1852-06-3. Készítse el a szükségletek és erőforrások ...szocialis-gondozo.lapunk.hu/tarhely/szocialis-gondozo/dokumentumok/... · A SWOT négy angol szó (Strengths=erősségek,

VIZSGATÉTEL Nagy Ildikó 2009

1852-06/3. Készítse el a szükségletek és erőforrások listáját az alábbi estre vonatkozóan!B. Mihályné, Margit 78 éves. Egy négyszáz lelkes borsodi településen egyedül él, saját

tulajdonú, szoba-konyhás, komfort nélküli családi házában.

Fiát és férjét egy évvel ezelőtt, két hónap leforgása alatt veszítette el. Unokája a településtől 70km-re fekvő nagyvárosban panellakásban él, és hétvégeken látogatja. A településen élnek testvére gyermekei, akikkel kapcsolata évekkel ezelőtt megromlott.

Az idős asszony eddig teljes mértékben ellátta önmagát, egészségi állapota azonban az utóbbi hónapban sokat romlott. Évtizedek óta gondozzák magas vérnyomása, cukorbetegsége miatt¸ szemkárosodása egyre előre haladottabb, ezért egyre nehezebben tájékozódik.

Sokszor kéri a szomszédban élő fiatal házaspár segítségét a mindennapi életmenet

támogatásában: gyakran bevásárolnak számára, kiváltják gyógyszereit, és velük tud igazán beszélgetni is.

Háziorvosával szinte heti kapcsolatban van.

Napi egyszeri meleg étkeztetést fél éve vesz igénybe, feledékenysége miatt azonban diétájának betartása kétséges. Unokája az önkormányzat segítségét kérte az idős asszony ellátásában.

Információtartalom vázlata:

- Az alapvető emberi szükségletek

- A szükségletfelmérés módszerei

- Az erőforrások feltárásának módszerei

- A család mint érték és erőforrás

- A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére

- A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel

- Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája

- Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások

Tartalomjegyzék1852-06/3. Készítse el a szükségletek és erőforrások listáját az alábbi estre vonatkozóan!................11. Az alapvető emberi szükségletek:....................................................................................................5

Az emberi szükségletek hierarchiája Maslow szerint:.....................................................................5Fiziológiai szükségletek .............................................................................................................5Biztonsági szükségletek .............................................................................................................5

FIGYELMEZTETÉS! A tételek minden esetben az adott pillanatban aktuális jogszabályok alapján készülnek! A törvény – tételekben szereplő - aktív linkjére kattintva ellenőrizheted, hogy nem történt-e jogszabály-módosítás! MINDEN ESETBEN ELLENŐRIZD!


Társadalmi szükségletek ............................................................................................................5Megbecsülés szükséglete: ..........................................................................................................5Önmegvalósítás szükséglete ......................................................................................................6

2. A szükségletfelmérés módszerei:......................................................................................................6Életútinterjú / mély-interjú .............................................................................6Kérdőív...........................................................................................................6Genogram – családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban? ......................................................................................................6Ecomap – környezeti, grafikus térkép, szociális háló. ...................................6Egyéb digitális technikák. ..............................................................................6

A módszerek, eszközök használata az idősek ellátásában .........................................................6A szükségletek befolyásolják az ellátás formáját, módját, gyakoriságát, terjedelmét...........................................................................................................7

3. Az erőforrások feltárásának módszerei:...........................................................................................7Minden ember rendelkezik több vagy kevesebb erőforrással, természetes támasszal. Ezek a támaszok a human öko-rendszer szintjein találhatók. Az egyes szintek tartalma, erőssége egyénileg eltérő.....................................................................................................................................................7

Az elemzést segítik a különböző szintű kapcsolati térképek:.....................................................7genogram..............................................................................................................................................7ecomap..................................................................................................................................................7szociogram............................................................................................................................................7

A legelterjedtebb elemzési módszer SWOT analízis.......................................................................74. A család mint érték és erőforrás:......................................................................................................8

A család mint érték......................................................................................................................8A család az emberi erőforrás mint társadalmi érték, reprodukciójának és védelmének színtere, önmagában is társadalmi érték..........................................8

Társadalmi viszonyok újratermelése......................................................................................8A család értékei a családi rendszerben kereshetők..............................................8

A család mint rendszer...........................................................................................................8A reciprocitás elvén működő informális csoport.................................................8

A családi minta hatása......................................................................................................................9A tíz legfontosabb érték hazánkban:.............................................................................9

Az élethez szükséges bizonyos alapvető erőforrások megléte, ami nélkül nem létezhetünk.........................................................................................................10



Erőforrás-szintjei:..........................................................................................................................10Erőforrás-rendszerek:.....................................................................................................................10

A különböző szinteken lévő erőforrások elérése meghatározza az életminőséget.....................................................................................................10A családban lévő értékek átörökítését, a családi erőforrások megfelelő kiaknázását befolyásolja a családdinamika.......................................................11

Családdinamikai szempontok....................................................................................................11A család rendszerhatárai.......................................................................................................11

Belső rendszerhatárok: ....................................................................................................11A feszültségek kezelése...................................................................................................11

5. A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére:.........................................11Az átalakulás okai...............................................................................................................................11

A családtípusok történeti változásai Európában: ..........................................................................12A gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa.................................................................12A vadászó életmód megjelenésével.....................................................................................12A földművelés, állattartás (letelepedés) révén......................................................................12Az ipari társadalom, nagy munkaerőigénye.........................................................................12

Együttélési minták napjainkban:...............................................................................................13Nagycsaládok felbomlása:....................................................................................................13Munkamegosztás a nagycsaládban:......................................................................................13Következmények..................................................................................................................13

A különélés növeli a lakhatás költségeit.......................................................13nem tudják igénybe venni egymás segítségét, .............................................14anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy külső segítséget vegyenek igénybe..........................................................................................................14pszichés hatások............................................................................................14

Társadalmi haszonelvűség....................................................................................................15Ezért az idősek társadalmi helyzete meggyengült, sokan teherként tekintenek rájuk...................................................................................................................15

6. A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel:........15A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói,..............................................................15

(Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat egyenlőtlenül osztja el.)..............................................................16

A települési egyenlőtlenségek, a javak elérhetőségének hiánya, a meglévő szükségletek kielégítetlenségét eredményezi....................................................16



Területi folyamatok...................................................................................................................16Példa a települési egyenlőtlenségekre.......................................................................................16A területi egyenlőtlenségek mérése...........................................................................................17

Gazdasági dimenzió :..................................................................................................17Humán dimenzió:........................................................................................................17

A „települési lejtő” (A települési hierarchia..............................................................................17Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség):..................................................17 1. főváros..............................................................................................................17 2. megyei jogú város............................................................................................17 3. város.................................................................................................................17 4. falu, község.......................................................................................................17 5. tanya.................................................................................................................17

A közeli is lehet nagyon messze.................................................................................18Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére ...................18

7. Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája:............................................................18Nehézségek, problémák, gondok:..................................................................................................18Pozitívumok...................................................................................................................................19

Szükségletek .............................................................................................................................198. Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások:............................................26A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek.............................................................26

1993. évi III. Törvény ...........................................................................................26Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás.........................................................26Étkeztetés...............................................................................................................26Házi segítségnyújtás...............................................................................................26Ápolást, gondozást nyújtó intézmények.................................................................26

Egyéb ellátási lehetőségek:.......................................................................................................271993. évi III. törvény.................................................................................................................27

Időskorúak járadéka...............................................................................................27Lakásfenntartási támogatás....................................................................................27Átmeneti segély......................................................................................................27 Közgyógyellátás.......................................................................................27 Energiafelhasználási támogatás.................................................................27



1. Az alapvető emberi szükségletek:

Az emberi szükségletek hierarchiája Maslow szerint: Az egyént személyisége és szükségletei alapján is meg kell ismernünk. A segítő munka sikere érdekében meg kell ismernünk kliensünk tényleges szükségleteit és

igényeit. A kliens és a segítő megítélése e kérdésben nem feltétlenül esik egybe. Szükségletfelmérés minél több információt nyújtson az alapszükségletektől az intellektuális

szükségletekig.

