D.ÉVFOLYAM = 3 . SZÁM.— 1929. MáRC. 1.

PENGŐÁRA 1

Dr. BENCS ZOLTÁN min. osztálytanácsos, a filmügyek intézője a m iniszterelnökségen

O L V A SSU N K S Z A K K Ö N Y V E K E T !A „F i lm k u lt ú r a * * elismerve annak szükségességét, hogy a szakmában dolgozók

megismerjék e l m é l e t i l e g saját szakmájukat, magyar és külföldi szakkönyvek közve­títését vállalta el. A küiföld gazdag szakirodalma áll rendelkezésére, de egyelőre a következő magyar- és németnyelvű műveket szerezhetik be olvasóink a „ F i lm k u lt ú r a * * kiadóhivatala utján, a pénz előzetes beküldése mellett. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezek az árak e r e d e t i á r a k , amelyekhez csak a portót és a forgalmi adót számítjuk hozzá. (A márka átszámítási kulcsa: 1*37).

1. Á l t a l á n o s s z a k k ö n y v e k , é l e t r a j z o k é s s z ó r a k o z t a t ó m ü v e k :

LENKEI ZSIGMOND: Ez A m erikai— —Lajta Andor: Film művészeti Évkönyv 1929 STEFAN LÓRÁNT: W ir, vöm Film . (Élet­

rajzok.) Fűzve — — — — — —RICHARD OTT: W ic i'ühre ich mein Kinő

_ Die O rganisation im Film - u. Thea- terbetrieb — — — — — — —

— Reichs-Kino-Adressbuch 1928 — —mit M onopolkarten

— Jahrbuch dér Film -Industrie 1928 —— L. B. B. Kaleiider 1929 — — — — D ér kleine Aufnahm eleiter, 1929 —— Das F ilm m anuskrip t— — — — —— K inem atographisches Jahrbuch —

PÁNCZÉL LAJOS: Az én mozim — —L. FAWCETT: Die W elt des F ilm s. Kötve FRITZ WILMS: LichtspicltheaterbautenCURT WESSE: Grossmaclit F ilm — —

— 133 F ilm stars (film képek, cimek) — CHARLIE CHAPLIN: Halló Európa! _E. M. MUNGENAST:

Ásta Nielsen, ihr Leben, ikre Iíunst, ihre Bedeutung. kötve — — —

féjvászonkötésben egész vászonkötésben

FRED. HILDENBRANDT:Die Tanzerin V aleska Gert. kötve —

félvászonkötésben egész vászonkötésben

WOLFGANG PFLEIDERER: Lichtbildund Film fülirer 1928

GÜIDO BAGIER: Dér kommendc Film —Dr. RUDOLF HARMS: K ulturbedeutung

und K ulturgefabren des F ilm es _RASCHAUER és TUCHTIG:

Dér Film als Lehrm ittel — — —Praktischer W egw eiser für F ilm re-

gisseure, A rchitekten und Requí-siteure — — — _

Rudolf Kurtz: Expressiónism us und Film Dr. K. Mühsam u. E. Jacobson: Lexikon

des F ilm s: W ie .ieh zum Film ltam —Max Öten: D ér W eg zum Film —' — —.

— Á sta Nielsen, Biographie —— ; Henny Portén, Biographie —— Kino-Novellen — — —

Colin Ross: Mit dem K urbelkasten umdie W elt — — —I '

Béla Balázs: Dér sichtbare Mensch — —kötve

Ernst Lubitsch u. E. A. Dupont: Holly­wood, das F ilm p arad ie s — _

p 8__p 5__

M 4__M 2.50

M 3. _M 30__M 50 —M 30—M 2—M 3_M 5_S 6__P 2__M 10__M ___MM 2.50M 4.50

M 3.80M 4.60M 4.50

M 4.50M 5.80M 6.50

M 20—

M 1.80

P 3—

M 2—M 16—

M 4_M 2.50M 1—M 1—M 1 —M 1_M 3.50M 4.80

M 1_. 1

2. F i l m t e c h n i k a :Zombory László: A mozgófénykép és

üzeme — — — — — — — — — Pn r. MENDEL u. F. FÉLIX: Dér prak-

tisclie Vorführer — — — — — M GUIDO SEEBER:

Dér praktischc Kam eram ann — — M Dér Trickfilm — — — — — — M

Dr. WALTER FRIEDEL: E lektr. F ém - sehen und Bildübertragung, Fcrn- kinernatographie — — — — — — M Taschenbuch des K am eram annes — M

F. P. LIESEGANG und G. SEEBÉR: H andbuch dér praktisclien Kinema- tographie

12..

5—

— Dr. JOACHIM: Die Projektion — — — M 12.80MIHÁLY DÉNES: Dér sprechende Film M 10—

Kötve M 12—JO ENGEL: Dér tönende film — — — M 6.50A. PLANKL: Dér R atgeber des Lieht-

spielvorführers — — — M 4.80Dr. WALTER MEINEL: Hilfsbuch fü r die

Prüfung des Kinovorführers — — — M 4—kötve M 5__

Dr. R. RICHTER: Hilfsbuch für denKam eram ann — — — — — — M 1.50

E. G. Lutz und Dr. K. Wolter: Dér ge-zeiehnete Film — — — — — — M 12—

kötve M 13.80Ing. A. Lassally: B ctriebskinem atographie M 6___

kötve M 6.70_ Prüf-V orschriften fiir L ichtspielvor-

fiilircr — — — — — — — M 2.50O. P. HERRNKIND: Die Schmalfilm-Ki-

nem atographie. Fűzve — — — — M 6.50Kötve M 7.50

3 . F i l m j o g :Dr. BAIK MIHÁLY és Dr. VÁRI REZSŐ:

A m agyar kinem atografia jogszabályai P 8__Dr. BINGERT JÁNOS és Dr. BAIK M.:

A mozgófényképüzemek és film ügyekrendészete — — — — — — — P 2.80

Dr. E. Seeger: Das Reichslichtspielgestez M 2—Dr. Eckslein: Film- und Kinorecht — M 15.—Dr. WENCEL GERBAUM: Bemer tíber-i eirikunft — — — — — — M 5__Dr. JOHN A. FAGG: U rheherschaft und

Urheherreeht am Film — — — — M 2—Dr. RÓBERT BRUNNER: Das üst. Film-

und K inorecht— — ■_ _ M ---------

1S 2 9 . é v i k ia d á sa m egjelen t

W Á r a 5 .— P e n g ő .Megrendelhető :

a „FILMKULTÚRA" kiadóhivatalábanVII., Erzsébet-körut 30. Telefon : J. 363-76,

F ILM M Ű V É S ZE TI- É S TUDOMÁNYOS FO LY Ó IR A T

II. É V F O L Y A M . 3. S Z Á M . = 1 9 2 9 . M Á R C I U S 1.

PO LLERM A N ARTÚR Dr.orvos, m iniszteri tanácsos,

az Egészségügyi P ropaganda Központ v eze tő je :

AZ EG ÉSZSÉG Ü G Y I FILM PROPAGANDA MAGYARORSZÁGON

a, am ikor m ár az ú jságot ol=

M vasó nagyközönség előtt is nyílt titok a mozgó* képszínházaknak szinte sorozatos válsága és pe* dig szoros egymásután*

bán számos nagy film készítő teleppel, már*már komoly faktorok is foglalkoz* nak a közeli jövő eshetőségének gon* dolatával. V ájjon hogy is lesz, ha a film „kiéli m agát“, am inek bekövet* kezhetősége pedig két oldalról is fe* nyeget: az egyik szem pont a téma* hiány, ami a színházak válságának is egyik főoka az általános gazdasági romlás m ellett, a másik igen fontos szem pont az, hogy a közönség már unni kezdi a form át, a filmet, m int technikai eljárást és valami új, tökéle* tesebb után vágyik.

A napilapot olvasó mindegyikének tudom ása van pl. a beszélőfilm újabb térhódításáról, am elynek m éretei már kezdik túlhaladni a divat m egszokott kezdő arányait.

E pár szónyi m egjegyzést előre kel lett bocsátanom , hogy annál feltűnőbb nek tartsam azt a jelenséget, hogy nemcsak a kom oly faktorok, hanem nagyközönség részéről is határozottab bán m ind jobban és jobban jelentkez nek, ha még burkolt form ában, csak

közvetve észlelhetően, kívánságok, hogy lássanak m ár kom oly oktató vagy lég* alább is tanítva szórakoztató filmeket, vegyesen útleírásokkal term észeti ké* peket stb. Lehet, hogy ez a jelenség a fentebb em ltett egyik ok okozata csak: a tém a egyformasága, illetőleg újabb tém ák hiánya önként váltja ki a kö* zönségből ezt az óhajt. N yugodtan merem hozzáírni, m ár az eszmekapcso* lás kedvéért is, hogy az illetékes té* nyezők: a m ozgóképszínházat vezetők, a rendezők, de főleg a film közvetítők ezt a burkolt és jogos óhajt sehogy sem akarják meglátni. Az utóbbaikat hangsúlyozva emltem, pedig az ő ré* szűkre van a legtöbb m entség; ők hoz* ták ugyan kísérletkép a néhány leíró, ok tató filmet, de — és itt van a bük* kenő — lehetetlenül szerencsétlen vá* lasztással. Term észetesen az újítások irán t különösen érzékeny közvélem ény ham ar csalódott és tartósan : a film* kölcsönzők raktárában m aradt ilyen irányú előadatlan filmek tömege a ta* núja ennek a ténynek. De mondom, ez csak m entség, m ert a közönség lel* kében o tt szunnyad továbbra is a vágy egy eddig ism eretlen, kivihetetlen, de kétségkívül komoly célú film játék után. A fenti m entség szinte magába zár még egyet: a filmkölcsönzők maguk

