleni védelem II.

Települési szilárd hulladék

Múlt:• ahány település annyi lerakó (357 település - 342 lerakó)• egy tucat nevezhető regionálisnak, • alig van korszerű műszaki védelemmel létesült • potenciális szennyező forrást jelentenek

Jelen: 25 üzemelő (felülvizsgálat, rekultiválás),

Jövő:• szelektív hulladék gyűjtés • regionális hulladékgazdálkodás• komplex hulladékgazdálkodási rendszerek (Dél-Borsodi

Miskolci), Sajó- Bódva-völgyi, Zempléni)• nem megfelelő lerakók bezárása • 3-4 üzemelő lerakó elegendő

Hulladékgazdálkodás I.

Égetők

Az utóbbi években bezárt 1 db. (MVK Rt.)Tervezett kapacitásnövelés: 25—30 000 t/év

ÜzemeltetőkEngedélyezett

kapacitás [t/év]

Évente égetett [t]

ÉMK Kft. 7 200

20.000 –

25.000

BORSODKOMM Kft. 2 000

ECOMISSIO Kft. 10 200

MOL Rt. TIFO 7 200

Nem veszélyes-hulladékok

Építési és bontási hulladékok* Bodrogkeresztúr (ZHK Kft.) 150 000 t/év, KIOP* Sajókaza (ÉHG Rt.) 100 000 t/év, ISPA

Gumihulladékok* REGUM Kft. 1000 t/év, gumiőrlemény-gyártás * HOLCIM Rt. 14 700 t/év, energetikai hasznosítás

Műanyag hulladékokTöbb mint 10 gazdálkodó szervezet rendelkezik engedéllyel, jelentősebbek:* REMAT Kft. 8000 t/év * AVERMAN-HOLVEX Kft. 12 000 t/év* HOLCIM Rt. 7000 t/év

Kohászati salakokMegindult egyfajta felhasználási igény: autóutak, autópályák építésénél, pl. ún. Bosch-út.

védett területek: országos B.-A.-Z. megyében 10 % 15 %

Natura 2000 területek 20% 50 % (Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei)

Ex-lege védelem alatt álló területek:lápok: több mint 1100 földvár: több mint 110 kunhalom: több mint 100 barlang: több mint 1300 (országosan:3224)

Természetvédelem I.

Összefoglalva:

A megye környezeti állapota a legtöbb mutató tekintetében javuló

Globális tekintetben: túl vagyunka növekedés határánVan –e megoldás?Visszatekintés:

Kezdetek: Rachel Calson: Néma tavaszRómai Klub

Fordulópont: 1972. StockholmFolytatás: 1992. Rió, 2002. Johannesburg

– nemzetközi egyezmények sora

Nincs áttörés!

Oka: a félresiklott képzés, oktatás, nevelés

Megoldás: • a közgondolkodás megváltoztatása• környezeti nevelés• korszerű környezeti világkép és kultúra• felelősség a természetért, • önmérséklet, áldozatvállalás• új erkölcsi alapokra épülő környezetkultúra

„Csak akkor etikus az ember,

ha engedelmeskedik

annak a késztetésnek,

hogy segítsen minden életnek,

amelyen segíthet és irtózik attól,

hogy bármilyen élőnek kárt okozzon.”

Albert Schweitzer

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!