Fiziológiai szükségletek Fiziológiás szükségletek (alapvető problémák köre, éhség, szomjúság, testi szükségletek, a

legerőteljesebb szükségletek).

Hiányuk esetén ezek kielégítése az egyén egyetlen célja. A szükséglet kielégülését követően már megjelenhetnek a magasabb rendű szükségletek. (hierarchikus felépítés)

Szociális szolgáltatásban – fizikai ellátás szintje, étkezés, hideg-meleg víz, lakhatás, létfenntartás szükségleteinek összessége, ami az életben maradás alapfeltételei.

Biztonsági szükségletek Biztonsági igények: domináns szükséglet, lét biztonság, balesetvédelem, kiszámíthatóság,

stabilitás igénye, a megszokott dolgok előnyben részesítése az ismeretlenekkel szemben.

Szociális szolgáltatásoknál stabil, biztonságos környezet, védelem a sérüléstől, védelem a betegségektől, bútorzat, kapaszkodók, fény, megszokott gondozók, ismert, kiszámítható szabályok.

Társadalmi szükségletek Szeretet, barátság, elfogadás iránti szükséglet: a fiziológiás és biztonsági szükséglet

kielégítettségekor felmerül a szeretet, gyengédség szükséglete. (valahova tartozás igénye, társ, barát, feleség, gyerek(szeretetet adni és kapni, a simogatás, érintés ereje)

Ismerd meg, hallgasd meg, fogadd el! Joga van szeretetet adni és kapni! Joga van ahhoz, hogy megismerjék!

Megbecsülés szükséglete: az az érzés, hogy fontosak vagyunk, hasznosak és szükségesek a társadalomban, a kisebb közösségekben.

● Önbecsülés, mások megbecsülése, elismerés, teljesítmény, tisztelet iránti igény:

● Jól megalapozott önértékelés, önbecsülés, önérzet, a mások részéről megnyilvánuló tisztelet elvárása.



● Szociális szolgáltatásban respektálni és tisztelni kell az igénybevevőt! Elismert tagja legyen a közösségnek, visszajelzést kapjon, hogy ő fontos. Foglalkoztatás, cél, értelmes élet. Joga van az emberi méltósághoz, megbecsüléshez!

● Önmagunkat csak akkor tudjuk megbecsülni, ha mások is megbecsülnek!

Önmegvalósítás szükséglete Önbeteljesülés iránti vágy, az ember abban tevékenykedjen, amiben ki tud teljesedni. Az egyénben rejlő lehetőségek megvalósítása. Szociális szolgáltatásokban alkotó csoportok, egyéni művészeti tevékenységek

támogatása, kiállításokon bemutatkozás, képzés támogatása.

Tudás és megértés iránti vágy

Tudás és megértés iránti vágy:

Kíváncsiság, kutatás, a világban való biztonságos eligazodás vágya.

Szükségletek kielégítése

A mesterséges támaszok csak akkor lépjenek be, amikor már az egyén teljesítőképességének határát elérte.

Csak abban kell segíteni, amire a kliens, természetes erőforrásainak hiányában már képtelen kielégíteni.

Alul-gondozás – a szükségletek kielégítetlenül maradnak, a természetes erőforrás és a mesterséges erőforrás között hiány, vákuum keletkezik.

Túlgondozás – túlsegítés, megoldjuk kliensünk problémáját helyette, nem vesszük igénybe saját erőforrásait.

Az egyén erőforrásait meg kell ismerni és aktivitására alapozva csak ott kell beléptetni a segítséget, ahol már nem képes az egyén cselekedni.

2. A szükségletfelmérés módszerei:Életútinterjú / mély-interjú

Kérdőív

Genogram – családi fejlődésrajz, visszamenőleg generációk vizsgálata a probléma létezése szempontjából, van-e hasznosítható erőforrás a családban?

Ecomap – környezeti, grafikus térkép, szociális háló.

Egyéb digitális technikák.

A módszerek, eszközök használata az idősek ellátásában Egyéni esetkezelés a problémamegoldó modell mentén (idős a családban, házi

segítségnyújtás, nappali ellátás, bentlakásos ellátások) Egyéni esetmunka az előgondozás során és az gondozásban - anamnézis



A felmérés irányultsága:

o életúto kapcsolatoko az önellátó képesség – fizikai és egészségi állapoto a mentális állapot o az érdeklődési kör - foglalkoztathatóság

A felvett adatok alapján kell a szükségleteket meghatározni, a prioritásoknak megfelelően.A szükségletek befolyásolják az ellátás formáját, módját, gyakoriságát, terjedelmét.

3. Az erőforrások feltárásának módszerei:Minden ember rendelkezik több vagy kevesebb erőforrással, természetes támasszal. Ezek a támaszok a human öko-rendszer szintjein találhatók. Az egyes szintek tartalma, erőssége egyénileg eltérő.

Megfelelő működés esetén nem jelentkezik probléma, illetve a problémát az egyén megoldja.

Az egyén számára megoldhatatlannak tűnő probléma egy, vagy több szint elégtelen működését jelzi. A probléma megoldása azonban ebben az esetben is ott található valamelyik szinten, csak az egyén a jelenlegi probléma megoldóképességével nem tudja alkalmazni.

Ezért az erőforrások feltárása során az egyes szinteket vizsgáljuk meg, tartalmuk és működésük alapján.

A felmérés során gyűjtött információk rendszerezésével és ezek elemzésével meghatározható a probléma (gyengeség), a megoldás útja (lehetőségek), helye, módszere (erősségek) illetve csökkenthető a kudarc (veszélyek) lehetősége.

Az egyén belső és külső környezetének elemzése, értékelése nélkül nem lehet tervezni.

A környezet elemzése a human öko-rendszer hét szintjén történik, ami a beavatkozási színtér is.

Az elemzést segítik a különböző szintű kapcsolati térképek:genogramecomapszociogram

A legelterjedtebb elemzési módszer SWOT analízisAz analízis egy egyszerű módszer, amely az értékelő vizsgálatot segíti. A SWOT négy angol szó (Strengths=erősségek, Weaknesses=gyengeségek, Opportunities=lehetőségek, Threats=veszélyek) kezdőbetűjének összevonásából született fogalom.

Erősségek Gyengeségek

Lehetőségek Veszélyek

A SWOT lényege tehát: a környezeti (külső) és a belső helyzet és a tartalékok átfogó, jövő orientált elemzése.



4. A család mint érték és erőforrás:A családi szociális munka a család belső működését, alkalmazkodóképességét, illetve a környezet és a család kölcsönös viszonyát kezeli.

A család mint érték

A család az emberi erőforrás mint társadalmi érték, reprodukciójának és védelmének színtere, önmagában is társadalmi érték.

A család a szocializáció során átörökíti hagyományait, szokásait, értékrendjét, kulturális tőkéjét. A családtagok segíthetik egymás érvényesülését kapcsolati tőkéjük által.

Társadalmi viszonyok újratermeléseA társadalmi státusz öröklődése, a társadalmi mobilitás gátja.

• többgenerációs munkanélküliség – a szubkultúra (szegénység kultúrája) normáinak követése a szocializációs minta alapján

• a depriváció „átörökítése” -

A családban két hatás éri a gyermeket:

Spontán és szándék nélkül közvetített ráhatás (szocializáció) Tudatos irányított nevelési forma

A család értékei a családi rendszerben kereshetők.