1

sem tehetnek term észetesen arról, hogy nehezen kapnak jó és helytálló tudom ányos vagy oktató filmeket, m ert sajnos, a film készítés hazájában, Am erikában és utána következően N ém etországban csodálatosan szára* zon oldják meg ezeket a kérdéseket; elenyészően csekély a jól megválósí* to tt tárgyú, ügyesen ra jzolt menetű és helyesen, céltudatosan rendezett ilyen film. És hogy cikkem tulajdonképpeni tárgyára térjek, áll ez a m egállapítás elsősorban az egészségügyi propaganda filmekre. Igaz, el nem vitatható az, hogy a legnehezebb terrénum ok egyi* ke, a legnehezebb dolog eszközöket találni az egészségügyi ism eretek tér* jesztésével kapcsolatos eszmekörök ügyes burkolására, m ert az első film* kockától az utolsóig vigyázni kell arra, hogy a tém a m agja mindig csak „úsz* szon“, ahogy a filmczők szakkifejezése m ondja, de soha ki ne ugorjon, m ert akkor a film játék cselekm énye azon* nal elfárad, uno ttá válik és érdekte* lenné. A m erika egészségügyi filmjei* nek ezt a gyakran fellelhető h ibáját a kiállítás pazarságával pótolja, azaz a mi szem pontunkból csak igyekszik pótolni. Az am erikaiak, ha úgy tetszik, naiv, ha amúgy tetszik, tanulni vágyó lelke ugyanis nem olyan érzékeny a téma következtetés, szabatos m enete iránt, nem bántja őket a helyenkint hiányos burkolat és egy*egy szép táj* kép, esetleg jó csoportosítás, valami ügyes film trükk teljesen kielégíti, át* segíti őket a filmcselekmény egyes részeinek összekapcsolásában. N álunk ez nehezen megy; több évi tapasztala* tünk van rá, hogy a hozzánk elju to tt, A m erikában igen nagy sikert elért fii* mek nem találtak a várt és rem élt tet* szésre. Kézen fekvő főoka ennek két* ségtclcniil az, hogy a cselekm ény min* den m om entum a külföldi, tehát nem honi és ezt a tetszési skála igazolja is: az értelmesebb, de főleg a m űveltebb közönségnek mindig iobban tetszettek , m int a falu egyszerűbb népének, de az

előbbieknél is sokkalta kisebb sikert értek el, m int A m erikában. A követ* keztetés, am elyre persze m ár sokan rá jöttek, mint nem v ita tható igazságra, hogy csináljuk meg mielőbb a magunk sa já t levegőjű és cselekményű egész* ségiigyi propaganda*filmjcit. A napo* leoni követelm ény: a pénz azonban ennek a m egvalósítását is alaposan megnehezíti, bár a legszigorúbb, de pártatlan tárgyilagosság ma m ár a népjóléti és m unkaügyi m. kir. minisz* terium áldozatkészségét vitán kivül ál* lóan elismeri és erre az elism erésre a legújabban m egjelent és c lap hasáb* jain ism erte te tt könyv és film jegyzéke rá is szolgál.

M inden új m agyar egészségügyi film* nél igen ügyeltünk az elgondolás és el* készítés technikájára. A külföldi fii* m eknél lépten*nyomon található ú. n. negatív irányt igyekeztünk teljesen ki* küszöbölni, azaz nem a helytelent mu* ta ttuk be, hanem a helyeset. Erre a m ár szigorú elvre azért tértünk rá, m ert akárhány külföldi film bemuta* tójánál a különben gondosan figyelő szakem berek, m int nézők, sem vették észre, hogy valam elyes helytelen eljá* ráscselekm ényes bem utatását nyomon követte a magyarázó, azaz helytele* nítő szöveg, tehát a gyakran szórako* zott töm eg szemében, illetve lelkében egész könnyen m aradhat meg így a helytelen kép. Egészen ritka eset, Pathé alkalmazza sikeresen, az a ren* dezési ügyesség, hogy a helytelen el* járás bem utatásával egybefüggően, ugyanazon cselekm ényben egy sze* replő, vagy akárcsak a karja vagy egy tiltó m ozdulata m egakadályozza mint* egy a rossz m ódszer befejezését és így a szöveg elkerülésével a film lényegé* vei, mozgással mu+atia be a pozitivu* mot is. Azt az eljárást magunk is elles* tűk és ezentúl készülő film jeinkben is m indenütt alkalmazni fogjuk.

V ita tárgyát kénez^eti még a cselek* ménv szövése: meseszerűséggel vagy a

..megfelelő -csoportosítással történő egy*

m ásután az, amellyel nagyobb hatást érhetünk el. A mérleg az előbbi javára dől el, ha jó és ügyes a mese, ami per* sze m esteri kéz írását, vezetését, ren* dezését teszi szükségessé. De mese nél* kül, csupán ügyes keretezéssel is nagy lehet a hatás, am ire jó példa az Egész* ségügyi Reform iroda forgalom ba ho* zott nagy propaganda és oktató filmje „A tuberculosis", ahol azonban a fes* tői szép keretbe rendkívül jól megkon* struált tanítás illeszkedik és az ossz* hatás igazán csodás. Az elgondolás, eh készítés, rendezés és felvétel tökéletes* ségét kiegészítik a különös gonddal készült feliratok, a jól és biztosan meg* ép ített hidak az esem ények között. A párhuzam a legjobb bizonyító: azügyes leleményes felírás sokszor unai* más részleteket is bám ulatosan felelem venít a m indennapi fényjátékokban, ugyanaz történ ik komoly form ában az ok tató vagy propagandafilm eknél is.

Igen fontos még az, hogy a film túl* hosszú ne legyen. Sajnos, erre egválta* Ián nem ügyel a külföld és a készülő magyar filmeknél erre is különös te* k in tette l leszünk. A „sok a jóból is m egárt" elvét a falu igen jól ismeri még, a bevezetésnél, a megkedvelte*

tésnél erre igen kell ügyelnünk. De a kezdet tövises mesgyéjén igen nagy bátorsággal elindult V örös Kereszt Egylet is leszűrhette ezt a tapasztalna tót igazán nagyszámú népszerű egész* ségügyi előadásaiból, hogy egy 15—20 perces egészségügyi propagandafilm teljesen kielégíti a legszom jasabb kör* zönséget is, ha, és nyom atékosan mu* tatok rá egy szintén fontos tényezőre — vele együtt, lehetőleg utána egy tel* jesen heterogén tárgyú, akár leíró, akár burleszk filmet pergetünk le.

Az Egészségügyi Reform iroda Pro* paganda K özpontja, Scholtz Kornél dr. állam titkár irányítása m ellett állan* dóan fejleszti az egészségügyi filmpro* pagandát, nem csak néhány válogatott külföldi film beszerzésével, hanem fő* lég honi filmek további gyártásával. Ezzel a m unkával egyidejűleg a diapo* sitivek, illetve a vezérkönyvvel kap* csolatos sorozatok készítése is meg* kezdődött, úgy hogy ma m ár egy m im den igényt kielégítő népszerű egész* ségügyi oktatási segédanyag áll az egészségügyi nevelés vezetői: az orvo* sok és azoknak utján a magyar kő* zönség rendelkezésére.

TORMA DOMOKOS DR. K IN E V E Z É SE

A Korm ányzó a m iniszterelnök elő* terjesztésére dr. csicsókeresztúri Tor* ma Dom okos m iniszteri segédtitkári címmel felruházott m iniszterelnökségi sajtóelőadónak a m iniszteri titkári cí* met adom ányozta. Torma dr. kineve* zése nagy öröm et kelte tt a filmszak* mában is, ahol ism erik Torm a dr.*nak a film iránti nagy ügyszeretetét. Tor* ma dr. ugyanis Bencs Zoltán dr. min. oszt. tan. m ellett a filmügyek előadója a m iniszterelnökségen és így állandó összeköttetésben áll a filmszakma egyes érdekeltségeivel.

TORMA DOMOKOS Dr.,miniszteri t i tk á r :

A MAGYAR FILMGYÁRTÁS PR O BLÉM Á Iz elmúlt hetekben úgy a

napi, m int a szaksajtó* bán ism ételten sok szó esett a Filmalapról és ezzel kapcsolatosan a m agyar film gyártásról,

annak lehetőségeiről. Sajnos az clhang? zott nyilatkozatok, megoldási módok és indítványok olyan ellentm ondóak, egym ást keresztezőek voltak, hogy a kérdés tisztázása helyett még inkább összekuszálták azt s a közvélem ény úgy a nemzeti, m int művészi és gazda? sági szem pontból egyaránt nagvfon? tosságú problém ával szemben továbbra is tanácstalanul áll. A sokszor hallott, jólism ert pesszim isztikus okfejtések m ellett azonban alkalm unk volt egy m egdöbbentően újszerű különvéle? m ényt is olvasnunk. A nyilatkozó fel? veti a kérdést; nem volna?e célszerűbb a beszélőfilm okozta forradalm i át? alakulást megvárni, az évek óta folyó előkészületeket beszüntetni s ehelyett inkább a beszélőfilm előkészületeit megkezdeni. Bárm ennyire is hisszük és valljuk a m agyar film reneszánszát, arra a lehetőségre, hogy az újjászülető film gyártásunk egy vakm erő lépéssel épp a nyelvi határokhoz k ö tö tt ma? gyár beszélőfilmmel induljon útjára, túlságosan merész, fantasztikus elkép? zelés. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az ilyen vérmes rem ények a lég? több esetben a jó ügynek, többet árta? nak, m int használnak.

E szerény soroknak célja megvizs? gálni, vá jjon az ad o tt körülm ények között a rendelkezésünkre álló művé­szi és gazdasági eszközökkel m egim dulhat?e a sikeres magyar filmgyár? tás? K iinduló ponttu l szolgáljon min? den becsületes, kom oly m agyar tö? rekvés és szándék által vallott s elfő? gadott tétel: Magyarország se erkölcsi, se gazdasági, se művészi szempontból

nem mondhat le a filmgyártásról m ind? addig, míg erre bármilyen kis remény vagy lehetőség is megvan.

A külföldi piacra szoruló m agyar film kérdésnek vizsgálatánál azonban nem hagyhatjuk figyelmen kivül se a nem zetközi piac helyzetét, sem a kő? zönséges ízlésnek világszerte mutat? kozó új irányát sem. Ellenkezőleg, csak ezeknek a tényezőknek a figye? lem bevétele után dön thetjük cl, vájjon rendelkezésünkre állanak?e azok a mű? vészi, gazdasági erők, m elyek lehetővé teszik a sikeres m agyar film gyártás m egindítását.

Egy fejlődési korszak zárult le; a nagy töm egekkel, külsőségekkel, az unalomilag elcsépelt alakokkal, mcsé? vei és helyzetekkel dolgozó am erikai film helyébe, egy mélyebb, igazabb, művészibb filmstílus van kialakulóban. Az utóbbi évek a la tt az am erikai fii? mek szinte páratlanul nagy vonzóereje m indinkább veszíte tt erejéből abban az arányban, am int a film m egtalálta önálló mondanivalóját, kifejezési esz? közeit, amilyen m értékben leváltak a hozzátapadt idegen elemek. De nem? csak az európai, hanem maga az amc? rikai közönség is kiábrándult, m egunta az e fa jta filmeket, amelyek m űvészete attrakciókkal, egyéni sorsokat tömeg? felvonulásokkal, érző, szenvedő embe? reket bábukkal igyekeztek pótolni. M indez m enthetetlenül zsákutcába ve? ze te tt s ez term észetes is volt. Hiszen az a néző, aki ma egy negyven emele? tes palota pusztulását látja, legköze? lebb m ár csak egy nvolvan em eletes felhőkarcoló katasztrófájával elégszik meg. A film világában is eleve úgy rendelte te tt el, hogy a fák az égig ne nőjenek, Em beri gyarlóságunkból kö? vetkezik, hogy hatalm as töm egek sor? sánál m élyebben rendít meg egy?egy hősnek szenvedése, tragédiája, öröme

AM I I

4

T agadhatatlan, hogy a szédületes am erikai iram nak technikai szempont* hói sokat köszönhetünk. De nem sza* bad elfelejteni, hogy e fejlődés nem lehet végcél, csupán eszköz, amely a művészi m ondanivaló tökéletesebb kis fejezésére szolgál.

