2010 / 6 Új A MAgyAr Dietetikusok LApjA · amit a burgonyáról tudni kell Analitika Történeti népességek szájpatológiai elemzése Dietetika Syncumart szedő beteg étrendi

10 dologamit a burgonyáról tudni kell

AnalitikaTörténeti népességek szájpatológiai elemzése

DietetikaSyncumart szedő beteg étrendi kezelése

KutatásOrszágos táplálkozási felmérés 1–3 éves korosztály körében

VállalkozásVállalkozó dietetikusok helyzete Magyarországon

AlternatívA fák vére

A M A g y A r D i e t e t i k u s o k L A p j AÚj

2010 / 6

Floriol image Dieta 2010.indd 1 4/15/10 12:54:43 PM

1

Új DIÉTA 2010/6

BeKöszönTőÉszre sem vesszük és az idő úgy elrohan mellettünk.

A mostani számmal ismét egy újabb évet zárunk le, és ez alkalmat ad a visszatekintésre, számvetésre is. A kezdeti nehézségek és kihívások után a megújult szerkesztőségünk sikeresen belerázódott az újságszerkesztésbe, amelyhez el-engedhetetlen volt a szerzők lelkesedése, a szövetség és a hirdetők segítsége. Ezúton is köszönetet mondunk mind-azoknak, akik kitartó és fáradhatatlan munkájukkal hozzá-járultak az Új DIÉTA megjelenéséhez. Bízunk benne, hogy jövőre is velünk tartanak.

Az idei utolsó számunk számos szakmai érdekességgel, hasznos tudnivalóval bővíti tudásunkat. Ezekkel felvértez-ve, a jól megérdemelt pihenést követően, újult erővel vágha-tunk majd neki az újévnek. Ezúttal megismerhetjük többek között, hogy milyen étrend javasolt a Syncumarral kezelt be-tegnek, akik gyakran egymásnak ellentmondó tanácsokat kaphatnak, ha nem a megfelelő forrást választják a tájékozó-dáshoz. Megtudhatjuk, miként függnek össze a táplálkozási szokások, az életmód és az életkor a fogak állapotával. Meg-erősítést nyert az az eddig is sokat hangoztatott álláspont, miszerint a dietetikusoknak fontos helye és szerepe lenne az alapellátásban, a háziorvosi praxisokban, amelyre külföldön már több jól működő példát is láthattunk. Képet kaphatunk az 1-3 éves korosztály táplálkozási szokásairól. A sokszor elrettentő példák is bizonyítják, hogy az egészségnevelést nem lehet elég korán kezdeni. Így teendőnk még bőven akad a felnőtt lakosság táplálkozási ismereteinek bővítése terén is, hiszen a kisdedek étkezésében a szülők felelőssége meg-kérdőjelezhetetlen. Az ünnepi terítékről nem hiányozhatnak a finom falatok, így 10 dolog rovatunkban a burgonyát is-merhetjük meg közelebbről, amely gyakori eleme a magyar konyhának is. Fogyasszák egészséggel!

Továbbra is várjuk a cikk- és témajavaslatokat, ötlete-ket, hogy jövőre is ilyen gazdag tartalommal tudjuk meg-tölteni a lapot, mint idén.

A szerkesztőség nevében is boldog karácsonyt és sike-res újévet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Dánielné Rózsa Ágnes főszerkesztő ésSchmidt Judit főszerkesztő-helyettes

Tartalom

TartalomBeköszöntő..............................................................1Étkezési.tanácsok.Syncumart.szedő..betegek.részére........................................................2A.Táplálékallergia.Adatbank.2011..évi.terméklistái.3Egy.egészségnap.eredményei.–.Tápláltságiállapot-vizsgálat.Békés.megye.elmaradott.kistérségében...4Fák.vére:.Újra.felfedezett.energiaszolgáltató.édesítőszerek.a.táplálkozásban...............................6A.Magyar.Dietetikusok.Országos.Szövetségének.TDK.különdíja.........................................................810.dolog,.amit.a.burgonyáról.tudni.érdemes...........9Történeti.népek.szájpatológiai.elemzése.és.összehasonlítása.a.táplálkozással......................... 10NUTRITION.CARE.PROCESS.–.Standardized.Language.Committee.Nemzetközi.Munkatalálkozó.13Tippek.a.vállalkozó.kedvú.kollégáknak................ 14Tájékoztató.a.kollégiumi.ülésről........................... 16AnnaPanni.gluténmentes.lisztkeverék.................. 16A.saláta.tápértéke.................................................. 19Egészségünkre!.Egy.pohár.Nahrofit...................... 20„Naprakész.dietetika”,.a.Magyar.Dietetikusok.Országos.Szövetségének.továbbképzése............... 21Országos.táplálkozás.felmérés.1–3.éves..korosztály.körében................................................ 22Dietetikusok.szerepe.az.alapellátásban................ 2450.km.diéta............................................................ 27Vállalkozó.dietetikusok.helyzete.Magyarországon..28Könyvújdonságok.a.Quintess-villában..................29A.Magyar.Atherosclerosis.Társaság.18..kongresszusa......................................................... 30FELHÍVÁS.............................................................. 30Az.EFAD.21..küldöttgyűlése.................................. 31Szerzőink............................................................... 32

IMPRESSZUM

www.ujdieta.hu, www.mdosz.huFőszerkesztő és a szerkesztőbizottság elnöke:Dánielné Rózsa ÁgnesFőszerkesztő-helyettes:Schmidt JuditA szerkesztőbizottság tagjai:Arató Györgyi, Balázs Brigitta, Domjánné Fejős Szilvia, Gyu-ricza Ákos, Koszonits Rita, Moharos Melinda, Polyák Éva Szaktanácsadók 2007 októberétől: dr. Barna Mária, dr. Biró György, dr. Bodoky György, dr. Figler Mária, dr. Halmos Tamás, dr. Hoffmann Artúr, Kubá-nyi Jolán, dr. Martos Éva, dr. Nékám Kristóf, dr. Pap Ákos, dr. Pécsi Tibor, dr. Rigó János, dr. Simon László, dr. Szabolcs István, dr. Török Attila, dr. Winkler Gábor

Felelős szerkesztő és az MDOSZ elnöke: Antal EmeseSzerkesztőség: 1092 Budapest, Ferenc krt. 2–4. 3/24. Telefon: (+36) 1-269-2910 Fax: (+36) 1-210-9075E-mail: [email protected] 1587-169XKiadó: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége - MDOSZFelelős kiadó: Antal Emese, az MDOSZ elnökeCímlap: Arató Györgyi / Harsányi LászlóNyomdai előkészítés: HarVar-d Design StudioNyomás: NestPress Kft.A hirdetések tartalmáért a kiadó felelősséget nem vállal!Hirdetésfelvétel: Moharos MelindaTelefon: +36-70-398-4687E-mail: [email protected]

2

Új DIÉTA 2010/6Dietetika

ÉTKezÉsI TAnácsoK syncumArT szeDő BeTegeK rÉszÉre

A véralvadás összetett folyamat. Érsérülés esetén a vér-alvadási mechanizmus feladata az érfal helyreállítása. A vér-alvadási rendszert a vér megalvasztásának, az alvadási fo-lyamatok gátlásának és a keletkezett vérrögök feloldásának finoman szabályozott egyensúlya jellemzi. A véralvadáshoz szükségesek a véralvadási faktorok, a fibrinogén (a vérplazmá-ban levő nagy molekulájú fehérje, amely az alvadás folyamán fibrinné alakul), foszfolipid, a vérlemezkékből (trombociták-ból) kiszabaduló enzim, a trombin, továbbá kalcium, kálium és K-vitamin.

A véralvadási faktorok közül a II. (protrombin), VII. (pro-konvertin), IX. (Christmas-faktor) és X. (Stuart-faktor) képződését a májban a K-vitamin segíti. Ha nincs elég K-vitamin a vérben, véralvadási zavar fog fellépni, s vérzékenység alakul ki (1).

K-vitamin

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, amelynek két fő for-máját különböztetjük meg, a K1-vitamint ( fillokinont) és a K2- vitamint (menakinont). A K1-vitamint a zöld növények, míg a K2-vitamint a bélbaktériumok szintetizálják (1, 2). A felnőtt ember K-vitamin-szükségletét 50-50%-ban fedezi a táplálék-kal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt vitamin. Felszívódását a probiotikus joghurt és kefir fogyasz-tása elősegíti. Ép bélf lóra és vegyes táplálkozás esetén a szer-vezet K-vitamin-ellátottsága megfelelő. A K-vitamin szerepet játszik a véralvadásban és a csontképződésben, segít meg-előzni a verőerek elmeszesedését, valamint védőszerepe van a máj- és a prosztatarák ellen (3). Felnőttekben zsíremész-tési és -felszívódási betegségek, májműködési zavarok, illet-ve hosszú ideig tartó parenterális táplálás esetén, valamint K-vitamin-antagonisták, véralvadásgátlók és antibiotikumok elhúzódó szedésekor csökkenhet a K-vitamin mennyisége.

Az anyatejbe rosszul választódik ki, ezért a kizárólag anyatejjel táplált csecsemőknek pótolni kell a K-vitamint. Szükségleti értékét befolyásolja a nem, kor és egyéb folyama-tok (terhesség, szoptatás).

Az USDA (United States Department of Agriculture) Nutrient Data Laboratory munkatársai megvizsgálták, hogy ételkészí-tési műveletek és tárolás hatására hogyan változik a nyers-anyagok K-vitamin-tartalma. A vizsgálat eredménye szerint a főzés, fagyasztás és tárolás nem befolyásolta a növények K-vitamin-tartalmát (4).

A.véralvadás.gátlása

Számos betegségben vérrög képződhet, amely miatt a betegnek véralvadásgátló kezelésre van szüksége. Az egyik véralvadásgátló gyógyszer a Syncumar, amely a K-vitamin hatását gátolja, így a véralvadáshoz szükséges egyik fehérjé-ből (a protrombinból) kevesebb képződik.

Túl sok Syncumar szedésekor vérzékenység léphet fel, míg túl kevés gyógyszer esetén vérrög alakulhat ki, azaz a betegnek könnyen trombózisa alakulhat ki. A gyógyszer sze-désének beállításakor az a cél, hogy meghatározott mérvű al-vadásgátlást idézzünk elő. Az orvos egyénileg határozza meg

azt a Syncumar-adagot, amely a protrombinszintet a normál érték 20–30%-a közé csökkenti. A betegek esetén nagyon el-térő az a Syncumar-mennyiség, amellyel ez az érték elérhető.

