A cégbíróságon kívüli elektronikus bírósági eljárások használatával kapcsolatos útmutató

Budapest, 2016. január 5.

(dr. Homoki Péter ügyvéd)1

(A legutolsó, 2015. december 9-ei állapothoz képest változott:

a) Bevezető törlése és minden fejezetcím számozása eggyel csökkent.

b) A 2015. évi CCXII. törvény miatt nem kötelező, hanem választható az elektronikus per (csődeljárás lefolytatása iránti kérelem esetén továbbra is kötelező a kérelem elektronikus benyújtása és az adós számára a csődeljárás kötelezően elektronikus lesz).

c) 3.1 A „befogadás-visszaigazolást” követő informatikai ellenőrzés hangsúlyozása és a 394/H. § (2) bekezdés sajátos bírósági értelmezése

d) 3.1 Beragadt nyomtatványsablon problémája és régi verzió használatával kapcsolatos bírósági tájékoztatás

e) 3.2. 5) A csatolmányok informatikai megfelelőségével kapcsolatos rész átírása, kiegészítve a papír alapú eredeti iratok átalakításával kapcsolatos „metaadat” igények bírósági értelmezésével.

f) 3.5 Illeték- és költségtérítés megfizetésével kapcsolatos szabályok változása (47/2015. (XII. 30.) NGM rendelet).

g) 4. „Az e-per használatának kockázata”, „Az e-per jövője: helye az elektronikus közigazgatás jövőjében és az ügyvédi oldali továbbfejlesztés lehetőségeiről” és az „Együttműködés az Országos Bírósági Hivatallal” részek helyébe a 2016.07.01-jétől várható változásokról szóló rész lesz.

1. Az e-per során használt rendszer rövid bemutatása

Az e-per során használt rendszer három részből áll: egyrészről a "központi rendszer", másrészről a bírósági rendszer, harmadrészről mi magunk, az ügyvédi oldal, amely a központi rendszer által meghatározott feltételekkel kell, hogy kommunikáljon a többiekkel.

A központi rendszer gyökereit a 2003-tól elérhető internetes okmányirodai rendszerben, az XR-ben (Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer) kereshetjük. E rendszernél jelent meg először az ügyfelek azonosításának az a módja, amit a mai napig használunk, ez kapott a Ket.-ben Ügyfélkapu nevet, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer egy elemeként. Amikor 2009-ben elfogadták a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló 2009. évi LII. törvényt, az volt a törvényben is kinyilvánított szándék, hogy minden kormányzati elektronikus ügyintézésnek erre a központi rendszerre kell épülnie.2 Ezért is bővítette ki a 2009. évi LII. törvény a polgári perrendtartást egy elektronikus ügyintézési fejezettel.

Ennek az új fejezetnek az volt a célja, hogy az akkor már több területen működő központi elektronikus szolgáltató rendszer révén gyorsuljon az ügyintézés, és a vállalkozások, valamint a jogi képviselővel eljáró felek 2011. július elsejétől kötelezően csak ezt használhassák minden polgári perben.

A kötelező elektronikus polgári peres eljárás kezdete többször el lett halasztva, mégis ez a központi rendszer a mai napig fontos részét képezi a nagyközönség számára elérhető elektronikus kormányzati szolgáltatásoknak, és az e-pernek is ez lett a lelke.

Maga a központi rendszer is természetesen több részből (szolgáltatásból) épül föl. A fentebb már említett ügyfélkapu célja az "ügyfél" oldal megbízható azonosítása (az "ügyfél" szót itt

1 Köszönettel tartozom dr. Czeglédy Attilának a segítségért és a képeiért! 2 Lásd az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény 6-7. §.

1092470_1.doc 2

közigazgatási eljárási értelemben kell érteni, amit egyébként az is mutat, hogy a "túloldali" szolgáltatási kapu neve "hivatali kapu").

Az ügyfélkapu nyitásának feltétele, hogy egy természetes személy meghatározott hivatalban (okmányirodában, külképviseleteken stb.)3 megjelenjen személyazonosságának ellenőrzése végett, vagy a regisztrációs kérelmét minősített elektronikus aláírással ellássa.4 A regisztráció eredményeként pedig egy, ma már biztonságosnak nem nevezhető felhasználónév és jelszó páros jön létre, amellyel együtt tudja magát az ügyfél elektronikusan hitelesíteni és azonosítani.

Az azonosítást végző ügyfélkapu mellett a központi rendszer további fontos része az értesítési tárhely (egy állam által biztosított postafiók), valamint az értesítési tárhely közötti biztonságos dokumentum továbbítási szolgáltatás (a "BEDSZ").

Ugyanígy a központi rendszer szerves részét képezi az az általános nyomtatványtervező- és kitöltő rendszer is, alapvetően azáltal, hogy meghatározza, milyen formában fogják az OBH hivatali kapuján fogadni az ügyfél (ügyvéd) által küldendő információkat. Az ügyfélkapu, a tárolási és továbbítási szolgáltatások összességét nevezi a 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 120. §-a "ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatásnak", ami lényegében lefedi a most is bemutatni kívánt rendszer központi rendszer részét is.

A bírósági rendszer részét képezi az OBH szakrendszere.

Az OBH szakrendszere látja el azt a feladatot, hogy az OBH "hivatali kapujára" érkező iratokat fogadja, letölti, azokat bizonyos informatikai szempontból értelmezi és érkezteti (és érkeztetési azonosítót rendel hozzá),5 majd kézbesíti az egyes bíróságokra, ahol az irodavezető az érkezett elektronikus iratokat lajstromozza.6 A bírákhoz a kitöltött nyomtatványunk egységesen PDF formátumban vagy papírra kinyomtatva fognak eljutni, azaz a bírák nem a nyomtatványkitöltő programhoz hasonló felületen fogják a kitöltött nyomtatványokat olvasni. Végül az OBH szakrendszere gondoskodik a bíróság vagy a perbeli személyek által készített iratok OBH "hivatali kapuján" keresztüli továbbításáról is.7

A rendszer harmadik része természetesen az ügyvéd számítógépe, aminek működési feltételeit azonban a fenti rendszerelemek igencsak behatárolják. Az ügyvédi oldal feladata lényegében a következő:

(i) az űrlapok kitöltése a beadni kívánt peres irat tartalmának és a központi rendszer által meghatározott formának megfelelően (ami lényegében egy adott program, az ÁNYK kötelező használatát jelenti, és egyébként magában foglalja a bíróság megnevezésével együtt a boríték megcímzését is),

(ii) a papír alapú iratok (így pl. a meghatalmazások, kereseti indokolások) elektronikussá irattá alakítása,

(iii) az űrlaphoz csatolandó mellékletek metaadatokkal ellátása és elektronikus aláírása (felszámolási- és csődeljárás esetén beleértve magának a végső nyomtatványnak a PDF-beli kinyomtatását, aláírását és mellékletkénti csatolását is),

3 Lásd a pontos felsorolást a http://www.nyilvantarto.hu/hu/ugyfelkapu_regisztracio oldalon. 4 Lásd https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/regisztracio/elektronikusalairas.html. 5 Pp. 394/H. § (4)-(5). 6 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 23/A. §, 75/C. § (2)-(6) és 75/D. §. 7 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet 75/E. § és Pp. 394/H. § (6)-(8).

1092470_1.doc 3

(iv) az űrlap és a mellékletek ügyfélkapun keresztül elérhető értesítési tárhelyre való feltöltése,

(v) az értesítési tárhelyre beérkező válasziratok fogadása és saját rendszerre való mielőbbi lementése, valamint

(vi) az eredeti papír alapú iratok visszakereshető (és az átalakított elektronikus irathoz kapcsolható módon való) megőrzése,

(vii) a létrehozott és a megérkezett elektronikus iratok megőrzése.

2. Az e-per által lefedett eljárások és annak kötelező alkalmazása

Az e-per 2013. január 1-jétől ténylegesen elérhetővé vált, eredetileg csak törvényszéki szinten. 2015. július 1-jétől valamennyi bíróságon és a polgári per bármely szakaszában lehetővé vált a keresetlevél és egyéb beadványok, valamint ezek mellékletének elektronikus úton történő benyújtása.

Mint láthattuk, a kötelező használat már a 2009. évi LII. törvény által bekerült a Pp-be, de a jogi képviselővel eljáró felek és gazdálkodó szervezetek számára az e-per 2011. július 1 helyett a csak 2016. július 1-jétől válik kötelezővé.8

Az e-perekkel kapcsolatosan érdemes figyelemmel lenni arra, hogy milyen ügyekben lehet ezt használni. A 397/I. § alapján lényegében minden, 2016. július 1-jétől indult, jogi képviselővel eljáró polgári peres eljárásban kötelező lesz az elektronikus kapcsolattartás. A keresetlevelet az alperesnek a bíróság így is papír alapon kézbesíti, de onnantól kezdve az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél minden beadványt és bizonyítékot is csak elektronikus úton nyújthat be.9

Szintén kiolvasható a Pp. 394/B. §-ából, hogy elektronikus kapcsolattartásra a valamennyi polgári peres ügyben lehetőség van, ezen kívül olyan polgári eljárásokban is, ahol ezt az eljárást szabályozó törvény ezt behivatkozza.

