1. Extrakció: alapfogalmak, oldószer-kiválasztásusers.atw.hu/food/muveletek5/Elmelet.pdf · ¾ Tömegarány diagram - 3 - Élelmiszeripari műveletek V. Elmélet A terner elegy

Élelmiszeripari műveletek V. Elmélet

1. Extrakció: alapfogalmak, oldószer-kiválasztás Extrakció fogalma Az extrakció meghatározott (értékes vagy káros) komponensek szelektív kioldása szilárd vagy folyékony elegyből (leadó fázis) folyékony oldószer segítségével (felvevő fázis). Más szétválasztási műveletekkel ellentétben (pl. lepárlás, kristályosítás stb.) nem vezet közvetlenül tiszta komponensekhez → OLDÓSZER-REGENERÁLÁS-ra van szükség. Az extrahálásnál elvégzendő fő feladatok

a leadó fázis és a felvevő oldószer intenzív érintkeztetése, összekeverése megfelelő időtartam biztosítása, hogy az értékes komponens anyagtranszportja

megtörténjen a fázisok között az extrahálás során keletkezett két fázis (raffinátum és extraktum) szétválasztása.

Csoportosítás a leadó fázis halmazállapota szerint

szilárd-folyadék extrakció (kilúgozás vagy drogextrakció) folyadék-folyadék extrakció

Az oldószer-kiválasztás szempontjai Az extraháló oldószereknek jónéhány követelménynek kell eleget tenniük, hogy gazdaságos és hatékony legyen a szétválasztást

az értékes komponenst jól oldja, nagy szelektivitással a hordozó oldószer és az alkalmazott extraháló oldószer lehetőség szerint minél

kevésbé oldódjon egymásban (alapfeltétel) az extraháló oldószert könnyű legyen elválasztani az extraktum fázisból (nagy

forrpont-különbség, ne legyen azeotróp-képződés, stb.) nagy legyen a sűrűség-különbség a hordozó- és az extraháló oldószer között nagy legyen a határfelületi-feszültség a két oldószer között az emulzió-képződés

elkerülése miatt az extraháló oldószer gőznyomása legyen alacsony a munkahőmérsékleten a

párolgási veszteségek elkerülése miatt legyen alacsony viszkozitású a könnyebb szállíthatóság céljából legyen kémiailag és termikusan stabil lehetőleg ne legyen korrozív, mérgező és gyúlékony lehetőleg alacsony árú legyen.

- 1 -


2. Folyadék-folyadék extrakció: fázisdiagram, egyensúlyi görbe, diszperz fázis kiválasztása Folyadék-folyadék extrakció A folyadék-folyadék extrakció során a leadó fázisból, amely a hordozót (primer oldószer) és az értékes komponenst tartalmazza, az extraháló oldószer (szekunder oldószer, felvevő fázis) segítségével kioldják az értékes komponens nagy részét.

Folyékony kiindulási elegy (hordozó oldószer + értékes

komponens)

Extraháló oldószer

(S) (A + B) Folyadék-folyadék

extrakció

Fázis-szétválasztás

Raffinátum fázis (hordozó oldószer + értékes

komponens-maradék + extraháló oldószer-nyomok)

(A + BM + kevés S)

Extraktum fázis (extraháló oldószer + értékes

komponens + hordozó oldószer-maradék) (S + B + kevés A)

Oldószer-regenerálás Oldószer-visszanyerés pl. rektifikálással

A + BM (S1) S2 (A) + B

- 2 -


Folyadék-folyadék extrakció alkalmazása aromás szénhidrogének és paraffinok szétválasztása élelmiszeripari szennyvizek tisztítása (pl. ecetsav-visszanyerés) etanol, ecetsav kinyerése fermentáció után növényolajok tisztítása

A folyadék-folyadék extrakció ábrázolása

Fázisdiagram A folyadék-folyadék extrakciós anyagátadásban három komponens vesz részt és létrejön két nem- vagy csak részben elegyedő folyadékfázis. A három komponens jelenléte miatt az ilyen terner rendszereket célszerűen háromszög-diagramban ábrázolni, (mely általában vagy egyenlő oldalú szabályos háromszög, vagy egyenlő szárú derékszögű háromszög)

A háromszög csúcsaiban a három tiszta komponens állapotpontja találhatók, itt a

másik két-két komponens koncentrációja nulla A hordozó oldószer B értékes komponens S Extraháló oldószer

