09. Lövészfegyverek fő részeifegyvermester.hu/fegyverism/09_loveszfegyverek_fo_reszei.pdf · 09. Lövészfegyverek f ő részei.doc Ilyenkor a hirtelen megnövekv ő gáznyomás

09. Lövészfegyverek fő részei.doc

IX. LÖVÉSZFEGYVEREK FŐ RÉSZEI

Az aktív és reaktív rendszerű lőfegyverek rendszerbe sorolása után vizsgáljuk meg a fegyve-rek általános felépítését, a szerkezeti elemek funkcióit. Egyes szerkezeti elemek konkrét kialakítását a "Típusismeret" résznél fogjuk tárgyalni.

A) A CSŐ A tűzfegyverek alapvető része. A csőfuratban megy végbe a lövés folyamata és a lövedék in-

dulóirányát adja meg. Megkülönböztetünk huzagolt (129. ábra) és sima furatú csöveket.

A csőfurat töltényűr részébe kerül a lőszer, a lövedéket vezető felület az átmeneti kúpba sajto-

lódik. A nagy szilárdságú acélból készített cső lehet un. monoblokk szerkezetű, ez esetben a csövet

egyetlen acélrúdból sajtolják ki. A cső szilárdságát önfeszítéssel un. autofrettálással növelni kell. A béléscsövezés szintén nö-

veli a cső szilárdságát, ilyenkor a lőporgázok nyomását két vagy több egymásba dugott cső veszi fel. A cső furatának erős szennyezettsége, alakváltozata vagy meghibásodása miatt megtorpanó

lövedék csődudort (130. ábra), súlyosabb esetben csőrobbanást okozhat.

129 ábra

1. Csőfar; 2. Töltény űr; 3. Átmeneti kúp; 4. Huzagolás: 5. Cs őtorkolat; 6. Hu-zagolt rész

130 ábra

1. Cső; 2. Lövedék; 3. Idegen tárgy


Ilyenkor a hirtelen megnövekvő gáznyomás keltette feszültség a cső szilárdságát lényegesen

meghaladja. Csőrobbanást a lőpor szabálytalan égése is előidézhet. A töltényűr a csőfar felöli oldalon elhelyezkedő kúpos (hengeres) kialakítású üreges rész,

amelynek alakja és mérete a fegyvernél alkalmazott lőszer betöltését és lövés alatti megfelelő helyzet-ben való megtartását biztosítja.

A töltényűr követi a hüvely kontúrját és megfelelően kialakított kúpossággal rendelkezik. Ez a kúposság biztosítja a hüvelyfal megfelelő tapadását, lövés után a hüvely lassításához és kivonásához szükséges minimális erőkifejtést.

A töltényűr kúpos részét egy hüvelynyak kialakítás követi a csőtorkolat irányába, amelyet az átmeneti kúp követ.

Az átmeneti kúp feladata, hogy elősegítse a lövedék fokozatos besajtolódását a huzagolt rész-be.

A töltényűr felülete tükrösített, hogy elősegítse a hüvellyel való tapadást, és csökkentse a súr-lódást a kivonásnál. Lövésnél ugyanis a gázok a hüvely falát tágítják, ezáltal a töltény nekifeszül a töl-tényűrnek, így akadályozza meg a gázok hátraáramlását. Ha töltényűr felülete megsérül, a hüvely anyaga kitölti a sérült részt, ami hüvelyszakadáshoz vezet.

Töltényűr kialakítását mutatja a 131. ábra. Az átmeneti kúpot a csőtorkolat irányába a huzagolás (csavarzat) követi, ami nem más, mint a

fegyvercső furatának felületére munkált, csavarvonal mentén elhelyezkedő hornyok összessége. A kiemelkedések neve: ormózat, a hornyoké: barázda (132. ábra). A huzagolás feladata, hogy a barázdákba besajtolódó lövedéket hossztengelye körüli, percen-

ként 15.000-20.000 forgásra kényszerítse. Ez a forgás a huzagemelkedés, a lőporgázok tolóerejének hatására jön létre.

A huzagolás a forgatás mellett tömít is: megakadályozza a lőporgázok lövedék körüli előre-áramlását. Lövéskor a felülete összetett igénybevételt szenved: mechanikai, hő és vegyi hatások együttesen kopást okoznak.

A huzagok számát és méreteit az űrméret (kaliber) alapjában meghatározza. Kiterített csőfelü-

let látható a 133. ábrán. A huzagolás emelkedését a csavarzat hossz adja meg, ez nevezetlen szám, amelynek az űr-

mérettel való szorzata az a hosszúság, amelyen a lövedék az alapkör (űrméret) mentén egyszer kör-befordul (134. ábra).

131 ábra

1. Töltény űr kúpos része; 2. Hüvely nyakrészének helye; 3. Átm eneti kúp; 4. Huzagolás;

5. Hüvelyfészek


132 ábra

1. Űrméret; 2. A barázda szélessége; 3: Az ormózat szél essége; 4. A barázda mélysége

133 ábra

1. A huzagok száma (4 db); 2. A huzagolt rész hossz a; 3. Az átmér ő; 4. A varozat hossz

134. ábra

αααα/ Csavarzat szöge; D/ Űrméret; k/ Együttható


A 134. ábra egy kiterített barázdát ábrázol, ami a síkban egy derékszögű háromszöget ad. E

háromszög befogója k ⋅ D nagyságú távolság, amelyen a barázda éle egy teljes fordulatot tesz meg, ami pedig egyenlő D ⋅ π szorzattal. A közbezárt szög „α”, a huzagolás jellemzője, amelyet a csavarzat szögének nevezzük.

A "k" értéke együttható, amely típustól függően határozza meg, hogy az űrméret hányszoros hosszán kell a lövedéknek egy körülfordulást végezni.

A csőfuratot érő mechanikai igénybevétel egyenletesebbé tételét szolgálja az un. progresszív huzagolás. Ez a huzagolásnak az a fajtája, amelynél a csavarzat menetemelkedése nem állandó, ha-nem a csőtorkolat felé haladva egyre csökken (135. ábra).

Emiatt a lövedék fordulatszáma gyorsabb ütemben növekszik, mint állandó menetemelkedésű

huzagolás esetén. A torkolatrészen a kilépő huzagokat meghatározott szög alatt lemunkálják (136. ábra), hogy az

esetleges sérülések, szennyeződések, lerakódások ne akadályozzák a lövedéket a csőtorkolat elha-gyásában.

135. ábra

136. ábra


A tartósabb tüzelés folyamán a lövészfegyverek az üzem- és kezelési biztonságot veszélyezte-tő módon felhevülnek. Ez természetes, de hatékony tüzelés szempontjából a káros jelenség csökken-tése végett hűtik.

Régebben a géppuskák vízhűtéses rendszerűek voltak, itt a csőhűtésre a fegyver. csövét kö-rülvevő henger alakú tartályban tárolt víz szolgált. A mai sorozatlövő fegyverek (golyószóró, géppuska) léghűtéses üzemben dolgoznak. Csövük cserélhető, s a megengedettnél jobban felmelegedett csöve-ket csőcsere után hagyják kihűlni, esetleg erre a célra rendszeresített tartályban vízzel hűtik. A csövek külső felületét a jobb hő leadás végett hűtőbordákkal is ellátják egyes fegyvertípusoknál.

