AZ 1862-IíEN ALAPÍTÓIT ERDÉSZETI LAPOK 109. ÉVFOLYAMA

1974. NOV EMISER * XXIII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM

T A R T A L O M

A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés 25 éve az erdőgazdaságban 481 M E M O R A N D U M az erdő hatásáról a természeti környezetre 493 Dr. Keresztesi Béla: A KGST-országok erdőgazdasági és fakitermelőipari szervei vezetőinek értekezlete és

a KGST Erdőgazdasági Állandó Munkacsoportjának ülése 497 Dr. Bondor Antal: A fagazdaság szervezete a KGST országaiban 500 Jérome René: Az erdészeti szikkutatás 50 éves jubileuma 503 Dr. Visy Géza: Az eszközök teljesítési szintje és a kiegészítő beruházások 512 Jérome René: Állami gazdaságok erdőgazdálkodási bemutatója 510 Dr. Pagony Hubert, Szilágyi Attila: Kémhatás vizsgálatok levegőszennyezett területen 520 Francisci Pál: A parkerdő korszerű sportlétesítménye az erdei tornapálya 524

Címkép: Az együttműködés jelvénye Hátlapon: Fafaragások a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában

C O f l E P J K A H H E

25 jieT BenrepcKO—coBeTCKoro HayqHO-TexHn4ecKoro coTpyAHHMecTBa B necHOM xo3HücTBe 481

MeMopaHAyM B aejie BjiHSHHfl jieca Ha ecTecTBeHHyio OKpywaiomyio cpeny 493 JJ-p Kepecmeuiu B.: CoBemaHHe pyKOBOAHTejieü opraHaMH jiecHoro xo3íiflCTBa H jiecHoft npoMbiuineHHOCTM

crpaH-ineHOB C3B, 3acen.aHMe II OCTOHHHOM KOMHCCHH C3B no jiecHOMy xo3HHCTBy 497 JX-p EoHÓop A.: 0 p r a H H 3 a u , H f l JiecHoro xo3HHCTBa B CTpaHax C3B -a 500 }KepoM P.: 5 0 - j i e T H H H roömietö HccjieAOBaHnn ycjioBHH necoBbipamHBaHHH H a 3aconenHbix nOHBax 503 A~P BuiUU r.: YpOBeHb np0H3B0AHTejIbH0CTH OpyflHH H AOnOJlHHTejIbHbie KanHTa^0BJ10>KeHHfl 512

}KepoM P.: f loKa3a BeaeHMH necHoro xo3HÍÍCTBa jiecxo3aMH 510 JJ-p FlaeoHb X., CUJIÜÓU A.: MccjieAOBaHHH no XHMHMCCKOH peaKUHH B oőjiaCTíix c 3arpH3HeHHbiM B03flyxoM 520 ®paituucuu Pl.: HaHőojiee coBpeMeHHoe coopy>KeHHe B j ieconapne — necHan ruMHacTHqecKan nnomaAKa 524

C O N T E N T S

25 years of scientific-technieal co-operation in forestry of Hungary and USSR 481 Memorandum on the influence of forests upon the environment 493 Dr. Keresztesi, B.: Conference of leaders of forestry and forest industries of the COMECON eountries, the

session of the COMECON's Permanent Working Group of Forestry 497 Dr. Bondor, A.: The forestry organization in eountries of the COMECON 500 Jérome, R.: 50th anniversary of forestry research on sodic sites 503 Visy, G.: Performance levels of instruments, and the supplementary investments 512 Jérome, R.: Forestry demonstration of state enterprises 510 Dr. Pagony, JL, Szilágyi, A.: Examining the chemical reactions of air on pollutod areas 520 Franciszcy, P.: The forest gymnasium is the most up-to-date establishment of the park forest 524

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: dr. Bondor Antal, a M É M Fagazda­ságfejlesztési Osztály vezetője, Budapest; Francisci Pál Vilmos parkosítási szak­előadó, Pilisi Á l l . Parkerdőgazdaság, Budapest; Jérome René tud. főosztály­vezető helyettes. E R T I , Budapest; dr. Keresztesi Béla, a M T A levelező tagja, az ERTI főigazgatója, Budapest; dr. Pagony Hubert tud. osztályvezető, Budapest, Szilágyi Attila tud. munkatárs, E R T I , Budapest; dr. Visy Géza igazgatóhelyet­

tes, Vértesi E F A G , Tatabánya.

A Z E R D Ő az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkesztő: dr. Keresztesi Béla. A szerkesztőség c íme : Budapest I I . , Frankéi L e ó u. 44. L e v é l c í m : 1277 Budapest, Pf. 17. Kiadja a Lapkiadó Vál­lalat, Budapest VTI. Lenin krt. 9—11. L e v é l c í m : 1906 Budapest, Pf. 223. Felelős kiadó: Siklósi Norber t . Kap ják az Országos Erdészeti Egyesület tagjai, előfizethető még a Posta Központi Hir-lapiroda (1900 Budapest, József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Előfizetési díj egy évre 60,— Ft, egyes szám ára: 5— Ft. Külföldön terjeszti a „Kul túra" K ö n y v - és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat (H—1389 Budapest, Pf. 149), az evi előfizetés ára: 7».

3640 Révai Nyomda , Budapest. — F. v . : Povárny Jenő.

Index : 25 208

634.0.97

A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés 25 éve az erdőgazdaságban

Tudományos-műszak i r endezvénysoroza t t a l emlékeze t t m e g a m a g y a r szak­közönség a m a g y a r — s z o v j e t együ t tműködés i m e g á l l a p o d á s aláírásának 25. é v ­fordulójáról .

A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a és a M ű s z a k i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i E g y e ­sületek Szöve t sége által sze rveze t t sorozatot ünnepi ülésen D R . A J T A I M I K L Ö S , a M T E S Z és az Országos Műszak i Fej lesz tés i Bizo t t ság e lnöke ny i to t t a m e g . M é l ­tatva a negyedszázados e g y ü t t m ű k ö d é s e r e d m é n y e i t a sorozat fe lada táu l á l l í ­totta az együ t tműködés kézze l fogha tó s ikere inek át tekintését , h o g y az új , m é ­l y e b b kapcsolatok te remtésére ösz tönözzön a m a g y a r és szov je t tudósok közöt t .

A m e g n y i t ó ülésen A L E K S Z E N K O professzor , a műszaki t u d o m á n y o k doktora, a Szov je tun ió Minisz ter tanácsa T u d o m á n y o s és M ű s z a k i Á l l a m i B i z o t t ­ságának e lnökhelye t tese tar tot t előadást „ A t u d o m á n y és a technika fe j lesz tésé­nek fő i rányai a Szov j e tun ióban" c í m m e l . I smer t e t t e azt a ha ta lmas fe j lődést , amelye t a Szov je tun ióban a t udomány és a technika te rü le tén e lér tek . E l m o n ­dotta, h o g y j e l en leg több min t e g y m i l l i ó t u d o m á n y o s kuta tó és e g y e t e m i ok ta tó do lgoz ik és közülük 300 ez ren szereztek t u d o m á n y o s fokoza to t . A t u d o m á n y o s káderek száma a Szov je tun ióban t í z évenkén t megké t sze reződ ik . A z e g y ü t t m ű ­ködésről szólva k iemel te , h o g y az a t u d o m á n y te rü le tén k i f e j t e t t e rőfesz í tések összehangolása és az e r e d m é n y e k n e k kölcsönös felhasználása r é v é n hozzá já ru l t a te rmelés műszaki sz ínvonalának emeléséhez és a gazdaság i f e j lődés ü t e m é n e k meggyors í tásához. Számunkra különösen é rdekes v o l t az, a m i t a g é p i p a r m ű ­szaki fe j lődéséve l kapcsolatban e lmondot t , A j e l e n l e g i ö t éves t e r v i d ő s z a k alat t a Szov je tun ióban 25 eze r új konstrukciót , gépe t , be rendezés t és műsze r t g y á r ­tanak l e és az e lavu l t szerkeze teke t fokoza tosan k i v o n j á k a t e rmelésbő l . K i f e j ­tette, h o g y a t e rme lés műszak i - tudományos sz ínvona lának eme lése s zempon t j á ­ból m i l y e n n a g y je len tőségű a t echnológ iák korszerűsí tése, a gyá r t á s a u t o m a t i ­zálása és a szervezési , veze tés i módsze reknek a fe j lesz tése a számítás technika alapján. V é g ü l az e lmúl t 25 é v r e v i s sza tek in tve annak a m e g g y ő z ő d é s n e k adot t hangot, h o g y a műszaki - tudományos e g y ü t t m ű k ö d é s e r e d m é n y e i m i n d k é t nép érdekeinek megfe le lnek .

