A szociálpolitika érvényesülése a helyi közösségi közlekedésben és annak szolgáltatóra gyakorolt

hatása.(DKV Zrt. példáján bemutatva)

Előadó: Nagy Attila

vezérigazgató

Tartalom:

1. A DKV Zrt tevékenységeinek rövid bemutatása.

2. A helyi közösségi közlekedés finanszírozásának jelenlegi helyzete. (bevételek , ráfordítások)

3. Szociálpolitikai kedvezmények hatása a társaság gazdálkodására.

4. Gondolatok, javaslatok.

DKV Zrt., mint jogutód 130 éve áll a debreceni lakosság szolgálatában (1884. 10. 02)

1. A DKV Zrt. főbb tevékenységei

a, villamosközlekedés jellemzői

– két viszonylat

– 19 km hosszú pálya

– 11.500 e. elszállított utas/év (2013)

– 18 db CAF Urbos 3, 11 db KCSV6 és 8 db FVV típusú jármű

b, trolibusz közlekedés jellemzői:• négy viszonylat• 12,2 km hosszú felsővezeték hálózat• 7.900 e. elszállított utas/év (2013 év)• 5 db Ganz-Solaris T12; 5db Ganz-Solaris T12-D;

11 db Ganz-Skoda Solaris T12-D2; 1db MAZ 103T; 6 db ZIU-9; 4 db IK 280-T típusú jármű

c, autóbusz közlekedés jellemzői:

• 30 számozott, betétjáratokkal 60 viszonylat(A,Y, E, Auchan, Reptér)

• 81.800 e. elszállított utas/év (2013 év)

• 85 db. VOLVO B9L – ALFA CIVIS 12 típusú szóló autóbusz, 40 db. VOLVO B9L – ALFA CIVIS 18 típusú csuklós autóbusz

d, fizető várakozóhelyek üzemeltetése:

– 5124 db fizető parkolóhely

– 124 db Siemens prizma parkoló automata

– Mobiltelefonos parkolási rendszer

e, mélygarázsok üzemeltetése:

– 5 db. mélygarázs, 755 parkolóhely

„Bethlen utcai”

„Halköz”

„Kölcsey Központ”„Táblabíróság”

„Nagyerdei”

Főbb gazdasági adatok (2013. év)

7.888 millió Ft éves bevétel ebből:

- személyszállítás: 4.406 millió Ft

ebből menetdíjbevétel: 3.096 millió Ft

fogyasztói árkiegészítés: 1.276 millió Ft

pótdíj 34 millió Ft

- egyéb bevétel normatív támogatás 2.521 millió Ft

állami 351 millió Ft

önkormányzati 2.170 millió Ft

- parkolási bevétel: 730 millió Ft

ebből pótdíj 173 millió Ft

- reklám bevétel. 53 millió Ft

668 fő alkalmazotti létszám: ebből forgalmi munkavállaló 472 fő, kerskedelmi-ügyfélszolgálati parkolási-ellenőrzési tevékenység 68 fő

műszaki infrastruktúra fenntartás, anyaggazdálkodás 78 fő, közp. ir. 50 fő

2. Helyi közösségi közlekedés finanszírozásának jelenlegi helyzete.

A helyi közösségi közlekedés bevételeit befolyásoló néhány fontosabb tényező:

• Demográfiai változások, munkaképes korú és iskolás korú lakosság folyamatos csökkenése

• Fizető képes kereslet folyamatos csökkenése – fizető utasszámcsökkenés, tarifa érzékenység

• Utas számára költséghatékonyabb alternatív közlekedési mód választása a kerékpárutak kiépítésével (kerékpározás)

• Kormányzati intézkedések (szociálpolitikai menetdíj támogatás nagysága, nyugdíjas kedvezmény jogosultságának felülvizsgálata, MÁK-os kártya, normatív támogatás nagysága)

• Megrendelő és szolgáltató általi kínálat csökkentés stb…

Tényleges utasszámlálási adatok alapján

Tényleges utasszámlálási adatok alapján

2. Helyi közösségi közlekedés finanszírozásának jelenlegi helyzete.

• A helyi közösségi közlekedés költségeit befolyásoló néhány fontosabb tényező:• Működtetett vonalhálózat nagysága, járatsűrűség

• Optimális utasszámláláson alapuló hálózatot működtetünk-e?

• Optimális jármű darabszámmal és összetétellel üzemelünk-e?

• Üzemanyag és energia költségek alakulása.

• Járműállomány életkora –karbantartási költségek alakulása

• Menetrendhez igazodó legoptimáilsabb eszközfordákat alkalmazunk–e, mely kihatással van a rezsi futásra, a vezényelt létszámra így a személyi jellegű ráfordítások alakulására

• Megfelelő társasági létszám összetétellel és létszámhatékonysággal dolgozunk-e?.....stb.

Anyagjellegű ráfordítások

60.18%

Személyi jellegű ráfordítások

33.53%

Értékcsökkenési leírás5,38%Egyéb ráfordítás

0.91%

A DKV Zrt. 2013. évi költségeinek megoszlása

3. Szociálpolitikai kedvezmények hatása a társaság gazdálkodására.

3.1 A kedvezményes bérletek után igénybe vehetőszociálpolitikai menetdíj-támogatás mértékéből adódóbevétel kiesés.• A 121/2012. (VI.26.) Kormányrendelet alapján a helyi

személyszállítási közszolgáltatási tevékenység kapcsán akedvezményes (tanuló és nyugdíjas) kombinált bérletek után aDKV Debreceni Közlekedési Zrt. esetében 2.520,-Ft/hó/dbszociálpolitikai menetdíj-támogatás vehető igénybe. Ez azösszeg 2006 óta változatlan, bázisszintű, az inflációs hatást nemköveti.