A csövek vizsgálatánál szükségszerű foglalkozni a csövek élettartaméval. A cső élettartama a lőfegyverek csövének lövésszámban meghatározott szolgálati ideje, amelyet szórásának és kezdőse-bességének az adott űrméretre meghatározott határokon belüli megőrzésével teljesít.

Függ az űrmérettől, a lövedék kezdősebességétől, a tűzgyorsaságtól és a tűzütemtől, a cső anyagától és megmunkálásától, a töltényűr alakjától, a lőpor tulajdonságaitól és a cső karbantartottsá-gától. Az űrméret és az igénybevétel növelésével a cső élettartama csökken.

Kis űrméretű fegyvereken a csőfurat elektrolitos krómozása elősegíti a fokozott igénybevételek elviselését is. A sorozatlövő kézi fegyverek csőélettartama meghaladja a 20 ezer lövést.

1. Az űrméret fogalma golyós fegy-vereknél

Űrméret vagy kaliber: a fegyvercső belső, illetve a lövedék külső átmérője. Nálunk mm-ben, Nyugat-Európában általában cm-ben, az angolszász országokban hüvelykben (≈25,4 mm ) mérik.

Golyós fegyverek esetében megkülön-böztetünk ormózati (furat) és huzagkalibert (137. ábra).

A furatkaliber (ormózati kaliber) a cső-furat két egymással szemben fekvő ormózata közötti átmérőt jelenti, míg a huzagkaliber a huzagok közötti távolságot. Ez utóbbi csak speciális eszközzel (kalibráló) vagy mikromé-terrel mérhető (Hátulról a huzagok közé préselt és a furaton keresztülvezetett ólomlövedék a huzagkaliber hozzávetőleges méretét adja).

Az ormózati és huzagkaliber közötti különbség acélköpenyes és vastag falú tombakköpenyes lövedékekhez alkalmas csövek esetében 0,20 - 0,35 mm, míg ólomlövedékek és vékony rézköpenyes lövedékek esetében 0,30 - 0,50 mm lehet. A méretkülönbség felét a huzagmélység - barázda mélysé-ge - adja. (Ha tehát az ormózati és a huzagátmérő között különbség 0,30 mm, akkor a huzagmélység 0,15 mm.) Az acélköpenyes lövedékek vezető részének átmérője kb. megfelel a huzagátmérőnek, míg az ólomlövedékekét és a vékony rézköpenyes lövedékekét valamivel nagyobbra méretezik.

Az angolszász kaliberjelölésnél a szám hüvelykben (inch vagy Zoll) adja meg a golyós kalibe-rek méretét. Pl. .308 Winchester. A számadat után a konstruktőr vagy a lőszert először bemutató cég neve van jelölve.

Az előtte levő pont tizedespont, a nullát az egyszerűség kedvéért nem jelölik. Angol nyelvterületen a kaliberméret az inch tört részét (1/100 vagy 1/1000) jelenti. A szám-

adatok körülbelül megfelelnek az ormózati kalibernek, azonban kivételek is ismertek. Az angolszász kaliberek átszámítása metrikus méretre a következőképpen történik:

1 inch = 25, 399 mm ≈ 25,4 mm

.308 inch = 7, 8 mm Az átszámítás eredményeként kapott szám csak matematikai érték, s nem mindig egyezik a

tényleges kalibermérettel. Csak a szabványokban meghatározott méretek az irányadók.

137. ábra

1. Ormózati kaliber (furatkaliber); 2. Huzagkali-ber


B ) A TOK A fegyverek szerkezeti részeinek és alkatrészeinek összefogására szolgál. Vezeti a zárkeretet

(zárvezető) vagy szánt, és biztosítja a csőfuratnak a zárszerkezettel történő reteszelését. Felülről a tokot fedél zárja le, védi az alkatrészeket a külső behatásoktól és szennyeződésektől.

Anyaga lehet acél vagy könnyűfém (pl. alumínium), kialakítást végezhetik forgácsolással vagy sajtolással. Pisztolyoknál a tokfedél szerepét a szán biztosítja.

C) AZ ELSÜTŐ SZERKEZET A lövés kiváltását végző szerkezeti elem. Lövés előtt a zárszerkezetet (a kakast) felhúzott

helyzetben tartja, valamint a fegyver biztosítását végzi. Elhelyezését tekintve mindig a tokhoz csatlako-zik, azzal egybeszerelt. De van olyan megoldás, ahol az elsütő szerkezetet külön egységként a fegy-verből ki lehet emelni.

Az elsütő szerkezeteknek két típusa ismert: a mechanikus, illetve az elektromos kivitelű, attól függően, hogy milyen energia működteti.

A mechanikus elsütő szerkezetek lehetnek ütőszeg típusúak 138. ábra (más néven közvetlen típusú), vagy kakas típusú 139. ábra (közvetett típusú).

138. ábra

1. Ütőszeg; 2. Elsüt ő emelő; 3. Ütőszegház; 4. Üt őszegrugó; 5. Az elsütés irá-nya

139. ábra

1. Ütőszegház; 2. Üt őszegrugó; 3. Üt őszeg; 4. Elsüt ő emelő; 5. Kakas; 6. Ka-kasrugó


A kakasos típusú szerkezetek attól függően, hogy a kakas kívül helyezkedik el, vagy belül a fegyveren, megkülönböztetünk külső illetve belsőkakasos fegyvereket (gyakorlati jelentősége a piszto-lyoknál van).

Elektromos elsütő szerkezet vázlatát ábrázolja a 140. ábra.

140. ábra

1. Elsüt őkar; 2. Elsüt őkar-rugó; 3. Nagykar; 4. Kisakr; 5. Mozgórész; 6. T olórúd; 7. Ház; 8. Vezeték; 9. A kiskar tengelye; 10. Az el sütőkar tengelye; 11. A nagykar tengelye; 12. Biztosító tengelye; 13. A biztosító rugója; 14. Biztosító; 15. A nagykar rugója;

16. Nagykar rögzít őszeg; 17. Az elektromágnes tekercse; 18. Himba; 19. Elsüt ő emelő


Az elektromos elsütő szerkezet házában helyezkedik el az elektromágnes, a mozgórész, a to-lórúd, a kiskar, a nagykar a rugóval, az elsütő kar a rugóval és a biztosító.

Az elektromos áram hatására a mozgórész mozgásba hozza a tolórudat, amely a kiskart elfor-dítja. A kiskar hatására a nagykar alsó vége felfelé mozdul, megemeli a himba feléje eső végét. A himba tengelye körül elfordul, az elsütő emelővel kapcsolódó vége az elsütő emelőt lefelé kényszeríti, így a zárkeret felszabadul és a helyretoló hatására előremozog.

