View
19
Download
0
Category
Preview:
DESCRIPTION
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis L.) gyakorolt hatásának vizsgálata. Bányácski Sándor mezőgazdasági mérnök szak IV. évfolyam. Témavezető: Prof.dr. habil. Simon László. Bevezetés. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Szennyvíziszap komposzt energiafűzre (Salix viminalis
L.) gyakorolt hatásának vizsgálata
Bányácski Sándormezőgazdasági mérnök szak IV.
évfolyam
Témavezető:
Prof.dr. habil. Simon László
Bevezetés
A biomassza nagyobb arányú felhasználása megfelelő alternatíva lenne korunk fokozódó energetikai és környezeti gondjaira. Biomassza hasznosításra alkalmas növények:
- Energiafűz, energiafű, akác, kínai nád, olasznád, nyár.
- Energetikai szempontból (égéshőjük összehasonlítása alapján) az energiafűznek a legnagyobb az égéshője.
- Biomassza produktum szempontjából az olasznád eredményezi a legnagyobb hozamot, mely elérheti Dél-Európában a 30 t/ha –t is.
Az energiafűz (Salix viminalis L.)– A füzeknek a világon kb.
400-500 faja ismert. Hazánkban két faj őshonos, a fehérfűz (Salix alba) és a kosárfonó fűz (Salix viminalis L.)
– A növény magassága a második év végére elérheti a 4-6 métert.
– A fahozam termőhelyi adottságától, fajtától vízellátottságtól függően 10-30 t/ha /év között változik.
– A növény fűtőértéke 18-22 MJ/kg között változik. (Salix viminalis L.)
– Szaporítása kb. 20 cm-es dugványok telepítésével történik, melyeket ültetés előtt 24-48 órán át vízben kell áztatni.
– A rövid vágásfordulójú kosárfonó fűz (Salix viminalis L. var. gigantea) ültetvény telepítését 2007 márciusában végeztük.
Szennyvíziszap komposzt A szennyvíziszap komposzt a szennyvíztisztítás során keletkező nagy víztartalmú szilárd anyagok megjelenési formája. Nyíregyházán a kirothasztott szennyvíziszapot búzaszalmával komposztálják.
A települési szennyvíziszap komposzt a Nyírségvíz Zrt. Westsik utcai telepéről származott. A kísérlethez felhasznált szennyvíziszap komposzt csak mérsékelten szennyezett nehézfémekkel, csak a cinktartalma (440 mg/kg) jelentős.
Az energiafűz ültetvény talajába kijuttatott szennyvíziszap komposzt a Nyírségvíz Zrt. Westsik utcai telepén
(Nyíregyháza, 2008)
Két éves szabadföldi kísérletünket 2007 márciusában állítottuk be a Nyíregyházi Főiskola bemutató kertjében.
2008 júniusában és 2009 júniusában is történt szennyvíziszap kijuttatás.
Kezelések 2008 júniusában:– 1. kezelés: Kontroll (nem részesült semmilyen kezelésben).– 2. kezelés: 50 t/ha (5 kg/m2) szennyvíziszap komposzt 0,5 m-es
tőtávval (2 sor), illetve 50 t/ha (5 kg/m2) szennyvíziszap komposzt 1 m-es tőtávval (2 sor)
– 3. kezelés: 100 t/ha (10 kg/m2) szennyvíziszap komposzt 0,5 m-es tőtávval (2 sor), illetve 100 t/ha (10 kg/m2) szennyvíziszap komposzt 1 m-es tőtávval (2 sor).
Kezelések 2009 júniusában:– 1. kezelés: kontroll (nem részesült semmilyen kezelésben)– 2. kezelés: 25 t/ha szennyvíziszap komposzt
A kísérleti években többször is mintáztuk az energiafűzet:
– 2008. június 15-én és 2008. október 2-án talajmintázás
– 2008. október 2-án levél- és hajtáscsúcs-mintázás
– 2008. november 11-én növény-betakarítás
– 2009. júniusában újabb két parcellát alakítottunk ki és vontunk be a kísérletbe
– 2009 júniusában és 2009 decemberében talajmintavétel a talajvizsgálatokhoz
– 2009 októberében levél- és hajtáscsúcs mintázás
– 2010 márciusában szálvesszők betakarítása és a hajtások össztömegének mérése
A 2009-ben beállított kísérlet talajának
mintázása.
Energiafűz betakarítása 2010 márciusában.
A betakarított energiafűz szálvesszők hordozható táramérlegen való mérése, parcellánként 2010 márciusában (Nyíregyházi Főiskola bemutató kertje, Nyíregyháza)
15 szálvesszőt véletlenszerűen kihúztunk
az átlagos víztartalom meghatározásához.
Kísérleti eredmények
Az 50 t/ha illetve a 100 t/ha mennyiségben a talajba juttatott szennyvíziszap komposzt nedves dózisa a kijuttatás évében (2008) lecsökkentette a kosárfonó fűz vesszőhozamát. A 2009-ben 25 t/ha mennyiségben a talajba juttatott szennyvíziszap komposzt már jelentős serkentő hatást gyakorolt az energiafűz hozamára és 103%-kal növelte meg a betakarított szálvesszők parcellánként mért szárazanyag-hozamát.
