View
10
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
TATAI BARTÓK BÉLA ÓVODA
A csodák útján
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 2 ~
Tatai Bartók Béla Óvoda
„A csodák útján” Pedagógiai Programja
2890. Tata, Bartók Béla u.7/a.
Intézmény OM azonosítója:
031696
Készítette:
Gira Tamásné óvodavezető
Niglás Edit óvodavezető helyettes
Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:
határozatszámon
elfogadta:
………………………………………………
nevelőtestület nevében névaláírás
Véleménynyilvánítók:
………………………………………………
Óvodai szülői szervet nevében névaláírás
határozatszámon jóváhagyta:
…………………………………………………….
intézményvezető
Ph.
Egyetértését kinyilvánító:
…………………………………………………
Fenntartó, működtető nevében névaláírás
Hatályos: a kihirdetés napjától 2013. szeptember 1-től
A dokumentum jellege: Nyilvános
Megtalálható: közzétételi listán
Verziószám:1/2013.
10/1 eredeti példány
Iktatószám:
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 3 ~
TARTALOMJEGYZÉK
I.) BEVEZETŐ
1.) Programválasztásunk
2.) Bemutatkozás
3.) Jövőképünk
II.) GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
III.) HELYI NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVEI
1.) Alapelveink
2.) Óvodánk nevelési célja
IV.) AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
1.) Az egészség- és környezeti nevelés alapelvei
1. Az egészséges életmód alakítása
2. A környezettudatos magatartás megalapozása
3. Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja
2.) Érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés
3.) Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés
V.) AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
1.) Személyi feltételek
2.) Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése
3.) Tárgyi feltételek
4.) Az óvodai élet megszervezése
1. Csoportszervezés
2. Tevékenységi formák szervezési jellemzői
3. Napirend
4. Hetirend
5.) A fejlődés nyomon követése
6.) Az óvoda kapcsolatai
VI.) AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVÓNŐ FELADATAI
1.) Játék
2.) Mese- vers
3.) Ének- zene, énekes játék, gyermektánc
4.) Rajzolás, mintázás, kézimunka
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 4 ~
5.) Mozgás
1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban
2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapos
testnevelésen
3. Mindennapos testnevelés
4. Testi nevelés napja
6.) Külső világ tevékeny megismerése
7.) A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése
8.) Munka jellegű tevékenységek
9.) Tevékenységekben megvalósuló tanulás
VII.) HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK
1.) Ünnepeink, hagyományos ünnepek
2.) Egyéb rendezvényeink
VIII.) AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGE
IX.) ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
1.) Az óvodai csoportok, a gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése
2.) Óvodánk helyi nevelési programjának értékelése
X.) ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 5 ~
„ Én leraktam kövemet. Tudjuk, hogy ez a kő segíteni és vezetni fogja azokat,
akik utánunk jönnek, és tovább építik az utat.” (Celestin Freinet)
I./ BEVEZETŐ
I./ 1. Programválasztásunk
A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 94. § (4) bekezdés a)
pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt
feladatkörében eljárva elrendelte: 1.§ Az 1. melléklet tartalmazza az Óvodai nevelés országos
alapprogramját.
Az Óvodai nevelés országos alapprogramja – a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira,
értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire,
nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének
értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket
figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka
alapelveit. Ezen alapelvek szerint:
a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges
védelem illeti meg;
a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák
kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére
kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával,
oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas
nevelésben.
Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző – köztük
innovatív – pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok
pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését,
megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz.
Az Alapprogrammal összhangban pedagógiai programunk sokszínűsége mellett óvodai
nevelésünkben érvényesülnek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai
neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében fogalmaz meg.
Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor figyelembe vettük:
a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét
a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét
Óvodánk sajátos arculatát alakítottuk ki azáltal, hogy felvállaltuk közvetlen természeti
és társadalmi környezetünk értékeinek megismertetését és azon keresztül a gyermekek
annak védelmére nevelését.
Belső késztetés és a világból jövő kényszer indított bennünket, hogy saját környezetünk
szépségeire, a természet és az emberi kéz alkotta értékek megismerésére, védelmére nyitottá
tegyük gyermekeinket. Ismerjük és szeretjük városunkat és hisszük, hogy a szűkebb
környezetünk megismerésén keresztül a szülőföldhöz való kötődés érzését is erősíteni tudjuk,
a közösen átélt élményekkel megalapozhatjuk a hazaszeretet csiráit.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 6 ~
A környezeti nevelés nem csak ismeretrendszer átadását jelenti, hanem a környezettudatos
magatartást is hivatott fejleszteni. E magatartás ismereteket, bizonyosfajta gondolkodást és
látásmódot, továbbá rendkívül fontos környezeti attitűdöket követel meg.
A környezeti nevelésben a legjobb pedagógiai eljárásnak azt tartjuk, ha a gyermekek az
óvodában, a kirándulásokon kísérletekkel, megfigyelésekkel, egyszerű mérésekkel
vizsgálódhatnak a természetben. Ezért is található több közös pont óvodai munkánk és a
Freinet pedagógia szellemisége között. Sokszínűség, sokoldalúság, érzékenység, fogékonyság
a pedagógiájának kulcsszavai, kiegészítve azzal, hogy mindez olyan szabad önkifejezést
erősítő tevékenységekben valósul meg, amelyek a létező környezet megismeréséből és annak
alakításából fakadnak.
Freinet gondolkodásának két eleme:
közel lenni a természethez,
benne élni, aktívan részt venni környezetünk és a magunk életének alakításában.
Freinet szellemisége
Célestin Freinet francia néptanító pedagógiája egy tevékenységközpontú, öröm- és
sikerorientált, a gyakorlatból építkező és általa fejlődő szintézis pedagógia. Jellemző rá, hogy
többféle irányzatból építkező mobil, nyitott rendszer, mely újabb és újabb ötletekkel,
módszertani megoldásokkal bővíthető.
Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatását állítja
középpontba, melynek feltétele a demokratikus, bizalmat, biztonságot, segítségnyújtó
megértést és toleranciát sugárzó légkör, ahol tudatosan építenek a gyermek önállóságára.
Elősegítik a benne szunnyadó képességek maximális kibontakozását, segítenek választ kapni
kérdéseire és feloldják szorongásait. Természetes érdeklődése, lelkesedése megerősítést kap,
ébren tartják a veleszületett ösztönző erőt a kíváncsiságot, mely a megismerés alapfeltétele.
Támogatják azt az erőfeszítését, hogy megtalálja helyét közvetlen környezetében, szükség
esetén annak átalakításával. Találkozhat a létező világgal, az élő kultúrával, a régmúlt
értékeivel és maga is a kultúra létrehozójává, alkotójává válhat. Végül, de nem utolsó sorban a
fejlődését elősegítő, kritikus nyitott légkör veszi körül, ahol számíthat a csoport segítő
együttműködő erejére.
Pedagógiája figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütem eltolódásait, a képességeket,
irányultságokat, de mégis képes kialakítani az együttműködést, egymás különbözőségeinek
elfogadását és a toleranciát. Tiszteli a gyermek sajátosságait, melynek központi kategóriája
maga az élet.
Freinet jelmondata: „Az élet által életre nevelni”
Mit kíván a Freinet – szellemű pedagógia az óvónőtől?
Felvállalásakor el kell döntenie az óvónőnek, hogy melyek azok az elemek, amelyek
illeszkednek egyéniségéhez, illetve hol kell kompromisszumot kötnie.
Ez a pedagógia, alkotó egyéniségeket kíván és nevel, feltételezi a nyitottságot és
kinyitja a pedagógus számára a világot.
A gyermekekkel tudjon természetes módon együtt élni és szüleikkel együttműködni.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 7 ~
Az óvónő partner, akit mindig segítségül hívhat a gyermek.
Merje az óvónő nyíltan vállalni személyiségét és korlátait, legyen képes személyre
szabott pedagógiát tervezni és gyakorolni, bízzanak benne. Tulajdonságai:
konfliktushelyzetek kezelni tudása, másság elfogadása, önálló pedagógiai
elképzelésekkel rendelkezés, rugalmasság, a háttérből irányítás képessége.
A szakmai műhelyekben, egymással és egymástól tanuljunk. Ki kell tárni az ajtónkat,
hogy fogadhassuk azokat, akik tőlünk tanulni akarnak.
Az óvónőnek ismernie kell a Freinet-pedagógiában jelenlévő jellemző specifikumokat,
különbözőségeket, tudnia kell melyek azok a hangsúlyos pontok, amelyek e pedagógia
értékeit adják, hiszen ezek a legfőbb biztosítékai a minőségi munkavégzésnek.
I./ 2. Bemutatkozás
Intézményünk 2010-ben épült, november 25-én kezdtük meg nevelő munkánkat az új épület
falai között. Az önkormányzat Európai Uniós pályázat útján nyert támogatást a Bartók Béla
Óvoda bővítésére, amely az óta a város legkorszerűbb, minden igényt kielégítő 5 csoportos
intézményeként működik. Célunk a magas színvonalú szakmai munkavégzés (a partneri
igények figyelembe vételével), amely biztosítja, hogy az intézmény működésével a fenntartó
és a szülők továbbra is elégedettek, a gyerekek szívesen járnak hozzánk és 6-7 éves korukra
alkalmassá válnak az iskolakezdésre. A törvényi előírásoknak megfelelően 2013-ban el kell
készítenünk új pedagógiai programunkat, amely megfelel a törvényi előírásoknak, épít eddigi
gyakorlatunkra, annak pozitívumaira, erősségeinkre, ugyanakkor lehetőséget biztosít arra,
hogy tartalmát tekintve megújulhasson és beépíthessük azokat az elemeket, amelyek
hatékonyabbá teszik a nevelőtestület munkáját.
Az új Pedagógiai Program kidolgozásakor az alábbi dokumentumokat vettük figyelembe:
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
2003. évi CXXV. törvény az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség
előmozdításáról
2/2005. (III. 1.) OM rendelet – a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
255/2009. (XI. 20.) Kormány Rendelet, amely módosította az Óvodai Nevelés
Országos Alapprogramját
363/2012.(XII.17.) Kormány .Rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI Rendelet X. fejezet A gyermekek egészségével,
biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok 128.129.131§
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 8 ~
Hatályba lépés időpontja: 2013. szeptember 01.
Óvodánk jellemző adatai
Az intézmény hivatalos neve: Tata, Bartók Béla Óvoda
Az intézmény címe és elérhetősége
(székhely óvoda):
2890. Tata, Bartók Béla 7/a.
06-34 /380- 972
Alapító okirat száma, kelte 331/2013. VI. 28
Törzsszám: 648488
Adószám: 16755259-2-11
Az óvoda fenntartója, címe és
elérhetősége:
Tata Város Önkormányzat
2890. Tata Kossuth tér 1.
A pedagógiai program készítője: Az óvoda nevelőtestület
A pedagógiai program elfogadója: Nevelőtestület
Pedagógiai program jóváhagyója: Óvodavezető
Eljárásjog gyakorlása,
véleménynyilvánítás: Szülők közössége
Hit-és vallásoktatás: SZMSZ-ben szabályozottak szerint
biztosított
Csoportok neve, férőhelyek száma:
Bóbita 25
Gézengúz 25
Katica 25
Méhecske 25
Napocska 25
Óvodánk bemutatása
Intézményünk Tatán, a „Vizek városának” központjában, csodálatos természeti környezetben,
az Öreg-tó közelében helyezkedik el. Egy uniós pályázatnak köszönhetően 2010-ben épült, így
esztétikai szempontból és felszereltségét tekintve is megfelel a mai kor kihívásainak. Ennek
ellenére a tárgyi eszközök és a felszerelések folyamatos bővítését, fejlesztését továbbra is
feladatunknak tekintjük. Ehhez a költségvetési kereten túl felhasználjuk az óvoda
alapítványának bevételeit és nyertes pályázataink többletforrását is.
Az új óvoda 5 csoportos, 125 kisgyerek óvodai nevelését teszi lehetővé.
A nevelőtestület sokéves szakmai tapasztalattal, kiváló szaktudással, folyamatos önképzéssel
igyekszik megfelelni a mai kor társadalmi és szakmai kihívásainak. Fontosnak tartjuk a
dolgozói közösség formálását, a „csapatszellem” kialakítását, mert ez az egyik feltétele annak,
hogy munkánkat a jövőben egyre magasabb színvonalon végezhessük.
A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási
nehézséggel küzdő, részképesség-lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű, és az
egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek. Ugyanakkor jelen vannak a kiemelkedő
képességű és a jómódú családokból érkező gyerekek is. Fontos, hogy az óvoda mindenki
számára egyaránt biztosítsa a neki megfelelő feltételeket és lehetőségeket az optimális
fejlődéshez, így a felzárkóztatást éppúgy feladatunknak tekintjük, mint a tehetséggondozást.
Nyitottak vagyunk a partneri elvárások iránt, de munkánkat és szolgáltatásainkat a szakmaiság
és a gyermekek mindenek felett álló érdekét szolgáló szempontok határozzák meg.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 9 ~
Nevelési filozófiánk mottója:
„A gyermek érdeklődését nem felébresztenünk kell, hanem ébren tartanunk, ugyanis az
emberrel veleszületett képessége, hogy tapasztalni, megismerni vágyik.” /Célestin Freinet/
A Freinet szellemiségű pedagógia meghatározott elveken nyugvó nyitott rendszer, követői az
adott természetes életmódra, kulturális értékekre építik pedagógiai rendszerüket.
Milyen pedagógus kell ehhez?
„Ha teheted, kézzel – fejjel – szívvel,
személyes érdeklődésedtől indíttatva,
szabadon játszva, próbálkozva, tévedve,
egyéni ütemben haladva,
az önkifejezés lehetőségével élve,
leleményesen, kreatívan,
önállóan felfedezve,
önbizalommal, felelősséggel,
tárgyi és érzelmi biztonságban,
gazdag, ihlető környezetben,
figyelmes segítséggel,
ösztönző támogatással,
szeretettel, megértéssel, befogadva,
jó szándékkal bírálva,
nyitottan, rugalmasan, tolerálva,
egyéni különbségeket tiszteletben tartva,
a közösség segítő erejére támaszkodva
szárnyakat adhatsz.”
/ Zsámboki Károlyné, Eperjessy Barnáné /
I./3. Jövőképünk
Szeretnénk, ha óvodánkban a megértés, az egymás iránti türelem, elfogadás, szeretet
uralkodna, ahová a szülők bizalommal hoznák gyerekeiket, akik napjuk nagy részét kreatív,
jókedvű, szakmailag kiváló, mindig megújulni képes óvónők segítségével, örömmel, önfeledt
játékkal tölthetnék a minden napjaikat, tapasztalatokkal, élményekkel gazdagodva térhetnének
haza.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 10 ~
II./ GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP
Gyermekkép
Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással
nem helyettesíthető, szellemi erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és
szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az
érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások
együttesen határozzák meg.
E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori
szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség
szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe
meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki
személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára,
hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő
hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Gyermekeink szívesen járjanak óvodába, érezzék jól magukat a gyermekközösségben.
Tiszteljék szüleiket, az óvónőket, dajkákat, bizalommal forduljanak hozzájuk. Bátran,
egészséges önbizalommal, jól kommunikáljanak, érzelmeiket legyenek képesek verbális és
nonverbális módon is kifejezni, gazdag szókinccsel rendelkezzenek. Legyenek nyitottak,
érdeklődőek, érzelmileg stabilak, kiegyensúlyozottak. Társaikkal és a felnőttekkel megfelelő
pozitív kapcsolatot tudjanak kialakítani, Legyenek érzékenyek a szépre és a jóra. Ügyesen
mozogjanak, szeressék a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket.
Magatartás-és viselkedéskultúrájuk koruknak megfelelően fejlődjön, legyenek udvariasak,
illemtudók, szeressék és védjék a természetet.
Óvodakép
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési
rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a gyermek
harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi
környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb
feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó – védő, szociális, nevelő -
személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a
kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
Az óvodai nevelés, segítse az óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki
személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok
valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő
gyermekek ellátását is).
Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, mindenkit
elfogadó, családias, bizalmat árasztó légkörével, elsősorban a szabad játék és a mozgás sajátos
eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és
elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez
az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyerekek és a szülők tisztelete, egymás értékeinek
megbecsülése párosul.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 11 ~
III./ PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALAPELVEI
Pedagógiai programunk épít a hazai tradicionális nevelési értékekre, ötvözve azokat a
korszerű fejlődéssel és a társadalmi elvárásokkal.
III./1. Alapelveink:
A gyermekek iránti bizalmunk és tiszteletünk, szeretetteljes, érzelem- és élmény
gazdag óvodai légkörben nyilvánul meg. A játékot a kisgyermek legkomolyabb,
legfejlesztőbb, létfontosságú alaptevékenységének tekintjük.
A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi
A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni
készségeinek és képességeinek kibontakoztatását
Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez
kell igazodniuk
Alapelveink megvalósítása érdekében gondoskodunk:
A gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs,
szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi, a szociális és az értelmi
képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról;
a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő
– tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról;
e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó
műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről;
a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi
környezetről.
A hazájukat elhagyni kényszerülő (migráns) családok gyermekeinek óvodai
nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi
integrálását.
III./2. Óvodánk nevelési célja
A 3-6 (7) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének, érési
jellemzőinek szem előtt tartásával
A személyiség kibontakoztatása a játék, a természet-közeliség, az életszerűség, a
munkálkodás, az alkotás, valamint szabad önkifejezés a gyermeki képzelet szabad
szárnyalása útján.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 12 ~
Közel lenni a természethez, benne élni, aktívan részt venni környezetünk és a magunk
életének alakításában.
Megélni, hogy mindnyájan része vagyunk a természet örök körforgásának.
A természethez és a néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok és az egyes
művészeti ágak hatásai tükröződnek, megjelennek a gyermeki személyiség
alakulásában.
A gyermekek mozgásigényének, - mint alapszükséglet - felkeltése és ébrentartása.
a sokoldalú, harmonikus személyiségfejlesztés, a sikeres iskolai beilleszkedéshez
szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítása
az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése, az óvodai nevelési feltételek
sajátos megszervezésével
anyanyelvi értékeink közvetítése, anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése
a gyermekek környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozása
a sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásával esélyegyenlőségük biztosítása
a nevelés gyermekközpontú, befogadó, a gyermeki személyiség kibontakoztatására
törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és
szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad
helyet semmiféle előítélet kibontakozásának,
IV./ AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Általános feladataink
Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
Ezen belül:
az egészséges életmód alakítása
az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés
az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelésmegvalósítása.
Nevelési programunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek és kompetenciák célzott
fejlesztésével minden gyermeket lehetőségeihez mérten közvetetten felkészítsünk a
zökkenőmentes iskolakezdésre, az iskolai közösségbe történő beilleszkedésre.