A háromszög oldalait kétkomponensű elegyek állapotpontjai alkotják, melyek két komponense az oldalon található két csúcsban lévő komponensek

A háromszög által határolt területet az egyensúlyi görbe (binóda) két részre osztja.

o A binóda fölötti részt homogén háromkomponensű elegyek állapotpontjai alkotják.

o A binóda alatti terület instabil tartomány, ahol azonnal bekövetkezik a fázis-szétválás. A szétválás az ún. egyensúlyi húr (konóda) mentén történik. A legrövidebb konóda valójában csak egy pont, ez a kritikus oldási pont (K). A szétválás eredményeképpen keletkező raffinátum fázis állapotpontja a kritikus ponttól balra, az extraktum fázis pontja a K ponttól jobbra helyezkedik el a binódán

o Egyensúlyi görbe (biónda) Megmutatja az exrahálandó komponens eloszlását a raffinátum és az extraktum fázis között.

Tömegarány diagram

- 3 -


A terner elegy binerként is közelíthető, ha elhanyagolhatóan kicsi a hordozó- és az extraháló oldószer oldhatósága. Ekkor a műveletet jól ábrázolható a szokásos derékszögű koordináta-rendszerben is. Ezt a diagramot a tengelyeken található koncentrációk mértékegységére utalva tömegarány-diagramnak nevezzük. o vízszintes tengelyen a leadó fázis és a raffinátum tömegaránya található o függőlegesen tengelyen a felvevő fázis és az extraktum tömegaránya található

A diagramba berajzolható a fázisegyensúlyi viszonyokat leíró egyensúlyi görbe. Ilyen esetekben a háromszög- és a tömegarány diagram egyenértékű, bármelyik használható.

A tömegarány koncentráció megadja a biner rendszerben található két komponens (a harmadikat elhanyagoltuk) tömegének arányát

tömegeoldószerhordozótömegekomponensdóextrahálanXR =

tömegeoldószerextrahálótömegekomponensdóextrahálanYE =

- 4 -


Az extrakció hatékonysága A kiválasztott extraháló oldószernek nagy szelektivitásúnak kell lennie az extrahálandó komponensre nézve. A szelektivitás megadja az értékes komponens (B) és a hordozó oldószer (A) megoszlási viszonyát a raffinátum- és az extraktum fázis között:

( ) ( )( ) ( ) A

B

AA

BB

AB

AB

mm

xyxy

xxyy

banraffinátuma.koncAbanraffinátuma.koncBanextraktumbaz.koncAanextraktumbaz.koncB

====β

mB az extrahálandó B komponens megoszlási hányadosa az extraktum és a raffinátum fázis között

mA az A hordozó oldószer megoszlási hányadosa az extraktum és a raffinátum

fázis között Diszperz fázis kiválasztásának szempontjai Elvileg mindkét fázis lehet diszperz vagy folytonos fázis.

az anyagátadás a folytonos fázisból történjen a diszperz fázisba a jobb anyagátadás érdekében a nagyobb térfogatáramú fázis legyen a diszperz a viszkózusabb legyen a diszperz a cseppek könnyebb újraegyesülése érdekében az alacsonyabb felületi feszültségű

legyen a diszperz a drágább, mérgező, gyúlékony fázist diszpergáljuk a minél kisebb cseppátmérő elérése érdekében azt a fázist választjuk diszperznek,

amelyik kevésbé nedvesíti az extraktor szerkezeti anyagát

- 5 -


3. Folyadék-folyadék extrakciós megoldások: egyfokozatú és többfokozatú keresztáramú extrakció Egyfokozatú folyadék-folyadék extrakció

Anyagmérleg

F + S = R + E = M

Komponensmérleg az extrahálandó komponensre nézve

F·xF + S·yS = R·xR + E·yE = M·xM

Tiszta extraháló oldószerrel végezve a műveletet (yS = 0), a munkapontban (az instabil tartományban található pont, szétválás előtti állapot) a következő a B komponens koncentrációja

SF

xFMxFx FF

M +⋅

=⋅

=

- 6 -


Ábrázolás fázisdiagramban Kiindulási elegy F xF

Extraháló oldószer S yS = 0 mert tiszta oldószerrel végzik az extrahálást

Munkapont (mixtúra pont, mivel kétfázisú mezőben van, két nem elegyedő folyadékfázisra

oszlik, Raffinátum és Extraktum fázisra) Az M munkapont helyzete az F és S mennyisége alapján az emelőszabály segítségével vagy az xM kiszámításával meghatározható.

