Kommunikációs rendszerek

Kommunikációs rendszerek

László Péter AttilaTCIOTF

Mozgóképkultúra és médiaszak

Alapvető folyamatok

• Az adatbeszerzés során adatokat léptetnek be a rendszerbe.

• Az adatátvitel során a belépett adatokat csatornákon, hálózaton juttatják el az adatfeldolgozó központi egységbe.

• Az adatfeldolgozás során a feldolgozó központok az adatokat irányítják, feldolgozzák, szervezik. A rendszer nagysága befolyásolja a feldolgozás hatékonyságát.

A közlések fajtái:

• − biológiai kommunikáció (biológiai, anyagcsere, idegi szintű) • − kommunikáció az állatvilágban • − emberi kommunikáció (közvetlen és közvetett),• − fizikai, technológiai (kódvonatkozású)

Kommunikáció az élővilágban

• Az élővilágban az élő sejteket is jellemzi az információ-átadás képessége.

• A sejtek öröklési, anyagcsere- és idegi információt képesek továbbítani.

• A szervezeti szintű kommunikáció során az érzékszervek alkotják kommunikációs rendszerünk bemenetét, az ideghálózat a kommunikáció csatornájaként, agyunk pedig az információ feldolgozójaként fogható fel.

A biológiai kommunikáció1. A sejtkommunikációban részt

vevő információk változatai:• - öröklési információ • - anyagcsere-információ • - idegi információ

2. Szervezeti szintű kommunikációs folyamatok

Sejtszintű kommunikációs folyamatok

• az élő sejtek meghatározott kapcsolatban állnak egymással, alapvető jellemzőjük információ- tartalmuk és kommunikációs képességük.

öröklési kommunikáció

• Sejtosztódás

• ivaros szaporodás

anyagcsere-kommunikáció

idegi szintű kommunikáció

• a túlélés érdekében – amikor a bizonyos környezeti eseményekre a másodperc tört része alatt kell reagálni.

• A kapcsolási idő a mai gépi rendszerekhez képest nagyon alacsony. Ez az érték két neuron között 1/1000 másodperc. Ezt az időt a mechanikus zárszerkezetű fényképezőgépeknél már több mint 20 éve megvalósították.

Szervezeti szintű kommunikációs folyamatok

• Információink birtokában vagyunk képesek eligazodni környezetünkben. Azonban a rendelkezésre álló információk mennyisége alkalmanként igen változó.

• Ezek egyike és a legfontosabb az érzékelés.• Az érzékelés felületei:• Szem• Fül• Bőr • Nyelv• Orr

Érzékszervek csoportosítása• A szem a vizuális médiumok jeleinek felfogója. • A fül az auditív médiumok felfogója .• Az orr az olfaktorikus médiumok felfogója. • A szájban lévő ízlelőbimbók mint a gusztatorikus médiumok felfogói .• A bőr a taktilis médiumok felfogója (hőérzékelés, fájdalom és

tapintásérzékelés). • A testérzékelés a testhelyzet, testélmények felfogója.

Kommunikáció az állatvilágban• A kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is. A fizikai közeg sokkal

változatosabb, mint az embernél.

• A hangjelzések a majmoknál már-már beszédre emlékeztetnek. A delfinek 30-féle

hangjelzést adnak ki, amelyet képesek testtartásuk és helyzetük változtatásával módosítani. Ismertes a szentjánosbogarak fénykibocsátó képessége.

• Szülői befolyás Vizsgálatok bizonyították, hogy a magasabb rendű állatfajok felnőtt viselkedése ugyanolyan fejlődési folyamatban alakul ki, mint az embernél, s éppúgy a szülőktől származó befolyások játszanak benne szerepet.

• feltétlen reflex : A magasabb rendű állatok etológiai kutatása az utóbbi évtizedekben bizonyította, hogy a fajtárstól kiinduló szignál (jelzés) ösztönös magatartásmintákat eredményez, mely feltétlenül bekövetkezik

• Ösztönszükségletek: A lét- és fajfenntartásra épülnek.• az állatok közötti „üzenettovábbítás” képessége genetikailag kódolt, tehát öröklött.)

Az állatok azonban kizárólag a magatartás „nyelvével” képesek kommunikálni.

EtológusokAz etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.Híres Etológusok :Charles Darwin:„Az ember származása” című művében az érzelmi kifejezések folytonosságát hangsúlyozta az emlősöktől az emberig. Egyes elmélet szerint az alacsonyabb rendű állatok fogainak kivillanása, valamint a majmok vicsorítása és az emberi grimasz, mosoly és nevetés között „evolúciós biológiai” rokonság feltételezhető.

Arisztotelész:

Sok megfigyelésre alapozott érdekes megállapítást tett az állatok érzékeléséről. Úgy vélte, hogy csak a vörös vérű állatoknak van meg mind az öt érzékszervük, minden más állat csak ízeket, szagokat és színeket képes érzékelni.

