11. A MOTOROS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

11. A motoros képességek fejlesztése

a mozgás fejlődésének folyamata

a mozgás értelmezése a különböző tudományokban

zavarok a pszichomotoros fejlődés során

a nagymozgások és a finommozgások fejlesztési lehetőségei

I. A MOZGÁS FEJLŐDÉSÉNEK FOLYAMATA

Mozgásfejlődés:

mozgásminták kialakulása, finomodása, a mozgásszabályozás tökéletesedése

a csecsemő és a gyermek általános, a környezettel kölcsönhatásban változó magatartásnak része.

Összefoglalva: A mozgásfejlődés az egyén motoros képességeinek, továbbá mozgásformáinak és

mozgáskészségeinek individuális fejlődése a születéstől a haláláig. A mozgásfejlődés az érés és a tanulás

kölcsönhatásában megy végbe, átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és mozgáskészségeinek

(kúszás, mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás, ütés, rúgás) egyéni fejlődését, valamint a

kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) ill. a koordinációs képességek (téri tájékozódás,

ritmus, egyensúlyozás) kialakulását.

A korai életszakaszban a mozgásaktivitás befolyásolja a teljes organikus fejlődést. Éppen ezért, ha a

mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, akkor az ehhez kapcsolódó

érzékelő és irányító központok sem fejlődnek megfelelően.

A mozgásfejlődés szakaszai és azok jellemzői:

Újszülöttkor

(1-3. hó):

Az irányítatlan tömegmozgások (öröklött reflexmozgások) a jellemzők. A

mozgások többnyire globális jellegűek és differenciálatlanok Speciális

ingerhelyzetben viszont kiválthatók az elemi mozgásminták, amelyek összetett,

szabályozott mozdulatsorokból állnak (impulzív mozgások, belső ingerekre

reagálva)

Csecsemőkor

(4-12. hó):

Az elemi mozgásminták gátlás alá kerülnek és megjelennek a humán specifikus

mozgások; fogás, felegyenesedés, önálló helyváltoztatás

Szándékos, célirányos mozgás megjelenése; látás-mozgás kapcsolata)

Mozgástapasztalatok

Kisgyermekkorban

(1-3. év)

Sokoldalú mozgásformákat tanul a gyerek, biztos egyensúlyozás, ritmikus léptek,

karok harmonikus együttlengése. A legfontosabb mozgásformák a járás, a fel-

lemászás, az egyensúlyozás, a leugrás, a futás, a szökkenés, és az ugrás

folyamatosan fejlődnek, alakulnak. A hengeredés, a gurulás, a függeszkedés,

ugyancsak nagymértékben segíti a mozgások finomodását, összerendezettségét.

Óvodáskorban

(3-6-7. év)

További összetett mozgásformákat sajátít el és az első mozgáskombinációkat

tanulja, fokozott mozgásigény, kézmozgásai egyre differenciáltabbak

Korai kisiskoláskorban

(6-7-10. év)

Új aspektus lép előtérbe a motoros képességek fejlődése. Ezek a képességek teszik

lehetővé a motorikus fejlettségi szintnek megfelelő mozgás-kivitelezést A motoros

tanulási képesség igen gyorsan fejlődik, mozgásai differenciálódnak, ügyesednek.

Késői iskoláskorban A legjobb motoros tanulási képesség időszaka, lendületes harmonikus mozgás

Az első érési időszak

(pubertás)

A motoros készségek átstrukturálódásának időszaka. Karok, lábak hirtelen

megnövekedése→megbomlik a mozg. harmóniája, a serdülő ügyetlenné válik,

mozgása darabos, suta, szögletes lesz

A második érési

időszak

A nemi mozgásspecifikus különbségek stabilizálódása és a mozgásos karakter

kialakulásának időszaka

A környezethez való alkalmazkodás folyamatában, zavartalan fejlődés estén, a gyermek megfelelő

időben és minőségben sajátítja el az alapvető mozgásmintákat. A központi irsz. érésével fokozatosan

megszűnik a mozgások agytörzsi irányítottsága, belépnek, majd érvényre jutnak az agykérgi gátlások.