A közízlésben beállott változást csakham ar észrevette A m erika és úgy igyekezett orvosolni a bajt, hogy nagy gazdasági fölényével bűvkörébe vonta az európai erőket. Előállt az az érdes kés jelenség, hogy az amerikai film stílusát, szellemét lassanként kezdte felváltani egy újabb irány: az európai stílus. Ezek az új filmek azt mondhat* nók, am erikai földön, am erikai tőké* vei készült európai filmek voltak. En* nek a folyam atnak vet véget a beszélő* film okozta forradalmi átalakulás.

E fentvázolt átalakulás azonban éreztette hatását a film ipar gazdasági vonatkozásainál is. Valóban merész kísérlet le tt volna az am erikai film fénykorában felvenni a versenyt. Ma. azonban m ár joggal beszélhetünk az európai — s ezen belül a m agyar — film gyártás lehetőségeiről.

A z elm ondottak után önként követ* kezik, hogy az újjászülető m agyar filmnek mesében, hangban, színben, témában, mást, újat kell nyújtania. V alóban o tt kezdeni, hol A m erika abba hagyta, cé ljáttévcsztett, elhibá* zo tt törekvés volna. És itt van a hely rám utatn i a magyar írók döntő nagy szerepére. A tém a m egválasztásánál, feldolgozásánál ne kacérkodjanak az am erikai közönség ízlésével, hanem ír* janak úgy, ahogy Isten nekik tudni adta. Fontos azonban m egszabadulni a ttó l a veszedelm es felfogástól, amely a m agyar jelleget néprajzi színekben és külsőségekben keresi. A m agyar lé* lek s m űvészet nemcsak e téren jelent* kezik. Egy művészi értékű téma, jele* netezésben újszerű szokatlan seená* rium sok m indenért kárpótol. A ma* gvar író, aki ismeri a filmművészet törvényeit, a filmszerűség lényegét, az

külsőségek, hatalm as befektetést igénylő attrakciók helyett olyan seená* rium ot fog írni, amely kis tőkével is m egfilm esíthető, de amely művészi erejénél fogva nem csak művészi, de egyúttal gazdasági sikerre is ta rth a t számot. A m agyar filmben jelentkező új művészi hangra és újszerűségre fel fog figyelni a külföldi piac is, amely ma m ár kellő m értékre szállította le az am erikai filmek értékét. Az új vi* szonyok közö tt a m agyar filmek fór* galmazása sem lesz oly súlyos, nagy tőkét igénylő feladat sem. Hisz láthat* juk — s erre számos kínálkozó példa áll rendelkezésünkre — hogy egy?egy filmnek sikere mily döntő befolyással van az illető ország egész filmproduk* ciójára. Joggal m ondhatjuk, hogy ma a világ közvélem énye a film terén is érdeklődéssel fordul felénk, amely kő* rülm ény ugyancsak előnyösen befolyás solja és könnyíti meg újjászülető ma* gyár film első lépéseit.

Ily körülm ények között a magán* tőke is kénytelen lesz felhagyni régi álláspontjával. A m agyar tőke évek során át vagy túlságos rom antikusnak ítélte a film lehetőségeit, vagy bele* esve a másik túlzásba, m erész és vér* mes rem ényektől vezettetve nem vél* vén m egtalálni Számításait, távol tar* to tta magát. Egyetlenegy sikeres ma* gyár film azonban megváltoztathatja a tőkének sok tekintetben jogosult tar* tózkodását és idegenkedését.

Joggal állítjuk: elérkezett az azidőpont, amikor a magyar filmgyártás sikeresen indulhat útjára. A z egykor félelmes am erikai ellenfél ma új úta* kon próbálkozik, Európának m aradt a feladat, hogy a filmet ne csak a tech* nika, hanem a művészet terén is töké* létesítse. Az am erikai hegemónia he* Ivébe fokozatosan az európai államok nem zeti film gyártása lép és, ha ma el* m ulasztjuk az előnyös nem zetközi helyzet kihasználását, úgy holnap nem egy, de sok ellenféllel kell m ajd meg* küzdeniink.

LÁZÁR LAJOS Dr.

A FILMGYÁRTÁSI KAMPÁNY E L Ő K É S Z ÍT É S E— MŰSORON KÍVÜL —

inden bizonnyal m egbocsájt Marái Sándor, m ert az o rovatscím ét kértem köb csőn itt alcím gyanánt. Ez látszo tt a legtalálóbb; nak, m ert a műsor maga

a film szakm ában: egymásra lövöldözés a film gyártás élctrekeltése érdekében. Ez a szerény indítvány pedig nem fog­hat helyt e csatában, hanem e lap ko; moly szakcikkei között kér helyet a miisoronkiviili szám igénytelenségével.

H iszünk abban, hogy ez év tavaszán megindul a m agyar film gyártás s álla? pítsuk meg, hogy vannak:

1. film rendezőink,2. film fényképészeink (operatőrünk),3. díszlettervezőink

és a film gyártáshoz szükséges más mű; vészi és technikai munkaerőink.

A hazai film gyártás megindulásakor m inden bizonnyal azokat a film rendc; zőket, film fényképészeket, díszletterv vezőket és egyéb szakm unkásokat fog; ják a film gyártás vállalkozói foglalkozz tatni, akik már dolgoztak ilyen minő* ségben a közelmúltban" vagy régebben és azóta sem távolodtak el egészen a film gyártási szakmától. Noviciusra aligha fogja valaki a játékfilm hez szűk; séges nagy tőke sorsát bízni, mégha az illető a film gyártáshoz szükséges ké; pcsségek jeleit a legnagyobb m érték; ben is sejtteti, de gyakorlati ism eretei nincsenek. A gyakorlattal bírók között és m ellett lehet tehetséges kezdőt is foglalkoztatni, de a film gyártást veze; tők zöme csak gyakorlattal bíró szak; em ber lehet, akár rendező, akár opera* tőr, akár más m unkakörben. Bár ehez a szakmához mindenki érteni látszik, mégis a meginduló m agyar film gyártás sikertelenségét jelenthetné, tehetséges, de gyakorlatlan kezdők térfoglalása. H a tehát a valamelyes gyakorlattal

rendelkező szakerők m unkához jutnak,- akkor maguk is érezni fogják, hogy — bár az „alapképzettségük41 — m ondhat^ nám: érettségijük megvan, mégis ve* zető m unkásnak (legyen az rendezői, operatőri, vagy más munka) nem állhat be azzal az azonnali biztonsággal, m int akkor, am ikor még folyam atos film; gyártási m unkában volt benne. Ma is- el tud ja végezni feladatát a régebben m űködésben volt szakképzett művészi, vagy technikai munkás, de m unkájánál a biztonság, az indulási sebesség, ki; sebb, m int annál, aki éppen nemrégen fejezte be m unkáját egy másik film? nél. Ezt a m egállapítást a komoly szak* erők maguk fogják megtenni — annál inkább kell ilyen, de még pesszim iszti; kusabb m egállapításokkal számítani azok részéről, akik maguk nem szak; értők, de a kritika m űvészetét, helye; sen a lekritizálás könnyű m esterségét szeretik gyakorolni.

Éppen az előbb elm ondott okokból tartom helyesnek és sürgősen megva; lósítandónak alább következő indítván nyomat, am elyet azért vagyok báto r indítványnak nevezni, m ert e sorok Végén azt az arra illetékes fórumhoz: adresszálom .

Indítványom:Tegyék lehetővé a m agyar filmgyár;

tás előm ozdítását célul kitűző illetékes m iniszter urak, hogy a film gyártás ez év tavaszára várható megindulásáig több

1. filmrendező,2. film fényképező (operatőr),3. díszlettervező4. felvételező,5. filmíró s a többi vezető művészi

és technikai szakm unkaerő 2—3 hétig tanulm ányozhassa a külföldi film gyár; tás t s meglévő alapism eretei alapján a film gyártás minden gyakorlati kérdé;

seben a legújabb eredm énnyeket is közvetlenül, kellő vezetés mellett ta# nulmány ózhassa.

E tanulm ányút a bécsi és berlini film gyártás tanulm ányozását tűzné ki célul. Ezen felül más külföldi filmgyár? tás tanulm ányozása felesleges.

A tanulm ányútra küldendők névso# rát az illetékes m iniszter ur a művészi testü letek előterjesztése és meghallgat tása után állapíttatná meg!

E tanulm ányút clőkésztícndő úgy, hogy m indkét városban (Bécs és Bér? lin) a film gyártás m inden részét kellő vezetéssel tanulm ányozhassák. Rossz előkészítés idő és pénzpazarlást ered# ményezne. A szükséges előkészítés és bevezetés a külföldön könnyen kérész# tülvihető. Olyan m űhelytitok nincsen, am it bárm ely filmgyár féltene. Ahol a statiszták százai végignézhetik a fel# vételeket, o tt a szükséges összekötte# tések felhasználásával bevezetett tanul# mányozok is szívesen láto tt vendégek lesznek. Könnyen m egtörténhetik , hogy egy ilyen tanulm ányút kapcsán az ab# bán résztvevők cgyike#másika a meg# indpló m agyar film gyártás javára kap# csolatokat szerezne.

Az ilyen tanulm ányút tanulságai a film gyártás m egindulásánál, de később is nagy hasznára lenne az egyetemes m agyar film gyártás annyira hangozta# to lt érdekeinek. Ügy az egyes tanul? mányozok, m int az azok m unkáját igénybevevő film gyártók hasznát ven# nék a tanulságoknak és megkönnyíte# nék a m agyar film sikeres megindulá# sát. Bármelyik m iniszteri tárca terhére

menne ennek az ú tnak financirozása, m inden bizonnyal a kiadások sokszo# rosát hozná be végeredm ényben az összes tárcák, a m agyar nemzetgazda# ság javára.

H ivatalos vezetője a tanulm ányozó csoportnak valam elyik miniszteriális szakférfiú lenne, akinek feladata volna a tanulm ányút kom oly és célszerű /e# bonyolítására felügyelni, amire egyéb# ként komoly filmszakmai em bereknél csak teoretikus értelem ben volna szűk# ség.

E tanulm ányúton ki#ki tehetségéhez m érten szívná m agába a lá to ttakat és hallo ttakat s visszatérve hozzákezd# hetne friss erővel és kedvvel a munká# hoz olyan m értékben, am int szeren# cséje és régi képessége erősbbödne a film gyártás terén.

Az sem lehetetlen, hogy a visszaté# rők egyike#másika képességének és rá# term ettségének nagyobb tanujeleit ez u tán a tanulm ányút után sem tudná adni, azonban a tanulm ányozók na# gyobb része a folyam atos külföldi film# gyártás legújabb vívm ányait, igen fon# tos részleteit, fogásait, egészben véve: annak szellemét sa játítaná cl és hozzá# járulna komoly hozzáértéssel a m agyar film gyártás felélesztéséhez. Aki pedig azt hiszi, hogy eleget tud a külföldi film gyártás tanulm ányozása nélkül is, az — m aradjon itthon.

