HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL MAGYAR Established by Prof. B. Nádaskay, 1878

á l l a t o r v o s o k135. évfolyam 385-448 . oldal

Méhkaptárok szentek védelme alatt Sanok skanzen, Lengyelország

Bee hives under saints’ protection Sanok skanzen, Poland

SZARVASMARHAKockázat az ellés körül Borjak születési tömege

JUHReprodukciós technikák

KISÁLLATAngiokeratoma

KEDVENCÁLLATSzájüregi daganat

MÉZELŐ MÉHTropilaelaps atkák

ÉLELMISZER-HIGIÉNIAStaphylococcus aureus kimutatásaMikrobiológiai gyorsmódszer

KÍSÉRLETI s e b é s z e tAgyi érgörcs modellezése

JUBILEUM HÍREK, TALLÓZÁSOK

1540 Ft

■ TARTALOMJEGYZÉK/CONTENTSÁLLATORVOSOKí35 385-448 I L A P J A | 2013/7

---------------------M AG YAR I-------------------

■ SZARVASMARHAKönyves L., Szenei 0 ., Jurkovich V., Tegzes Lné., Solymosi N., B rydl E.: Tejhasznú szarvasmarhák egészségét, szaporodási te ljesítm ényét és te jterm elését befolyásoló kockázati tényezők elemzése az ellés körüli időszakban / 387Bene Sz., Polgár J. P., Szabó F./Néhány tényező hatása a borjak születési töm egére és a tehenek ellési nehézségére. 2. A hazai fe jt á llom ányok eredményei / 390

Я JUHVass N., Jávor A ., S o lti L., Cseh S.: A juhtenyésztésben a lka lm azott reprodukciós technikák, Irodalm i áttekintés / 400

■ KISÁLLATJakab Cs., Rusvai М .: Cutan angiokeratom a circum scriptum kutyában. Patológiai eset ismertetése / 410

■ KEDVENCÁLLATQéczy Cs., Jakab Cs.: Fibrosarcoma szakállas agáma (Pogona vitticeps) szájüregében. Esetism ertetés/ 413

■ MÉZELŐ MÉHBékési L. Sz:. M ézelő méh (Apis m ellifera) Tropilaelaps (Acari: Dermanissoidea: Laepidae) a tkák okozta fertőzöttsége. Irodalm i össze fo g la lá s /420

■ ÉLELMISZER-HIGIÉNIAKovács P., Szita G., Jurkovich V., Könyves L., B rydl £.: Staphylococcus aureus te jm in tákbó l tö rténő k im utatha tóságát befolyásoló tényezők vizsgálata / 426Erdősi O., Szili Zs., Szita G., Kovács É., Szakmár K.: Redoxpotenciál-m érésen alapuló m ikrob io lóg ia i módszer alkalmazása vadhús vizsgálatára / 436

■ KÍSÉRLETI SEBÉSZETOláh Cs., Sepsi М ., Pál V., Papp М ., Sas A ., Pataki J., Lengyel B., Puskás G., Lengyel B.: Subarachnoidealis vérzést követő érgörcs á lla tm ode llje inek összevetése és új m odell kialakítása / 441

Я JUBILEUMBiró Géza professzor 80 éves (Szita G.) / 4 48

■ HÍR, TALLÓZÁSA SZAKSAJTÓBAN

Я BOVINEL. Könyves, O. Szenei, 1/ Jurkovich, Lné Tegzes, N. Solymosi, E. Brydl: Examination o f risk factors influencing health status, reproductive perform ance and m ilk yield during the periparta l period in dairy cattle / 387Sz. Bene, J. P. Polgár, F. Szabó: Some effects on b irth w e ig h t o f calves and calving d ifficu lty o f cows. 2. The results o f m ilking cattle in Hungary / 390

■ SHEEPN. Vass, A . Jávor, L. Solti, S. Cseh: Assisted reproduction techniques in sheep breeding. Literature review / 400

Я SMALL ANIMALSCs. Jakab, M . Rusvai'. Cutaneous angiokeratom a circum scriptum in a dog. Pathological case re p o r t / 410

■ PET ANIMALS

Cs. Géczy, Cs. Jakab: Oral fibrosarcom a in a bearded dragon (Pogona vitticeps). Case r e p o r t /413

■ HONEYBEEL. Sz. Békési: Tropilaelaps (Acari: Dermanissoidea: Laepidae) mites in festation o f honeybee (A pis mellifera). Literature re v ie w /420

■ FOOD HYGIENEP. Kovács, G. Szita, 1/ Jurkovich, L. Könyves, E. Brydl: Examination o f factors a ffec ting the isolation o f Staphylococcus aureus from milk samples / 426O. Erdősi, Zs. Szili, G. Szita, É. Kovács, К. Szakmár: Redox po tentia l measurement-based rapid m icrobio log ical m ethod fo r game meat contro l / 436

