A hazai villamosenergia-ellátás forrásoldala az európai

fejlődés tükrében

Korrozív kén jelenség az olaj-papír szigetelésű

transzformátorokban

Többszintű inverterek

Az energiatárolás általános kérdései II.

Ólomakkumulátorok 1. rész

Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése,

2014. 06. 04.

ICOLIM 2014 A megérinthető energia

Jubilál Magyarországon a mobiltelefon(mán)ia

107. ÉvfOLyAM

2 0 1 4 / 0 7 - 0 8

www.mee.hu

A MAgyAr eLeKTrOTeChnIKAI egyesüLeT hIvATALOs LApJA AlApítvA: 1908JOUrNAL OF THE HUNGArIAN ELECTrOTECHNICAL ASSOCIATION FOUNDeD: 1908

61. Mee vándorgyűlés,

Konferencia és Kiállítás

2014. 09. 10-12.Debrecen, Kölcsey Központ

Túlfeszültség- és villámvédelmi rendszerekHatékony védelem a túlfeszültség-impulzusokkal és villámcsapásokkal szemben

Óvja villamos hálózatát és eszközeit!Túlfeszültség- és villámvédelmi rendszereink meg-védik berendezéseit a közvetlen villámcsapások és túlfeszültség okozta károktól és üzemzavaroktól.Ismerje meg termék-rendszereinket az interneten vagy forduljon szakembereinkhez.

Túlfeszültség-védelem az energiaellátó rendszerekhezTúlfeszültség-védelem napelemes rendszerekhezTúlfeszültség-védelem adatátviteli és informatikai rendszerekhez

Elszigetelt villámvédelem és OBO isCon®-rendszer

OBO Bettermann Kft.H-2347 Bugyi, Alsóráda 2.Telefon: +36 29/349-000

elektrotechnika_TBS-Image_1_2.indd 1 2014.07.24. 14:39:29

CONTENTS 07-08/2014

András Kovács Zoltán: Greetings

ENERGETICS

Dr. Alajos Stróbl: Hungarian electricity generation in view of the European development

Bálint Németh – Zsolt Laczkó – Csépes Gusztáv: Corrosive sulphur phenomenon in transformers with oil-paper insulation

ELECTRICAL EQUIPMENTS AND PROTECTIONS

Balázs Farkas – Dr. Károly Veszprémi: Multilevel inverters

Dr. Attila Kárpáti – Károly Mosonyi – Mátyás Novák – Miklós Vörös: General questions about energy storage, II. Lead acid batteries, Part 1.

SAFETY OF ELECTRICITY

Dr. Ferenc Novothny – Aba Kádár – Csaba Arató: Meeting of the Committee on Protection against Electric Shock held on 06. 04. 2014.

HISTORY OF TECHNOLOGY

Dr. Sándor Jeszenszky: Remembering dr. Árpád Horváth historiography writer of science

György Lieli: Visit Gödöllő

Albert Dési: Anniversary of mobile phones (as an obsession) in Hungary

NEWS

Bálint Németh: ICOLIM 2014 – The touchable energy

Dr. János Bencze: News of Energetics

Zsolt Hárfás: Ready to Start - The new Russian’s BN-800 fast neutron reactor

SOCIETY ACTIVITIES

György Lieli: Electrical drives -Workshop

Dr. Péter Kádár: Technical tour to Germany

Antal Takács: Technical trip through two countries

László Arany: News from Szeged

OBITUARY

PUZZLE

TARTALOMjEGYZék 2014/07-08

kovács András Zoltán: Beköszöntő .................. 4

ENERGETIkA

Dr. Stróbl Alajos: A hazai villamosenergia-ellátás forrásoldala az európai fejlődés tükrében ......... 5

Németh Bálint – Laczkó Zsolt – Csépes Gusztáv: Korrozív kén jelenség az olaj-papír szigetelésű transzformátorokban ......................... 10

VILLAMOS BERENDEZéSEk éS VéDELMEk

Farkas Balázs – Dr. Veszprémi károly: Többszintű inverterek ............................................... 14

Dr. kárpáti Attila – Mosonyi károly – Novák Mátyás – Vörös Miklós: Az energiatárolás általános kérdései II. Ólomakkumulátorok 1. rész ................................... 19

BIZTONSÁGTECHNIkA

Dr. Novothny Ferenc – kádár Aba – Arató Csaba: Az Érintésvédelmi Munkabizottság ülése, 2014. 06. 04. .................................................................. 23

TECHNIkATÖRTéNET

Dr. jeszenszky Sándor: Emlékezés dr. Horváth Árpád technikatörténész íróra ....... 25

Lieli György: Gödöllői látogatás .......................... 25

Dési Albert: Jubilál Magyarországon a mobiltelefon(mán)ia .............................................. 26

HÍREk

Németh Bálint: ICOLIM 2014 – A megérinthető energia ............. 28

Dr. Bencze jános: Energetikai hírek ................... 29

Hárfás Zsolt: Indulásra kész az új orosz BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor .............. 22

EGYESÜLETI éLET

Lieli György: Villamos hajtások - Szakmai nap ........................... 31

Dr. kádár Péter: Szakmai látogatás Németországban ................... 31

Takács Antal: Két országon át – Szakmai tanulmányúton ...... 32

Arany László: Hírek Szegedről ............................. 33

NEkROLÓG .................................................... 34

FELADVÁNY ................................................... 18

Felelős kiadó: Haddad RichárdFőszerkesztő: Tóth Péterné

Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Bencze János

Tagok:Dr. Berta István, Béres József, Günthner Attila, Haddad Richárd, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Dr. Madarász György, Orlay Imre,Dr. Vajk István, Dr. Varjú György, Vinkovits András

Szerkesztőségi titkár: Szeli Viktória

Témafelelősök:Automatizálás és számítástechnika: Farkas AndrásEnergetika, atomenergia: Hárfás Zsolt,Energetikai informatika: Woynarovich AndrásEnergetikai hírek: Dr. Bencze JánosLapszemle: dr. Kiss László IvánOktatás: Dr. Szandtner KárolySzabványosítás: Somorjai LajosSzakmai jog: Arató CsabaTechnikatörténet: Dr. Antal IldikóVilágítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky ÁgnesVillamos fogyasztóberendezések: Dési AlbertVillamos gépek: Jakabfalvy Gyula

Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Lieli György

korrektor: Tóth-Berta AnikóGrafika: Kőszegi ZsoltNyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

Szerkesztőség és kiadó: 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telephely:1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. e.Telefon: 788-0520Telefax: 353-4069E-mail: elektrotechnika@mee.huHonlap: www.mee.hukiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai EgyesületAdóigazgatási szám: 19815754-2-42

Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA

Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal.

Index: 25 205HUISSN: 0367-0708

Hirdetőink / Advertisers

· ENERSYS kFT.

· FINDER HUNGÁRIA kFT.

· METSYS kFT.· OBO BETTERMANN kFT.

· SCHNEIDER ELECTRIC ZRT.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói:

Kedves Olvasók!Lehetőséget kaptam itt az Elektrotech-nika hasábjain, hogy kifejezhessem köszönetemet két - közelmúltban kapott elismerésért. Ezek az elisme-rések szorosan kapcsolódnak ahhoz a civil - szakmai munkához, amelyet itt az Elektrotechnikai Egyesületen belül végezhettem és amelyre - remélem - még sokáig lesz lehetőségem.

Elismerést kapni általában nagy örö-möt okoz, nem mindegy azonban, ki és miért adja azt elismerést.

Az elismerések és az adományozók szempontjából is szerencsés vagyok. Életem során eddig csak személyes teljesítményemhez köthető díjakban részesültem, ezek a díjak bizonyára kiállják az idő próbáját is.

Hat évig lehettem a 100 évnél is régebben alapított egyesület főtitkára. Büszkeséggel töltött el és ma is szí-vesen gondolok vissza, hogy én is bekerülhettem a nagy elődök sorába. Tettem a dolgom. A hat év alatt sikerült átvinni az egyesületet a 21. századba, miközben meg tud-tuk óvni nemes hagyományainkat. Természetesen nem sajátíthatom ki azt a csapatmunkát, kitartást és erőfeszí-téseket, amellyel az Elnökség és a Titkárság közösen el-érte mindazt, amit a mai Elektrotechnikai Egyesületnek mondhatunk.

2013-ban Dervarics Attila elnök úrral átadtuk a stafétát a jelenlegi Elnökségnek. Az idei Küldöttgyűlésen ért a meg-lepetés, amikor a díjak átadása után nem ért véget a kö-szöntések sorozata, hanem egy különleges meglepetéssel szolgált az Elnökség. Egy emlékplakettet vehettünk át - mint az előző periódus elnöke és főtitkára - amelyen ez áll: „Elismerésül a 2006-2013 időszakban nyújtott kiemelkedő és példamutató MEE elnök-főtitkári teljesítményért." Igazán szép és egyben megható is, hogy követőink mind-ezt a munkát elismerésre méltónak tartották. Köszönöm.

Az Elektrotechnikai Egyesület szervezetének és szerve-zeti életének fejlesztése mellett egy tisztségviselőnek - szerintem - kötelessége szakmai munkát is végezni és ezzel példát mutatni a kartársaknak és főként a fiatal szakembe-reknek. Lehetőség pedig akad, tengernyi. A Vándorgyűlé-sek szervezése, előadások készítése és az Elektrotechnika szerkesztőség vezetése mellett szakmai munkámat a MEE egyik legfontosabb missziójának, a villamos szakemberek képzése területén végeztem. Az erőműi FAM-képzéshez és a nagyfeszültségű kén-hexafluorid szigetelésű kapcsoló-berendezések szerelői számára irányításommal készültek képzési programok és jegyzetek.

A pályám során kifejtett szakmai tevékenységért a Magyar Műszaki Értelmiség napja alkalmából Eötvös Loránd elismerő oklevelet vehettem át dr. Czomba Sán-dor államtitkártól. Nem számítottam ilyen kivételes elis-merésre, amely számomra azért értékes különösen, mert a műszaki értelmiség - ahová tartozónak érzem magam - ünnepe alkalmából vehettem át. Köszönöm az egyesület vezetésének, hogy javaslatukkal támogattak.

A díjak köteleznek. Az elektrotechnika és ezen belül kedvenc területem az energetika viharos napokat él át. Csak néhány neuralgikus pontot említsek: a hazai erőmű-park korszerűtlen technológiája és a nagy erőművek kiöregedése; az 1990 előtti villamosenergia-import szint-jét is meghaladó adatok, nem is beszélve az atomerőmű-kapacitás fenntartásának programja körüli vitáról.

Az Európai Unió mint sok minden másban, az energetika területén is számos bonyolult, csak a témával közvetlenül foglalkozó szakemberek számára áttekinthető szabályo-zást dogozott ki. A korábbi műszaki követelményrend-szerre több rétegű jogi és közgazdasági rendszer épül, egységesen szabályozva az összes résztvevő szerepét.

Minderről tájékoztatnunk kell a MEE tagságát, hogy értsék mi és miért történik körülöttünk, hogy tudjanak segíteni környezetük számára eligazodni a médiában megjelenő - gyakran téves - információk között.

Nem feladatunk energiapolitikát „csinálni" és megmu-tatni az egyetlen helyes utat, mint azt sokan próbálják tenni. A tagságot áttekinthető ismeretekkel kell ellátni, a hitelesség mindennél fontosabb. Az olvasók majd kialakít-ják véleményüket, köszönhetően a hiteles információnak, a vitákban érdemben lesznek képesek megszólalni.

A közelmúltban kapott elismerések erre az ismeretter-jesztő feladatra ösztönöznek és ezen a területen szeret-ném folytatni a munkát.

Kérem ehhez az egyesület segítségét és remélem, a Kedves Olvasók sem csalódnak majd.

Kovács András

Energetika

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 85

Az erőműveket elég öt csoportra osztani: az atomerőmű-vek termelése csökken, de 25-26%-os részarányuk elég nagy; a hőerőművek vannak többségben, de részarányuk szintén egyre kisebb (48%-ról 44%-ra változott négy év alatt). A meg-újuló forrásokat felhasználó erőműveket ma már két csoport-ra osztják: vízerőművekre és új megújulókra (szél, nap, bio, geo). Előbbiek alig fejlődnek már földrészünkön, bár 17% körüli arányuk jelentős, mégis az utóbbiakban van igazán fej-lődés az elmúlt időszakban. A 8%-ról 13%-ra való növekedés ellenére szerepük még mindig kicsi.

Mielőtt az erőműtípusok részleteibe mennék, jeleznem kell, hogyan álltunk mi tavaly a nettó erőműves termelé-sünkkel (2. ábra) a többiek között. Az országunk lélekszámát tekintve a 16.-ak vagyunk Európában, de erőműves terme-lésünkkel az ENTSO-E-ben, azaz földrészünknek az egyik ré-szén csak a 21.-ek. Nem olyan sok ez a mintegy 27,1 TWh, hiszen Szlovákia is majdnem ennyit termelt, Dánia pedig sokkal többet.

A helyzet az, hogy mi sokat importálunk, és a villamos energia évi importszaldója tekintetében nagyon elöl állunk (3. ábra). Nettóban számolva már 30% felett voltunk tavaly. Nem biztató, hogy a behozatali többletünk idén, az első fél-évben tovább növekedett, mintegy egyharmaddal több volt, mint az előző év azonos időszakában.

BEVEZETÉS

A földrészünk energetikájáról és ezen belül a villamosenergia-ellátásáról sok nemzetközi szervezet állít össze számsorokat, hogy statisztikai adatokkal támogassa a fejlesztési terveket és megbízható értesüléseket adjon minden téma iránt érdeklő embernek vagy szervezetnek.

Az ENTSO-E legutóbbi, egyelőre még előzetesnek tekinthe-tő statisztikája 35 ország villamosenergia-ellátásának 2013. évi adatairól nyújt összehasonlítható képet. Az Európai Unió ha-sonló adatokat természetesen csak 28 országból gyűjt össze. Európában azonban jelenleg 52 állam jegyezhető fel, és teljes kép így nem tárható az olvasó elé. Röviden kitérek azért Orosz-ország villamos energetikájára, erőműparkjának összetételére és fejlődésére. Földrészünk nyolc törpeállamának adatai általá-ban benne vannak az ENTSO-E adataiban, ezért ez a statisztikai gyűjtemény kínál a legkiterjedtebb tájékozódást.

A jövőkép általában 15-20 évre előretekintve adhat vi-szonylag valóságosnak látszó módosulást a jelenhez képest, de ha arra gondolunk, hogy az ugyanilyen hosszúságú közel-múltban mennyi újdonság adódott, akkor még az a nem túl távoli jövő is ködösnek tekinthető. Erről a Nemzetközi Ener-giaügynökség (IEA) szokott azonban „ködoszlató" szakértői véleményeket adatokkal rögzíteni.

VILLAMOSENERGIA-IGÉNYEK

Az ENTSO-E-ben a nettó villamosenergia-termelés1 (1. ábra) tavaly ismét csökkent, miután az előző évtized végére már behoztuk a 2008. évi pénzügyi válság következményeit, de 2013-ban összességében mégis kevesebbet termelt ez a 35 ország, mint 2010-ben. Ez elsősorban az energetikai haté-konyság következménye, de szerepe van az enyhébb téli és nyári időjárásoknak is.

A hazai erőműpark helyzetét és az irányzatok alapján várható jövőjét célszerű európai összehasonlításban szemlélni. Európa szervezettebb részén 2013-ra kialakult erőmű-összetétel és annak várható változása ösztönző-leg hathat a nálunk kialakult energiastratégia esetleges pontosítására. E folyóiratban 2014/05 lapszámában bemutatott hazai villamosenergia-ellátási kép csak az európai összehasonlítással válhat teljessé.

The situation of the domestic power-plants and the possible trends expedient seen in comparison in the European one. The structured part of Europe in 2013 established the plant composition and the expected change in incentive to clarify the potential development in our energy strategy. In this Paper (05/2014) recently introduced the picture of the domestic electricity supply those can be completed only in comparison with the European ones.

A hazai villamosenergia-ellátás forrásoldala

az európai fejlődés tükrében

Dr. Stróbl Alajos

1. ábra Villamosenergia-termelés az ENTSO-E tagországaiban

2. ábra Nettó villamosenergia-termelések, ENTSO-E, 2013-ban

1 Nemzetközi összehasonlításban általában nettó értékekkel számolnak az erőműveknél, tehát a hálózatra kiadott értékekkel. Nálunk a bruttó termelés a szokásos statisztikai adat.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 6

Az természetes, hogy Luxemburg és a többi kis állam nem törekszik önellátásra, na de mi? Háromszor annyit importá-lunk, mint Ausztria. Már Macedóniát is megelőztük. Nem fel-tétlenül ez az út vezet a függetlenségünk felé, de még változ-hat a helyzet a következő évtizedben. Nem az tűnik gondnak, hogy kihasználjuk a térségi adottságokat, és a kereskedőink a lehető legolcsóbb helyről szerzik be a szükséges energiát, hanem az, hogy az olcsó helyek külföldön vannak.

Nézzük meg inkább a fejlődésünket, azaz növeljük-e a brut-tó villamosenergia-fogyasztásunkat a többi európai országhoz képest! Tavaly az ENTSO-E statisztikája szerint 0,3%-kal növeke-dett az országunk bruttó villamosenergia-fogyasztása (a nettó termelés és az importszaldó összegeként)2. Az egész ENTSO-E fogyasztása viszont 0,5%-kal csökkent (4. ábra), azaz a többség inkább takarékoskodott. Előtérbe kerül szinte mindenütt a ha-tékonyság: kevesebb energiával több értéket kell termelni. Sőt, az is kezd formálódni, hogy olcsóbb a fogyasztást csökkente-ni, mint a termelést növelni. Az energia már ilyen, különösen a villamos energia. A Cseh Köztársaság, Bulgária már követi a nagyok példáját, Németországban, Nagy-Britanniában,

Olaszországban kevesebb villamos energiát fogyasztottak ta-valy, bár van ellenpélda is: Franciaországban és Belgiumban többet. Nehéz ebből megítélni a további fejlődést.

Van még egy terület, ahol országunk jól áll: az atomerőmű-ves villamosenergia-termelés részarányát tekintve – az összes hazai termelésből (5. ábra). Ezen a területen már jóval 50% felett vagyunk, azaz egy nagyerőműben termeljük a villamos energiának több mint a felét. A tizenöt ország közül a har-madik helyre kerültünk, bár egyes statisztikák (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) szerint Belgium még előttünk van. Az átlagos 35% kedvező, de ez csak az atomerőműves orszá-gokra vonatkozik. Németországban még nagy az arány, de 2022-től ez már nullára csökken.

Érdekesebb lehet ennél az új megújulós termelés aránya: egyrészt az egész változás az ENTSO-E-ben (6. ábra) és az or-szágonkénti változás (7. ábra). A vízenergia itt nem szerepel, a geotermikus energia hasznosítása pedig csak néhány or-szágban (Izland, Olaszország, Portugália) jellemző. Elég csak a szélre, a napra és a biomasszára gondolni.

Természetes, hogy az új megújulók fejlődnek a legjobban az ENTSO-E-ben, és a szélerőművek szerepe a legnagyobb (54-55%). Leggyorsabban azonban a naperőműves (napele-mes) termelés növekedik, míg a biomasszaarány alig változik.

Az új megújulók területén az 5,2%-os részarányunk nem túl kedvező. Előttünk vannak vízerőben gazdag országok (pl. Ausztria, Bulgária), bár ilyenek mögöttünk is vannak

3. ábra Az importszaldó aránya a teljes villamosenergia-fogyasztásban

5. ábra Az atomerőműves termelés részaránya a hazai termelésből, 2013

6. ábra Az új megújulókból termelt villamos energia az ENTSO-E-ben

4. ábra A bruttó villamosenergia-fogyasztás egyévi változása, ENTSO-E

2 A készülő magyar villamosenergia-ipari statisztika szerint csak 0,19%-kal nőtt a bruttó fogyasztásunk.

(Franciaország, Szlovákia és természetesen Svájc és Norvé-gia). A dán példa aligha követhető, de még a portugál vagy spanyol is nehezen. A szélerőműveknél adottságaink nem kedvezőek, de azért a termelési arány tavaly már elérte a 2,6%-ot. Új szélerőművek azonban mostanában nem épül-nek, így a kedvezőtlenebb széljárás miatt tavaly kicsit csök-kent a szélerőműves villamosenergia-termelésünk – egyedül egész Európában. Naperőműveknél nem rúgunk labdába, remélhetőleg csak eddig nem szerettük őket. A biomassza (összességében a biogén tüzelőanyagok) területén viszont a 2,6%-os termelési aránnyal tizedikek vagyunk Európában.

Hasonlítsuk most össze a villamosenergia-termelés távlati, 2035-ig várható alakulását az EU-28 és Oroszország rendsze-rében, mert jól látszik itt a fejlődésekben, a változtatási stra-tégiákban való eltérés!

Az EU-28 2011 és 2035 között csak évi átlagban 0,4% nö-vekedéssel számol (3257 TWh-ról 3610 TWh-ra), és a fosz-szilis tüzelőanyagokból való termelés a feles részarányról a harmadosra mérséklődik. Kicsit csökken az atomerőműves részarány, de igen erőteljesen növekedik a megújulók hasz-nosítása (8. ábra).

Oroszországban jóval nagyobb növekedéssel számol-nak. A fosszilis részarány alig csökken a jövőben (9. ábra), az atomerőműves termelés kicsit növekedik. Alig észrevehető a vízerőművek mellett az új megújulók részaránya 2035-ben. A földgáz marad a meghatározó az ország villamosenergia-termelésében.

Természetesen e két irányzat között lehetne választani, de – azt hiszem – ma nem vagyunk ebben a helyzetben. Nézzük inkább a kapacitásokat!

TELJESÍTŐKÉPESSÉGEK

Az erőművek beépített nettó villamos teljesítőképessége az ENTSO-E-ben megnövekedett (10. ábra) az elmúlt négy év-ben annak ellenére, hogy a villamosenergia-fogyasztás csök-kent. Jól látszik, hogy a megújuló forrásokra telepített erő-művek együttes kapacitása közel a kétszeresére emelkedett, míg a hagyományos hőerőműveké és az atomerőműveké kis mértékben csökkent. Közismert, hogy a vízerőművek, a szél-erőművek és a naperőművek növekményköltsége (a változó költsége) igen kicsiny, ezért a nagykereskedelmi piacon eze-ket vásárolják elsősorban. Ez az erőmű-létesítési stratégia az oka annak, hogy a versenypiacokon az elmúlt években erő-sen csökkent a nagykereskedelmi, piaci villamosenergia-ár. A fogyasztói ár természetesen nem, hiszen a megújulós for-rások támogatása erősen terheli a fogyasztókat, akik ennek ellenére elfogadják ez a „megújulós” fejlődési irányt.

Van egy nagy hátránya azonban ezeknek a megújulós erő-műveknek: kicsi a kihasználásuk. Nehezen jelezhető ponto-san előre a terhelhetőségük, ezért aztán a mindenkori terhe-léshez képest nagyobb teljesítőképességre van szükség, mint nélkülük. Természetes tehát, hogy a kapacitás nem csökkent-hető úgy, mint az energia. Energiával lehet, kell takarékos-kodni, de ha megújuló, főleg új megújuló forrásokat akarunk

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 87

Energetika

8. ábra villamosenergia-termelés fejlődése az EU-28-ban

9. ábra A villamosenergia-termelés fejlődése Oroszországban

10. ábra A erőművek teljesítőképessége az ENTSO-E-ben

7. ábra Az atomerőműves termelés részaránya a hazai termelésből, 2013

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 8

használni, akkor már aligha lehet a beruházásokkal spórolni. Nagy jelentősége van a termelés és a fogyasztás összehan-golásának, különféle tárolási technológiák használatának és végső soron fogyasztói irányításnak, érdekeltségnek.

