1.

PERIODIKUS MOZGÁSOK

Kísérlet:

Akasszon a kiadott rugóra egy 50 grammos súlyt. Egyensúlyi helyzetéből kitérítve engedje el.

Milyen mozgást végez a test?

Eszközök: Bunsen-állvány, skála, rugók

2.

A NEHÉZSÉGI GYORSULÁS ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Kísérlet számítással:

A fonálingát rögzítse az állványra, majd mérje meg a zsinór hosszát és jegyezze le! Kis

kitérítéssel hozza az ingát lengésbe! Ügyeljen arra, hogy az inga maximális kitérése 20 foknál

ne legyen nagyobb!

Tíz lengés idejét stopperrel lemérve határozza meg az inga periódusidejét! Mérését ismételje

meg még legalább négyszer! A mérést végezze el úgy is, hogy az inga hosszát megváltoztatja

– az új hosszal történő mérést is legalább ötször végezze el!

Eszközök: állvány, zsineg, stopper, méterrúd

3.

GEOMETRIAI FÉNYTAN-OPTIKAI ESZKÖZÖK

(Gyűjtőlencse fókusztávolságának meghatározása)

Kísérlet számítással:

Határozza meg a kiadott lencse fókusztávolságát a leképezési törvény alapján!

Ismertesse a következő eszközök egyikének működését: diavetítő, távcső, mikroszkóp,

fényképezőgép!

Eszközök: optikai pad, lencsék, ernyő, gyertya, gyufa

4.

AZ EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK

Kísérlet számítással:

Igazolja, hogy a csőben a buborék egyenletes mozgást végez!

Mekkora a buborék sebessége 20 és 30 fokos hajlásszög esetén?

Eszközök: metronóm, Mikola-cső, méterrúd, stopperóra, kréta

5.

REZGŐMOZGÁSOK

Kísérlet számítással

a) Igazolja méréssel, hogy a rugóra függesztett test rezgésideje egyenesen arányos

a test tömegének négyzetgyökével!

Eszközök: stopper óra, Bunsen állvány, fonál, rugó, súlysorozat

6.

HŐTÁGULÁS BEMUTATÁSA-GOLYÓ ÉS LYUK HŐTÁGULÁSA

Kísérlet:

Győződjön meg arról, hogy a golyó szobahőmérsékleten átfér a gyűrűn! Melegítse fel a

golyót, és vizsgálja meg, átfér-e a gyűrűn! Melegítse fel a gyűrűt, és így végezze el a

vizsgálatot! Hűtse le a gyűrűt a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre, majd tegye rá a

golyót, s hagyja fokozatosan lehűlni!

Eszközök: Gravesande-készülék, gyufa.

7.

A BOYLE-MARIOTTE-TÖRVÉNY SZEMLÉLTETÉSE

Kísérlet: A dugattyút húzza felső állásba, majd fogja be ujjával légmentesen a fecskendő nyílását, és

a dugattyút nyomja le! Mit tapasztal?

Engedje el a dugattyút! Mit tapasztal?

Értelmezze a jelenséget

Eszközök:

Tű nélküli orvosi műanyagfecskendő.

8.

TESTEK ELEKTROMOS ÁLLAPOTA

Kísérlet:

a) A megdörzsölt ebonitrúddal töltse fel az egyik, a megdörzsölt üvegrúddal a másik

elektroszkópot! Mutassa meg, hogy a két elektroszkóp töltése ellentétes!

b) Megdörzsölt ebonitrúddal töltse fel ismét az elektroszkópot, majd közelítsen hozzá

először a megdörzsölt ebonitrúddal, majd a megdörzsölt üvegrúddal! Mit tapasztal?

Értelmezze a jelenséget!

Eszközök:

Két elektroszkóp, ebonit- vagy műanyag rúd, dörzsölésére szőrme vagy műszálas textil,

üvegrúd, dörzsölésére bőr vagy száraz újságpapír.

9.

SOROS ÉS PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁS

Kísérlet: Tervezzen áramkört (készítsen kapcsolási rajzot) az izzók soros, ill. párhuzamos

kapcsolásával!

A rendelkezésre álló eszközökkel állítsa össze mindkét áramkört, és mérje a fogyasztókra

eső feszültségeket!

Számítsa ki, hogy mekkora a zseblámpaizzószál két vége közötti feszültséget, ha tudjuk, hogy

ellenállása17,5 Ω, áramerőssége 200 mA!

Értelmezze a mérési eredmények alapján az izzók eltérő fényerejét a két kapcsolásban!

Eszközök: laposelem, két egyforma zsebizzó foglalatban, kapcsoló, vezetékek, feszültségmérő

műszer.