■ EXPERIMENTAL SURGERYCs. Oláh, M . Sepsi, 1/ Pál, M . Papp, A . Sas, J. Pataki, В. Lengyel, G. Puskás, В. Lengyel: Comparison o f animal models o f vasospasm fo llow in g subarachnoid haem orrhage and developm ent o f a new model /4 4 1

■ JUBILEEProfessor Géza Biró is 80 years old (G. Szita) / 4 48

NEWS, GLEANING FROM THE VETERINARY LITERATURE

A monthly journal, founded in 1878 („VETERINARIUS"), publishing papers devoted to all aspects of interest in the field of animal health, to all scientific and practical problems of veterinary importance.Free specimen copies are available from the editor-in-chief: H-1078 Budapest, István utca 2. Flungary or: FI-1400 Budapest, P.O. Box 2. Subscription orders to the Editorial Office (address above)

TROPILAELAPS CLAREAE 421

CYSTERNAPUNCTIO HELYE 444

A cikkeket kivonatolják és/vagy címeit köz­ük az alábbi intézmények referáló és indexe­lő folyóiratai: CAB Internatiional (UK) index Veterínaríus, Veterinary Bulletin stb.ISI (Institute for Scientific Information, USA): Current Contents és FO: VM™

This Journal is indexed and/of abtracted in Current Contents anf FO:VM™ of ISI (Insti­tute for Scientific Information, USA)Index Veterínaríus, Veterinary Bulletin (and others) of CAB International (UK)

★ ★★Internet address (English contents pages, subscription price, etc.: http://www.univet.hu/mal

AN G IO KER ATO M A 411

SZÁJÜREGI DA G A N A T 414

385

ÁLLATORVOSOK135 . L A P J A l 2013/7

------------------- M AG YAR I--------------------

■ A CÍMLAPON LÁTHATÓ KÉPRŐL

Az emberek már a felső-paleolitikumban gyű jtö ttek mézet, am int erről a spanyolországi Arana barlangban talált rajz tanúskodik. E tevékenység több tízezer év óta kísér bennünket. Az édesítőszer és később a világosságot bizto­sító viasz forrásaként a 19. század végéig kiemelkedő jelentőségű volt a méz elvétele a méhektől, majd szorgos gyűjtőmunkájuknak az ember szolgálatába állítása. Kezdetben a mézzel te lt lépeket kiemelték a méhek otthonául szolgáló faodúból, szilkahasadékból, halálra ítélve a gyűjtőket. De hamarosan fe lfe­dezték, hogy ésszerű bánásmóddal biztosítható és növelhető a méztermelés: megkezdődött az ún. erdei méhészkedés. A méhészek megjelölték az odút rejtő fákat, felosztották az erdőt. A középkorban ez oly szigorú tula jdonjogot je lentett, hogy a mézrablót közönséges tolvajként kezelték és igen súlyosan büntették: mezítelenül méhekkel borították vagy akár megégették.

Az erdei méhészkedést felváltotta előbb a családokat tartalmazó odvas fa kivágása, majd a méhcsaládok megtelepítése egyre bonyolultabb szerkezetű és egyre nagyobb hozamot biztosító köpűkben, bödönökben, kasokban, kaptárokban. A form ák és technikai megoldások sokszínűek, területenként, méhészetenként változnak. Már az egyszerű köpűk között is találhatók olya­nok, amelyeket egyházi motívumokkal ékítettek. G unda Béla tanulmányában {Méhészkedésa magyarságnál) ismerteti, hogy az embert, szenteket ábrázoló kasok, kaptárok német területről terjedtek el az Északi-Kárpátokban.

A címlapon a lengyelországi Sanok skanzenjében bem utatott kaptárok­ból láthatunk hármat. Az egyik Assisi Szent FERENcet, az állatok és a term é­szet védőszentjét formázza kezében egy aprócska méhlakással, reverendája elejébe faragott röpnyílással. A másik kaptár a méhészek és gyertyaöntők védelmezőjét, Szent A mbrusí már-már templom i szobrokhoz közelítő m éltó­sággal mutatja, aki alatt három kaptár „üzemel".

A m a gya ro k a m é h é s z tu d o m á n y t m ár a f in n u g o r őshazábó l h o z tá k m a g u k ­kal, a le g a la p ve tő b b szavakkal e g y ü tt: m éh, m éz, o d ú , fe d ő , lép s tb ., s ő r iz té k évszá zadok ig , am íg az ősi tu d á s ra szám os e u ró p a i ha gyom á ny , a 17. század­tó l p e d ig a m éhésze ti sza kkö n yve kb ő l n y e rt ism e re t ra k ó d o t t rá. A m éhész ugyan is o lv a s o tt em ber, és m in t G unda írja: „A m éhes a m é h é szn e k g ya ko ri a lvó, p ih e n ő , o lvasó he lye , ahová az id e g e n t ne m szívesen e n g e d i be ."