Amennyiben megnézik, hogy az egyes országokban meny-nyivel nagyobb a beépített villamos teljesítőképesség, mint a csúcsterhelés (11. ábra), akkor nagyjából következtetni lehet arra is, hogy hol nagy a megújulós termelési arány. Termé-szetesen az importnak is nagy a szerepe, továbbá az erőmű-park életkorának. Sok helyen még nagyon régi erőműveket is üzemképes állapotban tartanak a biztonság érdekében.

Az ENTSO-E átlaga 1,8, azaz 80%-kal több a kapacitás, mint a csúcsterhelés. Magyarország az átlag alatt van, és még az 1,5-öt sem éri el. Ez önmagában nem lenne gond, ha olcsón és jól működő, új erőművekből állna az erőműparkunk. Sajnos nem egészen ez a helyzet. Franciaország 1,4-es hányadosnál kisebb rendszerrel is jól kijön, de bajba kerül, ha hirtelen nagy hideg jön (pl. 2012 februárjában 102 GW volt a csúcsterhelés, míg tavaly csak 92,9 GW), mert sokan villanyfűtésre vannak berendezkedve. Nehézséget jelent Nagy-Britanniában vagy Finnországban az 1,3 alatti arány, de az import itt kisegít.

Hasonlítsuk ebben a tekintetben is össze az „európai” és az orosz fejlesztési filozófiát az IEA szakembereinek becslése alapján!

A 2011 és 2035 közötti változásra mindkét térségben 1,2% évi növekedést vettek fel a teljesítőképességeknél, miközben – mint láttuk – az EU-ben 0,4%-os évi energiafogyasztás-nö-vekedéssel számoltak, az oroszoknál pedig 1,5%-kal. Mégis elég a teljesítőképesség azonos ütemű fejlesztése.

Az EU-28-ban háromszor olyan gyorsan kell növelni a be-épített teljesítőképességet, mint a villamosenergia-fogyasz-tást, mert itt a megújulók szerepe látszik döntőnek a jövőben (12. ábra). A fosszilis energiahordozók közül a szén és az olaj szerepe erősen lecsökken, a földgázé viszonyt kicsit megnő. Húsz év múlva jóval kevesebb lesz az atomerőműves teljesí-tőképesség aránya. A szél- és naperőművek kapacitásaránya viszont 16%-ról 36%-ra emelkedik, és ezeknek pedig elég ki-csi az évi átlagos kihasználása. A biomassza mérsékelt, 4%-os aránya megmaradhat, a vízerőműveké csökkenni fog.

Oroszországban több nagy kihasználású erőműveket építenek (13. ábra), elsősorban több atomerőművet, nagy vízerőművet és a szabályozáshoz földgáztüzelésű erőművet. Kevesebb lesz ugyan a szénerőmű, de csak nagyon kevés új megújuló forrású

erőmű építését tervezik. Jelenleg 100 MW-os szélerőműpark van csak az országban, és 2014 végére is csak 120 MW napelemes erőművet várnak. Elsősorban a szélerőműveket fejleszthetik, de jóval lassabban, mind Nyugat-Európában.

KIHASZNÁLÁSOK

Egy erőműpark gazdaságosságát meghatározhatja – többek között – egyrészt a beépített villamos teljesítőképesség évi átlagos kihasználása (a nettó villamosenergia-termelés oszt-va a nettó kapacitással), másrészt a csúcsterhelés kihaszná-lása. Talán az előbbinek nagyobb a jelentősége.

Az ENTSO-E 35 tagországában, 2013-ban az átlagos nettó teljesítőképesség-kihasználás 3341 h/a volt, azaz alig több 38%-nál. Az egyes országokban igen eltérő kihasználási óra-szám adódott (14. ábra). A legnagyobb Izlandon, a legkisebb Észak-Írországban. Magyarországon az erőműves nettó BT kihasználása az átlagnál kisebb, 36% volt csak, de nagyon sok országban ennél még kisebb. Még a 30%-ot sem érték el Olaszországban, Dániában vagy Litvániában. Érdekes, hogy 50%-nál kisebb volt a francia, a brit, a svéd, a lengyel vagy a cseh erőműpark kihasználása. Nagyon kevés ennél nagyobb kihasználású parkkal dicsekedhet egy-egy ország.

Mindez azon is múlik, hogy mekkora a tartalékigény, amely pedig a megújuló forrásoknál elég nagy. Nálunk viszonylag nagy az ún. állandó hiányban lévő erőművek teljesítőképes-sége (idén már elérte a 20%-ot), tehát csak látszólag sok a be-épített teljesítőképesség, hiszen azoknak jelentős része eleve nem használható.

11. ábra Az erőművek teljesítőképessége és a csúcsterhelés hányadosa

12. ábra A teljesítőképesség-arányok az EU-28-ban

13. ábra A teljesítőképesség-arányok Oroszországban

A csúcskihasználási óraszám (bruttó éves villamosenergia-fogyasztás osztva a nettó éves csúcsterheléssel) a rendszer kiegyenlített működésére jellemző. Fontos lenne, hogy adott villamosenergia-fogyasztást egy éven át lehetőleg időben minél egyenletesebben mérhetnének, azaz viszonylag kisebb csúcsokkal. A kisebb csúcsokhoz aztán kisebb tartalékok is kellenek, tehát ez is segít a kapacitáshelyzeten.

Az ENTSO-E tagországainak a 2013. évi átlagos csúcskihasz-nálási óraszáma 6256 h/a, azaz 71,4% volt (15. ábra). Ezen mu-tatószám tekintetében Magyarország kedvező helyzetben van, mert az energiaigénynél a csúcs kisebb mértékben növekedik. Tavaly az átlagnál jobb. 6652 h/a-t (76%-ot) értünk el. Egyenle-tesebb a terhelés, ha általában kisebb a háztartási fogyasztás aránya, nagyobb az ipari, elsősorban nehézipari felhasználás.

Külön meg lehet nézni az egyes erőműparkok, például az atomerőművek kihasználását, mert – a kis növekménykölt-ség hatására – itt mindig nagy kihasználások adódnak. Az ENTSO-E 15 tagországában van atomerőmű, és ezek átlagos kihasználása 2013-ban 6818 h/a (77,8%) volt. A legnagyobb Finnországban és Romániában 94%-kal, a legkisebb Hol-landiában 58%-kal. Magyarország tavaly a negyedik volt 87%-kal. Érdekesség, de természetesnek vehető, hogy a legnagyobb atomerőműparkkal rendelkező Franciaország

atomerőműveinek átlagos kihasználása csak 73% volt. A ter-helés itt is változik, és a csúcskihasználás alacsony (5329 h/a).

ÖSSZEFOGLALÁS

A hazai erőműparkot fejleszteni kell, sok régi erőmű helyette-sítésre szorul, így másfél évtizeden belül az atomerőművünk is. Képzeljük el, hogy 2030-ban a Paksi Atomerőmű beépített bruttó villamos teljesítőképessége 4400 MW-ra növekedik. Amennyiben elérhető a 90%-os kihasználás, akkor 34,7 TWh-t termelne egy erőmű az ország közepén. Tételezzük fel, hogy évente 1%-kal nő a hazai villamosenergia-felhasználás, tehát 2030-ra megközelítenének az 50 TWh-t. Mindez azt jelenti, hogy az atomerőmű adná a hazai villamosenergia-termelés-nek közel a 70%-át. Ezzel már Európa, sőt a világ élvonalába emelkedhetnénk, aranyérmesek lennénk, ha – a jelzésnek megfelelően – a franciák csökkenteni akarják atomerőműves termelési arányukat. Nekik 58 reaktorblokkot kell majd pótol-niuk, és ez nem olyan nagyon egyszerű és olcsó. Mi kedvezőbb helyzetben vagyunk, a központi termelés elsődlegessége nyil-vánvaló, az elosztott (decentralizált) termelés háttérbe szorul. A maradék 30%-ot ugyanis nem lehet 2030-ban csupán nap- vagy szélerőművekkel fedezni, hiszen a rendszert szabályozni kell. A fogyasztó – ha kisebb mértékben is, mint ma – változ-tatni fogja a terhelését, és nagyobb tárolós megoldásokat aligha tudunk másfél évtized alatt felépíteni. Marad tehát továbbra is a nemzetközi együttműködés, de akkor már nem import-, hanem exportszaldóval. Ez persze csak egyfajta jövő, amíg sok víz lefolyik a Dunán és a becslés bizonytalan.

Folyamatosan ismernünk kell környezetünket, elsősorban az ENTSO-E keretében tömörült országok fejlesztését, de a többi európai államokét is – elsősorban Oroszországét. Ezért kell követni az évről évre változó tervek mellett a tényeket is, melyek néha többet mondanak az álmoknál.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 89

Energetika

Dr. Stróbl Alajosokl. gépészmérnök, energetikus szakmérnök,aranydiplomás,a PÖYRY-ERŐTERV ZRt. rendszerirányítási főmérnöke, az ETE elnökhelyetteseMEE-tagstrobl@ext.mavir.hu

14. ábra A teljesítőképesség-kihasználások az ENTSO-E-ben, 2013-ban 16. ábra Atomerőműves kihasználások az ENTSO-E-ben, 2013-ban

15. ábra A csúcskihasználások az ENTSO-E-ben, 2013-ban

BEVEZETÉS

A villamosenergia-rendszer nagytranszformátoraiban a mai napig is a több mint 100 éves múltra visszatekintő olaj-pa-pír szigetelést használják, mert az összes követelményt fi-gyelembe véve jelenleg még nincs jobb szigetelőanyag. Az olaj-papír szigetelés nagytranszformátorok és söntfojtók esetében az utóbbi tíz évben azonban olyan meghibásodá-sokat tapasztaltak, amelyet rézszulfid (Cu2S) filmképződés okozott. Ez a jelenség meglehetősen meglepő volt, mert az ásványolaj alapú transzformátor szigetelőolajok korrozív kén szempontjából a korábbi szabványok előírásainak megfelel-tek. A szabványok által adott definíció szerint a korrozív kén nem más, mint az elemi kén és a termikusan instabil kénve-gyületek, amelyek a transzformátor fém felületein, pl. a réz-vezetékeken, ill. a fokozatkapcsolók ezüst felületein korróziót okozhatnak [1][2][5][7]. A transzformátorolajok gyártásakor az alapolajból finomítási eljárások során eltávolítják a ked-vezőtlen tulajdonságú, szigetelési tulajdonságokat rontó, öregedést fokozó vegyületeket. A finomítás után az olajban visszamaradó „kénkomponensek” viszonylag stabilak, bár hatnak az oxidációs stabilitásra. Ha túl alacsony a finomítási fok, akkor rosszabbak a dielektromos jellemzők, a sok kénve-gyület miatt rézkorrózió lép fel. Ha túl nagy a finomítás foka, akkor romlik az olaj üzem közbeni stabilitása, fokozott lesz az üledék kiválása. Belátható, hogy rendkívül fontos mind az üzembiztonság, mind a hosszú élettartam szempontjából az optimális finomítási fok megtalálása. Az olaj kéntartalmának a meghatározása korábban az üzemelő berendezésben nor-mál viszonyok között nagyon ritkán volt szükséges, mivel a legtöbb - szabvány és specifikáció szerint szállított - olajnak nem lehetett „korrozív kén” tartalma. A korrozív kénnek tu-lajdonítható meghibásodások a legtöbb esetben egy spe-ciális kénvegyülethez, a DBDS vegyülethez voltak köthetők. A DBDS antioxidáns, öregedésgátló, mesterségesen előállí-tott vegyület, nem tartalmazza a nyers alapolaj, nem finomí-tási melléktermék.

A jelenség még nem teljesen feltárt, sok a bizonytalanság mind a gyártók, mind a felhasználók körében. Az eddigi isme-reteink alapján feltehetőleg azért hibásodik meg a transzfor-mátor, mert az olajban lévő korrozív kén reakcióba lép a rézzel és félvezető tulajdonságú rézszulfid keletkezik. A rézszulfid-lerakódás létrejöhet a rézvezetőn és a szigetelőpapíron egy-aránt. A keletkező, félvezető tulajdonságú rézszulfid egy része bediffundálhat a szigetelőpapírosba, rontva annak szigetelő tulajdonságát. Ha kisebb-nagyobb összefüggő félvezetőré-teg is ki tud alakulni, a létrejött szabadpotenciálú „elektróda-szerű felület” befolyásolja az eredeti potenciáleloszlást, végül átütéshez vezethet, mint azt számos példa igazolja.

A CIGRE WG A2-32 által 2009-ben kibocsátott összefoglaló áttekinti a rézszulfidképződés mechanizmusát és az azt meg-akadályozó eljárásokat. A CIGRE a második munkabizottság (WG A2-40, “Copper sulphide long term mitigation and risk assessment”) fontosabb célkitűzései: a rézszulfidképződés és -lerakódás folyamatának pontosabb feltárása, a méréstechni-ka pontosságának további növelése, a potenciálisan korrozív olajjal töltött transzformátorok üzemeltetési kockázatának bemutatása, megelőző eljárások ajánlása, stb. [2][5][8][9].

RÖVIdEN A KORROZÍV KÉN JELENSÉGRŐL

A nagytranszformátorokban használt ásványolaj alapú szi-getelő olaj mindig tartalmaz bizonyos számú és mennyiségű kénvegyületet, melynek típusa és mennyisége a kőolaj erede-tétől és a finomítási eljárástól függ.

Korrozív kén jelenség az olaj-papír szigetelésű

transzformátorokban

Németh Bálint, Laczkó Zsolt, Csépes Gusztáv

A transzformátor olaj-papír szigetelés több mint száz éve használatos, azonban a korrozív kén probléma a jelenlegi formában igazán csak az utóbbi tíz évben került előtérbe. Ennek oka, hogy a nagyfeszültségű transzformátorokban és söntfojtókban számos olyan korábban nem tapasztalt meghibásodás következett be, amelyet valószínűleg réz-szulfid (Cu2S) lerakódása okozhatott. A rézszulfidképződés egyik oka a DBDS (dibenzyl disulphide) vegyület, amely bizonyos feltételek együttes megléte esetén bomlik, re-akcióba lép a rézzel és rézszulfid-lerakódást okozhat. A DBDS jól ismert antioxidáns anyag, az alap ásványolaj nem tartalmazza, utólag kerül adalékolásra az olajhoz élettartam-hosszabbítás céljából.

A felhasználók világszerte szeretnék tudni, mekkora a meghibásodás kockázata, hogy időben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Kutatási munkák százai indul-tak a probléma tisztázására az egész világon. A CIGRE is létrehozott egy munkabizottságot 2005-ben (WG A2-32), amely 2009-ben bocsátott ki egy összefoglaló jelen-tést. Ezt követően a CIGRE a második munkabizottsága 2009-ben kezdte el munkáját (WG A2-40). A WG A2-40 munkabizottság éves ülésének 2014 áprilisában a BME VET Nagyfeszültségű Laboratóriuma adott otthont. A munkabizottság a munkáját 2015-ben fogja lezárni, de a budapesti ülés apropóján rövid tájékoztatás adha-tó a rézszulfidképződés eddig feltárt részleteiről, a visz-szatérő feszültség (RVM) módszer alkalmazhatóságáról (BME VET kísérletek), valamint a rézszulfid-lerakódás egyik legelfogadottabb megelőzési módszeréről, az olajregenerálásról.

Over the last decade, there have been instances of failures of shunt reactors and transformers due to corrosive sulphur and the formation of copper sulphide (Cu2S). In the worldwide the utilities wants to be aware of possible risks, to enable them to take the necessary measures at the right time. This phenomenon is not yet fully understood. Extensive investigations on the mechanism of copper sulphide formation and deposition in the paper were conducted all over the world.

Cigre WG A2-32 working group’s final report was issued in 2009. The report summarizes the mechanisms for the formation and migration of the Cu2S. The next Cigre WG A2.40 was set up in 2009 as continuation of the work of A2.32. The most important goals of the new WG A2.40 are to improve understanding of the mechanism of copper sulphide formation, to provide more precise risk assessment and propose mitigation techniques. In April 2014, the WG A2.40 meeting was in Budapest University of Technology and Economics. The WG will finish the work in 2015 but in connection with Budapest’s meeting this report reviews some most important aspects of copper sulphide formation, gives information about a non-destructive techniques (RVM) in the detection of copper sulphide deposit and show a possible mitigation technique (oil reclamation).

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 1 0

Energetika

Az olajban lévő egyes kénvegyületek, mint természetes inhibitorok csökkentik az olaj oxidációját, öregedését, míg mások korrozívak és károsítják a transzformátor belső szer-kezetét. A finomítási eljárás során a nagy reaktivitású elemi kén és más kénvegyületeket eltávolításával, illetve stabil vegyületekké átalakításával optimalizálják a természetes antioxidánsok mennyiségét. Az öregedés lassítása céljából még szintetikus öregedésgátló adalékokat is adtak az olajhoz. Az egyik szintetikus antioxidáns a DBDS (dibenzil-diszulfid) vegyület volt, amelyet néhány száz ppm koncentrációban vegyítettek a finomított olajhoz adalékként. A DBDS haszná-latát beszüntették, de még igen nagyszámú transzformátor-olaj tartalmaz ilyen öregedésgátló anyagot. A laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy 20 ppm-nél nagyobb mennyisé-gű DBDS jelenléte az olajban rézkorróziót okoz [1][5]. A ke-reskedelemben forgalmazott transzformátorolajok többsége ma már inhibítorként DBPC-t (2,6-di-terc-butil-4metilfenol) tartalmaz, amely vegyület már nem tartalmaz ként.

A transzformátor üzeme során kialakuló „hot spot”, rész-leges kisülés, ív, nedvesség stb. elősegíti és felgyorsítja a kémiai reakciókat, így a stabil, nem korrozív kénvegyületek korrozívvá válhatnak. A korrozív ill., a potenciálisan korrozív kénvegyületek az olajban reakcióba lépnek a rézzel, s az így képződött félvezető rézszulfid filmréteg kirakódhat a rézveze-tőn és a szigetelőpapíron egyaránt, valamint bediffundálhat magába a szigetelőpapírba is, ezáltal csökkentve az átütési szilárdságot és a részleges kisülés begyújtási feszültségét.

A rendelkezésre álló szakirodalomból a rézszulfidképződés számos megjelenése regisztrálható. Az igazán nagy problé-mát a papírszigetelésen lerakódó, félvezető rézszulfid jelenti, mert csökkenti a felületi szilárdságot, csökkenti az átütési, ill. átívelési feszültséget. Számos esetben a rézszulfid-lerakódás a legbelső papírrétegen kezdődik, majd több rétegen keresz-tül áthatolva egyre növekszik. Más esetben a rézszulfid-le-rakódás a papírszigetelés külső oldalán jelentkezik (1. ábra). Mindkét rézszulfid megjelenési forma villamos átütéshez vezet, mert a felületen lerakódó félvezető rézszulfidfoltok kiinduló pontjai a részleges kisülésnek valamint a gázképző-désnek [2][7][8][9].

RÉZSZuLFIdKÉPZŐdÉS dETEKTÁLÁSA

A felhasználók elsősorban azt szeretnék tudni, hogy az általuk üzemeltett transzformátor érintett-e a korrozív kén ügyben. Itt már születtek jelentős változást hozó eredmények, mint az a WG A2-32 által publikált tanulmányban is olvasható. A legjelentősebb eredmény, hogy megváltoztatták a korrozív ként vizsgáló szabványokat, új szabvány került kiadásra (IEC 62535), az új szabványok alapján vizsgált olajok már nagyobb valószínűséggel szűrik ki a korrozív, ill. potenciálisan korrozív olajokat.

A CIGRE eredmények második legjelentősebb hozadé-ka a DBDS öregedésgátló korrozív hatásának bemutatása. A DBDS mennyiségi meghatározását az IEC 62697-1 szab-vány írja le. Az eredmények ismeretében DBDS-t már nem használnak öregedésgátló anyagként, ez pedig jelentős módosítást követelt a szigetelőolaj-gyártók körében. Az üzemeltetők azonban szeretnék tudni, hogyan érinti őket a korrozív olaj probléma, ha érinti őket, akkor milyen álla-potban van a berendezésük, mekkora a meghibásodás koc-kázata, és mit tehetnének a meghibásodás kockázatának csökkentése céljából.

RÉZSZuLFId-LERAKódÁS VESZÉLYESSÉGE

A rézszulfid-lerakódást még szétbontott tekercs esetén is nehéz észrevenni. Ahhoz, hogy a rézszulfid megfigyelhető legyen, szükséges az összes olaj eltávolítása. A szulfidképző-dés a tekercsben, ill. a papírrétegekben nagyon lokális mind axiális, mind radiális irányban. Valószínű, hogy jóval több réz-szulfid-lerakódás jön létre, de mivel nehéz észrevenni, ezért az esetek nagy része feltáratlan marad. Az olajvizsgálatokból megállapíthatjuk, hogy az olaj korrozív, vagy potenciálisan korrozív, de jelenleg nincs olyan vizsgálati eljárás, amely az olaj paraméterei alapján jelezné, hogy lerakódás van illetve milyen mértékű, csak annyit tudhatunk, hogy pl. fogy a DBDS korrozív összetevő.

A rézszulfid félvezető anyag veszélyes állapothoz vezethet, ha ilyen anyagot tartalmaz a szigetelés. A rézszulfid jelenléte nem fog feltétlen meghibásodáshoz vezetni, függ a mennyi-ségtől valamint az elhelyezkedéstől. A lerakódás kezdetben egy kiskiterjedésű félvezető réteget hoz létre a papír felüle-tén, mely a villamos térben egy lebegő potenciálú elektródát jelent. Ha ez a lebegőpotenciálú félvezető réteg elég nagy és elég kritikus villamos térben helyezkedik el, akkor részleges kisülés indulhat be. A részleges kisülést villamos méréssel, ill. hibagáz-analízissel (HGA) vizsgálhatjuk. De esetünkben általában olyan kis kiterjedésű felületekről van szó, hogy a kismértékű részleges kisülés (PD), ill. hibagázváltozás még nem éri el azt a küszöböt, amely alapján az üzemeletető hi-bára gyanakodna. Az offline jellegű HGA és PD mérésekkel a lerakódás kimutatására nagyon kicsi az esély, valószínűleg az online PD és HGA monitoring rendszerek egyre növekvő alkalmazásával az átütéshez, ill. átíveléshez vezető rézszulfid-lerakódás időben előrejelezhető lesz.

A meghibásodás úgy történhet meg, hogy a félvezető jelle-gű, kis szigetelési ellenállású és villamos szilárdságú rézszul-fid rétegről rétegre behatol a papírszigetelésbe, lényegében impregnálódik rézszulfiddal a papír, előbb-utóbb vezető híd képződik a szigetelésben és létrejön az átütés, ill. átívelés (2. ábra). A fenti folyamatból az is feltételezhető, hogy már kis mennyiségű rézszulfid is meghibásodáshoz vezethet. Azaz, viszonylag kis mennyiségű rézszulfid azért lehet veszélyes, mert ha egy túlfeszültség keletkezik a hálózaton, a rézszul-fid-lerakódásnál a PD begyújtási küszöbfeszültsége olyan

1. ábra Rézszulfid-lerakódás a szigetelőpapír felületén

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 81 1

2. ábra Rézszulfid-lerakódás okozta átütés, ill. átívelés

alacsony lesz, hogy nem alszik ki az üzemi feszültségen, bein-dul a sorozatos PD, ez egyre jobban erodálja a szigetelést, így átütés jöhet létre [6] [7] [9].

