14. A polgári demokrácia működése a mai Magyarországon

5/13/2018 14. A polg ri demokr cia m k d se a mai Magyarorsz gon - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/14-a-polgari-demokracia-mukoedese-a-mai-magyarorszagon

14. A polgári demokrácia működése a mai Magyarországon

A Kádár-rendszer válsága:Az 1970-es évek 2. felétől gazdasági válság→ 1980-as évektől csökken az életszínvonal → társadalmi válság→ 1980-as évek 2 felétől politikai válság. Oka: nincs alapvető gazdasági reform, s politikai reform sem:1985-ös választás: két jelölt lehet, de mindkettő a Népfront jelöltje → nincs valódi választás továbbra sem →

Ellenzék megerősödése:1. demokratikus ellenzék: → urbánusok: Bp-i értelmiségiek. Cél: az emberi, polgári, politikai jogok biztosítása.2. népi írók örökösei: nemzeti érdekek, határon túli magyarok előtérbe helyezése → 1987: lakitelki összejövetel3. reformkommunisták: az MSZMP-n belül. Cél: gazdasági és politikai reform végrehajtása.→ Kádás bukása: a ’80-as évek végére idős, egyre csökken a szerepe. Helyette Grósz Károly kerül előtérbe.

Kádár: 1988-ban az MSZMP főtitkárából (tiszteletbeli) elnök lesz, 1989: már az sem. 1989: halála a Kádár-kor vége

Rendszerváltozás1989-90: a kommunista gazdasági–társadalmi–politikai rendszert felváltja a polgári berendezkedés. Folyamata:1988 után a gazdasági rendszerváltozás kezdete1988: többpártrendszer létrejötte: az MSZMP mellett megjelenik az MDF, SZDSZ, FKGP, FIDESZ, KDNP, stb.Az MSZMP-n belül a reformkommunisták előretörése:

Németh Miklós lesz a miniszterelnök (1988-90): rendszerváltozás elindításaPozsgay Imre: kinyilvánítja, hogy 1956-ban nem ellenforradalom volt, hanem népfelkelés! → 1989. június

16-án Nagy Imre és társai újratemetése (kivégzésük 31. évfordulóján)Horn Gyula külügyminiszter: segítség az NDK felbomlásában: a nyugati határok megnyitása 1989.

szeptemberében → vasfüggöny lebontása1989: a Nemzeti Kerekasztal: az MSZMP és az ellenzéki pártok megállapodnak a rendszerváltozás folyamatáról→ „négyigenes népszavazás:” lényege: az MSZMP ne menthesse át a hatalmát→ az MSZMP , vagyis az állampárt vége: helyette:

1. a reformkommunistákból az MSZP; 2. a „régi rendszer” további híveiből a Munkáspárt létrejötte1989. október 23: a 3. Magyar Köztársaság kikiáltása Bp-n a Parlamentnél Szűrös Mátyás által

1990. március-április: az első szabad parlamenti választások (1945 óta)→ Antall József (MDF) által vezetett koalíciós kormány megalakulása (MDF, FKGP, KDNP)Köztársasági elnök: Göncz Árpád (SZDSZ)

Külpolitika a rendszerváltozás után: megegyezés (konszenzus) a pártok között1991: a KGST és a VSZ vége → a szovjet csapatok kivonulása Mo-ról → Mo. visszanyeri a szuverenitását1999: Mo. a NATO tagja lett2004. május 1: Mo. az Európai Unió tagja lett

Mo. politikai berendezkedése:Államforma: köztársaság: 1. meghatározott időre (nem élethossziglan), 2. a népképviselet elvén választott (nem

öröklődik a hatalom), 3. a többség felhatalmazásával működő intézmények irányítják (nem egy személy)Politikai berendezkedés: parlamenti demokrácia: a népképviselet elve alapján a társadalom beleszólhat az állam

működésébe

Mo. alkotmánya: Az 1989. évi XXXI. t.c. értelmében módosították a régi (1949-es Rákosi-féle) alkotmányt.Alkotmány: az állam és a társadalom viszonyát meghatározó alaptörvény. A „törvények törvénye” (semmilyen

más törvény nem ütközhet az alkotmányban foglaltakkal). Az o.gy. alkotja kétharmados többséggelSzabályozza:

1. emberi, állampolgári jogokat és kötelezettségeket2. demokratikus államszervezet felépítését3. a hatalomgyakorlás módját

15 fejezetből áll:1. fejezet: általános rendelkezések Magyarország államformája: köztársaság. A Magyar Köztársaság

