Nádasdladány utolsó ura

BÁNYAI BALÁZS

Gróf Nádasdy Ferenc 1907–1944

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Nádasdy Ferenc gróf díszmagyarban, 1940 körül

róf Nádasdy Ferenc nagyszüleiNá dasdy és Wenckheim ágon isko ruk ismert és elismert szemé-

lyiségei voltak. A jogi végzettségű gróf Nádasdy Fe -

renc (1842–1907) a fokozatosan intézmé-nyesülő sportéletben vállalt szerepe ré -vén vált híressé. Szenvedélyes vadász volt:Észak-Magyarországon és Svájcban isbérelt vadászterületet, híres falkával bírt,és birtokain maga is rendezett vadászato-kat. Az ő kezdeményezésére jött létre azOrszágos Vadászati Védegylet, melynekelnöke lett. Családja lovainak kitűnő hír-nevét tekintve nem csoda, hogy a Ma -gyar Lovaregylet versenybírájaként is dol-gozott fiatalkorában. A grófnak saját vi -tor lásai voltak a Balatonon, és jelentőssze re pet játszott a balatoni vitorlássportfej lesztésében. Vezetőségi tag volt a Bala-ton Egyletben, és részt vállalt a StefániaYacht Egylet megalapításában.

Gróf Nádasdy Lipót nagy kiterjedésű,Fejér és Veszprém megyében találhatóhitbizományi birtokait és a család egyébföldjeit testvére, Tamás (1837–1856)váratlan halála következtében a családi#abb gyermeke, Fe renc egyedül örököl-te és vezette. 1868-ban vette feleségülgróf Zichy Ilonát, aki négy gyermeknekadott életet: 1869-ben Júliának, 1870-benTamásnak, 1871-ben a csecsemőkéntelhunyt Annának és 1873-ban Irmának.Nádasdy Ferenc és felesége közösen hatá-rozta el az új nádasdladányi kastély épí-tését. Az építkezés kezdetét még megér-te Zichy Ilona, de az 1873-as kolerajár-vány idején a fertőzés őt sem kímélte:rendkívül fiatalon, 24 évesen elhunyt.

Egyetlen fiuk, Nádasdy Tamás gróf(1870–1915) a fő rendi ház örökös tagjavolt, Komárom megye főispáni címét acsalád legidősebb férfi tagjaként örököl-te, ezeken felül hu szár hadnagyi, vala-mint császári és királyi kamarási titulu-sa ismert. 1903-ban há zasságot kötöttWenckheim Mária gróf nővel. Hét gyer-mekük született, először két lány: 1904-ben Ilona, majd 1905-ben Katalin. Nemkellett sokat várniuk a fiú utód születé-sére sem, mivel 1907-ben meg születettFerenc, a nádasdladányi kas tély utolsótulajdonosa. Őt 1908-ban Orsolya követ-te, majd újabb fiúk – Pál, Tamás és Lász-ló – születtek. Tamás gróf 1913-ban világ-ra jött, hetedik gyermeké nek másodikszületésnapját már nem érhette meg,mivel 1915-ben, élete derekán súlyosbetegségben elhunyt.

TANÍTTATÁS, NEVELTETÉS

A Nádasdladányban felcseperedő i#úarisztokraták tanításában és nevelésébentöbb tanár és nevelő vett részt a szülőkmellett. A Nádasdy gyerekek elemi szin-tű oktatását bentlakó tanítónőkre bízták,akik közül az 1910-es évek második felé-ből Sajó Rózsit és Sajó Máriát (Micit),majd az 1920-as évekből – a már a falu-ban lakó – Jády Gizellát is -merjük név szerint. Az elemivizsgákat a falusi diákokhozha son lóan a helyi iskolábantették le a grófi gyerekek is.1922-ben Nádasdy Tamásnékérésére Rott Nándor veszp-rémi püspök keresett tanártaz özvegy grófnő gyermekeimellé. Választása Molnár An -

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Özvegy NádasdyTamásné hét gyermekével. Ferenc,Ilona, Pál, Kata, László, Orsolya,Nádasdy Tamásné,Tamás, 1917 körül

G

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

A nádasdladányikastély fŒhomlokzata.

Klösz Györgyfelvétele, 1896 körül

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

tal katolikus papra, görög nyelv–történe-lem szakos gimnáziumi tanárra esett, agrófi csemeték középfokú tanítása ez -után az ő feladata volt. A gyerekek azotthoni tanulást követően budapes-ti gimnáziumi vizsgákkal és aján-dék budapesti sétával, ebéddel zár-ták le a tanévet.

Az általános tananyag melletttermészetesen nagy hangsúlytkapott a nyelvoktatás is. Mr. Lin-ner angol nevelő angolra, egy né -met kisasszony németre, míg egyromán származású gyereklány fran-cia nyelvre oktatta Nádasdy Tamásnégyer mekeit a tízes–húszas években. Ane velők és tanárok szinte egész nap agyermekek mellett tartózkodtak, nem-csak a tanításban, de a nevelésben is fon-

tos szerepük volt. Amint arról a fényké-pek is tanúskodnak, velük játszottak a gye-rekek a kastélyban és a parkban is. SajóMária tanítónő pedig színdarabokat írtszámukra, amelyekben mindenkinek ju -tott szerep.

