Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Móra Ferenc Általános Iskola (OM 033425)
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Nyíregyháza, 2011
Tartalomjegyzék
1. Nevelési programunk 4
1.1. Intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai,
eljárásai, eszközei 4
1.2. Tanulóink személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 23
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 27
1.4. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladataink
megvalósulása 30
1.5. Személyiség- és közösségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi
rendezvényeink 33
1.6. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége 35
1.7. Az esélyegyenlőség biztosítása intézményünkben 38
1.7.1. Integrált nevelés 38
1.7.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés 45
1.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink 46
1.7.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő
pedagógiai tevékenységek 51
1.7.5. Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk 53
1.7.6. Tehetséggondozás 57
1.8. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének
lehetőségei 60
1.9. Környezeti nevelési program 71
1.10.Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 84
Mindennapos testedzés 92
A tanulók fizikai állóképességének egységes mérése 93
2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve 103
2.1. Képzési rendünk 103
2.1.1. Heti időkeretünk 103
2.1.2. Tantárgyi struktúránk 103
2.1.3. A pedagógiai képzésünk belső szakaszai 110
2.1.4. Képzési specialitások, irányok 111
3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi tanterve 117
2
3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai
foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 117
3.1.1. Tantervek 117
3.1.2. Óraterv 117
3.1.3. Műveltségterületek lefedése a tantárgyi rendszerrel 120
3.1.4. Az egyes évfolyamok heti óraszámai 125
3.1.5. Tantárgyi rendszerek és óraszámok 126
3.1.6. Követelmények 127
3.1.7. Választható (nem kötelező) tanítási órák 127
4. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának programja a helyi
tanterveinkhez kapcsolódva 128
5. Értékelési rendszerünk 139
5.1.
Tanulmányi munka értékelése 140
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 140
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok
meghatározásának elvei, korlátjai 141
A magasabb évfolyamra lépés feltételei 146
5.2. A
tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése 147
5.3.
Kompetencia-alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben
A TÁMOP 3.1.4./08/02 pályázat céljainak és feladatainak intézményi
implementációja 150
5.4. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez 158
5.5. Tankönyvkiválasztás elvei, taneszközfejlesztés 165
6. Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és nyilvánosságra
hozatalával kapcsolatos feladataink 167
Mellékletek
3
1. Nevelési programunk
1.1. Intézményünkben folyó nevelő – oktató munkánk pedagógiai alapelvei,
céljai, feladatai, eljárásai, eszközei
„ Te és én olyan kapcsolatban vagyunk, amit nagyon értékelek és meg akarok tartani. De mi két személy vagyunk, saját igényekkel, amiket jogunk van kielégíteni. Így egészséges kapcsolat alakul ki köztünk, amiben mindketten megvalósíthatjuk önmagunkat, és amit kölcsönös tiszteletben, szeretetben és békében folytathatunk.”
( Dr. Thomas Gordon)
„A szeretet az élet”
(Móra Ferenc)
Alapelveink megfogalmazásakor abból az emberképből indulunk ki, amely az európai
gondolkodásnak több ezer éve sajátja. Ennek az embereszménynek alapvető vonása, hogy az
ember individuum és kollektív lény egyszerre.
Minden egyes ember meg nem ismételhető, pótolhatatlan, senki mással nem helyettesíthető
személyiség, akit ezért a minőségéért megillet a tisztelet és a megbecsülés.
Az ember biológiai és szellemi lény.
Szellemisége individualitásában és abban gyökerezik, hogy szabadságra hivatott.
4
Helyzetkép
2011. augusztus 1-jétől a Petőfi Sándor Általános Iskola a Móra Ferenc Általános iskola
tagintézménye lett. Arra törekszünk, hogy egységes intézményként mindketten megtartsuk
sajátos arculatunkat.
A Móra Ferenc Általános Iskola helye, története
Az egykori 21. Sz. Általános Iskola – ma Móra Ferenc Általános Iskola – Nyíregyházán, a
Fazekas János tér 8. szám alatt található. Iskolánk Örökösföld lakótelepének 1984-ben
megépült intézménye, mely egyidős a városrésszel, és annak szerves része. 1984. szeptember
1-jén 318 diák és 31 nevelő kezdte meg az első tanévet.
Az épületben 24 tanterem, 7 napközis terem, 2 technikaterem, könyvtár, ebédlő,
befejezőkonyha, tornacsarnok szabvány méretű kézilabdapályával és 1100 m-es sportudvar
szolgálja a gyermekek szellemi és testi fejlődését.
Az 1984-85-ös tanévben iskolánk adott otthont az átépítésre szoruló 4. Sz. általános Iskola
felső tagozatos tanulóinak, valamint a tantestületük egy részének. 2 évig óvodai csoporttal is
együtt dolgoztunk az épületben.
A lakótelep folyamatos bővülésével a gyerekek száma közel négyszeresére nőtt. Ezért 1987-
1990 között a 3. és 4. évfolyam tanulói a belvárosi 3. Sz. Általános Iskolában folytatták
tanulmányaikat. A tanulólétszám fokozatos növekedésének enyhítésére 1990-ben átadták a
23. Sz. (később Hunyadi Mátyás) Általános Iskolát, ahol 530 tanulónk tanulhatott tovább.
2005. szeptember 1-jéig két általános iskola működött Örökösföldön, a 2005/2006-os tanévtől
a Hunyadi Mátyás Általános Iskola megszűnt, és intézményünk tagiskolájaként működött
tovább a Semmelweis utcai telephelyen. A 2009/2010-es tanévben a Hunyadi Tagiskola
megszűnik, a hetedikes, nyolcadikos diákok iskolánkban tanulnak tovább.
Iskolánkban jelenleg 892 diák tanul. A nevelő-oktató munkát 66 pedagógus végzi és 20 nem
pedagógus dolgozó segíti.
Jelenlegi tevékenysége, működése
Iskolánk hagyományos 8 osztályos általános iskola. Évfolyamonként 4 tanulócsoportban
folyik az oktatás. Az 1-4. évfolyamon iskolaotthon működik. Az emelt szintű testnevelés
5
osztály 1. évfolyamtól, a speciális angol nyelvi, informatikai osztályok 3. évfolyamtól
szerveződnek.
A 7-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából sávos oktatási
forma keretében segítjük diákjainkat a tehetséggondozás és felzárkóztatás terén.
Iskolaotthonos osztályaink saját osztályteremmel rendelkeznek, az 5-8. évfolyam
szaktantermi rendszerben tanul. A 32 tanulócsoport elhelyezését tudjuk biztosítani.
Intézményünkben az utóbbi években felújításra kerültek a vizesblokkok, a világításrendszer,
az aulák, folyosók burkolatának javítása. A tánc és dráma modul tanításához tánctermet
alakítottunk ki, és az iskolai sportudvaron felújításra került a futópálya, kézilabdapálya. A
tárgyi eszközfejlesztésünk a pedagógiai programunkhoz kapcsolódik. A képzési
specialitásunknak megfelelően előtérbe került az idegen nyelvi tárgyi eszközök fejlesztése,
valamint a számítástechnika-informatikai hardver és szoftver állomány bővítése. Jelenleg két
digitális táblával és 29 tanulói laptoppal rendelkezünk. Az iskolai bútorok cseréje folyamatos.
Tantestületünk szakos ellátottsága 100%-os. Az oktató-nevelő munkát egy mentálhigiénés
szakember, egy iskolapszichológus, két gyógypedagógus, két inkluzív pedagógus hat fejlesztő
pedagógus és egy drámapedagógus segíti.
Nevelőtestületünk tagjai jól képzett, gyakorlott pedagógusok, akiknek színvonalas
munkavégzése komoly vonzerőt jelent az iskolaválasztók számára. Az alapkészségek
differenciált fejlesztésében, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekek
fejlesztésében is jelentős szerepet vállalunk. Élünk a személyiségfejlesztés minden
lehetőségével, ezért gazdag, színes szabadidős programokat tervezünk. A korszerű általános
műveltség megalapozásában, az intézményi specialitásaink fejlesztésében, megerősítésében és
a továbbtanulásra való felkészítésben élen járunk, növeljük iskolánk elismertségét,
sikerességét.
Az itt folyó eredményes nevelő-oktató munka elismeréseként 2007-ben a Szabolcs- Szatmár-
Bereg Megyei Közoktatás Közalapítvány az „Oktatás-nevelés Eredményességéért Díj”-at
adományozta iskolánknak.
Intézményünk csatlakozott a HEFOP 3.1.4. projekthez, amely iskolánk belső megújulását
segíti, és lehetővé teszi, hogy a mindennapi munkánkba egyre fokozottabban beépítsük a
korszerű pedagógiai módszereket, eszközöket.
Intézményünk 2009 júniusában hét nyíregyházi oktatási intézménnyel együtt megkezdte a
TÁMOP 3.1.4. Kompetencia-alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán című projekt
megvalósítását. Négy alsó és négy felső tagozatos tanulócsoportban nyolc bevont pedagógus
részvételével indítottuk el a projektet magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv és
6
természetismeret tantárgyak keretében. A projektbe való bekapcsolódásunk célja, hogy a
kompetencia alapú tanítás módszertanát és eszközeit minél szélesebb körben elterjesszük, a
tanulók képességeit és kulcskompetenciáit egyénre szabottan, új, eddig még kevésbé ismert
taneszközök segítségével fejlesszük és megerősítsük.
Pedagógusaink nyitottak és felkészültek arra, hogy tudásukat átadják más intézményeknek is,
készek vagyunk a disszeminációra, a projekt eredményeinek terjesztésére. Három jó
gyakorlatot töltöttünk fel az Educatio országos rendszerébe: Óvoda-iskola átmenetet segítő
„Aranykapu - program”, „Halloween” projekt, „Power point alkalmazása a betűtanításban, a
szövegértés –szövegalkotás fejlesztésében.”.
Elindult a referencia intézménnyé válásunk folyamata. Az előminősítési eljárás során kiválóan
megfelelt minősítést kapott iskolánk. „ A kompetencia alapú nevelési, oktatási programot
átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézmény, referenciahely” referencia-területen az
előminősítési feltételeknek megfeleltünk.
Elkészült az intézményi fejlesztési tervünk, mely a referencia szolgáltatások ellátására való
felkészülést jelenti. Ennek feltétele a TÁMOP 3.1.7. pályázat sikeres megírása.
Sikerünkhöz hozzájárul a szülők támogató együttműködése, az, hogy elismerik nevelő-oktató
munkánk eredményeit, és annak ők is részesei.
A jövőnknek is van egy útja, melyet végig kell járnunk.
Ezt úgy kell végigjárnunk, hogy mindannyian bátran mondhassuk:
„ Szeretném, ha ember lenne belőled, gyermekem.”
(Móra Ferenc)
7
A Petőfi Sándor Általános Iskola Nyíregyháza déli részén, Borbányán található.
Tagintézményünk helye, története
A település első népiskolája 1911-ben kezdte meg működését a Kállói úton egyetlen
tanteremben. Ezt az oktatási formát 1948-ban váltotta fel a nyolc osztályos általános iskola.
1955/56-tól önálló, osztott iskolaként 10. Számú Általános Iskola néven működött tovább.
Folyamatos fejlődéssel 1986-ra 14 tanterem, 1 technika terem, 1 tornaszoba szolgálta az
oktatást. A folyamatos bővítés következménye, hogy az épületek különböző életkorúak. Az
első épületrész 96 éves. 1987. szeptember 1-jén átadásra kerül az Alma úti nyolc tantermes
épület. 1997-től az intézmény neve: Petőfi Sándor Általános Iskola.
1987 után két helyszínen folyt az oktatás. 2005. augusztus 1-től közgyűlési határozat alapján a
volt Móricz Zsigmond Tagiskola a Petőfi Sándor Általános Iskola Tagiskolája lett, így ettől
fogva 3 helyen működtünk.
2011. augusztus 1-jétől a Móra Ferenc Általános Iskola tagintézménye, neve: Móra Ferenc
Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény.
Megközelíthetősége
A tagintézmény elérése több irányból és több helyi járatú (2, 2Y, 13, 15, 16) busszal, illetve
gépkocsival megoldott.
Jelenlegi tevékenysége, működése
Az Alma úti épületben 15 tanterem, egy számítástechnika terem, egy tornaterem, egy
könyvtár és két pálya biztosítja az oktatási feltételeket. Az épület átadása óta teljes körű
felújítás nem történt.
Az Alma úti épület három tanterem bővítésével – 2011/2012-es tanév – megoldja az
elhelyezési gondokat.
A gyermeklétszám csökkenésének következményeként folyamatos a tanulócsoportok
zárolása. Jelenleg a székhelyiskolában 15 tanulócsoport tanul. Távlati céljainkat figyelembe
véve valószínűsíthető, hogy 16 lesz a tanulócsoport száma.
Az épületek megjelenését lehetőségeinkhez mérten igyekszünk vonzóbbá tenni. Az iskolai
alapítványunk segítségével, szülői támogatással és a gazdálkodási keret felhasználásával
történik a fejlesztés.
Ősszel és tavasszal parkosítjuk az iskola környékét, egynyári virágokat, cserjéket, fákat
ültetünk. Az épületben is törekszünk a virágos iskola megvalósítására.
8
Az iskolába betérőket nyugodt légkör fogadja. Intézményünk belső képén, esztétikáján
tükröződik iskolánk szellemisége, a gyermekközpontúság. Kiállítások, eredményeket, kupákat
jelző tárló, faliújság, virágos környezet várja az érkezőt. A komfortérzetet javító fejlesztések
szembetűnőek. Saját kivitelezésben megújult a tároló szekrények jó része, az iskolai bútorzat
cseréje folyamatos.
Nyertes pályázatok tették lehetővé a tornaterem felszerelésének megújítását, folyamatos
cseréjét. Az iskola hangosításának technikai fejlesztését is így értük el. Audiovizuális
eszközök szintén pályázattal kerültek a napközis csoport tulajdonába. A TÁMOP pályázat
lehetőségét kihasználva tovább fejlesztettük technikai parkunkat. Az iskolai alapítvánnyal
közösen korszerű fénymásolót, televízió készülékeket, videó lejátszókat, DVD-ket
vásárolhattunk. Így történt az iskolai számítógépes hálózat kiépítése, klíma került a
számítástechnika termekbe. A tárgyi fejlesztések mellett törekszünk arra, hogy a városban és
szakmai körökben mind ismertebbé váljunk. Ennek érdekében évről évre a Petőfi-napok
keretében megrendezzük a nagy érdeklődésre számot tartó megyei szintű:
angol nyelvi
versmondó
matematika feladatmegoldó
rajzverseny
Az országos és megyei szaknapok, konferenciák, nyitott iskolai napok, bemutató tanítások
tapasztalatát igyekszünk kamatoztatni iskolánkban is.
A Petőfi Sándor Általános Iskolába járó tanulók Borbányán, Nyírjesen és Nagyszálláson
élnek. Tanulóink között sok a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és az sajátos
nevelési igényű gyerekek száma. A szülők megváltozott életmódja, a kereső foglalkozás
kényszere, vagy éppen a munkanélküliség nyomasztó szorítása az iskolai
személyiségformálást felruházta a családi nevelés hiányosságait pótlandó reszocializációs,
korrekciós feladatokkal is. Törekszünk arra, hogy az itt tanuló gyerekek lelkének titkát
felfedezzük, úgy bontakoztassuk ki őket, hogy önmaguk lehessenek.
Iskolánk alapvető célkitűzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a
kor követelményeinek megfelelő, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket
tanulóink – a középfokú oktatásban továbbfejlesztve – leendő munkájukban hasznosítani
tudjanak. A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros
szenvedélyektől mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerő és
elismerő, az emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk.
9
A Petőfi Sándor Általános Iskola nevelői szakmailag felkészültek, pedagógiai megújulásra
törekszenek, fejlesztő légkörben végzik munkájukat. Nem a család helyett, hanem a szülőkkel
munkaszövetségben akarják megoldani az adódó napi problémákat. Szülői értekezletek,
fogadóórák, nyílt nap, közös sportrendezvény, ünnepi műsoraink, közös kirándulások segítik
a kapcsolatépítést, valamint a szülők önkéntes anyagi támogatása megvalósul a „Tettre kész
alapítvány a gyermekekért” civil szervezeten keresztül.
Nevelőmunkánk partnere a városrészen működő két óvoda is. Részt veszünk egymás
rendezvényén, szülői értekezletén, nyílt napokon. Működési lehetőséget kapott a két alapfokú
művészeti iskola is.
Hitvallásunk segítségével, az elért sikerek örömével merítünk erőt ahhoz, hogy
hagyományainkat, erősségeinket megőrizzük és megújítsuk, emberséget és tudást adjunk a
Borbányán élő gyermekeknek:
,, Tiétek lesz a végtelen jövő! ’’
(Petőfi Sándor)
10
Alapelveink: Olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, melyek a nevelés
minden területére, formájára, érvényes törvényszerűségekre és a nevelési tapasztalatokra
alapozódva biztosítják a nevelés hatékonyságát. Iránymutatóul szolgálnak a nevelésnek,
illetve a nevelés komplex folyamatának.
Céljaink: Azok az önmagunkkal szemben megfogalmazott elvárások, melyekben kitűzzük,
hogy mit szeretnénk elérni a folyamat során, illetve a végére.
A cél elérése a tevékenység „jutalma”.
Feladataink: Azok a konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével elérhetővé válnak a
célok, illetve érvényesülnek az alapelvek.
Eljárásaink: Azon folyamatok, módszerek, melyeket alkalmazunk annak érdekében, hogy a
vállalt feladatok elvégzése sikerrel járjon.
Eszközeink: Olyan tényezők, eljárások vagy tárgyi technikai kellékek, melyek
felhasználásával nevelő hatást fejtünk ki.
11
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkI. A komplexitás elve.Annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk.
A különbözőséget természetes állapotnak tartjuk. Figyelembe vesszük, hogy az iskolában mindenki és minden esemény, történés, tárgy, eszköz, épület stb. nevel.
A tanítási-tanulási folyamat közvetítsen strukturált tudást: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és a magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával.Alakítsuk ki azokat a szociális készségeket, melyek képessé teszik tanulóinkat arra, hogy szociálisan elfogadhatóak legyenek, és érdekeiket érvényesítsék, s az ne mások kárára történjék.
Iskolánkba lépő kisgyermekekben óvjuk és fejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
Megtervezzük iskolánkban a „látens” hatásokat, őszinte, harmonikus emberi kapcsolatokat, példaértékű életviteli és viselkedési szokásokat alakítunk ki.
Fokozatosan átvezetjük gyermekeinket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe iskolaotthonos szervezeti formában.
Minden gyermek számára biztosítjuk a megfelelő szociális és tanulási környezetet. Megismerjük az egyes gyerekek személyiségét, s ennek megfelelően alkalmazzuk a pedagógiai módszereket a személyiség egészének fejlesztése érdekében.
Minden gyermek számára biztosítunk képességeinek, érdeklődésének, távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat.
II. Munkánkat a feltétel nélküli gyermekszeretet hatja át.Intézményünk minden dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi jogait, méltóságát, a sajátjától eltérő nézeteket. A gyermek és a pedagógus egyenrangú félként vesz részt a nevelési-oktatási folyamatban.
Fejlesszük tanulóink fogékonyságát az emberi kapcsolatokra: találják meg egyéni boldogságukat, boldogulásukat, szolgálják szűkebb és tágabb közösségük javát a tanulási tevékenységek közben.
Olyan intellektuális és erkölcsi értékek kialakítása, melyek képessé teszik gyermekeinket saját sorsuk irányítására, felelősségvállalásra, helytállásra közösségeikben.
A szocializációs folyamatok segítése.Az alkotó pedagógiai klíma megteremtése.Igényesség, a tanuló jogainak tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, méltányosság, titoktartás.
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Olyan oktatási környezetet teremtünk, amelyben módjukban áll, hogy képességeik és tehetségük alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket.
12
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkIII. A közösségek biztosítanak terepet tanulóink önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
Célunk, hogy tanulóink szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.
Be kell vonnunk a gyerekeket saját életük megszervezésébe.Segítenünk kell a szocializációs folyamatok fejlesztését.
A gyerekek, fiatalok és csoportjaik összekapcsolása. Problematikus élethelyzetek megelőzését, javítását szolgáló helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása.
Nevelési célzatú csoportfoglalkozások a problémák kezelésére. Demokratikus fórumok a szabad véleménynyilvánításra.A diákönkormányzat önszerveződésének segítése. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, a konfliktusok kezelésére, gyakorlás és tréningek beiktatásával.
IV. A harmonikus személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a gondolkodási képességeket, az érzelmi-akarati tényezőket, a testi és lelki egészséget.Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és az egészséges életmód készségét.Szoros együttműködés a családdal a gyermek széles körű személyiségfejlesztése során.
Minden egyes gyermekben lássuk meg és láttassuk meg, valamint fejlesszük tovább személyiségének értékeit.Alakítsuk ki tanulóinkban a reális önértékelés képességét, az egészséges teljesítmény- és sikerorientált beállítódást, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát.
A kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált munka során ki kell fejlesztenünk a felelősségtudatot, a kitartás képességét, érzelemviláguk gazdagodását. Adjunk teret a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, segítve természetes fejlődésüket, érésüket.Olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra és technikákra vonatkozó – ismeretekeket közöljünk,
A megszerzett tudás alkalmazása valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében. A döntésképesség érvényesítése szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben.
Témahetek,témanapok, osztályfőnöki órák, heti értékelések,diákönkormányzat,kirándulások,erdei iskola,táborok.
13
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkmelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
V. Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási/ pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést.
Pozitív életkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdöket), motívumokat.
A pedagógusok elsajátítják és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket. Kialakítjuk tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll, az önmagunkért vállalt felelősség, önállóság, az önfejlesztés igényét és képességét.
A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési-ellenőrzési-minőségbiztosítási programjának megfelelően.
Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása.Az eljárások alkalmazásában szükséges professzionális tudás megszerzése.
VI. Korunk követelményeinek megfelelő erkölcsi és emberi tulajdonságok kialakítása szabad, otthonos légkörben.
Tudatosítsuk gyermekeinkben a környezetből megismerhető erkölcsi értékeket /humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat/. Alakítsunk ki szeretetteljes emberi kapcsolatokat a tanulók, nevelők és szülők között.
Fogékonnyá tesszük tanulóinkat saját környezetük, a természet, társas kapcsolataik, a tágabb társadalom értékei iránt. Ezen értékek:- a biológiai lét értékei,- a társadalmi
eredményességre vonatkozó értékek,
- a tudással, a műveltséggel kapcsolatos értékek,
- az „én” harmóniájára vonatkozó értékek,
- a társas kapcsolatok értékei,
Alakítjuk tanítványaink önismeretét, fejlesztjük önértékelési képességeiket, tudatosítjuk az együttműködés értékét a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban.Megláttatjuk a bensőséges emberi viszonyok: a barátság, a szeretet értékeit.Kialakítjuk a társakról való gondoskodás igényét.Erősítjük a család szerepének fontosságát az esetleges negatív példák ellenére is.
Pozitív szokások, minták közvetítése különböző élethelyzetekben, irodalmi művekben, filmekben, történelmi eseményekben.Értékvizsgálatok.Mérések.
14
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeink- humanizált társadalom
értékei (a szűkebb és tágabb hazára, a nemzetre, a világra vonatkozó értékek).
Tanulóink számíthatnak a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és életük egyéb problémáiban.Titoktartás.
VII. Méltányos oktatási környezet biztosítása minden tanuló számára. Felkészítjük tanulóinkat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét. Olyan oktatásszervezési keret létrehozása, amely tudatosan építi ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet.Támogatást adunk a tanulási kudarc és a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélylehetőség megteremtéséhez. A kiemelkedő tanulóknak lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A nevelő készítse fel tanulóinkat képességüknek, tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba történő majdani beilleszkedésre.Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. Váljon elérhetővé minden tanuló számára a tanulás tanulása, és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása.
Segítenünk kell, hogy megfelelő mennyiségű tananyagot megfelelő időben sajátíthassanak el diákjaink. Meg kell ismertetnünk a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várhatunk el tőlük. Fel kell vérteznünk őket olyan tudással, ami használható, előhívható Együttműködünk velük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napköziotthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással. A tehetséges gyerekeket valós szükségleteik szerint segítjük a saját önfejlesztő stratégiáinak kialakításában és megvalósításában.Elsajátíttatjuk a tanulási stratégiákat és módszereket.
A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az egyéni képességek figyelembevétele, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, az érési folyamatok követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát.Heurisztikus tanulási helyzeteket is kínálunk tanulóinknak, eljuttatva őket a megismerés, a tudás öröméhez.
Emberléptékű követelménytámasztás, az önmegvalósítás lehetőségeinek biztosítása.Az indulási hátrányok feltérképezése és csökkentése.Egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése.Felzárkóztató órák. Tehetséggondozó szakkörök. A szülők, a családok életvezetési gondjainak segítése.Egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és mérőrendszerek alkalmazása.
15
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkA mérések a képességfejlesztés alapelemei, nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A tanulók folyamatos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről.
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket, differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás-tanítási technikákat és módszereket a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.
VIII. Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait.A személyiség kibontakoztatása érdekében fejlesztjük a kialakítandó, megerősítendő kulcskompetenciákat. Azokat, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban:- az anyanyelvi kommunikáció,
- az idegen nyelvi kommunikáció,
- a matematikai-logikai,- a természettudományos,- a digitális,- a hatékony, önálló tanulási,
- a szociális (állampolgári) életviteli és környezeti,
Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat, ismereteket, önfejlesztő tevékenységeket, képességeket és attitűdöket.
A modern személyiségközpontú interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.A tanulás tervezésében és szervezésében a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt.
Az egyes kompetencia- területekre készült tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, programcsomagok.
16
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkfejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához.
- a kezdeményezőképes-ség és vállalkozói,
az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákat.
konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére.
IX. Az anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése.Kiemelten fontosnak tartjuk a produktív nyelvi tevékenységek: a beszéd, a beszéd- és szövegértés, az olvasás és az írásbeli szövegalkotás fejlesztését.
A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció és az összefüggő beszéd.Ennek érdekében fejlesszük tanulóink tudatos nyelvhasználatát, beszédbátorságát. Dramatikus tevékenységek alkalmazásával segítsük tanulóink kommunikációs és metakommunikációs készségeinek kialakulását. Legyenek képesek a köznyelvi beszéd megértésére, a legfontosabb információk kiszűrésére, részletesebb instrukciók követésére. Növeljük tanulóink kreatív íráskészségét.
A tanulók tudjanak egyszerű közléseket, tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni.
Írjanak a tantervi követelményeknek megfelelő szövegműfajokat. Szövegeket hallva, olvasva információkat keressenek és értsenek meg.
Betanult szerepek eljátszása.Csoportos, páros felkészülés után interakcióban való részvétel. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása.Nyelvi tevékenységek végzése. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani.
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása,gyakorlás,differenciálás,kooperatív technikák.
X. Az idegen nyelvi kulcskompetencia fejlesztése. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával.
Keltsük fel az idegen nyelvek tanulása iránti igényt tanulóinkban.Fejlesszük interkulturális kompetenciájukat. Alakítsuk ki kommunikatív nyelvhasználati képességüket.
A tanulók idegen nyelv –használati képességének fejlesztése:
- a beszéd, a beszédértés,- az írásbeli szövegalkotás,
- a szövegértés fejlesztése.
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiákkal, a programokkal /taneszközökkel segítjük az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek
A modern nyelvoktatási kooperatív technikák, módszerek (projekt és témahét) alkalmazása, az IKT-eszközök használata. Portfóliók készítése.Autentikus nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása.
17
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkfigyelembe vételével. Saját és más kultúrák megismerése, összevetése. Értékeik megláttatása, tisztelete.
Szerepjátékok. Székhelyünkön 3. osztálytól emelt szintű angol nyelvi képzést nyújtunk
XI. A matematikai kulcskompetencia fejlesztése. A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikai műveltség, a matematika-specifikus készségek, képességek és attitűdök fejlesztése.
Biztosítsuk az alkalmazható tudást.Juttassuk el tanulóinkat a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez.
Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése.Az alapvető matematikai ismeretek, készségek alkalmazásának fejlesztése az ismeretszerzésben, a problémák megoldásában, a mindennapokban. A matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása. Matematikai feladatok, jelenségek és szituációk különféle leírásainak, ábrázolásainak megértése és alkalmazása.
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.Hatékony tanulási módszerek megismertetése.
Mérőlapok, feladatlapok, kooperatív technikák, differenciálás.A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása, szituációs játékok.
XII. A természettudományos kulcskompetencia fejlesztése. Az ember és természeti – társadalmi környezete viszonyának megalapozása.
Tanulóink gondolkodjanak globálisan és cselekedjenek lokálisan a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében.
Elemi természettudományos műveltség, gondolkodásmód megalapozása. Környezettudatos magatartás fejlesztése.
Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki órák és modulok (ember és társadalomismeret, etika, egészségtan, hon- és népismeret,
Az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenykedtető kooperatív módszerekkel dolgozunk. Alkalmazzuk a programcsomagok elemeit, felhasználjuk a tantárgytömbösítés adta lehetőségeket (epochák).
18
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkmodulprogramok) tematikáját. Bekapcsolódás környezetünk értékeinek megőrzésébe (témanapok, témahét).
XIII. A digitális kulcskompetencia fejlesztése. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.
Az informatika alkalmazása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához.A tanuló értse és alaposan ismerje meg az információs társadalom technológiájának szerepét és lehetőségét személyes és társadalmi életében. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére.
Adaptív tanulásszervezéssel hasznosítjuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat.A főbb számítógépes alkalmazások használata a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén.
Az információk megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása; kritikus alkalmazása, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
Infokommunikációs technológia alkalmazása. Székhelyünkön 3. osztálytól iskolánk profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.A tagiskolában 1 és 2. évfolyamon szakköri formában történik.
XIV. A hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciájának fejlesztése. Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kollega helyezzen hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!Alakítsuk ki a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat.
Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni tanulási stratégia és haladási ütem kialakítására.
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez (múzeum- és színházlátogatás; egyéb kiállítások).
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre felkészítő – tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.Tanulásmódszertani programunk beépítése tantárgyi struktúránkba (pl. portfóliók készítése).
19
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink EszközeinkXV. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése, a hagyományok ápolása, tisztelete.A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Diákjainkat a haza szeretetére, elődeink és kortársaink munkájának, hűségének megbecsülésére és követésére neveljük.A hazánkban élő kisebbségek, nemzetiségek, valamint más nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása: multikulturális nevelés biztosítása.Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.Az emberek egyenlőségének elismerése.A szolidaritás és a tolerancia értékei a tanítási-tanulási folyamatokban. Nevelésünk során értékként fogadjuk el
A tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára is hasznosítani tudják. Fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel és egymással való harmonikus, konstruktív kapcsolatukhoz szükségesek.Ismerjék meg tanulóink a világ és európai kultúra, szűkebb és tágabb szülőföldünk értékeit, névadóink, Móra Ferenc, Petőfi Sándor életét, munkásságát, emberi példáját.Neveljük arra diákjainkat, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek részt a közügyekben.
Az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása.A kommunikációs kultúra gyakorlatainak elsajátíttatására tréningek, terepgyakorlatok végzése. Az egyetemes kultúra és hazánk, valamint megyénk hagyományainak, nagyjainak, történetének és jelenének városunk múltjának és jelenének, városrészeink, Örökösföld és Borbánya, Nyírjes és Nagyszállás történeti hagyományainak megismertetése. Móra Ferenc és Petőfi Sándor életének, munkásságának megismerése.Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése.
A helyes társas magatartásformák elsajátíttatása, gyakoroltatása.A szocializációs folyamatok elősegítése.Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, anyagrendezés).
Multikulturális tartalmak feldolgozása.
Testi és lelki egészségvédelem megismertetése.
A konstruktív életvezetés szociálisan értékes, egyénileg eredményes nevelési értékének elsajátíttatása. Az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatása.
Személyes példamutatás, a mentális képességek tudatos fejlesztése.Osztályfőnöki órák, szakkörök,sportkörök,diákönkormányzat és rendezvényei,témanapok,témahetek.
Helytörténeti és helyismereti órák tudatos tervezése a tanmenetekben.Tanórai és tanórán kívüli fejlesztés (pl. érdeklődési körök, szakkörök).Modulok.Más népek és hazánk ünnepei.
Előadások, szerepvállalások, kirándulások.
20
Alapelveink Céljaink Feladataink Eljárásaink Eszközeinkgyermekeink világnézeti, lelkiismereti, vallási hovatartozását. Vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, semlegesek maradunk.
Tanulóink legyenek tudatában saját értékeiknek. A közös munka során tanulják meg a toleranciát, mások tiszteletét, szeretetét.Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
Biztosítanunk kell az ismeretek, a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését.