Scitovszky Béla belügym iniszter úr őcxceléneiája ism ert m egértésében és jóindulatában bízom akkor, amidőn ezt a tisztelette ljes ind ítványt bátor vagyok hozzá intézni.

V ID É K I FILMKULTÚRA— U J FILM SZÍN H Á ZA K -

Jászladány: Apolló#mozgó. E. özv. To# maschek A ntalné társa: Réthly Fe# renc; Üzlv. Réthly Ferenc (Budapest,VIII., Práter#u. 29/b) Bk. 300. Ja. rszo. vas. Mk. Réthly Ferenc. Házt.:■ N épkör. G.: Gaum. kér. Gsz. Réthly Ferenc, 231/1924. Ze.#cig.

MAGYAR M OZGÓ FÉHYKÉPKEZELÖ K ORSZ. SZÖVETSÉGE

MIÉNK KÁVÉHÁZ BUDAPEST, VIII,, JÓZSEF KÖRÚT 29. SZÁM.

Telefon: J. 311-38.

M unkaközvetítő: BOGNER GYULA, a m unkaközvetités d í j t a l a n .

D IT TR IC H JÓ Z S E FHELYTTES TÜZOLTÓ-FŐPARANCSNOK

A mozgóképszínházi érdekeltek kő# rében osztatlan öröm et válto tt ki a polgárm esternek az az intézkedése, amellyel Dittrich József székesfővá? rosi tűzoltó fő tisztet a tűzoltófőpa? rancsnok és parancsnok szükségszer rinti helyettesítésével hivatalosan meg* bízta. A polgárm ester k itün te tő bi? zalma ezzel oly érdem es férfiút ért, aki 18 éves tűzoltói nehéz és önfelál? dozó szolgálatában m indenkor példás kötelességtudással és lankadatlan szór* galommal tö ltö tte be nemes hivatását. A k itün te te tt egyben okleveles gépész? mérnök is, aki a főváros m érnöki ka? rából lépett a rögös, de a nem es em? berszeretet eszm éjétől á tita to tt tűz? oltói m unkakörbe, hogy o tt a korszel? lemmel lépést tartva, a tűzoltóság mo? dern gépekkel és felszerelésekkel való fejlődésében oroszlánrészt kérjen ma? gának. A budapesti tűzoltóság mai színvonala közismert, sőt külföldi vo? natkozásban is díséretes, népszerűség? ben pedig páratlan. S m indezekben neki nem kis részben van érdeme, m ert a csapat műszaki előadója lévén, a haladást, a tökéletes m unkára való törekvést m indenkor szem előtt tar? to tta . H ivatalán kívül, m int az állami gépjárm űvezetői tanfolyam rendes előadója, valam int az „Állami Mozgó? képgépkezelői szaktant oly am“ és újab? bán az állami tűzoltótiszti országos tanfolyam kinevezett szakelőadója oly osztatlan elism erést és nagyrabecsülést szerzett m agának és testületének, amely m éltán megilleti őt, aki tűzoltói szakismeretek terén országos hírnév? nek örvend.

A magyar filmszakma hangulatának adunk kifejezést, am ikor Dittrich Jó? zsef fő tisztet e kitüntetése alkalmából melegen üdvözöljük és reméljük, hogy közszeretettől övezett tevékenységét a közjó érdekében és a főváros javára még sokáig fogja folytatni.

K Ö N Y V Z U K O R A D O L F R Ó L

A regény, m int életrajzírás régi- kedvenc form ája a hisztorikusoknak. W ill Irwin am erikai író m ost regénybe foglalta össze Zukor A dolfnak, a ma? gyár származású am erikai filmkirály? nak valóban regénybe illő életét. The House that Shadows buillt (Az ár? nyékban épült ház) a címe Irwin köny? vének, amelynek főtém ája a new? yorki hatalm as Param ount felhőkar? coló és am elynek gigantikus felépítése egyúttal jelképe az am erikai filmipar? nak, amely ma számottevő világhata?

lom. Am ilyen tem póban épült ez az: óriási felhőkarcoló, olyan tempóban,, hétm érföldes gyorsaságban lendült fel Zukor A dolf gyönyörű pályafutása Ri? csétől, a kis zemlénmegyei m agyar fa? lutól a Param ount elnöki székéig, öt? ven dollárral a zsebében érkezett ki Am erikába Z ukor és m iután á tese tt m inden „zöld“ gyerm ekbetegségein és kezdő nehézségein, Z ukor is befu to tta azt a hatalm as pályát, amely jellemzi az ő nagyszerű életét. Irwin könyve életregény, de egyúttal regényrészlet: az am erikai film gyártás idejéből. Azok,, akik angolul tudnak, élvezettel fogják: olvasni Z ukor A dolf é lettörténetét.

8

ABONYI VIKTORa Pesti M agyar Kereskedelmi Bank

E rzsébet körúti fiókjának igazgatója :

FILM SZÍN HÁZAK b a n k j a

erlinben m ost van egy más gánbankház égisze alatt a „Zentralbank dér Film# theater A k t . Ges.“ meg* alakulóban 50.000 biro# dalmi m árka alaptőkéi

vei. Tekintve, hogy szakmabeli körök it t Budapesten ism ételten foglalkoztak hasonló hitelszerv létesítésének a kér# désévcl, talán nem lesz érdektelen, ha egy ily alakulat esélyeinek a taglalás sába bocsátkozunk.

N ézetem szerint valamely szakma speciális pénzintézetének az alapításás hoz főfeltétel a szakma prosperitása, meglévő vállalatainak hasznothozó üzs letm enete és biztató jövője. Kétségtes len ugyanis, hogy ha bizonyos fa jtá jú üzleti vállalkozások jó pénzügyi ereds m ényt m utatnak, vagyis a beléjük fcks te te tt magántőke dús, biztos és fejs lődő hozam ot lát, egyrészt a meglévő vállalatok vagyonilag izmosodnak, m ásrészt nem csak hasonló új vállalkos zások keletkeznek, hanem a szakma különféle szükségleteinek kiszolgálás sára is különleges vállalkozások létes sülnek. Ilyen volna a filmsznházak km lönleges bankja is.

Sajnálattal kell azonban mcgállapís tanunk, hogy film színházainknál ezidő szerint épen az ellenkező eset áll fenn. M egbízható kézből vett statisztikák m utatják , hogy a helybeli mozgószín# házak forgalma és hozadéka átlagban egyáltalán nem kielégítő, m int ahogy a középosztály jelen anyagi helyzete m ellett a kőszínházak is tele vannak a rossz üzletm enet m iatt panasszal. V annak ugyan kivételes periódusok, am ikor egysegy szenzációként ható m űsor az átlagos bevételek többszö# rösét is eredm ényezi az azt előadó színháznak —• de sajnos ezek az esc# tek nem egyebek, m int a szabályt meg#

erősítő kivételek! M ert legjobb eset# ben Budapest 90 mozgójából 10 vagy 20%#nak biztosítanak egy#egy rövid fellélegzést. Á tlagban a vidék hely# zete sem lehet rózsásabb.

önálló szakmabeli pénzintézetet nem képzelhetünk el m ásként, m int úgy, hogy annak alapításához főleg a szakma tagjai járulnak anyagi eszköz zökkel hozzá és hogy kilátás van arra, hogy a szakma nemcsak, m int hiteb forrást veszi m ajd azt igénybe, hanem betéteivel is kellőleg alim entálni fogja. Nem képzelhető el, hogy a jelenlegi helyzet m ellett erről szó eshetnék szakm ánkban. De viszont a mai hely# zct szerint a mozgószínházak betétei legalább is oly m értékű biztonsággal helyezhetők el nagybankjainknál, m int am ilyet a szóban lévő új alakulat nyuj# tana, hiteligényeik pedig ugyanott tm lajdonosaik hitelképes voltának ará# nyában szintén kielégítést találhatnak.

H allottunk különleges hitelmódoza# tok iránti kívánságokról is, m int pl. m űsorszerződésekre való kölcsönnyu j# tás, ami azonban nem volna bankszem# pontból egyéb, m int egy későbbi idő# szakra feltételezett anyagi eredm ény előre való felhasználásának lehetővé# tétele.

Nehéz dolog a film sznházak üzleti vérkeringését teljes egészében nem is# merve, itt vélem ényt m ondani, de min# dig ú jra és ú jra bebizonyosodó tétel az, hogy csak az az üzlet valóban jó üzlet, amely m indkét félre nézve egy# formán előnyös. N em tartanók sze# rencsésnek arra a főcélra egy különle# ges bank alapítását, hogy az ennek a nagyon érdekes és rokonszenves szak# ma egyes tagjainak főleg forgótőkét biztosítson, különösen ma, mikor a gyengülő üzletm enet m iatt általánosak a panaszok.

] B

i l l i l l l i

Ellenben ajánlhatónak vélnők erre a célra egy hitelszövetkezet létesítését — régi, régi terv! — am elynek tagjai, az egyes m ozitulajdonosok, a szövet* kezeti jelleg m ellett egym ásért rész? jegyeik arányában egyetem leges fele? lősséggel volnának. N em ta rtju k két* ségesnek, hogy — különösen az itt szép forgalm at elérő külföldi tőkés erős — film vállalatok m ár saját üzleti lehetőségeik érdekében is hajlandók

lennének egy ilyen hitelszervnek a szükséges anyagi eszközökkel, avagy a szövetkezet által valamely banknál igénybeveendő hitelszükséglet iránti garanciával rendelkezésre állani. Ezt saját érdekeik szem előtt tartásával akként vállalhatnák, hogy a hiteléért# zura bizottságba sa já t képviselőiket is delegálnák, akiknek révén beleszólásuk volna m inden egyes hitelkérvény fe# letti határozatba.

PÉCHY-HORVÁTH REZSŐ

A KINEM ATOGRÁFIA F E JL Ő D É S E

kik a legújabb m űvészet: a kinem atografia fejlő# dését figyelemmel kisér# ték — (és m icsoda cső? portosulását a m illiók­nak kell itt értenünk!)

— azok megelégedettséggel és bizo­nyára jóleső érzéssel látták a kinema# tográfia roham os fejlődését, amely a legvégső cél felé irányult: a teljes tö# kéletesség felé. A kezdetlegességet egyskettőre lerázta m agáról és ma m ár o tt van, hogy csakúgy lehet róla be? szélni, m int amely m ár tökéletesebb, jobb és egyszerűbb nem is lehet, am it röviden már a beszélő filmmel bizo# nyithatunk.

A kinem atográfia fejlődése olyan ro# ham osan és olyan hatalm as lépésekkel történ t, hogy azt alig is volt alkal# műnk minden fázisában figyelemmel kisérni, de azért nem veszítettünk sem# mit, m ert az utólagos vizsgálódás és szemlélődés is eredm ényhez vezet.

Emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, am ikor a kinem atográfia az úgynevezett gyerm ekkorát élte! Mi# csoda naivitások, micsoda szimpla dől# gok peregtek le a vásznon és egy#egy kép lejátszása alig v e tt igénybe többet néhány pillanatnál, máris világosság tám adt és elsötétült a vetítőgép. Va#

dászképek, vonatindulások, sportverse# nyék, lófuttatások, vizi utazások és ilyen és ehhez hasonló képek — ma m ár unalm as semmiségek — szerepel# tek akkoriban a m ozgószínházak mű# sorában. És mégis a legnagyobb érdek# lődéssel és a legragaszkodóbb szere# te tte l élveztük végig.

•Ma pedig hol tartunk m ár? Óriási perspektíva tárul fel előttünk, ha az azóta eltelt rövid esztendők fejlődésén végigtekintünk — és önkéntelenül is az em beri elme hatalm asságának és nagyszerűségének győzedelmi éneke harsog a fülünkbe . . . A pár évvel ez# előtt csodaszám ba m ent naivitások, hogy eltörpülnek a mai tiz#tizenöt fel# vopásos színművek m ellett; m icsoda gyerek játékká lesznek azok a rövid ké* pék a mai automobilos, repülőgépes, expresszvonatos és óriáshajós eszkö# zökkel dolgozó m odern kinem atográfia nagyszerű term ékei mellett!

G yönyörű és szinte m egdöbbentő fejlődés az, am elyet a mozgókép rövid néhány esztendő alatt végighaladt —- és mégis: a legnagyobb tisztelettel kell előtte leemelni a kalapunkat. Ma már elsőrangú m űvészettel állunk szemben, ha a kinem atográfiáról beszélünk és ebben a tényben feltétlenül nagy része van annak a művészi fejlődésnek,

a

10

am elyben a film végigment. Ez pedig nem egyéb, m int a nem zetközisége.

A kinem atográfia hívei azelőtt jog# gal aggodalm askodtak a felett a kér? dés felett, hogy vájjon m iképpen vb gyék keresztül a film betűtközlő, tehát szöveges részének az egyszerűsítését. A ránylag rövid idő a la tt azután ezt a kérdést is sikeresen m egoldották. Ki? küszöbölték a m ozgóképszínházból a rengeteg sok címet, felírást, levelet és a többi, azelőtt elengedhetetlenül szűk? séges rekvizitum okat, amelyek csak a nézőt zavarták és m olesztálták. A mai kinem atográfia m ár nem dolgozik any? nyira címekkel, a szereplők nem írnak m inden jelenetben minimális tiz leve? let, m int azelőtt; ellenben a film m ost m ár annyira hatalm as lett, annyira ki? ie jezésteli, hogy az egész vásznat be? lepő felírás?kolosszusokra többé m ár nincsen szükség. V agyis a darabok szelleme m egváltozott olyaténképpen, hogy a néző részben a felvilágosító és magyarázó szöveg nélkül is tökélete? sen m egért mindent.

A zelőtt rendszerin t a legérdekesebb jeleneteknél, am ikor az em ber minden idegszála a végsőkig feszült meg az iz? galom tól, hirtelen m egszakadt a kép, következett ellenben egész sereg dik? ció és magyarázás, ami az em berből valam i dühordítás?félét szere te tt volna kiváltani. De eszünkbe ju to tt, hogy m aga a film ilyen, tehát vele perbe? szállni, v itatkozni, gorom báskodni nem lehet. Ma m ár ez nincs így! Ma m ár folyékonyan gördülnek a képek, felira? to k á t jóform án csak a képek kezdeté? nél látunk — és ez nagyon jól van

így! A feliratok és levelek és magya? rázgatások helyett legalább sokkal több képet lá thatunk és az a pár perc, am it eddig ezekkel a haszontalansá? gokkal elvesztettünk, kellemesen térül meg.

Ezért lett tehát nem zetközi a film a szó szoros értelm ében, m ert m inden nem zetbeli és minden nyelvű egyén kényelm esen szemlélheti és azonnal m egértheti, annak ellenére, hogy nin? csenek felírások. És így m inden vál? tozta tás nélkül le játszhatják ugyanazt a filmet A ngliában éppúgy, m int Olasz? országban. Ez a nem zetköziség terem? te tte meg a mozgószínházaknak az igazi népszerűséget és az igazi m űvé? s z í értéket.

Az érdem itt term észetesen azoké az érdemes úttörőké, akik belátták a régebbbi ta rtha ta tlanságo t és siettek azon nyom ban változtatni. így kelet? kezett a mai tökéletes film, az úgyne? vezett irodalmi film és így le tt egy? azon nívójú a film művészet az irodák mi sznházzal.

Sajnos, m anap még nem mindegyik film ilyen tökéletes, de abban mind? egyik megegyezik, hogy e tek in tetben útban van a javulás, helyesebben: atökéletes fejlődés felé. A R einhardt m ester filmjei, a nagy am erikai filmek és a Pathé?, G aum ont?gyártm ányok kezd ték meg ezt az ú ttö rő és a kine? m atográfia fejlődésében nagyjclentő? ségű m unkát, am elyet követni fognak m ajd a ma még részben túlságosan fe? csegő, sokat közlő, feleslegesen sok feliratot vetítő más filmek is.

Hébel nemzetközi szállítmányozó és elvámolási vállalata

V I., V á c i= u f 1. (W e s fe n d s p a lo fa ) — T e l e f o n : A u f . 159=47.

11

R É SZ L E T AZ ATTILA-FIM BŐLN éhány hét ó ta Budapesten tartóz*

kodik Garai T ibor, Cserépy A rzén tit* kára és a berlini Cserépy*Filmtársaság cégvezetője, aki ez alkalommal rész* letesen ism ertette a Filmkultúra előtt az Attila*filmre vonatkozó előkészüle* teket. Garai T ibor készséggel ado tt vá* laszt olyan kérdésekre, am elyek ma a m agyar film gyártás m inden hívét oly közelről érintik: M ilyen stádium ban van az Attila*film, m ikor kezdik el a film felvételekct, kik irják a Drehbu* chot, kik játszák m ajd a szerepeket stb. Á lljanak itt a kapo tt feleletek:

Az Attila:film legfontosabb része, a

filmben, közöljük a filmben előforduld egyik nagyarányú épiíkezés, Valentin nian császár palotájának rajzát. Kor* hűbb, grandiózusabb és alaposabbabn előkészített film még nem készült.

A szereposztás véglegesen Cserépy A rzén budapesti tartózkodása után fog m egtörténni. Végleges döntés még egy szerepre nézve sem történ t.

Értékes Ígéretben volt részünk, ami? kor Cserépy A rzénnal azt a kijelenté* sét közvetíte tte Garai titk á r ur, hogy Cserépy a magyarországi felvételek a la tt a legkollégiálisabban fog m ódo t adni a magyar filmgyártásban dob

S z iro n ta i L h o fk a ta n á r te rv ra jza

V alentinian császár palo tája az Attila-filmen.

Drehbuch, Pékár G yula alapvető ötle* teinek felhasználásával m ost készül Berlinben: Cserépy Arzén, Biró Lajos és Vajda László közrem űködésével. A napokban befejezik m unkájukat, mire Cserépy A rzén B udapestre jön.

Az Attila építkezéseinek rajzai és tervei, valam int a kosztüm ök tömegé* nek rajzai és előkészületi munkái m ár régóta készülnek Szirontai Lhotka tanár vezetésével. M inden valószínűség sze* rint jó részben M agyarországon. An* nak illusztrálására, hogy milyen ará* nyu építkezések lesznek e gigantikus

gozni hivatott technikai és művészt erőknek arra, hogy m egism erjék a legutóbbi film technikai és egyéb víví* m ányokat és m egtanulják mindazt,, am inek m egtanulása e különleges al* kalom nélkül igen hosszú időt és sok alkalom keresést tenne szükségessé.

ígéretet kaptunk arra is, hogy Cse* répy A rzén m egism erteti azt az új gyártási, technikai és művészi metó* dúst, amellyel az A ttilá t készíti és amely minden bizonnyal sikert hoz és forradalmi jelentőségű lesz a filmgyár? tás terén.

12

A z - O K T A T Ó F I L MEGÉSZSÉGÜG YI FILMELŐADASOK MAGYARORSZÁGON

Pollerman A rtú r min. tanácsos, az Egészségügyi Propaganda K özpont vei zetője a Filmkultúra mai számában ér# dekcsen fe jti ki az egészségügyi film* szolgálat nagy jelentőségét különösen M agyarországon. A Propaganda Köz* pont az elmúlt esztendőben igen szép és eredm ényes m unkát fe jte tt ki az egészségügyi felvilágosítás terén. Bu* dapesten a Társadalm i M úzeumban külön m ozgóképszínházat rendezett be a Központ, ahol naponta igen olcsó áron film előadásokat tartanak és ezek során csakis ism eretterjesztő , oktató és egészségügyi film eket m utatnak be. A z intelligens nagyközönség körében

óriási érdeklődésnek örvendenek ezek az előadások, m ert valóban nagyszín* vonalú és értékes film előadásokat pro* dukál a Központ.

De a vidéket sem hanyagolja el a K özpont. A z elmúlt esztendőben 4452. előadást ta rto ttak szerte az országban, am elyek m indegyike egy*egy fontos lépés az egészségügyi felvilágosítás felé. A vidéki propagandamunkáról a következőkben számol be az Egész* ségügyi Propaganda Központ, amely* nek vezetője dr. Pollerm an A rtú r or* vos, min. tanácsos, irodája a Népjó* léti és m unkaügyi m inisztérium ban van.

A z T927I28. év folyamán, Magyarország területén

4452 egészségügyi előadás volt összesen, amelyek közül 1092 filmbemutatással volt egybekötve.

A z előadások vármegyénként (beleértve a területükön levő többi törvényhatóságokat is) a következőképen oszlottak meg:

vármegyében 65 Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 289-168 644 245 199:304 231 14

179 127 82-

170- 192-

Abauj -TornaBács,-BodrogBaranyaBékésBorsodBiharCsanád-Arad-TorontálCsongrádGyőr-M oson-PozsonyFejérHajdúHeves

654830

2464594

11720310675

1614:8

Jász-Nagykuni-Szolnok vármegyében Komárom-Esztergom Pest-Pilis-Solt-Kiskun Nógrád-Hont Somogy Szabolcs SopronSzatmár-Ugocsia-Bereg Tolna VasVeszprém Zala Zemplén

Mozgóképszínház az Északi sarkon. Mur- manskban, a föld legészakibb városkájában, Snawa elnevezés alatt mozgóképszínházat építettek, amelyet át is adtak már a rendel­tetésének. A kis filmszínháznak 200 ülőhelye van és célja, hogy a kultúrvilágtól elzárt északi lakosoknak és főleg halászoknak, va­lamelyes szórakozást nyújtson.