Nádasdy Ferencnek az érettségi leté-tele után lehetősége nyílt arra, hogyangolnyelv-ismeretét egy évig Angliábanfejlessze tovább, illetve a szigetországbantartózkodva és utazva szélesebb látókör-re tegyen szert.

Ahogyan a társadalom polgári rétege-iben, úgy az arisztokrata körökben isinkább a családok férfi tagjai tanultaktovább felsőfokú intézményekben, ame-lyek közül a jogi és mezőgazdasági isko-lák voltak a legnépszerűbbek és a leg-hasznosabbak a földbirtokosok számára.Angliából való hazatérése után a Nádas -dy-vagyon első számú várományosa, Fe -renc gróf a magyaróvári Gazdasági Aka-démián készült fel a hatalmas uradalomvezetőjeként rá váró feladatokra. Ugyan-itt tanult később öccse, László is.

A kötelező tananyag mellett – ahogyez más főrendi családoknál is általánosvolt – a zenében is elmélyedhettek a ná -dasdladányi kastély i#ú lakói. Ennél isnagyobb szerepe volt azonban életükbena sportnak. A tenisz, a lovaglás és az autó-zás rendkívül népszerű volt arisztokratakörökben, Nádasdy Ferenc azonban nem-csak szerette ezeket a sportokat, hanemremek eredményeket is elért. Amatőrlovasként alig tizennyolc éves korában

24 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

Mr. Linner angol nevelŒ és Nádasdy Ferenc,1917 körül (balra)4 ∞Gróf Nádasdy László, Pál és Ferenc hangszereikkel,1924 körül (lent)

első díjat nyert egyszombathelyi verse-nyen, és a VeszprémiLovas Egylet tagja-ként is több jó ered-ménnyel büszkélked-hetett. Autóverseny-zőként szintén Szom-bathelyen, az ottaniautóklub gyorsaságiversenyén ért el első helyezést. A felso-rolt sportágakkal ellentétben a futballrólnem mondható el, hogy leggyakrabbanarisztokraták játszották volna, Nádasdla-dányban azonban nem csak a kastélypar-kon kívül volt népszerű. Ferenc gróf éstestvérei rendszeresen játszottak azokona mérkőzéseken, amelyeken az uradalomés a község futballbarát tagjai űzték ked-venc sportjukat.

A vadászat szintén jelentős szerepettöltött be Ferenc gróf életében. A családnádasdladányi és bakonynánai erdei kitű-nő terepet biztosítottak a vadászat alap-ismereteinek elsajátítására, ebben grófSzéchenyi Zsigmondnak volt vezető sze-repe. A híres vadász és író apja penteleibirtokáról gyakran látogatott Nádasdla-dányba és a bakonynánai Nádasdy-va -dászházba, sokat vadászott előbb a Ná -dasdy gyerekekkel, majd a húszas évekvégéig a már felcseperedett grófokkal.

HÁZASSÁG, CSALÁD

A házasulandó Nádasdyak – vagy gyerme-keik számára szüleik – döntően az arisz-tokrácia, de mindenképpen a régi neme-si családok tagjai közt találták meg ameg felelő házastársat évszázadokon ke -resztül. Nádasdy Ferenc testvérei is ezt ahagyományt követték. Ilonát gróf Széché-nyi Imre, a somogyvári birtok örököseválasztotta társául 1922-ben, Katalintgróf Károlyi György vette feleségül, Orso-lya pedig Somssich Gyula hitvese lett1926-ban. A legkisebb fiú, László is főúripárt választott 1940-ben báró Bornemi-sza Anna személyében. Az esküvőket fő -úri pompával, népes arisztokrata vendég-sereg jelenlétében rendezték.

Ferenc azonban nem ragaszkodott azévszázados szokásokhoz, és szíve válasz-tottját, a kitűnő színművésznőt, az apjarévén félig zsidó származású Radó (ké -sőbb Tolnay) Máriát vezette oltár elé.Nádasdy a Nemzetiben látta meg az i#úés gyönyörű színésznőt, aki házasságkö-tésük után elhagyta a szeretett színházipályát. Öccse, Pál szintén polgári szárma-zású hölgyet, Augner Antóniát választot-ta feleségéül néhány évvel később.

Nádasdy Ferenc hitvese 1932-ben Júlia,1933-ban Katalin nevű lányuknak adottéletet, s a várva várt fiú utód is hamaro-san megérkezett: a legi#abb Ferenc 1937-ben született. A nagy eseményt ökörsü-téssel és mulatságos játékokkal tették

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 25

Az ifjú NádasdyFerenc az Œt a

vadászat rejtelmeibebevezetŒ Széchenyi

Zsigmond gróffal ésvadászzsákmányukkal,

1920 körül

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

emlékezetessé a falu apraja-nagyja szá-mára, az ételt és az italt természetesenaz uradalom biztosította. Az egész naposprogramok jól mutatják, mekkora jelen-tőséget tulajdonítottak annak, hogy fiú-gyermekkel bővült az egyik legősibbmagyar arisztokrata família.

