2020. 10. 12.

1

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

1 2

Ergos: munkaNomos: törvények

Ember Gép

Interface

Wojciech Jastrzębowski3

� Az ergonómia az ember és munkakörnyezetekölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.

Munkakörnyezet:

� a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezők

� a munkavégzés során használt eszközök, anyagok,

� a munkamódszer,

� a munka szervezése (egyéni és csoporton belüli is)

Ezek kapcsolatban vannak magával az emberrel:a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival.

(Hywel Murell, 1965, Angol Ergonómiai Kutatási Társaság)4

Szemléletmód, amely egységben integrálja akülönböző tudományok ismereteit és eredményeit,amelyeket a termelés emberi tényezőjévelkapcsolatban gyűjtöttek össze

Bartha

5

� Human Factors

� Human Engineering

� Human Factors Engineering

� Man‐Machine Engineering

� Human‐Machine Interface Engineering

� Bioengineering

� Biotechnology

� Engineering Antropology

� stb…6

2020. 10. 12.

2

� Interdiszciplináris tudományok� Olyan szakmaközi illetve határterületi tudományok, amelyek két klasszikus tudományág módszertani érintkezéséből jönnek létre. 

� Multidiszciplinális tudományok� Olyan új ismeretrégiók, amelyek egy meghatározott nézőpont érdekében több alaptudomány eredményeit egyesítik. 

� Transzdiszciplináris tudományok� Kifejezetten sok tudományágat fognak össze és helyeznek új megvilágításba.

7

A „human factors” a tervezés során figyelembe veendő emberi képességek, korlátok és más sajátosságok ismeretanyaga.

Alphonse Chapanis

8

„A »human factors« (ergonómia) feltárja ésalkalmazza mindazokat az ismereteket az emberiviselkedésről, képességekről, korlátokról és másemberi jellemzőkről, amelyeket figyelembe kell venniaz eszközök, a gépek, a rendszerek, a munkafeladat, amunkakör és a környezet tervezése során, mint ahatékony működés, valamint a biztonságos éskényelmes emberi használat (alkalmazás) feltételeit”(Sanders & McCormick, 1993).

9 10

� Leonardo: emberi test mozgása, izmok működése

� Galilei: fáradtság jelensége

� Bernoulli és Euler: kifejthető maximális izomerő

11

� 1920‐as évek!

� EltonMayo, Philadelphia: textilgyári fluktuáció kezelése  250%‐ról 5%‐ra csökkent mutató

� Kutatások kiterjesztése: Western Electrictelefongyára (25.000 fő)

� Területek:

� Munkakörnyezet, kiemelten a világítás

� Tapasztalat: kudarcokból is lehet tanulni!

12

2020. 10. 12.

3

1980‐2000: Szoftver‐ergonómia

1970‐1980:  Termék‐ergonómia

1960‐1970:  Rendszer‐ergonómia

1946‐1960:  Klasszikus ergonómia

IntegrációEmberi megbízhatóságFelhasználói felületIntelligencia…

ExpanzióRéteg‐specifikus igényekPiaci versenyDesign

RendszerelméletEmber‐gép rendszer optimalizálásKörnyezet humanizálása

Vezérlési felületEmber‐gép kapcsolatAntropometriaSzenzomotoros kompatibilitás

13

� Termék‐ergonómia a termelési rendszer helyett

� Biztonság és környezetvédelem fokozott 

érvényesítése

� Speciális rétegnek való tervezés előretörése

� Felhasználók bevonása

� IT alkalmazása

14

� 1945 előtt: Tungsram, Ganz, stb.

� 1945‐49: háború utáni újjáépítés�Munkatudományi‐ és Racionalizálási Intézet

� 1950‐es évek – kiesés� 1958 ‐MTA Pszichológiai Intézet, Vaszkó Mihály

� 1960‐as évek eleje: pszichotechnika� Egyedi darabok optimalizálása (szín, íróasztal stb.)

� 1960‐as évek vége: munkapszichológiai robbanás

� 1980‐as évek vége: számos eredmény elhalása

15

Ergonómia

Hatékonyság

BiztonságKomfort

Elégedettség

Humán fejlesztés• Fizikai• Mentális

• Szociális

16

17

Két párhuzamosan ható törekvés:‐ hatékonyság növelés‐ emberi igények kielégítése.

Csak kompromisszumok árán lehetséges! 

DE!  Az ergonómia művelése sohasem karitatív célzattal történik…A fő kérdés mindig az, hogy a hatékonyság növelése milyen emberi (biológiai, pszichológiai, szociális) „ráfordítás” árán valósítható meg.

18

Az ergonómiai szemlélet érvényesítése • nem csupán a munka világára jellemző…

Ergonómiai megfontolások és megoldások érvényesülnek:• a lakásban, • az iskolában, • a közlekedésben, • a szabadidős tevékenységek széles skáláján • stb.

2020. 10. 12.

4

19

Tágan értelmezve e fogalomkörbe sorolható: 

• a termelési hatékonyság (nagyobb termékkibocsátás, magasabb minőség, stb.)

• a fogyasztói termékek piaci versenyképessége, 

• a munkán kívüli tevékenységekben használt eszközök célszerűsége és alkalmazási „hatékonyságát” stb.

20

Tágan értelmezve e fogalomkörbe sorolható: 

• Az egészségkárosodás kizárása 

• a testi biztonság szavatolása 

• a komfortérzés és a jó közérzet biztosítása 

• a különböző emberi készségek fejlesztéséhez nélkülözhetetlen munkafeltételek megteremtése. 

Az ergonómia alkalmazása nem csupán gazdaságiracionalitás, hanem egy társadalom fejlettségének, abenne élők életminőségének egyik fokmérője is.

� Az adott körülmények között az ember, a technika és a környezet racionális‐harmonikus kapcsolatának megteremtése

21

� kisebb teljesítmény

� nagyobb veszteségidők

� magasabb költségek

� növekvő hiányzás

� alacsonyabb munkaminőség

� a hibázások és balesetek növekvő valószínűsége

� csökkent tartalékkapacitás

� fizikai és pszichés egészségkárosodás

� magasabb fluktuáció.22

� Felhasználó sajátosságai:� Antropometria

� Pszichológiai sajátosságok

� Kulturális sajátosságok

� Divat…

� Környezeti hatások� Klíma

� Színek

� Zajok…

� Gyárthatósági és gazdaságossági tényezők

23 24

2020. 10. 12.