A mozgásfejlődés, a motoros képességek fejlődése azonban nem minden gyermeknél zavartalan.

A gyermekkorban mindenfajta akadályozottság hátrányosan befolyásolja az alapvető

mozgásminták elsajátítását. A zavarok gyakran több tényező együttes hatására jönnek létre, s a

mozgásfejlődés legkülönbözőbb területeit érinthetik.

A motoros fejlődés elmaradásának vagy nem megfelelő fejlődésének okai:

1.) Környezetből származó okok: Az alapvető mozgásminták megtanulásához az szükséges, hogy a

külvilágból elegendő számú és gyakoriságú észlelési és mozgás stimulus érkezzen. Ezeknek a

hiánya, vagy korlátozott volta a mozgásfejlődés elmaradását okozhatja.

2.) A kognitív terület zavarai: Ennek a területnek a sérülései megnehezíthetik, ill. korlátozhatják a

bonyolult mozgásminták megtanulását.

3.) Zavarok a szenzoros funkció rendszer területén: Az észlelési, érzékszervi zavarok

nagymértékben megváltoztatják a mozgásfejlődés természetes menetét.

4.) Zavarok a motoros rendszer (funkciórendszer) területén: Ezek a zavarok a mozgás

megfelelő kivitelezését akadályozzák meg. Nehézségek a mozgásfejlődésben: (a tanulásban illetve értelmileg akadályozott gyermeknél)

◦ aránytalan testalkat; kisebb testméretek- szomatikus reterdáció; -- testséma fejletlensége

◦ egyensúlyi funkciók zavara pl.: lépcsőjárás; --testséma fejletlenség; --lateritászavar

◦ testtartási hibák; --járulékos mozgásfogyatékosság pl.: görcshajlam

◦ értelmetlen mozdulatok ismételgetése; --koordinálatlan, célszerűtlen mozgások

◦ mozgásváltozatok hiánya; --kisgyermekes motorika; -- ritmikai, dinamikai szegénység

◦ lassú mozgástempó; --- szegényes idő-, és erőbeosztás Mozgásfejlődés és értelmi fejlődés kapcsolata

a motoros készségek fejlődési szintje lényeges szerepet játszik a percepció fejlődésében a percepciós

fejlődés – előfeltétele a fogalmi gondolkodásnak

a tanuláshoz szükséges pszichikus fejlettségi szint kialakulásához és megerősítéséhez - elsősorban a

motoros funkciókat és készségeket kell fejleszteni a mozgás kiemelt jelentőséget kap – általános

transzferhatása miatt

jelentős szerepet játszik a mozgásfejlődés – a testkép és én-kép kialakulásában

II. A MOZGÁS ÉRTELMEZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYOKBAN

Egyes irányzatok szerint: a mozgásfejlődés → mozgásminták kialakulása, finomodása, a mozgásszabályozás

tökéletesedése

Mások szerint: A mozgásfejlődés → a csecsemő és a gyermek általános, a környezettel kölcsönhatásban

változó magatartásnak része. A gyermek mozgásos tevékenysége és ennek eredményeként fejlődése,

alkalmazkodási válasz, ugyanakkor a megismerés sajátos formája.

Értelmező kéziszótár: Az a cselekvési folyamat, amelyben valaki vagy valami mozog. A világegyetemben

végbemenő mindenfajta változás mozgás. Helyzetváltoztatás, cselekvési lehetőség.

Motoros képesség fogalma: A testi képességek valamely meghatározott mozgásos cselekvés

végrehajtásának feltételeként fogható fel, és visszavezethető velünk született, tanult összetevőkre.

1. )Filozófiai ért.-ben:

A természetben és a társadalomban végbemenő minden változás

az anyag létezési módja, leglényegesebb tulajdonsága.

2.) Hétköznapi ért. –ben: Hely-, helyzetváltoztatás, manipuláció

A mozgás minden élőlényre jellemző életjelenség, amely a szervezet helyzet-, v helyváltoztatásában

nyilvánul meg. Az aktív mozgás energiaigényes.