1. független: minden más országgal szemben önálló, szuverén,2. demokratikus: a népképviselet elve alapján a társadalom beleszólhat az állam működésébe,

1



3. jogállam: olyan állam, ahol az állampolgárok jogait és kötelességeit világos törvények szabályozzák,amelyek bárki számára hozzáférhetőek és megérthetőek. Be nem tartásuk esetén pedig mindenkiszámolhat a következményekkel. Jogbiztonság: a megszerzett jogokat senkitől nem lehet elvenni, eszempontok érvényesülését hívjuk jogbiztonságnak;

4. szétválasztották a három hatalmi ágat: a törvényhozás az Országgyűlés jogkörébe, a végrehajtás a kormány jogkörébe, míg az igazságszolgáltatás a bíróságok jogkörébe tartozik.

A magyar állampolgárok jogai és kötelességei:Alapvető emberi jogok: minden embert megilletnek, függetlenül attól, hogy az adott állam állampolgára-e (pl.:

1. élethez, 2. szabadsághoz, 3. emberi méltósághoz való jog). Ezektől senkit sem lehet önkényesenmegfosztani. Ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

Állampolgári jogok: adott ország állampolgárait illetik meg; különböző módon csoportosíthatjuk őket.1. szabadságjogok – az állam cselekvését korlátozzák:

- egyesülési és gyülekezési szabadság- szólás- és sajtószabadság- lelkiismereti szabadság és vallásszabadság- tulajdonhoz való jog- személyi sérthetetlenség: senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból

és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.- lakás sérthetetlensége

2. gazdasági, szociális és kulturális jogok:- munkához való jog- pihenéshez való jog- egészséghez való jog- szociális biztonsághoz való jog- művelődéshez való jog

3. állami tevékenységben való részvételt biztosító jogok:- választójog- népszavazás- falugyűlés

- panaszjog4. állampolgárok egyenjogúságát biztosító jogok:- nemek közti egyenjogúság- nemzetiségek közti egyenjogúság- egyházak közti egyenjogúság

5. állampolgári kötelezettségek:- adófizetési kötelezettség- törvények betartása- honvédelmi kötelezettség- kiskorú gyermek taníttatása

A hatalmi ágak működése Magyarországon:

Országgyűlés: legfőbb államhatalmi szerv Magyarországon; törvényhozó hatalom. Négyévente választják, anépképviselet elve alapján. A képviselők száma 386 fő. (Elnöke: Szili Katalin 2002-től)

Feladatai:- alkotmány megalkotása, elfogadása- törvényhozás- köztársasági elnök megválasztása- miniszterelnök megválasztása- Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása

Kormány: végrehajtó hatalom Feladatai:- a törvények előkészítése- a törvények végrehajtása a minisztériumokon keresztülTagjai: miniszterelnök (jelenleg Gyurcsány Ferenc, 2004-től) és a miniszterek. A miniszterelnököt az általa

kijelölt miniszter helyettesíti.

2



Az a párt alakíthat kormányt, aki a parlamenti képviselők többségét maga mellé állítjaA miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A

miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerrehatároz. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

Konstruktív bizalmatlansági indítvány: a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – aminiszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Aminiszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott

bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége a bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.

Bírói hatalom: a Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. Fellebbezési fórumok: városi – megyei – kerületi táblák – legfelsőbb bíróság

Köztársasági elnök: Magyarország államfője a köztársasági elnök (jelenleg Sólyom László 2005-től), aki1. kifejezi a nemzet egységét, 2. őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Köztársasági elnökké megválasztható mindenválasztójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte. Aköztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeliajánlása szükséges.

Feladatai:- képviseli a Magyar Köztársaságot a nyilvánosság előtt- kiírja az új választásokat- kiadja a kormányfői megbízást a győztes párt vezetőjének - kinevezi a minisztereket, államtitkárokat- visszaküldheti az országgyűlésnek megfontolásra a törvényeket, vagy az Alkotmánybíróságnak kontrollra- nemzetközi szerződéseket írhat alá- kegyelmet adhat

Alkotmánybíróság: (elnöke: Bihari Mihály) az alkotmányosság legfőbb őre; tagjait kilenc évre választja az o.gy.- megsemmisítheti a parlament által elfogadott törvényeket vagy kormányrendeleteket, ha úgy ítéli meg,hogy azok sértik az alkotmányban rögzített alapjogokat

Önkormányzatok: a települések vezető intézményei. Az önkormányzati választásokon a szavazók különvoksolnak az önkormányzati testület tagjaira, illetve a polgármesterre. Az ország lakosságának majdnemötödét adó Budapesten külön testületek és polgármesterek állnak az egyes kerületek, illetve közgyűlés ésfőpolgármester (jelenleg Demszky Gábor 1990-től) az egész főváros élén.