5

25 26

27

2020. 10. 12.

1

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

1

Szemléletmód, amely egységben integrálja a különbözőtudományok ismereteit és eredményeit, amelyeket atermelés emberi tényezőjével kapcsolatban gyűjtöttekössze.

Bartha

2

EMBERI alrendszer

Motivációs és emocionális jellemzők

Kognitív jellemzőkemlékezés

Perceptuális jellemzőklátás

Élettani jellemzőkizomerő

Testméretekszemmagasság

GÉPI alrendszer

Motivációs és emocionális követelmények

Kognitív követelményeklogikus elrendezés

Perceptuális követelményekszínhasználat

Élettani követelményekerőigény

Eszközök méreteiKijelző elhelyezése

3

Az ember jobb:

� Alacsony energiaszintek egyes típusainak érzékelése

� Ingerek széles körével szembeni érzékenység

� Jelenségek felismerése és általánosítása

� Jelzések felismerése magas zajszint mellett

� Sok információ hosszú ideig való tárolása és megfelelő pillanatban felidézése

� Ítélőképesség

� Rugalmas eljárások kidolgozása és alkalmazása

� Reakcióképesség kis valószínűségű eseményekre

� Újszerű megoldások a problémamegoldásban

� Képesség a tapasztalatok felhasználására

� Képesség a tevékenység irányának megváltoztatására

� Képesség finom beavatkozások elvégzésére váratlan körülmények között is

� Műveletek végrehajtásának folytatása túlterhelés esetén is

� Induktív következtetés4

A gép jobb:

� Ellenőrzés

� Rutin, ismétlődő műveletek pontos végrehajtása

� Igen gyors reakció vezérlőjelekre

� Nagy erők egyenletes és pontos alkalmazása

� Jelentős információmennyiség tárolása és felhasználása rövid idő alatt

� Bonyolult számítások gyors, pontos végrehajtása

� Emberi határokon túli érzékenység

� Számos művelet elvégzése egy időpontban

� Deduktív folyamatok elvégzése

� Érzéketlenség külső tényezőkre

� Műveletek azonos megismétlése

� Működés embertelen (káros, mérgező, kis méretű stb.) körülmények között

5

� Biztonság

� Ergonómia

� Komfort

6

2020. 10. 12.

2

1. Piackutatás, termékötlet

2. Koncepció‐alkotás

3. Műszaki tervezés

4. Prototípus elkészítése

5. Gyártás technológiai előkészítése

6. Gyártás

7. Forgalmazás

8. Használat és használat utáni szakaszok

7

Feladatok:

� Felhasználói kör azonosítása („user group”)

� Specifikus igények meghatározása

� Specifikus sajátosságok meghatározása

� Sajátosságok értékelése

� „User profile” rögzítése

8

„user group”A megcélzott felhasználói kör

„user profile” a termék azonosított felhasználóinak leglényegesebb sajátosságait foglalja össze. 

9

Jellemző ÉrtékKor 2‐5 év

Nem Fiú és lány

Nemzetiség Nem fontos

Képzettség Nem fontos

Nyelvismeret Nem fontos

Speciális készségekFormák megkülönböztetése

Motivációs szint Nem fontos10

11

• A legtöbb fiziológiai és pszichológiai sajátosság normális eloszlást követ

• Gauss‐görbével jellemezhetőA tervező önmaga:

„Prokrusztész ágya”:

Az átlagos:

12

2020. 10. 12.

3

Az alacsonyabb:

A magasabb:

13

Szabályozható:

Variációk:

14

Feladatok:

� Termékfunkciók elemzése

� Tervezési kritériumok definiálása

� Kritériumok tervezési követelménnyé alakítása

� Megvalósíthatóság vizsgálata

15

Feladatok:

� Participáció

� Felhasználói érdekképviselet folyamatos biztosítása

� Szakmai konzultációk

� Modellezés – elvi tesztelés

16

Feladatok:

� Prototípus elkészítése

� Prototípus tesztelése

17

� Modellek

� Makettek

� Papír‐módszer

18

2020. 10. 12.

4

� Termékbiztonság

� Gyártási biztonság

poka yoke szemlélet

� Reklám

� Csomagolás stb.

� Felhasználói tapasztalatok összegyűjtése

� Visszacsatolás: korrekció és fejlesztés

19

Kritérium Fontosság Elégedettség1. Nagy terület bevilágítása 4,7 4,02. Energiatakarékos működés

4,0 3,0

3. Ne zavarja a munkát 4,6 2,54. Tolltartó legyen benne 2,5 4,05. Könnyű legyen 2,9 3,76. Szép legyen 4,7 4,6…

Kritérium Fontosság ElégedettségNe okozzon sérülést 5,0 3,2Tetszetős megjelenés 4,8 2,5Több funkció 3,8 3,3

Feltűnő legyen 3,9 4,0Tartós legyen 2,8 4,3Kézre álló legyen 3,8 4,9Kétkezes legyen 4,5 4,5…

20

1 3 5

3

5

1

Fontosság

Elégedettség

23

45

6

�����

���� ���

1

Kritérium Fontosság Elégedettség1. Nagy terület bevilágítása 4,7 4,02. Energiatakarékos működés

4,0 3,0

3. Ne zavarja a munkát 4,6 2,54. Tolltartó legyen benne 2,5 4,05. Könnyű legyen 2,9 3,76. Szép legyen 4,7 4,6…

21

� Brainstorming

� Brainwriting

� 6 – 3 – 5 módszer

� Philips 66 módszere

� Ishikawa elemzés

� Metaplan

Eszközök, felszereltség,

géppark

Frontvonalbeli személyzet

A repülőgép késveérkezik a kapuhoz

Késve érkezésFoglalt kapu

Műszaki hibák

Késvevontatják be a gépet

A földi személyzet nemtudja elég gyorsan

ellátni feladatait

Kevesen vannakAlulképzettekAlulmotiváltakKésve érkeznek a kapukhoz

Késnek/ nem állnakrendelkezésre

A fedélzeti személyzet késik/ nem állnak rendelkezésre

Késés a jegy- éspoggyászkezeléskor (check-in)

