A cigányok MagyarországonMunkaerőpiaci helyzet, jövedelem és demográfiai magatartás

A cigányok MagyarországonMunkaerőpiaci helyzet, jövedelem

és demográfiai magatartás

Kemény István 2003-as országos cigányvizsgálata alapján

Janky BélaBME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

Az empirikus felmérésről

• Három országos cigányfelmérés Kemény István vezetésével: 1971, 1993, 2003

• Cigány az, akit a környezete annak tart

• Átfogó kérdőív az életkörülményekről

• 2003-ban 5400 fős minta

• A 2003-as mintába került nők közül 535-en szülték első gyermeküket 1990 óta

I. A munkaerőpiaci helyzet

A cigányok munkaerőpiaci helyzetének alakulása az utóbbi három évtizedben

1971:

• Kis különbség a cigány és nem cigány férfiak foglalkoztatottsága között.

• Nagy különbség a tanulók arányában.

15-59 éves férfiak

Teljes népesség

15-59 éves férfiak

Cigányok

Aktív keresők 87,7 85,3

Tanulók 8,2 0,5

Inaktívak 4,1 14,3

Összesen 100,0 100,0

A cigányok munkaerőpiaci helyzetének alakulása az utóbbi három évtizedben

1971:

• A cigány férfiak foglalkoztatottsága csak az iparosodott régiókban volt teljes.

• A nők 64 százaléka, a cigány nőknek 30 százaléka volt aktív kereső.

A cigányok munkaerőpiaci helyzetének alakulása az utóbbi három évtizedben

• A nyolcvanas évek végén romlani kezdtek a foglalkoztatottsági arányok. 1993 végén a 15-59 éves férfiaknál a foglalkoztatottak aránya a teljes népességben 64, a cigányoknál 29 százalék volt.

• A nőknél még nagyobb volt a különbség. Országosan a 15-54 éves nők 66 százaléka, a cigány nők 15 százaléka volt foglalkoztatott.

• A foglalkoztatott cigányok száma 1985-ben 125 ezer, 1989-ben 109 ezer, 1993 végén 56 ezer volt. Az országban a munkahelyek 30 százaléka, a cigányoknál a munkahelyek 55 százaléka szűnt meg.

A rossz munkaerőpiaci helyzet fő okai:

• Iskolázatlanság

• A cigányok lakóhelye. Nagyon kevés cigány él a nyugati megyékben, ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplénben a legnagyobb a cigányok száma és aránya.

• A foglalkoztatottság idején a cigányok elsősorban olyan gazdasági ágakban találtak munkát, amelyek a válságban tönkrementek.

• A negyedik ok a diszkrimináció. Ennek hatását azonban mérni nem tudjuk.

A foglalkoztatottság 2003-ban

• Országosan 2003 I. negyedévében a 15-74 éves népesség 49.8 százaléka, a férfiak 56.5, a nők 43.7 százaléka volt foglalkoztatott.

A foglalkoztatottság 2003-ban 15-74 évescigány férfi

15-74 évescigány nő

összesen

Alkalmazott 17.8 11.7 14.6Vállalkozó 2.9 1.4 2.1

Alkalmi munka 7.4 2.0 4.6Tanuló 11.0 10.4 10.7

Gyes,gyed 2.6 30.6 17.0Nyugdíjas 16.4 16.1 16.2

Munkanélküli járadék 5.8 1.7 3.7Más segély 16.3 11.6 13.9

Eltartott 12.1 11.5 11.8Egyéb 7.8 3.0 5.3

Összesen 100,0 100,0 100,0

A foglalkoztatottság 2003-ban

• A cigány tanulók aránya jelentősen növekedett az elmúlt tíz évben, és jelenleg a 15-19 éves korosztály 60 százaléka tanuló. Azonban a nem tanulóknak csak egy kisebbsége dolgozik

Regionális- és településtípus szerinti különbségek

• 1971-ben 5-6 százalékkal volt magasabb a dolgozó férfiak aránya Budapesten, mint a vidéki városokban, és további néhány százalékponttal, mint a falvakban.

• A rendszerváltás után megnőtt a távolság a budapesti és a vidéki foglalkoztatottság szintje között.

• Az utóbbi tíz évben a főváros új munkalehetőségeket kínált, ugyanakkor a vidéki városokban nem változott, míg a falvakban tovább romlott a munkaerőpiaci helyzet.

Regionális- és településtípus szerinti különbségek

• A nők között 32 évvel ezelőtt nagy különbség volt a budapesti és a vidéki álláshoz jutási esélyek között, de ez a különbség fokozatosan eltűnt a nyolcvanas évek végére.

• A rendszerváltás után az állások nagyobb hányada maradt meg Budapesten, mint vidéken, de a különbség korántsem volt akkora, mint a férfiaknál.

• Az utóbbi tíz évben a nők számára is a fővárosban javuló, a vidéki városokban stagnáló, a falvakban pedig romló álláslehetőségek.