A csőd- és felszámolási eljárások közül a csődeljárás iránti kérelmet az adós már 2015. január 1-je óta kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, a kötelező elektronikus kapcsolattartás 2016. július 1-jétől minden, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló az 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”) hatálya alá tartozó eljárásra kiterjed, ahol jogi képviselő jár el.

A civil szervezetekkel kapcsolatos bírósági eljárásában 2015. január 1-jétől már kötelező jogi képviselőknek az elektronikus úton való eljárás,10 e körben változás nem várható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ilyen eljárásban a jogi képviselő bár ÁNYK-t és ügyfélkaput köteles használni, de sem az űrlapot, sem annak mellékleteit nem kell, hogy aláírja, és a mellékletként csatolt papír alapú átalakított iratokat PDF formátumban fogadja be a bíróság.

Fontos, hogy közigazgatási határozatok felülvizsgálata körében csak a 2016. január 1-jétől induló közigazgatási eljárások során hozott határozatok felülvizsgálatánál kötelező az elektronikus kapcsolattartás, tehát itt nem a kereset benyújtása számít, hanem a keresettel felülvizsgálni kívánt közigazgatási eljárás kezdete.11 Hasonló eltérés van a hatálybalépést 8 Lásd Pp. 394/C. §. Az utolsó halasztást a 2015. évi CCXII. törvény rögzítette, amely 2016. január 1. helyett tolta ki a végső kötelező határidőt 2016. július 1-jére.. 9 Pp. 394/C. § (11). Természetesen kivétel ez alól, ha a papír alapú bizonyítéknak éppen a lényege veszne el ez elektronikus benyújtással vagy ha egyébként a digitalizálás aránytalan nehézséggel járna. 10 A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 8. §-a. A civil szervezetekkel kapcsolatos eljárással kapcsolatosan a kollégák figyelmébe ajánljuk a birosag.hu-n elérhető gyakorlati tájékoztatást, lásd http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-eljarasok-anyk-urlapjai-tajekoztato. 11 Lásd Pp. 394/H. § (1) c).

1092470_1.doc 4

illetően a birtokvédelmi határozat jegyzői határozat megváltoztatása és a fizetési meghagyást követő eljárásban is (Pp. 397/H. § (2) bekezdés).

Bár nem hivatkozza be a Pp. szabályait, de ugyanezt az elektronikus kapcsolattartást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 69/D. § is lehetővé teszi a védő számára is az összbüntetésbe foglalással kapcsolatos indítványok körében.

3. Az e-per használatának megkezdése

3.1 ÁNYK telepítése

Ahhoz, hogy használjuk az e-per rendszerét, először is telepítenünk kell a nyomtatványkitöltő alkalmazást a NAV oldaláról, majd ezután le kell töltenünk a bíróság (Országos Bírósági Hivatal) által rendszeresített speciális nyomtatványfajtákat (azaz nyomtatványsablonokat, a Pp. szóhasználata szerint „űrlap”, ezek elérhetőségét lásd lentebb). Indokolt egyúttal letölteni az OBH oldaláról a sablonokhoz tartozó útmutatókat is. A nyomtatványsablonokat az elektronikus adóbevallás körében már ismert módon használhatjuk, az Általános Nyomtatványkitöltő ("ÁNYK") útján.12

Persze ha valakinek minden adó- és járulékbevallását eddig pl. a könyvelője vagy munkavállalója végzett, annak a gépén nem lesz telepítve ez az ÁNYK, így érdemes lehet a jelen dokumentumhoz csatolt 1. függeléket átfutni.

Ha az ÁNYK telepítve van, és sikeresen el tudjuk indítani, akkor az OBH által közzétett nyomtatványsablonok közül töltsük le azt, amit használni fogunk (vagy akár mindegyiket, sok helyet nem foglal). (Ha minden OBH-s nyomtatványsablont szeretnénk letölteni, hasznos könnyítés, ha először csak egyet töltünk le az alábbi útvonal segítségével, aztán utána az ÁNYK „Frissítések/Újdonságok” menüpontjai segítségével letöltjük az összes, OBH által közzétett sablont – ez a könnyítés a sablonok kitöltési útmutatójával nem működik.)

Minden elektronikus nyomtatvány http://www.birosag.hu főoldalán, az "Ügyfélkapcsolati információk" főpont alatt elérhetőek, de azon belül tartalmilag három fő csoportban találhatjuk őket, lábjegyzetben megadjuk az elérhetőségük közvetlen címét is:

a) a civil nyilvántartási eljárások elektronikus nyomtatványai a "CIVIL SZERVEZETEK" pont alatt, azon belül "Civil eljárásokban alkalmazandó nyomtatványok;13

b) a csőd- és felszámolási eljárások elektronikus nyomtatványai a "CSŐD- ÉS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOK" pont alatt, azon belül a bal menüből elérhető "Csőd- és felszámolási eljárások nyomtatványok" menüpont;14 és végül

c) a minden más, elektronikusan elérhető és nem cégbírósági peres és nemperes eljárások pedig az "E-bíróság nyomtatványok" menüpont alatt (azaz ne az "elektronikus ügyintézési portál", ne az "e-bírósági tájékoztató" menüpont alatt keressük)15.

12 Régebbi telepítések esetén lehet, hogy az ÁNYK nevű program a számítógépünkön nem ÁNYK, hanem "AbevJava" néven fog szerepelni, mindenesetre mi a továbbiakban csak ÁNYK-ként utalunk rá. 13 http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok 14 http://www.birosag.hu/allampolgaroknak/csod-es-felszamolasi-eljarasok/csod-felaszamolasi-nyomtatvanyok 15 http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/formanyomtatvanyok

1092470_1.doc 5

A civil nyilvántartási eljárásokban az űrlapokon kívül PDF-ben "Kitöltési útmutatót" is olvashatunk, míg az egyéb "e-peres" ügyekben ezeket a "kitöltési útmutatókat" az ÁNYK-n belül olvashatjuk (ha előzőleg a nyomtatványhoz hasonlóan a kitöltési útmutatót is telepítettük.) Mindenképpen érdemes ezeket is megismerni és telepíteni! (Az ügyfél tájékoztató nevű PDF-ek és az ügyleírások egyelőre korlátozott gyakorlati értékkel bírnak.)

Ha minden jól van beállítva, elég a nyomtatványsablonokra kattintani az internetes oldalon, és az ÁNYK segítségével rögtön megfelelő helyre lesznek telepítve.

Ezeket az ÁNYK-csomagnak nevezett üres sabloncsomagok ún. "jar" kiterjesztésű állományként telepíthetjük a gépre. Elviekben weboldalról rákattintva automatikusan települnie kellene. Ha valamiért nem ismeri fel a "jar" állományok kiterjesztését és nem egy kis "telepítőalkalmazás" indul el ilyenkor, akkor nem jó a JAVA beállításunk. Ekkor mentsük le a felajánlott jar-kiterjesztésű állományokat a saját számítógépünkre, telepítsük a JAVA keretrendszert a www.java.com oldalról, majd a JAR fájlra rákattintva települnek a megfelelő nyomtatványok az ÁNYK-ba is. Ha ez utóbbi sem működik, akkor az 1. függelékben hivatkozott NAV útmutatóhoz forduljunk.

Ha a nyomtatványok megfelelően lettek telepítve, az ÁNYK-t elindítva "Új nyomtatvány" esetén láthatjuk is a telepített nyomtatványsablonokat.

Ha túl sok a telepített nyomtatványsablon, akkor a szűrési feltételek között válasszuk a "Szervezet" sorban az OBHGEPI-t (ez a bíróságok központi rendszerbeli rövid kódja).

Ha egy sem látható, még nézzük meg, hogy a szűrési feltételek törlésére kattintás segít-e. A keresési felülettel kapcsolatos további tájékoztatás a http://www.nav.gov.hu/nav/ebevallas/ugyfelkapu/kereso_felulet_2.html oldalon olvasható.