Kézi úton történő lövés kiváltásához a biztosítót az elsütő kar irányába kell elmozdítani, ezáltal

az elsütő kar felszabadul. Az elsütő kar lefelé mozgatásakor nyúlványával nyomást gyakorol a nagy-karra, amelye a tengelye körül előrebillen. A mozgások többi része a fenti elektromos működésnél leírtakkal egyezik.

Beszerelésre kerülnek olyan elektromos elsütő berendezések is, amelyek lövésszámlálóval vannak ellátva, üzem közben a jelzőlámpájuk ég és számlálják a leadott lövéseket.

Nagy előnye az elektromos elsütő berendezésnek, hogy lehetővé teszi a fegyver távolról törté-

nő üzemeltetését. A mechanikus elsütő szerkezeteket úgy tervezik, hogy biztosítják a korai és a véletlen elsülés

elleni védelmet. A véletlen elsülés elleni védelemre külön szerkezeti elemet - biztosító szerkezetet - építenek

be. A biztosító az elsütő szerkezet idő előtti működését, valamint az elsütő billentyű elhúzását gátolja, eközben megakadályozza a zárkeret, egyes pisztolyoknál a szán hátrafelé mozgását, ennél fogva ki-zárja a véletlen elsülés lehetőségét, a lövő akaratától független lövés leadását.

A vegyes üzemmódú (sorozat és egyeslövés) fegyvereknél ez az alkatrész egyben a tűzváltó is, ami az állástól függően (biztosított, egyeslövés és sorozat) határozza meg a fegyver üzemmódját.

Kialakításra kerültek olyan pisztolyok, ahol biztosítószerkezetet külön nem alakítottak ki. Ilyen

volt a 7,62 mm-es TT pisztoly, ahol a kakason két feszítőnyugaszt képeztek ki (141. ábra).

A biztosítás itt úgy történik, hogy az elsütő billentyű elhúzásakor a hüvelykujj támasztotta a ka-

kas fejrészét és lassan engedte azt előre. Mikor az elsütő emelő levált a kakas felhúzónyugaszáról a kakas lassan mozgott az ütőszeg irányába mindaddig, amíg az elsütő emelőre a biztosítónyugasz fel-támaszkodott. Ekkor nem lehetett lövést leadni. Újabb lőszer felhasználásához a kakast hátra kellett húzni, hogy az elsütő emelő a feszítő nyugaszra kerüljön.

Nem volt külön biztosító szerkezete a régi 37 M. 9 mm-es FÉG pisztolynak sem. A biztosító-elem a markolat hátsó részén volt kialakítva, ami. kissé hátraállt.

141. ábra

1. Kakas; 2. Elsüt ő emelő; 3. Felhúzónyugasz; 4. Biztosító-nyugasz; 5. Kakasrugó


Lövést csak úgy lehetett leadni a fegyverrel, ha a biztosító markolatszintig süllyedt és ezáltal az elsütő emelő el tudott mozdulni, tehát a lövő biztonságosan tartotta a fegyvert.

Minden fegyvert biztosítanak korai elsülés ellen. Célja, hogy megakadályozzák az idő előtti lö-vést, mindaddig, amíg a csőfar nem zárt teljes egészében. Működésük teljesen automatikus, nem kell külön műveletet végezni működésbe hozásukhoz.

A géppisztolyok és golyószórók korai elsülés elleni biztosítását már korábbi részben tanulmá-nyoztuk, most nézzük meg egy félautomata súlyzáras, revolverező pisztoly biztosítását.

(Revolverezőnek nevezzük azt a pisztolyt, ahol a lövések leadásához nem kell mindig külön megfeszíteni a kakast, hanem elég az elsütő billentyű elhúzása hozzá, hogy a kakas hátsó helyzetbe kerüljön.)

A Walther-rendszerű pisztoly korai elsülés elleni biztosítása úgy van kialakítva, hogy az elsütőrúdon egy vese alakú szemölcs (un. megszakító) van, ami a szán jobb oldalán levő kimarásba illeszkedik, akkor ha a csőfar zárt, tehát a szán mellső helyzetben van. Lövés után a szán hátrafelé indul, a szemölcs kikerül fészkéből, lenyomja az elsütőrudat. Ekkor megszakad az elsütőrúd és az elsütő emelő kapcsolata, nem lehet lövést kiváltani a fegyverrel.

Előresiklásnál mindaddig nincs kapcsolat az elsütőrúd és az elsütő emelő között, míg a szán le nem zárta a csőfart, mert a szemölcs csak így tudja helyét elfoglalni a szánban.

D ) A TOKFEDÉL A fegyverek tokrészét zárja le felülről, óvja az alkatrészeket a külső behatásoktól, szennyező-

déstől.

E) A SZÁN

A kakas megfeszítésére, a töltények tárból a töltényűrbe történő juttatására és lövésnél a cső-far reteszelésére szolgál a súlyzáras pisztolyoknál a szán.

A szán tömegének növelése céljából a zárat és a szánt egy anyagból alakítják ki, forgácsolás-sal.

Pisztolyoknál a biztosítószerkezetet a szánban helyezik el. Néhány típusba beépítésre került az un. töltésjelző, ami a fegyver csőretöltöttségét jelzi. Arra jó, hogy tapintással meg tudunk győződni a pisztoly töltöttségéről. Kialakítását a 142. ábra mutatja.

Ha a szán lezárta a csőfart, a fegyver töltve van. A szánba szerelt kijelző zár peremágya felé

eső vége felütközött a hüvely peremén, rugó ellenében hátranyomta a kijelző csapot, ami a szán testé-ből kiemelkedett. Lövés után a hüvelykivetést követően a kijelző vége rugó hatására a töltényűrbe csúszik, a szán kakas felé eső furatába visszahúzódik a csap.

142. ábra

1. Cső; 2. Lőszer; 3. Jelz ő; 4. Szán; 5. Kakas; 6. Zár


Más megoldást mutat a 143. ábra, itt a jelzőcsap függőlegesen mozog.

F) HELYRETOLÓ SZERKEZET A mozgó alkatrészek helyretolására szolgál. A zárat és zárkeretet (szánt) tolja mellső helyzet-

be és tartja meg. Legegyszerűbb formája a helyretoló rugó. Készülhet szerelt kivitelben, ahol a rugót még külön

vezetőrúd vezeti. Csak automata üzemű fegyvereknél az ütőszegnek megadja a lőszer indításához szükséges

energiát.

G) A ZÁRKERET (ZÁRVEZETŐ) A zár vezetésére, működtetésére és a helyretoló szerkezet vezetésére szolgál. Hosszú gázdu-

gattyú hátrasiklásos fegyvereknél a gázdugattyúval egybeépítik. A csak sorozatlövő fegyvereknél vezérli a zár nyitását és reteszelését, megadja az ütőszegnek

a csappantyú beindításához szükséges erőt és működteti az adogatószerkezetet.

H ) A ZÁR A töltényt betolja a töltényűrbe, reteszeli a csőfart, lövés után kihúzza a töltényűrből az üres

hüvelyt. Részei: a zártest, az ütőszeg és a hüvelyvonó a rugóval. A töltényűr felőli részét peremágynak

nevezzük, a hüvelyfenék befogadására szolgál.

