3. rész

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői

A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

Metróvonalak vonalvezetése

A budapesti metróvonalak átadása

Vonalak vágányábrája

Legfontosabb utasforgalmi adatok a budapesti metróvonalakon

Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat

BME Közlekedésautomatikai Tanszék

Darai Lajos 2012/2

A BKV Zrt. szerepe Budapest közlekedésben

• Alapterület: 525 km2

• Lakosság: ~1.750.000 fő

• Napi helyváltoztatások száma: ~2.800.000

közforgalmú közlekedéssel

• Megállóhelyek: 5.015 db

• Modal split: 58%

• Teljesítmények:

5.361.000 ezer utaskm/év

21.552.000 ezer fhkm/év

Viszonylatok összesen: 301

autóbusz: 245

villamos: 30

trolibusz: 15

HÉV: 8

metró: 3

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői

Autóbusz: 2 200 000 fő

Villamos: 1 300 000 fő

Trolibusz: 350 000 fő

Metró: 1 155 000 fő

HÉV: 250 000 fő

Utazáskezdők / nap

Hálózathossz

68%

3%9%

14%

6%

eUtaskm

49%

22%

9%

17%3%

Autóbusz

Trolibusz

Villamos

HÉV

Metró 72 50

121 100

733

0

100200

300400

500

600700

800

Aut

óbusz

Tro

libus

z

Villam

os

HÉV

Met

ró

A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

eUtaskm/Hálózathossz

A lakosság egyre centralizáltabbá váló eloszlása, és a motorizáció

rohamos kibontakozása együttesen eredményezték a városi úthálózatok

telítettségét, így elősegítve a tömegközlekedés fejlődését. A földalatti

vasúttal a felszíni közlekedést tehermentesíthetjük, noha annak

létesítése csupán bizonyos feltételek meglétekor gazdaságos. (megfelelő

elszállítandó utasszám). Jellemző a földalattira: Tömegszerű – azaz

szállítóképessége kimagasló, gyors, kényelmes,gyakori és megbízható

A városi közlekedésben betöltött gerincvonali szerepét jellemezhetjük

afféle mozgatórugónak, mert hálózatának fejlesztése maga után vonja a

többi ágazat fejlődését is. Hálózati kialakításkor, úgy kell megtervezni azt

hogy átjárható legyen. A vele párhuzamos felszíni közlekedési viszonylat

nagy általánosságban felszámolható, de legalábbis csökkenthető.

Gerincvonali szerepéből adódóan, a ráhordó viszonylatok

teljesítményétől nagyban függ a ténylegesen teljesített utaskilométer

adata.

Az adatokból látható, hogy a metróhálózat egységére 12-szer akkora

utaskilométer teljesítmény jut, mint a várost átszelő-behálózó autóbusz

hálózatra.

Más szavakkal: a BKV teljes hálózatának 3%-án realizálódik az utas

szállítás 22%-a.

mélyvezetésben kéreg alatt

kéreg alatt

felszínen

Metróvonalak vonalvezetése

A budapesti metróhálózat átadási ütemei

2. sz. 1972

1. szakasz 1970

Szé

chen

yi

fürd

ő

2B

. S

z.

1981

3A

. S

z.

1984

3B

/1. S

z.

1990

Hősö

k t

ere

Mex

ikói

út

Deák tér

Ok

togon

Kálvin tér

Az M2-M3 közötti összekötő alagút

A budapesti metróvonalak átadása

A Kelet-Nyugati (M2) metróvonal szakaszai 1970 és 1972-ben kerültek átadásra.

Az Észak-Déli (M3) metróvonal szakaszai 1976, 1980, 1981, 1984, 1990-ben

készültek el

A DBR metróvonal építését 2006 júniusában kezdték el

•A MILLFAV (eredeti nevén Ferenc József Földalatti Villamos Vasút) átadása 1896-

ban történt, majd a felszíni szakasz megszüntetésével és a vonal alagútjának

meghosszabbításával 1973-ban átadásra került a Mexikói úti végállomás és

járműtelep

•A Kelet-Nyugati (M2) metróvonal első szakasza az Örs Vezér tere és a Deák Ferenc

tér közt, 1970-ben került átadásra. Második szakasza, a Deák Ferenc tértől a Déli

pályaudvarig 1972-ben készült el.