Sajnos a nyomtatványok neve nem túl beszédes, ezért jó, ha telepítés előtt felírjuk magunknak, hogy pl. az OBHGEPI_obhgepi_p02.jar a törvényszéknek benyújtandó polgári keresetlevelet jelenti, a p01.jar a járásbíróságokhoz benyújtandót, a G02 a gazdasági keresetlevelet, a p25 a viszontkeresetet stb. A lényeg tehát a fent félkövérrel kiemelt betűkód

1092470_1.doc 6

és az utána következő szám. Legfeljebb a nyomtatványkitöltőben próbálgatni kell majd, hogy melyik rövidítés mit is takar, vagy vissza kell térnünk a nyomtatványok letöltését biztosító oldalra.16 Aki nem akar próbálgatni, megnézheti a http://www.arconsult.hu/obhgepi/ oldalon is.17

A kívánt sablonra kattintás után egy új nyomtatvány nyitunk meg. Aki ismeri az ÁNYK működését, felmerülhet benne, hogy az ott megadott Törzsadatok (Szerviz, Törzsadatok) segítségével ki lehet-e tölteni előre pl. a saját adatainkkal az űrlapot - a válasz az, hogy egyelőre nem, mert nem veszi át azokat az adatokat. Tehát aki csak polgári eljárási célra telepíti az ÁNYK-t, ne is töltse ki egyelőre a törzsadatokat.

Nagyon fontos, hogy a bíróság időközönként nem csak újfajta űrlapokat tölt fel, hanem a már korábban elérhető űrlapokból is újabb és újabb változatokat, verziókat tesz közzé(a NAV gyakorlatánál már megszokott módon).

Ezért legyen beállítva a nyomtatványok frissítésével kapcsolatos tájékoztató üzenet és a frissítések automatikus alkalmazása, a frissítéseket mindig töltsük le, és az ÁNYK használatakor (elindításakor) is legyen internet elérés, ne csak pl. kiküldéskor. (Az új ÁNYK verziókban ezek már telepítéskor automatikusan be lesznek állítva.) Ha így teszünk, biztosíthatjuk, hogy mindig a legutolsó nyomtatványt használjuk.

Ha figyelmeztet minket arra az ÁNYK, hogy új verzió érhető el egy nyomtatványból, mindenképpen frissítsünk. A lejárt nyomtatvánnyal beküldött iratot a bíróság nem fogja tudni értelmezni! A bíróság a Pp. 394/H. § (6) és (8) bekezdését úgy értelmezi, hogy ha a jogi képviselő a legfrissebb űrlap (azaz nyomtatványsablon) változatnál régebbi változatot használna, akkor azt a beadványt „be nem nyújtottnak” tekinti. Sajnos az informatikai valóság is az, hogy ilyen esetben a bíróság nem fog tudomást sem szerezni a benyújtott iratról. És hiába egyértelmű számunkra a Pp. 394/H. § (2) és (3) bekezdéséből az, hogy a befogadás-visszaigazolás az informatikai követelményeknek való megfelelést is igazolná, ez a

16 Az ÁNYK-ban látható nyomtatványnév nem azonos a birosag.hu oldalán látható "azonosító"-val! 17 Az Arconsult Kft. szíves segítségét köszönjük. Sem az Arconsult, sem a MÜK nem tudja biztosítani, hogy az oldalon elérhetővé tett információ mindig frissítésre kerül.

1092470_1.doc 7

valóságban nem így működik, a befogadás-visszaigazolást kiadó rendszer nem az OBH rendszere, hanem az űrlap verziót nem vizsgáló, nem az OBH által működtetett központi rendszer, tehát a Pp. szövege itt sem követi az informatikai „valóságot”.

Nem kell hangsúlyozni, hogy egy ilyen „be nem nyújtottság” komoly anyagi és eljárásjogi következményekkel is járhat. Éppen azért fontos arra odafigyelni, hogy az ÁNYK a nyomtatvány verziószámát "új nyomtatvány" kitöltésekor ellenőrzi, azaz beleütközhetünk e problémába, ha a nyomtatvány kitöltését megkezdjük pl. január 1-jén, a kész nyomtatványt január 15-én küldjük el, és az OBH a használandó nyomtatványok körében január 10-én frissítést hajtott végre. Ennek elkerülése végett ha a nyomtatvány kitöltésének megkezdése és beküldése között több, mint egy nap eltelik, ellenőrizzük, hogy mi az elérhető legfrissebb nyomtatvány változat abból, amit be szeretnénk küldeni. (Szerencsére a frissítések azért várhatóan nem történnek olyan gyorsan az OBH esetén is, mint pl. ami tapasztalható a NAV esetén.)

Az automata frissítési funkció működőképességével kapcsolatosan azonban még az első évben javasoljuk a gyanakvást, és mindig ellenőrizzük a bíróság oldalán is az új nyomtatványokkal kapcsolatos tájékoztatásokat.18 Akármilyen okból is fordul elő az, hogy egy gépen nem tudjuk a legfrissebb nyomtatványt telepíteni, ennek jogkövetkezményeit magunknak kell viselni, és sajnos az OBH és a NAV gyakorlatában is ténylegesen elő-előfordulnak „beragadt sablonok”, amikor hiába próbálkozunk az újabb verziók frissítésével.

Fontos ugyanakkor az is, hogy a korábbi verziójú nyomtatványsablonokat ne archiváljuk vagy töröljük, ha van még abban az állapotban kitöltött űrlapunk, amellyel dolgozni szeretnénk. Aki biztosra akar menni, az pedig a régi kitöltött űrlapot PDF formában is lementi (kinyomtatja), így ha tíz év után már nem lesz elérhető az ÁNYK az akkori operációs rendszereken, akkor is rendelkezésünkre áll majd a beadott űrlap tartalma.

3.2 Az ÁNYK használata

1) El is érkeztünk az ÁNYK tényleges használatához. Ez egy intelligens nyomtatványkitöltő abban az értelemben, hogy bizonyos adatok kitöltésének megfelelőségét ellenőrzi, egyrészről az adat típusa és értékkészlete szempontjából (pl. születési év esetén csak 1900 és 2100 közötti számokat engedélyez, illetékes bíróságnál listából kell választani, nem "szabad kézzel" írjuk be), másrészről az egyes adatok közötti összefüggés szempontjából (alperesnél természetes személy adatait akkor lehet csak kitölteni, ha beikszeltük, hogy az alperes természetes személy stb., jogi képviselőre vonatkozó adatokat csak akkor rögzíthetünk, ha előtte megadtuk, hogy jogi képviselővel jár el a beadvány benyújtója.) Ezt a fajta intelligenciát főleg a nyomtatvány tervezésekor kell, hogy a nyomtatvány közzétevője rögzítse, és az ezzel kapcsolatos információkban segíthet sokat a kitöltési útmutató, amit az F1-gyel érhetünk el (persze ha telepítettük előtte). A kitöltési útmutatók kapcsán megjegyezzük, hogy ha nem ütünk F1-et, csak egy négy soros szöveg jelenik meg, ami csak a kitöltési útmutató eleje (ám önmagában nem segít), de az F1 leütése esetén mindig megjelenik a teljes (hasznos) tartalom is.

2) Látható, hogy az elérhetővé tett nyomtatványok tartalma azért nem túl bonyolult, talán a leginkább összetett a keresetlevél nyomtatványa.

A beküldő azonosítási adatainál azon személy adatait kell megadni, aki az ügyfélkapun keresztül be fogja küldeni a kitöltött nyomtatványt (aki feltölti a tárhelyére), ezért fontos, hogy az itt szereplő adatok egyezzenek meg az Ügyfélkapuba belépés után elérhető "Saját 18 http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/formanyomtatvanyok. A Pp. 394/G. § (9) bekezdése szerint az OBH köteles erről előzetesen is tájékoztatást adni.

1092470_1.doc 8

adatok" tartalmával (lásd az ábrán alább). A bíróság minden esetben viszontazonosítani fogja a beküldőt, azaz az Ügyfélkapu szolgáltatója útján megkérdezi a KEKKH-t, jelezzen vissza, vajon az űrlap "Beküldő azonosítási adatok" sorában szereplő adatok megegyeznek-e az Ügyfélkapu rendelkezésére álló adatokkal (amelyet a személyiadat- és lakcímnyilvántartóból kaptak, az ügyfélkapu regisztráció során.)

(A nyomtatványon szereplő beküldői adatok köre esetleg gondot okozhat, ha az ügyvéd megosztaná az ügyfelével a beadott elektronikus nyomtatványt, de nem szeretné megosztani vele pl. a születési időpontját vagy édesanyja nevét.)

Nem kereset (hanem utóiratok) esetén a beküldő perbeli szerepét is meg kell jelölni (ilyen nyomtatványok esetén a jogi képviselő adatait csak akkor kell megadni, ha korábban még nem került bejelentésre, és ezt jelöljük a "Van már bejelentett jogi képviselő?" mezőben "Nem" válasszal.