„Emelőszabály” MREM

xxxy

ER

RM

ME =−−

=

SFxF

MxFx FF

M +⋅

=⋅

=

Az egyensúlyi görbe segítségével megtalálható az a konóda, amely az M ponton halad át, és ennek végein a megfelelő Raffinátum (R) és Extraktum (E) fázis, amelyre az instabil M állapotú rendszer szétválik.

- 7 -


SE egyenes kimetszi az AB oldalon az oldószermentes extraktum (E’)állapotpontját RS egyenes kimetszi az AB oldalon az oldószermentes raffinátum (R’) állapotpontját

Ábrázolás tömegarány diagramban

x tengely leadó fázis (kiindulási elegy) és a raffinátum koncentrációja y tengely felvevő fázis (extraháló oldószer) és extraktum koncentrációja

- 8 -


Többfokozatú keresztáramú folyadék- folyadék extrakció Valójában az egyfokozatú művelet többszöri ismétlése, ahol az előző fokozat raffinátum fázisát friss oldószerrel érintkeztetik.

Σ Si = S Σ Ei = E

Anyagmérleg

F + S1 + S2 + S3 = R3 + E1 + E2 + E3

F + S = R3 + E

Komponensmérleg a teljes berendezésre

F·xF + S·yS = R3·xR3 + E·yK

Komponensmérleg az első fokozatra

F·xF + S1·yS = R1·xR1 + E1·yE1 = M1·xM1

1

F

1

F1M SF

xFM

xFx+⋅

=⋅

=

Komponensmérleg a második fokozatra

R1·xR1 + S2·yS = R2·xR2 + E2·yE2 = M2·xM2

21

R1

2

R12M SR

xRM

xRx 11

+

⋅=

⋅=

- 9 -


Ábrázolás fázisdiagramban

Első fokozat Kiindulási koncentráció F xF Extraháló oldószer S1 yS = 0

Munkapont Helyzete az xM1 kiszámításával meghatározható Az egyensúlyi görbe segítségével megtalálható az a konóda, amely az M ponton halad át, és ennek végein a megfelelő Raffinátum (R1) és Extraktum (E1) fázis, amelyre az instabil M állapotú rendszer szétválik.

- 10 -


Második fokozat Kiindulási koncentráció R1 xR1 Extraháló oldószer S2 yS = 0


- 11 -


Harmadik fokozat Kiindulási koncentráció R2 xR2 Extraháló oldószer S3 yS = 0


- 12 -


Ábrázolás tömegarány diagramban

- 13 -


4. Folyadék-folyadék extrakciós megoldások: többfokozatú ellenáramú extrakció Többfokozatú ellenáramú folyadék-folyadék extrakcióAz ellenáramú műveletek a leghatékonyabb műveletek. Az átlagos hajtóerő nagy, kevesebb oldószer szükséges

Anyagmérleg a teljes berendezésre

F + S = RN + E1 = M

F – E1 = RN – S = P

Anyagmérleg az első fokozatra

F + E2 = R1 + E1

F – E1 = R1 – E2 = P

Anyagmérleg az i-edik fokozatig

F + Ei+1 = Ri + E1

F – E1 = Ri – Ei+1 = P

Komponensmérleg

F·xF + S·yS = RN·xRN + E1·yE1 = M·xM

SF

xFMxFx FF

M +⋅

=⋅

=

- 14 -


Elméleti fokozatszám meghatározása háromszög diagramban

F, E1, P – egy egyenesen vannak RN, S, P – egy egyenesen vannak R1, E2, P – egy egyenesen vannak Ri, Ei+1, P – egy egyenesen vannak Ezek az összefüggések adják az alapot az elméleti fokozatszám meghatározásához.

Kiindulási koncentráció ábrázolása

Munkapont meghatározása F – S egyenesen található M pont, ahol az értékes komponens-tartalom: xM

- 15 -


Első extraktorból kilépő extraktum koncentrációja Összekötjük a termék RN pontját és az M pontot ez meghosszabbítva kijelöli a binódán az E1 pontot

Pólus pont A be- ill. kimenő áramok pontjait összekötve, azok egy P póluspontban metszik egymást. (F pont - E1 ponttal és Rn pont - S ponttal) Ide jutnak be az Ri-1 és Ei pontokat összekötő egyenesek (egymással szemben haladó áramok).