Konrad Lorenz:

„Olyan kommunikatív jelenség amely révén a korábban kommunikációs funkcióval nem rendelkező magatartásokhoz kapcsolhatók. A jelek egy része valamely élettevékenységet szolgáló viselkedésből vált funkcióváltással az információcsere eszközévé (ritualizáció). Származhattak ezek a jelzések kétirányú viselkedési minták keveredéséből, illetve a közöttük lezajló tétovázásokból is. „

Karl Von Frisch: A mézelő méhek potrohtáncának kódjait fejtett meg.

Niko Tinbergen: A tüskés pikók agresszív viselkedését tanulmányozta fajtársaik között. Kimutatta, hogy a kulcsingerek az egymással szembeni fenyegető viselkedést okozzák.

Lorenz, Tinbergen és Karl von Frisch 1973-ban közös orvosi és fiziológiai NOBEL-díjat kapott.

BehavioristákAz állatok viselkedésének kutatása napjainkra már intézményesült. Azok a kutatók, akik az állatok viselkedésének megfigyelésével foglalkoznak, a magatartáskutatók (behavioristák).

A viselkedéskutatást nemcsak öncélúan az állatok viselkedésének kutatására alkalmazták, hanem a megfigyelések alapján szerzett ismerteket felhasználták a show-üzletben, és sajnálatos módon a hadiiparban is.

Jelentés és jelzés

Az állatok is küldenek üzenetet. Üzenetüket saját kódjaik szerint küldik (sokszor nem-csak saját, hanem más fajok számára is). A kódolt üzenetnek jelentéstartalma vagy másképpen jelentése van. A jelentés az, amit és ahogyan mások értelmezik. A jelzés pedig egy fizikai forma, amelyben egyik helyről a másikra eljut az üzenet.

Fajtársak között

Az állatvilágban az azonos fajhoz tartozó egyedeknél szükség van arra, hogy valahogy közöljék, megértsék egymás szándékait, információt cseréljenek egymással.

Az állatok jelrendszer útján történő közléseinek, egymás közötti infor-mációcseréjének az alábbi funkciói vannak:

− fajtársak felismerése − táplálékszerzés − territoriális zóna kijelölése − párválasztás, fajfenntartás − alkalmazkodás a környezethez − társas érintkezési szokások − érzelmek, indulatok kifejezése − védekezés, megtévesztés − az evolúció folytatása − rituálék, társadalmi normák elsajátíttatása a fiatal egyedekkel Ha egy viselkedési minta egyre hatékonyabbá válik mint jelzés, akkor az beépül az állatok értékrendjébe, ritualizálódik.

A kommunikáció közegei• a föld, levegő, víz alkotják azokat a természetes közegeket, amelyekben az állatok

közléseiket elküldik, ill. fogadják.

Kommunikációs csatornák az állatvilágban• Vizuális jelzések: az állatok főleg rövid távolságra

alkalmazzák, ilyen lehet a párzótársak és a territórium határán a vetélytársak közötti párbeszéd.

• Kommunikáció hang révén:a hang kevésbé személyes, mint a látvány!

• Felszín alatti kommunikáció:pl.földi kutya kopogtatása ásás közben

• Kommunikáció szaglás révén:A szagjelzések (feromonok) útján terjednek

• Kommunikáció testtartás révén: a nem verbális kommunikáció csatornái az evolúció fontos pillérei. Ezek ősibb jelzések, és nem tanultak, így fontos szerepük van az egyedek fennmaradásában.

A kommuniokáció szintjei

• ”. A két különböző faj között a létrejött kommunikáció üzleti alapon szerveződött. A pszichológiában ezt nyereségelméleti megközelítésnek nevezik.”

Kommunikáció ellenséges fajok között is van

A közlés sokszor a megtévesztés eszköze.

Másrészről lehet őszinte ami erőt és egészséget közöl.

A jelzések mennyiségeAz állatfajok nagy része igen korlátozott számú jelzést alkalmaz.A halfajok átlagos jelzéskészlete 17, a madárfajoké 21, az emlősöké 25. Feltételezések szerint a legszociálisabb gerinceseknek sincs 30-40-nél több elkülöníthető jelzéskészletük.A rhesusmajmoknak a legösszetettebb a kommunikációjuk. Csimpánzokkal folytatott kísérletek során kiderült, hogy az emberek által nevelt csecsemő majmok képesek elsajátítani az emberi szavak használatát.A megfigyelések azonban arról árulkodnak, hogy egyik csimpánzkölyök sem mutatott a normális embergyermekre jellemző nyelvi kísérletező képességet és kedvet. Ez a megfigyelés is jelzi, hogy még a legértelmesebb emberszabású fajt is óriási szakadék választja el az embertől.

Arckifejezések• érzelmeink kifejeződését főemlős őseinktől örököltük az evolúció során .• legalább hat alapvető érzelem – öröm, harag, meglepődés, undor,

szomorúság, aggódás – kifejezésére a Föld minden lakója számára ugyanaz a repertoár áll rendelkezésre.

• Az arc felismerése, azonosítása, a rajta megjelenő üzenetek kódolása és dekódolása erős idegrendszeri szabályozás alatt áll. Ezáltal az ember képes arra, hogy az állatvilágban egyedülálló módon szabályozza arcvonásait, elrejtse érzelmeit.

Köszönöm a figyelmet !