A program tartalmi kidolgozásánál a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára és fő
tevékenységi formájára, a mozgásra és a játékra alapozva szervezzük a főbb nevelési
területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatokat. A program nevelési keretét
egyfelől a gyermek természetes megnyilvánulási formái, másfelől az óvoda kultúraátadó
hatásrendszerének együttese, kölcsönössége, harmóniája határozza meg.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 13 ~
IV./1. Az egészség -és környezeti nevelés alapelvei
IV./1. 1. Az egészséges életmód alakítása
A fejlődés korai szakaszában az egészséges életmódra történő felkészítés meghatározó, hiszen
ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt
jelentősen befolyásolják. A gyermekek már bizonyos ismeretekkel, tapasztalatokkal érkeznek
az óvodába. Ezekre alapozva, ezt tovább erősítve, vagy kioltva alakítjuk a testápolás,
táplálkozás, öltözködés, mozgás, pihenés, levegőzés és testedzés szokásrendszerét.
Meghatározó a megfelelő napirend kialakítása, amely elegendő időt biztosít az egyes
tevékenységekre, így megteremti a gyermek számára a kiegyensúlyozott, biztonságos, nyugodt
légkört.
Az egészséges életmód és az egészséges környezet egymással kölcsönhatásban van, egymást
kiegészíti, ezért fontosnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását,
melynek során a szülők szemléletformálása is megvalósulhat.
a) Célunk:
a gyermekek gondozása, testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének
kielégítése
a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése
a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése
az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és
az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, belső igénnyé fejlesztése
a gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése
a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stressz mentes és biztonságos
környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló
szokások alakítása
a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a
környezettudatos magatartás megalapozása
megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal
együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési
feladatok ellátása
b) Az egészséges életmód alakításának területei
Gondozás
A testi, lelki, szellemi egészség egyik alapvető feltétele a gyermek testi komfortérzetének
kielégítése. A gondozási feladatok teljesítése bensőséges gyermek-óvónő, gyermek-dajka
kapcsolatot feltételez. Az óvodások azoktól fogadnak el gondoskodást, akik őszinte, hiteles
viselkedéssel közelednek hozzájuk, és tapintatot, elfogadást közvetítenek. A toalett
használatával kapcsolatos tevékenységek figyelemmel kísérése, támogatása, szükség szerint
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 14 ~
fizikai segítség nyújtása sértheti a gyermek intim szféráját, ezért nagyon türelmesnek,
megértőnek kell lennünk. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyerekek egyre
önállóbban elégítsék ki szükségleteiket.
A testápolás terén akár a kéz, akár az arc megérintése válthat ki elutasítást a gyermek
részéről, amit el kell fogadnunk. A testápolásban törekszünk az óvodai és a családi szokások
összehangolására. A papír zsebkendő használatával kapcsolatban felhívjuk a gyermekek
figyelmét annak anyagára, hulladékként kezelése során szelektív gyűjtésére. Az öltözködésnél
fontos a helyes sorrend megismertetése, valamint az időjárás és az öltözködés
összefüggésének felismertetése, egymáshoz igazítása. A szülőket arra ösztönözzük, hogy a
gyerekeket rétegesen, célszerűen és önállóságukkal összhangban öltöztessék. Minden
korosztálynál fontos a fogápolás szokásainak megalapozása.
Az önkiszolgáló feladatok elvégzése a tevékenységek többszöri gyakorlását teszi lehetővé,
alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat. Az óvónő, dajka bemutatja,
megismerteti és figyelemmel kíséri a napi élethez szükséges szokások fejlődését, melyek egy
része az óvodáskor végére szükségletté válhat. Minden tevékenységet szóbeli megerősítés
kísér, ezért erre elegendő időt kell biztosítani a napirendben.
Testi nevelés
A testi nevelés magába foglalja a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés,
egészséges táplálkozás), természetes mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének,
testi épségének védelmét, megőrzését, edzését. A testi nevelés, egészséges életmódra nevelés
hatékonysága akkor érvényesül, ha a fejlődéshez szükséges optimális környezet lehetőség
szerint biztosított. Az óvoda helyiségei, berendezéseink, felszerelési tárgyaink megfelelnek a
gyermekek kényelmének, életkori sajátosságainak. Megfelelő méretű bútorok, eszközök
segítik szükségleteik kielégítését. A csoportszobák tágasak, berendezésük esztétikus,
barátságos, alkalmasak a szabad játékra és a különböző tevékenységek végzésére (étkezés,
pihenés, alvás). Az udvaron füves játéktér, homokozók és a biztonsági szabványoknak
megfelelő játékok, sportszerek állnak rendelkezésünkre. Az óvoda épületében hatalmas, jól
felszerelt tornaterem biztosít lehetőséget a változatos mozgásos játékok szervezésére.
Mozgás
A mindennapi szabad mozgás óvodai életünk nélkülözhetetlen eleme. A gyerekek a
természetes, szabad nagymozgásokat (járás, futás, mászás, stb.), a különböző mozgáselemeket
egyénileg gyakorolhatják a nap folyamán. Ehhez sokféle mozgásfejlesztő eszköz áll
rendelkezésükre. Fontosnak tartjuk a megfelelő, kényelmes, természetes alapanyagú, jól
szellőző öltözéket a szabadban és a teremben egyaránt.
A szervezett mozgásos tevékenységek, játékok, séták, kirándulások is a mozgásigény
kielégítését szolgálják. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az
egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. Alkalmanként a
szülőkkel közösen mozgásos programokat szervezünk (játékos családi sportversenyek,
Kihívás napja, Gyalogló világnap, stb.), ezzel is pozitívan befolyásoljuk a családi nevelést, a
szabadidő hasznos eltöltését.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 15 ~
Levegőzés
A levegőzés nem csak élettani szempontból fontos, hanem elősegíti többek között a
hangképző szervek fejlődését, a helyes légzés kialakítását. Ha az időjárás megengedi, minden
nap biztosítjuk a szabadban tartózkodás lehetőségét és törekszünk arra, hogy a gyerekek
minél több tevékenységüket a levegőn végezzék. A helyi adottságok szerint a játék, a dalos
játékok, a szervezett mozgások is a szabadban történhetnek.
Pihenés
Legfontosabb a pihenéshez szükséges nyugodt légkör biztosítása – az altatás hangulatához
illő mese, halk zene – a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak
figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. Kényelmes, a
gyermekek méretéhez igazított fektetők, saját pizsama, az otthonról hozott „alvást segítő
kellékek” használata a csoportokban.
Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása
A gyermekek fejlődésének meghatározó feltétele a helyes táplálkozás, ezért étrendjük
minőségi és mennyiségi összeállítása alapvető feladatunk. Saját főzőkonyhánk biztosítja az
egészséges táplálkozás megvalósítását. Előnyben részesítjük a vitaminban gazdag
zöldségeket, gyümölcsöket, nem csak főtt formában, hanem nyersen is. A nyers zöldségekből,
gyümölcsökből a gyerekekkel közösen készítünk gyümölcsleveket, salátákat. A HACCP
élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva igyekszünk a gyermekeket a számukra eddig
ismeretlen ételek ízével, elkészítési módjával megismertetni, közvetve modellt nyújtva ezzel
a családoknak is a korszerűbb táplálkozás kialakításához. Ennek megvalósításához
tájékoztatjuk a szülőket az étlapról, a kedvelt ételek receptjét megosztjuk velük, megkínáljuk
őket az általunk készítettekkel, bizonyos óvodai rendezvények alkalmával pedig velük együtt
is készítünk friss zöldség-és gyümölcs ételeket, italokat.
Egészségvédelem, edzés
A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása,
megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt
fektetünk a higiénés szabályok betartására (környezet tisztán tartása, szükség szerint
fertőtlenítése), a környezeti ártalmak kiküszöbölésére (szelektív hulladékgyűjtés,
légszennyeződés csökkentése minél több zöld növény elhelyezésével).
Az óvodába felvételt nyert gyermekekről a csoportba kerülés előtt az óvónők anamnézist
készítenek. Ennek kapcsán képet kapunk arról, hogy az újonnan óvodába érkezők közül kik
azok, akiknek egészségnevelésére jobban oda kell figyelnünk (óvodába kerülést nem
akadályozó betegségek felderítése, rögzítése – asztma, krupp, allergia, stb.).
A gyermekek egészségi állapotát jelentősen befolyásolja életritmusuk. A helyes életritmust a
nyugodt élet érdekében ésszerűen és a szükségleteknek megfelelően alakítjuk ki, figyelembe
véve a gyermekek egyéni sajátosságait. A napirenden belül ismétlődő eseményeket megszokja
a gyermek. Ez a megszokás nyugalmat, biztonságot visz az életébe és hozzájárul
idegrendszerének egészséges fejlődéséhez. Az óvónő által kialakítandó szokásokat a dajkák is
ismerik és ennek megfelelően vesznek részt az azonos gyakoroltatásukban.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 16 ~
A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magába foglalja a személyi és
tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak folyamatos és tervszerű
ellenőrzését, karbantartását, a hibaforrások megszüntetését. A balesetek megelőzéséhez
szükséges az állandó óvónői kontroll, a tevékenységek figyelemmel kísérése. Önmaguk és
társaik testi épségének megóvására neveljük a gyermekeket (konfliktuskezelés, tolerancia).
Fontosnak tartjuk a gyermekek veszélyhelyzethez való tudatos igazodását, az eszközök,
tárgyak bizonyos csoportjában rejlő baleset- vagy életveszély felismerését és azok óvatos
kezelését.
A levegő, a víz, a napfény együttes hatása biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Ennek
érdekében lehetőség szerint minél több időt kell a szabadban tölteni, az időjárásnak megfelelő
ruházatban. A természet megszerettetése, a szabad levegőn való tartózkodás igényének
kialakítása, mozgásigényük kielégítése során is mindenkor figyelembe vesszük az eltérő
egyéni és életkori sajátosságokat.
c) Az egészséges életmód alakításából adódó óvónői feladatok
A gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé
tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben
Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban
Nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban
A gyermeki szükségletek kielégítése az egész nap folyamán (folyadék, wc használat...)
A szokás- és szabályrendszer közös alakítása a gyermekekkel
A kialakított szokás-és szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a
gyermekek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése
Önállósági törekvések támogatása
A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása (evőeszközök
használata, csukott szájjal rágás, szalvétahasználat...)
Az asztalterítés technikájára, esztétikumára való odafigyelés
A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott italok kiiktatása, a zsír és cukor
arányának mérséklése az étkezéseknél
3 éveseknek, illetve egyéni szükséglet alapján segítségnyújtás a toalettpapír és a
zsebkendő használatában
A WC lehúzásának igénnyé alakítása, elvégzésének figyelemmel kísérése
A gyermekek helyes kézmosásra, kéztörlésre szoktatása
A gyermekek tisztaság, ápoltság iránti igényének alakítása
fogmosás technikájának megismertetése, mindennapos gyakoroltatása, a fogmosó
eszközök rendben tartására serkentés
A fésű használatának bemutatása, gyakoroltatása, szükség szerinti segítségnyújtás
A felöltözésnél, vetkőzésnél egyéni szükséglet szerinti segítségnyújtás
A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 17 ~
A szülők megismertetése a gyermek egészségét szolgáló ruházatának jellemzőivel:
lehetőség szerint természetes anyagból készüljön, kényelmes legyen, gumírozása ne
legyen túl szoros, a cipő tartsa a bokát
A ruhák összehajtásának, az öltözőszekrényben való rendben tartásának
megismertetése, elvárása
A gyermekek levegőzésének biztosítása minden nap, mínusz 10 fokig
A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellőztetése
Lefekvés után mesélés, majd testközeli jelenlétével, simogatással a gyermekek érzelmi
biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása
Az alvást nem igénylő nagyoknak csendes tevékenység biztosítása 14 órától
A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, illetve az alkalomnak
megfelelően, dokumentáltan
Lázas, hányós, hasmenéses gyermek elkülönítése, gondoskodás felügyeletéről, szülei
értesítése
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Szükségleteit képes késleltetni.
Szükségleteit képes önállóan kielégíteni (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, fogmosás,
fésülködés, WC használat, stb.).
Vigyáz a tisztálkodási eszközökre, használat után helyére teszi azokat, zsebkendőt
önállóan használja.
WC-zés és egyéb szennyező tevékenység végzése után, illetve étkezés előtt kezet mos,
a kezét szárazra törli.
WC-zést követően a kislányok és a fiúk is használják a toalettpapírt.
Önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell, segítséget kér, ruháját ki-be gombolja, cipőjét
befűzi, bekötésével próbálkozik. Ruháját összehajtva a polcra teszi, beakasztja.
Kultúrátlan étkezik, képes önállóan eldönteni, miből, mennyit tud elfogyasztani.
Szívesen fogyaszt zöldségeket, gyümölcsöket.
Vigyáz környezetének tisztaságára, rendjére, az udvaron, utcán sem szemetel.
Ismeri a szelektív hulladékgyűjtés okát és mikéntjét.
Igényévé vált a rendezettség, tisztaság, ápoltság.
Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül.
Életkorának megfelelően edzett.
Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat.
Az eltérő képességű gyermekek saját fejlettségi szintjüknek megfelelően végzik ezeket a
tevékenységeket.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 18 ~
IV./1. 2. A környezettudatos magatartás megalapozása
Az óvoda elhelyezkedése, természeti környezete különleges adottságokat, jellegzetességeket,
Értékeket nyújt felfedezésre. Fontos, hogy ezeket a környezeti, természeti értékeket építsük be
a projekttartalmakba, ill. tevékenységekbe egyaránt.
a.) Célunk:
a környezeti és az egészségnevelési értékek kialakításához szükséges szokás és
szabályrendszer, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
a környezet állapotára érzékeny gondolkodásmód kialakítása,
rendszerszemléletre nevelés
fenntarthatóságra nevelés, az elvekkel való azonosulás segítése,
érzelmi és értelmi környezeti nevelés,
optimista életszemlélet kialakítása
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
tolerancia és segítő életmód kialakítása.
b.) A környezettudatos magatartás alakításából adódó óvónői feladatok
a rendszeres élményszerző napokon a közvetlen környezeti értékek megismerése,
értékőrzés, természetvédelmi feladatok
a környezettel, természettel kapcsolatos témák feldolgozása képességfejlesztő
tevékenység formájában
környezettudatos életmód elemeinek szocializációja (szelektív hulladékgyűjtés, lakó és
óvoda környezet közös megóvása
személyes higiéné elsajátítatása az egészséget befolyásoló környezeti tényezők
felismertetése,
egészséges étkezés
anyag és energiatakarékos óvodaüzemeltetés és a pedagógusok példamutatása,
csoportszoba, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága,
az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása.
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
ismeri a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét, annak módját, esetenként alkalmazza is
vigyáz környezete épségére, tisztaságára,
megismeri az energiatakarékosság alapvető elemeit (vízcsap elzárás, villany kapcsolás)
IV./1. 3. Az óvoda egészségvédő, fejlesztő programja
Az óvodában folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés
fejlődést, támogassa a gyermek környezethez történő alkalmazkodását, felkészítse a
környezetből érkező ártalmas hatásokra, megoldási stratégiákat adjon ezek káros
következményeinek csökkentésére.
A teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen az óvodában
végzett tevékenységet, a pedagógiai programot és a szervezeti működést a gyermekek és
szülők részvételét úgy befolyásoljuk, hogy a gyermekek egészségi állapotának kedvező irányú
változását idézze elő.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 19 ~
Az óvoda mindennapos működésében kiemelt figyelmet biztosítunk a gyermekek
egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő
feladatoknak, amelyek különösen az alábbiakra terjednek ki:
az egészséges táplálkozás
mindennapos testnevelés, testmozgás
a testi-lelki egészség fejlesztése, viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez
vezető szerek fogyasztásának megelőzése,
bántalmazás, erőszak megelőzése,
baleset megelőzés és elsősegélynyújtás
személyi higiéné.
a.) Célunk
Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása
Az egészséges életmód elemeinek beépítése a mindennapokban (helyes táplálkozás, a
mozgás szeretete, higiéniai szokások)
figyelem felhívása a dohányzás, alkohol, drogok fogyasztásának káros hatásaira
figyelem felhívása a káros szenvedélyektől mentes életvitel megalapozására
(dohányzás, alkohol, drogok fogyasztása)
b.) Az egészségfejlesztő program megvalósításából adódó óvónői feladatok
az egyes tevékenységekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása
november hónapban egészség nevelési témák feldolgozása
környezetvédelmi, egészségvédelmi akciók figyelemmel kísérés
Vöröskereszt „Bázis óvodájaként” kapcsolattartás a Tatai Szervezettel
pályázatok figyelemmel kísérése
IV./2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés
Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége.
Elengedhetetlen, hogy az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs,
kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy
a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék
az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak
közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze
a nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló,
érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan
hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos
törődéssel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával valósuljon meg
Az óvodás korosztály számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának
minősége. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek
számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. A felnőttek
személye az érzelmi nevelés területén is modell értékű kell, hogy legyen, ezért
magatartásukat határozottság, következetesség, barátságosság, kedvesség, szeretetteljesség,
őszinteség jellemezze. Minden gyermekkel igyekszünk bensőséges kapcsolatot kialakítani.
A gyermek fejlődését az öröklés mellett a környezet is jelentősen befolyásolja. A környezet
megismerésében fontosnak tarjuk az évszázadok alatt felhalmozott egyetemes nemzeti, etnikai
értékek, hagyományok, szokások közvetítését, átadását a gyermeki kíváncsiságra,
érdeklődésre, aktivitásra alapozva. Óvodai nevelésünkben támaszkodunk a családi nevelésre
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 20 ~
és szoros együttműködésre törekszünk. Az új gyermekek szüleikkel együtt ismerkedhetnek
óvodánkkal már óvodába lépés előtt. A beszoktatás a szülőkkel közösen, fokozatosan történik,
figyelembe véve az egyéni igényeket is. Fontosnak tartjuk a gyermekek minél alaposabb
ismeretét további munkánkhoz, ezért az óvodába kerülést megelőző időszakról egy anamnézis
lap készül. Ehhez a szülők segítségét kell igénybe vennünk, hisz a gyerekek óvodáskort
megelőző testi-lelki fejlődéséről ők tudnak bennünket tájékoztatni. Az információkat
természetesen kellő tapintattal, megértéssel és maximális titoktartással kezelik az
óvodapedagógusok. Ezen ismereteket a későbbiekben napi tapasztalatokkal kiegészítve
hasznosíthatja az óvodapedagógus a fejlesztési feladatok megtervezésében. A szülőkkel
minden lényeges egyéni kérdést megbeszélünk és törekszünk a korrekt tájékoztatásra
gyermekük fejlődésével kapcsolatosan.
A vegyes csoportok kialakításával megvalósítható, hogy a testvérek, ismerősök, barátok egy
csoportba járhassanak. A szülők kérését is igyekszünk figyelembe venni - melyik csoportba
kerüljön a gyermek - így már a kezdetektől lehetőség van a pozitív partneri kapcsolat
kialakítására a családokkal.