SPEKTRuMMódSZEREK ALKALMAZHATóSÁGA LERAKódÁS KIMuTATÁSÁRA

A rézszulfid-lerakódás egy félvezető réteget hoz létre a pa-pírszigetelésen, azaz megváltoztatja a papír felületi vezető-képességét. Ha megváltozik a felületi vezetőképesség, az be-folyásolja a határréteg-polarizációt. A határréteg-polarizáció mérésére szolgálnak a DFR (Dielectric Frequency Response) mérési módszerek: visszatérő feszültség (RVM=Return Voltage Measurement), veszteségi tényező frekvenciafüg-gése (FDS=Frequency Domain Spectroscopy) és a polari-záció / depolarizációs áram mérése (PDC=Polarisation and Depolarisation Current).

A villamos erőtér hatására a szigetelésben két alapvető fo-lyamat zajlik le: a vezetés és a polarizáció. Mindkét folyamat erősen függ a hőmérséklettől, a nedvességtartalomtól és a fel-halmozódott öregedési termékektől. Az olaj-papír szigetelési rendszerben fellépő ún. határréteg-polarizációban elválasztha-tatlanul összefonódnak a vezetési és polarizációs jelenségek. A határréteg-polarizáció gyakorlatilag minden összetett szigete-lésben fellép és időállandójuk a 10-3 – 10+3 s tartományba esik. A határréteg-polarizációban résztvevő szigetelőanyag-ré-szecskék mozgási viszonyai nem pontosan azonosak - főleg inhomogén szigetelőanyagokra igaz – ezért egyetlen időál-landó helyett az időállandók időtartományba történő elosz-lásáról beszélhetünk. Mivel a valóságos szigetelőanyagoknak nagyon sok összetevője van, a szigetelőanyagot egy polari-zációs spektrummal jellemezzük. A polarizációs spektrummal és a vezetőképességgel elvileg a szigetelőanyag szinte min-den általános (nem lokális jellegű) tulajdonságát jellemezni tudjuk. Az alacsony frekvenciás vagy más szóval nagy idő-állandós spektrum mérésére kiválóan alkalmas a visszatérő feszültség (RVM) mérési módszer. Az RVM módszerrel felvett határréteg polarizációs spektrum domináns időállandóinak értékét az egyes elemi polarizációk, az elemi polarizációkat pedig a szigetelőanyag nedvességtartalma, öregedési ter-mékei, és természetesen a hőmérséklet határozzák meg. Más szóval, ha RVM mérési módszerrel az összes lehetséges pa-raméterrel felvesszük a határréteg-polarizáció adott tartomá-nyú spektrumát, akkor később, mint adatbázist használhatjuk a nedvességtartalom és a felhalmozott öregedési termékek meghatározására.

Esetünkben a rézszulfid papírfelületre történő lerakódá-sát kellene kimutatni. Az RVM módszer azért lehet alkalmas rézszulfid-lerakódás esetében, mert a papírrostokra lerakó-dó részszulfid behatol a papír rostjai közzé, megváltoztatja a papír felületi szigetelési ellenállását. Amikor nedvességgel és öregedési termékkel „itatjuk” a papírt, hasonló folyamat ját-szódik le, azaz ezek a folyamatok megváltoztatják a határré-teg polarizációs spektrumát.

Felhasználva 1970-es években Dr. Csernátony-Hoffer And-rás vezetésével végzett kutatást a nedvességtartalom, örege-dési termékek felhalmozódás és a hőmérséklet összefüggésé-nek bemutatatására, valamint a rézszulfid lerakódásra a CIGRE munkabizottság keretében indított BME kísérletek során ka-pott RVM görbéket (alapján) láthatók, hogy ugyanolyan jelle-gű változás következett be a polarizációs spektrumban, mint az elnedvesedés, ill. az öregedési termékek felhalmozódása során (3. ábra). A rézszulfid-lerakódás az 1970-es években még nem merült fel, így a rendelkezésre álló adatbázis köz-vetlenül nem használható a rézszulfid kimutatására, további

referenciamérések elvégzése szükséges. A nemzetközi szak-irodalmi adatok szerint a másik két polarizáció spektrumos (FDS és PDC) vizsgálatok is hasonló eredményt adtak, vagyis a rézszulfid-lerakódás megváltoztatja a határréteg polarizáci-ós spektrumot, de a hatás nehezen választható szét a nedves-ség és öregedési termék felhalmozódásának hatásától [3][4].

dBdS ELTÁVOLÍTÁSA OLAJREGENERÁLÁSSAL

A korrozív kén hatásának csökkentésére először „tüneti kezelések” történtek, mint pl. a hőmérséklet csökkentése (terheléscsökkentés, hűtés fokozása), ill. fémpasszivátorok alkalmazása. A kutatások eddigi eredményei [1][2] alapján már most biztosan kimondható, hogy a DBDS vegyületet a további romlás megakadályozása céljából el kell távolítani a szigetelési rendszerből, hogy csökkentsük a meghibásodás kockázatát. Mint fentebb is leírásra került, DBDS szintetikus antioxidáns, amelyet néhány száz ppm koncentrációban ve-gyítettek a finomított olajhoz adalékként, és már 20 ppm-nél is korróziót okoz. Amíg a rendszerben marad, fennáll a réz-szulfid-lerakódás veszélye, ezzel pedig az átütés kockázata. Korábbi WG egyik javaslata volt, hogy a réz felületét lezáró, a rézionok vándorlását gátló passzivátor adalékolása az olaj-hoz. Ebben az esetben ún. „kóbor gázok” jelennek meg az olajban, ami pedig a HGA kiértékelést nehezíti.

Amikor az elöregedett olaj tulajdonságai annyira megvál-toznak, hogy veszélyezteti a transzformátor folyamatos üze-mét, jelentősen csökkenti annak élettartamát és az olaj már nem tudná betölteni a feladatát, ennek javítására már évtize-

3. ábra DBDS-t tartalmazó transzformátor kisminta öregítése során kapott RVM görbék

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 1 2

4. ábra Helyszíni olajregenerálás

dek óta az olajregenerálás megoldás használatos. Az olaj re-generálása során a használt, öreg, szennyezéseket tartalmazó olajat olyan kezelésnek vetik alá, amely alatt visszaállítják az új állapotát. A folyamat alatt eltávolítják a berendezésben lévő vizet, az oldott gázokat, savakat, oxidációs termékeket, fém- és más részecskéket, adalékanyagokat, köztük a DBDS-t is. A folyamat során az eltávolított DBDS helyett másik, korrozív hatással nem rendelkező öregedésgátló vegyületet kell az olajba adagolni. Ez a felújítási technika felmelegíti az olajat, szűri, vákuumtechnikával szárítja, gáztalanítja, Fuller-földdel megköti az öregedési termékeket. A regenerált olaj lassabban öregszik, ezáltal kiterjeszti a transzformátor élettartamát. A 4. ábrán látható egy helyszíni regenerálást végző beren-dezés a regenerálásra ún. Fuller-földet használ, ami megköti az öregedési termékeket, de egy re-adszorpciós folyamattal a Fuller-földet is regenerálják (5. ábra), így rendkívül környe-zetbarát megoldás jön létre. A teljes olajmennyiség többször átcirkulál a transzformátoron, a papírrétegek között, átöblíti a szilárd szigetelést. Költséghatékonysági tulajdonság, hogy online végezhető: a módszer rendkívül gazdaságos, mert nem kell le- és felszerelni, szállítani, az üzemelő transzfor-mátort nem kell kikapcsolni. Egy jellegzetes példa: 350MVA, 400/110kV-os transzformátoron végzett olajregenerálás so-rán a 60 ppm DBDS-t tartalmazó szigetelési rendszerben a DBDS 3 ppm alá csökkent.

A DBDS-t tartalmazó olajok potenciálisan korrozívak. Ezek az olajok abban az esetben tekinthetők potenciálisan nem korrozívnak a termékszabvány (MSZ EN 60 296) elvárása sze-rint, ha a DBDS koncentráció kisebb, mint 5 ppm. Potenciáli-san korrozív olajoknál, hatékony olajregenerálási technoló-gia alkalmazásával a DBDS koncentráció lecsökkenthető erre az értékre.

Egy másik megoldás a DBDS eltávolítására az olaj cseréje, azonban az olajcsere hatékonysága jóval rosszabb és drágább is, mint az olajregenerálásé. Ez azért van, mert az öregedési termékek jelentős része a papírosban vagy annak felületén halmozódik fel, továbbá viszonylag kis mennyiségű örege-dési termék van az olajban. Az „egyszerű olajcserével” csak ez a kis mennyiségű öregedési termék kerül eltávolításra, az öregedési termékek nagy része a papírrétegek között marad és az újrabekapcsolás után az öregedési termékek „kimosód-nak” a papírrétegek közül és az olaj paraméterei rövid időn

belül hasonló rossz értékekkel fognak rendelkez-ni, mint olajcsere előtt voltak [6][8][9]. Megjegy-zendő, hogy jelenlegi ismereteink alapján seme-lyik módszer nem alkalmas a papírrétegekre már kirakódott rézszulfid eltávolítására.

ÖSSZEFOGLALÁS

A jelenleg még világszerte kutatott „korrozív kén” rendkívül veszélyes a transzformátor üze-mére. A CIGRE egyik munkabizottságának BME Nagyfeszültségű Laboratóriumában történt ülése apropóján ez a cikk rövid áttekintést ad a problémakör jelenlegi állásáról, valamint bemu-tat két olyan eljárást, amely közül az egyik javítja a diagnosztizálás jóságát, a másik pedig bemu-tat egy régi eljárást, amellyel el lehet távolítani a korrozív hatást okozó DBDS adalékot a szigetelé-si rendszerből.

Irodalomjegyzék[1] Laboncz Szilvia, Németh Bálint, Csépes Gusztáv: „Korrozív kén a transz-

formátorszigetelésben”, Elektrotechnika, 2008/07-08[2] CIGRE Technical Brochure 378: “Copper Sulphide in transformer insulation”,

CIGRE WG A2.32, Paris, April 2009 [3] S. A. Bhumiwat: „Unusual conduction at oil-paper interface in transformers

diagnosed by Polarization Depolarization Current (PDC) analysis”, 2014 Electrical Insulation Conference, Philadelphia, Pennsylvania, USA, 8 to 11 June 2014

[4] Akshatha A. et al.: “Studies on Chemical and Dielectric Phenomena in Paper - oil insulation due to sulphur compounds in mineral oil”, 2014 Electrical Insulation Conference, Philadelphia, Pennsylvania, USA, 8 to 11 June 2014,

[5] V. Tumiatti et al. „In Service Reduction of Corrosive Sulphur Compounds in Insulating Mineral Oils”, Conference Record of the 2008 IEEE International Symposium on Electrical Insulation, Vancouver Canada

[6] Mats dahlund et al., “Removing Corrosive Sulphur From Transformer Oil by Using Conventional On-Line Oil Reclaiming Technique”, CIGRE SC A2 & D1-21 Brugge symposium 2007

[7] P.S. Amaro at. al.: “Impact of Corrosive Sulphur in Transformer Insulation Paper”, 2013 Electrical Insulation Conference, Ottowa, Onterio, Canada, 2 to 5 June 2013

[8] I. Hoehlein et al. “Application based Specification for Transformer Fluids – Needs and Challenges”, CIGRE SC A2 & D1-32 Brugge symposium 2007

[9] C. Bengtsson et al. “Oil Corrosion and Conducting Cu2S Deposition in Power Transformer Windings”, CIGRE 2006 Session, Paper A2-111

Energetika

5. ábra DBDS-t tartalmazó transzformátor kisminta öregítése során kapott RVM görbék

Németh Bálintokleveles villamosmérnökadjunktus, BME Villamos Energetika TanszékMEE-tagnemeth.balint@vet.bme.hu

Laczkó ZsoltvillamosmérnökMVM OVIT ZRt.laczko.zsolt@ovit.hu

Csépes Gusztávokleveles villamosmérnökszakértő, Diagnostics Kft.MEE-taggcsepes@diagnostics.hu

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 81 3

3. A SAVAS óLOMAKKuMuLÁTOROK SZERKEZETE

A savas ólomakkumulátorok sematikus szerkezeti felépítése [4] a 3.1. ábrán látható.

Az akkumulátor egyes részei, definíciószerűen a következők: Aktív anyag: a pozitív és negatív lemezek anyagai, ill. anyag-kompozíciói (pozitív lemez – ólom-dioxid, PbO2; negatív lemez - ólom, Pb).Cella: szeparátorral elválasztott, pozitív és negatív elektró-dát tartalmazó, elektrolitba merített, különálló elektrokémiai alapegység.Cellaszelep: nyílt akkumulátoroknál (savas ólomakkumulá-torok) a keletkező gázok miatt az elektrolit szintje csökken, összetétele változik, így állandó karbantartás, utántöltés (víz)

szükséges. A szelepek adott nyomás felett nyitnak ki, normál állapotban zárva maradnak.Csatlakozók: az akkumulátor külső, villamos csatlakozói (anyaga savas ólomakkumulátornál ólom, ólomötvözet, rozs-damentes acél vagy rézzel bevont acél).Elektrolit: vezetőközeget alkotó sav vizes oldata (ionok/elektronok).Ház: anyaga általában keménygumi vagy műanyag, Az át-látszó ház lehetővé teszi az akkumulátor állapotának szem-revételezését. Igen nagyméretű akkumulátoroknál gyakran merev tartókeretet is alkalmaznak.Lemez (plate): a rács és az aktív anyag összesen, (elektróda). Egy cellában általában több pozitív és negatív párhuzamosan kapcsolt lemez van, melyeket a lemez tetején kapcsolnak ösz-sze. A lemez és a rács vastagsága befolyásolja az akkumulátor mélykisütési tulajdonságait. Indító akkumulátoroknál cellán-ként sok, nagy felületű lemezt, és nagyobb porozitású, véko-nyabb szeparátorokat alkalmaznak. Így nagyobb indítóáram, de kisebb élettartam és kisebb kisüthetőség érhető el. Vastag lemezeket tartalmazó akkumulátorokat mélykisüté-ses, magas ciklusszámú alkalmazásoknál használnak. Pasztaalapú lemez (rácslemez): olyan lemez, amelyben az aktív anyag rács alakú hordozókonstrukcióban foglal helyet. A rácsban elhelyezkedő anyag (ólom-oxid, kénsav, rostos anyag) és víz keveréke.Rács (grid): ólomakkumulátorban ólomötvözetből álló tar-tóváz, amely szintén áramvezető. Ötvöző anyagai: kalcium és antimon.Szeparátor: az elektrolit számára áteresztő (porózus) szigete-lőanyagból készült, a pozitív és negatív lemezeket elválasztó fal, melynek célja a közvetlen villamos érintkezés és a rövid-zárlat megakadályozása. Anyaga lehet mikroporózus gumi, műanyag vagy üvegszövet. Esetleg a teljes lemezt közrefogja, a lehulló anyag elkülönítése végett.

4. AZ óLOMAKKuMuLÁTORBAN LEJÁTSZódó KÉMIAI FOLYAMATOK

(PbSO4 ólomszulfát, H2SO4 kénsav, H2O víz)

A töltés folyamata i+ 2e-

Anód Elektrolit KatódPbSO4 PbO2 2H2O elbomlik PbSO4 Pb 4H+ + 2O2- Az átalakulás menete az anódon (vízbontás): PbSO4 + 2H2O = Pb2+ + SO4

2- + 4H+ + 2O2- = PbO2 + SO42- +

4H+ + [(2e-) átmegy a katódra] Pb2+ + 2O2- = PbO2 + (2e-)

Az átalakulás menete a katódon:PbSO4 = Pb2+ + SO4

2- + [(2e-), az anódról] = Pb + SO42-

Az átalakulás menete a folyadékban:2SO4

2- + 4H+ = 2(SO42- + 2H+) = 2H2SO4, villamosan semleges

Összefoglalva: Töltés folyamata: SO4

2- átmenete az anódról az elektrolitba; 2O2- átmenete az elektrolitból az anódra; az anódon PbO2 jön létre; (2e-) átmenete az anódról a katódra; SO4

2- átmenete a katódról az elektrolitba; az anódból származó (2e-) töltést fel-használva a katódon semleges ólom keletkezik; SO4

2- átme-nete az anódról az elektrolitba; az elektrolitban, H+ és SO4

2- - ból kénsav keletkezik.

Az energiatárolás általános kérdései II.

Ólomakkumulátorok 1. rész

Dr. Kárpáti Attila, Mosonyi Károly, Novák Mátyás, Vörös Miklós

Az Elektrotechnika 2013/11 számában jelent meg a cikksorozatunk első része a fenti címmel. A cikkben a szünetmentes áramellátó rendszerekben alkalmazott energiatárolókat mutattuk be. A sorozat itt következő részében, először az ólomakkumulátorok felépítésével, működésével, üzemi jellemzőivel foglalkozunk. Ismer-tetjük a különböző, jellegzetes akkumulátortípusokat, majd az akkumulátorok üzemmód szerinti csoportosí-tásával foglalkozunk.

In the number of 2013/11 of Elektrotechnika came out the first part of our contribution series using the overhead title. In these article were submitted the energy storage units used in the uninterruptible power supply systems. In the subsequent part of the series we deal with the cosntruction, operation, operational parameters of the lead acid accumulators. After it we review the several, typical types of them and at last we give a classification according to the operational mode of them

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 1 4

3.1. ábra Savas ólomakkumulátor szerkezeti felépítése

Villamos berendezések és védelmek

Villamos berendezések és védelmek

Túltöltés: a katódon és az anódon lévő ólomszulfát elfogy, a vízbontáskor keletkező hidrogén és oxigén már nem tud kén-savvá alakulni. A túltöltés erős gázfejlődéshez, az elektrolit elpárolgásához, és ezáltal az akkumulátor idő előtti tönkre-meneteléhez vezet.

A kisütés folyamata i+ 2e-

Anód Elektrolit KatódPbO2 PbSO4 2H2SO4 felbomlik Pb PbSO4

4H+ + 2SO42-

Az átalakulás menete az anódon:PbO2 + SO4

2- = Pb2+ + 2O2- + SO42- = PbSO4 + 2O2- elekt-

rolitbaPbO2 + (2e-) = Pb2+ + 2O2- Az átalakulás menete a katódon:Pb + SO4

2- = PbSO4 + (2e-)

Az átalakulás menete a folyadékban:4H+ + 2O2- = 2H2O

Összefoglalva:Kisütés folyamata: Az elektrolitban a kénsav felbomlásából 4H+ + 2SO4

2- keletkezik; SO42- átmenete az elektrolitból az

anódra; SO42- átmenete az elektrolitból a katódra; A katódon

PbSO4 keletkezik, (2e-) töltés felszabadul; A katódból szárma-zó (2e-) töltés felhasználásával az anódon PbSO4 keletkezik; 2O2- átmenete az anódról az elektrolitba; Az elektrolitban víz keletkezik, (4H+ és 2O2-).

Megjegyzés: Teljesen kisütött állapotban az aktív anyag PbSO4-é, az elektrolit pedig vízzé alakul (fagyási pont erőtel-jes csökkenése).

Formálás: Az elkészített akkumulátor gyári töltése, miközben a pozitív lemezen létrehozzák az ólom-dioxid-, míg a negatív lemezen pedig az ólomszivacs réteget.

Önkisülés: az akkumulátor használaton kívüli állapotában – meghatározott idő alatt – bekövetkező töltésveszteség. Az önkisülés egyik oka, hogy az ólom-dioxid kénsavas környe-zetben nem stabil:2PbO2 + 2H2SO4 2PbSO4 + 2H2O + O2

Fajlagos savsűrűség (fajsúly):Az elektrolit vízzel higított kénsav. A fajlagos savsűrűség az elektrolit sűrűsége a víz sűrűségéhez viszonyítva, ahol a víz fajlagos sűrűsége definíciószerűen 1. A fajsúly az akkumulá-tor töltöttségi állapotától, a beállított névleges savsűrűség-

től és a hőmérséklettől függ. Teljesen feltöltött, folyékony elektrolitos akkumulátornál a savsűrűség 27 oC hőmérsékle-ten tipikusan 1,25-1,28 közötti érték. Kisütés közben a savsű-rűség csökken, teljesen kisütött akkumulátornál a savsűrűség 1. A savsűrűség és a fagyáspont közötti összefüggés a 4.1. táblázatban látható.

A beállított savsűrűség a környezeti feltételektől függően változtatható. Trópusi környezetben 1,21-1,23 közé redukál-ható, ami az akkumulátor hasznos élettartamát növeli, de a tárolóképességét és a megengedett kisütő áramot csökkenti. Nagyon hideg környezetben a savsűrűség 1,29-1,30 közé nö-velhető, ami növeli az elektrokémiai aktivitást. A kapacitás nő, a fagyáspont csökken. A fajsúly mérése a karbantartás fontos része.

A szulfátosodásAz anód és katód anyaga teljesen feltöltött állapotban ólom-dioxid és ólom, ami kisütéskor ólom-szulfát PbSO4 –á alakul. Töltéskor a folyamat megfordul. Előfordul, hogy a pozitív le-mezen növekvő méretű szulfátkristályok jönnek létre, ame-lyek a fenti átalakulásban már nem vesznek részt, ezért csök-kentik a cella hatásos felületét. Időszakos kiegyenlítő töltéssel a szulfátosodás minimalizálható. A mélykisütés, az akkumu-látor tartós kisütött állapotban való tartása a szulfátosodás szempontjából veszélyes, mivel az akkumulátor élettartamát csökkenti.

RétegződésAz elektrolit fajsúlya az elektrolit alsó részétől az elektrolit felső részéig csökken. Általában az alultöltöttség, ill. a ki-egyenlítő töltés hiányának a következménye. Hosszan tartó rétegződés hatására a lemez alsó része fogyásnak indul, míg a felső része viszonylag jó állapotban marad. A jelenség nagy kapacitású, magas cellák esetén veszélyes.