A z erdőgazdaság terüle tén e lér t e r e d m é n y e k n e k az á t tek in tésére mind já r t a megny i tó t k ö v e t ő napon, a S z o v j e t Ku l tú r a és T u d o m á n y H á z á b a n kerü l t sor. A z Egyesüle t i t t a M e z ő g a z d a s á g i és É l e l m e z é s ü g y i M i n i s z t é r i u m m a l e g y ü t t r e n ­dezett jubi leumi , tudományos ülésszakot. K ö z r e m ű k ö d ö t t ebben az Erdésze t i Tudományos Intézet , az Erdészet i és Fa ipar i E g y e t e m , az É R D É R T Vá l l a l a t , a Mát ra i E r d ő - és F a f e l d o l g o z ó Gazdaság, va l amin t a M a g y a r — S z o v j e t Bará t i Társaság.

M i n t az ülésszaknak az e lnöke, dr. Keresztesi Béla akadémia i l eve l ező tag, az Erdészet i T u d o m á n y o s In téze t fő igazga tó ja üdvözö l t e a megje len teke t és ezek közöt t is elsősorban a ház igazda t isztét be tö l tő V . G. Szergejev igazgatót . R ö v i ­den vázol ta a szerződés je len tőségé t népgazdaságunk általános fej lődésében és k i e m e l v e ebbő l a faellátás súlyos gondját , va l amin t az e rdő jó lé t i hatásaival szemben e g y r e f o k o z ó d ó i g é n y e k k ie lég í tésének szükségességét rámutatot t arra, h o g y mindke t t ő tek in te tében l ényeges támogatás t é lvezünk és kaphatunk to ­v á b b is a Szov je tun ió tó l .

A p r o g r a m során az ágazat i rányí tás , a kutatás, az oktatás, va l amin t a g y a k o r ­lat o lda lá ró l a terüle t l e g f ő b b i smerő i v i l ág í to t t ák m e g a tudományos-műszaki e g y ü t t m ű k ö d é s e r edménye i t .

Dr . M a d a s A n d r á s mezőgazdaság i és é l e lmezésügy i miniszterhelyet tes , c. e g y e ­temi tanár :

A 25 é v v e l eze lő t t a m a g y a r és a szovje t k o r m á n y közöt t megkö tö t t műszaki­tudományos együ t tműködés i e g y e z m é n y negyedszázados év fo rdu ló jához é rkezve megál lap í tha t juk , h o g y ez az e g y e z m é n y a lapve tően fontos szerepet töltött be országaink műszak i -gazdaság i fe j lődésében.

A fagazdaság ágazata i t sorra v é v e az erdőgazdaságban v o l t a legkri t ikusabb a he lyze t a háború után, mer t a háború alatti és k ö z v e t l e n utáni túlhasználatok me l l e t t a l ig tör tént m e g a k i t e rme l t te rü le tek újraerdősítése és az újjáépítés t ovább i j e len tős f a t ömegeke t igénye l t . A k k o r i b a n h i rde t ték m e g a Szov je tun ió­ban az aszá lyok által sújtott t e rü le teken a mezővédő erdősávok grandiózus tervét és 1949-ben G L U C S E N K O akadémikus i smer te t te a m a g y a r erdészet előtt . A t e r v és az ismerte tés , m a j d az ezek n y o m á n kialakul t tapasztalatcsere egy ik fő m o z g a t ó rugó ja v o l t annak, h o g y hazánkban g y o r s ü temben indult m e g az e rdő ­sítés, fe lhasználva a hazai tapasztalatokat , de a Szov je tun ió korszerű e r e d m é ­nye i t is. A nagyszabású erdősítési p r o g r a m gyakor l a t i l ag töret lenül tartott azóta is és ez e r e d m é n y e z t e 25 é v alatt hazánk erdősül tségének jelentős n ö v e ­kedését .

I g e n je len tősek v o l t a k akkor iban azok az ismeretek, a m e l y e k a szovjet erdész­közgazdászoktól kerü l tek át hozzánk, és a m e l y e k sokoldalúan igazo l ták az e rdő ­gazdaságban is a bőv í t e t t ú j ra te rmelés szükségességét. A bőví te t t újratermelés, a n a g y a r á n y ú erdősí tések me l l e t t a n ö v e d é k és a hozadék egyensúlyának m e g ­te remtésé t i s je len te t te , ami biztosí t ja a k ö v e t k e z ő é v e k b e n a fak i te rmelés e g y e n ­letes növekedésé t . A Szov j e tun ió h iva ta los ál lásfoglalásaiból mer í te t t és az ezzel f o g l a l k o z ó tudósoktól nye r t e l v i a lapok n a g y segí tséget je lente t tek nálunk is az e rdőgazdá lkodás e lv i a lapja inak lerakásában, a szocialista erdőgazdálkodás pers­pek t ívá jának kialakí tásában.

A korszerű technika tervezését 1949—50. é v e k b e n számos szovje t gép segítette e lő , — gondo l junk az első lánctalpas t raktorra , v i l l anyfűrész re és e g y é b o lyan gépek re , a m e l y e k a m a g y a r e rdőgazdaságban addig i smeret lenek vol tak .

A műszaki - technikai segí tség me l l e t t fe l té t lenül emlékez te tn i kel l arra, hogy a fenyőfűrészáru, bánya fa és f e n y ő papí r fa szükségletünk fedezését az 50-es é v e k b e n fokoza tosan a Szov j e tun ió v e t t e át, miu tán a k ö r n y e z ő baráti á l lamok je len tősen csökkente t ték a fe lénk i rányu ló h a g y o m á n y o s szállításaikat, m i v e l a nye r sanyago t saját m a g u k használták fe l az ipari t e rmelés meggyors í tása során, í g y az e lmé le t i a lapok, a műszaki- technikai segí tségnyújtás mel le t t a közve t len ké to lda lú kapcsola tok segí te t ték az e rdőgazdá lkodás t o lyan egészséges alapokra he lyezn i , a m e l y e k e n e l indu lva érhet tük el az e lmúl t 25 é v páratlanul gyor s nö ­vekedésé t .

Eközben kialakul tak az együ t tműködés sze rveze t i f o r m á i is, részben a sok­oldalú keretben, a K G S T erdészet i munkacsopor t jában, részben ped ig a min isz ­tér ium és az i l le tékes szovje t min i sz té r ium kapcsolatában. Ezek során m á r egyezte t tük az 1976—80. é v e k r e szó ló együ t tműködés i t émákat , a m e l y e k m i n ő ­ségi leg is új szakaszt fognak je len ten i a fagazdaság terüle tén a m a g y a r — s z o v j e t kapcsolatokban.

A minőségi vál tozást többek közöt t az je lent i , h o g y a kereskedelmi kapcsola­tok fokozatosan nemzetközi munkamegosztássá és kooperációvá bővülnek, í g y tá rgyalunk részvé te lünkről Sz ibér iának e g y arra k i j e lö l t h e l y é n a fak i te rmelés i bázis bőví téséről , ami l e h e t ő v é tenné n ö v e k v ő fenyőszükségle tünk je len tős r é ­szének kielégítését .