A család mint rendszer

A reciprocitás elvén működő informális csoport.

Amikor megkíséreljük meghatározni a „családi rendszert”, akkor egy olyan csoportról beszélünk, amelynek tagjai (1) befolyással vannak egymásra, (2) amelynek tagjai magukat mint csoportot egy családnak tartják, és (3) akik valamilyen aspektusból koherenciát mutatnak, például hasonló az identitás tudattal, értékrendszerrel, hittel vagy meggyőződésekkel rendelkeznek.A család mint rendszer meghatározása különféle dolgokra vonatkozhat:Amikor a családról, mint rendszerről gondolkodunk, néhány közös, karakterisztikus jegyet meg kell említenünk:

- a családtagok kölcsönösen hatnak egymásra (például kulturális hatás);- minden egyes személy valamilyen módon a többiekéhez kapcsolódik (például az egyén problémája egyben a családé is);- a cirkularitás, vagy más néven körkörösség elve, valamint az ismétlődő minták (izomorfiák) jelen vannak mind a viselkedésben, mind pedig a kapcsolatokban (például egy visszahúzódó férj



kiválthatja a feleségéből, hogy egyre követelőzőbb legyen, ami viszont azt eredményezheti, hogy a férj még visszahúzódóbbá válik, erre a feleség válaszolhat még követelőzőbb viselkedéssel, és így tovább);- a család tagjainak hasonló az identitástudata és meggyőződése (például a családon belül az a meggyőződés, hogy ez a család, hívő, törvénytisztelő, szereti a sportot stb.; ez a „mi tudat” jelenti a „mi családunkat”, amelyhez kapcsolódhatnak a családi legendák és mítoszok);- a családi rendszerhez tartoznak a szerepek, a szabályok és az organizációs struktúrák (például egy családban az adott szabályok a gyerekek lefekvési idejére, az asztali viselkedésére vonatkozhatnak, vagy például arra, hogy egy bizonyos családtagnak békéltető szerepet tulajdonítanak; nagyon fontosak lehetnek a rítusok, családi rituálék, melyek sajnos sok családban megkoptak, vagy hiányoznak).

A családi minta hatásaMivel a szocializáció ismeretek értékek átadása-átvétele

– átadni csak azt lehet amit birtoklunk – adott közösség tagja a közösségre jellemző normákat értékeket, tudást örökítheti át, arra szocializálhat.

A társadalmon belül találhatunk olyan csoportokat – szubkultúrák, etnikumok, depriváltak – amelyek értékrendje, normarendszere elérő, nem a többség társadalom normáit követi-. Ezeket a csoportokat szokták társadalmon belüli társadalomnak is nevezni (roma társadalom).

Társadalom: egyén viselkedését, gondolkodását befolyásolja.

A tíz legfontosabb érték hazánkban:

Béke Család Felelősség Szavahihetőség A haza biztonsága Boldogság Bátorság Munka Anyagi jólét Segítőkészség

A szocializálásban fontos szerep jut a példamutatásnak. Hiába tanítjuk gyermekeinknek, hogy ne szemeteljen, ha mi felnőttek nem követjük ezt. A mások tisztelete fontos, e nélkül önmagunkat sem tisztelhetjük.

A szubkultúrák családjai így a saját értékrendjeiket, normáikat örökítik át az utódoknak.



Az élethez szükséges bizonyos alapvető erőforrások megléte, ami nélkül nem létezhetünk.A különböző erőforrások, mint lehetőségek biztosítják, hogy szükségleteinket kielégítsük. A meglévő lehetőségek kihasználása nem egyenlő mértékű, függ az egyén személyes tulajdonságaitól, képességeitől. Az erőforrások hiányában illetve ezek felhasználásának képtelensége esetén problémák keletkeznek. Az erőforrások különböző rendszerekben és szinteken jelennek meg.

Erőforrás-szintjei:● Intraperszonális szint – az egyén szintje

● Mikroszint: a család szintje

● Mezoszint: a tágabb környezete

● Ekzoszint: társadalom, intézmények szerveződési szintek

● Makroszint: a társadalom szintje

Az egyes szinteken különböző területeken lévő erőforrás-rendszerek működnek.

Erőforrás-rendszerek:

egzisztenciális egészségi, mentális informáltsági, kulturális individuális családi, közösségi munkavállalói kreativitásra épülő

A különböző szinteken lévő erőforrások elérése meghatározza az életminőséget.

A makroszinten lévő kulturális erőforrások például meghatározzák, hogy milyen kulturális színvonal érhető el az adott társadalom tagjai számára.

A mikroszint erőforrásainak összessége meghatározza a család társadalmi státuszát, befolyásolhatja a társadalmi erőforrások elérhetőségét, a mobilitás lehetőségét, hatással van a szocializációra.

Az interperszonális szinten lévő erőforrások összessége meghatározza az egyén érdekérvényesítő képességét, befolyásolja munkavállalási lehetőségeit.

A jól működő család igen fontos erőforrás az egész társadalom számára, és bizonyos értelemben nem csupán a társadalmi változások szenvedő alanya, hanem pozitív módon tudja befolyásolni környezetét.



A családban lévő értékek átörökítését, a családi erőforrások megfelelő kiaknázását befolyásolja a családdinamika.

Családdinamikai szempontokA család sajátos struktúrával rendelkező interperszonális rendszer, tagjai kölcsönösen hatnak egymásra. Családi élet szerves része a stabilitáson túl az állandó változás.A család az őt érő külső hatásokat fogadja, szűri, feldolgozza, így igyekszik megőrizni stabilitását. Ehhez rugalmas, de mégis szilárd külső rendszerhatárra és hatékony, érett belső struktúrára van szükség.A változás oka: külső tényezők (politikai, ideológiai, társadalmi változás) és az idő múlásával bekövetkező változások, melynek során a család különböző életciklusokon megy keresztül (házasság, gyerekszületés stb.). A viszonyok újrafogalmazásán keresztül a családtagok szerepköre is változik.

A család rendszerhatárai

Belső rendszerhatárok: Jól működő családoknál: segítik a szülői funkciókat, szabad mozgásteret, autonómiát ad a gyerekeknek.Diszfunkcionális családoknál: rigid, vagy elmosott belső határok (pl. házastársi konfliktus során az egyik szülő „szövetséget” köt a gyerekkel a másik szülő ellen – ez nagy terhet ró a gyermekre)

A feszültségek kezeléseA tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor a felgyülemlett feszültséget, problémákat az egyik családtag veszi magára. Ő a „tünethordozó”. Általában ő a család „leggyengébb láncszeme”.Ez a „tünethordozó” szerep sokszor több generáción át „öröklődik”.

5. A családszerkezet átalakulása, hatása az idősek társadalmi helyzetére:

Az átalakulás okaiaz élelemhez való hozzájutás, a termelési módok, a környezet változása- a társadalom szerkezetének változása- a társadalmi normák, szükségleti igények változása- érzelmi hozzáállások változása- lakáskörülményeinek változása

Ezek kölcsönös egymásra- és együtt hatása idézte elő a családszerkezet történelmi változásait, a



család funkcióin belül, egyes funkciók dominanciáját, illetve háttérbeszorulását. (régen a termelő funkció nagyobb hangsúlyt kapott, ez napjainkban visszaszorult a fogyasztási funkció a dominánsabb)A változásokra jellemző, hogy nem egyik napról a másikra történnek, hanem egy folyamat eredményei, mely átalakulás, a befolyásoló hatástól függően rövidebb vagy hosszabb időt vesz igénybe.