I) ADOGATÓSZERKEZET Sorozatlövő fegyvereknél a tűzgyorsaságnak megfelelő mennyiségű lőszernek a töltényűrbe

juttatására szolgáló berendezés.

143. ábra

1. Cső; 2. Lőszer; 3. Kijelz ő; 4. Szán a zárral


Szűkebb értelemben adogatószerkezetnek csak a hevederből tüzelő fegyverek adogató-berendezését nevezik, amelyben az adogatást a zár mozgása vezérli. Az adogatószerkezettel ellátott fegyvereken a heveder továbbítását, a töltényeknek a hevederből való kivonásét és a töltést is az ado-gatószerkezet végzi.

Tölténytárakat alakjuk szerint osztjuk fel, így lehetnek:

− szekrénytárak (ívelt vagy egyenes) (144. ábra), − csigatár (145. ábra), − dobtár (146. ábra).

A szekrénytár a legegyszerűbb szerkezetű. A lőszerek egy vagy két sorban helyezkednek el

egymás felett.

A lőszereket a társzekrény aljában egy lemez alá helyezett rugó ereje továbbítja felfelé, a tára-

jak irányába. A tárajak kialakítása olyan kiképzésű, hogy a zár csak egy töltényt adogathat a töltényűr-be.

A szekrény alakja lehet teljesen egyenes, de a hüvelyek alakja lehetővé teszi, hogy - lövedék felé eső központú - körív formájú legyen. Ez utóbbit nevezik íves vagy ívelt tárnak.

A csigatár felépítését a 145. ábra mutatja. A csigatár nevét onnan kapta, hogy a töltények csigavonal mentén helyezkednek el és mozog-

nak. A tár közepén erős acéllemezből készült spirálrugó van, ezt a tár töltése előtt fel kell húzni az órarugóhoz hasonlóan.

144. ábra

1. Tárfenék; 2. Tártest; 3. Adogatórugó; 4. Adogató lemez; 5. L őszerek; 6. Tár-ajak; 7. Tárrögzít ő; 8. Rögzít ő lemez


A tár henger alakú, a lőszerek a henger alkotójával párhuzamosan helyezkednek el benne. A tár megtöltése után a rugót ráengedik a lőszerekre, ilyenkor a rugó ereje a töltényvezető csigák forga-tása közben a lőszereket a zár elé adogatja. Az ilyen kialakítású táraknak nagy a befogadó képessége.

Dobtár látható a 146. ábrán. Dobtárban, a lőszerek sugárirányban helyezkednek el, mégpedig úgy, hogy a lövedékek csú-

csa a lapos henger alakú tár hossztengelye (egyben a tár belső szerkezetének forgástengelye) felé néz.

A tárajak sugárirányú horony, amely egyenként adogatja a zár utjába a töltényeket.

145. ábra

Tártest; 2. L őszer; 3. Spirálrugó; 4. Fedél


A lőszereket a tárrugó ereje mozgatja. A tárakat acél lemezből gyártják, de az utóbbi időben egyre inkább teret hódítanak a különféle műanyagokból és könnyűfémlemezekből készített tárak is.

Csak sorozatlövésre képes fegyvereknél a nagy lőszerigény miatt a lőszerek tárolására heve-

dereket alkalmaznak, melyek befogadóképessége 50-250 db lőszer. A hevedereket rakaszokban tárol-ják. A fegyverben a hevedert a zár által vezérelt adogató-berendezés továbbítja. A zár hátramozgása közben az adogató-berendezés a zár utjába tereli a következő lőszert. A hátramozgó zár a lőszert a hevederből kihúzza, előremozgásnál pedig betölti a cső töltényűrébe.

A hevederek készülhetnek fémből és szövetből, ma azonban kizárólag fémhevederek vannak rendszeresítve a hadseregekben.

A fémhevedereknek két típusa létezik: Széteső tagú heveder (148. ábra). Minden egyes tag egy-egy lőszert fogad be. A tagokat a heveder töltése közben a lőszerek

kapcsolják egymáshoz, majd lövés után a hevedertagok külön-külön kiesnek a fegyverből. Egyben maradó heveder (147. ábra) Ennél a hevederkialakításnál a tagok töltve és üresen is állandóan össze vannak kötve a he-

vederspirál segítségével.

146. ábra

1. Tártest; 2. Spirálrugó; 3. L őszerek; 4. Tárajak


J) AZ ISMÉTLŐ-BERENDEZÉS (FELHÚZÓKAR)

A fegyver töltésekor a zárvezető (zárkeret) hátrahúzására szolgál. Géppisztolyok zárkeretén csak egy ismétlőkart (felhúzó fogantyút) helyeztek el. A pisztolyoknál nincs külön kialakított ismétlő-berendezés.

147. ábra

1. Hevedertag; 2. L őszer; 3. Spirál

148. ábra


K) A GÁZHENGER (GÁZKAMRA)

A cső furatából elvezetett lőporgázoknak a gázdugattyúra való irányítására - és ahol kialakítást nyert - a gázszabályozó elhelyezésére szolgál.

A 149. ábrán láthatunk gázhenger kialakítást gázszabályzó nélkül.

Ezt a szerkezeti elemet a cső külső palástján felül helyezték el (szoros illesztéssel melegen rá-

sajtolva) és helyzetét rögzítőkúpos csapokkal stabilizálják. A henger tengelye párhuzamos a cső tengelyével. Az átömlő furat ferdén helyezkedik el, szö-

get zár be a cső tengelyével. Ha a gázhenger megsérül, elmozdul, akkor az átömlő furat a csőfurattól eltér, megváltoznak az

átömlési - áramlási viszonyok, káros turbolens áramlások keletkeznek, amelyek a lövésszámot befo-lyásolják.

Hátránya a rendszernek, hogy nehezen hozzáférhető, ami tisztítás szempontjából nem jó. Géppuskáknál, golyószóróknál a gázhenger, gázszabályozó és az átömlő nyílás összekapcso-

lásával egy szabályozott rendszer jön létre (150. ábra).

149. ábra

1. Cső; 2. Gázkamra; 3. Rögzít ő csapok; 4. Átöml ő furat

150. ábra

1. Cső; 2. Gázkamra; 3. Gázszabályozó; 4. Gázdugattyú


A henger kialakítása hasonló az előbbihez, de a gázátömlő furatot a csőtengelyre merőlege-sen fúrták, ezért tisztítása és az élettartama is sokkal hosszabb.

Gázhenger kialakítása gázszabályozóval, a 151. ábrán látható.

A csőből a gázhengerbe áramló gázok mennyisége függ a keresztmetszettől, és az áramló gáz sebességétől.

Tudott, hogy egy adott térfogaton a gáz nyomása egyenes arányban az átömlő keresztmet-

szettől függ. Tehát, ha változtatjuk az átömlő-keresztmetszetet, változik a dugattyúra ható erő. Ezt a tényt

gyakorlatban ki is használják. Sorozatlövő fegyvereknél az átömlő furat és a gázhenger közé egy olyan szabályozó tagot helyeztek be, amellyel változtatni lehet az átömlő-keresztmetszetet.