3) Mind a keresetlevél, mind más iratok esetén látható, hogy a "számunkra" igazán érdemi tartalom nem szerepel az űrlapon, pontosabban ún. nem strukturált módon kerül megadásra pl. a kereseti kérelem maga vagy a fellebbezés indoka, hanem csatolmányként. Pontosabban

1092470_1.doc 9

technikailag van lehetőség a nyomtatványon arra, hogy a kereseti kérelmet beírjuk az utolsó lapra, de ez formázási szempontból nem túl jó ötlet, így csak a legegyszerűbb esetekben javasoljuk.

Célszerű inkább a kereseti kérelmet a megszokott szövegszerkesztőnkkel elkészíteni, majd azt PDF-be konvertálás után ES3/dosszie aktába töltve csatolmányként csatolni az űrlaphoz. Megfelelő alkalmazással lehetőségünk van arra is, hogy közvetlenül magára a PDF állományba helyezzük el az elektronikus aláírást, és ne kelljen külön ES3/dosszie állományokat is lementenünk (Jelenleg mind a Netlock-féle PDFSigno, mind a Microsec-féle e-Szignó már biztosítja ezt a képességet.) Egyelőre az ES3/dosszie használatát tudjuk javasolni, tekintettel arra, hogy csak ennek elektronikus archiválása megoldott.19

Ha az érdemi tartalmat a fenti módon külön iratban kívánjuk feltüntetni, akkor az ÁNYK csak egy szűk adatkör rögzítésére szolgál, lényegében a felzetet (külzetet) rögzítjük vele, és a legtöbb peres iratunk érdemi tartalmat nem ez, hanem egy vagy több csatolmány fogja tartalmazni.

4) Néhány dologra itt érdemes felhívni a figyelmet: a Pp. 121. § szabályai a keresetlevélre lettek megfogalmazva, és nem egyértelmű, hogy a nyomtatvány is a keresetlevél részét képezi vagy az "csak egy űrlap", amely esetben a csatolmánynak tartalmaznia kell a felzetet is. A nyomtatványnál azt olvashatjuk, hogy a keresetlevelet csatoljuk a nyomtatványhoz (és nem csak a kereseti kérelmet). Ugyanakkor a csatolmányok kezelése körében ugyanezt már nem keresetlevélnek, hanem egyszerűen "indokolásnak" nevezi ugyanezen ÁNYK a szóba jöhető csatolmány típusát (lásd az alábbi ábra utáni ábrát). Az OBH-val való egyeztetés szerint a keresetlevél tartalmát a nyomtatványnak és a csatolmánynak együtt kell teljesíteni, azaz a csatolt iratban nem kell a nyomtatványon is szereplő kötelező adatot megismételnünk, hogy teljesítsük a Pp. 121. § előírásait (ez abból is következik, hogy a bírák előtt a beadványunk egésze PDF-ként fog megjelenni, nem látja olyan élesen a különbséget a nyomtatvány és a csatolmány között, mint mi.) Ez azért is fontos, mert minél több adatot írunk le kétszer, annál nagyobb az esélye, hogy a kettő véletlenül eltér egymástól, ami nem kívánatos helyzethez vezet.

Másrészről persze figyeljünk arra, hogy azért mert egy adat szerepel a nyomtatványon, az nem jelenti azt, hogy kötelező – nem kell minden adatot kitölteni ahhoz, hogy a nyomtatványt el tudjuk küldeni – ami kötelező, azt a nyomtatvány úgyis számon kéri rajtunk, és addig nem küldhetjük be a nyomtatványt, amíg ki nem javítjuk a hibákat vagy nem pótoljuk a hiányzó adatokat.

19 Hosszú távú érvényességet (archív időbélyeget) is csak erre tudunk beszerezni, és az aláírt PDF archiválását az archiválási szolgáltatók közül az egyik legalábbis biztosan megtagadja.

1092470_1.doc 10

5) Csatolmányt a kitöltött űrlap elmentése után tudunk kezelni, az "Adatok/Csatolmányok kezelése" menüpont szerint. A csatolmányok informatikai megfelelősége azonban számos kérdést felvető probléma.

a) Maga az ÁNYK bármilyen PDF-et vagy a Microsec és Netlock által használt elektronikus aláírás létrehozó programok (Mokka, e-Szignó) által kezelt e-aktákat (ES3, DOSSIER/dosszie stb., a továbbiakban együtt: „ES3/dosszie”) enged csatolni, beadványonként legfeljebb összesen 100 MB méretben. Egyéb kiterjesztésű melléklet csatolását az ÁNYK nem engedélyezi. Az ÁNYK azonban nem vizsgálja, hogy az ES3/dosszie akta milyen típusú állományt foglal magába… A sikeres beadáshoz azonban e feltételeket is teljesítenünk kell.

b) Civil szervezeti eljárásokon kívül minden eljárásban, ahol a Pp. alapján az ügyvéd elektronikusan tart kapcsolatot, a csatolmányt fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátnia a beadványt benyújtó (meghatalmazott) ügyvédnek (aki elektronikus úton kapcsolatot tart a bírósággal). Ez ügyvédek esetén minősített aláírást jelent, hiszen az ügyvédek csak a MÜK által jóváhagyott hitelesítésszolgáltatókkal (július 1-jétől „bizalmi szolgáltatókkal”) köthetnek szerződést.20 (Civil szervezeti eljárásokban nem kell sem a beadványt, sem a csatolmányt elektronikusan aláírni.)

c) Az OBH közzéteszi az elfogadott melléklet formátumokat (a Pp. szerint „dokumentumformátumokat”).21 Az OBH DOC, ODT, PDF melléklet formátumokat ír elő, valamint azt, hogy ezeket az aláírás után létrejövő ES3/dosszie vagy aláírt PDF

20 Lásd 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 25. pontját. 21 http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/43-az-elektronikus-urlaphoz-mellekletkent-csatolhato-elektronikus

1092470_1.doc 11

formátumban csatolhatjuk. Ez a gyakorlatban azonban jóval szűkebb választékot jelent: (1) DOC (és remélhetőleg DOCX) vagy az OpenOffice által meghonosított ún. Open Document Format (ODF) formátumot csak ES3/dosszie formátumba csomagolva adhatunk be – noha az e-aláírást e formátumok ES3/dosszieba csomagolás nélkül is képesek volnának megvalósítani, az így beadott „natúr” ODT vagy DOC-ot az OBH el fogja utasítani. (2) Az OBH az ES3/dosszien belül úgy tűnik, hogy egyelőre nem tud más formátumot elfogadni, mint az említett PDF, ODT, DOC. Volt olyan kolléga, aki azért nem tudta beadni az e-hiteles tulajdoni lapot – azt ugyanis a FÖMI írja alá, nem az ügyvéd, így ilyet csak akkor tudnánk beadni, ha az ügyvéd is „fölülírná” elektronikusan, akkor azonban már az ES3-n belül egy újabb ES3 volna, és nem az elvárt PDF, DOC vagy ODT. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez mennyire elfogadhatatlan helyzetet teremt: minél több eljárás lesz elektronikus, ahol elektronikus iratok keletkeznek, annál több, eredetileg is elektronikus iratot nem tudunk e szabály miatt elektronikusan csatolni. E korlát lehetetlenné teszi pl. az e-aláírással már rendelkező ügyfél által adott elektronikusan meghatalmazás használatát is. Bár még gyakorlati tapasztalatunk nincsen erről, de javasoljuk megpróbálni az e-Szigno és a Mokka által is biztosított „ellenjegyzés” funkciót, hiszen az éppen ilyen esetekre lett kitalálva – az eredeti ES3/dosszie fájlon belül tehetünk a már ott elhelyezett aláírásokra újabb e-aláírást, azaz nem kell újracsomagolni az egészet a saját ES3/dosszienkba. Hogy a bíróság elfogadja-e majd, azt még nem tudjuk.22 (3) Noha az ES3/dosszie formátum mellett a PDF is elektronikusan aláírható23 akár a hitelesítésszolgálatónk által rendszeresített aláíró program révén, akár más alkalmazásokkal, ezt egyelőre nem javasoljuk, egyrészről a 3.2. 3) pontban már leírt, az elektronikus archiválással kapcsolatos lehetőségek hiánya miatt, másrészről a Cstv. alá tartozó eljárásokban az alábbi d) pontban írt metaadat elvárások miatt.

d) Ha eredetileg papír alapon létrejött iratot kell az ügyvédnek elektronikussá átalakítania (így pl. papír alapú meghatalmazások esetén), akkor fölmerülhet, hogy alkalmazandó-e a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírása, és ha igen, feladat-e az annak való megfelelést a peres és nemperes bíróságnak vizsgálnia. Az IHM rendelet ugyanis előírja, hogy (1) a másolat készítő „az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal látja el („Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező”),24 és azt, hogy (2) az elektronikus másolatot bizonyos metaadatok elhelyezésével kell létrehozni és azokat egyértelműen az eredeti papíralapú dokumentumhoz rendelni (pl. „papíralapú dokumentum megnevezése”, fizikai méretei, másolatkészítés ideje, „irányadó másolatkészítési rend elérhetősége”.) Az IHM rendeletre az OBH az elfogadott dokumentum formátumok esetén is hivatkozik, és sajnos ki tudja milyen okból, de a Cstv. hatálya alá tartozó eljárásokban már több hiánypótlást kibocsátottak a bíróságok azért, mert a beadott ES3/dosszieban

22 Meg kell jegyezni azonban, hogy az ügyvédi törvény 27. §-a az ellenjegyzést nem erre az esetre találta ki, de ha már a bíróság gyakorlata és a Pp. az ügyfeleink érdekeire tekintettel törvényszegésre kötelez minket, akkor az ilyen alternatívát is érdemes kipróbálni. 23 Megjegyezzük, hogy a hazai hitelesítésszolgáltatók által biztosított PDF aláírási formátum egyelőre nem PAdES, hanem csak PDF formátumú CAdES, tehát helytelen a bíróság honlapján közzétett ilyen minősítése – ezt az útmutatónk korábbi változatában mi is tévesen neveztük PAdES-nek. 24 4. § (2) bekezdés.