Az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én
tudatának alakulását és teret enged önkifejező törekvéseinek.
A gyermek „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni, de érzelmi
alapon fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé
válik másokkal is törődni. A gyermekeket annak elfogadására és megértésére neveljük, hogy
az emberek különböznek egymástól. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és
tulajdonságok csak akkor fejlődnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való
helyes viszonyulást. Ezt alapozzák meg a kooperatív együttműködésre ösztönző páros és
kiscsoportos tevékenységek, valamint a közös élmények.
Ezáltal minden kisgyermeknek lehetősége van:
Kommunikálni társaival, tapasztalatokat szerezni az eredményes, kölcsönösen
elfogadható kommunikáció formáiról és kimunkálni saját, célravezető kommunikációs
formákat.
Megtanulni a közös tevékenységek során, hogy a sikeres együttműködés érdekében
hogyan viszonyuljon társaihoz. Ez erősíti a pozitív viszonyulást és jelentős mértékben
elősegíti a szocializációt.
Megtanulni a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének
módját és a kritika elfogadását. A társaktól érkező pozitív visszajelzés egyben
önerősítő, önbizalom növelő hatásával hozzájárul a személyiség kibontakozásához.
Észrevenni, hogy a közös tevékenységben együttműködő társak sokféle színes
egyéniségek, egymástól eltérő, saját kulturális környezetükből származó értékeket
képviselők.
Megtapasztalni, hogy egy problémának több megoldása is lehet, attól függően, milyen
szempontból közelítjük meg.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 21 ~
a) Célunk:
Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és
a dajka példaadásával és helyzetteremtésével.
A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése.
A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés.
A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság
megőrzése, átörökítésének biztosítása.
A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jóra és
szépre, annak tiszteletére és megbecsülésére nevelés.
Nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, sajátos
nevelési igényű, hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermekek
esetében speciális fejlesztéssel az egyéni szükségleteknek megfelelő pedagógiai
eljárások alkalmazásával, valamint szükség esetén megfelelő szakemberek
közreműködésével az esélyegyenlőség biztosítása.
A kiemelkedő képességű gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által
történő személyiségkibontakoztatás.
b) Az érzelmi az erkölcsi és közösségi nevelésből adódó óvónői feladatok
Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása
A csoportszoba környezettudatos szemléletű, otthonos, hangulatos, esztétikus,
biztonságos berendezése
Személyiségének szeretetteljes, empátiás kisugárzása, odafigyelő, „anyapótló”
magatartása
Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki
viselkedésbe
Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása
Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés
Az udvariassági beszédformák megismertetése,, alkalmazásának figyelemmel kísérése
Erkölcsi normák, ítéletek megfogalmazása
A gyermekek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása
Az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek
alakítása
Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a
„mi-tudat” alakítása
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 22 ~
Páros és kiscsoportos feladathelyzetek teremtése, kooperatív technikák alkalmazása
Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése
A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldására ösztönzés
A tehetséges gyermekek kibontakozásának támogatása
A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
felzárkóztatása
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az
együttműködés az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel
rendelkező szakemberekkel
A családdal való együttműködésre törekvés
Tájékoztatás a gyermek fejlődéséről (szükség szerint fogadó óra szervezése egyeztetett
időpontban)
Szülői értekezlet tartása évente legalább 3 alkalommal
Anamnézis felvétele a szülő közreműködésével
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát.
A csoport szokás-és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti.
Szereti, és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az
élővilágot, szívesen ápolja a növényzetet, gondoskodik az állatokról.
Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni.
Szükség esetén segíti a rászorulót.
Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg,
szükség szerint felnőtt segítségét kéri.
Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni.
A felnőtteket és munkájukat tiszteli.
A közösség érdekében szívesen vállal megbízatást, munkát.
Alakulóban van a feladattudata.
Korának megfelelően kialakult a felelősségérzete, képes egyszerű döntések önálló
meghozatalára.
Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét.
Igényes a saját tevékenységével szemben.
Nem peremhelyzetű, szívesen játszanak vele a többiek.
Nyugodt, kiegyensúlyozott viselkedés jellemzi.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 23 ~
Szívesen kommunikál.
Érkezéskor, távozáskor köszön.
Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat.
Megtalálja helyét a közösségben, abban jól érzi magát.
Képes társaival kooperatívan együttműködni.
Türelemre, kitartásra képes.
A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik.
Az eltérő képességű gyermekek saját fejlettségi szintjüknek megfelelően végzik ezeket a
tevékenységeket.
IV./ 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés
Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében
az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által
valósul meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció
alakulásával.
A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. Csak kellő
nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek ugyanis képesek az alap- kultúrtechnikák
elsajátítására. A kommunikáció a beszéd és a gondolkodás egyik eszköze.
A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. Célja a kapcsolat felvétele,
az információ eljuttatása a másikhoz, a társ reakcióiból (kommunikációs és
metakommunikációs) a megértés ellenőrzése, a kapcsolat valamilyen szintű mélyítése. A
kommunikáció és a metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól, a jelzések kiegészítik,
helyettesítik, mélyítik, vagy semlegesítik a szóbeli közlést. Az egyéni fejlődés biztosításához
szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás,
beszélgetés), kommunikációs helyzetek teremtésével ösztönözze a gyermekek közötti
kommunikációt, teremtsen lehetőséget a monologikus beszédre, ennek fejlesztésére, bővítse
szókincsüket, gazdagítsa metakommunikációs ismereteiket (érzelmeket jelző gesztusok,
arckifejezések, testtartások).
Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó
feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása –
beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) –
az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. A gyermek beszéd-és kommunikációs
képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól mely előnyös, vagy hátrányos helyzetet
teremt a gyermek számára a közösségben.
a) Célunk:
A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek
rendszerezése, célirányos bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben
való gyakorlása
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 24 ~
Kognitív képességek fejlesztése:
- egyre pontosabb, valósághű észlelés
- figyelem-összpontosításra való képesség
- valósághoz közelítő képzeleti működés
- reproduktív emlékezet
- problémamegoldó és kreatív gondolkodás
- az alakuló fogalmi gondolkodás
A beszédkedv felkeltése és fenntartása
A beszédhallás és szövegértés fejlesztése
Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz,
verbális és nonverbális eszköztár kialakításával
Az alkotóképesség fejlesztése
b) Az anyanyelvi, értelmi fejlesztésből és nevelésből adódó óvónői feladatok
Olyan biztonságos, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran
elmondhatják a gyermekek a gondolataikat
Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása
A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként
előhívható
A természeti és társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek
észrevéttetése, megismertetése
A gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építés
Az egyéni érdeklődési kör figyelembevétele
Figyelem-összpontosításra motiválás
A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges
fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését
elősegítő ösztönző környezet biztosítása
Minden gyermeki kérdés megválaszolása
Kommunikációs helyzetek teremtése, a gyermekek beszédkedvének felkeltése
A gyermekek szókincsének bővítése
Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása játékban
A társak verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 25 ~
A nyelvileg hátrányos helyzetű, illetve a nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált
fejlesztése
Mintaadás nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel
Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, fejlesztőpedagógussal
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése.
Képes vizuális, auditív differenciálásra.
Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni.
A keresztcsatornák működése korának megfelelő.
Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is.
Figyelme korához képest tartós.
Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző.
Helyesen, tisztán, érthetően beszél.
Kérdésre legalább egyszerű mondattal válaszol.
Szókincse korának megfelelő.
Jól használja a metakommunikációs eszközöket.
Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel.
Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját.
A közölt információt megérti.
A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja.
Bátran kérdez.
Verbális emlékezete korának megfelelő.
Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani.
Ismeri és használja az udvariassági kifejezéseket.
Tud szemkontaktust teremteni és tartani.
Élményeit és gondolatait el tudja mondani.
Az eltérő képességű gyermekek saját fejlettségi szintjüknek megfelelően végzik ezeket a
tevékenységeket.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 26 ~
V./ AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
V./ 1. Személyi feltételek
Az óvoda személyi feltételei megfelelőek, a közoktatási törvényben előírt közalkalmazotti
létszámmal működünk. Programunk megvalósulását nagyban segíti munkatársaink
szakképzettsége, felkészültsége, hosszú évek óta összeszokott jó munkatársi közösségünk.
Pedagógiai képesítéssel rendelkező, főállású óvónők száma
(óvodavezető 1 fő) 11 fő
Pedagógus munkát segítő, főállású szakképzett dajkák száma 5 fő
Élelmezésvezető 1 fő
Technikai dolgozók (szakács 2 fő, konyhalány 2 fő) 4 fő
Alkalmazottak száma összesen: 21 fő
Az óvónő nevelőmunkája során minta a gyerekek számára, ezért óvónőink munkájában
elsődlegesnek tartjuk a gyermeki személyiség szeretetét, tiszteletét. Nevelőtestületünk évek
óta állandó, ami előnyt jelent munkánk során. Óvónőink szakmai felkészültsége, egységes
pedagógiai nézete lehetővé teszi óvodánkban a zökkenőmentes, színvonalas, előre tervezhető
pedagógiai munkát. Nevelőtestületünk működése demokratikus és nyitott az újra. Az óvónői
párok kialakításánál az egymást jól kiegészítő szakmai és jellembeli szempontokat vettük
figyelembe. Állandósult párok dolgoznak együtt. Az óvónők közösen készítik el fejlesztési-
nevelési tervüket, csoportjuk szokás és eszközhasználati rendjét. Munkájukat összehangoltan,
a feladatokat megosztva végzik (heti, illetve kétheti váltásban). Elvárásaink az óvónő felé:
segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd
vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége
differenciált nevelés iránti elkötelezettség
jó empátiás készség
gyermek- és családcentrikusság
környezettudatos szemlélet
csapatjátékos
A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség
mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre
lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása.
A pedagógiai, pszichológiai kutatások eredményei, az óvoda nevelési programjának magas
színvonalon történő megvalósítása szükségessé teszik a pedagógusok rendszeres
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 27 ~
továbbképzését, önképzését. Fontosnak tartjuk a régi, jól bevált értékeink megőrzése mellett
a folyamatos megújulást. Programunk megvalósításához óvónőink szakmai felkészültsége
megalapozott, de továbbképzéseinket a jövőben is ennek megfelelően tervezzük.
A nevelőtestület tagjai többféle területen képezték magukat az elmúlt években (anyanyelvi
nevelés, érzelmi intelligencia, közösségfejlesztés, kommunikáció, mozgásfejlesztés, ének-
zene, népi játékok, környezeti nevelés, játék, fejlesztő pedagógia, vizuális nevelés,
gyermekvédelem, számítógép kezelő, szövegszerkesztő). Jelenleg 5 fő rendelkezik pedagógus
szakvizsgával. Távlati célunk, hogy a nevelőtestület minden tagja megszerezze a szakvizsgát.
Programunk megvalósításában munkatársi közösségünk összefogása, összehangolt munkája
elengedhetetlen.
Dajkáink tevékeny részesei óvodai életünknek. Az óvónők útmutatásai alapján, velük
szorosan együttműködve végzik munkájukat.
A technikai dolgozók szintén fontos résztvevői óvodai életünknek, ezért munkatársi
közösségünk valamennyi tagja felelősséget vállalt a kitűzött célok, feladatok
teljesítéséért.
A megfelelő munkahelyi légkör kialakítása mindannyiunk közös feladata. Ha a
mindennapokban jó közérzet, elégedettség, derű tapasztalható, ha a különbözőségeket
elfogadjuk, tiszteletben tartjuk és értékelni tudjuk.
V./2. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése
Az óvoda Alapító Okiratában foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának
megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel.
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését
igényli, integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes
szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú
végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési
terv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértői és
rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság
szakvéleménye alapján:
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés
fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem
vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
a) Célunk:
A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a
gyerekek között személyiségük különbözősége.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 28 ~
A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének
elősegítése, hogy javuljon életminőségük és a későbbiek folyamán könnyebben
tudjanak beilleszkedni a társadalomba.
b) Alapelvünk:
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
Gyermekközösségbe csak olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik
a többiekkel együtt nevelhetők.
A gyermekek mindenek felett álló érdekében a mi felelősségünk, hogy minden
rendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik
fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.
Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek
magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást
(megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése).
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző
gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira,
illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.
A fejlesztés legfontosabb területei
A kognitív funkciók fejlesztése
Alapmozgások kialakítása, a nagymozgások koordinálásának javítása, az
egyensúlyérzék fejlesztése
Manuális készség, finommotorika fejlesztése
Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció
fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az
aktív és passzív szókincs bővítése és a grammatikai rendszer kiépítése
Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása
Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése
Az integrált nevelésből adódó óvónői feladatok
szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a
gyermekközösségben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés,
figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.
A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a
sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát.
Ismerje fel és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.
Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével
bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 29 ~
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan
tudjon cselekedni.
Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával,
hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az
övé.
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok
ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógiai téren.
A hatékonyság, eredményesség, szakszerűség és célszerűség érdekében együttműködés
a segítőkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus.
Szükség szerint szakvélemény, fejlesztési javaslat kérése a megfelelő
szakszolgálatoktól.
A megismert sérülés, lemaradás, fogyatékosság függvényében, szakmai
kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása,
negyedévenkénti értékelése.
Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is
juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális
szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés. A
gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez
szükséges.
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri
tájékozódást, beszédészlelés és megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák
támogatását szolgáló eszközök.
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:
A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába.
A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek
peremhelyzetbe.
Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon.
A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés.
V./3. Tárgyi feltételek
Óvodánk minden igényt kielégítő, a XXI. század óvodai elvárásainak megfelelően tervezett,
felszerelt intézmény.
Óvodánk épülete, helyiségei, udvara, berendezési, felszerelési tárgyai egyaránt jól szolgálják
gyermekeink biztonságos nevelését, fejlesztését, és megfelelő munkakörnyezetet biztosítanak
dolgozóinknak.
Csoportszobáink tágasak, szépen, esztétikusan berendezettek. Az öltözők, mosdók
rendeltetésüknek minden tekintetben megfelelnek. Felszereléseink, berendezési tárgyaink a
gyerekek testméretének, kényelmének megfelelőek.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 30 ~
A gyermekek legfontosabb tevékenységi formájához, a játékhoz sokféle, különböző, a
gyerekek életkorának, a játékfajtáknak megfelelő játékszerek, és egyéb kiegészítő eszközök
állnak rendelkezésünkre.
Udvarunk felszereltsége, mászókák, hinták, egyensúlyozó eszközök, KRESZ-pályánk
számtalan lehetőséget biztosít a szabad és szervezett mozgásra. Programunk kiemelten kezeli
az anyanyelvi nevelést, ezért ezen eszközkészletünk számbavétele nagyon fontos. Az
anyanyelvi és kommunikációs fejlesztéshez szükséges alapkészleteink biztosítják nevelő-
fejlesztő munkánkat, de bővítésre szorulnak.
Tornatermünk, hatalmas tágas, jól felszerelt. Az intézményünkben működő
gyógytestnevelés teremmel együtt szolgálja óvodásaink személyre szabott egyéni
mozgásfejlesztését, az egészséges életvitel kialakítását, az egészségmegőrzést, a mozgás
megszerettetését.
Fejlesztő szobánk a fejlesztésre szoruló gyerekek egyénre szabott fejlesztését szolgálja,
akárcsak az épületben található logopédiai foglalkoztató.
Só-szobánk szerepe a prevencióban jelentős, illetve a légúti, és asztmatikus beteg gyerekek
egészségvédelmét szolgálja.
Saját főzőkonyhánk a mai modern konyhatechnológiai előírásoknak megfelelően, a minőségi
étkeztetést biztosítva szolgálja az egészséges táplálkozás magas fokú megvalósítását a
HACCP előírásai szerint.
Tárgyi eszközeink, felszereléseink megfelelnek a kötelező minimális eszköz- és felszerelési
jegyzékben foglaltaknak (11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 7.sz. melléklete, 1/1998.(VII.24.)
OM rendelet alapján).
Költségvetésünkön kívül pályázatok folyamatos benyújtásával is segítjük meglevő tárgyi
feltételeink fenntartását, fejlesztését.
Az alapvető játékeszköz minden csoportban megfelelő szinten van. A játékeszközöket s a
játékhoz szükséges anyagokat, képességfejlesztő játékokat, udvari játékokat részben a
költségvetésből, részben azon kívüli összegből (pályázat, szülői támogatás, vásárok stb.)
szerezzük be, s próbáljuk folyamatosan bővíteni.
V./4. Az óvodai élet megszervezése
Óvodánkban a nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi óvodai nevelési program
alapján történhet, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló
tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében óvónő
végzi a nevelőmunkát.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők
és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a közoktatási törvényben meghatározott
létszámhatárok figyelembe vételével.
V./4. 1. Csoportszervezés
Helyi adottságaink figyelembe vételével heterogén életkorú csoportokkal működünk. Ez a
csoportszervezés az óvodapedagógusoktól nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási
képességet, toleranciát, rugalmasságot követel.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 31 ~
A gyermekcsoportokat a mesékből, gyermekdalokból jól ismert állatnevekkel,
szimbólumokkal jelöljük: Bóbita, Gézengúz, Katica, Méhecske, Napocska csoport.
Vegyes életkorú csoportjainkban, könnyebb a kicsik beilleszkedése, mert életszerűbbek,
családiasabbak. Kiküszöbölhető a korcsoportismétlés, s megteremtődnek az utánzás, a
modellkövetés feltételei a gyerek-gyerek viszonyban is. Felgyorsul az önállóság fejlődése,
fokozódik az egymás iránti empátiás készségük, s a gyermekeket érő hatások ismétlődnek. A
vegyes életkorú csoportok élete, sokrétű szervezése nevelési, szakmai kérdéseket vet fel. A
három éves gyermek több türelmet, nagyobb toleranciát, szeretetteljesebb bánásmódot
igényel. Életkoruknál, kiszolgáltatottságuknál fogva jobban igénylik az óvónő állandó
jelenlétét, testközelségét, az ölbeli játékokat, állandó személyességet, ringatást, mosolyt,
dicséretet, bíztatást, megerősítést. Ugyanakkor a 6 éves gyermek számára fontos feladat
alkalmassá válni az iskolai életre.
A heterogén életkorú csoportokban nehezebb több korosztályra tervezni. Tudatosabb munkát
jelent, hiszen egy időben többféle tevékenységre kell lehetőséget adni a gyermekeknek,
irányítani, figyelni őket. Az óvónő megosztott figyelmére van szükség. Az egy feladat több
szintre való bontásával differenciáló fejlesztés minden gyermeknek megadja a lehetőséget
arra, hogy önmaga bemért lehetőségei alapján választhasson.