Káosz az ülésrendbenBeszállókártyával kapcsolatos problémák

A késve érkező utasok (el)fogadása

Utasok/ ügyfelek

Az indulási idő túlzott lerövidítéseA késve érkezők érdekeinek védelme

A vállalat bevételének növeléseSzegényes ellátás a

kapuknál

Késve érkezésTévesbejelentkezésTúlméretezettpoggyász

Egyéb okok

IdőjárásLégiforgalom

Étkeztetés késése

A poggyászokkésve történőberakodása a

gépbe

Üzemanyagfeltöltéskésése

Késés a fedélzettakarításakor

Nem megfelelő az induláskihirdetése, az indulásrara

való felszólítás

Összesített idő- éssúlymérleg késése

Folyamatok

Késvetörténőindulás

Ellátás, materiális

kiszolgálás

Háttér-személyzet

Információ

22

Crandall, 1879Hansen, 1867 Longley, 1867 ‐QWERTY

ZX Spectrum, 1980‐as évek

XX. század vége – XXI. század?

23

magyar német angol latin A 125 48 72 93 B 19 27 11 17 C 5 16 33 30 D 18 48 40 21 E 144 187 126 113 F 8 17 30 13 G 37 40 18 15 H 15 43 33 10 I 47 79 76 114 (I=J) J 10 1 2 K 55 12 3 1 L 66 29 36 37 M 35 26 25 59 N 62 113 76 71 O 65 32 74 55 P 9 3 27 23 Q 0 0 3 20 R 38 72 83 65 S 60 67 58 67 T 74 50 90 78 U 20 50 30 75 V, W 19 24 27 20 X 0 0 5 2 Y 25 0 21 1 Z 44 16 1 0

Magyar:EATLONSKIZRGMYUBVDHJPFCQX 

Német:ENIRSTUDAHGOLBMVFZCKPJQXY 

Angol:ETRINOASDLCHFUPVMYGBXKQJZ 

Latin:IEUATNSRMOLCPDVQBGFHXYKZ 

24

2020. 10. 12.

5

25

2020. 10. 12.

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

1

� A kezelőelem a gép vagy berendezés olyan kézzel vagy lábbal működtethető szerkezeti része, amellyel az ember beavatkozhat a rendszer vagy a gép működésébe. 

� A funkcionális kezelőelemek rendeltetése, hogy biztosítsák a kezelő részére a beavatkozás lehetőségét a munkafeladat elvégzéséhez. 

� A biztonsági kezelőelemek a már kialakult veszélyhelyzetek minél gyorsabb megszüntetésére, a gép, a berendezés kikapcsolására szolgálnak.

2

� A használathoz szükséges erőkifejtés

� Könnyű elérhetőség a kívánt testrésszel

� Alak és szín információk az egyértelmű működtetéshez

� Ne okozzon sérülést

� A kezelő‐ és a vezérelt elem elmozdulási iránya között legyen egyértelmű és természetes a kapcsolat.

� Kétkezes működtetés során a kezelő mozdulatai egyidejűek és szimmetrikusak, a kezek nem keresztezhetik egymást.

� Az egykezes megoldások gyorsabban és pontosabban működtethetők

� Több kezelőelem működtetése esetén a feladatokat meg kell osztani a jobb és a bal kéz között. 3

� Az ember mozgási tartományán belüli kényelmes kezelés

� A testrészek mozgási tartományain belül kifejthető erő

o Legkedvezőbbek a mozgási tartomány közepén lévő mozgások

o A legnagyobb erőkifejtés........   a testtől eltávolodó lökésnél és a test felé irányuló húzásnál érhető el.

� Megfelelő rálátás a kezeléshez 

� A működtetéshez ne kelljen balesetveszélyes térbe nyúlni

� A leggyakrabban használt kezelőelemek a legkényelmesebb testhelyzetben, helyzetváltoztatás nélkül is elérhetők

4

ESP

� A vészleállító kezelőelemeket egyértelműen meg kell jelölni.Színük általában piros és méretük is nagyobb a többinyomógombhoz viszonyítva. Szinte „vakon”megtalálható.

� Véletlen működtetésmegakadályozása olyan funkcióknál melyek be‐ / ki‐kapcsolása közvetlenül vagy közvetve balesetet okozhat.

ESP

5

Funkcionális elv � Az azonos funkciójú jelző‐ és kezelőelemeket egy csoportba kell rendezni

Fontossági elv 

� A legfontosabb jelző‐ és kezelőelemeket a leolvasás és a kezelés szempontjából optimális helyre tenni

Sorrendiség elve 

� A jelző‐ és kezelőelemeket olyan sorrendben kell elhelyezni, ahogy használják őket

Gyakoriság elve 

� A leggyakrabban használt jelző‐ és kezelőelemeket kell a leolvasás és a kezelés szempontjából optimális helyre tenni  6

2020. 10. 12.

A formaterv megtanítja a használathoz szükséges mozdulatokat

7

� Nyomógombok� Mutatóujjal működtethető nyomógombok

� Több ujjas nyomógombok

� Tabulátorok és billenő kapcsolók

� Alternáló kapcsolók

� Tolókapcsolók

� Érintőkapcsolók

� Húzó‐nyomó vezérlőelemek

� Forgatógombok

� Beállító tárcsák

� Kapcsolókarok

� Kormányok8

Cél / Funkció Felhasználási terület pl. TípusAlternatíva választása Indítás

Pillanatnyi jelzés leadásaTumbler kapcsolókKaros kapcsolóNyomógombLábkapcsoló…

Három vagy több változat Üzemmód váltásCsatornák váltásaTartomány megválasztása

Mutatós kapcsolóTumbler kapcsolóKaros kapcsoló

Pontos beállítás Folyamatos szabályozásKalibrálás

Kerek forgatógomb

Durva beállítás Folyamatos beállítás (szelep)Vízvezeték, gázvezeték

Kerek forgatógomb KézikerékKarPedál

Gyors beállítás Elfordulás Kézi forgattyúkarTumbler kapcsolóKaros kapcsoló

Nagy erő kifejtése FékezésKormányzás

KarKerékPedálKormánykar

Többlépcsős / folyamatos beállítás

Irányváltás BotkormányKormánykerékGömbmarkolat 9

Tényező Következmény / Hatás

Hideg Hidegre merevedő kapcsoló anyagKesztyű használata 

Magasság Nyomáskiegyenlítő öltözet csökkenti a mozgékonyságot

Rezgés Csökkenti a kézügyességet

Gyorsulás Nehézségi erő nehezíti a normál erőkifejtést

Hő IzzadásÉgés‐veszély

Megvilágítás Látni kell a kezelőt

Mozgási képességet korlátozó tényezők

Ruházat, vállszíj stb.