A vallások erkölcsi és művészettörténeti tartalmának tárgyszerű, elfogulatlan ismertetése.
Minden tanuló számára – aki kéri – biztosítjuk a szabad vallásgyakorlást, a hitoktatáson való részvételt. A szociális képességek működtetése: együttműködés, segítés, versengés, vezetés, vita, érvelés, meggyőzés, kommunikáció.
XVI. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kulcskompetencia fejlesztése; fogyasztóvédelem.
Tanulóink ismerjék meg tágabb környezetüket, és legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására.Ismerjék meg a fogyasztással kapcsolatos jogaikat.
A kezdeményezőképesség fejlesztése, az újításra való beállítódás megalapozása.Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása.
Kooperatív technikák révén a tervezés, szervezés, irányítás, kockázatfelmérés; a tapasztalatok értékelése, reflexió és önreflexió.
Páros-, csoport- és projektmunka. Egyéni feladatvállalás.
XVII. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciájának fejlesztése.
Fejlesszük tanulóink esztétikai érzékenységét, kifejezőképességét, egyetemes és európai kulturális örökségeink iránti fogékonyságát.
A művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzésének fejlesztése, saját nézőpont összevetése mások véleményével.
Műelemzési gyakorlatok. A művészetek nyelvének megismerése. Identitástudatunk erősítése.
Színházlátogatás, képtárak, kiállítások, könyvtár, média.
21
Nevelő – oktató munkánkat akkor tekinthetjük sikeresnek, ha végzős diákjaink 90
százaléka az általános iskola befejezésekor
- a kerettantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek minden tantárgyból
megfelelt,
- tanulóink többsége egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az
iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek,
- továbbtanulás során érdeklődésének, képességének megfelelően választ középiskolát
és nyer felvételt,
- biztos ismeretekkel és olyan tanulási technikákkal, kompetenciákkal rendelkezik,
melyek segítségével a későbbiekben a középiskolai követelményeknek megfelel,
- ismeri és alkalmazza a családban, a társadalmi közösségekben, természeti
környezetben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
- saját jövőjét tekintve alapértéknek tekinti a munkát, szabadságot és szeretetet.
22
1.2. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink
- érvényesülés a közösségben a közösséggel -
Iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata, hogy megismerjük minden egyes
tanulónk legfontosabb személyiségjegyeit, értékeit, családját, szociokulturális hátterét. A
tanulók hozott értékeire építve, a szülőkkel együttműködve szervezzük meg a különböző
tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, egyéb (érdeklődési körüket érintő)
tevékenységeket. Válasszunk olyan, az esélyegyenlőséget javító, egyénre szabott, hatékony,
differenciált pedagógiai módszereket, melyekkel hozzájárulunk ahhoz, hogy tanulóink a
különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, spontán tapasztalataikkal
összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
Mindezt az ismeretek több szintű elsajátíttatásával, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez
méretezett tananyag – kiválasztással, elrendezéssel, a tanulói képességek mind magasabb
szintre való fejlesztésével, a megtanultakhoz való viszony formálásával segítjük.
E munkánk során a konstruktív életvezetés megalapozására törekszünk, mely olyan életvitelt
jelent, amely szociálisan értékes és az egyén szempontjából is eredményes. Felkészítjük
tanulóinkat magasrendű szociális funkciók ellátására, meghatározott minőségű társadalmi
aktivitásra.
A konstruktív életvezetés megalapozásához képessé kell tennünk tanulóinkat arra, hogy a
konstruktív magatartás- és tevékenységformák beépüljenek személyiségükbe. Ezért
igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, igényeit, motivációs bázisát.
Kognitív kompetencia
Kompetencia-alapú nevelés-oktatásunk alapja a képességek, készségek fejlesztése, az
alkalmazásképes tudás középpontba helyezése, a tanulás megszerettetése, az ismeretszerzéssel
kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása.
Tanulóinkat igyekszünk nyitottá tenni a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránt,
hogy majd fejlett ismeretrendszerükre támaszkodva sikeresen tudják megoldani a folyton
változó élethelyzetekből adódó feladatokat és problémákat.
Ezt a célt, a nevelés-oktatási folyamat megfelelő szervezésével érjük el: problémaközpontú
tanítással, a cselekvésből kiinduló logikus gondolkodásra neveléssel, a felfedeztető tanítás –
tanulással, a megértésen és a tevékenységen alapuló fejlesztéssel. Változatos feladatokkal
fejlesztjük a tanulók összehasonlítási, megkülönböztetési, észlelési képességét. Kialakítjuk
23
tanulóinkban az információkezelés képességét, mely magába foglalja az információk
összegyűjtésének, rendszerezésének és feldolgozásának a képességét.
Fejlesztjük tanulóink problémakezelési képességét, és képessé tesszük tanulóinkat a
hatékony problémamegoldásra a különböző helyzetekben.
Kialakítjuk tanulóinkban a kreativitás, rugalmasság és a nyitottság képességét. Kreatív az
az egyén, aki létrehoz a társadalom számára hasznos, újszerű és hiteles produktumot.
Rugalmas az, aki jól alkalmazkodik az új helyzetekhez kognitív téren és a szociális viselkedés
szempontjából is. Tanulóink akkor lesznek nyitottak, ha képesek az újszerű gondolatokra,
ötletekre, érzésekre és értékekre válaszolni.
Tudatosítjuk az órák, foglalkozások elérendő célját, csoport, pár és egyéni munkaformákat
alkalmazunk, kiaknázzuk a projektmunka kínálta motivációs lehetőségeket, gyakran
alkalmazunk differenciált tevékenységi formákat. Fontos tényezője nevelésünknek a
megalapozott sikervisszajelzés az egyes kompetenciák részösszetevőinek fejlődéséről.
A tanulás megszerettetése, a kíváncsiság felkeltése, majd megőrzése kisiskolás kortól kezdve
kiemelt feladatunk. Gyermekeink nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas
kíváncsisággal, érdeklődéssel, ami számukra egy új motivációs rendszert jelent.
Alaptevékenységükké a játék mellett a tanulás válik. A legtöbb újat a rendszeres tanulás
hozza a gyermekek személyiségfejlődésében.
Szociális kompetencia
A társas kölcsönhatások szervezője, megvalósítója, melyet feladathelyzetekben
gyakoroltatunk tanulóinkkal.
Kiemelt szerepet kap a kommunikáció a kapcsolatteremtés, a konfliktuskezelés, a
tolerancia és az empátia kialakítása és gyakorlása során. A szociális érdekérvényesítés, azaz
a segítés, együttműködés, vezetés, versengés gyakorlásával lehetőséget nyújtunk tanulóinknak
gondolataik differenciált kifejezésére, a logikus érvelésre és következtetésre, valamint a
vitakultúra erősítésére is.
Kialakítjuk tanulóinkban a szabálykövető, alkalmazkodó képességet. Megtanítjuk őket,
hogy a szabályokat segítségként, és ne kényszerként éljék meg.
A szabályok kialakításába bevonjuk tanulóinkat, hiszen a szabály követésének képessége
könnyebben alakul ki, ha az egyén aktív résztvevője kialakításának.
Fontos, hogy diákjaink a közösen létrehozott szabályokat nélkülözhetetlen együttélési
normaként interiorizálják, tegyék belsővé.
24
Drámatechnikákkal, szerepjátékokkal, kooperatív tanulási formákkal, modellnyújtással és
pozitív megerősítéssel tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát,
együttműködési képességét.
Tanulóinkkal megismertetjük és elsajátíttatjuk a szociális viselkedés alapvető szabályait,
kialakítjuk bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség
összhangját, a társak iránti kompromisszumkészségüket.
Fontos, hogy tanulóink rendelkezzenek fejlett képzelőerővel, esztétikai érzékenységgel,
megértsék és elfogadják a különböző értékeket valló embereket.
Személyes kompetencia
A személy testi, lelki egészsége, a szervezet optimális működése, az egészség védelme, az
életkörülmények javítása.
A személyes tudat kialakítását és fejlődését szolgáljuk az önállóság, önkiszolgálás,
önvédelem, érdekérvényesítés, önismeret, önfejlesztés képességeinek gyakoroltatásával.
Fejlesztjük tanulóink testi képességeit, felkeltjük a testmozgás iránti igényüket. Tudatosítjuk
az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát, kialakítjuk az egészséges életmód
iránti igényüket, az ember önmagáért való felelősségvállalását.
Megismertetjük tanulóinkat a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású
társas viszonyok, káros szenvedélyek, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód).
Felébresztjük tanulóinkban az igényt az önismeretre, saját személyiségük kibontakoztatására.
Kitartásra, szorgalomra, céltudatosságra, elkötelezettségre nevelünk.
Megtanítjuk tanulóinkat az érzelmek – sikerek, kudarcok – helyes kezelésére. Önismereti
feladatokkal, kérdőívekkel segítjük tanulóinkat a reális önértékelés, az egészséges
önbizalom kialakításában.
Megismertetjük tanulóinkat a szülőhely, a haza múltjával és jelenével, nemzeti
hagyományainkkal, a nemzet kultúrájával. Annak tiszteletére, ápolására, megbecsülésére
neveljük őket. Kialakítjuk, erősítjük a hazaszeretet érzését.
Megismertetjük tanulóinkat alapvető állampolgári jogaikkal és kötelességeikkel. Felkeltjük
érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Kialakítjuk igényüket a közösségi
tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
Speciális kompetencia
25
Sajátos tevékenységek eredményes hatékony ellátása, az alkotóképesség fejlesztése, a
tehetséggondozás.
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságuk, képességük és tehetségük
felismerésével segítjük tanulóinkat megtalálni erősségeiket. Indirekt módon segítjük a saját
önfejlesztő stratégiáik kialakítását.
Iskolánkban tanulóink érdeklődésük és képességük szerint angol, számítástechnika -
informatika és speciális testnevelés osztályokban tanulhatnak. E területek valamelyikén
gyermekeink megtalálhatják azt a lehetőséget, ahol képességüket legjobban
kibontakoztathatják, ezáltal is fejlődik személyiségük.
Sajátos nevelési igényű tanulóinkat fejlesztő, korrekciós és kompenzáló foglalkozásokkal
segítjük.
Szakköreink, sportköreink, iskolánkban működő alapfokú művészeti iskolák foglalkozásai
alkalmat biztosítanak tanulóinknak a zenei, vizuális, esztétikai befogadás és megismerés
lehetőségéhez, az önkifejezésre.
Gyermekeinket szellemi, kulturális és természeti értékeink védelmére neveljük. Manuális és
intellektuális foglalkozásainkon, szakköreinken orientáljuk tanulóinkat az alkotó tevékenység,
az értékteremtés irányába, megelőzvén ezzel az értékromboló beállítódás kialakulását. Ezáltal
lehetővé tesszük az alkotás örömének átélését, és ennek az élménynek a folyamatos
keresésére ösztönözzük őket.
A környezeti esztétikum megteremtése nélkülözhetetlen elem nevelési folyamatunkban. Az
esztétikus környezetnek modellközvetítő funkciója van, ezért olyan esztétikus
megoldásmódok alternatíváit ismertetjük meg tanulóinkkal, amelyeket saját életükben és
környezetükben ők is alkalmazhatnak. Az esztétikus, rendezett környezetnek pozitív hatása
van a gyermekek magatartására, gátolja az oda nem illő, nemkívánatos viselkedésformákat.
Gyermekeink tapasztalatot szerezhetnek a közvetlen iskolai környezet szépítésében, az
esztétikus környezet élvezetének élményében. Az osztályközösségek együtt díszítik saját
termeiket, felügyelnek tisztaságára, ízlésességére. Az osztályok között tisztasági versenyt
szervezünk. Közvetlen környezetünket, iskolánk környékét is tisztán tartjuk, szépítjük,
rendezzük.
26
1.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Közösségi nevelésünk fő feladata, hogy iskolánkban jól funkcionáló közösségek alakuljanak,
és azokban eredményesen tevékenykedő, közösségi tulajdonságokkal rendelkező, jól
szocializált személyiségek nevelkedjenek.
A közösségfejlesztésünk magában foglalja mind az egyénnel, mind a csoporttal való
foglalkozást, mely során gazdagítjuk gyermekeinket olyan tulajdonságokkal, értékekkel
képességekkel, melyek személyiségük kiteljesedését biztosítják, ugyanakkor gazdagítjuk a
közösséget is.
Gyermekeink személyisége döntően az iskolai közösségeinkben formálódik. E közösségek
közvetítésével veszik át tanulóink a társadalmi értékrendet, és követik az elfogadott
viselkedésmintákat.
Az iskolai közösségek között a tanulók alapközösségének elsősorban osztályközösségeinket
tartjuk. Az iskolai osztály a társas kapcsolatok szerveződésének színtere, tagjai sokrétű
kapcsolatot alakíthatnak ki.
Székhelyünkön a 3. évfolyamtól kezdve a szülőkkel egyeztetve emelt szintű osztályokat
hozunk létre.
E közösségekben a –személyiségfejlesztés mellett- a közös érdeklődésnek, feladatoknak,
programoknak, versenyhelyzeteknek még nagyobb közösségformáló, kohéziós erejük van.
A közösségfejlesztő munkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy az
osztályban vagy más tanulóközösségben kisebb csoportok, informális közösségek alakulnak.
Ezek fontos szerepet játszanak a személyiség fejlődésében, lehetnek rá pozitív, de negatív
hatással is.
Törekszünk arra, hogy az osztályban tanító nevelők munkájukat összehangolva segítsék e
csoportokat, a felmerülő problémákat közösen oldják meg. Különös figyelmet fordítunk a
nehezen kötődő gyermekeink csoportintegrálására, kezeljük az esetleges egyéniségvesztési
jelenségeket.
A szülőkkel jó kapcsolatot tartunk, ami segít az iskolai csoportok kezelésében.
Nevelésünk során arra törekszünk, hogy e csoportok fejlődése a közösséggé válás irányába
haladjon. Ennek érdekében gazdagítjuk a közös tevékenységi formákat: tanítási órán kívüli
27
foglalkozásokat, klubdélutánokat, kirándulásokat, üzemlátogatásokat szervezünk. Kialakítjuk
gyermekeinkben a tudatos empátiát, fejlesztjük szociabilitásukat.
Mindennapi tevékenységünk szerves eleme az iskolai közösségeink alakítása és
működtetésének gyakorlata. A közösségi tevékenység megszervezését, valamint a
közösségen belüli kölcsönhatásokat indirekt nevelési módszerekkel irányítjuk.
A közösségfejlesztő és önfejlesztő tevékenység megszervezésének módszereiIrányítjuk:
a tanulmányi feladatok megszervezését,
az önkormányzati feladatok megszervezését;
a fizikai munkafeladatok megszervezését.
Mindhárom formában a tanulókat kooperációs és interaktív feladatok szervezésével,
valamint a közös cél, feladat, norma alapján folyó tevékenység szervezésével kapcsoljuk be
a közösség- és önfejlesztő tevékenységbe.
A közösség tevékenységét olyan módon irányítjuk, hogy az alkalmas legyen a követelmények
közvetítésére minden tanuló számára. Világosan érzékelhetővé tesszük magatartásuk pozitív
és negatív következményeit, valamint társaikkal szembeni kölcsönös függőségüket és
felelősségüket. Mindezt a tanulók közötti szoros munka- és tevékenységbeli kapcsolatok
létesítésével biztosítjuk.
A kölcsönhatásrendszer irányításának módszereiIrányítjuk:
a perspektívák megszervezését,
a hagyományok kialakítását,
az egymással szemben támasztott követelést,
az egymás ösztönzését, ellenőrzését,
az információ kölcsönös áramlását.
Részt veszünk személyesen is a közösségi tevékenységben.
Kiemeljük a pozitív egyéni és csoportos mintákat.
Segítjük a kommunikációs kultúra képességének kialakítását–véleménynyilvánítás, -formálás,
mások meggyőzése, megnyerése, érvek kifejtése, kihívás vitára.
28
A személyiség- és közösségfejlesztő munkánk során olyan gyermeket kívánunk nevelni,
aki
- szuverén egyéniség, életkorának megfelelő önálló gondolkodással,
véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik;
- szociális személyiség, a társas kapcsolatok igényével és kialakításának képességével
rendelkezik, személyiségét nem mások elnyomásával érvényesíti, adottságait és
képességeit a közösség javára kamatoztatja, egyéni érdekeit összhangba tudja hozni a
közösség érdekeivel.
A különböző életkori szakaszokban a személyiségfejlesztés részletezett feladatait és a
közösségfejlesztés korcsoportokra lebontott, a műveltségi területek közös követelményeire
épülő feladatait a 1.4-es táblázat tartalmazza.
29
1.4. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósulása a különböző tartalmi és szerkezeti szakaszokban
A TARTALMI SZAKASZOK FELADATAI A SZERKEZETI SZAKASZOK FELADATAI
I.6 –9. év
II.
9-12. év
Az erre a korra legjellemzőbb természetes kíváncsiság megőrzése, fejlesztése.
A szokásrendszerük kialakítása, fejlesztése. Gyermekeink aktivitására való tudatos támaszkodás. Tanulóink irányítása a helyes énkép kialakításában,
önértékelésükben, erkölcsi ítéletalkotásukban (A tanító mint modell).
Egészséges testi, lelki, szellemi fejlődésük biztosítása (mozgásigényük kielégítése a játékosság megőrzésével).
Iskolai hagyományaink, szokásaink megismertetése és ápolása.
Iskolai értékrendünk fokozatos elfogadtatása az életkorra jellemző tanítóhoz való erős kötődés segítségével.
A fegyelem fejlesztése a közösségi aktivitás ösztönzésével.
Az együttérzésen alapuló segítést a közösségi szemlélet tudatosításával fejlesztjük.
A formális és informális csoportképzés, -képződés irányítása, támogatása.
A szűkebb környezethez, az osztályközösséghez való alkalmazkodás képességének kialakítása, az osztálytársak közötti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A szocializálódást segítő készségek fejlesztése.
Az alapvető viselkedési normák, szokások kialakítása, megtartása.
Tanulóink személyiségének megismerésén keresztül
1-2. évf.bevezető szakasz
3-4. évf.kezdő szakasz
A kommunikációs képességek fejlesztése: olvasás, írás, beszédművelés.
A tudatos nyelvhasználat képességének kialakítása.
Ismeretszerzés közvetlen tapasztalatszerzés útján. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges
kíváncsiság és érdeklődés ébrentartása. A matematikai gondolkodás alapelemeinek
megszerzése. A tanulási nehézségeket okozó hátrányos helyzet
kompenzálása, felzárkóztatás. A korai szelekció elkerülése.
Hatékony tanulási technikák elsajátíttatása. Taneszközeinken kívüli más ismeretforrások
beépítése a tanulásba (TV, rádió, újság, könyvtár stb.).
A konkréttól az absztrakt gondolkodás felé haladás.
A tankönyvön kívüli olvasás szorgalmazása. A természettudományi ismeretek bővítése. Az idegennyelv tanulása iránti érdeklődés
felkeltése, a kisiskoláskori idegennyelv-tanulás differenciált bevezetése, szerepjátékon alapuló az emlékezőképesség fejlesztését elősegítő nyelvtanulás.
Tehetségfelismerés, -azonosítás, -gondozás (tanórán és tanórán kívül).
Szóbeli feleletek szorgalmazása.
30
III.
13-14. év
érzelmi életük egyensúlyban tartása. Sikereik, kudarcaik egészséges feldolgozásának
segítése. Önbecsülésére, tisztességes becsvágyra nevelés.
A pozitív, reális énkép megerősítése. Egészségük, teljes testi, lelki és szociális harmóniájuk
megalapozása. A legfontosabb egészségmegőrző szokások
megalapozása. A rendszeres mozgás iránti igényük kiépítése, a
megnövekedett mozgásigény kielégítése. Tanulóinkat a természetes és az épített környezettel
való tudatos, harmonikus együttélésre neveljük. Felkeltjük igényüket a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására.
Nyitottá tesszük tanulóinkat a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Fogadják el a másságot. A beteg, sérült embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.
Elősegítjük azoknak a közösségi összetartó erőknek a kialakulását és növekedését, melyek erősítik tanulóink kötődését a nemzethez, a haza szeretetét.
Feladatunk, hogy helyes mederbe tereljük a felnőttektől egyre függetlenedő erkölcsi felfogásukat, kételkedéseiket, vélemény-nyilvánításaikat.
A serdülők érzelmi hangulati labilitásából adódó nehézségek kezelése, problémáik megoldásában segítségnyújtás.
Annak felismertetése, hogy a stresszhelyzetek mindannyiunk által átélt szituációk, kezelésük, egészséges megoldásuk megtanulható. Konfliktuskezelési és stresszfeloldó technikák
5-6. évf.alapozó szakasz
7-8. évf.fejlesztő szakasz
Felzárkóztatás.
Kreatív gondolkodásra, probléma-érzékenységre, alkotókészségre, szellemi igényességre, az értelmes munka örömére, kötelességtudatra, kitartásra nevelés.
A szaktárgyi ismeretekre, sikerélményre épülő tudatos, alkotó tevékenység biztosítása.
Fejlesztjük tanulóink érdeklődését a világ dolgai iránt.
Kialakítjuk az önművelés igényét, megszerettetjük az olvasást, fejlesztjük kommunikációs készségüket.
Az 1-4. évfolyamon felismert kiemelkedő egyéni adottságok és képességek gondozása.
A különböző tantárgyakban a számítástechnika-informatika által nyújtott lehetőségek felhasználása.
Környezeti nevelés és tudatformálás, a környezettel és környezetben való harmonikus együttélésért.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak egyéni felzárkóztatással történő kompenzálása.
A reális önismeret és önértékelés fejlesztése a pályaválasztásban.
Életpálya-építés. A választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra,
az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés. Képességvizsgálat. A pályaalkalmasság egészségügyi feltételeinek
megismertetése.
31
megismertetése, alkalmazása. A családról való leválásból adódó problémák
kezelése, a tanulók önállósodásának irányítása. A kortársak pozitív befolyásoló szerepének
hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása.
Az egyéniséget károsító dohányzás, alkohol- és kábítószerfogyasztás veszélyeinek felismertetése, a visszautasítási készség fejlesztése.
A szenvedélybetegségek kialakulása hátterében álló egyéni és közösségi befolyásoló tényezők felismertetése. A szervezett segítségnyújtás lehetőségeinek igénybevétele.
A nemi szerepek, a másik nemhez való viszonyulás életkori sajátosságainak és e viszony változásainak megismertetése.
A családi életre nevelésben felkészítjük tanulóinkat a felelősségteljes döntés képességére, amely később a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladatvállaláshoz szükséges.
32
1.5. Közösség- és személyiségfejlesztést erősítő hagyományos, kulturális és ünnepi rendezvényeink
Iskolánk egész életét átfogják és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének formálásához,
az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.
Rendezvényeink
Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal.Ezek programjai:
a székhelyen a tagintézményben
A Móra dombormű koszorúzása Kitárul a világ megyei angol(4-8. évfolyam) nyelvi verseny
Kincskereső megyei prózamondó verseny Szavalóverseny (1-8. évf.)(óvoda, 1-8. évfolyam)
Móra- matematika verseny Matematikaverseny (4-6. évf.)(1-4. évfolyam)
Gyémántcserép rajzverseny Rajzverseny (1-8. évf.)(óvoda, 1-4. évfolyam)
Cinegekirály megyei természetismereti verseny Petőfi labdarúgó kupa (2-5. évfolyam) (felső tagozat)
Móra-kupa megyei meghívásos sakk verseny
Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással
Megyei angol nyelvi akadályverseny(7-8.évfolyam)
Megyei német nyelvi akadályverseny(7-8. évfolyam)
Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó
Egyéb iskolai rendezvények
„Tisztítsuk meg a Földet” akció
Egészségmegőrző hét Egészség nap
Körtemuzsika énekverseny Ki mit tud?
33
Aprók meséi
Télapójárás, disco
Karácsonyi játszóház Karácsonyi forgatag
Karácsonyi ünnepi műsor
Farsang
Színházlátogatás
Föld napjaMadarak és fák napja Madarak, fák és méhek napja
Gyermeknap
DÖK nap
Kulturális gála kétévente Olvasni jó- irodalmi vetélkedőFordított nap
Papír-és hulladékgyűjtési akció
Kirándulások, táborok, erdei iskolaCsibeavató
Ünnepeink, megemlékezéseink
Tanévnyitó ünnepségAz aradi vértanúkra emlékezésOktóber 23.Március 15. iskolai ünnepségek
Megemlékezéseink a költészet napjáról, a magyar kultúra, a magyar tudomány napjáról, valamint a nemzeti összetartozás napjáról. zenei világnap
PedagógusnapBallagásTanévzáró ünnepély
34
1.6. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége
Intézményünk speciális gyermekvédelmi feladatokat lát el. A gyermekvédelem területén
preventív és korrekciós tevékenységet végzünk.
Ebben a munkában részt vesz valamennyi nevelő, különösen kiemelt feladatot lát el az
osztályfőnök, koordináló tevékenységet pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végez.
A preventív és korrekciós tevékenységünk kiterjed a
tanulási nehézséggel,
magatartási zavarokkal küzdő,
hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra.
Valamennyi nevelő feladata:
ha a tanórán vagy tanórán túl bármilyen rendellenességet, zavart tapasztal
tanítványainál, jelzi az osztályfőnöknek,
a sajátos nevelési igényű tanulókat egyéni foglalkozással, differenciált óravezetéssel
vagy egyéb módon segíti,
ha szükséges, kapcsolatba lép az iskolánk logopédusával, pszichológusával,
a megszerzett információkat bizalmasan megőrzi a törvényi előírásoknak megfelelően
(titoktartás).
Az osztályfőnök feladata:
megállapítja, hogy kik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek,
családlátogatás, a mikrokörnyezet felmérése, beszélgetés a szülőkkel, a gyermekkel,
környezettanulmány készítése,
kapcsolattartás az osztályát tanító valamennyi nevelővel,
a problémák megbeszélése osztályával ill. az egyes tanulókkal,
az ártalmak forrásainak feltárása,
korrekciós tevékenység,
kapcsolattartás a szakszolgálatokkal
habilitációs, rehabilitációs törzslap vezetése.
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata:
ismerje az alkotmányos rendelkezéseket, alapvető jogszabályokat,
35
tájékoztassa a szülőket, pedagógusokat és tanulókat azokról a lehetőségekről,
személyekről, intézményekről, ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
dolgozzon ki a nevelők, osztályfőnökök észrevételei, tapasztalatai alapján stratégiát,
döntsön a szülőkkel és az osztályfőnökkel közösen a tennivalókról:
- a gyerekre,
- a tanuló kortársaira,
- a családjára,
- a családi környezetére vonatkozóan,
tartson kapcsolatot:
- a polgármesteri hivatallal,
- a gyermekjóléti szolgálattal,
- a családsegítő központtal,
- a szakszolgálatokkal,
- a gyermekorvossal,
- az iskolai pszichológussal, logopédussal és a védőnővel,
- a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,
alapítványokkal,
szervezzen előadásokat,
tartsa nyilván a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket,
értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, ha a szülő elmulasztja teljesíteni gyermeknevelési
kötelességét, s ezáltal veszélyezteti gyermeke fejlődését.
Preventív, megelőző tevékenységünk
Alapelveinkkel összhangban elfogadjuk a másságot, ami elengedhetetlen feltétele megelőző,
segítő munkánknak.
Gyermekvédelmi stratégiánk, mely valamennyiünkre nézve kötelező:
ismerjük meg tanulóinkat, a rájuk ható környezeti hatásokat, tényezőket,
adjunk konstruktív életvezetési mintát tanítványainknak,
előzzük meg segítő magatartásunkkal a konfliktusok, lelki sérülések tartóssá válását,
csökkentsük a tanulók indulási hátrányait differenciált oktatás és képességfejlesztés
biztosításával,
segítsük tanulóinkat továbbtanulásukban, a pályaválasztásban,
szervezzünk egészségvédelmi, mentálhigiénés illetve a szenvedélybetegség kialakulását
megelőző programokat,
36
tartsuk fontosnak a családi életre való felkészítést,
járjunk el a tanulók szociális helyzetének javítása érdekében.
Preventív tevékenységünk során figyelemmel kísérjük, és pozitív irányba befolyásoljuk
tanulóinkat.
Fontosnak tartjuk:
a szülőkkel való együttműködést,
a tanulóinkkal a naprakész kapcsolattartást,
a kortárs-csoportok figyelemmel kísérését,
a gyermekek és a felnőttek viszonyának követését.
Korrekciós tevékenységünk
A preventív gyermekvédelmen túl intézményünk keretein belül a következő korrekciós
tevékenységeket végezzük:
gondozó nevelés
Ez a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre és családjukra terjed ki. Munkánk a szülői
magatartás befolyásolását is célozza.
pótló nevelés
A hátrányos és veszélyeztető környezeti hatás következményeként a gyerekek
szocializációja, személyiségfejlődése lelassul. Ezért valamennyi nevelő feladata a
társadalmi együttéléshez szükséges ismeretek, szokások elsajátíttatása. Ez természetesen
csak közösségben valósítható meg. Legfontosabb teendőnk a gyereket megnyerni, s csak
utána formálni.
korrigáló nevelés
Pozitív mintával szembesítjük a gyermek viselkedését, megtapasztaltatjuk a
viselkedésmódok következményeit.
Játékban, szituációs gyakorlatokban, sajátíttatjuk el a kívánt magatartásformákat,
gyakoroltatjuk a szabályok betartását.
helyettesítő nevelés
Ennek során a sérült gyermek számára vonzó, társadalmilag értékelt modellt nyújtunk.
37
Sikerként könyvelhetjük el, ha tanulóink ismerik, ezért óvakodnak a
szenvedélybetegségek kialakulására alkalmas szerek használatától.
Mindezek segítségével bízhatunk abban, hogy javul a gyermekek eddigi életfelfogása,
viselkedése; kinyílnak, érzelmileg fejlődnek.
1.7. Az esélyegyenlőség biztosítása intézményünkben
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata esélyegyenlőségi tervében az alábbi
irányelveket tartja kiemelten fontosnak:
megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve,
az emberi méltóság tiszteletben tartása,
a szolidaritás erősítése,
méltányosság, rugalmasság.
Iskolánk ezekhez igazodva az alábbi célokat kívánja szem előtt tartani.
1.7.1. Integrált nevelés
„Segíts, hogy önmagam csinálhassam”
A tanulás nemcsak a társadalmilag hasznos ismeretek elsajátítása, hanem interakciókban
megtapasztalt biztonság, kölcsönösség, az elfogadás és elfogadottság élményének
megtanulása, a sokféle ember sokféle módon történő együttélése.
A különbözőség az emberi lét megnyilvánulásának természetes állapota. A tanulók eltérő
szociális környezete, családi háttere, a különféle kultúrák, vallások, értékrendek, a más-más
szintű képességek, kompetenciák vagy ezek hiánya, a különleges nevelési, gondozási igények
teremtik meg a tapasztalati tanulás és az egymástól tanulás alapját.
Az integrált nevelés a kompenzáló, felzárkóztató, pótló nevelés helyett a
kompetenciaorientált szemléletet helyezi előtérbe, a sokféleség pedagógiája, vagyis
pedagógia mindenki számára.
38
Az eredményes együttneveléshez iskolánknak át kell alakulnia, inkluzívvá, befogadóvá kell
válnia. Igazodnunk kell minden egyes gyermek nevelési szükségletéhez, szociális, nevelési és
oktatási szempontból.
Kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel. Évente elkészítjük
az IPR stratégiát, valamint működik az IPR menedzsment, amely koordinálja a programhoz
kapcsolódó feladatokat.
Az alkalmazás feltételei
Integrációs stratégiánk célja, hogy minél több HH/HHH-s gyermek tanuljon saját családjában
nevelkedve lakóhelyéhez közeli többségi általános iskolában, ahol ha szükséges, különleges
gondozásban is részesülhet. Iskolánk feladata, hogy készítse fel gyermekeinket a
továbbtanulásra, segítse a társadalmi beilleszkedésüket. Juttassa tanulóinkat a
munkaerőpiacon keresett és értékelt kompetenciákhoz, segítse a kulcskompetenciák
fejlődését.
Az integráció egyben eszköze is a másság elfogadtatásának, az előítéletektől mentes
gondoskodás, segítségnyújtás, az önellátás, öntevékenység, függetlenség megtapasztalásának.
Az ép gyermekek megtanulják megérteni, hogy mit jelent előítéleteknek kitéve,
akadályozottan élni.
A sérült/más kultúrán nevelkedett gyermek megtanul másságával együtt élni anélkül, hogy
rokkanttá, megbélyegzetté válna.
Beiskolázási terv
- Folyamatos, élő kapcsolatot tartunk a környékbeli óvodákkal, óvodapedagógusokkal, akik
tájékoztatnak a különleges gondozási igényű gyermekekről. Csoportlátogatáson,
bemutató foglalkozáson, nyílt napokon megismerkedünk ezekkel az óvodásokkal.
