1

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................. 1

Mire figyeljünk új TV vásárlásakor? ............................................... 5

1. LCD vagy plazma tévét érdemes venni? .................................................... 5

2. Milyen márkájú TV-t válasszak? ............................................................... 6

Hasznos linkek gyártók weboldalain ......................................................... 6

Hasznos cikkek hazai weboldalakon lapos tévékről .................................. 7

3. Mennyit fogyaszt majd az új TV? .............................................................. 7

A fogyasztás a használati szokásoktól is függ: mit fog nézni? ................... 7

4. Mit jelent a HD, FULL HD és egyéb rövidítések? ..................................... 8

Gyártótól függő, egyedi nevű technikák .................................................... 9

5. Melyik érték mit jelent (kontraszt, fényerő, válaszidő, képfrissítési frekvencia)? ............................................................................................. 10

6. Milyen távolságból érdemes nézni a TV-t? .............................................. 11

7. Milyen méretűt vegyek? ........................................................................... 11

8. Mely TV-k alkalmasak a digitális földfelszíni sugárzás vételére? ............12

9. Hogy lehet összekötni a TV-t más eszközökkel, milyen csatlakozóval érdemes? .................................................................................................. 13

10. Egyéb megjegyzések .................................................................................14

Hogyan válasszunk új fényképezőgépet? ....................................... 15

11. Mi az a digitális kompakt fényképezőgép? ............................................... 15

Előnyei ...................................................................................................... 15

Hátrányai.................................................................................................. 15

Komolyabb digitális fényképezőgépek .....................................................16

12. Kinek melyiket érdemes választania? ......................................................16

13. Mi az optikai és a digitális képstabilizátor közötti különbség, miért fontos ez kiválasztásnál? .....................................................................................16

14. Mi az optikai és a digitális zoom között a különbség, miért fontos ez kiválasztásnál? .......................................................................................... 17

15. Hány Megapixeles fényképezőgépre van szükségem? ............................ 18

16. Milyen memóriakártyát válasszak? ......................................................... 18

17. Melyik érték mit jelent? ...........................................................................19

18. Milyen videókészítési képességei vannak a fényképezőgépnek? ............ 20

19. Elég lesz-e nekem hosszútávon a kompakt fényképezőgép? .................. 20

20. Hasznos linkek .........................................................................................21

Hogyan válasszunk új videókamerát? ........................................... 22

21. Szalagos, DVD-s, merevlemezes, belső memóriás vagy külső memóriakártyást vegyek?........................................................................ 22

2

22. Mi a különbség az SD, HD és Full HD felvétel között? ........................... 23

23. Milyen felbontású videókamerát vegyek? ............................................... 23

24. Optikai vagy digitális képstabilizátoros készülékre van-e szükségem? .. 23

25. Milyen memóriakártyák vannak? ........................................................... 24

26. Mit jelentenek a rövidítések? .................................................................. 25

Hogyan válasszunk új számítógépet (PC, laptop, netbook)?.......... 26

27. Mi a különbség a PC, laptop és netbook között, milyet érdemes választani? ............................................................................................... 27

28. Melyik jó játékra, munkára, internetezésre, avagy mindháromra? ........ 28

29. Mennyire befolyásoló tényező a márka a számítógép kiválasztásakor? . 28

30. Milyen képernyő / monitor felbontások és méretek léteznek, melyiket hogy rövidítik? ......................................................................................... 29

Kijelzők méretnövekedés szerint (W=szélesvásznú) .............................. 29

Hagyományos (4:3 arányú kijelzők) ....................................................... 30

Szélesvásznú (16:10 arányú kijelzők) ...................................................... 30

31. Melyik rövidítés mit jelent (CPU, RAM, HDD, USB, WLAN, DVD-DL, BlueTooth, FireWire stb)? ...................................................................... 30

32. Mi a háztól-házig (door-to-door) garancia lényege? ................................ 31

33. A számítógép mely részegységeinek képességét fontos megnézni vásárlás előtt? ........................................................................................................ 32

Hogyan spórolhat a villanyszámlán? ............................................ 33

34. Mit jelentenek az energiaosztályok háztartási fogyasztók esetében? ..... 34

Hasznos linkek ........................................................................................ 35

35. Milyen megtakarítások érhetőek el jobb energiaosztályú termék választásával? .......................................................................................... 35

Hasznos linkek ........................................................................................ 36

36. Hogy számolhatom ki otthon, hogy melyik készülék mennyit fogyaszt? 36

Nézzünk néhány példát ........................................................................... 36

Áramárak és kalkulátorok ....................................................................... 37

Hasznos linkek ........................................................................................ 37

37. Mi az előnye és hátránya a hagyományos, a kompakt fényforrásoknak és a LED világításnak? ................................................................................. 38

38. Melyiket érdemes háztartási használatra választani, melyik tart legtovább? ............................................................................................... 39

Hogyan spórolhat a telefonálási költségeken? .............................. 40

39. Csomagajánlatokból eredő előnyök/hátrányok ...................................... 40

40. Internetes telefonálás két számítógép között ingyenesen, akár videóval is ................................................................................................................. 40

41. Internetes telefonálás számítógép – vezetékes telefon között, akár

ingyen, akár külföldi számokra is ..............................................................41

42. Telefonálás külföldről internetről magyar mobilszámra ingyen ............ 42

43. Telefonálás magyar mobilszámról külföldi vezetékes számra ingyen .... 42

3

Hogyan takaríthat meg a közlekedés során időt és pénzt? ............ 43

44. Hogyan spórolhat vonatközlekedés során? ............................................. 43

45. Hogyan tervezheti meg vonatos közlekedését? ....................................... 44

46. Hogyan vásárolhat vonatjegyet interneten kockázatok nélkül? ............. 44

47. Hogyan nézheti meg a busz menetrendeket az interneten? ................... 45

48. Hogyan tájékozódhat gyorsabban a budapesti tömegközlekedést illetően? ................................................................................................................. 45

49. Hol tankolhat a legolcsóbban? ................................................................ 45

50. Hogyan szerezhet gyorsan értesülést útlezárásokról, balesetekről, traffipaxokról? ......................................................................................... 46

Utazás tervezés és foglalás internet segítségével ........................... 47

51. Mások által írt élménybeszámolók külföldi utakról ................................ 47

52. Külföldi lastminute utak keresése és foglalása ....................................... 48

53. Látnivalók Magyarországon .................................................................... 48

54. Útvonaltervezés Magyarországon ........................................................... 49

55. Útvonaltervezés Magyarországon és az egész világon ............................ 50

56. Turistautak Magyarországon útvonaltervezéssel ..................................... 51

Árösszehasonlítás az interneten ................................................... 52

57. Mire jók az árösszehasonlító weboldalak? .............................................. 53

58. Az árösszehasonlító oldalak bemutatása................................................. 53

59. Miben különböznek az árösszehasonlító oldalak a webáruházaktól? ..... 54

60. Melyik árösszehasonlító oldal mire jó? ................................................... 55

61. Hogyan manipulálható az internetező a google-ben termék keresésekor? ................................................................................................................. 55

62. Hogyan manipulálható az internetező az árösszehasonlító oldalakon? . 55

Álláskeresés az interneten ............................................................ 56

63. Kinek és mikor jó az onlineálláskeresés? ................................................ 56

64. Hol hirdetik a médiában a munkaadók az álláshirdetéseket? ................ 56

65. Hogy kezdjen hozzá az internetes álláskereséshez? ................................ 56

66. Hogyan írjon önéletrajzot? ...................................................................... 57

67. Mire jó és hogyan készíthet Europass önéletrajzot? ............................... 57

68. Melyik állásportált érdemes használni fővárosi és vidéki állások keresésére? .............................................................................................. 57

Országos állásportálok ............................................................................ 57

Vidéken nagy lefedettségű állásportálok ................................................. 58

69. Állásgyűjtő oldalak bemutatása .............................................................. 58

70. Hasznos kalkulátorok munkavállalóknak ............................................... 58

71. Külföldi álláskereső oldalak .................................................................... 58

Egyesült Államok ..................................................................................... 58

Általános nemzetközi állás weboldalak ................................................... 58

Szomszédos országok nagy állásportáljai................................................ 58

4

Autókeresés az interneten ............................................................ 59

72. Autós apróhirdetési portálok Magyarországon ....................................... 59

73. Vélemények használt autókról ................................................................ 59

74. Használt autók ingyenes katalógusa ....................................................... 59

75. Gépjármű behozatal folyamatának leírása .............................................. 60

76. Gépjármű regisztrációs adó számítása és kalkulátor .............................. 60

77. Külföldi autós portálok ............................................................................ 60

Ingatlankeresés az interneten ....................................................... 61

78. Hazai ingatlanportálok .............................................................................61

79. Mikor melyik ingatlanportálra lehet szükségem? ................................... 62

80. Hol találok hasznos cikkeket ingatlanpiaci témában? ............................ 62

81. Ingatlanjogi kérdések-válaszok ............................................................... 62

Fordítóprogramok az interneten .................................................. 63

82. A legismertebb hazai szótárprogram ...................................................... 63

83. Szó- és teljes weboldal fordítás ............................................................... 63

84. Teljes weboldal fordítás sok nyelv között ................................................ 63

85. Számítógépen futó szófordító.................................................................. 64

Hasznos internetes gyorstippek .................................................... 65

86. Az internet archívuma ............................................................................. 65

87. A legrészletesebb időjárás weboldal ........................................................ 65

88. Síelők weblapja ........................................................................................ 66

89. Régi videóklipek az interneten ................................................................ 66

90. Hitelezésről röviden ................................................................................ 67

91. Aktuális valuta árfolyamok ..................................................................... 67

92. Telefonszám internetes tudakozók elérhetősége .................................... 67

93. A tudatos vásárlók weboldala .................................................................. 67

94. Onlinelexikon .......................................................................................... 68

95. Internetes sebességteszt .......................................................................... 68

96. Rövidítések szótára ................................................................................. 68

97. Receptek ezerszámra ............................................................................... 68

98. Közösségi weboldalak .............................................................................. 69

99. Weboldalak szerkesztett keresői ............................................................. 69

100. Ingyenes letöltő oldalak .......................................................................... 69

101. Betegségről-egészségről interneten......................................................... 69

Felhasznált képek ........................................................................................ 70

5

Mire figyeljünk új TV

vásárlásakor? 1. LCD vagy plazma tévét érdemes venni?

Egy új tv vásárlása a legtöbb család számára egy izgalmas dolog. A lakás éke

lehet az új készülék, ha jó döntést hozunk. Márpedig a jó döntésnél a

használati, a környezeti viszonyokat legalább annyira figyelembe kell venni,

mint az árakat. Mára elmondhatjuk, hogy mind az LCD, mind a plazma

technológia elfogadottá vált. Mindkettőnek megvan a maga előnye és

hátránya, nézzük ezeket csoportosítva.

LCD tv:

Előnyök:

- Nagy felbontás

- Nagy dinamikus kontrasztarány

- Átlagos fogyasztás (kb. 200W, pontos adatot készüléktől függően kérjen az

üzletben)

Hátrányok:

- A háttérvilágítás technológiája miatt nem képes tökéletes fekete színt

megjeleníteni

- A válaszidő ms-ban (milli secundum) mérhető, egy átlagos készüléknél 5ms.

Nagyon gyors mozgásnál „bemozdulhat, elcsúszhat” a kép (játék,

sporteseményeknél van jelentősége).

Plazma tv:

Előnyök:

- Nagy felbontás

- Óriási kontrasztarány

- A legmélyebb fekete színek megjelenítésére is képes a technológiából eredően

- Nagyon kicsi válaszidő (akár 0,001 ms), ami a leggyorsabb mozgások

hibátlan megjelenítésére is alkalmas

- Gyakorlatilag minden irányból ugyanúgy látható a kép

Hátrányok:

- A fogyasztása 350-400W körül alakul (pontos adatot készüléktől függően

kérjen az üzletben).

Sajnos mindkét technológia hajlamos a beégésre. Mi a beégés? Ha túl sokat

nézünk folyamatosan egy csatornát (vagy gyakorlatilag csak egy csatornát

nézünk a készüléken), előfordulhat, hogy a logónak „nyoma marad”, azaz

máshova váltva egy világosabb kép esetén a gyakran használt csatorna

logójának sziluettje lesz látható. A beégés akkor is megtörténhet, ha

6

folyamatosan 4:3-as képarányú üzemmódban használjuk a TV-t (pl. túl nagy

méretű képernyőn hagyományos, 4:3-as képarányú TV műsor nézése), a két

széle függőlegesen más árnyalatban lesz látható egy idő után, ami teljes

képernyős világos kép esetén látható bosszúságot okoz.

Szándékosan nem foglalkoztunk az új LED (LCD más megvilágítással,

magasabb kontrasztaránnyal) és a régi projektoros technológiákkal. Előbbi

még éppen „beköszönőben” van a hazai piacon, utóbbi pedig gyakorlatilag

eltűnt.

2. Milyen márkájú TV-t válasszak?

Gondolná, hogy nem a márka a legfontosabb? Sok márka már ugyanazt az

elvet követi: gyárt olcsó, közepes és drága terméket is. Fontosabb, hogy több

méretben, eltérő paraméterekkel, ráadásul minden évben kihoznak egy új

modellt ugyanabban a kategóriában. Nézzük meg néhány példán, hogy mire

lehet következtetni a márkából és a típusból.

Magyarországon az egyik leggyakrabban vásárolt márka a Samsung, míg a

világpiacon pl. a Panasonic jóval nagyobb piaccal rendelkezik, mint itthon.

Nyilván oka van: a Samsungnak saját gyártósora van Magyarországon, így

kevesebb a logisztikai költség, komolyabb a figyelem. Meghatározó szereplő az

LCD TV-k piacán.

Alapvetően a márka és a típus együttesen írja le a készüléket. E kettő közé

ékelődik be néha a termékcsalád. Tehát pl. a Sony egy márka, a Bravia egy

termékcsalád, a KDL-40Z5500 pedig egy típus.

A márkanév után a készülék típusa található. De mit jelentenek a betűk és a

számok? Példák:

Samsung LE32B550A5:

- LE=LCD készülék (a Samsung a plazma készülékeit PS betűpárral jelzi)

- 32: képátló mérete coll-ben (a méretezés módszeréről lejjebb olvashat)

- a folytatás a tudásra, felszereltségre és modellévre vonatkozó adat

Panasonic TH-42PY8P:

- TH=plazma készülék (a Panasonic nem egyértelműen választja szét az LCD

és a plazma készülékeket az első két betűvel, ugyanis a plazmák között TX és

TH, az LCD-k között csak TX-es jelűt találunk.

- 42: képátló mérete coll-ben (a méretezés módszeréről lejjebb olvashat)

- PY8P: a betűk a felszereltségre, képességekre, a 8-as a modellévre (2008)

vonatkozik

Hasznos linkek gyártók weboldalain:

Samsung Gyakran Feltett Kérdések:

http://www.samsung.com/hu/support/faqs/supportFaq.do

Panasonic fogalommagyarázat:

http://www.panasonic.hu/index.php?p=glossarylist

7

Sony Gyakran Feltett Kérdések:

http://support.sony-europe.com/tv/index.aspx?site=odw_hu_HU

LG Gyakran Feltett Kérdések:

http://www.lg.hu/support/faq_products.jsp

JVC Gyakran Feltett Kérdések:

http://www.jvc.hu/knowledgetype.php

Philips:

http://www.support.philips.com/support/sms_page.jsp?userLanguag

e=hu&userCountry=hu

Hasznos cikkek hazai weboldalakon lapos tévékről:

sg.hu: http://www.sg.hu/kereso.php?mit=lapos%20tévé

hírkereső:

http://www.hirkereso.hu/search?q=lapos+t%E9v%E9&timelimit=100

00&archivum=-1&x=21&y=6

lap.hu oldalak: http://lcd.lap.hu/, http://lcdtv.lap.hu/,

http://plazmatv.lap.hu/

3. Mennyit fogyaszt majd az új TV?

A mai lapostévék fogyasztása az alábbi összetevőktől függ:

- alkalmazott technológia (LCD, plazma, LED): a plazmatévék fogyasztása kb.

másfélszerese az lcd tévékének, egy átlagos készülék esetén kb. 200 -> 350 W

- képernyő mérete: a nagyobb képernyő egyértelműen növeli a fogyasztást

- a készülékbe épített hangrendszer teljesítménye: elvileg 2*10W körüli sztereó

hangrendszert építenek egy átlagos készülékbe. A felvett teljesítmény függ a

hangerőtől, de korántsem ez teszi ki a fogyasztás nagy részét, sokkal inkább a

kép megjelenítése.

Sokan esnek abba a hibába, hogy fölöslegesen nagy képernyőt vesznek. Ezt

részben a birtoklási vágy, részben a tapasztalat hiánya magyarázza. Sajnos

akkor, amikor még a TV adások zöme nem szélesvásznú méretű (16:9), hanem

hagyományos 4:3-as, addig a 82 cm-nél (32”) nagyobb képátlónál zavaróan

torzzá válik az emberi arc.

A fogyasztás a használati szokásoktól is függ: mit fog nézni?

A magyar tévécsatornákat? Ha az elmúlt éveket nézzük (2009-cel bezárólag),

jelenleg egy 32” (” = coll)-es készülék bőven megteszi. Persze a jövő a nagyobb

felbontású és a szélesvásznú tartalmak felé halad, de nagyon lassan.

DVD filmeket, fotókat szeretne főként nézegetni és mellette tévézni? Ebben az

esetben még mindig elég a 32”, hisz a DVD tartalom felbontása hasonló a

hagyományos tévééhez.

Blu-Ray esetén viszont célszerű minél nagyobb felbontású (erről később) és

képátlójú televíziót választani. Sőt, ha másodlagos szempont a fogyasztás,

akkor nyugodtan vegyen 40” fölötti plazmatévét, esetleg nagyon jó minőségű

LCD-t.

8

Azt sem árt figyelembe venni, hogy a legújabb LCD vagy plazma technológiájú

készülék megvásárlásáról döntünk-e.

A http://www.panasonic.hu/ugyfelszolgalat/katalogusok/plazma_2006.pdf

címen található egy összehasonlító elemzés, amelyet a Panasonic készített még

2006-ban. Különböző tartalmakon (film, tv műsor) teszteltek készülékeket. Az

áramfogyasztás eredményeket egy táblázatban összehasonlítva közli a

dokumentum. E teszt alapján az adott plazma készülék közel sem fogyasztott

rosszul LCD versenytársaihoz képest. Csöppnyi kétség azért marad bennünk,

hisz nem független forrás tesztelt a készülékeket, a teszt 2006-os, s az sem

mindegy, hogy milyen készüléket milyennel hasonlít össze az ember egy ilyen

teszt során. Az kétségen kívüli, hogy a Panasonic óriási erőfeszítéseket tesz a

plazma tévék fogyasztási paradigmái ellen.

Egy friss hír szerint az öko tévéké lehet a jövő, vásárlás előtt érdemes ezt a

cikket is elolvasni: http://www.sg.hu/cikkek/70640/jonnek_az_okoteleviziok.

A cikkben több konkrét készülék éves kalkulált fogyasztását is megnevezik.

Nem véletlen, hogy a győztes egy 32” méretű készülék, nem egy 46”-os. Fontos

tehát, hogy ne csak a technológián, hanem a szükséges képátlón is

gondolkodjon.

4. Mit jelent a HD, FULL HD és egyéb

rövidítések?

SD: standard definition. A hagyományos televíziózás képfelbontására utal,

mely 720*576 képpont megjelenítésére képes.

HD vagy HD 720, HD Ready: high definition. Nagyfelbontású képméret,

1280*720 képpont. A hazai csatornákon is látható már HD minőségű műsor

(pl. m1, m2 így jelölt műsorai). Fontos, hogy ezek a képernyők is képesek

megjelenítenia Full HD felbontású tartalmakat, azokat egyszerűen

átkonvertálják a képernyő felbontására lejátszáskor.