Ez a gázmennyiség-változtatás nem a tűzgyorsaság változtatását célozta, hanem olyan termé-

szetes folyamatot próbált kompenzálni, mint a fegyverek kopása, kormozódása. Az automata fegyvereknél az a cél, hogy minél kevesebb gázfelhasználással lehessen végre-

hajtani az ismétlési folyamatot. Ez azonban a súrlódás függvénye. Nem lehet az állandó tűzgyorsasá-got biztosítani, ha használatban vizsgáljuk a fegyvereket.

Egy gyári új fegyvernél az alkatrészek felülete még nem kopott össze. Ezért a működtetéséhez

azonos tűzgyorsasághoz nagyobb energiát kell felhasználni. Amikor egy bizonyos lövésszámot lead-tunk a csúszófelületek súrlódása kisebb, kevesebb energia kell. Ezt legegyszerűbben a dugattyúra ható lőporgázok mennyiségével lehet szabályozni. A 151. ábrán a legáltalánosabban használt gázsza-bályozó típusokat láthatjuk.

Az első két típusnál a gázszabályozó tengelye, a csőtengelyre merőleges gázhenger-csatornába vezeti a gázokat. Mélysége állandó, de szélességük három fokozatban változik.

A harmadik kialakításnál a szabályozó tengelye párhuzamos a cső tengelyével, radiális irány-ban a gázokat a központi csatornába vezeti, innen kerül a gázhengerbe.

A gázok nyomását a gázhenger térfogatának változtatásával is tudjuk változtatni (152. ábra).

151. ábra

1. Gázszabályzók


A gázhengert elől-hátul nyitottnak készítették el. A hátsó részén finom menettel ellátott szabá-

lyozótag van elhelyezve, amelynek mozgatásával kis intervallumban a henger térfogatát változtatni lehet.

L) A gázdugattyú

A lőporgázok hatására a gázdugattyú lövéskor mozgásba hozza a zárvezetőt (zárkeretet). Kialakításának olyannak kell lenni, hogy a gázhenger és a gázdugattyú között a gázkifúvást a

minimálisra csökkentse, ugyanakkor illesztésének nem szabad szorosnak lennie, hogy az előresiklás alkalmával ismét a helyére tudjon menni.

Nem lehet érzékeny hőhatásokra; deformációja bizonyos határokon belül kis mértékben meg-engedhető (153. ábra).

152. ábra

1. Gázhenger; 2. Cs ő; 3. Szabályozótag

153. ábra

1. Dugattyúfej; 2. Dugattyúrúd


Az ábrán egy dugattyúfej és rúd látható. A dugattyú palástján körbefutó hornyok biztosítják az un. labirint tömítést. Ez a tömítési módszer a gázok örvénylő (turbulens) áramlását használják fel. (154. ábra)

A hengerpalást és a gázdugattyú külső felülete között távolság van.

Ez megengedi a gázok kifutását a hengerből. Az áramlás megindulásakor azonban a körbefu-tó horonynál a gázok mozgásba kezdenek és kialakul az un. gáztömítés.

Ha több ilyen horony van elhelyezve a dugattyúfejen, 70-80 %-os tömítést lehet elérni, ugyan-akkor a dugattyúfej tág tűréssel készül, nem érzékeny a hőhatásokra.

Tömör gázdugattyúk mellett készült üreges gázdugattyú is, amelynél a dugattyú állt és a hen-ger siklott hátra (155. ábra).

A gázátömlő furat a hengeren vezet végig, kiömlő nyílása a gázdugattyú belsejébe torkollik, és lövéskor ez a gázdugattyú siklott hátra.

Előnye és hátránya, hogy a palástfelületek hosszan illeszkedtek. Jó volt a tömítés, amit még az is fokozott, hogy a gázszökés ez eredeti gázáramlással ellentétes, tehát fő energiájukat vesztett gázok áramolnak ki nem nagy sebességgel.

A szabályozó csavarral lehetett állítani az átömlő furat keresztmetszetét, egészen a teljes lezá-rásig.

154. ábra

1. Henger; 2. Dugattyú; 3. Hengerpalást és a dugatt yú közötti távolság

155. ábra

1. Gázdugattyú; 2. Gázhenger; 3. Szabályozó csavar


M) GÁZDUGATTYÚ-VEZETŐ A gázdugattyúval szerelt zárvezető (zárkeret) mozgásának irányítására szolgál. A gázdugattyú-

vezető gázhengerrel csatlakozó végén nyílásokat helyeznek el a nagy gáznyomás gyors elvezetésére.

N) A TUSA, A VÁLLTÁMASZ ÉS A MARKOLAT A fegyver vállhoz való támasztására szolgálnak, megkönnyítik a célzást és a célontartást. Anyagukat tekintve általában fából készülnek, de tért hódítanak a műanyagok és a fémek is. A fegyver hosszméretének csökkentése érdekében néhány típusnál mozgatható válltámaszt

szerelnek a géppisztolyokra. Ezt a válltámasz-típust a fegyver alá és fölé, vagy a fegyver mellé lehet behajtani, majd rögzíteni. Készültek olyan fegyvertípusok, ahol a válltámaszt a fegyver tokrészére lehet rácsúsztatni és haszná-latkor onnan kihúzni.

Tuskialakításokat mutat a 156-157. ábra. Könnyített kivitelű tusatípus a 157. ábrán látható.

A kihajtható válltámasz a géppuska vállon való tartását könnyíti meg. Oldalra hajtható válltámasz (158. ábra) Nyitott helyzetben (a) Zárt helyzetben (b)

156. ábra

1. Tusarögzít ő; 2. Tusa; 3. Kimunkálás a tisztító szerelék részére; 4. Tusaborító-lemez; 5. Fedél

157. ábra

1. Tusa; 2. Furat a tisztító szerelék részére; 3. Olajzótartály; 4. Átvezet ő-kimunkálás; 5. Tusaborító le-mez; 6. Válltámasz


Mellső és hátsó

markolat kialakítása a 159. ábrán. látható.

O ) IRÁNYZÓ BERENDEZÉS

158. ábra

1. Tok; 2. Rugós rögzít őcsavar; 3. Forgófej; 4. Válltámasz-rúd; 5. Válltámasz-lemez; 6. Gumibetét

159. ábra

1. Hátsó markolat; 2. Mells ő markolat; 3. Tok


A lőfegyver célra irányítását, irányzását szolgáló eszköz. Kisebb távolságokon egyszerű me-chanikus (nyílt) irányzékot, nagyobb lőtávolságokon bonyolultabb optikai és mechanikai elemekből összeállított optikai irányzékot használunk.

Tehát az irányzó szerkezetek típusai: − mechanikus (vagy nyílt) irányzék, − optikai irányzék.

1) Nyílt irányzék A nyílt irányzék a cső torkolati részére erősített célgömbből és a cső far részére erősített irány-

zékból áll. A fegyverek célgömb típusai a következők lehetnek alakjuktól függően (160. ábra):

− oszlop, − tető (ék), − gömb, − gyűrű.