- A beiratkozás előtti szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket integrációs
célkitűzéseinkről, lehetőségeinkről.
- Nyílt napokat tartunk, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a szülők betekintést
nyerjenek az iskolában folyó munkába.
- Beiratkozás után felvesszük a kapcsolatot a gyermek családjával, a gyermek fejlesztését
addig irányító szakemberrel.
- Körültekintően járunk el az osztályba sorolás terén, a HHH-s gyerekek aránya ne haladja
meg a törvény által előírt 25 %-ot.
39
- Folyamatosan figyelemmel kísérjük lakókörzetünk demográfiai adatainak tendenciáját, a
beiskolázási körzethatárok módosulását, integrációs feltételeink fejlődését. Ezek
ismeretében évente felülvizsgáljuk iskolai integrációs lehetőségeinket, felkészülünk a
körzetünkben élő különleges gondozást igénylő gyermekek fogadására.
Szervezetfejlesztési terv
Csoport- vagy osztálytársak, iskolaközösség
Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció összetett
folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb személyiség, a másokkal könnyebben
kapcsolatot teremtő gyermek.
Fogyatékos gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság mértéke és az
együttnevelhetőség között.
A testi és érzékszervi fogyatékosok együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a
fogyatékosság mibenlétét. A korlátokat „meg is élhetik”, például csukott szemmel való
közlekedés, mankóval járás során.
Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben
különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a másság elfogadása különösen, ha
pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt kapnak. A csoport- és osztálytársak
személyisége gazdagodik, ha fogyatékos társuk van. Megismerik erősségeit, amit korábban
nem is feltételeztek. Megtanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes mértékét.
Az IPR munkatervnek megfelelően intézményünk a multikulturális tartalmakat megjeleníti a
nevelési-oktatási folyamatban, hogy tanulóink megismerjék az eltérő szociokultúrákat, a
különféle hagyományokat, azok összetartó erejét a közösségben.
A fogadó pedagógus feladata:
- egyéni képességekhez igazodó módszerek széles körű ismerete,
- együttműködés a szülőkkel, gyermekcsoportokkal, szakszolgálatokkal,
- az iskolában jelenlévő kultúrák megismerése, elfogadása,
- információnyújtás a következő iskolafokon tanító nevelők számára,
- a tanuló életének nyomon követése.
A gyógypedagógus feladata:
- tájékozódás az iskola anyagi lehetőségeiről, személyi ellátottságáról, arról, hogy adott
esetben mire tudja/kívánja fordítani a megemelt normatív támogatást,
40
- megismerkedik a fogadó pedagógussal, gyermekcsoporttal, szülőkkel,
- tájékoztat a gyermek erős és gyenge oldalairól, a szülőktől várható segítségről, a maga
segítő szerepéről,
- felhívja a figyelmet a beszerezhető szakirodalomra,
- tájékoztatást ad az iskola többi pedagógusának,
- rendszeresen hospitál az adott osztályban,
- folyamatosan konzultál a pedagógussal, a szülővel, nyomon követi a gyermek
fejlődését,
- közvetlenül foglalkozik a gyermekkel,
- koordinálja a rehabilitációs foglalkozásokban részt vevő más szakemberek munkáját.
Az iskolapszichológus feladata:
- pszichometriai tevékenység,
- gyerekekkel vagy gyerekcsoporttal való közvetlen foglalkozás, azaz korrekciós,
tanácsadási vagy terápiás tevékenység,
- hospitálás: a pedagógusok és a diákok közös munkájának, együttműködésének
megfigyelése,
- csoportfoglalkozások tartása,
- az iskolánk szervezetpszichológiai szempontú segítése.
A pszichoterápiás tevékenységhez a szupervíziót az Egységes Pedagógiai Szolgálat biztosítja.
Együttműködés – partnerségi kapcsolatok kiépítése
Kapcsolataink alapját legfontosabb partnereink, a tanulók képezik. Megsegítésüknek
sokszínű helyzetleíráshoz kell illeszkednie, mindenkinél külön – külön mérlegelve az
eljárásokat, mert egyénenként mást-mást jelent az azonos eredmény/eredménytelenség.
Kapcsolataink a szülői házzal:
- Iskolán kívüli kapcsolataink közül legfontosabb a szülői háttér, a család megismerése,
megnyerése az együttnevelés érdekében.
- Rendkívül fontos szerepet játszik a szülő a beilleszkedési folyamat sikerességében:
napi kapcsolatot tart a nevelőkkel,
információt nyújt a pedagógusoknak,
segít megoldani a problémákat,
a gyermeket önkiszolgálásra, önálló tanulásra ösztönzi, szoktatja.
41
Sajátos igényekhez illeszkedő, egyéni képességek kibontakoztatását segítő
együttműködési terveket készítünk a Gyermekjóléti Központtal és a szakszolgálatokkal,
egyházakkal, alapítványokkal, más közoktatási és kulturális intézményekkel, kisebbségi
önkormányzattal.
A pedagógiai rendszer tartalmi elemei
A Közoktatási Törvény az alábbi többletszolgáltatásokat biztosítja a különleges gondozás
terén:
- A HHH-s tanulók számára évente egyéni fejlesztési terv készítése, fejlődésük nyomon
követése.
- Sajátos nevelési igényű és lassabban haladó tanulók részére 1. évfolyam tananyagának
elsajátítására egy tanévnél hosszabb idő is meghatározható a helyi tantervben.
- Az átlagos létszám számításakor a fogyatékos tanulót – a fogyatékosság típusától függően
– 2 vagy 3 főként kell figyelembe venni.
- Fogyatékos tanulók számára rehabilitációs tanórai foglalkozást kell szervezni.
- A tanulót az igazgató – a szakszolgálatok javaslatára – az egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól felmentheti.
- Mentesítés esetén a tanulók fejlesztését, felzárkóztatását egyéni fejlesztési terv alapján
egyéni foglalkoztatással kell biztosítani.
Tanterv
A NAT a kerettantervvel és helyi tantervvel kiegészülve biztosítja a nevelés-oktatás tartalmi
egységét, korszerűségét, rugalmasságát. A miniszteri rendeletben kiadott irányelvek
szolgálják a fogyatékos gyermek különleges gondozásához való jogának érvényesülését.
Tananyag
A fogadó pedagógus feladata, hogy a tanulók számára a tanterv hozzáférhetőségét biztosítsa,
individualizálja.
Elemei: Elhagyás, például gyengébb képességű gyerekeknél meghatározott anyagrészek
elhagyása, vagy későbbi időszakra való eltolása.
Változtatás, például számítógépbe írt felelet szóbeli helyett.
Kompenzálás, például tapasztalati tanulás lexikális anyagrészek helyett.
Kiváltás, például szóbeli anyag írott helyett.
42
Módszerek
Motiválás – a tanítás, tanulás érdekes, változatos feldolgozása, mely átlátható,
megtapasztalt ismeretekből indul ki.
Differenciálás:
- a tananyag tartalma, felosztása, szintje,
- az óra szervezése,
- az egyes tanulóval való közvetlen foglalkozás,
- a tanulási ütem,
- az alkalmazott módszerek,
- a számonkérés típusa,
- az értékelés szempontjából.
Kooperációs technikák a szociális képességek kialakítására, a társakkal való együttes
tanulásra (pármunka, csoportmunka), a tapasztalatok megosztásának ösztönzésére.
Alkalmazási lehetőségek biztosítása (témanap, témahét, projekt módszerek).
Elvárható eredmények
Iskolánktól
Integrációnk akkor sikeres, ha
- iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/szemlélet jellemző,
- az érintettek feladatának meghatározása világos, elfogadott,
- együttműködési formáink a közös tervezés, közös elemzés, szupervízió,
- egész nevelőtestületünk támogatja az integrációt,
- részletesen és rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az integrált nevelést
megelőzően és az egész folyamat során,
- az integrált nevelést vállaló pedagógusaink szervezett formában készülnek fel a
változásra, munkájukhoz folyamatos segítséget kapnak,
- pedagógiai teljesítményeinket értékeljük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést.
Az integrált nevelésben részesülő tanulóktól:
- beilleszkedik közösségébe, kapcsolatokat alakít ki,
- motivált a tanulásban, együttműködésben,
- tapasztalatait, ismereteit megosztja társaival,
- elfogadja, igényli a segítségnyújtást,
43
- ismeri erősségeit, gyengeségeit,
- önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem vesznek el,
- a számára meghatározott időszak alatt képes elsajátítani az adott tananyagot,
magasabb iskolafokra lép,
- iskolái elvégzése után beilleszkedik a társadalomba.
44
1.7.2. Képesség-kibontakoztató felkészítés
A képesség-kibontakoztató felkészítés célja hogy:
csökkenjen az évfolyamvesztés és lemorzsolódás a HHH-s tanulók körében,
a 250 órán túli hiányzás visszaszorítása,
a HHH-s tanulók kompetencia -felmérésének eredményei javuljanak,
a HHH-s tanulók nagyobb arányban tanuljanak az érettségit adó középiskolákban,
a HHH-s tanulók minél magasabb arányban vegyenek részt a tanórán kívüli
foglalkozásokon, szakkörökön, művészeti iskolák foglalkozásain.
Feladataink:
A HHH-s tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztő nevelő-oktató környezetet
biztosítása.
Azoknak a lehetőségeknek a felkutatása, feltárása, amelyek igénybe vétele segíti a
gyermekeket és szüleiket hátrányos helyzetük csökkentésében/felszámolásában.
Az érintettek köre:
A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevők körét a Közoktatási tv. valamint a
hatályos Miniszteri rendelet határozza meg.
A képesség-kibontakoztató felkészítés tartalma
A felkészítés tartalmi részét a NAT és a ráépülő kerettanterv, az individualizált helyi tanterv
valamint a pedagógiai programban rögzített értékelő rendszer biztosítja.
Olyan eljárásokat alkalmazunk, amelyek igazodnak a tanulók egyéni képességeihez, a
tananyag tapasztalaton alapuló elsajátításához. Nevelőmunkánk során kiemelten törekszünk a
pedagógiai programunkban megfogalmazott személyiség- és közösségfejlesztéssel
kapcsolatos céljaink megvalósítására, a tanulók szüleivel való hatékony együttműködésre.
A képesség-kibontakoztató felkészítés rendje
Felmérjük a HHH-s tanulókat szülői nyilatkozatok alapján.
Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a képességfejlesztés rendjéről.
Diagnosztizáló eljárással, környezettanulmánnyal megkeressük a támogatási
lehetőségeket.
A tanulók képesség-kibontakoztatásához egyéni ütemtervet készítünk, mely tartalmazza:
- a legfontosabb megfigyeléseket,
45
- rövid pedagógiai véleményt,
- a tanuló osztályközösségbe való beilleszkedését segítő eljárásokat,
- a fejlesztendő kompetencia-területeket,
- az értékelő konzultációk gyakoriságát, eredményét.
A tanórán kívüli tevékenységek rendszerét (iskolaotthonos, napköziotthonos
foglalkozások, szervezett szabadidős tevékenységek), melyben a tanulók megismerhetik a
közösségi értékeket, gyakorolhatják az alapvető kultúrtechnikákat.
Értékelés
A képesség-kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulókat – a pedagógiai programban
rögzített értékelő rendszerünknek megfelelően rendszeresen értékeljük.
3 havonta az osztályfőnök, a tanuló felkészítésében résztvevő nevelők – szükség esetén a
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szakszolgálatok szakemberei – közös értékelésre,
konzultációra hívják a tanuló szüleit, és írásban is elkészítik egyéni értékelésüket.
Az értékelés célja:
- a tényfeltárás,
- a tanuló haladásának biztosítása,
- a fejlődést akadályozó okok, körülmények tisztázása,
- a továbblépési lehetőségek megkeresése,
- az iskolai és otthoni tanulást segítő eszközök, módszerek megismertetése, biztosítása,
- a gyermek interperszonális kapcsolatainak segítése
és az, hogy a tanulók és szüleik megkapjanak minden segítséget ahhoz, hogy nevelési
kötelezettségeiket teljesíteni tudják.
1.7.3. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink
„Csupán két dolog van, amit tanítványainknak, gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a
szárnyak.”
A családi életfeltételek jelentős mértékben befolyásolják a felnövekvő gyermek biológiai
fejlődését.
A család a gyermek érzelmi és értelmi szocializációjának kiindulópontja. Itt alakulnak ki a
gyermek későbbi magatartásának alapvető meghatározói, amelyek őt a felnőtté válás útján
vezetik.
46
A családi szocializáció alakítja ki a gyermek belső világát, képességét, tudását,
iskolakészültségét, iskolához való viszonyát és alapvető beállítottságát mindahhoz, amit az
iskola képvisel és amit az iskolázás révén el lehet érni.
A család kulturális szintje, légköre a domináns tényező a gyermek iskolai tanulmányi
eredményessége szempontjából.
A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve vagy
felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját.
Az a gyerek válik hátrányos helyzetűvé, akit az otthoni környezetében ért hatások nem
erősítenek, illetve ezek nincsenek összhangban az iskola fejlesztő hatásaival.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akit a jegyző védelembe vett, vagy rendszeres
gyermekvédelmi támogatásban részesül és az őt nevelő szülő(k) legmagasabb iskolai
végzettsége a nyolc általánost nem haladja meg.
Az adottság és a szűkebb környezet adta egyenlőtlenségek korrigálására, enyhítésére a
következő feltételeket kell biztosítanunk:
olyan tartalmi szabályozást – a helyi tantervben -, amely lehetővé teszi, hogy a
teljesítményi kritériumok eléréséhez eltérő utak álljanak rendelkezésre,
a sokoldalú, nyitott, speciális feladatokat ellátó nevelők képzését,
az iskolai esélyteremtő differenciálási eljárásokat a gyermekekre szabottan kell
alkalmaznunk,
méltányos oktatási környezet biztosításával csökkentsük az eltérő társadalmi
rétegekből, családi közösségekből, különböző késztetésekkel és ambíciókkal induló
gyerekek esélykülönbségeit.
Céljaink:
Előzzük meg az iskolában jelentkező / kialakuló hátrányos helyzetet.
Biztosítsuk a kulcskompetenciák fejlődését.
Csökkentsük az eltérő társadalmi rétegekből, családi közösségekből, különböző
késztetésekkel és ambíciókkal induló gyerekek esélykülönbségeit.
Szüntessük meg a HHH-s tanulók koncentrációját, elkülönítését.
Kövessük nyomon a HHH-s tanulók középiskolai továbbtanulását.
Feladataink:
47
A gyermeki személyiség árnyaltabb megismerése. A hátrányt kiváltó okok felderítése.
Az individuális és általános hátrányok csökkentésére egyéni bánásmód biztosítása.
A változó viszonyokhoz, egyedi helyzetekhez való alkalmazkodás fejlesztése.
Konkrét problémákhoz konkrét segítség nyújtása.
Kedvező iskolai körülmények biztosítása tanulóink számára.
Az 1-4. évfolyamos gyermekeknek a tanítást és a tanulást egyesítő iskolaotthonos
szervezeti forma, az 5-8. évfolyamon a napköziotthon, illetve a tanulószoba
biztosítása.
A tananyag differenciálására épülő tanulás – szervezési eljárások biztosítása.
A szociális hátrányok csökkentését szolgálják
Iskolai kapcsolattartási formáink:
Szülői értekezletek során a szülők általános tájékoztatást kapnak
- a szociális juttatásokról:
- diákétkeztetésről,
- tankönyvtámogatás lehetőségeiről, igénylésének módjairól, feltételeiről,
- a térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokról:
- fejlesztő foglalkozásokról,
- felzárkóztató órákról,
- napköziotthonról,
- tanulószobáról,
- iskolai könyvtárról,
- az iskola más létesítményeinek egyéni vagy csoportos használatáról,
- a szakszolgálatok munkájáról.
A családlátogatás teszi lehetővé a szociokulturális környezet, a család művelődési
lehetőségeinek felmérését; az egyéni, sajátos problémák feltárását, orvoslásának módjait és
lehetőségeit is.
Fogadóórákon lehetőség nyílik a szülők és nevelők együttes gondolkodására.
Segítséget nyújtó szervezeteink
48
Az SZMK javaslattevő és véleményezési jogköre által nyújt segítséget az iskola keretein
belül, pl.: meghatározhatja a nem ingyenes szolgáltatásokhoz kérhető legmagasabb összeget, a
differenciálás elveit.
Az Örökösföld Tanulóiért Alapítványunk és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért évek
óta segíti a rászoruló gyermekeket.
A Polgármesteri Hivatal, Gyermekjóléti Központ – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
az osztályfőnök kezdeményezésére felveszi a kapcsolatot e szolgálat munkatársaival annak
érdekében, hogy a szociálisan hátrányban lévő tanulók minél hamarabb segítségben
részesüljenek.
A hátrányok enyhítését szolgáló szervezeti formák és tevékenységek iskolánk szocializációs
folyamatában
A tanítási órák a differenciált tanulásszervezéssel az egyéni képességek fejlesztését
szolgálják.
Iskolánk tantárgyi hagyományrendszerével az esélylehetőségek javulását szolgálja.
Szűkebb, tágabb környezetünk kultúráját közvetíti és a szabadidő eltöltésének,
mintaadásának lehetőségeit, módját is hordozza.
Azok a tanulók, akik lassabban haladnak a tanulásban vagy lemaradnak valamilyen ok
miatt, korrekciós foglalkozásokon vesznek részt. E foglalkozások léte elsősorban
eszköztudás - jellegű, tehát a tanulást segítő kultúrtechnikák és a kommunikációs
képességek körében indokolt (fejlesztő foglalkozások, logopédiai foglalkozások, tantárgyi
korrepetálások).
A kompenzálás során a hátrányos helyzetnek a tanulás-szempontú feloldása, javítása
történik. Mindezek egyszerre szolgálják a szociális, illetve kulturális eredetű hátrányos
helyzet javítását.
Kompenzáló munkánkban iskolai könyvtárunk, napközi otthonos és tanulószobai
foglalkozásaink fontos szerepet töltenek be.
Különös gondot fordítunk arra, hogy hátrányos helyzetű tanulóinkat bevonjuk szakköri
foglalkozásainkba, ahol az érdeklődésnek, képességnek megfelelően a tehetséggondozást
végezzük.
49
E kompenzáló programjainkkal a tanulás iránti motiváció kialakítását, a tanulás
fontosságának felismertetését, tanulási szokásaik kialakítását segítjük.
Segítjük őket abban, hogy részt vehessenek a nem ingyenes kirándulásainkon, nyári
táborozásainkon.
Alapítványaink lehetőség szerint a táborozási költségek egy részét átvállalják a szülőktől.
A szaktáboraink az évközi szakköri tevékenységet folytatva a képesség- és
tehetséggondozást nyáron is biztosítják.
Prevenciós munkánk a tanulók körében
Az egészséges életmódra nevelés, a családi életre felkészítés az osztályfőnöki és
biológiaórákon történik. Célunk, hogy az így szerzett ismeretek, az így megismert értékek
követendő példaként épüljenek be tanulóink személyiségébe.
A drog- és bűnmegelőzési programjaink is a megelőzést szolgálják (a rendkívüli
osztályfőnöki órákon meghívott előadókkal illetve külső helyszínen).
A pályaválasztás előkészítése
A pályaorientáció valamennyi nevelő feladata.
Az osztálytanítók és osztályfőnökök figyelemmel kísérik tanítványaik kíváncsiságát,
érdeklődését. Az egyéni képességek, helyzetek figyelembevételével – a szülőkkel
együttműködve – javaslatot tesznek a gyermek fejlesztését szolgáló foglalkozásokra (fejlesztő
csoportok, tehetséggondozó szakkörök). Nevelőink a pályaismeret és önismeret
kibontakoztatására nagy hangsúlyt helyeznek a megfelelő továbbtanulás és pályaválasztás
érdekében.
Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha eljárásaink, szolgáltatásaink, az iskolai
környezet, segítő szervezeteink biztosítják tanulóink részére, hogy megkapjanak minden
segítséget szociális hátrányaik leküzdéséhez, ha szociális helyzetük miatt nem kerülnek
ki a családból, ha szociális hátrányuk miatt nem sodródnak ki a többségi oktatásból.
1.7.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek
Viselkedészavaron azt értjük, amikor a viselkedéselvárások és a bizonyos feltételek között
megnyilvánuló viselkedések között eltérés van. Ezt nem a gyerek tulajdonságaként, nem a
50
környezet által rásütött stigmaként, hanem az adott szituációra adott reakciójaként
értelmezhetjük.
Dimenziói: neurózis, agresszivitás, indulati élet, önérvényesítési törekvések,
kapcsolatteremtési és kapcsolatmegtartási nehézségek, kritikátlanság.
Az alkalmazkodó képesség zavara speciális folyamatban jön létre.
Ezért a kialakulás bármelyik fázisában kompenzálható vagy megállítható. A kedvezőtlen
személyiségfejlődés viselkedészavarokat indukálhat, mely nehezíti a közösségbe való
beilleszkedést.
Kezelésükben az osztályfőnököknek, szülőknek, osztálytársaknak vagy más bármely
mikroközösségnek meghatározó szerepe lehet.
Feladataink:
(valamennyi osztályfőnök feladata képzett szakembereink vezetésével)
Meg kell ismernünk a gyermekek kapcsolatait, érzelmi kötődéseit, különös tekintettel a
HH/HHH-s tanulókra.
Fel kell tárnunk, milyen sajátos nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás
(egészségügyi, mentálhigiénés, szociális stb.) terén.
Tünetleltárt (problémaprofilt) kell készítenünk, amely tartalmazza:
- a szomatikus,
- az intellektuális állapotot,
- a klinikai jellegű tüneteket,
- a családi, környezeti jellegű problémákat,
- a közösség ellen irányuló viselkedéseket.
Kijelöljük az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések
illetékességi körét.
Szükség esetén az illetékes szakszolgálat véleményét kérjük.
Megállapítjuk, hogy
az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót / terápiát,
melyik oldható meg csoportos foglalkozás keretében,
milyen segítő módszereket kell alkalmaznunk a gyermek iskolai osztályában,
családjában.
51
Ki kell tűznünk a kontroll időpontokat. Legyen az értékelésünk, a diagnosztizálásunk és
visszacsatolásunk folyamatos.
A figyelem- és cselekvésszervezési nehézségek esetén is ezeket az eljárásokat követjük.
Figyelemzavar tünetei:
- a tanuló nem figyel a részletekre, iskolai feladataiban figyelmetlenségre utaló hibákat vét,
- nehezére esik figyelmét fenntartani mind a feladatainál, mind a játéknál,
- gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá,
- gyakran nem követi az utasításokat, nem fejezi be az iskolai feladatokat,
- nehézségei vannak feladatainak megszervezésében,
- nem szereti, kikerüli, megtagadja azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyek tartós
szellemi erőfeszítést követelnek,
- gyakran elveszíti iskolai felszereléseit (pl.: ceruza, füzet stb.),
- figyelme külső ingerekre könnyen elterelődik,
- napi tevékenységében gyakran feledékeny.
Hiperaktivitás tünetei:
- a gyermek matat, fészkelődik a székén,
- gyakran felugrál helyéről,
- össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak nincs semmi értelme,
- szabadidejében nem tud csendesen játszani,
- állandó mozgásban van,
- sokat beszél.
Impulzivitás tünetei:
- a gyermek hamarabb válaszol, mint ahogy a kérdés elhangzik,
- nem bírja kivárni sorát,
- gyakran félbeszakít másokat.
Agresszivitás:
Az agresszív gyerekek rosszul ismerik fel a különböző szociális helyzeteket, ok-okozati,
előzmény-következmény összefüggéseket. Problémamegoldó képességük szegényes. Úgy
52
érzik, hogy a világ összeesküdött ellenük, nem fogadja be őket. Ezért támadólag lépnek fel az
őket segíteni kívánókkal szemben is.
Az agresszív gyerek nevelésében a következő úton érhetünk el sikereket:
- játékban, munkában olyan cselekvést választunk, melyben elfogadható
bizonyos fokú agresszió (pl. küzdősport) ill. annak levezetése,
- csökkentjük a negatív hatásokat, az okokat, melyek agressziót váltanak ki,
- fejlesztjük a gyerek egyéb, pozitív készségeit (pl. empátiáját, nagylelkűségét),
- rajzterápiával, zenével segíthetjük az indulatok feldolgozását,
- jól megválasztott történetek, mesék eljátszásával erősíthetjük az elfogadás
érzését.
Ezek a gyermekek a fejlődés potenciális lehetőségével rendelkeznek, tehát munkánkat
akkor tartjuk sikeresnek, ha szakszerű foglalkozásaink segítségével lemaradásuk
csökken, teljesítményük emelkedik, közösségükben tudnak kapcsolatokat teremteni.
1.7.5. Tanulási kudarc kialakulását megelőző tevékenységünk
„A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát”
A tanulásra való képesség, tanult képesség, amelynek kialakulása és működése
személyiségbeli előfeltételektől függ, és tanulás közben végzett gyakorlás során, tapasztalatok
szerzése és feldolgozása közben jön létre.
A tanulási képességnek nincs befejezett állapota, de van minőségi különbsége.
A tanulók hátrányos helyzetének, sajátos igényeinek korai felismerését és megsegítését az
eredményes iskolai pályafutás, a sikeres életút biztosítása érdekében elengedhetetlennek
tartjuk. Ezzel sok gyermeket megóvhatunk a lemorzsolódástól, és olyan kiemelkedő
képességű, tehetségű tanulók kerülhetnek figyelmünk központjába, akiknek fejlődését
biztosítanunk kell.
Ha a tanulási képesség átmenetileg vagy tartósan megsérül, fejlődésében lelassul, olyan
zavarok következnek be, amelyek a tanulás eredményességét csökkentik, és iskolai tanulási
problémákhoz, teljesítményzavarokhoz vezetnek. A tanulási képesség zavarát részben
megfelelő neveléssel, részben a biológiai, pszichológiai, szociális feltételek biztosításával /
megváltoztatásával igyekszünk csökkenteni.
A tanulási nehézségek típusai:
- Tanulási gyengeség:
53
Tünetei a kultúrtechnikák nehezített megtanulásában, feltűnő és problémát okozó tanulási
és szociális viselkedésben, az iskolai munka eredménytelenségében mutatkoznak meg.
Mindezt preventív intézkedésekkel, kompenzáló neveléssel, fejlesztéssel kedvezően
tudjuk befolyásolni.
Ezek az eljárások, valamint az osztálytanítók és szülők együttműködése sokat segít,
esetenként meg is szünteti a tanulási problémát.
- Tanulási zavar:
Tünetei a tanulás egyes részterületein jelennek meg, különösen az olvasás, írás, helyesírás
vagy számolás területén. Egyéb tanulási területeken jó eredmények érhetők el. E zavarok
időtartama különböző.
Fejlesztő foglalkozások alkalmazása szükséges.
A szülővel együttműködő osztálytanító munkáját más szakemberek is segítik
(gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő stb.).
- Tanulási akadályozottság:
Tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan
jelentkeznek.
Hosszantartó, szakemberek által irányított fejlesztő intézkedésekre van szükség.
Fejlesztő munkánk szakaszai
Általános tájékozódás a gyermekek iskolakészültségéről:
Kapcsolatot tartunk körzeteink óvodáival, folyamatos a konzultáció.
Célunk a két intézménytípus elvárásainak, igényeinek közelítése.
Csoportlátogatáson, bemutató foglalkozásokon, nyílt tanítási órákon veszünk
részt.
A beiratkozást megelőzően tájékozódunk a leendő első osztályosokról.
Beiratkozás
A szülők elképzeléseinek megismerése után a beiskolázás a Nevelési Tanácsadó
szakvéleményét is figyelembe véve történik.
Pedagógiai megfigyelések
Az előkészítő időszakban az osztályban és az évfolyamon tanító nevelők tudatos
és spontán megfigyeléseinek összevetése.
Területei: beszédhibák, oldaliság (lateritás), ceruzafogás, feladatértés, magatartás,
mozgáskoordináció, társas viszony stb. terén.
54
Diagnosztizálás
Célunk, hogy
sokoldalú ismeretet szerezzünk tanulóink személyiségéről, iskolakészültségéről,
tervezzük meg optimálisan a tanítási – tanulási folyamatot, annak hatékonyságát
növeljük.
Eszközei: az adott életkorhoz igazodó megfigyelések, mérések.
Területei:
- beszéd,
- hallás,
- látás,
- emlékezet,
- bőrérzékelés (taktilis érzékelés),
- egyensúlyozás,
- mozgás (nagy és finom),
- ritmusérzék, pszichomotoros koordináció.
Feladathelyzetben:
motiválhatóság,
koncentráció,
munkatempó,
kitartás megfigyelése.
Végzik: osztálytanítók, logopédus.
A fejlesztő csoportok kialakítása
Tájékoztatjuk a szülőket a megfigyelések és mérések eredményeiről.
Közösen igyekszünk megoldást keresni, szükség szerint megoldásjavaslatot teszünk.
Szülői beleegyezéssel szakértők segítségét kérjük (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat,
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és
Képzési Intézete 1.sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság, pszichológus stb.).
55
A kiadott szakvélemény alapján az iskola igazgatója felmentést adhat bizonyos
tantárgyak értékelése alól. Meghatározhatja a minősítés, értékelés módját, a fejlesztő
felkészítés rendjét.
A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot tartanak,
megbeszélik a teendőket.
Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat homogén, kis
létszámú csoportokba szervezzük.
Fejlesztési terveket dolgozunk ki az egyedi képességek kibontakoztatására.
Rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket.
Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az eredeti
célhoz.
Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket,
eljárásokat alkalmazunk, egyéni fejlesztési tervet készítünk.
Kiemelt figyelemmel kísérjük a teljesítményváltozásokat.
Nem vonhatunk le életre szóló következtetéseket. A legkisebb fejlődést is pozitívan
értékeljük, megerősítjük.
Alkalmazása:
- tanítási órán differenciálással,
- képesség szerinti kiscsoportos foglalkozásokon,
- egyéni foglalkozásokon – melynek időkeretét a törvény biztosítja,
- párhuzamosan szervezett csoportfoglalkozások keretében.
Feltétele: vizsgálóeszközök, tesztek, feladatlapok, fejlesztő játékok, ez irányú szakmai
ismeretek.
A tartósan beteg, hosszabb ideig hiányzó tanulók (ha a törvényben meghatározott tanítási
óraszámot nem éri el a mulasztás) az osztálytanítók, és szaktanárok által vezetett, egyénre
szabott felzárkóztató programok segítségével kerülhetik el a társaiktól való elmaradást,
alulteljesítést.
Az osztályismétlő tanulók számára egyéni foglalkozásokon biztosítjuk a fejlesztő
felkészítésen való részvételt.
56
Méltányos oktatási környezetet biztosítunk, hogy ne tegyük ki tanulóinkat tanulási
kudarcnak, ezzel megelőzzük a viselkedési zavarok kialakulását.
1.7.6. Tehetséggondozás
Az átlagtól lemaradó, tanulási, beilleszkedési gondokkal küszködő tanulók korrekciós és
kompenzáló pedagógiai tevékenysége mellett, vele párhuzamosan, iskolánkban az átlagot
meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére is nagy gondot fordítunk, különösen
figyelünk a HHH-s tanulóink tehetség – kibontakoztatására.
Tanulóink egy része valamilyen területen, tevékenységben, tevékenységkomplexumban az
átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes.
A tehetségek megjelenése, területei
A tudományos tehetség kategóriájába azokat a tanulóinkat soroljuk, akik egy vagy több
természet-, illetve társadalomtudományi tantárgyban kiemelkedő képességeket mutatnak.
A vezetői tehetség csoportjába azon tanulóink tartoznak, akik társaik irányításában
emelkednek ki (demokratikusan működő osztályközösségekben, diákönkormányzati
munkában).
A pszichomotoros tehetség kategóriájába elsősorban a sport, illetve a
mozgásművészet(tánc) terén kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulóinkat soroljuk.
A művészi tehetségek közé elsősorban a képző-és zeneművészetek terén kiemelkedő
képességű tanulóink tartoznak.
E gyerekek szellemi képességeikkel, fizikai tulajdonságukkal, személyiségükkel tűnnek ki
társaik közül. E tehetséges gyermekek viszonylag már korai életkorban kiemelkedő
képességet és odaadást mutatnak.
Célunk, hogy biztosítsuk számukra - a komplex személyiségfejlesztés részeként – a minél
nagyobb teljesítőképesség kialakulását.
Az átlagot meghaladó fejlődésre képes tanulók fejlesztésében feladataink:
Elsődleges feladatunk a tehetség időben történő felismerése, azonosítása, kiválasztása.
Fontos nevelői teendő a kevésbé motivált tanulóban felkelteni az adottságok
fejlesztésének személyes indítékait.