A 17-18. századi könyvek szerint a méheket szerdán vagy csütörtökön kell kiengedni, hogy a nyár folyamán serények, munkások, egészségesek legyenek. A ráolvasások, imák, fohászok m ellett különböző praktikákkal őrizhető meg a méhek egészsége: ha kibocsátáskor a kas alá sáfrányos vagy sós vizet helyeznek, ha a kaptárba a karácsony éjszakáján a templomba elvitt és visszahozott vagy az ajándékozott mézért cserébe kapott búzát vagy a karácsonyi vacsora morzsáit szórják.

A 19. századtól a méhészek hazánkban is egyesületekbe töm örü ltek, a század végén m egjelentek az első szaklapok és tan fo lyam ok indultak. Bár a II. Világháború e lő tt is voltak nagyhatású szakemberek, szervezett méhegészségügyről a gödöllői Méhészeti Intézet alapítása óta beszélhetünk, amikortól méhegészségügyi felelősök já rták a falvakat és kötelező le tt az állományok nyár végi átvizsgálása. Ezt a feladatkört 1962-től az állat-egész- ségügyi szolgálat vette át.

Az európai és észak-amerikai mézelőméh-kolóniák száma az utóbbi fél évszázadban, és különösen az utóbbi húsz évben jelentősen, 25-50% -ka l visszaesett, ami nemcsak a méztermelés csökkenéséhez, hanem - a megpor- zás hiánya m iatt - a mezőgazdasági termelési eredmények egyes becslések szerint átlagosan 8% -os romlásához vezethet. Az ismert kórokozók mellett technológiai, környezeti és szocioökonómiai tényezők is közrejátszhatnak e folyamatban, amelyek megismerésében versenyt fu tunk a pusztulással.

O rbán Éva

Terjeszti: Lapker Zrt.Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Levél Üzletág, Központi Előfizetési és Á rus­menedzsment csoport. Postacím: 1900 Budapest. Előfizethető az ország bármely postáján, valam int a hírlapot kézbesítőknél, e-m ailen:hirlapelofizetes@ posta.hu. To­vábbi információ: 0 6 -80 /444 -444 .Ügyfélszolgálat: Tel.: 362-8114, Fax: 362-8104.Külföldön terjeszti: Color Interpress Kft., 1039 Budapest, Elatvany L. u. 14. Tel.: 243-9232, Fax: 243-9242.Előfizetési díj 1 évre: 18 480 Ft.

Hungarian Veterinary JournalAlapította - Established by

Dr. NÁDASKAY Béla 1878

Vol. 135. No 7. - Budapest, July 2013

■ FŐSZERKESZTŐ - EDITOR-IN-CHIEFDr. VISNYEI László

Я SZERKESZTŐBIZOTTSÁG-EDITORIAL BOARDDr. Abonyi Tamás, Dr. Bíró Ferenc,Dr. Búza László, Dr. Dunay Miklós,Dr. Farkas Róbert, Dr. Fekete Sándor,Dr. Fodor László, Dr. Gál János,Dr. Gálfi Péter, Dr. Gönci Gábor,Dr. Laczay Péter, Dr. Manczúr Ferenc,Dr. Nagy Béla, Dr. Nemes Imre,Dr. Németh Tibor, Dr. Ózsvári László,Dr. Sályi Gábor, Dr. Seregi János,Dr. Solti László, Dr. Sótonyi Péter,Dr. Szieberth István, Dr. Tuboly Tamás,Dr. Varga János, Dr. Vetési Ferenc,Dr. Visnyei László (elnök), Dr. Vörös Károly

Szerkesztő: Dr. Fábián Tiborné Szerkesztőségi titkár: Baráth Edina

Я SZERKESZTŐSÉG - EDITORIAL OFFICEFI-1078 Budapest, István u. 2. Hungary Levélcím: 1400 Budapest 7. Pf. 2.Telefon: (36-1)34-13-023 (36-1)47-84-100/8961,8960, 8962 Telefax: (36-1) 34-13-023 Internet: h ttp ://w w w . и nivet. h u/mal E-mail: mal@aotk.szie.hu

Я KIADÓ - PUBLISHER

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet H-1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: (36-1)36-28-100 Telefax: (36-1) 36-28-104 Internet: www.agrarlapok.hu E-mail: info@agrarlapok.hu Felelős kiadó:DR. MEZŐSZENTGYÖRGYI DÁVID, a NAKVI főigazgatója

Я LAPTULAJDONOS

VIDÉKFEJLESZTÉSIM in is z t é r iu m

■ Hirdetések felvételeSzerkesztőségben Telefon/fax: (36-1) 34-13-023 KiadóbanTelefon: 06-20 996-9239 Telefax: (36-1)470-0410 E-mail: info@agrarlapok.hu

Minden jo g fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Állatorvosok Lapjára való hivatkozással lehet. A hirdetések és egyéb rek­lámkiadványok tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal.