• A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvénymódosításáról 2011.10.24-én benyújtott törvényjavaslatalapján a kedvezményes kombinált bérletek után járó 2.520,-Ft/hó/db támogatás valorizált értéke esetünkben 3.528,-Ft/hó/db. lett volna. A 2013. évre tervezett 420.302 db-oskedvezményes bérleteladásra vetítve ez Társaságunknak bruttó423.664.416,- Ft bevételkiesést jelent, amely nettó értéken333.594.028,-Ft.

• 3.2 Bevétel elmaradás mértéke a háztartások

körében végzett kérdőíves felmérés adatai alapján:

• A DKV Zrt. megbízásából a KÖZLEKEDÉS Fővárosi TervezőIroda Kft. – Városkutatás Kft. 2011 áprilisában részletesháztartás felvételt végzett a debreceni lakosok körében. Afelmérés során 5.189 háztartásban történt mintavétel. Akiértékelés során megállapítható, hogy a DKV Zrt. járatain amegkérdezettekből 1.183 fő (22,80 %) életkorábóladódóan, míg 279 fő (5,38 %) egyéb, törvényből adódómentesség alapján ingyenesen utazik (un .MÁK igazolvány)A fenti gondolatmenetet követve így az ingyenesen utazókaránya a megkérdezettekre vetítve 22,80 % + 2 x 5,38 %,(kísérőt is beleszámítva) mindösszesen 33,56 %.

• A 33,56 %-os ingyenes utazások arányát az éves nettómenetdíj bevételre vetítve a támogatás nettó értéke1.051.031.525,- Ft lenne, amellyel a bevétel kiesés évesszinten 588.113.251,- Ft.

• Tarifa és díjpolitika.• „ A tömegközlekedés fejlesztése, tarifájának meghatározása, működési

feltételeinek biztosítása alapján figyelembe kell venni a közforgalmú személyszállítás társadalmi szerepét, jelentőségét…”

• „ A tömegközlekedés tényleges árát általában nem lehet megfizettetni az utazóközönséggel, ezt még jóval tehetősebb államok sem vezették be.” „ A közforgalmú közlekedés finanszírozását, átláthatóan, ellenőrizhetően kell megvalósítani, és a tarifát a szereplők számára ösztönzően úgy kell szabályozni, hogy a tényleges árat az utazóközönség által fizetett menetdíj és az állam-önkormányzat részéről biztosított bevétel kiegészítés kötelezően és teljes körűen fedezze.”

• „ A tényleges ár az ésszerűen és takarékosan gazdálkodó vállalkozás igazolt költségeit, valamint az indokolt, fejlesztést is lehetővé tevő nyereséget kell, hogy fedezze.”

• „ A fedezetlenségből eredő vagyonfelélés és az egyéni közlekedésre terelő szolgáltatás-csökkenés nem engedhető meg.”

4.Gondolatok, javaslatok.

Idézet a Magyar közlekedéspolitika 2002-2015 – ből. (2002)

Jelenlegi gazdasági környezetben a finanszírozhatóság alapfeltétele:• Meglévő jogszabályi lehetőségek kógens alkalmazása (lenne).

2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról30. §(1) A közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő,

bevételekkel nem fedezett, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokoltköltségeinek, valamint a szokásos mértékű, ésszerű nyereség megtérítésére jogosult (atovábbiakban: ellentételezés).(4) Az ellentételezéssel kapcsolatos a 25. § (3) bekezdése m) pontjában

meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni aszerint hogy

a) az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait.

b)a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint

c) az ellentételezés mértéke nem haladja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek és méltányos nyereségnek a díjbevétellel, szociálpolitikai menetdíj-támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.

• Minden nagyvárosban a BKK mintájára közlekedésszervező létrehozása:• Letisztult feladatok és feladatmegosztás a megrendelő és a szogáltató

szervezet között.

• Megrendelő általi szolgáltatásszervezés, hálózat, menetrendek, tarifa javaslatok( ha már szociálpolitika),

• Közszolgáltatási szerződésben foglalt minőségkövetelmények teljesülésének ellenőrzése a szolgáltatónál.

• Szolgáltató elismert bevételekkel nem fizetett költségeinek ellentételezése.

• A közösségi közlekedés ÁFA-jának kedvezményes kulcsba sorolása. Következmény: megfizethetőbb tarifák, lehetséges több utas?

A közösségi közlekedés fenntarthatóságához finanszírozhatóságához megfontolandó:

• Jelenlegi kedvezményrendszer újragondolása,

• 65 éven felüliek ingyenes utazása helyett annak 90%-os támogatása

Pontosan mérhetővé válna a létszámuk a helyi közlekedésben is.

• MÁK-os és egyéb szociálpolitikai kedvezmények újragondolása. Finanszírozásuk biztosítása esetlegesen a kedvezményeket kiadó szaktárcák által. Jelenleg a szolgáltatók erre nem kapnak ellentételezést.

• vagy az elektronikus jegyrendszer mielőbbi bevezetése a kedvezmények pontos mérhetősége és a korrekt elszámolás érdekében.

Záró gondolat:

A helyi közösségi közlekedési rendszer jelenlegifinanszírozása az „alkalmazott” szabályozók alapján márrövid távon sem megoldott.

A finanszírozási problémák sürgős megoldása adöntéshozók, ellátásért felelősök és a szolgáltatók közösfelelőssége, melyben a fizető utas - a nem kívánt modalsplitcsökkenést elkerülendő - tovább már nem terhelhető.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!