A családtípusok történeti változásai Európában:

A gyűjtögető társadalmak nukleáris családtípusa- nem volt szükség nagy családra az élelem megszerzése végett, illetve az adott területen csak egy bizonyos népesség számára volt megfelelő mennyiségű táplálék, a természet nem volt képes többet eltartani. Az életmód nem volt helyhez kötött, kisebb létszám könnyebben vándorolt az élelem után.

A vadászó életmód megjelenésével- fokozatosan változik a család szerkezet, létszámilag bővül,(az utódok önállósodásuk után nem hagyják el) megjelenik a több család együttélése (több családmag), mivel a nagyobb zsákmány érdekében ez a célszerűbb.

A földművelés, állattartás (letelepedés) révén- nagyobb mennyiségű táplálékhoz juthattak, viszont ehhez több munkáskézre volt szükség. ami tovább növelte a család létszámot, megjelentek a kiterjesztett háztartások. Az agrártársadalmakra napjainkban is a nagycsaládos modell a jellemző.A mezőgazdasági termelőeszközök fejlődésének igénye magával hozta az iparosodást és ennek fejlődését.

Az ipari társadalom, nagy munkaerőigénye és helyhez kötött jellege miatt, általában nagyobb lélekszámú településeken jelenik meg, tovább gerjesztve az adott település lélekszám növekedését, urbanizációját.Az időjárás viszontagságainak és az egyéb nem kívánatos körülményeknek kitett (vadállatok kártétele, rablók) mezőgazdaságban dolgozó családokból, a gyengébb termést adó években egyes tagok az iparban keresnek munkát, amire jellemző, hogy általában ott is ragadnak., mivel ez biztosabb megélhetést nyújt. Ez mintául szolgál a többi egyén számára, a biztos megélhetés igénnyé válik, a család létszáma fokozatosan csökken. Az urbanizációs folyamatok kihatással vannak a lakásszerkezetre is. Létrejönnek az un. munkástelepek, melyek jellemzője a kis méret és a komfortnélküliség. A többgenerációs együttélés itt számos problémát vetett fel, ami hozzájárult a generációk különélésének igényéhez.Az ipari társadalmakban újra a nukleáris családmodell a jellemző.Az ipari fejlődés és a szolgáltatások fejlődése, valamint egyéb társadalmi tényezők (normák változása, emancipáció) lehetővé tették a nők munkavállalását.



Együttélési minták napjainkban:

Nagycsaládok felbomlása:

a nők gazdasági függősége megszűnt, ennek következtében, valamint a szekularizáció (az egyház befolyása gyengül) miatt a házasság mint együttélési forma, nem kizárólagos (normagyengülés), egyre több gyermek nő fel egyszülős családban , ami a szocializációban problémát okoz.Kitolódó iskolázás következtében a gyermekek tovább maradnak a család kötelékében. Régebben 14, majd 18, jelenleg 20-28 éves korban fejeződnek be a tanulmányok. A gazdasági függés a családtól (posztadoleszcensia) – a fiatal felnőtt teljes autonómiáját korlátozza. Ez a családnak ugyan anyagi terhet jelent, de az érzelmi tényezők dominanciája miatt az anyagi vonzat háttérbe szorul. A XVIII. sz-ig nem volt bensőséges kapcsolat szülők és gyermekek között (így védekeztek a lelki teher ellen, a magas halandóság miatt).Felnőttek és idős szüleik kapcsolata: az önálló nukleáris családok miatt az elköltöző fiatalok és szüleik kapcsolata meggyengülhet.

Munkamegosztás a nagycsaládban:Azokban a családokban, ahol több generáció él együtt, megoszlanak a feladatok, kölcsönösen számíthatnak egymás segítségére.

• Ellátó feladatok - háztartás

• Gondoskodási feladatok – gondozás, ápolás,

• kulturális tevékenység - hagyományok átörökítése,

A családi munkamegosztás révén jelentős idő szabadítható fel, ugyanakkor megkíván bizonyos alkalmazkodó képességet, a generációk közti különbségek áthidalását.

Következmények

A generációk különélése az önálló életvitel a függetlenség előnye mellett számos hátránnyal is jár

• A jelenlegi lakásviszonyok, lakásméretek nem teszik lehetővé több generáció problémamentes együttélését

A különélés növeli a lakhatás költségeit

• a fiatalok önálló lakáshoz jutásához legtöbb esetben aránytalanul nagy terheket kell vállalni

• az egyedül élő idős embernek a lakás fenntartási költségei felemészthetik jövedelme nagyobb részét

• Fizikailag távol vannak egymástól,


http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=688235&

http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=678286&


nem tudják igénybe venni egymás segítségét,

• így a fiataloknak a munka és a háztartási teendők mellett kevesebb idejük marad egymásra, a rekreációra, ennek hiányában a feszültségek halmozódhatnak

• az idősebbek állapotromlásuk miatt egyes feladatokat nem tudnak önállóan elvégezni, szükségleteik kielégítetlenek maradhatnak

anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy külső segítséget vegyenek igénybe

• a gyermekek üres lakásba érkeznek, az iskolai szünidőben felügyelet nélkül lehetnek, „kulcsos gyerekek”

• a gyermek betegsége munkahelyi problémát okozhat

• komoly nehézséget jelent az idős, ellátása, a beteg szülő ápolása

pszichés hatások

• a fiatalok túlhajszoltak

• a gyermekek szocializációja túlnyomórészt nem a családban történik

• az idősekben lévő értékek nem kerülnek átadásra a legfiatalabb generáció számára, a hagyományok elveszhetnek

• az idősekben nő a feleslegesség érzése, a magányos életforma a fizikai képességcsökkenéssel párosulva izolációhoz vezet

• a generációk együttélésekor, a család pszichés védő funkciója erősebb, az idősek a tapasztalataik alapján tanácsot tudnak adni a fiatalabbaknak.)

• az időseknél a gondok kibeszélhetőségét gátolja az elmagányosodás, így problémáikkal is magukra maradnak, nincs pszichés védelem.

Az idős emberek esetében gyakran a szociális ellátó rendszer szakemberei kénytelenek átvenni a család szerepét.A családi funkciók történelmi változása meghatározó az idős emberek családban betöltött szerepét illetően.A családban régen a legidősebb volt a legmegbecsültebb családtag, mivel ő rendelkezett a legnagyobb élettapasztalattal. A mai információs társadalom szabályai szerint ennél fontosabb a naprakész tudás és az ehhez való hozzájutás ismerete, a technikai ismeretek, aminek az idősek kevésbé tudnak megfelelni. Ezek a technikai fejlődés következtében kialakuló generációs ismeretkülönbségek miatt kialakul azaz előítélet az idősekkel szemben, hogy minden ismeretük elavult, ez oka, hogy nem veszik szívesen és nem fogadják el illetve nem kérik a tanácsaikat.



Társadalmi haszonelvűség

A jelenlegi társadalmak főleg anyagi szempontból haszonelven működnek: aminek nincs közvetlen anyagi haszna, az értéktelen.

Ezért az idősek társadalmi helyzete meggyengült, sokan teherként tekintenek rájuk.A haszonelvű szemlélet figyelmen kívül hagyja a közvetett hasznot, ami akár anyagi haszonná is konvertálódhat.