- 16 -


A fokozatszerkesztés menete o konódát húzunk az E1 ponton keresztül, ezen van az R1 pont. Ezt

összekötjük a P pólusponttal, kimetszi a vele ellenáramban haladó E2 áram pontját.

o Újabb konóda adja R2 pontot, stb... Addig folytatjuk, míg el nem érjük RN

pontot (xRN koncentrációt). N adja a fokozatszámot.

- 17 -


5. Folyadék-folyadék extrakciós berendezések csoportosítása (példa minden csoportból). Folyadék-folyadék extraktorok A folyadék – folyadék extraktorokat szerkezetük és működésük alapján négy főcsoportba lehet osztani

1. Extrakciós oszlopok A legelterjetebbek és a legtöbb típusba és altípusba sorolhatók.

o Gravitációs oszlopok Külső mechanikai energia hozzávezetése nélküli oszlopok

• Permetező extraktorok • Töltelékes oszlopok • Terelőlapátos oszlopok • Szitatányéros oszlopok

o Forgóelemes (keverőszerkezetes) oszlopok

• RDC-oszlop • Scheibel-oszlop • Mixco-oszlop • Kühni-oszlop • EC-oszlop • RZE-oszlop • SHE-oszlop • ARD-oszlop • BTC-oszlop

o Alternáló mozgású elemekkel ellátott lengetett vagy köpülő

oszlopok • Szitatányéros • Karr kolonna

o Pulzációs vagy folyadéklüktetéses oszlopok

2. Centrifugális extraktorok

o Podbielniak-extraktor o Pulsex-extraktor

3. Graesser-extraktor 4. Keverő-ülepítő alegységekből felépített mixer-settler készülékek

o Extrakciós Lurgi-torony

- 18 -


6. Szilárd-folyadék extrakció: alapfogalmak, élelmiszeripari alkalmazás A szilárd-folyadék extrakció olyan művelet, melynek során szilárd anyagból szelektíven oldanak ki egy vagy több komponenst. A folyamat során fontos szerepet játszik a diffúzió:

az extraháló oldószer az anyagba diffundál a szilárd anyagból az oldat szintén diffúzió útján távozik.

A szilárd-folyadék extrakciót magasabb hőmérsékleten ajánlott végezni, mert:

nagyobb a diffúziós állandó csökken az oldószer viszkozitása nő a kioldandó komponens oldhatósága az oldószerben

Szilárd kiindulási anyag (hordozó + értékes

komponens)Extraháló oldószer

(S)

Foly.-foly. extrakció

Fázis-szétválasztás (szűrés, centrifugálás)

Raffinátum fázis (hordozó + értékes

komponens-maradék + extraháló oldószer-nyomok)

(A + B* + kevés S)

Extraktum fázis (extraháló oldószer + értékes

komponens) (S + B)

Oldószer-visszanyerés (rektifikálás, bepárlás,

kristályosítás)

(A) + B S

Aprítás Előmelegítés

- 19 -


Szilárd-folyadék extrakció alkalmazása cukoriparban: cukor kioldása meleg vízzel növényolaj ipar: a sajtolás után a szemekben maradt olaj kivonása

magvakból gyógyszeripar: hatóanyagok kinyerése gyógynövényekből.

A szilárd-folyadék extrakció ábrázolása A szilárd-folyadék extrakciós anyagátadásban három komponens vesz részt, az ilyen terner rendszereket célszerűen háromszög-diagramban ábrázolni, mely a folyadék-folyadék extrakció műveletéhez hasonlóan általában vagy egyenlő oldalú szabályos háromszög, vagy egyenlő szárú derékszögű háromszög.

A háromszög csúcsaiban a három tiszta komponens állapotpontja található, ahol a

másik két-két komponens koncentrációja nulla.

A háromszög oldalait kétkomponensű elegyek állapotpontjai alkotják, melyek két komponense az oldalon található két csúcsban lévő komponensek.

A háromszög belsejében található

o retenciós görbe, melynek pontjait a szétválás eredményeképpen keletkező raffinátum fázis állapotpontjai alkotják. A retenciós görbe általában jól közelíthető egyenesként.

o az egyensúlyi húrok (konódák) az A csúcsba futnak.

Az adott raffinátummal egyensúlyban lévő extraktum fázis pontja a háromszög BS oldalán található.

