12. Nemzetközi kereskedelmi megállapodások (GATT és WTO)

12.1 Nemzetközi kereskedelmi megállapodások:- 1944-ben a bretton woods-i tárgyalásokon felmerült a II. világháború utáni nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok rendezésének szükségessége és egy kereskedelmi szervezet felállítása.- Anglia és az USA 1945-ben közzétette az úgynevezett Proposals-t, amely kereskedelempolitikai javaslataikat tartalmazta. Ebben a preferenciák megszüntetését, illetve a vámok csökkentését tűzték célul a nemzetközi kereskedelemben.- Anglia és az Egyesül Államok egyeetértettek abban, hogy egy nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása szükséges.- Az Egyesült Államok javaslatára 1946-ban az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa egy előkészítő bizottságot hozott létre. Ezzel megindult a konkrét vámtárgyalások és egyben a GATT konkrét előkészítése.12.1.1 Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT):- A II. világháború utáni világgazdaság egyik fő intézménye az 1947-ben létrejött Általános Vántarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT=General Agreement on Tariffs and Trade), ami egy multilaterális ván- és kereskedelmi megállapodás volt és 1995-ig működött.- A GATT alapszerződését 1947. október 30-án Genfben írta alá 23 ország képviselője.- Az Egyezmény tartalmazta a nemzetközi kereskedelmmel kapcsolatos célokat, feladatokat, alapelveket, magatartási szabályokat, illetve csatolták a vámtárgyalások eredményeit.12.1.1.1 A GATT alapalkotmánya:- A GATT alapalkotmánya eredetileg három részből állt. Az első részben a vámcsökkentések találhatók; a másodikban a kereskedelempolitikai elvek, magatartásszabályok fogalmazódtak meg; végül a harmadik a szervezeti kérdéseket taglalja. Később kiegészítették egy negyedik résszel, mely a fejlődő országoknak tett engedményekkel foglalkozik.- A GATT elsőddleges céljai között aa foglalkoztatottság emelése, a reáljövedelmek növelése, a világ erőforrásainak minél teljesebb körő hasznosítása mellett a kereskedelem bővítése szeerepelt.- A GATT alapelvei a következők voltak:

A legnagyobb kedvezmény elve értelmében minden ország a vele szerződő országnak haladéktalanul és ellenszolgáltatás nélkül megadja azokat a kedvezményeket, amelyeket harmadik országnak megadott.

A nemzeti (egyenlő) elbánás elve a külföldi szerződőd partnereket teszi egyenlővé a belföldiekkel a hazai piacon az adózás és belső szabályozás területén.

A viszonosság elve alapján a GATT tagországok a partnerektől kapott kedvezményeket kötelesek hasonló kedvezményekkel viszonozni.

A transzparencia elve a nyilvánosság érvényesülését jelenti. A konzultáció elve értelmében a vitás ügyeket egymás között rendezik a felek.

- A GATT célja volt, hogy a kereskedelempolitikában általános éstartós jelleggel csak a vám legyen alkalmazható eszköz, és a vámok szintje csökkenjen.12.1.1.2 A GATT működése:- A GATT-ot létrehozó 23 ország az egyezmény középpontjába a vámot állította, és célul tűzték ki a vámok szintjének csökkentését.- A GATT működése az úgynevezett vámkonferenciákon történt.- Az EGK létrejöttét követő első vámkonferencia a Dillon-forduló, ahol megállapodtak a Közös Piac engedményein kívül a vámtételek csökkentésében.- Az első komolyabb eredmények a Kennedy-fordulón születtek.- A Tokió-forduló ideje egy igen válságos periódusa volt a világgazdaságnak. Globális pénzügyi válság bontakozott ki.

12.1.1.3 Az Uruguay-i forduló:- Az olajárrobbanás enyhülése után, annak reményében, hogy a világkereskedelmet sikerül helyes vágányba terleni a GATT tagroszágok egy átfogó reformba kezdtek az Uruguay-i forduló során.- Ennek keretében kidolgoztak egy sokoldalú kereskedelmi szervezet létrehozására vonatkozó elképzelést, és döntöttek az új szervezet megalapításáról.- A GATT jogutódjaként 1995. január 1-jén létrejött a WTO (World Trade Organization), a Világkereskedelmi Szervezet.- Az Uruguay-ban (Punta del Este) lezajlott tárgyalások témakötei a következők voltak:

- a mezőgazdaság, állat- és növényegészségügy- a textil- és ruházati termékek- a szolgáltatáskereskedelem- a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai- a piacra jutás feltételeinek liberalizálása- a vitarendezés szabályainak és eljárásainak finomítása

1. Az uruguayi forduló mezőgazdasági vonatkozásai öt főbb pontba foglalhatók össze: A piacra jutási lehetőségek kölcsönös bővítése. Az exporttámogatások csökkentése. A nemzeti agrárpolitikák részét képező belső mezőgazdasági támogatások

csökkentése. Növény- és állategészségügyi egyezmény létrehozása. Jelentős kedvezmények nyújtása a fejlődő országoknak.