A gyermekek egy-egy területen észlelt eltéréseinek, fejlődésbeli különbségeinek
átgondolásával, minden folyamatban, minden helyzetben, minden tevékenységben több
szinten biztosítjuk a differenciálást: a gyermeknek választási, döntési lehetőségeit. Az eltérő
fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben előre haladniuk, nem
várva azokra, akik lassabban haladnak, vagy lehúzva azokat, akik már jóval többre képesek. A
vegyes életkorú csoportokban a gyerekek saját fejlődési szintjüknek megfelelő kihívásokkal
találkoznak, jó közérzetűek, magabiztosak, és szívesen állnak elő új ötletekkel,
cselekvésekkel. Fejlődési szükségleteikhez igazodva segítünk nekik olyan messzire eljutni az
óvodai évek alatt, ameddig csak tudnak.
V./4. 2. Tevékenységi formák szervezési jellemzői
Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat –
vallási, nemzeti, etnikai – figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát,
szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki
aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk.
Programunk megvalósítása során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot
vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok,
melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint
olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet és választhat a lehetőségek
közül.
Az óvodás gyermek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási
forma, amely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad megválasztását. A
gyermek kötetlenségként éli meg, az óvodapedagógus azonban tudatosan és tervszerűen
biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a
tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit
folyamatosan bővítse, ismerje a gyermekek egyéni szükségletét, aktuális fejlettségi szintjét,
érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni.
A tevékenységek közül a mozgás fejlesztést célzó testnevelést szervezzük kötött formában.
Ennek indokai:
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 32 ~
A mozgás baleseti forrás lehet, ezért az óvónőtől fokozott figyelmet igényel, ami
párhuzamos tevékenységként nem megoldható.
A testnevelési játékok sor-és csapatversenyei, a különböző fogó- és labdajátékok több
gyermek egy időben történő részvételét igénylik.
V./4. 3. Napirend
Olyan javaslatot szeretnénk tenni, amelybe minden korosztály napirendje belefér.
Napirendünk rugalmas, a gyerekek érdekeit szem előtt tartva, megfelelő időkeretet biztosítva
az egyes tevékenységeknek. A gyermekek folyamatosan érkeznek az óvodába, a család
szokásaitól függően. Ajánlott időpont reggel 8 óra.
6oo
-1145
Játék, játékos egyéni képességfejlesztés
Testápolási tevékenységek, reggeli
A spontán játékkal és egyéb tevékenységekkel párhuzamosan a
gyerekek illetve az óvónő által kezdeményezett vagy előzetes
tevékenységből kialakított játékos tanulás
Mese.
Élményszerzés, közös megfigyelések, kirándulások
Szabad, játék, mozgásos játék a szabadban
1145
-1245
Testápolási tevékenységek, terítés, ebéd
1245
-1445
Testápolási tevékenységek
Pihenés, alvás mesével
Folyamatos ébresztés, felajánlott tevékenységgel
1445
-1530
Testápolási tevékenységek, uzsonna
1530
-17h
Egyéni képességfejlesztés a spontán játékkal párhuzamosan
Szabad játék, mozgásos játék a szabadban
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 33 ~
V./4. 4. Hetirend
A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZERVEZETI FORMÁJA
Kor-
osztály
KÖTETLEN KÖTÖTT
RENDSZERES ALKALOMSZERŰ RENDSZERES ALKALOMSZERŰ
3 – 4
évesek
- környezet meg-
ismerésére nev.
(naponta)
- vizuális nev. (1)
- zenei nevelés
Szabad mozgás
( minden nap )
- testnevelés (1)
- irodalmi nevelés
( minden nap )
4 – 5
évesek
- környezet meg-
ismerésére nev.
(naponta)
- vizuális nev. (1)
- zenei képessé-
gek fejlesztése
- szabad mozgás
(minden nap)
- matematikai neve-
lés
- testnevelés (1)
-zenei nevelés,
dalosjátékok (1)
- irodalmi nev.
( minden nap )
5-6-7
évesek
- környezet meg-
ismerésére nev.
( naponta )
- vizuális nev.
- zenei képessé-
gek fejlesztése
- szabad mozgás
( minden nap )
- testnevelés (1)
-matematikai ne-
velés ( 1 )
- zenei nevelés,
dalosjátékok (1)
- irodalmi nev.
( minden nap )
Környezet megis-
merésére nevelés
V./4. 5. A fejlődés nyomon követése
A gyermek és körülményeinek megismerése már a beiratkozással megkezdődik, majd
folytatódik az óvodába kerülés előtti időszak feltárásával, anamnézis felvételével. A gyermek
fejlődését fejlődési lapon rögzítjük és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig.
Megfigyeléseinket folyamatosan rögzítjük. Az ezen információkat tartalmazó
dokumentumokat a gyermek személyiségdossziéjában tároljuk. Amennyiben a gyermek
valamely szakszolgálat által készített szakvéleménnyel is rendelkezik, úgy ez a dokumentum
is bekerül a dossziéba.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 34 ~
V./4. 6. Az óvoda kapcsolatai
a) Az óvoda és a család kapcsolata, az együttműködés formái
Az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A korrekt,
partneri együttműködés elengedhetetlen a harmonikus fejlődés érdekében. Ezért fontosnak
tartjuk a sikeres nevelés érdekében a szülőkkel való kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló
együttműködést. Figyelembe vesszük a családok sajátosságait, szokásait. Az együttműködés
során érvényesítjük a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
Az óvoda és a család kapcsolatában arra törekszünk, hogy a szülő az őszinte odafordulást,
empátiánkat, segítő szándékunkat, tapintatunkat érezze. Az óvoda dolgozóinak bizalmat
ébresztő, elfogadó, tiszteletet nyújtó magatartása a feltétele, hogy a szülők az óvónővel együtt
megoldást találjanak gyermekükkel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémáikra. Fontos alapelv
óvodánkban, hogy a szülő bízhasson az óvónő diszkréciójában.
Nevelési problémák, egyéb esetlegesen felmerülő konfliktusok esetén, kérjük a szülőket, hogy
minden esetben keressék fel az érintett óvodapedagógust, illetve az óvodavezetőt, hogy
együttesen találhassunk megoldást a felmerülő problémára.
Az óvónők minden családdal találják meg a kapcsolatteremtés, együttműködés,
legmegfelelőbb módját. Ha szükséges, akkor a szülők nevelési szemléletét tapintatosan,
közvetve próbálják befolyásolni. Fontos, hogy a szülők érezzék, hogy az óvónők velük együtt,
gyermekük harmonikus fejlődésének érdekében segítik a nevelést. A szülők reális kéréseit,
kezdeményezéseit mindenkor figyelembe vesszük.
A szülőknek lehetőségük van arra, hogy az óvodában folyó pedagógiai munkába
betekinthessenek, kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel,
javaslataikkal segítsék elő a közös gondolkodást.
A szülők óvodai életbe való bevonásával megnő a felelősségérzetük azáltal, hogy közvetlenül
is megélik az óvodai életben a pedagógusok felkészültségét és a gyermekek fejlesztésére tett
erőfeszítéseit. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulhatja, hogyan lehet
otthon is érdekes tevékenységeket szervezni. Az együttműködés, együttes tevékenység során
sok információt szereznek a gyermekükről. A belátogató szülő segíthet a napi szervezési,
gondozási feladatok ellátásában. Közreműködésükkel "élményszerző" programokat alakítunk
ki: megismerve a család tagjainak hobbiját, foglalkozását, segítségünkre lehetnek egy - egy
téma feldolgozásában.
A szülőkkel kialakított jó kapcsolat segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermekek
egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklődését, erősségét, s a szülők elvárásait gyermekeikkel
szemben.
b) Együttműködési alkalmak, lehetőségek
Már a beiratkozástól kezdetét veszi az együttműködés. Ismerkedő délelőttöt
szervezünk az új gyermekeknek és szüleiknek, hogy jobban megismerhessék az
óvodát, leendő csoportjukat, az óvodapedagógusokat és társaikat.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 35 ~
A szülőknek alkalmat adunk arra, hogy betekintsenek óvodai életünkbe. Előzetes
megbeszélés alapján igény szerint együtt játszhatnak, tevékenykedhetnek a
gyermekükkel.
Aktívan is segíthetnek, közreműködhetnek az óvónők által felajánlott programok
valamely szakaszában (gyerekkori történetek mesélésével, valamely foglalkozási ág
bemutatásával, sütéssel, barkácsolással stb.
Naponkénti találkozások, beszélgetések alkalmával lehetőség van a kölcsönös
érdeklődésre, tájékozódásra. Jó alkalom a felmerülő problémák azonnali
megbeszélésére.
Szülői értekezletek alkalmával az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, szülőket érintő
legfontosabb témákról, feladatokról, programokról tartunk tájékoztatást. Ezeken az
alkalmakon mindenkor lehetőséget biztosítunk a szülőknek a beszélgetésre,
hozzászólásra, a hatékony kommunikációra.
Családlátogatások alkalmával megismerjük a gyermekek otthoni körülményeit, a
gyermek - szülő kapcsolatát, s a szülő elvárásait a gyerektől.
Szülői délutánok keretében a gyerekekkel, szülőkkel együtt készítünk különböző
játékokat, díszeket, apró ajándék tárgyakat.
A közös kirándulások lehetőséget adnak az együttlétre, játékra, egymás családjának
megismerésére.
c) A szülők közreműködésének formái, lehetőségei, jogainak, kötelességeinek
megvalósulása óvodánkban
A szülők a következő módon működhetnek közre, segíthetik az óvodánkban folyó nevelő-
munkát:
A szülőknek joguk van megismerni az intézményben folyó nevelő munkánkat,
nevelési programunkat, házirendünket, tájékoztatást kapnak ezekről a megfelelő szülői
fórumokon. Ezen dokumentumok hozzáférhetőségét meghatározott helyen mindenkor
biztosítjuk.
A szülők joga, hogy személyesen vagy képviselőik útján részt vegyenek az érdekeiket
érintő döntések meghozatalában.
Óvodánkban Szülői Szervezet működik. Képviselőit a szülők maguk közül választják.
A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztviselőinek megválasztásáról. A
Szülői szervezet munkájában tevékenyen közreműködhetnek a szülők.
A szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a
pedagógiai munka eredményességét.
A gyermekek csoportját érintő, bármely kérdésben tájékoztatást kérhetnek az óvoda
vezetőjétől, és az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük tanácskozási
joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken. A szülői szervezet képviselőit az
óvoda vezetője meghívja a nevelőtestületi értekezleteinkre az óvodánk nevelő
munkáját, tevékenységeinket érintő fontos kérdések megvitatására.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 36 ~
A szülői szervezet (közösség) joga , hogy figyelemmel kísérje a gyermeki jogok
érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a
nevelőtestületet.
A szülő írásbeli javaslatot tehet az óvodával kapcsolatos kérdésekben, azt az óvoda
vezetője, a nevelőtestület, a szülői szervezet megvizsgálja és az abban foglaltakról 15
napon belül érdemi választ kell kapnia.
A szülő joga, hogy kérje az óvodánk által meghatározott feltételek mellett gyermeke
számára nem kötelező foglalkozások igénybe vételét, vagy ilyen foglalkozások
megszervezésének kezdeményezését.
A szülők az intézmény vezetője, vagy az óvónők hozzájárulásával, előzetesen
egyeztetett időpontban vagy az óvoda által szervezett nyílt napokon betekintést
nyerhetnek óvodai életünkbe.
A szülők jogai mellett a Közoktatási törvény szülői kötelességeket is megfogalmaz, amelyek
nagyban elősegítik eredményes együtt nevelésünket a szülői házzal.
Mindezek szem előtt tartását kérjük a tisztelt Szülőktől, hiszen ezen kötelességek gyermekeik
fejlődését segítik elő.
A szülő kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke rendszeres óvodai nevelésben
való részvételét. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és ehhez minden tőle
elvárható segítséget megadjon.
Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és
részükre a szükséges tájékoztatást megadja.
Segítse elő gyermeke közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet
magatartási szabályainak elsajátítását.
A szülő kötelessége továbbá, hogy tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai,
alkalmazottai, vezetője emberi méltóságát és jogait. Ugyanakkor az óvoda
valamennyi dolgozójának kötelessége a szülők tiszteletben tartása.
d) Óvoda – iskola kapcsolata
Óvodánk a város minden iskolájával eredményes kapcsolatot tart fenn. A Vaszary és a Kőkúti,
valamint ezek Jázmin és Fazekas Utcai tagintézményeivel kialakított jó kapcsolatot egész
évben ápoljuk, hogy ezáltal is elősegítsük gyermekeink zavartalan iskolakezdését, zökkenő
mentesebb beilleszkedését. Az iskola pedagógusaival kölcsönösen megismerjük egymás
nevelési céljait, elképzeléseit.
Kapcsolattartás formái:
a gyerekekkel ellátogatunk az iskolába, közös, játékos órán veszünk részt.
Tapasztalatcserét szervezünk pedagógusaink között..
Egymás rendezvényein, továbbképzésein részt veszünk.
Meghívjuk az elsős tanító néniket szülői értekezletünkre, ahol tájékoztatják a
nagycsoportos szülőket az iskolájukban folyó oktató- nevelőmunkáról.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 37 ~
e) Egyéb kapcsolataink
Közművelődési Intézményekkel
Óvodánk jó kapcsolatot épített ki a városban működő közművelődési intézményekkel:
Könyvtárral, múzeumokkal, Magyary Zoltán Művelődési házzal. Ezen intézmények
kínálatából úgy válogatunk, hogy kiemelt anyanyelvi nevelésünket gazdagítsa, a
gyermekeknek maradandó élményt nyújtson. Rendszeresen élünk a művelődési ház
gyermekprogramjai látogatásának lehetőségével. Valamint helyet kap galériájában
óvodánk időszakos kiállítása.
Logopédiával. A velünk egy épületben működő Logopédiával is szoros a kapcsolatunk.
Igényeljük gyermekeink éves logopédiai szűrését, tapasztalatcseréket, rendszeres
megbeszéléseket tartunk.
Óvodákkal. Óvodánk a város többi óvodájával közvetlen szakmai kapcsolatot tart fenn. Részt
veszünk egymás rendezvényein, továbbképzésein, pedagógiai napok közös
szervezésében.
Egészségügyi Szakszolgálattal. Az egészségügyi szakszolgálattal való kapcsolatunkat
óvodánk gyermekorvosa, fogorvosa és védőnője biztosítja. Ellátják a gyerekek
évenkénti általános egészségügyi vizsgálatát. Valamint a látás, hallás, fogazat
épségének vizsgálatát, ortopédiai elváltozások szűrését.
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Vöröskereszttel. Óvodánk a tatai Családsegítő
és Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a Vöröskereszttel is kapcsolatban áll.
Együttműködésünk jó, folyamatosan erősödő. Bizalommal fordulhatunk az
intézmények vezetőihez, szakembereihez a problémás esetekben, s kérhetjük
segítségüket. A szülőknek tanácsot adunk abban, hogy a megfelelő intézménnyel
vegyék fel a kapcsolatot problémájuk megoldása érdekében.
A gyermekvédelmi felelős munkája nagy hangsúlyt kap óvodánkban. Képviseli a
hátrányos helyzetű gyermekek érdekeit, és támogatja a segítő kapcsolatok keresését a
bajba jutott családok esetében. A családok kezdeményezésére ellátja érdekeik
képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével. Havi rendszerességgel
részt vesz a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megbeszélésein. Célunk a
veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése. Amennyiben intézményünk a
gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni,
segítséget kérünk a gyermekjóléti szolgálattól. Az egyes konkrét esetekben részletes
megbeszélést biztosítunk, így segítve egymás munkáját.
Munkánkat segíti még Komárom Esztergom Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló
Szakértői és Rehabilitációs Bizottság,
Fenntartóval való kapcsolat. Városunk Önkormányzatával óvodánk a közvetlen kapcsolatot
az oktatási referens személyén keresztül építi. Intézményi értekezleten folyamatosan
tájékoztatjuk fenntartónkat az intézményünkben folyó szakmai munkáról,
eredményeinkről, felmerülő problémáinkról, együtt keresve a megfelelő megoldást.
Minden év végén meghívjuk a humán és intézményi bizottság elnökét, tagjait,
intézményi referensünket, polgármesterünket az óvodánkba. Nevelési évünk végén
írásbeli beszámolóban értékeljük munkánkat, elvégzett feladatainkat. Szívesen látjuk
vendégül önkormányzatunk képviselőit, polgármesterünket az egyes ünnepségeinken,
rendezvényeinken. Ugyanakkor óvodásaink műsorával színesítjük a városi
programokat, melyekre meghívást kapunk.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 38 ~
Reméljük, a jövőben e kapcsolat tovább szilárdul és segíti nevelő-fejlesztő munkánkat.
VI./ AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVÓNŐ
FELADATAI
VI./1. Játék
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legjellemzőbb tevékenysége, és így az óvodai
nevelés leghatékonyabb eszköze. Az óvodáskorú gyermek alapvető szükséglete, spontán,
szabad tevékenysége, örömforrása, saját szükségleteiből, akaratából ered. Indítéka a
kíváncsiság, a tevékenységvágy. A játékon keresztül ismerkedik a világgal, a valóság
tárgyaival, ezek tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal, magatartással, a valóság
jelenségeivel, eseményeivel. A játék kicsiben maga az élet, amit a kisgyermek felfog, és
rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Reprodukálja a felnőttek munkáját, majd a
barkácsolásban, konstruálásban megjelenik a „valaminek a létrehozására” törekvés. A
gyermek, játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodik. Az életre nevelés a
játékból indul ki, a gyermek a játékon keresztül gyakorolja a tevékenységeit, a nyelvet, a
gondolkodást, a szociális viszonyokban a másokkal való együttműködést, a kutatást. A
játékban éli át a szerepekhez tartozó magatartásmódokat, a felnőttek által közvetített
attitűdöket, érzelmeket. Számtalan információt ad önmagáról, belső világáról, kellemes és
kellemetlen élményeiről. Integrálja a belső világot, „híd” a képzelete és a valóság között. Itt
alakulnak társas kapcsolatai, gazdagodnak szociális érzelmei.
A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. A játék által követhetővé válik a fejlődés
szenzomotoros, művelet előtti, műveleti szakaszainak minden lépése. A mozgás, a testséma
és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a
beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik.
A játék mind a szocializációt, mind az értelmi fejlődést egyaránt tükrözi. Az egyszerű
gyakorló, majd utánzó játékoktól vezet a szimbolikus játékokon keresztül a szabályjátékok
világába. Ugyanakkor megfigyelhető az egyidejűség is, hisz a gyakorlójáték soha nem hal el, a
szerepjátékok időszakában pedig már megtalálhatóak az egyszerűbb szabályjátékok is.
Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása:
Gyakorlójáték: fejlődik nagymozgása, finommotorikája, mozgáskoordinációja,
térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége
Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi,
akarati tulajdonságai, kognitív képességei
Konstruáló játék: alakul szem-kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése,
alak-és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása,
vizuális memóriája
Szabályjáték: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai,
szocializációs készsége
A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi,
akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat
kialakulásától. Az én tudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása a másik nézőpontjának
megértése, előre történő figyelembevétele, szociális hatékonyság (modellnyújtás,
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 39 ~
modellkövetés), a szociabilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz
értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályozó, alkalmazkodó funkcióit.