Ü j színvonalat j e len t a technikai bázisban v a l ó együ t tműködés , m e r t áttérünk az egyes műveletek gépesítéséről a főbb folyamatok gépesítésére, és ebben f o n ­tos szerepet fognak kapni a s zov je t gépek , pl . az Erdésze t i V á n d o r g y ű l é s e n lá­tott M A Z hosszúfás s ze re lvények is. Szál l í tásainkban m a a Z I L t rak to r já tszik fontos szerepet és i gen je lentősek a szovje t a n y a g m o z g a t ó , r akodó g é p e k is. Í g y az e g y r e n ö v e k v ő európai fah iány vona tkozásában ú g y látjuk, h o g y a kiszélesedő műszaki- tudományos együt tműködés , v a l a m i n t a nemze tköz i munkamegosz tás és kooperáció meggyors í t ása az e rdőgazdaság te rü le tén a l apve tően biztosí t ja népgazdaságuknak f áva l v a l ó ellátását.

Különösen je lentősnek tar t juk azt az együt tműködés t , a m e l y i k a K G S T e r d é ­szeti munkacsoport ja kere tében va lósu l meg , és a m e l y i k a hosszútávú prognó­zisok k idolgozását tűzte ki célul. Ebben m á r fog l a lkozunk a ve r t iká l i s p r o b l é ­mákkal és remél jük, h o g y s ikerül a fagazdaság egészé t m e g t e r v e z n ü n k , p r o g ­nosztizálnunk hosszabb távon .

A faiparban elsősorban a bú tor és bútor ipar i k e l l é k e k gyártás-szakosításában történt je lentős előrehaladás, és pé ldául a m o s z k v a i I I . sz. bú torszere lő k o m b i -

S E Sjm.

H I

Dr. Madas András felszólalása az ünnepi ülésen

nát és a budapesti B U B I V Vá l l a l a t je lentős műszaki együt tműködés i tapasztala­tokka l rende lkez ik . Ezek a vá l l a la tok k ido lgoz ták konkré t javaslataikat az együ t tműködés továbbfe j lesz tése érdekében.

A K ö n n y ű i p a r i Á l l a n d ó Bizot t ság kere tében m ű k ö d ő Fafe ldo lgozóipar i Á l ­landó Munkacsopor t fennállásának 10 é v e alatt több mint 60 műszaki-gazdasági j e l l e g ű és 20 tudományos kutatási feladat mego ldásáva l segítet te e lő a tagorszá­g o k f a f e ldo lgozó iparának fej lődését . Ez e lőnyösen éreztet te hatását a kétoldalú kapcsolatokban.

A cellulóz- és papíripar területén különösen fontos műszaki- tudományos együ t tműködés jö t t lé t re . Haza i papí r iparunk fej lesztéséhez elengedhetet lenül szükséges a fenyő-ce l lu lóz , ami t gyakor la t i l ag j e l en leg m é g akkor sem tudunk biztosítani , ha a szükséges pénzügy i eszközök korlát lanul rendelkezésre állnak. A Szov j e tun ióva l kötö t t hosszúlejáratú e g y e z m é n y alapján résztveszünk az Uszty-Ilim-i cellulóz papírgyár építésében, és ennek fe jében hosszútávon ka­punk cel lulózt a g y á r t e rméke ibő l . Ez a magasabb fokú szocialista együ t tműkö­dés biztosít ja egy ré sz t azt, h o g y a v i l ágp iacon összehangolatlanul fe j lődő cellu­l ó z - és papí r ipar i kapaci tások per iodikusan fe l l épő ellátási gondjai tó l megsza­badulunk, másrészt az e lőzőekbő l k ö v e t k e z ő árhul lámzások veszteségei t is ki tudjuk küszöbölni .

A z e lmondo t t néhány gondo la t nagy vonásokban j e l z i kapcsolataink l eg fon ­tosabb pontjai t . Biz tosak v a g y u n k abban, h o g y a 25 éves év fo rdu ló a lka lmával rendeze t t ünnepség-sorozat lendüle te t ad a s zov j e t—magya r tudományos együt t ­működésnek, többek közöt t a fagazdaság területén, és ezzel elősegít i a népgaz­daság gyor sabb ü temű fe j lődését .

Dr . Keresz tes i Bé la akadémikus , f ő i g a z g a t ó :

K ö z e l e d ü n k szocialista e rdőgazdá lkodásunk harmadik év t izedének a v é g é ­hez. N é h á n y é v t i z e d az e rdőgazdaságban m á r érezhető , de m é g nem nagy idő, ez a h á r o m azonban a m a g y a r e rdőgazdaságnak és ebben különösen a kutató­munkának m i n d e n b izonnya l leg je lentősebb, l egmegha tá rozóbb korszaka.

A z e le jé tő l f o g v a szoros e lsz igete l tség után a szov je t erdészet - tudomány első­nek a nagy természetátalakító terven keresztül fogta m e g a m a g y a r szakembe­reket . E z ütöt te az első rést a többévt izedes , tudatosam ellenséges nevelésnek a páncél ján. A z egyszerűségében is grandiózus e lgondolás hatása alól a l e g e l f o -gul tabb szakember sem tudta magá t k ivonn i . És a rés tágítása m á r kisebb f e l ­adat v o l t . . .

A z e lszigetel tség nemcsak a szovjet , h anem m é g a korábbi orosz szel lemi­ségre is ki ter jedt . Először is ezt i g y e k e z e t t megszünte tn i MOROZOV „Az erdő éíe t taná"-nak közreadása. Ez a korszaka lkotó k ö n y v régebbi , német fordí tá­sában n e m v o l t te l jesen i smere t len nálunk sem. A főiskolai oktatásban egyes té te le i t b e n e m va l lo t t an felhasználták, de p ropagandá t nem csináltak neki. M o s t e l jö t t az ide je , h o g y a m a g y a r erdészek is szél tében megismerhessék. R ö v i d e s e n k i is adták m a g y a r fordítását . A sietés azonban nem vá l t hasznára, m e r t a sok he lyü t t hibás fordí tás nagyban csökkentet te értékét . A z o n b a n m é g í g y is fel tűnést kel tet t , é rdek lődn i kezd tek az eredet i orosz n y e l v ű szöveg és a j ó néme t fordí tás iránt. V é g ü l is e l indí tója let t a dialekt ikus erdőszemléle t ­nek hazánkban is.

Ez t k ö v e t ő e n a szovje t s z a k k ö n y v e k g y o r s ü temben je lentek meg m a g y a r n y e l v e n . A z újabb, n a g y o b b je len tőségű egymásratalálást SZUKACSOV és POGREBNYÁK erdőtipológiai kutatási eredményeinek megismerése jelentet te . Erdőt ípusok kialakí tására hazánkban számos próbálkozás történt, nagyrészt a

klasszikus növényszoc io lóg ia szemlé le téve l . El i smer te tn i azonban csak a s z o v ­je t e r edmények alapján sikerült , h o g y az e rdő a k ö r n y e z e t é v e l k o m p l e x egész, és í g y is ke l l ér tékelni . Ennek a szemlé le tvá l tozásnak a r é v é n vá l t lehetségessé o lyan erdőt ípusok kialakítása, a m e l y e k a domináns m é r t é k b e n e lő fo rdu ló n ö ­vény fa jok je len lé tén ál lnak és szoros kapcsolatban vannak a fafajösszetétel t , fa termést döntően megha tá rozó t e r m ő h e l y v í z - és t ápanyaggazdá lkodásáva l , a kl imat ikus tényezőkkel . A z i l y e n alapon k imunká l t e rdőt ípusok rendszere g y o r ­san a gyakor la t i e rdőgazdá lkodás a lap jává vá l t .