6. A településszerkezetből adódó egyenlőtlenségek összefüggései az emberi szükségletekkel:

A társadalmi egyenlőtlenségi rendszer meghatározói,• a javak birtoklása,

• a foglalkozási szerkezet,

• a jövedelem eloszlás,

• az oktatás,

• a fogyasztás Az emberek a fogyasztási egyenlőtlenségek következtében eltérő életstílusuk révén demonstrálják társadalmi helyzetüket. Az egyenlőtlenségek meghatározzák, hogy ki milyen társadalmi pozícióba, státuszba, rétegbe, osztályba tartozik. (A társadalmi osztályon kívül van települési osztály is:(Szelényi).Az életkörülmények romlásával a családok többsége elsősorban kulturális kiadásait csökkenti. A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése (a társadalom tagjainak differenciálódása) bizonyos mértéken túl akadályozza a társadalmi integrációt, a társadalom tagjainak az elfogadott normák és szabályok szerinti együttműködését, a normális társadalmi életet. Instabil társadalmi állapot alakulhat ki, amit az uralkodó politikai elit érdekeinek megfelelő keretek között igyekszik tartani, politikailag kezelni. A kirívó és komoly társadalmi problémákat okozó térbeli társadalmi egyenlőtlenségeket kezelni kell a mindenkori kormányzatnak, hogy a politika által nehezen kontrollálható folyamatok (pl. a fekete gazdaság megerősödése, a bűnözés térhódítása, etnikai konfliktusok megszaporodása, az elvándorlás felerősödése, a szegénység, a munkanélküliség nagy mértékű területi koncentrációja, stb.) ne kérdőjelezzék meg legitimitásukat.

A magyar települési viszonyok, települési hátrányok meghatározó szerepet játszanak a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek földrajzilag eltérnek, amit területi (térbeli, regionális-kistérségi-települési) egyenlőtlenségnek nevezünk. Ezek a különbségek határozzák meg az ország, a társadalom térszerkezetét., melyben jól tükröződik a fejlettség szintje.Az ország térszerkezetében megkülönböztetünk központi elhelyezkedésű (centrum) és azt



körülvevő (periféria) területeket.(A szociológia azt vizsgálja, hogy a térbeli egyenlőtlenségek hogyan mennek át társadalmi egyenlőtlenségekbe.)A területi hátrányok más társadalmi hátrányokkal összekapcsolódva jelentkeznek, okai lehetnek az egyén hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének, esélyegyenlőtlenségének.(Az, hogy ki hol lakik-meghatározza a lehetőségeit mert a redisztribúció a megtermelt javakat

egyenlőtlenül osztja el.)A települési egyenlőtlenségek következtében kialakuló társadalmi egyenlőtlenségek legláthatóbb megnyilvánulási formáját az anyagi életkörülményekben és a kulturális fogyasztásban meglévő különbségek jelentik. (A társadalmi rétegződés egyik eleme, az esélyegyenlőtlenségek egyik következménye.) Több kutatás bizonyította, hogy a piacgazdasági átmenetet követően a jövedelmek és a foglalkoztatottság differenciái váltak a regionális egyenlőtlenségek meghatározó elemeivé.A települési egyenlőtlenségek, a javak elérhetőségének hiánya, a meglévő szükségletek

kielégítetlenségét eredményezi.

Területi folyamatok Olyan jelenségek, amelyek hosszabb időn keresztül érvényesülnek és „területi” lenyomatuk van: lényeges, érzékelhető társadalmi gazdasági különbségeket okoznak:

Vállalatok bezárása és megnyitása Vállalatok szerkezetváltása- munkakultúra fel-, és leértékelődése Térségek elérhetőségének változásai: az elérhetőséggel kapcsolatos elvárások változásai Infrastruktúra fejlesztés lépéstartása Migrációs folyamatok Demográfiai folyamatok Közszolgáltatások –önkormányzatok- fejlesztése

Példa a települési egyenlőtlenségekreEgyenlőtlenségi dimenziók Nagyváros Apró-falu

1. Elhelyezkedés centrális peremhelyzetű

2. Mennyiség népes kicsi

3. Minőség fejlett elmaradott

4. Szerkezet tagolt homogén

5. Szerepkör sokfunkciós funkcióhiányos

6. Kapcsolatok kapcsolat-gazdag elszigetelt

7. Viszonyok irányító függő



A területi egyenlőtlenségek mérése

Gazdasági dimenzió :

● GDP-hez való hozzájárulás, területi GDP

Humán dimenzió:

● HDI-index (human development Index)

• Jövedelem

• Iskolázottság

• Munkanélküliség

• Foglalkoztatás

• Migráció

A „települési lejtő” (A települési hierarchia(Erdei Ferenc – Települési lejtő – Társadalmi lejtő)A lejtőn lefelé haladva a társadalmi előnyök csökkennek, a hátrányok pedig nőnek.A fejlődés centruma mindig vándorol.

Települési lejtő (településtípus szerinti státuszkülönbség):

1. főváros

2. megyei jogú város

3. város

4. falu, község

5. tanyaMásfelől különbségek vannak a kelet-magyarországi és a nyugat magyarországi, azonos településtípushoz tartozó települések között is (régiós különbségek).

Az esélyegyenlőtlenség a periférián lévő, alacsony jövedelmi viszonyokkal és infrastrukturális feltételekkel rendelkező települések eltérő feltételeket tudnak biztosítani a centrumhoz képest. Ezért ezeket a településeket a jól kvalifikált munkaerő, az értelmiség az elit elhagyja. A felsőbb rétegek távozása általában magával hozza a felső-középosztály elvándorlását. A megfogyatkozó és



szűkösebb anyagiakkal rendelkező helyben maradó népesség fogyasztása csökken, nem tudja a meglévő szolgáltatókat fenntartani.

A szolgáltatók köre csökken, ami további elvándorláshoz vezet. A helyben maradottak általában az alacsonyabb- vagy a jövedelemmel nem rendelkezők, illetve az idősek, akiket érzelmi kötődés is motiválhatott a maradásra.A települési lejtő alján elhelyezkedő települések lakói az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségeit tekintve hátrányosabb helyzetben vannak az urbanizáltabb települések lakóihoz viszonyítva.

A települési folyamatok öngerjesztőek, a település a lejtő aljára csúszhat.

A hátrányok nem csak a település elhelyezkedéséből (távolságból) adódnak, hanem (el)zártságukból.

A közeli is lehet nagyon messze-ha nem megfelelő az úthálózat, a tömegközlekedés nem kielégítő.

Kormányzati fejlesztő beavatkozások a területi egyenlőtlenségek mérséklésére A politikai igény mindig kifogyhatatlan- a beavatkozás eredményessége mindig korlátozott

A beavatkozások területei :

Infrastruktúra fejlesztés

Közszolgáltatások fejlesztése

Humán erőforrás és intézményei fejlesztése

Kedvezmények a vállalkozások számára

7. Az idős asszony szükségleteinek és erőforrásainak listája:

Nehézségek, problémák, gondok:● idős

● Egyedül él

● kistelepülési hátrányok

● szakorvosi ellátás

● komfort nélküli házban él

● kapcsolat vesztések

● távol élő unoka



● izoláció

● egészségügyi állapotromlás

● látásromlás

● önellátó képesség csökkenése

● feledékenység

Pozitívumok● Saját tulajdonú otthon

● részleges önellátó képesség

● kistelepülési előnyök

● segítőkész szomszédok

● gondoskodó unoka

● lehetőségek kihasználásának képessége

● állapotának elfogadása

Szükségletek A szükségletek előzetes megállapításához segítséget nyújthatnak a vonatkozó jogszabályok.

36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló rendelet mellékletei részletesen tartalmazzák a szükséglet megállapításának és a szakvélemény kiadásának szempontjait.A szükségletet a település jegyző által felállított szakértői bizottság határozza meg. A szükséglet felülvizsgálatát az ORSZI -nál lehet kérelmezni.

