1

12.A – ÖSSZEFOGLALÁS (I. világháború, békék, Szovjetunió)

1.

A képen a moszkvai metró Majakovszkaja állomása (1938) látható. A remélt szovjet jövőt szimbolizálja: márvány és

nemes mozaik, valamint rozsdamentes acél ornamentika mindenütt.

Hogyan függött össze a moszkvai metró építése – a nehézipar fejlesztése – a kommunizmus társadalmi céljaival?

Hogy hívjuk a szovjet típusú országok gazdaságának állami direktívák alapján történő központi irányítási rendsze-

rét?

Miről híres az állomás névadója?

Mely művészeti irányzat jegyében díszítették az állomásokat?

A tömegközlekedés javítása mellett milyen propagandisztikus vagy katonai szempontja volt az 1930-as években a

moszkvai metróhálózat kiépítésének?

2.

Mi a képen látható férfiú = a pók rendszer adta gúnyneve?

Mi a neve annak a gazdasági egységnek, ahol „vigan folyik” a munka, hol versenyeznek a termelő brigádok? Két

nyelven add meg a választ!

Hogy hívjuk azt a folyamatot, amely a „pókok” ezen „gazdasági egységekbe” terelését célozta? Két elterjedt szino-

nimát adj meg!

Mely évtizedben jöttek létre ezek a gazdasági egységek a Szovjetunióban?

Mely évtizedben jöttek létre ezek a gazdasági egységek Magyarországon?

2

3.

"Vállalataink 25–30%-a legalább tíz–tizenöt éve nem teljesíti bevételi

céljait. Ez okozza a deficitet. Ez a forrása annak, hogy pénzügyileg az

államra vannak ráutalva. Lehet, hogy új törvény kellene, amelyik megen-

gedné, hogy a vállalatok csődbe menjenek – ahelyett, hogy továbbra is a

jól teljesítők költségére élősködjenek. […] Évi harmincötmilliárdot köl-

tünk csak az adminisztratív apparátusra. Elegem van abból, hogy sorra

kudarcba fullad az ötéves tervek teljesítése, egyik a másik után, de a pénz-

ügyi egyensúlyt a végén valahogy kiegyenlítjük.” (Gorbacsov szovjet párt-

főtitkár, 1987)

Hogy nevezzük a keleti blokk országait összefogó gazdasági szerveze-

tet (rövidítés és teljes név)?

Mi volt az a szocialista országokra jellemző, társadalmi-morális cél,

aminek a következményeiről Gorbacsov beszél?

Milyen „adminisztratív apparátusról” van szó?

Mi volt a világgazdasági esemény, amely aláásta a keleti blokk orszá-

gainak gazdaságát?

Melyek volt Gorbacsov fő jelszavai (min. kettő)?

4.

„A NEP-től Oroszország szocialista Oroszország lesz” (Lenin)

Mi jellemzi a Marx által megálmodott szocialista társadalmat?

Mi a neve annak a gazdasági modellnek, amit a NEP váltott?

Milyen katonai-politikai okai voltak a NEP előtti gazdasági modell

bevezetésének?

Mi a NEP lényege egy mondatban?

Hogyan nevezzük összefoglalóan a NEP-et váltó tervgazdaságot,

erőltetett iparosítást és kollektivizálást?

5.

(Miután azonosítottad őket,) rendezd időrendi sorrendbe az alábbi népir-

tások kezdő évszámát!

A) „Leningrádnak éhen kell halnia!” (Hitler)

B)

C) „Utasítani a Szovjetunió NKVD-jét: 1. A hadifogolytáborokban található

14 700 volt lengyel tiszt, hivatalnok, földbirtokos, rendőr, katonai kém-

szolgálat ügynöke, csendőr, telepes, börtönőr, ügyész; 2. valamint a

Nyugat-Ukrajnában és Belorussziában letartóztatott és az ottani börtö-

nökben tartózkodó 11 000 személy, különböző ellenforradalmi kém- és

diverzáns szervezetek tagjai,

volt földbirtokosok, gyárosok,

volt lengyel tisztek, hivatalno-

kok és dezertőrök ügyét különle-

ges módon vizsgálja ki, és a leg-

magasabb büntetést, az agyon-

lövetést szabja ki rájuk.” (A

SZK(b)P PB határozata)

D) Török katona kenyeret mutat éhező örmény gyerekeknek

E) A krími tatárok kitelepítése

3

6.