N a g y f i g y e l e m m e l fordulunk mos tanában a szovje t e rdő t ipo lóg ia új i ránya , a genetikus tipológia fe lé . Sze r t e a v i l á g o n mindenü t t növekszenek az e rdő ­alap összetételében a nem stabil, m o r f o l ó g i a i l a g i gen v á l t o z é k o n y erde i n ö v é n y ­társulások, m e l y e k az e rdők fe j lődése színgenet ikus, degressz ív és demutációs formáinak kezdet i s tádiumait ál landósít ják az e rdőfe j lődés i f o l y a m a t korszerű fázisában, a technogenézis korszakában. Ez u tóbbi e rdőka t egó r i ák számára a t ipológia klasszikus megköze l í t é se i m á r n e m k ie lég í tőek . A gene t ikus e rdő t ipo ­lógia természetes alapot ad az e rdők j ö v ő j é n e k e lőre je lzéséhez , a j ö v ő e rdők model l je inek megszerkesztéséhez. A z erdőt ípusoknak, i l l e t v e az erdőt ípus-cso­por toknak m e g f e l e l ő termelés i rendszer t a lka lmazva az e rdőgazda é r v é n y e s í ­teni tudja azok potenciál is produkt ivi tását , sőt növe lhe t i is az t cél tudatosan átalakítva az eredet i erdőtípust új , töké le tesebb erdőtípussá.

H a az erdőt ípusokat e rdőgazdasági te rmelés i rendszerek t á rgyakén t v i z s g á l ­juk, akkor b izonyos közgazdaság i a lapot he lyezünk alájuk és ezál ta l az e r d ő ­típus foga lmát ökonómia i , he lyesebben bioökonómiai j e l enség re bőv í t j ük ki . A b ioökonómia a szovje t közgazdasági t udományban az u tóbbi é v e k b e n j e len t m e g a társadalmi te rmelés fej lesztése táv la t i t e r v e i n e k k ido lgozásáva l kapcso­latosan, m e l y e k e lő i rányozzák a t e r m é s z e t v é d e l e m és k ö r n y e z e t v é d e l e m p r o b ­lémáinak a megoldását , va lamin t természet i kincsek ö k o n ó m i a i kataszter i é r ­tékelésének a kidolgozását .

A szov je t—magyar erdészeti kapcsola tok igazán hatásossá akkor kezd tek válni , amikor lehetőség ny í l t magyar diákoknak szovjetunióbeli tanulására, magyar szakembereknek szovjet továbbképzésére, ottani hosszabb időtartamú tudományos munkálkodására. T e r j e d t és m é l y ü l t az orosz nye lv tudás , a S z o v j e t ­unióban végze t t diákok, aspiránsok le t tek azok a csatornák, m e l y e k e n át a szak­ismeretek, tudományos e r e d m é n y e k az országba áramlanak.

És ezek lassan meg te rmékeny í t e t t ék az e rdőgazdaság és fa ipar m i n d e n ágát . A klasszikus orosz talajtani kutatás e r e d m é n y e i t a hazai erdészet i kutatás in ­tenzíven alkalmazza. A szovje t kuta tók e r e d m é n y e i je len tős segí tséget adtak a genetikus erdészeti talajrendszer kialakításában. Részben a szov je t i roda lomra épült maggazdálkodás i utasításunk. A fenyőnemes í tés terén elsősorban az ol­tástechnika és a származási kísérletek létesí tése te rén kaptunk ér tékes gondo la ­tokat az idevona tkozó szovje t i roda lomból . A z Össz-szövetségi Erdészet i K u t a t ó ­intézet puskinói csemeteker t jében v é g z e t t d í s znövény gyöke rez t e t é sek tapaszta­latait és e r edménye i t használtuk fe l a lucfenyő vegetatív szaporításának k ia la­kításához. Vízgazdá lkodás i és e r ó z i ó v é d e l m i kutatásainkhoz n a g y segí tséget adott a Va lda j - i kísérlet i v í z g y ű j t ő műszaki be rendezése inek és me tod iká jának tanulmányozása.

M a i erdőgazdálkodásunk k i e m e l k e d ő ága a nyár fa te rmesz tés . A z ez t m e g ­a lapozó kutatás sokat köszönhet a Szovje tun iónak , a K G S T adta l ehe tőségek­nek. A z ötvenes é v e k v é g é t ő l indí tot t nyár fajtaösszehasonlító kísérletekre anyag i fedezete t ennek az együ t tműködésnek a ke re tében kaptunk. A m e t o ­dika is az együ t tműködés re támaszkodot t , a m i az egységes szemlé le te t is b i z -

tosította. A z egész nyárfa termesztésnek ma is legbiz tosabb alapjai ezek a kísér­letsorok, m e l y e k v a l a m e n n y i termesztésbe v o n t nemesnyár klónt magukban fogla lnak . A nemesí tés terén fő l eg a szovje t módszerek nyújtanak segítséget. A m a g y a r nyárnemes í tés megind í tásakor — 1951-ben — a szovje t nyárneme-sítés ú t törő inek — B O G D A N O V - n a k , A L B E N S Z K I J - n e k , J A B L O K O V - n a k és másoknak —•• tanulmányai alapul szolgál tak.

A z erdőnevelési és faterméstani kutatásokra je lentős hatással vol tak A N U -C S I N , T Y I M O F E J E V , V O R O P A N O V , A N T A N A J T I S Z e redményei , de leg töb­bet köszönhetünk e téren C S U J E N K O V - n a k , aki nálunk személyesen is segí­tet te tanácsaival a matemat ika i módszerek alkalmazásának kiterjesztését, a fa­te rmés i táblák szerkesztésének továbbfej lesztését , és a gépi adatfeldolgozás kiszélesítését.

A z e r d ő v é d e l e m terén szovje t kutatási e r edmények mutatnak utat nekünk a biológiai védekezésre. A z erdészeti r o v a r k á r t e v ő k mikrob io lóg ia i módszerrel tö r t énő leküzdésére i r ányu ló kuta tómunkánk szinte teljes mér tékben a szovjet szaki rodalomra támaszkodik . Jelentős e lméle t i segítséget kapunk az e rde i fenyő m a g t e r m e l ő ü l t e tvények r o v a r k á r t e v ő i n e k leküzdéséhez. S Z T A D N Y I C K I J luc­f e n y ő r e k ido lgozo t t védekezés i el járásainak adaptálásával kísérleti telepünkön 20%-ró l 5%-ra sikerült csökkenteni a tobozveszteséget . Hasznos útmutatáso­kat kaptunk a rovarrezisztencia és a rovarkártevők előrejelzése terepi és labo­ra tór iumi módsze re i re vona tkozóan . Z S U R A V L J O V és R A I L L O munkássága a Fusarium f a jok megha tá rozásáva l és b io lógiá juk ismerte tésével nagy segí t­séget j e len t a csemetedőlés leküzdésére i rányuló kutatómunkában.

A z e rdőgazdaságban a l e g n a g y o b b vál tozást kétségtelenül a technika bevo­nása az erdőbe hozta. A z ö tvenes é v e k b e n a gépesí tés m é g gyermekc ipőkben j á r t nemcsak nálunk, de csaknem v a l a m e n n y i európai országban, ugyanakkor a szovje t erdészet m á r k i fo r ro t t munkamódszerekke l , k o m p l e x gépsorokkal dol ­gozot t . Szak i roda lma számunkra a legkorszerűbbet adta a kutatásból és a g y a ­kor la tból . A Szov je tun ióbó l kaptuk az első gépeke t és hazai gépellátásunkban a szovje t p iacnak a j ö v ő b e n is döntő szerepe lesz. A szocialista táboron belül egyedü l a Szov je tun ió rende lkez ik m e g f e l e l ő gyártási kapacitással, tapasztala­tokkal , s ami n a g y o n l é n y e g e s : haj landósággal a j ó l bevá l t géptípusok expor ­tálására, i g é n y e i n k fo lyamatos k ie légí tésére . Haza i gépszerkesztésünk K G S T k o ­ordinációban f o l y i k . A z e rdőműve lés i munkák gépesí tésének kutatását, mint a K G S T országok koordinációs központ ja , a puskinói intézet gondozza.