2. Textilipari- és ruházati termékek kereskedelmében egy tíz év alatti liberalizációt vezettek be.

3. A szolgáltatáskereskedelem területén létrehozták a GATS-ot, melynek célja a nemzetközi szolgáltatáskereskedelem liberalizációjának elősegítése.

4. A szellemi tulajdonjogok védelmét biztosító nemzetközi szabályok harmonizálásának és erősítésének elősegítése.

5. A piacra jutás feltételeinek liberalizálása.12.1.1.4 Magyarország és a GATT:- Magyarország 1969-ben nyújtotta be felvételi kérelmét a GATT felé, amelyet a Tanács el is fogadott.- A GATT kötelezte Magyarországot az importnövelésére és az alapelvek betartására.- A GATT csatlakozásunk segítette a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunkat, hozzájárult a gazdaság liberalizációjához és a piacgazdaság kiépüléséhez.12.1.2 A Világkereskedelmi Szervezet (WTO):- A nemzetközi kereskedelem szabályozó rendszerének alapját a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében kialakított multilaterális egyezmények alkotják, melyek tartalmazzák a GATT időszaka alatt létrehozott öszes szerződést és az Uruguay-i forduló eredményeit.- A GATT-hoz hasonlóan a WTO is a nemzetközi kereskedelem liberalizálását a vámok és a nem vám jellegű akadályok csökkentésével, illetve felszámolásával kívánta megvalósítani- Feladata volt akereskedelmi tárgyalások lebonyolítása, a kereskedelmi egyezmények végrehajtásának elősegítése és felügyelete, valamint a felek közötti viták rendezése.- A WTO és a GATT közötti lényegesebb különbségek az alábbiak voltak:

1. A GATT egy multilaterális kereskedelmi egyezmény volt, és soha nem fejlődött szervezetté, viszont a WTO egy jóval szélesebb hatáskörű nemzetközi szervezet.

2. A WTO alapegyezmény mindenkire nézve kötelező érvényű, míg a GATT esetében egyes egyezmények csak korlátozott számú országokra vonatkoznak.

3. A GATT egyezményei iprai termékekre vonatkoznak, a WTO kompetenciája sokkal szélesebb körű.

4. A WTO alapalkotmánya sokkal korszerűbb, mint a GATT-é.5. A WTO vitarendezési mechanizmusa sokkal fejlettebb, mint amilyen a GATT-é volt.6. A WTO kiemelt célként kezeli a harmadik országok fejlődésének elősegítését,

kereskedelmi pozíciójuk javítását.7. A GATT csak az intézkedések megszervezését végezhette, de végrehajtó hatalommal

nem rendelkezett, a WTO viszont igen.- A WTO elemei közé tartoztak egyéb vitarendezést szolgáló megállapodások:

Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS) Egyezmény a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól (TRIPS) Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Mechanizmus (TPRM) Kereskedelemmel Kapcsolatos Beruházási Intézkedések (TRIMS)

12.1.2.1 A WTO Miniszteri Konferenciái:- A WTO legfőbb döntéshozó szerve az egyes tagállamok delegáltjaiból álló, kétévente ülésező miniszteri konferencia.- Szingapúrban az első miniszteri konferencián több száz gyógyszeripari termékre liberalizációt vezettek be. A globalizáció egyes kérdéseire munkacsoportokat hozak létre. Ezt követően egyezmény született az IT vámjainak leépítéséről.- A kevésbé jelentős második Genf-i forduló után a harmadik miniszteri konferenciára Seattle-ben került sor. Itt éles viták alakultak ki a mezőgazdaság területén, de megálapodások nem születtek. Ez a WTO kudarcának tekinthető.A fejlődő oeszágok sem tudtak újabb eredményeket kicsikarni a nemzetközi kereskedelemben.- A negyedik miniszteri értekezleten Dohában a mezőgazdasági politikák és a szolgáltatások tekintetében sikerült a reformokat tovább folytatni. Sor került az ipari termékek vámjainak mérséklésére. Tárgyalások kezdődtek a környezetvédelem és a kereskedelem kapcsolatának kérdéseiről. Kiemelt kérdés volt a fejlődő országok problémáinak kezelése.- Az ötödik miniszteri értekezletre a mexikói Cancúnban került sor. Ez a konferencia eredménytelenül oszlott fel.- Hong-Kongban került sor a WTO hatodik miniszteri értekezletére. Megállapodtak az ipari termékek vámtarifáinak további csökkentésében. Megállapodás született a szolgáltatások kereskedelmének további liberalizációjával kapcsolatban is.