2. számú melléklet a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelethez

Kérelem gondozási szükséglet megállapításához

1. Személyes adatok

A személyes gondoskodást igényl neve (születési neve): ....ő B. Mihályné Margit..........................Születési helye, ideje: .......Borsod....., 1931.........................................................................................TAJ-szám: ...........................................................................................................................................Lakcíme vagy tartózkodási helye: .........Borsod...................................................................................Törvényes képvisel jének neve, elérhet sége: ....................................................................................ő ő

Az ellátást igényl egyedül él ő □X

2. Igényelt személyes gondoskodási forma

Házi segítségnyújtás □X Id sotthoni ellátás ő □


http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700036.SMM



Soron kívüli elhelyezés indokolt □

3. Az id sotthoni ellátás ő igénybevételéhez szükséges gondozási szükséglet megállapítását a rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb körülmény alapján kérem:

3.1. a demencia kórkép legalább középsúlyos fokozata □3.2. az ellátást igényl egyedül él, nyolcvanadik életévét betöltötte, és a települési önkormányzat gondozásiő szükséglete ellenére részére házi segítségnyújtást nem biztosít □3.3. az ellátást igényl egyedül él, hetvenedik életévét betöltötte, és lakóhelye közm ves vízellátás vagyő ű közm ves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan ű □3.4. az ellátást igényl egyedül él, és hallási fogyatékosként fogyatékossági támogatásban vagy vakokő személyi járadékában részesül □3.5. az ellátást igényl egyedül él, a hallási fogyatékosságon kívüli okból fogyatékossági támogatásbanő részesül, és az ORSZI, illetve jogel dje szakért i bizottságának szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalásaő ő az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg □3.6. az ellátást igényl egyedül él, és I. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban, balesetiő rokkantsági nyugdíjban, illetve rokkantsági járadékban részesül □3.7. az ellátást igényl egyedül él, és munkaképességét 100%-ban elvesztette, illetve legalább 80%-oső mérték egészségkárosodást szenvedett, és az ORSZI, illetve jogel dje szakért i bizottságánakű ő ő szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása az önkiszolgálási képességének hiányát állapította meg □

4. A gondozási szükséglet mértékével kapcsolatos adatok

4.1. A személyes gondoskodást igényl ismert betegségei: .....ő magas vérnyomás, cukorbetegség¸ előre haladott szemkárosodás............................................................................................................

4.2. A személyes gondoskodást igényl önkiszolgálási képességét befolyásoló egyéb tényez k: ......ő őbevásárláshoz rendszeres segítségre van szüksége, állandó segítséget igényel az ételei elkészítéséhez, speciális diétára van szüksége, tisztálkodásban minimális segítségre szorul, gyógyszerelésben és terápiában állandó segítséget igényel. hosszabb távú mozgáshoz segítséget igényel..napi feladatai ellátásában segítségre szorul,.......................................................................................................................................................

4.3. A személyes gondoskodást igényl gondozási szükségletét befolyásoló életkörülményei: .....őegyedül él, eseti segítséget kap családjától, szociális alapszolgáltatásban részesül,..a lakásban nincs vezetékes víz vagy villany, a lakás állaga, állapota rossz, f tés egyedi, a tüzel behordását rendszeresen ű őnem tudja elvégezni, a környék szolgáltatásokkal való ellátása rossz, hiányos, id szakosan folyamatos őegészségügyi ellátásra, gondozásra, rehabilitációra, életfunkciók ellen rzésére szorulő .................................

4.4. Hozzájárulok a gondozási szükségletem lakóhelyemen (tartózkodási helyemen) történ vizsgálatához.ő

....................................................................Személyes gondoskodást igényl ő

vagy törvényes képvisel je aláírásaő

5. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-ának (4) bekezdése 68/A. §-ának (1) bekezdése alapján kérelmezem a személyes gondoskodást igényl gondozási szükségletének vizsgálatát.ő

..........................................................Intézményvezető

(jegyz vagy beutaló szerv vezet ) aláírásaő ő

Kitöltési útmutató

- A lakóhely vagy tartózkodási hely rovatban a lakóhelyen történ vizsgálat helyét kell feltüntetni.ő- Házi segítségnyújtás igénylésekor minden esetben a 4. pontot kell kitölteni. Id sotthoni ellátás igénylésekor haő

a 3. pont szerinti körülmények valamelyike fennáll, és az igazolására el írt dokumentumok rendelkezésre állnak, aő 3. pontot, egyéb esetben a 4. pontot kell kitölteni.

- A 3. pont szerinti egyéb körülmények igazolására a következ dokumentumokat kell csatolni:ő



3.1. a Pszichiátriai, illetve Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum vagy az ORSZI szakvéleménye

3.2. személyazonosításra alkalmas okmány életkort igazoló másolata és a jegyz házi segítségnyújtás hiányárólő szóló igazolása

3.3. személyazonosításra alkalmas okmány életkort igazoló másolata és a jegyz nek a közm ves vízellátás vagyő ű a közm ves villamosenergia-ellátás hiányáról szóló igazolásaű

3.4. az ellátást megállapító joger s határozat vagy az ellátás folyósítását igazoló irat másolataő3.5. az ORSZI, illetve jogel dje (Országos Orvosszakért i Intézet) érvényes és hatályos szakvéleményének,ő ő

szakhatósági állásfoglalásának másolata3.6. a nyugdíjat, járadékot megállapító joger s határozat, vagy a kérelem benyújtását megel z havi nyugdíj-ő ő ő

folyósítási, járadékfolyósítási csekkszelvény vagy bankszámlakivonat másolata3.7. az ORSZI, illetve jogel dje (Országos Orvosszakért i Intézet) érvényes és hatályos szakvéleményének,ő ő

szakhatósági állásfoglalásának másolataAz egyes körülményekhez el írt dokumentumok teljes kör csatolása nélkül a kérelem hiányos, és a gondozásiő ű

szükséglet nem állapítható meg. Ha az igazolások nem állnak rendelkezésre, a gondozási szükséglet vizsgálatát a 4. pont szerint - lakóhelyen történ vizsgálat lefolytatásával - lehet kérni.ő

- Az egyedül élésr l az 1. (személyes adatok) pontban kell nyilatkozni.ő- A 4. pontban feltüntetett adatok igazolására szolgáló leletek, illetve szakvélemények másolatát csak akkor kell

mellékelni, ha azok rendelkezésre állnak; az iratok hiánya nem akadályozza a gondozási szükséglet vizsgálatát.


Értékelő adatlap

Vizsgálandó

funkciók

Tevékenysége

k

Szempontok Fokozatok

1. Önkiszolgálás

Táplálkozás

étel, ital elkészítése

, elfogyaszt

ása

megfelelő 0kisebb

segítségre szorul

1

ételkészítéshez időnként segítséget igényel,

bevásárláshoz rendszeres

segítségre van szüksége

2

állandó segítséget igényel az

elkészítéséhez, ételeit önállóan

elfogyasztja

3

teljes segítséget

igényel ételei elkészítéséhez,

segítségre lehet szüksége étkezésében,

speciális diétára van szüksége

4

teljes segítséget igényel

ételkészítéshez, állandó vagy

teljes segítséget az

elfogyasztáshoz

5

Testápolás, tisztálkodá

s

test vagy testrészek megmosás

a; hajápolás, körömápol

ás, borotválko

zás, szájhigiéne (képesség, hajlandósá

g, ill. észrevevés

hiánya)

megfelelő 0minimális segítségre

szorul1

kisebb segítséget igényel,

segédeszközzel biztonságosan ellátja magát

2

időnként személyi

segítségre és segédeszközök

rendszeres használatára

szorul

3segítségre szorul több területen

4állandó, teljes

segítségre szorul

5




Öltözködés

ruházat rendbentar

tása, ruházat fel- és

levétele, önmagán történő

megigazítása

megfelelő 0minimális segítségre

szorul1

kisebb segítséget

igényel, nem képes az

időjárásnak megfelelő

ruházat kiválasztására

2

segítségre szorul, vagy

irányítást igényel

3

jelentős segítséget vagy

felügyeletet igényel

4

teljes segítségre,

felügyeletre szorul

5

WC használat, kontinenci

a

vizelet és széklet

tartásának képessége, hajlandósá

ga, WC használat képessége (előkészület, eljutás, visszatérés, higiénés teendők

elvégzése)