3.) Humánbiológia: alapvető emberi funkció, tartó és mozgató szervrendszer egészséges működése

(csont, izom, izület, központi idegrendszer összehangolt működése) A mozgás a legalapvetőbb

biológiai folyamat, az alkalmazkodási készség része. Az alkalmazkodás mozgás nélkül

elképzelhetetlen. Központi irányítása (kp.-i idegrsz.) van.

5.) Fizika: erőhatás következtében létrejövő hely- v. helyzetváltoztatás

6.) A mozgás a cselekvés látható része, amelyben a személyiség teljesen megnyilvánul. Ilyen

tekintetben a cselekvés eszköze a mozgás

III. ZAVAROK A PSZICHOMOTOROS FEJLŐDÉS SORÁN

Motorika: nemcsak a mozgások minőségét és mennyiségét jelenti, hanem az ember tudatos és nem tudatos

tartás- és mozgásegységét, mint az érzékelés, tapasztalás és cselekvés funkcióegységét.

Pszichomotorika: (mozgásfolyamatok megélése; a mindenkori szituációtól függő motoros akció, beleértve a

pszichés állapotot, a szociális feltételeket és személyiségjegyeket)

A pszichomotoros fejlődés zavarai

Pszichomotoros zavarok Az egész személyiséget érintő, tanulási és/ vagy magatartási tüneteket okozó

zavarok köre. Tünetei:

motoros magatartás területén fellépő zavarok- túlzott aktivitás v. gátoltság

finommozgásban v. nagymotorikában jelentkező tünetek (kéz- ujj- szájmozgásnál; az írás

mozgásfolyamatában; tartás- testhelyzet- egyensúlyi eltérések)

mozgások pontosságában megnyilvánuló zavarok (nem megfelelő erőkifejtés, szem-kéz, szem- láb

koordinációs problémák)

dyspraxia- a mozg. terv. ter. mutatkozó eltérések; -a lateralizáció, dominancia zavarai

szenzoros-taktilis- kinesztetiku, vizuális , auditív perc. zavarában megnyilv. tünetek

Gestalt- és térészlelési nehézségek, alak-háttérdiszkriminációs nehézségek, alakkonstancia

elégtelensége,

Motoros képességek fejlődésének zavarai

Az észlelés /input – bemenet/ zavarai

1. Az egyensúlyrendszer zavarai vesztibuláris rendszer

egyensúlyozás szerve a belső fülben található –infókat közvetít a fej helyzetéről a köpi idegrendszer felé

érzékeli a forgó mozgást, a forgás gyorsaságát – minden lehetséges irányú tengely körül

érzékeli az egyenes irányú mozgást, valamint a fej eltérését a függőleges helyzettől

(azaz a nehézségi erő okozta ingereket)

a vesztibuláris rendszer működőképessége alapvető jelentőségű – a motorikus fejlődés egésze, a

térészlelés és téri tájékozódás szempontjából

Ayres – a zavarok 3 típusát különbözteti meg:

1. zavart működés-bizonytalanság a nehézségi erő észlelésében – a gyermek csak

gyengén érzékeli a nehézségi erőt – fél attól, hogy felemelje a lábát a talajról, hogy

felmásszon egy székre, hogy felmenjen egy lépcsőn, hogy felálljon a földről

2. alulműködés-elégtelen működés – a gyermek túlságosan kevés egyensúlyingert

érzékel, forgás közben nem szédül, nincs veszélytudata, „vonzza a baleseteket”

3. túlműködés – a gyermek túl sok egyensúlyingert érzékel, forgásnál azonnal elszédül,

kerüli a hintázást és ringatást

2. Taktilis-kinesztétikus rendszer zavarai

a bőr érzékeli a nyomást, az érintést, a vibrációt (mindez együtt jelenti a tapintást), továbbá a

hőmérsékletet és a fájdalmat – ebben az esetben felszín érzékelésről beszélünk-(taktilis)

belső – proprioceptív - érzékelés: izmokban, ízületekben, inakban lévő receptorok által közvetített

ingerek érzékelése –(kinesztétikus)

felszíni(taktilis) érzékelés zavarai:

o túlműködés: taktilis ingerek hárítása – a gyermek kellemetlennek érzékeli a taktilis