Ezek lehetnek rögzített vagy oldal és magasság irányába állíthatóak. Sérülés, külsőmechani-

kus hatások ellen a célgömböt célgömbvédő védi (161. ábra). Az irányzék típusok a következ ők lehetnek: a) Lapirányzék (162. ábra) Ez többnyire kisméretű fémlap, amelynek felső szélén bevágás, un. irányzórés van. Az alsó

szélén fecskefark van kialakítva, ez lehetővé teszi az oldalirányú állítási lehetőséget. Ezt a kialakítást pisztolyoknál gyakran alkalmazzák (163. ábra).

A látható irányzékkialakítást un. törzsirányzéknak nevezik. A célgömböt a szán anyagából ala-

kítják ki és a csőtorkolat felé lejt. A nézőke a szán megfelelően kialakított részében helyezkedik el, balra és jobbra állítható. Az irányzó éle a cső mellső vége felé lejt, ami a célzást segíti elő, mert jó céltartásnál a lövő csak egy vonalat lát.

b) Billen ő irányzék Egy vagy több lemezből álló lapirányzék, ahol a lemezlapok lehajthatóak. Több lemezlap al-

kalmazásánál mindegyik rugós nézőkét az adott távolságra állítják be. c) Íves csapó irányzék Ilyen kialakítású pl. az AK. rendszerű géppisztolyok irányzéka. Az irányzéktalpba szerelt rugós

irányzékcsapó végén van kialakítva az irányzórés és az irányzó él. Külső síkján a lőtávolságoknak megfelelő számjelölések vannak. A nézőke magasságát - a távolságnak megfelelően - egy lejtős pá-lyán mozgatott un. irányzéktolóval lehet beállítani (164. ábra).

d) Érint ő (tangenciális) irányzék Csak magassági állításra alkalmas hátsó irányzék. A rugós nézőke a vájatokkal, osztásokkal

ellátott lejtős vezetősínen a kívánt magasságba állítható. e) Szupport irányzék Oldal és magassági beállításra alkalmas, szános irányzéktípus. Sportfegyvereken gyakran al-

kalmazzák. f)Lyukirányzék vagy diopter (apertúra-irányzék) Az irányzékon egy kis lyuk az irányzórés, ami különböző átmérőjű lehet. g) Keretes irányzék (165. ábra) Az irányzékkereten van a távolságbeosztás, az irányzéktolón pedig az oldalbeosztás. A nézőke

állító csavar segítségével tudjuk az irányzéktolóban oldalirányba mozgatni a nézőkét. Az irányzéktoló mozgatását függőlegesen - a távolságnak megfelelően - az irányzéknyomó és a finom irányzó csavar által lehet végrehajtani


160. ábra

161. ábra

1. Célgömbvéd ő; 2. Célgömbbilincs; 3. Célgömbtalp; 4. Célgömb


162. ábra

163. ábra

1. Célgömb; 2. Szán; 3. Irányzék

164. ábra

1. Irányzékív (lejt ős pálya); 2. Laprugó; 3. Irányzéktoló; 4. Irányzékcsapó; 5. Fogazat az irányzéktoló rögzít ésére


(2) AZ OPTIKAI IRÁNYZÉK

Optikai irányzék a fegyverből történő, pontosan célzott lövések leadását teszi lehetővé külön-böző távolságokra. Ez az irányzék a mesterlövész fegyverek alapvető irányzéka.

Felépítését tekintve optikai és mechanikai részekből áll. Mechanikai elemek: az irányzékház, a

távolság és az oldal állítódobok, szállemez-megvilágító szerkezet, tárgylencse-védőhüvely, szemvédő-gumi és a világításkapcsoló.

Optikai berendezései: a tárgylencse-rendszer, a képfordító-rendszer, a szállemez, a szemlen-cserendszer és az infraérzékelő rendszer.

Felépítését a 166. ábra mutatja.

A távcsövet a fegyvertok oldalán kialakított vezetősínen rögzítik alkalmazás esetén. Vegyük sorba a szerkezeti részeket és azok funkcióit:

Irányzékház: egységbe foglalja az alkatrészeket, védi a külső hatásoktól és a szennyeződé-sektől. Távolságállító dob: a szálkeresztet lehet vele a függőleges síkban mozgatni, a kívánt távolság

beállítására. Oldalállító dob: a szálkeresztet lehet vele oldalirányban mozgatni. Infraerny ő: infrasugarakat kibocsátó eszközök felderítésére szolgál. Speciális vegyi

anyagból készül, amit két üveglemez között helyeznek el. A ház felső részén egy fényszűrő üveg van, ami az infraérzékelő feltöltésére szolgál. A lemezt egy kapcsolóval lehet mozgatni, töltési és üzemhelyzetbe állítani.

Szállemez: a pontos célzást szolgálja, üvegből készül, amely egy csúszó keretben van

elhelyezve (167. ábra). Objektív: a figyelt tárgy képének előállítására szolgál. A tárgy kisebbített és fordított

képét adja.

166. ábra

1. Irányzékház; 2. Távolságállító-dob; 3. Oldalállí tó-dob; 4. Infraerny ő; 5. Szál-lemez; 6. Objektív (tárgylencse); 7. Képfordító ren dszer; 8. Okulár (szemlen-

cse); 9. Gumi szemvéd ő; 10. Szállemez megvilágító; 11. Véd őhüvely; 12. Fény-szűrő üveg.


Képfordító rendszer: az objektív által leképzett kép fordítását végzi. Okulár: a tárgy álló és nagyított képét állítja elő. Gumi szemvéd ő: a szem és a szemlencse megfelelő távolságát biztosítja a célzás végrehajtá-

sához. Védi a lencsét a károsodásoktól. Szállemez megvilágító: az irányzék szállemezének megvilágítására szolgál, szürkületben és

éjszakai lövészetkor. Ki- és bekapcsolását egy kapcsoló segítségével lehet végezni.

Védőhüvely: tárgylencsét védi az időjárás viszontagságaitól, az eső és a hó behatásaitól,

valamint a napfény közvetlen zavaró hatását kizárja és véd a mesterlövész fel-fedése ellen.

165. ábra

1. Irányzékkeret; 2. Irányzéktoló; 3. Néz őke állító csavar; 4. Néz őke; 5. Finom irányzócsavar; 6. Irányzéknyomó; 7. Távols ágbeosztás


Alkalmazzák még a következő irányzójel típusokat (168. ábra).

167. ábra

1. Alapirányzócsúcs; 2. Kiegészít ő irányzócsúcs; 3. Távolságmér ő-skála; 4. Oldalhe-lyesbít ő-skála

168. ábra


Az itt bemutatott optikai irányzék nagyítórendszerrel van felszerelve, de készül olyan kialakítá-sú is, amely a céltárgy képét nem nagyítja.

3) Különleges optikai irányzékok

a) Qwik-Point A Qwik-Point érdekes újdonság, különleges irányzó-berendezés, optikai irányzék, amely külse-

jét és a fegyverre történő felszerelés módját tekintve a hagyományos optikai irányzékokhoz hasonlít. A szokványos optikai irányzékoktól eltérően azonban a Qwik-Point nem nagyít és élessége nem állítható.

