GGaazzddaassáágg –– GGaazzddaassáággppoolliittiikkaa –– AAnnyyaaggii kkuullttúúrraa

Művészettörténeti korstílusok Egy kor, korszak életmódját, legjobban az akkor élő emberek szokásai jellemzik. Ezek a szokások a korstílusokban érhetők tetten. Az, hogy egy korszak embere milyen épületeket épít, milyen festményeket fest, hogyan él, mind-mind jellemzi életfelfogását, élethelyzetét. A művészeti korstílusok elemzése ezért alkalmas minden kor társadalmának egyfajta vizsgálatára. Tér befedésének problémája adja a legnagyobb nehézséget. Ennek a problémának a megoldása az egyes korok technikai kivitelezésében keresendő. A technikát mozgatja az adott kor gazdasága. Az emberiség történetében azt kell újra és újra megvizsgálnunk, hogy a technika és a gazdaság milyen összefüggésben van az ember szépérzékével.

Román:

Jellemzők:

1. A korai feudalizmus stílusa. 2. A római, az őskeresztény és a bizánci művészet ötvöződéséből keletkezett. 3. Európában jelent meg a 11-13. században. 4. Funkció: védelem a barbár világ ellen (erődtemplomok, várak) 5. Lelkiség: A belső tér az ember lelkét alakítja. (pl. sötét, zárt templomba bevezetik a napsugarat.) 6. Vastag falak, masszív pillérek és oszlopok, kicsi félkörív alakú nyílások (védelemhez) jellemzik.

Megjelent a dongaboltozat. 7. Épületek: wormsi katedrális, clunyi kolostor; jáki és lébényi, nagybörzsönyi templom, esztergomi királyi

vár és kápolna.

Gótika:

1. Franciaországban a 12. században alakult ki, és a 13. században terjedt el Európában. 2. A románt felváltó stílusirányzat. Elnevezése Itáliából való, ahol ez az irányzat soha nem honosodott meg

(barbár építészet) 3. Gazdasági lehetőség: Középkori városok meggazdagodtak => A katedrális a gazdagság jelképe. 4. Lelkiség: A fényáradat extázisa jelenti a lélek Istenhez való eljutását. (pl. A templom falának nincs

funkciója, a végtelen ablakok miatt.) 5. Építészetére a csúcsívek, keresztalakzatok, falakon kívüli támpillérek, kiképzett kőkeretekkel tagolt

ablakok jellemzők. 6. A korszak jellegzetes épületei a püspöki székhelyeken épülő nagy katedrálisok, ezek fő jellemzője a

hosszú hajó és a nagy belmagasság. Ezen épületek építésére Dóm-építőműhelyek alakulnak (Bécs, Basel, Ulm).

7. Mivel mindenütt hűbéri társadalmi rend volt, ezért a művészeti feladatok azonosak voltak, így Európa különböző helyein azonos funkciójú épületek épültek. (várak, polgárházak, kastélyok)

8. Épületek: Saint Chapelle, Notre-Dame; Mátyás-templom, soproni bencés templom.

Reneszánsz:

1. A 14-16. századi Európában az antik világ eszményeit feltámasztó, a művészetek megújulását hozó művészeti stílus.

2. Itáliában bontakozik ki, hiszen az antik emlékek itt maradtak meg a legnagyobb számban. 3. Gazdasági fellendülés miatt, egyre több magánépítkezés van (paloták). A polgárok

meggazdagodásának a külső jellemzője. 4. Lelkiség: Szimmetriára való törekvés Antik világ utánzása. 5. Az elnevezés a francia renaissance szóból ered, amelynek jelentése újjászületés 6. Építészetének jellemzője a középületeknél és palotáknál megfigyelhető az ideális emberi test

törvényeiből létrehozott arányrendszer alkalmazása. 7. Épületek: Szt. Péter bazilika, Medici palota, Bakócz-kápolna, budai Mátyás palota, Visegrádi királyi

palota. felvidéki szárnyasoltárok, templomok, reneszánsz pártázatú házak.