Я Nyom dai előkészítésDÁVID ILDIKÓ

Я NYOMÁSOOK-Press Kft.8200 Veszprém, Pápai u. 37/a

Я INDEX: 25531 ■ HU ISSN 0025-004X

386 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

Néhány tényező hatása a borjak születési tömegére és a tehenek ellési nehézségére2. A hazai fejt állományok eredményei

Bene Szabolcs1\ Polgár J. Péter1, Szabó Ferenc2

J M AG YAR L

ÁLLATORVOSOK135 340-344 L A P J A [ 2013/7

Sz. Bene - J. P. Polgár -F. Szabó:

Some effects on birth w e igh t o f calves and calving d ifficu lty o f

cows.2. The results of milking cattle in

Hungary

1] Pannon Egyetem, Georgikon Kar.Deák Ferenc u. 16. H-8360 Keszthely. *E-mail: bene-sz@ georgikon.hu2] Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar

Összefoglalás. Szerzők a Nem zeti Élelm iszerlánc-biztonsági H ivatal (NÉbiH) Á lla tte ­nyésztési Igazgatóság , Tenyésztés Szervezési és Teljesítm ényvizsgálati O sztályátó l ka p o tt országos b orjú ad atb ázis t d o lg o ztá k fe l. A z értéke lés t a 2 0 0 5 -2 0 1 0 közö tti időszakra, va lam in t a hazai fe jt állom ányokra, azaz a m agyar tarka és a holstein-fríz fa jták ra te rje sz te tték ki. A m unka során így összesen 46 787 borjú születési tö m eg e és ugyanennyi tehén ellésének nehézségi pontszám a á llt a rendelkezésükre.A születési tö m e g e t, va lam in t az ellés nehézségi p on tszám át befo lyásoló számos tényező közül a borjú fa jtá ján ak , az anya elléskori é le tkorának, az év járatnak, az e llé ­si hónapnak, a borjú ivarénak és az ellés típusának a hatását v izsgálták. A tényezők befo lyását a tu la jdonságokra többtényezős variancia-analízissel (GLM) értéke lték .A születési töm eg esetén az év jára t, míg az ellésnehézségi pontszám esetén az ellési hónap kivételével va lam ennyi tényező hatását statisztikailag igazo lhatónak ta lá ltá k . A tén yezők összesített fontossági sorrendje a következő volt: 1. ellés típusa, 2. borjú fa jtá ja , 3. borjú ivara, 4. anya é le tkora elléskor, 5. év jára t, 6. ellési hónap.A nagyobb születési tö m eg e t (33,29 kg) a m agyar tarka borjak é rté k el, a holstein- frízeké (31,24 kg) e ttő l statisztikailag igazoltan (P<0,01) kisebb vo lt. Ennek e llenére, a m agyar tarka teh en ek ellése (1,54 pont) könnyebben (P<0,01) za jlo tt, m int a holstein- fríz egyedeké (1,70 pont).A 2 -3 éves (elsőborjas) teh en ek borjai kisebb töm eg g el (31,77 kg) és nehezebben (1,74 pont) szü lettek , m int az idősebb társa ik ivadékai. A húshasznú fa jtákh o z hasonlóan a fe jt teh en ek négyéves korától sem a borjak születési tö m eg éb en , sem az ellés nehéz­ségében nem ta lá lta k szám ottevő különbségeket.A z ikerborjazások kb. 0,15 p o n tta l nehezebben za jlo tta k , m int az egyesellések. A z eredm ények ism ételten m egerősítik azt a gyakorlati tapaszta lato t és irodalmi tén y t, m i­szerint a születési töm eg növekedésével a nehézellés kockázata jelentősen m egnő.