41,7
51,4
14,214,6
47,252,1
10,913,8
55,3
11,8
52,4
7,5
0
10
20
30
40
50
60
70
2008 - hozam (t/ha) 2008 -nedvességtartalom (%)
2009 - hozam (t/ha) 2009 -nedvességtartalom (%)
Kontroll50 t/ha szennyvíziszap komposzt100 t/ha szennyvíziszap komposzt
Szennyvíziszap komposzt (50 és 100 t/ha) hatása a kosárfonó fűz nedves szálvessző hozamára és a vesszők nedvességtartalmára a betakarításkor.
52,79
5,475
51,27
10,775
0
10
20
30
40
50
60
2009 - hozam (t/ha) 2009 - nedvességtartalom (%)
Kontroll
25 t/ha szennyvíziszapkomposzt
Szennyvíziszap komposzt (25 t/ha kijuttatás 2009-ben) hatása a kosárfonó fűz nedves szálvessző hozamára és a vesszők nedvességtartalmára a
betakarításkor
Szennyvíziszap komposzt (25 t/ha kijuttatás 2009-ben) hatása az energiafűz leveleinek (balra) és vesszőcsúcsainak (jobbra) elemfelvételére 2009
októberében(cc. HNO3-H2O2 feltárás, ICP-OES meghatározás; szabadföldi kísérlet,
Nyíregyháza) Variancia-analízis. Tukey-féle b-teszt. A különböző betűindexet kapott oszlopok értékei szignifikánsan (P<0,05) különböznek egymástól. n=2.
109a
4,76
a
1,07
a
210b
5,94
ab
1,73
a
0
50
100
150
200
250
Cd Cu Zn
mg/
kg
Kontroll
25 t/ha szennyvíziszap komposzt
144,
5a
5,24
a
1,58
a
5,39
a
102,
8b
1,06
a
0
50
100
150
200
Cd Cu Zn
mg/
kg
Kontroll
25 t/ha szennyvíziszap komposzt
Szennyvíziszap komposzt (50 és 100 t/ha kijuttatás 2008-ban) hatása a kosárfonó fűz leveleinek elemfelvételére 2009 októberében (cc. HNO3-
H2O2 feltárás, ICP-OES meghatározás; Nyíregyháza, szabadföldi kísérlet). ). Variancia-analízis. Tukey-féle b-teszt. A különböző betűindexet kapott oszlopok értékei szignifikánsan (P<0,05)
különböznek egymástól. n=2.
4,4
1a
10
3a
0,6
3a
13
3a
b
6,1
6a
1,0
8a
6,2
3a
11
9a
b
0,8
5a
0
20
40
60
80
100
120
140
160
Cd Cu Zn
mg
/kg
Kontroll50 t/ha szennyvíziszap komposzt100 t/ha szennyvíziszap komposzt
Szennyvíziszap komposzt (50 és 100 t/ha kijuttatás 2008-ban) hatása a kosárfonó fűz vesszőcsúcsainak elemfelvételére 2009 októberében (cc. HNO3-H2O2 feltárás, ICP-OES meghatározás; Nyíregyháza, szabadföldi
kísérlet). Variancia-analízis. Tukey-féle b-teszt. A különböző betűindexet kapott oszlopok értékei szignifikánsan (P<0,05)
különböznek egymástól. n=2.
7,7
3a
12
2,5
a
1,1
5a
13
2a
b
6,1
ab
0,9
9a
5,4
9a
b
12
3a
0,8
9a
0
20
40
60
80
100
120
140
160
Cd Cu Zn
mg
/kg
Kontroll50 t/ha szennyvíziszap komposzt100 t/ha szennyvíziszap komposzt
Következtések, javaslatok
– Megállapítható, hogy a nyíregyházi szennyvíziszap komposzt magas, 50 t/ha-os, illetve 100 t/ha-os nedves dózisa (25,4 t/ha és 50,8 t/ha szárazanyag) a kijuttatás évében lecsökkentette a kosárfonó fűz vesszőhozamát, nehézfémek azonban nem jelentek meg aggodalomra okot adó mértékben az elégetésre kerülő hajtásokban. A kijuttatás utáni második évben sem gyakoroltak ezek a magas dózisok pozitív hatást a kosárfonó fűz hozamára.
– 2009-ben a 25 t/ha-os szennyvíziszap mennyiség (mely átlagosan 12,8 t/ha szennyvíziszap szárazanyag kijuttatásának felelt meg) már jelentős serkentő hatást gyakorolt az energiafűz hozamára, azonban a levelek cinkfelvétele is megduplázódott.
Következtések, javaslatok
– A cink a kevésbé toxikus elemek közé tartozik, és a levelekben, hajtáscsúcsokban megjelent mennyiség jóval alatta marad a fitotoxikus, a növények számára mérgező 200 mg/kg-os koncentrációnak.
– Eredményeink alapján inkább kis adagban, többször javasoljuk a szennyvíziszap komposzt kijuttatását az energiafűz ültetvényekbe, mint az ültetvénytelepítés első éveiben egyszer, nagy adagban.
Köszönetnyilvánítás
Az alábbi személyeknek tartozom köszönettel sokrétű segítségükért:
Prof. Dr. Simon LászlónakVeisz JánosnakDr. Darvasiné Tasi Valériának Dr. Varga CsabánakProf. Dr. Dinya ZoltánnakKoncz József
Köszönöm a figyelmet!
Recommended