Az irányzójel egy fényes, élénk narancsvörös pont, amely a céltárgyra helyezve tisztán, élesen látszik a látómező középpontjában. A berendezés szemlencséjén átnézve úgy tűnik, hogy a célpont és a narancsvörös pont ugyanazon a helyen van. Állítószerkezete segítségével az irányzópont helyzete könnyen beállítható.

Alkalmazása gyors, pontos lövéseket tesz lehetővé rossz látási viszonyok között is. Lövésnél nem kell annyira koncentrálni, mint a hagyományos irányzékokkal történő célzás esetén. Rövid távol-ságokon (30-35 m) gyors célra lőve nagyon jó eredmények érhetők el.

Miután viszonylag rövid távú lövészetre tervezték, akár az egyik, akár mindkét szem nyitva tartható használatkor. A nyílt irányzékoktól eltérően az optikai irányzék irányzópontja és a céltárgy egy-aránt tisztán, igen élesen látható.

A szem és a Qwik-Point szemlencséje közötti távolságnak nincs jelentősége. A szemlencse (szem nagyító) a lövő szemétől bármilyen távolságra lehet, ahol a kép még látható, szemben a ha-gyományos optikai irányzékokkal, amelyeknél az okulárnak biztonságos távolságra kell lennie a lövő szemétől - tekintettel a hátralökésekre - ugyanakkor láthatónak kell lennie a teljes látómezőnek.

A fénylő narancsvörös pont, amely 35 m távolságról kb. 20 cm-nyi felületet takar, nincs megvi-lágítva, tehát az irányzék nem mesterséges fényforrással működik.

A szerkezet elülső végén lévő műanyag bura által körülvett vékony, fényes, narancsvörös szí-nű műanyag szál összegyűjti a rendelkezésre álló fényt és egy élénkszínű pontot vetít az optikai rend-szerbe. A berendezés hátsó részén levő tükör lefelé visszaveri a képet, egyenesen keresztülvezeti egy kollimátor-lencsén, s a vörös fénypont állandóan a célponton marad, még akkor is, ha a szem kicsit elmozdul. Ezáltal a látószög elhajlással kapcsolatos problémák a minimálisra csökkennek, illetve ki-küszöbölődnek. (Látószög - elhajlás vagy parallaxis: a szemlélt tárgy látszólagos eltolódása a megfi-gyelő elmozdulása, vagyis a látószög megváltozása következtében. Optikai irányzéknál akkor jelentke-zik, amikor az irányzójel középpontja nem a távcső tényleges optikai tengelyében helyezkedik el. Ez a hiba minden optikai rendszer esetében fennáll, mivel a szem nem mindig pontosan ugyanabban a nézőhelyzetben van. minden távcső csak egy bizonyos távolságra parallaxis mentes. A parallaxis el-lenőrizhető, ha szilárd felületre támasztva keresztülnézünk a távcsövön, amelyet egy kb. 100 m-re levő tárgyra irányítunk. Ekkor a fejet - ezáltal az irányzóvonalat - balról jobbra, majd fel és le kell mozdítani. Ha a távcső parallaxis mentes, az irányzójel a célhoz viszonyítva nem mozdul el úgy, hogy az ember a szemét mozdítja.)

A Qwik-Pointot (169. ábra) száraz nitrogénnel töltik fel és jól szigetelik, ezáltal mentes a bepá-rásodás okozta zavaroktól. Az irányzéktest feketére galvanizált, könnyű alumínium ötvözetből készül. Az irányzék tömege kb. 0,2= kg. A lökéspróbák pedig kimutatták, hogy a szerkezet igen nagy nyomás-nak ellenáll.

A legújabb modelleknél az irányzópont méretét tovább csökkentették.

169. ábra

1. Cső a tokkal; 2. Rögzít ő szerkezet; 3. Irányzékház; 4. Állító do-bok; 5. M űanyagbúra; 6. M űanyagszál


b) Single Point A Single Point irányzék angol gyártmányú, kifejezetten rövid távolságon és gyorsan mozgó cé-

lok leküzdésére szolgál. Felépítésében hasonlít a hagyományos optikai irányzékokhoz, nem "emele-tes" felépítésű, mint a Qwik-Point irányzék. Tömege kb. 0,2 kg.

A Single Point irányzékok alkalmazásával sokkal egyszerűbb a lövéstechnika, mint a hagyo-

mányos irányzékokkal. Célzáskor mindkét szemet nyitva kell tartani, a Single Pointra rá kell nézni (és nem keresztülnézni rajta), ekkor az irányzópont élénkpiros pontként jelenik meg, mintegy a térben lebegve, mesterséges fényforrás nélkül. A célzó szem a Single Pointból egy sugárnyalábot fog fel, amelyet a másik szem, mint a célra helyezett piros pontot észlel. Ez a pont állandóan a látómező kö-zepén nyugszik. Akár csak a Qwik-Pointnál, itt is közömbös hogy milyen szemtávolsággal céloznak.

A Single Point sörétes fegyverekhez készült változata működési elvében megegyezik az elő-zőekben ismertetettekkel, méretét tekintve annál lényegesen kisebb. Nem hátul a csőfarnál kell felerő-síteni, hanem közvetlenül a csőtorkolat mögött levő csősínre kell felhelyezni. (Gyakorlatilag célgömb.)

Ez az irányzék azonnal "tudatja" a lövővel, hogy a fegyver jól fekszik-e a vállához, s azt is, hogy a fejét helyesen tartja-e. Ha nem, a vörös pont eltűnik, illetve nem látszik. Ez jó fegyverforgásra és célratartásra kényszeríti a lövőt, ugyanakkor lényegesen könnyebb a cél kísérése. Mindenfajta sö-rétes fegyveren alkalmazható, felerősítése csatlakoztató sínnel történik. Ezt az alapzatot speciális ra-gasztóval kell a csősínre felragasztani.

Ez a művelet egyszerűen és gyorsan elvégezhető. A felragasztott irányzéktalpról a Single Point irányzék könnyen lehúzható, s ekkor a sínre szerelt célgömb segítségével a hagyományos módon lehet célozni. A fegyver tömegeloszlását az igen kis tömeg (9 g.) nem befolyásolja.

Single Point irányzékot szemlélteti a 170. Ábra

P) A FEGYVERÁLLVÁNY A nehéz lőfegyverek szerkezeti egysége. Két alapvető változata a villaállvány és a háromlábú

állvány alakult ki. A villaállványt 10-12 kg-nál könnyebb fegyverekhez használják, magasságát nem lehet állítani, a csőtorkolat felöli részéhez közel erősítik a fegyverhez.

Háromlábú állványt nehezebb lövészfegyvereknél használják: a tüzelőmagassága állítható.

170. ábra

1. Irányzék; 2. Célgömb


Hord-, illetve szállítási helyzetben a három láb egymás mellé hajtható, így helyigénye kisebb. Többnyi-re korlátlan oldal- és korlátozott magassági irányzást tesz lehetővé. Teleszkópos vagy behajtható tol-dattal kiegészítve a tüzelőmagasság lényegesen növelhető, s így légi célokra is tüzelhet a fegyver.