Nádasdy Ferenc leányainak oktatása afőúri hagyományoknak megfelelően,magánúton történt. Nádasdy Júliát ésKatalint először a nádasdladányi tanító-nő, Jády Gizella, majd kollégája, NémethGyula kántortanító ismertette meg azelemi iskola tananyagával, mellettük né -met nevelőnő dolgozott. A hittan oktatá-sa külön folyt, édesapjuk egykori tanára,dr. Molnár Antal plébános vezette be ahit világába a Nádasdy lányokat.

A GAZDÁLKODÓ

A Nádasdy-hitbizomány és a család Arad,Fejér, Veszprém és Zala megyei birtokai30 000 kataszteri hold felett voltak a 19.század végén, így a nádasdladányi kas -télyépítő Nádasdy a tekintélyes vagyonú

földbirtokosok közé tartozott. A lányai-nak juttatott hozományoknak, az Aradmegyei birtokok csökkenésének, vala-mint a zalai terület tulajdonosváltásánakeredményeképpen fiának, Nádasdy Ta -más nak a földjei 1911-ben ugyan mégmindig tekintélyes területre, de már ke -vesebb mint 24 000 holdra terjedtek ki.Tamás gróf 1915-ben bekövetkezett halá-lát követően a hitbizomány gondnoksá-gát sógora, gróf Sennyey Béla vette át,akinek az első világháború, az ezt követőzűrzavaros időszak, majd az 1920-as évekgazdasági nehézségektől sújtott első felé-ben kellett kézben tartania a hatalmasuradalmak gazdasági ügyeit.

Az 1920-as évek első felében kerültsor Nádasdladányban az 1920-ban tör-vénybe foglalt Nagyatádi-féle földreformvégrehajtására, amelynek során a Nádas -dy-uradalomból is kiosztottak néhányszáz holdat részben házhelyek, részbenkis- és törpebirtokok számára. A települé -sen ekkor kezdett kiépülni a ma Újfalu-nak nevezett terület. A vagyonváltsági föl-dek felmérésére és kiosztására 1925-benkerült sor a faluban, ez újabb néhány

tucat holddal csökken-tette a grófi uradalomterületét. A felsoroltakkövetkezményeként anádasdladányi birtokmérete az 1911-eshezviszonyítva valamivel

több mint 400 holddal csökkenve 1925elejére 3402 holdat tett ki. A kiskorú Ná -dasdy Ferenc tulajdonában ekkor össze-sen 15 419 hold volt, míg a család továb-bi 7059 hold földdel rendelkezett.

Gróf Sennyey Bélát a família egy i#abbtagja, Somssich Gyula váltotta hitbizomá-nyi gondnokként az 1920-as évek köze-pén. Nagyrészt az általa irányított idő-szakra, 1925 és 1930 közé esik a NádasdyTamás halála után kettéválasztott hitbi-zomány a nádasdladányi uradalmat ismagába foglaló első számú felének nagybefektetést és kölcsönfelvételt igénylő fej-lesztése. A magyar gazdaság 1924–25-ben kezdődő fellendülése idején termé-szetes volt a hosszú távra tervezett beru-házás, a folytatás azonban nem úgy ala-kult, ahogy azt az optimista befektetőkvárták. Az 1929-től 1933-ig húzódó gaz-dasági válság a mezőgazdasági termelő-ket sújtotta leginkább. Termékeiket nehe-zen tudták értékesíteni, azok árai drasz-tikusan csökkentek.

Az i#ú Nádasdy Ferenc 1930-ban vetteát a családi gazdaság vezetését. A birtokirányítása természetesen nem csak a Gaz-dasági Akadémiát 1929-ben befejezőgrófra hárult, munkáját tapasztalt gazda-sági szakemberek segítették: 1919-től az1940-es évek elejéig Bajza Elemér, utánaSass József felelt az uradalom vezetésé-ért. A hozzáértő szakembergárda erőfe-szítései ellenére az adósság törlesztésé-re a válság következményeként csak bir-tokeladással nyílt reális lehetőség. Ígykerült sor az 1930-as évek első felében ahitbizomány védettsége alá nem tartozógárdonyi kastély és a gárdony-agárdpusz-tai uradalomból több mint 2000 hold,nagyrészt szántóföld és legelő eladására.A család adósságának visszafizetésére ezfeltehetően még mindig nem bizonyultelegendőnek, mivel 1935-ben a Józsefkör úti Nádasdy-bérházat is eladták.

Az adósságtörlesztés ellenére a Ná -dasdy-birtokok működőképessége nemforgott veszélyben, hiszen a család nem -csak eladott, hanem vásárolt is földet: aLókúton megszerzett 1745 holdas urada-lom Nádasdy László és Nádasdy Pál tulaj-donában állt 1935-ben. Ugyanekkor Ná -dasdy Pál gazdálkodott a második szá múhitbizomány – lepsényi, bakonynánai ésdudari – területein, Nádasdy Ferenc keze-lésében pedig a hitbizomány nádasdladá-nyi és sárkeszi földjei, valamint az inotai,szabadbattyáni és berhidai birtokok vol-tak, összesen 6587 hold méretben. Fe rencgróf birtokaiból 2797 hold volt szántó,ahol döntően gabona-, kukorica-, bor só-,takarmánymag- és ré pater mesz tés folyt.