Óvodánkban az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében a tehetséggondozást,
az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét
támogatjuk. Ehhez nyújtunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet és biztosítjuk a
szabad játék és korai tanulás minden feltételét. A feltételek kialakításával, a tevékenységek
szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a
fejlődést. A fejlődési hátrányok megszüntetését fontos feladatunknak tekintjük, hisz a
percepció és a gondolkodás összerendeződésének szenzitív időszaka az óvodáskorra tevődik.
A gyermek a játékában vérmérsékletének, aktuális idegélettani, érzelmi állapotának
megfelelően választ tevékenységi formát, közeledik a játékok valamelyik, számára kedves
eleméhez. Idegrendszere pontosan szabályozza, miből mit, mennyit, újat-e, vagy a biztonságot
nyújtó ismertet preferálja az adott pillanatban.
Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének. Ezért napirendünkben a
folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre
helyezzük a hangsúlyt, melynek jelentőségét a játékra fordított viszonylag hosszú, egybefüggő
idő adja.
A játék lehet a gyermek szabad játéka és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az
óvónő szerepében található.
a.) Szabad játék
A gyermekek szabadon dönthetik el, hogy kivel, mivel, mit és mennyi ideig játszanak. Maguk
választják meg és alakítják ki a játszóhelyüket. Az óvónő elegendő időt hagy a játék
befejezésére, az elmélyült játékot nem zavarja meg más tevékenység felkínálásával és
megadja a lehetőséget a későbbi folytatásra. A játék szabadsága nem jelenti a gyermekek
magukra hagyását, az óvónő „játéksegítő” tevékenysége mindig a szituációtól függ (ha a játék
megakad, ötletet ad, ha kell, szerepet vállal-egyenrangú játszótárs, vagy „beavatkozik” ha a
játék nem kívánatos fordulatot vesz). Az óvónő feladata a kevésbé önálló, nem kreatív,
élményszegény gyermekek játékának fejlesztése. A játékszükségletből, ötletekből fakadó
eszközigény kielégítése, a feltételek bővítése a gyermekekkel kooperálva, előre
megtervezhető, a szükséges anyagok folyamatos begyűjtésével, a családban nélkülözhető,
érdekes eszközök felhasználásával.
b.) Kezdeményezett játék
Amikor az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egyéni
érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel tevékenységet. Ennek a külső
késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, segíti fejlődését és
találkozik igényeivel. A gyermek itt is választhatja a játéktevékenységet-jogában áll nem élni
a felkínált játéklehetőséggel! Biztosítani kell számára az önállóságot és az önmegvalósítást. A
játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális
állapotát.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 40 ~
A játéktevékenység célja – óvónői szemmel:
A játéktevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus
személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.
Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása.
Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása.
A játék támogatásából adódó óvónői feladatok:
Feltételek biztosítása:
Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése és folyamatos fenntartása
Inger gazdag, cselekvésre ösztönző, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus,
harmóniát sugárzó környezet kialakítása.
A játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése –
áttekinthetően, optimális mennyiségben.
A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás
eszközeinek sokszínű, szabadon választhatóságra lehetőséget adó elhelyezése.
Különböző tapasztalatszerzésre szolgáló egyéb anyagok biztonságos elhelyezése
(homok-víz asztal, kísérleti eszközök, a játékkal kapcsolatos szabály alakítása).
A játéktér mobilizálható kialakítása, hogy a gyermekek játékigényüknek megfelelően
maguk is szabadon átrendezhessék.
Sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, mely élményforrás lehet a
gyermek számára. A gyermek motiváló ereje az élmény, amely sokféle lehet. Az
ingerszegény környezetből érkező gyermekek egészséges személyiségfejlődése
érdekében fontos a sok közös óvodai élményforrás biztosítása. A közös élmények, a
gyűjtőmunka, a gyerekek által készített játékeszközök, a témák több szempontú
megközelítése és tevékenységbe kapcsolása gazdagítja a játékfajtákat.
A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozása
lehetőségének biztosítása a játék a során.
A játékeszköz-állományt folyamatosan igyekszünk frissíteni, bővíteni. A szülőket,
gyerekeket is bevonjuk a játékszerek kiegészítésébe, az anyagok gyűjtésébe.
A gyermekek ismeretében élményeket előhívó tárgyakról való gondoskodás.
A csoportszobában is használható mozgásos játék biztosítása (pl. kagyló, henger). A
délelőtt folyamán szükség esetén lehetőséget adunk a gyerekeknek arra, hogy játék
közben kimehessenek az udvarra mozogni, futni. Miután kimozogták, kiabálták
magukat, visszajönnek a szobába, s folytatják a benti játékot megszabadulva a
„felesleges energiától”.
A szülők szemléletformálása: ötletadás játék vásárláshoz.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 41 ~
A játék támogatása:
A gyermek játékválasztásának tiszteletben tartása
Reflektív szemléletű jelenlét a játékban: a gyermeki játék fejlődésének nyomon
követése – differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása
A gyermeki fejlődés folyamatosságának, illetve megakadásának észrevétele
Az egyes gyermekek és játszócsoportok játékának támogatása
Az új játék használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel való
együttjátszás során
A gyermek aktuális fejlődési szintjéhez igazított képességstruktúrák adekvát
támogatása
A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése
Modellértékű viselkedés, kongruens kommunikáció (úgy beszél és cselekszik, ahogy a
gyerekektől is elvárja)
A gyermekek kérdéseire való odafigyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás
Csak szükség esetén történő beavatkozás, a játéktevékenység zavarása nélkül
Ha a szituáció úgy kívánja és a gyermekek igénylik, maga is játszótársként vesz részt a
játékban
A játék fenntarthatósága érdekét szolgáló szabályrendszer a gyermekekkel együtt
történő alakítása
Az egészséges versenyszellem megalapozása
A gyermekek közötti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Örömmel, önfeledten játszik.
Képes egyéni ötlet, vagy élmény alapján építeni, kostruálni.
Építmény lemásolására képes.
Képes élményei eljátszására.
Szívesen vállal szerepet.
Képes elmélyülten, hosszantartóan egy bizonyos játékot játszani, akár több napon át.
Betartja a társas viselkedés elemi szabályait.
Szabályjáték során betartja a szabályokat, másokat is figyelmeztet a szabály
betartására.
Egészséges versenyszellemben tevékenykedik.
Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 42 ~
VI./2. Kultúraátadás
Kultúraátadás, amely a gyermek természetes megnyilvánulásaira építve tudatosan
átörökíti, közvetíti az örök emberi értékeket. Komplexitását elsődlegesen a környezet
megismerésén keresztül biztosítjuk. Ebben a folyamatban az óvodapedagógus
kiindulópontnak tekinti a természeti és társadalmi környezetből szerzett gyermeki
tapasztalatokat, hiszen a környezet a fejlődés forrása. Ezekre a tapasztalatokra építve, ezeket
új élményekkel, ismeretekkel gyarapítva juttatja el a gyermeket egyéni és életkori fejlődési
ütemét figyelembe véve magasabb szintre. A családdal való együttnevelés során az
óvodapedagógus figyelembe veszi, hogy különböző otthoni környezetből érkeznek a
gyermekek az óvodába. Tekintettel van a családban kialakult kulturális, világnézeti, etnikai
hagyományokra, figyelemmel kíséri és elősegíti ezek spontán gyermeki megnyilvánulásait,
egymásra való hatását.
Verselés, mesélés
„Aki mesél, annak tudnia kell, hogy a gyermekim lélek legmélyebb rétegeibe hatol” ( Kádár
Annamária)
A mese, a vers ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek, régi értékeket, hagyományokat,
szokásokat közvetít a gyermeknek. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan
szálakkal kötik össze az óvodapedagógust és a gyermekeket egymással és anyanyelvükkel. A
mese-és versmondás lényeges elemeit – testbeszéd, tekintettartás, verbális emlékezet – az
óvodapedagógus személyes példáján keresztül sajátítja el és gyakorolja a gyermek.
A mesélés, verselés, mondókázás sokféle tevékenységhez spontán kapcsolódik, az óvónő vagy
a gyermekek kezdeményezésére, ösztönzésére. A kezdeményezés lehet választható vagy a
gyermekek fejlettségétől függően a családi háttér hiányát ismerve alkalmanként az egész
csoport számára kötött - felajánlott - tevékenység. A mondóka, a vers, mozgásra ösztönzi a
gyermeket. A nagyobb gyermeknél megjelenik a személyes történetek, elbeszélések iránti
érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. Fontosak a gyermekek által alkotott mesék,
elbeszélések, egyéni és közös mesekönyvek, amelyek a gyermekek illusztrációjával készülnek
Az anyanyelvi nevelésnek és a játéknak szerves része, a nyelvi képességek fejlesztésének
hatásos eszköze a bábozás és a dramatizálás. Ezen keresztül tükröződnek a gyermekek
irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermek
kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, érzelmeit, ezáltal fejlődik személyisége.
Közben elsajátítja a megfelelő kiejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet.
A régi mondókák segítségével a megfelelő artikulációra törekedhetünk. A mesékből,
versekből új fogalmakat ismerhetünk meg. A bábjátékban a gyermekek kibontakoztathatják
szabad alkotó fantáziájukat. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges eszközöket,
díszleteket, kiegészítőket saját maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék
örömét az önálló alkotás élményével fokozva.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 43 ~
a.) Célunk:
A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal,
mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása
A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés
felkeltése
A magyar kultúra értékeinek átörökítése
A szülők nevelési szemléletének formálása
„ Nincs nagyszerűbb dolog annál, amikor a kisgyerek issza minden egyes szavát a mesélőnek,
és képzelete elindul abba a csodás világba, amit együtt teremtett meg azzal, akinek a meséjét
hallgatja.” (Lázár Ervin)
b.) A mese-vers tevékenységgel kapcsolatos óvónői feladatok
Változatos irodalmi élmények közvetítése
Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása
Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból, ezen túl mai kortárs irodalmi
művekből választás
Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére
A gyermekek motiválása az irodalmi anyag befogadására
A gyermekek mese-, versalkotásra ösztönzése
A könyvek használatának, megbecsülésének kialakítása
Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása
Könyvtár-és színházlátogatások szervezése
Irodalmi művek ajánlása szülőknek
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Várja és igényli a mesélést, szívesen vesz részt mesekezdeményezésen.
Képes kitartóan figyelni.
Emlékezetében megtartja az egyszerűbb mesefordulatokat.
Képes a folytatásos mese előző motívumait felidézni, összekötni.
Szívesen nézeget képeskönyvet, vigyáz annak épségére.
Szívesen mond verset, szereti a mondókákat.
Képes meséket, történeteket alkotni.
Elkezdett történetet fantáziája segítségével folytatni tud.
Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 44 ~
VI./ 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Az ének az egyik leggazdagabb forrása a gyermekekhez jutó hatásoknak természetes része
játékuknak. Az éneklés, a játékos mozgás a zenehallgatás hozzátartozik a mindennapjainkhoz,
összekapcsolja a tevékenységet , hangulati előkészítést és megerősítést ad.
Az ének - zenei tevékenység az egész napot áthatja. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól
elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt a gyermekek számára. A gyermekek az
anyanyelvhez hasonlóan élik meg a zenét, mint a hangulatok, érzelmek, a jó közérzet
kifejezőjét.
A zenei nevelés feladatai: a készségek fejlesztése, a mozgás, hang, szöveg összekapcsolásával
zenei élmény nyújtása és az éneklés ösztönzése. A zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan
fontos, hogy a gyerekek örömmel, felszabadultan énekeljenek.
Az óvoda elsősorban a közös, együttes dalok, játékok színtere. A hátrányos helyzetű
gyermekek érdekében nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyerekekkel közelebbi érzelmi
viszonyba kerüljünk. A simogatókat, ölbeli játékokat, lovagoltatókat használjuk a
biztonságérzetük kialakítására. A gyermek körül gyakran éneklő felnőttnél nincs ösztönzőbb.
A zene felemeli a gyermeket a racionalitás gyakran szürke világából a hangulatot, érzelmeket,
önmagát kifejező csodák világába. Bármely tevékenység ösztönözhet egyéni és közös
éneklést. Az óvodás gyermek fejlődésében az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fontos szerepet
tölt be. A mozgás - ritmusérzék - beszéd fejlődése összefonódik, segítik vagy gátolják
egymást. Ezért nagy jelentősége van a mondókáknak, amelyet mozgással kísérhetnek. A
gyermek életeleme a mozgás. Arra törekszünk, hogy a zenei tevékenységet mozgással kísérje.
A fejlesztési tartalmakat nem választhatjuk el egymástól, pl. a mese ábrázolása barkácsolásra,
dramatizálásra, zenélésre ösztönöz. Az ének - zenei tevékenységet gazdagabbá, teljesebbé
tehetjük elbeszélésekkel, szemléltetésekkel, amelyek a hagyományokhoz kapcsolódnak. A
tevékenységek megvalósítása során lehetőséget adunk a néptánc, a népi játékok
megismerésére is.
Természet közeli életünkben az éneklés és a mozgás játékok tere kitágul a természeti
környezettel. A virágos rét, az erdei tisztások, a patakpartok nemcsak a kergetőzéshez
lovacskázáshoz, bújócskázáshoz ad új teret és formát, hanem a népi gyermekjátékoknak
helyszínei. Itt igazi értelmet kap a naphívogató, a gólyaköszöntő, a párcserélő, az évszakhoz
kötődő eredeti cselekmény és a hozzátartozó hangulat pl: dióverés, esőhívogató A dalos
játékokhoz felhasználható eszközök, kiegészítők is életszerűbbek. /virágkoszorú/
A képességfejlesztés eszközei a csörgők, pengetős hangszerek, fúvós hangszerek kibővülnek a
természetben található anyagokkal, illetve az ezekből készíthető eszközökkel pl: nádsíp,
bodzasíp, kukoricahegedű, ezek elkészítése a gyermekek bevonásával készülnek,
kipróbálhatják, és spontán módon használhatják.
A zenei nevelésüket színesítik és beépülnek a természetben érzékelhető, megfigyelhető
jelenségek /zajok, zörejek, állatok hangjai, természethangjai/
Énekes játék által a figyelem időtartama nő, fejlődik emlékezetük, játékos helyzetekben
képzeletük. A nyelvi fejlődést és a szókincsbővítést segítik a régies kifejezések.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 45 ~
a.) Célunk:
A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus,
szép mozgásának fejlesztése.
A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi
hangszerek megismertetése által.
b.) Feladataink:
A zenei anyag kiválasztásánál, mindenkor vegyük figyelembe a gyermek egyéni és
életkori sajátosságait.
Keltsük fel a gyermek zenei érdeklődését:
- zenei anyagok változatos alkalmazásával,
- egyszerű zeneszerszámok készítésével
- egyéni és csoportos énekléssel, zenéléssel,
- az improvizálás eszközeinek alkalmazásával
Ismerjük a megfelelő zenei anyagot (mondókákat, népi játékokat), más népek dalait,
zenehallgatási anyagot, hangszerrel kísérhető zenei kifejezéseket.
Használjuk a megfelelő zenei kifejezéseket.
Teremtsük meg a zenei neveléshez szükséges feltételeket (hely, idő, légkör).
Formáljuk a gyerekek hallását:
- halk-hangos; magas-mély hangok megkülönböztetésével, gyakorlásával
- dallammotívumok felismerésével a tanult dalok alapján
- folyamatos tempóban dallambújtatással
- motívumok visszaéneklésével
- zörejhangok felismerésével
- minél többféle hangszer hangjának felismerésével
Formáljuk ritmusérzékét:
- egyenletes lüktetés és a dalritmus közti különbségek megéreztetésével, játékban
mozgással a lehető legváltozatosabb módokon
- lassú-gyors érzékeltetésével
- tempótartással
Formáljuk a mozgás, térforma fejlesztését:
- játékhoz kapcsolódó mozgásokkal
- dalos játékokkal
- változatos térformákkal (hullámvonal, csigavonal, kettős kör stb.)egyszerű
tánclépésekkel.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 46 ~
c.) A zenei nevelésből adódó óvónői feladatok
A gyermekek zenei élményhez juttatása az éneklés, a zenélés tevékenységeinek
megszerettetése. A közös éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti
a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát.
Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválasztása az
életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően.
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és
zenei készségfejlesztő játékokkal.
Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása.
A gyermekek érdeklődésének felkeltése, zenei fogékonyságuk megalapozása igényes
zene kiválasztásával.
A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása.
Az óvónő örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a
tevékenységet.
Eszközök:
Hangszerek csoportonként és gyerekeknek
Magnó, CD lejátszó
Zenei könyvek, kazetták, CD-k,
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Élvezettel, szívesen játszik dalos játékokat.
Korához képest tisztán énekel.
Bátran, gátlások nélkül énekel, akár egyedül is.
Megkülönbözteti és reprodukálja a zenei fogalom párokat: halk-hangos, magas-mély,
gyors-lassú dallamban, ritmusban, mozgásban.
Ritmust, mozgást, dallamot képes rögtönözni.
Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést.
Szívesen hallgat zenét.
Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete fejlett.
Mozgása esztétikus, ritmust követő.
Egy-egy dallammotívum alapján felismeri az ismert dalt, néhány hangszer hangját.
Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).
A természet és a környezet hangjaira felfigyel, képes megkülönböztetni azokat.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 47 ~
VI./3.1. Zenei tehetséggondozás: „Rece - fice bumm,bumm,bumm„
Az óvodáskor a zenei képesség, a zenei tehetség szempontjából (is) meghatározó jelentőségű.
Köztudott, hogy a gyermek hároméves koráig érzékszervein és saját mozgásán keresztül
tanul, és az óvodáskorban is ez marad az ismeretszerzés egyik fontos módja. A gyermekek
ösztönösen tudják, hogy mi támogatja a fejlődésüket. A környezetükből érkező impulzusok
közül intenzíven arra reagálnak, amire éppen szükségük van. A népi dalos játékok világa
pontos lenyomata a gyermeki érés/fejlődés aktuális igényeinek. Nem véletlen, hogy e
szokások valamennyi kultúrában hagyományosan részei a gondozási tevékenységnek, a
felnőtt-gyerek, majd a társak egymás közti játékának. Ezek a játékok lehetőséget adnak a
zenei élménnyel párhuzamosan a megfelelő észlelési és mozgásos tevékenységre, a társas
élményekre, érzelmi biztonságra, a nyelvi és a kognitív fejlődésre. Óvodai módszertanunk a
zenei tapasztalatszerzést a gyermek szükségleteire, tanulási sajátosságaira építi azáltal, hogy a
fejlesztés alapjának a dalos játékokat tekinti.