ingereket, ezért kerüli őket

o alulműködés: taktilis távolságtartás hiánya – a gyermek folyamatosan keresi a taktilis

ingereket, valósággal lóg a felnőtteken

o zavart működés: a jel a kp-i irsz.-be jut, de nem tudja a beérkező jelet értékelni

belső érzékelés (kinesztetikus) zavarai:

o alulműködés: saját test észlelésének hiányosságai – a gyermek kevésbé észleli önmagát,

erősen meg kell őt fogni, ill. ő is erősen ragad meg mindent → konfliktusforrás lehet

osztálytársakkal való érintkezésben

o túlműködés: kinesztétikus észlelés hiányosságai – a gyermek pontatlanul észleli a saját

ízületei helyzetét, ill. a testtartást

o zavart működés: alak-háttér észlelésének hiányosságai – a gyermek az érintési ingereket

pontatlanul fogja fel, rosszul lokalizálja

3. Auditív rendszer zavarai

irányhallás hiányosságai – nem tudja a gyermek a hangokat lokalizálni

differenciálás hiányosságai – nem tudja a hangokat magasságuk, mélységük, illetve a beszédhangok

zöngésségük alapján megkülönböztetni

alak-háttér észlelés zavarai – háttérzajból nem tudja a beszédhangokat kiválasztani –szerialitás

zavarai – nem jegyzi meg a különböző hangok, beszédhangok sorrendjét

nagyothallás

4. Vizuális rendszer zavarai

optikus differenciálás hiányosságai – hasonló képek sorából egy adottat nem ismer fel

alak-háttér zavar – nem tudja kiválasztani a kért betűt

alak-és térészlelés hiányossága – egyes betűk megkülönböztetésének nehézsége

szerialitás zavarai – betűk sorrendjének felcserélése, betűk helytelen reprodukálása

gyengénlátás, látótérkiesés

5. Kinesztikus funkciók zavara

centrális aktivitás és tartós figyelem zavarai – hamar elfárad, figyelmetlen

kódolási zavarok – nem tudja a betűhöz a megfelelő hangot társítani

csökkent tárolási kapacitás – feledékenység: taktilis, auditív, vizuális területen

A motorikum (output-kimenet) működösének zavarai

Az izomzat többé-kevésbé erős feszültségi állapotban van, amit izomtónusnak nevezünk. Minden

embernek sajátos izomtónusa van, amely csak rá jellemző.

Az izomtónus szempontjából alapvető a vesztibuláris, taktilis és proprioceptív rendszerek integrált

működése. Az izomtónus zavarai, az említett rendszerek zavaraira is utalnak.

1. Izomtónus zavarai

hipotónus – túl alacsony az izomzat feszültségi állapota – a gyermek számára minden mozgás

fárasztó, mozgásigénye csökkent, mozdulatai erőtlenek az izomzat gyengesége, petyhüdtsége miatt

hipertónus – az izomfeszültség túl magas, a gyermek feszült, görcsös – csökkent a mozgásigénye, a

gyermeknek állandóan egy ellenállást kell leküzdenie valamilyen mozdulat létrejöttéért

2. Nagymozgások zavarai

rosszul integrált reflexek – az újszülötteknél megfigyelhető reflexek a fejlődés során egyre inkább

gátlás alá kerülnek – vagy összetettebb magatartásformákba épülnek be – ez az integráció

megzavarható, tanulási zavart mutató iskolásoknál megfigyelhetők – enyhe formában, elszigetelten

jelentkező újszülöttkori reflexek

zavarok a testtartás-állás-és egyensúly-reakciókban – a zavarok elsősorban a testtartásban, a

sportban, a zenés-mozgásos játékokban mutatkoznak meg – ha meglökik a gyermeket, nem mutat

stabilizációs, illetve egyensúlyi reakciót – félelmei motiválatlanná teszik a mozgásos

megnyilvánulásokra

3. Finommozgások zavarai

ujjak, kéz és kar izomzatának területén – remegés, görcsök, túl alacsony izomfeszültség

száj izomzatának területén – zavarok a fújás, fütyülés, csettintés körül, artikulációs zavarok