HD 1080, Full HD, HD Ready 1080p: A jelenleg használt legnagyobb és

legjobb minőségű felbontás, 1920*1080 képpont.

Máris van egy ellentmondás. Az itt jelölt felbontások nem pontosan egyeznek

azzal, amit a tévékhez írva látunk (1024*720, 1366*768, 1920*1080). A

standard felbontásokról egy nagyon szemléletes grafika készült, mely itt

található: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Vector_Video_Standards2.svg.

Ha minimum 5-10 évre tervezi az új tévé használatát, célszerű a Full HD

képességű, azaz 1920*1080 képpont megjelenítésére képes készüléket

választani.

24p lejátszás: a p betű a progresszív lejátszásra utal, ami azt jelenti, hogy

minden kép betöltődésekor először tárolódnak a képsorok, majd egyszerre

jelennek meg az adott képkockánál, így alacsonyabb a vibrálás. Az i jelölésnél

váltottsorosan jelennek meg, először a páros, majd a páratlan sorokat. A 24p-

re szoktak még progresszív scan vagy progresszív pásztázás formában is

hivatkozni.

9

“: coll-ként vagy inch-ként mondjuk. A képernyő méretét jelzi, 1 coll = 2.54

cm. Részletesebben kifejtjük a Milyen méretűt vegyek pontban.

Hz: megjelenítési frekvencia. A régi tévék 50 Hz-esek (Hertz) voltak, jobban

villogott rajtuk a kép, mint a mai 100 Hz-es megjelenítésre képes készülékeken

(noha a megjelenítési technika is változott).

OSD: a képernyőn látható a tévé menüje, gyakorlatilag már mindegyik

készülékben van ilyen funkció.

MPEG2, MPEG4 tuner: Magyarországon az MPEG4 tunerrel ellátott

készülékek alkalmasak a digitalis földfelszíni adások vételére külön dekóder

nélkül.

PAP: kép és kép funkció. A képernyőn egyidejűleg két kép látható megosztva.

PAT: kép és szöveg funkció. A képernyőn egyidejűleg megjeleníthető kép és

teletext szöveg.

PIP: kép a képben funkció. A képernyő sarkában a fő kép mellett egy másik is

nézhető (pl. a tv képe mellett a számítógépé (1 tuneres PIP esetén), vagy két tv

csatorna egyidejűleg (két tuneres tévénél)).

Pixel: a képernyőn megjeleníthető képpontok angol elnevezése, egyben a

legkisebb megjelenítési egység. Ez alapján láthatjuk, hogy egy készülék milyen

felbontásra képes, az adatokat szélesség x magasság formában adják meg.

Minél nagyobb a szám, annál jobb a készülék felbontása. Jelenleg az

1920*1080 felbontás a legnagyobb. Pixelhiba: a képernyőn nem működő (pl.

fixen világosan látható) képpontok. Minden gyártó meghatároz egy minimum

számot, ami alatti pixelhiba szám esetén garanciális jog nem érvényesíthető.

SD kártyanyílás: bizonyos tévékbe építenek SD kártyaolvasót, mely a

kártyán található tartalmak megjelenítésére (pl. fotók) szolgál. Sok digitális

fényképezőgép használ SD kártyát a fotók készítésekor azok tárolására, ha

ilyennel rendelkezik, érdemes megnézni, megéri-e a készülék, hogy az is képes

legyen megjeleníteni a képeket kártyáról (egyébként kábellel lehet a tv-t és a

fényképezőt összekötni). Komolyabb készülékek még az AVCHD

videóformátumot is lejátsszák (ezt a Sony és a Panasonic videókamerák egy

része használja digitális videó rögzítésekor).

USB (USB 2.0): külső USB eszköz csatlakoztatására alkalmas bemenet. Pl.

USB csatlakozójú pendrive-ról lehet lejátszani vele fotókat. Ahol a 2.0 jelzés

szerepel, ott már a gyorsabb adatátvitelre is fel van készítve (sok új készülék

ilyen).

Gyártótól függő, egyedi nevű technikák:

Megpróbálva a lehetetlent, néhány gyakran használt fogalmat

csoportosítottunk aszerint, hogy képre, hangra vagy egyéb szolgáltatásra

vonatkozó fantázianév-e. Ezek egymással nem összevethető szolgáltatások,

egyik gyártó “A” néven nevez el egy képjavító technológiát, másik gyártó “B”

néven hív egy másikat. Érdemes a gyártók weboldalán és független

weboldalakon elolvasni, melyik mit jelent, mielőtt az üzletben kipróbálja a

készülékeket. Azon túl, hogy időt takaríthat meg, kevésbé befolyásolható.

Kép: Wide Colour Enchancer, DniE+, Mega kontraszt, Ultra Kontraszt,

intellingens jelenetvezérlő, 100 Hz Double Scan, 24p Real Movie, x.v. Colour,

stb.

10

Hang: SRS Truesurround HD, V-Audio, V-Audio Surround, stb.

Szolgáltatások: szórakoztató mód, InternetTV, beégés elleni védelem,

tükröződésmentes bevonat, Viera Link, stb.

5. Melyik érték mit jelent (kontraszt, fényerő,

válaszidő, képfrissítési frekvencia)?

Kontrasztarány: a legmagasabb fehér és fekete szín közötti arányt adja meg.

Minél magasabb ez az érték, annál jobban elkülönülnek a színárnyalatok az

adott készüléken. Pl. a 20 000:1 arányú készülék jobb képességű, mint az

5 000:1 értékkel bíró. Fontos azonban megemlíteni, hogy az elmúlt években

kétfajta kontrasztarány kezdett keveredni a piacon, a valós (szokták statikus,

vagy ritkább esetben natív kontrasztnak nevezni) és a dinamikus

kontrasztarány.

A kettő közötti különbségről egy értékes cikket olvashat fotós illusztrációkkal a

http://www.geeks.hu/technologiak/081217_statikus_vs_dinamikus_kontrasz

tarany címen. Lényeges, hogy vásárlás előtt kérdezzen rá a valós

kontrasztarányra is, ne csak a dinamikusra, ugyanis sajnos mostanában a

prospektusok, katalógusok szinte csak a dinamikus kontrasztarányt közlik,

hisz az a magasabb érték. Ráadásul a dinamikus kontrasztarányt minden

gyártó a saját algoritmusa alapján állítja elő, szabvány hiányában. Ha

700 000:1 és hasonló magas értékeket lát, az csakis dinamikus kontrasztarány

lehet. Valós kontraszt értékeknél a 20 000:1 már egy kiváló érték. Jelenleg a

plazmatévék jobb valós kontrasztaránnyal bírnak, mint az LCD-k.

Fényerő: a fényerőt cd/m2 értékben találhatjuk a tévék paraméterei között.

Minél nagyobb ez az érték, annál jobbak a képességei. A mai elérhető árú LCD

készülékek 500 cd/m2, a plazma készülékek 1 500 cd/m2 értékre képesek. És

hogy mire van szükség? Gyakorlatilag a 3-400 cd/m2 érték is bőven megteszi,

hacsak nem akarjuk nappali fénynél a kinti medence mellett használni .

Válaszidő: Minél alacsonyabb, annál gyorsabb a képmegjelenítés. Az LCD

készülékek általában 5ms (millisecundum), a plazma tévék 0,001 ms

képességekkel rendelkeznek. Az alacsonyabb válaszidőnek a gyorsan változó

képi tartalomnál van lényege (sportesemény, számítógépes játék). Egyik érték

sem mondható rossznak.

Képfrissítési frekvencia: a régi katódsugárcsöves tévék 50 Hz

képfrissítéssel dolgoztak (kivéve az utolsó években gyártott, többnyire

síkképernyős 100 Hz-es CRT tévéket), sőt, az első - és (mai napig is létező) -

alacsony kategóriás lapos tévék is 50 Hz-esek. Érdemes a 100 Hz-es

készüléket keresni, melyek gyakorlatilag a két kép közé „gyártanak” egy

számított köztes képet is, ezzel csökkentve a vibrálást. Bővebben erről a

témáról a következő cikk végén is olvashat:

http://www.geeks.hu/tippektrukkok/081205_mire_figyeljunk_lcd_teve_vasa

rlasakor.

11

6. Milyen távolságból érdemes nézni a TV-t?

Ha eljutott idáig az olvasásban, megkérdezheti, hogy erre meg miért kell

figyelni? Régen azt tanították, hogy a képátló lehetőleg négy, de inkább

ötszörös távolságára üljünk a készüléktől.

Mielőtt megtekintené a táblázatot, némi magyarázatot fűznék hozzá, ugyanis

mára ettől többről van szó. A hagyományos régi tévék SD felbontású képe és

50 Hz-es megjelenítése valóban e szabályokat hordozta magában, ám ha új

lapos tévénken jó minőségű tartalmat nézünk és szeretnénk látni a készülék és

a tartalom megfelelő párosításából eredő előnyöket, erre is kell figyelni. A régi

SD és a most elérhető HD adások látványa között szakadéknyi különbség van,

utóbbi előnyére. A HD minőségű műsor közelről és távolról is látható

különbségű lesz. A HD és Full HD tartalmak között már sokkal lényegesebb,

milyen távolságból nézi és mekkora méretű képernyőn a tartalmat. Az

arcráncok, hajszálak igazán jól a Full HD készülékeken mutatnak, de mit sem

ér, ha 4 méterről egy 82 centis képernyőn nézzük.

A javasolt minimális nézési távolságokat aszerint rendeztük táblázatba, milyen

minőségű tartalmat néz szélesvásznú (16:9 képarányú) tévé készülékén:

Képátló

(coll)

Képátló

(cm)

SD

(576)

HD

(720)

Full HD

(1080)

26 66 2,1 m 1,6 m N.A.

32 82 2,4 m 1,8 m 1,2 m

37 94 3,1 m 2,1 m 1,5 m

40 102 3,2 m 2,4 m 1,6 m

42 107 3,4 m 2,5 m 1,7 m

50 127 3,9 m 3,1 m 2,0 m

Jól látható, hogy – különösen - a Full HD tartalmaknál nagyon alacsony az a

távolság, aminél jól kivehető a különbség a kisebb felbontásokhoz képest.

Mondhatnánk azt is, hogy abnormálisan kicsi a távolság. Nem ezt javasoljuk.

Az optimálás távolság pl. egy 107 cm-es Full HD készüléknél Full HD tartalom

nézése esetén meglátásunk szerint 2.8-3 m.

7. Milyen méretűt vegyek?

A méret számít. Részben már kiveséztük a témát a Mennyit fogyaszt majd az

új TV? részben, itt és most inkább a méret kiválasztásához próbálunk egy

szempontrendszert adni.

A következőket mérlegelje vásárlás előtt:

- Hány százalékban fogok hagyományos tévé műsort, HD adást, Full HD

tartalmakat nézni?

12

- Ragaszkodik-e valamelyik technológiához (LCD, LED, plazma)?

- Mennyire fontos az áramszámla?

- Elfér-e majd leendő helyén?

- Ha gyenge falra szereli, elbírja-e majd a tartó és a TV súlyát? (Pl. gipszkarton

fal)

Több üzlet elektronikai eladóját megkérdezve kijelenthetjük, hogy azok az

átlagos vásárlók, akik főként tévé műsor és esetleg DVD nézésre választanak

készüléket ma Magyarországon, leginkább a 82 cm-es képátlójú készüléket

veszik. A nagyobb képátlójú, nagyobb felbontású tévéket az ahhoz megfelelő

tartalommal rendelkező és/vagy kiállításon, irodában, vendéglátóhelyeken

üzemeltetni kívánó emberek vesznek.

8. Mely TV-k alkalmasak a digitális földfelszíni

sugárzás vételére?

Egy meglepő adattal kezdeném, a DVB szabvány kialakítása több mint 15 évvel

ezelőtt kezdődött, s mára a Föld minden második országában foglalkoznak

vele. Magyarországon az Antenna Hungária 1999-ben elkezdte a kísérletezést a

DVB szabvánnyal Budapesten, 2002-ben a kabhegyi adón, majd 2006-ban a

mobilos DVB-H kísérleti adást is. A DVB szabvány felel azért, hogy a

különböző eszközökön digitálisan is lehessen nézni a közvetített tartalmakat.

Nézzük részleteiben:

DVB-T: a földfelszíni (antennával szabadon) közvetítés rövidítése

DVB-C: a kábelhálózaton küldött digitális jelek közvetítésének rövidítése

DVB-S: a műholdon közvetített jelek rövidítése

DVB-H: a mobil hálózaton küldött jelek rövidítése

Ebből számunkra földfelszíni szempontból a DVB-T a megjegyzendő. Ha egy

készüléken megtalálható a DVB-T jelzés, még ki kell derítenünk, hogy MPEG2

vagy MPEG4 dekódert építettek-e bele. Magyarország utóbbi kódolás mellett

döntött, tehát a DVB-T MPEG4 jelzéssel ellátott készülék alkalmas önmagában

a digitális földfelszíni sugárzás vételére. Magyarországon gyakran úgy írják az

áruházakban a készülékre, hogy MPEG4 tuner, külföldön DVB-T MPEG4 HD

felirattal is találkozni. Ha ezen feliratok valamelyikét látja a készülék mellett,

az alkalmas a földfelszíni vételre. Érdemes megkérdeznie szakértő eladót a

részletekről, már csak a sugárzott hang miatt is, ezt illetően Magyarország az

AVC formátum mellett voksolt.

Azok a készülékek, amelyekben nincs ilyen MPEG4 tuner, egy külön eszköz, az

úgynevezett set-top-box segítségével nézhetik a földfelszíni műsorokat. Ez a

készülék kb. 30-40e Ft-ba kerül, Magyarországon több gyártó terméke is

elérhető. A használható készülékekről részletes leírást talál a Digitális

Televíziózás hivatalos oldalán:

http://www.mindigtv.hu/MatricasTermekek.aspx.

13

Az elérhető csatornákról és lefedettségről a következő címeken talál aktuális

információkat:

Hol és mikor érhető el: http://www.mindigtv.hu/Hol_mikor.aspx

Elérhető műsorok: http://www.mindigtv.hu/Elerheto_musorok.aspx

Már több kábelszolgáltatónál is elérhető a DVB-C formátum (UPC, T-Kábel,

kisebb kábel cégek). Amennyiben saját televízióján digitálisan érkező jeleket

szeretne megjeleníteni, érdemes a készülék képességeiről és a kábelszolgáltató

nyújtotta lehetőségekről érdeklődni a kábeltelevíziós cég ügyfélszolgálatán.

Egy nagyon részletes leírás található a földfelszíni televíziózás történetéről az

alábbi címen:

http://www.betacom.hu/index.php?WG_NODE=WebOldal&WG_PARENTOI

D=PAFf_b1c5025&WG_OID=PAGf_5ae0085

Európai helyzetkép az Antenna Hungáriától, részletes európai DVB-T

kódolással:

http://www.ahrt.hu/Digitalis_atallas/Digitalis%20televiziozas.aspx

Angol nyelvű összefoglaló a Digitális Átállásról a Földön:

http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_terrestrial_television

9. Hogy lehet összekötni a TV-t más

eszközökkel, milyen csatlakozóval érdemes?

Léteznek analóg és digitális, sőt, már vezeték nélküli digitális technológiájú

összekötési lehetőségek. Nézzük meg az összes fontos csatlakoztatást, sőt,

jelezzük, melyik milyen készülékkel való összekötésre alkalmas.

Az analóg és a digitális jeltovábbítás közötti különbségre kitérni komoly

szakmai magyarázat nélkül nehéz. Ha röviden akarunk fogalmazni: az analóg

egy folytonos jel, a digitális pedig egy olyan sűrűségű apró jelek egymásutánja,

amely az ember érzékelése szempontjából gyakorlatilag megfelel a

folytonosságnak. Ugye így nehezen érthető? A lényeg az, hogy a digitális

jelfeldolgozás felé tart a világ, s a nagyon szakmabeliektől (pl. zeneipar)

eltekintve már senki sem fújol a digitális jelre.

A csatlakozóknál szokás megkülönböztetni csatlakozó dugót (apa) és

csatlakozó aljzatot (anya). Előbbiből „kiállnak”, utóbbiak pedig befogadják az

adott csatlakozó tűit, fém részeit. Általában a fogadó eszközön (jelen esetben

tévén) az aljzat (tehát az „anyának” is nevezett) található.

Euro SCART: az első analóg jeltovábbításra alkalmas csatlakozó, kép és

sztereó hang továbbítására. Európai szabvány, lapos, 21 pólusú (két sorban),

gyakorlatilag minden régi videón, DVD lejátszókon, tévéken, műholdvevőn

találni ilyet.

HDMI: a mai legmodernebb vezetékes összeköttetéshez való csatlakozó, teljes

digitális jeltovábbításra (kép és hang). Nagyfelbontású kép és akár házimozis

(5.1-7.1) hang továbbítására is képes. Blu-Ray lejátszók, játékkonzolok,

drágább DVD lejátszók, videókamerák (olykor kábeles átalakítóval),

komolyabb laptopok, projektorok és természetesen tévék használnak ilyet.

14

DVI: korábban számítógép és monitor összekötésére használták, csak képjelet

továbbít, de azt digitális minőségben. Ma már megtalálható tévéken,

kivetítőkön, némely laptopokon, számítógépek videó kimenetén.

D-SUB: elsősorban a régebbi számítógép-monitor összekötés csatlakozója.

Kék színű, két sorban 15 tűvel. Analóg képtovábbítási összeköttetés, bizonyos

tévékre még tesznek ilyet, de egyre ritkábban.

S-Video: a képjelet kétfelé szedve jó minőségű jelet továbbít. Kifejezetten

gyakran használt összeköttetés videókamerák és tévék között, de sok DVD

lejátszó is tartalmaz ilyet. Kisméretű, kerek, négy tűből álló csatlakozó.

Komponens: három RCA csatlakozó (piros, zöld, kék), mely az analóg

jelátviteli módszerek között progresszív jel átvitelére is alkalmas (p).

Komolyabb DVD lejátszók és tévék összekötésére való.

Kompozit: az S-Video technikánál valamivel gyengébb minőségű képátvitel.

Régebbi asztali számítógép videókimenetek TV-Out néven ezt kínálták.

Kinézetre sárga jelölésű RCA csatlakozó.

Optikai: a digitális jel optikai továbbítására való. Előnye nagyobb távolságú

jeltovábbításnál van, egyébként hátránya, hogy a jel küldésekor és fogadásakor

is át kell alakítani azt.

Koaxiális: sztereó vagy akár térhatású hang átvitelére is alkalmas. Sárga

jelzésű RCA csatlakozós, speciális kábellel, erről kapta a nevét. Nem keverendő

az antennakábelként használt fehér koaxiális kábellel.

RCA: a legelterjedtebb analóg hangátviteli összeköttetés sztereó hanghoz. Két

kábel, egy piros és egy fehér jelű, ezzel megkülönböztetve a jobb és bal oldalt.

Még részletesebb ismertető a csatlakozók típusairól itt található:

www.muszeroldal.hu/assistance/videocsatlakozok.pdf

- Component in: komponens

bemenet

- HDMI in: HDMI bemenet

- EXT 1-2: Euro SCART bemenet

- Digital Audio Out (Optical):

optikai hang kimenet

- PC: D-SUB bemenet

- Audio OUT: hang analóg kimenet

10. Egyéb megjegyzések:

Sokat segíthetnek képminőségre, külföldi árazásra az alábbi weboldalak:

Televíziók képességeinek profi összehasonlítása:

http://www.digitalversus.com/duels.php?ty=10

Angol nyelvű HD TV tesztek: http://www.hdtvtest.co.uk/

Tévé kép beégés elleni védekezési lehetőségek:

http://www.geeks.hu/technologiak/080902_plazmateve_burn_in_mi_ez_es

_hogyan_vedekezzunk_ellene.