A zenei tehetségre már csecsemőkortól jellemző, hogy fokozottan figyel a környezete
hangjaira és főként a zenei benyomásokra. A későbbiekben is intenzívebben érdeklődik a
zene iránt. Az óvodában gondoskodni kell arról, hogy több lehetősége legyen a zenei
tevékenységre, élményre, mint az átlagos igényűeknek. Mivel a tehetség egyben azt is jelenti,
hogy a fejlődés látványosan gyorsabb, ezért (4)-5-6 éves korára „kinövi” az óvodai zenei
nevelés egyes elemeit, illetve e mellett további, a hagyományos módszertanban kevésbé
hangsúlyos vagy egyáltalán nem szereplő tevékenységformákra is szüksége van.
Intézményünkben zenei tehetséggondozó csoport működik, ahol az óvónők által kiválasztott,
a zenei tevékenységek iránt különösen érdeklődő, jó zenei képességekkel rendelkező
gyermekek vesznek részt. A foglalkozásokat hetente 1 alkalommal óvodapedagógusaink
szervezik.
A foglakozások célja:
A zenei tehetség kibontakoztatása, továbbfejlesztése, a dalos játékokkal,
mondókákkal, zenei játékokkal, zenehallgatással.
Társas kapcsolatok bővítése a különböző csoportba járó gyermekek számára
nyújtott együttes zenei élményszerzés segítségével.
VI./4. Rajzolás, mintázás, kézimunka
Az ábrázolás, mintázás, kézimunka sokszínű tevékenység, amelyet állandóan biztosítanunk
kell. Az anyaggal való játék örömeit és az alkotás élményét megélő gyermek számára
kezdetben nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Az ábrázolást az önkifejezés, a
teljes személyiségfejlesztés fontos eszközének tartjuk. Az ábrázolás a teljes szabadság
élményét nyújtja a gyermeknek. Miközben szabadon engedi érzelmeit, utat enged vágyainak,
elképzeléseinek, jelzéseket ad önmagáról, kommunikál a környezetével, szocializálódik az
együttes tevékenységekben, ismeretekkel gyarapszik, technikákat tanul, más művészetekre
asszociál (irodalom, zene, mozgás). Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését,
feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 48 ~
A manuális tevékenységek során megismertetjük a gyermekeket a szín - forma - téri ábrázolás
világával, az anyagok természetével és a különböző technikákkal, amelyekkel kifejezhetik
elképzeléseiket, gondolataikat, érzelmeiket. A kézművesség a hagyományok ápolását, őrzését
is szolgálja. A gyermekek sokféle eszközt használnak a festékkel való ismerkedés során, saját
testrészeikkel is hagyhatnak nyomokat. A tevékenységben a folyamatra, az ötletességre, az
önállóságra, az eredetiségre helyezzük a hangsúlyt, és nem a végtermékre. A különböző
technikák segítségével nagyon sok eszköz készíthető, amit később játékukban
felhasználhatnak. Az ábrázolás összefonódik a játékkal, konstruálással, barkácsolással, más
egyéb tevékenységgel. A gyermekek alkotás közben gazdagodnak, fejlődnek manuálisan,
érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban, érzelmeikben is. Edződik akaratuk,
kitartásuk. Az egész nap rendelkezésre álló eszközök állandó alkotásra ösztönöznek.
a) Célunk:
A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek
biztosítása
Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása
A helyes ceruzafogás elsajátíttatása
b) A vizuális nevelésből adódó óvónői feladatok
A gyermeki alkotó - alakító tevékenység feltételeinek biztosítása.
Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja.
Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: ruhaujj
feltűrése, védőkötény használata, kézmosás, védő asztalterítő...
A higiéniás szokások betartásának figyelemmel kísérése.
A 3-4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit,
nyomdázást, tépést, ragasztást.
A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás,
hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait.
Az 5-6-7 éves gyermekeknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal történő
készítését erősíti (például mozaik, kollázs, nyomatok), és megismerteti a szövés
technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást.
Bemutatja a gyerekeknek az életkoruknak és egyéni érdeklődési körüknek megfelelő
műalkotásokat, Tatára jellemző épületeket.
A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra.
A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja.
Ösztönzi a gyerekeket a színek széles skálájának használatára.
Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 49 ~
Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt, szükség esetén 3 oldalú
ceruzafogót ad a gyermekeknek.
Mintázáshoz többféle anyagot is használ (vizes homok, gyurma, agyag, nyers tészta).
A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása
során formálja a gyerekek ízlését, környezettudatos szemléletét.
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Bátran, szívesen használja az ábrázolás eszközeit.
Képalkotásban egyéni módon jeleníti meg élményeit, elképzeléseit.
Szem-kéz mozgása összerendezett.
Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót.
Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni.
Ismeri a hat alapszínt, bátran használja azokat.
Emberábrázolásban megjelenik a részforma, egyszerű mozgás.
Alkotásaiban hangsúlyozza a jellemző jegyeket, formákat.
Ábrázolása során kitartó, képes akár több napon át is munkálkodni.
Szívesen alkot közösen a többi gyerekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján
mérlegel.
Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete korának megfelelő.
Megfelelő a finommotorikus képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése.
Képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai véleményt alkotni.
Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét.
Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára.
Térlátása korának megfelelő.
Ismer 2-3 műalkotást, jellegzetes épületet.
Vonalvezetése balról jobbra halad.
VI./5. Mozgás
Az óvodás gyermek természetes megnyilvánulási formája a mozgás, nagyfokú mozgásigény
jellemzi. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába
foglal és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a
szociális képességek alakulását is. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot
erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben és a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök
nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni
szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget
biztosítunk.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 50 ~
A mozgásfejlesztés tartalma: természetes mozgásos játékok, játékos mozgások, prevenciós
gyakorlatok szerekkel, kézi szerekkel és az udvari felszerelések, terepviszonyok
kihasználásával. A szervezett mozgásfejlesztés nem a versenysportra való előkészületet
szolgálja, hanem fontos eszköze az általános testi képességek fejlesztésének: a téri
tájékozódás megalapozásának, a testséma megismerésének, a koordinált mozgás
kialakításának, a percepció fejlesztésének. A mozgásban valamely területen fejletlenebb
gyermeknek esélyt kell adni arra, hogy önmagához viszonyítva fejlődjön. A gyermekek
mozgásigénye, készsége eltérő, ezért differenciálni kell időtartamban, mozgástempóban,
mennyiségben és minőségben.
a.) A mozgásfejlesztés célja:
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése.
A rendszeres mozgással egy egészséges életvitel megalapozása.
A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása.
A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs).
Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
b.) A mozgásfejlesztés területei:
szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben,
kötelező testnevelés foglalkozáson,
mindennapos testnevelésen.
VI./5.1. Mozgásfejlesztés a szabad játékban
Célja:
Hogy megőrizzük, ha szükséges, felkeltsük a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá.
Hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének,
temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet.
Bátran, örömmel mozogjanak a csoportszobában és az udvaron egyaránt.
Életkori jellegzetességek
A 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a
csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a csoportszobában
is. Ebben az életkorban a gyerekek gyakran kezdeményeznek csúszó- mászó-bújó játékokat
(asztal alatt bujkáló állatokat utánzó játékok).
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 51 ~
4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az
egyensúlyérzék fejlesztése. Ezeket szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az
ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is.
Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris
központ spontán ingerlésével történik hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra
nagyon jól használhatók az Ayres-terápia eszközei, a hinták, a füles labda, a különböző
billenő játékok.
5-6-7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A
játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, például ábrázolási
technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, építés kicsi elemekből,
konstruálás, baba-öltöztetés, barkácsolás.
Az udvari játék, mozgás serkentésére minden fejlettségi szinthez gondoskodunk eszközökről
és lehetőségről, így minden kisgyermek saját szabad választása alapján tevékenykedhet.
Szívesen próbálkoznak rollerezéssel, biciklizéssel, ehhez is biztosítjuk az eszközöket. A
balesetek elkerülése érdekében a gyermekekkel közösen alakítjuk ki az ehhez kapcsolódó
szabályokat. Sokféle labdajáték közül választhatnak, a mászóka és csúszda a bátorság,
ügyesség, erőnlét kipróbálását teszi lehetővé.
VI./5.2. Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon és a mindennapos testnevelésen
Célja:
A tervezett, szervezett, irányított testnevelési játékokkal a mozgáskultúra fejlesztése
Koordinált mozgás alakítása
Téri tájékozódás, oldaliság kialakítása
A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű főgyakorlatokból tevődik
össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a
testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően, hol
mint eszköz, hol mint cél.
A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ennél a
korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat (különböző járások, futások,
csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével). Jól
alkalmazhatók a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok (álljatok lábujjhegyre, ütögessétek a
tenyereteket a földhöz), a tárgyhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (álljatok a szék elé,
feküdjetek a padra), a test személyi zónájának alakítása (emeljétek a babzsákot a fejetek fölé,
vegyétek át a másik kezetekbe).
4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos
megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző
irányokban végeznek mozgásokat és különböző formákat mozognak be (futás, majd jelre
sorakozás az óvodapedagógus előtt, aki mindig változtatja a helyzetét, elhelyezkedés
különböző szereken, formákban).
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 52 ~
A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül:
Az egyensúlyérzék fejlesztése (különböző mozgások végzése emelt felületen,
forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások, futás közbeni megállások).
Szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok (babzsák feldobása, elkapása,
célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás).
Az 5-6-7 éveseknél az észlelés fejlesztése a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás,
formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok
csukott szemmel is elvégezhetők (labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel csukott szemmel
is, körforma kialakítása karkörzéssel test előtt, test mellett-csukott szemmel is. Megjelenik a
finommotorika fejlesztése is. Testnevelés foglalkozásokon ezt természetes módon a szerek
különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni (kézfej,
ujjak). Erre a célra nagyon jól használhatók a különböző méretű labdák, szalagok. A
foglalkozásokon lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott
gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését és elvégzik a látott, hallott
feladatokat.
VI./ 5. 3. Mindennapos testnevelés
Az óvodai testnevelés szerves része a mindennapos testnevelés, amely minden csoportban,
naponta szervezett játékos mozgásokból áll. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben,
öltözékben ezt is a szabadban tartjuk.
Célja:
A gyerekek szívesen és örömmel vesznek részt benne.
Igénnyé, majd szokássá váljék a mindennapi mozgás.
Maguk is kezdeményezzenek mozgásos játékokat.
A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok
A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe
Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása
A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése
A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a
gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása
Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron
A gyermekek életkorához és egyéni fejlettségéhez igazodó mozgásos tevékenységre
inspiráló eszközök kiválasztása és biztosítása
A testnevelés foglalkozások anyagának összeállítása a csoportok fejlettségi szintjének
figyelembe vételével
A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon
Tiszta, jó levegő biztosítása a tornateremben
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 53 ~
Szükség esetén a dajka segítségének igénybevétele (balesetek elkerülése)
Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére
A testnevelés foglalkozások szervezése elegendő időt hagy a gyakorlásra, illetve
megadja a lehetőséget a tevékenységből való kilépésre
A testnevelés foglalkozások szervezése biztosítja a folyamatos mozgás lehetőségét,
kiküszöböli a várakozási időt
A mindennapos testnevelés tervezése során elsődlegességet biztosít a mozgásos
játékoknak
Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgások fejlesztése,
egyensúlyérzék-fejlesztés, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztése, testséma-
fejlesztés, finommotorika fejlesztés, térpercepció-fejlesztés, keresztcsatornák
fejlesztése
VI./5.4. Testi nevelés napja
Mozgásfejlesztésen, testi nevelésen az elveszett szabad mozgás pótlását értjük. A futó-
fogójátékok, szerepvállaló, vagy utánzó játékok, ősi- és népi hagyományaink felelevenítése
mellett a testi egészséget, edzést is szolgálják, amennyiben kint a szabadban játsszuk őket.
A program értelmezését a testi nevelésről elfogadva, a helyi adottságainkat kihasználva, az
óvodahasználók életkörülményeit figyelembe véve újszerű szervezeti formákat, megoldásokat
alkalmazunk. A beszűkült élettér, a mozgásszegény életmód, az óvodás gyermekek nagyfokú
mozgásigénye tette számunkra fontossá, hogy a sokmozgásos játékra, vízhez szoktatásra,
teremtsünk lehetőséget.
a.) Csoportok mozgásos napjai
Tartalma:
rendszeres napi mozgásos játékok (szabály-, verseny-, népi játékok)
heti egy alkalommal {csoportonként más-más nap)
mindennapos futások, szabad levegőn történő játék
Mozgásanyag:
kondícionális képességeket fejlesztő gyakorlatok
nyújtó jellegű gimnasztika
járás-, futás-, ugrásgyakorlatok
dobás gyakorlatok
támasz-, függés-, egyensúly gyakorlatok
labdagyakorlatok
emelések, hordások
küzdőgyakorlatok
tartásjavító gyakorlatok
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 54 ~
légző-, és relaxációs gyakorlatok
szabad mozgások
időkeret: A csoportok hetirendje szerinti napon
Helye: Tornaterem
A megvalósítás feltételei:
Óvodánk rendelkezik tornateremmel, ez rendkívül kedvező,
Az udvarunk adottságai: nem alkalmasak kevés a füves felület, illetve a sík és
dombos terep,
A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti
b.) Ügyességfejlesztés:
Hetente egy alkalommal a vegyes csoportokból összegyűjtjük a nagycsoportosokat, és
ügyességfejlesztő játékokat tervezzünk el ahol a gyermekeknek lehetőségük nyílik arra,
hogy azonos korúakkal együtt játszhassanak, versenyezhessenek, összemérhessék
erejüket, ügyességüket, bátorságukat. A labdás feladatok végzésekor fejlődik a gyerekek
koordinációs képessége, fizikai képessége, természetes mozgásai, erkölcsi tulajdonságai
(fegyelmezettség, szabálytudat, bátorság, kitartás). Megtanítjuk, hogy tudatosan
figyeljenek testük, különösen végtagjaik, izmaik mozgatására.
Mozgásanyag:
Labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok
Futó, fogó, versenyjátékok
Testérzékelő gyakorlatok
Kétoldaliságot fejlesztő gyakorlatok
Tér-és időérzékelést fejlesztő gyakorlatok
Koordinációt fejlesztő gyakorlatok (reakció, ritmus, egyensúlyérzék)
Légző, relaxációs gyakorlatok
Tartásjavító gyakorlatok
Nyújtó jellegű gyakorlatok
Kondicionális képességeket fejlesztő gyakorlatok
Időkeret: Az éves munkaterv szerint kijelölt napon 13-tól 13.45-ig-ig. októbertől
májusig terjedő időszak.
Helye: Tornaterem
A megvalósítás feltételei:
Az ASE sportcsarnok használatát a Fenntartó és az Ase közötti megállapodás
biztosítja.
A foglalkozásokat óvodapedagógus vezeti
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 55 ~
c.) Vízhez szoktatás - úszásoktatás:
Szeptembertől május végéig minden évben a nagycsoportosnak úszásoktatást szervezünk. A
vízhez szoktatás alkalmával játékosan megismertetjük a gyerekeket a víz szokatlan, eddig még
nem ismert tulajdonságaival, a vízben való tartózkodás és mozgás törvényszerűségeivel.
A „haladó", már víz biztos gyerekeket a gyors és hátúszás elemeire tanítjuk. A kis vízben
kifejlesztett készségeket a gyerekek a mélyvízben is megtanulják alkalmazni.
Az úszás az ember egyik legtermészetesebb mozgásformája. Erősíti a légzőszerveket,
biztosítja a szív és keringési rendszer kellő foglalkoztatását. A test minden izmát
megmozgatja, elősegíti a test harmonikus fejlődését, s kedvező pszichikai változásokat
eredményez (akarati koncentráció, önfegyelem, bátorság, akaraterő, a víz „megérzése").
Mozgásanyag:
Vízhez szoktatás, járások, futások, szökdelések, fordulatok, páros- társas
gyakorlatok, légzés, látás, elfekvés, lebegés, leállás, siklás, beugrás gyakorlatai.
A gyorsúszás és mell- és hátúszás rávezető és célgyakorlatai.
A mélyvízhez szoktatás gyakorlatai.
Vízi játékok
Időkeret: egész éven keresztül heti 1alkalommal
Helye: Kőkúti Iskola Tanuszoda
A megvalósítás feltételei:
Tanuszoda használatát a fenntartó biztosítja,
A foglalkozásokat úszásoktató vezeti
d.) Néptánc:
Célunk:
az óvodáskorú gyermekek mozgáskoordinációjának javítása
a hangszeres zene, és a hozzájuk kapcsolódó tánclépések megismertetése
a társas kapcsolatok fejlesztése az óvoda különböző csoportjaiból érkező
gyermekek együttmozgásával
Időkeret: heti 1 alkalom
Helye: heti 1 alkalom
A megvalósítás feltételei.
A néptánc foglalkozások térítési költségeit a programban résztvevő gyermekek
szülei finanszírozzák
a foglalkozásokat táncpedagógus vezeti
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 56 ~
A fejlődés várható jellemző az óvodáskor végére
Igényli a mindennapos mozgást.
Mozgása harmonikus, összerendezett.
Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni.
Ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni, beazonosítani.
Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő.
Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja.
Fejlett az egyensúlyérzéke.
Tud rollerezni vagy biciklizni.
A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetének felidézésére képes, vizuális
memóriája korának megfelelően fejlett.
Ismer legalább egy labdajátékot (foci, kidobós).
Ismeri legalább 2-3 kézi szer használatát (labda, karika, ugrókötél).
Képes alkalmazkodni társaihoz, korának megfelelően fejlett az önuralma, toleráns,
együttműködő, segítőkész.
Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni.
VI./6. Külső világ tevékeny megismerése
„Mutassuk meg a világot olyannak, amilyen, örömre szabottan, kényszer nélkül, hogy az
eredmény ne maradjon el.” /Ancsel Éva/
A külső világon, környezeten értjük egyrészről a külső természeti környezetet (természet,
víz, levegő, talaj, növények, állatok), másrészről a külső, ember alkotta, épített környezetet
(épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok ökológiája,
környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árucikkek, az emberi kapcsolatok, a
városi környezet).
A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra
értékeinek, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére. Hagyományok
által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak.
A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok,
események, ünnepek határozzák meg. Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermek életkori
sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez, a megvalósítás az apró történéseken keresztül
érvényesül.
A gyermek a világot tapasztalatlan egészként fogja fel, s nagy szerepük van azoknak a
tapasztalatoknak, amelyekhez közvetlenül hozzájut. A gyermekek érdeklődésük által vezérelt
tevékenységeken keresztül kerülnek közvetlen kapcsolatba a fizikai és élővilággal.
Felfedezésre törekszenek természetes kíváncsiságuktól hajtva. A felnőttek magatartása,
reakciói erősíthetik, vagy gyengíthetik ezt a világ iránti érdeklődést. Fontos, hogy a
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 57 ~
gyermekek maguk is megtapasztalhassák a jelenségeket, folyamatokat, mert közben sokféle
képességük fejlődik. A gyerekek helyzetéből, élményeiből, tapasztalataiból táplálkozó
tájékozódását érzelmekkel és indulatokkal átitatott jelenségmegértés vezérli.