A tehetséges tanulók azonosítása, rátermettségének szűrése négy területen történik:
- az általános intelligencia,
57
- a specifikus képességek,
- a kreativitás,
- az elkötelezettség szintjén.
E négy terület mérése folyamatos, a teljes iskolai periódusra kiterjedő tevékenységünk.
A tanulói programok – egyéni tanmenetek – készítése, amelyek az egyéni előrehaladást
biztosítják.
A kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók versenyekre való eljutása, a lehetőségek
biztosítása.
Pályaválasztásuk segítése.
A kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók speciális képzéséhez munkacsoport
létrehozása, amely a nevelők ilyen irányú továbbképzésével, felkészítésével foglalkozik.
Speciális tehetséggondozás az iskolán kívül.
Bekapcsolódás a városi, illetve megyei szintű tehetséggondozó munkába.
A tehetséggondozás folyamata iskolánkban
A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását szolgálják:
tanítási óráink,
szakköri, diáksportköri foglalkozásaink, ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és nevelőjük
javaslata alapján vesznek részt,
iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,
a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai.
székhelyünkön:
az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,
a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika emelt szintű
osztályok tanítási órái,
az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabadidős
foglalkozások,
A tehetségek fejlesztése
A kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók felismerését, azonosítását követően tanulóink
speciális foglalkozást igényelnek.
Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, képességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük alapján
a következő területeken történik:
58
E tanulók fejlesztése tanítási órákon az egyéni különbségeket, képességeket figyelembe
vevő differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. A tanítás munkaformái közül a
csoportmunka és az egyéni tanulás kínálja a legtöbb és leghatékonyabb lehetőséget. A
legnagyobb esélyt az egyéni fejlesztésre a személyre szabott tanulásirányítás biztosítja.
Székhelyünkön 7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom, matematika
tantárgyakból, a tagintézményben angol nyelvből sávos szervezeti formában csoportokat
alkotnak. E homogén összetételű csoportokban folyó fejlesztés a tehetséggondozás részét
is képezi. A képességek megfelelő kibontakoztatását, az egyéni fejlesztést szolgálják.
A tehetséges gyermekeknek mennyiségi és minőségi szempontból mást és másképpen
nyújtunk. A gazdagítás, dúsítás lehetőségét kínáljuk székhelyünkön emelt szintű
osztályainkban.
A tanórán kívüli iskolai tevékenységek szintén sok lehetőséget kínálnak tanulóinknak.
Ezek egyik formája a szakkör, mely a képességfejlesztést és a tehetséggondozást
szolgálja. Ezek létrejöhetnek az érdeklődés felkeltése, tanulóink sajátos képességeinek a
felismertetése céljából, illetve a tehetséges tanulók fejlesztésére.
A szakkörök összetétele a tanulók képessége szempontjából homogén, és a fokozatokban
való emelkedés ütemében egyre homogénebbé válik. Ugyanakkor életkori szempontból
heterogén is lehet.
E csoportokon túl érdeklődési körök és diákkörök is szerveződnek iskolánkban.
A tehetséggondozás iskolán kívül is folytatódik. Külső tanárok, szakemberek is speciális
program alapján foglalkoznak nevelőink által javasolt tanítványainkkal.
Az egy - egy tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek városi, megyei,
országos versenyeken is részt vesznek. E versenyekkel az egészséges versenyszellem
kialakítása és ápolása speciális munkánk része. Megmérettetésük terepei a tanulók reális
énképének kialakításában is nagy szerepet játszanak. Ugyanakkor az önérvényesítésre, a
siker és kudarc elviselésére is nevelnek. Az országos és megyei döntők győztesei
továbbtanulási esélykínálatban is részesülnek.
Az iskolai tanórákon és tehetséggondozó foglalkozásokon túl esetenként a nyári
szünidőben is folytatódik a tehetséggondozás tábori keretek között. Ezekre igyekszünk
minél több HHH-s tanulót is eljuttatni.
A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése. Továbbtanulási
tanácsadással nyújtunk segítséget gyermeknek, szülőnek a középiskolai tanulmányok
megkezdéséhez a tanuló adottságainak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E
tanácsadás egy hosszú közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.
59
Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink
önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, helyes önismeret mellett
elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme hozzájárul
harmonikus személyiségük kialakulásához, szociális kapcsolataik gazdagításához.
1.8. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei
"A gyereknek joga van demokratikus szervezetet létrehozni jogai tiszteletben
tartása és érdekei védelme céljából." (A gyerekek alapvető jogainak és
szükségleteinek chartája)
Az iskolai önkormányzati munka az iskola fejlettségének, közösségi állapotának kifejezője.
Jelenti az állampolgári jogok gyakorlását, valamennyi pedagógus és tanuló érdekeinek
kifejeződését, s az iskola különböző közösségeinek szervező, önszervező, egyénre irányuló,
átfogó tevékenységét.
A tanulói "jogosítványokat" a tanulók és a nevelőtestület megegyezése alapján, a tanulók és a
nevelők közös testülete, az önkormányzati tanács gyakorolja.
Az önkormányzat szervezeti felépítése
Tagjai:
az iskola tanulói, tanulóközösségei,
az iskola nevelői,
a patronáló szülők.
Szakágai:
ügyelet,
kulturális tevékenység,
a szabadidő szervezése,
tanulmányi versenyek.
Diáktanács:
az osztályokat képviselő tanulók,
a szakági vezetők,
segítő tanárok.
60
A diákönkormáyzatot pedagógus segíti székhelyünkön és tagintézményünkben is. Az
önkormányzati tevékenységért az igazgató, az iskolavezetés és a nevelőtestület egyaránt
felelős.
A diákönkormányzat
Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi fórumokon
gyakorolhassák.
Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.
Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.
Segíti a testvérosztály-kapcsolatok létrejöttét.
Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.
Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak tartalmát,
eljárásait és módszereit.
Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink.
Elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, amit a nevelőtestület hagy jóvá, s
felügyeleti jogot is gyakorol felette.
A diákönkormányzat jogai:
A diákönkormányzat hatásköre kiterjed az iskolai élet valamennyi területére, véleményező,
javaslattevő, egyetértési és döntési jogokkal rendelkezik.
Véleményezési, egyetértési jogkör:
az iskolai rend, fegyelem kialakításának segítése,
közösségi akciók, iskolai versenyek, szemlék, pályázatok meghirdetése, szervezésének
segítése,
iskolai szabadidős tevékenységek kialakítása, művészeti, sportkörök létrehozásának
kezdeményezése,
a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, a Móra-hét, Petőfi-napok, és a DÖK-nap
programjainak kialakítása,
iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezése,
jutalmazás, kitüntetés,
iskolarádió, iskolaújság működési elvének meghatározása, a végzett munka értékelése,
a tanulói szabályzatok kialakítása,
az önkormányzati tanács hatáskörének, működési elvének megfogalmazása,
61
tisztségviselők választása, beszámoltatása,
a tanulókat érintő pénzeszközök felhasználása,
az osztályközösségek és az önkormányzati szervek összekapcsolása,
igények, kívánságok megfogalmazása az iskola belső életével, a tanítással, a tanórán kívüli
foglalkozásokkal kapcsolatban,
javaslattétel a hibás eljárások korrigálására,
dicséretek és büntetések véleményezése.
Az önkormányzati tanács rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett
munkáról.
A szülők részvétele az iskola életében
A legfontosabb nevelőtárs a szülő. Pedagógiai munkánk eredményessége nagymértékben függ
attól, hogy milyen kontaktust tudunk kialakítani a ránk bízott gyermekek szüleivel. A
pedagógusok és a szülők viszonya legyen az egyenrangú nevelőtársak felelős kapcsolata. A
gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell
teremtenünk a közös cél érdekében.
Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülők időben informálódjanak intézményünk életéről,
működéséről. Ennek érdekében tájékoztatjuk a szülőket iskolánk nevelési céljairól,
feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Ugyanakkor mindezekről összegyűjtjük a szülők
véleményét, és ezekkel összhangban tervezzük a további feladatokat. Alkalmat biztosítunk a
szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek.
Szülői részvételi és képviseleti fórumaink:
a szülői munkaközösségek,
alapítványaink kuratóriumai.
Szülői munkaközösség
Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük
teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola valamennyi
szülőjének képviseletében.
A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által
részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta
működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét.
62
Az osztályok szülőközösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a
gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú szakmai
műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről évre
segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében.
A közös iskolai ünnepi előkészületek alkalmával a szülők és a nevelők jobban megismerhetik
egymást, iskolánkat. A szülők segítenek a társadalmi munkákban, az iskola felszerelésének
kiegészítésében, az iskola szebbé, otthonosabbá tételében.
Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány és a Tettrekész alapítvány a gyerekekért
Céljaikat az alapító okiratokban rögzítették.
Az alapítványok tőkéjét a kuratóriumok kezelik.
A közvetlen információcsere formái a szülők és az iskola között
Az iskolai nevelés csak a családdal együtt teljes, ezért a szülőkkel maximális
együttműködésre törekszünk, megpróbálunk minden segítséget megadni a gyermekük helyes
neveléséhez.
A szülő joga, hogy:
- megismerje intézményünk foglalkozási- ill. pedagógiai programját, házirendjét,
- érdemi rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről,
tanulmányi előmeneteléről. neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,
- az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
- részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és megválasztható személy,
- kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását és közreműködjön annak
tevékenységében.
A szülő kötelessége, hogy:
- rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,
- elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet
magatartási szabályainak elsajátítását.
A pedagógus kötelessége (feladataink):
63
a szülőket és a tanulókat rendszeresen tájékoztassa az őket érintő kérdésekről,
figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése
érdekében intézkedést tart szükségesnek,
érdemi választ adjon a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire,
a pedagógiai programot nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén
tájékoztassa azokról a tankönyvekről és felszerelésekről, amelyekre a nevelő- oktató
munkához szükség van,
együttgondolkodás a gyermekek nevelésében (az otthoni tanulás irányítása, ellenőrzése, a
szabadidő hasznos eltöltése, egészséges életmódra nevelés stb.),
rendszeres közös tevékenységek a tanulók személyiségének fejlesztéséért.
A szülők és nevelők együttműködésének hagyományos szóbeli formái iskolánkban:
A szülői értekezlet lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről
és/vagy beleszóljon abba.
Leggyakoribb formái:
- tájékoztató, információs jellegű,
- vitajellegű.
Feladata:
a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az
iskola igazgatójának.
Témái lehetnek:
tanulmányi kérdések,
az osztály magatartása,
az iskola házirendjének megbeszélése,
közös programok szervezése,
tanulmányi kirándulások előkészítése,
tájékoztatás a pályaválasztásról, diákkörökről, szakkörökről, táborozási lehetőségekről,
kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.
Fajtái lehetnek:
64
az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,
"réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó
gyerekek stb. szüleinek).
A fogadóóra célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi
előmeneteléről, magatartásának alakulásáról.
Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a
szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.
A családlátogatás:
- a tanulók megismerésének egyik legjobb módja,
- közvetlen képet kapunk a tanulók otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők nevelési
eszközeiről, a szülők- gyerekek- testvérek kapcsolatáról,
- jobban megismerhetjük a tanuló egészségi állapotát, személyiség- fejlődésének eddigi
útját, szabadidős tevékenységeit, iskolán kívüli elfoglaltságait, otthoni feladatait,
részvételét a családi munkamegosztásban,
- egyeztetnünk kell a szülőkkel a látogatás időpontját,
- a látogatás csak annyi időt vegyen igénybe, amennyi feltétlenül szükséges,
- először a legnehezebb körülmények között élő veszélyeztetett tanulókat látogatjuk, hogy
azonnal segítséget nyújthassunk (a napközis hely biztosítása, korrepetálás, segélykérő lap
kitöltése).
- az évek során a családlátogatást szükség szerint megismételjük.
A nyílt óra/nap lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelő munka
tényleges támogatására megnyerjük. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egésznapi terhelésével,
ezért érdemes nyílt nap/órákat tartani a napközis, illetve az iskolaotthonos foglalkozásokon is.
Így bepillantást nyerhetnek iskolánk nevelő-oktató munkájába, a tanítási órákba,
tájékozódhatnak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Különösen
fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek.
A szülők tájékoztatásának iskolánkban kialakult írásbeli formái:
üzenő, tájékoztató füzet, ellenőrző könyv,
iskolai hirdetőtábla,
tájékoztató szórólapok,
65
iskolai kiadványok,
média,
levél (ajánlott)
iskolai és tagiskolai honlap.
Nevelésünk és oktatásunk során a szülő és az iskola kapcsolatában elsődleges célunk a
gyermek testi-lelki fejlesztése, jelene és jövője. Közösen valljuk, hogy a gyermek érdeke
megelőz minden más érdeket.
Hogyan segíthetünk a szülőknek az iskolaválasztásban?
Eljuttatjuk az iskolánkat bemutató kiadványainkat az iskola vonzáskörzetében működő
óvodákba.
Szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket nevelő - oktató munkánk sokszínűségéről.
Bemutatjuk nyílt tanítási napon azokat a pedagógusokat, akikre a szülők gyerekeiket
bízzák.
A leendő elsősök látogatást tesznek iskolánkban, tagintézményünkben, s itt
megismerkedhetnek majdani környezetükkel, tanítójukkal. Székhelyünkön az Aranykapu-
program, a tagiskolában Iskolacsalogató program segíti a választást.
Óvodásoknak szervezett vetélkedőkön, játékos foglalkozásokon ismertetjük meg
iskolánkat, tagintézményünket.
Hogyan segíthetjük a szülőket gyermekük helyes pályaválasztásában?
Pályaválasztási tanácsok szülői értekezleteken.
A 8. évfolyamosok pályaválasztási szülői értekezletén.
Érdeklődés-, irányultságvizsgálat a 7. évfolyam tanulói körében, és ennek közös
értékelése a szülőkkel.
Pályaorientáció az osztályfőnöki órákon.
Kiadványok, szórólapok eljuttatása a szülőknek.
Hogyan kapcsolódhat be a szülő az iskolai közéletbe?
A szülő mint a szolgáltatás megrendelője kérheti:
az emelt szintű programban való részvétel lehetőségét székhelyünkön,
az idegen nyelv megválasztását lehetőségeinken belül,
a képesség-kibontakoztató felkészítést,
a logopédus, mentálhigiénés szakember, iskolapszichológus segítségét,
66
a napköziotthoni ellátást, a tanulószobai lehetőségeket,
az étkezési térítési díj csökkentését,
a nem kötelező tanítási órán kívüli foglalkozások szervezését.
A szülő az alábbi módon segítheti nevelési – oktatási folyamatunkat
alapítványaink támogatásában,
az iskola eszközparkjának gazdagításában,
az iskola esztétikai arculatának kialakításában,
a diákönkormányzat, a DSE segítésében,
a turisztikai feltételek javításában (pl. kirándulás).
Formái:
pénzadomány,
tárgyi támogatás,
szellemi és társadalmi munka.
Az iskola belső kommunikációs rendszere
Nevelőtestületünk szervezetei
Azok az iskolánkban működő szakmai munkaközösségek, melyek tevékenységét a
Közoktatási törvény és az iskolai SZMSZ határozza meg.
Az iskolánkban működő ideiglenes közösségek eseti feladatok megoldására.
- a nagyszabású versenyeket előkészítő, szervező közösségek,
(Kincskereső prózamondó verseny, Móra-kupa, Móra-matek verseny, Aprók
meséi és a Petőfi-napok rendezvényei, stb.),
- műsorok szervezését vállaló közösségek,
- - a Föld napja és az egészségvédelmi hét rendezvényeit vállaló közösség,
- a pedagógiai program megírására és a helyi tantervek adaptálására létrejött
közösségek.
Szóbeli információ-áramlás
Iskolavezetői értekezletek és kibővített vezetői értekezletek.
Munkaközösség-vezetői megbeszélések.
Szakmai munkaközösségi értekezletek.
67
Nevelőtestületi munkaértekezletek.
Szakmai csoportok megbeszélései.
Osztályozó értekezletek.
Félévi és év végi osztályozó értekezletek.
Tanévnyitó és tanévzáró értekezletek.
Írásbeli információ-áramlás
Iskolai éves munkaterv és munkaközösségi munkatervek.
Az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos írásos előterjesztések.
Információs faliújság.
Évfolyamfüzetek.
Honlap és e-mail.
A felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolattartás
Az aulában elhelyezett falitáblák, melyeken a gyerekeknek szánt felhívások, hirdetések,
pályázatok, programok, versenyek eredményei jelennek meg.
Az osztályokban elhelyezett faliújságok az osztályközösségek mindennapi életével
foglalkoznak, aktualitásokat tartalmaznak.
Iskolarádió
Honlap, e-mail
Petőfi hírmondó.
68
A település és iskolánk kapcsolata
Rendszeres és aktív résztvevői vagyunk a városi és városkörnyéki kulturális és
sportversenyeknek, tanulmányi versenyeknek.
A város iskolái által meghirdetett, a névadókhoz kapcsolódó rendezvénysorozatok.
Városi és megyei szervezésű tanulmányi versenyek.
Idegennyelvi, helyesírási, sportversenyek stb.
Iskolánk rendezi évenként a Móra-hét és a Petőfi-napok versenyeit a város és a megye
tanulói számára.
Osztályaink, irodalmi szakköröseink, néptáncosaink műsort adnak gyermekotthonban,
szociális otthonban, a környék óvodáiban.
Iskolánk sok tanulója rendelkezik színház- és hangversenybérlettel.
Az iskolánk külső kapcsolatai
Iskolánk tevékenységét, nevelő - oktató munkáját sokoldalúan támogatják a közművelődési és
közoktatási intézmények, szervezetek.
A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális és Sport Osztály irányítja, segíti
pedagógiai, szakmai munkánkat.
A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok:
Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,
Gyermekjóléti Központ,
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és
Képzési Intézete 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottság.
A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:
Nyíregyházi Főiskola,
Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete,
szakmai előadások felkérése,
továbbképzések, előadások szervezése,
együttműködés a szaktanácsadókkal,
vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése,
pályázatok.
69
Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok:
szakmai, nyílt tanítási napok szervezése,
módszertani előadások,
tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.
A közművelődést segítő kapcsolatok:
Garabonciás Művészeti Alapiskola,
Mandala Dalszínház,
Muzsika Művészeti Alapiskola,
Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,
Móricz Zsigmond Színház,
Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum,
Váci Mihály Megyei Városi Művelődési Központ,
Vikár Sándor Zeneiskola
Borbánya Művelődési Ház.
Ezen kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségei – a minőségbiztosítás garanciájaként – a 4
évente elvégzett elégedettségi vizsgálataink lesznek közvetlen és közvetett partnereink
körében.
70
1.9. Környezeti nevelési program
„Ha a Föld csak néhány méteres lenne, valahol lebegne egy mező felett, az emberek eljönnének, és csodálkozva bámulnának rá… Szeretnék, és életük árán is védelmeznék, valahonnan sejtenék, hogy életük semmivé lenne nélküle.”
A környezeti nevelés komplex és integrált nevelési terület. A személyiségformálás olyan
összetevőit és folyamatait jelenti, melyek a személyek illetve közösségek környezeti
identitásának kialakulását és elmélyülését segítik magatartás- és tevékenységrepertoárjuk
ökológiai szemléletű gazdagítása által. A környezeti nevelés nem magáról a természeti vagy
humán környezetről szól, hanem az ember és környezete kapcsolatáról.
A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, a környezet
óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről, mivel az ember maga is a
természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak
vissza saját szervezete működésére.
1.9.1. Alapelvek
„Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni.” (Burke)
Napjainkban a nemzetközi és országos szinten megfogalmazott és sürgető igényként
jelentkező környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének
biztosítására irányul.
Hisszük és valljuk, hogy a világméretű környezeti problémák megoldásában lehetőségeink
korlátozottak, s hogy nem várható el tőlünk, hogy mi magunk oldjuk meg ezeket a
problémákat. Hirdetnünk és tudatosítanunk kell azonban, hogy ezeket a problémákat nekünk,
embereknek kell megoldanunk, s ennek érdekében a legtöbbet közvetlen környezetünkben
kell tennünk.
Környezeti nevelésünk ennek szellemében a személyiség egészére kíván hatni: a tudatra
ismeretekkel, az érzelmekre élményekkel, az akaratra célratörő tevékenységekkel. Meg kell
alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét,
formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös
felelősségtudat alapján.
71
Hitvallásunk alapján céljaink eléréséért környezeti nevelésünk:
a fenntarthatóság pedagógiájára épül,
élményalapú,
holisztikus szemléletet formáló,
problémaközpontú,
ismeret- és tevékenységorientált,
személyiség- és közösségformáló,
attitűdformáló,
értékközvetítő, értékteremtő,
pozitív jövőképet kialakító,
az egész életen át tartó tanulást megalapozó folyamat.
1.9.2. A környezeti nevelés kompetencia-alapú távlati céljai
„Környezeti nevelésünk átfogó célja elősegíteni a tanulók környezettudatos
magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék
képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő
természet fennmaradását, fenntarthatóságát.” (NAT)
Ennek megfelelően: Terjessze ki a tanulók környezetét időtávlatban a múlt és jövő felé egyaránt; térben a
belső világuktól közvetlen környezetükön át a globális történésekig; méretekben az
aprótól az átfogóig. A környezeti tudatosság középpontjában a rövid távú profit- és
növekedésközpontú gondolkodás helyett a hosszú távú fenntarthatóság gondolata van.
Ennek kialakítását célzó pedagógia középpontjában az ún. TÉT koncepció áll.
Segítse a tanulók számára az ember és természet függőségének megértését. Az ember
és természet kölcsönös függőségének megértése annak elfogadását jelenti, hogy az
ember nem élhet úgy, mintha a természet erőforrásai korlátlanok lennének, s tettei
során – saját maga hosszú távú érdekében is – mindig mérlegelnie kell, miként hatnak
tettei a természeti környezetre.
Adjon tényszerű és alkalmazható ismereteket, és közvetítsen ökológiai alapokon
nyugvó szemléletet a természeti és a létesített környezetre vonatkozó felelős
személyes és kollektív döntések meghozatalához.
Alapozza meg a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást. E tudás
középpontjában egy ökológiai ismeretrendszer áll, amelynek központi elemei a
különböző szervezetek közötti energia- és anyagszállításra, az energia- és anyagcsere
72
folyamataira, valamint az élőhelyekre vonatkozó ismeretek. Ugyancsak alapvető ebből
a szempontból annak ismerete, hogy milyen helyet foglal el az ember az ökológiai
rendszerben, s milyen hatással van az emberi tevékenység a természetben évezredek
alatt kialakult egyensúlyokra.
Alakítsa ki tevékenykedtetéssel a környezetért felelős magatartásformákat. A
környezeti tudatosság cselekvésben megnyilvánuló formája a környezettudatos
magatartás, amelynek vezérlő elve a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” ma
már széles körben elfogadott gondolata. Az iskolai programok jelentős mértékben
hozzájárulhatnak olyan apró, de a magatartásba szervesen beépülő, felelősséget
kifejező környezetkímélő szokásoknak a kialakításához, amelyek döntőek lehetnek a
felnőttkori viselkedést átható környezettudatos szemlélet kialakulása szempontjából.
Tegye képessé és késztesse is a tanulóinkat környezetet jobbító cselekvésre, a
szükségtelen környezeti terheléssel járó tevékenységek felismerésére és az ezektől
való tartózkodásra, a szándékos környezetrontás elutasítására.
Alakítsa ki a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódját, fejlessze az
önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az egész életen át tartó tanulást.
Mutassa meg a természet és az épített környezet értékeit, esztétikumát, az ember és
környezetének harmonikus kapcsolatát, és törekedjen arra, hogy mindez
örömforrásként élvezhető is legyen.
1.9.3. A környezeti nevelés rövid távú céljai, feladatai
„Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!”Konkrét céljaink Feladataink Tanulóink sajátítsanak el
ökológiai ismereteket. Tanulóink értsék meg a kulcsfontosságú fogalmakat.
Ismerjék és értsék meg a természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségét.
Biztosítanunk kell az egymásra épülő ismeretszerzést.Fokozatosan kell haladnunk a helyi környezettől a globálisig. Össze kell hangolnunk az analitikus és a holisztikus megismerést.
Meg kell teremtenünk a természettudományos tantárgyak integrációját, a tantárgyközi témák, környezeti tartalmak feldolgozásával.
Tanulóink legyenek képesek a környezet sajátosságainak, változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére.
A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében a környezeti nevelés az alsó tagozatban a személyes tapasztalatszerzésre, tanulási élményekre épüljön. A cselekedtető tanulásuk során kíváncsiságukra, a cselekvési mintákat adó utánzásokra, feladat- és szabálytudatukra. kell építenünk A felső tagozatos gyerekek esetében a személyes és csoportos sikerek iránti igényükből fakadó együttműködésekre, a kooperatív tanulásra kell építenünk.
Alakuljon ki tanulóink környezettudatos értékrendje,
Mutassuk meg a környezeti értékeket, hogy ismerjék és becsüljék azokat, önmaguk is képesek legyenek azok létrehozására.
73
jöjjön létre bennük késztetés környezetük értékeinek megőrzésére, új környezeti értékek megteremtésére.
Alakuljon ki tanulóink környezetadekvát szemlélete, vonzó jövőképe.
Fejlesztenünk kell a tanulók környezeti magatartását, attitűdjét.
Tanulóink ismerjék és őrizzék meg a környezetük természeti és emberalkotta értékeit.
Lássák meg a környezet esztétikumát, az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát.
Meg kell ismertetnünk tanulóinkat lakóhelyünk, régiónk műemlékeivel, az ősi népi mesterségekkel, ápoljuk együtt hagyományainkat.
Kialakítjuk tanulóinkban az érzelmi kötődést lakóhelyükhöz.
Tanulóink váljanak érzékennyé környeztük állapota iránt, s váljanak képessé a környezetet jobbító cselekvésre, a természettel való gyöngéd bánásmódra.
Ismerjék meg a helyi értékeket és problémákat.
A tanulókat aktívan bevonjuk az életüket meghatározó környezeti feltételek javításába.Az iskolaudvar, az iskola környezetének óvása, ápolása.A Bujtos és Borbánya, Nyírjes, Nagyszállás természetes élőhely megismerése, élővilágának vizsgálata.Védnökségi területek kialakítása közvetlen környezetünkben.
Alakuljon ki tanulóinkban a természetet, az épített és társadalmi környezetet – s az embert szolgáló szokásrendszer.
A környezet-harmonikus szokásrendszer, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozása. Igényes környezeti kultúra kialakítása közvetlen környezetünkben (pl. tisztasági verseny, környezetvédő járőrszolgálat).A mindennapos tevékenység során az energia-, anyagtakarékos, környezetkímélő fogyasztás kialakítása.A védnökségi területeken környezetvédő járőrszolgálat.
Tanulóink vegyék észre a környeztükben lezajló kedvező és kedvezőtlen folyamatokat.
Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók vizsgálják, tanulmányozzák a helyi környezeti problémákat. Segítjük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak a lakóhely környezetvédelmi programjaiba (pl. szelektív hulladékgyűjtés).
Alakuljon ki környezetszempontú szemléletük az egyéni és csoportos cselekvő tanulási folyamatokon keresztül.
Tanulóink legyenek felkészülve a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok megoldására, azok kezelésében együtt tudjanak működni, s legyenek képesek környezettudatos döntések meghozatalára.
Döntési helyzetek, a környezeti problémák által kialakult konfliktushelyzetek megoldása. Kialakítjuk és fejlesztjük az ehhez kapcsolódó képességeket, kompetenciákat tanulóinkban:
egyéni és szociális képességek,együttműködési és társas képességek,kommunikációs készségek,problémamegoldó készség,konflituskezelési készség, tolerancia,alternatív gondolkodás,kreativitás,döntésképesség,megfigyelőképesség,szervezőkészség.
Ismerjék meg a létminőséghez szükséges értékeket, és
Az iskolai büfé kínálatának befolyásolása az egészséges táplálkozás szempontjainak figyelembe vételével.
74
alakuljanak ki annak megfelelő viselkedési normáik.
Alakítjuk tanulóink fogyasztói szokásait ennek megfelelően.Az egészséges életmódra nevelést szem előtt tartva bevonjuk tanulóinkat a tömegsport foglalkozásokba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. A fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.
Az itt megfogalmazott célok és feladatok a mindenkori éves iskolai és munkaközösségi
munkatervekben realizálódnak, s a tanulásszervezés különböző színterein konkretizálódnak.
1.9.4. A környezeti nevelés tartalma
A környezeti nevelés tartalma arra irányul, hogy tanulóinknak ökológiai ismereteket
nyújtsunk, képességeiket, készségeiket fejlesszük, környezetadekvát szemléletüket
megalapozzuk, hogy tetteiket, magatartásukat ne csak saját pillanatnyi érdekeik vezéreljék,
hanem a fenntartható fejlődés érdekében cselekedjenek.
A környezeti nevelés tartalmának főbb elemei:
Az egyedi és általános természeti fogalmak, tárgyak, élőlények, jelenségek,
folyamatok, összefüggések bemutatása.
Az ember és környezete kapcsolatának bemutatása tér- és időszemlélettel, a helyitől a
globálisig.
A különböző technológiáknak, mindennapi életünk környezetre gyakorolt hatásának, a
környezeti problémáknak a feltárása, vizsgálata.
A felelősségvállaló, környezettudatos állampolgári magatartás, a környezeti erkölcs
megalapozása, az ember és környezete viszonyának történetiségében való vizsgálata.
A természeti és épített környezetünk szépségének, esztétikumának, harmóniájának
közvetítése, a környezettel kapcsolatos kommunikációs képességek és az ezekkel
kapcsolatos személyes érzelmek és attitűdök fejlesztése.
Környezettudatos szemléletformálás.
A környezeti nevelés tartalma részletesen az intézmény helyi tanterveiben, a tantárgyi
tartalmakban, követelményekben jelenik meg.
A környezeti nevelés tartalmának megjelenési formái
75
A környezetről szóló nevelés-oktatás, mely a környezetre vonatkozó alapvető
ismereteket, tudást közvetíti.
A környezetért folyó nevelés-oktatás, a környezet érdekében, annak megóvására,
védelmére irányul. Az erre irányuló tevékenységek közben a tanulók magatartása,
attitűdje fejlődik.
A környezetben folyó nevelő-oktató munka során eszközként használjuk a
környezetet, különös hangsúlyt helyezve a kutatási, vizsgálódási munkára, a tanulók
közvetlen tapasztalatszerzésére, környezettudatos tevékenységére.
1.9.5. A környezeti nevelés színterei
Hagyományos szervezésű tanórák
Ahhoz, hogy tanulóink védeni tudják a környezetet, meg kell ismerniük azt. A környezetről
szóló nevelés-oktatás az alsó tagozaton a konkrét, szemléletes, képi gondolkodáshoz
igazítottan, a felső tagozaton a tárgyi-cselekvéses, valamint az elvont gondolkodásra építve,
az analitikus, tantárgyi ismeretszerzés szintjén valósul meg.
Minden tantárgy, modul tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi
tanterv szerint a tanmenetekben a tantárgyi programokat, a környezeti nevelési tartalmakat,
azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A specialitásainkat
figyelembe véve törekednünk kell a természettudományos tantárgyak körében, valamint a
természet- és társadalomtudományos tantárgyak közötti környezeti nevelési tartalmak
összehangolására székhelyünkön és a tagintézményben egyaránt.
Nem hagyományos szervezésű tanórai lehetőségek (projektek)
A környezetben, a környezetről és a környezetért folyó nevelés és oktatás színterei lehetőséget
biztosítanak a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsolódó tartalmainak
integrálására, holisztikus megismerésére. Ezen programok során a gyermekek közvetlenül
kerülnek kapcsolatba az őket körülvevő környezettel. Biztosítják a tananyag gyakorlatban
történő elsajátítását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A tanulók érzékelik,
megfigyelik, megtapasztalják a természetben végbemenő folyamatokat, megismerik az
élővilág életét. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg
problémákat és kínál örömforrást, értéket, pl.: a tagintézményben a virágos iskoláért projekt,
illetve egy fa, bokor örökbefogadása.
76
Témanap, témahét
Valamilyen valós probléma vagy élethelyzet megoldása köré szervezett tanulás. Ehhez
kapcsolódó tevékenységek: előzetes kutatómunkák (könyvtár, internet), vetélkedők,
akadályverseny, kiállítás, beszámolók, előadások. Évente egy alkalommal rendezünk játékos
formában, melynek során tudatosan ösztönözzük tanulóinkat korszerű, környezetvédelmi
szemlélet kialakítására. A témahét aktuális tartalmát az éves munkatervben határozzuk meg.
Terepgyakorlatok
A terepgyakorlat a környezet valóságában megszerezhető ismeretszerzésre összpontosít adott
megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével.