15

Hogyan válasszunk új

fényképezőgépet? 11. Mi az a digitális kompakt fényképezőgép?

A digitális fényképezőgépek először Amerikában jelentek meg, az első típus

1992-ben. Magyarországi térhódítása 2001 körül kezdődött. Akkor még a

tehetősebb magánszemélyek és vállalkozások kiváltsága volt, ma már

gyakorlatilag általános eszköz a digitális fényképezőgépek kompakt változata

családi körökben is. Alapvető különbség a hagyományos fényképezőgépekhez

képest, hogy film helyett memóriában tárolja digitálisan a fotókat, így nincs

előhívás, csak nyomtatás.

A digitális kompakt fényképezőgép a legelterjedtebb a digitális

fényképezőgépek között. A neve is utal rá: kompakt, tehát „mindentudó”.

Előnyei:

- automatikusan beállítja a fényviszonyokat, élességet

- beépített vakuja van, melyet automatikusan használ, ha kell

- nem csak képeket készít, hanem videót is

- a képeket kábelen keresztül rögtön számítógépre vagy nyomtatóra

(komolyabb fényképezőgépek) küldi

- már átlagosan 20 000 Ft-ért is lehet márkás alapkészüléket venni.

- az olcsóbbak is képesek videót rögzíteni

Hátrányai:

- a keresője egy egyszerű megoldás, a gép teljes méretén áthaladó ablak,

minimális eltérés lehet a látott és a rögzített kép között

- az olcsóbb vagy régebbi képérzékelő technológia használata gyengébb

színhelyességet eredményez (pl. a piros szín lilás árnyalatú)

- vakuja direktben szembe villan, így a képek színhelyessége erősen

megkérdőjelezhető

- ha nem rendelkezik optikai zoom-mal (olcsóbbak), a közelítés csak

digitálisan lehetséges, ami minőségromlással jár

- kevésbé birkózik meg a szélsőséges fényviszonyokkal

- speciális igények esetén (nagyon közeli, nagyon távoli képek) a kompakt

fényképezőgépek között csak a nagyon komoly felszereltségűeknek van esélyük

jó kép készítésére

- kis mérete és súlya miatt „kattintáskor” könnyebben elmozdul a fényképező,

így a rögzített kép is mást tartalmaz részben, mint a komoly, ergonómikusan

kialakított gépek

16

Komolyabb digitális fényképezőgépek

A félprofi (manapság szokás bridge fényképezőként is hívni) gépek –bár nem

tükörreflexesek, de - lehet külső vakut, előtétlencsét csatlakoztatni, manuális

beállítási lehetőségek sora jellemzi. A profi gépek egyértelműen

tükörreflexesek, ami azt jelenti, hogy közvetlenül a rögzítendő kép látszik a

keresőablakban. Ez utóbbiakat szokás DSLR gépnek is nevezni, s általában

külön megvásárolható a ház, az objektívek, vaku és egyéb kiegészítők. Profi

fotózáshoz nélkülözhetetlen.

12. Kinek melyiket érdemes választania?

A kompakt gép első fényképezőgépként a digitális fotózás megismerésére,

valamint kültéri (világosban) készített képekre ideális, különösen akkor, ha

Önnek nem terve a (digitális) fotózás alapjainak elsajátítása. A kompakt gépek

lehetőségei behatároltak: előre beállított módok közül lehet választani, a

komolyabb kompakt gépek arcfelismerés funkcióval ellátottak (ilyen esetben

az archoz állítja be a fényerősséget, élességet, stb.), optikai képstabilizátor

segíti a „kattintáskor” esedékes kézremegésből eredő elmosódások

csökkentését, s még további extrákat találunk a mai komolyabb készülékekben.

A félprofi és profi gépek – túl az általános családi használaton – alkalmasak

gyors mozgások lekezelésére (sportesemények), kevesebb fénynél történő

képek készítésére, nagyon közeli (akár 1 cm alatti), vagy nagyon távoli (több tíz

vagy száz méter) történések rögzítésére. Gyakorlatilag főként a kiegészítőkön

múlik: nagylátószögű- vagy teleobjektív, külső vaku vagy vakurendszer, stb.

Családi használatra a szerző szerint egy optikai képstabilizátorral ellátott min.

4 Megapixel (nem szükséges 10-12 MP) felbontású minimum négyszeres

optikai zoom képességű, VGA (640x480) videót rögzíteni képes kompakt gép

bőven megteszi. Az itt felsorolt tudású masina 2009. év végén akár 25-30 ezer

Forintért elérhető. Mivel egy minőségi kompakt fényképezőgép akár 20-30

ezer (!!!) fotó elkészítése után sem romlik el normális használat mellett,

érdemes elgondolkodni a kapott szolgáltatás ár/érték arányán, vásárlás előtt

megnézni interneten árösszehasonlító és termékvéleményező oldalakon (erről

részletesebben írunk később). Ettől komolyabb használati tervek esetén

nyilván fenti ajánlás nem állja meg a helyét.

13. Mi az optikai és a digitális képstabilizátor

közötti különbség, miért fontos ez

kiválasztásnál?

Az optikai képstabilizátor hardveresen (pl. mechanikai felfüggesztéses módon)

csökkenti a rezgéseket, ami a kép készítésekor ellensúlyozza a bemozgásokat,

ezáltal kevésbé mosódik el a rögzített tartalom. A digitális képstabilizálás

esetén szoftveresen (program) próbálja meg a készülék kiküszöbölni, nyilván

kevesebb sikerrel. Nagy jelentősége videó készítésben van.

17

Az alábbi képen ki- és bekapcsolt állapotú az optikai képstabilizátor:

Példa optikai képstabilizátor használatára egy Samsung ST 550 készülékkel:

14. Mi az optikai és a digitális zoom között a

különbség, miért fontos ez kiválasztásnál?

Optikai zoom nélküli (csak digitális zoommal rendelkező) fényképezőgépet

venni ma már szinte vétek. Optikai zoom esetén egy mechanika segítségével

valóban közelebb kerül az érzékelő lapka számára a rögzítendő kép, míg

digitális zoom esetén az érzékelő által „látott” képen szoftveresen kezd el

nagyítani, ami valójában nem nagyítást, hanem az eredetileg rögzíthető képből

való képrészlet-kivágást jelent, ami a valóságban egy elnagyoltabb, gyengébb

minőségű képet eredményez.

Jól látható a példán: a nyúl szemére az optikai zoom esetében ráközelít a

mechanika, míg a digitális zoom esetén az eredeti távolságból érzékelt képből

érzékelhető képrészletet nagyítja fel. Eredményként az optikai zoom éles, a

digitális elmosódott képet ad.

18

15. Hány Megapixeles fényképezőgépre van

szükségem?

Egy 3 MP (=MegaPixel) méretű fotó 10x15 cm-es nyomtatásra alkalmas (a

papír mérete persze változhat 10x13 – 10x15 között, nyomtatási technológiától

függően).

Egy 6 MP-es kép akár A4-es (21x30 cm) vagy nagyobb kép nyomtatására is

alkalmas lehet, feltéve, hogy a készített kép nem csak MegaPixelben, hanem

fényerősségben, élességben, stb is megfelelő fotó. Minél nagyobb méretben

nyomtatjuk, annál kényesebb kérdés az összes tényező.

Ha a képeket időről-időre DVD lejátszóval szeretné tévén megnézni, fontos

tudnia, hogy a nagyobb megapixelű képek lassabban töltődnek be, így több idő

telik el két kép tévén történő megjelenítése között. A túl nagy MegaPixel

felbontású képek több másodperc betöltődési időt jelenthetnek minden egyes

kép esetén a tévé képernyőjén, de akár régi, lassú számítógépeken is. Ne tegye

viszont ettől függővé, hogy hány MP-es fényképezőt választ: minimális

számítástechnikai tudással a nagyméretű képek is lebutíthatóak, hogy gyorsan

megnézhetőek legyenek, sőt, a ma már sok helyen elérhető internetes

fotóalbumokba feltöltve automatikusan kisebb méretűvé és gyorsabban

megnézhetővé válnak.

16. Milyen memóriakártyát válasszak?

Jó minőségű jpg kiterjesztésű (ez az alap) fotók készítése esetén az alábbi

darabszámokkal lehet számolni az egyes memóriakártya méretekre

vonatkozóan. Fontos megjegyezni, hogy a jpg tömörített képformátum, pl.

éjszakai kevés színt használó sötétebb fotók kisebb méretet igényelnek, mint

egy tartalomban és színekben részletgazdag nappali fénynél készült kép.

Általában véve az alábbi darabszám fér el a kártyákon, függően attól, hogy

19

hány MP-es a fényképezőgép (avagy hány MP-re van beállítva, amennyiben a

MP érték szabályozható).

3

MegaPixel

4

Megapixel

5

MegaPixel

6

MegaPixel

128 MB

memória 116 87 70 58

256 MB

memória 232 174 140 116

512 MB

memória 464 348 280 232

1 GB

memória 928 696 560 464

2 GB

memória 1 856 1 392 1 120 928

17. Melyik érték mit jelent?

MegaPixel: a fényképezőgép érzékelőjének felbontási képességére utal. Minél

nagyobb az érték, annál nagyobb méretű és minőségű képek készülnek. Egy

mai átlagos fényképezőgép 3-10 MP közötti. Egy átlagos kompakt

fényképezőgépet a 6 MP tökéletesen elég. A 10 MP fölötti értéknek csak profi

fényképezők esetén van értelme. Fontos megnézni, hogy valós felbontásban

tud-e annyi MegaPixelt, ugyanis korábban hirdettek úgy készülékeket, melyek

a valós MegaPixel kétszeresét kommunikálták, működést illetően számított

(interpolált), nem pedig érzékelt képpontok alapján. Elvileg már nem vagy

ritkán lehet ilyennel találkozni, de pár évvel ezelőtti készülékek esetén még

előfordult.

Zoom: a fotózni kívánt téma közelítésének meghatározására való.

Háromszoros zoom esetén háromszor közelebb hozza a témát a készítendő

képen. Pl. ha egy kompakt fényképezőgépen úgy adják meg, hogy 6-szoros

optikai, 19-szeres digitális zoom, akkor a következő a helyzet: a készülék

hatszorosan tud ráközelíteni a témára, a digitális zoomot a feljebb tárgyalt

minőségbeli problémák miatt felejtsük el. Szorosan ide kapcsolódik még a

látószög: a kompakt gépek esetében kevésbé kommunikált adat. Általában

véve a hagyományos fényképezőgépek analógiáját hozva mm-ben

kommunikált mérőszám. A normál, zoomot nem használó készülékek 35 mm-

esek. Ha egy készüléken azt látjuk, hogy 35-210 mm, akkor abból tudhatjuk azt

is, hogy 6-szoros zoomra képes. Ha egy objektívre azt írják, 18-55 mm, az

nagylátószögű objektív (közeli képek esetén nagyobb látószögben fér el

tartalom), míg a nagy mm értékek a teleobjektívekre vonatkoznak. Ez

utóbbinak cserélhető objektíves készülékek esetén van jelentősége.

LCD: a fényképezőgépbe épített kijelző technológiájára utal. A színes LCD

kijelzőt több méretben gyártják, egyes fényképezőgépek eladásakor erős

marketinfogás a nagy méretű kijelző: valójában nem az az elsődlegesen fontos,

20

hogy a készülék kijelzőjén mekkorában látszik a kép, hanem hogy az érzékelő

mekkora méretűt készített. A kijelző méretét coll-ban (”) adják meg, 1”=2,54

mm a képátló tekintetében, tehát egy 2.5”-os kijelző átmérője 6,4 cm.

Videó felbontás: pár éve még a 320x240 felbontású videók készítésére volt

leginkább alkalmas egy átlag kompakt fényképezőgép, ma már gyakori a VGA

felbontású (640x480 képpont) képességű, ami közelít a hagyományos tévé

felbontás minőségéhez. A felbontáson túl az is lényeges, hogy

másodpercenként hány képet tárol a videón belül, ezt frame/sec vagy fps

rövidítéssel szokás jelezni. A 24, 25, 30 fps-re képes videók mind folyamatos

képet biztosítanak, az eltérő értékek eltérő szabványokra utalnak. Újabban

vannak készülékek, melyek felbontás tekintetében HD vagy Full HD felbontást

tudnak, ezek a drágább szériák jellemzői. A közeli jövő biztosan e felbontásoké,

de érdemes kipróbálni a készített videó minőségét, hisz a fényképezőgépek

esetében kevésbé a videók minőségére koncentrálnak.

Memóriakártya: a legtöbb fényképezőgép SD (vagy SDHC), Compact Flash,

xD kártyákat használnak, s vannak speciálisabbak, mint pl. a Memory Stick

(Sony) kártyaformátum is. Egyben mindegyik hasonló: mechanikai alkatrészek

nélküli valódi memóriák, ezeken tárolja a fényképezőgép az elkészült képeket,

videókat. A komolyabb HD és Full HD videók esetében lényeges, hogy a kártya

milyen sebességre képes, ez utóbbiaknál 10-20 Mbit/sec sebességet bírnia kell

a kártyának (márkás kártyákra rá szokták írni).

18. Milyen videókészítési képességei vannak a

fényképezőgépnek?

Egy átlagos kompakt fényképezőgép ma 640x480 felbontású, 30 fps képességű

folyamatos videót tud készíteni. A 100-200 ezer Forintos kategóriában már

gyakran találunk HD, vagy akár még nagyobb (Full HD) felbontású videók

készítésére alkalmas készülékeket.

Fokozottan kell figyelni leendő készülékünk videózás képességeinél a következőkre: - a képstabilizálás megoldott-e a készülékben (optikai) - a zoomolás videó rögzítése közben lehetséges-e - a zoomolás motorhangját nem veszi-e fel a fényképezőgép hangként.

19. Elég lesz-e nekem hosszútávon a kompakt

fényképezőgép?

A mai kompakt fényképezőgépekre - általános otthoni használat mellett – bátran számolhatunk öt, de akár hosszabb élettartammal is. Az már más kérdés, hogy a technika még fejlődik, így vagy minőségben, vagy szolgáltatásban még várhatóak újdonságok. Ezek már inkább ma még nem ismert igényekre adnak majd választ (kivetítős fényképezőgép, elől-hátul kijelzős készülék, stb.), így ha az alapvető funkciót nézzük, kijelenthetjük, a mai gépek képesek arra, amire a korábbi analóg fényképezők voltak. Ezt figyelembe véve pedig már csak a saját igények számítanak a vásárlási döntés előtt.

21

20. Hasznos linkek

A weben rengeteg hasznos link található digitális fotózás és fényképezőgép

kiválasztás témában. Néhány kiemelten jó oldalt megmutatunk, amelyek

segíthetnek döntéshozásban, fotózás alapjainak elsajátításában.

A megfelelő fényképezőgép kiválasztásáról egy magyar nyelvű weboldal

rendkívül magas színvonalú és részletességű tartalmat kínál. Tesztelik a

legújabb fényképezőgépeket, s kategóriák szerint (nyitóoldal alján) is

kereshetőek. Megtalálható: www.pixinfo.hu.

A fotózás alapjai az itt olvasottaktól sokkal részletesebben:

http://fototrend.hu/teszt/a_fotozas_alapjai_i/i_eloszo.html

http://fototrend.hu/teszt/a_fotozas_alapjai_masodik_resz/bevezeto.html

Magyar nyelvű fotósuli azoknak, akik már valamennyit konyítanak a

fotózáshoz: http://fototrend.hu/fooldal/rovat/fotosuli/index.html.

Digitális fényképezésről kezdőknek angolul:

http://photo.net/equipment/digital/basics/

Digitális fényképezőgépek és kamerák bemutatói, tesztjei angolul:

http://www.digitalversus.com/duels.php?ty=1

http://www.digitalversus.com/tests-10/digital-camera-camcorder.html

22

Hogyan válasszunk új

videókamerát? 21. Szalagos, DVD-s, merevlemezes, belső

memóriás vagy külső memóriakártyást

vegyek?

Az otthoni felhasználás szempontjából a címben tett felsorolás talán egy

evolúciós folyamatként is értelmezhető. A mai napig elérhető mindegyik

technológia, ezért nézzük meg sorban, hogy melyiknek milyen előnye és

hátránya van.

Szalagos: a rögzített video egyben archívum is, hisz a kazettáról nem

szükséges lementeni, azon (megfelelő helyen) korlátlan ideig tárolható. A mini

DV kazettákra ugyanúgy rögzíthetőek a videók digitálisan, mint a többi

eszközre. Hátránya, hogy lejátszáshoz kell a kamera, kereséshez tekerni kell a

szalagot, s a szalag, mint mechanikai elem, sérülékeny, mi által a video is

sérülhet. Hátrány még, hogy a tartalom szerkesztéséhez számítógépre kell

másolni (ebben a FireWire kábel segíthet).

DVD: a DVD-s kamerák rögtön DVD-re rögzítenek. Létezik kis 8 cm-es és

hagyományos DVD méretű kamera is. Szintén előny, hogy nem kell külön

archiválni, a video digitálisan tárolódik, hátránya, hogy szerkesztéshez

számítógépre kell másolni, s lehet, hogy még konvertálni is kell szerkesztés

előtt.

Merevlemezes: az ilyen kamerák esetében az eszköz a beépített

merevlemezre rögzít (winchester). Előnye, hogy az adatok digitálisan

tárolódnak, az általában legalább 40 GB-os merevlemezek több órányi video

tartalomra elegendő helyet biztosítanak, hátránya, hogy előbb-utóbb megtelik,

s számítógépre (vagy más adathordozóra) kell archiválni róla az adatokat.

További, kisebb hátránya még, hogy mechanikus részeket tartalmaz, ami nem

rendeltetésszerű használat esetén sérülést eredményez, továbbá valamelyest

jobban meríti a készülék akkumulátorát, mint a mechanikával nem rendelkező

tárolók (kártyák).

Belső memóriás: mechanika nélküli digitális tárolóeszköz. A

merevlemezhez képest hátránya, hogy általában kisebb a mérete, előnye

viszont, hogy kevésbé meríti az akkumulátort. Kábellel lehet lemásolni róla a

videókat.

Külső memóriakártyás: külön megvásárolható memóriakártya (pl. SDHC),

amely meghatározott kapacitással (GB) és sebességgel (Mbit/sec) rendelkezik.

Ma egy 8GB-os 15-20 Mbit/sec képességű kártyára akár 1-2 óra Full HD

minőségű videót is tudunk rögzíteni. Hátránya a véges (merevlemezéhez

képest kisebb) kapacitás, az ebből eredő archiválási szükség. Kábellel, de akár

23

kártyaolvasóval a kamera nélkül is megtekinthetőek, lemásolhatóak a videók a

kártyáról.

Jól látható, hogy vásárlás előtt el kell dönteni: fogja-e szerkeszteni a videókat.

Ha egyáltalán nem, akkor választhatja az olcsóbb szalagos és DVD-s

kamerákat. Ha előbb-utóbb igen, akkor érdemes a többi technológia közül

választani.

22. Mi a különbség az SD, HD és Full HD

felvétel között?

Mindhárom rövidítés a felbontásra, azaz a rögzítendő video minőségére utal.

Az SD a korábbi tévés felbontás sajátja, a régi lakossági használatú kamerák

ilyen méretű videók készítésére voltak alkalmasok. A HD a 720, a Full HD az

1080 sorból álló video minőséget takarja. Ma a lakossági piacon elérhető

legjobb felbontás a Full HD, mely 1920x1080 képpontot jelent egy képkockán.