A gyógyszer hatását nagyban befolyásolja az élelmi anya-gok és élelmiszerek K-vitamin-tartalma és e vitamin felszívó-dása. Abban az esetben, ha csökken a táplálékból felszívódó K-vitamin mennyisége, a beállított adagú Syncumart szedő beteg vérzékennyé válhat, mert csökken szervezetében a protrombin aktivitás, ha viszont túl sok K-vitamin-tartalmú ételt fogyaszt, nem érvényesül megfelelően a gyógyszer ha-tása, így újabb tromboembólia alakulhat ki.

Fogyókúra elkezdése esetén az előzőleg beállított Syncu-mar mennyiség mellett is csökken a protrombin aktivitása, mivel a táplálék zsírtartalmának csökkenése gátolja a zsírban oldódó K-vitamin felszívódását.

A.Syncumart.szedő.beteg.számára.javasolt.étrend

Az élelmi anyagokat K-vitamin-tartalmuk szerint három csoportba soroljuk.

Az első csoportba azok az élelmi anyagok tartoznak, ame-lyek kis mennyiségben (0,01 mg/100 g alatt) tartalmaznak K-vi-tamint, fogyasztásuk nem befolyásolja a Syncumar hatását, bármilyen mennyiségben fogyaszthatók, hacsak más beteg-ség nem korlátozza ezt.

Idetartoznak: húsok (csirke-, pulyka-, marha-, bárány-, vad- és halhús), tejtermékek (sovány túró, sajt, joghurt stb.), kenyér és pékáruk, tésztafélék, burgonya, rizs, kukoricape-hely, érett paradicsom, uborka, csemegekukorica, alma, ba-nán, őszibarack, sárgabarack, narancs, ananász, szőlő, szilva, görögdinnye, sárgadinnye, grépfrút, citrom, meggy, mazsola, mangó és málna (2, 3, 5, 6).

A második csoportba azok az élelmi anyagok tartoznak, amelyek közepes mértékben tartalmaznak K-vitamint (0,01–0,1 mg/100 g). Ezeket az élelmi anyagokat és élelmiszereket a betegek a szokásos mennyiségben fogyaszthatják, azonban túlzott adagjuk esetén csökken a gyógyszer hatása. Idetar-toznak: vaj, búza, búzakorpa, torma, napraforgóolaj, répaféle-ségek, gomba, uborka, zöldbab, zöld alma, spárga, zöldborsó, zeller, póréhagyma, tarkabab és jégsaláta (2, 3, 5, 6).

A harmadik csoportba a nagy K-vitamin-tartalmú (0,1-0,6 mg/100 g) élelmi anyagok és élelmiszerek tartoznak. Túlzott mértékű fogyasztásuk csökkenti a Syncumar hatását. Eze-ket az élelmi anyagokat kis mennyiségben fogyasztani lehet, azonban a megevett mennyiség ne haladja meg a napi 100 grammot. Törekedni kell az egyenletes fogyasztásukra is.

Idetartoznak: máj, borjúhús, tojás, zöldpaprika, saláta, endívia, spenót, spárga, kelkáposzta, fejes káposzta, karfiol, brokkoli, kelbimbó, petrezselyem, mogyoróhagyma, snidling, vizitorma, eper, málna, vörösáfonya, rebarbara, mangold, szójabab, repceolaj, szójaolaj, koriander és zöldtea (2, 3, 5, 6).

A zöldségeket önálló köretnek nem ajánlatos fogyasztani, de leves és saláta formájában elkészíthetők.

Az alkohol fogyasztása nagymértékben befolyásolja a Syncumar hatását, ezért a beteg ne igyon szeszes italt.

3


Javasolt.ételkészítési.technológiákA gyógyszer szedése mellett javasolható a főzés, gőzben

főzés és párolás. A bő zsiradékban való sütést a beteg kerül-je, mivel a napraforgóolaj nagy mennyiségben befolyásolja a gyógyszer hatását. A sütést kevés zsiradékkal javasolt vé-gezni vagy zsírszegény sütési eljárásokat kell alkalmazni: tef-lonedényt, agyagedényt, hőálló üvegedényt, infrasütőt, grill-sütőt, kontaktgrillt, sütőzacskót, esetleg mikrohullámú sütőt.

A diéta betartásával elérhető, hogy a vér protrombinszint-je ne ingadozzon szélsőségesen, megmaradjon a 20–30% kö-zötti terápiás tartományban.

Polyák Éva főiskolai tanársegéd

Irodalom1. http://www.whfoods.com.2. Damona, M., Zhanga, N. Z. et al: Phylloquinone (vitamin

K1) content of vegetables. J. Food Compos. Anal., 18, 751–758, 2005.

3. Nimptsch, K., Rohrmann, S. et al: Dietary intake of vita-min K and risk of prostate cancer in the Heidelberg cohort of the European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition. Am. J. Clin. Nutr., 87, 985–992, 2008.

4. http://www.nal.usda.gov.5. Bolton-Smith, C., Price, R. J. G. et al. Compilation of a

provisional UK database for the phylloquinone (vitamin K1) content of foods. Br. J. Nutr., 83, 389–399, 2000.

6. http://www.drgourmet.com/warfarin/vitaminkcontent.pdf.

A TáplálÉKAllergIA ADATBAnK 2011. ÉVI TermÉK-lIsTáI

Ebben az évben is sikerült kiadni a táplálékallergiában szenvedő betegek biztonságos élelmiszer-választását segítő allergén- és intoleranciafaktor-mentes élelmiszerek listáját.

A táplálékallergia kezelésének alapja az, hogy a panaszt okozó táplálékot kizárjuk az étrendből. Ebben a megfogal-mazásban egyszerűnek látszik a megoldás: a tehéntej-aller-giás beteg ne igyon tejet, a tojásallergiában szenvedő pedig ne egyen tojást. A valóságban az ilyen diéta betartása nagyon nehéz, mert ezek az élelmi anyagok más élelmiszerekben is előfordulnak összetevőként, „rejtett allergénekként”. A legtöbb élelmiszer több komponenst tartalmaz, és sokszor abban sem lehetünk biztosak, hogy ha az alapanyag nem is tartalmazza az allergént, nem szennyeződött-e vele a gyártási folyamat során.

Az eliminációs diétához nyújt segítséget a Táplálékallergia Adatbank azáltal, hogy összegyűjti, nyilvántartja, évenként felülvizsgálja, kibővíti és kiadja azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek – a gyártók nyilatkozata alapján – nem tar-talmazzák a kérdéses komponenst, s nem is szennyeződhet-tek vele a gyártási eljárás során.

A rendelkezésre álló terméklisták a következők:−− tejfehérjementes,−− laktózmentes,−− gluténmentes,−− tojásmentes,

−− szójamentes,−− földimogyorótól mentes,−− benzoesavtól és származékaitól mentes,−− azoszínezékektől mentes,−− kén-dioxidtól és származékaitól mentes.

Az élelmiszer-előállítók vállalják, hogy a regisztrált élel-miszer összetételét a határidőn belül nem változtatják meg oly módon, hogy az a mentességet befolyásolná. Az egyes fü-zetek érvényességi ideje egy év. Az érvényesség határidejét a lista valamennyi lapján feltüntetik; a listák az eddigi gyakor-lat szerint minden év december 31-éig érvényesek. A legtöbb regisztrált termék mindenki számára hozzáférhető a www.taplalekallergia.hu honlapon.

A Táplálékallergia Adatbank ingyenesen hívható telefon-számon heti egy alkalommal diétás tanácsadást végez: 06-486-4826.

A 2011. január 1-jétől érvényes kiadványok az Allergia Adatbank Alapítvány címén rendelhetők meg. Cím: 1088 Budapest, Szentkirályi u. 14., internetes elérhetőség: www.taplalekallergia.hu.

A teljes kiadványcsomag ára 4500 Ft + postaköltség. A füzetek egyenként is megrendelhetők; egy füzet ára 500 Ft + postaköltség.

Dr. Barna Mária, a kuratórium elnöke

MÉG NEM MDOSZ-TAG?LÉPJEN BE SZÖVETSÉGÜNKBE!

A tagság előnyei:−❖ Évi 6 ingyenes Új DIÉTA lapszám.−❖ Az MDOSZ rendezvényein kedvezményes regisztráció.−❖ Aktuális információk és hírlevél elektronikus formában.−❖ Munkavállalási és pénzkereseti lehetőségek.−❖ Ösztöndíj-lehetőségek.−❖ Részvételi lehetőség az MDOSZ által kiírt pályázatokon.−❖ Külföldi tanulmányutakon való részvétel.

www.mdosz.hu

Felhívás

2011-ben érvényes áraink:−❖ Rendes tagdíj: 5.000 Ft/fő/év−❖ Diák, nyugdíjas tagdíj: 1.500 Ft/fő/év−❖ Pártolói tagdíj: 7.000 Ft/fő/év

−❖ Az Új DIÉTA előfizetési díja 5.700 Ft+ÁFA / év

4

Új DIÉTA 2010/6Kutatás

egy egÉszsÉgnAp ereDmÉnyeI – TáplálTságIállApoT-VIzsgálAT BÉKÉs megye elmArADoTT KIsTÉrsÉgÉBen

Bevezetés

Mezőkovácsháza város a Mezőkovácsházi Kistérség köz-pontja, amely a Dél-Békési Kistérség (DBK) tagja. A huszon-egy településből álló DBK-nak nincs kórháza, rendelőintézet is csak Mezőkovácsházán található. Ebből adódóan a régió polgárai a szakszerű táplálkozási tanácsadástól, tápláltságiál-lapot-felméréstől elesnek. E hiányosság pótlására rendeztünk 2010 augusztusában Mezőkovácsháza kistérség lakosai szá-mára egészségnapot, amelyen csaknem kétszáz fő vett részt.

Célok

Célunk az volt, hogy felmérjük a lakosok tápláltsági álla-potát, a dietetikus szakszerű táplálkozási tanácsokkal lássa el az arra rászorulókat és érdeklődőket, akik egyénre szabott diétával, konkrét programokkal térhettek haza.

Célcsoport

Az egészségnapra elsősorban a felnőtt lakosság látogatott el, így célcsoportunk a 18 év feletti lakosok voltak.

Módszer

Az egészségnapok során minden érdeklődő kapott ún. sétálólapot, amelyre minden állomáson feljegyezték a mért értéket. Ezután az adatokat név nélkül – csak a nem és az életkor megjelölésével – rögzítettük. A tápláltsági állapot fel-mérését a Body Mass Index (BMI) megállapításával végez-tük, amelyhez klinikailag validált OMRON BF 306 testzsírmérő készüléket használtunk.