1092470_1.doc 12

ezek az információk nem szerepeltek. Ez véleményünk szerint csak azt mutatja, hogy az érintett bírák nem megfelelően értelmezik a jogszabályi hátteret. Maga az IHM rendelet is egyértelműen rögzíti, hogy ezt a szabályrendszert abban az esetben kell alkalmazni, ha a papír alapú átalakítás célja az, hogy az átalakított elektronikus irat megőrizze az eredeti irat joghatását („A Pp. által meghatározott szerv, illetőleg személy által az e rendelet szabályai szerint készített elektronikus másolathoz az abban meghatározott joghatások fűződnek.”).25 Bár a Pp. 196. § (2) bekezdése rendelkezik ilyen „átalakítási joghatásról” (amelynek részleteit valóban ez az IHM rendelet részletezi), az elektronikus kapcsolattartás során az ügyvédek nem ezen a címen járnak el, és nem azért alakítják át az iratot, hogy legyen egy hiteles elektronikus másolat, hanem azért, hogy a peres eljárást le lehessen folytatni elektronikusan.26 Ezen túlmenően az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a Pp. 394/J. § nem azonos a Pp. 196. § (2) bekezdésével, és a Pp. 394/J. § (3) bekezdése egyedi előírást tartalmaz azzal kapcsolatosan, hogy az okirati formába átalakítás során minek kell megfelelni. De ha ez sem volna elég meggyőző, érdemes arra is hivatkozni, hogy a cégeljárásban sem vizsgálta soha a cégbíróság minden beadványt esetén, hogy az ES3-nak milyen metaadat tartalma van.27 Ezen túlmenően maga az IHM rendelet sem azt várja el, hogy maga az ES3/dosszie akta tartalmazza ezeket az adatokat, csak azt, hogy ezeket metaadatként az átalakító valahol-valahogyan rögzítse. Mindenesetre ha valaki biztosra akar menni, javasoljuk az ES3/dosszie alkalmazásban a következő képernyőn látható, egyébként teljességgel semmitmondó metaadatokat alapértelemzettként elmenteni, és akkor minden ES3/dosszie akta esetén megtalálhatja a bíróság a hiányolt „nyilatkozatot”:

25 3. § 26 A nem ügyvédi iroda működési formájú ügyvéd nem is gazdálkodó szervezet (Pp. 396. §), így a 196. § (2) bekezdése már csak ezért sem volna alkalmazható rá. 27 http://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/eljaras-menete

1092470_1.doc 13

A problémát remélhetőleg meg fogja oldani, hogy 2016. július 1-jétől az elektronikus aláírásról szóló törvényt hatályon kívül helyzi a 2015. évi CCXXII. törvény, így ha az IHM rendeletnek megfelelő normát hatályban akarnak is tartani, azt mindenképpen újra kell kodifikálni.

e) Magának a nyomtatvány e-aláírásának kérdése is komoly problémákat okoz. A Pp.-ből kitűnően a kitöltött ÁNYK nyomtatványt is alá kellene írni. Az ÁNYK erre elviekben alkalmas is lehetne, de gyakorlati ez az opció nem működik. A Cstv. hatálya alá tartozó ügyekben eljáró bírák elképzelése szerint a helyes eljárás az, hogy az ÁNYK nyomtatvány végleges változatához csatoljuk hozzá mellékletként magának az ÁNYK nyomtatványnak a PDF-ben kinyomtatott változatát, amit csatolás előtt még elektronikusan aláírtunk. Tehát a Pp. 394/G. § (5) bekezdésének egyébként hibás és értelmetlen rendelkezését úgy oldják föl, hogy a nyomtatványhoz csatolni kell magát a nyomtatványt is. Ennek az "értelmezésnek" köszönhetően egy beadványhoz két nyomtatvány fog tartozni, az egyik alá lesz írva elektronikusan, a másik nem (ez utóbbi a kézbesíthetőséghez elengedhetetlen, hiszen ha az egész beadványt, mindennel együtt becsomagolnánk egy ES3-ba, hogy aláírhassuk, akkor a központi rendszer nem tudná kiolvasni a címzett bíróság nevét.) Természetesen érthető, ha a bíróság a rosszul megfogalmazott jogszabályt is próbálja szó szerint értelmezni, de talán van egy bizonyos határ, amin túl a szó szerinti értelmezés jogbiztonsági előnyeit messze meghaladja az ilyen jogalkalmazással okozott hátrány.28 Fontos, hogy ezen csőd- és felszámolási ügyekben a nyomtatványsablon utolsó oldala erre a szükséges plusz lépésre külön is felhívja az ügyvéd figyelmét. Kérjük, hogy a kollégák erre külön legyenek figyelemmel. A Cstv.-n kívüli ügyekben még

28 Ezt az értelmezési problémát talán a beadvány fogalmának eltérő értelmezésével ésszerűbben is fel lehetett volna oldani.

1092470_1.doc 14

nem találkoztunk ilyen bírósági értelmezéssel. Az aláírásokkal kapcsolatos problémák körében január végétől várhatóan pozitív változást fog hozni az akkor elérhetővé váló, a Pp. 394/G. § (5) bekezdésében már most is olvasható ún. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH). Ez azt fogja jelenteni, hogy a NISZ Zrt. fogja a saját nevében egy fokozott biztonsági aláírással ellátni a beadványcsomagunkat, és nyilatkozik arról, hogy minket ügyfélkapu szerint azonosított. Ezzel a NISZ Zrt. segítségével hitelesíthetjük a dokumentumunkat. Ez az ÁNYK-ben egy menüpont kiválasztásán kívül más tennivalót nem fog igényelni az ügyvédtől, és mind a nyomtatvány, mind a csatolmányok egy mozdulattal való "aláírásának" megfelel.

f) Annak technikai akadálya nincsen, hogy a keresetlevéllel együtt, egyetlen fájl tartalmazza a keresetlevelet és annak összes mellékleteit is (akár ES3/dosszie, akár PDF formában), azonban az OBH kérése szerint a bíróság munkáját az alábbiakkal segíthetjük:

a) minden egyes fájlnév legyen azonos a keresetlevélben hivatkozott melléklet nevekkel;

b) minden egyes, a keresetlevélben hivatkozott melléklet legyen önálló PDF állomány.

Nem nehezíti meg azonban várhatóan a bíróság munkáját, ha az önálló meghatalmazásnak vagy illetékfizetési igazolásnak nem minősülő, több PDF-ből álló mellékletet egy ES3/dosszie állományba teszünk, és úgy írjuk alá, majd egyetlen csatolmányként csatoljuk.

Az ÁNYK alább is látható csatolmány típusok megnevezése miatt a meghatalmazást ne vonjuk össze egy csatolmányba az "indokolásnak" vagy „egyebeknek” nevezett keresetlevéli résszel.

1092470_1.doc 15

g) Figyeljünk a cégeljárásból már ismerős problémára, amikor nem megfelelő paraméterek szerinti szkennelés miatt kezelhetetlenül nagyra nőnek a PDF-ek. Ez közvetlenül PDF-be exportált, eredetileg szövegszerkesztőben készített iratoknál nem lesz gyakori probléma, ezért célszerű ezt a megoldást használni, ha tudjuk. Szkennelt mellékleteknél azonban probléma lesz, ezért érdemes figyelni arra, hogy a kívülállónak egységesnek tűnő PDF formátum is többfajta módon tárolja a képeket, nem csak eltérő felbontásban, hanem eltérő képformátum szerint is, ezért nem mindegy, hogy a fekete fehér képeket színes képként szkenneljük-e be, illetve a szkennerünk (vagy meghajtóprogramja számítógépes beállítása) különbséget tesz-e fekete-fehér, főleg szöveget tartalmazó szkennelés, fénykép szkennelése stb. között.29

6) Az ÁNYK kezelésénél érdemes még arra felhívni a figyelmet, hogy ahol pl. több felperes van, ott a nyomtatványkitöltő is lehetővé teszi, hogy újabb és újabb lapokra rögzítsünk adatot (adatmásolással vagy a plusz gombbal kérhetünk új lapot, utána a "Választ" gombbal válogathatunk közöttük.)