26 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Radó Mária színmıvésznŒ, 1930 körül. Angelo felvétele

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

A két világháború köztiidőszakban a szántóföldigazdálkodás terén a gépe-sítés jelentett előrelépést.Az 1124 hold rét az állat-tartáshoz biztosította a szénát télre, míga részben németalföldi módszerrel öntö-zött 890 holdas legelőn ta vasztól ősziglegeltek az állatok. Az állattartás szerke-zetében nem történtek na gyobb változá-sok a századelőhöz ké pest, hiszen az1911-es felméréssel egyezően 1937-benés 1944-ben is a szarvasmarha-, ló-, ser-tés- és juhtenyésztés bírt jelentős szerep-pel Nádasdladányban. A nagy mennyisé-gű tej termelése lehetővé tette, hogy az1930-as években egy kis tejüzemetműködtessenek Ilona-ma jorban, ahol atej egy részét feldolgozták. Az itt előállí-tott termékeket a család várpalotai éspéti üzleteiben értékesítették.

A szarvasmarha-tenyésztés mellett azerdő- és vadgazdálkodás is többféle bevé-teli forrást biztosított: az erdőben kiter-melt fát az uradalmi fatelepen dolgoztákfel, szerszám- és tűzifát, erdei csemeté-ket, emellett élő és lőtt vadat árultak. Afa iskola a kitermelt fa utánpótlásánakbiztosítása mellett gyümölcs- és díszfa,valamint díszcserje árusításával is foglal-kozott. Említésre méltó újdonság azagárdpusztai uradalomhoz hasonlóanNádasdladányban is sikeresen folytatottbaromfitenyésztés, amelynek meghonosí-tásában nagy szerepe lehetett NádasdyTamásnénak, aki több, baromfitenyész-téssel foglalkozó egyesületben is vezetőszerepet vállalt.

Az uradalomban továbbra is termel-tek bort, a feles bérletbe kiadott bolgár-kertészet pedig a család ellátása mellettpiaci értékesítésre is termesztett zöldsé-get. A malomnak kiemelkedő szerep ju -tott az uradalom gazdálkodásában, mivela saját gabona őrlése mellett bérbe is dol-gozott, továbbá itt állították elő a kastélyés melléképületei, valamint a néhány falu-beli épület villamos ellátását biztosítóelektromos áramot is.

Jelentős változást hozott az uradalmigazdálkodásban az 1938-as év, amikor az1936-os hitbizományi törvény adta lehe-tőséget kihasználva Nádasdy Ferenc kis-bérletek számára közel 3000 holdat par-cellázott ki birtokaiból. Lépése – abbanaz időszakban, amikor még mindig anagybirtok egyben történő bérbe adásavolt a jellemző – kedvezett a környékbe-li kisgazdáknak, az uradalmi cselédekközül azonban többnek bizonytalannávált a nádasdladányi munkahelye. Ná das -dy ezzel a döntésével egyszerűsítette gaz-dálkodását, és lehetővé tette, hogy az ura-dalom nagyobb figyelmet szenteljen azállattenyésztésnek s egyéb irányú vállal-kozásainak.

Ahogy Nádasdy gróf a mezőgazdaságés erdőgazdálkodás terén is tette, úgy anádasdladányi birtok egészére nézve is

igyekezett minden bevételi forrást fenn-tartani és a gazdasági lehetőséget kihasz-nálni. 1918-tól termelt az uradalmi tég-lagyár, amely a szerény falusi keresletmellett főleg külső piaci igényeket elégí-tett ki többfajta tégla és tetőcserép gyár-tásával. A gyárban nagy beruházást haj-tottak végre 1938-ban. Egy új, közel öt -ven méter magas kéménykürtőt emeltek,az üzleti szerencse azonban elpártolt agróf mellől, mivel a beruházás megtérü-lését nagyban nehezítette, hogy 1938-ban jelentősen visszaesett az építőiparitermékek iránti kereslet.

A korábban változó tulajdonosok általműködtetett nádasdladányi tőzegtelepet1932-ben vette át Nádasdy gróf, s a gépe-sítést követően megkezdte a kitermelést.A tőzeget tüzelőként értékesítették, emel -lett a téglagyár, a kastély és több falubeliház fűtéséhez is hasznosították. A cselé-dek konvenciójának is része volt. A tőzeg-telep és a téglagyár termékeit az 1925-ben már biztosan működő uradalmi kis-vasúttal szállították. A több lábon álló ura-dalom tulajdonosa az 1940-es évekre atőzegtermelés kiváló ismerőjévé vált.

Hogy szakértelmét kamatoztassa, az1940-es évek elején Mesterházy Gyulatőzeg- és tőzegkályha-kereskedővel alkal-mi egyesülést hozott létre 600 vagontőzeg kitermelésére és eladására, vala-mint 3300 db, tőzeg tüzelésére alkalmaskályha gyártása és értékesítése céljából.Az ügylet külön érdekessége, hogy a gyár-tásra szánt kályhát maga Nádasdy Ferencés gépésze, Kocsis Károly fejlesztette ki.