szemkörnyéki izmok területén – zavarok a tekintet rögzítése, követő mozgása, váltása körül – nem tud

szemmel fixálni és tárgyat követni

4. A cselekvés tervezésének és irányításának zavarai

gyengén fejlett testséma – elégtelen testtudat, bizonytalanság a test felépítése és a testfogalom

körül, feltűnő eltérés az emberrajz teszt során

jobb-bal irányokban bizonytalanság – nem tud különbséget tenni a relációkban

kialakulatlan vagy keresztezett laterális dominancia – nem ismerhető fel, melyik agyfélteke a

domináns

nehézségek a test középvonalán átnyúláskor – a test középvonalától balra bal kézzel rajzol a

gyermek, attól jobbra jobb kézzel, kerüli az átnyúlást

gyenge bilaterális motoros koordináció – a két testfél elégtelen együttműködése, kezek-lábak

diszharmonikus mozgása járás közben, nehézségek a ritmikus mozgások utánzásánál

motorikus hiperaktivitás – szinte megállás nélkül, állandóan mozog a gyermek, képtelen egy

helyben ülni, állni, állandóan izeg-mozog

motorikus gátoltság – a mozgások végrehajtásának meglassúbbodása

i. A NAGYMOZGÁSOK ÉS A FINOMMOZGÁSOK

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

Nagymozgások zavarai Fejlesztési lehetőségek:

- alakzatok végigjárása; - pszichomotorikus koordináció (ritmus, rugalmasság, gyorsaság) gyakorlása

- egyensúlyozás gerendán; - ugrás páros lábbal; - szökdelés egy lábon; - labda elrúgása

- éneklés közben a ritmus ütése; - kör rajzolása lábbal; - lábujjhegyen állás; - egy lábon állás bal és jobb

Finommozgások zavarai:

Ujjak, kéz, kar:

- betűk válogatása; - kupak felcsavarása; - szöveg vagy rajz kiradírozása; - ceruza hegyezése

- virágok öntözése; - gyöngyfűzés; - tábla törlése; - csuklókörzés; - ping-pong labda pöckölése

szem: - kaleidoszkóp; - átnézés kulcslyukon; - átnézés papírcsövön; - mutatás ujjal; - fixálás; - követés ujjal

fül: - telefonálás; - ketyegő óra megkeresése; - halk beszéd felé fordulás

mimika: - szemkörüli izmok fejlesztése: kacsintás, hunyorítás, pislogás; - fújás; - csücsürítés

MOTOROS KÉPESSÉGEK: valamely meghatározott mozgásos cselekvés (teljesítmény) végrehajtásának

feltételeként foghatók fel.

- a sportmozgások, cselekvések megtanulásának, végrehajtásának feltételeit alkotják;

- olyan tulajdonságok, amelyekre az egyénnek az eredményes végrehajtás érdekében szükség van.

- adottságokra épül (pl. testalkat); -tervszerű gyakorlással fejlődnek

Csoportjai:

Kondicionális képességek: azok a motoros képességek, melyeket főként energetikai tényezők

határoznak meg. (erő, gyorsaság, állóképesség)

Koordinációs képességek: mozgásos teljesítmények összetevője (gyorsasági koordináció,

kinesztetikai, egyensúlyérzék, reakció, reagálás, ritmus képesség, téri tájékozódó képesség, átállási képesség,

differenciálási képesség)

Ízületi mozgékonyság: az a motoros képesség, melynek segítségével mozgásainkat nagy

terjedelemmel tudjuk végrehajtani.

Vizsgálatok megállapították, hogy a mozgásszervi elváltozások és mozgásrendellenességek az EÁI tanulói

körében nagyobb arányban fordulnak elő, mint a többségi iskola tanulóinál. Előforduló problémák: tartási

rendellenességek, gerincelváltozások, inkoordinált mozgás, manualitás zavara, kéztremor.