A tapasztalatszerzés folyamatában képessé válnak a változások és a változásokkal járó,
érzékelhető összefüggések felfogására és elsajátítják a fogalmakat, amelyekkel az érzékelhető
folyamatokat kifejezhetik. A tapasztalatok új helyzetben történő alkalmazása, új elemekkel
gazdagodik, továbbfejlődik, néha minőségileg átrendeződik.
Óvodásainkat a környezetvédelmi tevékenységekbe is bevonjuk, felhívjuk figyelmüket, hogy
vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák őket, kíméletesek
legyenek velük. A gyerekeknek sok lehetőséget biztosítunk arra, hogy konkrét tárgyakkal való
műveleteken keresztül tapasztalják a matematikai tudást, és kompetenciát szerezzenek. A
gyermekek egyéni fejlettségétől függően van szükség a műveletek indirekt módon történő
fokozatos nehezítésére.
A természet az, ami a legközelebb áll az emberhez, s megfelelő alapot teremt a fejlődéshez.
Nevelésünk alapvető színtere, táptalaja. Naponta változó csodái, gazdagsága változatos
lehetőséget biztosít a játékhoz, munkához és a tanuláshoz egyaránt.
Környezeti nevelésünk egy nyitott, sokoldalú, minden irányból építkező rendszer. Nincsenek
működési, alkalmazási megkötései, mégis van rendszere. Környezeti nevelésünk alapozó
jellegű, így meghatározó szerepet játszik az egyén környezetkultúrájának alakításában. A
környezeti nevelésünk fontosságát, személyiségformáló, szokásalakító szerepét tekintjük
nevelésünk vezérfonalának, a tevékenységeket (játék, mese-vers, énekes játék, rajzolás,
mintázás, mozgás, stb.) mintegy gyöngyként erre fűzzük fel. Így lesz komplex egész a
nevelésünk, mellyel megalapozzuk az óvodánkba járó gyermekek környezeti tapasztalatait,
melyek később ismeretté, majd életre szóló tudássá alakulnak.
Az óvodáskor az érzelmek időszaka, az érzelmek hatalmuk alatt tartják az egész
személyiséget, az érzelmek határozzák meg a gyermekek kapcsolatát a környezettel és a benne
élőkkel. Valljuk, hogy természetbarát gyermek csak természetbarát környezetben nevelődhet.
Óvodánkban a környezeti nevelés „szelleme” a tevékenységformákon keresztül az óvoda
mindennapjait áthatja. Céljaink elérése érdekében felhasználjuk a játékot, a kommunikációt,
az anyanyelvet, a testnevelést, a művészeteket, az attitűdök formálását és a kiszélesített
értelemben vett tanulást is. A tágan értelmezett tanulást a gyermek és környezete
kölcsönhatásában értelmezzük, ahol a gyermeknek aktív, befogadó, konstruáló szerepe van.
Eredményét tekintve a tanulás a gyermekben nem első sorban az ismeretszintjére, hanem a
viselkedésére, magatartására, értékrendjére, attitűdjeire irányul. Ebben a tanulási folyamatban
fokozatosan megismerik a gyermekek önmagukat, társaikat, környezetüket.
Környezeti nevelésünk során megjelennek a különböző nevelési területek, integrálódnak és
sajátos kölcsönhatásban felerősítik egymást. Ennek lehetőségeit használjuk ki nevelésünk
folyamatában. Elsősorban a pozitív élményeket kiváltó élményekre építünk, a játékban, a
játékos megoldásokban mindez együtt megtalálható. Az élményalapú, átéléses
tapasztalatszerzésben fontos szempontnak tartjuk, hogy a gyermekeknek olyan tanulási
helyzeteket teremtsünk, ahol természetes környezetben ismerkedhetnek meg az őket
körülvevő világgal, A gyermekek kimeríthetetlen kíváncsisággal fordulnak az őket körülvevő
környezethez, ezért fontos feladatunknak tekintjük kíváncsiságuk kielégítését, különböző
irányokba való fordítását és a reális, élményszerű tapasztalásszerzés lehetőségeinek
megteremtését.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 58 ~
Környezeti nevelésünk több mint a környezet megismerése:
környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozása
azokat a szokásokat, magatartásformákat alakítjuk, amelyek a környezettel való
harmonikus együttélést biztosítják a gyermek későbbi életvitelében.
környezeti nevelésünk egyfajta környezeti kultúrára nevelés, amely kultúra magába
foglalja a környezetre vonatkozó ismeretektől a környezetbarát életvitelig tartó teljes
skálát.
ALAPELVEINK
„Nem az életnek, hanem a megszerzett élet által tanulunk” / Freinet /
„Közel lenni a természethez.” /Freinet/
Becsüljük és óvjuk a természet értékeit.
Nevelésünk célrendszere túlmutat az óvodáskoron. Környezetünk jelenlegi állapota
sürgeti a szemléletváltást, amely a gyermekeken keresztül fejti ki hatását a családon, a
családon át a tágabb környezetre.
Az ember része a természetnek, nem központja.
CÉLUNK
A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás,
készségek, képességek alakítása
A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés
megalapozása, alakítása a fenntartható fejlődés érdekében
Olyan pedagógiai folyamat kialakítása, amely elősegíti és megalapozza a gyermekek
környezettudatos magatartását, életvitelét, életmódját.
Alakítani érzelmi viszonyulásukat, értékrendjüket, s képessé tenni a gyermekeket az
együttműködésre, toleranciára, empátiára, a másság elfogadására.
Tapasztalataik segítsék a környezetben való eligazodást, az értékek védelmét, a
szülőföld és az ott élő emberek megismerését, szeretetét, tiszteletét.
Szerezzenek matematikai tapasztalatokat is, így alakuljon ítélőképességük, tér-, sík-,
és mennyiségszemléletük.
Környezeti nevelésünk 4 fő területe a helyi sajátosságokra épül:
A külső természeti környezet: természet, víz, levegő, talaj, állatok, növények, természeti
jelenségek, stb.
A külső, az ember által alkotott, épített környezet: épületek, tárgykultúra,
műemlékvédelem, téralkotás, az anyagok és eszközök ökológiája, környezetbarát
szokások, hulladékkezelés, emberi kapcsolatok, városi környezet, stb.
A belső természeti környezet: a „belső világ”: az egészséges életmód, a megfelelő
napirend, az egészség megőrzését segítő szokások megalapozása, a helyes táplálkozás,
a mozgás, stb.
A belső személyes környezet: mentálhigiéné, a lelki egészség, önértékelés, énkép, stb.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 59 ~
E négy rész szorosan és szétválaszthatatlanul összetartozik, egymásra épülve adják meg a
lehetőséget a környezeti nevelés helyszíneinek, „színtereinek” kiválasztására.
Környezeti nevelésünk színterei:
az óvoda belső tere
a csoportokban található természetsarkok
a közös és egyéni kirándulások és az ott gyűjtött „kincsek”
az óvoda udvara
a családi környezet
városunk természeti és épített környezete
városon kívüli természeti és épített környezet
A környezetvédelmi tapasztalatok szervezése:
a vízzel kapcsolatos tapasztalatok szerzése
a hulladék, a szemét kezelése
természetvédelem – védett fajok fogalma
környezetvédelmi jeles napok
hulladékszelektálási program
munkajellegű tevékenységek a környezetvédelem területén.
FELADATAINK
Biztosítsunk változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat
szerezhetnek a természeti és a társadalmi környezetről.
A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony fenntartása, alakítása.
A gyermekek közvetlen környezetében lévő világ megismertetése, megszerettetése.
Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása
a helyi sajátosságok bemutatásával.
A lehetőségeket kihasználva szelektáljuk a hulladékot, komposztálunk.
A külső világ tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok
Változatos tevékenységeket biztosít felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre.
A természeti és társadalmi környezethez fűződő pozitív viszony fenntartása, alakítása.
Az élő és élettelen környezeti tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása
a helyi sajátosságok bemutatásával.
Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire,
megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik.
A meglévő ismereteket elmélyíti, rendszerezi.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 60 ~
Témaválasztásnál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait.
Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés,
játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet
előidézése, kísérletezés.
Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetíti az egyetemes nemzeti kultúra
értékeit, hagyományait.
Megtanítja felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját.
Megismerteti a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és
állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.
Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal,
papírral, szelektálás a hulladékkezelés során.
Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt.
Séták, kirándulások alkalmával az élővilág, az életközösségek megismerésére motivál,
észreveteti a legapróbb növényt, rovart, meghallatja a madarak hangját, más állatok
neszeit.
Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda
található, a helyet, ahol élnek.
Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a
gyerekeket.
Múzeumlátogatásokat szervez.
Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a
kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.
A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére
Tudja személyi adatait (lakcím, név, szülők neve, foglalkozása, testvérek neve, stb.)
Tudja óvodájának nevét.
Különbséget tesz az évszakok között, gyönyörködni tud bennük.
Ismer a növény- és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó növényeket, állatokat.
Ismeri a közvetlen környezetében található növényeket, állatokat.
Ismeri és szívesen végzi a növényápolás és állatgondozás egyszerűbb feladatait.
Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat.
Felismeri a közlekedési eszközöket.
Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és
társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
Szívesen vesz részt kiránduláson, sétákon, kiállításon, rendezvényen.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 61 ~
VI./7. A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny
megismerése
„A matematikát először át kell élni, ahogy magától felbukkan az életünkben, ahogy
hozzátartozik mindennapi tevékenységeinkhez, életritmusunkhoz. Ez a matematika tanulás
természetes módszere.” / Célestin Freinet /
A természeti és társadalmi környezetünk tele van a formák sokaságának variációival, az eltérő
méretek megannyi megnyilvánulásával, a mennyiségekkel való találkozásokkal. Így nézve
környezetünket ámulva tapasztaljuk, hogy a matematika szerves része a mindennapi
életünknek. A gyermek miközben felfedezi a világot, tevékenységei során tapasztalatokat
szerez a közvetlen és a tágabb természeti, emberi és tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri
viszonyairól. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak,
ismereteknek is a birtokába jut. Felismeri a mennyiségi-, alaki-, nagyságbeli- és téri
viszonyokat, alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Matematikai
nevelésünknek az a legfőbb értéke, hogy oly módon jutnak a gyermekek matematikai
ismeretekhez, hogy közben a gondolkodásuk is fejlődik.
Arra törekszünk, hogy a valóságos világ matematikáján nőjenek fel óvodásaink, hogy minél
jobban eligazodjanak benne. A matematikai nevelés lehetőségeit a gyermek mindennapi
tevékenységeiben keressük, vagyis a természetes, konkrét, cselekvésre épülő élethelyzetekben,
az ő sajátos, egyéni világában, játékában, személyes élményeiben, kapcsolataiban, mindennapi
tevékenységeiben. A tantervszerű óvodai matematikai nevelés helyett megpróbáljuk a
gyermek érdeklődésén alapuló életszerű feladategységek, projektek formájában bevinni a
tudnivalókat a gyermekek szellemi látókörébe. A projekt-módszerre épülő nevelési
rendszerben azonban nem választható szét a matematikai nevelés a környezeti, a művészeti
vagy a testi és más nevelési területektől. Az élethelyzetek, az élménykörök, a témakörök
mindig természetes komplexségükben kínálják a tennivalókat, tudnivalókat. Így kapnak a
projektjeink matematikai jelleget. A gyermekekkel megismertetjük a fák, virágok, termések,
zöldségek, gyümölcsök, a piac, a homok, kavics, fa, textil, papír, a testünk, kezünk,
mozgásformáink, az éneklés, a körjátékok, a szabályjátékok matematikáját. Engedjük, hogy a
valóságos világ matematikájában nőjenek fel óvodásaink, azt szeretnénk, hogy minden
gyermek a világot tanulhassa, hogy eligazodjék benne.
a.) Célunk:
A minket körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek
felfedeztetése, megtapasztaltatása
A matematikai érdeklődés felkeltése
A logikus gondolkodás megalapozása
b.) A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből
adódó óvónői feladatok
A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 62 ~
Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása.
Matematikai fogalmak, kifejezések, összefüggések megismertetése,
megtapasztaltatása.
A matematika iránti érdeklődés felkeltése.
Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése.
A probléma megfogalmazás pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető
közvetítése.
Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének,
képességeinek figyelembe vétele.
A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro
csoportos szervezéssel.
Mozgásos feladatnál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása.
A matematikai osztályozás, halmazokkal végzett feladatoknál a matematikai ítéletek
megnevezése.
A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése.
c.) Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek
A számfogalom előkészítése, megalapozása
Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg,
űrtartalom szerint.
Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód
párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.
Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során.
Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni
fejlettségüktől függően 6-10-ig számkörben mozogjon.
Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése.
Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom
Tapasztalatszerzés a geometria körében
Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön,
tárgyakon.
Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.
Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról,
fedezzék fel a rész-egész viszonyát.
Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 63 ~
Tájékozódás térben és síkban
Irányok azonosítása, megkülönböztetése.
Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria
érdekességét, játsszanak sokat a tükörrel.
Próbáljanak meg tájékozódni labirintusokban is.
Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők.
Hozzanak létre változatos sorozatokat játékokban, színekkel, hangokkal, mozgással,
formákkal.
Ismerkedés a természet és az emberek világával (beszélgetések, forma, tér, idő,
mennyiségek, viszonyok).
Elengedhetetlen megnevezni az érzéki benyomásokat, a jelen vagy közelmúlt
eseményeit, az emberek közötti viszonyokat, testünk részeit, belső állapotainkat,
beszélgetni az emberek és a természet világáról. Beszélgetni, és nem a kérdések
sokaságával faggatni, egyen irányítani a gondolkodást! A gyerekek mondanivalóját
kiegészítő, hozzátoldó felnőtt közlések ösztönzőbbek, mint a kérdve kifejtő módszer
alkalmazása. A gyermeki élet eseményei, a család, a felnőttek munkája, az évszakok
jellegzetességei, állatok és állatkölykök élete, emlékeink, képzelődéseink mind jó
társalgási témák. Ezek a beszélgetések játék közben vagy azt követően hangzanak el.
A kötöttségektől mentes gondolkodás, és a beszédkedv játékos megnyilvánulásai.
A számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, a hasonlitások,
összegyűjtés és szétválasztás, párosítás, az időbeliség felfedezése, megnevezése, a
formák letapogatása, játék közben olyan természetes, mint a mondókázás dúdolgatás.
A valóság és a mese eseményei támpontokat nyújtanak a tájékozódáshoz.
Elkerülhetetlen, hogy az óvónő ne használja, ne nevezze meg alkalmanként a térbeli,
mennyiségi és formai vonatkozásokat, s a gyerekek ne figyeljenek fel azokra a tárgyak
természetes tulajdonságaként.
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel.
Problémamegoldó készsége jó.
Számfogalma 10-es számkörben mozog.
Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni.
Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait:kisebb-
nagyobb, hosszabb-rövidebb, több-kevesebb...
Ismeri az irányokat és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, lent-fent,
előre-hátra...
Helyesen használja a névutókat.
Felismeri a sorba rendezés logikáját, képes azt jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 64 ~
Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög.
Képes részekből az egészet kirakni.
Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni: kocka,
gömb, téglatest.
Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.
Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.
VI./ 8. Munka jellegű tevékenységek
A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal
egybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek,
attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nem csak a
gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja,
alakítja tevékenysége során.
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka, illetve a munkajellegű játékos
tevékenységek. Játékidőben, az élethelyzetekben, bármely tevékenységben adódik lehetőség a
munkavégzésre. A gyermekek kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért
dolgoznak az óvónő közreműködésével, később a társaikért is szívesen vállalnak munkát.
Alkalmi feladatokban történő munkamegosztás bőven akad az óvodai életben.
A leggyakoribb munkafajták:
Az óvodai életet végigkísérő önkiszolgáló munka, amely a gyermek önállóságát,
önfegyelmét, kitartását, feladattudatát fejleszti.
A játékban megjelenő, önmaguk és társaik valós szükségletét kielégítő munkák, a
gyermekek önként vállalt alkalmi tevékenységei.
Csoporthagyományok ápolásához kapcsolódó munkák (ünnepi készülődések: takarítás,
díszítés, meglepetés készítése stb.)
Élő környezet rendszeres ápolása (növény, állat gondozása).
Önként vállalt és kisebb csoportokban is végezhető alkalmi megbízatások
(tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok).
A különböző játékfajtákkal egybeeső munkák (barkácsolás, játékeszköz javítás stb.)
Minden munka jellegű tevékenységnél fontos a jó szervezettség. A munka akkor lesz igazán
közös élmény, ha a résztvevők egyéni képességeihez igazodó munkamegosztás kialakul, és a
folyamatban részfeladatot vállalva a felnőtt is közreműködik.
Fontos a gyermekméretű eszközök és azok állandó helyének biztosítása, amelyekkel a
gyermekek testi épségét nem veszélyeztető munkák önállóan végezhetők.
A játék és munka összefonódása mindkét tevékenységet gazdagítja, színezi és fokozza a
nevelési hatásokat.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 65 ~
a.) Célunk:
A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása
Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű
használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük.
Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk.
Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk.
b.) A munka jellegéből adódó óvónői feladatok
Megfelelő eszközök (célszerűség, méret, anyag) és azok hozzáférhetőségének
biztosítása
Elegendő munkalehetőség szervezése
Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság
érdekében
A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése
A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor
Növények gondozásának megismertetése, alkalmazására motiválás: öntözés,
csíráztatás, ültetés, hajtatás
Állatokról való gondoskodás megismertetése, alakítása
A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő
hatású
A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja
A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére
Önkiszolgáló tevékenységek:
A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint elvégzik.
Étkezésnél helyesen használják a kanalat, villát, kést, merőkanalat, szalvétát.
Öltözködésénél önállóak, tudnak gombolni, próbálkoznak a megkötéssel.
Az ön kiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan
csökken.
Alkalomszerű munkák:
Pontosan megértik, mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik.
Bonyolultabb feladatot is örömmel végeznek el, és annak szervezésében is önállóak.
Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet
igényelnek.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 66 ~
Közösségi munkák:
A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük,
önbizalmuk.
Naposi feladataikat önállóan, pontosan végzik.
Terítésnél ügyelnek az eszközök esztétikus elhelyezésére is.
Felelősi munkákat szívesen vállalnak és önállóan teljesítik.
A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában
(csoportszoba, udvar, óvoda környezete).
Vigyáznak játékaikra, rendben tartják azokat.
Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:
A szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőben.
Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében.
A virágokat nem tépik le, hagyják az eredeti helyükön, eredeti szépségükben.
Szívesen ápolják a növényeket csoportszobában, udvaron egyaránt.
Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról.
VI./ 9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás
Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus
képességstruktúrákon keresztül sok-sok mozgással és játékkal alakítható. Fontosnak tartjuk
az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz
szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését.
a.) Célunk:
Az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése.
A gyermekek tapasztalatainak bővítése, rendezése
Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek
kompetenciáinak alakítása.
Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.
b.) A tanulási tevékenységből adódó óvónői feladatok
A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése
Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató
tapasztalás lehetőségének biztosítása
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 67 ~
Szokások alakítása utánzásos minta- és modellkövetéses magatartással és
viselkedéssel
Spontán, játékos helyzetek kihasználása
A gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása
Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek teremtése
Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során
Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segíteni a gyermek személyiségének
kibontakozását
A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése.
c.) A tehetségígéretes gyermekek jellemző megnyilvánulása:
Intellektuális képességekben (szókincse, emlékezete, gondolkodása, kreativitása)
Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális)
Viselkedési jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység)
A tehetséges gyermek fejlesztését célzó pedagógusi feladatok:
A tehetség és megjelenési formájának felismerése
A gyermek segítése a továbbfejlődésben
Speciális szükségleteinek kielégítése
Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése
A szülő segítése gyermeke nevelésében
Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése,
jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
A gyermekek érdeklődőek, bátran kérdeznek.
Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban,
tevékenységekben.
A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek.
A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez
kerülnek.
A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő
tevékenységet.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 68 ~
VII./ AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, EGYÉB
RENDEZVÉNYEI
Az ünnepek érzelmi, közösségi és anyanyelvi nevelésünk fontos színterei. Minden esetben
örömteli, tevékeny várakozás előzi meg őket. Jelentős alkalmak az óvoda, a gyerekek és a
szülők életében, amelyek segítségével fokozni kívánjuk a közös élmények erejét, és az
összetartozást. Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból mind
külsőségeikben, mind belső tartalmukban.
VII./1. Ünnepeink, hagyományaink
Az ünnepeink szinte magukba sűrítik egy-egy évszak jellegzetességeit, történeteik,
hagyományos játékaik az ember és az emberen túli összekapcsolódásának kifejezései,
művészi átfordításai. Az ünnepre való készülődés izgalmára, örömére az összetartozás, a
közös cselekvés élményének átélésére mindenkinek szüksége van.
Óvodánk ünnepei egy-egy évszakkörhöz kapcsolódnak, jellemző hagyományokkal,
játékokkal.
Ünnepeinken a felnőttek és a gyermekek a mindennapoknál meghittebb együttléte másfajta
viselkedést jelent. A gyermekek viselkedéskultúráját alakítja, hangulatával az érzelmekre hat.
A gyerekek születésnapja
A gyermekek születésnapját csoportonként ünnepeljük. Gyertyát gyújtunk, dalokkal, verssel,
mesével köszöntjük az ünnepeltet, apró ajándékot készítünk és elmondjuk jókívánságainkat
neki.
Anyák napja
Érzelmi ráhangolódás versekkel, dalokkal, mondókákkal. Virágokkal díszítjük fel az óvodát,
minden gyermek ajándékot készíthet édesanyjának, nagymamájának. Ünneplő ruhába
öltözünk, versekkel, énekekkel köszöntjük őket, együtt játszunk, énekelünk az édesanyákkal,
nagymamákkal.
Gyermeknap
Az óvoda valamennyi gyermeke együtt ünnepel Vidám füzérekkel, zászlókkal díszítjük az
óvodát és udvarát. Játékos, változatos programokat szervezünk. . Az óvónők mesét adnak elő
dramatizálással, s dalosjáték – fűzér közös eljátszásával tesszük még felejthetetlenebbé a
napot. Fontos, hogy minden gyermek számára felszabadult, örömteli élményt, játékot
jelentsen ez a nap, melyet ünnepi ebéd zár.
Nagyok búcsúztatása
A kisebbekkel együtt készülünk az iskolába készülő nagyok búcsúztatására: süteményt sütünk,
ajándékot készítünk nekik. Az ünnepen a szülőkkel együtt énekelünk, táncolunk, mesét
játszunk, így tesszük emlékezetessé ezt a napot.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 69 ~
Mikulás
Téli versekkel, dalokkal, saját készítésű rajzokkal, képekkel várjuk a Mikulást. Feldíszítjük az
óvodát, így várjuk a Mikulás ajándékát. A Mikulás nem jön be, csak elsuhan, ajándékot hoz.
Minden kisgyerek „mikuláscsomagot” kap. A délelőttöt bábelőadás, vagy Mikulás-
hangverseny zárja.
Karácsony
A Karácsony a család ünnepe. Az ünnepi készülődés azonban december hónapban az
óvodában is jellemző.
A karácsonyvárás hangulatát, örömét már napokkal az ünnep előtt megteremtjük. Adventi
koszorút készítünk, gyertyát gyújtunk, karácsonyi zenét hallgatunk. Karácsonyi énekeket,
verseket tanulunk, közben kis ajándékokat készítünk a gyerekekkel szüleik, testvéreik
számára. Karácsonyi díszbe öltöztetjük óvodánkat. Sokat beszélgetünk a szeretet ünnepéről.
Bensőséges, családias körben ünnepelünk. Az ünnepi ebédet szépen terített asztalnál
fogyasztjuk, boldog karácsonyt kívánva egymásnak.
Az egész karácsonyi készülődést a meghittség, a szeretet, az örömteli várakozás hangulata
hatja át.
Farsang
A jókedv, a vidámság ünnepe. Készülődés, ráhangolódás dallal, tánccal, mondókákkal,
öltözködős, átváltozós játékokkal. Egy bizonyos napon együtt mókázunk, bolondozunk, a szülőket
is bevonjuk. Télűzés az udvaron mondókákkal, dalokkal
Március 15.
Csoportonként, programba illesztve történik az ünneplés. Készülődés során huszáros, várvédő
játékokat játszunk., Kokárda, nemzeti színű zászló, kard és csákó készítése, nótázás, katonás
játékok és lovagoltatók segítségével tesszük élményszerűbbé a gyerekek számára.
Húsvét:
A húsvéti ünnep hangulatának megfelelően feldíszítjük az óvodát. Sokat beszélgetünk a
húsvéti hagyományokról. A kisfiúknak locsolóverset tanítunk. Hímes tojásokat készítünk,
festünk. Kint az udvaron a bokrok, fák tövében keressük a nyuszi fészket, nyuszit, a
meglepetés tojásokat.
A fiúk meglocsolják a lányokat, cserébe piros tojást kapnak.
VII./2. Egyéb rendezvényeink:
Ezen rendezvényeink helyi szokásainkhoz kapcsolódnak, melyeknek már hagyományai
vannak óvodánkban. Ezek a rendezvények jól szolgálják a család és az óvoda kapcsolatának
elmélyítését, valamint dolgozói közösségünk összetartozását is.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 70 ~
Zene világnapja:
Minden év október 1-én megünnepeljük a zene világnapját. Ilyenkor nem csak óvodásaink,
hanem a Zeneiskola növendékei és a Fazekas Utcai Általános Iskola diákjai is ízelítőt adnak
énekes és hangszeres tudásukból. Természetesen ünnepi öltözetben veszünk részt a
rendezvényen, ezzel is érzékeltetve ennek különlegességét. Fontosnak tartjuk, hogy a
gyerekek megismerjék a kulturált viselkedés szabályait és azokat képesek legyenek betartani
is.
Szülői délutánok:
A szülőknek szervezzük a különböző témájú, közvetlen hangulatú délutánokat. A
szervezésben óvodánk valamennyi dolgozója részt vesz. Ezek a délutánok változatos
témakörökhöz kapcsolódnak, a szülők érdeklődésének, kérésének figyelembevételével
(egészséges életmód, egészséges táplálkozás-ételbemutató, ünnepi ötletbörze, játékkészítés
természetes anyagokból, gyógytorna, gyermeknevelés, stb.)
Ovis hangversenyek szervezése:
Óvodánkban a zeneiskolások és pedagógusaik segítségével az óvodás korosztálynak
megfelelő, színes, zenés előadásokat szervezünk, melyek ünnepeink hangulatát emelik a zene,
az együtt éneklés varázsával.
Kihívás napja:
Vidám, játékos mozgásos feladatokkal, a szülők, az óvoda minden dolgozójának bevonásával
szervezzük e napunkat, minden résztvevőt megmozgatva. A változatos és érdekes feladatok
helyszínéül választhatjuk az udvart, vagy tornatermünket is igénybe vehetjük.
Bartók Béla Születésének évfordulója (március 25.)
Mivel óvodánk Bartók Béla nevét viseli, a zeneszerző születésnapja ünnepként jelenik meg
életünkben. Délelőtt a gyerekek, délután a szülők vehetnek részt a számukra szervezettt
ünnepi hangversenyen.
Víz világnapja:
Egy igazán élményekkel teli „pancsolós nap (március 22.) a Víz világnapja, hiszen minden
évben érdekes kísérleteket és játékokat szervezünk, amelyekben a főszereplő a víz. A
gyerekek nagyon élvezik, közben pedig arról is hallanak, hogy milyen nagy kincs ez az
életünkhöz nélkülözhetetlen elem.
Föld napja:
Minden évben lázas készülődés előzi meg ezt a napot (április 22.). A gyerekek, a szülők által
hozott földgömbök, térképek, atlaszok, könyvek segítségével hangolódunk rá a Föld napjára.
Készítettünk már térképeket, kasírozással földgömböt, bolygókat. Ilyenkor többet
beszélgetünk arról is, hogy milyen veszélyek fenyegetik bolygónkat és hogyan tudunk jobban
vigyázni rá.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 71 ~
Madarak és fák napja:
Ezen a napon (május 10.) minden évben kirándulásokat szervezünk a közeli erdőkbe, tópartra.
Megfigyeljük a növényeket, állatokat, különösen az erdő fáit és a madarakat, amelyek ezen a
napon „ünneplik születésnapjukat”.
Az állatok világnapja
A gyermekekhez talán az állatok világa áll a legközelebb, mindenkinek megvan a maga
kedvence. Az állatok világnapját (október 04.) mi úgy „ünnepeljük”, hogy kirándulást
szervezünk egy farmra, vagy gazdasági udvarba, ahol a gyerekek élőben láthatnak,
simogathatnak különböző állatokat.
VIII. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS
TEVÉKENYSÉGE
Az óvodapedagógus alapvető feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető
szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet,- személyi és tárgyi
feltételrendszert - , hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az
optimális fejlődési folyamatot.
Az általános elvárások közül – tolerancia, nyitottság, elfogadó, segítő, támogató attitűd,
szeretetteljesség, következetesség – kiemelten fontos, hogy az óvodapedagógus nevelő-
fejlesztő munkája során mindig vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességét, tehetségét,
fejlődési ütemét, szociokultúrális hátterét, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint
hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában.
a.) Célunk:
A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése, gyermeki és emberi jogok
érvényesítése
Hátránykompenzálással az esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális
környezetből érkező gyermekek számára
Hátrányos helyzetű gyermek/tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a
jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való
jogosultságát a jegyző megállapította (1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14.
pontja)
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó
szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott
eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyerek három éves
korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola
nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos
helyzetű az a gyermek/tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek (1993. évi LXXIX. törvény 121.
§ (1) bekezdés 14. pontja)
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 72 ~
A gyermekek hátrányos helyzetére utaló jelek
A család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része
vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá eső bevétel,
továbbá alkalmi munka után járó jövedelem.
Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt.
Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, fűtés lehetősége nem, vagy
korlátozottan biztosított.
A szülők alacsony iskolai végzettsége – csak általános iskolai, vagy olyan, érettségit
nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerő-piaci értéke.
Deviáns környezet szocializációs ártalmai – alkoholizmus, drogfüggőség,
játékszenvedély, bűnözés
Család hiánya – állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült gyermekek,
egyszülős család, elvált szülők.
A beteg, vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekük
megfelelő ellátására, gondozására.
Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás,
mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi,
érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
Az óvoda vezetője köteles
jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása
vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által
előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
A gyermek veszélyeztetettségére utaló jelek
Fizikai bántalmazás
A gyermek szexuális zaklatása
Szülői felügyelet hiánya
Elhanyagoló szülői magatartás
Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények
Pszichés bántalmazás
Éhezés, nem megfelelő táplálkozás
Indokolatlan hiányzás az óvodából
Minimális jövedelmi viszonyok
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 73 ~
Az óvónők feladatai
Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett helyzet jelzése a
gyermekvédelmi felelősnek
A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált
nevelése, fejlesztése
A rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése, szükség esetén a hiányzás jelzése a
gyermekvédelmi felelősnek
A gyermekvédelmi felelős feladatai
Szükség szerint családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele
Nyilvántartás vezetése
Beszámoló készítése félévente
Az óvodavezető feladatai
A gyermekvédelmi tevékenységhez a feltételek biztosítása: gyermekvédelmi felelős
megbízása, feladatok, kompetenciák kijelölése nevelőtestületi szinten
bizalom elvű kapcsolat kiépítése a családokkal
A törvények és rendeletek naprakész ismerete, a munka hozzáigazítása
Veszélyeztetettség esetén a Gyermekjóléti Szolgálat tájékoztatása
Óvodáztatási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben lévő családok segítésének lehetőségei:
Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről ,támogatási lehetőségekről
A szülők által behozott gyermekruhák, játékok elajándékozása a rászoruló
családoknak
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és
megszüntetése érdekében az óvoda köteles együttműködni:
az óvoda orvosával, védőnőjével
a gyámügyi hivatallal
a Gyermekjóléti Szolgálattal
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 74 ~
Sikerkritérium
Csökken a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek száma.
Minden rászoruló időben megkapja a segítséget.
A szülők bátran fordulnak az óvónőkhöz és a vezetéshez gondjaikkal.
A segítő szervezetekkel hatékony együttműködés alakul ki.
IX. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE
Óvodánk szakmai dokumentumai, egymásra épülésük:
Óvodai Nevelés Országos alapprogramja
(központi)
Óvodánk Pedagógiai Programja
(helyi)
Óvodánk pedagógiai, művelődési terve
(óvoda éves munkaterve)
Óvodánk gyermek csoportjainak nevelési-fejlesztési terve
IX./1. Az óvodai csoportok, gyermekek fejlődésének ellenőrzése, értékelése
Helyi nevelési programunk és az óvoda éves munkatervének szellemében az óvónők
elkészítik mindegyik gyermekcsoportra nevelési-fejlesztési tervüket, teljes módszertani
szabadságuk biztosításával.
Ezek a dokumentumok tartalmazzák a csoportokra vonatkozó szokás és szabályrendszert,
tevékenységi terveket, eseményterveket, melyek az évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódnak.
Ezen dokumentumok segítségével folyamatosan értékelhető munkájuk.
Az óvónő elsősorban önmagát ellenőrzi, értékeli, óvónő párjával együtt. Folyamatosan
elemzik nevelő-fejlesztő munkájukat.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 75 ~
Ugyanakkor az óvoda vezetője is részt vesz a csoportok fejlődésének ellenőrzésében,
értékelésében. Információit a csoportokban történő napi látogatások alkalmával szerzi, illetve
előre meghatározott időpontokban ellenőrzéseket végez. Ezek célját és idejét az éves
ellenőrzési tervben rögzíti, így az óvodapedagógusok is ismerik. A közvetlen beszélgetések,
az óvónők önelemző értékelései, a havonkénti közös szakmai megbeszélések a nevelő-
fejlesztő munka értékelését nagyban elősegítik.
IX./ 2. Óvodánk helyi nevelési programjának értékelése
Programunk ellenőrzésében, értékelésében az óvodavezető irányításával valamennyi óvónő
részt vesz.
A program ellenőrzését, értékelését a következő fázisokban tervezzük:
a program bevezetése előtt felmérjük kiindulási helyzetünket
a program bevezetését követően negyedévente Nevelőtestületünk értékelő
megbeszélést tart.
Az első nevelési év végén részletes értékelést készítünk.
Elemezzük:
a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő-fejlesztő tartalmak, s azoknak
milyen a hatása
a program milyen eredményeket hozott a szocializáció, a kommunikáció és anyanyelvi
fejlesztés területén, a megismerésben
mennyire biztosítottak a tapasztalatszerzés játékos lehetőségei
nevelőtestület visszajelzései
szülők visszajelzései
A program átfogó értékelését a bevezetése után 3-4 évenként végezzük. A programban
tervezett nevelési-fejlesztési elképzeléseink eredményét vizsgáljuk.
a gyermekek egészséges életmód alakítása terén
az érzelmi nevelés szocializáció terén
a gyermekek anyanyelvi, kommunikációs képességfejlesztése terén
a játék és a különböző tevékenységek terén
A sikeres megvalósítást, a reális értékelést, programunk folyamatos elemzése, a szülők
visszajelzései, szaktanácsadó igénybevétele, nevelőtestületünk ellenőrzési-értékelési terve
segíti.
Szeretnénk jól bevált értékeink megőrzése mellett, megújulva a gyerekek és szülők érdekeit
szolgálni. Óvodánk meghitt, derűs, szeretetteljes légkörével, jól képzett munkatársi
közösségével biztosítani, a magas színvonalú nevelő munkát.
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 76 ~
X. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK
Az óvodai nevelési program érvényességi ideje:
A nevelőtestület határozata alapján 2013. szeptember 1-től határozatlan időre szól.
A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:
Kötelező:
Jogszabályváltozás
Fenntartó által meghatározott feladatváltozás
Lehetséges:
Sikeres innováció eredményeinek beépítése
A nevelőtestület más program bevezetéséről dönt
A minőségfejlesztési munka eredményeinek beépítése, illetve kevésbé eredményes
elképzelések elhagyása
Előírás a program módosításának előterjesztésére:
A nevelőtestület 50 + 1%-os támogatással kérheti helyi óvodai pedagógiai program
módosítását, melyet a vezetőnek írásbeli előterjesztés után kell benyújtani.
A helyi óvodai nevelési program nyilvánossága:
Minden csoportban megtalálható.
Egy példány az óvodavezető irodájában.
Egy példány a bejáratnál a szülői faliújságon.
Az óvoda honlapján.
Dátum: ..................................................... Aláírás: ..........................................................
Tatai Bartók Béla Óvoda „A csodák útján” Pedagógiai Programja
~ 77 ~
XI./. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A Tatai Bartók Béla Óvoda Pedagógiai Programját készítette az óvoda nevelőtestülete:
Dátum: ………………………….. ………………………………………………………..
Nevelőtestület nevében, aláírása
A Tatai Bartók Béla Óvoda Pedagógiai Programját elfogadta az óvoda vezetője:
Dátum:…………………………… ……………………………………………………….
Óvodavezető aláírása
A Tatai Bartók Béla Óvoda Pedagógiai Programjáról véleményét nyilvánította:
Dátum:…………………………….. …………………………………………………….
Szülői közösség nevében, aláírása
A Tatai Bartók Béla Óvoda Pedagógiai Programjáról egyetértését kinyilvánította:
Dátum:…………………………….. ……………………………………………………
Fenntartó nevében, aláírás
A legitimációs eljárás alátámasztását igazoló dokumentumok:
A nevelőtestület döntéséről készült jegyzőkönyv, mely...............számú határozatával elfogadta
a helyi nevelési programot.
A szülői szervezet egyetértését tartalmazó................iktatószámú jegyzőkönyv.
Recommended