Ezen a téren személy szerint a l eg többe t köszönhetünk L A R J U H I N - n a k , ak i szakér tőként nyúj to t t több ízben hasznos segítséget. Szov je t kutatási tapaszta­la tok felhasználásával do lgoz tuk k i többek közöt t a hazai v iszonyainknak meg­fe l e lő gépsor t a le j tős területek erdősítésére, a vágás takar í tógépet , a csemete­ker t i ve tőgépe t , a gyökér fé sű t és a P P — 5 0 A m é l y f o r g a t ó eke adta a lehetőséget m e g f e l e l ő talaj fe r tő t len í tő szerkezet kialakítására. S z o v j e t munkaszervezési el­veket használtunk fe l a fak i te rmelés i és közel í tési el járások kialakításában. I t t L A S Z T O C S K I N - t ó l kaptuk a legfontosabb szakértői útbaigazításokat. A K T — 1 2 köze l í tő t raktor t 20 é v v e l ezelőt t m é g csodaként fogadtuk, de ma m á r a T D T — 5 5 , a D J A T E L — 1 , a D J A T E L — 2 beveze tésé t sürgetik szakembereink.

Sze r t e a v i l á g o n gyorsan tér t hódí t a környezetgondozó erdőgazdálkodás, e g y r e inkább e lő té rbe kerü l az e rdők k ö r n y e z e t v é d ő , környeze ta lak í tó szerepe. Ezek a p rob l émák először te rmészetszerűen azokban az á l lamokban — Egyesül t Á l ­l amokban , N S Z K - b a n , B e l g i u m b a n stb. — merü l t ek fe l , ahol a környeze tszeny-nyezés n a g y p rob lémát okoz. A gyako r l a t i i g é n y e k a lapvetően befolyásol ták az erdészeti kutatást is. E lő té rbe kerül t a jó lé t i e rdőgazdálkodás vizsgálata,

erdei ökoszisztémák módszeres kutatása, s e k k o r kitűnt, h o g y e vona tkozások ­ban k i e m e l k e d ő he lye t fog la l e l a szovje t kutatás. S Z U K A C S O V akadémikus biogeocönózis-elmélete, s M O L C S A N O V akadémikus az erdők vízgazdálkodá­sára vona tkozó sok év t izedes k i te r jedt v izsgá la ta i v i l ágsz ínvona l a t képv ise lnek , s e redménye ikke l , me tod ika i ú tmutatásaikkal n a g y segí tséget j e l en t enek a mos t e g y r e több országban — í g y nálunk is — m e g i n d u l ó i l y e n kutatásoknak. M O L ­C S A N O V „ A z e rdő hatása a te rmésze t i k ö r n y e z e t r e " c ímű k ö n y v e a k ö r n y e ­z e t v é d e l e m m e l fog la lkozó erdészet i ku ta tók számára l é l egze te l á l l í t ó o lva smány , amelye t nem lehet letenni , m í g v é g i g n e m olvassa az ember . A z t a szerepet töltheti be a j e l e n időszakban, m e l y e t be tö l tö t t a m a g a i de j ében M O R O Z O V „ A z erdő élet tana" c ímű munkája .

A szervezet t erdészet i t udományos e g y ü t t m ű k ö d é s s z o v j e t — m a g y a r k é t o l ­dalú, i l le tő leg a K G S T kere tében f o l y ó sokoldalú e g y ü t t m ű k ö d é s ke re t ében fo ly ik . 1971-ben a K G S T 25. ülésszaka az ún. K o m p l e x P r o g r a m b a n a l a p v e t ő in tézkedéseket hozot t az e g y ü t t m ű k ö d é s továbbfe j lesz tésé re . Ezek közü l a ku­tatási együ t tműködés t a koord inác iós közpon tok lé t rehozása és a ké to lda lú együ t tműködés fej lesztése h iva to t t továbbfe j l esz ten i . A ké to lda lú sze rveze t t együ t tműködés az erdészet i kutatásban a S z o v j e t u n i ó és M a g y a r o r s z á g k ö z ö t t v i szony lag újkeletű. A sokoldalú e g y ü t t m ű k ö d é s ke re t ében a k ö v e t k e z ő h á r o m koordinációs közpon t munkájában veszünk rész t :

— Az erdőművelési munkák komplex gépesítése t émában, a m e l y e t a pus-k inói össz - szöve t ség i E rdőműve lé s i és Erdőműve lés -gépes í t é s i K u t a t ó I n ­tézet veze t ,

— A faanyagok komplex felhasználása t émában, a m e l y e t a pozsony i F a -kutató In téze t i r ány í t és

— Az ökoszisztémák (biogeocönózisok) és a tájak védelme t émában , ame­lye t a S z l o v á k T u d o m á n y o s A k a d é m i a T á j b i o l ó g i a i In t éze te i rányí t .

A koordinációs közpon tok l e h e t ő v é teszik az é rdeke l t o r szágok e rőfesz í t é ­seinek egyesí tését új tudományos műszaki e r e d m é n y e k elérésére , a műszaki ha­ladás meggyors í tására . A z é rdeke l t in téze tek közös sze l lemi és a n y a g i é r d e ­kel tségén alapulva a korább iná l é rdemibb , g y ü m ö l c s ö z ő b b együ t tműködés , k ö ­zösen végze t t kuta tómunka szervezésé t teszik l ehe tővé . A r é s z t v e v ő in téze tek a közös kutatás é rdekében szakembereke t , gépeke t , kutatási e szközöke t cserél­hetnek. A z e r e d m é n y e k egyszerű átadása, ami ko rábban ál ta lános vo l t , ma m á r t ávo l ró l sem lenne e l ég ahhoz, h o g y lépést tarthassunk a műszaki tudo­mányos haladással.

A fe lgyorsul t tudományos-műszaki fe j lődés ma m á r n e m teszi l ehe tővé , h o g y i lyen kis ország, min t M a g y a r o r s z á g , kutatási p rob l émá i t m a g a oldja m e g . A kétoldalú s zov j e t—magya r kutatási együ t tműködés , v a l a m i n t a sokoldalú K G S T koordináció v i szont k i tűnő alap ahhoz, h o g y a fe j lődésse l lépést tarthassunk, a tudomány és technika e r e d m é n y e i t népünk j a v á r a e r edményesen g y ü m ö l c s ö z ­tessük.

Dr . Pántos G y ö r g y t anszékveze tő e g y e t e m i tanár :

Ismeretes, h o g y E g y e t e m ü n k l e g k i v á l ó b b okta tó i — ezek közü l R O T H G Y U L A Kossuth-díjas t anszékveze tő e g y e t e m i tanár és F E H É R D Á N I E L , az M T A l e v e ­l ező tagja — már hazánk felszabadulása e lő t t az akkor i l ehe tőségekhez képest mindent megte t t ek azért , h o g y a szovje t k o l l é g á k k a l személyes ta lá lkozások révén, i l l e tve kölcsönös in fo rmác ió útján kapcsolatot te remtsenek . Ennek v o l t -

köszönhető , h o g y néhány szovje t kutató E g y e t e m ü n k e t a 20-as é v e k után m e g ­látogat ta . E z e k közül G L I N K A akadémikus nevé t eml í t eném meg, akit A l m a M a t e r ü n k b e n R o t h Gyu la , az Erdőműve lés tan i Tanszék professzora fogadot t .

Egészen más lehe tőségek adódtak a magya r—szov je t tudományos kapcsolat — mondha t juk ta lán ú g y — elkezdéséhez hazánk felszabadulása után. N é h á n y esz tendőre v o l t szükség, h o g y a Szov je tun ió és a barát i országok együ t tmű­ködése kölcsönös megá l lapodás alapján szerződésben is real izálódjék. Erre 25 é v v e l ezelőt t kerül t sor, a m i k o r a két k o r m á n y képv ise lő i aláírták a „ M a g y a r — S z o v j e t T u d o m á n y o s - M ű s z a k i Együ t tműködés" - r e vona tkozó szerződést .