Sum m ary. The research w as based on d ata supplied by th e D e p artm en t o f A nim al R egistration and B reeding O rg a n iza tio n o f th e H u n garian N a tio n a l Food S afe ty A uthority . The evaluations w e re extended to th e period o f 2 0 0 5 -2 0 1 0 , and exam ined Hungarian S im m ental and Holstein m ilking breeds. For th e data analysis 46787 calf birth w e ig h t and calving d ifficu lty scores o f cows w e re available.The e ffe c t o f breed o f calf, age o f dam a t calving, year and m onth o f b irth , sex o f calf and ty p e o f calving on birth w e ig h t o f calves and calving d ifficu lty score o f cows w ere analyzed by m ulti-facto r analysis o f variance (GLM).Except th e calving year in case o f b irth w e ig h t and calving m onth in case o f calving d ifficu lty score, all exam ined factors had a significant e ffe c t on th e evaluated tra its . The order o f im portance o f th e factors w as as fo llow s: ty p e o f calving, breed o f calf, sex o f calf, age o f dam a t calving, year and calving m onth.H ungarian S im m ental calves have reached h igher (P<0.01) b irth w e ig h t (33 .29 kg) than Holstein calves (31.24 kg). How ever, th e calvings o f Hungarian S im m ental cows (1.54 points) w e re significantly (P<0.01) easier, th an calvings o f Holstein cows (1.70 points).The calves fro m 2 to 3 year old (first parity) cows w e re born w ith low er w e ig h t (31.77 kg) and m ore d ifficu lt (1.74 points), than progeny o f e lder cows. A fte r fo u r years o f age o f cows - like in beef ca ttle - no significant d iffe rence w as found in birth w e ig h t o f calves and calving d ifficu lty score o f cows.Twin calvings w e re m ore d ifficu lt w ith alm ost 0.15 points than single calvings. Their results repeated ly support th e experience th a t w ith g ro w in g birth w e ig h t th e risk o f calving d ifficu lty is also considerably increasing.

390 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

■ JUH

A juhtenyésztésben alkalmazott asszisztált reprodukciós technikák*Irodalmi áttekintés

ÁLLATORVOSOK135 400-404 l L A P J A | 2013/7

-------------------- M AG YAR I-------------------

N. V a ss - A. Jávor- L. Solti - S. Cseh:

Assisted reproduction techniques in sheep breeding.

Literature review

Vass Nóra1**, Jávor András1, Solti László2, Cseh Sándor*

1] Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Á llattudom ányi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet. Böszörményi út 138. EI-4032 Debrecen.**E - mail: nora.vass@ gmail.com2] SZIE-ÁOTK, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika

Összefoglalás. A szerzők az asszisztált reprodukciós techn ikák /tech n oló g iák állat- tenyésztésben és juhtenyésztésben b e tö ltö tt szerepét és a tém ában e lé rt legújabb kutatási eredm ényeket fo g la lják össze. A mesterséges term ékenyítési technikákat, a sperm a tartós táro lásának m ódja it, az em brió á tü lte tést és -m élyhűtést te k in tik á t, kiem elve ezeknek a technikáknak a juhtenyésztésben és a génm egőrzésben b e tö ltö tt szerepét.

Summary. The authors review th e role and th e latest achievem ents o f assisted reproduction techniques in an im al (sheep) breeding. A rtific ia l insem ination, semen processing, long te rm storage o f sem en, em bryo transfer, cryopreservation o f em bryos and th e role o f these procedures in sheep breeding and gene conservation are discussed.

400 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

KISÁLLAT

Cutan angiokeratoma circumscriptum kutyábanPatológiai eset ismertetése

J M AG YAR L

ÁLLATORVOSOK135 410-417 L A p J A [ 2013/7

Cs. Jakab - M . Rusvai:Cutaneous angiokeratoma circumscriptum in a dog.

Pathological case report

Jakab Csaba*, Rusvai Miklós

SZIE-ÁOTK, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék. István u. 2. EI-1078 Budapest.*E-mail: jakab.csaba@ aotk.szie.hu

Összefoglalás. A szerzők egy 4 éves S taffordshire te rrie r szuka kutya bőréből, solitaer derm alis ang iokeratom ájának kórszövettani és im m unhisztokém iai fe ldo lgozását m u­ta tjá k be. A 3 mm -es d aganat szövettani vizsgálata során a bőr papillaris irharétegében burjánzó , benignus, vékony fa lú , tá g u lt , vérrel te lt e rek e t fig y e lte k m eg, am elyek szorosan érin tkeztek a szomszédos hyperplasticus hám felszínnel, ill. a m élybe nyúló hámcsapokkal. A szakirodalm i ad at a lapján m ásodik esetleírásról van szó.

Sum m ary. T he au th o rs p resen t th e h is to p ath o lo g ica l and im m u n oh istochem ical characterization o f a so litary cutaneous ang iokeratom a, th a t has been excised fro m th e skin o f a 4 -year-o ld intact fem ale S taffordshire terrier.To th e authors' kn o w led g e this is th e second repo rt o f such a tu m o u r in th e ve terin ary scientific literature.