A pszichomotoros fejlesztés:

a gyermek saját mozgásának érzékelését, irányítását segíti elő. Olyan fejlesztő eljárás, amely –

mozgásakciókon és mozgásos cselekvéseken keresztül fejleszti az össz-személyiséget. Fejlesztés közben

összekapcsolódnak az észlelési és mozgásos feladatok. Eközben kreatív tevékenységre, önkifejezésre

ösztönző helyzetek keletkeznek, differenciáltabbak lesznek a finommozgások, könnyebbé válik a

kultúrtechnikák megtanulása. A fejlesztés hatása:

Jótékony hatású a szomatikus fejlődés szempontjából; -Fokozza a testi ellenálló-képességet;

Növeli a szervezet aktivitását; -intellektuális teljesítmények javulása; -tanulási képességek javulása

A pszichomotoros fejlesztés területei:

alapvető mozgástevékenységek – járás, futás, mászás, leugrás, dobás, stb.

manipulatív tevékenységek – tapintásos tapasztalatok, különböző anyagok, eszközök kipróbálása

testészlelés és testi tapasztalat – saját test észlelése, egyensúlyérzékelés, testi kifejezések, oldal-

dominancia

alkalmazkodás térhez és időhöz – térészlelés, távolságbecslés, ritmus, tempó

grafomotorika – rajzolás, íráselemek, folyóírás

A gyermekek fejlesztésének lehetőségei:

testnevelés (tanterv alapján, órarend szerint)

mozgásnevelés (valamennyi tantárgyi órán, külön foglalkozások keretében, differenciáltan, kisebb

csoportokban)

egyéni kezelés (speciális terápiás eljárások egyéni alkalmazása

Motoros képességek nevelése kiterjed:

iskolai nevelés teljes egészére; -mozgástanulási és gyakorlási feladatok elvégzése

tanítási órákon folyó oktatás keretében; -tanításon kívüli foglalkozásokon (napközi,

szakkör, kirándulás, táborozás)

Motoros képességek fejlesztésének célja

a gyermek általános testi fejlődésének elősegítése

a mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése, gyakorlása

helyes beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése

mozgás terén mutatkozó fejlődési elmaradások korrigálása

szabadidő változatos és életkornak megfelelő eltöltéséhez – sportágak gyakorlásához szükséges

mozgások megtanulása

munkavégzéshez szükséges mozgások elsajátításának előkészítése

egészséges életmódot elősegítő szokások kialakítása

Testnevelés

tantervi tananyaga – általános és részletes fejlesztési követelmények szerint – differenciált fejlesztést

tesz lehetővé (évfolyam, osztályfok, életkor)

tananyagának főbb részterületei:

o mozgásműveltség fejlesztése; -motorikus képességek fejlesztése; -egészséges testi fejlődés

elősegítése; -mozgásigény fenntartása

testnevelési feladatcsoportok:

o rendgyakorlatok; -gimnasztika; -járások és futások; -szökdelések és ugrások; -dobások; -

támasz-, függés-és egyensúlygyakorlatok; -labdás gyakorlatok; -küzdőfeladatok-és játékok

(sportjátékok); -úszás; -foglalkozások és sportok a szabadban – természetben

Mozgásnevelés módszertani sajátosságai

folyamatos motiválás; -kisebb gyermekeknél – utánzó tanulás és játékosság; -nagyobbaknál –

bemutatás és a teljesítmények elismerése; -mozgásrendellenesség korrigálása – a gyermek egyéni

adottságaihoz alkalmazkodó – komplex gyakorlatokkal

Gyenge mozgáskoordináció

gyakran ügyetlenségnek nevezik

ezeknél a gyerekeknél megállapítható – motoros tanulási nehézség

köztük nagyobb arányban fordulnak elő balkezesek – jobbkéz-funkciók feltűnően elégtelenek

egyes ügyetlen gyermekeknél kimutatható – elülső agylebeny és kisagy közötti neuronális

kapcsolatok fejletlensége; --kézírásuk lassan fejlődik, egyenetlen, nehezen olvasható

Azok a gyermekek, akik nem tudnak eredményesen részt venni a játékokban → nem írnak rendezetten, nem

öltöznek gyorsan, nem kerülik ki az ügyetlenségből eredő baleseteket. Gyakran népszerűtlenek, szorongók,

depresszióssá vagy visszahúzódóvá válnak. Hajlamosak arra, hogy fájdalmakról és látászavarokról

panaszkodnak.