Az önkormányzatok jogköre és feladatai: az alapvető közszolgáltatások biztosítása, s ők vették át a helyi oktatási,kulturális és egészségügyi intézmények fenntartói – tehát tulajdonosi – feladatait is.

Helyi ügyekben az önkormányzat szabadon dönthet, s az állam vagy a bíróságok csak törvénysértés esetén bírálhatják felül ezt a döntést. A parlament törvényben előírhat ugyan az önkormányzatok számára kötelező

feladatokat, de ebben az esetben az országgyűlésnek gondoskodnia kell a feladat ellátásához szükséges anyagifeltételekről.Az önkormányzatok anyagi eszközei részben saját forrásokból, részben állami hozzájárulásokból származnak

(egy részük ún. normatív támogatás). Ilyen például a fejkvóta: adott iskolatípusban minden egyes gyerek utánegy bizonyos összeg jár az állami költségvetésből.

Népszavazás:1. ügydöntő: kötelező a Parlamentre nézve az eredmény2. véleménynyilvánító: nem kötelező a Parlamentre nézve az eredmény, csak orientálja az országgyűlést (NATO

csatlakozás, EU csatlakozás)

A mai magyar választási rendszer

1989-ben nem fogadtak el új alkotmányt, viszont a meglévőt jelentős mértékben módosították. A NemzetiKerekasztal–tárgyalásokon döntöttek a választási rendszerről.

A mai magyar választási rendszer vegyes: az egyéni és a listás választási rendszert ötvözi.

3



Választójog: választópolgár lehet minden nagykorú (18 év feletti), közügyektől el nem tiltott, magyar állampolgár (akinek állandó lakhelye van Mo-n). Aki szabadságvesztését tölti, illetve eltiltották a közügyek gyakorlásától,annak nincs választójoga. A választópolgárok számára a választásokon való részvétel nem kötelező érvényű,önkéntes alapon működik.- általános: minden magyar állampolgár szavazati joggal rendelkezik.- egyenlő: minden választásra jogosult polgár szavazata ugyanannyit (egyet) ér - titkos: a polgároknak nem kötelességük nyilvánosságra hozniuk, kikre szavaztak

Egyéni jelölt akkor indulhat egy választókörzetben, ha megszerzi legalább 750 választópolgár aláírássalhitelesített ajánlását (az ún. kopogtatócédulákon). Lehet pártjelölt, vagy független jelölt is.

Területi lista: ha egy megyében vagy a fővárosban egy párt az egyéni körzetek legalább negyedében jelöltet tudállítani, akkor összeállíthat egy ún. területi listát.

Országos lista: ha egy párt legalább hét területi listát tud felállítani (a 19 megyéből + Bp-ről), készíthet egy ún.országos listát. Egyéni körzetekben független jelöltek is indulhatnak, de listát csak pártok állíthatnak.

Minden választó két szavazatot adhat le, egyet választási körzetének valamelyik egyéni jelöltjére, egyet pedig aterületi pártlisták egyikére.

A 386 mandátumból…176-ot az egyéni választókerületekben lehet megszerezni. Ha egy jelölt a leadott szavazatok legalább 50 %- át

plusz egy voksot megszerez, a mandátum sorsa már az első fordulóban eldől. Ha ez nem történik meg,második fordulót tartanak, ahol már az egyszerű többség is elegendő.

152 parlamenti helyet a területi (megyei és fővárosi) listákról töltenek be, de ebből csak azok a pártok részesülnek – a rájuk adott listás szavazatok arányában -, amelyek átlépték a parlamentbe jutás küszöbét (ez először 4 %volt, majd mára 5 %-ra emelték).

58 parlamenti hely sorsa dől el a pártok országos listáiról: az egyéni körzetekben be nem jutó párt-jelöltekre esőún. töredékszavazatokból áll össze (a vesztes is kap valamit)

A rendszer bonyolultságát megalkotói azzal indokolták, hogy a relatív többséget szerzett párt így stabil parlamentitöbbséget tud szerezni. Valóban így van, mert 1990-ben például a listán 24 %-kal győztes MDF a második forduló után a mandátumok több mint 42 %-át szerezte meg; 1994-ben pedig a listás szavazatok 1/3-átelnyerő MSZP a mandátumok több mint felét kapta, stb.

4

Documents

14. A polgári demokrácia működése a mai Magyarországon