5. AZ AKKuMuLÁTOROK üZEMVITELI JELLEMZŐI (TERMINOLóGIA ÉS dEFNÍCIóK)

Amperóra (Ah): az akkumulátor áramának integrálja adott időintervallumra.Amperóra kapacitás (C, Ah): az akkumulátor által szolgál-tatott töltésmennyiség maximális értéke. A tárolókapacitást befolyásoló tényezők: kisütési arány, az aktív anyag mennyi-sége, a lemezek száma, mérete, kialakítása, az elektrolit sűrű-sége, hőmérséklete, a kikapcsolási feszültség, az akkumulátor kora és előélete (ciklusok). Néha az akkumulátor energiatáro-ló képességét kWh-ban adják meg (Ah x UN). Az akkumulátor élettartama (life time, év): befolyásoló té-nyezői: az aktív anyag, a rács ötvöző elemei, a hőmérséklet, a kisütések mélysége (fő befolyásoló tényező) és gyakorisága, az átlagos kisütöttség/töltöttség, töltési módszerek. Az akkumulátor szervizélettartama (service life): a csepp-töltésre kapcsolt akkumulátor élettartama terhelés nélkül.Az akkumulátor ciklusélettartama (cycle life): a megen-gedhető töltés-kisütés ciklusok száma (ciklusszám). Befejező töltés (float/finishing charge): a majdnem feltöl-tött akkumulátor töltése kisebb/kis árammal.Belső ellenállás (egyenáramú): a kisjelű belső ellenállás (ΔUakku/ΔIakku) munkapont függő. Értéke az akkumulátor típusától, kisütöttségétől, a hőmérséklettől, a kisütési/töltési aránytól és korától függ. Belső impedancia (váltóáramú): ΔUakku/ΔIakku értéke a frekvencia függvényében szinuszos gerjesztést alkalmazva (komplex szám). A teljes helyettesítő kapcsolás négy soros impedanciából áll, melyek a következők:

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 81 5

Fajsúly H2SO4, súly% H2SO4, térf.% Fagyáspont, oC

1,000 0,0 0,0 0,0

1,050 7,3 4,2 -3,3

1,100 14,3 8,5 -7,8

1,150 20,9 13,0 -15,0

1,200 27,2 17,1 -27,0

1,250 33,4 22,6 -52,0

1,300 39,1 27,6 -71,0

4.1. táblázat Az elektrolit sűrűsége és a fagyáspont közötti összefüggés

1. RM-C párhuzamos tag, (μHz/mHz Hz), az elektrokémiai folyamatok hatása, ahol C az elektrokémiai kapacitás, és RM a szivárgási ellenállás; 2. RCT-C párhuzamos tag, (Hz kHz), C a kettős réteg kapacitás és RCT ennek a szivárgási ellenállá-sa, (az energiacserét ebben a frekvenciatartományban nem az aktuális töltési-kisütési folyamat, hanem a kettős réteg ka-pacitása határozza meg); 3. RB tisztán ohmos tartomány, amit az akkumulátor villamosan vezető részei határoznak meg; 4. L, (> 10 kHz), amit az akkumulátor villamosan vezető része-inek induktivitása határoz meg;Ciklus: adott mértékig való kisütés és az azt követő teljes töl-tés (a 100%-os kisütési mélységhez tartozó ciklus adja meg az akkumulátor teljes kapacitását).Gázosodás: a gázosodás a teljesen töltött állapot közelében lép fel, amikor az aktív anyagok már teljesen visszaalakultak, a feszültség erősen nő. A negatív lemeznél hidrogén, a pozitív lemeznél oxigén válik ki. A keletkező gáz vagy a környezet-be távozik (vízveszteség), vagy az edényben rekombinálják (gondozásmentes akkumulátorok). A gázosodás által igényelt energia a töltés/kisütés hatásfokát csökkenti. Nyitott folya-dékú elektrolitoknál a gázosítás szükséges a rétegződés elkerülésére, de az erős gázosodás a lemezről aktív részeket választhat le, élettartam-csökkenés. Zárt/kötött elektrolitú megoldásoknál a gázosodást el kell kerülni, az elektrolit nem pótolható.Gyorstöltés (quick/rapid/bulk charge): a választott töltési aránynak megfelelő árammal való töltés a töltés kezdetekor (cellafeszültség a gázképződésnek megfelelő érték alatt ma-rad). A töltési ciklus 80-90%-án keresztül tart. Hidegindító áram (Cold Cranking Amps - CCA vagy EN):

az az áramerősség-érték, amelyet az akkumulátor probléma-mentesen le tud adni 30 másodpercen keresztül -18 oC hő-mérsékleten úgy, hogy a cellafeszültsége nem esik 1,2 V alá. Ezért a magas CCA érték különösen hideg időben bizonyul hasznosnak (indító akkumulátorok jellemző értéke).Hőmérséklet hatása (temperature effects): a hőmérsék-let 10 oC-os növekedése az elektrokémiai reakciósebességet duplázza, azaz az élettartam feleződik. Meggyorsul a pozitív lemez rácsának korróziója, a gázosodási hajlam és a vízvesz-teség nő. Kisebb hőmérsékleten az élettartam nagyobb, de a kapacitás csökken.Indítóáram (cranking amp - CA): az az érték, amelyet az ak-kumulátor problémamentesen le tud adni 30 másodpercen keresztül 0 oC hőmérsékleten úgy, hogy a cellafeszültsége nem esik 1,2 V alá. Ezt az értéket MCA-nak (marine cranking amps) is nevezik.Kiegyenlítő töltés (equalizing charge): periodikusan/időn-ként alkalmazott, karbantartási töltés az egyes cellák homo-genizálása céljából. Kisütés (discharge): az akkumulátor áramot szolgáltat.Kisütés mértéke (depth of discharge - dOd): %, Kikapcsolási feszültség (cut off voltage): a legkisebb fe-szültség, ameddig az akkumulátor kisüthető.Kisütési/töltési arány (discharge/charge rate, h): az am-peróra-kapacitás és a kisütő áram hányadosa. A szokásos ér-tékek: 100, 20, 10, 5, 1, 0,5. Kisütési arány hatása: Nagyobb kisütő áram kisebb kive-hető töltés, a kapocsfeszültség kisebb.Korrózió: a lemezeket támasztó rácsok korróziója meghatá-rozza az élettartamot. Nyitott elektrolitos akkumulátoroknál

a csatlakozások gyakori tisztítása szükséges.Melegindító áram (Hot cranking amps - HCA): 27 oC hőmérsékleten értendő indító-áram, (ma már nemigen használják). Negatív kapocs (-): kisütés közben az áram befolyik, az elektronok kifelé haladnak.Névleges hőmérséklet (Nominal tempera-ture):Önkisülés (self discharge): Önkisülés sebessége (self discharge rate, %/hónap): Az üresjárási töltésveszteség se-bessége. Befolyásoló tényezői: az aktív anyag, a rács ötvöző elemei és a hőmérséklet.Pozitív kapocs (+): kisütés közben az áram kifolyik, az elektronok befelé haladnak.Terheletlen kapocsfeszültség: a teljesen töltött akkumulátor üresjárási feszültsége ál-talában 2,1 V.Töltés (charge): az akkumulátorba áramot táplálunk.Töltési idő (charging time): Töltőáram (charge current): Töltöttségi állapot (state of charge - SOC, %): A mindenkori töltöttségi állapot, a teljes (to-tális) kapacitás százalékában.

6. AZ AKTÍV ANYAGOK ÖTVÖZÉSÉNEK HATÁSA AZ óLOM-AKKuMuLÁTOROK üZEMÉRE

ólom-antimon (PbSb) akkumulátorA rács elsősorban ólom-antimon ötvözet. Előnyei: mechanikailag erősebb, mint a tisz-tán ólom rács, kitűnő a mélykisüthetősége, a töltés/kisütés hatásfoka jó, az aktív anyag

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 1 6

Típus Előnyök Hátrányok

Savas ólom. folyék. elektr.

Ólom-Antimon

Alacsony ár, ált. hozáférhető, mélykisütési tul. jók, hőmérsékletfüggése jó, az elektrolit cserélhető

Vízvesztesége nagy, karbantartás igényes

Ólom-kalcium - nyitott szelep

Alacsony ár, általában hozzáférhető, kis vízveszteség, az elektrolit cserélhető,közepes karbantartásigény

Mélykisütési tulajd. rosszak, magas hőmérsékletre és túltöltésre érzékeny,

Ólom-kalcium - zárt szelep

Alacsony ár, általában hozzáférhető, kis vízveszteség, alacsony karbantartásigény

Mélykisütési tulajd. rosszak, magas hőmérsékletre és túltöltésre érzékeny, az elektrolit nem cserélhető

Ólom-antimon/kalcium, hibrid

Közepes ár, kis vízveszteség, mélykisütési tul. jók, közepes karbantartásigény

Korlátozottan hozzáférhető, rétegződésre hajlamos

Savas ólom, kötött elektrolit

Zselés

Közepes ár, kis, ill. 0 karban-tartásigény, kevéssé érzékeny a fagyásra, bármilyen helyzetben szerelhető

Megfelelő mélykisütéstűrés, magas hőmérsékletre és túltöltésre érzékeny, korlátozottan hozzáférhető

Abszorbeáló üvegszövet

Közepes ár, kis, ill. 0 karban-tartásigény, kevéssé érzékeny a fagyásra, bármilyen helyzetben szerelhető

Megfelelő mélykisütéstűrés, magas hőmérsékletre és túltöltésre érzékeny, korlátozottan hozzáférhető

6.1. táblázat A savas ólomakkumulátorok előnyös és hátrányos tulajdonságai

lepergése kisebb, magasabb hőmérsékleten az élettarta-ma nagyobb, mint ólom-kalcium alkalmazásakor. Hátrányai: nagy az önkisülése, a szükséges túltöltéskor a hőmérséklettől függően növekedő vízpótlás. Általában folyékony elektrolitot tartalmaznak, ezért nyitott szeleptípusú, levehető fedéllel. Katalitikus rekombinációs szelepfedelet alkalmazva a vízpót-lási igény csökkenthető. Tipikus alkalmazási területek: mozgó járművek, pl. villamos hajtású autók, targoncák stb.

ólom-kálcium (PbCa) akkumulátorA rács elsősorban ólom-kalcium ötvözet. Előnyei: mechanika-ilag erősebb, mint a tisztán ólom rács, önkisülése kicsi, redu-kált gázképződés vízveszteség kicsi, az ólom-antimon öt-vözethez képest kisebb karbantartás igényű. Hátrányai: mély-kisülés után nehezen tölthető, magasabb működési hőmér-sékleteken és ismételt, 25%-nál nagyobb kisütés után, kisebb élettartam. Általában folyékony elektrolitot tartalmaznak, létezik nyitott szelepes és zárt szelepes kivitelben is. Nyitott szelepes kivitelek jellemzői: 20 éves élettartam, stand-by, csepptöltéses üzemben. Zárt szelepes kivitel: elsősorban kar-bantartás szegény, indító akkumulátor, tipikusan 50 - 100 Ah kapacitással, 12 V névleges feszültség mellett. További hát-rányként említendő, hogy a túltöltéssel, a mélykisütéssel, és a nagy üzemi hőmérséklettel szemben érzékeny.

ólom-antimon/kálcium hibrid akkumulátorTipikusan folyékony elektrolitos savas akkumulátorok 200 Ah kapacitás felett. A pozitív elektróda ólom-kalcium ötvözetű és csöves szerkezetű, a negatív elektróda ólom-antimon paszta-alapú lemez. Előnyei: jó mélykisüthetőség, kis vízveszteség és nagy élettartam. Hátrányként jelentkezik, hogy rétegződés és szulfátosodás felléphet, ezért gondos kezelést igényel.

7. A KÖTÖTT ELEKTROLITú óLOMAKKuMuLÁTOROK

Kötött elektrolitú, normál körülmények között zárt akkumu-látorok (túltöltéskor a szelep nyit). Elektrolit-utántöltés nem lehetséges, ezért a hidrogénfejlődést el kell kerülni. A konst-rukció nagyon érzékeny a töltési módra és az szélsőséges hőmérsékletre (amennyiben más adat nem áll rendelkezésre, akkor 12 V névleges feszültségű akkumulátornál, 25 oC környe-zeti hőmérsékleten, a töltés közben megengedett maximális feszültség 14,2 V). Az ajánlott töltési mód hőmérséklet korrek-cióval állandó feszültségű. A leggyakrabban használt típusok: zselés és abszorbeáló üvegszövetet alkalmazó megoldások.

A zselés megoldásnál a rács ólom-kalcium ötvözetű, az elektrolitot meleg állapotban szilícium-dioxiddal keverik, a ke-verék kihűlés közben zselésedik. Az akkumulátorban belső re-kombinációs folyamat gátolja a gáz elillanását. Az első ciklusok alkalmával a zselében repedések, üregek keletkeznek, amelyek biztosítják a gáz közlekedését a pozitív és negatív elektróda kö-zött, ami lehetővé teszi a rekombinációs folyamatot. Néhány esetben az elektrolithoz kis mennyiségű - korróziógátló hatású - foszforsavat adnak, amivel az akkumulátor mélykisülési tulaj-donságait javítják (élettartam-növekedés).

Az abszorbeáló üvegszövetet alkalmazó (AGM) típusnál az elektrolitot üvegszövetben itatják fel, amely a két lemez között rétegesen helyezkedik el. Az AGM típusok is érzéke-nyek a túltöltésre és a magas működési hőmérsékletre. A töltési szabályok hasonlóak a zselés megoldásoknál ismer-tetettekkel. Az AGM akkumulátoroknál igen fontos a belső gáz rekombináció. A teljes töltöttségi állapot elérése előtt keletkező gázok (H2, O2) a gázszövetben vízzé egyesülnek. Szabályozott töltés mellett a szelepek zárva maradnak.

8. AZ AKKuMuLÁTOROK MELEGEdÉSE

Az akkumulátorok működése közben jelentkező energiaát-alakulások:

Ohmos veszteség miatt keletkező hő - W• Joule Reverzibilis kémiai reakciók közbeni hőtranszfer - W• ChemA vízbontás közbeni hőtranszfer - W• GassingRekombináció közben keletkező hő (oxigén cirkuláció) - •WRecom

A keletkező hő teljes összege, Wtotal, az akkumulátor típusától, a töltés/kisütés közben fellépő áramsűrűségtől és a töltés mód-jától függ, ami jelentékeny melegedéshez, esetleg lehűléshez vezethet. A szabványoknak megfelelően telepített akkumuláto-roknál általában nem jelentkeznek túlmelegedési problémák.

HőmegfutásÁllandó árammal való töltéskor előfordulhat, hogy a hőter-melés meghaladja a hőenergia disszipációs lehetőségeit, ezért az akkumulátor hőmérséklete folyamatosan emelkedik, ami tönkremenetelhez vezethet.

Az ólomakkumulátoroknál alkalmazott nagy elektrolit-mennyiség általában megfelelő hővezetést biztosít. Ez érvé-nyes a zselés megoldásokra is. Ezzel szemben az AGM akku-mulátorokban lényegesen kevesebb az elektrolit, emellett az AGM akkumulátorokban a rekombináció miatt sokkal több hő keletkezik, ezért az AGM akkumulátorok érzékenyebbek a környezeti hőmérsékletre, ill. a hűtésre.

9. AZ AKKuMuLÁTOROK üZEMMód SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA [7]

Standby párhuzamos üzem (9.1. ábra): A töltő/tápegység folyamatosan működik és képes a maximális fogyasztói ára-mot és az akkumulátor töltőáramát szolgáltatni (a csepptöl-tési feszültség a terhelés feszültsége).Puffer üzem (9.1. ábra): A töltő nem képes a teljes fogyasztói áramot minden-kor szolgáltatni, ilyenkor az akkumulátor fedezi a többlet igényt, tehát nincs állandóan teljesen töltve. Időnkénti kiegyenlítő töltés szükséges.Átkapcsolásos (switch over üzem – 9.2. ábra): Normál üzemben a terhe-lést az egyenirányító táplál-ja, az akkumulátort külön töltő kondicionálja.

Meghibásodáskor kap-csolnak át az akkumulá-torra. Olyan esetben al-kalmazzák, amikor a rövid átkapcsoláCiklikus üzem (charge / discharge operation): A terhelést teljes mértékben az akkumulátor táplálja. A töltőfeszültség a csepptöl-tési feszültségnél nagyobb (gyorstöltés).Napelemes üzem (speciális Charge / discharge Operation): Speciális töltési/kisütési üzem, ahol töltésszabályozó felügye-li a töltést, esetleg a kisütést is. Az üzemmód nagyon válto-

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 81 7

9.1. ábra Standby párhuzamos üzem, puffer üzem

9.2. ábra Átkapcsolásos üzem

Villamos berendezések és védelmek

zatos, többféle ciklikusság, napi, havi és évi jellemzi. Az átlagos töltöttség pl. a nyá-ri és téli időszakban erősen eltér, és függ a kiegészítő energiaellátástól is (pl. dízel-generátor alkalmazása).Az akkumulátor üzemét befolyásoló tényezők rész-letesebben: az időjárási feltételek változása; változó

kisütési módok, pl. napi ki-sütés, hétvégi kisütés, szezonális hatások; a napelemek meg-felelő megválasztása, egyszerű, ill. intelligens töltésszabályozó, mélykisütés védelem; karbantartási lehetőségek; a töltési para-méterek korrekt/optimális beállítása;Általában szelepes és zselés akkumulátorokat alkalmaznak. Nagy ciklusszámú megoldások szükségesek.uPS üzem: Az UPS-ek akkumulátorai időnkénti mélykisü-tésre, de korlátozott ciklusszámra tervezettek. Kis vízvesz-teségű, ólom-kalcium konstrukció, időnkénti gyorstöltés, általában csepptöltés.Vontatási (traction) akkumulátorok: Ciklikus üzemre terve-zettek, mélykisütés lehetséges, vastagabb lemezek, ólom-an-timon rács, magas élettartam.SLI (Starting, lighting and ignition - indító, világítási és gyújtási) akkumulátorok:Cellánként több, vékony pozitív (+) és negatív (–) lemezzel, rövid ideig nagy áramerősség, tipikusan indító akkumuláto-rok. A megengedett ciklusszám alacsony, korlátozott kisüthe-tőség (max. 40%-60%).

Irodalomjegyzék[4] James P. dunlop, P.E.: Batteries and Charge Control in Stand-Alone

Photovoltaic Systems, Fundamentals and Application, (Florida Solar Energy Center),.01.15.1997

[7] GNB Industrial Power:Handbook for Stationary Lead-Acid Batteries. Part 1:

Basics, Design, Operation Modes and Applications.

MegjegyzésA teljes irodalomjegyzéket és az összefoglaló értékelést a sorozat végén együtt közöljük.

9.3. ábra Ciklikus üzem

Mosonyi KárolyInterpower Kft.MEE-tagoffice@interpower.hu

Vörös MiklósInterpower Kft.MEE-tagoffice@interpower.hu

Novák MátyásMÁV Zrt., Szeged PVTK TEB OsztályMEE-tagnovakmatyas@mavrt.hu

Dr. Kárpáti AttiladocensBudapest Műszaki EgyetemMEE-tag karpati@aut.bme.hu

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 1 8

F E L A d V Á N Y O K J Á T É K O S S Z A K M A I S M E R E T

7. RejtvényHogyan oldották meg a Bánhidai Erőmű gépeinek vízhűtését? MEGOLdÁS C) Az erőmű mellett létesített hűtőtóval.

A turbinákból kilépő fáradt gőz lecsapódását végző kondenzá-torok hűtését az Általér felduzzasztásával létrehozott hűtőtó oldotta meg. A tóban egy T-alakú gát terelte körbe az erőmű-ből kilépő meleg vizet, amely a másik oldalon mintegy 10 fok-kal hidegebben ismét alkalmas lett a kondenzátorok hűtésére. A kis folyó vízhozama önmagában kevés lett volna. Nagy szá-razság esetén a folyó a hűtőtavat sem tudta volna feltölteni, ezért biztonság okából földalatti csatornát építettek a tatai Cseke-tóhoz, ahonnan pótolni lehetett volna a hiányt, de erre sohasem került sor.

Örömmel fogadjuk, ha a megoldást beküldő az indoklást is megírja.

Erre a feladványra három jó megfejtés érkezett!

Dobrán János [dobran@t-online.hu]Zentai Tibor [zentai@npp.hu]

Brenner Kálmán [brenner1@invitel.hu](Az 1930-as évek elején angol tőkével megépített Bánhidai erőmű alapvetően a Budapest - Bécs vasútvonal villamosításának céljait szolgálta. Az erőmű létesítése során az Által - eret az erőmű mel-lett 36ha-os mesterségesen kotort medencében felduzzasztot-ták, és a telepített terelőgátak segítségével az erőmű gépeinek hűtésére szolgáló vizet a tóban cirkuláltatták. Az erőműből kiöm-lő víz kezdetben 38 Celsius fokos volt ami a cirkuláció következté-ben és az időjárás befolyása által egyre jobban lehűlt.)

Gratulálunk a helyes választ beküldőknek!Szerkesztőség

8. Rejtvény

Melyik magyar város közúti villamosai voltak postaládával felszerelve?A) Szombathely.B) Sopron.C) Debrecen.

Beküldési határidő: 2014. szeptember 1.az elektrotechnika@mee.hu email címre

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 81 9

Farkas Balázs, Dr. Veszprémi Károly

Villamos berendezések és védelmek

1. BEVEZETÉS

Napjainkban a többszintű inverterek fejlődése nagyteljesít-ményű középfeszültségű hajtások területén felgyorsult. A félvezetők fejlődése az elmúlt évtizedekben lehetővé tette több új topológia megjelenését. A 80-as években megjelent nagyfeszültségű GTO-kat a modern középfeszültségű alkal-mazásokban elkezdték felváltani az IGCT-k és a nagyfeszült-ségű IGBT-k [1], [2], [3].

A többszintű inverterek fejlődése a háromszintű NPC (Neutral Point Clamped) topológiával indult, amit FC (Flying

Capacitor) és CHB (Cellular H Bridge) nevű megoldások követ-tek. Utóbbi két megoldásban a szintek száma a gyakorlatban háromnál több is lehet, míg az NPC esetében a gyakorlatban nem szoktak háromnál nagyobb szintszámot megvalósítani. Gazdasági és ipari igények miatt a fejlődés folytatódott és je-lenleg is tart, olyan nagyobb feszültségszint számú megoldá-sok is megjelentek, amelyek a korábban említett megoldások egy-egy kedvezőtlen tulajdonságát próbálták orvosolni, vagy a feszültségszintek számát kevesebb félvezető komponens-sel megvalósítani. Ezek közé tartozik az NPP (Neutral Point Piloted), NPC – CHB Hibrid, 3L-ANPC (Advanced NPC), 5L –HANPC (Hibrid –ANPC), 5L-HNPC (H Bridge NPC), Hexagram, CCC (Common Cross Converter), M2C (Modular Multilevel Converter) elnevezésű megoldások [4]. Olyan megoldások is léteznek, amelyek ún. nyitott állórész tekercselésű motoro-kon alapulnak.

Az 1. ábrán látható megoldások lefedik a napjainkban a nagyteljesítményű teljesítményelektronikában alkalmazott topológiákat. A többszintű feszültséginverterek mellett az ipari alkalmazások között találunk még áraminvertereket il-letve közvetlen átalakítókat, például ciklokonverterek is.

Jelen cikk megkísérli összefoglalni a napjainkban az érdek-lődés középpontjában álló fontosabb megoldások tulajdon-ságait.

2. Topológiák BEmuTaTáSa

A többszintű inverterek alkalmazásának egyik fő oka a motor-ra jutó feszültség kedvezőbb alakja. A többszintű inverterek elterjedése előtt abban az esetben, ha az egyetlen félvezető zárófeszültsége nem volt elegendően nagy az adott alkal-mazáshoz, akkor csak több félvezető soros kapcsolásával le-hetett biztosítani a megfelelő zárófeszültséget. A félvezetők soros kapcsolásakor azonban biztosítani kell a statikus és di-

namikus feszültségeloszlás egyenletes-ségét, ami extra komponenseket és bo-nyolult megoldásokat igényel. Többszin-tű inverterek alkalmazásával elkerülhető a félvezetők közvetlen soros kapcsolása, illetve a kétszintű inverterhez képest ala-csonyabb zárófeszültséggel rendelkező félvezetők is alkalmazhatóak. Általános-ságban elmondható, hogy a feszültség-szintek növekedése együtt jár a beépí-tett erősáramú komponensek számának növekedésével, 2. ábra.

Többszintű inverterekEbben az áttekintő cikkben bemutatásra kerülnek a

leggyakrabban használt többszintű topológiák, amelyek főként középfeszültségű hajtásokban kerülnek alkalma-zásra. A topológiák általános bemutatása kitér a kapcso-lásra valamint a főbb előnyök és hátrányok bemutatásá-ra. Az iparban használt megoldások esetében említésre kerülnek a piacon megtalálható termékek, azok főbb vil-lamos paramétereivel a topológiák feltüntetésével.

This article introduces the most often used multi-level topologies, which are used mainly in the medium voltage drives. The general introduction of the topologies covers their structure and main advantages and disadvantages. In the case of industrial solutions the article introduces the market matured topologies with their electrical parameters.