Kezelő testhelyzete Állás, ülés más mozgást enged meg

Súlytalansági állapot Erőkifejtés felborít

Általános biztonság Rossz elhelyezés balesetveszélyes

10

� Átmérő 12 mm (min. 6 mm)

� Elmozdulás 3 mm (max. 6 mm)

� Erő: 1,5..3 N (max. 6 N)

� Távolság más kezelőktől: min. 20 mm (25 mm – kesztyű viselése esetén)

� Sík felületű gombok eseténD=12 (16) mm, h=2 mm, F<1,7 N  l>=20 mm

11

� 12 mm gomb estében kb. 18 mm javasolt

� Kesztyűvel: 18 mm‐es gomb és 30 mm nyílás

12

2020. 10. 12.

Alternáló kapcsoló

Tolókapcsoló

Húzó-nyomó kapcsoló

Húzó-nyomó-fordító kapcsolów=min. 75 mmátmérő: 6×12 – 15×25 mm 13 14

recézve bordázva

Minimális méret

helytelen helyes

15 16

17

Az USA hadseregében alkalmazott vezérlőszerv alakjelek

Világítás Gyújtás Üzemanyag Hajtómű Különleges Segéd-berendezés berendezés

18

2020. 10. 12.

19 CAF Urbos 3 (Bp.) 20

Idézet a használati utasításból:

RELAX

Az életben nem mindennek van egyértelmű célja. Nyomja meg a távvezérlő RELAX gombját, hogy... …dőljön hátra és pihenjen. Ezt a gombot megnyomhatja, ahányszor csak szeretné és semmi rossz nem fog történni. Úgy működik, mint egy stresszoldó gomb :‐)

21

2020. 10. 12.

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

1

� A jelzőelemek a gépek, berendezések azon rész‐

egységei, melyek a működés állapotáról, állapot‐

változásairól tájékoztatnak.

oVizuális

oAkusztikus

2

� Egyszerűbben: kijelzők

� Legtöbb inger látással éri az embert

� Széles körben felhasználható megoldás

� Gyorsítja a döntéshozatalt

és/vagy beavatkozást

3

� Az általuk továbbított jelzések típusa (hang, fény)

� Az információtovábbítás gyorsaságának és az ember érzékelő és információ‐feldolgozó képességének összhangja

� Az információ funkciója szerint ‐ parancs vagy ‐ tájékoztató információ

� A jelzőelemek alkalmazási módja

� A jel formája és az irányított rendszer összhangja 

� A jelzés mértéke szerint4

� Ellenőrző, kontroll‐elolvasásra szánt(igen/nem állapotot mutató, egyszerű döntési feladathoz)

� Minőségi leolvasást szolgáló

(az állapotváltozás irányáról ad információt, például növekszik vagy csökken az érték)

� Mennyiségi leolvasást szolgáló 

(az állapotváltozás irányáról és mértékéről is ad információt, például mennyivel növekszik vagy csökken az érték)

5

� Figyelembe kell venni, hogy 

�az elhelyezés megfeleljen a testméreteknek, 

�vagyis ne kelljen kényelmetlen testhelyzetet felvenni az információk leolvasásakor.

6

2020. 10. 12.

� Csak az irányított rendszer jellemzői jelenjenek meg

� Egyértelmű szimbólumok

� Az irányított rendszer változása és a jelzés iránya között összefüggés legyen

� Kívánt mértékegységben mutasson

� A jelzés fizikai tulajdonságai feleljenek meg az észlelés, az érzékelés követelményeinek

� Információs túlterhelés elkerülése a jelzések számának minimalizálásával

� Előreláthatóság növelése a kapcsolódó jelzések között7

Mennyiségi leolvasás

Ellenőrzés

Folyamatszabályozás

Érték beállítása

X

X

1 2 3 4

8

Szín A szín jelentése

Vörös A tevékenység beszüntetésére utasító jel

Narancs Komoly veszélyre való figyelmeztetés

Sárga Figyelemfelhívás, óvatosságra intés

Zöld Normális üzem

Kék Tájékoztatás, eligazítás

A színek is fontosak az információ megszerzése, gyorsítása és értelmezése szempontjából

9

� Közlekedési táblák – szín és forma is fontos!� Veszély

� Tiltás

� Útbaigazítás

10

� Repülőtér

11

Figurális ábrázolás

Mennyiségi jelzés

Ellenőrző leolvasás

Minőségi jelzés

12

2020. 10. 12.

Paraméter Jelzés OkMűködik‐e? Fény Könnyű és gyors leolvasniAzonosítás Fény Jelölhető vele távolság, típus isRiasztás Fény (+hang) Felhívja a figyelmetPontos mennyiség Számláló A számérték csökkenti a 

félreértelmezés lehetőségétKörülbelüli érték Rögzített skálán 

mozgó mutatóGyors leolvasás, dinamikus

Értékbeállítás Rögzített skálán mozgó mutató

Összefüggés a leolvasás és azállítás között

13

� Ha a vizuális információközlés nem lehetséges vagy nem elégséges a rendszer biztonságos működtetéséhez, a közlendő információkat hangjelzéssel is lehet közvetíteni. 

� A hangjelzések két csoportja:

� berendezésekkel keltett hangjelzés (duda, síp, kürt, stb.)

� emberi beszéd

14

� Figyelem felkeltése

� Meghatározott érték elérése

� Speciális állapotok jelzése

� Parancs menekülésre

15

� Hallhatóság(környezeti zajok figyelembe vételével)

� Megkülönböztethetőség (környezet zajokkal vagy más jelzésekkel ne lehessen összetéveszteni)

� Informatív jelleg(a jelzés tartalma egyértelmű legyen)

16

� Minőségi és mennyiségi információk

� Általában a skála rögzített, kivéve: ha pontos számszerű érték szükséges

� Ha a változás fontos, mozgó mutatót válasszunk

� Ne kombináljuk őket, ha kapcsolódó paramétert mutatnak

17 18

� Rögzített skálájú, mozgó mutatós műszerszámlapok

� Mozgó skálájú műszerszámlapok

2020. 10. 12.