A BMI értékelése:−− 18 alatt: sovány,−− 18–25: normál,−− 25,1–30: túlsúlyos,−− 30,1–35: elhízott,−− 35,1 felett: súlyosan elhízott.

A testzsírarány mérését is az OMRON BF 306 készülék-kel mértük. A kapott adatok értékelése:

A vércukorszint méréshez Accu Check® Active készüléket, valamint Accu Check® Active tesztcsíkot (50) alkalmaz-tunk. A vérvétel: a páciens bal kezének gyűrűsujjából, Accu Check® Vércukormérő lándzsa (100) segítségével nyert első vércsepp letörlése utáni vércseppből történt. A kapott adato-kat egyszerű átlag és szórás számításával dolgoztuk fel.

A testzsírarány (%) normálértékei

Életkor (év)

18–30 31–50 51–60 61–

Nők 20–26 21–28 22–30 22–31

Férfiak 12–18 13–20 16–20 17–21

Eredmények

Tápláltsági.állapot

TesttömegindexA tápláltsági állapot vizsgálata során az eredmények iga-

zolták vizuális benyomásainkat. A 35–50 év közötti hölgy la-kosok (n = 55) körében a normál BMI-tartományba a részve-vők 45,45%-a (25 fő) tartozott. Túlsúlyos volt 20 fő (36,36%), elhízott 10 fő (18,18%). Súlyos elhízás ennél a korcsoportnál nem fordult elő (1. ábra).

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

test

zsír

(%)

BMI (

kg/m

2 )

testtömegindex testzsírarány (%)

1. ábra

Az 51–70 év közötti hölgyek (n = 40) esetében a legtöb-ben (16 fő, 45%) a túlsúlyos tartományba tartoztak, 30%-uk elhízott volt (12 fő), s 10%-uk (4 fő) a súlyosan elhízott tarto-mányba eső értékeket mutatott. A normál BMI-tartományú értéket csak 6 fő (15%) esetén mértünk (2. ábra).

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

test

zsír

(%)

BMI (

kg/m

2 )


2. ábra

Nők esetében a megjelent 18–30 korosztályból (n = 9) mindenkinek a testtömeg–testmagasság aránya normál volt.

A megjelent férfi lakosok közül igen kis számban (n = 26) nézették meg testtömegindexüket. Érdekes megemlíte-ni, hogy a férfiak mind a 35–50 éves korosztályba tartoztak.

5


A férfiak átlagos BMI-értéke 29,4 volt. Normál értéket 6 főn-él (23,07%), míg 25–29,9 értékeket 8 főnél 30,76%) mértünk. Sajnos, a férfiaknál is éppúgy, mint az 51–70 éves nőknél, a legtöbbnél (12 fő, 46,15%,) túlsúlyt állapítottunk meg (3. ábra).

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

test

zsír

(%)

BMI (

kg/m

2 )


3. ábraTestzsírarány35–50 éves hölgyek esetében a testzsírarány mindösz-

szesen 15 főnél (27,27%) mutatott normál értéket (1. ábra). A normál tartományba az idősebb nők közül csak 10 fő (25%) került (2. ábra).

Férfiaknál a testzsírarány értéke 4 főnél (15,38%) muta-tott normál értéket. (3. ábra)

Vércukorszint

Méréseink során a mért vércukorszintek egy esetben sem haladták meg a normál értéket.

Megbeszélés

Felmérésünk során százharminc 18 év feletti felnőtt táp-láltsági állapotát és vércukorszintjét vizsgáltuk, s 46 (35,38%)

főnél mértünk normál BMI-értéket. A legtöbb estben – össze-sen 78 főnél (60%) – a testtömeg–testmagasság arány túlsú-lyos vagy elhízott tartományba esett.

Mérésünk a viszonylag kis esetszámból adódóan nem tekinthető reprezentatívnak, eredményeink azonban össz-hangban vannak az OÉTI által készített felméréssel, amely szerint a magyar felnőtt lakosság 61,8%-a a testtömegindex alapján túlsúlyos vagy elhízott, valamint hogy a túlsúly, illet-ve az elhízás aránya mindkét nemnél nő az életkorral.

Érdekes megjegyezni, hogy a legtöbb estben normál BMI-érték mellett is nagy testzsírarány-eredményeket kap-tunk, hiszen a nőknél 72,72%-ban, míg a férfiaknál 84,62%-ban volt emelkedett ez az érték. Ennek oka feltehetően a mozgásszegény életmód.

Javaslat

A lakosok egészségi állapotának ellenőrzése céljából a rendszeres laborvizsgálatok mellett a táplálkozási és élet-módbeli tanácsadás, illetve a rendszeres testmozgás előse-gítése is cél. Ennek előmozdítására a jövőben a mezőkovács-házi rendelőintézet vezetésével együtt évente legalább két egészségnapot tervezünk megszervezni, amelyeknek során a megjelent lakosok egészségi és tápláltsági állapotának válto-zását is monitorozzuk, s a személyre szabott diéta betartását táplálkozási naplóval tervezzük ellenőrizni.

Dr. Turcsán JuditIrodalom

1. Barna, M.: Táplálkozás-Diéta. Medicina, Budapest, 1999.2. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet:

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009. Fókuszban az Egészség Sajtóanyag, 2010. április 27.

3. Berry, T. R., Spence, J. C. et al: Changes in BMI over 6 years: the role of demographic and neighborhood characteristics. Int. J. Obes. (Lond.). 34, 1275–1283, 2010.

Gyuricza.Ákos,.a.szerkesztőbizottság.újra-.választott.tagja

Jelenleg főállásban Pécs Megyei Jogú Város Önkor-mányzata (PMJVÖ) Kisgyermek Szociális Intézmények Igaz-gatóságának a dietetikusa, mellékfoglalkozású vállalkozó dietetikus, élelmiszer-biztonsági szaktanácsadó vagyok. Az MDOSZ-tagságom 1997 óta folyamatos és négy éve válasz-tottak be az Új DIÉTA szaklap szerkesztőbizottságába. Az élelmezési rovat vezetése mellett, tanácsaimmal segítem az élelmezési menedzser munkacsoport munkáját. Havi rend-szerességgel publikálok az Élelmezés című szaklapban, rend-szeresen vállalok televíziós és rádióinterjúkat a közétkeztetés témakörében. Figyelemmel kísérem az élelmiszerjog válto-zásait. Az MDOSZ vezetőségi tagságom mellett az ÉLOSZ kommunikációs felelőse is vagyok. Dietetikusként részt ve-szek két Biztos Kezdet Gyermekház munkájában. Munkám, publikációim, médiaszerepléseim, kommunikációm során igyekszem népszerűsíteni az MDOSZ-t és erősíteni a társz-szövetségekkel való kapcsolatát.

szövetségünk

6


FáK VÉre: ÚjrA FelFeDezeTT energIAszolgálTATó ÉDesíTőszereK A TáplálKozásBAn

Szerencsére napjainkra a természetes eredetűnek mond-ható, energiát nem szolgáltató édesítőszereknek kiterjedt, hiteles tudományos kutatásokon alapuló szakirodalmuk van, amely – ha nem is mindig magyar nyelven – szinte bárki szá-mára hozzáférhető. A Stevia-fajokból (sztívia, jázminpakóca) kivont édesítő hatású vegyületeket már ipari méretekben hasznosítják. Európában is megtörni látszik a jég az EFSA steviolglükozidokra vonatkozó pozitív állásfoglalását követő-en. „Talán nem telik sok időbe, s olyan egzotikusnak hangzó édesítőszerek is hozzáférhetővé válnak, mint például:

−❖ a Dioscoreophyllum cumminsii cserje termésében felfede-zett fehérje, a monellin, amely 3000-szer édesebb a sza-charóznál;

−❖ a Pentadiplandra brazzeana nevű növényből előállított brazzein fehérje, amely 800-szor édesebb a szacharóznál;

−❖ a mirakulin, a Synsepalum dulcificum bogyós gyümölcsből kivont glükoproteid, amely megváltoztatja az ízérzést, s nevéhez méltóan a savanyú ízből 15–60 percre édeset „varázsol”;

−❖ a kurkulin, amelyet a Curculigo latifolia növény gyümölcsé-ből állítanak elő, a mirakulinhoz hasonlóan ízmódosító hatású, emellett maga is édes ízű (550-szer édesebb a sza-charóznál) (1).”Ahogy az említett, természetes eredetű, energiát nem

szolgáltató édesítőszereket és az előállításuk alapjául szolgá-ló növényeket megpróbálják néha csodaszernek feltüntetve értékesíteni, előfordul ez a szintén kevéssé ismert energia-szolgáltató édesítőszerekkel is. E cikk megszületésének ap-ropójául az szolgált, hogy az aranyárban mért nyírfacukor egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban kérdeztek meg. Az alábbiakban annak a széles körű szakirodalmi kutatásnak az eredménye olvasható, amelyért Pánti Máriának külön kö-szönettel tartozom.

Nyírfából előállított édesítőszerek

NyírfaszirupHazánkban a cser, a szil, a bükk, a juhar és a nyírfák tava-

szi megcsapolásának volt hagyománya. A törzsbe fúrt lyuk-ból kicsorgó nedvet hasznosították, amely nyír esetében a táj-egységenként eltérő virics, nyírlé, nyírvíz, boza, csiger nevekre hallgatott (a népgyógyászat nálunk tüdő- és vesebetegséget kezelt vele, az észak-amerikai indián és eszkimó törzsek víz-hajtóként alkalmazták). Fogyasztották frissen is, egyfajta üdí-tőitalként, de mivel a vízszerű, halványzöld, édeskés folyadék hamar romlásnak indul, legtöbbször forralással sziruppá sűrí-tették, illetve sörré, borrá vagy ecetté erjesztették (2).

Napjainkban a nyírfanedv és -szirup legnagyobb előállítói az Egyesült Államok, Oroszország, Fehéroroszország, Ukraj-na, Finnország, a balti államok és Kína. Kinyerése rendkívül nehéz (80–100 liter fanedvből lehet 1 liter sziruphoz jutni), ezért ez az egyik legdrágább, energiát adó édesítőszer.