megfelelő 0minimális segítséget igényel

1

kisebb segítséget igényel, gyakran

kontrollálni kell

2

segítséget igényel, nem

képes a higiénés

szabályok betartására

3

jelentős segítségre van

szüksége, közepes fokú

inkontinenciája van, vagy a WC-t nem hajlandó használni

4

ágytál és vizelőedény használatára szorul, vagy

pelenkázni kell

5

2. ÖnellátásEszközök/ anyagok

használata

háztartás eszközei, pénzzel

való bánás,

megfelelő 0

háztartási eszközeit eseti

segítséggel használja,

pénzkezelése megfelelő

1

háztartási eszközeit

folyamatos segítséggel használja,

pénzkezelése megfelelő

2

háztartási eszközeit

segítséggel sem képes használni,

pénzkezelése bizonytalan

3

pénz-használathoz

állandó segítséget igényel

4

eszközökkel, pénzzel nem

tud bánni, teljes

segítséget igényel

5

Terápia-követés

gyógyszer helyes

alkalmazása, orvos

által előírt teendők követése

megfelelő 0

gyógyszereit szedi, orvosi utasításokra

figyelmeztetni kell

1

gyógyszereit szedi, a terápiát

felügyelet mellett

alkalmazza

2

gyógyszerelésben és

terápiában gyakori


3

gyógyszerelésben és

terápiában állandó


4

nem tudja, vagy nem

akarja beszedni a

gyógyszereket és alkalmazni a

terápiát

5

3. Mozgás-funkciók

Helyváltoztatás,

testhelyzet változtatás

mozgásfunkciók

lakásban, lakáson kívül, (járás,

ülés, állás, eszközök

szükségessége)

megfelelő 0

önállóan mozog,

folyamatos, de a hosszabb

távú mozgáshoz segítséget igényel

1minimális segítséget igényel

2segítséget

igényel, bottal jár

3

jelentős segítségre van

szüksége, segédeszköz használata szükséges (járókeret,

mankó)

4

kerekesszék használatára szorul, vagy

ágyban fekvő

5



4. Mentális funkciók

Térbeli-, időbeni

tájékozódás

tájékozódási

képesség, tevékenysé

gek összehang

olása, ismeretek

alkalmazása, napi rutin

feladatok intézése

megfelelő 0

tájékozódási képessége jó,

szerzett ismereteit

alkalmazza, tevékenysége

időnként koordinálatlan, napi feladatait kis segítséggel

elvégzi

1

tájékozódási képessége

kissé megromlott,

tevékenységek összehangolása

időnként rosszabb, napi

feladatai ellátásában segítségre

szorul

2

szerzett ismereteit

nehezebben alkalmazza, tájékozódó képessége

megromlott, tevékenységek összehangolása rosszabb, napi

feladatai ellátásában rendszeres segítségre

szorul

3

szerzett ismeretei nagyrészt elvesztek/

hiányoznak, tájékozódási képessége csökkent

4

kapcsolatteremtésre,

tevékenységei összehangolásá

ra képtelen, állandó

segítségre szorul

5

Kommunikáció,

beszédkészség,

beszédértés

helyzetnek megfelelő kommunik

áció, viselkedés,

beszéd

megfelelő 0kommunikációja megtartott, néha akadozik

1kommunikációban segítségre

szorul2

beszédértése, beszédének érthetősége megromlott,

kommunikációhoz

segédeszköz szükséges

3 metakommunikációra képes 4 kommunikáció

ra képtelen 5

5. Érzékszervi funkciók Látás

önellátást, önkiszolgá

lást akadályozza, nehezíti

megfelelő 0

átlagos fényviszonyok mellett még jól

tájékozódik, személyeket, tárgyakat már nehezen ismer

fel

1

átlagos fényviszonyok

mellett már rosszul

tájékozódik, személyeket,

tárgyakat nehezen ismer

fel, olvasni nehezen tud

2

segítséggel képes

tájékozódni, személyeket főleg csak

hangról ismer fel

3

látáscsökkenése önellátását korrekciós szemüveg

használatával is jelentősen akadályozza

4

látáscsökkenése miatt

önellátásra nem képes

5

Hallás

kapcsolattartást,

ügyintézést,

önellátást nehezíti

megfelelő 0

átlagközeli hangerő mellett

időnként rosszul hall

1

átlagközeli hangerő mellett

kommunikációja nehezített

2hallókészülék használatára

szorul3

halláscsökke-nése nagyfokú, hallókészülék-

kel is nehéz számára a

kommunikáció

4

halláscsökke-nése nagyfokú, hallókészüléket nem tud vagy nem hajlandó

használni

5

6. Egészségügyi ellátási igény

orvosi ellenőrzés, gondozás, rehabilitáci

ó, valamint ápolási

feladatok szükségess

ége

nincs 0

időnként orvosi

ellenőrzésre, vér-, széklet-,

vizelet-mintavételre

szorul

1

életfunkciók időszakos

ellenőrzésére, esetenként

injekciózásra, fájdalomcsillap

ításra szorul

2

időszakosan folyamatos

egészségügyi ellátásra,

gondozásra, rehabilitációra,

életfunkciók ellenőrzésére

szorul

3

rendszeres egészségügyi

ellátásra, időszakosan folyamatos kezelésre,

megfigyelésre szorul

4

állandó egészségügyi

ellátásra, folyamatos kezelésre és

megfigyelésre szorul

5

7. Felügyeleti igény

személyi segítő

jelenlétének

szükségessége

nincs 0

időnként rövid időtartamú felügyeletre

szorul

1

esetenként hosszabb

időtartamú felügyeletre

szorul

2 gyakran szorul felügyeletre 3

rendszeres felügyeletre

szorul4

állandó folyamatos felügyeletre

szorul

5



8. Szociális körülmények

Kapcsolatok

társas, családi

kapcsolatok

minősége, rendszeres

sége, egyéb

emberi/közösségi

kapcsolatok,

támaszok

megfelelő 0

családban él, de napközben

segítség és felügyelet nélkül van

1

kétszemélyes háztartásban él, hasonló helyzetű

személlyel, családi

segítséget rendszertelenül

kap

2

egyedül él, eseti segítséget

kap családjától,

szociális alapszolgálta-tásban részesül

3

egyedül él, támasz és

családi kapcsolatok

nélkül, szociális

alapszolgálta-tásban részesül

4

egyedül él, támasz és

családi kapcsolatok

nélkül, szociális

alapszolgáltatás nem

hozzáférhető

5

0 3 4 6 8 0

Lakás, lakhatás*

jogcím, komfortos

ság (vezetékes

víz, villany, fűtés,

telefon); lakókörnye

zeti infrastruktúra, lakás

és lakókörnye

zet akadályme

n-tesítettsége

(lift, lépcső),

lakókörnyezet

szolgáltatásai

megfelelő 0

lakás megfelelő, de

nem akadálymente-sített, lépcsők

nehezítik a közlekedést; a

napi életvitelhez szükséges

szolgáltatások elérhetők

1

a lakás komfort

nélküli, egyedi fűtésű, a környék

infrastruktúrája hiányos, a napi

életvitelt nehezíti

2

a lakásban nincs

vezetékes víz vagy villany, a lakás állaga,

állapota rossz, fűtés egyedi, a

tüzelő behordását

rendszeresen nem tudja

elvégezni, a környék

szolgáltatások-kal való

ellátása rossz, hiányos

3

albérletben/ társbérletben lakik, vagy a lakás komfort nélküli, vizes, nem fűthető; a

környék szolgáltatások-

kal való ellátása rossz,

hiányos

4

szívességi lakáshasználó

vagy nincs megoldva a lakhatása,

„hajléktalan-közeli”