•Az Észak-Déli (M3) metróvonal első szakaszát a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad

tér közt 1976-ban, 2A szakaszát Kőbánya-Kispest MÁV állomástól a Nagyvárad térig

1980-ban, 2B szakaszát a Deák Ferenc tértől az Élmunkás térig (ma Lehel tér) 1981-

ben, 3A szakaszát a Lehel tértől az Árpád hídig 1984-ben, majd 3B/I szakaszát

Árpád híd és Újpest-Központ (eredetileg Bajcsy-Zsilinszky út) 1990-ben adták át.

•Az M4 (DBR) metróvonal I szakaszát 2006 júniusában kezdték építeni, az Etele

térről indulva, fúrópajzsos építési eljárással.

Az M1 (MFAV) vonal sémája

Az M2 (K-Ny) vonal sémája

Az M3 (É-D) vonal sémája

Vonalak száma [db]: 3

Vonalak hossza [km]: 30,76

Forgalmi vágányhossz [km]: 63,52

Állomások száma [db]: 42

Járműállomány [db]: 392

Menetek átlagos száma munkanapokon [db]: 976

Munkanapi utazáskezdők száma [millió fő]: 1.13

A budapesti metróvonalak

A vonal neve M1 M2 M3

Átlagos állomástávolság [km]: 0,42 1,01 0,87

Vonatba sorolt kocsik száma [kocsi/vonat]: 1 5 6

Állományi járműszám [kocsi]: 23 125 244

Engedélyezett sebesség [km/ó]: 50 70 80

Vontatási feszültség [V =]:

+20% +20% +20%

600 750 750

-30% -33% -33%

Legkisebb vonali ív [m]: 37 250 400

Legnagyobb emelkedő [o/oo]: 20 30 30

Vasúti pálya felépítménye [kg/fm]: 48,5 54 54

Munkanapi forgalmi teljesítmény

[millió férőhelykm/nap]: 0,7 1,2 1,9

Legfontosabb metróadatok Budapesten

A vonal neve M1 M2 M3

A vonal hossza [km]: 4,4 10,3 17,1

Állomások száma [db]: 11 11 20

Csúcsórai legnagyobb utasterhelés [ezer fő/óra/irány]: 5,0 18,2 18,3

Csúcsórai szállítóképesség [ezer férőhely/óra/irány]: 6,8 23,2 26,4

Csúcsórai követési idő [mp]: 100 140 150

Legnagyobb követési idő [perc]: 7 15 15

Utasszállításban egyidőben résztvevő szerelvények [db]: 18 19 31

Napi utazáskezdők száma [ezer utas/nap]: 103 406 621

Átlagos utazási sebesség [km/ó]: 21,3 32,8 30,9

Legfontosabb utasforgalmi adatok a budapesti metróvonalakon

MFAV

Mexikói út 23.800 fő

Oktogon 29.700 fő

K-Ny Örs vezér tere

138.400 fő

Blaha L. tér 81.200 fő

Batthyány tér 89.000 fő

Moszkva tér 83.000 fő

Az állomások munkanapi utasforgalma

(le- és felszállók Millfav, K-Ny-i vonal)

É-D Kőbánya-Kispest

87.500 fő

Határ út 89.200 fő

Ferenc körút 81.200 fő

Ferenciek tere 81.000 fő

Nyugati pu. 131.200 fő

Árpád híd 99.000 fő

Újpest- Városközpont

90.000 fő

Az állomások munkanapi utasforgalma

(le- és felszállók É-D-i vonal)

Deák Ferenc tér 322.700 fő

MFAV

K-Ny

É-D A Deák téri állomások munkanapi

utasforgalma

kiemelt átszállóhely