A fa nedvének és a belőle főzött szirupnak évről évre, év-szakról évszakra, valamint a nyír fajától (legtöbbször a Betula papyrifera fajból nyerik a nedvet) és termőterületétől függően változnak a beltartalmi értékei. A nyírfanedv átlagos cukor-

tartalma 0,5–2% (leginkább fruktóz és glükóz). Tartalmaz még gyümölcssavakat: almasavat (90–600 mg/l), borostyán-kősavat (10–300 mg/l) és citromsavat (5–20 mg/l), ásványi anyagokat (átlagosan mg/l): káliumot (120), kalciumot (70), magnéziumot (11), foszfort (6,4), cinket (1,5), mangánt (1,2) és va-sat (0,1), valamint szabad aminosavakat (25–700 mg/l). A pH értéke 5,5–7,5 között változhat. Több, tudományos adatokkal nem támogatott forrás említi vitamin (legtöbbször C-vitamin-) és enzimtartalmát, ezek azonban, ha minimális mennyiség-ben elő is fordulnak a nyírfa nedvében, a további feldolgozás folyamán (pasztörizálás, valamint forralással, illetve reverz ozmózisos eljárással való besűrítés alkalmával) megsemmi-sülnek, deaktiválódnak.

A kereskedelmi forgalomban kapható szirupok cukortar-talma a besűrítés következtében mintegy 67%-ra nő, ezen be-lül a glükóz 42–54%, míg a fruktóz hozzávetőlegesen 45%, de kis mennyiségben szacharózt és galaktózt is tartalmaznak. A szirup színe a világos borostyánsárgától a sötét aranybarnáig változik a besűrítés közben lejátszódó reakcióknak köszönhe-tően. Édességek, palacsinták, waffel, jégkrémek, sör, bor és üdítőitalok ízesítője. Sem a nyírfanedvnek, sem a szirupnak nincs tudományosan igazolt gyógyhatása. A nyírfanedv, -szi-rup és a következőkben tárgyalásra kerülő édesítőszerek is okozhatnak táplálékintoleranciát vagy táplálékallergiát (3, 4).

A nyírfasör külön kategória: a gyökérsör jellegű ital alap-jául a fanedv vagy koncentrált cukortartalmú formája, íze-sítőül pedig a nyírfa kérgéből lepárolt olajok szolgálnak. A gyökérsör megnevezés ezúttal megtévesztő, mert az erjesz-téssel (minimális alkoholtartalommal) vagy erjesztés nélkül (alkoholmentesen) készített, szén-dioxiddal dúsított, édesített italcsalád leggyakoribb ízesítőanyagairól kapta nevét, ame-lyek hagyományosan gyökerek: szasszafrász, szarszaparilla, gyömbér, édesgyökér stb.

Nyírfacukor

A xilit cukoralkohol másik elnevezése, amelyet hemicel-lulózban gazdag alapanyagokból, azaz bizonyos keményfák-ból (így nyírfélékből is), gabonaszárból, különböző magköpe-nyekből és - héjakból stb. állítanak elő. Táplálkozás-élettani, egészségügyi hatásai és dietetikai vonatkozásai jól kutatot-tak és kellően dokumentáltak, ezáltal a nyírfacukorral kap-csolatos állítások valódisága könnyen ellenőrizhető (1).

Juharfélékből előállított édesítőszerek

Juharszirup.és.-cukorRendszerint a cukor-, a vörös és a fekete juhar (Acer

saccharum, A. rubrum, A. nigrum) 2–5%-os cukortartalmú nedvéből állítják elő. E fák a gyökereikben és törzsükben tá-rolt keményítőt tavaszra cukorrá alakítják át. A nedvet a fa megfúrásával megcsapolják, víztartalmát elfőzve sziruppá, illetve cukorrá sűrítik, ahogy az amerikai őslakosok is tet-ték, akiktől a telepesek eltanulták a módszert. Kinyerése gaz-daságosabb a nyírfaszirupénál, a nedv megközelítőleg 40:1 arányban alakítható sziruppá. Szirupnak 66% cukor- (összes „szénhidrát-”) tartalomtól lehet nevezni, amelynek legna-

7


gyobb része szacharóz; sűrűség és áttetszőség alapján osztá-lyozzák. Az 1. ábra az USDA 2010. évi adatai alapján készült, a beltartalmi értékeket környezeti és technológiai tényezők erősen befolyásolhatják.

Legnagyobb előállítóik Kanada és az Egyesült Államok, de Japán szintén a gyártók közé tartozik. Dél-Koreában ugyan-csak hagyomány a juharlé (gorosoe) fogyasztása, amelyet az amerikai őslakosok népgyógyászata is alkalmaz(ott) általános erőnlétjavítóként. Tudományosan igazolt gyógyhatással sem a juharfanedv, sem a belőle előállított termékek nem bírnak.

Az egyedi ízű sziruppal édességeket, süteményeket, pa-lacsintát, jégkrémeket, valamint méz helyettesítőjeként méz-sört és -bort ízesítenek, sőt, sültek készítésénél is felhasz-nálják. Élesen elkülönítendők a különböző „asztali szirupok”, amelyekben vagy minimális (5-15%) mennyiségben van jelen a juharszirup, vagy szotolonnal ízesített glükóz-fruktózsziru-pok (5, 6, 7, 8).

Pálmaméz – Pálmaszirup – Miel de Palma

A Kanári-szigeteken a Phoenix canariensis datolyapálma, míg Dél-Amerika parti régióiban, elsősorban Chilében a Ju-baea chilensis veszélyeztetett pálmafaj nedvéből állítják elő (ez utóbbit nem tisztán használják fel, hanem a szirupgyár-tás során kókuszlével és nádcukorral keverik). A fa nedvét gyűjtik (éjjel, mert fényérzékeny), majd forralással besűrítik. A könnyen cukrosodó, sötét szirup édességek, palacsinták, jégkrémek és néha sültek ízesítője, mézhelyettesítő. Igazolt gyógyhatása nincs (3, 9).

Pálmacukor-készítményekAz új organikus csodaszerként beharangozott pálmacuk-

rot hagyományosan a cukordatolya (Phoenix sylvestris), a dato-lyapálma (Phoenix dactylifera) és a palmyra-/puncs-/cukorpálma (Borassus nemzetség) megcsapolt nedvéből állítják elő forra-lással, a nedvességtartalom elpárologtatásával. Manapság a szágó (Cycas revoluta), az arenga (Arenga pinnata) és a kókusz-pálma (Cocos nucifera) nedvét is felhasználják. Így a kereskede-lemben arenga- vagy kókuszcukorként is találkozhatunk vele. Íze a barna cukoréra emlékeztet, karamelles, megjelenésében aranybarna szemcsés vagy krémes állagú. Édességekben való felhasználásán túl fűszeres ételek ízének kiegyensúlyozására is használják például az indiai konyhaművészetben.

A gyártók és forgalmazók azzal reklámozzák, hogy gliké-miás indexe 35 körüli. Ez nincs alátámasztva független kuta-tási adatokkal, s átlagos tápanyag-összetételének figyelem-bevételével igencsak hihetetlen és félrevezető.

Jaggeryt szágó-, kókusz- és datolyapálmák nedve mellett cukornádból is előállítanak. Tulajdonképpen finomítatlan (barna) cukor, amely a megközelítőleg 50% szacharóz-, 20% invertcukor- (glükóz + fruktóz) és 20% nedvességtartalom mellett ásványi anyagokat, fehérjéket, polifenolokat és karo-tinoidokat is tartalmaz.

Dél-India, Pakisztán és Srí Lanka a pálmanedv alapú, értékesebb változatok fő előállítói. A hagyományos indiai orvoslás, az ájurvéda sokféleképpen alkalmazza. Etetéses ál-latkísérletekben, szilikózisban és antrakózisban fellépő tüdő-károsodás mérséklését, továbbá az arzén toxikus hatásának bizonyos mérvű ellensúlyozását sikerült kimutatni (10, 11, 12, 13, 14).

354,0

260,0

290,0

370,0

1,0 8,0

90,9

67,4 76,093,0

58,3 57,175,0

na. 1,6na. 7,51,20,5na.0,0

50,0

100,0

150,0

200,0

250,0

300,0

350,0

400,0

Juharcukor Juharszirup Pálmaméz Pálmacukor

Édesítőszerek

Ener

gia-

és

szén

hidr

átta

rtal

om

energia (kcal)

összes szénhidrát (g)

szacharóz (g)

glükóz (g)

fruktóz (g)

1. ábra Különböző édesítőszerek átlagos energia- és szénhidráttartalma

8


Agávéfajtákból előállított édesítőszerek

Agávészirup.és.-nektárAz Agave tequilana és az A. salmina fajokból, valamint a

zöld, szürke, tüskés és szivárványagávé belső torzsájának le-véből melegítéssel állítják elő. Az Agave saliviana esetében a szaporodáskor növő központi szárat kivágják, s a helyén összegyűlő „vízmézet” hasznosítják. A melegítés során az agávénedvben található poliszacharidok – amelyeknek a leg-nagyobb része inulin – cukrokká, fruktózzá hidrolizálódnak, s a szirup víztartalma csökken. A feldolgozottság mértékétől függően színe a világossárgától a sötétbarnáig változik, s a szín sötétedésével fokozódik ízének intenzitása.

Mexikóban melegítéses (46–48 °C-ig), míg az Egyesült Államokban enzimes eljárással állítják elő az agávénektárt. Az így készített nektárban valószínűleg több tápanyag marad, mint a besűrített szirupban, azonban ezt mérésekkel egyelőre nem támasztották alá.

A végtermékek összetétele az alkalmazott eljárástól, a fel-használt fajtól és a különböző környezeti tényezőktől függően rendkívül változó. A kereskedelmi források gyakran keverik a szirup és a vélhetően gazdagabb beltartalmi értékű nektár adatait: fruktóztartalma 55–92%, míg glükóztartalma 8–20% között változik. Édesítőerejét a szacharózhoz viszonyítva 1,4–1,6- szorosnak, míg glikémiás indexét 27–42 közöttinek adják meg. Nagy fruktóztartalmát ajánlatos figyelembe venni a fogyasztása során. Nincs bizonyított gyógyító hatása (3, 5, 15).

Az agávészirup szűkösen fért bele ebbe a felsorolásba, hiszen nem fafajból állítják elő, de elterjedtsége és „hírne-ve” indokolttá tette szerepeltetését. Jogosan maradt ki vi-szont például a Smallanthus sonchifolius gyökeréből előállított, fruktooligoszacharidokban gazdag yacónszirup, valamint a cukorgyártás számtalan mellékterméke, amelyek az eljárás alapjául szolgáló növénytől, környezeti tényezőktől és az alkalmazott technológiától függően a szénhidrátok mellett egyéb tápanyagokat is tartalmazhatnak (16).

Zsákai Antal dietetikus

Irodalom

1. Nabors, L. O’ B. (szerk): Alternative sweeteners. 3. javított, átdolgozott kiadás, M. D. Inc., USA-Svájc, 2001.

2. Magyar Néprajzi Lexikon. URL: http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/index.htm (2010. október 11.)

3. Fleming, T. (vezetőszerk.): PDR for herbal medicines. M. E. Company, Montvale, 2000.

4. Hekki, K. et al: Composition and properties of birch sy-rup (Betula pubescens) J. Agric. Food Chem., 37, 51–54, 1989, abstract. URL: http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/jf00085a012 (2010. október 11.)