„A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, hogy átmenet a forradalom első szakaszából, amely a proletariátus kel-

lő tudatosságának és szervezettségének hiányában a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak a második szakaszába,

amely a proletariátusnak és a parasztság legszegényebb rétegeinek kezébe kell hogy adja a hatalmat.”

Honnét származik az idézet?

Hogy nevezzük a szerző itt kifejtett gondolatát?

Milyen két konkrét célt fogalmaz meg a szerző beszéde más részeiben?

Nevezd meg azt az eseményt, amit a szerző a „forradalom második szakasza” kifejezés alatt értett!

Nevezd meg azt a filozófust, akinek eszmerendszere a fenti forrás alapjául szolgált!

7.

„231. cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Németor-

szág elismeri, hogy Németország és szövetségesei mint e veszteségek és

károk okozói, felelősek mindazokért a károkért, amelyeket Szövetséges

és Társult Kormányok, valamint polgáraik a Németország és szövetsé-

gesei által rájuk kényszerített háború következményeképpen

elszenvedtek."

Ki a képen látható három személy?

Említs a szóban forgó dokumentumban szereplő három katonai kor-

látozást!

Említs a szóban forgó dokumentumban szereplő három területi ren-

delkezést!

Említs három olyan államot, amely a szóban forgó dokumentum ré-

vén területeket szerzett Németországtól!

Mely, a szóban forgó dokumentum által előírt esemény következett

be 1935-ben?

8.

„A Német Birodalmi Kormány és a Szocia-

lista Szovjet Köztársaságok Szövetségének

Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy a

béke ügyét Németország és a Szovjet Köz-

társaságok Szövetsége között erősítsék, és

kiindulva az 1926 áprilisában a Németor-

szág és a Szovjet Szocialista Köztársaságok

Szövetsége között kötött semlegességi szer-

ződés alapvető rendelkezéseiből, a követ-

kező megállapodásra jutottak:

1. cikk. A két Szerződő Fél kötelezi magát,

hogy tartózkodik az egymás ellen irányuló

minden erőszakos ténykedéstől, minden tá-

madó cselekménytől és minden támadástól,

akár külön, akár más hatalmakkal együtt.”

Mi a szerződés aláíróinak pontos vezetékneve és tisztsége?

Mi a szerződés lényege?

Mikor kötötték a szerződést (év, hónap)?

Mit tartalmazott a szerződés záradéka?

Mikor (évszám, +/– 1 év hibahatárral) vált ismertté ez a záradék?

4

9.

(Miután azonosítottad,) rendezd időrendi sorrendbe az alábbi eseményeket!

A)

B) „Ausztria–Magyarország népei részére,

amelyeknek helyét a nemzetek között oltal-

mazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni

az önálló fejlődés legszabadabb lehetősé-

gét.”

C) 1. §. Ő brit felsége kormánya kijelenti,

hogy nem áll szándékában Egyiptom poli-

tikai helyzetének megváltoztatása. A Francia

Köztársaság kormánya a maga részéről

kijelenti, hogy nem fogja akadályozni Anglia

cselekedeteit ebben az országban […]. 2. §.

A Francia Köztársaság kormánya kijelenti,

hogy nem áll szándékában Marokkó politikai

helyzetének a megváltoztatása. Ő brit felsége kormánya a maga részéről elismeri, hogy ez Franciaország joga, […]

továbbá fenntartani a rendet abban az országban […].

D) „Vallásunk sohasem követelte meg a nőktől, hogy alacsonyabban álljanak a férfiaknál. Amit Isten parancsol a

férfinak és a nőnek az, hogy együtt fedezzék fel a tudás és a tudomány világát. (…) A török nőnek a legfelvilágosultab-

bnak, legtisztességesebbnek, legerkölcsösebbnek kell lennie a világon.” [majd a török nők jogot kapnak a választásra

és a választhatóságra]

E) „Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralevő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népei-

met a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. … A gondviselés másként határozott. Egy gyűlölettel telt ellenség

üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarchiám becsületének védelmére, tekin-

télyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára.”

10.