A vállalkozó kedvű nagybirtokos üzlet-ember, Nádasdy Ferenc tehát mezőgaz-dasági és ipari vertikumokat alakított ki,hogy biztosítsa öröksége fenntarthatóműködését. Vállalkozásai azonban a há -ború miatt nem teljesedhettek ki, a jövő-re vonatkozó elképzeléseinek létjogosult-ságát pedig korai halála és a háborútkövető társadalmi átalakulás nem enged-te bizonyítani.

A KÖZÉLETI EMBER

Nádasdy Ferenc 1930-ban vette át birto-kainak irányítását. Ekkortól ő volt a kato-likus templom kegyura, az iskola és az

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 27

Nádasdy Ferencgróf, 1934 körül

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

1933-ig működő kisdedóvó fenntartója.Az i#ú gróf őseihez hasonlóan szerepetvállalt a település köztestületeiben is. Aközségi mezőgazdasági bizottság elnökevolt, és az ezüstkalászos gazdatanfolyammegrendezésekor megjelenésével növel-te a rendezvény tekintélyét. Elvállalta az1935-ben alakult, gróf Nádasdy Ferenc-ről elnevezett MOVE Sportegylet elnökitisztét is, a kultúra terén pedig a dalárdatámogatásával jeleskedett. A Székesfehér-vári Atlétikai Klubnál szintén az elnökiposztot töltötte be néhány évig az 1930-as évek derekán.

A gróf ugyanakkor az eddigi kutatá-sok szerint felmenőivel ellentétben ér -demben nem vett részt sem a megyei,sem az országos politikai életben – ezazonban az arisztokrácia országosancsökkenő politikai szerepének ismereté-ben nem tekinthető különösnek –, csakaz augusztus 20-i székesfehérvári körme-

neteken szerepelt a nyilvánosság előtt.A fiatal grófné először a községi iskolá-ban be mutatásra kerülő, jótékony célúszínielőadások, illetve zenés estek szer-vezésével és rendezésével váltott ki figyel-met Ná dasdladányban, később, a hábo-rús évek alatt előadóként vett részt a tele-pülésen tartott egészségügyi tanfolya-mon. Ugyancsak az ő nevéhez köthető afrontharcosok számára készülő csoma-gok összeállításának megszervezése, ami-hez egyrészt Nádasdladányban gyűjtöt-tek ruhát, másrészt a kastélyparkbanfolyó selyemhernyó-tenyésztésre alapoz-va varrtak pufajkákat a helyi asszonyoksegítségével. A háborús években szinténa grófné szervezte meg és irányította azóvoda újbóli működését is.

A Nádasdy család tagjai anyagi lehető-ségeikhez mérten mindenkor támogat-ták a katolikus iskolát és az egyházköz-séget. Az 1940-es évek elején Nádasdy Fe -

renc uradalmának pénz-ügyi helyzete azon banmár nem tette lehetővé,hogy elődeihez hason -lóan gondoskodjon azalapfokú oktatás és azegyházközség fenntartá-sáról. Ez volt az oka,hogy először az iskola-

épület, a tanítói és tanítónői lakások, vala-mint kertjeik, továbbá a tanítói föld egy-házközségnek történő felajánlásával1941-ben megváltotta a katolikus iskolakörüli addigi kötelezettségeit. Szinténebben az évben ajánlott fel a gróf 85 holdszántóföldet, több mint 21 hold rétet ésa plébánialakot a hozzá tartozó mellék-épületekkel a kegyúri terhek megváltásá-ra. Az ügy rendezése céljából ös sze hívott,rendkívüli egyházközségi képviselő-tes-tületi ülésen Molnár plébános be szé -dében felidézte és megköszönte a Ná -dasdy család tagjainak addigi áldozatvál-lalását, és a felajánlást elfogadta. A csa-lád a kegyúri terhek megváltása utánsem hagyott fel az iskola és a plébánia tá -mogatásával, ám anyagi ereje már csu-pán az alkalmankénti segítségnyújtásttette lehetővé.

A megváltásként felajánlott épületekközül a plébánialakot ma is a helyi kato-likus gyülekezet, az egykori iskolát a köz-ség használja.

A TÁRSASÁGI ÉLET

A legtöbb arisztokrata számára természe-tes volt, hogy mindent megtegyen a csa-ládi örökség fenntartásáért, gazdaságafejlesztéséért, és sokan rangjukkal járókötelességüknek tekintették a települé-sükön működő iskola fenntartását és azegyház támogatását is. Birtokaik jövedel-me ugyanakkor többségük számára biz-tosította a ranghoz méltó, a ranggal ren-delkezőktől elvárt életmódot.

Nem volt ez másként Nádasdladány-ban, a Nádasdy család esetében sem. Azi#ú Nádasdy Ferenc akár naponta lova-golhatott a család pompás lovain, rendsze -resen vadászott Nádasdladányban, Ba -kony nánán, a szomszédos és rokon bir-tokosok erdeiben, az iskolaév befejezésétkövetően pedig a család Balatonszeme-sen vagy Monte-Carlóban bérelt villájábanpihenhette ki az év fáradalmait. A meg -felelő kort elérő Nádasdy i#ak számára abáli szezon és a színházlátogatás tettemég változatosabbá a társasági érintke-zés helyszíneit.