1. ábra Nagyteljesítményű alkalmazásokban használt topológiák. [4]

2. ábra Többszintű topológiák összehasonlí-tása a feszültségszintek száma és a szükséges komponensek alapján. [5]

A bonyolultság növekedése ellenére a piacon ma már szá-mos gyártó kínál háromnál több feszültségszinttel rendelke-ző megoldást, ezek közül mutat be néhányat az 1. táblázat.

2.1 NpC (Neutral point Clamped)Ezt a topológiát a 80-as években fejlesztette ki Nabae és Baker, 3. ábra. A megoldás elvileg tetszőleges feszültségszintre általáno-sítható, azonban a gyakorlatban háromszintű verzió terjedt el.

Ezzel a megoldással elkerülhető a félvezetők közvetlen soros kapcsolásakor alkalmazott snubberek használata, hi-szen a kapcsolóelemek maximális zárófeszültsége a kétszintű inverterhez képes feleződik. A megfelelő működéshez bizto-sítani kell az egyenköri kondenzátorok feszültségének szim-metriáját. Ez a követelmény a fő akadálya a feszültségszintek további növelésének. Három feszültségszint felett már na-gyon nehéz a kondenzátorfeszültségek szabályozása.

Kedvező tulajdonsága, hogy viszonylag alacsony kapcsolási frekvencia mellett is gazdaságosan használható, ellentétben az FC (Flying-Capacitor) kapcsolással, amit előnyösen csak a nagyobb kapcsolási frekvenciák tartományában szokás hasz-nálni. Az alacsony félvezetőszám miatt, más megoldásokkal összehasonlítva az NPC az egyik legnagyobb hatásfokú meg-oldás. Az egyenköri kondenzátorok előtöltése egyszerűen megoldható, illetve összehasonlítva például az FC inverterrel, a kondenzátorok mennyisége és terhelése kisebb, hiszen azok a terheléssel párhuzamosan kapcsolódnak.

A hátrányok között lehet megemlíteni az egyenlőtlen fél-vezető-igénybevételt, illetve az egyenköri kondenzátorok fe-szültégének nehéz szabályozhatóságát dinamikus terhelés vál-tozáskor. Középfeszültségű alkalmazásokban a három feszült-ségszint bizonyos esetekben kevés lehet, ilyenkor járulékos szűrő elemekkel kell biztosítani a motorra jutó feszültségugrás nagyságának csökkentését Mivel nem moduláris felépítésű, meghibásodás esetén mindenképpen le kell állítani a készülék működését, ellentétben például a cellainverterekkel (CHB).

2.2 aNpC (advanced NpC)Az előbb említett NPC egyik legnagyobb hátránya az egyen-lőtlen félvezető-terhelés, az ANPC–ben clamping diódákat kapcsolóelemekre történő cseréjével javítható a félvezetők kihasználása, 4. ábra. Tipikusan olyan területeken alkalmaz-zák, ahol fontos a magas hatásfok, pl.: napinverterek.

2.3 FC (Flying Capacitor)Az ún. Flying capacitor típusú megoldásban a clamping di-ódák helyett lebegő kondenzátorok segítségével növeljük meg a feszültségszintek számát, 5. ábra. A megoldás előnye, hogy a félvezető elemek vesztesége szimmetrikus eloszlású, a feszültségszintek száma az NPC-hez képest a gyakorlatban tovább növelhető, mert a kondenzátor feszültségszabályozá-sa az előbb említett megoldáshoz képest egyszerűbb.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 2 0

gyártó TípusTelj.

[mVa]Feszültség

[kV] Elrendezés

aBB

ACS1000ACS6000ACS5000ACS2000

0.3-53-271.7-240.25-2.6

2.3-4.162.3-3.34.16-6.94-6.9

3LNPC3LNPC5LNPC-HB5LHANPC

SiemensSin.SM150Sin.GM150Perf.Harm.

5-280.6-10.10.3-30

3.3 2.3-6.62.3-13.8

3LNPC3LNPCMLCHB

alstomVDM6000VDM7000

0.3-87-9.5

2.3-4.23.3

4LFC3LNPC

TmEiC gEDura-Bilt5iTmdriveXL85

7.530-120

4-4.27.2

3LNPC5LNPC-HB

1. táblázat Néhány gyártó középfeszültségű termék portfoliója

3. ábra Háromszintű NPC inverter IGCT –vel illetve IGBT –vel felépítve. [3]

4. ábra Háromszintű ANPC inverter. [7]

5. ábra Négyszintű FC inverter, a kondenzátorok feszültsége 1/3 UDC illetve 2/3 UDC

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 82 1

A kondenzátorok előtöltése azonban bonyolult előtöl-tő áramköröket igényel, illetve a beépített kondenzátorok mennyisége a feszültségszintek számának növekedésével gyorsan növekszik. Mivel a lebegő kondenzátorok a terhelés-sel sorba kapcsolódnak, áram-igénybevételük az NPC alapú megoldásokhoz képest sokkal nagyobb. Alacsony kapcsolási frekvenciájú alkalmazásokban ez a megoldás nem előnyös, mert a lebegő kondenzátorok kapacitása az alapharmonikus frekvenciával fordítottan arányos. Mivel általában a konden-zátor FIT (Failure in Time) értéke más főáramköri komponen-sekhez képes magas, a nagyszámú lebegő kondenzátor ked-vezőtlenül befolyásolja a készülék megbízhatóságát.

2.4 5l-HNpCA háromszintű NPC kapcsolás felhasználásával létrehozható egy olyan ötszintű inverter, amelyben a motorra kapcsolt feszültség a korábban bemutatott kapcsolásokhoz képest √3–szor nagyobb, azonos egyenköri feszültség mellett, 6. ábra. Ennek köszönhetően a félvezetők kihasználása javul, azonban ehhez a beépített félvezetők számát növelni kell.

2.5 5l-HaNpC (Hibrid aNpC)Ez az ABB által kifejlesztett ötszintű topológia a háromszintű NPC és FC kapcsolások előnyös tulajdonságait ötvözi, 7. ábra. A feszültségszintek száma az FC cella segítségével növelhető meg 5-re, a kapcsolás feszültségszintjeinek száma újabb FC cellák beépítésével tovább növelhető. A kapcsolás előnye, hogy azok a félvezetők, amelyeket nagy kapcsolási frekven-ciával kell kapcsolni, az FC cellában találhatóak, így feszültség igénybevételük UDC/4. Azokat a félvezetőket azonban, ame-lyek feszültség igénybevétele UDC/2, csak a kimeneti frekven-ciának megfelelően kell kapcsolni. Ennek köszönhetően a kapcsolási veszteség értéke jelentősen csökkenthető.

2.6 CHB ( Cellular H-Bridge)A cellainverterrel a gyakorlatban viszonylag magas szint-számot lehet megvalósítani, 8. ábra, 9-11-13 (2k+1, ahol k a cellaszám) feszültségszintű inverter is előfordul az ipari alkal-mazásokban. A sok sorosan kapcsolt cellának köszönhetően magas feszültségszinteken is alkalmazható.

A különleges tekercselésű transzformátornak köszönhe-tően a bemenő hálózati áram felharmonikus tartalma ala-csony. A transzformátoros betáplálásnak köszönhetően az egyenköri kondenzátorok feszültségének karbantartása au-tomatikusan teljesül. A felépítés moduláris, ami megkönnyíti a karbantartást és a javítást. A gyártók általában az n+1 el-vet alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy fázisonként egy cella meghibásodását még képes elviselni a rendszer. Azonban a redundanciáknak köszönhetően, egy cella kiesése esetén a kiadható vonali feszültség kismértékű csökkenése mellett a hajtás működőképes marad. Ennek ellenére a komponensek nagy száma kedvezőtlenül befolyásolja a megbízhatóságot. A kondenzátorok egyfázisú terhelése miatt a beépített kon-denzátorok energiatartalma és terhelése nagy.

Ha az egyenköri feszültségek értéke nem azonos, akkor a szintszám tovább növelhető a redundancia csökkentésével, valamint a bemenő áram harmonikus tartalmának növekedé-sével. A maximális számú feszültségszint akkor érhető el, ha az egyenköri feszültségek 3 hatványai szerint aránylanak egy-máshoz, ilyenkor azonban a kapcsolási állapotok redundanci-ái teljesen megszűnnek. A feszültségszintek száma úgyis nö-velhető, ha H –hidak helyett NPC alapú cellákat használunk.

3. ÖSSZEFoglaláS

A cikkben bemutatásra került többszintű topológiák nap-jainkban a legelterjedtebben használt megoldások közé tartoznak, azonban a fejlődésük folyamatos. A tudományos irodalomban számos más megoldás is létezik, amelyek elter-jedése a jövőben várható. Ezek közül néhány a bevezetőben említésre került, azonban terjedelmi okokból nem került be-mutatásra.

A jövőben a transzformátor nélküli középfeszültségű topo-lógiák további terjedése várható.

6. ábra Ötszintű H- hidas NPC inverter

8. ábra Cellainverter felépítése. [7]

7. ábra ABB által kifejlesztett öszintű HANPC inverter. [6]

Villamos berendezések és védelmek

A félvezető elemek fejlődése is folyamatos hajtóerőt jelent a teljesítményelektronikai megoldások fejlődésére vonatko-zóan; elég, ha csak a SiC alapú félvezetőkre, vagy az egyre nagyobb zárófeszültségű Si alapú IGBT-re, a szimmetrikus villamos tulajdonságokkal rendelkező IGBT-re, vagy a “self-clamping” IGBT-re gondolunk.

irodalomjegyzékRizzo S., Zargari N.: [1] Medium voltage drives: What does the future hold. in Proc. 4th IPEMC, 2004, pp. 82–89 Brunner H., Hieholzer m.:[2] Progress in development of the 3.5 kV high voltage IGBT/diode chipset and 1200 A module applications. in Proc. IEEE INT. SYMP. POWER SEMICOND. DEVICES IC’S, 1997,pp. 225–228.Steimer p.k., gruning H.E.:[3] IGCT—A new emerging technology for high power, low cost inverters. IEEE IND. APPL. MAG., vol. 5, no. 4, pp. 12–18, Jul./Aug. abu-Rub H.:[4] Medium-Voltage Multilevel Converters—State of the Art, Challenges, and Requirements in Industrial Applications., IEEE TRANSACTIONS ON INDUSTRIAL ELECTRONICS, VOL. 57, NO. 8, AUGUST 2010.Chaudhuri T.:[5] Cross Connected Multilevel Voltage Source Inverter Topologies for Medium Voltage Applications., Thesis at ÉCOLE POLYTECHNIQUE FÉDÉRALE DE LAUSANNE, 2008

aBB.:[6] The Five level Converter, ABB REVIEW 2008José R., Steffen B.:[7] C Multilevel Voltage-Source-Converter Topologies for Industrial Medium-Voltage Drives, IEEE TRANSACTIONS ON INDUSTRIAL ELECTRONICS, VOL. 54, NO. 6, DECEMBER 2007

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 2 2

Farkas BalázsPower Electronics, Hyundai Technologies Center Hungary Ltd.doktorandusz hallgató, BME VETMEE-tagbfarkas@h-tec.hu

Dr. Veszprémi KárolyBME Villamos Energetika Tanszékegyetemi tanárMEE-tagveszpremi@vet.bme.hu

Az orosz Belojarszk atomerőművi telephelyen tavaly december-ben kezdődött meg az újgenerációs, BN-800 típusú, gyors-neutronos, nátrium hűtésű reaktor fizikai indítása. Üzem-anyaga kevert urán-plutónium. A reaktor üzemeltetője, a Roszenergoatom június közepén közölte, hogy elegendő üzemanyagot (460 fűtőelemet és a 22 biztonsági szabályo-zó rudat) töltöttek be a reaktorba ahhoz, hogy abban meg-indulhasson a nukleáris láncreakció.A betöltött üzemanyag mennyisége 2014. június 24-én elérte azt a minimális kritikus tömeget, amely az önfenntartó láncreakcióhoz szükséges.

A cég szerint az előkészületeket követően rövid időn belül megérkezhet a hatóság engedélye az első kritikusság eléré-sére. Az első kritikusságot követően az újgenerációs blokkot a villamosenergia-hálózatra kapcsolják, és így elkezdődhet a villamosenergia-termelés egyelőre minimális teljesítmény-szinten. A blokk teljesítményét fokozatosan kívánják névle-ges teljesítményre emelni, ezért a 100%-os teljesítményszin-tet a tervek szerint 2015-re érhetik el. Így ez lesz a világon a legnagyobb kereskedelmi célú gyorsneutronos reaktor. Oroszországban a gyorsneutronos reaktorok rendkívü-li fontosságát felismerve intenzív kutatásokat folytatnak e reaktorok fejlesztésével kapcsolatban. Oroszország a gyors-neutronos technológia fejlesztésében világelső. Az újgene-rációs reaktorok választ tudnak adni a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának a problémájára, az uránkészletek kimerülésével kapcsolatos aggodalmakra, valamint a fegy-vertisztaságú plutónium mennyiségének a csökkentésére is. A technológia alkalmas lehet arra, hogy ötvenszeresére le-hessen növelni az egységnyi természetes uránból kinyerhető energia mennyiségét, ez pedig jelentősen megnövelné a ren-delkezésre álló üzemanyag mennyiségét.

A telephelyen már jelenleg is működik egy BN-600 típusú gyorsneutronos blokk. A Roszatom tervei szerint a BN-800 típusú blokk a gyorsneutronos technológia újabb referenciablokkjaként hivatott bizonyítani a technológia

életképességét és hatékonyságát. A következő lépésben a telephelyen megvalósulandó BN-1200 típusú, 1200 MW-os blokkot a tervek szerint Oroszország már sorozatban fogja gyártani. Az utóbbi blokktól pedig már azt várják, hogy a beépített teljesítményre vonatkozó beruházási költség meg-közelíti majd a „hagyományos” blokkok költségét, hiszen itt már pl. 90%-os rendelkezésre állással és 60 éves tervezett üzemidővel lehet majd számolni.

Hárfás Zsolt, MEE-tag

Startra kész az orosz 4. generációs Belojarszk-4 blokk

BN-800 típusú gyorsneutronos reaktor építés közben Forrás: Roszatom

Hírek

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 82 3

1.) KOROKNAI LÁSZLÓ (VÁV Union Kft.) kérdé-se: a villamos kapcsoló berendezések helyszíni szerelésével, üzembe helyezésével, villamos próbáival, ellenőrzésével és felülvizsgálatával foglalkozó munkatársak kötelesek-e ún. vil-lanyszerelő cipőt, illetve bakancsot viselni?

VÁLASZ: a) Az MSZ 1585:2012 jelű szabvány 3.4.4. és

3.4.5. szakasza szerinti feszültség alatti, illetve feszültség kö-zelében történő munkavégzéskor a szabvány 4.6. alfeje-zetének követelményeit kell figyelembe venni. Az alkalma-zott eszközöknek (köztük a szigetelőcsizmának) meg kell felelniük a vonatkozó európai, nemzeti vagy nemzetközi szabványok követelményeinek. A szabvány előírja ezek használati, tárolási, ellenőrzési és nyilvántartási követel-ményeit is. Az MSZ 1585 szabvány 3.4.4.102. szakasza szerinti, ún. FAM-technológiával végzett munka esetén, amelyet a 72/2003. (X.29.) GKM rendelet (FAM Szabályzat) szabályoz, a szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni, bele-értve a dolgozók ruházatát és lábbelijét is.

b) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 54. § (2) … (5) bekezdése alapján a munkahelyi veszélyforrá-sok meghatározására minden esetben kockázatértékelést kell végezni. A kockázatértékelés eredménye határozza meg a védelem mértékékét, így az egyéni védőeszköz alkalmazá-sának szükségességét is. Egyéni védőeszközök alkalmazása-kor a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 5. §-a szerint a munkál-tatónak munkahelyenként és munkakörönként írásban kell meghatároznia azokat a munkafolyamatokat, technológiákat – ideértve a munkaeszközöket és anyagokat, valamint a koc-kázatot is –, amelyek a védőeszköz használatát indokolják. Ezek alapján kell biztosítania a megfelelő védelmi képesség-gel rendelkező védőeszközt. Ugyancsak meg kell határoznia a juttatott védőeszköz típusát és a védőeszköz használatával járó egyéb előírásokat (pl. a védőeszköz ellenőrzése, tárolása, cseréje, karbantartása stb.) Az idézett jogszabályok szerint

tehát a VÁV Union Kft.-nek, mint munkáltatónak az összes állandó és ideiglenes (külső szerelési) munkahelyére koc-kázatértékelés keretében (amelynek elkészítésébe bele kell vonnia legalább középfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkező szakembert) meg kell határoznia, hogy fennáll-e az áramütés veszélye. Ha igen, akkor a munkavállalókat áram-ütés ellen védő egyéni védőeszközzel (pl. védőkesztyű, védő-lábbeli, védősisak stb.) kell ellátnia.

c) Csak az az eszköz tekinthető egyéni védőeszköznek, amelyre a 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet szerinti típusvizs-gálat alapján a tanúsítást végző bejelentett szervezet az EK-típustanúsítványt kiadta, vagy a gyártó az EK-megfelelőségi nyilatkozatot kiállította! A rendelet azt is előírja, hogy a gyár-tónak tájékoztatnia kell a felhasználókat a villamos védőesz-közök használatáról, valamint az időszakonként elvégzendő vizsgálatok jellegéről (pl. feszültségpróbák) és időközéről.

Idegen munkáltató részére az üzemeltető szerződésben kiköt-heti az alkalmazandó egyéni védőeszközök minimális körét, de a védőeszközök alkalmazásával kapcsolatos minden felelősség a „saját” munkavállalói tekintetében a munkáltatót terheli!

d) A jelenlegi szabályozás szerint nincs hagyományos ér-telemben vett „villanyszerelő cipő”! Az ismeretlen eredetű gumitalpú cipők ellenőrzés és tanúsítás, illetve az előírt követelmények végrehajtása nélküli, védőeszközként való alkalmazása SZIGORÚAN TILOS – a villanyszerelői te-vékenység nem igényel ilyen védőeszközt —, ennek viselése az ilyen munkát végzőknél hamis biztonságérzetet adna, mert az áramütés elleni védelmet nem a védőeszköz biz-tosítja, így a helytelen tudat rossz esetben áramütéses balesetet is okozhat!

e) Az egyéni védőeszközként alkalmazható cipőkre vonat-kozó követelményeket a következő szabványok tartalmazzák: MSZ EN 50321:2002 Villamosan szigetelő lábbeli kisfeszült-ségű villamos berendezéseken végzendő munkákhoz és MSZ EN ISO 20345:2012 (angol nyelvű!) Személyi védőesz-köz. Biztonsági lábbeli.

2.) DORGAI KÁROLY (DORTERV Kft.) kérdése: Egy új épü-letben a lakásokhoz tartozó erkélykorlátokat és a lakások előtti függőfolyosóhoz csatlakozó hídkorlátokat külön-kü-lön be kell-e kötni a ház egyenpotenciálú rendszerébe?

VÁLASZ:Az egyenpotenciálú összekötés alapelve: villamos összekötés a testek és az idegen vezetőképes részek lényegileg azonos potenciálra hozására.

Tehát azokat a vezetőképes dolgokat kell ebbe bekötni, amelyek máshonnan eltérő potenciált tudnának az adott helyre közvetíteni. Az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.1 szakaszának második francia bekezdése kimondja, hogy „a táplálás önműködő kikapcsolása (régi elnevezéssel: védővezetős érintésvédelem) olyan védelmi mód, amelynél a hibavédelem egyenpotenciálú összekötéssel és hiba esetén a táplálás önműködő lekapcsolásával van megoldva.” Mivel az adott esetben lakóépületről van szó, hazánkban kötelező a KLÉSZ teljesítése, amelynek szóhasználata – a több mint harminc évvel ezelőtti kiadása folytán – más, mint a jelenleg érvényes szabványé, de egyetlen kérdésben sem ellenkezik azzal, és az egyenpotenciára hozás során a bekötendő idegen fémszerkezetekre vonatkozólag részletes előírásokat ad.

3.) GRÁNÁSI JÁNOS kérdése: az MT kábel esetén a használ-hatóságra U0/U: 300/500 V a H07RN kábel esetén 450/750 V van feltüntetve. Mit jelent a két feszültségérték? Használ-hatom ezeket a kábeleket 600 V-os DC feszültség esetén?

Arató Csaba, Kádár Aba, Dr. Novothny Ferenc

Biztonságtechnika

Érintésvédelmi Munkabizottság ülése

2014. június 4.

Az Érintésvédelmi Munkabizottság 271. ülésén dr. Novothny Ferenc vezetésével az egyesülethez beérkezett szakmai kér-déseket tárgyalt meg és fogalmazott meg válaszokat. Így többek között válaszolt a villanyszerelő cipővel, erkélykorlátok egyenpotenciálú hálózatba való bekötésé-vel, kábelek névleges feszültségének meg-adásával, légvezetéki fém tartószerkezet földelésével, lakás fogyasztásmérőjének elhelyezésével, egy raktári polcrendszer egyenpotenciálú hálózatba való beköté-sével kapcsolatos kérdésekre. Végül az ÉV Munkabizottság egy halálos kimenetelű áramütéses baleset kapcsán a MEE egyes szakmai bizottságainak feladatáról és fele-lősségéről fogalmazott meg állásfoglalást.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 2 4

VÁLASZ:A kábel névleges feszültsége Uo/U alakban van megadva, ahol az Uo a kábelnek az a feszültsége, amelyre a vezető és a föld, illetve az árnyékolás közötti szigetelést készítették, U pedig az a feszültség, amelyre a vezetők közötti szigetelést készítették.

Ennek tudatában a 450/750 V-os kábelt úgy lehet hasz-nálni 600 V-os egyenfeszültségre, hogy két ér közé kerüljön az egyenfeszültség, és ha földelt pólus kell, akkor az árnyéko-lást a földelendő pólussal rövidre kell zárni.

4.) VÉGH LÁSZLÓ (Megawatt Mérnökiroda Kft.) A cégük ál-tal kialakított középfeszültségű ún. „madárbarát” légve-zetéki (szabadvezetéki) fém tartószerkezet földelő csat-lakozásnak megfelelő megoldása iránt érdeklődött.

VÁLASZ:A cég leírása szerint: A tartószerkezetet öt darabból állítják ösz-sze. A karokat, egy összefogó elem (foglalat) szorítja egymáshoz és az oszlophoz, két db. 8,8-as anyagminőségű, M16-os rúdcsavar segítségével. A csavarok 120 Nm erővel vannak meghúzva, ami hozzávetőlegesen, 50 kN erőt képvisel. Ezt az erőt, a beton eró-ziójával, a vasszerkezet vibrációjával, valamint a hőtágulással járó méretcsökkenéssel szemben, a rúdcsavarok rugalmassága és esetlegesen, tányérrugók alkalmazása állandósítja. Így az összeszorító erő jelentős csökkenésével nem kell számolni. A tűzi horganyzott acél alkatrészek egymásra fekvő legkisebb felülete minimum 2000 mm2.

Ebben az esetben a tartószerkezet csavar kötőelemmel rögzített fémesen összefüggő szerkezet, amelyet elegendő – a rögzítő csavaroktól független – egyetlen helyen a föld-elővezetőhöz csatlakoztatni. Azonban a tartószerkezet „fog-lalatán” kialakított földelőkapcsot és a hozzá csatlakozó föld-elővezetőt az MSZ EN 50522:2011 szabvány 5. fejezetének megfelelően kell méretezni!