„Az SZKP [Szovjetunió Kommunista

Pártja] állandóan síkra szállt azért, hogy

minden szocialista ország fejlődésének

konkrét formáit a szocializmus útján spe-

ciális nemzeti feltételeinek figyelembevé-

telével határozza meg, de természetesen

a szocializmus építésének vannak általá-

nos törvényszerűségei. Az ezektől való

eltérés a szocializmustól való eltéréshez

vezethet. Ha a szocializmussal szemben

ellenséges belső vagy külső erők vala-

mely szocialista ország fejlődését meg-

próbálnák a kapitalista rendszer resta-

urációjára fordítani, ha ebben az ország-

ban a szocializmust veszély fenyegetné, ez

veszélyeztetné a szocialista államok kö-

zösségének biztonságát, így ez a probléma nemcsak az adott országé, hanem általános probléma, amellyel minden szo-

cialista országnak törődnie kell.” (A Pravda egy 1968. évi cikke)

Milyen eseményt ábrázol a kép?

Hogyan szokás hivatkozni a fenti idézetre? (= Mi az?) Két szinonimát említs!

Mely szervezet nevében vonultak a tankok az adott helyszínre?

Mikor állt fenn ez a szervezet?

Milyen két esemény vezetett az illető szervezet létrehozásához?

5

11.

„Tények igazolják, hogy sok önkényt Sztálin

parancsára követtek el; teljesen figyelmen kívül

hagyva a törvényesség normáit, mind a pártban,

mind állami szinten. Sztálin nagyon bizalmatlan

ember volt; betegesen gyanakvó. […] Mindenütt

csak »ellenségeket«, »képmutatókat« és »kéme-

ket« látott. A korlátlan hatalom birtokában a

legnagyobb önkényre vetemedett emberek erköl-

csi és fizikai megsemmisítésében. […] Ha Sztá-

lin azt mondta, hogy valakit le kell tartóztatni,

akkor ellenvetés nélkül tudomásul kellett venni,

hogy az illető a »nép ellensége«. […] S milyen

bizonyítékokat csatoltak? A vádlottak »beismerő

vallomásait«.” (Hruscsov hétórás beszéde)

Melyik eseménnyel kapcsolatos a kép és a szöveg (év, megnevezés)?

Mit ábrázol a szónoki emelvényen látható jelkép és magyarázata?

Mi volt a rendezvény fő témája?

Említsd meg az „olvadás” két konkrét következményét!

Egy évvel később Hruscsov így fogalmazott: „Természetesen rossz dolog az, hogy Sztálinnak elhajlásai és hibái

voltak […] Sztálin azonban még akkor is, amikor […] törvénysértéseket követett el, mélységesen meg volt győződve

arról, hogy a forradalom vívmányai érdekében, a szocializmus ügye érdekében teszi. Ez volt Sztálin tragédiája. S

Isten adja, hogy minden kommunista úgy tudjon harcolni, ahogyan Sztálin harcolt.” Hruscsov itt a bírálat mellett

már föl is menti Sztálint. Miért változott meg az álláspontja időközben?

12.

„Hogyhogy fenyegetés?

Egy kis horgászás csak megengedhető...”

Milyen eseményt jelenít meg a képen látható karika-

túra?

Ki a kép előterében és a háttérben balra ábrázolt po-

litikus?

Melyikük melyik politikai párthoz tartozott?

Hogyan hívjuk szakszóval a kapitalista és a szocia-

lista országok közötti, az adott kort jellemző, feszült

kapcsolatrendszert?

Milyen gyakorlati változás következett be a „fenye-

getés” hatására a két szuperhatalom kommunikáció-

jában?

6

MEGOLDÁSOK

15 perc gondolkodás, hat db 4-6 fős csapat

+ esetleg konszenzusos választás szerint: bíró (tanár: pontokat jegyzi a táblára)

Csapatonként egy előre kiválasztott szóvivő a táblánál, a sorrendet sorsoljuk, a soron következő csapatnak rablási

lehetősége van – minden helyes válasz 1 pont

A szóvivő(kö)n kívül senki nem válaszolhat – sem a saját csapat, sem másik. Ha mégis: –1 pont

1.

növekedett az ipari munkásság aránya

tervgazdaság

Majakovszkij szovjet-orosz költő (1983–1930). Híres költeménye: Beszélgetés Lenin elvtárssal

szocialista realizmus / sztálinbarokk

a szocializmus felsőbbrendűségének demonstrálása / háború esetén óvóhely

2.

kulák

kolhoz / termelőszövetkezet

kollektivizálás / kolhozosítás

1930-as évek (sztálini fordulat)

1960-as évek

3.