Ilyen minőségű video rögzítésére a mai, átlagosan 120 000 Ft-nál kezdődő

kamerák alkalmasak. Fontos még a felbontáson túl az adott video bitrátája is,

amit Mbit/sec (Megabit / secundum) értékben adnak meg. Ez az érték a

képkockák tömörítésére utal: minél nagyobb az érték, annál kevésbé

tömörített, így annál jobb minőségű a video. Ma a job minőségű otthoni

felhasználású kamerák 17 Mbit/sec értéket is elérnek.

23. Milyen felbontású videókamerát vegyek?

Az előbbieknek megfelelően a hosszútávúságot és a kamera környezetében lévő

archiválási lehetőségeket kell figyelembe venni a készülék kiválasztásakor. Jó

tudni, hogy a Full HD videók (AVCHD formátum) szerkesztéséhez minimum

kétmagos, magonként 3 GHz-es processzor szükségeltetik, ami meghaladja a

mai átlagos, olcsó számítógépek képességét, sőt, ilyen esetben egy teljes “Full

HD lánc” kiépítése ideális: Full HD, kamera, számítógép Full HD monitorral,

Full HD tévé + opcionálisan Full HD felbontású tartalom lejátszásra alkalmas

eszköz (Blu-Ray lejátszó, PlayStation 3, Médialejátszó, stb.). Ezt összeszámolva

közel félmilliós beruházásról beszélünk.

Éppen ezért a nagyfelbontású kamerák között gyakran kötnek a vásárlók

kompromisszumot: egy HD minőségű, vagy attól picit jobb képességű,

1 440x900 felbontású, mini DV-s rögzítőeszköz formájában. Ez utóbbi

alacsonyabb erőforrás igényekkel dolgozik.

24. Optikai vagy digitális képstabilizátoros

készülékre van-e szükségem?

Videó készítésnél hatványozott jelentősége van a képstabilizátornak. A

készülékbe épített érzékelő technológia korrigálja a kézremegésből adódó

kilengéseket, eredményeként a kép stabilabb lesz. Az alábbi video hatékony

bemutató a képstabilizátor jelentőségére:

24

Itt tekintheti meg: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Video_image_stabilization.ogv

Az egyes cégek egyedi módon jelölik a készülékben a képstabilizátor funkciót

(IS /O IS), néhány példa:

- Canon: IS (Image Stabilization)

- Nikon: VR (Vibration Reduction)

- Panasonic: MegaOIS (Mega Optical Imagte Stabilizer)

- Sony: SSS (Super Steady Shot)

25. Milyen memóriakártyák vannak?

A nagyfelbontású videózás terjedésével együtt nő a memóriakártyás kamerák

piaca. A videókamerákban alkalmazott memóriakártyákat tekintjük most át.

SD, SDHC, Mini SD, Micro SD: a Secure Digital kártyaformátum,

különböző méretekben. Kamerákban leginkább az SDHC verzió terjed, melyek

átlagosan 15-20 Mbit/sec sebességre képesek. Több márka használja.

Compact Flash: fizikai méreteiben nagyobb méretű memóriakártya. Újabb

verziói szintén alkalmasak nagyfelbontású videók rögzítésére. Több márka

használja.

xD: kicsi, vékony kártya, leginkább a Fuji és Olympus által használt

kártyaformátum.

Memory Stick: a Sony által használt kártyaformátum.

Egy átlagos SD kártya microSD

kártya+adapter

(inkább

telefonokban)

Nagysebességű, nagy

kapacitású SDHC kártya

25

Nagysebességű

Compact Flash

memóriakártya

xD kártya (inkább

képek tárolására)

A Sony Memory Stick kártyája

(létezik micro változat is)

26. Mit jelentenek a rövidítések?

HDD: merevlemezes tároló (Hard Disk Drive). Szokás még winchesternek

hívni. Általában legalább 40 GB méretű merevlemezt építenek a kamerába,

ami a legjobb felbontásoknál is min. 5-10 óra video tárolását teszi lehetővé.

USB 2.0: adatátviteli lehetőség kamera-számítógép között (Universal Serial

Bus). A 2.0 az USB adatátvitel sebességére utal, a mai eszközök gyakorlatilag

ezt használják. Csatlakozók formájában eltérések lehetnek, amennyiben

egyedi, úgy az adott gyártó kébelt is ad, melynek a nem kamerába illesztendő

vége standard USB csatlakozó lesz. Az USB sebességek: USB 1.0: 1,5 Mbit/sec,

USB1.1: 12 Mbit/sec, USB2.0: 480 Mbit/sec, USB3.0: 5.0 Gbit/sec. A

SuperSpeed USB3.0 még nem terjedt el.

H.264 /MPEG-4 AVC: a nagyfelbontású videóknál alkalmazott video

tömörítési standard. A H.264 alkalmazott a Blu-Ray, HDDVD és iTunes videók

használatakor. Az AVCHD a Panasonic és Sony Full HD kamerák által használt

formátum, amely szintén a H.264 technológiát használja (.m2ts kiterjesztésű

fájlban rögzít).

26

27

Hogyan válasszunk új

számítógépet (PC,

laptop, netbook)? 27. Mi a különbség a PC, laptop és netbook

között, milyet érdemes választani?

Az asztali számítógépeket szokás PC-nek nevezni, nevük az angol Personal

Computer szókapcsolatból ered, ami személyi számítógépként terjedt el a

magyar nyelvben. Ezen gépeknél a ház (maga a számítógép), a monitor, a

billentyűzet, egér és minden egyéb kiegészítő külön-külön található.

A laptopok a hordozható számítógépek. Szokás még notebook néven is

említeni. Korábban volt jelentősége a két szó különbözőségének a termékek

minőségi / teljesítménybeli besorolására vonatkozóan, de ma már nincs,

mindkét szó ugyanarra a termékcsoportra utal. A laptop az a nagy kijelzőjű

számítógép, amelynek mindene egybe van építve. Méretét alapvetően a kijelző

mérete határozza meg, a legkisebbek 13” (=13 coll), a legelterjedtebbek 15,6” -

17” méretűek, de kaphatóak természetesen nagyobb kijelzőjűek is. Az előbbi

értékeket 2,54-gyel szorozva cm-ben kapjuk meg az adott kijelző képátlóját.

Jellemzően 2.5 - 3.2 kg-ot nyom egy átlagos 17” méretű laptop. A laptopokat

korábban üzleti felhasználásra vásárolták legtöbben, de ma már otthoni célból

pl. külföldön több laptopot értékesítenek, mint asztali számítógépet. Nem

véletlenül, hisz képességekben és árazásban is vetekszik az asztali

számítógépekkel, de erre még bővebben kitérünk egy másik fejezetben.

A netbook a hazai piacon 2008 őszén kezdte meg hódítását. Egy 9 – 11”

képátlójú hordozható számítógépről beszélünk, amelybe az összes fontos

képességet és szolgáltatást beleépítettek. Kis kijelzője kihat a súlyára is,

átlagosan 1,1 kg körüliek ezek a készülékek, akkumulátoruk átlagosan közel

addig bírja, mint a nagyobb méretű laptopoké. Pontos adatot azért nehéz

mondani, mert gyártónként és akkumulátor méretenként változóak a

képességek, a lemerülés pedig az aktuális használattól is függ. A netbook

hátránya, hogy a kijelző kisebb felbontása miatt kevesebb tartalom fér el

egyszerre a képernyőn, valamint a méretkorlátok miatt kisebb (de nem rossz)

teljesítménnyel rendelkeznek. Előnye még, hogy általában előre telepített

legális Windows operációs rendszert is adnak hozzá, már a netbook árába

belekalkulálva.

28

28. Melyik jó játékra, munkára,

internetezésre, avagy mindháromra?

Szöveg- és táblázatszerkesztésre, munkára:

- A PC vagy a laptop is jó megoldás, a képernyő méretét a laptop esetében a

leendő használathoz kell igazítani. Az ilyen kaliberű feladatokkal a netbook is

megbirkózik, de a képernyő mérete túl kicsi hozzá.

- A komolyabb munkákra a PC a megoldás: ha külső hardvereszközt kell

beépíteni vagy összekötni a számítógéppel, a PC-ben egyszerűbb, mint a

laptopokon. Ha „erős” számítógépre van szükség, ár-érték arányban a PC lesz a

nyertes. Ha nagyfelbontású kép kell, ismét a PC-re lehet inkább számítani.

Internetezésre, e-mailezésre: mindhárom tökéletesen alkalmas. A netbook

esetében kevesebb tartalom jelenik meg egyszerre a képernyőn és kisebb

méretben, de a gép képességei bőven elegendőek a hagyományos

internetezésre és e-mailezésre.

Játékra: a netbook kizárható a komolyabb játékok futtatása témában, ugyanis

gyenge hozzá a gép. A PC és laptop egy közepes kaliberű játék futtatására

egyaránt alkalmas lehet, legfeljebb nem a legfinomabb grafikájú beállításokkal

futtatva. Játékra leginkább a PC ideális: ár-érték arányban a legjobb beszerzés,

nagyobb méretű és felbontású monitort is jó áron lehet hozzá kapni.

Személyi Számítógép – PC Laptop Netbook

29. Mennyire befolyásoló tényező a márka a

számítógép kiválasztásakor?

A technológia fejlődésével egyre inkább egybe érnek az egyes gyártók által

kínált termékek minőségben. A korábban csak felsőkategóriás eszközöket

gyártó cégek is nyitottak az olcsóbb készülékek gyártása és forgalmazása felé,

míg korábban ismeretlen távolkeleti cégek is gyártanak jó minőségű

számítástechnikai termékeket.

A PC-k piacán (=személyi számítógép, asztali számítógép) a legtöbb

számítógépet az átlagember számára ismeretlen tajvani, koreai gyártók

alkatrészeiből állítják össze. Ettől még nem rosszak, sőt! Ha asztali gépet vesz

az ember, a legjobban teszi, ha bemegy egy kifejezetten számítástechnikai

eszközök értékesítésével foglalkozó boltba, s megfelelő tanácsadók segítségével

29

a leendő felhasználói igényhez igazodó, ún. konfigurációt állítanak össze. A

legtöbb számítástechnikai üzlet előre összeállított konfigurációkkal hirdeti

üzletét, valamilyen fantázianévvel ellátva azokat. A hipermarketekben is

kaphatóak ilyen PC-k, azzal a különbséggel, hogy azokat általában a teljes

áruházlánc egy beszállítótól rendeli meg, aki összerakja ezeket a gépeket, majd

szállítja. Hipermarketben egy szempontból hátrányos ilyen gépeket: kevesebb

a vásárlót segítő tanács (kivéve, ha az üzlet kifejezetten elektronikai

termékekre fókuszál, bár azt nem hívjuk hipermarketnek). A PC-k piacán a

leghúzóbb nevek: IBM, Dell, Compaq. Ezek a „márkázott” gépek nagyon jó

képességűek, de árban is magasabbak, mint az egyedileg összerakott

konfigurációk. Ne keverjük a Macintosh asztali gépekkel a hagyományos PC-

ket. A Macintosh általában egy „erőgép”, az Apple termékcsaládjából

származik, melyet leginkább munkára használnak. Szokás Mac-ként is

említeni, Mac-et tulajdonolni és használni egy életérzés.

A laptopok piacán is nagy a verseny. A legnagyobb márkák (IBM, Dell, HP)

termékeit főként munkaeszközként vásárolták (a legtöbb márka eleve így

pozícionálta termékeit a piacokra). A Toshiba gépekről egyesek úgy

nyilatkoznak, hogy a laptopok Mercedese. Nem beszéltünk még a kevésbé

ismert, de nagyon jó ár-érték (és minőség) aránnyal bíró Asus, Acer márkákról,

vagy akár az msi-ről, ez utóbbiak leginkább a netbook piacot tarolták le 2009-

ben, hozzátéve, hogy ezen márkák is gyártanak hagyományos laptopokat.

Nem lenne esélyünk (és értelme sem) minden márkát felsorolni. Fontos, hogy

a megvásárlandó termék képességét, árazását, csatlakozási, esetleges bővítési

lehetőségeit, garancia időtartamát, garancia érvényesítési lehetőségeit mind-

mind vegyük figyelembe. A márka csak egy szempont. Vannak a nagy gyártók

között is olyanok, amelyek csak márkázzák a termékeket, a gyártásukat

valójában szerződött partnerek végzik. Erről bővebben a wikipedia oldalán

olvashat: http://hu.wikipedia.org/wiki/Notebook.

30. Milyen képernyő / monitor felbontások és

méretek léteznek, melyiket hogy rövidítik?

Kijelzők méretnövekedés szerint (W=szélesvásznú)

XGA: 1024x768

WXGA: 1152x864, 1280x768, 1280x800

SXGA: 1280x960, 1280x1024

WXGA: 1366x768

WSXGA: 1440x900

UXGA: 1600x1200

WSXGA: 1680x1050

HD-1080: 1920x1080

WUXGA: 1920x1200

30

Hagyományos (4:3 arányú kijelzők):

XGA: 1024×768

SXGA: 1280×1024

SXGA+: 1400×1050

UXGA: 1600×1200

Szélesvásznú (16:10 arányú kijelzők):

WXGA: 1280×800

WSXGA+: 1680×1050

WUXGA: 1920×1200

E kijelző méretek között ma még a két legelterjedtebb az SXGA (1280x1024) és

az XGA (1024x768)-as. Az idő haladtával olyan szolgáltatások jönnek, melyek

egyre nagyobb felbontású képernyőt igényelnek, így az anyagi lehetőségek

függvényében célszerű minimum az SXGA felbontásút, de lehetőleg a HD-

1080 vagy WUXGA képernyőt választani. E két utóbbi közül valószínűleg a

WUXGA fog jobban elterjedni.

31. Melyik rövidítés mit jelent (CPU, RAM,

HDD, USB, WLAN, DVD-DL, BlueTooth,

FireWire stb)?

CPU: a számítógép mikroprocesszora, tulajdonképpen a gép „lelke”. Az

egyszerűbb, olcsóbb számítógépekben ún. egymagos, az erősebb, munkára,

játékra is alkalmas gépekben kétmagos, a legnagyobb terhelésekre is képes

személyi számítógépekben négymagos processzort találunk. Az egymagos

processzor leginkább a netbook készülékekre, a kétmagos a PC és laptop

gépekre, míg a négymagos jelenleg szinte kizárólag a PC-kre érhető el.

RAM: a számítógép belső memóriája, ebben tárolódnak az éppen elindított

programok és adatok. Ez a leggyorsabb memória. A hozzá hasonló elnevezésű

ROM is a számítógépben található, az a számítógép működéséhez szükséges

információkat tartalmazza. A RAM méretét manapság GB-ban szokás

megadni, minél több, annál gyorsabb lesz a számítógép.

HDD: szokás winchesternek és merevlemeznek, merevlemezes meghajtónak

is hívni. A számítógép háttértára, ezen tárolódnak a dokumentumok, fotók,

zenék, illetve bármilyen arra másolt tartalom. Minden számítógépben van

legalább egy darab, az operációs rendszer (pl. Windows) is a merevlemezről

indul el, arról töltődnek be az épp használt programok a memóriába (RAM).

Egy személyi számítógépbe lehet többet is építeni, illetve bármilyen géphez

léteznek ma már USB csatlakozással ellátott winchesterek.

USB: egy vezetékes adatátviteli lehetőség és egy csatlakozási típus. Lapos,

kétsoros csatlakozó. Az ún. pendrive-ok (pár GB méretű tárolók) USB

csatlakozással vannak ellátva, de a legtöbb digitális fényképezőgép, kamera is

képes USB-n keresztül csatlakozni számítógéphez, ritkább esetben tévéhez,

autós cd-lejátszóhoz, stb.

31

WLAN: vezeték nélküli csatlakozási módszer. Főként otthoni, vezeték nélküli

internetezésre való kapcsolódási lehetőség, mely esetében a számítógépnek

WLAN kártyával kell rendelkeznie, a bejövő internetet pedig WLAN router

segítségével kell a vezetékes internetből vezeték nélkülivé alakítani.

Bluetooth: vezeték nélküli adatátviteli (beszéd, zene, fájlok, stb.) megoldás.

Egyre inkább terjed, laptopok és netbookok már alapértelmezetten tudják a

Bluetooth-t, személyi számítógépek esetében opcionális. Számítógép –

mobiltelefon – PDA – autós CD - tévé készülékek közötti adatátvitelre való,

bármelyik eszköz bármelyikkel képes kommunikálni.

FireWire: nagy sebességű vezetékes adatátviteli csatlakozó és szabvány.

Főként a digitális (szalagos) videókamerák (DV) adatátvitelére használt

formátum. Opcionális csatlakozó.

DVD-DL: Sok DVD-vel kezdődő rövidítés van, amely mind az adott

készülékben lévő DVD olvasó-író képességekre vonatkozik. Nézzük sorban:

DVD +/-R: egyszer írható +/- lemezek írása, DVD +/-RW: újraírható +/-

lemezek írása, DVD-RAM: DVD RAM lemezek (nem elterjedt), DVD-DL:

kétrétegű lemezek fogadása. A többi ezek kombinációja. Nem keverendő

viszont a DVD és a Blu-Ray. E lemezeket csak Blu-Ray olvasó fogadja be, DVD-

s nem.

USB csatlakozás Bluetooth jelölése

WLAN eszközök

FireWire csatlakozás

32. Mi a háztól-házig (door-to-door) garancia

lényege?

A háztól-házig garancia a magyar piacon is megjelent pár éve, főként a

hordozható számítógépekre vonatkozóan. Lényege, hogy a készülék hardveres

meghibásodása esetén a forgalmazó ügyfélszolgálatán kell bejelenteni a hibát,

Futárcég elszállítja a márkaszervizbe, megjavítják, majd futár segítségével

visszajuttatják. Garanciális időn belül teljesen díjmentesen teszik mindezt.

Miért jó ez? A vásárlói oldalon nyilván nem szükséges túlmagyarázni,

egyszerűen kényelmes. A forgalmazók viszont így optimalizálják szervizes

szaktudásukat és kapacitásukat. Nem ritka, hogy nem is Magyarországon

javítják meg az adott készüléket (márkafüggő). Elvileg 14 nap egy átlagos eset

átfutási ideje, de márkafüggően érdemes rákérdezni, hogy hol, milyen idő alatt

és pontosan milyen feltételekkel javítják az adott készüléket.

A garancia hardverproblémákra vonatkozik, a programhibákból eredő

működési zavarokra nem. Az ügyfélszolgálat felhívásakor kérik a készülék

32

sorozatszámát, vásárlás dátumát, a probléma leírását (ebből ki tudják elvileg

szűrni, hogy valóban hardverprobléma-e), valamint a tulajdonos

elérhetőségeit, majd tájékoztatják az ügyfelet a továbbiakról.

33. A számítógép mely részegységeinek

képességét fontos megnézni vásárlás előtt?

Processzor (CPU): minél nagyobb (és minél több mag van benne), annál

gyorsabb lehet a számítógép. Ha csak internetezni, levelezni, Office

alkalmazásokat szeretne használni, ahhoz a legegyszerűbb processzor is elég

lesz a ma kaphatóak közül. Családi felhasználás esetén viszont célszerű ma már

egy minimum kétmagos 2 GHz-es processzorral rendelkezőt venni.

RAM: szintén fontos tényező. A Windows XP minimum 2 GB, a Windows

Vista és Windows 7 minimum 3 GB memóriával működik optimális

sebességgel. Fontos, hogy ugyanolyan frekvencián működésre képes legyen

mind az alaplap, mind a processzor, mind a RAM, erre minden vevőorientált

számítástechnikai boltban figyelnek.

HDD: általában egy 160 Gb-320GB közötti winchestert építenek a mai

gépekbe, legyen az PC, laptop vagy netbook. Ezek a méretek bőven elégségesek

alapvető használatra. Több ezer dal vagy dokumentum tárolására elég még a

kisebb méretű is. A nagy helyet a videók, a komolyabb játékok emésztik. Persze

ha kinőttük, akkor sem kell pánikba esni, bármikor vehetünk ma már külső ,

USB csatlakozású winchestert (háttértárolót), s azon is ugyanolyan

feltételekkel tárolhatóak az anyagok.