A hagyományos főúri kedvtelések mel-lett az 1920-as évektől a műszaki újdon-ságok nyújtotta lehetőségeket, az autó-zást és a motorozást is élvezhette Ferencgróf. A család életében fontos, nagy társa-ságot megmozgató és a sajtó, valamint ahelybéliek figyelmét is felkeltő esemé-nyek voltak a családtagok, a szomszédok,

28 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Gróf Nádasdy Ferencné (Radó) Tolnay Mária aszobalánynak, Fekete Etelkánakdedikált lapja, 1940

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

barátok esküvői, így a Nádasdy lányokéis, amelyeken a kiterjedt rokonság és abarátok mellett alkalmanként a közéletismert arisztokrata személyiségei is meg-jelentek. Ennek köszönhetően NádasdyFe renc i#ú évei döntően a család és azarisztokrata barátok társaságában, teháta hagyományosnak nevezhető főúrikörökben teltek el. A rendelkezésünkreálló források szerint a megszokott élet-vitelből egyedül a helyi futballcsapatbanvaló részvétel és a futball iránti rajongástűnik ki mint főúri körökben szokatlanszórakozási, sportolási forma.

Az utazás, a vadászat, a sport és a szín-ház természetesen felnőttként is végig-kísérte Nádasdy Ferenc életét. A külföldiutazások célpontja ekkor leggyakrabbanOlaszország volt. Nádasdy és felesége,amíg tehette, minden évben San Remóbautazott pihenni, a nyári hazai kikapcso-lódást továbbra is a Balaton mellett bé -relt villa biztosította.

Bár a nádasdladányi uradalmi erdőbenegész évben vadászhattak a gróf és ven-dégei, mégis az őszi-téli vadászati szezonalkalmával gyűltek össze a nagyobb társa-ságok a család bakonynánai birtokán,ahol – Nádasdladánnyal szemben – nagy-vadak is terítékre kerültek. Nádasdy ezen-felül továbbra is rendszeres meghívottjavolt a rokonai és barátai által rendezettvadászatoknak az ország számos pont-ján. Feltűnő változást mutat azonban az1930–40-es években az egyes vadászatokvendégeinek társadalmi helyzete az 1920-as évekhez képest. Míg korábban szintekizárólag arisztokraták vettek részt a

Nádasdy Ferenc által is látogatott vadá-szatokon, addig a háborút közvetlenülmegelőző és a háborús évek alatti össze-jöveteleken találunk főnemest, nemest,vitézi címmel kitüntetettet, orvost, jómó-dú, a politikai életben is megfordult ipa-rost, mérnök katonát és nagykereskedőtis. A társaságok tehát társadalmilag meg-lehetősen nyitottá váltak.

Ez a változás egyaránt jelezte a megelő-ző évtizedek társadalmi mozgásait ésNádasdy életfelfogását, mely szerint nemkizárólag a vele azonos társadalmi állásúés származású személyek közül választot-ta barátait. Ezt támasztja alá az is, havégigtekintünk Nádasdy Ferenc közelibarátainak, a Nádasdladányban gyakranmegforduló személyeknek a csoportján.A rokonokon kívül megtalálhatók köztükvolt miniszterelnökök leszármazottai i#.gróf Bethlen István és gróf Hadik Béla sze-mélyében, vállalkozók, mint a székesfehér-vári nagykereskedő és rumgyáros KarlTibor, a vállalkozó földbirtokos Mester-házy Gyula, dr. Bacsák János gyárigazgató,Párvy-Rieger Aladár alezredes, Nádasdyegykori huszárosztály-parancsnoka, vala-mint Gallusz Géza gépészmérnök, akiNádasdy támogatásával végezte el egyete-mi tanulmányait, s később tenisztréner-ként is megfordult Nádasdladányban.Ugyanakkor mind Nádasdy Ferencnek,mind Pál öccsének rangon aluli házassá-ga azt eredményezte, hogy baráti társasá-guk és családjuk néhány tagja vagy egyál-talán nem kívánta fenntartani a kapcsola-tot, vagy sokkal ritkábban érintkeztek agrófokkal.

A Nádasdy família évenként húsvétkortalálkozott a legidősebb fiúnál; az össze-jövetel az ünnep jegyében telt. A leggya-koribb vendégek Nádasdy Ferenc fiútest-vérei voltak. Közülük is Nádasdy Pál ésfelesége látogatott leggyakrabban Ná -dasd ladányba, akik lepsényi birtokukrólakár lóval is rövid idő alatt Nádasdladány-ba érhettek. Nádasdy Ferenc és Pál hitve-seikkel Budapesten töltött hétvégi prog-ramjait futballmérkőzések színesítették,a férfiak délután a Ferencváros mérkőzé-sein drukkoltak kedvenc csapatuknak,míg a hölgyek barátaikkal, ismerőseikkeltalálkoztak. A mérkőzés és esetenként azazt követő összejövetel után az urakismét csatlakoztak feleségeikhez, s válto-zatos közös programjaik között a szín-ház-, koncert- és operalátogatás váltottaegymást. Az estét gyakran a bárok köny-nyedebb világában tett látogatással éstánccal zárták le.