5. Patzold, R., Brückner, H.: Mass spectrometric detection and formation of D-amino acids in processed plant saps, syrups, and fruit juice concentrates. J. Agric. Food Chem. 53, 9722−9729, 2005.

6. Bender, D. A.: Bender’s dictionary of nutrition and food tech-nology. 8th edition, Woodhead Publishing, Cambridge, England, 2006.

7. Ball, D. : The chemical composition of maple syrup. Journal of Chemical Education, 84, 1647–1650, 2010.

8. Koelling, M. R., Heiligmann, R. B.: North American map-le syrup producers manual. Bulletin, 856, Ohio State Uni-versity. URL: http://web.archive.org/web/20060429074616/http://ohioline.osu.edu/b856/ (2010. október 11.)

9. Pálmaméz. URL: http://www.bienmesabe.org/noticia/2010/Abril/miel-de-palma (2010. október 11.).

10. Khare, C. P. (szerk.): Indian medicinal plants. Springer, Ber-lin, 2007.

11. Barreveld, W. H.: Date palm products. FAO Agricultural Services. Bulletin, 101, Food and Agriculture Organization of the United Nations, Róma, 1993. URL: http://www.fao.org/docrep/t0681e/t0681e00.htm (2010. október 11.)

12. Ross, I. A.: Medicinal plants of the world. Vol. 3., Humana Press, N. J., USA, 2005.

13. Sahu, A. P., Saxena, A. K.: Enhanced translocation of par-ticles from lungs by jaggery. Environ. Health Perspect.,102 Suppl, 5, 211–214, 1994.

14. Singh, N., Kumar, D. et al: Adverse health effects due to arsenic exposure: modification by dietary supple-mentation of jaggery in mice. Toxicol. Appl. Pharmacol., 242(3):247–255, 2010.

15. Ebadi, M.: Pharmacodynamic basis of herbal medicine. 2nd. ed., CRC Press, USA, 2007.

16. Lachman, J., Fernández, E. C. et. al: Yacon [Smallanthus soncifolia (Poepp. Et Endl.) H. Robinson] chemical composi-tion and use – a review. Plant Soil Environ., 49, 283–290, 2003.

A mAgyAr DIeTeTIKusoK országos szöVeTsÉgÉneK TDK KülönDíjA

szövetségünk

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége TDK különdíjban kívánja részesíteni azon dietetikus főiskolai hallgatót, aki a 2010-2011. tanév kari Tudományos Diákköri Konferen-

cián a Bíráló Bizottság által erre méltónak ítélt pályamunkával szerepelt.

A karonként egy-egy MDOSZ TDK különdíj-nyertes hallgató meghívást kap Szövetsé-günk soron következő, 2011. évi tudományos rendezvényére, ahol felkérjük eredményei-

nek bemutatására, s egyúttal sor kerül a díj átadására is. Emellett pályázati anyaga megje-lenik az Új DIÉTA szakmai folyóiratban.

MDOSZ

MAGYAR

DIE

TETI

KUSOK ORSZÁGOS S

ZÖ

VETSÉGE

9

Új DIÉTA 2010/610 dolog

10 Dolog, AmIT A Burgonyáról TuDnI ÉrDemes

1. A burgonya (Solanum tuberosum) a burgonyafélék család-jába (Solanaceae) tartozó növény. A Solanum nemzetség mintegy kétezer fajt foglal magában. A burgonyát főleg gumójának keményítőtartalmáért termesztik világszer-te. Apró, lágy szárú cserje, amelynek föld alatti részéből nőnek ki a gyökerek és a tarackok. A tarack csúcsának megvastagodásával alakul ki a gumó.

2. A krumpli szavunk a német „krumpir” szóból ered, amely-nek jelentése földi körte. Ezen kívül még számos elneve-zése létezik: kolompér, krumpér, kukulyó, bolyóka, grulya, tojórépa, pityere, svábtök, pityirkó, földimagyaró stb.

3. A burgonyát Peru és Chile őslakosai már több mint öt-ezer éve ismerik. Európába először az 1540-es években került, de Magyarországon csupán az 1815-ös éhínség idején vált ismeretessé. Nagy tápanyagtartalma miatt ki-váló táplálékot jelentett. 1920-ban már világhírűvé váltak a burgonyanemesítő központjaink.

4. C-vitamin-tartalmánál fogva a hajósok a skorbut elleni védekezésben is fogyasztották. A nyers nyári burgonyá-ban található a legtöbb C-vitamin, míg a hőkezelt változa-tok közül a héjában sült tartalmazza nagy mennyiségben. Ezenkívül sok B1- (140 µg/100 g a nyári burgonyában, 70 µg/100 g a téli burgonyában) és B2-vitamin (28 µg/100 g a nyári burgonyában, 40 µg/100 g a téli burgonyában), kálium (300 mg/100 g nyári burgonyában, 340 mg/100 g a téli burgonyában) és foszfor (57 mg a nyári burgonyában, 55 mg a téli burgonyában) található benne. 100 gramm burgonya energiatartalma 94 kcal, fehérjetartalma 2,5 gramm, zsírtartalma elhanyagolható (0,3 g), szénhidrát-tartalma 18,4 gramm, míg rosttartalma 3 gramm.

5. A burgonya szinte minden diétába beilleszthető. Nyers leve gyulladáscsökkentő hatású, míg nagy káliumtartal-ma segíti az egészséges szívműködést. Nem csupán bel-sőleg, hanem külsőleg is sok jótékony tulajdonsága van: a nyers burgonya csökkenti a szem körüli duzzanatot, eny-híti a leégett bőr panaszait, illetve nyers levét pattanások kezelésére is használják.

6. A burgonya keményítőtartalmából készül a krumplicukor: híg savval nyomás alatt főzik, majd bepárlás és lehűlés után nyeri el végleges, kristályos szerkezetét.

7. Érdekesség, hogy az édesburgonya nem a burgonyafélék családjába tartozik, csupán hasonló kinézete miatt ne-vezik így. A batátának nagy a szénhidrát-, fehérje-, béta-karotin-, B6- és C-vitamin-tartalma, segíti az emésztést, stabilizálja a vércukorszintet.

A kék burgonyára viszont a burgonya összes tulajdonsága jellemző, egy különbséggel: nagy az antioxidánstartalma, így a megelőzési célú (preventív) táplálkozás fontos ré-sze. Kék színét az antocianidin nevű vegyület adja, amely a vörös káposztában, padlizsánban, céklában és bizonyos szőlőfajtákban is megtalálható.

8. Világszerte 2008-ban tartották a burgonya évét, amely-nek keretében számos rendezvényre és burgonyát nép-szerűsítő programra került sor.

9. A burgonyához számos babona, hiedelem is kapcsolódik. Írországban sokáig hittek abban, hogy ha a várandós nő éjszaka burgonyát eszik, a születendő gyermek vízfejűség-ben fog szenvedni. Míg a XVII. század elején Franciaor-szágban azt gondolták, hogy a burgonya leprát okoz, ezért betiltották a termesztését. Skóciában a papok a nemiséget szimbolizáló burgonyát hozták összefüggésbe a bűnbe-eséssel, ezért óvták a híveket a gumó fogyasztásától.

10. A burgonyát nem csupán étkezési célokra használják, hanem a szeszgyártás egyik alapanyaga is. Burgonyából először 1769-ben főztek alkoholt az Erdélyi Földművelő Egyesület ülésén. Oroszországban, Lengyelországban és Ukrajnában a burgonyapálinka a kedvelt italok közé tartozik.

Solymosi Dóra Sára dietetikus

Kedves Támogatóink!A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik az elmúlt évek során adójuk

1 %-ának felajánlásával segítették tevékenységét.Ezúton kérjük, hogy a jövő évben is tiszteljen meg

bennünket támogatásával!Adószámunk: 19676188-2-42

Köszönettel: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

10

Új DIÉTA 2010/6Analitika

TörTÉneTI nÉpeK szájpATológIAI elemzÉse És összehAsonlíTásA A TáplálKozássAl

A történeti embertan egyik részterületét a patológiai kutatások alkotják. A paleopatológia a biológiai rekonstruk-cióhoz vezető út egyik láncszeme, a biológiai rekonstrukció pedig más tudományok eredményeivel (régészet, történet-tudomány, írott források stb.) együtt a vizsgált népességek komplex jellemzésére vezet (1).

A szájpatológiai kutatások eredményei közvetett módon utalnak a Kárpát-medencében élt népek táplálkozási szo-kásaira, a rendelkezésre álló növényi és állati eredetű táp-lálékaira (fehérje- és ásványianyag-fogyasztásra), bizonyos betegségeikre.

A fogazat tanulmányozása már régóta az antropológiai kutatások tárgya, ugyanis az elhalt szervezet lágy részei el-bomlanak, csak a legkeményebb csontok, fogak maradnak fent és nyújtanak információt az utókor számára. A fogak sok mindenről árulkodnak, például az egyed életkoráról, egész-ségi állapotáról, táplálkozási szokásairól (itt csatlakozhat a dietetikus a kutatáshoz), életkörülményeiről, sőt, társadalmi hátteréről is. A gyermekkorban lezajlott súlyos betegségről vagy éhezésről árulkodik a fogzománc fejlődésében bekövet-kezett zavar, amely jól látható nyomot hagy a fogakon (hipop-lázia, 1. kép).

A jobb módúak fogazata általában egészségesebb, mivel sokkal több fehérjéhez (főleg állati eredetűhöz) jutottak, a sze-gényebbek pedig inkább szénhidrátban gazdag ételeket (nö-vényi eredetűeket) fogyasztottak, ezáltal nagyobb számban fordul elő körükben fogszuvasodás. A gyulladásra utaló tályo-gok száma is nagyobb a kevésbé tehetős népesség körében.

Ezen ismeretek alapján könnyen belátható, hogy rendkívü-li jelentőségű őseink csont- és fogmaradványainak vizsgálata, mivel fontos információkat nyújt a múltban élt emberekről.

Táplálkozás – élelmiszerek, ételek, étkezési rend

A művelődéstörténeti kutatások az Árpád-kori magyarság életmódjára, táplálkozására vonatkozó számos olyan adatot nyújtanak, amelyek a fogszuvasodás kutatása szempontjából értékesek. Az Árpád-kori magyarság legkedveltebb étele a hús volt. Ez abból is következik, hogy a magyarság fő fog-

lalkozásának az állattenyésztést tekinthetjük. Jellemző volt a vadhúsfogyasztás (bölény, medve, vaddisznó). A lóhús evése pogány emlékként maradt fent, de a kereszténység felvétele után háttérbe szorult.