19

� Rögzített lineáris skálájú, mozgó mutatós műszerek

� Mozgó skálájú műszerek

20

21 22

23111 24

2020. 10. 12.

25 26

27 28

29 30

2020. 10. 12.

31

2020. 10. 12.

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

1

� Színek és színkombinációk

� Látás és színtévesztés

� Figyelem

� Terhelés és fáradás

2

Ishihara táblák

3

� Legjobb � Kielégítő

� Gyenge

Ember Gép

Interface

4

Gyakran a Szoftver jelenti a csatoló felületet a felhasználó és a gép között.

5

� Számítógépek elterjedése…

Jellegzetes problémák:

� Ijesztő lehet, ha bonyolult

� Félrevezet / Félreérthető

� Programozó  Felhasználó ellentétek

� Felesleges funkciók emberre erőltetése

6

2020. 10. 12.

� A számítástechnikai rendszerek illesztése az ember 

szenzomotoros, pszichológiai, kognitív és intellektuális 

tulajdonságaihoz, szokásaihoz, észlelési és cselekvési 

jellemzőihez.

� Tárgya az információ fogadás és közlés módjának 

illetve tartalmának kialakítása úgy, hogy az ember és 

a számítógép közötti interakciót az ember igényeihez 

igazítsa. 

7

� egy feladat végrehajtásának ideje / egységnyi idő alatt elvégzett feladatok száma,

� hibák előfordulásának gyakorisága, javításuk ideje,

� a használat megtanulhatósága, és a tanult ismeretek megtartása az idő során,

� a rendszer felépítésének/használatának egyénre szabhatósága,

� a felhasználók szubjektív elégedettsége,

� a használat közbeni fáradás, feszültség,

� az emberi képességek sokoldalú használata,

� szellemi erőfeszítés,

� egyhangúság, és frusztráció,

� az egyéni kezdeményezés lehetősége. 8

Információ definíciója: 

‐ Új ismeret, ami bizonytalanságot mérsékel vagy szüntet meg

‐ A hírt hordozó jelek tartalmi jelentése

A hír információ‐tartalommal bír…, 

� ha cselekvésre késztet

� ha bizonytalanságot szüntet meg, vagy mérsékel

Adat: rögzített ismeret

Információ

LeképzésMeglévõ ismeret

TudásbázisHír

FOLYAMAT

9

� Redundancia‐mentesség

� Deformációtűrés

� Azsuritás

� Teljesség

� Objektivitás

10

Redudancia: adat többszöröződés, az információt a szükségesnél több jellel fejezzük ki, 

o terjengőség 

o számszerűsíthető redundancia 

o párhuzamosság 

11

Deformációnak való ellenálló képesség: adatáramlás során a hírtartalom torzulhat. 

• Tartalmi torzulás, amely keletkezhet:o észlelésnél,

o hírképzésnél,

o tartalmi kódolás és dekódolásnál,

o hír értelmezésénél 

•Technikai torzulás: információ tartalommal bíró jelek sérülése. A rendszerben alkalmazott technika hibájából következik be.  12

2020. 10. 12.

Azsuritás: Az információ keletkezésének, felhasználásának időbelikövetelménye

� a működtetésben a hír keletkezése, a beavatkozás szükségességének időbeni megjelenése független a felhasználó akaratától.

13

Teljesség:

• a legvitatottabb követelmény 

• informatikusok: egy döntés meghozatalához minden információra szükség van 

• gazdasági szakemberek: a jó döntési találat eléréséhez nincs szükség minden információra.

14

Objektivitás:

Tárgyilagos megfogalmazás

Egyértelmű jelentés

Elfogulatlan megközelítés

15

� Parancssor� Gyors, paraméterezhető, kiszámítható következmény

� Szintaxis ismerete, nincs hibatűrés

� Menü� Előre meghatározott lehetőségek gyors, rendezett elérése

� Helyi, általános, felugró stb. – számos formában elképzelhető

� Specialitásokat ritkán kezel

� Közvetlen befolyásolás�WYSIWYG: húz, kiválaszt, nyit, zár, átméretez stb.

� Nincs szintaxis, azonnali visszacsatolás, gyors megértés és használat

� Nem mindenütt jó alkalmazni, lehet bonyolult, pozícionálás nehézsége 16

� Beszélgetés� Emberivé teszi az interakciót, kezdők is kezelni tudják

� Sajátos szintaxis, félreérthető

� Űrlapok� Sok információt tud kezelni, áttekinthető

� Időigényes lehet, hiányosságok kezelése problémás

� Immerzív környezet� Virtuális valóság (VR)

17 18

2020. 10. 12.

� Követelmény‐analízis (Requirements Analysis ‐ RA)

� Participatív tervezés (Participatory Design ‐ PD)

� Felhasználó központú tervezés (User Centered Design ‐ UCD)

� Agilis megközelítés (menet közben változhat a tervezési cél)

19

� Hiányos IT ismeretek

� Kommunikációs problémák – közös nyelv hiánya

� Intellektuális nehézségek

� „hostage situation” – passzivitás

� Felhasználók elérhetősége

� Kényelmi és gazdaságossági problémák

20

Bevonás

Demokratikus

Meghallgatja a felhasználót

Felhasználó partner

Aktív részvétel

Lassabb, de eredményesebb

Felhasználó‐központú tervezés

Autokratikus

Vizsgálja a felhasználót

Felhasználó egy elem

Passzív részvétel

Gyorsabb, de pontatlanabb

21

� Funkcionalitás(megfelelőség, pontosság, működőképesség, teljesség, biztonság)

� Megbízhatóság(érettség, helyreállíthatóság, hibatűrés)

� Használhatóság(tanulhatóság, érthetőség, működtethetőség, vonzóság)

� Hatékonyság(időben, erőforrásokban)

� Karbantarthatóság(stabilitás, elemezhetőség, változtathatóság, tesztelhetőség)

� Hordozhatóság(installálás, cserélhetőség, adaptivitás)

22

� Információszerzés felhasználóktól� Interjú, fókuszcsoport

� Conjoint analízis (fogyasztási szokások, elvárások)

� Egyetértési mutató (pl. Guilford)

� Információszerzés másoktól�Meglévő megoldások elemzése

� Statisztikák elemzése

� Design Space Analízis

� Paper prototyping

� Kísérletek

� GOMS23

� Kompromisszum a gép és ember között

� Felhasználó bevonása

� Közös nyelv inkább a felhasználóé legyen

� Visszajelzés a folyamatban és a szoftverben is

� „Escape” és „Undo‐Redo” mindenre

� Hibák egyértelmű jelzése

� Sikert is jelezzük

� 15 mp‐től hosszabb várakozás jelzése24

2020. 10. 12.