A 25 é v e m e g k ö t ö t t e g y e z m é n y e r e d m é n y e k é n t vá l t l ehe tővé , hogy országunk leg tehe tségesebb f iatal jai e g y e t e m i t anu lmánya ik e lvégzése cél jából a Szov je t ­unióba utazhassanak. A r é s z t v e v ő k közül a t ú l n y o m ó többség hazánkba vissza­t é r v e je lentős segí tséget nyúj to t t fagazdaságunk továbbfej lesztéséhez. Ezek­nek a ko l l égáknak e g y része hosszabb v a g y r ö v i d e b b időre visszakerült E g y e ­t emünkhöz és m i n d pol i t ikai , m i n d szakmai vonatkozásban hal lgatóink tovább­képzését je lentős m é r t é k b e n e lőmozdí to t ta .

H a z á n k felszabadulása után á l lamunk támogatás t adott ahhoz, hogy a S z o v ­j e tun ióbó l felsőoktatási i n t ézménye inkben megha tá rozo t t időre vendég pro­fesszorként a szakma l e g k i v á l ó b b képvise lő i t h ív juk meg . í g y került sor S I S K O V professzor a lkalmazására is az Erdőműve lés tan i Tanszéken.

E g y e t e m ü n k veze tő i későbben is je lentős erőfeszí téseket te t tek a célból, hogy f iatal ok ta tó ink leg tehe tségesebbje i továbbképzésüke t aspirantúra kere tében a Szov je tun ióban folytathassák. Ez tet te l ehe tővé , h o g y 5, tudományos fokozat tal r ende lkező okta tónk j e l en l eg is, e g y 6. ped ig több é v e n keresztül segítette e lő ha l lga tó ink továbbfe j lődésé t .

K ü l ö n ö s e n k i e m e l k e d ő számunkra az az esemény, a m e l y a M a g y a r N é p k ö z ­társaság és a Szov je tun ió közös m e g e g y e z é s e alapján l ehe tővé tette, hogy V O R O B J O V O - t , a L e n i n - r e n d tulajdonosát 1966. augusztus 25-én elsőként E g y e ­t emünk d í szdok to rává avathat tuk.

A huszonöt éves m a g y a r — s z o v j e t tudományos együ t tműködés megte remte t te az alapot ahhoz, h o g y a K G S T - b e n r é s z t v e v ő országokkal poli t ikai , gazdasági és szakmai kapcsolata inkat kiszélesítsük. í g y vá l t va lósággá, h o g y hal lgatóink é v e n k é n t rendszeresen vesznek részt a Szov je tun ió -be l i és a népi demokra t i ­kus országok közöt t fo ly ta to t t csere tanulmányutakon.

Je len leg k ö n y v t á r u n k b a n évenkén t át lagosan m i n t e g y 290 szovje t k ö n y v és 48 fo lyó i r a t n y e r e lhelyezést . Okta tó ink t ú l n y o m ó többsége a különböző tudo­mányos é r t ekez le t eken v a l ó részvé te l útján k ö z v e t l e n kapcsolatba kerül t a szov je t ko l l égákka l . A személyes ér in tkezés tet te l ehe tővé , h o g y a kü lönlenyo­m a t o k cseréje rendszeressé vá l t .

E g y e t e m ü n k okta tói a M É M tudománypo l i t ika i utasításainak megfe l e lően rendszeresen részt vesznek a K G S T országok rendezvénye in . í g y l ehe tővé vál t , h o g y I n t é z m é n y ü n k is a Szov je tun ió és a barát i országokkal — elsősorban a szocialista á l l amokka l — megvalósul t , kölcsönös szerződések r é v é n tudományos t e v é k e n y s é g ü n k e t a közép-európa i országokban je lentősen előmozdítsa. Ennek köszönhető , h o g y hazánk o l y a n tudománypol i t ika i t evékenysége t érvényesí t , a m e l y a fagazdaságunk továbbfe j lesz tésén k í v ü l e lméle t i és gyakor la t i vona t ­kozásban is elsősorban a szomszédos országokka l a kísérlet i e redménye inke t t ranszformálni képes, és o lyan új j avas la tok meg té t e l é t tet te közzé , amely ezek­ben az á l l amokban a fa termesztés , v í zgazdá lkodás tekinte tében nemcsak m e g ­értésre , hanem támogatásra is talált .

Szükségesnek ta r tom a M a g y a r — S z o v j e t Bará t i Társaság t e v é k e n y s é g é r e v a l ó kitérést azért, m e r t ennek j e l en tősége ha l lga tó ink neve l é se szempon t j ábó l né l ­külözhete t len e lem. 1971. június 25-én kér tük, h o g y tagcsopor tként részt v e ­hessünk munkájában. A 89 felsőoktatási i n t é z m é n y közül ö töd ikkén t 1971'. j ú ­lius 5-én hagyták j ó v á ké re lmünke t , a s ze rveze t azóta is é lénk t e v é k e n y s é g e t fe j t k i .

Dr . Speer Norbe r t , az É R D É R T Vá l l a l a t v e z é r i g a z g a t ó j a :

Fafelhasználásunk n a g y részét, ipar i fa- fe lhasználásunknak p e d i g t ú l n y o m ó részét az első v i l ághábo rú óta i m p o r t b ó l ke l le t t mego ldanunk . Impor t fo r r á sunk a két háború közöt t a szomszédos á l l amok vo l t ak . Í g y az 1973. é v i f a i m p o r t u n k 36—37%-át Ausz t r i a és Román ia , 15%-át Csehsz lovákia , 13%-át p e d i g Jugosz­láv ia szállította.

A felszabadulást k ö v e t ő é v e k b e n számolni ke l le t t azzal , h o g y a k o r á b b i „ h a ­g y o m á n y o s " beszerzési for rások hosszú ide ig n e m tar thatók. Európa fa fe lhasz­nálása r endk ívü l d inamikus m ó d o n n ö v e k e d e t t és — bár 1950-ben m é g 2,75 mi l l ió m : i fe les leg j e l en tkeze t t — 1965-ben m á r 32,4 m i l l i ó m 3 v o l t a h iány .

A z ö tvenes é v e k v é g é r e fenyőfűrészáru , de f ő k é p p e n f e n y ő g ö m b f a i m p o r t l e ­hetőségünk m á r annyira beszűkült , h o g y a S z o v j e t u n i ó seg í t sége né lkül m é g magas dev izaá ron sem tudtuk vo lna szükségle tünket k ie lég í t en i . Ez a h i ány r endk ívü l súlyos he lyze t e l é á l l í tot ta v o l n a népgazdaságunkat .

R e n d k í v ü l n a g y segí tséget je len te t t számunkra az a pá r ezer m : l -es f e n y ő fűrészáru és bányafa mennyiség , ami t a Szov j e tun ió k ö z v e t l e n ü l a fe l szabadu­lást köve tően — a jóvá té t e l i száll í tásról l e m o n d v a — R o m á n i á b ó l kü ldöt t szá­munkra . Ez a m e n n y i s é g te t te l e h e t ő v é az ú j jáépí tés e lső fázisa min imá l i s szükségletének kie légí tését . K ö z v e t l e n szállí tás akkor m é g n e m v o l t l ehe tséges egyrész t a vasutak állapota, az e l t é rő vasút i n y o m t á v , másrészt az á t rakás l e ­hetőségének hiánya miat t . Csak 1947-ben indul t a rendszeres száll í tás a S z o v ­je tun ióból és 1948-ban, a m i k o r Ausz t r i a l e m o n d t a a tűzi faszál l í tásokat és e n ­nek köve tkez tében az A l f ö l d n a g y része el lá tat lanul maradt , a S z o v j e t u n i ó v á l ­lalta 7500 v a g o n tűzifa g y o r s leszállí tását. 1950-ben m á r 175 eze r m 3 tűz i fa és 371 ezer m : i ipar i fa é rkeze t t a Szov je tun ióbó l . A behozata l m e n n y i s é g e , sőt aránya is á l landóan eme lkede t t és az 1973. é v i 5 m i l l i ó m 3 - e s behoza ta lunk 80%-a, 4 mi l l ió m 3 származik a Szov je tun ióbó l . Ez a m e n n y i s é g m á r m e g h a ­ladja iparifa-felhasználásunk 60%-át.