410 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

KEDVENCALLAT

Fibrosarcoma szakállas agáma [Pogona vitticeps) szájüregébenEsetismertetés

J M AG YAR L

ÁLLATORVOSOK135 413-414 lL A P J A í 2013/7

Cs. G é c z y - Cs. Jakab: Oral fibrosarcoma in a bearded

dragon (Pogona vitticeps). Case report

Géczy Csaba1*, Jakab Csaba2

1] Gráf állatorvosi rendelő. Fehérvári út 38/A. H-1117 Budapest. *Email: sbcsaba@yahoo. com2] SZIE-ÁOTK,Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszék

Összefoglalás. Fogságban az egyik leggyakrabban ta r to t t hüllő a szakállas agám a, így daganatos betegségeik is egyre gyakrabban kerü lnek leírásra. Fibrosarcoma előfordulásáról tö b b eset is ism ert és je llem zően az á lla t kü ltakaró jának bőr a la tti kötőszövetéből kiindulva képeznek á tté te t a zsigeri szerveken. A szerzők, a szájüreg­ben kia laku lt fibrosarcom a esetét ism erte tik és le írják a sebészi kezelési kísérlet rész­le te it. Ism erte tik a több irányú im m unhisztokém iai v izsgála tok részlete it és e lem zik a m ű tét sikerte lenségének okait.

Summary. Bearded dragon is one o f th e most comm on reptiles kept in captiv ity and neoplasm is reported w ith increasing frequency in th em . Published reports indicate th a t fibrosarcom as typ ica lly occur in th e subcutaneous tissue o f th e body w a ll and th en m etastasize to visceral structures. The authors describe a case o f fibrosarcom a arising fro m th e oral cavity o f a captive bearded dragon. They present th e details o f th e m ultip le im m unohistochem ical studies and analyze th e causes o f fa ilu re o f surgery.

Szájüregi daganat szakállas agámában 413

■ MÉZELŐ MÉH

Mézelő méh [Apis melliferá) Tropilaelaps (Acari: Dermanissoidea: Laepidae) atkák okozta fertőzöttségeIrodalmi összefoglalás

Békési László Szabolcs

ÁLLATORVOSOK135 470-47S l L A P J A | 2013/7

-------------------- M AG YAR I-------------------

L. Sz. Békési:Tropilaelaps (Acari:

Dermanissoidea: Laepidae) mites infestation o f honeybee (Apis

mellifera). Literature review

Haszonál lat-gén megőrzési Központ, Méhészeti Intézet. Isaszegi u. 200. H-2010 Gödöllő.E-mail: bekesi@katki.hu

Summary. Tropilaelaps mites are n o tifiab le pests o f honeybee. These serious parasites affe c t both developing brood and ad u lt bees, causing abnorm al d eve lopm ent, death o f brood and bees, leading to colony decline and collapse. The tw o im p o rtan t species T. clareae and T. m ercedesae are very similar. The light-reddish brow n parasites are sm aller th an varroa mites, w ith elongated shape, moving rapidly across th e brood combs. Beekeepers in th e EU must repo rt any suspected presence o f th e mites in th e ir colonies.In this w o rk th e life cycle o f th e parasites and th e pathology and diagnosis are discussed to g e th e r w ith control m ethods to be applied in preventing th e introduction o f these exotic pests.

Összefoglalás. A z ázsiai kis m éhatkák (Tropilaelaps spp.) a m ézelő méh bejelentési kötelezettség alá ta rto zó élősködői. A p araziták a fiasítás fe jlőd ését és a k ife jle tt m éheket is veszé lyezte tik , to rz fe jlő d és t okoznak, je len lé tü k a méhcsalád legyengü- léséhez, összeom lásához veze th e t. Két fa ju k , a T. clareae és a T. m ercedesae nagyon hasonlók. A világos vörösbarna p araziták kisebbek a varroánál, tes tük hosszant m eg­nyúlt, gyorsan m ozognak a lépek közö tt. Az EU-ban a m éhészek kötelesek je lezn i, ha előfordulásukra utaló gyanú van.A közlem ény összefoglalja az a tkák fejlődési ciklusával, kórtani hatásával, a parazita kórjelzésével kapcsolatos ism ereteket és azokat a lehetőségeket, am elyeknek a segít­ségével m egakadályozható ezeknek az egzotikus kórokozóknak a behurcolása.

