A 2018-as költségvetés mozgástere és kényszerpályái

Magyar Közgazdasági Társaság Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztály

2017. november 23.| Romhányi Balázs

Kérdések a kérdésről

• Miről beszélünk, ha van 2018-ra elfogadott költségvetési törvény?

• Csak nem választási osztogatásra számítunk?• 2018 csak a 2018-2021 időszak első éve. Miért nem

a középtáv érdekel?• Hol van az erről szóló friss kormányzati anyag?

Már a (jogos) kérdésfeltevés is mutatja

• A költségvetési politika kiszámíthatatlanságát– A tavaszi elfogadás csak a vita felszámolására jó

• A választási költségvetési ciklusok dominanciáját– Az éretlen demokráciák jellemzője

• A középtávú szemlélet hiányát– Fogalmunk sincs, hogy a béremelkedések mekkora része

konjunkturális, de ráépítünk egy tartós járulékcsökkentést

• A költségvetési szabályok alapvető hibáját– Nem akadályozzák meg a váratlan bevételek elköltését

• Az átláthatóság hiányát– Nem készül nyilvános féléves költségvetési jelentés

Egy kontra-ciklikus költségvetési politika lehetséges módszerei

• Strukturális egyenleg kontrolja (pl. EU)• Külső és belső tételek szeparálása + PAYGO (pl.

USA)• 7 éves (-3 - +3) mozgóátlag (pl. Svédország)• Sodródás (pl. Magyarország)

– A konvergencia programok az EU miatt készülnek– De durván inkonzisztens a terv, nem komolyan vehető– A „mindennapi” költségvetési döntésekben nem is

szempont a középtáv

Hozzájárulások a potenciális növekedéshez

• A tőke és a munka hozzájárulása nem konzisztens a munkaerőkínálatával és a beruházásokkal, amit maga az anyag feltételez

• A TFP 2017-2021 közti 8,8%-os növekedése tavaly még csak 2,8% volt

Mozgástér – mire?

• Rövid távú élénkítésre• Jogi szempontból van, de • gazdasági szempontból (a kapacitás-szűke miatt) nem éri meg

• Fenntarthatóság javítására• Van, de ahhoz nem elég egy aláírás, tehát nem valószínű

• A költségvetés minőségének javítására• (Def.: az adórendszer, a kiadások szerkezete, a költségvetési

intézményrendszer hatása a hosszú távú növekedésre)• Van bőven mozgástér, de nem errefelé halad a rendszer

Kényszerpályák: amelyek hathatnak a 2018-as költségvetésre

• Hiánycél-fetisizmus• Állami béremelések a piaci bérek fűtése miatt• EU-források akadozása• Politikai elköteleződések

– Paks2– Dráguló beruházások (pl. „Modern Városok”)– Sport célú tao– Stb.

Kényszerpályák:amelyeket a 2018-as költségvetés (is) okoz

• Magas adósságrátával várjuk az emelkedőkamatkörnyezetet

• Politikai elköteleződések és preferenciák– Lineáris szja miatt magas adóék az alacsony

jövedelműeknél– Torz családtámogatás miatt leszakadó gyerekek– Romló oktatás, egészségügy, esélyegyenlőség

• Alkalmatlan költségvetési intézményrendszer

Kényszerpályák:amelyeket a 2018-as költségvetés (is) okoz

• „Az ország legnagyobb fejlesztési programjáról van szó, névlegesen mintegy 3388 milliárd forintról beszélünk. Ma már tudjuk, hogy az egész program többe fog kerülni, mert az építőipari árak mintegy harminc százalékkal emelkedtek, s ennek a folyamatnak nem tudjuk, hogy hol a vége.”

Kósa Lajos, 2017.11.03

Kérdések

• Lehet-e túlfűtött a gazdaság, ha alacsony az infláció?

• Ha nullás lenne a költségvetés, akkor még ennyi se jutna oktatásra, egészségügyre, stb.?

• Van-e helye Magyarországon a szabály-alapúgazdaság-politikának?

Köszönöm!

A növekedés tényezői

A munkaerő

Potenciális kibocsátás, output gap, ciklikus kiigazítás

A termelési tényezők alakulása