Oktatófilm-hivatal Parisban. Párásban a. napokban felavatták a városi oktatófilm­hivatalt, amelynek hivatalos helyiségei a Rue- Charlot 85. alatt működik. A felavatási ün­nepélyen a francia akadémia is képviseltette- magát. A párisi filmhivatal hivatalos címe a következő: Office Cinematographique:a Enseignement.

13

6%-os osztalékot ad a Zeiss-Ikon. A dres- <deni Zeiss-Ikon r.-t. most tette közzé az 7927/1938. évekre szóló mérlegét, amelyek szám oszlopáibó 1 kiderül, hogy az elmúlt üz­leti év kielégítő volt. A zck ellenére, hogy a múlt évi áprilisi és májusi szász sztrájk és bérharcok miatt a Zeiss-Ikon. szállítóképes­sége hónapokig csorbát szenvedett, a válla­lat üzleti forgalma mégis erősen emelkedett. Főleg emelkedett a vetítőgépek gyártása. A veszteségek és leírások után tiszta hasson gyanánt fennmaradt 1,119.633 M, amely a mull év nyereségének majdnem a háromszo­rosa. A vállalat március 12-én tartja ezidei közgyűlését, amelyen az igazgatóság 6%-o.s osztalék, kiadását fogja javasolni. A z új iiz- letév elé isi nagy várakozással tekint á vál­lalat.

A „Degeto“. Deutsche Gesellschaft für Tón und. Bűd (Dcgeto) elnevezéssel Berlin­ben új vállalat, illetőleg egyesület alakult, amely azt a célt tűzte ki, hogy a beszélő- és a hangfilmet, a tudomány, a művészet, a nevelés és a népművelés' szolgálatába állítja. A z egyesület élén áll Berlin polgármestere, Dr. Böss, az alapítók között találjuk többek között Lampe tanárt, a kiváló filmesztéti­kust és filmcenzart, dr. E. Magnust, Julius Petersen tanárt és másokat:

Film a Himalájáról. Capt. J. Noel már ketízben mászta meg a Mount-Ewerestet: és az eddigi kutatásai során olyan filmfelvéte­leket készített, amelyek páratlanok a maguk nemében. Most újabb expediciós útra készül és ez alkalommal a Himalája hegységről fog tudományos és ismeretterjesztő filmfelvéte- i.eket csinálni. A filmfelvételek anyagi elő­készítését egy ismert berlini filmcég vállalta m agára.

Oktató beszélő- és hangfilmek. A berlini Tohis kultúr filmosztályt létesített, amelynek vezetése Dr. Guido Bagier, a kitűnő film- esztétikus kezében nyugszik. A Tobis egész­ségügyi, iskolai, ipari és zenei oktató hang- ős beszélőfilmeket akar gyártani, amelyeknek rendezését és technikai kidolgozását ismert -szakemberekre fogja bízni. Tervbe vettek bezélő- és hang-reklámfilmek készítését is

A F I L M C E N Z U R A M Ű K Ö D É S E M Á R C I U S B A N

A C enzúra-Bizottság m árcius havában 15 ülést tart, 4-től 28-ig m inden hétfő, kedd, szerda és 'Csütörtökön d. u. V24 órai kezdet­tel. Péntek és szom bati napokon a Bizottság nem ülésezik.

S Z Á M O K A F I L M V I L Á G Á B Ó LDánia: Ebben a kis országban az elmúlt

év végén mindössze 420 mozgóképiszínház játszott, amelyek fele meglehetősen primitív és hetenként csak kétszer játszik. Kopenhá- gában, az ország fővárosában, 28 filmszín­ház van, amelyek legnagyobbika 1845 ülő­helyül. A filmkölcsönzők száma 12, ezek kö­zül 5 amerikai. A behozatal tekintetében első helyen áll Amerika, utána következik Né­metország.

Finnország: A belföldi gyártás az elmúlt cvben 22 fűmmel dicsekedhet. Ezzel szem­ben a behozatal 576 filmet tesz ki, amelyek közül 364 amerikai származású, 133 német, 18 francia, 16 svéd, A orosz, 5 angol, 4 dán. 1— 1 magyar és csieh. Az amerikai behozatal némileg visszaesett az elmúlt: évvel szemben, viszont a német behozatal 2%-al emelke­dett.

Portugália: A hat millió lakosságú ország­nak 210 filmszínháza van. A film igen nép­szerű Portugáliában és a mozgóképszínhá­zak látogatottsága vetekszik már a bikavia­dalok látogatottságával is. Lisszabonban min­den évben néhány új filmszínház alakul. A z importált filmek során itt is az amerikaiak meg a nérheték vezetnek.

Kanada: A mozgóképipar meglehetősenfejlett. A 9 millió lakosságú országban 1008 mozgóképszínház működik. A legtöbb szín­ház Toronto városban van, szám szerint 110. A z ország fővárosában Montrealban mind­össze 50 filmszínház működik. A legtöbb mozgóképszínház Famous Players Canadian Corp. elnevezéssel trösztben egyesült.

Bulgária: A velünk barátságos viszonyban élő országban kb. 200 filmszínház működik, amelyek közül .22 játszik Szófiában. Szófiá­ban egyébként az utóbbi években jónéhány mozgóképszínház alakult, ezek közül az egyik 1300 személy befogadóképességű. Négy filmszínház közvetlenül a kultuszminiszter fennhatósága alatt áll. Ezekben főleg oktató- és ismeretterjesztő filmeket vetítenek. A bol­gár publikum főleg az erős drámai filmeket szereti, de közkedveltségnek örvendenek a vígjátékok ős az amerikai groteszkfilmek is. A nagy amerikai és német cégeknek önálló fiókjai vannak Bulgáriában. A filmgyártás iránt újabban némi érdeklődés mutatkozik, így pl. egy francia-bolgár társaság készített két filmet, amelyeknek főszerepeit csakis bolgár művészek játszák. A folyó évben a film gyártás-további fejlődését várják.

Jávában is gyártanak filmet. Jávában leg­utóbb kettőszázezer dollár alaptőkével Orion Ltd. cím alatt filmgyár alakult, amely nagy arányokban akar javai filmeket gyártani. Ér­dekes, hogy a vállalat technikai vezetője egy kínai, aki teljes szakképzettségét az ameri­kai műtermekben szerezte meg.

A FILM HALOTTÁI

A m agyar film gyártás egyik régi ki? tünősége Hatvány Károly halt meg februárban 73 éves korában Budapes? ten. Hatvány/ Károly régebben ;szín? házigazgató volt a vidéken, de tagja volt a régi N épszínháznak is. 1917?ben té rt át a filmhez és a m agyar film? gyártás aranykorában a legszebb sike? reket ara tta az akkori m agyar filmek? ben. Halála őszinte részvétet kelte tt a m agyar filmszakmában.

Dr. Franz Oppenheim, az Apja egyik alapító ja és évtizedek óta vezetője, Kairóban, 77 éves korában, spanyol? betegségben m eghalt. Oppenheim neve valóságos fogalom volt Németország? bán. 188l)?ban alap íto tta meg az Agfát, amelynek elnöke volt m indaddig, míg az Agfa beolvadt az I. G. Farbenindus? trie?ba. Dr. K urt Oppenheim, az I. G. Farbenindustrie egyik vezető személyi? sége édesaty já t gyászolja az elhunyt? bán, akinek em lékét a film ipar sokáig meg fogja őrizni.

Friedenstein Jakab, a Royal Orfeum gazdaságú igazgatója, február 25?én hunyt el váratlanul, rövid szenvedés után. Friedenstein éveken keresztül a m agyar film gyártás egyik legszorgal? m asabb előm ozdítója és m unkása volt. M int a hajdani Phönix?filmgyár egyik igazgatója sokat te tt az akkori magyar film gyártás érdekében és pontosságé? ért, lelkiism eretességéért és szeretetre? m éltóságáért m indenki szerette. Éve? ken keresztül cégvezetője, m ajd igaz? gatója volt a Projektographnak, ahol szintén mindenki nagyrabecsülését ér? dcm eltc ki. Em lékét a m agyar film? szakm a sokáig fogja őrizni.

Fiatalon, alig 50 éves korában hunyt el a napokban A lbert Steinrück, a ki? váló ném et jellemszínész. Régi mun? kása a filmnek és nagyszerű karakter? alakításával minden egyes filmszerep? lésével m aradandó sikert arato tt. Tu? lajdonképen színpadi színész volt, de

rajongásig szerette a filmet, am elynek hűséges és m egbízható m unkása volt. Művészi ambíciói és ragyogó színészi alakítása m ellett híres volt a pontos? ságáról és lelkiism eretességéről, ami fokozta nagy népszerűségét. A Berlin melletti Z ehlendorfban tem ették el és- ennél a szomorú aktusnál jelen volt Heinrich Mann vezetésével igen sok író, színész, festő és a film sok?sok képviselője.

Heinrich fírückmann főkonzul, tisz? teletbeli mérnök, a Tobis m egalapítója és szellemi vezetője, február 2ó?án hir? telenül elhunyt. A m ai ném et beszélő? film technika egyik jelentős vezérét és irány ító ját vesztette el Briickmann? bán, akit a halál 56 éves korában, tel? jes m unkaerejében ért el. A Ton?Bild? Syndikat (Tobis) az elhunyt szellemé? ben fogja a gyárat tovább vezetni.

D ijta 'an filmelőadások a müncheni Deut- sches Múzeumban. A világhírű müncheni Deutsches Museum egyik termét mozgókép- színház i előadások megtartására rendezte be, amelyben január y- ike óta a Bayerische Lan- desíilmbühne minden második köznapon dél­után a múzeum látogatói számára díjtalan filmelőadásokat rendez. A múzeumot évente kb. 600.000 ember látogatja és így a mú­zeum elhatározásának óriási jelentősége vart a film propagandája szempontjából.

TANULMÁNYI

TÁRSAS-UTAZÁSB e r l i n b e , K o p e n h á g á b a

é s S í o k l i o l m b a . 'TARTAMA: 14 nap.RÉSZVÉTELI DÍJ: Wien töl—W ienig az.

összes költségeket beszámítva (a vizunr kivételével) Schilling 750—800.

INDULÁS: június elején.RENDEZI: az österreichische Filinzeitung,

Wien.Jelentkezéseket Magyarországból előjegyez:

a „Film kultúra" szerkesztősége: VII., Erzsébet körút 30.

Tel. J. 363—76.

15

+

A m agyar filmszakma is képviselteti magát a március 23*iki bécsi ünnepsé* geken és tolmácsolni fogja a magyar filmszakma üdvözletét és szerencse* kívánatait. Igaz szívből kívánjuk az osztrák Bundnak és az egész osztrák filmvilágnak, hogy sok*sok húsz esz* tendős jubileum ot ünnepelhessen az osztrák és az egyetem es kinematográ* fia javára.