Képernyő felbontása: nyilván nem elhanyagható szempont.

Általánosságban javasolt ma már az 1280x1024 (normál képarányú) vagy

1280x800-as felbontású (szélesvásznú) kijelző méret. Több év lesz, míg ettől

nagyobb felbontás válik általánossá, ettől nagyobbat annak érdemes ma

megvenni, aki már most használ olyan programokat, vagy néz olyan

tartalmakat, amelyek igénylik.

Csatlakozók: a legfontosabb az USB csatlakozó, legyen belőle minél több

(nyomtató, webkamera, pendrive, winchester, egér, tipikus csatlakozója). LAN:

a vezetékes internet csatlakozásához szükséges. Az USB és LAN csatlakozók

általában minden számítógépen megtalálhatóak. Bluetooth: jó, ha van, ha

viszont nem tartalmaz a gép, bármikor lehet kiegészítőként kb. 3-4 ezer Ft-os

áron venni hozzá később. WLAN: vezeték nélküli internetezéshez szükséges.

PC-kbe nem feltétlen építenek alapfelszereltségként, de bármikor pótolható

később.

33

34

Hogyan spórolhat a

villanyszámlán? 34. Mit jelentenek az energiaosztályok

háztartási fogyasztók esetében?

A háztartási gépek,

légkondícionálók, fényforrások

áramfogyasztásának mértékére

Európai Uniós szabvány

vonatkozik, a fogyasztást a

készülékek mellett egy címkén fel

kell tünteni.

Az energiaosztályokat A-tól G-ig

látták el betűjelekkel, az A

energiaosztályú a legkevesebbet

fogyasztó, míg a G a legtöbbet.

Újabban léteznek A+ és A++

osztályok is, ezek még

kevesebbet fogyasztanak az A

jelűekhez képest (az A++ akár

20%-kal kevesebb, mint az A

osztályos).

Egy B energiaosztályú fogyasztó

átlagosan 15-17%-kal fogyaszt

többet, mint egy A osztályos

készülék, egy C osztályú kb. 30%-

kal az A osztályoshoz képest.

Mivel az egyes háztartási gépek

különböző fogyasztással bírnak,

pontos összehasonlítás található

egyes terméktípusok és

energiaosztályok fogyasztására

az angol Wikipedián:

http://en.wikipedia.org/wiki/European_Union_energy_label.

35

Hasznos linkek:

Részletes bemutató angolul az energiacímkékről:

http://ecolabel.defra.gov.uk/pdfs/shoppers-guide.pdf

Háztartás energiamegtakarítás és CO2 kibocsátás kalkulátor angolul:

http://www.energysavingtrust.org.uk/calculator/checklist

Az Európai Unió Hivatalos Lapja az energiacímkékről (magyarul,

böngészőben olvasható):

http://eur-

lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31992L0075:H

U:HTML

35. Milyen megtakarítások érhetőek el jobb

energiaosztályú termék választásával?

Becslések szerint Európában a fényforrások 80%-a még hagyományos,

volfrámszálas izzólámpa, melyek a legrosszabb hatásfokúak a ma elérhető

fogyasztók között. A mai háztartási fényforrások alapvetően három csoportba

oszthatóak:

- Izzólámpa (szokás villanykörtének, égőnek is nevezni. A felvett áram 10-20%-

át alakítja fénnyé, a többi hő formájában, világítástechnikai szempontból

veszteségként könyvelhető el. 1904 óta gyártják, az első volfrámszálas izzó

Tungsram néven vált ismertté. Meleg fényű (angolul warm vagy warm white),

színhőmérséklete tökéletes, sokan a természetes fényhez hasonló

színhőmérséklete miatt ragaszkodnak még mindig hozzá.

Energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontok miatt elkezdték

kivonni a forgalomból, 100W és afölötti teljesítményűt már nem gyártanak, de

2010-től fokozatosan eltűnik az összes volfrámszálas eszköz. Az izzólámpa

története itt olvasható:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Izz%C3%B3l%C3%A1mpa.

- Kompakt fénycső: az ipari használatból ismert fénycső kompakt változata.

Hajlított külsejű, a működtetéséhez szükséges kiegészítőket beleépítik a

lámpatestbe, így azonnal használható a korábbi, hagyományos foglalatokban.

Szokás tévesen energiatakarékos lámpának is hívni. A fogyasztása töredéke az

izzólámpának, élettartama pedig kb. hatszor több annál. A termékek dobozára

két teljesítmény adatot szoktak írni, a kisebb a kompakt fénycső fogyasztását

jelenti, a nagyobb pedig arra utal, hogy hány W-os izzólámpát helyettesít az

adott kompakt fénycső. Pl. egy 11 W-os kompakt fénycső egy 75 W-os

izzólámpát képes kiváltani. Kompakt fénycsövekről bővebben:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kompakt_f%C3%A9nycs%C5%91

- LED világítás: a legmodernebb, legtartósabb és vásárlási szempontból

jelenleg legdrágább, viszont legtöbb megtakarítás ezzel érhető el. Röviden így

foglalhatnánk össze a LED világítást. Minden előnyt magában hordoz, ami az

alternatívák hátránya. A technológia fejlődésével egyre olcsóbb és jobb lesz,

egyre jobb ár-érték arányt képvisel majd. Akár 50-100 000 Ft megtakarítást

lehet egyetlen nagyteljesítményű LED használatával elérni, annak teljes

36

élettartama alatt. Ha csak a fényforrásokat gondoljuk át a lakásban, már azzal

tízezres nagyságrendű összeget takaríthatunk meg egy év alatt.

A nagyteljesítményű háztartási gépek falják az áramot:

- egy átlagos mikrohullámú sütő 800 W

- egy hajszárító, fűtőventillátor felvétele 2 000 W

- egy átlagos porszívó 1 300 – 1 600 W

… és sorolhatnánk. Átgondolt használattal, A energiaosztályú készülékek

vásárlásával vagy alternatív eszközökkel lehet megtakarítani.

Hasznos linkek:

Energia megtakarítás különböző fényforrások használatával diagram:

http://en.wikipedia.org/wiki/Compact_fluorescent_lamp#Energy_efficiency

Fényforrások összehasonlítása és költségkalkuláció angolul:

http://www.ecoledlighting.com/docs/LEDEfficiencyComparison.pdf

Részletes és érdekes adatok a LED-es világításról:

http://www.hungarolux.hu/faq.html

36. Hogy számolhatom ki otthon, hogy melyik

készülék mennyit fogyaszt?

Minden áramszolgáltató egyedi árat alkalmaz, az elszámolás mértékegysége a

kWh (kiloWattóra). A fizetendő összeg nem csak az áram árát, hanem egyéb

összetevőket (rendszerhasználati díj, egyéb díjak, ÁFA) is tartalmaz, így

jelenleg kb. 45 Ft-ot fizet egy lakossági ügyfél egy kWh energiáért

(szolgáltatónként változó, jelen kalkulációkat ezzel a 45 Ft-tal fogjuk

számolni).

A fogyasztás kalkulációja egy nagyon egyszerű képlettel történik:

Fogyasztó áramfelvétele kW-ban * Fogyasztás időtartama órában * 45 Ft =

Fogyasztás ára.

Arra kell figyelni, hogy az áramfelvétel kW-ban (kiloWatt), az időtartam pedig

órában legyen megadva. Egy kiloWatt= 1 000 Watt, vagy fordítva, 1 Watt

=1/1000 kW, azaz 0,001 kW

Nézzünk néhány példát:

Világítás:

- 75 W-os hagyományos izzó éves fogyasztása napi 3 óra használat során:

(75 W / 1 000) * (3 óra * 365 nap) * 45 Ft = 3 696 Ft

- 11 W-os kompakt fénycső (ez megfelel a 75 W-os izzónak), éves fogyasztás,

napi 3 óra használat:

(11W / 1 000) * (3 óra * 365 nap) * 45 Ft = 542 Ft

Ugyanolyan használat mellett egy év alatt 3 000 Ft-ot is megtakaríthat!

Fűtőventillátor

37

- 2 000 W-os készülék fogyasztása napi 1 óra használat során fűtési szezonban

(hat hónap):

(2 000 W / 1 000) * (1 óra * 150 nap) * 45 Ft = 13 500 Ft

Készenléti üzemmód

- Egy átlagos készülék 5 W-ot fogyaszt készenlétben óránként. Napi 20 órával

évi fogyasztása:

(5 W / 1 000)* (20 óra * 365 nap) *45 Ft = 1 642 Ft

További hasznos kalkulációk itt a DÉMÁSZ oldalán találhatóak. Mire elég egy

kWh energia? : https://www.demasz.hu/pages/aloldal.jsp?id=819

Áramárak és kalkulátorok:

ELMŰ áramdíj kalkulátor: http://ugyfelkapu.elmu.hu/aramdij_kalkulator

ÉMÁSZ áramdíj kalkulátor: http://ugyfelkapu.emasz.hu/aramdij_kalkulator

DÉMÁSZ áramárak:

https://www.demasz.hu/pages/aloldal.jsp?1=1&id=18224&type=18

Szabadpiaci áramára kalkulátor cégek számára:

http://www.rmr.hu/?q=node/98

Hasznos linkek:

Energiaszótár: http://www.elmu.hu/energia-szotar

Készenléti mód fogyasztások: http://www.energiatakarekossag.com/161/sok-

kicsi-sokra-megy-haztartasi-keszulekek-keszenleti-uzemmodban/

38

37. Mi az előnye és hátránya a hagyományos,

a kompakt fényforrásoknak és a LED

világításnak?

Izzólámpa Kompakt fénycső LED

Előny Olcsó

Természetes fényű

Nem érzékeny a

kapcsolgatásra

Azonnal teljes

fényt ad

bekapcsolás után

Alacsony fogyasztás

A régi izzólámpák

helyére beilleszthető

Hosszú élettartam:

min. 6 000 óra

Legjobb ár / érték

arány középtávon

Élettartam: min. 3

év

Legalacsonyabb

fogyasztás

A régi izzólámpák,

de főleg spotizzók

helyére tehető

Azonnal teljes fényt

ad bekapcsolás után

Élettartam:

50 000 óra!!

Élettartam: 10-20

év

Hátrány Magas fogyasztás

Rövid élettartam:

750 - 1 000 óra

Érzékeny a

kapcsolgatásra

Teljes fényét

bekapcsolás után kb.

egy perccel éri el

A túl olcsó korábbi

termékek

színhőmérséklete

testidegen

Olykor nagyobb

helyigény (pl.

ceruzaizzó)

Beszerzési költsége

még elég magas

Ár / érték arány

hosszútávon jó

Még kevés

információ és

visszajelzés érhető el

a termékekről

Egyelőre több a

hideg fehér fényű,

persze lehet már

kapni meleg fehér

fényűt is

Árazás Izzólámpák: akár

40 Ft-tól

Ceruzaizzók

(fényvetőkben):

1 000 Ft-tól

Spot izzók

(halogének):

párszáz Ft-tól

Hagyományos

(E27): akár 250 Ft-

tól, márkás: 2-4 000

Ft

Speciális foglalatúak

(GU10 spot,

ceruzaizzó): 2-3 000

Ft-tól

Teljesítményfüggő

az árazása

Dekorvilágítás: 1-

3 000 Ft / db

Használati világítás:

5-15 000 Ft/db

39

38. Melyiket érdemes háztartási használatra

választani, melyik tart legtovább?

Vásárlási ár szempontjából: már egyértelműen most érdemes a

volfrámszálas izzók cseréjét megkezdeni. Ma még a kompakt fénycsövekbe

fektetett pénz hamarabb megtérül, mint a LED-es világítás.

Megtakarítás szempontjából: a LED-es világítással lehet a legtöbbet

megtakarítani, annak várható hosszú élettartama miatt. Kiválasztás előtt

persze érdemes megnézni ezen fényforrások esetében is, hogy az adott helyen

az esetleges melegedés nem okoz-e majd problémát (pl. szűk, nem tervkövető

megoldású gipszkarton állmennyezetek).

Teljesítmény szempontjából: a volfrámszálas izzókat lakossági

szempontból érdemes elfelejtenünk, kivéve a nagy területű kültéri fényvetőket,

amely esetekre még a kompakt fénycsöves alternatívák is gyengén teljesítenek

(a nagyobb lakossági fényvetők 500 W volfrámszálas ceruzaizzóval vannak

ellátva, ezeket kiváltani más forrással még nem igazán lehetséges). A beltéri

világítás esetén használható kompakt fénycsövek már ki tudják váltani a

volfrámszálasokat teljesítmény tekintetében, s a LED-es világítás is

felzárkózik.

Fényhőmérséklet, fényáram: fontos tényezőkké válik, ahogy a kompakt

fénycsövek és a nagyfényű LED világítóeszközök fejlődnek. A fényáramot

lumenben (lm), a színhőmérsékletet Kelvinben (K) adják meg. Előbbi az adott

fényforrás fényének „melegségére” utal, utóbbi a fényerőre. Próbálja ki a

vásárlás helyszínén a fényforrást, pl. van nagyáruház, amely nem vásárol vissza

fényforrásokat.

40

Hogyan spórolhat a

telefonálási

költségeken? 39. Csomagajánlatokból eredő

előnyök/hátrányok

Kezdjük mindjárt a legfontosabbal: olyan mértékű az elérhető ajánlatok

mennyisége, amelyet e könyv keretein belül lehetetlenség lenne feldolgozni,

sőt a csomagajánlatok gyakran változnak is, így a leginkább jellemző dolgokra

térünk ki.

Az ismert nagy cégek (Telekom, UPC, Digi, stb.) egyre inkább az összevont

ajánlatokkal csábítja vezetékes telefon használatára az előfizetőket. Az

úgynevezett triple-play csomagok jellemzője, hogy együtt kínálja a kábel tévé –

internet – telefon szolgáltatást a cég, együttesen nyilván kedvezőbb áron,

mintha külön-külön fizetne rá elő az ember.

Az ilyen csomagok előnye, hogy egy céggel áll kapcsolatban az előfizető

szolgáltatási, számlázási és ügyfélszolgálati szempontból is. Hátránya

ugyanakkor, hogy a csomagár – csábítása ellenére - a kisebb ajánlatokat

tartalmazza: lassabb internetszolgáltatást, kevesebb tévécsatornát. Fel kell

tehát mérni, hogy melyik szolgáltatás milyen használatra lesz, s azok a

kompromisszumok vállalhatóak-e a háztartásban.

Érdemes megkérdezni ismeretségi körben másokat is döntés előtt, nem csak a

három szolgáltatás minősége miatt, hanem abból a szempontból is, hogy ki

melyik céggel áll kapcsolatban. Több szolgáltató ugyanis “hálózatán belül” pl.

ingyenes telefonálási perceket ad (van olyan, aki több száz percet).

A Nemzeti Hírközlési Hatóság oldalán Tantusz néven működik egy szolgáltatás

összehasonlító, melyen ingyenesen összevethetőek egyes cégek ajánlatai.

Csomag összehasonlító:

http://webold.nhh.hu/tantuszlek/kombinalt/Keres.jhtml.

Szolgáltatásonként: http://tantusz.nhh.hu/.

40. Internetes telefonálás két számítógép

között ingyenesen, akár videóval is

Bár a Windows Live Messenger (ismert MSN néven is) és a Skype nem az első,

de mai napig legnépszerűbb a számítógép-számítógép közötti kommunikációra

lakossági szinten. Mindkettővel lehet chatelni (szöveges formában

kommunikálni), hanggal és akár videós formában is beszélgetni, s

41

természetesen mindkettővel ingyenesen. Szokás még angolul instant

messengerként nevezni az ilyen programokat.

MSN Messenger / Windows Live Messenger): jellemzően (de nem

kizárólag) a fiatal generáció kedvelt szolgáltatása. Naponta több százezren

használják. Előnye, hogy rengeteg grafikus ikonnal fel lehet dobni a szöveges

csevejt, sok – egyébként üzenőprogramokat tiltó – hálózatban (intézmények,

vállalatok) is működik. Speciális szolgáltatásai (távsegítség, tartalom

megosztás, stb.) kevesebbek által használt, de jók. További előnye a

testreszabhatóság (egyedi hátterek, színek, kézírásos szöveg stb.), valamint a

Windows Live közösségbe is beléphetünk, az egyes szolgáltatások

összeköthetőek, stb. Hátránya, hogy beszélgetésnél a hang minősége tompább,

mint a Skype-nál.

Ingyenesen letölthető: http://download.live.com/?sku=messenger.

Skype: a Skype inkább a beszélgetésre helyezi a hangsúlyt, gyakorlatilag a

legjobb hangminőséget ezzel tapasztalhatjuk meg. Van szöveges üzenetváltási

felülete is, amiben egyszerre akár többen is részt vehetnek, sőt, a videóhívás is

lehet többszereplős. A Skype egyenleg feltöltésével nem csak számítógépek,

hanem telefonszámok is hívhatóak, SMS üzenetek is küldhetőek, viszont ez

utóbbiak az egyenlegből a Skype díjazása alapján történnek.

Ingyenesen letölhető: http://www.skype.hu/.

Mindkét programnak létezik mobiltelefonos változata is, melyeken a szöveges

üzeneteket általában engedélyezik a szolgáltatók, viszont a hívás lehetősége

készülék- és hálózatfüggő is.

41. Internetes telefonálás számítógép –

vezetékes telefon között, akár ingyen, akár

külföldi számokra is

Alig ismertek itthon azok a VoIP technológiát alkalmazó programok,

melyekkel számítógépről ingyen hívhatunk vezetékes számokat számos

országban.

VOIPSTUNT: több mint 30 ország vezetékes számai hívhatóak ingyen a

voipstunt programmal. Egy programot kell telepíteni, feltölteni 10 €+ÁFA

kerettel a regisztrált profilt, majd ezután külön költség nélkül hívhatóak az

adott országok egy éven át (vagy amíg a fizetős tarifájú hívószámok le nem

merítik az egyenleget).

A hívás minősége kipróbálható regisztráció és egyenleg feltöltés nélkül is az

alábbi oldal jobb alsó sarkában lévő „Make a free trial call” felületen:

http://voipstunt.com. A felső mezőbe a saját, az alsóba a hívandó

telefonszámot kell beírni, a telefonszámok formátuma: +36 1 123 4567 (tehát +

jel, majd országhívó, körzetszám, telefonszám). A Make a Call! gombra

kattintás után először Önt, a hívó felet csörgeti meg a rendszer, felemeli a

telefont, s hallani fogja, hogy hívja a Destination phone number mezőbe beírt

telefonszámot. Az ingyenes próbahívás limitált idejű.

42

Sajnos Magyarország pont nem tartozik jelenleg az ingyenesen hívható

országok közé, de a voipbuster program arra is alkalmas (lásd lejjebb). A

voipstunttal német, francia, spanyol, ausztrál, kanadai és kb. további 30

országban tartózkodó ismerőseinket viszont hívhatjuk vele. A program innen

telepíthető, gépigénye minimális (egy több éves számítógépen is fut):

http://voipstunt.com/en/download.html.

42. Telefonálás külföldről internetről magyar

mobilszámra ingyen

VOIPBUSTER: a voipbuster nagyon hasonló a voipstunt programhoz, ám

magyarországi számok is ingyen hívhatóak vele (ez lehet az ideális választás,

ha külföldről akarunk hívást kezdeményezni Magyarországra). A

http://voipbuster.com oldalon ugyanúgy kipróbálhatóak az ingyenes hívások,

s a nem ingyenes országok árazása is megtekinthető az alábbi címen:

http://www.voipbuster.com/en/calling-rates.html. Telefon-telefon között is

működik a program.