25

� Gyors és olcsó

� Rávilágít a fő problémákra

� Használhatóság vizsgálható a termék nélkül

� Változtatható

� Felhasználó elmondhatja véleményét

� Tervező megtalálja a közös nyelvet

� Általában megkönnyíti a kommunikációt

26

� Hibás alapkoncepció

� Rossz szövegezés

� Navigáció – oldaltérkép, menütérkép esetén

� Tartalmi kérdések

� Pozícionálási kérdések

27

� Betűméret kiválasztásához

� Képek megjelenítésének megfelelőségi ellenőrzéséhez

� Pontos színek vizsgálatához

� Interakciós problémák felderítése

� Programozási gondok kiküszöbölése

28

� Goals (Célok)

� Operators   (Operátorok)

� Methods (Módszerek)

� Selection rules (Kiválasztási szabályok) 

� Egyszerű interakciók tervezése, elemzése és modellezése

� Előrejelzéseket képes adni a felhasználók várható feladat‐megoldási időire

29

� Elérendő végállapotot jelöli

� Célhierachiában kell gondolkodni

� Meg kell határozni:

�Rutin feladatokat

�Tárolt eljárásokat

�Szabályokat

30

2020. 10. 12.

� Olyan indikátorok, amit a felhasználó könnyen és gyorsan észlel és/vagy végrehajt

� Mérhető idők, a programozásnak kell illeszkedni az emberhez

� Pl.:o Felvillanás észlelése 100 ms

o Ún. szökellő szemmozgás 230 ms

o Hat betűs szó felismerése 340 ms

o Egér‐billentyűzet váltás 360 ms

o Parancs felidézése hosszú távú memóriából 1350 ms

31

� A módszerek azok az operátor‐sorozatok, amelyek az adott célhoz vezetnek

� Ismétlődő feladatok elmozdítása rutin irányba, továbbá alternatívák képzése

� Pl.: szó ismételt beírásao Ismételt begépelés

o Ctrl + C, Ctrl + V

o Automatikus javítás és beírás funkció

32

� Jóváhagyás

Ablak felugrik

Pozicionáls „Igen”‐re

Gomb benyomódása

Mentés sáv alul

33

� BME

� Integrated Evaluation and Research Facitilies for Assessing Computer‐Users’ Efficiency

34

1. Elemzési célok rögzítése

2. Funkcionalitás meghatározása

3. Felhasználói kör meghatározása (User’s Profile)

4. Általános áttekintés, próba

5. Egyes jellemzők vizsgálata� Elhelyezés

� Kezelési módok

� Menük tartalma és működése

� Színek, hangok, effektusok

� Működés megfelelősége

� Speciális igényeknek való megfelelés35

� Bejelentkezés

� Jognyilatkozat

� Hírfolyamok

� Banner‐ek

� Helyzetjelzők

� Navigációs sávok

� Nyitó oldal

� Súgó

36

2020. 10. 12.

37 38

39

2020. 10. 12.

1

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

2

Leonardo da Vinci(1452-1519)

Marcus Vitruvius Pollio(i. e. 80-70 körül – i. e. 15 után)

Antropometria

� Az emberi test és részeinek fizikai és fiziológiai mennyiségi tulajdonságait, jellemzőit és képességeit tanulmányozza. (méretek, alak, mozgás, erőkifejtés)

Alapfeladata:

� Ember – gép – termék megfelelő összhangjának biztosítása

Lehetséges célok:

Termelékenység fokozása

Költségek csökkentése

Testi/szellemi egészség megőrzése 3

Egyedi gyártásban:

� Antropometria egy emberre korlátozott

Testreszabott termék

× Lassú és drága

Tömegtermelésben:

� Átlagoshoz igazodás és tűrések

Olcsó és gyors megoldás

× Speciális igények kielégíthetőségének nehézsége

4

Legfontosabb kategóriák:

� Nem

� Életkoro Növekedés és fejlődés 

o Öregedés 

� Etnikai hovatartozás

� Szociális helyzet, foglalkozás

5

� Mozdulatlan, álló vagy ülő testhelyzetben vehető fel 

� Lehetnek:

o hosszúsági, 

o szélességi/mélységi és 

o kerületi méretek 

6

2020. 10. 12.

� Az ízületek mozgástartományait leíró méretek, 

� Az ízületek szögtartományai és az ízületek (csuklópontok) között mérhető távolságok (csuklótávolságok). 

7Antropometriai illesztési kísérlet Mannequin programmal: elérési tartományok vizsgálata 

� Személyi (egyéni) változók Nem, Kor, Oldaliság, Változók, Ruházat, Fizikai tényezők, személyi jellemzők (pl. gyakorlottság)

� A termék változói 

Alak, Méret, Pozíció, Felület anyaga, Termék mozgása, Dinamikus használat, Pontosság, Ellenállás, Súly

� Környezeti változók 

Támasz, Korlátok (a mozgás szabadságfoka), Rezgés, Páratartalom, Belmagasság

� Az interakció változói 

o Testhelyzet (Használt testrész(ek), bal/jobb/mindkét oldal, termék helyzete az 

érintkezésnél, ízületek szöge, mozdulatok (ismétlődő, azonos vagy különböző) 

o Erő (szükséges erő, mozdulat sebessége, gyorsulás, időtartam, erő iránya, erő 

irányváltása, (ciklusok száma, az erőkifejtés és pihenés időtartama) 8

9

Különböző munkafelület magasságok használhatók a munka típusának függvényében

10

11 12

2020. 10. 12.

13

min.1,5m

min

.1,5

m

14

A: asztallap mélysége: 51-63,5 cm

B: legalacsonyabb elérhetőmagasság: min. 23 cm

C: asztallap magassága: 69-86 cm

D: polc magassága: max. 122 cm

15

előnyös

kerülendő

16

17 18

2020. 10. 12.