420 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

■ ÉLELMISZER-HIGIÉNIA

Staphylococcus aureus tejmintákból történő kimutathatóságát befolyásoló tényezők vizsgálata

Kovács Péter1*, Szita Géza2, Jurkovich Viktor1, Könyves László\ Brydl Endre1

ÁLLATORVOSOK135 476-433 lL A P J A | 2013/7

-------------------- M AG YAR I-------------------

P. Kovács - G. Szita - V. Jurkovich - L. Könyves -

E. Brydl:Examination o f factors

a ffecting the isolation of Staphylococcus aureus from m ilk

samples

1] SZIE-ÁOTK, _ Á llathigiéniai, Á llom ány­egészségtani és Állatorvosi Etológiái Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest. *E-mail peter. kovacs.dvm@gmail. com2] SZIE-ÁOTK, Élelmiszer­higiéniai Tanszék

Sum m ary. In case o f a massive Staphylococcus aureus in fection in a d a iry herd a prevention program is the only reliable solution w hich means th a t large num ber o f m ilk samples must be exam ined to identify th e infected animals. As in th e practice th e most common m ethod is culturing these samples on agar plates, in th e first experim ent they exam ined h ow th e frozen sam ple storage a lte r th e m icrobiological results. They could culture the S. aureus bacterium a fte r one year, so the bacterium defin ite ly can survive the 1-1 .5 m onths th a t it spends in deep freezer o f th e farm before th e veterinarian sends it to th e laboratory. On th e o ther hand, th ey also exam ined h ow th e sampling procedure can a ffe c t th e results. The p re-m ilk ing com posite m ilk samples w e re m ore e ffec tive to id en tify th e infected anim als th an a fte r-m ilk in g com posite samples. They also found th a t culturing th e same sam ple 3 tim es raises th e accuracy w h ile th e exam ination o f individual q uarter samples cost m ore than it helps to id en tify th e infected anim als, so this m ethod is not advised in practice.

Ö sszefoglalás. A Staphylococcus aureus oko zta á llom ányszin tű tőgyegészségügyi problém ák m egoldása érdekében védekezési program ok elind ítása és szigorú vég ­rehajtása az eg yetlen hatékony módszer. Ennek fontos lépése a fe r tő z ö tt teh en ek azonosítása, am ely leggyakrabban te jm in tá k tenyésztéses vizsgálatával tö rtén ik . A szerzők első lépésként a z t v izsgálták, hogy a -2 0 °C-on tö rtén ő fagyasztva tárolás mi­lyen m értékben rontja a baktérium kim utathatóságát. M ivel a kórokozó egy év múlva is kitenyészthető vo lt a m intákból, valószínűsíthető, hogy a te lepeken m axim um 1-1 ,5 hónapig tá ro lt te jm in ták vizsgálata m egfelelő hatékonyságú. Két te lepen v izsgálatot vég eztek a legm egfe le lőbb m intavéte li eljárás kidolgozása érdekében. A kísérletek azt m u ta tták , hogy költséghatékonyan a fejés e lő tt levett e legy te jm in ták vizsgálata a leggyakorlatiasabb, am it, igény esetén, érdem es egym ás után többször is feldolgozn i. A tőgynegyed ek te jé t egyenként csak különleges esetben érdem es vizsgálni, m ert a jelentős több letkö ltség m e lle tt csak kism értékű a hatékonyság növekedése, a kettő nem áll arányban egymással.

426 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

Redoxpotenciál-mérésen alapuló mikrobiológiai gyorsmódszer alkalmazása vadhús vizsgálatára

Erdősi O rsolyái*, Szili Zsuzsanna1, Szita Géza1, Kovács Éva2, Szakmár Katalin1

ÁLLATORVOSOK135 436-440l L A P J A | 2013/7

-------------------- M AG YAR I-------------------

O. Erdősi - Zs. Szili - G. Szita - É. Kovács -

K. Szakmár:Redox potential measurement- based rapid m icrobiological

m ethod fo r game meat control

1] SZIE ÁOTK, Élelmiszer­higiéniai Tanszék. István u. 2. El-1078 Budapest. *E-mail: erdosi.orsolya@ aotk.szie.hu2] Városligeti Állatorvosi Rendelő

Összefoglalás. A vadhús táp lá lko zás-é le ttan i szem pontból kedvező m inőségű, kis, energ ia - és nagy feh érje ta rta lm ú élelm iszer. Ugyanakkor a vad , e le jtésének m ódja és a helyszínen tö rté n ő zsigerelés m ia tt, jelentős m ikrobiológiai veszély forrása lehet, ezé rt fontos m ikrobiológiai szennyezettségének minél gyorsabb m egállapítása.A szerzők szarvas- és vaddisznóhús m ezofil aerob m ikrobaszám át vizsgálták ha­gyom ányos lem ezöntéses és redoxpotenciál-m érésen alapuló gyorsm ódszerrel, MicroTester készülék alkalm azásával.M eg á llap íto tták , hogy a vadhús m ikrobaszám ának m eghatározására jól a lkalm az­ható a redoxpotenciál-m éréssel tö rtén ő gyors m ikrobiológiai módszer. V izsgálata ik során a műszeres eljárással és a hagyom ányos lem ezöntéses módszerrel m ért ered ­m ények között nem ta lá lta k szignifikáns különbséget a k im u ta to tt m ikrobaszám te ­k in te téb en , azonban a műszeres mérés lényegesen gyorsabb. A m ikrobaszám m eg­határozásának ideje, a vadhúst je llem ző 105-1 0 7 cfu/g m ikrobaszám ok esetén, 4 és 8 óra közö tt van.