10.

ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ

Kísérlet:

Csatlakoztassa a tekercs két kivezetését a feszültségmérőhöz!

Mozgasson először egy mágnest, majd két mágnest összefogva a tekercs hossztengelyében

különböző sebességekkel!

Figyelje a mérőműszer mutatóját a mágnes mozgatásakor!

Foglalja össze és értelmezze tapasztalatait!

Eszközök: középállású demonstrációs feszültségmérő, vasmag nélküli tekercs (kb. 600 menetes),

2 db rúdmágnes, vezetékek

11.

FÉNYTÖRÉS

Kísérlet:

Szemléltesse a fénytörés és a fényvisszaverődés jelenségét a Hartl-korongra helyezett félkör

alakú műanyag lencse segítségével!

Határozza meg a műanyag test törésmutatóját! Mérje meg a teljes visszaverődés

határszögét!

Eszközök: Hartl-korong, félkör alakú lencse, lézer

12.

SÚRLÓDÁS

Kísérlet számítással:

Mérje meg a hasáb és a habszivacs közötti csúszási súrlódási együtthatót, ill. a tapadási

súrlódási együtthatót!

Eszközök: habszivacs, hasáb, erőmérő, mérőszalag, 50 g-os súlyok

13.

HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK

Feladat:

Tanulmányozza szilárd, illetve folyékony halmazállapotú anyag gáz halmazállapotúvá történő

átalakulását!

Szükséges eszközök, anyagok:

Borszeszégő; kémcső; kémcsőfogó csipesz; vizes papír zsebkendő; könnyen szublimáló

kristályos anyag (jód); tű nélküli orvosi műanyag fecskendő; meleg víz.

A kísérlet leírása:

a) Szórjon kevés jódkristályt a kémcső aljára, a kémcső felső végét pedig dugaszolja el lazán

a hideg, vizes papír zsebkendővel! A kémcsövet fogja át a kémcsőcsipesszel, és ferdén tartva

melegítse óvatosan az alját a borszeszlángban! Figyelje meg a kémcsőben zajló folyamatot!

Külön figyelje meg a jódkristályok környezetét és a kémcsövet lezáró vizes papír zsebkendő

környezetét is!

b) A műanyag orvosi fecskendőbe szívjon kb. negyed-ötöd részig meleg vizet, majd a

fecskendő csőrét fölfelé tartva a víz feletti levegőt a dugattyúval óvatosan nyomja ki! Ujjával

légmentesen fogja be a fecskendő csőrének nyílását! Húzza hirtelen mozdulattal kifelé a

dugattyút! Figyelje meg, hogy mi történik eközben a fecskendőben lévő vízzel! Mit tapasztal?

14.

A TESTEK TEHETETLENSÉGÉNEK VIZSGÁLATA

Feladat:

Helyezzen a nyitott üveg szájára kártyalapot (névjegyet, keménypapírt), és a lapra egy

pénzérmét! Pöckölje ki vagy rántsa ki hirtelen a kártyalapot a pénz alól, és az érme az üvegbe

hullik.

Szükséges eszközök:

Befőttesüveg; pohár; azt lefedő kártyalap; egy pénzérme.

A kísérlet leírása:

A kártyalap gyors mozdulattal kipöckölhető vagy kirántható a pénz alól úgy, hogy az az

edénybe belehull. A pénzérmére ható erők részletes vizsgálatával magyarázza a kísérletben

bemutatott jelenséget! Magyarázza a kártya sebességének szerepét!

15.

PONTSZERŰ ÉS MEREV TESTEK EGYENSÚLYA

Kísérlet számítással: Kétkarú emelő egyik karjának a végére akassz egy 50 g-os súlyt, majd akassz össze 3 db 50 g-os

súlyt és úgy helyezd el a másik karján, hogy egyensúlyban legyen! Mérd meg az erőkarokat!

A súlyok ismeretében számold ki a forgatónyomatékokat és írd fel az egyensúlyra vonatkozó

összefüggést!

Eszközök: kétkarú emelő, 50 g-os súlyok, mérőszalag

16.

ARKHIMÉDÉSZ-TÖRVÉNYÉNEK IGAZOLÁSA HENGERPÁRRAL

Feladat:

Az arkhimédészi hengerpár segítségével mérje meg a vízbe merülő testre ható felhajtóerő

nagyságát!

Szükséges eszközök:

Arkhimédészi hengerpár (egy rugós erőmérőre akasztható üres henger, valamint egy abba

szorosan illeszkedő, az üres henger aljára akasztható tömör henger); érzékeny rugós erőmérő;

főzőpohár.