Formái lehetnek:
- megfigyelések, növényhatározás, vízmintavételezés, talajvizsgálat a madárbarát
udvarokban, a Bujtoson, a Sóstói erdőben, Borbányán, Nyírjes, Nagyszállás,
- tanulmányi séta a lakótelepen, a belvárosban, a Sóstói erdőben, az Állatparkban,
- az épített és természeti környezet vizsgálata - tájolási, tájékozódási gyakorlatokkal
(Múzeumfalu, belváros, túrák).
Erdei iskola (témahét)
A környezeti nevelés leghatékonyabb színtere, ahol a tanulók osztálykeretben vesznek részt a
tananyaghoz kapcsolódó szakmai programokon. Alsó tagozatban a néphagyományokhoz,
népművészethez kapcsolódó kézműves és játékfoglalkozások adják a projekt alapját. Felső
tagozatban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti és emberalkotta értékeivel
ismerkednek meg a tanulók. Választható program az évfolyamok azon osztályai számára, ahol
a tanulók (szülők) vállalják az anyagi terheket. Azoknak a tanulóknak, akik anyagi okok miatt
nem tudnak a programban részt venni, helyben szervezzük meg. A pedagógusok pályázatok
beadásával segítik az erdei iskola megszervezését, a költségek csökkentését. Célunk, hogy
tanulóink az általános iskolában legalább egyszer vegyenek részt erdei iskolai programon.
Könyvtárhasználat
Ismeretszerzésre szolgál, illetve az ismeretek bővítésére az iskolai, a megyei és azok
fiókkönyvtáraiban.
Tanórán kívüli tevékenységek
A környezetről és környezetért folyó nevelés-oktatás színterei:
77
A napközi, az iskolaotthon szabadidős foglalkozásai
Az életviteli, magatartási döntések színtere, a környezettudatosság, a pozitív életviteli minták
gyakorlóterepe.
A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolódó programok (témanapok, témahét)
Iskolarádión keresztül szervezett műsorok, különböző akciók, tevékenységek szervezése,
melyek a mindenkori éves rendezvénytervben konkretizálódnak (pl. takarítási világnap, Föld
napja, madarak fák és méhek napja, a víz világnapja).
Hulladékgyűjtés
Évente több alkalommal papírgyűjtési akciót szervezünk.
Tájékoztatjuk tanulóinkat a veszélyes hulladék megfelelő kezeléséről, a városban működő
hulladékudvarokról.
Szelektív hulladékgyűjtés
Bekapcsolódunk a városban működő szelektív hulladékgyűjtésbe Borbányán és
Örökösföldön.
Környezetszépítő tevékenységek
Iskolaudvar fásítása, sövények gondozása.
Tantermek zöldesítése.
Madáretetők kihelyezése a madárbarát udvarokban.
Tisztasági versenyek
Folyamatosan megszervezzük az évfolyamszintű tisztasági versenyeket.
Vetélkedők, versenyek
Tanulóink részt vesznek a különböző szintű, formájú környezetismereti, környezetvédelmi
versenyeken.
Minden évben megszervezzük a Cinegekirály természetismereti vetélkedőt megyénk tanulói
számára a Móra-hét keretében. Környezetvédelmi vetélkedőt tartunk a Petőfi-napok során.
Szakkörök
78
Alsó és felső tagozatban az érdeklődő tanulók számára különböző típusú szakköröket
indítunk, melyek a megszerzett tudást mélyítik, a képességeket fejlesztik, s a
tehetséggondozást szolgálják.
Osztálykirándulások, nyári táborok
Az egy vagy több napos osztálykirándulások, valamint a nyári táborok megyénk, hazánk
tájainak természeti és épített környezetének megismerésére, hagyományőrzésre irányulnak.
1.9.6. Módszerek, eljárások
A környezeti nevelés során a fenntarthatóság pedagógiáját megvalósító, cselekvésorientált,
élményalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk, amelyek aktivizálják,
tevékenységre ösztönzik tanulóinkat.
Az alsó tagozatban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen
funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési
megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb
eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie az emocionális
ráhatásnak, a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a
céltudatosan kiválasztott tevékenységnek.
A felső tagozatban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi
gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások
fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a
manipulációs és a képi szint is. Az érzelmi ráhatás mellett nagyobb hangsúlyt kap az
értelmi nevelés.
Ismeretelsajátítást segítő módszerek:1. tanulás tanítása,2. kooperatív, együttműködő
tanulás,3. interaktív technikák.
Játékok: szituációs, memóriafejlesztő, kombinációs, érzékelést fejlesztő, ráhangolást segítő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia.
Modellezés
hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelző, működő modellek készítése,
elemzése.
Riport módszer: kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriport,
Projekt módszer: analízis – akció projektek.
Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok,
79
táborok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések,
mérések.
Aktív, kreatív munka: természetvédelmi és
fenntartási munkák, rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend és tisztasági verseny.
Közösségépítés: csoportszervezés a
környezeti nevelés érdekében,
döntéstechnikák, konfliktuskezelő
módszerek.
Művészi kifejezés: vizuális művészet a
környezeti nevelésben, irodalmi alkotások, zeneművészet, fotóművészet, táncművészet, népművészet, esztétikai érzékenység és
élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése a
művészetek nyelvén.
1.9.7. Taneszközök A helyi tantervben meghatározott elvek szerint kiválasztott tankönyvek,
segédanyagok.
Nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,
játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek,
diasorozatok, plakátok.
Játékokhoz szükséges felszerelések.
Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez.
Különböző színtereken az ismeretszerzésre, vizsgálódásra, megfigyelésre,
kísérletezésre alkalmas eszközök, melyek listáját a melléklet tartalmazza.
1.9.8. Kommunikáció, kapcsolataink
Belső, közvetlen kapcsolatok munkaközösségek,
DÖK,
SZMK,
80
Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,
iskolai könyvtár,
konyha,
iskolabüfé,
technikai, illetve adminisztratív dolgozók.
Külső, közvetett kapcsolataink Városüzemeltetési KHT,
E-misszió Természet- és Környezetvédő Egyesület,
Nyíregyházi Főiskola,
A város közművelődési intézményei, iskolái,
Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet,
Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság,
Múzeumfalu,
Nyíregyházi Állatpark,
Botanikus kert.
A kapcsolattartás formái:
előadások, megbeszélések,
iskolarádió,
információs fal, faliújságok, szórólapok,
rendezvények, iskolagyűlések
Honlapok.
1.9.9. Minőségfejlesztés
Értékelés
A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az
sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. Az
iskolai környezeti nevelés során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra, a
gyermek teljes személyiségének fejlesztésére vállalkozunk.
A fejlődés folyamatos követése, és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői
kötelesség.
A tanulók környezeti tudatosságának, neveltségi szintjének és beállítódásának alakulását
tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük.
81
Értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként és dicséretek formájában jelenik meg.
Eredményvizsgálatunk értékelési szempontjai egyes tanulók esetében:
az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása,
a szociális képességek alakulása,
a beállítódások és értékorientáció fejlődése,
a csoporthelyzet megismerése,
a konfliktuskezelés módjai,
megtanult, alkalmazásképes ismeret,
csoportos tevékenységben való együttműködő, aktív részvétel,
a produktum eredménye, sikere.
Értékelés az osztályközösségek esetében:
a csoportviszonyok alakulására,
a közvélemény, a morális gondolkodás változására,
az informális kapcsolatrendszer működésére,
és a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.
Eredményvizsgálati módszereink:
folyamatkövető megfigyelés,
célzott megfigyelés,
helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat),
tevékenységelemzés,
egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.
A nevelői követelmények teljesítéséről az Intézményi Minőségirányítási Program részletes
előírásokat tartalmaz.
Választott módszereink lehetnek:
a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése,
spontán és irányított személyes beszélgetések,
írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat,
nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése,
a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.
82
Sikerkritériumok
Munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha a környezeti nevelés-oktatás során iskolánk
tanulói közelebb kerülnek az őket körülvevő környezethez, képesek lesznek megérteni a
környezet sajátos problémáit, értékelni produktumait, és óvó viszonyulásmódot
kialakítani az állapotával kapcsolatosan.
Ennek eredménye:
a társas kapcsolatok fejlődése,
részvétel a programokban,
tantervi követelmények teljesítése,
a programban megjelölt feladatok teljesítése,
a morális gondolkodás fejlődése,
a pedagógus-kompetenciák fejlődése, pozitív alakulása.
83
1.10. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program
Egészségfejlesztési tevékenységünk során lehetőséget kell teremtenünk a gyermekeinknek
arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett. Törődjenek többet
egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.
Ezáltal váljanak képessé egészségük javítására, alakítására.
A társadalmi elvárásoknak megfelelően a család mellett az iskola vállal kiemelkedő szerepet
az egészségnevelés terén.
Tanulóink még olyan fejlődési periódusban vannak, amelyek során érdemi hatást lehet elérni
a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában.
Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikációs üzenetként
fogható fel, melyben tükröződik az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok
minősége.
Az iskola a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb
életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
Iskola-egészségügy
Feladata:
az egészségvédelem és egészségfejlesztés,
őrködjön az oktatási-nevelési intézmény környezetének biztonsága felett, segítse
elő, hogy az minél inkább az egészséget támogatóvá váljék.
Feltételeink:
A rendszeres egészségügyi felügyeletet és annak ellátását
az iskolaorvos,
az iskolai védőnő,
az iskolafogász biztosítja.
Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű:
betegségek megelőzése (gondozás, oltás),
szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára, személyi
higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére),
iskolai környezet rendszeres ellenőrzése,
a testnevelési csoport-beosztást megelőző vizsgálatok (könnyített,
gyógytestnevelés, felmentett),
84
a pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok,
sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett vizsgálatok,
kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel.
Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése:
Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.
Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos és
az iskolatitkár beosztása alapján.
A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szorulók az iskolafogász, a védőnő és
a szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra a pedagógusok
közreműködésével.
Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a
szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás,
ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a
gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával kapcsolatos
vagy egyéb problémát észlelnek.
Közétkeztetés
Gyermekkorban alakulnak ki a későbbi ízlést meghatározó étkezési szokások, melyek
kialakulásában fontos szerepe van a környezetnek, a kultúrának, a gyerekek meggyőzésének,
a szoktatásnak. Az intézményi közétkeztetés - mely a gyermekek napi étkezésének a gerincét
adja - nagyon fontos minta. Ezért arra törekszünk, hogy az iskolaotthonos és napközis tanulók
az intézményen belüli háromszori, a felsős tanulók pedig az iskolai ebédelést válasszák. Az
étlap összeállítása szakember - az élelmezésvezető – feladata az év eleji tanulói igény
felmérése és az előírt szabályok alapján. Az iskolai étkeztetést a Start az Elamen vállalatok
végzik. A speciális étkezési szükségletű gyermekek igényeit is ki tudja elégíteni
(ételallergiás, cukorbeteg stb.). Intézményünk konyhája, étterme megfelel az előírásoknak. A
közétkeztetés ellenőrzése az ÁNTSZ, az iskolaorvos és védőnő, valamint a belső ellenőrzési
bizottság feladata. Felügyeletét az intézmény pedagógusai végzik (iskolaotthonban tanítók,
napközis és ügyeletes nevelők).
A csoportos étkezések során a következő szempontokra figyelünk:
az étkezési turnusok beosztása,
az étkezésre elegendő idő biztosítása,
85
az étkezés tisztasága, esztétikuma,
az egészséges ételek megkedveltetése,
a megfelelő folyadékbevitel,
az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretátadás,
a konyha, a pedagógusok, a szülők, a diákönkormányzat kapcsolattartása
visszajelzések alapján,
a szociálisan rászoruló tanulók étkezési díjának kedvezménye,
a korszerű táplálkozásnak megfelelő termékek árusítása az iskolai büfében.
Munkavédelem, baleset-megelőzés
A munkavédelemmel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos feladataink irányítását a
munkavédelmi, tűz- és balesetvédelmi felelős és a belső ellenőrzési bizottság látja el.
Rendkívüli események, balesetek során felmerülő teendők szabályzatát az iskola
Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A nevelőtestület tagjai évenkénti rendszerességgel tűz- és munkavédelmi oktatáson
vesznek részt.
Tanulóinkkal a tanév első napján az osztályfőnökök ismertetik és megbeszélik az
intézmény Házirendjét, mely a tanulói jogokon, kötelességeken túl tartalmazza a
munkarendet, a tantermek rendjét, az ügyeleti rendszert, a tűz- és balesetvédelmi
előírásokat.
A Házirend összeállítása és időszakonkénti felülvizsgálata a nevelőtestület és a
diákönkormányzat feladata a szülői szervezetek egyeztetésével.
Az egyes szaktárgyak esetében a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket
tanulóink a tanév első óráján sajátíthatják el (testnevelés, kémia, fizika, technika,
számítástechnika). A különleges alkalmakhoz kapcsolódó információkat
(osztálykirándulás, üzemlátogatás) a kísérő tanártól kapják meg gyermekeink.
A munka- és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása a tanítók és szaktanárok
feladata, szünetekben az ügyeletes nevelők az ügyeletes tanulók segítségével vigyáznak a
rendre, a balesetek megelőzésére.
A közlekedési balesetek megelőzése érdekében előadásokkal és kiadványokkal hívjuk fel
tanulóink figyelmét a veszélyekre.
1.10.1. Céljaink
86
Egészségtudatosság kialakítása
- Az egészség és az életminőség kapcsolatának felismerése, egyre tudatosabb
egészségmegőrző életmód.
- Az egészség fogalmának sokoldalú értelmezése, a test és a lélek összhangjának
felismerése.
- Az egészségi állapotot befolyásoló hatások ismerete, ezekkel kapcsolatos
mindennapi döntések meghozatala.
Egységes, primer prevenciós szemlélet kialakítása.
Testileg, lelkileg és szociálisan egészséges tanulók nevelése.
A testedzés, a mozgásgazdag életmód, a helyes testtartás kialakítása.
A család mellett az iskola váljon az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé.
Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségi állapotának és
életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése.
Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése a mindennapi élet szinterein az egészség, az
egészségfejlesztés tekintetében.
A szabadidő hasznos eltöltése.
Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése.
Tanulóink tudatosan hozzanak döntéseket, felelősen éljék meg emberi kapcsolataikat,
értékként tiszteljék a testileg, lelkileg harmonikus életet.
Közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés érdekében.
Az egyéni képességek fejlesztése az egyén saját egészsége szempontjából kedvező
alternatívák választásának gyakorlásával.
Az egészséges, teljes, hosszú élet igényének kialakítása.
A fogyatékkal élők, a másság elfogadása.
Megfelelő szexuális felvilágosítás-nevelés, családtervezési ismeretek elsajátíttatása.
1.10.2. Feladataink
Az egészséges környezet, az egészséget segítő környezeti feltételek, a természethez
való megfelelő viszony kialakítása.
Az egészséges élet egyéni készségeinek, magatartásmintáinak kialakítása,
begyakorlása.
87
A tanulók ismerjék meg önmagukat és egymást, legyenek közösségük és saját
személyiségük tudatos formálói.
Helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteik,
választásaik, személyközi kapcsolataik minőségének függvénye.
Tanulóink érezzenek felelősséget a természeti, társadalmi és emberi környezetükért,
legyenek annak aktív alakítói, formálói.
Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása, primer prevenció.
Az aktív testmozgás minél szélesebb körű elterjesztése, a mindennapos testmozgás
biztosítása.
Egészséges táplálkozási szokások kialakítása.
A lelki egészségvédelem megerősítése.
Személyi higiéné helyes szokásrendszerének kialakítása.
A mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése.
A dohányzás visszaszorítása. A hozzászokás veszélye, elkerülése akarati tényezők,
motiváció, környezetünk iránti felelősség kialakítása.
Alkohol- és drogprevenció.
A szabadidő hasznos eltöltése érdekében minél több tanórán kívüli szabadidős
program szervezése.
Stresszmentes munkahely, légkör megteremtése.
A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, új formák és alkalmak keresése.
A sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás
kialakítása.
Családi életre nevelés, a felelős, örömteli párkapcsolatra való felkészítés.
Tanulóink szociális érzékenységének, toleranciájának, az életkoruknak megfelelő
problémák iránti empatikus képességének fejlesztése.
1.10.3. Módszereink
Egészségnevelési programunk megvalósítása során élményalapú, tevékenységközpontú,
érzékenyítő, interaktív módszereket alkalmazunk.
Hagyományos felvilágosítás
88
Felhívjuk tanulóink figyelmét az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire - általában
elrettentő üzenetek révén - majd megoldásként kínáljuk a helyesnek vélt egészségmagatartást,
magatartásformákat.
Iskolai felvilágosító előadások helyi és külső előadók bevonásával.
Különböző témájú kiadványok, brosúrák eljuttatása a tanulókhoz, szülőkhöz.
Filmvetítések.
Rizikócsoportos megelőzés
Az iskolai szűrések eredményeként feltárt egészségi problémákkal és sajátos
háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében megelőző tevékenységet folytatunk (pl.
túlsúlyos gyerekek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei).
Az egészségügyi szűrés és a prevenciós tevékenység összekapcsolásaként
életmód-változtató programokat indítunk ezen tanulók számára.
A másodlagos prevenció keretein belül a gyerekek életkorához kötött kötelező
szűrővizsgálatok alapján kiszűrjük a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával
küzdő tanulókat, számukra speciális táplálkozási tanácsadást és differenciált testi
nevelést biztosítunk.
A mentális zavarok szűrése után és a tanulók további folyamatos gondozásban
részesülhetnek.
Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást segítő eljárásaink
Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának
gyengeségei húzódnak meg. Ezért egészségfejlesztési törekvésünkben a társas, érzelmi
készségek fejlesztését tűztük ki célul.
Az önismeret fejlődésétől reméljük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a
dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Tanulóinkat nemcsak arra készítjük fel, hogy
tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy igent tudjanak mondani
az egészséges életre.
Társas kommunikációs készségek fejlesztése.
Önismereti csoportfoglalkozások.
Serdülőkori problémák kezelését szolgáló foglalkozások.
Beszélgetés, vita, élménycsere, kiselőadások.
Élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése.
Kérdőíves felmérések, direkt riportok.
89
Játékok: szituációs, ráhangolást segítő, kapcsolatteremést segítő stb.
Kamaszpanasz - kérésláda.
Attitűd- vizsgálatok.
Kortárssegítők bevonása
A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a
kortárs, akinek véleményformáló hatása sokkal erőteljesebb. Főleg a 7-8. évfolyamon képzett
kortárssegítők direkt és indirekt módon hathatnak tanulóinkra.
Közösségi alapú komplex személyiségfejlesztő programok
- felhívások, pályázatok,
- akciók, sportrendezvények,
- témanapok, témahetek.
1.10.4. Testi nevelés
A rendszeres mozgás, és az ehhez tartozó terhelés nemcsak lehetőség, hanem szükséglet a
megfelelő növekedés, a szervezet edzése, ellenálló-képességének javítása, a személyiség
értékes vonásainak gyarapítása érdekében.
Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Nő a
gerincbetegségek száma, a tanulók nagy százaléka tartáshibás. Ezért nagyon fontos, hogy
iskolánkban biztosítani tudjuk a mindennapos egészségfejlesztő testmozgást minden tanuló
számára. Olyan körülményeket teremtünk, olyan módszereket alkalmazunk, amelyek képesek
befolyásolni, javítani a jövő generációjának életmódját.
Az iskolai testnevelési órák keretében tartásjavító tornát iktatunk be a Gerincorvosi
Társaság által kidolgozott program szerint.
A testnevelési, testedzési feladatok megoldására iskolánkban két lehetőség kínálkozik az 5.
évfolyamtól: az órarendbe beiktatott 2,5 testnevelés óra (emelt szintű osztályokban 5
testnevelés óra), valamint a tanórán kívüli sporttevékenység és testedzés.
A szabadidős tevékenységek, a mindennapos testnevelés szervezésére iskolánkban mind két
telephelyünkön diáksport-egyesület (DSE) működik.
Az iskola tanulói beiratkozáskor diáksportköri taggá válhatnak.
Az évenkénti tagsági díj befizetése kötelező.
Az összeg megállapítása az SZMK jóváhagyásával történik.
Az iskola tanulói a sportszereket, valamint a tornatermet díjmentesen vehetik igénybe.
90
Iskolánkban a testnevelő szakos kollégák irányítják a tanórán kívüli foglalkozásokat, és
versenyeztetik a városi, megyei, országos bajnokságokon tanulóinkat.
A játék, a sport, a testedzés meghatározó színterei iskolánkban:
atlétika,
labdarúgás,
sakk és lövészet,
asztalitenisz,
labdarúgás,
minden évfolyamon tömegsport-foglalkozás,
ügyesség-bátorság,
külső helyszínen úszásoktatás,
diáksport-nap rendezése,
házibajnokságok szervezése,
a székhelyen gyógytestnevelés.
A sportolási lehetőségek bővítése érdekében iskolánk együttműködései:
a Nyírsulival (atlétika, labdarúgás szakosztály),
az NYVSC egyes szakosztályaival,
a Góliát SC labdarúgó egyesülettel,
a városban működő egyéb más szervezetekkel.
Grund Foci Egyesület
Mindennapos testedzés
A tanulók egészségmegőrzésével kapcsolatos feladataink végrehajtása során egyik
legfontosabb feladatunk a minél több testmozgás lehetőségének és feltételeinek
megteremtése. Munkánk során szem előtt tartjuk, hogy a mindennapos testedzés távol tartja
vagy csökkenti az egészségkárosító ingereket, szilárdabbá teszi a szervezet funkcionális
egyensúlyát fizikai és pszichés vonatkozásban egyaránt (iskolaotthonban kiemelten).
A tanórán kívüli testedzéssel kapcsolatos foglalkozások tervezése az alsós munkaközösségek
oktatásszervezési és módszertani feladata.
Mottónk:
91
„A játékossággal visszaadhatunk valamit abból a gyermekvarázsból, amelyből az élet rideg
követelményei elvesznek…, ha nem tanítjuk meg értelmesen és szépen játszani gyermekeinket,
nem tanítjuk meg őket értelmesen és szépen élni sem.”
Céljaink
- Szerettessük meg a mozgást játékkal és versenyfeladatokkal,- Javítsuk mozgáskoordinációs és kondíciós képességeiket (erő, gyorsaság, ügyesség, állóképesség, lazítás, ritmusérzék).- Váljon igénnyé a rendszeres mozgás, az egészséges élet, az optimális testi, lelki és szociális fejlődés szempontjából.- Használjuk fel a mozgás fejlesztő szerepét a tanítás-tanulás folyamatának hatékonyságában.– Segítsünk a szabadidejüket hasznosan eltölteni..
A megvalósítás színterei 1-4. évfolyam
- Testnevelés órák heti 2.5 órában a délelőtti időszakban (emelt szintű testnevelési osztályban heti 5 óra).- „Mozgás-játék” foglalkozás beépítése a délelőtti napirendbe az iskolaotthon szabadidős időkeretének felhasználásával,1-2. évfolyamon a második óra után (30 perc),3-4. évfolyamon a harmadik óra után (30 perc).- A székhely iskolában néptáncórák 1-2. évfolyamon havonta, 3-4. évfolyamon hetente egy alkalommal.
- Tömegsport foglalkozások 1-4. évfolyamon.
- Ebéd utáni szabad levegőn töltött játék.
Tartalma, tevékenységek
A helyi tanterv anyaga, fejlesztési feladatai, testnevelési játékok.
Népi testnevelési, tantermi játékok, ügyességi feladatok, vetélkedők, gyermekjátékok, szabadidős játékok (tollas- zsinórlabda, fejelés, lábtenisz).Külön foglalkozási terv szerint játékgyűjtemény felhasználásával.
Népi játékok, néphagyományok, szokások, ünnepek mozgásos megjelenítése.
Sportjátékok, sorversenyek, vetélkedők.
Játék önszerveződő formában.
Gyógytestnevelés
Azoknak a tanulóinknak, akiknek egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi vagy
szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelés foglalkozásokat
biztosítunk a székhelyen, a tagintézményben külső ellátást veszünk igénybe. A szülő feladata,
hogy lehetőség szerint még szeptember hónapban bemutassa az erre irányuló szakorvosi
véleményeket. A gyógytestnevelés órákat iskolánkban szervezzük meg.
Vannak olyan tanulóink, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az egészségügyi
intézményekben történő ellátáson (gyógytornán) vesznek részt, így az iskolai testnevelés alól
átmenetileg vagy végleg felmentést kapnak (a törvényi szabályozásnak megfelelően).
92
A tanulók fizikai állóképességének egységes mérése
Alsó tagozatban (1-4. évfolyam) „Mini Hungarofitt” vizsgálati módszerrel.
Felső tagozatban (5-8. évfolyamon) „Hungarofitt” vizsgálati módszerrel.
Ezek az egyszerű módszerek mérik a tanulók aerob alap-állóképességét, dinamikus erő-
állóképességét és dinamikus dobóerejét.
A tanulókat az elért ponteredmények alapján hét minősítő kategóriába soroljuk (igen gyenge,
gyenge, kifogásolható, közepes, jó, kiváló, extra).
A testnevelő által elvégzendő feladatok:
- Egységes minőségellenőrzés
Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz a tanév elején és a tanév végén mérjük a fizikai
állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért
eredmények pontértékei alapján elvégezzük az értékelést és a minősítést.
- Egységes minőségfejlesztés
A mért eredmények alapján feltárjuk az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális
képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált
terheléssel törekszünk azok mielőbbi felszámolására.
- Folyamatos visszacsatolás
Elemezzük a tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett
rendszeres testedzés hatását. Az elért változás nyomon követésének lehetőségét biztosítjuk a
diákok és a szülők számára. Fejlesztjük a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során
a tanulók önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését.
A mérések során a kiugró teljesítménnyel rendelkező tanulóinkat - a lehetőségeket figyelembe
véve - a versenysport, az élsport felé irányítjuk.
A mérési eredményeket nemcsak az országos központba küldjük tovább, hanem adatainkat az
iskola-egészségügyhöz is továbbítjuk.
93
Vizsgálati módszerek a fizikai erőnlét mérésére
DIMENZIÓ „MINI HUNGAROFIT”
1+4 motorikus próba értékelésével1-4 évfolyam
„HUNGAROFIT”
1+6 motorikus próba értékelésével5-8 évfolyam
Személyi adatok Név, életkor, nem Név, életkor, nem
Alapmérések az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez
Megjegyzés:A dinamikus erő-állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig.Egyes próbákban a max. pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.
1. Aerob vagy alap-állóképesség mérése:
- Cooper-teszt
Izomerő méréseDinamikus ugróerő mérése1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:- helyből távolugrás páros lábbal.(a dinamikus dobóerőt nem méri).
Dinamikus erő- állóképesség
2. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése:- mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig.
3. A csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig.
4. A hátizmok erőálló-képességének mérése- Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig
1. Aerob vagy alap- állóképesség mérése:- Cooper-teszt
Izomerő méréseDinamikus ugróerő mérése1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:- helyből távolugrás páros lábbal.- Dinamikus dobóerő
2. A kar-, törzs-, és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése:- kétkezes dobás hátra, fej fölött tömött labdával
3. A kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése:- Egykezes labdalökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával
Dinamikus erő- állóképesség
4. A vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése:- mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig.
5. A csípőhajlító- és a hasizom erő-állóképességének mérése - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan, kifáradásig.
6. A hátizmok erőálló-képességének mérése- Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig
94
1.10.5. Mentálhigiénés tevékenységünk
Az iskolánkban folyó egészségnevelés része a gyerekek mentális, lelki egészségvédelme,
gondozása is. Elsődleges feladatunk a prevenció, azaz a lelki eredetű betegségek
kialakulásának megelőzése, elhárítása. Az időben felismert problémák kezelésével komolyabb
nehézségektől mentesíthetjük gyerekeinket, a szülőket és saját magunkat is. Fontos területei:
az önfejlesztés, a konfliktuskezelés, a megfelelő értékközvetítés, a modellnyújtás a
pedagógus részéről.
A problémák, zavarok korai felfedezésének kedvező adottságai vannak az iskolában. A
gyermekekkel hosszú időn keresztül naponta találkozik a pedagógus, jól megismerheti őket és
a tanuló viselkedésváltozásait is közvetlenül észlelheti. Éppen ezért a tanulók
személyiségfejlődésének, változásainak követése mindannyiunk, de leginkább az
osztályfőnökök feladata. Munkájukat segíti, kiegészíti a mentálhigiénés szakember.
Iskolánkban folyó mentálhigiénés szolgáltatás módszerei elsősorban:
szűrés,
tanácsadás,
készségfejlesztés.
A segítségnyújtás formái:
egyéni beszélgetések, csoportos foglalkozások,
lazító, feszültségoldó mozgásgyakorlatok,
előadások, családlátogatás, egy-egy osztályfőnöki óra tartása,
fogadóóra,
szakirodalmak, cikkek ajánlása.
Célunk, hogy tanulóink olyan egészséges felnőttekké váljanak, akik a társadalmi normáknak
meg tudnak felelni, miközben belső harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel.
Ennek érdekében mindent meg kell tennünk, hiszen az iskola jó terep a feladatok
elvégzéséhez.
95
1.10.6. Egészségnevelés a tanórákon
Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő
tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteinek
bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató
jellegének erősítésére. Nevelő-oktató tevékenységünkben törekszünk a személyiségközpontú
megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
A gyerekek több pedagógustól, több tantárgy keretében, különböző megközelítésben jutnak
hozzá az ismeretekhez.
Célunk, hogy pozitív eredménye legyen a változatos módszereknek /gyűjtőmunka, audio-
vizuális eszközök, vizsgálatok, gyakorlatok, tesztek, mérések, érzelmi ráhatás, mintaadás,
játékos elemek, viselkedési követelmény/.
Helyi tantervünkben az egyes tantárgyakban nagyon sok és sokféle egészséggel kapcsolatos
vonatkozást tartalmaz: kiemelten a környezetismeret, a természetismeret, biológia,
technika, osztályfőnöki és testnevelés órákon, valamint az egészségtan modulban (6.
évfolyam).
Ezeken az órákon az egészségnevelési tartalom értelmi és érzelmi vonatkozásban is jelen van.
Olyan cselekedtető módszereket alkalmazunk, melyek elősegítik a tanulóink együttműködő,
kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közös együttműködést.
Az egészséges magatartásmódok (életmód) kialakítása érdekében az alábbi ismereteket
közvetítjük:
humánbiológiai,
személyi higiénés,
az ember és környezete kölcsönhatása,
az egészséges táplálkozás,
a rendszeres testmozgás,
a partnerkapcsolatok nem- és korspecifikus alakulása,
szexualitás, fogamzásgátlás, fogamzás, terhesség, nemi betegségek,
egészség – betegség fogalma (testi, lelki változások).
Az egészségkárosító magatartásmódok megelőzése érdekében eljárásaink:
az alkohol, a dohányzás, a bódulatkeltő anyagokkal szemben elutasító magatartás
kialakítása,
balesetmegelőző alapvető ápolási ismeretek átadása,
96
erőszakos magatartásmódok elutasítására való motiválás.
1.10.7. Egészségnevelés a tanórán kívül
Az egészségneveléshez kapcsolódó napok programjai témanapok keretében:
- idősek világnapja, dohányzásmentes világnap, AIDS ellenes világnap,
beszélgetés kortárssegítőkkel,
szakemberek előadásai,
filmvetítések.
A témahét programjai, amelynek keretében kiemelt figyelmet kap a mozgás, a sport, a
korszerű táplálkozás, személyi higiénia, káros szenvedélyek.
Egészséghetünk célja: tudatosítani a gyerekekben, hogy az egészséges táplálkozásban
milyen ételfajtákat és alapanyagokat részesítsünk előnyben. Célunk, hogy tisztában
legyenek a mozgás élettani hatásaival.
Feladatunk: az egészség valamennyi – testi, lelki, szociális – dimenziójával kapcsolatos
ismeretek megtanítása.
aktív programok,
rajzkiállítások,
játékos vetélkedők,
egészségnap a Petőfiben.
Különböző intézmények, vállalatok által meghirdetett egészségügyi pályázatokhoz,
akciókhoz való kapcsolódás.
Projektmódszer segítségével felkelthetjük a diákok érdeklődését beindítva vagy éppen
fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra őket.
Egészségvédő szokások kialakítása a szülői házzal való együttműködése, előadások
szervezése, valamint a méréseink eredményeinek ismertetése szülői értekezleteken, szülői
fórumokon.
Az iskolaotthon, napköziotthon: következetes nevelőmunkával, érzelmi ráhatással
helyes higiénés és étkezési szokások kialakítása, közösségi szerepek, közösségi
magatartás formálása. A környezet szépítése, tisztán tartása. A napközi kiváló helye a
játékoknak, játékos foglalkozásoknak („Tiszta, rendes osztály” akció).