Summary. The w ild gam e m eat can be characterised as organic q ua lity fro m d ietetic aspect. It has lo w calorie and high protein content, but th e circumstances o f th e shooting and th e evisceration can cause high microbiological risk, th e re fo re it is very im p ortan t to determ ine th e m icrobiological contam ination as soon as possible.The redox p o tentia l m easurem ent-based rapid m icrobiological m ethod is applicable fo r th e d eterm ination o f to ta l m icrobial count o f w ild gam e m eat. There are no significant differences b etw een th e result measured by th e redox p o tentia l measuring eq u ip m ent and th e classical pour p late m ethod, but th e redox p o tentia l based m ethod is faster. The d eterm ination tim e o f to ta l count is b etw een 4 and 8 hours in case o f 105-1 0 7 cfu/g count o f microbes, w hich characterises th e w ild gam e m eat.During th e ir experim ents, mesophilic aerobic m icrobe count o f deer and w ild boar m eat w e re determ ined by classical pour p la te m ethod and redox p otentia l m easurem ent- based microbiological m ethod using MicroTester equ ipm ent.Com paring th e results o f th e tw o m ethods, s ignificant d ifferences cannot be detected .

436 Magyar Á lla torvosok Lapja 2013. július

■ k ís é r l e t i s e b é s ze t

Subarachnoidealis vérzést követő érgörcs állatmodelljeinek összevetése és új modell kialakítása

Oláh Csaba1, Sepsi Mariann1, Pál Valéria1, Papp Miklós1, Sas Attila1, Pataki Júlia2, Lengyel Bence3, Puskás Gábor*, Lengyel Béla2

ÁLLATORVOSOK135 441-447 lL A P J A | 2013/7

-------------------- M AG YAR I-------------------

Cs. Oláh - M . Sepsi - V. Pál - M . Papp - A. Sas -

J. Pataki - B. Lengyel -G. Puskás - B. Lengyel:

Comparison o f animal models o f vasospasm fo llow ing subarachnoid haemorrhage and

developm ent o f a new model

1] BAZ Megyei Kórház és Összefoglalás. A z agyi aneurysm a repedéséből eredő subarachnoidealis vérzés nagyonEgyetemi O ktató Kórház, gyakori, súlyos betegség. Jelenleg a subarachnoidealis vérzést követő vasospasmusIdegsebészeti Osztály a fő oka a betegség rossz kim enetelének. A z agyi erek összehúzódása je len leg nemSzentpéteri kapu 72 kezelhető. Rengeteg gyógyszerfejlesztési és kezelési eljárást d o lgoztak ki, am elyet szá-H-3526 Miskolc m osálla tm odellen teszte ltek . A szerzők á tte k in tik a jelen leg a lkalm azott vasospasmus*E-mail:olahcs@gmail com állatm odelleket, elem zik előnyeiket, hátrányaikat, érzékenységüket, korlátaikat, em ber-2] Miskolci Á llatkórház re adaptálhatóságukat. B em utatják az á lta lu k k id o lg ozo tt és teszte lt új ku tyam odellt.Kft am ely egyszerűen és olcsón k iv ite lezhető , könnyen ism ételhető és standardizá lható ,3] Állatorvostan-hallgató nem jár sugárterheléssel, ill. az á lla to k károsodásával, euthanasiá jával. A z így nyert

ism eretek hum án v izsgálatokban hasznosíthatók.

Summary. Subarachnoid haem orrhage o rig inating fro m intracranial aneurysm rupture is a disease th a t has high m o rta lity and m orbidity. Currently, vasospasm fo llo w in g subarachnoid haem orrhage is th e main cause fo r th e negative outcom e o f th e disease. The vasospasm o f cerebral a rte rie s is cu rren tly n o t tre a ta b le . A h igh n u m b er o f m edications and tre a tm e n t m ethods w ere developed, w hich w ere tested on numerous anim al models. In this artic le , th e aim is to review th e currently applied vasospasm anim al models, analyze th e ir advantages, disadvantages, sensitivities, lim itations, and ad ap tab ility to humans. The authors describe th e details and advantages o f th e new dog m odel th ey have developed and tested.

Agyi érgörcs modellezése 441