5.) BODOR KRISZTINA Budapesti lakos több szervezetet, illetve hivatalt is megkeresett azzal a problémájával, hogy másfél éve nincs a lakásában áram. Ugyanis egy átalakítás után az áramszolgáltató az MSZ 447:2009 szabvány alap-ján ragaszkodik a fogyasztásmérő lakáson kívüli elhelye-zéshez. Eddig a fogyasztásmérője a lakáson belül volt. A mérő új helyét nem tudja elfogadni, mert a lakás szuterén jellegű, és a tervek szerint az kikerülne egy olyan folyosóra, ahová nincs bejárása, így nem tudja ellenőrizni azt, és nem tudja garantálni a biztonságát.

VÁLASZ:Az MSZ 447:2009 szabvány a kialakult probléma megoldásá-ra a következő lehetőségeket tartalmazza:

„5.1. A fogyasztásmérők elhelyezéséhez szükséges helyet vagy az elosztó hálózati engedélyes tájékoztatása alapján, vagy az elosztó hálózati engedélyessel történő előzetes megegye-zés szerint kell biztosítani.

5.1.1. Az elosztó hálózati engedélyessel történő, ettől eltérő megállapodás hiányában új fogyasztásmérő helyek fogyasz-tásmérőinek és ezek tartozékainak elhelyezésére a következők szerint kell helyet biztosítani:… – több felhasználási helyet tartalmazó épület (épületszekció) esetén vagy épületenként (épületszekciónként) vagy szintenként (ezen belül szekciónként) összegyűjtve az épület mindenki által hozzáférhető közlekedő tereiben. A pince felhasználási helyeinek fogyasztásmérőit a földszinten vagy az alagsorban, a padlás felhasználási helyeit a legfelső emeleten, kétszintes lakásokét azok bejárati szintjén kell elhelyezni.

5.1.4. A fogyasztásmérő berendezést úgy kell elhelyezni, hogy azt ne érhessék káros mechanikai és légköri behatások (rázkó-dás, nedvesség, por, egyéb szennyezés, a helyiség rendeltetés-szerű használatánál várható sérülés).

MEGJEGYZÉS: Ezt a követelményt célszerű a területileg illeté-kes elosztóhálózati engedélyes által elfogadott és rendszeresí-tett, legalább IP44 védettségű szekrénnyel, műanyagtokozással teljesíteni. Megengedett fémtokozású szekrénnyel vagy épület-kialakítással való megoldás is, de e megoldásoknak is meg kell felelniük az e fejezetben megadott követelményeknek.”

Véleményünk szerint a szabvány itt idézett szakaszaiban leírt műszaki lehetőségek felhasználásával az illetékes áram-szolgáltatóval való megegyezéssel a felvetett probléma meg-oldható; az ilyen és ehhez hasonló megoldások szokásosak az áramszolgáltató napi gyakorlatában. Félreértések elkerülése érdekében a megjegyzésben szereplő IP 44-es védettség ki-zárólag csak kültérre értendő!

6.) Dr. GASTANEK NÁNDOR kérdésében 4 … 6 m hosszú víz-szintes kiterjedésű acélsínen gördülő 24 V-os SELV meghaj-tású fém polcrészek egyenpotenciálú hálózatba való bekö-tésének lehetősége után érdeklődik.

VÁLASZ: Műszakilag azokat a közvetlenül vagy közvetve érinthető fémrészeket kell az egyenpotenciálú hálózatba bekötni, ame-lyek máshonnan a jelenlévőtől eltérő potenciált tudnak hoz-ni. Mivel a helyiségben az érintésvédelem TN-rendszer (azaz: nullázás van), tehát ezért itt már jelen van egy földpotenciál (a védett testek potenciálja). A kérdés, hogy a polcok gördíté-sére szolgáló acélsín hozhat-e ide más potenciált vagy nem.

A jelenleg érvényes MSZ EN 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.1.2. szakasza második francia bekezdése szerint: ha ez szerkezet része, akkor a szabványkövetelmény a bekötés. Ez-zel a törpefeszültségű SELV védelem PELV védelemmé válik, de ez kizárólag valami különleges helyi ok (pl. egyes külön-leges orvosi beavatkozásoknál, egyes robbanásveszélyes he-lyeken stb.) folytán lehet probléma.

A korábbi, ma már visszavont MSZ 172-1:1986 ennél pon-tosabb előírást tartalmazott a 3.2.4.2. szakasz második fran-cia bekezdésében: ha a fémszerkezet (adott esetben a sín) „vízszintes kiterjedése 5 m-nél nagyobb”. Ez a szabvány már nincs érvényben, de ugyanilyen előírást tartalmaz a KLÉSZ is, amelynek alkalmazása — jogszabály lévén — a hatálya alá tartozó kommunális és egyéb épületekre ma is kötelező.

7.) OSVALD JÁNOS ÁDÁM (E.ON) kérdése: az épített transz-formátor állomásokban a 20/0,4kV-os transzformátor köz-vetlen érintés elleni védelmére (alapvédelmére) szolgáló piros-fehérre festett fa elválasztó korlátok, érintés elleni védelem szempontjából megfelelőek-e? Mekkora az előírt távolság a feszültség alatt lévő részek (vagy a transzformá-tor teste) és az elválasztó korlát között? Mely szabványok foglalkoznak ezzel?

VÁLASZ: A jelenleg érvényben lévő, e témára vonatkozó szabványok:– MSZ 1585:2012 szabványban: 1. és 2. ábra, „A” melléklet

A1. táblázat: Védőtávolságok,– MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 410.3.5. szakasza és a

B melléklete, – MSZ EN 50522:2011 szabvány E melléklet, M3 szakasz,– MSZ EN 61936-1:2011 szabvány az 1 kV-nál nagyobb vál-

takozó feszültségű erősáramú berendezések. Ez létesítési szabvány, az MSZ 1610 sorozat utódja.

Emlékezés Dr. Horváth Árpád (1907-1990)

technikatörténész íróra

A régebbi már visszavont szabványok közül:– MSZ 172-2:1994 szabvány 4.2. szakasza az Elkerítésről,– MSZ 1610-5:1970 szabvány: a Villamos kezelőterek és la-

boratóriumokról különösen a 3. fejezete érdekes a kérdező számára: „Védőintézkedésekről”.Megjegyzés: Visszavont szabvány minden olyan előírása al-

kalmazható, amelyik nem ütközik érvényben lévő előírásokkal.

8.) SOÓSNÉ KROPP TÜNDE egy halálos kimenetelű áramüté-ses baleset után annak tisztázást kérte, hogy ilyen esetekben a hálózati engedélyeseknek (azaz az áramszolgáltató cégek-nek) és a MEE egyes szakmai bizottságainak mi a feladata és felelőssége, illetve kapnak-e értesítést az ilyen eseményekről?

VÁLASZ: A MEE Érintésvédelmi Munkabizottságát nem értesítik az ilyen balesetekről, és nem vesz részt az ilyen esetek kivizsgá-lásában. A balesetek körülményeinek tisztázására a bíróság igazságügyi szakértőt kér fel. A felperes, az alperes és a mun-káltató kap hivatalos értesítést, ha az eset munkabalesetnek minősül. A MEE Villamos Energia Társaság Etikai Bizottsága is csak abban az esetben értesül az ilyen eseményekről vagy más szabálytalanságokról, ha a hálózati engedélyes vagy a fogyasztó bejelentést tesz.

„Az bekövetkezett baleset előtt cca. ¾ évvel korábban a re-gisztrált szerelőnk (aki ez esetben alkalmazottunk is egyben) alakította ki a villamos hálózatot a bekapcsolási feltételeknek megfelelően. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a halálos áramütés a belső mért áramhálózat nem megfelelő

szerelése miatt következett be. (Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a konkrét regisztrált szerelő követte volna el a nem megfelelő szerelést.)”

Ezzel kapcsolatban az ÉV Munkabizottság álláspontja:Etikai okokból nem engedhető meg, hogy a kivitelező és

az átvevő ugyanaz a személy legyen, még ugyanazon cég alkalmazottjai se legyenek! Továbbá: új bekötés előtt (A hosz-szú ideig tartó üzemen kívüli állapot utáni visszakapcsolás is annak számít!) a kivitelezőnek szerelői ellenőrzéssel igazol-nia kell, hogy minden a terv szerint készült. Ha nincs terv, az érintésvédelem szabványossági ellenőrzésére jogosultsággal rendelkező szakembernek szabványossági felülvizsgálatot kell végeznie és nyilatkoznia kell arról, hogy a kivitelezés megfelelő. Áramütés elleni védelem szempontjából csak ez-után lehet visszakapcsolni!

Megjegyzés: „A MUBI ismételten javasolja a létesítmények belső hálózatára vonatkozó tervezési és engedélyezési kötele-zettség előírásának felülvizsgálatát, illetve elrendelésének kez-deményezését.

*** Az ÉV. Munkabizottság a következő ülését a nyári szünet után, 2014.

október 1-én du.14.00 órakor tartja.

Arató Csaba

Dr. Novotny FerencÉVÉ Mubi vezető

Kádár Aba,lektor

Az emlékeztetőt összeállította:

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 82 5

„Nulla dies sine linea” , szabadon fordítva: egyetlen nap se teljék el egy sor leírása nélkül. Ez az írói hit-vallás olvasható Dr.Horváth Árpád emléktábláján, amelyre születés-napján, augusztus 3-án Egyesüle-tünk nevében Dr. Jeszenszky Sán-dor, a Technikatörténeti Bizottság elnöke, a család nevében Horváth Anikó DLA, Zeneakadémiai ta-nár helyezte el az emlékezés ko-szorúját. E jelmondat jegyében írt Horváth Árpád több mint 30 technikatörténeti könyvet. Első könyve, a Dinamó Regénye 70 év-vel ezelőtt, 1944-ben jelent meg. Eredeti dokumentumok, forrás-anyagok alapján mutatta be Jed-lik Ányos életét és munkásságát széles rétegek számára elérhető

és megérthető módon akkor, amikor a nagy magyar tudós nevét még csak szűk körben ismerték. A mű nem szokványos életrajz, hanem tudománytörténeti értékű és egyben oktató célzatú. Sok magyar fiatal figyelmét ez a könyv irányította az elektrotechnika felé.

Dr. Jeszenszky Sándor

Emlékezés Dr. Horváth Árpád (1907-1990)

technikatörténész íróra

Emléktábla aBudapest III. Pacsirtamező u. 61. számú ház falán

Gödöllői látogatásA Technikatörténeti Bizottság szervezésében, a VGKB szakosz-tály meghívásával az ITRÓN Ganz Mérőgyár Kft.-t látogatta meg Gödöllőn a MEE több mint 20 fős küldöttsége, 2014. június 5-én. A szakmai kirándulás a Bláthy Ottó Titusz halá-lának 75. évfordulója alkalmából tavasszal rendezett előadás-sorozat folytatásának tekinthető. A szakembereket nemcsak a Bláthy által alkotott első, indukciós elvű fogyasztásmérő készülék megtekintése vonzotta, hanem a gyár fejlődése és jelenlegi működése is.

Ez utóbbit Tóth József úr, ipari igazgató előadásából, va-lamint az általa és Molnár István úr vezetésével bemutatott gyárvezetésből ismerhettük meg. Az előadás a Ganz-gyárak történetének rövid áttekintése után a fogyasztásmérő-gyár-tás évtizedeit, majd a Gödöllőn működő vállalkozásait ismer-tette a jelenlegi ITRÓN cég 2007-től működő tevékenységéig. A cég minden piaci szegmensben jelen van bel- és külföldön (kb. 95% export) egyaránt, műszereket kínál mind a háztar-tási célra használt, mind az erőművekben vagy az átviteli há-lózatokban alkalmazott nagypontosságú fogyasztásmérőkig. A hagyományos (elektromechanikus), egy- és háromfázisú elektronikus, majd az okos, előrefizetős fogyasztásmérők be-mutatása után az igen jól szervezett, a legkorszerűbb tech-nológiát, nem kis részben a gyártásban és ellenőrzésben ro-bottechnikát alkalmazó üzemcsarnokokat tekintettük meg. Ezúttal mondunk köszönetet a részletes, szakmailag igényes gyárbemutatásért.

Bővebb információ a www.itron.com; vagy a https://www.vik.bme.hu/files/00005176.pdf oldalakon található.

Lieli György, MEE-tag

Technikatörténet

Dési Albert

Technikatörténet

Az 1990-es évek elején az igények a telefontechnika vezeték nélküli használatára egyre nőtt, és az egyes fejlett országok-ban kezdték kiépíteni az első mobiltelefon-hálózatokat.

Az első készülékek több tíz kilométeres körzetből mű-ködtek, hatalmas adóteljesítménnyel (több tíz watt), és an-nak megfelelő súlyú akkumulátorokkal. Ezek még analóg rendszerek voltak, ezért sok volt az áthallás, az elektromos készülékekből eredő zaj, zavar. A digitális technika meg-szüntette a minőségi szolgáltatásokat korlátozó tényezőket, megfelelő üzemidejű, marokban is elférhető többfunkciós, sokszor áldott, sokszor szidott, a napi életünk szerves részé-vé váló készüléktípust teremtett.

Ahogy a vezetékes telefonok megszülettek, majd fejlődésnek indultak, az emberek igényei is hamar növekedtek. A morze és a rádió feltalálása után rögtön adódott az emberi gyarlóságnak az a gondolata, hogy a telefonálás ne legyen a vezeték vége által he-lyileg korlátozva. Ez persze bonyolultabb problémák megoldását igényelte, mint pl. a rádió. Az oda-vissza kommunikálni tudó hor-dozható készülékre még várni kellett. Eleinte egy központi adó, és a hordozható vevő közötti kapcsolat alakult ki, majd a többi hordozható készülékkel való összeköttetés.

A vezetékes technikával szemben itt nem lehet az összeköttetésre használt vezetékek számát tetszőlegesen, vég nélkül növelni, mert ebben az esetben az egymástól való elválasz-tás alapja a különböző frekvenciák használata. Ezekből pedig a mai technikai fejlettségünk nem teszi lehetővé, hogy korlátlanul használ-juk fel. Minden információ átvitele valamilyen frekvencián keresztül, annak egy valós széles-ségű szeletét, részét foglalja el, ami nem lehet egy - az információtól függő - méretnél keve-sebb. A felhasználható frekvenciákat alulról a már használtak, felülről a technikai elérhető-ség, kezelhetőség és a változó tulajdonságok (terjedés, áthatolóképesség, felfoghatóság) korlátozzák. A maradékból kellett tehát megol-dani azt, hogy egyre több beszélni akaró, egyre

több helyről legyen képes kapcsolatba lépni egymással.Az egy időben oda-vissza működés ráadásul két frekvenciát

foglal el, ha egyszerre akarjuk használni (duplex üzemmód). Először persze a hadseregeknél jelentek meg az első rádió

adó-vevők. Őket még csak a technika korlátozta a frekven-ciák használatában, a háborúk miatt mindent alárendeltek a célok elérésének. Ezek általában egyszerre csak egyirányú (félduplex) összeköttetések voltak.

Az igény a telefontechnika vezeték nélküli használatára egy-re nőtt, és egyes fejlett országokban kezdték kiépíteni az első mobil telefonhálózatokat. Ezek először kevés helyhez kötött állomással (bázisállomás), nagy hatótávolsággal, és emiatt nagyméretű hordozható készülékekkel működtek. A készülé-kek több tíz kilométeres körzetből működtek, hatalmas adó-teljesítménnyel (többször tíz watt), és annak megfelelő súlyú akkumulátorokkal. Ráadásul analóg rendszerek voltak, ami miatt gyakran volt áthallás más beszélgetésekbe, illetve min-denféle elektromos berendezésektől, légköri kisülésektől szár-mazó zavarok tették érthetetlenné az eredeti beszédet, infor-mációt. Nem lehetett használni ezeket más hálózatokban, mert nem voltak a működési rendszerek és hálózatok összehangolva, szabványosítva.

Ezeken a hibákon egy új rendszerszemlélet alapján lehetett segíteni.

A skandináv és szomszédos európai országokban kialakítottak egy teljesen új, apró részleteiben is jól kidolgozott szabványos mobiltelefon-rendszert, amit utána be is vezettek (GSM).

A leglényegesebb változtatása a digitális technika és a kiscellás rendszer bevezetése.

A digitális technika megszüntette a minőségi és egyéb szolgál-tatásokat korlátozó tényezőket, a cellás rendszer pedig lehetővé tette, hogy kézben elférő, normál méretű készülékeket lehessen használni, megfelelő üzemidővel.

Ezzel szemben az elején óriási feladatot jelentett a kor tech-nikai szintjét meghaladó követelményeket a gyártóknak gya-korlatilag sorozatban gyártott készülékekkel megoldani. Azóta ez is megoldódott, hiszen láthatjuk, hogy az egyre nagyobb tudású készülékeke méretei gyorsan zsugorodnak. A kis ható-távolságú celláknál ugyan nőtt a többször felhasználható frek-venciák száma, de cserébe sokkal több bázisállomást kell építe-ni a zavartalan működés érdekében. A bázisállomások veszik a mobiltelefonok adásait, és azt – más rendszerben – továbbítva egy központba, létrejöhet a kívánt kapcsolat. A digitálissá ala-kított információ még titkosítási eljárás után is sokkal rövidebb időt igényel, mint az eredeti, így adott sávszélességű (200 kHz) frekvencián egyszerre egy időben több információ (beszéd, adat, fax) vihető át.

A különböző frekvenciákat a nemzetközi előírások alapján engedélyezik, hogy ne zavarják egymást a felhasználók. Vannak már elfoglalt frekvenciasávok, amiket a műsorszórók, a katonai és egyéb hírközlő rendszerek, ipari berendezések zavaró frekvenciái tesznek használhatatlanná. Ezek alapján igen csekély a szabadon használható hely a frekvenciaspektrumban.

A terjedési viszonyok miatt is csökken a használhatók száma, mert a magasabb frekvenciák egyre rosszabbul terjednek, és a tereptárgyakon is kevésbé hatolnak át, (kezdenek a látható fény-re hasonlítani), illetve visszaverődnek, valamint sokkal komo-lyabb, drágább technikát igényel feldolgozásuk.

A bázisállomások és a kapcsolóközpontok közötti adatforga-lom lebonyolítását többféle módon lehet megoldani, mivel ez már nem szabadon szétsugárzott frekvencia, hanem két kötött hely közötti átvitel. Ha van lehetőség, akkor a legközeleb-bi szemmel is látható állomáshoz jól irányított mikrohullámon (2 GHz - 60 GHz) juttatják el az információt. Ez a leggyakoribb és leginkább gyorsan kivitelezhető megoldás, hiszen csak a két végén kell kiépíteni, viszont engedélyköteles. Lehet az in-formációt vezetéken is továbbítani, hiszen itt már nem gond a vezetékvég helyi korlátozása, csak az átvitt információ erősen korlátozott (2 MB/s>B). A legújabb és legkorszerűbb az optikai kábel (hétköznapi nyelven, a fénykábel), amely zárt, így a szaba-don felhasznált fényfrekvencia nem zavarhat senkit, az átviteli sebessége és a csillapítása is kedvező a többihez képest, viszont kiépítése szükséges. Kísérleti stádiumban vannak már a lézeres rendszerek, de még nem tökéletes az átviteli biztonságuk (hó-esés, sűrű köd esetén).

A bázisállomások vidéken általában tornyos jellegűek, a la-kott településeken magasabb építményekre telepítik, (lakóház, templom, gyárkémény, siló, stb.) ha vannak ilyenek. Általában igaz, hogy a tagoltabb domborzatú, illetve hegyek között lévő területeket, falvakat nehéz ellátni, mert sok, viszonylag magas költségű bázisállomás kell hozzá, valamint azok összeköttetése is kritikus, nehézkes. A sűrűn lakott, forgalmas településeken, (pl. Budapesten) már hirdető- és közvilágítási oszlopokra is fel-raknak kisebb állomásokat.

Szinte kizárólag irányított sugárzású antennákat használnak, hogy a cellák határait a lehető legpontosabban behatárolják, a domborzattól és a tereptárgyaktól függetlenül, hiszen a követke-ző celláknál újból azonos frekvenciákat kell alkalmazni.

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 2 6

Jubilál Magyarországon a mobiltelefon(mán)ia

Erősítő és átjátszó torony

A hálózatok kiépítésének kezdetén a minél nagyobb terület ellátása volt a cél, mert jelentős forgalom a borsos díjak miatt nem volt. Ma már a díjak a tömegek számára is elérhetővé tették a szolgáltatásokat, így viszont az egy időben egyszerre jelentke-ző forgalom miatt kell növelni a hálózatok kapacitását, ami végül ismét a bázisállomások számának növelését jelenti.

A bázisállomások számának növelését az újabb frekvenciák használata foghatja vissza, amiből viszont egyre kevesebb ma-rad. A technikai fejlődés azért még rejtegethet újabb esélyeket.

A 90-es évek elején Magyarországon elindulhattak az első mo-bilszolgáltatók. Először a Westel Rádiótelefon Kft. a 450 MHz–es analóg hálózatán szolgáltatott, azután a Westel 900 Rt. már digi-tális GSM rendszerekben 900 MHz-en 1994 tavaszán, és ekkor a Pannon GSM is elkezdte szolgáltatását. Sok technikai problémát kellett megoldani ahhoz, hogy ezek a rendszerek az országos hírközlési hálózathoz csatlakozzanak.

Az akkori legújabb fejlesztésű berendezéseket kellett például valahogyan összekapcsolni a régi (50-70 éves) főleg a Matáv által üzemeltetett központokkal. A kezdeti kiépítést értelemszerűen a sűrűn lakott területekre, illetve a forgalmas főutakra összpontosí-tották. (Innen várható a legtöbb forgalom.) Az első évben már igen komoly ellátottságot produkáltak a mobilszolgáltatók. Ezt persze igen nagy befektetéssel, a kivitelezési munkák siettetésével, és en-nek következtében minőségi kompromisszumok árán érhették el.

A következő frekvencia (1800 MHz) kiosztásánál a tendernyer-tes Vodafone is elkezdhette hálózata kiépítését.

A hálózatok már a szinte teljes lefedettséget értek el, fejleszté-sük napjainkban is tart, de már a minőséget is szem előtt tartva.

A mobiltelefonok is fejlődtek, szolgáltatásokban és technikai tudásban is. A régi nagy súlyú és térfogatú készülékek némelyike még a szolgáltatások közül csak 1-2-t tudott és a beszédátvitelt. A használati és készenléti ideje is nagyon rövid, többnyire alig 1 nap volt. Mára ez az idő több hétre nyúlt, és a szolgáltatások köre is jócskán kibővült, akkoriban nem is gondoltak a nem is ki-fejezetten telefonhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokra, mint: változtatható kezelő menü, hívófél-azonosító, óra, szöve-ges üzenet, ébresztés, naptár, számológép, hangrögzítő, játékok, hangüzenetek, képüzenetek, képrögzítés és elküldés, FM rádió, tömörített (MP3) zene, internet, wap, stb.). Van már olyan készü-lék, amelyik az összes szolgáltatást tudja egymagában.

A fejlődés iránya a miniatürizálás, az egyre többféle szolgáltatás, a különböző szélsőséges feltételek közötti működtetés felé irányul.

Elképzelhető, hogy a jövőben az emberek mint egy minden-ben segítő azonosítót fogják hordozni (talán beültetve a testük-be), és így mindig tud(at)hatják, hogy hol vannak, esetleg mikor szorulnak segítségre, stb.