Nyári táborok, kirándulások, túrák, erdei iskola, sportnapok.
Pedagógus-kompetenciák fejlesztése, részvétel továbbképzéseken (életvitel,
mentálhigiénia).
Szakmai tanácskozások, tréningek.
97
Kapcsolódás más szervezetek, intézmények egészségnevelési programjaihoz.
1.10.8. Stratégiánk a dohányzás, a drog- és alkoholfogyasztás megelőzésére
A mindennapi pedagógiai munkában nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszélyeztető
hatásokat. A drogprobléma teljes körű kezelésében (felvilágosító, prevenció, kezelés,
gondozás, bűnmegelőzés) az eddiginél jóval komolyabb és felelősségteljesebb feladat hárul az
iskolákra.
Ezért pedagógusainknak ismerniük kell:
tanítványaik családi hátterét, személyiségük sajátosságait,
a gyermeki szükséglet hierarchikus rendszerét, a gyermek tanulékonyságát,
a gyermek különféle szituációkban várható reakcióit,
konfliktuskezelési módszereket,
a gyermek és környezete interakciójának sokféle hatását.
Céljaink:
Munkánk legfontosabb célja nem az elrettentés, hanem a hatékony prevenció.
Akadályozzuk meg, hogy a gyermek olyan helyzetbe kerüljön, hogy akár
tudatlanságból, akár megoldatlan probléma miatt drogokhoz forduljon.
A tanulók személyiségének a test-, szellem, lélek egysége szemléletében való
fejlesztése, a helyes arányok biztosításával.
Alapozzuk meg tanulóink társadalmi felkészültségét, hogy megfelelő ismerettel
rendelkezzenek ahhoz, hogy az őket ért hatásokat kellőképpen értelmezni tudják.
Alakítsuk ki azokat a képességeket, amelyekkel megóvják személyiségüket,
identitásukat a környezet káros fizikai és szellemi hatásaival szemben.
Feladataink:
Biztosítjuk továbbképzési lehetőségeket nevelőink számára. Ebbe szükség esetén
bevonjuk szakembereket: pszichológust, szociálpedagógust, családterapeutát,
mentálhigiéniai szakembert.
Olyan alkalmak szervezése, ahol új, hatékony módszerekkel ismerkedhetünk meg.
A témával kapcsolatos szakirodalom beszerzése, lehetőség biztosítása az önművelésre.
Szemléletformálás, a megfelelő attitűdök kialakítása, az igényesség saját
egészségünkkel, környezetünkkel szemben.
98
A szigorúan vett drogprevenciós tevékenység főleg a felső tagozatos korosztályt érinti.
Alapja a lelki egyészség gondozása. Ezért az életkori sajátosságokkal együttjáró
problémák figyelembevételével, önismeretfejlesztő, akaraterő növelő, önkifejezési
lehetőséget biztosító foglalkozásokat szervezünk.
Reális ismeretek nyújtása a legális és illegális drogokról, a káros szenvedélyek
egészségkárosító, személyiségromboló hatásairól, az élvezeti szerek használata és a
drogozás közötti összefüggésről.
A szülőkkel való kapcsolattartás erősítése.
Tevékenységeink:
A nevelők körében tájékozódás az ismeretekről, érdeklődésről, igényekről.
Tájékozódás a tanulók drogfogyasztással kapcsolatos beállítottságáról, érintettségéről.
Ismeretterjesztő programok megtervezése, kortárssegítők, külső előadók bevonásával.
Szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények szervezése.
Rendkívüli órák, közös filmvetítések.
1.10.9. Munkánkat segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok
Szülők (család)
A szülő, a család a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett munkánkban. A szülők a
megfelelő tájékoztatás, információátadás után aktív részvételükkel segítik az iskola
egészségfejlesztési programját.
Szülői munkaközösség
Programunk kidolgozásába bevonjuk a szülői szervezeteket. Így a szülők lehetőségükhöz
mérten minden területen segítik iskolai programjaink megvalósítását.
Egészségügyi szakemberek
Iskolaorvos, háziorvos, védőnő, iskolafogász, gyógytornász.
Közreműködnek a közegészség- járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás-
egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában.
Az ÁNTSZ megyei intézete és más egészségügyi szervezetek
Ezen intézetek egészségfejlesztési szakemberei konkrét segítséget nyújtanak előadásaikkal,
bemutató foglalkozásaikkal, videofilmekkel és egyéb kiadványokkal.
Iskolapszichológus, mentálhigiénikus
99
Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat folyamatos segítséget a diákoknak,
tanároknak, a hozzá forduló szülőknek, amelyek kezelése speciális szakértelmet igényel.
Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók
A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben nyújtanak
segítséget (gyermekjóléti szolgálat, az önkormányzat szociális irodája, gyámhatóság).
Rendvédelmi szervek
A Városi Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi és bűnmegelőzési szakemberei rendszeresen
előadásokat tartanak a nevelők és a diákok számára ifjúságvédelmi, rendészeti és közlekedési
témákban.
Egyéb iskolai szervezetek
Diákönkormányzat, Örökösföld Tanulóiért Alapítvány, Tettrekész alapítvány a gyerekekért,
iskolai diáksport egyesületek.
1.10.10. A mérés, ellenőrzés területei
Közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartása.
Nevelési-oktatási tevékenységek egészségügyi normáinak betartása/ tanulók terhelése,
szabadidő-igény, mindennapos testmozgás/.
Az iskolaorvos és védőnő jelzései.
A tanulók táplálkozási szokásainak megfigyelése.
Fizikai erőnlétmérés ősszel és tavasszal.
Felmérés a káros szenvedélyekről.
Gyermekviselkedési kérdőív, mentális zavarok szűrése, attitűdvizsgálatok.
Akkor sikeres a munkánk, ha
Az adott tanévben a tavaszi Hungarofitt mérés eredményei javulást mutatnak az őszi
méréshez képest.
Iskolaotthonos és napközis tanulóink nagyobb számban veszik igénybe az iskolai
étkezést.
A 10-14 éves korosztály tanulóinak többsége visszautasítja a dohányzást, az alkoholt;
és mindannyian mondjanak nemet a drogok bármilyen formájára.
Egyre több tanuló veszi igénybe a napközis és tanulószobai foglalkozásokat és vesz
részt az iskolai szervezésű programokon.
Csökken az iskolai balesetek száma.
100
Nevelőink aktívan részt vesznek az egészségneveléssel kapcsolatos továbbképzéseken,
mérések végzésében.
A tanulók személyiségében pozitív irányú változás következik be.
101
2. A Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve
2.1. Képzési rendünk
Képzési rendünk kialakításának alapja a Közoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a
kerettanterv és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Terve.
2.1.1. Heti időkeretünk
A mindenkori tanév heti időkeretét a fenntartóval történő évenkénti egyeztetések során
határozzuk meg, amely megfelel a Közoktatási törvény 52.§ (3.), (7), (11/c), a 124.§ (24.), a
30 § (9.), a 71 § (4.) fejezeteiben előírtaknak.
2.1.2. Tantárgyi struktúránk
Iskolánk a 2004/2005-ös tanévtől első évfolyamon, azt követően felmenő rendszerben a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és
Képzési Intézetének akkreditált "Nyíregyházi Tantervcsalád" a nevelőtestület által adaptált
helyi tantervét, tantárgyi rendszerét alkalmazza.
Intézményünk profiljainak, képzési specialitásainknak megfelelően a nem kötelező tanórai
foglalkozások keretéből emelt szintű angol, számítástechnika – informatika és testnevelés osztályokban az alábbiak szerint alakul a tantárgyak heti óraszáma:
Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Emelt szintű angol nyelv - - 2 3,5 5 5 5 5
Emelt szintű informatika-
számítástechnika- - 1 1 2 2,5 3 3
Emelt szintű testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5
A heti időkeretünk nem kötelező tanórai foglalkozásokra biztosított órakeretből a kötelező
tanórai foglalkozásokon túl az alábbiakat kívánjuk biztosítani:
Emelt szintű angol nyelv tanítása csoportbontással.
Emelt szintű informatika – számítástechnika tanítása, csoportbontása.
Testnevelési osztályok testnevelés órái 1-8. évfolyamig.
Idegen nyelv tanítása csoportbontásban 4-8. évfolyamig.
Technika és életvitel tantárgy csoportbontása 5-8. évfolyamig.
Testnevelés órák.
102
Szakkörök, diákkörök, diáksportkörök működtetése.
Felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő csoportok, sávos oktatás.
A 1. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály
kötelezőnem
kötelezőnem
kötelező kötelező
Magyar nyelv és irodalom 8 8 Idegen nyelv Matematika 4 4 Környezetismeret 1 1 Ének - zene 1 1 Rajz 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1
Testnevelés és sport 3,5 3,5 1,5Összesen 20 20 1,5
20 21,5
A 2. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy általános tantervű testnevelési osztály
kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező
Magyar nyelv és irodalom 8 8 Idegen nyelv Matematika 4 4 Környezetismeret 1,5 1,5 Ének - zene 1 1 Rajz 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 Testnevelés és sport 3 3 2Összesen 20 20 2
20 22
A 3. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
103
Tantárgy általános tantervű
informatikai osztály
testnevelési osztály
angol nyelvi osztály
kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv és irodalom 7,5 7,5 7,5 7,5 Idegen nyelv 2Informatika 1 Matematika 4 4 4 4 Környezetismeret 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének - zene 1,5 1,5 1,5 1,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 2 3 Összesen 20 20 1 20 2 20 2
20 21 22 22
A 4. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy általános tantervű
informatikai osztály testnevelési osztály
angol nyelvi osztály
kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező nem kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 Idegen nyelv 3 3 3 3,5 Informatika 1 Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének - zene 1,5 1,5 1,5 1,5 Rajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika és életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3 3 3 2 2,5 0,5Összesen 22,5 22,5 1 22,5 2 22,5 0,5
22,5 23,5 24,5 23
104
Az 5. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy
általános tantervű informatikai osztály testnevelési osztály angol nyelvi
osztály
nem nem nem nem
kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
Magyar irodalom 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
Történelem és
állampolgári 1,5 1,5 1,5 1,5
Ismeretek
Idegen nyelv 3 3 3 3 2
Matematika 3,5 1 3,5 1 3,5 1 3,5 1
Informatika 1 1 1 1 1
Természetismeret 2 2 2 2
Fizika
Biológia
Kémia
Földrajz
Ének - zene 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika és 1 1 1 1
Életvitel
Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Tantárgyi modulok
Tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5
Hon- és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5
InformatikaEmber és társadalomism.Etika
Mozgókép- és
médiaismeret
Egészségtan
Összesen 22,5 2 22,5 3 22,5 4,5 22,5 4
24,5 25,5 27 26,5
105
A 6. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy általános tantervű informatikai osztály testnevelési osztály
angol nyelvi osztály
nem nem Nem nem
kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező Kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
Magyar irodalom 2 0,5 2 0,5 2 0,5 2 0,5
Történelem és
állampolgári 1,5 1,5 1,5 1,5
Ismeretek
Idegen nyelv 3 3 3 3 2
Matematika 3,5 1 3,5 1 3,5 1 3,5 1
Informatika 1 1 1,5 1 1
Természetismeret 2 2 2 2
Fizika
Biológia
Kémia
Földrajz
Ének - zene 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika és 1 1 1 1
Életvitel
Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Tantárgyi modulok
Tánc és dráma 0,5 0,5 0,5 0,5
Hon- és népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5
InformatikaEmber és társadalomism.Etika
Mozgókép- és
médiaismeret
Egészségtan 0,5 0,5 0,5 0,5
Összesen 22,5 2 22,5 3,5 22,5 4,5 22,5 4
24,5 26 27 26,5
2012/2013-as tanévtől érvényes.
106
A 7. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgyáltalános tantervű informatikai
osztályTestnevelési
osztályangol nyelvi
osztály nem nem Nem nem
kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv 2 2 2 2
Magyar irodalom 2 2 2 2
Történelem és állampolgári 1,5 1,5 1,5 1,5 Ismeretek
Idegen nyelv 3 3 3 3 2
Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5
Informatika 1 1 2 1 1
Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5
Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5
Ének – zene 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika és
Életvitel 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2 0,5 2 0,5 2 3 2 0,5
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Tantárgyi modulok
Tánc és dráma
Hon- és népismeret
Informatika Ember és társadalomism.Etika 1 1 1 1
Mozgókép- és
Médiaismeret
Egészségtan
Összesen 25 1 25 3 25 3,5 25 3
26 28 28,5 28
107
A 8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgyáltalános tantervű informatikai
osztálytestnevelési
osztály angol nyelvi osztály nem nem nem nem
kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező kötelező
Magyar nyelv 2 2 2 2
Magyar irodalom 2 2 2 2
Történelem és
állampolgári 2 2 2 2
ismeretek
Idegen nyelv 3 3 3 3 2
Matematika 3,5 3,5 3,5 3,5
Informatika 1 1 2 1 1
Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5
Biológia 1,5 1,5 1,5 1,5
Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5
Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5
Ének - zene 1 1 1 1
Rajz 1 1 1 1
Technika és 1 1 1 1
Életvitel
Testnevelés és sport 2 0,5 2 0,5 2 3 2 0,5
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Tantárgyi modulok
Tánc és dráma
Hon- és népismeret
Informatika Ember és társadalomism.Etika
Mozgókép- és 0,5 0,5 0,5 0,5
médiaismeret
Egészségtan
Összesen 25 1 25 3 25 3,5 25 3
26 28 28,5 28
108
2.1.3. Pedagógiai képzésünk belső szakaszai
A gyermek fejlődési, életkori szakaszainak megfelelően az iskolánkban a képzés tartalmában
három, szerkezetében négy fő szakaszra tagozódik.
Tartalmi szakaszok
I. kisiskoláskor 6 - 9 év
II. prepubertás kor 9 - 12 év
III. serdülőkor 13 - 14 év
Szerkezeti szakaszok
1-2. évfolyam – bevezető szakasz
3-4. évfolyam – kezdő szakasz
5-6. évfolyam – alapozó szakasz
7-8. évfolyam – fejlesztő szakaszA szakaszok lineárisan épülnek egymásra, részben fedik, részben metszik egymást.
A csoportképzés elvei
A csoportképzés elveit iskolánkban a következők határozzák meg:
Az iskolahasználók igénye, a tanulók érdeklődése.
A fenntartói igények, elvárások.
Az iskola hagyományai.
Személyi feltételeink.
Tárgyi feltételeink.
Az 1. évfolyamon a testnevelési osztály kivételével - ahol a válogatás az óvodában képesség
alapján történik -, heterogén csoportok képződnek.
Az iskolahasználói igényektől és a gyermekek érdeklődésétől függően az 1. évfolyam 2.
félévétől sávos rendszerű foglalkozásokat biztosítunk a szabadidőben. Ezekben a
csoportokban játékos formában ismerkedhetnek meg tanulóink az élő idegen nyelvek, az
informatika, a népi hagyományok alapjaival.
109
A 3-4. évfolyamon homogén és heterogén csoportok képződnek. Ennek alapja az emelt
szintű osztályokba történő jelentkezéskor végzett képességvizsgálat és nevelői véleményezés
az angol nyelv és számítástechnika tantárgyakban. A sajátos nevelési igényű tanulók
esetében körültekintően járunk el az emelt szintű osztályokba soroláskor. A gyermekek
érdeklődése alapján hagyományőrző foglalkozásokat is indítunk.
Az 5-6. évfolyamon a már kialakult homogén és heterogén csoportokban folyik tovább az
oktatás. Amennyiben a mindenkori tanév időkerete engedi, a 7-8. évfolyamon sávos oktatási
formában tanítunk egyes tantárgyakat a választott továbbtanulási irányra, iskolatípusra való
felkészítés céljából.
Ezen homogén, heterogén osztályok, csoportok, sávok szervezésének személyi feltételei
iskolánkban adottak.
Az egyes képességcsoportokhoz a tanítókat, tanárokat a diplomájuk és a munkaközösségek
javaslata alapján az intézmény vezetője rendeli.
2.1.4. Képzési specialitások, irányok
Iskolánk képzési, tevékenységi formáit a Közoktatási törvény és a pedagógiai programunkban
megfogalmazott alapelvek határozzák meg.
Az eddig alkalmazott, hagyományainknak megfelelő képzési formák kiegészítését az
intézményi profil változása teszi lehetővé, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Közoktatási Intézkedési Terve (2000-2007) alapján a fenntartó elfogadott.
Az iskolai profilra alapuló speciális osztályok:
emelt szintű angol nyelvi osztály,
emelt szintű számítástechnika - informatika osztály.
A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosított specialitás
hagyományunknak, alapelveinknek, értékeinknek megfelelően osztálykeretben –
testnevelési osztály.
A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretéből biztosított órák, nem
osztálykeretben történő tevékenységek:
csoportbontással történő képességfejlesztő foglalkozások (technika és életvitel,
idegen nyelv, informatika),
110
sávos oktatási forma az alapkészségek fejlesztéséért és a tehetséggondozásért
(magyar nyelv és irodalom: 7-8. évfolyam),
művészeti, zenei csoportok (énekkar, színjátszás, furulya),
népi hagyományőrző szakkörök (néptánc, kézműves),
környezetvédelmi foglalkozások,
sportkörök és egyéb diákkörök (lövész, katasztrófa- polgárvédelem, sakk, foci,
röplabda, atlétika),
egyéni foglalkozások és csoportterápia sajátos nevelési igényű tanulók részére
szakember segítségével,
tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységi formák (tanulmányi
versenyekre való felkészítés, pályaorientációt segítő felvételi előkészítő tanfolyamok,
szakkörök),
Az emelt szintű angol osztályaink
Célja:
A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen az egyén számára az idegen nyelvi kompetencia
birtoklása, amely segíti a gyermek önmegvalósítását, fejlődését, társadalmi beilleszkedését.
Tanulóinkban az idegen nyelvi kompetencia olyan szintjének kell kialakulnia, amelyet
későbbi tanulmányaik során fejleszteni, frissíteni képesek.
Az angol nyelv ismerete arra teremt lehetőséget, hogy a világ és Európa vérkeringésébe
nagyobb eséllyel tudjunk bekapcsolódni. Késedelem nélkül kell tanulóinkat az általános
iskolában az elérhető legmagasabb tudásra ösztönözni, hiszen pályájukat akadálytalanul
ennek a nyelvnek a birtokában kezdhetik el.
Megfelelő szintű angol nyelvtudás birtokában a gyerekek számára elérhetővé válik egy
teljesebb szakmai előmenetel, szélesebb munkavállalási lehetőség, a lakóhely rugalmasabb
megválasztása. Erős önbizalmú felnőtté válhat az a tanuló, aki már gyerekkorában
felépítette egy nyelv tartópilléreit.
Szélesebb lehetőségek tárulnak majd tanulóink elé a tudomány és a kultúra értékeinek
megismerésében, a gazdasági életben, a nemzetközi érintkezésben.
Két párhuzamos, azonos szintű csoportot alakítunk ki a harmadik évfolyamon a nem kötelező
tanórai foglalkozások időkeretéből. Ötödik osztályban év végén angol nyelvből szintfelmérést
végzünk. Ennek alapján, ahol indokoltnak látjuk, a csoportok újraelosztására kerül sor, a
gyerekek képességei szerint.
111
Munkánkat akkor tartjuk eredményesnek, ha a speciális osztályokban tanuló
gyermekeink nagy része, a nyolcadik évfolyam végére (a szülők anyagi
hozzájárulásával) megszerzi az alapfokú nyelvvizsgát, eredményesen felvételizik a város
angol tagozatos középiskoláiba. Gyermekeink használható és továbbfejleszthető angol
nyelvtudással rendelkeznek, vagyis birtokában vannak az alapvető kommunikatív,
nyelvi kompetenciáknak. Az európai hatfokú skálán (KER) a A2 szintet elérik.
A felvétel feltételei: a magyar nyelv és irodalom felmérésének eredménye a 2. évfolyam végén,
az osztálytanító véleménye,
szülői hozzájárulás.
A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:
szülő kérése,
szintfelmérés angol nyelvből.
A továbbhaladás kritériumai:
Az emelt szintű angol nyelvi osztályokban a továbbhaladást kizáró tényezők:
egyéni kérelem,
elégtelen osztályzat bármely tantárgyból,
angol nyelvből elégséges osztályzat év végén.
Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló átirányítására kerülhet sor nyelvből lassabban
haladó csoportba.
Az emelt szintű számítástechnika – informatika osztályok
Célja:
A digitális kompetencia megszerzése, azaz az információs társadalom technológiáinak
magabiztos és kritikus használata a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén.
A digitális kompetencia magában foglalja a fő számítógépes alkalmazásokat, mint például a
szövegszerkesztést, adattáblázatokat, információtárolást- és kezelést, valamint az Internet által
112
kínált lehetőségek megértését és az elektronikus média útján történő kommunikációt a
tanulás, az információ megosztása, a szabadidő számára.
E területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanulók
informatikai ismeretei folyamatosan megújuljanak. Megjelentek az informatikai eszközökkel
jelentősen átszőtt média (interaktív-digitális TV, digitális fényképezés stb.), melyek értő
használata informatikai tudást is feltételez.
Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk: az egyikben információt
közlünk, a másikban kommunikálunk másokkal. Lényeges tehát az információ tudatos
elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony
információszerzési technikák kidolgozása.
A minél szélesebb körű internet elterjedés érdekében minimális feltételként jelentkezik, hogy
ezek a tanulók a mindennapi életük során könnyen és megfelelő szinten használni tudják a
világhálót. Változik az iskola szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a
könyvtárhoz hasonlóan a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való
hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is.
A felvétel feltételei:
- a magyar nyelv és irodalom, a matematika felmérésének eredménye a 2. évfolyam
végén,
- szülői hozzájárulás,
- az osztálytanító véleménye,
A döntés a felvételi munkabizottság jogkörébe tartozik.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon:
- a tanuló megfelelő tanulmányi eredménye,
- szintfelmérés informatikából.
A továbbhaladás kritériumai:
Az emelt szintű számítástechnika – informatika osztályokban a továbbhaladást kizáró
tényezők:
- egyéni kérelem,
- elégtelen osztályzat,
- informatika tantárgyból elégséges osztályzat a tanév végén.
113
Akkor tekintjük sikeresnek a speciális informatikai osztály működését, ha tanulóink
eredményesen vesznek részt a tantárgyi versenyeken, ha (a szülők anyagi
hozzájárulásával) a nyolcadik tanév végén minél többen szerzik meg az ECDL Start
bizonyítványt.
Eredményesen felvételiznek azokba a középiskolákba, ahol nem alapszinten kezdik az
informatika tanulását.
A testnevelési osztályaink
Célja:
A testnevelés, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan testi műveltséget adunk
tanulóinknak, mely későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat
megalapozza.
A felvétel feltételei:
Az iskolába lépés előtt előzetes alkalmassági felmérés játékos formában, mely kiterjed:
a mozgáskoordinációra,
a motorikus képességekre,
a labda- és gömbérzékre,
az egyensúlyérzékre,
a helyzetfelismerésre.
Szülői hozzájárulás.
A folyamatos belépés feltételei a magasabb évfolyamokon
- a szintfelmérés és a testnevelő tanár véleménye,
- a szülő igénye alapján.
A testnevelési osztályba nem nyerhet felvételt bármilyen tartós egészségügyi problémával
rendelkező gyermek.
A testnevelési osztályokban a továbbhaladást kizáró kritériumok:
egészségügyi okok,
szaktanár véleménye.
Bármelyik tényező megléte esetén a tanuló másik osztályba történő átirányítására kerülhet
sor.
114
Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha tanítványaink fizikai erőnléte az ősszel mért
állapothoz képest tavaszra javulást mutat.
A városi, megyei, országos versenyeken folyamatosan és eredményesen képviselik
iskolánkat. A legtehetségesebb tanulóink a város sportéletének is résztvevői, aktív tagjai.
Amennyiben testnevelés tagozatos középiskolába jelentkeznek, oda felvételt nyernek.
115
3. A Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézményének helyi
tanterve
3.1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai
foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények
3.1.1. Tantervek
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tanterv alapján folyik az
oktatás:
H2004: a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az
Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített / adaptált
Nyíregyházi Tantervcsalád / 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
A módosított Pedagógiai Program alapján az egyes műveltségterületek és tantárgyak
helyi tanterveit a nevelőtestület tagjai a nyíregyházi tantervcsalád tantárgyi
struktúrájának (tartalom, követelmény, módszertan) átdolgozását 2008. augusztus 31-ig
végezték el.
TanévÉvfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz
2010-
2011 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2008 HK2003
2011-
2012 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004
3.1.2. Óraterv
A tanterv főbb jellemzői:
Tantárgystruktúrában megtalálható az integrált tantárgy.
Tantárgy Évfolyam Mely műveltségterületet, -illetve egy részét- integrálja
Magyar nyelv és 1-4. Magyar nyelv és irodalom
116
irodalom Ember és társadalomMagyar nyelv és irodalom
7-8. Magyar nyelv és irodalomInformatika (könyvtár)
Környezetismeret 3-4. Ember a természetben Ember és társadalom
Természetismeret 5-6. Ember a természetbenFöldünk-környezetünk
Osztályfőnöki tantárgyat is tartalmaz mely szintén integrált.
Tantárgy Évfolyam Mely műveltségterületet, -illetve egy részét- integrálja
Osztályfőnöki 5-6. Ember a természetben Életvitel és gyakorlati ismeretek
Az idegen nyelvek közül angol és német nyelvre készültek tantervek.
A tánc és dráma, hon és népismeret, mozgókép és médiaismeret területek önálló modulként
kerültek megtervezésre, mivel eredményes tanításuk speciális az aktív pedagógusok
többségének képzésében még nem szereplő kompetenciákat igényel. Így az iskolák önállóan
dönthetik el, melyik tantárgy keretében tudják megvalósítani.
Modul Évfolyam Mely műveltségterületet, -illetve egy részét- integrálja
Tánc és dráma 5-6. Magyar nyelv és irodalomMűvészetek
Hon és népismeret 5-6. Magyar nyelv és irodalomMűvészetek
Mozgókép és médiaismeret
8. Magyar nyelv és irodalomMűvészetek
Nyíregyházi tantervcsalád órakerete
Az órakeretek megállapításánál figyelembe vettük az évfolyamonkénti maximális
óraszámokat, a NAT műveltségterületenként pedagógiai szakaszokra meghatározott
minimális és maximális %-os arányait.
A NAT által meghatározott minimális és maximális, valamint a törvény szerinti maximális
óraszámok szakaszonként a következők:
117
1-4.
évfolyam
5-6.
évfolyam
7-8.
évfolyam
NAT szerinti minimum 74,25 40,50 45,00
NAT szerinti maximum 113,85 62,55 71,50
Törvényi maximum 82,50 45,00 50,00
A törvényi maximumtól való százalékos eltérések:
1-4.
évfolyam
5-6.
évfolyam
7-8.
évfolyam
NAT szerinti minimum - 10 % - 10 % - 10 %
NAT szerinti maximum + 38 % + 39 % + 43 %
Törvényi maximum 100 % 100 % 100 %
A fenti táblázatok elemzése után az órakeretek kialakításánál viszonyítási alapként a NAT
által meghatározott minimális %-os arányokat tekintettük, mivel az eltérés a megengedett
legnagyobb óraszámtól ennek a határnak a kisebb.
Az alábbi táblázatok azt mutatják be, hogy a tanterv milyen tantárgyakon, illetve modulokon
keresztül fedi le az egyes műveltségterületeket. Ehhez meghatároztuk az egyes
műveltségterületek NAT-ban megadott százalékos arányainak megfelelő óraszámokat, az
egyes évfolyamok maximális óraszámait figyelembe véve, majd a tantárgyak óraszámai
mellett feltüntettük a NAT minimális arányához való százalékos értékét is. Így sikerült
biztosítani, hogy ne lépjük túl a maximális óraterhelést, és eleget tegyünk a NAT-ban
megfogalmazott arányoknak is. Így alakult ki a tantárgyi struktúra.
118
3.1.3. Műveltségterületek lefedése a tantárgyi rendszerrel
Magyar nyelv és irodalom műveltségterület
1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
32,00 42,00 17,00 24,00 10,00 15,00
A százaléknak megfelelő óraszám
26,40 34,65 7,65 10,80 5,00 7,50
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y,
Mod
ul
Magyar nyelv és irodalom
7,50 7,00 7,00 7,00 Magyar nyelv és irodalom
4,50 4,00 Magyar nyelv és irodalom
3,75 3,75
Tánc és dráma 0,25 0,25 Mozgókép és média ismeret
0,25
Hon és népismeret
0,25 0,25
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a28,50 107,95 9,50 124,18 7,75 155,00
Élő idegen nyelv műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámokMinimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
2,00 6,00 12,00 20,00 12,00 20,00
A százaléknak megfelelő óraszám
1,65 4,95 5,40 9,00 6,00 10,00
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y Angol nyelv / német nyelv
2,00 Angol nyelv / német nyelv
2,50 3,00 Angol nyelv / német nyelv
3,00 3,00
1-4. évfolyamo
n
Összes óra
Minimum óraszám %-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám %-
a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a2,00 121,21 5,50 101,85 6,00 100,00
119
Matematika műveltségterület
1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
17,00 23,00 15,00 20,00 10,00 15,00
A százaléknak megfelelő óraszám
14,03 18,98 6,75 9,00 5,00 7,50
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y
Matematika
4,00
4,00 4,00 4,00 Matematika 4,00 3,00 Matematika 3,00 3,00
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
16,00 114,08 7,00 103,70 6,00 120,00
Ember és társadalom műveltségterület
1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
4,00 8,00 4,00 8,00 10,00 15,00
A százaléknak megfelelő óraszám
3,30 6,60 1,80 3,60 5,00 7,50
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y
Magyar nyelv és irodalom
0,50
1,00 0,50 0,50 Történelem 1,00 1,50 Történelem 3,00 2,00
Környezetismeret
0,5 0,5
1-4. évfolyamon Összes óra
Minimum
5-6. évfolyamo
Összes óra
Minimum
7-8. évfolyamo
Összes óra
Minimum
120
óraszám %-a
n óraszám %-a
n óraszám %-a
3,50 106,06 2,50 138,89 5,00 100,00
Ember a természetben műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
4,00 8,00 7,00 11,00 15,00 20,00
A százaléknak megfelelő óraszám
3,30 6,60 3,15 4,95 7,50 10,00
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y
Környezetismeret 1,0 1,50 1,0 0,75 Fizika 1,00 Fizika 1,00 1,50Természetismeret 1,00 1,00 Biológia 1,00 1,00Osztályfőnöki 0,30 0,30 Kémia 1,50 1,50
Osztályfőnöki 0,30 0,30
1-4. évfolyamon Összes óra
Minimum óraszám
%-a
5-6. évfolyamon Összes óra
Minimum óraszám
%-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a4,25 128,79 3,60 114,29 8,10 108,00
Földünk és környezetünk műveltségterület
1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
4,00 8,00 4,00 8,00
A százaléknak megfelelő óraszám
1,80 3,60 2,00 4,00
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y
Természetismeret 1,00 1,00 Földrajz 1,00 1,00
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám %-a
121
2,00 111,11 2,00 100,00
Művészetek műveltségterület
1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyamTörvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
10,00 18,00 12,00 16,00 8,00 15,00
A százaléknak megfelelő óraszám
8,25 14,85 5,40 7,20 4,00 7,50
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y,
Mod
ul
Ének 1,00 1,00 1,00 1,00 Ének 1,00 1,00 Ének 1,00 1,00Vizuális kultúra
1,50 1,50 1,50 1,50 Vizuális kultúra
1,50 1,00 Vizuális kultúra
1,00 1,00
Tánc és dráma 0,25 0,25 Mozgókép és média ismeret
0,25
Hon és népismeret
0,25 0,25
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
10,00 121,21 5,50 101,85 4,25 106,25
Informatika műveltségterület
1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
2,00 5,00 4,00 8,00 6,00 10,00
A százaléknak megfelelő óraszám
1,65 4,13 1,80 3,60 3,00 5,00
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y Informatika 0,50 1,25 Informatika 1,00 1,00 Informatika 1,00 1,50Magyar nyelv és irodalom
0,25 0,25
122
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum óraszám
%-a1,75 106,06 2,00 111,11 3,00 100,00
Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámok
Minimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
4,00 8,00 4,00 9,00 5,00 10,00
A százaléknak megfelelő óraszám
3,30 6,60 1,80 4,05 2,50 5,00
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y
Technika és életvitel
1,00 1,00 1,00 1,00 Technika és életvitel
1,00 1,00 Technika és életvitel
1,50 1,00
Osztályfőnöki 0,20 0,20 Osztályfőnöki 0,20 0,20
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
4,00 121,21 2,40 133,33 2,90 116,00
Testnevelés és sport műveltségterület1-4 évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam
Törvény szerinti óraszámokMinimum Maximum Minimum Maximum Minimum Maximum
Heti összes óraszámból százalékosan
15,00 20,00 11,00 15,00 10,00 15,00
A százaléknak megfelelő óraszám
12,38 16,50 4,95 6,75 5,00 7,50
Nyíregyházi Tanterv szerinti óraszámok1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tan
tárg
y
Testnevelés és sport
3,50
3,00 3,00 3,00 Testnevelés és sport
2,50 2,50 Testnevelés és sport
2,50 2,50
123
1-4. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
5-6. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
7-8. évfolyamon
Összes óra
Minimum
óraszám %-a
12,50 101,10 5,00 101,10 5,00 100,00
A Nyíregyházi Tantervcsalád tantárgyi rendszere és heti óraszáma
Tantárgy/évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7,5 4,5 4 4 4Történelem 1 1,5 3 2Angol nyelv / német nyelv 2 2,5 3 3 3Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3Informatika 0,5 1,25 1 1 1 1,5Környezetismeret 1 1,5 1,5 1,25Természetismeret 2 2Fizika 1 1 1,5Biológia 1 1Kémia 1,5 1,5Földrajz 1 1Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1,5 1Testnevelés és sport 3,5 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5Tánc és dráma (modul) 0,5 0,5Hon és népismeret (modul) 0,5 0,5Mozgókép és médiaismeret (modul)
0,5
Kötelező óraszám a törvény alapján
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
3.1.4. Az iskola egyes évfolyamainak heti óraszámai
Évfolyam1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
124
3.1.5. Tantárgyi rendszerek és óraszámok
TantárgyÉvfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Magyar nyelv 4 4 3 3 2 2 2 2
Magyar irodalom 4 4 4,5 4,5 2,5 2 2 2
Magyar nyelv és irodalom
8 8 7,5 7,5 4,5 4
Történelem 1 1,5 3 2
Angol / német nyelv 2 2,5 3 3 3
Matematika 4 4 4 4 4 3 3 3
Informatika 0,5 1,25 1 1 1 1,5
Környezetismeret 1 1,5 1,5 1,25
Természetismeret 2 2
Fizika 1 1 1,5
Biológia 1 1
Kémia 1,5 1,5
Földrajz 1 1
Ének – zene 1 1 1 1 1 1 1 1
Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1
Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1,5 1
Testnevelés és sport 3,5 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5
Tánc és dráma
(modul)
0,5 0,5
Hon- és népismeret
(modul)
0,5 0,5
Mozgókép és média 0,5
125
ismeret (modul)
Kötelező óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
3.1.6. Követelmények
Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai
és követelményei teljes egészében megegyeznek a Nyíregyházi Tantervcsaládban
meghatározott tananyaggal és követelményekkel.