A gróf sportszeretetét jól példázza azis, hogy az 1936-os berlini olimpia ese-ményeit a helyszínen kísérte figyelem-mel. A sport iránti rajongás mellett asportolásnak is fontos szerep jutott Ná -dasdy Ferenc és felesége életében. A va -daskertben kialakított lovaglópályát ott-honi tartózkodása idején naponta igény-

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 29

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™A Szent Jobb fogadására összegyılt Fejér megyeibirtokosok 1938. június 1-jén: gróf Széchenyi Zsigmond,gróf Esterházy László, ismeretlen, gróf Nádasdy Ferenc, Fiáth Pál, Nagy Pál, gróf Zichy István, Jankovich Miklós,Kégl György, ismeretlen, gróf Cziráky László, ismeretlen74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™Gróf Nádasdy Ferenc.Székely Aladárfelvétele, 1938 körül74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

be vette a gróf és felesége; az istállókhozközeli, kastélypark melletti akadálypá-lyán a földbirtokos fejleszthette saját éslovai ügyességét. A kikapcsolódást szol-gálta a parkban található tavon történőcsónakázás, a teniszpálya pedig a családés a nagyobb társaságok teniszjátszmái-nak színtere volt. A hagyományos főúrisportokat a medencében rendezett bará-ti vízilabda-mérkőzések, valamint az ura-dalomban dolgozó futballbarátok csapa-tával, az „öregfiúk”-kal hétvégenként ját-szott meccsek egészítették ki, hiszenNádasdy Ferenc és öccse, Pál, akárcsaki#úkorukban, harmincas éveikben is afutballcsapat tagjai maradtak.

A NÁDASDY-HUSZÁROK ÉLÉN

Az első világháborút lezáró trianoni béke-diktátumnak a magyar haderőt érintősúlyos rendelkezései nem kímélték a had-sereg lovasfegyvernemét, ezen belül ahuszárezredeket sem. Az 1914-ben szám-lált tizenhat cs. és kir. közös huszárezred-hez, valamint tíz m. kir. honvéd huszárez-redhez képest nagyarányú csökkenéstjelentett, hogy a háború után csupánnégy huszárezred képviselhette ezt a tra-dicionális fegyvernemet. Az ezredeket1930-tól a magyar lovasság történeténekkiemelkedő személyiségeiről nevezték el.Az ekkor Sopronban és Tolnán, későbbPápán is állomásozó 3. huszárezred a„Nádasdy Ferenc” elnevezést vette fel, ésa 2. huszárezreddel egyetemben az 1.lovasdandárnak volt alárendelve.

Nádasdy Ferenc, miután 1929-ben be -fe jezte tanulmányait a magyaróvári Gaz-dasági Akadémián, az 1. huszárezred kö -telékében, Budapesten teljesített katonaiszolgálatot 1930 nyaráig, amikor önkén-tes hadapródjelöltként szerelt le. A gróftartalékos tisztként – ekkor már valószí-nűleg hadnagyként – 1938. október 7-énmár a 3. huszárezred 3. századának sza-kaszparancsnoka volt. Ismert, hogy Ná -das dy Ferenc i#ú testvérei is a „NádasdyFerenc” huszárezredben szolgáltak, szin-tén tartalékosként.

A lovasalakulatokra váró első megmé-rettetés az 1938–1941 közti terület-visz-szacsatolásokhoz kapcsolódó bevonulá-sokban való részvétel volt. Nádasdy Fe -renc és ezrede 1938-ban részt vett a fel-vidéki, 1939-ben a kárpátaljai, 1940-benaz erdélyi és végül 1941-ben a délvidékibevonulásban, melyek közül az elsőről agróf által vezetett rövid naplóból tudunkmeg részleteket. A napló szerint október6-án vonult be a Nógrád megyei Szarvas-gedére, másnap pedig átvette a másodikszakasz parancsnokságát. Hosszas előké-születek után, november 4-én indult elegységével a határ felé. A csapatok érin-tették többek között Palotást, Pásztót,Tart és Kishartyánt, ahol a hazafias lelke-sedéstől áthatott falubeliek mindenütt

virágesővel fogadták őket. Este Ságújfa-luban táboroztak le. Az emelkedett han-gulatot tovább fokozta, hogy a grófnaktestvérével, Pállal és másokkal lehetőségenyílt a Ferencváros november 6-i salgó-tarjáni mérkőzését megtekinteni, majd7-én a jó barát Hadik Béla és mások pezs-gővel lepték meg a várakozó huszárokat.

A bevonulást megelőző napon megér-kezett Nádasdy Ferenc felesége is, a törté-nelmi jelentőségű eseményt érthetőmódon a grófné is személyesen kívántaátélni. A bevonulás várva várt napjanovember 9-én érkezett el. Karancsberényelhagyása után óriási tömeg várta a csapa-tokat a trianoni határon. A következő órákeseményeiről az alábbiakat jegyezte leNádasdy Ferenc: „Nem lehet leírni, mitérzek, amikor átlépjük a volt cseh határt[…] Az első felszabadult község Fülekpilis.Leírhatatlan a fogadtatás. Mindenki sír, miis mind a huszárjaim, kivétel nélkül. Min-den községben diadalkapu, síró és földreboruló emberek. Színtiszta magyarok.”A meghatódott huszárok ebben az eufori-kus hangulatban vonultak be Fülekre,majd némely egységeik másnap továbbRimaszombatra. A terület-visszacsato -lások következtében a „Nádasdy Ferenc”3. hu szárezred központja 1939 januárjá-ban Munkácsra ke rült, majd az erdélyibevonulást követően, 1940 novemberé-ben Nagyváradra helyezték át.