A nyomtatvány mentése esetén lementi az ÁNYK-AbevJava kitöltött nyomtatványok közé az iratunkat, azonban ahhoz, hogy a későbbiekben is könnyen megtalálhassuk az iratainkat, mentés előtt célszerű kitölteni a "Megjegyzés" rovatot, és mentés helyett első alkalommal a "Mentés másként" névvel adni valami olyan nevet, amivel utólag is könnyen megtalálhatjuk a nyomtatványt. (Így is elég nehéz feladat lesz nagyobb számú nyomtatványokat megtalálni.) Ne feledjük: a "megjegyzés" rovat célja, hogy az ÁNYK-ban megtaláljuk a nyomtatványunkat, míg a "mentés másként" célja az, hogy az ÁNYK kívül is egyértelműen be tudjuk azonosítani az űrlapot.

7) Ha egyik gépről egy másikra át kell vinnünk a kész vagy félkész nyomtatványokat (és mindkét gépen telepítve van minden nyomtatványsablon), és a kapcsolódó csatolmányokat akkor ezt a következő módon javasoljuk megtenni.

Ha már fűztünk a nyomtatványhoz csatolmányt, akkor válasszuk a Szerviz menüpontban a Fejlesztő alpontot, azon belül az "XML-t és csatolmányt tartalmazó csomag készítése" menüpontot. Ezt csak hibátlan nyomtatvány és kapcsolódó csatolmány esetén tehetjük meg, tehát félig kitöltött nyomtatvány esetén nem. Kiválasztunk egy könyvtárat, ahol ún. xcz-állományba fogja elmenteni az ÁNYK a csomagunkat. Ezt a megszokott módon átvisszük a célgépre, és ott ha már telepítve van az ÁNYK, akkor rákattintva települt is a nyomtatvány és megnyitja azt.

Ha csak nyomtatványunk van, egyszerűbb megoldást is használhatunk. Az egyik lehetőség, hogy a nyitott nyomtatványt XML-ként elmentjük (Adatok/XML állomány mentése), majd a célgépre ezt az XML-t átmásoljuk a szokott módokon (akár emailben, pendrive-on stb.), és az ottani ÁNYK "Adatok/XML állomány megnyitása szerkesztésre" paranccsal nyitjuk meg. Ugyanígy működőképes, ha a Szerviz menüponton belül a "Fájlműveletek a mentés könyvtárban" alpontot választjuk, majd "Másolás a mentési könyvtárból", kiválasztva a célkönyvtárat. A célgépen pedig értelemszerűen a "Másolás a mentési könyvtárba" menüpontot választjuk ki.

Ha több nyomtatványt is szeretnénk átvinni, akkor célszerűen az elmentett állományt kézzel megkeressük a Szerviz/Névjegy menüpont választása esetén felugró "Mentett bevallások helye" könyvtárban, ezt a címet kimásoljuk. A címen elérhető összes kívánt állományt (az

29 Például egy főleg szöveget tartalmazó, fekete-fehér raszter kép Group 4 CCITT (CCITTFaxDecode szűrő) vagy JBIG2 képként való tárolása a PDF-ben akár nyolcszor-tízszer kisebb méretet is eredményezhet, mint a gyakran alapértelmezett JPEG-típusú, színes (ráadásul veszteséggel tömörítő) képként való PDF-ben tárolása (az ún. DCTDecode szűrő). Lásd még http://www.guyrutenberg.com/2012/10/08/scanning-lecture-notes-compression/

1092470_1.doc 16

ENYK kiterjesztésűeket) átmásoljuk a célgépre telepített ÁNYK által mutatott "Mentett bevallások helyé"-re.

Sajnos ez utóbbi megoldás nem működik tökéletesen, ha a nyomtatványon kívül a csatolmányokat is át kell mentenünk. Ilyenkor az ENYK fálnevével azonos nevű .ATC kiterjesztésű állományt is át kell másolni, ami az ÁNYK számára beazonosítja (hivatkozza) a csatolmányt, és az alkönyvtárba mentett csatolmányokat is át kell másolnunk. Ha a forráskönyvtár elérési útja nem azonos a cékönyvtár elérési útjával (mert pl. más a felhasználó neve a két gépen, más a meghajtó stb.) akkor bizony kézzel javítanunk kell az ATC-beli hivatkozásokat. Szóval megoldható, de nem felhasználóbarát.

8) Ha többször kell hasonló nyomtatványi adatot kitölteni, érdemes a "Szerviz/Technikai áttöltés új nyomtatványba" pontot kipróbálni, és azzal átmenteni a korábbi nyomtatványaink adatait az új nyomtatványba.

9) A csatolmányokat a Pp. 394/G. § (5) bekezdése szerint elektronikusan aláírva kell megküldeni.30 Noha a Pp. azt is előírja, hogy a nyomtatványt magát is (az egész beadványt) elektronikusan alá kellene írnunk, erre technikailag egyszerűen nincsen lehetőség.

Ha minden csatolmány rendelkezésre áll, és elmentettük a nyomtatványt, akkor jelöljük meg beküldésre ("Kapcsolat az ügyfélkapuval" alatt). Ekkor az ÁNYK az OBH által közzétett titkosító kulccsal titkosítja a küldeményünket, rögzíti az ún. boríték adatokat, és az eddigi ENYK állományunkból és csatolmányból csinál egy egységes (titkosított) .KR kiterjesztésű állományt. Ezt az állományt a titkosítás miatt a központi rendszer üzemeltetői (a kézbesítési folyamat egyéb résztvevői) nem olvashatják, csak az OBH. A beküldésre megjelölt nyomtatványt feltölthetjük közvetlenül az ÁNYK használatával (ha megadjuk az ÁNYK-ban a jelszót és felhasználónevet, lásd közvetlen beküldés menüpont), vagy magunk feltölthetjük a magyarorszag.hu-ba előbb ügyfélkapus azonosítónkkal belépve az Értesítési tárhely szolgáltatásnál (mivel az ÁNYK miatt a Java telepítve van, így az "Általános dokumentfeltöltés"-sel, az ÁNYK által megadott alapértelmezett könyvtárból a megfelelő fájlnevet kiválasztva.)

3.3 Az ügyfélkapu és a kész nyomtatvány továbbítása kézbesítés végett

Az e-per használatához előzetesen ügyfékapus azonosítóval kell rendelkeznünk, azaz vagy okmányirodában kell regisztrálnunk, vagy minősített aláírásunkkal kell ezt a magyarorszag.hu

30 A 2015. évi CKXXX. törvény elfogadása óta elméleti lehetőség az ún. "azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés" is, de ez egyelőre gyakorlati jelentőséggel mindaddig nem bír, amíg a 4. pont szerinti "teljes körű ügyfélazonosítás" projekt eredményeivel nem találkozhatunk a gyakorlatban.

1092470_1.doc 17

oldalon kérni. Most láthatjuk először annak hátrányát, ha megosztottuk felhasználónév és jelszó párosunkat pl. a könyvelővel vagy munkavállalóval, hiszen ezúttal már nem csak a nevünkben küldhetnek be elektronikus iratot, hanem a beküldött iratokat és a beérkező válaszokat is megnézhetik, ami már ügyvédi titkot is sérthet. A nevünkben való beküldésre nincsen más megoldás, mintsem az, hogy más ne használja a felhasználónév-jelszavunkat. Az ügyvédi titok védelmére az is elegendő, ha új ügyfélkaput kérünk (plusz pénz fizetéséért, hiszen ez elviekben már nem ingyenes), és az elektronikus peres iratokat ezen ügyfélkapu hozzáférés értesítési tárhelyéről küldjük és ide várjuk a válaszokat -- és ezt már tényleg nem osztjuk meg a könyvelőnkkel.