Az elérhető országok és az ingyenes használatért szükséges minimális feltöltési

egyenleg üzleti modelljében különbözik a két program. A szerző és ismeretségi

köre mindkettőt használja több éve, teljes elégedettséggel. A két szoftver és

hozzá tartozó weboldalak egyetlen hátránya, hogy magyar nyelven nem érhető

el (angolul és több más nyelven igen).

43. Telefonálás magyar mobilszámról

külföldi vezetékes számra ingyen

Egy picit kacifántosan, de létezik hibátlanul és legálisan működő megoldás

arra, hogy akár mobiltelefonról hívjunk külföldi vezetékes számokat ingyen.

Kell hozzá a Vodafone-nál elérhető vezetékes szám opció, azaz Vodafone

mobilszámunkhoz hozzá kell rendelni egy havi díjas vezetékes számot

(körzetszáma attól függ majd, az ország mely területéről vagyunk a Vodafone

ügyfele). Ilyen hozzárendelés esetén a vezetékes szám hívása átirányítódik a

mobilra.

Innentől ugyanúgy működik a dolog, mint az előzőekben: pl. a voipbuster

programmal két vezetékes számot kell összekapcsolnunk, s először a mi

mobiltelefonunk fog csörögni, majd a hívott félé, s a hívás a mobilunk és a

külföldi vezetékes szám között jön létre. Természetesen hazai vezetékes

számmal is működik, de azt a módszert akartuk bemutatni, amelyikkel többet

lehet megtakarítani.

A Vodafone oldalán olvashatóak a vezetékes szám részletek: http://www.vodafone.hu/uzleti/szolgaltatasok/mobiliroda/biz_uzleti_vezetekes_hu.html

A voipbuster.com oldalán pedig az ingyenes hívásokat támogató rendszer: http://www.voipbuster.com/en/phone-to-phone.html

43

Hogyan takaríthat meg

a közlekedés során időt

és pénzt? 44. Hogyan spórolhat vonatközlekedés

során?

START Klub kártya: a rendszeresen vonattal közlekedők számára nem

újdonság a 2008 tavasza óta létező START Klub kártya, mely a MÁV és a

GYSEV hazai vonalain használható. Egy éves, előre fizetendő díj fejében

korlátlan alkalommal válthat az utas féláron a másod- és közel féláron jegyet

az elsőosztályú említett vonalakon. Nemzetközi forgalomban 25 %-os utazási

kedvezményre jogosít (RailPlus kedvezmény). A kártya a pótdíjakra nem ad

kedvezményt. A START Klub kártyával rendelkező tulajdonosok szombati

napokon utastársuk számára is félárú jegyet vásárolhatnak, amennyiben együtt

utaznak.

A kártya életkortól függő árazásáról és az Üdülési Csekkel történő igényléséről itt olvashat részletesen: http://www.mav-start.hu/startklub/index.php. A MÁV-Start weboldalán lévő kalkulátorral Ön is meggyőződhet, spórolhat-e utazási szokásai alapján kártya igénylésével: http://www.mav-start.hu/kalkulator_01.php.

START Klub Prémium kártya: gazdasági szervezetek számára létrehozott,

nem névre szóló éves kártya, mellyel a szervezet bármelyik tagja bármelyik

hazai vonalon, bármikor, első- és másodosztályon külön jegy megvásárlása

nélkül utazhat. A kártya ára bruttó 375 000 Ft egységesen.

HungaryCard MÁV-Start kedvezmény: amennyiben HungaryCard

(Magyar Turizmus) kártyával rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt

belföldi vasúti utazás esetén hat alkalommal kedvezményesen utazhat

vonaton: két alkalommal félárú menettérti, két szelvényért 33 %-os

kedvezmény egy útra, valamint két alkalomra 50 %-os 1. osztályú utazási

kedvezményben részesülhet. A kedvezmény utastársra átruházható szelvény

felhasználásával. A kedvezmények az IC pótjegyekre nem vonatkoznak.

Bővebben: http://www.hungarycard.hu/index.php?p=mav.

44

A kártyával ezen túlmenően 121 étteremben, 36 szálláshelyen, 177 múzeumban, 29 fürdőben, 12 színházban, s további egyéb helyeken lehet kedvezményeket érvényesíteni (pontos, részletes és aktuális adatok az alábbi webcímen: http://www.hungarycard.hu/index.php?p=ham A kártya 2009-es ára bruttó 7 140 Ft (volt).

City-szerda: az InterCity, InterPici, EuroCity, EuroNight és railjet vonalakon

szerdánként 0 Ft-os pót- és helyjeggyel lehet utazni. Meg kell váltani ezeket a

jegyeket, de nem kerül pénzbe, csak a normál vonatjegy árat kell kifizetni. Az

akcióról célszerű érdeklődni. Részletesebben:

http://www.mav-start.hu/ajanlatok/utazasi_ajanlat.php?mid=14950a82ab30a9.

45. Hogyan tervezheti meg vonatos

közlekedését?

Több százezer hazai internetező használja évek óta az ELVIRA nevű

onlinevasúti menetrendet, amellyel vonatos utazásaink tervezhetőek. A kereső

egyszerű, jól használható, bármilyen dátumra kérhetünk utazási ajánlatot az

interneten az alábbi címen: http://elvira.mav-start.hu/.

A MÁV-Start weboldaláról a menetrendek e-könyv (pdf) formában is

letölthetőek innen: http://www.mav-start.hu/utazas/vasuti_menetrend_letoltese.php.

Nemzetközi viszonylatok menetrendjei az alábbi címről tölthetőek le:

http://www.mav-start.hu/utazas/nk_viszonylatok.php.

46. Hogyan vásárolhat vonatjegyet interneten

kockázatok nélkül?

A http://jegyvasarlas.mav-start.hu/ weboldalon egy onlineregisztráció után lefoglalható, bankkártyával kifizethető a menetjegy, helyjegy, pótjegy. Átvenni az ország 40 pontján lehet a jegyet. Számlakérésre sajnos csak a jegypénztárban van, de a jegy átvétele után, még utazás előtt kiállítják a számlát igény esetén. Részletes bemutató az onlinevásárlásról: https://jegyvasarlas.mav-start.hu/eTicketV2/hogyan_vasarolhatok.html. Mobiltelefonról is megvásárolhatóak a jegyek: http://www.mav-start.hu/utazas/eticketm.php. Jegyátvételi pontok listája: https://jegyvasarlas.mav-start.hu/eTicketV2/jegyatvetelipontok.html.A fotón a hajdúszoboszlói automata látható.

Bankkártyás fizetés az alábbi jegypénztárakban lehetséges:

http://www.mav-start.hu/utazas/bankkartya.php.

45

47. Hogyan nézheti meg a busz

menetrendeket az interneten?

A magyar buszmenetrendek a www.menetrendek.hu weboldalról érhetőek el.

Volán menetrendek:

http://menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi.

BKV menetrendek:

http://www.bkv.hu/.

Nyugat-Magyarország:

http://menetrend.lap.hu/helyijaratok_nyugat_mo/11251921

Kelet-Magyarország:

http://menetrend.lap.hu/helyijaratok_kelet_mo/25521333.

48. Hogyan tájékozódhat gyorsabban a

budapesti tömegközlekedést illetően?

A BKV weboldalán az összes közlekedési eszköz menetrendje elérhető:

Busz: http://www.bkv.hu/busz/index.html

Metró: http://www.bkv.hu/metro/index.html

Villamos: http://www.bkv.hu/villamos/index.html

Trolibusz: http://www.bkv.hu/troli/index.html

HÉV: http://www.bkv.hu/hev/index.html

Éjszakai menetrend: http://www.bkv.hu/ejszakai/index.html

Fogaskerekű, libegő, sikló, hajójárat:

http://www.bkv.hu/egyeb/index.html

A BKV útvonaltervező szolgáltatása sok időt takaríthat meg, különösen, ha

idegen a főváros közlekedése Önnek. Elérhető az alábbi címen:

http://utvonal.bkv.hu/.

Ingyenes (80-as) számon is kérhet utazási információkat: (80) 40 66 88

A BKV érdekes, részletes története itt olvasható:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_K%C3%B6zleked%C3%A9si_Zrt..

49. Hol tankolhat a legolcsóbban?

A holtankoljak.hu 2006-ban indult, s Magyarország átfogó üzemanyagár-

keresőjeként működik. A weboldal benzin, dízel, autógáz és bioetanol (E85)

keresésre is alkalmas, a keresések megyénként, településenként,

forgalmazónként is szűrhetőek.

Itt kereshet: www.holtankoljak.hu.

Külföldi üzemanyagárak:

http://www.nagyutazas.hu/magyar/uzemanyagarak/.

46

50. Hogyan szerezhet gyorsan értesülést

útlezárásokról, balesetekről,

traffipaxokról?

A hazai interneten ma még csak szétszórva találhatóak meg az útlezárások,

balesetek, tervezett sebességmérések. Az utinformaciok.hu oldaláról egy

ingyenes regisztráció után letölthető egy olyan pdf dokumentum, amely az

összes fontos információ forrásának fellelhetőségét bemutatja: webkamerák,

tervezett sebességmérések, baleseti gócpontok, aktuális forgalmi helyzetek,

továbbá telefonos elérhetőségek ingyenes útinformáció szerzésre. Elérhető:

www.utinformaciok.hu/?referid=3029.

47

Utazás tervezés és

foglalás internet

segítségével 51. Mások által írt élménybeszámolók

külföldi utakról

Magyarországon még nincs olyan kultúrája az utazás internetes tervezésének,

mint külföldön. Ettől függetlenül már több hazai weboldal is van, amelyik

többnyire közösségi alapon abban igyekszik segíteni, hová érdemes ellátogatni,

avagy a kiválasztott úti cél mit tartogat mások véleménye szerint. Az emberek

kétszer komolyabban veszik azt, amit mások mondanak, mint amit egy

újságíró leír, ennél fogva a közösségi utazási weboldalakon található írások és

vélemények is szépen növekednek. Nézzük a hazai kínálatot a teljesség igénye

nélkül.

ongo.hu: 3 600 beszámoló, 150 000 fotó. Az ongo.hu az index.hu-t is

üzemeltető céghez tartozik, tudomásunk szerint a legtöbb beszámolót és fotót

egy weboldalon összegyűjtő weboldal ma Magyarországon. A feltöltők maguk

hozzá létre profiljukat, töltik fel az írásaikat, s további közösségi funkciók

találhatóak a portálon: www.ongo.hu.

utikalauz.hu: 600 beszámoló. Szintén közösségi alapokon épülő oldal, eddig

300 szerző, több mint 600 beszámolót küldött be, amelyet a weboldal kézileg

tölt fel utána. A szerzők erre az oldalra is ingyen állítják össze írásaikat, esetleg

saját hirdetési felületet tehetnek, de kizárólag a cikkek alá: www.utikalauz.hu.

startutazas.hu: több 100 beszámoló. Külföldi utazások beszámolói.

http://startutazas.hu/fx_a/blog/fx_comment/beszamolok/fx_action/bl_tem

atikus/fx_site/utazas/fx_nid/2/index.html

kirandulunk.hu: 150 beszámoló. Iskolai csoportok hazai kirándulásainak

összefoglalóit találjuk ezen az oldalon. A lenti linkre kattintva a bal oldalon

lent találhatóak a tájegység szerint szűrt beszámolók:

http://www.kirandulunk.hu/kerjuk-valasszon-egy-regiot-4.html .

utazona.hu: 20-25 beszámoló. Magyar és külföldi beszámolókat is találtunk

ezen az oldalon, mely tulajdonképpen inkább csak színesíti a weboldal

tartalmát, minthogy fő fókusza legyen:

http://www.utazona.hu/magazin/elmenybeszamolok/.

48

divecenter.hu: 12 beszámoló. Külföldi búvár merülések élménybeszámolói

egzotikus országokból, természetesen víz alatti

képekkel:http://www.divecenter.hu/Rovat/9.

Külföldi oldalak rengeteg szálloda és helyszín értékeléssel:

http://www.holidaycheck.com/

http://www.tripadvisor.com/

http://www.holidaywatchdog.com/

http://www.virtualtourist.com/

http://www.tourism-review.com/

52. Külföldi lastminute utak keresése és

foglalása

A www.lastminuteutak.hu weboldal arra szakosodott, hogy az utazás előtt pár

nappal elérhetővé tegye az átlagosnál jóval kedvezőbb árú utazásokat. Last

minute útként az utazási irodáknál megmaradt utakat szokás értékesíteni.

A weboldal több utazási irodával kapcsolatban áll, így érdemes egy pillantást

vetni rá, mielőtt akár on-line, akár egy irodában kötjük le külföldi utunkat.

Több tízezer Ft-ot takaríthat meg egy ilyen utazás foglalásával, ráadásul ki sem

kell mozdulnia a szobájából.

53. Látnivalók Magyarországon

Több remek weboldal tárja elénk Magyarország látnivalóit. Nehéz közöttük

sorrendet állítani, egyik a legrészletesebb tartalommal rendelkezik, másik

jobban használható, stb. Általánosan mondjuk tehát, hogy érdemes megnézni

több weboldalon is, mit ír a kiválasztott környékről (feltéve, hogy célirányosan

keresünk éppen).

49

itthon.hu: a Magyar Turizmus Zrt. által üzemeltetett weboldal kiindulópontja

számos nonprofit turisztikai weboldalnak. Átlagosan használható. Tartalmát

tekintve elindulhatunk a magyar látnivalók, szálláshelyek, események, stb

irányba, vagy akár kereshetünk a látnivalók között az alábbi címen:

http://itthon.hu/latnivalok.

vendegvaro.hu: az egyik legrészletesebb turisztikai oldal ma

Magyarországon. Tudomásunk szerint több tízezer oldalon gyűjti össze

Magyarország látnivalóit szöveges és képi megjelenítésekkel 2 200 településre

vonatkozóan. Tartalmának jó részét egyértelműen a mögötte lévő kiadó utazási

könyveiből meríti. Látnivalók:

http://www.vendegvaro.hu/Latnivalok-Magyarorszagon.

iranymagyarorszag.hu: Szintén több ezer látnivalót és szállásajánlatot

találunk ezen az oldalon. Használata átlagos, első ránézésre kissé nehézkes. A

látnivalók elérhetősége:

http://www.iranymagyarorszag.hu/keres/magyarorszag/latnivalok-p1/.

kirandulastervezo.hu: a weboldalon található adatok szerint közel 12 000

látnivalót gyűjt össze a következő címen:

www.kirandulastervezo.hu.

54. Útvonaltervezés Magyarországon

Az időmegtakarítás egyik legjobb eszköze, ha a tervezett útvonalat előre

megtervezzük. Erre vannak ingyenes, interneten elérhető útvonaltervező

oldalak. Minden útvonaltervező oldal egy háttér térképadatbázisból dolgozik,

annak részletességétől és frissességétől függ, pontos találatokat kapunk-e.

Nincs teljesen tökéletes adatbázis, de általában véve elmondhatjuk, az itt

bemutatottak nagyon jól felkészültek, karbantartottak. Először nézzük a hazai

készítők által nyújtott szolgáltatásokat.

utvonalterv.hu: az egyik legrészletesebb útvonaltervező program, a Topolisz

Kft. üzemelteti saját térképadatbázisából. A baloldali keresőben beíráskor

automatikusan felajánlja a rendszerben tárolt címeket, így nem kell az egészet

begépelni. Az utazási időn és távolságon túl költséget is számol. Nem csak

autóval, de tömegközlekedéssel, sőt, kerékpáros és gyalogos közlekedéssel is

számol (a tömegközlekedés még nem teljes lefedettségű és pontosságú, de

működik).

Itt találja: www.utvonalterv.hu.

terkep24.hu: a Sanoma lapkiadó által üzemeltett és a Cartographia

térképeiből dolgozó térkép- és útvonaltervező weboldal. A keresőjében a beírt

címhez meg kell adni, hogy kiinduló pont vagy végcél-e, ebben egy picit

körülményes a használata. Viszont van a térképek fölött egy gyorskereső,

valamint lehet GPS koordináták alapján is keresni.

Itt találja: www.terkep24.hu.

50

55. Útvonaltervezés Magyarországon és az

egész világon

Nem esett még szó a Google térképszolgáltatásáról, ami egyben

útvonaltervező, s még ezen túl is vannak szolgáltatásai. Sőt, nem csak

Magyarországon, hanem a teljes Földön lehet vele keresni. Mielőtt rengeteg

előnyét felsorolnánk, nézzük hátrányát: a térképfrissítés globális cégeken

keresztül csomagokban történik, amely valószínűleg lassabban kezeli le a

változásokat. Ahogy a magyar szolgáltatók esetében, úgy a google és a magyar

versenytársak között sem teszünk összehasonlítást: mindegyiknek megvan a

maga előnye.

maps.google.hu: a google szolgáltatása nem csak térkép, hanem

műholdfelvételek segítségével meg is tekinthetjük az úticélt felülről. Sőt, a

közösségi alapon működő panoramio.com képeiből be is tallóz a google, illetve

az ismert látnivalókról a Wikipedia kapcsolódó írását is megjeleníti a térképen,

esetleg a közelben lévő webkamerákat is. Ez utóbbi három funkciót be kell

kapcsolni a térkép jobb felső sarkában lévő „Bővebben” szövegre kattintással.

Egy példa:

http://maps.google.hu/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=parlame

nt,+budapest&sll=47.514614,19.077533&sspn=0.003601,0.009602&ie=UTF8

&hq=Parlament&hnear=Parlament,+1055+Budapest,+Kossuth+Lajos+t%C3%

A9r+1&ll=47.511607,19.044285&spn=0.006841,0.019205&t=h&z=16&iwloc=l

yrftr:com.panoramio.all,3810990636721363752,47.510041,19.043298&lci=co

m.panoramio.all,org.wikipedia.hu,com.google.webcams.

Útvonaltervezéshez a http://maps.google.hu oldal bal felső sarkában lévő

„Útvonalkereső” linkre kell kattintani, s az „A” mezőbe az indulási, a „B”

mezőbe az érkezési útvonalat írni. Ha elírjuk, a google fel fog ajánlani általa

ismert helyes módokat, ha pedig az adott városon belül több olyan nevű utca

van, felajánlja mindet, amiből kiválaszthatjuk a megfelelőt.

Fontos még, hogy 2009 őszétől a magyarországi vállalkozások nagy részét is

megjeleníti a térképen. Ez hasznos lehet akkor, ha céget keresünk, mert a felső

keresőbe beírva a cég nevét azonnal a cég adatait láthatjuk a térképen, már

amennyiben a cég benne van a helyi vállalkozási központ adatbázisában.

A megtervezett útvonal térképén az adott útvonalat egérrel megfogva, azt

odébb is húzhatjuk, s így könnyen áttervezhetjük az eredetileg általa ajánlott

útvonalat (ez jó lehet egy útszakasz áttervezésekor vagy kikerülésére). Itt

tervezhet tehát: http://maps.google.hu vagy http://terkep.google.hu

(mindkettő ugyanarra az oldalra visz).

51

56. Turistautak Magyarországon

útvonaltervezéssel

A turistautak.hu oldal közösségi alapon jött létre és ma is úgy működik:

nonprofit térkép-portálként. Az elsődleges 18 ezer km regisztrált

turistaútvonalakon túl a teljes közúthálózat és a települések térképezését is

végzik.

Az oldal tetején található menük legördíthetőek, melyek alapján lehet szűkíteni

térkép részletekre és felmérésekre, de a felül baloldalon található

útvonaltervező beíró mezőkbe magunk is beírhatunk „A” és „B” pontokat,

melyekre a rendszer pontosabb ajánlatokat ad és ha az elfogadjuk, egy nagyon

részletes leírást kapunk, hogy juthatunk el turistaként egyik helyről a másikra.