A visszacsatolt területekre történőbevonulásokat követően hamarosanfrontszolgálat várt a huszárokra. Nádas -dy gróf 1941. július 1-jétől az ezred 4. szá-zadának harmadik szakaszát vezette agyorshadtestbe beosztott 1. lovasdandárukrajnai hadműveletei során. Vitéz Vat-tay Antal altábornagy, dandárparancsnokés vitéz Pongrác Pál ezredparancsnokvezetése alatt feladataik közt egyebekmellett közel- és távolfelderítés, folyamel-lenőrzés, üldözés, partizáncsoportok fel-számolása és a német csapatok biztosí-tása szerepelt. Miközben a Dnyeperig tör-tek előre, Nádasdy Ferencnek kiújult fer-tőzéses térdízületi gyulladása miattszep temberben haza kellett térnie utó-kezelésre, de valószínű, hogy ezt követő-en még 1941 őszén visszatért bajtársai-hoz, végül november 21-én szerelt le.

A harctéri sikereket követően HorthyMiklós kormányzó megszemlélte a haza-tért ezredeket, és a kitüntetéseket sze-mélyesen osztotta ki. A legfelsőbb hadúra következő dicsérő szavakkal köszöntemeg a Nádasdy-huszárok teljesítményét:„Újra fényt szereztetek a magyar lovasság-nak és új megbecsülést szereztek a lónakis.” Nádasdy Ferenc előléptetése semváratott magára sokáig. A kormányzó1942. március 23-án visszamenőlegesen,1941. szeptember 1-jétől tartalékos fő -hadnaggyá nevezte ki.

A háború borzalmai már Európa nagyrészére kiterjedtek, amikor Nádasdy 1941októberében egy barátjától olyan ajánla-

tot kapott, hogy a következő behívás ese-tén lehetősége nyílna a központba vagyKomáromba, a kémelhárítókhoz kérnibeosztását. A gróf nem használta ki azadódó lehetőséget, to vábbra is huszárez-redében szolgált, vállalva élete kockázta-tását. Az egykori huszárbajtárs, a Nádas -dy-huszárok második századát vezetőNagy Kálmán százados véleménye sze-rint Ferenc, Pál és László grófok „a Ná -dasdyak ősi vérét örökölték”.

Nádasdy gróf a háborús évek alatt csu-pán rövid időszakokat tölthetett család-jával. 1943 második felében Észak-Erdély-ben, a Keleti-Kárpátokban, majd 1944júniusától a határokon kívülre vezényeltutolsó magyar lovasseregtest tagjakénta keleti hadszíntéren előbb a 3. huszárez-red 2. századának arcvonal mögötti tiszt-jeként, utóbb századparancsnokaként tel-jesített szolgálatot. Az 1. lovashadosz-tályt 1944 nyarán délbelorusz területen,a Pripjaty-mocsarak közelében vetettékbe. Feladatukként a vidék partizánoktólvaló megszabadítását, a visszavonulónémet hadosztályok fedezését, valamintmások mellett Luniniec város biztosítá-sát rendelték el, de itt mind a terepet jólismerő partizánokkal, mind a technikaifölényben lévő szovjet csapatokkal szem-ben súlyos veszteségeket szenvedtek.Ezek után a német hadvezetés az augusz-tus 1-jén kitört varsói felkelés leveréséreis be kívánta vetni a magyar lovashadosz-tályt, de az újonnan kinevezett, a nagymúltú lengyel–magyar barátságra hivat-kozó hadosztályparancsnok, Ibrányi Mi -hály határozott tiltakozására végül elálltettől a szándékától.

Ezt követően a Varsótól keletre folyóharcokban vetették be a huszárhadosz-tályt, ahol a szovjet harckocsik sorozatosbetörései ellenére minden alkalommalvisszafoglalták védőállásaikat. A dandár-ra végül a magyarországi harcok soránvolt szükség, így október elején hazaszál-lították. Az Alföldön a Budapest elfoglalá-sára törő szovjet és román seregekkelkerültek szembe, amelyek túlerejét nemtudták ellensúlyozni. Nádasdy Ferencoktóber 26-án egy ellenséges lövedék be -csapódásakor hősi halált halt a Kiskun-félegyháza melletti Fricska-tanyánál. Aszá zadparancsnok visszamaradt tetemétharckocsival támogatott ellentámadássorán mentették ki bajtársai.

Nádasdy Ferencet a nádasdladányi kas-tély kápolnájában ravatalozták fel, majda kastélyparkban temették el. A front kö -zeledtével családja elhagyta a kastélyt, smire 1945-ben hazatértek, azt kifosztvatalálták. Két évig még a településen éltek,de nádasdladányi életük ellehetetlenült,így Budapestre költöztek. Az emberi tar-tásában, hazaszeretetében és hazájáértvállalt áldozatkészségében őseit idézőNádasdy Ferenc a háborút követően abudapesti Farkasréti temetőben lelt vég -ső nyugalomra.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 31