Sajnos az ügyvédek egymás közötti és jelölt általi helyettesítése azonban még nincsen megoldva, hiszen míg pl. elektronikus adóbevallásnál már találhatunk erre megoldást, az e-perben nem (az újabb perbeli meghatalmazás nem megoldás arra, hogy pl. a helyettesítő ügyvéd hozzáférhessen az eredeti ügyvédnek küldött irathoz stb.). Noha néhány szervezet már korábban is csatlakozhatott hivatali kapu útján a központi rendszerhez (pl. közüzemi szolgáltatók, önkormányzatok), ennek lehetősége egyelőre még nem áll nyitva mindenki előtt. A hivatali kapu megoldásnak az lenne a nagy előnye, hogy igazából a szervezetre bízzák, hogy ki jogosult a nevében iratokat átvenni vagy beküldeni (az ügyintézők ügyfélkapus autentikációja mellett egy sajátos hivatali felhasználónév-jelszó párost is használnak), ami sokat segítene a helyettesítés vagy szervezeti képviselet tárgykörében.

3.4 Az irat kézbesítése a bírósághoz, a bírósági érkeztetés és lajstromozás

A beadványunk további sorsát illetően három igazolást kell megkülönböztetni.

(1) Elsőként van egy, a központi rendszer által kiállított, tisztán a kézbesíthetőség szempontjából jelentőséggel bíró "KR-érkeztetés", amit a Pp. 394/H. § a bírósági érkeztetéstől megkülönböztetendő "befogadás-visszaigazolásnak" nevez (a BÜSZ pedig "kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számnak). Az ügyfélkapus értesítéseknél ezt egyszerűen "Visszaigazolás" néven jelölik. Ezt onnan ismerjük meg, hogy az igazolást is maga a "központi rendszer" írja alá (ami valójában annak üzemeltetőjét, jelenleg a NISZ Zrt.-t jelenti). Ez a vizsgálat a beadvány verziószámát még nem tudja ellenőrizni, mert ekkor még csak a boríték adatok megfelelőségét ellenőrzik, az irat maga még a központi rendszer üzemeltetője számára titkosított.

1092470_1.doc 18

(2) A következő érkeztetés már az OBH rendszeréből érkezik, (és az ebben levő szám az ÜKM kóddal kezdődő "érkeztetési azonosító"). Az illeték fizetési kötelezettségünknek innentől számítva kell eleget tenni (lásd a következő pontot.) Ez ugyan utal a befogadás-visszaigazolás számára, de önálló időbélyegzőt már nem fog tartalmazni.

(3) Csak ezután kapunk lajstromozási igazolást, és ezen lesz rajta a lajstromszám is.

A befogadás-visszaigazolás alá van írva elektronikusan, az azt kiállító szervezethez tartozó szervezeti aláírással, a másik két igazolás kapcsán is beszerzés alatt vannak a szervezeti aláíráshoz szükséges tanúsítványok. A befogadás-visszaigazolás tartalmazza a befogadott beadvány és az arról kiállított időbélyeg elektronikus lenyomatát. A lenyomatot elviekben mi is különösebb nehézség nélkül ellenőrizni tudjuk,31 az időpecsét lenyomata azonban számunkra nem helyettesíti magát az időpecsétet, és magát az időpecsétet a befogadás-visszaigazolás nem tartalmazza, azt külön kell letöltenünk, mivel maga az időpecsét ebből a lenyomatból nem állítható helyre. A befogadás visszaigazolás letöltésekor elérhetővé tett időpecsét magának a visszaigazolásnak az időpecsétje, nem a beadványunké!

A beadványaink időpecsétje is elérhető az értesítési tárhelyen, de csak akkor, ha beadás előtt kértük az ügyfélkapu adott felületén, hogy az elküldött iratokból tegyen el egy másolatot a "tartós tárba".

31 Például Windows esetén letöltjük az ingyenes, Microsoft "File Checksum Integrity Verifier"-t (jelenleg http://www.microsoft.com/en-us/download/details.aspx?id=11533), és a visszaigazolásban szereplő dokumentumon lefuttatjuk. Ha az így kapott végeredmény (40 db kétjegyű hexadecimális számot, azaz 80 karaktert) összehasonlítjuk a befogadás visszaigazolás "a befogadott dokumentum elektronikus lenyomata" sorával. Ha a kettő azonos, akkor lényegében van egy "igazolásunk" a KR üzemeltetőjétől, hogy ő a beadványunkat befogadta.

1092470_1.doc 19

A tartós tárból már az egyes "saját dokumentumunk" aláhúzott, érkeztetési számára kattintva megnyílik a beadványunk letöltésének lehetősége, és ezen oldalon érhető el külön kattintással maga az időpecsét is, amit egyelőre csak célszerű arra használni, hogy a megadott tartalmát kimásolva (pl. Windows esetén jobb egérgomb és "Copy" vagy Ctrl+C parancs) egyszerű szövegfáljban eltároljuk úgy, hogy a beadványunkkal együtt megtaláljuk.32

32 A kattintással kimásolhatjuk az időbélyeg base64 kódolását, a base64-et dekódolóval [pl. http://www.base64decode.org/] dekódolt bináris információt elmentjük Windows alatt P7B kiterjesztéssel –azonban ez csak egy tanúsítványt ad, ezzel még nem megyünk semmire, hiszen nincsen szoftver eszközünk, ami megmondaná, hogy az időbélyegzett lenyomat a letöltött dokumentumból képezhető-e. Ez utóbbit nem tudjuk a megszokott aláírás létrehozó és ellenőrző alkalmazásainkkal sem elvégezni (MOKKA, E-szignó) – az openSSL megfelelő konfigurálása és elvi használata pedig jelenleg többségünk számára nem jelent valós ellenőrzési lehetőséget.

1092470_1.doc 20

Mivel a tartós tár kapacitása igen szűkös (30 MB), a csatolmányok miatt ez lehet, hogy igen hamar be fog telni. A fentiek miatt fontos, hogy lehetőleg magunk gondoskodjunk a beküldött iratok és az arról a központi rendszer által tárolt "időpecsétek", valamint a visszaigazolás hosszú távú megőrzéséről is, annak ellenére, hogy ez elképesztően nehézkes.33

A bíróságtól nem fogunk olyan elektronikus tértivevényt kapni, amely egy időpecsét módjára egyértelműen beazonosítja beadványunk tartalmát, de a lajstromozásról szóló az ügyszámot és/vagy az ügyszám alatti irat sorszámot is tartalmazó értesítés is tartalmazni fogja a befogadási visszaigazolás azonosítóját. A hosszú távú megőrzés és a teljeskörű védelem szempontjából a saját beadványaink és a bírósági érdemi iratok megőrzésén túl indokolt lehet tehát a lajstromozási visszaigazolás és a befogadási visszaigazolás megőrzése is, valamint a beadott iratunkról közölt időpecsét tárolása.

Látható, hogy a kézbesítéssel kapcsolatos igazolások megfelelő kezelése időben jelentős informatikai terhet ró az ügyvédekre, ezen a területen még van mit javítani. Sajnos azonban ez nem az OBH hatásköre, hanem az egykori központi rendszer működtetőjéé.

A Pp. 394/H. § szerint az iratot a befogadás-visszaigazolás szerinti időpontban kell a bírósághoz megérkezettnek tekinteni, noha akkor a bíróság informatikailag még ténylegesen nem fér hozzá az irathoz, csak a központi rendszer üzemeltetője (és mivel az irat titkosítva van az OBH kulcsával, a központi rendszer üzemeltetője sem tudja ekkor az iratot olvasni.)

33 Ennél a megoldásnál a jelenleg elviekben elérhető legnagyobb biztonság az, hogy egyrészről eltároljuk a befogadás visszaigazolást (ez még egyszerű), valamint a tartós tárból kiválasztva a beküldött dokumentumunkat, letöltjük annak időpecsétjét (ez nehézkes). Ezt követően össze kellene vetnünk a beküldött beadványunkat a visszaigazolás szerinti lenyomat értékével és a tényleges időpecsétet a visszaigazolás szerinti időpecsét lenyomat értékével (megvalósítható, de időigényes). A hosszú távú megbízhatóság érdekében pedig a beadványunkon kívül archiválni kellene a visszaigazolást és az időpecsétet egyaránt, ES3/dosszieba csomagolva. A Copy-Paste módon rendelkezésre bocsátott időpecsét valódi tartalmáról, bizonyítóerejéről, és az időforrás megbízhatóságáról jelenleg a 32. lábjegyeztben leírtak szerint nem áll rendelkezésemre megfelelő információ.

1092470_1.doc 21

3.5 Illeték- és költségtérítés megfizetése

A 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet szerint (6/A. §) az illetéket vagy az EFER nevű rendszer útján (pontosabban az annak szolgáltatásait használó „Igazságügyi Fizetési Portál” útján) vagy átutalással kell megfizetni, átutalás esetén az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára.

Az Igazságügyi Fizetési Portál segítségével bankkártyán is lehet fizetni, ahogyan pl. elektronikus beszámoló esetén is megtehetjük. A sikeres bankkártyás fizetés után megkapott fizetési ígérvényt le kell tölteni. (Jelenleg az EFER csak a Cstv. hatálya alá tartozó eljárásokban működik, de várhatóan ez rövidesen a Pp. szerinti eljárásokban is elérhető lesz.)