A kiépített hálózatok a különböző szolgáltatóknál elég sok állomást tartalmaznak ahhoz, hogy ha utazunk valahová vas-úton, közúton biztos láthatunk egy-két tornyot vagy egyéb épí-tett állomást. Ha jobban megnézzük, sok helyen van olyan, hogy egymás mellett áll 2, esetleg 3 torony is. Az esztétikailag is csú-nya látvány az építtetők összehangoltságának a hiányát is jelzi.

Ha meggondoljuk, kényes kérdésről van szó, mert a szolgálta-tók egymásnak erős konkurensei, érdekeik látszólag ellentétesek.

Ez volt (remélhetőleg) a múlt, mert jelenleg már a szolgálta-tók egy része is rájött arra, hogy milyen előnyökkel jár a közösen használt 1 db torony vagy egyéb építményű állomás. Ma már van olyan önkormányzat vagy természetvédelmi hatóság, amely előre kiköti, hogy csak egy építményt enged felépíteni.

A festői környezetben lévő völgyben fekvő falut még az ener-giaellátó távvezetékoszlopok is elkerülik, elképzelhetetlen lenne egy valamiféle oda nem illő magas építmény a mobilkészülékek ellátására. Ilyenkor a falu festői környezetéből elengedhetetlen templom tornya adódik a megoldásra. Ezek a műemlékek vagy műemlék jellegű régi épületek többször szűkösek több szolgálta-tó összes berendezésének befogadására. Ilyen esetben nem is

marad más lehetőség a szolgáltatók számára, mint a közös állomás. A közös állomások építése a ma oly gyakran felmerülő bevásárló-központokban és forgalmas irodaházakban is elengedhetetlen, mert azok mobilforgalma már akkora, hogy külön bázisállomás kell mindenképpen a kiszolgáláshoz. Ezek az épületek igen sok fémet is tartalmaznak, ami jól leárnyékolja belül a tereket, és nem engedi be a külső közeli állomások jeleit. Itt teljesen felesleges és költséges a dupla antennakábelezés és külön antennakiépítés. Ilyenkor ezeket megfelelő közösítő szűrés után a szolgáltatók egyike kihasználhatja.

Általában igaz, hogy a közös állomásoknál úgy tudnak szá-molni, mintha 2 állomást építettek volna 1 költségéből. Ez úgy lehetséges, ha kölcsönösen azonos számú úgynevezett be-települést engednek egymásnak. Ez a megoldás viszont hosszú távon igényli a hálózattervezés szolgáltatók közötti egyeztetést, hogy a közös állomás jól illeszkedjék, hiszen a már meglévő háló-zataik azért eléggé különböznek egymástól.

Eddig a legtöbb ilyen közös állomás a Westel és a Pannon GSM között jött létre. A kölcsönösség nem mindig feltétel, mert lehet szolgáltatásként is igénybe venni, ez inkább a régi hálózatokkal rendelkező szolgáltatókra (Matáv, Antenna Hungária) igaz.

A 90-es években épült állomások viszonylag korszerű techni-kai szintet képviselnek, meglehetősen szigorú belső előírások alapján készültek, időben hosszú távra. Mindenhol „nyugati” megoldásokat, anyagokat használtak lehetőség szerint. Jó pél-dák erre a ma már máshol is elterjedt korrózióvédelmi eljárások, amiket szigorúan betartanak (tűzihorganyozás, korróziómentes anyagok használata).

Előfordult azonban, hogy a felületi korrózióvédett elemeket rögzítésre használva megfúrták. Ez talán az egyik legdurvább beavatkozás, mert nehezebben javítható, mint a bontható kötő-elemek cseréje, ha azok nem korróziómentesek netán.

A régi tornyokkal rendelkező Matáv, és Antenna Hungária (AH) építményein lehet lemérni, hogy mennyivel tartósabbak, és időtállóbbak a Westel, a Pannon GSM, a Vodafone építmé-nyei. Ezek a régi lepusztult építmények legtöbbször statikailag ugyan megfelelők, de az állaguk jócskán kifogásolható. Vannak még a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium tu-lajdonában lévő építmények, amelyek kifejezetten ilyen célból épült óriási tornyok, és igen jól lehet használni őket (Galyatető, Hármashatárhegy, Kékestető, Debrecen Józsa, stb.). Ezekbe ma már be lehet települni, hiszen szép lassan elúsztak a politikai sötét fellegek, és szinte tárt karokkal várják a bérleti díjat fizető-ket, mert megváltozott (csökkent) a régi anyagi ellátásuk.

A mobiltelefon kezdeti gúnyneve, a „bunkofon”, ma már feledésbe merül, hiszen a kicsi, de okos készülék életünk fontos, szinte nélkülözhetetlen részévé vált. Használjuk földön, égben, vízen, sőt a föld alatt is. Aki ebben kételkedne, nézzen körül az utcán, a villamoson, sőt a metróban is.

Dési AlbertMEE-tag

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 82 7

Álcázott mobil torony

Az első, 1992-ben Keszthelyen megrendezett ICOLIM kon-ferencia után 20 évvel ismét Magyarországon, Budapesten került megrendezésre a Nem-zetközi Feszültség Alatti Mun-kavégzés Konferencia (ICOLIM),

immáron 11. alkalommal. A május 21 – 23. között lebo-nyolított eseménynek az első két napon a Budapest Kongresszusi Központ adott otthont, az utolsó napon a gödi alállomás szolgált helyszínként, ahol a feszültség alatti munkavégzés gyakorlati alkalmazásának megte-kintésére volt lehetőség egy helyszíni bemutató kereté-ben, mindhárom feszültségszinten. A rendezvény célja a feszültség alatti munkavégzés (FAM) legújabb eredmé-nyeinek (technológiák, eszközök, védőfelszerelések, oktatás stb.) ismertetése, a gyakorlati alkalmazás so-rán elért eredmények bemutatása, új módszerek tu-dományos és gyakorlati alapjainak megismerése és az elért eredmények, fejlődési lehetőségek nemzetközi megvitatása volt.

A résztvevők magyar és külföldi feszültség alatti munkavég-zés témakörével foglalkozó cégektől, egyetemekről és kuta-tóintézetekből érkeztek: összesen 30 országból 244 szakem-ber vett részt az idei konferencián. Az előzetesen beérkezett 95 absztraktból a bírálók 79 cikket fogadtak el, melyek közül végül 71-en adták elő tudományos beszámolójukat. A konfe-rencián elhangzott előadások kilenc nagyobb témakör köré épültek: a prezentációk legnagyobb hányada a kis-, közép- és nagyfeszültségű területeken szerzett FAM-tapasztalatokkal foglalkozott, emellett kiemelten előkerültek a FAM biztonsági és minőségi kérdéseivel, új technológiák és eszközök fejlesz-tésével, a FAM-oktatás, -képzés fontosságával, fejlesztésével kapcsolatos kérdések. További témák voltak: a villamos és mágneses erőterek hatása a feszültség alatti munkavégzés során; FAM-munkák gazdasági jelentősége és az energiapi-acban betöltött szerepe; szabványok, a FAM-ot érintő sza-bályozások és előírások, illetve FAM és a konferenciasorozat története. A rendezvény színvonalát tovább növelték a folya-matosan látogatható kiállítói standok, melyek között megta-lálhatók voltak magyar és külföldi áramszolgáltatók, üzemirá-nyítók, illetve a feszültség alatti munkavégzéssel foglalkozó (eszközgyártó, védőfelszerelést készítő, stb.) vállalkozások, összesen 28 különböző cég képviseletében.

A konferencia első napja a megnyitó és köszöntő beszé-dekkel kezdődött, melynek során Dr. Vajta László, a BME VIK dékánja, Sótonyi Gábor, a MAVIR vezérigazgatója, Hans-Günter Hogg, az ELMŰ-ÉMÁSZ társaságcsoport igazgatósá-gának tagja, Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-dunántúli Áramhá-lózati ZRt. Igazgatóságának elnöke és Béres József, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke üdvözölte a résztvevőket. A köszöntőket követően egy különleges homokművészeti előadást láthatott a publikum, ezzel is fokozva a konferencia kitűnő hangulatát.

A szakmai előadásokat négy meghívott előadó plenáris szekciója nyitotta. Elsőként Kimpián Aladár – az OVIT ZRt. nyugdíjas főmérnöke, a BME tiszteleti oktatója - előadása hangzott el, amelyben bemutatta a magyarországi FAM

technológiák fejlődését. A második meghívott előadó a lengyel Bogumił Dudek volt, aki mind a 10 korábbi ICOLIM konferencián részt vett és szerzőtársával, a szintén lengyel Wojciech Lubickivel mutatta be a lengyelországi FAM tevé-kenységek 80 éves történetét. Őket harmadik előadóként Eric Marshall – a dél-afrikai Eskom vállalat főmérnöke kö-vette, aki prezentációjában ismertette a dél-afrikai átviteli hálózat felépítését, a hálózat és a hálózat karbantartásának problémáit. Utolsó plenáris előadóként Göcsei Gábor – a BME doktorandusz hallgatója kapott meghívást a „Mágneses erő-terek egészségre gyakorolt hatása feszültség alatti munka-végzés során” című előadásával.

A plenáris szekciót követően párhuzamosan két szekció előadásai zajlottak egy időben, az első napon további hat szekció került lebonyolításra összesen 28 előadással. Az első napra tervezett előadások végeztével került sor a nyitó foga-dásra, ezen alkalomra Gelencsér Lajos beszédét követően kü-lönleges fellépéssel készültek a Botafogo Táncegyüttes tagjai, melynek során eltáncolták az ICOLIM konferencia történetét. Produkciójukban a konferencia korábbi helyszíneire jellemző nemzeti táncokat adtak elő, amellyel hatalmas sikert arattak a résztvevők körében.

A konferencia másnapján folytatódtak a szakmai előadások két párhuzamos szekcióval, emellett a kiállító cégek továbbra is várták az érdeklődőket a 25 belső és 4 külső standon. Töb-bek között szó esett a FAM képzésekről, új eszközök, anyagok tulajdonságairól, valamint a biztonságos munkavégzésről.

A második nap estéjén a gálavacsora keretében díjak át-adására került sor. Három különböző díj került kiosztásra – az ICOLIM-ok történelmében először, elsőként a „Best Paper Award”, amely a konferencián nyújtott kimagasló előadáso-kért járó elismerés. Öt díj került kiosztásra, személy szerint: Marius Oltean, Viktor Lovrencic, Nicolas Oury, Mario Ángel Ramos és Holger Schau főszerzőknek. Az „International Fellow Award” a FAM területén kiemelkedő eredményeket elért szak-emberek kiváló munkáját díjazta. Ilyen elismerésben részesült Martin Portillo, Luis Neira, Louis Devatine, Bogumił Dudek és Giorgio de Dona is. A harmadik – és egyben legrangosabb díj – a „Csikós Béla Award” volt, amely a FAM területén kima-gasló eredményeket elért szaktekintélyek munkásságának elismeréséért adtak át. Kiemelkedő, kitartó és alázatos mun-kájáért és a FAM területén elért szakmai sikerek megkoroná-zása jeléül kapta meg ezt az elismerést Kimpián Aladár és Paul Komáromi. A vendégek pedig a gálavacsoráról távozva megkapták egy DVD-n összegyűjtve az elmúlt 10 konferencia összes cikkét, a BME Nagyfeszültségű Laboratórium kollégá-inak jóvoltából. A díjátadó ünnepség, valamint a konferencia elméleti előadásainak lezárásaként a következő, 2017-ben Franciaországban megrendezésre kerülő ICOLIM konferencia rendezőjeként Louis Devatine mondott beszédet, majd át-vette Kiss Józseftől a konferenciákat összekötő szimbólumot. A pénteki nap folyamán a résztvevők gyakorlati bemutatót tekinthettek meg a gödi alállomás területén külön erre a célra

ICOLIM 2014 – A megérinthető energiaBeszámoló a 11. icolim konferenciáról

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 2 8

Hírek

kialakított kis- illetve középfeszültségű tanpályán, valamint az átviteli hálózat néhány erre a célra kijelölt nagyfeszültsé-gű távvezetékén. Az eseményen több magyar és nemzetközi (horvát, lengyel, szlovák, kanadai, romániai) cég FAM szere-lői tartottak bemutatókat. Kisfeszültségen mind kábel, mind pedig szabadvezetéki hálózaton láthattunk különböző FAM tevékenységeket. A végrehajtott gyakorlatok ismertették a kisfeszültségű hálózaton és KöF/KiF alállomásokon leggyak-rabban alkalmazott FAM-mal kapcsolatos karbantartási-sze-relési munkákat. Középfeszültségen egyszerre négy különbö-ző oszlopon demonstrálták a munkákat.

Az érdeklődők többek között oszlopkapcsoló karbantar-tást, kereszttartó cserét, sérült sodrony javítását, biztonság-technikai, menekülési gyakorlatokat láthattak.

A különböző FAM technológiák és munkamódszerek bemu-tatása mellett párhuzamosan zajlottak az úgynevezett „Rodeo” verseny történései is. A feladat szigetelőcsere végrehajtása volt a bemutató pályán kijelölt középfeszültségű oszlopnál. Öt kü-lönböző szerelőcsapat mérte össze tudását, ahol a munkavég-zés gyorsaságát, hiánytalanságát és a szakmai szempontokból is megfelelő kivitelezést értékelte a szakmai zsűri. A győzelmet végül az E.ON szerelőcsapata szerezte meg.

Nagyfeszültségen a 400 kV-os hálózaton alkalmazott tech-nológiák bemutatását, valamint egy rezgéscsillapító felhelye-zésének folyamatát lehetett végigkísérni. Emellett a 120 kV-os

hálózaton egy sodronyvizsgáló robot felhelyezésének mene-tét, illetve a robot üzemszerű működését tekinthették meg az érdeklődők.

A sikeres konferencia az arany (ELMŰ-ÉMÁSZ, EON, MAVIR), ezüst (CATU, TOMINTEX) és bronz (IMCO) fokozatú támogatók nak köszönhetően került megrendezésre.

Helyi Szervező BizottságNémeth Bálint

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 82 9

Bajban vannak az Ausztrál villamos energetikai cégekAusztráliában a villamos energia ára az elmúlt években közel megduplázódott, és így az Ausztráliában fizetik az iparilag fejlett világban a legmagasabb árat a villamos energiáért. A magas energia ár – amely részben az infrastruktúra fejlesztés költségeit is viseli - arra sarkalta a fogyasztókat, hogy alterna-tív megoldásokat keressenek. Ilyen alternatíva többek között a

napenergia. Természetszerűen a napenergia fogyasztók nem járulnak hozzá az igen költséges átviteli hálózat fejlesztéshez, így ezek a fejlesztési projektek megtérülése egyre inkább kérdé-sessé válik, ez egyre nagyobb gondot jelent a szolgáltatóknak.

Forrás: ABC/10 MAY 2014

Európai napelemgyártó cégek azzal vádolják kínai versenytársaikat, hogy azok megszegték a korábbi megállapodásokatAz európai napelemgyártók azzal vádolják a kínai napelemexportőröket, hogy megsértették az Unió és Kína kö-zötti megállapodásokat, ezért majdnem „kereskedelmi hábo-rú" robbant ki Európa és Kína között. Éppen ezért elkezdték új-ratárgyalni a megállapodás részleteit. Az európai gyártók - élü-kön a német SolarWorld AG cég - a közelmúltban panaszt tet-tek az Európai Bizottságnál, hogy jelentős kínai napelemgyártó cégek, mint például LDK SolarCo. és a JinkoSolar Holding Co. jelentős európai napelemexportot bonyolítottak le Európába a megállapodott minimális eladásai ár alatt, megszegve ezzel a múlt évben megkötött és aláírt megállapodást.

Forrás: Wall Street Journal/4. June 2014

A francia atomenergia csökkentése lassítani fogja a gazdaságotFrancois Hollande francia elnök azon terve, hogy 2025-re csökkentse az ország atomenergiától való függőségét, gaz-dasági gondokat okozhat, mondta Franciaország legna-gyobb nukleáris kutatóintézetének elnök-vezérigazgatója. „Egyszerűen lehetetlen 2025-re a villamosenergia-termelés arányát 50%-ra csökkenteni a mai 75% helyett anélkül, hogy jelentős károkat okoznánk az ország gazdaságának” -mondta Bernard Bigot, a Francia Atomenergia Bizottság elnöke. To-vábbá azt is kifejtette, hogy ki kell tolni a jelenleg működő reaktorok üzemidejét 60 évre, mivel gazdasági szempontból ez indokolt lenne.

Forrás: Bloomberg/6. June 2014

Energetikai hírek

a világból

Dr. Bencze János

Gyakorlati bemutató a gödi alállomás területés

Kamerunban a EDF vízerőművet épít A közép-nyugat afrikában elhelyezkedő Kameruni Köztársa-ság megadta az engedélyt az EDF francia villamosenergetikai cégnek arra, hogy közel 850 millió USA dollár értékben víz-erőművet építsen. Az erőmű tervezett kapacitása 420 MW körül lesz, és célja, hogy a Köztársaság területén található hatalmas timföld kincs kiaknázásához és feldolgozásához elegendő villamos energiát biztosítson, így a vízerőmű segít-ségével megötszörözik a jelenlegi alumíniumtermelést. Az erőmű várhatóan 2019-re készül el. A helyi kormányzat célja 2020-ra 3000 MW-ra növelni az villamosenergia-termelést. Az EDF mellett további vízerőmű építési elképzelések is vannak.

Forrás: Wall Street Journal/14 July 2014.

CEZ-nek gondolkodnia kell az ENEL által értékesítendő Szlovákiai energetikai berendezések átvételérőlAz olasz ENEL energetika óriás cég úgy döntött, hogy – gaz-dasági nehézségei miatt - értékesíti a szlovákiai energetikai egységeit, így azokat megvételre ajánlotta fel a Cseh állami energetikai óriás cég, a CEZ részére- nyilatkozta a Cseh Köz-társaság kereskedelmi minisztere. Elgondolkodtató mondta a miniszter, értelmes dolog lenne ismét egyesíteni a két ország energetikai rendszerét, mint az annak idején Csehszlovákiá-ban volt. A két rendszert, amikor az országok 1993-ban kü-lönváltak szétválasztották, majd annak a szlovák felét az olasz energetikai óriás az ENEL részben megvette.

Forrás: (Bloomberg/16July 2014)

Európának 150 milliárd €-t kell beruháznia az átvizeli hálózat fejlesztésére 2030-igAz európai átvitelihálózat működtetését végző Entso-E vé-leménye szerint az európai nagyfeszültségű átviteli hálózat jelentős fejlesztésre szorul 2030-ig. A fejlesztés várható költ-sége 15 milliárd Euro. A fejlesztésre azért van szükség, hogy a hálózat képes legyen az Unió által elhatározott 60%-os meg-újuló villamos energia hányad „kezelésére”.Az európai vezetőknek ez év októberében el kell határozniuk, hogy 2030-ra milyen klímavédelmi célkitűzéseket tesznek, nevezetesen a káros anyag kibocsátása, valamint a növekvő megújuló energiák és az energiahatékonyság terén.

Forrás: Platts/10 July 2014

Az USA tanulhat a német megújuló-program hibáibólNémetország új energiaprogramja a megújuló energiák hasz-nálatára történő átálláson alapul.Egy, a közelmúltban készített tanulmány rámutat az átállás következményeire is. A tanulmány kiemeli a megnövekedett villamos energia árakat, a támogatásokkal kapcsolatos nehéz-ségeket, a megújulók átviteli hálózatra gyakorolt kellemetlen hatásait, a megnövekedett instabilitást, valamint az ezzel járó addicionális költségeket. E tanulmány készítői felhívják az amerikai döntéshozók figyelmét arra is, hogy legyenek óva-tosak a szükségszerűen gyorsan növekvő megújuló energia-hányad kezelését illetően, annak érdekében, hogy – tanulván a német példából - a megnövekedett megújuló részarány ne gondokat okozzon, hanem az a társadalom hasznára legyen.

Forrás: Renewable Energy Workd/16 July 2014

Európának 150 milliárd €-t kell beruháznia az átvizeli hálózat fejlesztésére 2030-igAz európai átvitelihálózat működtetését végző Entso-E véleménye szerint az európai nagyfeszültségű átviteli háló-zat jelentős fejlesztésre szorul 2030-ig. A fejlesztés várható

költsége 15 milliárd Euro. A fejlesztésre azért van szükség, hogy a hálózat képes legyen az Unió által elhatározott 60%-os megújuló villamos energia hányad „kezelésére”.Az európai vezetőknek ez év októberében el kell határozniuk, hogy 2030-ra milyen klímavédelmi célkitűzéseket tesznek, nevezetesen a káros anyag kibocsátása, valamint a növekvő megújuló energiák és az energiahatékonyság terén.

Forrás: Platts/10 July 2014

Alkalmas-e Malajzia nukleáris erőmű működtetésére?Malajzia lakossága egyetért a nukleáris erőmű építésével, tá-jékoztatta a sajtót a Rosatom orosz állami atomerőmű építő óriás cég dél-ázsiai leányvállalata a Rosatom Overseas (RO). Az RO képviselői találkoztak Malajzia magas rangú állami vezetőivel az elmúlt évben.

De nem egyedül a Rosatom képviselői jártak Malajziában, és más dél-kelet ázsiai országban atomerőmű értékesítés céljá-ból. A tapasztalatok egyértelműek voltak, a térség alkalmas nukleáris erőmű fogadására és biztonságos működtetésükre.

Forrás: RakyatPost/12 July 2014

Toshiba és a GDF SUEZ atomerőművet építenek AngliábanToshiba a Japán ipari óriás cég és a GDF Suez francia energeti-kai szintén óriás vállalat közö-sen bejelentették azon tervü-ket, hogy részt vesznek az An-gol nukleáris programban és megépítik – Fukusima után – Anglia első modern reaktorát. Az újonnan épülő atomerőmű észak-nyugat Angliában lesz telepítve, közel az Ír tengerhez. Az atomerőmű három Westinghouse reaktorból fog állni. Az új erőmű által termelt villamos energia Anglia fogyasztásának 7%-át biztosítja majd. „Ezen erőmű megépítése előre lépést jelent a nukleáris ipar számára, azonban számolni kell még számos akadállyal és megválaszolatlan kérdéssel az elkövetkezendő öt – hat év-ben” mondta egy londoni kutatóintézet vezető munkatársa az erőmű építésével és telepítésével kapcsolatban.

Forrás: New York Times/1 July 2014

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 3 0

Dr. Bencze JánosMEE-tagbenczej36@t-online.hu

Villamos hajtásokSzakmai nap

Szakmai látogatás Németországba a MEE

és a VDE szervezésében

A „Villamos hajtások” témakörében sikeres szakmai na-pot rendezett 2014. május 7-én a VGKB szakosztály a BME Villamos Energetika Tanszék Villamos Gépek és Hajtások Csoporttal, valamint az Óbudai Egyetem „Kandó” MEE-szervezetével együttműködve. Ez utóbbi adott otthont a rendezvénynek.

Dr. Madarász György, szakosztályunk elnöke megnyitó-jában emlékeztetett arra, hogy a 7 évvel ezelőtt elkezdett, akkor újdonságnak számító különböző témájú szakmai ren-dezvénysorozat sikeresnek bizonyult. A 3-4 évente ismétlődő, azonos témakörökben felmerülő újdonságok és tapasztala-tok megtárgyalása megfelel az érdeklődő szakmai közönség elvárásainak és jó lehetőséget biztosít a tapasztalatcserére is. Ezt a rendezvényformát azóta az egyesület többi szakosztá-lya is átvette.