Sőt, a leíráshoz magassági diagram is tartozik. Egy példa:

http://turistautak.hu/itiner.php?from_id=76604&to_id=6450&route=48962

8,137601,489649,413454,99752,99751,55637,99762,588009,588010,409128,

464953,464954,23742,23680,413489,413490,23684,23685,23687,23689,484

138,555152,555153,123664,55381,55440,409491,409488,409487,526477,526

476,409498,55387,289653,467757,289661,409496,289674,409157,409156,13

6483,526432,409148,409133,409145,10219,13025,85733,85720,85724,85725,

317223,317222,10310,10161,421639,421638,421637,11427,11426,45906,53712

2,537121,10173,40000,39999,247816,247815,10175,10158,10067,24136,24135,

294679,431768,431769,10064,24125,24130,24124,24139,9948,9949,9941,994

0,9938,9932,9922,9923,9925,9916,9917,16074,16075,9907,9894,9893,9892,

458011,458012,15951,563676,563675,563674,563710,563711,563697,252558,1

1720,24827,24825,24895,24898. Ez a link Lillafüred és Eger közötti útvonal

tervezésére szolgál, a kapcsolódó magassági diagram így mutat:

A megtervezett útvonal GPS-re letölthető (bár mi nem próbáltuk ki). A

turistautak.hu elsősorban a gyalogos túrákat kedvelők számára lesz érdekes.

A weboldalt tehát innen éri el: www.turistautak.hu.

52

53

Árösszehasonlítás az

interneten 57. Mire jók az árösszehasonlító weboldalak?

Olyan ingyenesen használható weboldalakról beszélünk, amelyek gyártóktól,

forgalmazóktól függetlenül mutatják be a termékeket, s árakat is kapcsolnak

hozzá, melyekre kattintva webáruházba érkezünk, ahol az adott termék

megvásárolható. Az árösszehasonlító oldalak sok webáruházzal állnak

kapcsolatban, így adott termékre nagyon széles skálán mozgó árakat

láthatunk.

A hazai árösszehasonlító oldalak korábban szinte kizárólag a

szórakoztatóelektronikai cikkekre fókuszáltak, de ma már egyre több ilyen

oldalon találunk egyéb (illatszerek, ruhák, stb.).

Évek óta léteznek pénzügyi termékek árösszehasonlítására szakosodott

weboldalak, ahol pl. kötelező biztosítást köthetünk. Ezen oldalak mögött

alkusz cégek állnak, s közvetlen üzletkötés történhet az oldalon, nem irányít el

más webáruházba.

Az árösszehasonlításban egyelőre újnak számít a hiperarak.hu, amely több

hipermarket termék árait veti össze. Részletesen bemutatjuk alább.

58. Az árösszehasonlító oldalak bemutatása

Olcsobbat.hu: elektronikai termékekben erős, jól használható oldal. Az

árgrafikon szolgáltatás a kiválasztott termék alatt egy fülön érhető el, s

megmutatja, hogy mikor mennyibe került a termék a webáruházak ajánlatai

alapján a múltban. www.olcsobbat.hu.

Depo.hu: tíz éve létezik, Magyarországon ez volt az első árösszehasonlító

oldal. Elektronikai termékekkel foglalkozott, ma már könyv, játék, bútor, stb.

is színesíti a kínálatot. Saját adatuk szerint 80 000 terméket tartalmaz a

weboldal, árfigyelő e-mailes szolgáltatással. www.depo.hu.

Arukereso.hu: jelenleg 5 országban működik. Nem csak elektronikai

termékek, hanem ruházat, szépségápolás, játék, felnőtt termékek is elérhetőek

a kínálatban. Árfigyelő szolgáltatása arra jó, hogy a kiválasztott termékről e-

mailben értesítést küld, ha az Ön által megadott ár alá esik. Az árak a környező

országok áraival is összehasonlíthatóak. www.arukereso.hu.

Kirakat.hu: a kirakat.hu termék-, ár- és bolt összehasonlító portál,

fogyasztóvédelmi és egyéb vásárlási tanácsadással kiegészülve. Jól

használható. www.kirakat.hu.

54

Argep.hu: német tulajdonú, szintén elektronikai és háztartási, szabadidős

termékek kereshetőek az oldalon. Árdiagram és e-mailes árfigyelő értesítő

szolgáltatás is található rajta. www.argep.hu.

Olcso.hu: a legújabb átfogó árösszehasonlító oldal, 2009. tavasza óta

működik, saját adatai szerint több százezer termékkel. www.olcso.hu.

Fenti weboldalak gyakorlatilag lefedik a hazai árösszehasonlító piacot. Sok

átfedés található termékszinten és a weboldal funkcióit illetően is. Mivel az

egyes oldalak keresztlátogatottságáról és webáruházak darabszámának

ajánlatairól nincs elérhető adat, így érdemes megnézni a kiválasztott terméket

több oldalon is, már csak a látogatók által írt vélemények miatt is.

Hiperarak.hu: az Auchan Magyarország által üzemeltetett és a HMSM

Consulting által gyűjtött adatokból frissített weboldal, mely az Auchan, cora,

TESCO és INTERSPAR áruházak bizonyos termékeinek árait hasonlítja össze.

Az árösszehasonlítás meghatározott időpontokban és áruházakban történik. A

weboldal működésének módszertana itt olvasható:

http://www.hiperarak.hu/modszertan.php.

Kipróbálhatja itt:www.hiperarak.hu.

Biztosítás: a biztosítási piacon alkusz cégeken keresztül összehasonlíthatóak

az egyes biztosítók ajánlatai. Mivel egyre több alkusz cég van, így egy

összefoglaló weboldalt mutatunk, ahol megtalálhatja ezeket a cégeket:

http://biztositas.lap.hu/.

Nemzetközi árösszehasonlító oldalak: a nagyobb nemzetközi

árösszehasonlító oldalak nem teljes listája. www.kelkoo.com,

www.shopping.com, www.pricegrabber.com, www.pricerunner.co.uk,

www.shopzilla.com, www.ciao.co.uk, www.idealo.de.

59. Miben különböznek az árösszehasonlító

oldalak a webáruházaktól?

Az alapvető különbség az, hogy az árösszehasonlító oldalak az adott termék

különböző webáruházakban fellelhető árainak összehasonlítására szolgál. Mi,

mint internetezők egy termékről akár 20-100 %-os árkülönbségeket is

tapasztalhatunk bizonyos esetben (pl. nagy értékű tévék). Másképp

fogalmazva: több webáruház árát láthatjuk összegyűjtve egy helyen, míg ha

közvetlenül egy webáruházban nézzük meg az adott terméket, ott bizony csak

egy ár fog szerepelni. Az árösszehasonlító oldal átvisz minket a kiválasztott

termékhez tartozó webáruházba, s a vásárlást ott indíthatjuk meg.

55

60. Melyik árösszehasonlító oldal mire jó?

Sajnos nincs pontos válasz arra, hogy egy termékcsalád esetében ez, másikra az

lenne a legjobb. Mind termékek darabszámában, mind látogatottságban, és

egyéb adatokban közeli versenytársai egymásnak, így azt tudjuk javasolni,

hogy az adott terméktípus esetén nézze meg, hogy melyik weboldalon

részletesebb a termékleírás, írtak-e véleményt az internetezők a termékről vagy

a webáruházról.

61. Hogyan manipulálható az internetező a

google-ben termék keresésekor?

Sajnos elég nagy a verseny a keresőkben az internetező figyelméért, így nem

biztos, hogy a keresőkben (pl. Google) beírva egy termék típusát a találati oldal

tetején a legjobb, leghasznosabb linket fogjuk látni. Két dolgot lehet tenni:

vagy jobban megnézni a találati oldalt, s több linkre rákattintani, vagy a feljebb

megismert weboldalakon keresni rögtön, nem keresőben.

62. Hogyan manipulálható az internetező az

árösszehasonlító oldalakon?

Az árösszehasonlító oldalakon egy-egy termék oldalán akár 10-20 vagy még

több webáruház árajánlata is szerepel. Egyes árösszehasonlító oldalak viszont

a termék alatt közvetlenül a kiemelt partner webáruházak ajánlatát listázzák,

amelyek nem feltétlenül a legjobb árat tartalmazzák, viszont a figyelmetlen

internetező nem gördít tovább az oldalon, s esetleg drágább ajánlatra kattint.

Érdemes végiggörgetni az oldalt, s megnézni az összes ajánlatot. Sőt,

javasoljuk, nézze meg, hogy az árösszehasonlító oldal többi látogatója milyen

véleménnyel van a listázott webáruházakról: a legtöbb oldalon lehet

véleményezni.

56

Álláskeresés az

interneten 63. Kinek és mikor jó az onlineálláskeresés?

Évekkel ezelőtt a legtöbb álláshirdetést nyomtatott lapokban lehetett

megtalálni: apróhirdetési és hirdetési újságokban, helyi és országos lapokban,

az állás nívójától függően. Mára ez megváltozott. Még ha teljesen nem is

rendeződött át a piac, a komolyabb állásokat már az állásportálokon lehet

megtalálni.

64. Hol hirdetik a médiában a munkaadók az

álláshirdetéseket?

Másképp működik ez a főváros /országos célzású és a helyi piacokon. Az

egyszerűbb állások (általában költözést nem igénylő pozíciók) esetén

valamilyen helyi termékben hirdetik meg az állásokat.

A helyi nyomtatott lapokban és hirdetési újságokban még sok álláshirdetés

megjelenik, ritkábban akár helyi kábeltévé és rádiós műsorban is. Az

álláshirdetések mérete általában a pozíció minőségével azonos: pl. asztalost

apróhirdetésben, cégvezetőt grafikus keretes nagyobb méretű hidetésben

keresnek.

Az országos és fővárosi célzású lapokban megfogyatkoztak az álláshirdetések

az elmúlt években. Természetesen még vannak, de jó részük átvándorolt az

internetre, a később bemutatásra kerülő erősebb állásportálokra.

Kisebb mértékben állásközvetítő termékekben (nyomtatott és on-line), cégek

weboldalán is fellelhetőek állásajánlatok, de a trendek alapján kijelenthetjük:

inkább a médiatermékek és az onlineállásoldalak dominálnak.

65. Hogy kezdjen hozzá az internetes

álláskereséshez?

Először célszerű tisztában lennie azzal, milyen típusú munkát szeretne, s

földrajzilag hol, ugyanis több állásportál e két szempont alapján jól

diverzifikálódik. Vannak weboldalak, amelyek egy szakterületben jók, vannak,

amelyek az ország egy-egy részén. Ha egyikkel sincs tisztában (másképp:

minden lehetőség érdekli), akkor az állásajánlatokat monitorozó weboldalakon

érdemes kezdenie (erről is írunk később).

57

Az Önhöz legközelebb álló pozíciók kiválasztásában próbál segíteni a cvonline

állásteszt, melyet itt talál: http://www.cvonline.hu/new_test/ceq.php.

Egy rendkívül részletes, ingyenesen letölthető összefoglalót talál álláskeresés

és elhelyezkedés témában az alábbi címen magyar nyelven:

http://www.profesia.sk/documents/prirucka/allaskalauz.pdf.

66. Hogyan írjon önéletrajzot?

Egyszerű választ sajnos nem tudunk adni a kérdésre. A teljes álláskeresés

folyamatára (beleértve az önéletrajz írást) Pintér Zsolt könyve volt az első a

hazai piacon, amely összefoglalóan készített fel a “nagybetűs életre” (a könyv

tartalomjegyzéke itt található:

http://www.pinter.hu/tartalom/tartalommind.html).

Többféle önéletrajz standard sablon létezik (amerikai, Európai Uniós, stb.), az

önéletrajz tartalmán sokkal több múlik, mint azon, hogy melyik stílust

választottuk.

Ingyenes oldalak önéletrajz témában:

- Önéletrajz típusok és minták: http://www.profession.hu/oneletrajz

- Önéletrajz készítő: http://www.workania.hu/oneletrajz/

- Önéletrajz véleményezés szakértővel: http://jobline.hu/cvexpert.aspx

- Így néz ki egy rossz önéletrajz (magyarázatokkal):

http://www.europass.hu/EPdokumentumok/oneletrajz/rossz_oneletrajz

67. Mire jó és hogyan készíthet Europass

önéletrajzot?

A Europass önéletrajz-készítő egy ingyenes onlineCV-készítő. Az ezzel készített

önéletrajz szerkezete és rendezése megegyezik az Európai Unió országai

számára ajánlott sablonnal, ezáltal egyre több hazai és külföldi cég találkozik a

formátummal. Mára több tízezren használták. Elérhető:

http://www.europass.hu/EPdokumentumok/oneletrajz/cv_uj.

68. Melyik állásportált érdemes használni

fővárosi és vidéki állások keresésére?

Gyakorlatilag mindegyik általános állásportál tartalmaz az ország bármelyik

területéről állásajánlatokat, de vannak közöttük olyanok, melyek egy-egy

megyében erősek.

Országos állásportálok:

www.profession.hu, www.jobline.hu, www.cvonline.hu, www.jobpilot.hu,

www.workania.hu, www.topjob.hu, www.jobinfo.hu, www.jobmonitor.hu

58

Vidéken nagy lefedettségű állásportálok:

Borsod-Abaúj-Zemplén: www.topjob.hu

Csongrád: www.delmagyar.workania.hu

Fejér: http://fmh.hu/allas

Győr-Moson-Sopron: www.kisalfold.workania.hu

Hajdú-Bihar: www.topjob.hu

Szabolcs-Szatmár-Bereg: www.topjob.hu

Vas: http://vasnepe.hu/allas

Veszprém: http://naplo-online.hu/allas

Zala: http://zalaihirlap.hu/allas

69. Állásgyűjtő oldalak bemutatása

A jobinfo.hu és jobmonitor.hu arra szakosodott, hogy több állásportálról

összegyűjtse, rendszerezze és megjelenítse az aktuális állásajánlatokat. Előnye,

hogy sokkal több állásajánlat található rajta, mint bármelyik állásportálon. A

jobmonitor ~ 3 000, a jobinfo 8 000 állást szemléz. Elérhetőségeik:

www.jobinfo.hu, www.jobmonitor.hu.

70. Hasznos kalkulátorok munkavállalóknak

Nettóbér kalkulátor: http://vg.hu/kalkulatorok/nettober

EVA kalkulátor: http://vg.hu/kalkulatorok/eva

Piaci fizetések kalkulátora: http://www.merces.hu/fizetesek

71. Külföldi álláskereső oldalak

Egyesült Államok

- Állami állások: http://www.usajobs.gov/

- Állás apróhirdetések városok szerint: www.craigslist.org

- Állás apróhirdetések: http://www.oodle.com/job/

Általános nemzetközi állás weboldalak

- www.careerbuilder.com

- www.monster.com

Szomszédos országok nagy állásportáljai:

- Szlovákia: www.profesia.sk

- Románia: www.bestjobs.ro, www.ejobs.ro

- Horvátország: http://www.moj-posao.net/

59

Autókeresés az

interneten 72. Autós apróhirdetési portálok

Magyarországon

A használt autók adásvétele az elmúlt tíz évben a nyomtatott termékekből és a

hétvégi autós piacokról szép lassan átvándorolt az internetre, de legalábbis

sokkal többen keresnek már interneten használt járművet, mint a “régi

módszerekkel”.

A használt autók keresési piacán abszolút piacvezető a hasznaltauto.hu, mely

több mint 100 000 eladó járművet tárol, napi 120 000 látogatót vonz a

www.hasznaltauto.hu címre. A 2009 őszén megújult weboldalt

magánszemélyek és kereskedők is használják, mára a piac kikerülhetetlen

szereplője.

Az Expressz lap onlineváltozata is tízezres nagyságrendű autót tartalmaz a

www.expressz.hu/auto címen, pontos látogatottsági adatot nem tudunk, de 10

ezer fölötti. További szereplők a piacon a teljesség igénye nélkül:

http://autokereso.vezess.hu/, www.topauto.hu, www.mobile24.hu,

www.eszakauto.hu.

73. Vélemények használt autókról

A Népítélet volt az első olyan magyar weboldal, melyen az internetezők írtak

saját tapasztalatok alapján használt autókról. A közösségi oldal 45 ezer autós

véleményt tartalmaz, márkánként szűrhetően. Elérhető: www.nepitelet.hu.

A használtauto.hu-hoz tartozó hahu.hu oldalt még kevesebben ismerik,

jelenleg 15 ezer vélemény található rajta az elmúlt egy év adatai alapján. A

kérdőív kitöltése hosszabb, mert sok adatot kér be, de cserébe részletes

adatokat láthatunk, nem csak az autóra, hanem a sofőrre is. Elválasztva az

olvasói véleményektől a szerkesztők is tesztelnek olykor használt járműveket.

Elérhető: www.hahu.hu

74. Használt autók ingyenes katalógusa

Az 1990-1998 között gyártott autókra létezik a weben egy katalógus, ahol

minden fontos adatot megtalálhatunk az ez idő alatt gyártott járművekről:

méreteket, teljesítményeket, fogyasztási adatokat, stb. Elérhető:

http://katalogus.hasznaltauto.hu.

60

Kevésbé részletesen, de több járműre ad alapadatokat az auto-katalogus.hu,

amely 1940-2009 között 40 ezer autót gyűjtött össze.

Elérhető: www.auto-katalogus.hu.

75. Gépjármű behozatal folyamatának leírása

A magyarorszag.hu összefoglalója autó behozatallal kapcsolatban:

http://www.magyarorszag.hu/segitseg/okmanyiroda/ugyintezesiutmutato/ge

pjarmu/gepjarmu_vasarlasa/jarmu_behozatal.html.

A Közlekedési Felügyeletek összefoglalója a 2007-től érvényes külföldi

járművek hazai forgalomba helyezéséről:

http://web2.nkh.gov.hu/kozerdekuinfo/KJF_hird.html.

76. Gépjármű regisztrációs adó számítása és

kalkulátor

A Magyar Gépjármű kereskedők Országos Egyesületének nyitóoldalán

található regisztrációs adó kalkulátorral azonnal kiszámítható, mennyi

regisztrációs adót kell fizetni az adott járműre: www.mgoe.hu.

Leírás a regisztrációs adó számításának módjáról:

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz

_id=1030.

Az euvonal.hu regisztrációs adó kalkulátora: http://euvonal.hu//regado.php.

További hasznos linkek: http://www.hasznaltauto.hu/autobehozatal.

77. Külföldi autós portálok

- Németország: www.mobile.de, www.quoka.de/auto-motorrad

- Európa (10 ország): www.autoscout24.com

61

Ingatlankeresés az

interneten 78. Hazai ingatlanportálok

A hazai ingatlanpiac jellemzője, hogy a fővárosban jobban dominál az

ügynökségi értékesítés, mint vidéken, ahol még a magánszemélyek közötti

ingatlan adás-vétel erős. Tőlünk Nyugatra bevett szokás az ügynökségeken

keresztül történő adás-vétel, pl. Finnországban az üzletek 90 %-a (!) így zajlik.

A magyar ingatlanportálokon is érezhető a földrajzi és üzleti differenciálódás,

ingatlanok darabszámát, a portálok látogatottságát és a

magánszemély/ügynökség megoszlást is. Nézzük sorban a portálokat.

Ingatlan.com: ez volt a legelső ingatlanportál Magyarországon, így ma is az

egyik legismertebb. Saját adatai szerint 300 ezer ingatlant tartalmaz a

weboldal (kezeljük fenntartásokkal MINDEGYIK ingatlanportálnál a

darabszámot, ugyanis nem ritkán ugyanazt az ingatlant többen is hirdethetik,

amit a weboldalak nem minden esetben szűrnek ki, de az összes darabszámban

többször is jelentkeznek). Az ingatlan.com erős a fővárosi és az ügynökségek

által kezelt ingatlanok területén. www.ingatlan.com.