19 20

Fejkerület Nyakkerület

Férfi mellkerület Női mellkerület Női mell alatti kerület

21

Magasság Hossz (csecsemő)

Belső lábhossz Karhossz

22

Mell alatti méret, cm

65 70 75 80 85 90 95 100

Mell‐bőség, cm ‐> kosár‐méret

A 77 82 87 92 97 102 107 112

B 79 84 89 94 99 104 109 114

C 81 86 91 96 101 106 111 116

D 83 88 93 98 103 108 113 118

E 85 90 95 100 105 110 115 120

F 87 92 97 102 107 112 117 122

G 89 94 99 104 109 114 119 124

23

normál méretállás

46 48 50 52 54 56 58 60 62

testmagasság 170‐176 170‐176 170‐176 170‐176 170‐176 170‐176 170‐176 170‐176 170‐176

mellbőség 92 96 100 104 108 112 116 120 124

derékbőség 80 84 88 92 96 100 104 108 112

nadrághossz 104 104 104 104 106 106 106 106 106

nyújtott méretek

92 96 100 104 108 112 116 120 124

testmagasság 182‐188 182‐188 182‐188 182‐188 182‐188 182‐188 182‐188 182‐188 182‐188

mellbőség 92 96 100 104 108 112 116 120 124

derékbőség 80 84 88 92 96 100 104 108 112

nadrághossz 108 108 108 108 110 110 110 110 110

24

2020. 10. 12.

25

2020. 10. 12.

1

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

Érzékelés (sensation)

� Fizikai jelek (ingerek) átalakulása az agy számára feldolgozható jelekké.

� Az észlelés biológiai alapja

Észlelés (perception)

� Az elme működéséhez kötött pszichológiai folyamat.

Felismerés (recognition)

� Az érzékletek azonosítása korábban tárolt mintákkal

� Elkülönítés és csoportosítás segít az észlelés gyorsításában2

INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁS

3

Közelség elve:� az egymáshoz közelebb lévő tárgyakat egy csoportba soroljuk

Hasonlóság elve:� az egymáshoz hasonló dolgokat egy csoportba soroljuk

Jó folytatás elve:� az egy adott forma körvonalába eső elemeket együvé csoportosítjuk

Zártság elve: � egy adott alakzat hiányzó részeit (réseit) hajlamosak vagyunk kitölteni és egységes zárt formaként észlelni azokat

4

5

� Többféleképpen értelmezhető látvány 

� Méretek téves meghatározása

� Egyenes vonalak töröttnek érzékelése minták miatt 

� Nem létező objektum érzékelése 

� Színek viszonylagossága 

� Mozgónak tűnő statikus ábrák

� Térhatás minta segítségével 2D‐ben 

� Lehetetlen konstrukciók

� A szem egyéb tévedései 6

2020. 10. 12.

� Az észlelésnek feladata a tárgyak helyzetének meghatározása is. 

Tényezői: 

� a figura háttértől való elválasztása, 

� a tárgyak csoportosítása, 

� a távolság és mélység észlelése, és 

� a mozgásészlelés. 

7

� Ha egy inger két vagy több elkülöníthető területet tartalmaz: 

o az egyik részét általában figurának (előtérnek), 

o a többi részét pedig háttérnek látjuk. 

� A figurának látott terület tartalmazza a tárgyat: tömörebbnek látszik, mint a háttér és úgy, mintha az előtt lenne. 

� A figura nem mindig egyértelmű.

� Bizonyos esetekben a háttér és a figura felcserélődhet.

� A figura‐háttér jelensége nemcsak a vizuális ingerek esetén figyelhető meg, hanem a hang, az ízlelés és más érzékletek során is.  8

9

figura-háttér10

11

12345

12345

12345

12

2020. 10. 12.

13 14

15 16

17 18

2020. 10. 12.

19 20

Azonosság Hasonlóság Különbözőség„Elrontott” azonosság

21 22

23

Stressz kettős értelmezése:

1. Olyan ráhatás, amely az ember fiziológiai / pszichológiai alkalmazkodási mechanizmusait befolyásolja

megterhelés (stress)  igénybevétel

2. Pszichofiziológiai állapot, amely stressor‐hatásokeredményeként áll elő

stressor stressz

Az eredmény függ:

Hatás mértékétől

Hatás időbeliségétől 24

2020. 10. 12.

Rövid távú, biológiai hatások:

Növekvő vérnyomás, pulzus

Gyorsuló légzés

Kitáguló pupillák

Fokozódó izzadás és nyálelválasztás

Emelkedő vércukorszint

Felületi erek összehúzódása (elsápadás)

Hosszú távú biológiai hatások:

Immunrendszeri problémák

Mellékvesék növekedése

Szívkoszorúér‐betegségek

Daganatos megbetegedések 25 26

Lelki problémák:

Teljesítmény csökkenése

Depresszió

Szorongás

Munkahelyi elégedetlenség:

o Harag

o Hiányzás, betegség

o Fluktuáció

27

Optimum

28

1 kcal: hőmennyiség, amely 1 kg 14,5 °C‐os víz hőmérsékletét15,5 °C‐ra emeli normál (101,325 kPa) légköri nyomáson.

Alap anyagcsere energiaforgalma kb. 1 kcal/kg/óra (kb. 1,5 kcal/perc)

Munkavégzési helyzetek többlet‐energiaszükséglete:

Ülés: 0,4 kcal/perc  1,5 × /műszak

Állás: 0,8 kcal/perc  3 × /műszak

Járás: 2‐4 kcal/perc  7‐14 × /műszak

Könnyű fizikai munka: 3‐5 kcal/perc  10‐17 × /műszak

Közepesen nehéz fizikai munka: 5‐8 kcal/perc  17‐27 × /műszak

Nehéz fizikai munka: 8‐10 kcal/perc  27‐34 × /műszak

29Ha 1db                    (31g) tápértéke: 133.3 kcal

Határértékek:

Könnyű munka: 1200 kcal/műszak

Közepesen nehéz munka: 1600 kcal/műszak

Nehéz munka: 2000 kcal/műszak

Maximális energiaforgalom:

Tartósan elviselhető:  7200 kcal/nap

Tartósan, egészségkárosodás nélkül elviselhető: 4800 kcal/nap

30

2020. 10. 12.

Izmok statikus és dinamikus terhelése

Figyelem

31

Az ingerek áradatában szelektálni kell.