- 20 -


7. Szilárd-folyadék extrakciós megoldások: egyfokozatú és többfokozatú keresztáramú extrakció

Egyfokozatú szilárd-folyadék extrakció

Anyagmérleg:

F + S = R + E = M

Komponensmérleg az extrahálandó komponensre nézve F·xF + S·yS = R·xR + E·yE = M·xM

Tiszta extraháló oldószerrel végezve a műveletet (yS = 0), a munkapontban (az instabil tartományban található pont, szétválás előtti állapot) a következő a B komponens koncentrációja:

SF

xFMxFx FF

M +⋅

=⋅

=


- 21 -


Többfokozatú egyenáramú (keresztáramú) szilárd-folyadék extrakció Valójában az egyfokozatú művelet többszöri ismétlése, ahol az előző fokozat raffinátum fázisát friss oldószerrel érintkeztetik.

Anyagmérleg az első fokozatra

F + S1 = R1 + E1 = M1

Komponensmérleg az első fokozatra F·xF + S1·yS = R1·xR1 + E1·yE1 = M1·xM1

1

F

1

F1M SF

xFM

xFx+⋅

=⋅

=

Komponensmérleg a második fokozatra

R1·xR1 + S2·yS = R2·xR2 + E2·yE2 = M2·xM2

21

R1

2

R12M SR

xRM

xRx 11

+

⋅=

⋅=


- 22 -


8. Szilárd-folyadék extrakciós megoldások: többfokozatú ellenáramú extrakció Többfokozatú ellenáramú szilárd-folyadék extrakció

Anyagmérleg a teljes berendezésre

F + S = RN + E1 = M

Anyagmérleg az első fokozatra F + E2 = R1 + E1

Anyagmérleg az i-edik fokozatra F + Ei+1 = Ri + Ei

Komponensmérleg F·xF + S·yS = RN·xRN + E1·yE1 = M·xM

SF

xFMxFx FF

M +⋅

=⋅

=

Elméleti fokozatszám meghatározása háromszög diagramban

F, E1, P – egy egyenesen vannak RN, S, P – egy egyenesen vannak Ri, Ei+1, P – egy egyenesen vannak Ezek az összefüggések adják az alapot az elméleti fokozatszám meghatározásához.

- 23 -


Shanks-rendszer Valójában szakaszos extraktorok telepe (min. 5 darab), de mivel megfelelő számú áll rendelkezésre, úgy működik, mint a többfokozatú ellenáramú szilárd-folyadék extrakciós berendezés. Az extraktorok közül azt, amelyikben legrégebben van az anyag, ürítik és töltik. Friss oldószert mindig a második legrégebben a berendezésben lévő anyagra vezetünk. Az extraktumot a legfrissebb anyagról vezetjük el a rendszerből.

- 24 -


9. Szilárd-folyadék extrakciós megoldások: szakaszos és félfolytonos megvalósítások

Szilárd-folyadék extraktorok A szilárd-folyadék extrakciós berendezések lehetnek egyen- vagy ellenáramúak, illetve vegyes áramúak.

Szakaszos üzemű o Diffúzőr

A cukoripar legjellegzetesebb kilúgozó készüléke volt. A könnyű töltés és az ürítés végett az edény fedelei egyszerűen oldhatók. A felső fedél teljesen leemelhető, az alsó lebillenthető. A betöltött szilárd anyagot a perforált lemezből készült kúppaláston helyezkedik el és megtölti a hengeres diffuzőrtestet. Az oldószer felül lép be, keresztül szivárog az anyagon és átfolyik a kúppalást perforációin, majd az alsó csonkon távozik.

- 25 -


o Keverős-ülepítő extraktor Keverős extraktort használnak olyan esetben, amikor a kilúgozandó anyag apró szemcsés, ilyenkor a szilárd anyagot az extraháló oldószerrel együtt adagolják a készülékbe. A szemcsék leülepedésének megakadályozására keverést alkalmaznak, Az extrakció befejeztével a keverés megszüntetése után, a szemcsék leülepednek az edényben lévő szűrőfelületre. A folyadékot az oldatvezető csonkon keresztül vezetik el.

o Soxhlet extraktor (labor méretű)

- 26 -


Folyamatos üzemű o Vízszintes tengelyű

• Rotocell-extraktor • Kennedy extraktor • Serleges extraktor

o Függőleges tengelyű • Bollman extraktor • Fluidágyas extraktor

o Hildebrandt-extraktor o U-extraktor

- 27 -

Documents

1. Extrakció: alapfogalmak, oldószer-kiválasztásusers.atw.hu/food/muveletek5/Elmelet.pdf · ¾ Tömegarány diagram - 3 - Élelmiszeripari műveletek V. Elmélet A terner elegy