3.1.7. Választható (nem kötelező) tanítási órák
Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon az alábbi tantárgyak tanulását biztosítja
a tanulók számára.
1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 4.a 4.b 4.c
Angol 2 2 2 2 2
Testnevelés 1 1 1 1 1
Soroban 1 1
5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b
Matematika 1 1
Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
A választható tantárgyak órakeretét az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokra fordítjuk.
- 1. évfolyam differenciált képességfejlesztés
- 2. évfolyam differenciált képességfejlesztés
- 3. évfolyam élő idegen nyelv, Sorobán matematika, differenciált
képességfejlesztés, drámajáték, sportkör, informatika
126
- 4. évfolyam Sorobán matematika, differenciált képességfejlesztés, sportkör,
drámajáték, informatika
- 5. évfolyam élő idegen nyelv, tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató
foglalkozások, sportkör, informatika
- 6. évfolyam élő idegen nyelv ( 2.nyelv ), tehetséggondozó szakkörök,
felzárkóztató foglalkozások, informatika, sportkör
- 7. évfolyam élő idegen élő idegen nyelv ( 2.nyelv ), tehetséggondozó szakkörök,
felzárkóztató foglalkozások, sportkör
- 8. évfolyam élő idegen nyelv, tehetséggondozó szakkörök, felzárkóztató
foglalkozások, sportkör, középiskolai előkészítő.
4. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának programja a helyi
tanterveinkhez kapcsolódva
Iskolánk speciális feladata, – biológiai-pszichológiai és/vagy környezeti okokra
visszavezethető – a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását biztosító integrált
képzés.
Pedagógiai programunkban alapul vesszük, hogy a fogyatékos gyermek minden más
gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában,
emberi közösségben, társadalomban él. Ezért egészséges személyiségfejlődésük
megalapozásához, fejlesztéséhez, biztosítjuk a nevelésükhöz, oktatásukhoz nélkülözhetetlen
speciális szükségleteiket. Különös hangsúlyt fektetünk az elsajátítható tudás, a kialakítandó
képességek alapozására.
Készek vagyunk fogadni enyhén érzékszervi fogyatékos: látás-, halláscsökkenés, enyhén
magatartászavaros, és egyéb részképességzavaros tanulókat.
Alapelveink
Kialakítjuk a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékelő, másságát
elfogadó környezetet.
Előtérbe helyezzük a sajátos értelmi képességéhez és személyiség-állapotához igazodó
nevelést, oktatást.
Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához szükséges
többletszolgáltatásokat: fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs pedagógiai
ellátást.
127
Intézményünk helyi tanterveihez igazodva a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai
oktatásának irányelveiben foglaltakat figyelembe véve szervezzük nevelő-oktató
munkánkat.
Céljaink
Bontakoztassuk ki képességeiket a fogyatékosságból eredő hátrányok megelőzésére,
csökkentésére, kompenzálására.
A fejlesztés során valósuljon meg a számukra megfelelő tartalmak közvetítése; segítse
a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való beilleszkedést.
Igazodjon a fejlődés lehetséges üteméhez az iskolai fejlesztés (tartalmak,
követelmények).
Ne terhelje túl a tanulót a nevelés, oktatás, a fejlesztés.
Legyen individualizált a fejlesztésünk, nyújtsunk támaszt az egyéni, csoportos, tanórai
foglalkozásokon is.
Feladataink
Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermek számára speciális pedagógiai
segítségnyújtás, a fejlesztés tervezése tanórai keretek között - közreműködve a
szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárral -, iránymutatásait,
javaslatait beépítve a pedagógiai folyamatokba.
A tematikus tervekben, a fejlesztési naplókban (negyedévente) a fejlesztésre
vonatkozó célok, feladatok kijelölése, tapasztalatok, az értékelés megfogalmazása.
Az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs,
rehabilitációs tevékenység tervezése. Emellett külön rehabilitációs foglalkozások
szervezése is szükségszerű, melyek individuális jelleggel egyéni vagy kiscsoportos
formában valósulnak meg, egyéni fejlesztési terv alapján (gyógypedagógusi
kompetencia).
A tantárgyi tartalmak, a feladatok megvalósításához szükség esetén hosszabb idősávot,
időkeretet biztosítunk.
Szükség esetén - a tananyagtartalmak megfelelő átalakításával (individualizálásával), a
követelmények kialakításával - igazodunk a fejlődés üteméhez. Számba vesszük a
tartalmak kijelölésekor az egyes területek módosulásának lehetőségeit: elhagyás,
egyszerűsítés, új területek bevonása.
128
A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása: speciális tankönyvek, tanulási
segédletek, tanulást segítő eszközök.
Kompetencia-alapú oktatással, differenciált, nyitott, egyéni, és kiscsoportos
tanulásszervezéssel segítjük elő, hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el.
A tanuló érdeklődését, motiváltságát segítjük: a feladatok választhatóságával,
megoldási lehetőségek keresésével, önálló tanulási technikák gyakoroltatásával.
A személyiség- és közösségfejlesztés segítségével járulunk hozzá a sni tanulók egyéni
képességeinek kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyeinek
növeléséhez.
Együttműködést, team munkát valósítunk meg a többségi pedagógusok, a
gyógypedagógus és a pedagógiai szakszolgálat között.
Az esetmegbeszélés kiterjed a sérült tanuló megfigyelésének, fejlesztésének,
lehetőségeinek, korlátainak értelmezésére, a diagnózis értelmezésére, a tanuláshoz
szükséges eszközök, módszerek kiválasztására, a részeredmények értékelésére.
A tanulók értékelésének alapja a tanuló önmagához mért fejlődése. Kiemelt hangsúlyt
kap a motiváló célú értékelés, mely a megerősítést szolgálja, valamint a fejlesztő
értékelés a tanulási folyamatban. Az értékelés során figyelembe kell venni az egyéni
fejlesztési terv követelményeit.
Kiemelt figyelmet fordítunk a szülőkkel való kapcsolattartásra: szülők bevonásával,
tanácsadással, segítségnyújtással a családi neveléshez, a tanuló fejlődésének,
eredményeinek meghatározásával.
Enyhén látássérült tanulók (gyengénlátók)
Azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény.
Célunk, hogy az általános, korszerű alapműveltséget elsajátíthassák. Segítjük a
gyengénlátásból adódó hátrányok leküzdését. A fejlesztési feladatok tervezésénél figyelembe
kell venni, hogy a gyermek ismeretszerzésének jellemzői módosulnak. Fontos az ép
érzékszervek fejlesztése, a meglévő látás használatának tanítása. A gyengénlátás nemcsak a
tanulás terén okoz eltéréseket, hanem a mindennapi élet tevékenységei közben is
(tájékozódás, közlekedés, önkiszolgálás). Mindez pszichésen megterhelő, emiatt személyiség-
és szocializációs zavar is kialakulhat bennük (önállótlanság, lassú reakciókészség, passzivitás,
önbizalomhiány, vagy túlzott önérvényesítő magatartás).
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire
vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével
129
érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamatban azonban biztosítanunk kell a speciális
módszerek, technikák és eszközök, a kompenzációs lehetőségek használatát.
Enyhén látássérült tanulók fejlesztése
Tanulási és egyéb kognitív képességek, készségek fejlesztése: önálló tanulásban
használható eljárások, lényegkiemelés, emlékezet növelése, szóbeli kifejezőképesség
gazdagítása, vizuális megfigyelőképesség fejlesztése.
Grafomotoros képességek, vizuális differenciálás fejlesztése.
Mozgás-látás koordinációjának fejlesztése.
Énkép, önismeret, önbizalom fejlesztése.
A virtuális csatornákon keresztüli ismeretszerzés használatának megtanítása
(láthatóság biztosítása, hallható információk használata).
Kiemelt figyelmet kell fordítani az optikai segédeszközök (szemüveg, nagyító)
használatának megtanítására, hogy a láthatóság feltételeit önállóan is megteremthessék
maguknak.
Képessé kell tenni a tanulókat a helyes higiénés szabályok elsajátítására, a szem
óvására, a látáskímélő előírások betartására. Fel kell készíteni őket arra, hogy miként
viszonyuljanak szembetegségükhöz, továbbá a fokozott baleseti veszélyekre, azok
megelőzésére.
Az önálló életvitelhez szükséges ismereteket, szokásokat folyamatosan kell
kiépítenünk. A tanulók segítése, hogy tisztában legyenek a pályaválasztási,
családalapítási lehetőségeikkel.
Enyhén látássérült tanulók támogatása
Fontos ügyelni a bemutatott tárgyak, tárgyképek méretére, a megvilágításra, és arra az
időtartamra, míg megfigyelheti azokat. A megfigyeléseket, kísérleteket tanári
magyarázattal kísérjük.
Olvasás-írástanuláshoz magasabb óraszámot biztosítunk.
Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű szövegeket választunk ki.
Szükség esetén a tanuló saját adottságainak megfelelő szemléltetést, taneszközöket
biztosítunk (megfelelő betűméret, vonalazás, speciális vonalzó).
Fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában, mely a
társadalomba való beilleszkedést, a hátránykompenzálást, az esélyegyenlőséget
célozza meg.
130
A mérési, szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tennünk.
Különösen fontos a művészetek személyiségkorrekciós hatása a gyengénlátó tanulóra.
A dráma és tánc a tanuló térbeni biztonságának, mozgásuk harmóniájának
kialakításában, ön- és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében
kiemelt szerepet kap. A rajz tanításában a síkbeli ábrázolás mellett a hangsúly a
térbeli, plasztikus megjelenítésre helyeződik.
A testnevelés során figyelembe kell vennünk a látásteljesítmény kihatásait a mozgásos
tevékenységekre, állapotuknak megfelelő mozgásos fejlesztésre. Egyedül jól ismert
térben mozognak biztonságosan. Párban játszva, futva szorongásuk csökken,
biztonságérzetük nő.
Az információszerzés hiányossága következtében hiányos fogalmak tartalmi
gazdagítására fontos törekednünk.
Enyhén látássérült tanulók rehabilitációja
Látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai segédeszközök használata).
Mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás).
Olvasási készség fejlesztése.
Tájékozódásra nevelés, téri orientáció fejlesztése térben, síkban.
Személyiségkorrekció.
Szükség esetén diszlexia-, diszgráfia-, diszkalkulia- terápia, logopédiai ellátás,
gyógytestnevelés.
Enyhén hallássérült tanulók
Azok a tanulók, akiknél fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Nyelvi fejlődésük
gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai
habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás
eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek
alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az
ép hallásúak beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak
környezetében van, de integrációjukra a pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. A
szakszerű pedagógiai munka végzéséhez szükséges a rendszeresen végzett mérési-, speciális
pedagógiai vizsgálati-, megfigyelési eredmények figyelembevétele, az audiológus
szakorvossal történő folyamatos kapcsolat, valamint elemi technikai tudnivalók
(hallókészülék kezelésében való jártasság).
131
A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire
vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével
érvényesíthetők. A tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai
módszerrel és eszközzel irányított.
Enyhén hallássérült tanulók fejlesztése
A beszédhallás folyamatos fejlesztése valamennyi szakasz kiemelt feladata.
A gyermek iskolakészültsége indokolhatja, hogy a bevezető szakasz hosszabb
idősávban szerveződjön.
A bevezető és kezdő szakaszban a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása,
fejlesztése domináljon. Elemei: a szókincsfejlesztés, a köznapi nyelv elemeinek
elsajátítása, a beszédérthetőség fejlesztése, a nyelvi különbségek kezelése, a nyelvi-
szociális érintkezési formák kialakítása.
Az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége
elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét, mely alapja a további
tudás megszerzésének.
A fejlesztő szakaszban a nyelvi rendszer további finomítása a fejlesztés feladata:
nyelvi-kommunikációs szint emelése, olvasás-írás eszközszintű használata, a nyelvi
érintkezés formáinak bővítése.
Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon
hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi
gondolkodásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének
leküzdéséhez.
Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra,
hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a
fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.
Fejleszteni szükséges az összefüggések felismerésének képességét. A szókincs,
fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az
egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek.
A beszéd, a ritmus, a mozgás koordinálásának fejlesztése.
Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása,
gyakorlása.
Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai
feladat, mert ezáltal gazdagodnak a tanulók információszerzésének lehetőségei.
132
Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van a komplex
kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról
olvasás).
Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése.
Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a
megkeresése és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló
életvitel kialakítását segítik, gyakorolhatják.
Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók
további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.).
Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan
kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket.
Enyhén hallássérült tanulók támogatása
Komplex egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, nyelvi korrekció a beszédérthetőség
javítására.
A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásakor figyelemmel kell lenni a
hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére.
Az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a
hallóképesség fejlesztése (Ezek a tanulók szívesen használnak ritmushangszereket).
Számukra olyan helyet válasszunk a teremben, mely a tanár diák kommunikációt
megkönnyíti.
A tanuláshoz sok vizuálisan érzékelhető élményre van szükségük.
Törekedni kell merev gondolkodásuk rugalmasabbá tételére, absztrakt, fogalmi
gondolkodásuk fejlesztésére. Különösen fontos a tér- és időbeli viszonyok
érzékelésének fejlesztése, magyarázata.
A drámajátéknak, táncnak kitüntetett szerepe, terápiás hatása lehet valamennyi sajátos
nevelési igényű tanuló fejlődésének támogatásában. Észlelési korlátaikból következő
hátrányaik látványosan csökkenhetnek, mozgásbiztonságuk fejlődhet, énképük
pozitívín alakul, társas kapcsolataik javulhatnak.
Az ismeretszerzés tevékenykedtetéssel segíthető meg.
Enyhén hallássérült tanulók rehabilitációja
Mentálhigiénés, pszichológiai gondozás.
Beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója.
133
Az érintkezés, kapcsolattartás, együttlét formáinak kialakítása, fejlesztése.
Pályairányítás, pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos ismeretek, tevékenységek végzése.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók
A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség-zavarok, kóros
hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények
eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy ezek
halmozott előfordulása áll fenn.
Részképességzavar: az iskolai teljesítmények – elsősorban az alapvető eszköztudás, az
alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításának nehézségei. A tanulóknál
intelligenciaszintjüknek ellentmondó teljesítménybeli elmaradás mutatkozik. Általános
jellemzőjük a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség,
amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, s ez a tanulással kapcsolatos
tevékenységek (írás, olvasás, számolás) elutasításában is kifejeződhet.
Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig
tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási
helyzetet igényel.
Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a
zajokat, a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre.
Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető
szabályokat.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók
fejlesztése
Kiemelt feladat az iskolai nevelés-oktatás során:
egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
szociális képességek fejlesztése,
a kudarctűrő képesség növelése,
önállóságra nevelés.
Diszlexia, diszgráfia:
A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozik, intelligenciaszinttől független
olvasási, helyesírási gyengeség. Hátterében idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési
134
késése, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti okok, illetve ezek kombinációi
állhatnak.
Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse, és gyenge az emlékezet. Nehezen
alakul ki a beszédhang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás során. Nehéz a
figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok
olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.
Diszgráfia esetén nehezen tanul meg írni, helytelen az íróeszköz fogása is. Az írómozgás
egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett, fáradékonyabb. Lassú az írás megtanulásának
folyamata.
A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:
A kérések, kérdések, a feladatadások legyenek számukra rövidek, egyértelműek,
kerüljük a halmozott, összetett utasításokat. Az új ismeretek elsajátításában fontos a
megfigyelés.
A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális
emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A
nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok
nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.
A vizuális közlésnek kiemelt jelentősége van a segítségnyújtásban.
Kooperatív munkába való részvételüket szorgalmazzuk.
Látás, hallás, mozgás koordinálása.
Testséma biztonságának kialakítása.
Téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.
Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás) lassított tempójú, nyújtott ütemű,
hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel.
Az olvasás írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai
pályafutása alatt.
Beszédészlelés, beszédmegértés, olvasásértés, a figyelem, az emlékezet folyamatos
fejlesztése.
A beszélgetőkörben, drámajátékban való részvétel számukra különösen fontos.
Kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.
Az idegen nyelv tanítása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.
A művészetek területén kiemelt szerepe van a művészeti terápia, a drámapedagógia,
akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének.
135
Diszkalkulia:
A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok
megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, a számok sorrendiségének, számneveket
szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának a nehézsége. Nehezítetté válik a szimbólumok
felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a
fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli
viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.
Ezeknél a tanulóknál hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus
számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Elmaradásaik vannak a matematikai nyelv
használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.
A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:
A pszichikus fejlődés zavara miatt kialakulhat nyelvi zavar, gyenge verbális
emlékezet, így a tananyaghoz kapcsolódó szókincs használata nehezített számukra. A
nehézség leküzdése érdekében sok manipulációval, közvetlen tapasztalatok
nyújtásával, sok konkrét érzékeltetéssel biztosíthatjuk a fogalmak kialakulását.
Egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása,
alkalmazása.
Kooperatív munkába való bevonásuk.
Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd
összehangolt, intenzív fejlesztése.
Testséma kialakítása.
Téri- idői relációk fejlesztése.
A matematikai nyelv tudatosítása.
Segítő, kompenzáló eszközök használata.
A megfigyelés, megértés érdekében a manipuláció előtérbe helyezése, eszközök
használata, képi, vizuális megerősítés (fogalmak, szám-és műveletfogalmak
kialakításakor).
A művészetek területén belül a művészeti terápia, a drámapedagógia, akusztikus és
vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.
Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar
136
Hyperkinetikus zavarok:
Már kisgyermekkorban kialakulnak, tünetei a csapongás, figyelmetlenség, nagyfokú
impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, többszöri konfrontálódás társakkal,
megfontolatlanság. Gyakori a kognitív működés zavara, illetve a nyelvi és motoros
képességek fejlődésének késése.
Magatartási zavarok:
Jellemzői a disszociális, agresszív vagy dacos magatartás, az életkorban elvárható szociális
elvárásokat durván áthágja, nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni
durva bánásmód, erőfitogtatás, indulatkitörések, hazudozás.
A fejlesztés feladatai, a tanulók támogatása:
A tanuló optimális helyének megválasztása az osztályban a pedagógus
kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, a gyermek motivációjának,
figyelmének minél további fenntartása érdekében.
Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése.
A tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.
Együttműködés a családdal és más szakemberrel.
A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
Feladattudat kialakítása.
Az önismeret, reális önértékelés kialakítása.
Kommunikáció fejlesztése.
A tanulási, magatartási zavarral küzdő tanulók rehabilitációja
gyógypedagógus/pszichológus által vezetett egyéni foglalkozások,
képességfejlesztő programok, korrekció,
reedukáció (újratanítás)
A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő tanulók
A BTM-es tanulók fejlesztése egyénre szabottan történik a Nevelési Tanácsadó
szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a
fejlesztésben részt vevő szakemberek (fejlesztőpedagógus). Az egyéni bánásmód, az
integráció teljesülése érdekében, a fejlesztésük alapelvei, céljai, feladatai megegyeznek a
program elején megfogalmazottakkal.
137
5. Értékelési rendszerünk
Alapelveink
Az értékelés első fázisa az objektív tényfeltárás a pedagógiai folyamatról, melynek
eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel
objektíven összehasonlíthatóvá válik.
Azok a kutató és gyakorlati eljárások, amelyek lehetővé teszik iskolai életünk, nevelési-
oktatási folyamatunk eredményességének mérését.
Az értékeléshez kapcsolódó méréseinkben betartjuk a mérésmetodika alapelveit: az
érvényességet(validitást), a megbízhatóságot(reliabilitást), az objektivitást.
Az értékelés második fázisa a szervezett visszajelentés, amelynek során az elért
eredményeket vetjük össze a kitűzött célokkal.
Az értékelés során „értéket” állapítunk meg, amely minősítheti az elért eredményeket, és így
megerősítheti tevékenységünk helyességét.
Értékelésünk kiterjed az iskolai élet számos területére, a motiváció egy eszköze.
Céljaink
Értékelésünk legyen:
kompatibilis a közoktatás egészével,
egységes, egyszerű, áttekinthető,
személyre szóló, személyiségfejlesztő,
ösztönző hatású, önértékelési képességet fejlesztő,
szakszerű, következetes,
folyamatos és kiszámítható,
céljaiban és következményiben a tanulók számára előre ismert,
előremutató azzal, hogy jelezze az adott területen elért eredményeket,
hiányosságokat, a hiánypótlás módját, eszközeit.
Biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát, az önálló tanulásra való képesség
és igény kialakítását.
Ösztönözzön a hibajavításra, segítse elő a tanulás tanulását.
138
A nevelő kapjon megerősítést a pedagógiai folyamat helyességéről, az esetleges hibákról,
hiányosságokról, a tanulás tanításáról.
Feladataink
Visszacsatolási mechanizmusok, visszajelzési körök kiépítése, melyek segítik a célok és
eredmények összhangjának megteremtését.
Az iskolában folyó nevelő – oktató munkánk eredményeinek elemzése, összevetése a
pedagógiai programunkban megfogalmazott célokkal.
Értékelésünknek be kell töltenie a pedagógiai folyamat helyességét megerősítő, illetve
kritikai szerepét.
5.1. A tanulmányi munka értékelése
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje
Iskolánkban a beszámoltatás és számonkérés alábbi formáit alkalmazzuk:
- év eleji mérés,
- félévi és év végi mérés,
- témazáró dolgozatok,
- írásbeli feleletek,
- szóbeli feleletek,
- tantárgyi tesztek, feladatlapok,
- gyakorlati számonkérések.
A tanulók jogainak figyelembe vételével az alábbi beszámoltatási rendet határoztuk
meg:
- Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk.
- A hét első tanítási napján a magasabb óraszámú (kettőnél több) tantárgyak
esetében kerüljük a témazáró dolgozat íratását.
- A témazáró dolgozatok íratásának idejét úgy hozzuk a tanulók tudomására, hogy
lehetőségük legyen a megfelelő felkészülésre.
- Rövidített órák esetén a dolgozat megírását a következő tanítási órára halasztjuk.
- Tantárgyanként tanulóinkat az első és második félév során legalább 3-3
érdemjeggyel értékeljük.
- Az egyes témakörökben íratott témazárók érdemjegye nagyobb súllyal szerepel a
félévi és a tanév végi értékeléskor.
139
Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés és a feladatok meghatározásának elvei,
korlátai
- A heti szorgalmi idő hétfőtől péntekig tart (5 nap). A felkészüléshez adott házi feladatokat
e napokra tervezzük.
- A tanítási szünetekben esetleg csak szorgalmi feladatot adhatunk tanulóinknak.
- Az 1-4. évfolyam tanulói minden tantárgyból az iskolaotthon önálló foglalkozásain
készülnek fel.
- Optimális feladatadást alkalmazunk, figyelünk a szóbeli és írásbeli feladatok helyes
arányára.
- Segítjük a házi feladatok adásával a személyre szóló differenciálást. Ezzel is támogatjuk a
felzárkóztatást, a tehetséggondozást, tanulóink kognitív kompetenciáinak fejlődését.
Az értékelés viszonyítási területei:
Nyilvánvalóvá kell tenni a viszonyítási pontokat az értékelésben érintettek számára, ami lehet:
- kritériumorientált (a tanuló teljesítményének a követelményekhez viszonyított értékelése),
- normaorientált (a tanuló teljesítményének az osztály vagy más vizsgált minta
teljesítményéhez viszonyított értékelés),
- a tanuló fejlődésének viszonyítása önmagához képest.
Intézményünkben nagyobb hangsúlyt igyekszünk fektetni a tanuló önmagához viszonyított
fejlődését tükröző értékelésre.
A tanulók értékelésének fajtái:
- diagnosztizáló,
- formatív,
- szummatív.
Iskolánkban az értékelésnek már meglévő hagyományai vannak. Alapját mérési rendszerünk
képezi. Egységes követelményrendszer alapján összeállított feladatsorral év eleji
diagnosztizáló méréseket végzünk. Azt a meglévő tudást állapítjuk meg, amire építhetünk.
Azt, hogy tanulóink mennyire rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, készségekkel,
képességekkel, amelyekre a tantárgy tanításának megkezdésekor támaszkodhatunk. Ezzel
feltárhatjuk tanulási problémáikat, hatékonyabbá tehetjük munkánkat.
140
A tanulási– tanítási folyamat pszichológiai szempontból legfontosabb mozzanata a
megerősítés.
Ezt a célt szolgálják a tanulást, tanítást segítő formatív méréseink. Ezzel a fejlesztő,
megerősítő, korrigáló értékeléssel érhetjük el, hogy pedagógusainknak információjuk legyen
arról, hogy a tananyagot mennyire hatékonyan tanították meg. Tanulóinknak pedig arról, hogy
azt milyen mértékben sajátították el.
Félévkor és év végén szummatív méréseket végzünk. Ekkor globális képet kapunk a
tanulókról, arról hogy hogyan tettek eleget a tantárgyi követelményeknek. Így biztosítjuk az
iskolák közti átjárhatóságot és az évfolyamok átlépéséhez szükséges megfelelő szint
megállapítását. A szummatív mérésekhez igyekszünk külső mérőeszközt alkalmazni.
Törekszünk arra, hogy értékelésünkben az életkori sajátosságokra építsünk; hogy a
személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény kialakuljon, az önértékelési
képesség fejlődjék.
Alapelveink
Értékelésünk tükrözi az értéket a magatartásban, teljesítményben, a szabályok
betartásában, az önértékelés fejlesztésében.
Törekszünk értékelésünk sokoldalúságára, változatos értékelési formákra.
Céljaink
Legyen a tanulók és szülők számára egyértelműen megfogalmazott értékelési rendszerünk
(A tantárgy iránti érdeklődést, tudást tükrözze.).
Értékelési rendszerünk pozitívan befolyásolja a tanuló egész személyiségét.
A pedagógus értékelése legyen a tanuló fejlettségi szintjének megfelelő, tükrözze
képességei, eredményei elmozdulását.
Tárja fel a tanulóban lévő készségeket, képességeket, hogy azt differenciáltan
fejleszthesse.
Alakítsa ki az igényt az önértékelésre, fejlessze az önálló tanulásra való képességet.
Segítse a pályaválasztást.
Feladataink
Tervezetten alkalmazzuk a nevelő – oktató munkában az értékelés három alapfunkcióját:
diagnosztizáló, formatív, szummatív értékelést.
141
Megteremtjük a szóbeli és írásbeli értékelés helyes arányát.
A tanulók értékelésének formái:
- Személyes, szóbeli értékelés
A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van; jellege korrigáló, segítő, tanácsadó,
orientáló.
- A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – minden pillanatban
megjelenő szabályozó megnyilvánulások.
- Tudatos, rendszeres.
- Hosszabb beszélgetés, helyzetfeltárás gyerekkel, szülővel.
- Írásbeli szöveges értékelés
- A tanulók mindennapi munkájához részletes megjegyzéseket, kiegészítéseket fűzünk.
- Év közben a tantárgyi témakörök végén témazáró dolgozatokat íratunk, melyeknek
szimbólumokkal, százalékos vagy érdemjeggyel történő értékelését a naplóban és a
tájékoztató füzetben rögzítjük. A tagintézményben havonta a haladási naplóba minden
tanulóról szöveges értékelések rövidítései kerülnek tantárgyanként (kiváló: k, jól
teljesített: j, megfelelően teljesített: m, felzárkóztatásra szorul: fsz).
- A gyerekek fejlődéséről az egyes osztályokban tanító pedagógusok közös
megbeszélést tartanak, melyről tájékoztatják a szülőket.
- A bevezető szakasz 1. évfolyamán félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam
félévekor minden tantárgyból szöveges értékelést adunk a tanulók teljesítményéről.
Félévkor értesítőt és év végén bizonyítványt kapnak a gyerekek, amelyek tükrözik a
tanulóknak az év folyamán önmagához viszonyított fejlődését és a tantárgyi
követelmények teljesítését.
Az értesítőbe és bizonyítványba kerülő szöveges értékelés:
- kiválóan teljesített vagy,
- jól teljesített,
- megfelelően teljesített,
- felzárkóztatásra szorul.
Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott
nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési
142
kategória közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a
tanuló teljesítményére érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést
alkalmazunk. Olyan rendszert alakítottunk ki, amely a tanévek során használható és
továbbfejleszthető munkaeszköz a tanító kezében ahhoz, hogy konstruktív visszajelzést
adhasson a gyerek fejlődéséről, önmaguk épüléséhez, szüleik tájékoztatásához. Szöveges
értékelés mondatbank mellékletben.
- Értékelés a 2. évfolyam második félévétől – érdemjegyeink, osztályzataink rendszere
A 2 – 8. évfolyamon az érdemjegyek rendszere:
A tanulók teljesítményének értékelése tanév közben 1-től 5-ig terjedő érdemjegyekkel,
félévkor és a tanév végén jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), és elégtelen (1)
osztályzatokkal történik a minősítés.
A tanév során:
Az érdemjegyekhez szóbeli értékelést társítunk.
A szóbeli és írásbeli feleletek értékelésekor figyelembe vesszük a nyelvi
kifejezőkészséget, a tanítási órai aktivitást is.
Portfólió típusú értékelésre törekszünk, mely tartalmazza a tanulók otthon végzett
munkáját is.
Tantárgyanként, modulonként legalább három érdemjeggyel értékelünk félévente.
A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.
A félévi osztályzat az ellenőrzőbe, az év végi a bizonyítványba kerül. Tantárgyi osztályzat
beírása az ellenőrzőbe félévkor számmal, év végén a bizonyítványba betűvel történik.
Második évfolyam végétől kezdve a hagyományos osztályzattal történő értékelést
alkalmazzuk.
A belépő új tantárgyak esetén is osztályzatot kapnak tanulóink.
A félév és tanév zárása előtt legkevesebb egy hónappal írásban értesítjük a kritikus
teljesítményt nyújtó tanulók szüleit gyermekük előmeneteléről.
Iskolaváltás vagy egyéb ok miatt szöveges értékelésre átváltás az alábbiak szerint történik:
Osztályzat Szöveges értékelésre váltás
jeles(5) kiválóan teljesített
143
jó(4) jól teljesített
közepes(3) megfelelően teljesített
elégséges(2) felzárkóztatásra szorul
Osztályzataink:
Jeles: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveinkben megfogalmazott követelményeknek,
minderről önállóan képes számot adni. Szerzett ismereteit képes aktívan alkalmazni.