A figyelem:

Azon folyamatok összessége, amelyek révén a szervezet a környezetnek azokat a mozzanatait dolgozza fel, amelyek az éppen folyó viselkedés vagy egy új viselkedés megindítása szempontjából lényegesek.

Inger Érzéklet

ÉszleletMintákInger Érzéklet

Inger Érzéklet

…

32

Hullámtermészetű jelenség (8‐10 mp): Pozitív szakasz Negatív szakasz

Lehet: Önkéntelen Szándékos  Erőfeszítés  Fáradás

Jellemzése: Erőssége Tartóssága Terjedelme Megosztása Átvitele

33

2020. 10. 12.

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

1

� Először a teljeset lássuk, utána a részleteket

� Először ideális, utána gyakorlatban megvalósítható

� Határozzuk meg az elrendezés kialakításának lépéseit

� Gondolkozzunk rendszerszemléletben

� A munkahely elrendezése a folyamathoz igazodjon

� Jelöljük ki a berendezések határait

2

3

… az ülését a szem magasságának megfelelően felemelni …térdeit összehajtani

…nyakát megnyújtani

…személyeken vagy berendezéseken átlátni

…karjával nyújtózkodni4

5

Adatbevitel Párbeszédes munka Gépírás Hagyományos irodai munka

0-2%

3-5%

6-10%

>10% mindennap fájdalom6

2020. 10. 12.

7 8

Maximális munkatér

Normál munkatér

9 10

Jobb és balkezes kezelés, ritkán vagy egyáltalán nincs szükség a gyors kezelésre

Előnyös a jobb- és balkezes kezelés szempontjából

Gyors és gyakori mozdulatok

11

150cm

180cm

12

2020. 10. 12.

13 14

15

Fej

Belső szervek

Hát, derék

Kar

Láb

� Megtámasztja a testet

� Állítható

� Helyes testtartást tesz lehetővé

� Szükség esetén kiegészítői vannak

16

Ülésmagasság és dőlésszög

� Általában 30‐50 cm között

� 3‐5 fok hátradőlésű ülőlap

Háttámla magassága

� Legfeljebb a lapockáig érjen

� Oldalsó mozgáskor ne üssük bele a könyökünket

� Támassza meg a derekat

Karfa

� Átlagos magassága 21 cm az ülőlap fölött

� Rossz tartásra késztethet

Székláb

� Láb mozgását ne akadályozza meg

� Görgős szék esetén igazodjon a munkahely kialakításához

� továbbá: Asztallap magassága, billentyűzettartó 17 18

Titkári/titkárnői szék

Rajzolói szék

2020. 10. 12.

19

Tárgyalói/hivatali szék Gépkocsi ülés

20

Előadótermi ülések Mozi

21

2 személy

3 személy 4 személy

22

� Áll behúzás

� Fejforgatás jobbra‐balra felváltva

� Fejdöntés jobbra‐balra felváltva

� Váll felhúzása, majd leengedése

� Ujjak összefonása tarkón és könyök hátra feszítése

23

1. Munkamagasság

2. Munkaszélesség és mélység

3. Szabad térdmagasság és mélység

4. Lábfejek területe

24

2020. 10. 12.

25 26

27 28

29 30

2020. 10. 12.

31 32

33

2020. 10. 12.

1

Összeállította: Dr. Berényi László

Előadó: Dr. Dömötör Csaba

Definíció: Hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárásiviszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időnát történő ismétlődése. Tudományos fogalomként az időjárásiparaméterek együttes várható értékeit jelenti.

2Éves átlaghőmérséklet a Földön

30°C

20°C

10°C

0°C

-10°C

-20°C

-30°C

-40°C

-50°C

28 °C

20 °C külső levegő hőmérséklet mellett

36 °C37 °C

32 °C

36 °C34 °C

31 °C

3

Hő fejlődés:anyagcsere + izommunka

Vérkeringés Testhőmérséklet állandóságának biztosítása

Bőr Tüdő

Hővezetés (kondukció) Hőáramlás (konvekció) Sugárzás (radiáció) Vízgőz leadása (Remegés)

4

� Tér levegőjének hőmérséklete

� Relatív nedvességtartalom

� Levegő áramlási sebessége

� Felületi hőmérsékletek

� Továbbá porok, szennyező anyagok, 

oxigénmennyiség stb.

5

� Szellemi munka 30 m3/h/fő� Könnyű fizikai munka 30 m3/h/fő� Közepesen nehéz fizikai munka 40 m3/h/fő� Nehéz fizikai munka 50 m3/h/fő

6

2020. 10. 12.

� Abszolút: levegő vízgőztartalma kg/m3 vagy mol/dm3‐ben kifejezve

� Relatív: a levegő páratartalma a telített állapothoz képest, %‐ban kifejezve

7

� A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen a levegő vízgőzben telítetté válik – ezen a ponton a gőz elkezd kicsapódni. 

A harmatpont függ a relatív páratartalomtól, és általában alacsonyabb a környezet hőmérsékleténél

� Pszichrometrikus mérés

� Higrometrikus mérés

8

9 10

11

� Bedford: hősugárzás hatása befolyásol

� Vernon: glóbusz‐hőmérő

� Krause: gumi glóbusz‐hőmérő

12

2020. 10. 12.

13

Hőmérséklet 

(°C)

Relatív páratartalom 

(%)

Hatás

21

40 A legkellemesebb érzés

75 Kellemetlen érzet nélküli munka

85 Nyugalomban kellemes érzés

91 Fáradtság, nyomott hangulat

24

20 Nincs kellemetlen érzet

65 Kellemetlen

80 Nyugalomra van szükség

100 A nehéz munka lehetetlen

30

25 Nincs kellemetlen érzet

50 A munkavégzés még lehetséges

65 A nehéz munka lehetetlen

81 Emelkedik a testhőmérséklet

90 Az egészségre veszélyes

14

15

A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó 

léghőmérséklet °C

Meleg évszakban biztosítandóLéghőmérséklet 

°CEffektív, illetve 

korrigált effektív 

hőmérséklet °C

Maximálisan megengedhető effektív, illetve 

korrigált effektív 

hőmérséklet °CSzellemi munka 20‐22 21‐24 20 31Könnyű fizikai munka

18‐20 19‐21 19 31

Közepesen nehéz fizikai munka

14‐18 17‐19 15 29

Nehéz fizikai munka

12‐14 15‐17 13 27

16

17 18

2020. 10. 12.

19 20

21