Barokk:

1. A 1600 táján kezdődő a reneszánszt felváltó korstílus. Itáliában alakult ki.

2. Gazdaság: Európa a világkereskedelem központja, mindez az építészetben csúcsosodik ki. Olyan királyi palota megteremtése, amelyben van templom, magánlakosztály, könyvtár, iskola.

3. Lelkiség: A világ leggazdagabb uralkodója tudja egyesíteni korának minden tudomány és művészeti ágazatát. Pl.: Escorial (sp.)

4. Fő jellemzői a reneszánsz formák feloldása. A díszítettség fokozódása. A barokkban kezdik először alkalmazni az íves alaprajzú épületeket. A templomok túldíszítettek, kedveli az aranyozásokat. De felfedezhetők a barokkban is reneszánsz (antik) elemek is. Például a gazdag oszlopfők, a timpanonok.

5. A barokk a reformáció idején a katolikus egyház hivatalos irányzata. A legjelentősebb barokk épületek ezért Itáliában, Rómában találhatók. A római katolikus területeken elterjedt irányzat: Ausztria, Magyarország, Bajorország, Itália, Spanyolország (dél-Amerika)

6. A világi építészetben a kastélyok őrizték meg a barokk stílus jellegzetességeit. A barokk kastélyhoz nagy kert tartozott, ami ún. franciakert volt. Ezek jellegzetessége, hogy szabályos, egyenes, sugárutak vannak a kertben, a növényeket mértani formák szerint telepítik, metszik. Szép példája a barokk kertnek a bécsi Schönbrunn kertje. A palotákat belülről a tágas szalonok nagy ablakokkal és a nagy hallok, lépcsőházak jellemezték. A barokk kastély a reneszánsz palota teljes ellentéte.

7. Barokk Oroszországban is elterjedt. Itt is a templomépítészetben születtek a legjelentősebb alkotások 8. Épületek: Gödöllő: Grassalkovich – kastély, Il Gesú templom (Róma) schönbrunni kastély, Versailles,

Szent Anna templom (Bp)

Klasszicizmus

1. 1770 és 1830 közötti stílusirányzat. Franciaországban alakult ki. 2. A görög-római kultúrát eszményítő stílusirányzat. Kialakulása összefüggött a felvilágosodás (francia

forradalom) antik kultuszával. Elvetik a barokk íves, díszített stílusát. Ragaszkodik az egyszerű formákhoz, Egyenes vonalak, oszlopok.

3. Stílusát a világosság, a szabatosság, a mértéktartás jellemzi. 4. Az építészetben az antik oszlopok, világos homlokzatok és belső terek a meghatározóik. 5. Magyarországon a reformkor elterjedt építészeti irányzata. Kiemelkedő építésze Hild József, Pollack

Mihály 6. Épületek: Nemzeti Múzeum, debreceni református kollégium, váci diadalív, diadalkapuk (Brandenburgi

kapu), Esztergomi bazilika

Szecesszió:

A 19. század végén és a 20. század elején virágzó stílusirányzat. Valamennyi művészeti ágat át fogó stílust akart teremteni, mely szakít a naturalizmussal és a történelmi stílusok utánzásával. Dekoratív hatáskeltés, hullámzó vonalvezetés, keleties és népi motívumok felhasználása jellemezte. Épületek: Iparművészeti Múzeum, Kecskemét: Cifra palota, Beregszász: Arany Páva vendéglő, Kőbánya Szent László templom.

Eklektika: A stílusok keveredése a jellemző, az építészet felhasználta a történelmi múlt teljes örökségét. Az

egyes építészeti stílusok önállóan is megjelenhetnek. (neo előtag, neogót, neoreneszánsz) A szecesszió valamiféle ellentettje ez a stílusirányzat. Épületek: Parlament Operaház