Film- és mozi kiállítás Londonban 1930- ban. Világkiállítás gyanánt nagyarányú film­es mozikiállítást rendeznek Londonban, amely azonban az eddigi tervek szerint csak 14 napig marad nyitva. A kiállítási várható hasznát jótékony célokra akarják fordítni. A kiállítás területén egy- minta-műtermet fognak létesíteni, ahol nemcsak a publikum előtt fognak filmeket forgatni, hanem film­színész-vizsgák megtartására is fogják hasz­nálni. A z itt elkészült filmeket a kiállítási filmszínházban fogják vetíteni. A világ leg­ismertebb filmtechnikai gyárai képviselve lesznek a kiállításon. A közelebbi részlete­ket most dolgozzák ki.

? *5 i%|3 sf 3 3341 %3 34 13 *

AZ OSZTRÁK BUNDte ljes nevén a Bund dér FilmindusirieU len in österreich m ost ünnepli fennál* lásának 20 éves fordulóját. Ez a húsz esztendő a m egcsonkított A usztriában is éppen olyan súlyos és kínos két év* tized volt, m int nálunk az utolsó 10 év. M agyar ember, Somló József ala* p íto tta a Bundot és közel tíz évig ve* izette úgy az osztrák, m int a szomszé? dós országok kartársainak legteljesebb megelégedésével. Ez a tíz év volt az osztrák filmélet tíz gyönyörű szép esz? tendcjc. A zután jö tt a veszte tt há* ború, az összeomlás szörnyű katakliz? m ája és ez a decennium éppen olyan szenvedésteljes és gyötrelm es volt, m int a mi tíz utolsó esztendőnk.

De a nyom asztó hangulat közepette még sem szabad a szebb és jobb jövő kedvéért lem ondani és azért lelkese* désscl, önbizalommal és munkakedv* vei kell a 20 év jubileum át megünne* pelni, hogy újabb erő t nyerjünk a jö*vore.

Z 4 <

NYERSFILMp o z i t í v , n e g a t í v e r e d e t i g y á r i á r o n

K I N E C H R O M , P A N K I N E , S U P E R P A N ( é j j e l i f e l v é í e l e k r e ) . SZÍN E S POZITÍV,

ANILIN FESTÉKEK.

V e z é r k é p v i s e l ő M a g y a r o r s z á g r é s z é r e :

L a j t a . A n d o rB u d a p e s t , V II ., E r z s é b e f= k o r u f 3 0 . T e l e f o n : J. 363=76.

^ a r ^ a f ^ a ^ a ^ a ^ a r ^ a ^ a ^ a é - a f ^ a ^ a ^ a r ^ a r ^ a ^ a r ^ a ^ a ^ a ^ a ^ a r ^

16

R E K O R D S Z Á M O K A Z A M E R K I A I F I L M R Ő L

A new yorki Film Daily világszerte ism ert Yearbook?jának m ost jelent meg az 1929. évi kötete. Ez a monus m entális mű, am elyhez hasonló munka csak az L. B. B. „Jahrbuch dér Film* industrie“?ja, felöleli az egész ameri? kai film gyártást, szóban, írásban és képben.

Ebből a hatalm as m unkából most néhány ada to t ragadunk ki, hogy a m agyar olvasónak fogalma legyen azokról a horribilis számokról, ame? lyek az am erikai filmet uralják.

Az egész am erikai film iparba 2 miU liárd dollárt investáltak. Ebből az óriási tőkéből Vá m illiárd esik a moz* góképszínházakra. Húsz am erikai ve? 2 ető filmcég 755 millió dollárral van érdekelve a filmpiacon, míg a többi tőke kisebb film gyárakra és mozgó? képszínházakra oszlik meg. Az ameri? kai film tőke 235 ezer em bernek ad ke? nyeret, ezek közül 75 ezer dolgozik a gyártás terén, 110 ezer a mozgókép? színházakban és 30 ezer a filmélet egyéb megnyilvánulásaiban.

Az am erikai m ozgóképszínházak szám a 20,500?ra szökött fel, amelyek összbefogadóképességc 18,500.000 ülő? hely. Ezek a film színházak évente 10.500.000 előadást tartanak , ame? lyeket hetenként közel százmillió em? bér látogat. Az am erikai filmszínházak napi bevételeit kétmillió dollárra be? csülik. Az évi b ru ttobevétcl 800 millió dollárra rúg. A m ozgóképszínházak közül 590 hetenként változta tja a mű? so rt és 4070 hetenként három szor. A statisztika szerin t a látogatók 92%?a felnőtt. Az eddigi tapasztalatok sze? rin t a mozgóképszínházak látogatott* sága évről?évre átlagban 15%?kal emel? kedik.

1929?ben január Lén 1300 filmszín? házat alak íto ttak át a beszélő* és hang? film?előadások céljaira. Az idei sze? zonban kb. 200 beszélő filmre számi? tanak.

A z am erikai filmek 90%?át Holly? woodban készítik. 1928?ban az ameri? kai filmekbe 115 millió dollárt invesz? táltak be. A hollywoodi filmgyárak hetenként 25 ezer állandóan foglalkoz? ta to tt em bernek átlag 1 millió dollárt fizetnek ki. A statisz tákat ebbe a s ta ­tisztikába nem vettek be. A vezető szem élyek hetenként 75 ezer dollár fizetést kapnak. H ollywoodban évente ötvenm illió dollárt fizetnek ki szer? zőknek, a vezető szinészeknek, a ren? dezőknek és egyéb funkcionáriusok­nak.

Az am erikai film kölcsönzők évente kerek kétszázmillió dollárt vesznek be bruttóban. Filmvállalatok és mozgó? képszínházak egymás között évente ötszázezer szerződést kötnek.

A mozgóképszínházi építkezés 1928? bán rekordszám okat ért el. U j színhá? zakba 162 millió dollárt fek te ttek be az elmúlt év folyamán. Még em ellett az óriási szám m ellett is a filmszínházi épitkezés az am erikai építő iparnak csak 3.3%*át teszi ki. A mozgókép? színházak szabad forgalmára jellemző, hogy évente átlag 3G00 filmszínház cserél gazdát.

B ennünket közelebbről érdekel az a kim utatás, mely szerint a külföldi piac az am erikai film konszernek bevételük 40%?át adják. A legtöbb bevételük term észetesen az angol nyelv?terüle* tekről van az am erikai gyáraknak, de a többi külföld is millió és millió dől? lárt ju tta t az am erikai gyártóknak.

A new yorki Yearbook adat?tömkc* legéből elég legyen ez a néhány szám* kolosszus.

A „Schweizer Cinema“ luxus kiadása, Asvájci filmérdekképviseletck hivatalos, orgá numa a „Schweizer Cinema“ luxus kiadást jelentett meg, amely nem kevesebb, mint 160 oldal terjedelemre rúg. A fényűzően ki­állított iap cikket közöl többek között Mau- rice Dekobrától, Henry Berdeau, Dr. Rey- WUlertö] és még néhány ismert svájci film­kapacitás tollából. Hosszabb cikk számol be a svájci filmviszonyokról és a svájci moz­góképszínházak áll apó t a i r ól.

17

r- . - - . . . ...

Budapesti filmpiac. SSrÖStfŰSo-JELMAGYARÁZAT : Megj. = Megjelenési hely. — H = Hossza — F. = Felírás. — M. = Műfaj

Fősz. — Főszereplők. — C. — Cenzúra. — a. = aluli — f = felüli.

CITO-CINEMABudapest, VIII., Rock Szilárd-u. 11. — Tel. J. 412-71.

11/14Fatia Negra. — Megj.: Bodograf, Józsefvárosi. — ti.: 3000 m. — F.: Garami A. — Müf.: Kalandor. —- Fősz.: Jack Hoxy. — 0.: a.

21Szívídomitó. — Meg.: Omnia, Uránia. — H.: 2400 m. — F.: Garami A. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Harry Liedtke, Maria Paudler. — C.: a.

DANUBIUS MOZGÓ­K É PIPA R I R. T.Budapest, VIII., József- körút 31 ,b. — Telefon J. 431-95.

II 7Voíga-Volga. — Megj.: Rádius, Omnia, Capitol. - H.: 4250 m. — F:. Siklóssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: H. O. Schlettow, Lilian Hall Davis. — C.: f.

21Karnevál. — Megj.: Royal Apolló. — H.: 2730 m. - F.: Siklóssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: E lga Brink, Gábriel Ga.brio. — C.: f.

21Égő asszony. •— M egj: Royal Apolló. H.: 2820 m. - F.: Lakner. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Olga Csellova.. — C.: a.

FIRST NATIONAL FILM INC.Budapest, VII., Erzsé- bet-körút 9. — Telefon J. 325-90, 325-91.

11/28Sólyomfészek. Megj.: Eta, Uránia. — H.: 2414 m. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Milton Sills, Doris Kenyon. — G.: a.

28 Tomorow Hapiness Ahead. Megj.: Ufa, Uránia, Müf.: vígj. — Fősz.: Collen Moore, Garry Cooper .— C.: a.

FOX FILM R. T.Budapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 394-37, 316-58.

11/21Eljátszott asszony. Megj.: Kam ara, Corvin, Capitol. - H.: 1700 ni. — F.: Szántó Armand. — Müf.: Dráma. Fősz.: Dolores dél Rio. — O.: f.

28Rablétek (A primadonna). — Megj.: Kamara, Corvin. Fi.: 2700 m. — F.: Szántó Armand. Müf.: Dráma. — Fősz.: Madge Bellamv, Louise Dressel. — Cc a.

LEÓN GAUMONTBudapest, VIII., Rock Szilárd-u. 20. — Tel. J. 301-01, 335-01.

11/14A szerelem ellenőre. — Megj.: Fórum, Capitol, Palace. Müf.: Vígjáték sláger. — Fősz.: Harry Liedtke, Marié Paudler, Bruno Kastner. C.: a.

METRO-GOLDWYN- MAYER DISTR.Budapest, Vili., Főh. Sándor-tér 3. — Tel. J. 444-24, 444-25.

11/7Szenvedély. — Megj.: Corvin, Kamara. — H.: 2418 in. —

F.: Szántó Lajos. — Mül',: Dráma. — Fősz.: Greta Garbó. Conrad Nagel. — C.: a

7A vén bolond — Megj. Décsi, Oorsó. — H.: 2300 m. — F.: Szántó Lajos. — Fősz.: Lón Chaney, Nils Aster. — C.: a.

7Mind szamarak a férfiak. — Megj.: Décsi, Corso. — H.: 2357 m. — F.: Szántó Lajos. — Müf.: Vígjáték. Fő.'/,.: Marion Davies, Lawrence Gray. — C.: a.

RÁDIUS FILM­IPA R I R. T. Budapest,

VII., Rákóczi-út 36. — Telefon J. 418-28.

11/28Mari az ezred leánya. — Megj : Radius, Orion. — H.: 2300 m. — F.: Pacséry. — Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Betív Balfour, Alexander D‘Arcy. — C.: a.

UFA-FILM R. T.Budapest, VIII., Kölcsey-

ucca 4. — Telefon J. 351-36, 336-21.