KGST = Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (1949–1991)

teljes foglalkoztatottság

a kommunista párt = SZKP szervezetéről / a tervgazdaság irányítói szervezetéről

az olajválság(ok) / olajárrobbanás(ok): 1973, 1979

peresztrojka, glasznoszty (+ uszkorenyije)

4.

osztály nélküli / a magántulajdon megszűnése

hadikommunizmus

a polgárháború és az intervenció (nagy létszámú hadsereget kellett élelmiszerrel ellátni, holott az I. vh. és a mozgósítás

miatt munkaerőhiány van)

vegyes gazdaság: pl. a nehézipar állami tul. + magántulajdon korlátozott szerepét is megengedi: a parasztok az adó

lerovása után (ez váltotta a kötelező beszolgáltatást) szabadon kereskedhetnek

sztálini fordulat

5.

D → B → C → A → E

A) 1941–1944 (A Hitler-idézet: 1941. nov. 8.)

B) 1932–1933

C) Az SZK(B)P PB 1940. március 5-i döntése rendelte el a katyńi vérengzést

D) 1915–1917

E) 1944–1945

6.

Lenin: áprilisi tézisek (1917. ápr.)

permanens forradalom

az Ideiglenes Hatalom megdöntése, többség a szovjetekben

7

bolsevik hatalomátvétel / októberi forradalom

Karl Marx

7.

Clemenceau fr min. eln., Lloyd George angol min. eln., Wilson am. elnök

[a versailles-i békeszerződés értelmében] a Rajna-vidék demilitarizált, a német hadsereg létszáma max. 100 000 fő,

nem lehetnek modern fegyvernemek (pl. légierő)

EL → Fro., K-Poroszo. → lengyel korridor, Danzig szabad város, a Saar-vidék 15 évig nemzetközi felügyelet alatt

Franciao., Lengyelo., Dánia

+ gyarmatok: Német Kelet-Afrika = Tanzánia → NBr + Belgium / Togo,

Kamerun → Fro.,

Japán

Ausztrália

a saar-vidéki népszavazás

8.

Ribbentrop német külügyminiszter és Molotov szovjet külügyi népbiztos

a SZU és No megnemtámadási szerződése

1939. augusztus 23.

a német és a szovjet érdekszféra elhatárolása Lengyelország és K-Európa területén

1989-ben / a rendszerváltáskor / a SZU összeomlásakor

9.

C → E → A → B → D

A) a Lusitania elsüllyedése (1915)

B) Wilson 14 pontjából a 10. (1918. jan.)

C) angol-francia egyezmény = entente cordiale (1904)

D) Kemál Atatürk reformjai, a Török Köztársaság 1922-i megalapítása után

E) Ferenc József: Népeimhez (1914. júl. 28.)

10.

a prágai tavasz elfojtását

Brezsnyev-doktrína = a korlátozott szuverenitás elmélete

Varsói Szerződés

1955–1991

az osztrák államszerződés (azaz a II. világháborút Ausztria számára lezáró béke) és az NSZK NATO-tagsága (1955)

11.

a SZKP 20. kongresszusa, 1956. február

sarló és kalapács – munkás-paraszt szövetség

a desztalinizáció / a sztálini személyi kultusz elítélése

a GULAG-rendszer felszámolása, a cenzúra enyhülése, a jugoszláv-szovjet kapcsolatok normalizálódása, a szovjet-

kínai viszony megromlása, a fegyverkezési verseny valamelyes lefékezése

(az 1956 nyarán lezajlott lengyelországi zavargások és) a magyarországi októberi szabadságharc

12.

kubai / karibi rakétaválság

Ny. Sz. Hruscsov és J. F. Kennedy

SZKP (1952 előtt: SZK(b)P), Demokrata Párt

hidegháború

létrejött a Washington – Moszkva közötti forródrót