Jelentős a különbség a Cstv. és a csak Pp. hatálya alá tartozó eljárások között abban, hogy mikor fizetünk és azt hogyan igazoljuk.

A nem Cstv. hatálya alá tartozó eljárásokban átutalással történő fizetés esetén az átutalás közlemény rovatában a következő adatokat kell feltüntetni:

a) eljáró bíróság neve

b) eljárási illetékfizetésre kötelezett fél neve

c) beadvány érkeztetési azonosító számát (ez az ÜKM kifejezést is magában foglaló szám lesz!), és

d) ha már ismert, akkor a lajstromszámot is.

Ebből következően az átutalást csak az ÜKM azonosító megérkezése után tudjuk teljesíteni, azaz előbb beküldjük a beadványt, és utána fizetünk, mégpedig a bírósági érkeztetést követő három munkanapon belül (Pp. 394/H. § (5) bekezdése.)

Ugyanígy a nem Cstv. hatálya alá tartozó ügyekben az Igazságügyi Fizetési Portál használata esetén a letöltött fizetési ígérvényt is csak utólag küldjük meg a bíróságnak, egy következő beadványban.

Ezzel ellentétben Cstv. hatálya alá tartozó ügyekben a fizetést már a kezdőiratunkkal együtt teljesíteni kell, nincsen haladék. Átutalás esetén a közlemény rovatban más adatokat kell feltüntetni:

a) a Cstv. szerint eljárással érintett (adós) fél neve, cégjegyzékszáma;

b) az eljárás tárgya (jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére utalást).

Cstv. hatálya alá tartozó ügyekben az Igazságügyi Fizetési Portállal fizetés esetén a letöltött fizetési ígérvényt a kezdőirathoz kell csatolni. Természetesen mindegyik esetben továbbra is lehetőség van arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 74. § (1a) (kiszabásra bemutatás) vagy (1b) bekezdése szerint (önadózás) fizesse meg az ügyvéd. Az (1a) esetén annyiban módosul, hogy a beadni kívánt keresetlevelet ("indokolást") ki kell nyomtatni (és annak azonosítható módon tartalmaznia kell a peres feleket), azt be kell mutatni a NAV-nak, aki az eredeti iraton igazolja a bemutatást megtörténtét, ráírja az adóhatósági ügyszámot is. Majd ezt az iratot kell beszkennelni, és csatolni a nyomtatványunkhoz.

3.6 Válasziratok fogadása

A bíróság válasziratát ugyanúgy az ügyfélkapun belépve, az értesítési tárhelyünkön kapjuk meg.

1092470_1.doc 22

Ha új iratunk érkezne a tárhelyre, erről az ügyfélkapu "Saját adatok" menüpontjában (lásd az 7. oldalon) megadott email címen kapunk értesítést (de ez nem kézbesítés, csak hivatkozást tartalmaz a beérkezett iratra). A Pp. 394/H. § (8) bekezdése miatt az irat akkor is kézbesítettnek minősül, ha öt munkanapon belül nem nyitjuk meg, azaz nem kell papír alapú kézbesítéssel is próbálkozni a vélelem beálltához (természetesen alperesi vagy alperesi képviselői minőségben ez csak azt követően él, hogy az adott ügyben a bíróságnak már elektronikusan benyújtottunk legalább egy válasziratot, így jelezvén az elektronikus kapcsolattartás választását.)

A központi rendszer jelenlegi működéséből következően a kézbesítési vélelem beálltával az értesítési tárhelyről is törlik a meg nem nyitott hivatalos iratokat. Megnyitott iratot a rendszer 30 napon belül törli, ha azt az értesítési tárhelyről nem mozgatjuk át a tartós tárba. Befogadás-visszaigazolásainkat pedig 30 napon belül mindenképpen törlik az értesítési tárhelyről, ha nem mozgatjuk át a tartós tárba.

4. Az e-per jövője

A 2016. július 1-jei, kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó határidő további kitolására nincsen reális lehetőségünk. Azonban a Belügyminisztériummal, a NISZ Zrt.-vel és az OBH-val való egyeztetések alapján várható, hogy a jelenleg fennálló problémák jelentős részére valamilyen megoldás lesz, így pl. lesz saját perkapu, ami elkülönül az ügyvéd mint természetes személy ügyfélkapujától, és lehetőség lesz olyan ÁNYK használatára, az ügyvéd is kap igazolást a részére történő kézbesítés időpontjáról stb., lesz lehetőség a nyomtatvány felhasználóbarát e-aláírására stb.

Amint ezzel kapcsolatosan részletesebb nyilvános információ vagy tesztelési lehetőség áll rendelkezésre, erről természetesen haladéktalanul tájékoztatjuk a kollégákat.

1092470_1.doc 23

1. Függelék: Az ÁNYK telepítése

Maga az ÁNYK-aBevJava a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról tölthető le, jól látható helyen, a "Nyomtatványkitöltő programok" alól.34

Az ÁNYK telepítésének előfeltétele alapvetően a Java Standard Edition legalább 6.0 verziójú futtatási környezetének telepítése (amit Java SE 6.0 vagy JRE 6.0 vagy 1.6.x verziónak is szoktak jelölni, régió verziószámozás továbbéléseként). Ez utóbbi telepítéséről kiváló információt olvashatunk a NAV honlapján is ("E-bevallás, Java", azon belül "ÁNYK-AbevJava kitöltőprogram", azon belül "Tudnivalók internetkapcsolattal rendelkező számítógépekhez" cím alatt).

A Java ezen verzióját lényegében minden, Windows ME-nél újabb Windows-os operációs rendszerre, számos Linux disztribúcióra és Mac OS X 10.6 fölötti változatra lehet telepíteni. iOS-en, azaz iPad-en nem fut, de androidos tablet használók se számítsanak érdemben semmire.

A Java szükséges verziójának telepítésével kapcsolatos további információt a http://www.oracle.com/technetwork/java/javase/system-configurations-135212.html oldalon olvashatunk, de ez az információ igen technikai részletességű.

Mi egyedül arra a gyakori hibára szeretnénk felhívni a figyelmet, amikor valaki egy új, 64-bites géphez vásárolt 64-bites Windows 7 operációs rendszerére telepít egy 32-bites böngészőt, akkor Java-ból is 32 bites változatot kell telepítenie. Ez egyáltalán nem ritka összeállítás – ha valaki Internet Explorert használ, és megnézi az Internet Explorer névjegyét [About] és abban nem szerepel kifejezetten, hogy 64 bites, akkor 32 bitest használ! Ha itt rosszat (32 bites Java környezet helyet 64 bitest) telepítünk, akkor azt el kell távolítani ahhoz, hogy működjön.

Ha a Java már sikeresen települt, akkor az ÁNYK valószínűleg gond nélkül fog települni a NAV oldaláról is, de az ezzel kapcsolatos esetleges problémára is megoldást találhatunk a NAV oldalán (pl. fel nem ismert .JAR állományok kezelése), lásd http://www.nav.gov.hu/data/cms126071/telepitesi_leiras.pdf, de a NAV és az Ügyfélkapu telefonos helpdesk szolgáltatot is nyújt -- ne feledjük, ha az ÁNYK sikeresen települt és működik, akkor már minimális a valószínűsége, hogy a bírósági nyomtatványoknál egyedi, technikai jellegű probléma keletkezne (http://www.nav.gov.hu/nav/nav_kapcsolat és http://www.nav.gov.hu/nav/ebevallas/ugyfelkapu alatt a "Segítségnyújtás" pont.)

34 Jelenleg http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html

1092470_1.doc 24

Viszonylag gyakran előforduló probléma, hogy Windows esetén az Asztalra [Desktop] települt az ÁNYK ikonja, de arra kattintva nem indul el. Ennek oka a Java telepítésekor keresendő, amikor nem az alapértelmezett (telepítéskor javasolt) könyvtárba telepítjük a Java környezetet. Ilyen esetben érdemes megnézni, hogy a Java telepítés során a Java futtatási könyvtára megfelelően rögzítésre került-e az ún. PATH környezeti változóban. Ezt az Asztalon (vagy Start menüben) található Számítógép [My computer] ikonra jobb gombbal kattintva elérhető Tulajdonságok [Properties]-on belül Speciális beállítások [Advanced], ezen belül Környezeti változók [Environment Variables], Rendszerváltozók [System variables] listában találhatjuk, a Szerkesztés [Edit] gombra kattintva a szöveg végére írjuk be azt az útvonalat, amit a Java telepítésekor megadtunk; lásd a képen (ha nem tudjuk ezt az útvonalat, távolítsuk el a Java-t, majd telepítsük újra, és jegyezzük meg.