Dr. Kádár Péter, az ÓE „Kandó” MEE-szervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket, méltatva egyesületünk szerep-vállalását a nemzetközi szakmai szervezetekben (IEEE, CIGRÉ, stb.). Nagyon fontosnak tartotta a fiatalok bevonását az inno-vációba és a tudományos eredmények publikálásába, hiszen ez a munka magyar tevékenység még akkor is, ha az alkal-mazott eszközök külföldi eredetűek. A fiatalokat a nemzetkö-zi munkába is be kell vonni, hogy „fenn tudjunk maradni a térképen” – ahogy fogalmazott.

Prof. dr. Vajda István, az ÓE rektora is megtisztelte rendez-vényünket. Üdvözlő beszédében a szakmai oktatás oldaláról világította meg az ipari háttér fontosságát a jövő szakembe-reinek képzésében. Kérte, hogy a fejlesztő-gyártó vállalkozá-sok legyenek nyitottak az ifjúság kezdeményezései iránt. Az egyetem és az ipar kapcsolata legyen műhelyrendszerű, „élő szerveződés, szabad társulás a közös cél érdekében”. Öröm-mel fogadható, hogy a mai rendezvényen több fiatal szakem-ber vállalkozott arra, hogy színvonalas előadással a közönség elé álljon. Végezetül utalt az Óbudai Egyetem és szakosztá-lyunk közötti jó kapcsolatra, egyben eredményes munkát kí-vánt a szakmai nap résztvevőinek.

Harmincöt diák és nyolc oktató vett részt az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai In-tézete (ÓE KVK VEI), a Verband der Elektrotechnik Elektronik Informationstechnik (VDE) és a Magyar Elektrotechnikai Egye-sület (MEE) által szervezett 2014. júniusi négynapos szakmai látogatáson. Június 2-án hosszú utazást követően érkeztünk a Baden-Württenberg-i Ludwigsburgba, a diákszállásra.

Kedden az első program a Backnang-Neuschöntal biogáz erőmű meglátogatása volt. Itt évi 35 000 t szelektíven gyűjtött háztartási, illetve kerti biohulladékot dolgoznak fel úgy, hogy nem kell semmit lerakóra szállítani. A beérkező biomassza darabolása után 14 napos termofil fermentálására kerül sor. A beérkező anyagot átmenetileg egy alulnyomásos helyiség-ben tárolják, ahonnan a levegőt (bűzt) egy biofilteren keresztül áramoltatják szagtalanítás céljából. A gázt 2 db 800 kW-os gáz-motorban égetik el. A felszabaduló hő a technológiát szolgálja,

illetve hőátadás történik a szomszédos szennyvíztisztítónak, ahol a szennyvíziszapot égetés előtt a hulladékhővel szárít-ják. A keletkezett komposztot pihentetik, majd mezőgazda-sági felhasználásra továbbítják. A létesítményt egyébként 207 kW-os napelemes rendszer is táplálja.

Ezt követően sétát tettünk Backnang városkában. Különös magyar vonatkozása, hogy a II. világháború után több ezer

Elhangzott előadások Farkas Szabolcs, SIEMENS Zrt. Ipari szektor, Villamos moto-

rok és hajtások „A magas energiahatékonyságú aszinkron és szinkron

motorsorozatok követelménye és a korszerű frekvencia-váltós hajtástechnika”

Dr. Veszprémi Károly, BME Villamos Energetika Tanszék, Vil-lamos Gépek és Hajtások Csoport

„Váltakozó áramú hajtások közvetlen nyomatékszabályo-zása (DTC)”

Farkas Szabolcs, SIEMENS Zrt. Ipari szektor, Villamos moto-rok és hajtások

„A teljes hajtáslánc korszerű monitoringja és diagnosztikája”Gyökér Gyula, ELMA Kft. „Aszinkron motorok üzemi paramétereinek és energiaha-

tékonyságának vizsgálata”Dr. Balázs Gergely György PhD, BME Villamos Energetika

Tanszék, Villamos Gépek és Hajtások Csoport „Kerékagymotoros hajtású villamosversenyautó-fejlesz-

tés a Budapesti Műszaki Egyetemen”Jánosi Gábor, BKV Zrt. Siemens Combino Javító Bázis „A budapesti Combino járművek hajtásrendszere és

üzemi tapasztalatai”Jándi Péter, ALSTOM Hungária Zrt. Az ALSTOM vasúti hajtásrendszerek műszaki bemutatása”Paál Ernő, Hyundai Technology Center Hungaria Kft. „Nagy teljesítményű, több szintű inverterek szabályozott

AC hajtásokban”Farkas Balázs Hyundai Technology Center Hungaria Kft. „Nagy teljesítményű feszültséginverterek párhuzamos

kapcsolása aktív áramkiegyenlítéssel”Dr. Nagy Lóránt , Óbudai Egyetem „Szélenergetikai generátorok és hajtások vizsgálata mé-

rő-kutatóhely”

Dr. Madarász György elnök zárszavában megköszönte az előadók, a vendéglátók és a szervezők munkáját, ami-vel hozzájárultak a szakmai nap sikeréhez. Jövőre folytat-juk. Az előadásokról szóló beszámoló a MEE honlapján, MÉDIA/"Elektrotechnika/aktuális szám menüpont alatt, vetített anyaguk pedig a www.mee.hu/hu/node/9494 weboldalon megtalálható.

Lieli GyörgyMEE-tag

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 83 1

Egyesületi élet

Látogatás Backnang-Neuschöntal biogáz erőműben

kitelepített bácsalmási német nemzeti-ségű honfitársunk itt talált új hazára.

Délután a stuttgarti Porsche gyár múzeumát tekintettük meg.

Másnap az EnBW Energie Baden-Württemberg áramszolgáltató Philipps-burg-i atomerőművét látogattuk meg. Ennek érdekessége, hogy két nagy-méretű, de különböző technológiájú blokkból áll. A KKP1 egy forralt vizes, régebbi technológiájú reaktor (Boiled Water Reactor), 926 MW villamos tel-jesítménnyel. 1970-80 között épült, de nemrégen egy elvi döntés miatt leállítot-ták. A KKP2 blokk nyomottvizes reaktor (Pressured Water Reacor) 1468 MW telje-sítménnyel. 1977-85 között épült, azóta üzemel. A hűtést a Rajna folyó biztosítja, de szükség esetén két nedves hűtőto-rony is rendelkezésre áll.

Délután a Heidelberg-i esőben tettünk sétát. Megnéz-tük az egykori diákautonómia saját és sajátos börtönét, a Studentenkarzer-t (amolyan régi HÖK börtön). A kicsapongó diákoknak esetenként 1-2 napot kellett saját börtönükben a kihágásokért vezekelniük. Majd két évszázad feliratok olvas-hatók a falakon.

Este Münchenbe utaztunk, ahol másnap egy hármas kiál-lítást néztünk meg: a napenergia felhasználás eszközeit be-mutató INTERSOLAR EUROPE-t, az automatizálási és mecha-tronikai AUTOMATICÁ-t és a karbantartási eszközök vásárát, a MAINTENANCE-ot.

Az utazás előkészítéséért külön köszönet illeti Dr. Sánta Ká-rolyt, az EnBW munkatársát, Dr. Ábrahám Tibort, a VDE Baden-Württenbergi képviselőjét illetve a minket fogadó cégek mun-katársait. Egy rövid megbeszélésen fogadott minket Roland Bach, a Technische Akademie Esslingen vezetője, a VDE Baden-Württemberg-i elnöke.

A MEE Székesfehérvári Szervezetének 39 fős csoportja június 5-én négynapos körútra indult Tirolba és Bajor-országba. A látványos és gazdag turisztikai programok mellett az utazás harmadik napjára egy érdekes szakmai programra is sor került.

Harmadik nap Bajorországban, a közel 2600 főt számláló Wildpoldsried alpolgármestere szakmai prezentáció kere-tében bemutatta, hogyan vált a helységük zöld nagyhata-

További támogatóink voltak az Óbudai Egyetem Kandó Kál-mán Villamosmérnöki Kar, a Kandó Alapítvány, a MAVIR, a VDE és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Ezúton is köszönjük minden támogatónknak, hogy az utazást lehetővé tették.

Dr. Kádár PéterMEE-tag

Atomerőmű, Phillipsburg

Előadás az áramszolgáltatónál

Heildelberg, Studentenkanzler

Intersolar Messe, München

Látogatás Backnang-Neuschöntal biogáz erőműben

Wildpoldsried látképe

Két orSzágoN át Szakmai tanulmányúton

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 3 2

A cikk teljes terjedelmében a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" menüpont alatt olvasható

Hírek Szegedről

Látogatás egy naperőműnél Júniusban a nyugdíjas csoport 40 tagja ellátogatott Újszilvás-ra, ahol dr. Petrányi Csaba polgármester bemutatta az ország eddigi legnagyobb naperőművét, valamint a község másik nagy jelentőségű létesítményét, amely a termálvizes fűtés és

a községi ivóvíz-felhasználás kombinációjával jelentős meg-takarítást jelent a községnek. A 400 kW-os – fotovoltaikus naperőmű – évi szinten több mint 630 000 kWh villamos energiát termel, amely az önkormányzat intézményeinek és a község közvilágításának áramellátásán túl az EDF DÉMÁSZ hálózatba is betáplál.

Előadás2014. június 26-án az EDF DÉMÁSZ Zrt. Klauzál téri dísztermé-ben „3 év Franciaországban” címen Szabadkainé Vargha Zsu-zsannának, az EDF DÉMÁSZ. A Hálózati Elosztó Kft. pénzügyi és szabályozási osztályvezetőjének franciaországi munkájáról hallhattak érdekes beszámolót az érdeklődők. Régiós Koordinációs elnökségi ülés2014. június 26-án Tóth József elnök, aki a régió képviselője a MEE Elnökségben, Régiós Koordinációs elnökségi megbe-szélést tartott, amelyen valamennyi területi szervezet vezetői és a titkárai is jelen voltak.A megbeszélés kiemelt témái:– a paksi bővítéssel kapcsolatos MEE-állásfoglalás (projekt),– a Mentor program (projekt),a MEE Elnökségi ülésen elhangzott régiós beszámoló,– a 2014. évi Országos Elnök-Titkári Tanácskozás előkészíté-

sének helyzete,– a régió szervezeteinek előző időszakban végzett tevékeny-

ségének áttekintése. A területi szervezetek a 2014. I. félévi munkákról szóló tájé-koztatókat értékelték, a II. félévi tervezett programokat pedig végrehajtásra alkalmasnak tartották a megbeszélés résztvevői.

Szöveg és felvételek:Arany László, MEE-tag

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 83 3

lommá. Wildpoldsried a megújuló energia előállításának és felhasználásának köszönhetően Németországon belül és kívül is hírnévre tett szert. A helység saját energetikai léte-sítményei: 7 szélerőmű (12 MW; 22 GWh / év); 200 lakóház tetejét borító napelemek (4 MWp); 140 lakóházra felszerelt termikus napkollektorok (2000 m²); 5 biogázüzem (6,76 GWh villamos energia / év és 5,16 GWh hőenergia / év); 3 törpe vízerőmű (58 kW). Minden téren nagy gondot fordí-tanak az energiatakarékosságra. A közvilágítási fényforrások zömét (200 db) lecserélték LED-ekre. Wilpoldsried lakói a sa-ját energiaszükségletük több mint háromszorosát (321%!) termelik meg. A szél- nap-, biogáz- és vízerőművekből származó többletenergiát a tartományi elektromos művek-nek – AÜW (Allgäuer Überlandwerke GmbH) értékesítik. A hálózatba visszatáplált többletáram évente mintegy négy-millió euró(!) nyereséget jelent a falunak. A SIEMENS által kifejlesztett smart grid intelligens vezetékhálózatba (áram-szolgáltató – fogyasztók – megújulóenergia-termelők) be van kötve egy speciális akkumulátor (kapacitása 138 kWh,

teljesítménye 384 kW) is. Az előadás után a valóságban is megtekintettük az elhangzottakat. Délután, a következő szálláshelyünk – Feldkirchen bei München – felé haladva, München belvárosában időztünk. Séta közben megtekin-tettük a város néhány nevezetességét.

Negyedik nap – hazafelé tartva – Prienből áthajóztunk a Chiem-tó (Chiemsee) – a bajor tenger – legnagyobb szige-tére. Így a barangolásunk befejezéseként ismét látványos-ságtól és gyönyörű tájaktól lenyűgözve, Ausztrián átutazva, térhettünk vissza Magyarországra.

A cikk teljes terjedelmében a MEE honlapján: MÉDIA/ "Elektrotechnika/aktuális szám", következő hónaptól pedig MÉDIA/ "Elektrotechnika/korábbi számai" cím alatt olvasható.

Szöveg és felvételek:Takács Antal, MEE-tag

Wildpoldsried: napelemekkel borított hátztetők A tanulmányút résztvevői a wildpoldsriedi prezentáción

1922-ben született Heves községben. 1947-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a József Nádor Műszaki Egyete-men, ahol abban az időben még nem volt villamosmérnök képzés.

Az első nagyobb „próbatétele” a villamosenergia-ipar-ban akkor kezdődött, amikor részt vett a háború során lerombolt hálózatok úgynevezett „újjáépítésében”, amikor még főleg emberi erővel, egyszerű eszközök segítésével folyt a hálózatok helyreállítása.

Életre szóló tanulságként szolgált számára, hogy nincs lehetetlen feladat, ha az akarat és a leleményesség páro-sul. Ezt tanulta meg ideje korán a kétkezi munkásoktól.

A diploma megszerzése után a Magyar Állami Kőszénbányák Rt. egri leányvállalatához került, amelynek feladata Heves megye villamosener-gia-ellátása volt. Több mint 50 éven át gyakorlatilag az áramszolgáltatás valamennyi területén dolgozott. 1948-tól hivatalból vett részt a villamos-energia-ipar államosításában, a városi villanytelepek, üzemi erőművek műszaki és gazdasági rendszerének egységesítésében, valamint a térség villamos kooperációjának megteremtésében, az üzletigazgatóságok megszervezésében. Részt vett a cég első hároméves tervének kidolgozá-sában. Ezt követően a villamosenergia-iparban meghatározó feladatok-kal bízták meg, a villamosenergia-rendszer fejlesztésével, üzemben tar-tásával, a középfeszültségű hálózatépítés és faluvillamosítás munkáinak megszervezésével és irányításával.

1952-ben az ÉMÁSZ Egri Üzletigazgatósága főmérnökének nevezték ki, s ebben a beosztásában 1968-ig dolgozott. Kezdeményezésére indult meg a szolgáltatóipar nagyüzemi módszereinek bevezetése, és nevéhez fűző-dik az alapellátást biztosító kirendeltségek országos szintű megszervezé-se is. Ezzel párhuzamosan az ötvenes években az Egri Felsőfokú Gépipari Technikumban villamos tantárgyak előadójaként oktatta a fiatalokat.

1969-től a Budapesti Elektromos Művek Üzemviteli Főosztályvezetője-ként szilárd alapokon nyugvó üzemviteli munkát alakított ki.

EMLÉKEZÉS MOLNÁR JÓZSEFRE Fél évszázad a villamosenergia-iparban

Tevékeny résztvevője volt a cég életének, a médiák segítségével öregbí-tette annak jó hírnevét.

Ezekben az években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság meghí-vására a villamosenergia-ipar korszerűsítését szolgáló tanulmány készí-tésében is részt vett.

A pályafutásának utolsó időszakában az ELMŰ általános főmérnöke volt, majd 1985. évi nyugdíjazását követően pedig a Társaság igazgatósá-gi tagjául választották, miközben folyamatosan tanácsadóként is dolgo-zott. Sokrétű és magas színvonalú feladatának ellátása mellett szakmai tárgyú műszaki könyvek nívódíjjal kitüntetett szerkesztője is volt. Számos publikációja jelent meg különböző szakmai folyóiratokban. Társszerzője volt az „Igazságügyi Szakértői Kézikönyv”-nek.

Az erősáram területen 40 éven át folytatott igazságügyi tevékenységet. 1951 óta volt tagja a MEE-nek. 1953-tól kezdeményezésére született

meg az azóta is évenként hagyományosan megrendezésre kerülő „MEE Vándorgyűlés”.1988.-tól az egyesület Nyugdíjas Bizottságának elnöke volt.

Szakmai munkáját számtalan elismerés övezte. Például: az ELMŰ ál-tal alapított „Fogyasztókért Emlékérem”, az MVM által alapított „Jedlik Ányos” díj – a villamosenergia-szolgáltatás megkezdésének 100. évfor-dulójára – és pályafutásának elismeréseként a „Munka-érdemrend arany fokozat”-át is megkapta.

E tartalmas, egész embert kívánó életút mellett volt ideje, energiája na-gyon szeretett felesége, és leánya, valamint unokái és dédunokái életének megszépítésére, mindig számíthattak támogatására, és bölcsességére. Ugyanilyen szeretettel volt régi vezetőtársaiból alakult baráti társaság felé, akikkel élete utolsó napjaiban is rendszeresen találkozott és örökös optimiz-musával és egyedi humorával maradt meg mindenkinek emlékezetében.

Összefoglalásként legjobban jellemezhetné mindannyiunk által na-gyon tisztelt és szeretett „JÓZSI BÁCSI”-t nyugdíjba vonulásakor adott interjú pár befejező gondolata:

„Egész életemben nagyon fontos volt számomra a család, és a barátok szeretete. Kitűnő munkatársakkal és vezetőkkel dolgozhattam, öröm volt velük együtt működni. Megbecsültem mindenkit, és viszonzásként ugyan ebben volt részem.”

Szeretettel emlékeznek rá Dr. Börcsök Dezső és barátai.

Egy alkotó embertől búcsúzunk!Szomorú szívvel értesültünk, hogy dr. Güntner Ottó 2014. május 28-án, életének 66., boldog házasságának 42. évében elhunyt.

Szerettei, kollégái 2014. június 23-án a Pestszentlőrinci Evangélikus templomban, egyházi szertartás mellett búcsúztak tőle.

1948. december 26-án született Budapes-ten. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamos-mérnöki karának erősáramú tagozatán 1972-

ben szerzett villamosmérnöki diplomát. A bécsi műszaki egyetemen védte meg németül írt doktori disszertációját. Pályáját 1972 szeptem-berében kezdte a Villamosenergiaipari Kutató Intézetben (VEIKI), és itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Ezt követően a FUX Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. kutatási igazgatójaként segítette a cég kutatási és fejlesztési tevékenységét. Szakmája és kollégái mindvégig meghatáro-zó szerepet töltöttek be életében.

Több évtizeden át volt tagja a MEE-nek, és MEE VEIKI üzemi szerve-zetének titkári szerepét is vállalta. Részt vett a CIGRE Magyar Nemzeti Bizottságának munkájában. Az egyesület szakirodalmi tevékenységét 2008-ban Nívódíjjal ismerte el.

A VEIKI-ben a vizsgálatok előkészítését a rá jellemző precizitás-sal irányította, semmit nem kockáztatott és nem bízott a véletlenre. Szakmájában képes volt elmélyedni a legapróbb részletekig. Olyan téren is tudott jelentőset alkotni, amire sokan azt gondolták, hogy már mindent feltaláltak. A távvezetéksodronyok veszteségének csökken-tésében elévülhetetlen érdemeket szerzett a kisveszteségű sodronyok elméletének kidolgozásával. Az ENTAL sodrony márkanév az ő

Dr. Güntner Ottó (1948-2014) nevéhez fűződik. Országos szinten jelentős energiamegtakarítást jelent az ENTAL sodronyok alkalmazása a távvezetékeken. Ezenfelül számos találmány, távvezetéki szerelvény kifejlesztésében közreműkö-dött, vagy éppen ő volt a hajtómotorja a projekteknek. Ebben remek kapcsolatteremtő és szervező készsége segítette.

Kiváló előadó volt, ezt a képességét is módszeres önképzéssel sajátí-totta el. Egy-egy vicces félmondattal azonnal megtalálta a kontaktust a hallgatósággal. A szakmai előadásaira mindig alaposan készült, nem hagyatkozott csupán a rutinos fellépésre. Nemzetközi szinten is színvonalas előadásokat tartott, német nyelvtudását a külföldi part-nerek is elismeréssel nyugtázták. A fiatal kollégákat lelkesen és kedves közvetlenséggel vezette be a szakma rejtelmeibe. Igen jó pedagógiai érzékkel, világos gondolatmenettel tudott magyarázni.

Sokoldalú „művészlélek” volt. A zene mindig nagyon közel állt hoz-zá. Gitározott, zongorázott és szájharmonikázni is megtanult. Reme-kül rajzolt és festett. A művészetekkel behatóan foglalkozott és széles körű képzőművészeti és filmesztétikai műveltségre tett szert. Remek tréfamester volt. Ha megviccelt valakit, olyan kedves humorral tette, hogy nem lett belőle sértődés.

Számára igen fontos volt a család. Mindig biztos támasza volt a legnehezebb megpróbáltatások között is. Szakmában dolgozó fiainak tetteivel, cselekedeteivel, életvitelével mutatott példát. Becsület, sza-vahihetőség, igazságosság, figyelmesség, tisztelet, segítőkészség, sze-retet olyan szavak, amelyek erkölcsi normáit jellemezték.

Távozásával űrt, de életével maradandó nyomot hagyott maga után.Sokat jelentett számomra barátságod, és hiszem, hogy abban a bi-

zonyos másik dimenzióban újra találkozunk és barátságunk változat-lan lesz. Addig is, Isten Veled Ottókám!

A kollégák és barátok nevében is búcsúzom,Schmidt László

Elektrotechnika 2 0 1 4 / 0 7 - 0 8 3 4

Nekrológ

Relék és tartozékaik, csatoló relé modulok,felügyeleti relék, időrelék, épületinstallációs készülékek(alkonykapcsolók, kombinált kapcsolók, kapcsolóórák, lépcsőházi automaták, léptető relék, installációs mágneskapcsolók).

FINDER-HUNGARY KFT.H-1046 Budapest, Kiss Ernő u. 1-3.Telefon: (06-1) 369-30-54, (06-1) 369-34-76, Fax: (06-1) 369-34-54E-mail: �nder.hu@�ndernet.co www.�ndernet.com

Ha relé, akkor

Regisztráljon a www.SEreply.com oldalon, és megnyerheti a kisorsolásra kerülő 16 Gb-os USB kulcsok egyikét.

Kód: 49876p

Javítsa elosztóberendezése teljesítményét a mikroprocesszor alapú, integrált védelmek legújabb technológiáit alkalmazva.Sepam 2000 ECOFITTM

A 2006-ban befejezett forgalmazás után, a Sepam 2000 védelem család tartalékalkatrészforgalmazása is véget ér 2015-ben.Rendszere folyamatos és megbízható üzeméhez a Schneider Electric ECOFITTM

megoldásával valós élettartam-kiterjesztést biztosít, mellyel elkerülheti a korosvédelmi készülékek meghibásodásából származó üzemzavarokat.

Melyek az előnyök?Nincs mechanikai vagy elektromos hatás az elosztóberendezés többi részére.Kivitelezés és helyszíni vizsgálat rövid időn belül.

Új funkciók lehetősége:> fejlett, speciális kezelőfelület a helyi vezérlési funkciókhoz> szabványos kommunikációs protokollok (Modbus, IEC61850)> grafikus sémakép megjelenítés az automatikák

és egyedi programlogikák egyszerű kezeléséhez

További részletekért keresse a Schneider Electric Vevőszolgálatát.Telefon: 382-2810, Fax: 382-2606www.schneider-electric.com/hue-mail: hu-vevoszolgalat@schneider-electric.com

Keltse új életre középfeszültségű elosztóberendezéseit

Retrofit folyamat példa:

1. Meglévő sorkapcsok leválasztása

2. ECOFIT Sepam 2000