A z általános számadatokon belü l azonban m é g jobban k i d o m b o r o d i k a s z o v ­je t impor t j e len tősége , ha azt fenyőel lá tásunk ke re t e in be lü l v i z sgá l juk . H a ­zánk fenyőfaszükségle te — sajnos — a l o m b o s f aanyag fe lhasználásán túl n ö ­vekszik, de a szükségletnek csak e lenyésző kis részét tudjuk hazai t e rme lésbő l biztosítani. A szovje t fenyőfűrészáru i m p o r t 1950. é v i 87 eze r m 3 - e s m e n n y i ­sége az összes fenyőfűrészáru i m p o r t 14%-a v o l t . A z 1960. é v i 327 ezer m 3 - e s menny i ség már 60%-ot, az 1969—73-as é v e k 838 ezer és 1,02 m i l l i ó m 3 közö t t i menny i sége pedig az össz impor t 90%-át képv ise l t e . M é g d inamikusabb n ö v e k e ­dést j e len t a szovje t szállí tás a f e n y ő g ö m b f a impor tunkban . A z 1950. é v i 156 ezer m 3 28%, az 1973. é v i 1,686 m i l l i ó m 3 p e d i g e l é r t e a 96%-ot .

A szovjet f enyő impor tnak és főképpen a g ö m b f á n a k i l y n a g y m é r v ű n ö v e k e ­dése népgazdaságunknak a szükséglet biztosí tásán fe lül m é g t o v á b b i e l ő n y ö k e t biztosít. A g ö m b f a felfutása l e h e t ő v é teszi, h o g y i t thoni fe ldo lgozássa l k i e l é ­gítsük a hazai speciális mére tű igényeke t , a m i k e t ko rábban csak tőkés p iacról lehetett nehezen és akkor is r endk ívü l magas áron vásáro ln i .

M i v e l f enyő impor tunk m e n n y i s é g b e n megha lad ja a szükségletet , lehetőség ny í l i k arra, h o g y egyrész t az el látás biztosí tásához m e g f e l e l ő tar talékot képez­zünk, másrészt , h o g y az egyes szükségle tekhez a mére t i l eg , minőségi leg leg­m e g f e l e l ő b b anyago t biztosítsuk, ami a fa j lagos felhasználást csökkenti mind ér tékben, m i n d p e d i g menny i ségben .

N e m l enne tel jes a kép a Szov je tun ió segí tségéről faellátásunkban, ha nem e m l é k e z n é n k m e g arról a közve t l en , g y o r s és hathatós támogatásról , amit a Szov je tun ió nyúj to t t gazdasági é le tünk ké t nagy megrázkódta tása , az 1956. év i e l l en fo r rada lom és az 1970. é v i á r v í z pusztításainak helyrehozatalára . Számok­ban k i f e j e z v e : fenyőfűrészáru szállításait az 1955. é v i 104 ezer rő l 1956-ban — f ő l e g a n e g y e d i k n e g y e d é v i szál l í tásokkal — 187 ezerre , 1957-ben pedig 374 eze r r e növe l t e . A z á r v í z k á r o k he lyrehoza ta lá ra százezer m 3 - r e l emel te a szál­lítást. Hason lóképpen g ö m b f á b a n is az 1956. é v i 106 ezer m 3 - e s szállítást 235, 1957-ben ped ig 344 eze r m 3 - r e növe l t e .

D e segí tséget kaptunk a l e m e z - és lapfé leségekben, papírfában is. Papí re l lá ­tásunkban döntő szerepe v a n a Szovje tun iónak . A szovje t papí r fából elégí t jük k i a Pap í r i pa r i Vá l l a l a t é v i 170 ezer ű rm-es papírfaszükségletét , ugyanakkor a papí r és ce l lu lóz impor tunk 50%-a ugyancsak szovjet .

El látásunk és ár rendszerünk szempont jából r endk ívü l je lentős és m e g n y u g ­tató az a tény , h o g y a Szov je tun ió az impor t t ú lnyomó részét hosszúlejáratú szerződés a lapján stabil, ún. s toppáron adja.

N e m szabad e l fe le j ten i , h o g y a szovje t impor t fa többezer k i lométeres vasúti szállítással é rkez ik hozzánk, aminek fuvarköl t ségét a Szovje tun ió visel i . Szá­mításba ke l l v e n n ü n k azt is, h o g y a Szov je tun ió erdőterüle tének 80%-a ázsiai részre esik és az európai rész kihasználható erdei is a kele t i részen vannak. Parancso ló szükségként j e l en tkez ik a Szov je tun ióban tehát, h o g y a k i t e rmelé ­sek m i n d n a g y o b b részét v é g e z z e a távol i , szibériai és távol -ke le t i területén. Ér the tő tehát, h o g y a Szov je tun iónak a részünkre száll í tott f aanyagga l együt t azt is vá l l a ln ia kel l , h o g y saját európai te rü le tének a szükségletét nagyobb távolságró l , a ta jgáró l hozot t f áva l lássa el.

Je len leg i f ah iányunka t tehát a Szov je tun ió pótol ja . K é r d é s azonban, hogy a t ávo l i t e rmelés és a Szov je tun ióban is j e l en tkező munkaerőh iány miat t m i l y e n m ó d o n lá tha tó el a j e l en l eg i szükséglet , sőt a fokozódó igények . U g y a n a k k o r a szállítási t ávo lság n ö v e k e d é s e m i l y e n mér t ékben növe l i az árakat.

A z e l k ö v e t k e z ő 25 é v r e együ t tműködésünkre új utakat ke l l keresni . A v i l á g ­piacon j e l e n t k e z ő r endk ívü l n a g y m é r v ű ár ingadozások mia t t elsőrendű fon­tosságú, h o g y a S z o v j e t u n i ó v a l kooperác iós vál la lkozásban, a legstabi labb m ó ­don biztosítsuk* a f aanyag és fő l eg cel lulóz szükségletünket . Er re meg is v a n a lehetőség a T á v o l - K e l e t fakincseinek kiaknázásában. A z Usz ty - I l im- i kombinát m á r szállí t cel lulózt , az I rku tzk- i t e rveze t t kombiná t pedig cellulózt, kartont, sőt fa ipar i a lka t részeket is képes lesz száll í tani.

H a keresünk, ta lá lunk e g y é b l ehe tőségeke t is az együt tműködésre . Hisz M a ­gya ro r szágnak lombos f aanyagbó l fe les lege van, a Szov je tun ió erdeinek pedig csak 26%-a lombos és az is a f a t ö m e g n e k csak 17 n/o-át képvise l i . M e g v a n tehát a lehetőség, h o g y e g y e s t e r m é k e k e t készítsünk és szállítsunk a Szovje tun ió ré ­szére.

Ezeke t az u takat ke l l megke re snünk és akkor az e l k ö v e t k e z ő 25 é v alatt kö l ­csönös m e g e l é g e d é s r e ju tunk és biztosí t juk az ország faanyagszükségletét , de utat ke l l v e n n ü n k a saját l ombos faanyagunkra t ámaszkodva a fenyőhe lye t t e ­sítés t ény leges megvalós í tására .