Félévi és év végi minősítéskor: ha a tanulónak a csoporthoz képest kiemelkedő a
teljesítménye, akkor dicséretes (a naplóban: d). A bizonyítványban, törzslapon kitűnő a
bejegyzés, ha a gyermek az adott tantárgyból dicséretet kapott.
Jó: a gyermek tudása megfelel a helyi tanterveink követelményszintjének.
Tanári rávezető kérdéssel képes önállóan megnyilvánulni. Válaszadása kisebb
pontatlanságokat is tartalmazhat.
Közepes: tudása néhány fontos hiányossággal felel meg a követelményeknek. Rávezető
kérdések alapján válaszai értékelhetőek, de bizonytalanok.
Elégséges: a tudás elegendő arra, hogy a dokumentumainkban meghatározott
követelményszintet a továbbfejlődés feltételeként biztosítsa.
Ismeretei hiányosak, számottevőek. Befogadási képessége gyenge, érdeklődése nem
megfelelő. A követelményeket alig teljesítő tanulóknál figyelmeztető kettes (2f) jelölést
alkalmazunk
Elégtelen: Az előírt követelményeket nem teljesíti. Ismeretei alapvetően hiányosak vagy
nincsenek. Befogadási készsége rossz.
Érdemjegyeik elbírálásakor figyelembe vesszük a különböző tantárgyak sajátosságait.
A modulok értékelése a székhelyiskolában
- A hon- és népismeret, az egészségtan (6. évfolyamon) modulok értékelése osztályzattal
történik.
- A tánc és dráma, a mozgókép- és médiaismeret modulokat szövegesen értékeljük.
Értékelési kategóriáink félévkor és év végén:
kiválóan teljesített (5d = kitűnőnek; 5 = jelesnek megfelelően),
megfelelően teljesített (4 = jónak; 3 = közepesnek megfelelően),
144
gyengén teljesített (2 = elégségesnek megfelelően).
A modulok szöveges értékelésének rövidítése a törzslapba, bizonyítványba a következő
módon történik: kiváló, megfelelő, gyenge
- A 7. évfolyamon az ember- és társadalomismeret, etika modul a történelem tantárgyba, a
8. évfolyamon az egészségtan modul a biológia tantárgyba integrálódott. A tagiskolában
az egészségtan modul a természetismeret tantárgyba integrálódott.
A modulok értékelése a tagintézményben
- A tagintézményben a modulok értékelése szövegesen történik.
- kiválóan teljesített vagy, ( kiv.)
- jól teljesített, (j.telj.)
- megfelelően teljesített (megf.telj.)
- felzárkóztatásra szorul ( f. sz. )
A magasabb évfolyamra lépés feltételei:
Az 1. évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba,
ha a tanév során 250 óránál többet mulasztott.
A 2. évfolyamtól a tanuló magasabb évfolyamra akkor léphet, ha sikeresen teljesítette
az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. Minden tantárgyból legalább
elégséges osztályzatot kapott.
A tanuló évismétlésre utasítását meg kell előznie az előírt eljárásoknak.
A tanulók javító- vagy osztályozó vizsgát tehetnek a törvényi és a helyi
szabályozásoknak megfelelően.
5.2. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése
A magatartás és szorgalom havonkénti, félévi és év végi értékelésekor figyelembe vesszük a
nevelők értékelését, valamint a tanulók önértékelését. A közös vélemény kialakítása
érdekében az osztályfőnök kikéri szóban, vagy írásban, az osztályban tanító nevelők
véleményét. Ennek szempontjai a következők:
Magatartás
Közösségi munkában való részvétel
145
Hatása a közösségre.
Kapcsolata a felnőttekkel, társaival
Normák, szabályok betartása
Viselkedés, hangnem
Szorgalom
Tanulmányi munkája
Tanuláshoz való hozzáállása
Felszerelés
Tantárgyi és önálló munkavégzés
Önellenőrzés
A bevezető szakasz első évfolyamán félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyam első
félévekor: a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésekor a minősítés mellett
szöveges értékelést is adunk.
Az írásbeli szöveges értékelés lehetséges formái közül félévkor az előre meghatározott
nyomtatott skála szerinti értékelést választottuk. Ennél a formánál több értékelési kategória
közül a pedagógus megjelöli, aláhúzza, kiegészíti a felsoroltak közül azt, ami a tanuló
magatartására, szorgalmára érvényes. Év végén pedig összefüggő szöveges értékelést
alkalmazunk.
Tanév során havonta a minősítéseknek megfelelő szimbólumokkal értékeljük tanulóink
magatartását, szorgalmát.
A 2. évfolyam második félévétől havonta az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk,
félévkor és év végén pedig a törvényi előírásoknak megfelelő minősítéseket használjuk.
A tanuló minősítésének fokozatai 1.-8. évfolyamon
Magatartás:
Példás az a tanuló, aki
- a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének
megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre
ösztönzi,
- szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,
- a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi,
146
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,
- fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.
Jó az a tanuló, aki
- részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli
viselkedése ellen általában nincs kifogás,
- a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait betartja,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,
- fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.
Változó az a tanuló, aki
- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással,
- viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,
- a Házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja
be,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem mindig udvarias és nem tisztelettudó,
- társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,
- fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.
Rossz az a tanuló, aki
- munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével
rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,
- közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,
- a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,
- nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,
- fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,
- tíz órát igazolatlanul mulasztott.
Szorgalom
Példás:
- igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját,
- munkavégzése pontos, megbízható,
- minden tantárgyban elvégzi feladatait,
- önálló a munkában, önellenőrzése pontos,
- tudja a kötelességét, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel,
érdeklődik,
147
- érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed,
- egyes tárgyakban a tananyagon túl is teljesít.
Jó:
- figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi,
- az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik,
- ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát,
- általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tantárgy iránt,
- érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
Változó:
- munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan,
- önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát,
- teljesítménye változó,
- szétszórtság jellemzi.
Hanyag
- figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el,
- nem hajlandó munkavégzésre,
- nem törődik kötelességeivel,
- érdektelenség, teljes közöny jellemzi.
148
5.3.Kompetencia alapú oktatás – egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben
A TÁMOP 3.1.4./08/2. pályázat céljainak és feladatainak intézményi
implementációja
A kompetencia alapú oktatás bevezetésének szükségessége azért vált időszerűvé napjainkban,
mert a társadalmi környezet változásai – az információrobbanás, a globalizáció és a
demokratizálódási folyamat – szükségessé tették az iskola szerepének újraértelmezését. A ma
iskolájának feladata egyre inkább az, hogy a jövőben is hasznosítható tudással rendelkező
diákokat képezzen.
Az Európai Unió oktatáspolitikai irányelveinek megfelelően nevelő-oktató munkánk legfőbb
célkitűzése az, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás megalapozásához
szükséges képességeket, ami a későbbiekben lehetővé teszi majd a megfelelő pályaválasztást
és munkaerő piaci alkalmazkodást.
Célunk:
A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás
megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetencia-alapú oktatás bevezetése,
meghonosítása iskolánkban.
Ennek érdekében a kompetencia-alapú oktatás módszertanának és eszközeinek elterjesztését
célozzuk meg, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, a tanulók
képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerősítését, a
rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlő hozzáférés és
esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítésével.
A kompetencia-alapú oktatás, a pedagógiai gyakorlat során arra törekszünk, hogy minél
hatékonyabb legyen az ismeretek több szintű elsajátítása (ismeret, megértés, alkalmazás,
komplex műveleti szintű alkalmazás). Ezáltal a tanulói képességeket magas szintre
fejlesztjük, s a tágan értelmezett tudáson (készség) túl a megtanulásukhoz való viszonyt
(attitűd) is formáljuk.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek a
mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Természetesen nem mondunk le
az ismeretek elsajátításáról, vagyis az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés”
149
megvalósításáról sem. Tanítványaink kompetencia-alapú fejlesztésén a készségek, képességek
fejlesztését értjük oly módon, hogy az alkalmazásképes tudás birtokába jussanak.
A kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése:
A kooperatív tanulási-tanítási technikák alkalmazása, a projektpedagógia és moduláris
oktatás bevezetése.
A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése:
IKT eszközök, drámapedagógiai módszerek alkalmazása, mérési-értékelési rendszerek
használata, a tanulás tanításáról szerzett ismeretek bővítése, a személyiségfejlesztés,
valamint a csoportalakítás módszereinek megismerése.
A tanulói kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése:
A tanulói képességek felmérése, egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, tanórai
differenciálás.
Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása:
A heterogén szociokulturális hátterű gyermekek nevelésében és oktatásában a
hátránykompenzáció megvalósítása, saját, kisebbségi kultúrájuk ápolása, bemutatása.
Az információs és kommunikációs technológiák használata, az informatikai képesség
fejlesztése.
A motiváció erősítése.
Feladatok:
A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások
alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja.
A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése a (ehhez szükséges újszerű tanulásszervezési
eljárások bevezetése – pl. projektalapú oktatás, kompetencia-alapú tananyagok, taneszközök,
egységes oktatási programok alkalmazásának meghonosítása).
Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó
pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése,
differenciálás). A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek,
tanulók többségi óvodákban, iskolákban való integrálását elősegítő programok intézményi
alkalmazása, az elsajátítottak intézményi adaptációjának megvalósítása
150
A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása (a TIOP
pályázatok keretében beszerzett eszközök pedagógiai, szakmai használatára való felkészítés,
IKT-eszközökkel támogatott tanórák módszertani támogatása).
A tananyag feldolgozása úgy történik, hogy az ismeretek elsajátítása mellett szolgálja az
önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés
fejlesztését.
A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.
A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyak integrálása.
A programcsomagokat bevezető kollégák részt vesznek a kompetencia alapú és módszertani
továbbképzéseken.
A kollégák fejlesztő munkájának segítése, mentorálás.
Szakmai konzultációk, műhelymunkák, tapasztalatcserék megszervezése.
A „jó tanuló” hagyományos jellemzőit kiegészítő személyiségjegyek erősítése: az önállóság, a
belső kontroll, az önszabályozó tanulási készség, a nyitottság, rugalmasság, kreativitás, a
toleráns attitűd, az együttműködési készség fejlesztése.
A tanulók erősségének visszaigazolása a társaik által.
A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges – egyénenként különböző hosszúságú –
fejlesztő időszak biztosítása.
A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére alkalmas
differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.
A kooperatív tanulási technikák és a dráma segítségével a gyerekek közötti információcsere
elősegítése.
Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.
Fejlesztéseink általános alapelvei:
Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás
A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél
önállóban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben,
a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A
hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a
műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.
151
A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása
Képességeket fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben
mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai
vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani.
A tantervi programok, modulok adaptálásakor, kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a
képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt
alkalmazzuk.
Képesség- és személyiségfejlesztés
A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelten fontosnak
tartjuk a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális
és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott befogadó és
empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás.
Új típusú tanári attitűd
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt
igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust.
Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása
Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek során – az életkori
sajátosságoknak megfelelő szinten – élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók
tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és
összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, a korábbi tapasztalataikat, ismereteiket
és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák az
egyéni és csoportosan kialakított véleményüket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alá tudják
támasztani és képesek megvédeni.
Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség
Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a
tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és
érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok
együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban
kialakuljon az igény arra, hogy – egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével –
egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.
152
Fokozatosság és folyamatosság
Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek,
amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg. Számolnak a tanulók különböző
ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó
fejlődési folyamatával.
Valóságos tanulási környezet
Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen
és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a
tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a
megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is
megtapasztalják.
Integrációs elv
A hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan programokat, modulokat kell alkalmazni,
amelyek a műveltségi terület egyéb tartalmi egységeivel, más műveltségterületekkel (az
alaptanterv közös követelményeivel) való kapcsolatának megteremtését, erősítését lehetővé
teszik. Nemcsak tantárgyi, hanem képességterületi és nevelési integrációs lehetőségeket is
biztosítanak.
Alapelveink és céljaink érvényesítése érdekében a suliNova Közoktatás-fejlesztési és
Pedagógus-továbbképzési Kht, az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht.
konzorciumi együttműködésében kifejlesztett kompetencia-alapú oktatási
programcsomagokat vezetjük be.
Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a székhelyen
A Nat szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését, újszerű tanulásszervezési eljárások
alkalmazását támogató oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja:
A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai
lefedettséget biztosító kompetencia-alapú „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése,
alkalmazása, legalább három tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két
tanulócsoport, felső tagozatban legalább egy tanulócsoport. A tantárgy neve: magyar nyelv és
153
irodalom. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és
programtantervét alkalmazza helyi tantervként.
A „Matematika” kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A”
típusú” kompetencia-alapú oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása, legalább három
tanulócsoportban. Célcsoportok: alsó tagozatban két tanulócsoport, felső tagozatban legalább
egy tanulócsoport. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztő oktatási program kerettantervét és
programtantervét alkalmazza helyi tantervként.
Az „Idegen nyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia-alapú
oktatási programcsomag bevezetése, alkalmazása angol nyelvből. A modulok felhasználását,
az adaptált tanterv tartalmazza, 30%-os lefedettséggel. Célcsoport: legalább egy tanulócsoport
a felső tagozatban.
Célunk a kompetencia- területek fejlesztését biztosító programcsomagok minél teljesebb körű
adaptációja, és felmenő rendszerben való alkalmazása.
Lehetőséget biztosítunk a tantárgytömbösített tanulásszervezésre a szakrendszerű
oktatásban. A tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórákat a következő
műveltségterületeken, tantárgyakban preferáljuk: művészetek, ember a természetben, életvitel
és gyakorlati ismeretek, természetismeret.
Biztosítjuk a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli
oktatását, a szövegértés- szövegalkotás kompetenciaterület bevezetésével.
Megteremtjük a lehetőséget az újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a
kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását
alapelveinknek, céljainknak megfelelően.
A tevékenység közben megvalósítjuk a következő elemeket:
Projekt:
Három hetet meghaladó „Aki nem hiszi, járjon utána! – Móra nyomában” könyvtári
projekt megszervezése.
Témahét:
„Christmas” angol nyelvi témahét, „Egészségmegőrző” témahét, erdei iskola témahét
megszervezése.
Moduláris oktatási program:
Természetismeret műveltségterületen tantárgytömbösítéssel, a matematika „B”. típusú
moduláris oktatási program beillesztése, alkalmazása tanórákon.
154
A tanulás tanulása moduláris oktatási program (saját innovációnk) beépítése,
alkalmazása tanórákon a felső tagozatban.
IKT eszközök alkalmazása:
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális
készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban
érintett tanóráinak 25%-a IKT eszközzel támogatott tanóraként valósul meg.
Intézményi innovációs programok működtetése:
Együttnevelés – mentorálás program.
Mozgás – játék – képességfejlesztés program.
Mérés, értékelés
A modulok értékelési alapelvei
Az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési, fejlettségi állapotról számoljon be.
Az értékelés individuumra orientált legyen. Az értékelés jelenítse meg, hogy a tanuló
saját lehetőségéhez mérten mennyit fejlődött, s hogy ezekkel, a saját lehetőségekkel
mennyire élt (vagy, a tanuló egyéni fejlődésének, fejleszthetőségének jellemzőit)
Az értékelés alapja a viszonyítás – a tanuló korábbi teljesítményéhez – és az
értékkeresés legyen. A meglévő teljesítményt, és ne annak hiányát értékeljük.
Az értékelés korrekciós funkciója alapján adjon útmutatást a továbbhaladásra.
Lehetőséget kell adni nemcsak az egyéni, hanem a csoport munkájának értékelésére,
és az önértékelésre is. A csoportmunka sikerességét meghatározó érzelmi, akarati,
erkölcsi tényezők, viszonyulások megfogalmazása is kulcsfontosságú legyen.
A kerettantervben, a modulleírásokban szereplő értékelési szempontokat
(teljesítményszinteket) figyelembe véve adjon információt arról, hogy a tanulóknak a
modulokban megjelölt célokat (a tanulási folyamatban elvárható tanulási
eredményeket) milyen szinten sikerült elérniük.
Az érékelési módok közül kiemelt szerep jusson a formatív értékelésnek.
A diákok továbbhaladása saját fejlődési ívük mentén folyamatos, a továbblépés belső
lépcsőfokai a kompetenciaterület alrendszeriben leírt tevékenységek egymásra épülő,
hierarchikus fejlettségi szintjeiben jelennek meg. Így a teljesítés nem mesterségesen,
kívülről ütemezett, hanem a tanuló személyiségfejlődésének belső feltételeitől függően
egyéni meghatározottságú.
Az értékelés célja
155
A tanulási motiváltság fenntartása
A gyermek egyéni fejlődéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása
Folyamatos visszajelzés a tanítási-tanulási folyamatról.
Reális önértékelés, énkép kialakulása.
Az értékelés feladata
Differenciált visszajelzés.
Megerősítés, folyamatkövetés.
Önreflexióra, korrekcióra késztetés.
Területei
A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek, tanulási eredmények (ismeret-és
készségszintek), produktumok.
A társas kapcsolatok szempontjából: együttműködés, feladatmegosztás,
konfliktuskezelés, feladat vállalása, egymás segítése.
Az önálló tanulás képessége szempontjából: nyitottság az új problémák iránt,
megoldás keresése, információk rendszerezése, kognitív funkciók működése,
ellenőrzés, hibajavítás, véleményalkotás…
Egyéni-, páros-, csoport-, projektmunka.
Alkalmazott mérőeszközök:
A programcsomagokhoz készült mérőeszközök.
Saját készítésű kompetencia-alapú mérések.
Az évfolyammérések nem vonatkoznak ezekre a tanulócsoportokra.
Az értékelés módja:
Szöveges értékelés:
o Szóbeli és írásbeli szöveges értékelés a tanulási-tanítási folyamatban: egyén,
csoport, projekt, produktum értékelésekor.
o Írásbeli szöveges értékelés: 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, és 2.
évfolyam félévekor.
Értékelés osztályzattal: 2. tanév vége – 8. évfolyam.
A szövegértés-szövegalkotás kompetencia alapú oktatásban a tantárgy neve: magyar
nyelv és irodalom, az értékelés egy osztályzattal történik 2. évfolyam végétől.
156
A továbbhaladás feltételei a 2. évfolyam végétől:
Azok a kiemelten fontos területek, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbhaladáshoz.
Ezeket minden tanuló fejlesztéséhez biztosítanunk kell. Ezen ismereteket, készségeket,
képességeket, attitűdöket alapszinten minden tanulótól el kell várnunk.
A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések
A programcsomaghoz készült eszközi elemek:
Programtanterv.
Modulleírások, tanári útmutatók.
Tanulói munkafüzetek, feladatlapok, eszközök.
Tanulói teljesítmény mérésére szolgáló feladatlapok, mérőlapok.
A megvalósítást segítő eszközök:
Interaktív tábla, projektor, laptop, számítógépek.
Magnók, televízió, DVD lejátszó.
Oktatószoftverek, interaktív oktatócsomagok.
Internet hozzáférés.
5.4. Feladataink a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez
A tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz
szükséges tanulói kompetenciák:
1. anyanyelvi kommunikáció
2. idegen nyelvi kommunikáció
3. matematikai kompetencia
4. természettudományos kompetenciák
5. digitális kompetencia
6. tanulás tanulása (hatékony önálló tanulás)
7. szociális és állampolgári kompetenciák
8. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák
9. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája.
157
Sok kompetencia fedi egymást, a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési feladatai a
kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg, tartalmazzák a kompetenciák
fejlesztését.
Az alapvető képességek, készségek, attitűdök fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz, ezért
tantárgyanként többféle kompetenciaterület fejlesztése valósítható meg. A hatás
valószínűségét növeli, ha ugyanazoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése
egyszerre több tantárgyban, párhuzamosan folyik.
Módszertani ajánlások
1. A pedagógusok attitűdjének, pedagógiai kultúrájának megújulása, fejlesztése, a tanár
személyiségét, felkészültségét segítő programok, képzések.
2. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása:
óvoda-iskola átmenet biztosítása,
hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás,
inkluzív nevelés, egyéni különbségek figyelembevétele,
multikulturális tartalmak beépítése,
tanórai és tanórán kívüli differenciálás.
3. A gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep kialakítása.
4. Integratív és a tantárgyközi tantervi szemlélet.
5. Tanulói értékelési formák gazdagítása.
6. A tanulásszervezési eljárások, módszerek gazdagítása, melyek előmozdítják a tanulás
belső motivációját, a tanulók aktivitását, tevékenykedtetését, önállóságát,
problémamegoldását, alkotóképességét. Igazodnak a tanulók egyéni sajátosságaihoz:
páros munka
csoportmunka
játék
drámapedagógia módszerei
tevékenységközpontú pedagógiák
kooperatív technikák
projekt módszer
vita, interjú
kutató-felfedező módszer
portfólió készítése
158
differenciálás
részben és teljesen egyéni, individualizált oktatás
tantárgytömbösítés, epochális oktatás.
műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
A megvalósítás lehetséges eszközei
Olyan képességfejlesztő programcsomagok alkalmazása, amelyek mind a műveltségterületi,
mind a kereszttantervi kompetenciafejlesztési lehetőségeket lefedik.
A horizontális és keresztirányú kompetenciamezők alapján elkészített csomagok jól
használható támogatást nyújtanak a pedagógusok számára. A pedagógusok választása alapján
a kompetencia-alapú oktatási programcsomag teljes vagy egyes moduljainak adaptálása,
megvalósítása, beépítése a tematikus tervekbe.
„A” típus
Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterülethez
kapcsolódó, azt teljes egészében lefedő (A1) műveltségterületi programcsomagok,
illetve az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet
átfogó, részben fedő (A2) programcsomagok.
„B” típus
Kereszttantervi programcsomagok, amelyek az adott kompetenciát eltérő
műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik.
„C” típus
A tanórán kívül, de iskolai keretek között felhasználható programcsomagok.
Az „A.” típusú modulokhoz kapcsolódó „Fejlesztési keresztmodulok a tanulási
nehézséggel küzdő tanulók számára.
Az információs és kommunikációs technika, a számítógép, digitális tananyag
felhasználása, gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító
tanulásszervezés számára.
Megvalósítandó feladatok és tevékenységek a Petőfi Sándor Tagintézményben
159
Szövegértés-szövegalkotás
A program legmarkánsabb új vonása, hogy a kompetenciaterület fejlesztési feladatait, illetve
azok megvalósulását nem tanévekben, hanem folyamatban jelöli meg. Ezzel reális esélyt
teremt a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó
különbözőségek kezelésére, minőségi elmozdulást hozhat a lényegesen hatékonyabb alapozás
tekintetében, illetve megelőzhető a lemorzsolódás.
„A” típusú oktatási programcsomag: Olyan eredeti, integrált nyelvi-irodalmi programot
kínál, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll. A programok
alapfokon és középfokon az évi teljes óraszámot lefedik. Bevezetése és fenntartása legalább
egy tanulócsoportban.
„B” típusú oktatási programcsomag: Az e területre készülő programtanterv az egyes
műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti
alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók. Bevezetése legalább egy
tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat.
Matematika
A matematikai kompetencia a „matematikai tantárgyi ismeretek, a matematikaspecifikus
készségek és képességek, általános készségek és képességek, valamint motívumok és
attitűdök együttese”.
„A” típusú programcsomag a matematika műveltségterületének teljes egészét lefedi.
Olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy a
tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba; azaz átalakul a
matematikatanítás egész folyamata. Erős hangsúlyt kap a tevékenység-központú módszertan.
A játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív
tanulási technikák alkalmazása dominálja a folyamatokat. Megteremtődik a lehetőség arra,
hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá. A
matematikatanulás alapja a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik
feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. Bevezetése és fenntartása legalább
egy tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat.
160
Életpálya-építés
Az életpálya-építési kompetenciák fejlesztésének célja, hogy a közoktatásból kikerülő tanulók
tisztában legyenek saját képességeikkel, meg tudják fogalmazni a jövőjükkel kapcsolatos
elképzeléseiket, és ezek alapján képesek legyenek megtervezni és felépíteni majdani
életpályájukat. Mindezeket figyelembe véve fő feladatunk tanulóink felkészítése arra, hogy
életpálya-elképzeléseiket a valóságos, egyben változó helyzetekhez tudják igazítani, képesek
legyenek terveiket felülvizsgálni és módosítani, erőforrásaik átcsoportosításával a
krízishelyzeteket elkerülni.
„A” vagy „B” típusú programcsomag
Tanórai keretek: a programcsomag alapján.Célcsoport: alsó tagozat.
„C” típusú programcsomag
Tanórán kívüli keretek: szakkörök
Célcsoport: felső tagozat.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
A mindenkori 5. évfolyam nem tanul külön magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat,
hanem együtt tanulja ezeket. Magyar irodalomból és nyelvtanból félévkor és a tanév végén
egy jegyet kapnak. Ez az oktatási és osztályozási forma megkönnyíti az átmenetet az alsó és a
felső tagozat között.
Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam.
Tanulói laptop program
Cél: olyan oktatási környezet kialakítása, amelyben minden tanuló rendelkezésére áll egy
hordozható számítógép a célcsoportokban.
Célcsoport: két tanuló csoport.
A tevékenység közben az alábbi elemeket valósítjuk meg:
Projekt:
Három hetet meghaladó projekt szervezése: A tél hagyományos eseményei és ünnepei
Témahét:
Petőfi – hét megszervezése
Moduláris oktatási program:
161
A Petőfi-hét programhoz kapcsolódva Petőfi modul, valamint az Egészségnaphoz
kapcsolódva Egészségtan modul. Mindkettő az alsó tagozatban valósul meg.
IKT eszközök alkalmazása:
Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális
készségek fejlesztése. A programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett
tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg!
Intézményi innovációs programok működtetése:
„Olvasni jó” – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai olvasmány feldolgozása, évfolyam
vetélkedő a regény és a film alapján a hetedik osztályosoknak.
A kompetencia alapú oktatás során bevezetett programok:
Szövegértés-szövegalkotás
„A” típusú oktatási programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy alsó tagozatos
tanulócsoportban, évente kiválasztva. A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom.
„B” típusú oktatási programcsomag bevezetése legalább egy tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.
Matematika
„A” típusú programcsomag bevezetése és fenntartása legalább egy tanulócsoportban.
Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.
Életpálya-építés
„A” vagy „B” típusú programcsomag
Tanórai keretekben a programcsomag alapján.Célcsoport: alsó tagozat, tanévenként kiválasztva.
„C” típusú programcsomag
Tanórán kívüli keretek: saját tematikával rendelkező szakkörök
Célcsoport: felső tagozat, tanévenként kiválasztva.
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
A tantárgy neve: Magyar nyelv és irodalom
Értékelés: A tanuló félévkor és tanév végén egy osztályzatot kap.
162
Célcsoport: 5. vagy 6. évfolyam, évenként kiválasztva.
A kompetencia alapú oktatás programcsomagjait a melléklet tartalmazza.
A kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése
Célok,
indikátormutatók
Implementáció éve
Fenntarthatósága
2009/2010. 2010/
2011.
2011/
2012.
2012/
2013.
2013/
2014.
2014/
2015.
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+ + + + + +
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
+ + + + + +
Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül
+ + + + + +
Digitális tartalmak, taneszközök használata
25% 25% 25% 25% 25% 25%
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
+ + + + + +
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése
+ + + + + +
Önálló intézményi innováció megvalósítása
+ + + + + +
Jó gyakorlatok átvétele +
163
5.5.Tankönyvkiválasztás elvei, taneszközfejlesztés
5.5.1. Tankönyvkiválasztásunk pedagógiai és szakmai elvei
Igazodjék a helyi tanterveink követelményeihez.
Tükrözze a NAT szellemiségét, támogassa a kompetencia-alapú oktatást, vagyis azokat a
tankönyveket, amelyek a 2008. február 8-án OKH rendelettel kihirdetett, jóváhagyott
kerettanterv alapján kerültek kifejlesztésre és akkreditálásra, illetve 2008. május 16-át
követően kapott tankönyvvé nyilvánítási határozatot.
Részesítse előnyben a TÁMOP-os osztályokban -lehetőség szerint- a kompetencia-alapú
oktatási programcsomagokhoz készült taneszközöket.
Fejlessze a tanulók kulcskompetenciáit, biztosítsa az egyéni fejlesztés lehetőségeit.
Adjon lehetőséget az interaktív, a cselekvéses tanulásra.
Legyen gyermekközpontú.
Igazodjék a pedagógus személyiségéhez és a gyermekközösséghez.
Közvetítsen pedagógiai és szakmai értékeket.
Legyen motiváló hatású.
Nyújtson segítséget a differenciált képességfejlesztésben.
Segítse az otthoni tanulást, tanulni is tanítson.
Legyen jó minőségű és esztétikus kivitelű, megfizethető árú.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,
amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból
egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az intézményi könyvtárak számára. Ezeket
a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
5.5.2. Taneszközfejlesztésünk
Munkánk hatékonyságát, eredményességünket a jól megválasztott szemléltető taneszköz
növelheti. Mindig törekszünk arra, hogy a tanítási tartalmakat a legmegfelelőbb eszközkészlet
segítse. Ezek beszerzésében az anyagai erőforrások hiánya esetenként visszavetett minket. Így
alakult ki az a helyzet, hogy egyfelől régi, kevésbé jó minőségű lemezjátszók, magnók,
írásvetítők, másfelől pedig a korszerű tartalmú taneszközök, a fénymásolók, a videomagnók,
kamerák és a legújabb számítógépek állnak rendelkezésünkre.
164
Fontossá vált, hogy a Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok
megvalósításáért a taneszköz állomány fejlesztése a munkaközösségek által is tervezett
legyen.
A taneszköz beszerzési terv készítésekor taneszköz kiválasztásunk elveként törekedtünk
arra, hogy az emelt szintű angol nyelv és az emelt szintű informatika – számítástechnika
tanítása és az iskola prioritási rendjébe tartozó műveltségi területek a fejlesztéskor
elsődlegességet élvezzenek. A kompetencia-alapú oktatáshoz szükséges taneszközök, a
kompetencia-alapú oktatási programcsomagok és taneszközök beszerzése, valamint a
pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő IKT infrastruktúra (digitális tábla, tanulói laptop,
szavazógép, interaktív tananyagok) megteremtése, fejlesztése kiemelt fontosságúak.
A Pedagógiai programunk 1. számú melléklete tartalmazza a Nevelő-oktató munkát segítő
eszközök és felszerelések jegyzékét.
165
6. Pedagógiai programunk érvényességével, módosításával és
nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos feladataink
A nevelőtestület 1998 óta a pedagógiai programunkat évről évre fölülvizsgálta. Ugyanez a
feladat vár a közösségre az elkövetkező években is.
A nevelőtestület 2004. április 30-án hozott határozata szerint elfogadta iskolánk
pedagógiai programját, annak részét képező nevelési programot és helyi tantervet.
Érvényessége
Iskolánk 2004. szeptember 1-jétől pedagógiai programunk alapján szervezi nevelő-oktató
munkáját.
A pedagógiai programunk nyolc tanévre szól.
Értékelése, felülvizsgálata
A megfogalmazott céljaink és feladataink megvalósulását nevelőtestületünk tanévenként
vizsgálja, elemzi, értékeli, és ennek megfelelően végzi el korrekcióját.
A pedagógiai programunk módosítására a nevelőtestület bármely tagja, a szülői szervezetek
(Iskolaszék, SZMK) és az iskolánk fenntartója tehet javaslatot.
A nevelőtestület 2011. augusztus 15-én hozott határozata szerint elfogadta iskolánk
pedagógiai programjának módosítását.
Nyilvánosságra hozatala
Pedagógiai programunk minden érdeklődő számára nyilvános, egy-egy példánya az iskola
irattárában, könyvtárában, nevelői szobájában van elhelyezve.
Ezen kívül megtekinthető az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél is, valamint
intézményünk honlapján.
166
MELLÉKLETEK
1. számú melléklet – A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
2. számú melléklet – Iskolaotthonos szervezeti forma
3. számú melléklet – A diákönkormányzat, szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2010. május) elfogadásáról
4. számú melléklet – A helyi tanterveink CD melléklete
5. számú melléklet - A diákönkormányzat, a szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2010. október) elfogadásáról
6.a. számú melléklet- A nem szakrendszerű oktatás megszervezése a 6. évfolyamon a 2011/2012-es tanévben a székhelyen
6.b számú melléklet – A nem szakrendszerű oktatás felmenő rendszerben történő megszüntetése a tagintézményben
7. számú melléklet - A diákönkormányzat, a szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2011. május) elfogadásáról
8. számú melléklet - A diákönkormányzat, a szülői szervezetek nyilatkozatai és a nevelőtestület határozata a pedagógiai program módosításának (2011. augusztus) elfogadásáról
167