11/7A szerelem pokla. —• Megj.: Orion, lifa. — H.: 1958 m. F.: Kiss. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Brigitte Helm, Henry Stuart. — C.: f.

14Szárazföldi Robinson — Megj.: Orion, Ufa, — 11.: 2589 m. — F.: Kiss. — Müf.: V ígjáték. —■ Fősz.: Nikolas Coliin, Gustav Frölich, N atalia LLsenko. — C.: a.

28A tettesnek nyoma veszett. — Megj.: Ufa, Orion, Om­nia. — H.: 2422 m. — F.: Kiss. — Müf : Dráma. — Fősz.: G rita Deig, K urt Gerron, Hanni Weise. — C.: f. *

18

MŰ VÉSZFILM KÖLCSÖNZŐ

VÁLLALATBudapest, VII., Rákócsi-

út 40. — Telefon J. 403-97.

11/14m oaüw av angyala. — .Megj.: lJfa, Palaee, Orion. — 11.: 2130 m. — F.: Pacséry. — Műt.: Dráma. — Fősz.: Beatrice Joy, Várkonyi. — C.: a.

21Mary a Riviérán. — Megj,: Ufa. Orion, Palaee. H.: 1600 ni. — F.: Kada. — Műt.: Vígjáték. —• Fősz.: Mary Prevost. — C.: a.

28Világbajnoknő. — Megj. Palaee. — F.: Szántó Lajos. — Műt.: Vígjáték. — Fősz.: Lee Parry, II. A. Schlettow. - C.: a.

28A kölyök — Megj: Fórum, Palaee. — H.: 2000 in. — F.: Kálmán Jenő. Miit.: Vígjáték. — Fősz.: Chavlie Chaplin, Jaekie Coogan. — C.: a.

IM S FILM R. T.Budapest, VIII., Nép- szinház-u. 14. — Tel. J. 363-17, 374-14.

11/14A vén komédiás. — Megj.: Fórum, Capitol. — H.: 10 íelv. 2125 m. — F.: Kálmán Jenő. — Müf,: exkluzív attrakció. — Fősz.: Warned Oland. Helene Costello. Olyde Oook. — C.: a.

21A sátán íogla’ója. — Megj.: L'ránia. ;— 11.: 8 íelv. 1870 m. — F : Kálmán Jenő. Müf.: Dráma. — Fősz.: Irene Itie.li. William Collier. — C.: f.

PARAMOUNT FILM ­FORGALMI R. T.

Budapest, Vili., Rákóczi­ét 59. — Telefon j.

*344-37.

11'14mit nem tesz a szerelem. — Megj.:. Décsi, Uránia, Uorso-. — H.: 2020 m. — F.: Siklóssy. — Müf.: Vigj. Fősz.: Bebe Daniels, Jam es Hall. — u.: a.

14A rabszolgafeleség. — Megj.: Déesi. Uránia, Corso. — IV: Sikióssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Florence Vidor, Garry Cooper. — C.: a.

21Szeressük egymást. — Megj.: Rádius, Omnia, Corso. — 11.: 1817 m. — F.: Siklóssy. — Müf.: Vígjáték. — Fősz..: Ester Ralston, Ford Sterling. — C.: a.

21Fehér csikó. — Megj, Omnia. — H.: 1882 m. :— F.: Siklóssy. — Műfaj.: Színmű. — Fősz.: Garry Cooper. Betty Jewell. — C.: a.

28Bambilla hercegnő. — Megj.: Ufa, Omnia. — F.: Sik­lóssy. — Müf.: Színmű. — Fősz.: Bebe Daniels, Richard Arién. — C.: —

28A sárga kalóz. — Megj.: Décsi. Kamara. Corso. — II.: 1706 m. — F : Siklóssy. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Richard Dix, Mary Brian. — C.: a.

28A szerelem isko’ája. — Megj.: Décsi, Corso. — H.: 1870 m. — F : Siklóssy. — Müf.: Vígjáték. — Fősz.: Estber Ralston. Lane Chandler. — C.: a.

PHÖBUS FILMFOR­GALMI É S FILMKE­RESKEDELMI R. T.

Budapest, VII., Erzsé- bet-körút 8. — Tel. J. 315-62.

11/21Fekete grófnő — Megj.: Fórum, Déesi, Capitol. — 11.: 2200 m. — F.: Fodor Sándor. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Vivian Gibson, Albert Steinrück. — C.: a.

21Szoknya vagy nadrág. — Megj.: Décsi. — II.: 2000 m. F.: Fodor Sándor. — M üf: Vígjáték. — Fősz.: Mády Christians, Wilhelm Dieterle. — C.: a.

STAR FILMGYÁR R. T.

Budapest, IV., Kossuth- Lajos-u. 13. — Telef. Aut. 858-86.

11/21Cox és Box Párisban. — Megj.: Corvin, Kamara. — F.: Mihály. Müf.: V ígjáték. — Fősz.: Cox és Box. — C.: a.

28 Élet tavasza. — Corvin, Kamara. — F.: Mihály. — • Műi.: Dráma, — Fősz.: Greta Mosheim. — C.: a.

UNIVERSAL-FILM R. T.

Budapest,VIII., Népszin- ház-ucca 21. — Tel. J. 391-76.

11/14Rivalda fantomja. — Megj.: Ufa, Orion. — H.: 2500 m» — F.: Kálmán Jenő. — Müf.: Dráma. — Fősz.: Laura La Plán te. — C.:,f.

21Denny és a nők, — Megj.: Palaee, Orion. — TI.: 2000 ta. — F.: Kálmán Jenő. — Müf.: Vígjáték. — Fősz.: Reginaid Denny. O.: a,

19

flLMIRODALOMSZAKSAJTÓ

L. Fawcett: Die Welt des Films. Anial- thes-Verlag Wien. Ára kötve M 10.— - Ú r­ban Gad könyve óta a filmirodalom ilyen értékes, az egész filmvilágot felölető szak­könyvet nem tudott produkálni. Fawcett könyve a nagyközönségnek szól, mert a nagyközönségnek enged bepillantást a film­világ minden titkába, a profán világtól el­zárt miliőbe és a film különleges gondolat- és eszmevilágába. Enciklopédia Fawcett 230 oldalra terjedő rendkívül érdekes műve, amely felöleli az amerikai filmélet gazdag tárházát, rckíáméletét, pénzügyi felépítését, a gyártási technikáját, leírja az európai film­gyártás fejlődéstörténetét és végül a közis­mert színészek és filmszínészek életrajzát és rövid történetét sorolja fel. Nemcsak a szak­ember kezében értékes lexikon ez a könyv, hanem a laikus nagyközönség ebből sok mindent megtud, amiről a „szerkesztői üze­netek1' sem tudnak soha kielégítő választ adni.

Stefan Lóránt: „Wir vöm Film“. Theater- und Filmverlagsgeselisehaft, Böhm & Co. Berlin, SW 68. Ára Mk 4.

A Berlinben élő filmmagyarok egyik is­mert és tekintélyes egyénisége Lóránt Ist­ván, a nagyszerű filmíró és szakíró. Magyar szellemben, magyar zsenialitással, de német alapossággal adott ki most egy könyvet, „W ir vöm Film " címmel. A film mágnásairól, a film arisztokratáiról van ebben a könyvben szó, azokról a nagyszerű filmszereplőkről, akiknek élete, életük minden mozzanata örök téma a publikum előtt. Ebbe a misztikus életbe vezet bennünket Lóránt, amikor 49 prominens filmművész életrajzát tárja elénk. A magyarok közül Bánky Vilma, Hollay Kamilla, Putty L ia és Verebes Ernő élet- történetét találjuk meg a könyvben. A töb­biek Alfréd Ábeltől W olfgang Zilzerig a filmvilág legismertebb egyéniségei. Lóránt könyve hasznos kézikönyv a mindennapi életben ési nagyszerű olvasmány a film sze­relmeseinek.

Ottó Paul Herrnkind: Die Schmalfilm-kinematographie. Ein Zeitfaden fiir fachleute und Amateure. Verlag: A. Hartleben, Wien u. Leipzig. Ára: fűzve M 6.50, kötve M 7.50.

A z amatőrkinematografia mindinkább kezd terjedni és nagyobb arányokat ölteni. Hívei napról-napra szaporodnak, ami nem csoda, hiszen valóban szép és nemes szórakozás a keskeny-filmkamarával való munka. Azok számára, akik az amatőrkinematografiát na­gyobb lendülettel akarják űzni, nélkülözhe­tetlen Herrnkind most megjelent nagyszerű munkája. A könyv három részre oszlik. A z első rész a normál, a 16 mm.-es és 9.5 mm.-es keskenyíilmet ismerteti; de leírja a gépek, a stativok és objektivok technikáját is. A má­sodik rész 100 oldalon keresztül tárgyalja a fölvételt és a kidolgozást. A harmadik rész a speciális fölvételekről, a trükk, a zeitlupe és a mikrof öl vételekről szól. A rendkívül tar­talmas és nivós szakkönyv nagyszerű szol­gálatokat tesz a szakembereknek és laikusok­nak egyaránt.

Almanach dér Internaíionalen Filmschau 1929. Az Internationale Filmschau pfágai szaklap nemrégiben adta ki a közismert és közkedvelt évkönyvét, amely immár 9-ik év­folyamában hagyta el a sajtót. A z Almanach a mai Csehország teljes mozgóképszínházi jegyzékét tartalmazza és akiknek Csehor­szág egyes országrészeivel dolga akad, nem tudja nélkülözni ezt a nagy elevenséggel megszerkesztett könyvet.

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

Felelős szerkesztő: LAJTA ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal:

BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KÖRÚT 30. Tel. József 363—76.

ELŐFIZETÉSI ÁR:1 évre 10 pengő. ♦ Yi évre 5 pengő.

Bécsi szerkesztőség:IV., Schönburgstr. 36. (Benczel Béla)

Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.

20

Zeiss-Ikon A. G. Dresdenm ozigépei az egész világod u ra lják !

K iszolgálás a régi árakon.

K ed vező fizeiési fe lié i elek.

90Ü m. tiizvédődo- bokkal, a korunk legnagyobb te lje­

sítm énye.

(500 m. tíizvédődobokkal, a leg­nagyobb igényt kielégít.

Isko lai és házi m ozigépeink a tűz­biztonság szem pontjából egyedül

állnak.

M agyarországi vezérképv iselő :

O l á l i O v ö r g Tgépészmérnök

V II . , E r z s é b e f = k ö r u f 13 . s z á m . T e l e f o n ; J ó z s e f 3 3 4 — 4 0

A szerkesztésért és k iadásért felelős: Lajta Andor — Otthon-nyomda (Kis Iván) Budapest, V III., Mária-u. 42.

" ' '

H. ÉVFOLYAM = 3 . SZÁ M = 1929. MÁRC. 1.

DITTRICH JÓ ZSEF tüzoltófőtiszt,

akit a polgárm ester a tűzoltófőparancsnok és parancsnok helyet­tesítésével h ivatalo­

san megbízott

f

A r a I p e n g ő