A d a m k ő József, a M á t r a i E r d ő - és F a f e l d o l g o z ó Gazdaság i g a z g a t ó j a :

Ö r ö m m e l tapasztaljuk azt, h o g y ma m á r nemcsak a fe l ső szintű t á rgya lások , megál lapodások, k e z d e m é n y e z é s e k gyako r l a t i megva lós í t ása é rez te t i j ó t é k o n y hatását, hanem lehetőség v a n a t e r m e l ő vá l l a l a toknak is egymássa l n a g y o b b távú, a t e rmelés fe j lesztését kölcsönösen szo lgá ló rendszeres kapcso la toka t k i ­építeni . E szempontból k e d v e z ő he lyze tben v a n gazdaságunk is. A M e z ő g a z d a ­sági és É le lmezésügy i Min i s z t é r i um k e z d e m é n y e z é s é r e és seg í t ségéve l 1970-ben sikerült tartós együ t tműködés t k iép í ten i a C N I M E Kaukázus i K u t a t ó in té ­ze tének guzer lp l szk i k ísér le t i fagazdaságáva l . E gazdaság áll í t ja t e rme lé sbe a kutatóintézet által a lkotot t és k ik ísér le teze t t korszerű e rdőgazdaság i g é p e k e t é s t e rme lő berendezéseket . A l k a l m a z z a a l egú jabb t echnológ ia i e l járásokat . E l ­mondhatom, h o g y a guzer lp lszki e rdőgazdaságná l i gen magas a technikai szín­vonal . A fa termelés m inden műve le t e , a tő tő l v a l ó elválasztás , ga l lyazás , k ö z e ­l í tés , rakodás, szállítás, fe lkészí tés és kész le tezés te l jesen gépesí te t t . V a l a m e n n y i gépi eszközük a Szov je tun ióban gyár to t t , a speciális e rdőgazdaság i g é p e k ped ig a kutató intézet által a lkotot t és k ik í sé r le teze t t gép i berendezések . A t e rme lé s a z erdei munkahe ly tő l a fe lkész í tő t e l ep ig és részben a he ly i f e ldo lgozás ig e g y ­séges, és összefüggő fo lyamato t képez , j ó l p r o g r a m o z o t t m i n d e n m ű v e l e t , az a lka lmazot t gép i eszközöknek m e g f e l e l ő , magas sz ínvona lú a technológia . A munka hatékonysága i g e n magas , a t e rmelés i kö l t ségek a lacsonyak. 1 m 3 fa te rmelés i kö l t sége vagonba r akva 13,5 rubel . A z é lő m u n k a rá ford í tás i g e n ala­csony. A z e g y fő re eső műszak- te l j e s í tmény v a g o n b a r a k v a köze l 2 m 3 .

A do lgozók szociális el látot tsága m i n d e n k ö v e t e l m é n y t k ie lég í t . M u n k a h e l y e n m e l e g é tkezte tésben részesülnek, m u n k a h e l y r e és haza autóbusz száll í t ja az embereke t . A vál la la t j ó l fe lszerel t kul túrházzal és k lubbal r ende lkez ik . A tartós együt tműködésünk edd ig i e r e d m é n y e i a k ö v e t k e z ő k b e n r ea l i zá lód tak :

Éven te 3—4 fős szakember csopor tunk tet t lá togatást a guzer lp l szk i gazda ­ságnál, és a krasznodár i kuta tó intézetnél . U g y a n c s a k i l y e n számban fogad tunk m i tőlük szakembereket . Kö lc sönösen m e g i s m e r t ü k e g y m á s gazdaságát , m ű ­szaki he lyzeté t , te rmelés i e l járásokat , gazdá lkodás i v i s zonyoka t . E l m o n d h a t o m , hogy m i sokkal többet tapasztaltunk, és tanultunk odakint , min t ami t m i tud­tunk nyújtani .

Meg i smerhe t tük a számunkra új technikát és te rmelés i e l járásokat , m e l y e k e t általánosan a lkalmaznak. A z ott tapasztal tak a l a p j á n ' a z ó t a gazdaságunkná l a fatermelési ágazatunknál a gép i e szköze inknek m e g f e l e l ő , korsze rűbb t echno ló ­g i a kerül általánosan alkalmazásra. Épü lnek a lsórakodóink , t e r jed a hosszú­fás anyagmozgatás , és a lsórakodói fe lkészí tés . Seg í t s égükke l s ikerül t az akadé­mia i impor t vá l la la ton keresztül m e g v á s á r o l n i e g y csörlős k ö z e l í t ő b e r e n d e ­zést, m e l y e t a krasznodár i in téze tben á l l í to t tak e lő és k í sé r le tez tek ki . E g é p i berendezés ha tékonyan m ű k ö d i k gazdaságunkban.

A z ott tapasztaltak is gyo r sabb mozgás ra ösz tönöztek bennünke t do lgozó ink szociá l i s he lyze tének és m u n k a k ö r ü l m é n y e i n e k meg jav í t á sá t i l le tően. A kint tapasztaltak hazai hasznosítása je len tős e r e d m é n y e k e t hozo t t m á r e d d i g is

•gazdálkodásunkban. Í g y m e g e m l í t h e t e m , h o g y 1 m 3 fa k i t e rme lé sé re ford í to t t időt 8,5 óráról 6,5 órára csökkente t tük annak e l lenére , h o g y a papí r fa t e r m e -

Jés és kérgezés pár száz m 3 - r ő l 60 000 m 3 - r e nőtt. Ez m a az á l landóan e m e l k e d ő « s z k ö z - és anyagá rak mel le t t i gen je lentős t ényező .

Szov je t e lvtársaink azon túl, h o g y m e g i s m e r k e d t e k gazdaságunkkal , m e g k a p ­ták tőlünk a csemete termelés l egkorsze rűbb és l egha t ékonyabb , nálunk m á r kikísérletezet t és bevá l t te rmelés i módszere i t . Ezen tú lmenően ajánlot tuk az alsó rakodókon beveze tn i a gép i kérgezés t , m a g y a r k é r g e z ő g é p e k k e l . A z e l te l t

i dő alatt tapasztaljuk ez i rányú érdeklődésüket , ma m á r ké rgezőgép m e g r e n ­delés v a n az A R T E X K ü l k e r e s k e d e l m i Vál la la tná l .

Együ t tműködésünk e g y ciklusa befe jeződöt t ez évben , fo ly ik a k ö v e t k e z ő időszak együ t tműködésének előkészí tése, és sor kerül az együt tműködés i m e g ­ál lapodás megkö tésé re . M i ú g y vé l jük — és azt fog juk ajánlani szovjet e l v ­társainknak is — , h o g y ez e g y egész ö téves tervciklusra szóljon. A z i lyen és ehhez hasonló együ t tműködés szükséges és hasznos. T o v á b b ke l l ter jednie a j ö v ő b e n , és át ke l l h o g y fogja v a l a m e n n y i termelőágazatunkat , és termelő­munkánk műszaki fej lesztését ke l l h o g y szolgálja.

* A megál lap í tásoknak gyak ran ismétlésszerű egybehangzása találkozott a hall­

gatóságnak is egyönte tű v é l e m é n y é v e l . A z együt tműködésnek negyedszázada az egyen jogúságnak és kölcsönös e lőnyöknek tudatosulásával meghozta a két nép őszinte barátságát . L e g j o b b példa e r r e az az otthonosság, amel lye l ma már t ö m e g e k keres ik fel a S z o v j e t Ku l tú ra és T u d o m á n y Házát .

A szünetben, a Szovjetunió műszaki újdonságai között

A z ülésszak szünetében is kiállí tással szórakoztat ta a Ház veze tősége a m e g ­je len teke t . „ A tudomány és technika a mindennapi é le tben" bemutatója be ­pi l lantást engede t t a korszerű szovje t otthonba, ahol a tudomány legújabb e r edménye i , a fe j le t t technika hasznos já tékossággal teszi szebbé, kel lemesebbé az életet .

A szünet után n e m kisebb szakmai csemegét je lente t t a szovje t erdészeti kis­f i l m e k vet í tése . A „ F a k i t e r m e l é s fejsze né lkü l" sok újat mondóan mutatta be a fak i te rmelés- fe lkész í tés nagygépe i t , „ A z e rdő é le t e" és „Ukra jna e rdő i" pe ­d ig a szakembernek is tanulságosan, ugyanakkor hangulatosan g y ö n y ö r k ö d ­t e t v e tárta fe l mondan iva ló já t .

A z ülésszakon m e g n y i l v á n u l t egységesen j ó v é l e m é n y , fesztelen hangulat tük­röz i az a l apve tő é rdekeknek he lyes fe l ismerését és ez a l eg főbb biztosíték a tovább i g y ü m ö l c s ö z ő együ t tműködés re .