R) A CSŐRÖGZÍTŐ Sorozatlövő fegyverek csöve üzemeltetés közben károsan felmelegszik, ami rontja a célzás

pontosságát, a tűz gyorsaságát. Ezért ezeket a fegyvereket tartalékcsövekkel látták el és így a csövek cserélhetők.

A csere végrehajtásának céljából a cső - tok egyesítését egy oldható kötést biztosító szerkeze-ti egységgel valósították meg, az un. csőrögzítővel (171. ábra).

Az ábra a csövet rögzített állapotban mutatja. A cső kivételéhez, a karos csőrögzítőt el kell for-

dítani úgy, hogy annak a hengeres testére mart sík felület kerüljön a csőrögzítő fészkével szembe. A cső-tok kapcsolat feloldódott, a csövet előre ki lehet húzni.

S) AMORTIZÁTOR A lövésnél fellépő mechanikai lökéseket csillapító berendezés. Szerkezeti megoldás és műkö-

dési elv szerint rugós, pneumatikus, gumis, folyadékos, hidropneumatikus stb. rendszerű lehet. A lövések csillapításával csökken az alkatrészek igénybevétele, s így a tartósság romlása nél-

kül könnyebb szerkezetek készíthetők. A kézifegyverek amortizátora csillapítja a lövéskor fellépő hátrasiklást, ezért szerepe a lövész

kímélése és a sorozattűz találati pontosságának javítása szempontjából fontos (172. ábra).

171. ábra

1. Cső; 2. Tok; 3. Cs őrögzít ő; 4. Csőrögzít ő helye a csövön


Az ábrán látható légrugós amortizátor a fegyver fékezését légsűrítéssel végzi, kb. 45 mm hát-rasiklással. A dugattyú szabad hátrasiklásának biztosítása érdekében un. lepuffanó furatot helyeznek el, amely a nyomást alacsony értéken tartja, a dugattyúból a válltámaszcsőbe vezeti a levegőt.

SZ) CSŐSZÁJ-FÉK A fegyvercső torkolati végére erősített szerkezet, amely a lövedék után áramló lőporgázok egy

részét az ütköző felületein és a palástján kialakított nyílásokon át oldalirányba áramoltatja, ezzel csök-kentve a hátralökést. (173. ábra)

A fékezőhatást egyes esetekben a csőszáj-fék térítő felülete által hátrairányított lőporgázok re-

akcióerejével tovább növelik. A csőszáj-fékek a fegyverek hátrasiklási energiáját 20-60 %-kal csökken-tik.

Szerkezetüket tekintve aktív (174. ábra), reaktív (175. ábra) és kombinált (aktív-reaktív, 176.

ábra) kialakításúak, ezen belül egy vagy több kamrásak. Aktív rendszerű csőszáj-fékeknél a csőszáj-fék kiáramló nyílásai úgy vannak elhelyezve, hogy

a kiáramló gázok iránya merőleges lesz a lövedék irányára (az eredeti gázáramlási irányra).

172. ábra

1. Vállpárna; 2. Léghenger; 3. Rugó; 4. Gumigy űrűk; 5. Vezetőszár; 6. Dugattyú; 7. Szorítóanya; 8. Lepuffanó furat

173. ábra

1. Cső; 2. Csőszáj-fék; 3. Lövedék; 4. Kiáramló gázok


A reaktív rendszerű csőszáj-fékeknél úgy helyezték el a 'palástban a furatokat, hogy az a cső

tengelyével szöget zár be. Aktív-reaktív csőszáj-fék a 176. ábrán látható.

174. ábra

175. ábra

176. ábra


Kétkamrás csőszáj-fékeket ábrázol a 177. ábra.

T) A KOMPENZÁTOR (LÖKÉSKIEGYENLÍT Ő)

Arra szolgál, hogy a tusa ferdeségéből adódó forgató hatást kompenzálja. A tusa tengelye ugyanis legtöbbször nem esik egybe a fegyvercsővel, hanem a csőtengelyhez képest kissé ferde. Emiatt a fellépő hátralökő erő a fegyvert nemcsak hátralöki, hanem kissé felfelé is forgatja.

A csőtorkolatra olyan szerkezetet tesznek, amely a torkolatból kiáramló gázokat úgy téríti el, hogy a cső ezáltal lefelé kényszerüljön mozdulni (178. ábra).

U) A LÁNGREJTŐ A csőtorkolatra szerelik fel. Működése egyrészt azon alapul, hogy benne a kiáramló lőporgá-

zok kiterjednek, s így lehűlve kevésbé hajlamosak égésre. Másrészt a torkolatnál közvetlenül jelentke-ző lángjelenséget is rejti a megfigyelés elöl. Lángrejtők szerkezetű kialakítását mutatják a 179-180. ábrák.

177. ábra

1. I. Kamra; 2. II. Kamra

178. ábra


A bemutatott lángrejtő egy fokozatosan bővülő keresztmetszetű csőtoldat, amely a cső torkola-

tában lejátszódó fényjelenségeket takarja. A bővülő csőtoldat e mellett, a torkolaton hangsebességnél nagyobb sebességgel kiáramló lőporgáz-részecskéket tovább gyorsítja, amelynek következménye, hogy növekszik a hátraható erő és a gyorsítás következtében a gázrészecskék egy része is felgyorsul és a fényforrás méretét károsan növeli.

A 180. ábrán látható lángrejtő kialakításánál a paláston hosszanti kibontások vannak, amelye-ket, így alakítottak ki, hogy a lángrejtés mellett a kiáramló gázok a fegyvercsövet stabilizálják.

V ) A HANGTOMPÍTÓ A csőtorkolatra szerelt, torkolatdörejt csökkentő szerkezet. Számos változatát fejlesztették ki

és rendszeresítették katonai célokra. A torkolatdörejt a nagynyomású gázoknak a szabad levegőn lejátszódó hirtelen expanziója okozza.

Fizikai elve: a csőtorkolatra nagy térfogatú tartályt erősítenek, amelyet belső falakkal több ki-sebb üregre osztanak. A csőtorkolatból a lövedék után kiáramló lőporgázok az üregekben örvénylő mozgást végeznek, energiájukat elvesztik, s mire a hangtompító-térből kilépnek, nyomásuk és hőmér-sékletük lecsökken, így a torkolatdörej is kisebb lesz (181. ábra).

179. ábra

180. ábra


Z) A TROMBLON [CSŐTOLDAT VAGY CSŐHÜVELY) A puskagránát fegyverre történő felhelyezésére és lövés közbeni vezetésére szolgál. Ennek

külső átmérője megegyezik a puskagránát csövének belső étmérőjével. Készül a csővel egybeépítve, és le-, illetve felszerelhető változatban.

181. ábra

1. Cső; 2. Hangtompító; 3. Kamrák

Documents

09. Lövészfegyverek fő részeifegyvermester.hu/fegyverism/09_loveszfegyverek_fo_reszei.pdf · 09. Lövészfegyverek f ő részei.doc Ilyenkor a hirtelen megnövekv ő gáznyomás