Legfontosabb táplálékok a gabonafélék voltak: köles, búza, árpa, rozs. A főzelékfélék közül a babot, káposztát, cék-lát, kaprot és uborkát termelték. A hagyma és torma haszná-lata is általánosan elterjedt volt. A gyümölcsök közül a szőlőt, almát és körtét már a honfoglalás előtt is fogyasztották, de a X. század után már a kajszibarack-, szilva-, őszibarack-, man-dula-, cseresznye-, meggy- és naspolyatermesztés is meg-jelent. Különösen kedvelt élelmiszer volt a dió. Még mindig megmaradt a gyűjtögető élelemszerzés, például a som, ró-zsabogyó, vadalma, vadkörte, eper, szeder, erdei vadmálna, galagonya, áfonya, gomba, makk, salátafélék (cikória, saláta-boglárka, porcsinfű) és a csalán gyűjtése. A nyírfa megcsapo-lásával édes, vitamindús nedvet szereztek.

Az ételeket ízesítő finomabb fűszerek túlnyomó része ke-letről került hazánkba. Édesítésre mézet használtak (2).

Ételek

A táplálkozás alapját a gabonafélék alkották, amelyekből, kása, tésztaféle és kenyér készült. A magvakat mozsárban törték meg, vagy kézimalomban őrölték. Az őrlemény egé-szét felhasználták, így a B-vitamin-felvételük megfelelő volt. Mivel nem szitálták át az őrleményt, az őrlőkő szemcséi is bent maradtak a lisztben, s ez nagyban hozzájárult a fogak kopásához.

A lisztet vízzel és sóval összekeverték, majd lepényszerű-vé alakítva sütötték meg meleg kövön vagy parázsban.

Az állatállomány (szarvasmarha, birka- vagy kecsketej) alapján sok tejet és tejterméket fogyaszthattak. Az erjesztett kancatej ivásának szokását a magyarság keletről hozta ma-gával, de a kereszténység terjedésével ez szintén visszaszo-rult. Kedvelték az aludttejet és az írót is.

Húsokat mindennap fogyaszthattak elődeink, elkészítési módjukról keveset tudunk. Elsősorban főtt ételeket készítet-tek. A húsokat sóval, borssal és tormával főzték, a nagyobb állatokat nyárson sütötték meg.

Őseink halászattal is foglalkoztak, és – bár nem ez volt a fő tevékenység – a halfogyasztás vélhetőleg nagyobb volt, mint manapság.

Étkezési.rend

A X–XIV. századi magyarság napjában kétszer étkezett, reggel 9 óra tájban és este 6 óra körül. Főleg meleg ételeket ettek, leveseket vagy kásákat. A levesekhez húst és lepényt fogyasztottak mártogatva. Sűrítésre növények őrleményeit használták (2).

Célkitűzés

Munkánk során célul tűztük ki, hogy egy Árpád-kori – lászlófalvi – népesség szájpatológiai állapotát megvizsgáljuk, megismerjük táplálkozási szokásait, s eredményeinket össze-vessük más, rendelkezésre álló középkori népességekéivel.

11


HipotézisA kutatás megtervezésekor arra voltunk kíváncsiak, hogy

a vizsgált temető csontvázanyagán találunk-e szignifikáns különbséget a nők és a férfiak fogainak állapota között, to-vábbá kimutatható-e a fogak romlásának gyakoribbá válása az életkor előrehaladtával. Nullhipotézisként azt feltételez-tük, hogy a három patológiás elváltozás alapján a nőknek volt rosszabb a fogstátusa, s az életkorral romlik a fogak egészsé-ge. Hipotézisünk alátámasztására vizsgálatunk eredményeit statisztikailag is elemeztük.

Anyag és módszer

Vizsgálati mintánkat a lászlófalvai (szentkirályi) jelenlegi református templom körül végzett régészeti feltárás során előkerült leletek alkották. Összesen kétszázkilencvenhat ko-ponya szájpatológiai állapotát elemeztük, ez összesen 3878 fogat jelentett. Az elpusztult középkori település két temető-jének régészeti feltárására 1969 és 1990 között került sor Pá-lóczi-Horváth András régész vezetésével (3, 4, 5). Az emberta-ni maradványokat a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára őrzi. Vizsgáltuk a premortem fogvesztést, a fogszuvasodás és a ciszták/abszcesszuszok (tömlők/tályo-gok) számát, amelyek együttesen jellemezhetik a népesség fogazatának egészségi helyzetét. Az adatok közvetve utal-hatnak a táplálkozásra, bizonyos életkörülményekre és akár szocioökonómiai tényezőkre is.

A fogszuvasodás összefügg az étrend alakulásával, és szájfertőzésre, akár fogvesztésre is vezethet. Az összes többi tényező (premortem fogvesztés, fogkő, abrázió) közvetlenül utal egészségügyi problémákra. A Harris-vonalak (2, 6, 7) és a fogak zománchibái fiziológiai stressz hosszabb-rövidebb idejű megjelenését jelzik, s értékes jelzői a halandóságnak is.

A szájpatológiai vizsgálatokat Szikossy (8) módszere sze-rint végeztük. Az adatok felvételét vizuálisan, természetes és mesterséges fény mellett, pontátvilágító segítségével végez-tük. A kutatás során a fogak tisztítására ecsetet, a fogszuva-sodás megállapítására exkavátort használtunk.

Premortem fogvesztés mindig az egyén életében követ-kezik be. Számos oka lehet, többnyire valamilyen betegség húzódik a hátterében, például előrehaladott szuvasodás, különböző fogágybetegségek, egyéb betegségek, amilyen a skorbut, de a lepra és a vérbaj (szifilisz) is a metszőfogak vesz-tését okozhatja. Továbbá a fogak sérülés (trauma) következ-tében is kieshetnek csata vagy verekedés során.

A posztmortem foghiányt a halál utáni események okoz-zák. A maradványok évszázadokig, évezredekig is a földben nyugszanak, így a talaj- és vízmozgások, valamint a talajlakó állatok tevékenysége következtében fogíny hiányában a fo-gak a fogmedrekből (alveolusokból) könnyen kieshetnek. Az ásatás, tisztítás és szállítás során is elveszhetnek fogak, ezért fontos a precíz feltárás.

Minden egyén esetén megállapítottuk az optimális fog-számot, amely 28–32 közötti a harmadik molárisok előtöré-sétől függően. A minta reprezentativitásának eldöntésére ki-számítottuk az archeológiai dentálindexet (ADI) (9). Az életkori besorolást a Martin-féle korcsoportok alapján végeztük (10). Meghatároztuk a temető korindexét a Huszár és Schanz (11) által használt átlagéletkorokat alapul véve (1. ábra).

KorcsoportÉv

(Martin és Saller)Átlagév

(Huszár és Schranz)Infans I. 0–7 évInfans II. 7–14 évJuvenilis 14–22 év átlagév: 18Adultus 22–40 év átlagév: 30Maturus 40–60 év átlagév: 50Senilis 60 éven felül átlagév: 65

1. ábra Martin és Saller-féle korcsoportok és Huszár és Schranz-átlagéletkorok

A gyermekkorúaknál a fogváltás nehezíti a vizsgálatokat. Ezekben az esetekben a gyermekek életkorát a fogelőbúvás alapján becsültük (12), a patológiás elváltozásokat, pedig fel-jegyeztük.

A kutatásunk kezdetén felvetett kérdések alátámasztására vizsgálatunk eredményeit statisztikailag is elemeztük, hogy megbizonyosodjunk róla, vajon állításaink igazak-e. A statisz-tikai próbák közül a c2- próbát alkalmaztuk (13). Szignifikan-ciaszintnek az 5%-os valószínűséget (p = 0,05) fogadtuk el.

Eredmények

Lászlófalva két temetőjének négyszázkilenc sírjából két-százkilencvenhat egyén koponyája volt alkalmas szájpatoló-giai vizsgálatokra.

Megállapítottuk, hogy a felnőtt nők körében volt legnagyobb a halandóság, amelyre magyarázat lehet a szülések miatti halá-lozás. Nagy halandósági százalékot mutatnak az adultus és a ma-turus korú férfiak is. Meglepő volt a maturus korú nők kis száma a mintában. Magyarázatként szolgálhat, hogy egy tereprendezés során megsemmisült a középkori temető egy része, továbbá a temető központi része a református templom alatt helyezkedik el, ahol a sírok feltárására nem volt mód. Nagy az infans I. kor-csoportba tartozó gyermekek halálozási aránya. Az adatokból látszik, hogy az idősebb (szenilis kort csak kevesen élték meg.

A vizsgálati mintában 114 férfi és 74 nő szerepelt, tizeny-nyolc esetben nem lehetett a nemet meghatározni. Szájpato-lógiai értékelést kétszázhat koponyán végeztünk. A vizsgált fogak száma 3878 darab volt. A vizsgálat során 773 fog poszt-mortem hiányzott, férfiaknál 420, nőknél 296 és a kérdéses nemű egyéneknél 57 darab.

A premortem elvesztett fogak száma 998. Ebből férfiak-nál 612, nőknél 328 és a kérdéses nemű egyéneknél 51 darab hiányzott (2., 3. ábra).

64 (21,6%)

151 (51%)

119 (56,94%)

206

0 50 100 150 200 250

vizsgált koponyák számakárieszes koponyákszáma

koponyák száma premortem fogvesztéssel

koponyák száma C/A-szal

2. ábra A vizsgált egyének szájpatológiai adatai az összes vizsgált koponyára vonatkoztatva

12


3878

111 (0,3%)

998 (25,7%)

260 (6,7%)

0 1000 2000 3000 4000 5000

vizsgált fogak száma

kárieszes fogak száma

premortem fogvesztés

C/A-ok száma

3. ábra A vizsgált egyének szájpatológiai adatai az összes vizsgált fogra vonatkoztatva

A legtöbb fogat az adultus (2457) és a maturus (1034) kor-csoportban vizsgáltuk. Igen nagy a kárieszes fogak száma a szenilis korú nők (9,7%) és a maturus korú férfiak (8,5%) kö-rében. Ezek az arányok valamivel kedvezőbb képet mutatnak az adultus korú férfiak (6,5%) és nők (5,9%) körében. A pre-mortem fogvesztés a korral előrehaladva nő, tehát legtöbb a foghiány a szenilis (80,7%) korcsoportúaknál, kevesebb a maturus korúaknál (43,8%), még jobb a helyzet adultus kor-ban (18,9 %), s elhanyagolható a juvenilisek (0,9%) körében.