Mozgásfejlődés elmaradása

nagyon gyakran a gyermekkori pszichoorganikus szindrómára (POS) utal (ok: szül. kör. árt.)

jellemző az életkori normáktól eltérő tanulási és szociális magatartás

finommozgások koordinációjának diszkrét vagy szembeötlő gyengesége

nem tudnak a koruknak megfelelően teljesíteni az óvodában, iskolai tanulásban, szociális

magatartásban – gyakran csak akkor derül ki, amikor szembe kerülnek az iskola követelményeivel

jellegzetes mozgásfejlődési tünetek:

o esetlen, rugalmatlan mozgás; -nem maradnak nyugton semmilyen tevékenység közben; -lépcsőn

túlzottan óvatos – vagy ellenkezőleg – túl vakmerő, figyelmetlen; -akadályokat nem veszik

figyelembe; -feltűnően gyakran esnek el

tanulási viselkedésük jellegzetes tünetei:

o nehezen tudnak koncentrálni; -könnyen elterelődik a figyelmük; -tanulási teljesítményük

gyengébb csoporthelyzetben – mint egyéni foglalkozás keretében; -tanulási teljesítményük

ingadozó (időjárási és emocionális függőség); -gyorsan elfáradnak; -motoros nyugtalanság –

állandóan változtatják testhelyzetüket; -szabadban vadul rohangálnak; -gyenge

mozgáskoordináció + akaratlan mozgások; -gyenge grafomotorika; -észlelési zavarok (tér-irány-

térbeli helyzet észlelésében); -jobb-bal irány megkülönböztetésének nehézsége; -szeriális

emlékezet nehézsége; -térfelismerési zavar → számolástanulási zavar

A mozgásos ügyetlenség általában csökken az éréssel, de nem mindig tűnik el teljesen. Ezeknek a

gyerekeknek olyan komplex (gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi) fejlesztő terápiára van szükségük,

amely segíti általános fejlődésüket és különösen a mozgáskoordináció javulását mozdítja elő.

Mozgásfejlesztés: ritmusok következetes alkalmazása, ritmusgyakorlatok

o elősegíti a megfelelő tanulás-szervezést; -kedvezőbb napirend kialakítását

o ilyen ritmusok: számolás gyorsasága; -emlékezet működése; -a következetesen visszatérő

ritmusok a gyermek számára biztonságot jelentenek – segítik a szokások kialakulását

A motoros képességek fejlődése kapcsolatban áll a téri tájékozódás és az időészlelés fejlődésével. A gyermek

megtanulja, hogy a saját mozgása (helyváltoztatása) által közeledik valamihez, ill. távolodik valamitől. Azt is

felismeri, hogy ehhez időre van szüksége. A mozgás segítségével viszonyokat, viszony-párokat ismer meg.

(kint-bent, előbb-később …)

A célirányos mozgások fejlesztése (térirány) és a mozgássebesség (időtartam) szabályozása segíti a

folyamatos tájékozódást, a helymeghatározást. A viszonyítási pont térbeli vagy időbeli elmozdulása – a

folytonosan változó helyzetekhez és viszonyokhoz való alkalmazkodást segíti elő.

A lassan fejlődő és nehezen tanuló gyermekek mozgás útján történő fejlesztésére – a speciális

mozgásprogram – 4 fő fejlesztési irányt jelöl meg:

szem-kéz koordinációjának javítása; -egyensúly fejlesztése; -ritmusérzék fejlesztése; -helyes és

differenciált légzés megtanítása

Művészeti terápia

Festés, zeneterápia, euritmia - az euritmia egyfajta mozgásművészet, amit Rudolf Steiner fejlesztett ki. Az

euritmia a gesztusokon keresztül próbálja meg kifejezni a beszéd hangjait, a zene dallamát, harmóniáját és

ritmusát. Az iskolai oktatás keretében azért tanulják a gyerekek, mert javítja a koncentrációs és koordinációs

képességeket, a saját test érzékelését, a térbeli tájékozódást, a testtartást, fejleszti a szociális tudatosságot és

az önkontrollt.