Ingatlan.net: ingatlanforgalmazók által indított portál, saját adatai szerint

70 ezer hirdetéssel. Jól használható. www.ingatlan.net.

Ingatlanbazar.hu: a Bazár lapcsalád kiadója által 2006-ban indított

ingatlanportál, 60-100 ezer közötti ingatlanhirdetéssel. A weboldal jól

használható, adatbázisa országos, de erősebb Dunántúlon, mint Kelet-

Magyarországon. www.ingatlanbazar.hu.

Toplak.hu: a kelet-magyarországi Apró lapcsalád kiadója által 2006 óta

üzemelő ingatlanportál. Országos adatbázissal, de Kelet-Magyarországon

erősebb adatbázissal. Saját adatai szerint 130 ezer ingatlan között lehet a

portálon keresni. www.toplak.hu.

Ingatlanok.hu: 2007 májusában indult, jelenleg 180 ezer ingatlan található

rajta a portál adatai szerint. Adatbázisa országos. www.ingatlanok.hu.

Ez a lista nem (lehet) teljes, a bevezetőben írtak alapján választottuk ki a

megemlíteni szükségeseket, továbbá nem tértünk ki az apróhirdetési oldalak

részeként működő, ingatlanokat listázó weboldalakra. Még több ingatlan

adatbázist találhat a következő oldalon: http://ingatlan.lap.hu/ingatlan-

adatbazisok_x/15941493.

62

79. Mikor melyik ingatlanportálra lehet

szükségem?

Fontos megjegyezni, hogy önmagában sem az adatbázisban található

ingatlanok számából, sem az adott portál ismertségéből, látogatottságából nem

következtethető, hogy az egyetlen használatra érdemes.

Az ingatlan vásárlás erősen helyi piac, így az adott megyében/régióban erős

(erre adtunk tippet a fenti listában) portálon érdemes kezdeni, s ezek után

megnézni az országosan erős oldalakat, ahol a megyékre szűrve láthatóak

lesznek a darabszámok és a dátum szerint listázott ingatlanok: ebből már jó

eséllyel leszűrhetjük, hogy melyik ingatlanos weboldal nyújthat legtöbb

segítséget számunkra. Fontos megjegyezni, hogy nem egy weboldal a listák

elején fizetett, kiemelt hirdetéseket mutat először, így érdemes lejjebb

görgetni, következő oldalakra lapozni, hisz lehet, hogy a megfelelő épp ott lesz.

80. Hol találok hasznos cikkeket ingatlanpiaci

témában?

Egyre több magazinos tartalom jelenik meg a hazai weben, ezeket listázzuk

most röviden.

www.lakaskultura.hu: a tradicionális Lakáskultúra lap onlineverziója.

www.otthon.hu: a nyomtatott Otthon magazine onlineváltozata.

www.ingatlan.net/hirmagazin: az ingatlan.net hírmagazinja.

www.ingatlanmagazin.com: az ingatlan.com magazinja.

www.ingatlanok.hu/hirek: az ingatlanok.hu hírrovata.

www.zoldtech.hu: cikkek megújuló energiák témában.

www.hirkereso.hu/ingatlan/top: a Hírkeresőn elérhető ingatlan témájú hírek.

www.koos.hu: ház- és tervkritikák blog formátumban.

www.koos.hu/2007/10/12/meb: hazai építészeti blogok gyűjteménye

81. Ingatlanjogi kérdések-válaszok

Ingatlanadó kalkulátor 2010:

- http://ingatlanmenedzser.hu/ingatlankalkulator.aspx

Ingatlanjogi szakértői válaszok és hasznos linkek:

- www.ingatlanjog.hu

- www.ingatlanmenedzser.hu/hu/szakerto_valaszol.aspx

- www.ingatlanbazar.hu/ingatlan-tanacsado

- www.ingatlanjog.lap.hu

- www.femina.hu/szakertok/kerdezzfelelek?szaki=55

63

Fordítóprogramok az

interneten 82. A legismertebb hazai szótárprogram

A Magyar Tudományos Akadémia által készített és kezelt onlineszótár angol,

német, francia, olasz, holland, lengyel nyelven tud szavakat fordítani mindkét

irányban (magyar-idegen, idegen-magyar). A szótár itt található:

http://szotar.sztaki.hu.

83. Szó- és teljes weboldal fordítás

A webforditas.hu tud szavakat, szövegrészleteket, de akár teljes weboldalt is

fordítani, mindezt több tucat (!) nyelven. Az egyes szolgáltatásokat a képernyő

közepén található beíró mező fölötti hat fülön lehet állítgatni, a nyelvválasztás

pedig a mező fölötti lenyíló, vagy az alatta található listából válaszható ki.

Elérhető: www.webforditas.hu.

84. Teljes weboldal fordítás sok nyelv között

Három olyan weboldalt ajánlunk, amelyek teljes weboldalakat fordítanak le

automatikus módszerekkel.

Yahoo! Babel Fish: a legrégebbi a Yahoo! által üzemeltetett Babel Fish,

amely a nagyobb világnyelvek között fordít szövegrészleteket 150 szóig, illetve

teljes weboldalakat. Sajnos magyarul/magyarra nem fordít. Elérhető:

http://babelfish.yahoo.com/.

Google Translate: a Google fordítószolgáltatása több tucat nyelv között

fordít, magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkezik, s szöveget, weboldalt, de

akár feltöltött dokumentumot is lefordít automatizmusával. Elérhető:

http://translate.google.hu.

Webfordítás: a Webfordítás magyar termék, szavakat, szövegrészleteket,

weboldalakat fordít több tucat nyelv között. A Google fordítószolgáltatásával

összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy szövegtől függ, melyik ad jobb vagy

rosszabb eredményt.

64

85. Számítógépen futó szófordító

A MobiMouse egy számítógépre telepített, magyar fejlesztésű program, mely

több nyelven képes a képernyőn látható szavakat felismerni és egy

szövegbuborékban azonnal mutatni a szó jelentését. Felismeri az adott szó

ragozott alakját is. Működik Windows XP, Vista és 7 rendszerekkel is. Nem

ingyenes, a forgalmazó weboldala itt található:

http://www.morphologic.hu/MoBiMouse-6.html.

65

Hasznos internetes

gyorstippek 86. Az internet archívuma

Nem nagyképűség, az archive.org címen elérhető szolgáltatás az ismert

weboldalak korábbi külsejét és tartalmát mutatja meg. 150 milliárd nemzetközi

és hazai oldalt tárol archívumában. Érdekli, hogy nézett ki 1999-ben az

index.hu? Itt megnézheti:

http://web.archive.org/web/19991012050405/http://index.hu/index.html.

Ez csak egy példa, gyakorlatilag minden ismert weboldalról láthatóak tárolt

változatok. A weboldal felső részén középen lévő keresőbe kell beírnia a http://

rész után a weboldal címét, amire kíváncsi, s pár másodperc után (esetleg

eltarthat 10-30 mp-ig) megjelenik egy lista, ami azt mutatja, az adott

weboldalról mely dátumokra található tárolt verzió. Az ott kiválasztott

dátumra kattintva újabb néhány másodperc után láthatóvá válik a kívánt oldal

régi változata. Olykor képek nem jelennek meg, de ez talán megbocsátható. Az

oldalt itt találja: www.archive.org.

87. A legrészletesebb időjárás weboldal

Magyarország folyamatosan frissülő időjárását találhatjuk az idokep.hu címen.

A szolgáltatás 2005-ben lelkes fiatalok és önkéntesek munkájával kezdte el a

hazai internetet meghódítani. Mára a leglátogatottabb weboldal időjárás

témában. Nem véletlenül: kiváló grafikai megoldásokkal mutatja a pillanatnyi

időjárást hőtérképen, felhőképen, műholdképen és további térképeken.

Magyarország domborzati hőtérképén folyamatosan aktualizált hőmérséklet adatokat láthatunk, melyet a hőmérséklettől függően színekkel párosítva az egész országban látható, hol van melegebb, hidegebb. http://www.idokep.hu/?oldal=hoterkep Akár 2005-ig visszamenőleg látható az archívumban, mikor hol hány fok volt. http://www.idokep.hu/?oldal=arch_kep

66

A felhőkép Magyarország aktuális felhőzetét mutatja meg grafikusan. A felhőkép job alsó sarkában az animációs linkre kattintva mozgó formában is látható a felhőzet : http://www.idokep.hu/?oldal=felhokep Magyarországon túl Románia, Szlovákia és Horvátország aktuális felhőzete is megtekinthető a kép fölötti fülekre történő kattintással.

Az előző egy óra méréseiből öt percenként frissített széltérkép, melynek 3D változatban és HD minőségben is megmutatja az országon belüli aktuális szélirányt és erősséget. Hasznos többek között vitorlázóknak. Romániára, Szlovákiára és Horvátországra is megtekinthetőek az adatok. http://www.idokep.hu/?oldal=szelterkep

Átlagosan 100 webkamerán követhetjük nyomon az adott pontokon látható időjárást. Elsősorban viharvadászat céllal működik, de nézelődésre is alkalmas a szemlézett pontok alapján. A webkamerák helye és képe az alábbi címen található: http://www.idokep.hu/?oldal=webkamera

88. Síelők weblapja

A 2001-ben indult portál a síelés és a téli sportok szerelmeseinek készül. A

több díjat nyert, folyamatosan frissített weboldalon tíz ország (Ausztria,

Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország,

Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia) síterepeiről, szálláslehetőségeiről

olvashatunk, egyéb hasznos cikkekkel, tudnivalókkal kiegészítve.

Elérhető: www.sielok.hu.

89. Régi videóklipek az interneten

A YouTube.com a legnagyobb videós weboldal (videómegosztó), legalább 20

millió videóklipet találunk rajta. Vannak, amelyeket szerzői jogok miatt

eltávolítanak, vannak, amelyeket csak bizonyos országokból internetezve lehet

lejátszani, de tény, hogy a legtöbb régi (és új) vidóklipet ott találjuk. Annyi a

teendő, hogy beírjuk a youtube keresőjébe a kívánt előadót és/vagy dalcímet, s

entert nyomva máris listázza az adott előadóra talált dalokat. Ha csak

67

általánosan keresne klipeket, írja be a keresőbe, hogy “video clip”, s

csemegézzen. Valahogy így:

http://www.youtube.com/results?search_query=video+clip&search_type=&aq=f.

A YouTube nyitóoldala itt érhető el: www.youtube.com.

90. Hitelezésről röviden

A PSZÁF weboldalán rövid, érthető leírás található a különböző hitel

típusokról. Tudta, hogy a hitel és a kölcsön nem ugyanaz? A hitel a pénzhez

jutás lehetősége, míg a kölcsön a felvett pénzösszeg. A hitelek három nagy

csoportba sorolhatóak: áruhitel, folyószámlahitel, személyi kölcsön. Ezek

részletes leírását, összehasonlító táblázatokat, valamint hasznos tanácsokat

kaphat az alábbi címen:

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/fogyasztasi_hitelek/fogyasztasi_

hitelek_tipusai.html?query=hitel.

Lakáshitelekről szeretne független forrásból információkhoz jutni?

Kormányrendeletek, adósságrendező hitelek összehasonlítása, hasznos

tanácsok hitelfelvétel előtt. Kezdje itt:

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/hitelek/lakashitelek.

91. Aktuális valuta árfolyamok

A Magyar Nemzeti Bank weboldalán folyamatosan frissítve találhatóak meg a

devizaárfolyamok. Az alábbi webcímen 31 deviza árfolyama követhető.

Itt találja: http://mnb.hu/engine.aspx?page=napiarfolyamok.

92. Telefonszám internetes tudakozók

elérhetősége

Magyar Telekom telefonszámok: http://tudakozo.telekom.hu

T-Mobile telefonszámok: http://t-mobile.hu/lakossagi/ugyintezes/tudakozo

Pannon mobilszámok: http://map.pgsm.hu/da/tudakozo.asp

Vodafone tudakozó: http://tudakozo.vodafone.hu/

UPC: http://www.upc.hu/telefon/tudakozo/

Tudakozó Plusz (mozi, étterem, stb.): www.197.hu

93. A tudatos vásárlók weboldala

A tudatosvasarlo.hu oldal terméktesztekkel, fogyasztókat védő tanácsokkal, az

áruházláncok által alkalmazott vásárlást ösztönző trükkök bemutatásával, E-

számok listájával, s sok más hasznos információval segít minden olvasójának.

A weboldal használata ingyenes, frissítését és üzemeltetését a Tudatos

Vásárlók Egyesülete végzi.

Itt nézheti meg: www.tudatosvasarlo.hu.

68

94. Onlinelexikon

A világ legnagyobb onlinelexikonja, a WikiPedia 2001-ben indult San

Fransisco-ból. Közösségi szerkesztéssel épül, 250 nyelven érhetőek el

tartalmak, nincsenek rajta hirdetések, világszinten adományokból tartja fent

magát. A magyar verzióban már több mint 100 ezer cikk található,

gyakorlatilag minden általános témát feldolgoztak már a szerkesztők

magyarul. A tízmilliomodik bejegyzést épp egy magyar hölgy írta a rendszerbe.

Ha gyorsan szeretne információkat fontos témában, ne csak a google keresőt

használja, nézze meg itt is: www.wikipedia.hu.

95. Internetes sebességteszt

Az aktuális internetkapcsolat sebessége könnyen tesztelhető ingyenes

eszközökkel. A speedtest az egyik legjobb szolgáltatás e célra. A weboldalt

megnyitva egy térkép töltődik be, ahol sárga háromszöggel vagy csillaggal

látható a hozzánk legközelebb lévő tesztszerver. A térkép tetején lévő Begin

Test feliratra kattintva elkezdi mérni az internetünk sebességét, s kb. fél perc

múlva mutatja az eredményeket: a Download a letöltési, az Upload a feltöltési

sebességet jelenti. Amennyiben nem töltődik be a sebességteszt térkép, akkor a

számítógép flash lejátszója nem jó (vagy nincs rajta) – ingyenes frissítéssel

megoldható.

A sebességteszt ideális arra, hogy összevethessük az internetszolgáltató által

jelzett értékekkel. Ha sokkal kisebb értékeket lát a teszten, mint amit a

szolgáltatótól vásárolt, ez alapján hívhatja ügyfélszolgálatukat. A legtöbb

internetszolgáltató nem fogadja el a speedtest eredményeit, csak a sajátjukat,

de arra feltétlen jó, hogy ne rázzák le elsőre az embert. A sebességteszt itt

érhető el: www.speedtest.net.

96. Rövidítések szótára

Ki ne futott volna már olyan magyar vagy külföldi rövidítésbe, amelynek nem

ismerte a jelentését? Évek óta léteznek magyar nyelven rövidítések jelentését

bemutató weboldalak. A rovidites.hu 43 ezer rövidítésben keres, a sztaki

szótára pedig 12 ezer elektronikai, távközlési és számítástechnikai

rövidítésekben. A két kereső itt található:

www.rovidites.hu, http://szotar.sztaki.hu/rovidites.

97. Receptek ezerszámra

Az interneten is kedveltek a receptes weboldalak. A hazai weben is teljesen

ingyenes recepteket gyűjtő és bemutató oldalak vannak. Ezek közül a

legismertebb a mindmegette.hu, amely közel 18 ezer recept közül ad tippeket a

főzéshez, sütéshez. A weboldalon saját listákba gyűjthetőek a kedvenc

receptek, szezonhoz igazodó tippekkel segítik a látogatókat, diétás tippek,

69

fogyinapló, nyereményjátékok és további szolgáltatások teszik izgalmassá a

weboldalon töltött időt. Itt találja: www.mindmegette.hu.

98. Közösségi weboldalak

Egy átlagos magyar internetező két közösségi hálózatot használ ma a magyar

szolgáltatások közül: az iWiW-et és a myVIP portál. Előbbi az első és

legnagyobb, kb. 4 millió ember található meg rajta, utóbbin 2,5 millió hazai

internetező kommunikál egymással. A két weboldal elérhetősége:

www.iwiw.hu, www.myvip.hu.

A hazai weben ugyanakkor további hasznos és egyben kevésbé ismert

közösségi hálózatok léteznek, ezek: www.baratikor.hu, www.network.hu,

www.mindenki.hu, www.mutasd.be, www.milgram.hu, www.osztalytarsam.hu.

99. Weboldalak szerkesztett keresői

Tudta, hogy a startlap.hu-hoz tartozó lap.hu oldalakból már több mint 8 ezer

létezik? A lap.hu oldalak óriási előnye, hogy magyar szerkesztők kézzel viszik

fel az egyes weboldalakat és rendezik témák szerinti dobozokba, így a hazai

interneten egy sajátos, hasznos szolgáltatást építve. A sok ezer lap.hu oldal

között a startlapkeresővel tud keresni, amelyet itt talál:

http://www.startlapkereso.hu/searchfr.jsp.

A startlap mellett további hasonló kezdeményezések láttak napvilágot az

elmúlt években. A linkcenter.hu 2003 óta épül a startlap mellett. Keresés

esetén érdemes ezt is kipróbálni.

Itt találja: www.linkcenter.hu.

100. Ingyenes letöltő oldalak

Nem illegális programok letöltésére buzdítjuk Önt. A következő oldalakon több

ezer hasznos segédprogram, játék, oktatóprogram, stb várja a kísérletezni

vágyót. A két kiemelten frissített jól használható és sok szoftvert tartalmazó

magyar weboldal: www.szoftverbazis.hu, http://letoltes.prim.hu.

101. Betegségről-egészségről interneten

A hazai weben a hazipatika.com volt az első e témával foglalkozó weboldal.

Napi frissítésű, a populáris témákkal kiemelten foglalkozó weboldal, elérhető a

www.hazipatika.com címen.

A webbeteg.hu 2007-ben indult, s szintén híreket, szolgáltatásokat gyűjt össze

közérthető formában. A 2008-ban és 2009-ben is díjat nyert portálon

gyógyszerkereső, patika adatbázis, orvos válaszol, s hasonló rovatok, témák is

találhatóak. Elérhető: www.webbeteg.hu.

70

Hogyan Spórolhat? -

101 hasznos tipp Kézirat lezárva: 2009. 11. 30.

Szerző: Dunder Krisztián (DUNDER.HU)

Címlap, layout, tördelés: fps - a célzott webes megoldások ügynöksége

Kérjük, észrevételeit a következő e-mail címre küldje: krisztian@dunder.hu

Felhasznált képek forrása:

rear-connections - www.hdtvtest.co.uk.jpg

EU_energy_label - wikipedia.org.png

PC - www.fisyco.com.gif

Gateway_LT2000_netbook_front_straight_on_610x406-

news.cnet.com.jpg

USB_Plug - manual.audacityteam.org.jpg

bluetooth_large - www.finesttech.com.jpg

firewire - fasteasycomputerrepair.com.jpg

optikai_kepstabilizator - fototrend.hu.jpg

digital_zoom_vs_optical_zoom - photo.net.jpg

754px-ISComparison-wikipedia.org.png

32GB-SanDisk-Extreme-III-CompactFlash-dvice.com.jpg

8gb-memory-stick-webshop.neocomputers.hu.jpg

xD-Card-Olympus-images.digitalcamerainfo.com.jpg

panasonic_32gb_sdhc-regmedia.co.uk.jpg

micro-sd.card-2gb-cameras4sports.co.uk.jpg

Sandisk-1GB-SD-Card-cardvdgps.com.au.jpg

magassagi_diagram-turistautak.hu.jpg

START_Klub-kartya-akcio-www.mav-start.hu.jpg

hungarycard09-hungarycard.hu.jpg

jegykiado-automata-jegyvasarlas.mav-start.hu.jpg

webkamerak-idokep.hu20091129.jpg

szelterkep-idokep.hu20091129.jpg

hoterkep-idokep.hu20091129.jpg

idokep-felhokep-hd-idokep.hu 20091129.jpg

(c) 2009. Minden jog fenntartva.