A ciszták/abszcesszuszok előfordulása a maturus korcso-portban volt a legnagyobb (53,2%), az adultus (21,3%) és a szenilis (20%) korcsoportban szinte azonos, míg a juvenili-seknél (9,4%) ritka a patológiás elváltozás előfordulása.

A kárieszek tekintetében az adultus (59,8%) és a maturus (58,5%) korcsoportok csaknem azonos értéket mutatnak.

Nullhipotézisünk szerint az életkor előrehaladtával rom-lik a fogak szájpatológiai státusa. Ezt a feltételezést a tapasz-talt tények teljesen igazolták. Statisztikai vizsgálataink a hi-potézisünket legtöbb esetben alátámasztották, tehát a kapott eredmények szignifikánsak. Számottevő különbséget mutat-tak az eredmények (5% alatti szignifikanciaérték) a kárieszes fogak, a premortem foghiányok és a ciszták/abszcesszuszok koronkénti megoszlásában.

A nemi különbségeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az adultus korú nőknek több kárieszes léziója (62,3%) volt, mint az ugyanabba a korcsoportba tartozó férfiaknak (56,9%). Magyarázatként szolgálhat erre az – mivel fertilis korú nőkről van szó –, hogy a terhesség, a szülés és a szoptatás kalcium-hiánnyal járhat, amely a fogak romlására vezethet. A jelenle-gi hazai lakosságon végzett vizsgálatsorozat eredménye nem zárja ki a terhesség fogszuvasodást befolyásoló szerepét (14).

A káriesz súlyosságát tekintve a férfiaknál azt tapasztaltuk, hogy ha volt fogszuvasodásuk, az halmozottan fordult elő.

A premortem fogvesztés tekintetében nem tudtunk nemi különbséget tenni, mindkét nemet egyformán érintette ez a patológiás jelenség.

Nullhipotézisünk második részében azt feltételeztük, hogy a nőknek volt rosszabb a fogstátusa a mintánkban. Az elvégzett statisztikai vizsgálatok a hipotézisünkkel ellentétes tényt támasztanak alá, vagyis a lászlófalvi népességben a fér-fiak fogai rosszabb állapotban voltak, mint a nőkéi. Szignifi-kánsan igazolta ezt a ciszták/abszcesszuszok száma, illetve a

cisztás/abszcesszuszos léziójú koponyák száma. Az eredmé-nyen torzíthat, hogy a temetőt nem lehetett teljesen feltárni, ezért a maturus korú nők bizonyos része hiányzik a mintából. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a férfiak kevésbé törődtek a fogaikkal, esetleg több szénhid-rátdús élelmet (kenyérféléket, bort stb.) fogyasztottak. A pre-mortem foghiányok esetén gondolnunk kell a traumás fog-vesztések lehetőségére is.

Az értékeléskor csak a felnőttek adatait vettük figyelem-be. Meg kell jegyezni, hogy a kilencven vizsgált gyermek kö-zül tizenhárom esetben szuvas tejőrlőket találtunk.

Az eredményeket értékelve azt feltételezzük, hogy a XII–XIII. századi Lászlófalván a rossz életkörülmények, a szájhi-giénia hiánya és a táplálkozási szokások együttesen okoz-hatták a kárieszek, a premortem foghiányok és a ciszták/abszcesszuszok nagy és az életkorral előrehaladtával egyre növekvő számát.

Lichthammer Adrienn főiskolai adjunktus, dietetikus, antropológus,

Tóth Habenicht Csilla negyedéves dietetikushallgató, Szikossy Ildikó muzeológus, antropológus,

Dr. Pap Ildikó tárigazgató, antropológus

Irodalom:

1. Marcsik, A.: A Duna–Tisza köze avar korának paleopatológi-ája. Kandidátusi értekezés, Szeged, 1983.

2. Józsa, L.: A honfoglaló és Árpád-kori magyarság egészsége és betegségei. Budapest, Gondolat, 1996.

3. Pálóczi-Horváth, A.: A Lászlófalván 1969-74. évben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania, 4, 293–303, 1976.

4. Pálóczi-Horváth, A.: Régészeti és településtörténeti ada-tok a kunok letelepedéséhez. Falvak, mezővárosok az Alföl-dön, 215–236, 1986.

5. Pálóczi-Horváth, A.: Szentkirály (Lászlófalva)-Templom dűlő. Az 1987. év régészeti kutatásai. Régészeti Füzetek, 41, 104, 1988.

6. Bodzsár, É., Zsákai, A.: Humánbiológia. Gyakorlati Kézi-könyv. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2004.

7. Józsa, L.: Paleopathologia. Elődeink betegségei. Budapest, Semmelweis Kiadó, 2006.

8. Szikossy, I.: Paleostomatological method and database of the Conquering Period Hungarians. Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung., 101, in press, 2010.

9. Brinch, O., Möller-Christensen, V.: Über vergleichende Un-tersuchungen Über das Kariesvorkommen an archäologishem Schadelmaterial. Schweiz, Mschr, Zahnheilk, 59, 853–880, 1949.

10. Martin, R., Saller, K.: Lehrbuch der Antropologie II., Jena, 579–1182, 1957.

11. Huszár, Gy., Schranz, D.: A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon, az újabbkőkortól az újkorig. Fogorvosi Szem-le, 45, 3–38, 1952.

12. Ubelaker, D. H., Pap, I.: Skeletal evidence for health and disease in the Iron Age of Northeastern Hungary. Int. J. Osteoarchaeol., 8, 231–251, 1998.

13. Hajtman, B.: Matemetikai statisztika. Budapest, Tankönyv-kiadó, 1966.

14. Banóczy, J. : Preventív fogászat. Budapest, Medicina Kiadó, 1988.

13

Új DIÉTA 2010/6prevenció

nuTrITIon cAre process – standardized language committee nemzetközi munkatalálkozó

2010. szeptember 19-e és 22-e között az Amerikai Dieteti-kus Szövetség (ADA) szervezésében és a Dietetikusok Nem-zetközi Konföderációjának (ICDA) támogatása mellett ren-dezték meg az egységesített dietoterápiás eljárást és szakmai nyelv létrehozását támogató nemzetközi workshopot. Az eseményre az ADA chicagói főhadiszállásán került sor. A meghívottak ezáltal betekintést nyerhettek a csaknem het-venezer tagot számláló és szakmailag nagyon megbecsült szövetség életébe is. A megbeszélés célja az volt, hogy az ADA által a tengerentúlon elért eredményeket bemutassák, s az ICDA támogatásával nemzetközi szintéren foglalkozzanak azzal a folyamattal, amelyhez a jelenlevők által képviseltek közül már több ország csatlakozott, a többiek pedig vala-milyen formában már lépéseket tettek a saját standardizált dietetikai ellátásuk és dokumentációjuk megvalósításához. Tizenkét ország (Izrael, Ausztrália, Kenya, Kanada, Malajzia, Nagy-Britannia, Hollandia, Mexikó, Magyarország, Brazília, Törökország és Svédország) képviselői mellett az ICDA tit-kára, Marsha Sharp, valamint az ADA vezetőségéből Sylvia Escott-Stump megválasztott elnök, Esther Myers az ADA Tu-dományos Bizottságának vezetője és a Nutrition Care Process – Standardized Language Committee tagjai – Julie Grim, Donna Pertel és Annalynn Skipper – vettek részt a rendezvényen.

A Nutrition Care Process (NCP), amelyhez magyarul talán a dietoterápiás eljárás kifejezés áll legközelebb, az Egyesült Ál-lamokban 2003-ban bevezetett minőségbiztosítási keretrend-szer. Elsősorban a klinikai dietetikusok tevékenységének ösz-szehangolásához és az általuk összegyűjtött adatok, illetve az általuk elvégzett munka értékeléséhez nyújt segítséget, egy-úttal új alapokra helyezve a dietetikusok működését és hely-zetüket az egészségügyi ellátásban. Az NCP négy egymást követő lépésre bontja a dietetikusok teendőit, s emellett egy képi illusztrációval is segíti őket tájékozódni a napi rutin során. A folyamat kulcseleme egy könyv, amely több mint három-száz oldalon át egységesített terminológiákat és definíciókat, valamint bizonyítékokon alapuló dietetikai eszközöket tartal-maz, ezáltal egységes megnevezéssel illetve a problémákat, amelyekkel a dietetikusok munkájuk során szembesülhetnek, emellett korszerű eszközöket és irányelveket kínál számukra ahhoz, hogy a problémákat megoldják, továbbá megkövete-li tőlük az azonos terminológiák használata melletti magas szintű dietetikai dokumentáció vezetését. Kiegészítésképpen a könyv spirálfűzésű, köpenyzsebben is hordható, rövidített

változata is hozzáférhető a dietetikusok számára, amelyet a napi munkájuk során mindenhová magukkal tudnak vinni.

Mivel az eljárás rendkívül hatékonynak bizonyult, s ész-revehetően javítja a betegek dietetikai ellátásának színvona-lát, egyre több ország érdeklődik a módszer átvétele iránt. Elsősorban az angolszász, illetve azon országok, ahol angol nyelven képzik a dietetikusokat, mert náluk a könyvek fordí-tásával nem kell törődni, de akadnak pozitív példák kisebb országokból is, ahol az NCP-nek csak bizonyos elemeit pró-bálják beilleszteni a hazai ellátásba.

A módszer lényeges eleme a dietetikus önálló dietetikai diagnózisának felállítása, amelyben nagy segítségére van az említett könyv. Köztudomású, hogy a dietetikai diagnózis (már elnevezésében is) alapjaiban tér el az orvosi diagnózis-tól, hiszen csak a megváltozott táplálékfogyasztással, a nem megfelelő táplálkozási ismeretekkel, vagy a nem megfelelő és a táplálkozást aktívan befolyásoló környezeti tényezőkkel/attitűddel áll összefüggésben, nem pedig az orvosi team által leírt kórképpel. A diagnózis felállítását követően a dietetikus önálló, elektronikus dietetikai dokumentációt készít, amely az egészségügyi ellátásban részt vevő többi szakma képviselői részére is hozzáférhető, de az ő dokumentációjuktól függet-len. Ezáltal a dietetikusok munkája egészen más szerepet tölt be a fekvőbeteg-ellátásban, hiszen önállóan felkeresnek minden beteget, elvégzik a megfelelő felméréseket, diagnózist állítanak fel, kezelik a problémát, s később nyomon követik és értékelik az elért eredményeket. Fontos szempont, hogy a rendszer nem működhet a különböző szakmák kompeten-ciahatárainak definiálása nélkül, hiszen például az adatok felvétele során is arra kell törekedni, hogy az adatokat és a vizsgálatokat ne duplikáljuk, ezenkívül a kórházi vezetés és az orvosi személyzet magas szintű együttműködését és támo-gatását igényli. Nem utolsósorban megfelelő jogszabályi hát-térre is szükség van, például az egy betegre jutó dietetikusok számára vonatkozóan. Ezzel együtt egy-egy kiváló dietetikai szolgáltatást nyújtó intézményben viszonylag kis anyagi rá-fordítással kiépíthető az NCP-n alapuló dietoterápiás ellátás, bár a munkatársak képzéséhez számos tréning szükségeltetik.