állapotban van; bántalmazzák,

fenyegetik

5

Anyagi helyzet*

lakhatását, rendszeres étkezését, ruházkodá

sát havi jövedelme biztosítja

megfelelő 0

élelmezése és lakhatása

biztosított, ruházata

elhasználódott

1

lakhatása, étkezése eseti segélyekkel

együtt biztosított

2

folyamatos pénzbeli

támogatásokkal tudja

biztosítani lakhatását, étkezését, ruházata hiányos

3

esetenként lakhatásával és élelmezésével

összefüggő adóssága van, segélykeretét kimerítette

4

felhalmozott adósságát

jövedelméből nem tudja rendezni, a segélyek a

létfenntartását nem

biztosítják, éhezik

5

0 3 4 9 8 0

* A megjelölt szociális körülményeket idősotthoni elhelyezés esetén kell vizsgálni.

Az irányadó gondozási szükséglet:0-5 pont: nincs6-20 pont: 1 óra21-30 pont: 2 óra31-35 pont: 3 óra36-40 pont: 4 óra

40 pont felett: 4 órát meghaladó



Bentlakásos intézményben él k gondozási szükségletének - az egyes szociális tárgyú törvények módosításárólő szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. §-ának (6) bekezdése szerinti - vizsgálata során a 8. pont szerinti szempontok

vizsgálatára irányadó szempontokat figyelmen kívül kell hagyni. Az irányadó gondozási szükséglet 35 pont felett 4 órát meghaladó.


Szakvélemény gondozási szükséglet vizsgálatáról

1. Személyes adatok

A személyes gondoskodást igényl neve (születési neve): ....ő B. Mihályné Margit.............................Születési helye, ideje: ...................... 1931..........................................................................TAJ-szám: .............................................................................................................................................Lakcíme vagy tartózkodási helye: ...........Borsod.....,............................................................................Törvényes képvisel jének neve, elérhet sége: .....................................................................................ő ő

2. Házi segítségnyújtás (a városi jegyz által a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatoső eljárásokban közrem köd szakért kre, szakért i szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló Korm. rendeletű ő ő ő alapján m ködtetett szakért i bizottság tölti ki):ű ő

A házi segítségnyújtást igényl napi gondozási szükséglete:őnincs 1 óra 2 óra □ □ □X 3 óra 4 óra vagy ezt meghaladó □ □

................................................bizottsági tag

................................................bizottsági tag

................................................bizottsági tag

A szakvélemény felülvizsgálatát az ORSZI ellátást igényl lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékeső kirendeltségénél lehet kérni.

3. Id sotthoni ellátás ő (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért i Intézet els fokú szakért i bizottságaő ő ő tölti ki):

3.1. Az id sotthoni ellátást igényl gondozási szükséglete a rendelet 4. § (1) bekezdésének ..... pontja/alpontjaő ő szerinti egyéb körülmények alapján áll fenn □

3.2. Az id sotthoni ellátást igényl napi gondozási szükséglete:ő őA napi 4 órát meghaladja □A napi 4 órát nem haladja meg A gondozási szükséglet órában kifejezett mértéke: napi..... óra□

................................................bizottsági elnök

................................................előadó szakértő

A szakvélemény felülvizsgálatát az ORSZI ellátást igényl lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerintiő regionális igazgatóságánál lehet kérni.

4. Felülvizsgálat

4.1. Házi segítségnyújtás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért i Intézet els fokú szakért i bizottságaő ő ő tölti ki):

A házi segítségnyújtást igényl napi gondozási szükséglete:őnincs 1 óra 2 óra 3 óra 4 óra vagy ezt meghaladó □ □ □ □ □


................................................előadó szakértő

4.2. Id sotthoni ellátás (az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakért i Intézet másodfokú szakért i bizottságaő ő ő tölti ki):




4.2.1. Az id sotthoni ellátást igényl gondozási szükséglete a rendelet 4. § (1) bekezdésének ..... pontja/alpontjaő ő szerinti egyéb körülmények alapján áll fenn.

4.2.2. Az id sotthoni ellátást igényl napi gondozási szükséglete:ő őA napi 4 órát meghaladja □A napi 4 órát nem haladja meg A gondozási szükséglet órában kifejezett mértéke: napi ..... óra□


................................................előadó szakértő

8. Az idős asszony szükségleteinek kielégítésébe bevonható ellátások:

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek

Település lakosságának száma Ellátási kötelezettség

Minden települési önkormányzat Étkeztetés,házi segítségnyújtás,családsegítéshez való hozzáférés lehet ségétő

kétezer f nél több állandó lakos, ő települési önkormányzat

El z ek + családsegítéső ő

háromezer f nél több állandó lakos ő települési önkormányzat

El z ek + id sek nappali ellátásaő ő ő

tízezer f nél több állandó lakos ő települési önkormányzat

El z ek + el z ekben nem említett nappali ellátások,ő ő ő ő

harmincezer f nél több állandó lakos ő települési önkormányzat

El z ek +átmeneti elhelyezést nyújtó ellátásokő ő

ötvenezer f nél több állandó lakos ő települési önkormányzat

El z ek + utcai szociális munkaő ő

f városi kerületiő önkormányzat El z ek + hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmenetiő ő szállása

megyei és a f városiő önkormányzat a szakosított ellátásoknak a megszervezésér l, amelyekő biztosítására a települési önkormányzat nem kötelesa szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolása

1993. évi III. Törvény

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

Étkeztetés

Házi segítségnyújtás

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

Az esetben szerepl asszony ellátási szükséglete 2 óra, tehát ez alapján háziő segítségnyújtásra jogosult.


http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV

http://szocialis-gondozo.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=664273&.#pr773





Az egyéb körülményeket is figyelembe véve -az ellátást igényl egyedül él, hetvenedik életévét betöltötte, és lakóhelye közm veső ű vízellátás vagy közm ves villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan az ellátást igénylű ő egyedül él, hetvenedik életévét betöltötte, és lakóhelye közm ves vízellátás vagy közm vesű ű villamosenergia-ellátás nélküli ingatlan - aminek alapján az id sotthoni elhelyezésre is jogosult.őAz esetben figyelembe kell venni hogy az igényl melyiket választja.őA házi segítségnyújtást minden települési önkormányzatnak biztosítania kell.Amennyiben jelenleg nincs ilyen ellátás, azt meg kell szervezni. A települési önkormányzatok összefogás keretébe és megbízási szerz déssel is biztosíthatják aző ellátást.Amennyiben az igényl a házi segítségnyújtás mellett dönt, számára továbbra iső biztosítani kell a napi egyszeri meleg étkezést, amely eljuttatását a falugondnoki szolgálat biztosíthatja.

Egyéb ellátási lehetőségek:Nem áll rendelkezésre adat a jövedelmet illetően, így annak összegét is meg kell vizsgálni.

Amennyiben a jövedelem mértéke szükségessé teszi az alábbi pénzbeni ellátások nyújthatók:

1993. évi III. törvény

Id skorúak járadékaő

Lakásfenntartási támogatás

Átmeneti segély

Közgyógyellátás

Energiafelhasználási támogatás


http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300003.TV






Documents

1852-06-3. Készítse el a szükségletek és erőforrások ...szocialis-gondozo.lapunk.hu/tarhely/szocialis-gondozo/dokumentumok/... · A SWOT négy angol szó (Strengths=erősségek,