Regionális- és településtípus szerinti különbségek

Férfiak Falu Város Bp Össz

Nincs 69.9 60.0 20.7 60.5

Van 20.4 28.4 66.2 28.6

Tanuló 9.7 11.6 13.1 11.0

Össz 100,0 100,0 100,0 100,0

Nők

Nincs 78.1 74.0 53.6 73.4

Van 10.0 16.6 35.9 16.1

Tanuló 11.9 9.4 10.5 10.5

Össz 100,0 100,0 100,0 100,0

Regionális- és településtípus szerinti különbségek

Férfiak Bp.-i iparv.

Kelet Alföld Észak Dél-D.túl Nyugat Összesen

Nincs 30.8 72.9 64.5 69.9 56.1 62.5 60.5

Van 57.5 15.6 26.0 19.7 32.7 25.0 28.6

Tanuló 11.6 11.5 9.5 10.4 11.2 12.5 11.0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Nők

Nincs 53.1 82.2 77.3 79.5 71.5 73.8 73.4

Van 37.3 6.8 14.0 11.8 12.7 23.0 16.1

Tanuló 9.6 11.0 8.7 8.7 15.8 3.3 10.5

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A munkával rendelkező cigányok helyzete

• A valamilyen munkával rendelkezők 71 százalékának van rendszeres, egész éven át tartó kereseti lehetősége.

• A válaszadók állítása alapján a munkahelyek 77,5 százaléka legális álláshely, a többiek illegálisan dolgoznak.

• Rendszeres munkát, és heti 40 órás elfoglaltságot biztosító, bejelentett állása a 15-74 év közötti férfiak 16 százalékának van. A nők körében 10 százalék ez az arány.

• A dolgozó cigányok 70 százaléka segéd- vagy betanított munkásként dolgozik.

II. A cigány háztartások jövedelmi helyzete

A cigány háztartások megoszlása az egy főre jutó átlagos havi jövedelem

alapján Jövedelem-kategóriák Százalék Kumulatív százalék

0-14,999Ft 41,5 41,5

15e-19,999Ft 20,2 61,7

20e-29,999Ft 19,6 81,2

30e-X 18,8 100,0

Együtt 100,0

A cigányok relatív jövedelmi helyzete

• A 2003-ban készült harmadik országos reprezentatív cigányvizsgálat, és…

• …a TÁRKI szintén 2003-ban végzett Háztartás Monitor felvétele…

…alapján.

A demográfiai összetételben mutatkozó különbségek miatt az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmeket vetjük össze

A cigányok relatív jövedelmi helyzete

• A Háztartás Monitor egyéni mintájában mért, egy fogyasztási egységre jutó átlagos havi jövedelem nagysága 81,800 forint.

• A Cigányvizsgálat egyéni mintájában mért összeg 35,600 forint

A cigány népesség százalékos megoszlása az egyes jövedelmi

decilisek közöttDecilis

sorszámaFelső

jövedelemhatár(egy fogy. egységre)

Cigányok megoszlása

Legalsó 37 600 Ft 65,1

2. 47 800 Ft 15,3

3. 54 600 Ft 6,8

4. 61 900 Ft 3,3

5-6. 78 600 Ft 5,3

7-10. - 4,1

A cigány népesség százalékos megoszlása az egyes jövedelmi

decilisek között

• Magyarországon a legszegényebb 300 ezer ember kétharmada-négyötöde cigány.

• a cigányok 37 százaléka tartozik ebbe a legalsó jövedelmi csoportba.

A cigány népesség százalékos megoszlása az egyes jövedelmi decilisek között a

falvakban, városokban és BudapestenDecilis sorszáma (alulról)

Legalsó 2. 3-4. 5-10.

Községek 68,2 15,5 9,2 7,1

Vidéki városok 71,1 13,7 9,0 6,2

Budapest 34,4 27,5 21,8 16,3

Az egy főre jutó jövedelem különböző szintjei alatt élő háztartások aránya

46,9

21,4

16,814,9

43,5

21,4

19,315,9

10,810,0

31,7

47,5

0%

20%

40%

60%

80%

100%

falu vidéki város Budapest

0-14,999 Ft 15,000-19,999 Ft 20,000-29,999 Ft 30,000 és magasabb

A cigány népesség százalékos megoszlása az egyes jövedelmi decilisek között az

egyes régiókbanDecilis sorszáma (alulról)

Legalsó 2. 3-4. 5-10.

Közép-Mo 44,9 23,0 16,5 15,6

Közép-Dtúl 67,0 6,7 15,5 10,8

Nyugat-Dtúl 61,1 24,2 6,2 8,5

Dél-Dtúl 82,2 1,7 9,0 7,1

Észak-Mo 63,2 15,9 12,1 8,8

Észak-Alföld 77,1 10,7 10,3 1,9

Dél-Alföld 62,2 18,8 10,1 8,9

Az egy főre jutó jövedelem különböző szintjei alatt élő háztartások aránya

20,1

11,8

27,9

40,2

50,5

22,0

16,411,2

35,8

23,6

25,5

15,1

50,6

20,7

16,3

12,4

41,9

23,4

16,7

18,0

33,3

21,4

23,8

21,4

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Bp.ipv K A É Dt Ny

0-14,999 Ft 15,000-19,999 Ft 20,000-29,999 Ft 30,000 és magasabb

III. Demográfiai magatartás

A cigány nők termékenysége: áttekintés

Évek Teljes termékenységi arányszám

Teljes népesség Cigányok

1921 3,81930-31 2,81969-70 2,0

1990-1993 1,8 3,31995-1998 1,4 3,31999-2002 1,3 3,0

A cigány nők termékenysége: áttekintés

korcsoportok

15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-49

Teljes népesség

1930-31 40,9 158,5 151,8 110,7 74,8 15,7

1999-2002 22,6 67,1 92,6 55,9 20,0 1,4

Cigányok

1999-2002 120,8 218,1 133,7 64,1 48,6 6,7

A cigány nők termékenysége: áttekintés

Legfontosabb tanulságok:

• Cigány nők körében a magasabb termékenység a szülések eltérő kormegoszlásával párosul

• A magyarországi nem cigány népességben akkor is később kezdtek gyermeket szülni a nők, amikor a jelenlegi cigány populációéhoz hasonló volt a teljes termékenységi ráta

A cigány nők termékenysége: áttekintés

Következmények egykor és most:• A szocialista iparosítás időszakában a munkaerőpiaci

belépéshez szükséges nyolc osztály elvégzése 15-16 éves korra abszolválható volt, ez nem állt konfliktusban a családalapítási törekvésekkel.

• A kilencvenes években a legtöbb szakmunkás végzettség is leértékelődött, és egyre inkább az érettségi jelenti a biztos belépőt a munkaerőpiacra.

• Azok, akik a családalapítás miatt lemondanak továbbtanulási szándékukról, akár egész életükre elvesztik annak az esélyét, hogy valaha stabil munkahelyük legyen.

Tizenéves termékenység alakulása: korábbi megfigyelések

• Ladányi – Szelényi (2004): Egy Észak-kelet Magyarországon fekvő, mára elcigányosodott falu történeti elemzése és helyi vizsgálata

• Az integráció és dezintegráció hullámai az utóbbi 150 évben

• A rendszerváltás óta (újra) kirekesztődés. Ennek egyik jele a fiatalkori terhességek arányának megugrása

• A fiatalkori szülés a társadalmi státus emelésének fontos eszköze a kilátástalan helyzetben élők között

Tizenéves termékenység alakulása: korábbi megfigyelések

• Durst (2001a,b): hasonló eredmények ugyanarról a környékről egy másik faluból

• Azonban a közeli, jobb helyzetű településen kevesebb gyermeket (és később) szülnek a cigány nők

• Fleck és Virág (1999) a Dél-Dunántúlon hátrányos helyzetű településeken is a szülések számának csökkenését figyelte meg

Tizenéves termékenység alakulása: a 2003-as vizsgálat eredményei

Gyermek születési

éve

Az anya életkora az első szülés időpontjában

14-17 éves

18-20 éves

21-49 éves

Együtt

1980-1989 30,4 39,3 30,4 100,0

1990-1994 32,5 41,7 25,7 100,0

1995-1999 23,8 39,3 36,9 100,0

2000-2003 28,7 37,4 33,9 100,0

Tizenéves termékenység alakulása: a 2003-as vizsgálat eredményei

• A felmérés adatai megerősítik, hogy a cigányok körében nem kötődik különleges élethelyzetekhez a korai szülés

• Országos szinten nem növekszik a tinédzserkori szülések aránya a cigányok körében

• A 90-es évek közepén jelentős (és átmeneti) csökkenés következett be

Egyes cigánycsoportok közötti különbségek

Az első gyermeküket 18 éves koruk előtt szülő

nők aránya (az összes első szülés százalékában)

Országrész 1970-1989 1990-2003

Bp. és Pest m. 31,6 31,7

Kelet 32,8 30,7

Dunántúl 29,6 19,4

Együtt 31,7 28,2

Egyes cigánycsoportok közötti különbségek

Az első gyermeküket 18 éves koruk előtt szülő

nők aránya (az összes első szülés százalékában) Beszélt nyelv 1970-1989 1990-2003

Csak magyarul tud 31,7 30,9Oláhcigányul is beszél 35,6 27,9Beásul is beszél 26,5 13,0Egyéb, ill. mindkettő 21,1 12,5Együtt 31,6 28,3

Egyes cigánycsoportok közötti különbségek

Oksági elemzés (1990-2003 közötti időszakra)

Tizenéves terhességet befolyásoló tényezők:

• Közlekedési elszigeteltség mértéke

• Lakóhely elkülönült telepen van-e

• Helyi cigányközösség szokásai

• Nyelvi-kulturális kötődés a cigányságon belül (beás, oláh, romungró)

• Iskoláztatási viszonyok

Egyes cigány csoportok közötti különbségek

Tanulságok:

• Országos szinten nincs növekedés

• Elszigeteltség és kilátástalanság növelheti a fiatalkori szülések arányát

• Kulturális hagyományok tovább élnek

• Nem egyértelmű az életkörülmények és a kulturális elkülönülés tinédzserkori termékenységre gyakorolt hatása

Köszönöm a figyelmet !

janky@eik.bme.hu