A kísérlet leírása:

Mérje meg az üres henger és az aljára akasztott tömör henger súlyát a levegőn rugós

erőmérővel!

Ismételje meg a mérést úgy, hogy a tömör henger teljes egészében vízbe lóg! Ezek után

töltsön vizet az üres hengerbe úgy, hogy az csordultig megteljen, s ismételje meg a mérést így

is! Írja fel mindhárom esetben a rugós erőmérő által mért értékeket!

http://www.puskas.hu/arany/kiserlet/20022003/kiserlet/arkhimedesz/leiras.html

17.

A MERKÚR ÉS A VÉNUSZ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Feladat:

Az alábbi táblázatban szereplő adatok segítségével elemezze a Merkúr és a Vénusz közötti

különbségeket, illetve hasonlóságokat!

Merkúr Vénusz

1. Közepes naptávolság 57,9 millió km 108,2 millió km

2. Tömeg 0,055 földtömeg 0,815 földtömeg

3. Egyenlítői átmérő 4878 km 12 102 km

4. Sűrűség 5,427 g/cm³ 5,204 g/cm³

5. Felszíni gravitációs gyorsulás 3,701 m/s² 8,87 m/s²

6. Szökési sebesség 4,25 km/s 10,36 km/s

7. Legmagasabb hőmérséklet 430 °C 470 °C

8. Legalacsonyabb hőmérséklet −170 °C 420 °C

9. Légköri nyomás a felszínen ~ 0 Pa ~ 9 000 000 Pa

A Vénusz felszíne A Merkúr felszíne

http://www.vilaglex.hu/Csillag/Html/Venu.htm http://lucacsillag.blogspot.hu/2015/01/a-

naprendszer.html

A feladat leírása:

Tanulmányozza a Merkúrra és a Vénuszra vonatkozó adatokat!

Mit jelentenek a táblázatban megadott fogalmak?

Hasonlítsa össze az adatokat a két bolygó esetében, és értelmezze az eltérések okát a

táblázatban található adatok felhasználásával!

18.

AZ ATOMMAG ÖSSZETÉTELE-RADIOAKTIVITÁS

Feladat:

Elemezze és értelmezze a mellékelt ábrán feltüntetett bomlási sort!

http://www.mozaweb.hu/Lecke-FIZ-Fizika_11-2_2_A_radioaktiv_bomlas_torvenye-105043

Szempontok az elemzéshez:

Mit jelölnek a számok a grafikon vízszintes, illetve függőleges tengelyén?

Mi a kiinduló elem és mi a végső (stabil) bomlástermék?

Milyen bomlásnak felelnek meg a különböző irányú nyilak, hogyan változnak a jellemző adatok

ezen bomlások során?

Hány bomlás történik az egyik és hány a másik fajtából?

A sugárzások milyen tulajdonságai állapíthatók meg a kísérlet alapján?

Ismertesse a különböző radioaktív sugárzások tulajdonságait (jellege, áthatolóképessége, élettani

hatásai, felhasználása, sugárvédelem)!

19.

SUGÁRZÁSOK, SUGÁRVÉDELEM

Feladat:

Vizsgálja meg és értelmezze az alábbi diagramot! Fejtse ki a sugárzások – sugárvédelem

témakörét a megadott szempontok alapján, a diagram elemzését felhasználva!

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch08s03.html

Szempontok az elemzéshez:

Ismertesse az aktivitás fogalmát! Mutassa be röviden a radioaktív sugárzások fajtáit és azok

biológiai hatását!

Ismertesse az elnyelt sugárdózis, valamint a dózisegyenérték fogalmát, adja meg

mértékegységét!

Mondjon példát a táplálék eredetű sugárterhelésre! Mi a kozmikus háttérsugárzás

forrása?

Mi az oka a természetes talajsugárzásnak, illetve az építőanyagokból származó sugárzásnak?

20.

SZÍNKÉPEK ÉS ATOMSZERKEZET-BOHR-MODELL

Feladat:

Az ábra alapján mutassa be Bohr atommodelljének legfontosabb jellemzőit a hidrogénatom

esetében! Értelmezze a hidrogén vonalas színképét a Bohr-modell alapján!

http://fizipedia.bme.hu/index.php/Kis_f%C3%A9nyintenzit%C3%A1sok_m%C3%A9r%C3%A9

se_zajos_k%C3%B6rnyezetben:_M%C3%A9r%C3%A9sek_spektrofotom%C3%A9terrel,_hidro

g%C3%A9n_sz%C3%ADnk%C3%A9p_vizsg%C3%A1lata