A megbeszélésen jelenlevők egyetértettek abban, hogy a közös dietoterápiás eljárás használatával megvalósítható a konzisztens minőség a dietetikai ellátásban, oktatásban és kutatásban nemzetközi szinten, respektálva minden ország kultúráját és egészségügyi rendszerét. Az ICDA mindenben támogatni kívánja a folyamatot, amelynek során egységes mo-dell, táplálkozási standard nyelv és az elsajátításához szüksé-ges tréningek és segédanyagok kerülnek kidolgozásra, ezáltal elősegítve a rendszer adaptációját intézményi szinten. Hosz-szabb távon ez hozzájárulhat a dietetikai ellátás elismerésének növeléséhez, a dietetikusi munka költséghatékonyságának do-kumentálásához, a szakma harmonizációjához, s ami a legfon-tosabb: a betegek ellátásának és a népegészség javulásához.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani az MDOSZ-nek a lehetőségért, hogy részt vehettem ezen a megbeszélésen.

Armbruszt Simon dietetikus

14

Új DIÉTA 2010/6Vállalkozás

Az alábbi ötletekkel szeretném megkönnyíteni a vállalko-zó kedvű kollégák eligazodását a jogszabályok és szerződé-sek útvesztőjében.

Vállalkozóvá válási támogatás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak

−− az álláskeresőnek, valamint−− rehabilitációs járadékban részesülő személynek,

aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Mun-kaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (to-vábbiakban: MüM rendelet) 10. §-a rendelkezik a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.

A MüM rendelet 10. §-ában foglaltak szerint az Flt. 17. §-a alapján annak részére, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki reha-bilitációs járadékban részesül, s aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság – a társa-ság tevékenységében személyesen közreműködő – tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelő-ként oldja meg, a következő támogatások nyújthatók:a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy

vissza nem térítendő formában ésb) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező leg-

kisebb munkabér összegéig terjedő támogatás,c) a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdésé-

hez szükséges szaktanácsadás költségeinek támogatása azzal, hogy az a) -b) pontok szerinti támogatások pályázat alapján nyújthatók.A MüM rendelet 10. § (7) bekezdésében foglaltak szerint

a támogatásban részesülő a vállalkozás vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni.

A támogatás szempontjából elszámolható költségnek minősül a MüM rendelet 27. § (1) bekezdésének u) pontjában foglaltak szerint a támogatás alapjának meghatározásakor figyelem-be vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költ-ségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyeknek finanszírozására a támogatás felhasználható. Mindebből az következik, hogy a támogatás összege csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továb-biakban: szja-törvény) rendelkezései szerint elismert költsé-gekre fordítható annak célja szerint.

A támogatások kezelésével kapcsolatos általános sza-bályokról az szja-törvény 19. §-a rendelkezik őstermelők és egyéni vállalkozók esetében is, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy annak összege a cél szerinti felhasználás időpontjában minősül bevételnek, amellyel szemben a felmerült és elis-mert kiadások költségként elszámolhatók.

Az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontjában fog-laltak szerint „a jogszabály vagy nemzetközi szerződés ren-delkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támoga-tást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gaz-dasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az érték-csökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el”.

A támogatás összege az szja-törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján tekinthető költségek fedezetére, illetve fejlesz-tési célból folyósított támogatásnak, annak ellenére, hogy az összegét nem a tevékenység megkezdése előtt, hanem folya-matosan folyósítják. Ebben az esetben ezt az összeget nem kell az egyéni vállalkozói vagy az őstermelői tevékenység bevételének tekinteni, ha a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos admi-nisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja stb.).

Ha a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazda-sági társasághoz csatlakozik vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz, ha az ezzel összefüggő kiadásait a magánszemély a költsé-gei között elszámolja, illetve költségelszámolás hiányában e

TIppeK A VállAlKozó KeDVÚ KollÉgáKnAK

15


magánszemély esetében is alkalmazható az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontja. (PM Jövedelemadók Főosztálya 5894/2010, APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosz-tály 5227360548/2010)

Szellemi szabadfoglalkozású adószámos magánszemély

Az úgynevezett szellemi szabadfoglalkozású adószámos magánszemély a társadalombiztosítási jogszabályok (Tbj.) rendelkezései szerint nincs biztosítva, az általa megszerzett jövedelem egymagában nem jelent járulékalapot. Biztosított-nak minősülhet azonban az adószámos magánszemély, ha díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi a tevékenységét.

Lényege:−− Az adószámos magánszemély tevékenységét nem rend-

szeresen és üzletszerűen végzi, hanem általában vala-mely más biztosítási jogviszony (alkalmazott, nyugdíjas, gyes stb.) mellett.

−− Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével ösz-szefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

−− Választható évi 5 millió forint bevételhatárig az áfa alanyi adómentesség.

−− Bevételeivel szemben költségeit csupán korlátozottan számolhatja el:

−− 10%-os költséghányad figyelembevételével, vagy−− tételesen, de korlátozottan, a szja-törvény 3. számú

melléklete alapján.−− Nem terheli önkormányzati adó.−− Jövedelme összevonás alá esik minden más bevételével

(pl. munkabér), s a szja-tábla szerint adózik.−− Az önálló tevékenységet végzőknek is kötelező a nyilván-

tartások vezetése (www.evportal.hu).

A továbbiakban a megbízási, vállalkozói és a felhasználói szerződések közötti különbségekre hívnám fel a figyelmet.

Megbízási szerződés

Megbízási jogviszony keretében személyesen munkát végzők:

−− A megbízási jogviszony a Polgári Törvénykönyv által sza-bályozott jogviszony.

−− A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.

−− A megbízást a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.

−− A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, s a meg-bízó előzetes értesítésére már nincs mód, ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell.

−− A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy ter-mészetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyene-sen vállalta. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre.

A jogviszony sajátossága tehát, hogy a megbízott csak az ügy ellátására és nem eredmény elérésére köteles, a rábízott ügyet azonban kellő gondossággal köteles ellátni.

Vállalkozói szerződés

Vállalkozási jellegű jogviszony alapján munkát végzők:−− Vállalkozási jellegű jogviszony alapján az egyéni vállal-

kozónak nem minősülő személy valamely dolog tervezé-sére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására vállal kötelezettséget.

−− A jogviszony alapján munkát végző bizonyos vállalkozási kockázatot is vállal, saját anyagát és eszközeit is bevonja a munkavégzésbe,ez azonban nem biztosítást érintő ismérv.

−− A megrendelő utasításai nem terjedhetnek ki a munka megszervezésére, s nem tehetik a teljesítést terhesebbé, az egyéb utasításokat a vállalkozó köteles betartani. A vál-lalkozó kizárólag az eredményt veszélyeztető körülmé-nyekről köteles tájékoztatni a megrendelőt.

−− A megrendelő a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

A jogviszony sajátossága tehát, hogy olyan munkavég-zésre irányuló jogviszony, amelynek keretében az adott uta-sításban meghatározott munkaeredményt el kell érni.

Felhasználási szerződés

−− A felhasználási szerződés alapján személyesen munkát vég-ző személynek a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó mű, alkotás szerzője, az irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő előadás előadója és az előadóművész, fog-lalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben megha-tározott felhasználó minősül.

−− A biztosítás megállapításakor csak a felhasználási szerző-dés szerinti személyes munkavégzés díjazását kell figye-lembe venni.

−− A Szjt. szerinti vagyoni jog felhasználásának ellenértéke-ként kifizetett díj nem jelent járulékalapot, ezért azt a biz-tosítás megállapításánál sem kell figyelembe venni.

Klima Anita dietetikus

16

Új DIÉTA 2010/6szakmai Kollégium

TájÉKozTATó A KollÉgIumI ülÉsről

A Dietetikai-Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium soron következő ülését november 15-én tartotta a Nemzeti Erőfor-rás Minisztériumban.

2010 májusában elkészült a „Vákuumcsomagolt készételek alkalmazása a fekvőbeteg-intézményekben” című háttértanul-mány, amelyre várja a testület az ágazat vezetésének felhatal-mazását arra vonatkozólag, hogy a tanulmány, mint szakmai ajánlás minél hamarabb eljusson az érintett intézményekhez. A gazdasági vezetésnek és a dietetikai szolgálatnak egyaránt hasznos információkkal szolgálhatna.

Tájékoztatás hangzott el az egészségügyi ágazat átala-kult szervezeti és működési szabályzatáról, amely október 19-én a Magyar Közlöny mellékleteként jelent meg. Változtak a szakmai főosztályok és az osztályok is, az ágazatért felelős ál-lamtitkár mellett két helyettes államtitkár tevékenykedik. Dr. Cserháti Péterhez az egészségpolitika tartozik, amely magában foglalja az ellátás különböző oldalait, mint például Közegész-ségügyi-, Járványügyi, Igazgatási és Védelmi Osztályt, Alap- és Sürgősségi Ellátási és Mentésügyi Osztályt, valamint Szakellátási és Ápolási Osztályt stb. Itt kapott helyet az Egészségügyi Fejlesz-téspolitikai Főosztály és a Népegészségügyi Főosztály is.

Dr. Páva Hanna egészségügyi koordinációért és EU-ügye-kért felelős helyettes államtitkárhoz tartozik az Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás-stratégiai Főosztály, ezen belül az Ok-tatási és Képzési Osztály is.

A korrekciók elvégzését követően a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megkapta „A diabetes mellitus dietoterápiája fel-nőttkorban” című protokollt, amelyet hamarosan a honlapján is közzétesznek (http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/mi-nosegfejlesztes/dietetika).

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége soron kö-vetkező kiadványában az új protokollt szeretné megjelentet-ni, amelyhez a kollégium a hozzájárulását adta, tekintettel arra, hogy minél szélesebb körben népszerűsítjük az anyagot, annál ismertebb lesz szakmai berkekben az új irányelv.

A testület tagjai legutóbbi két ülésük során arra az elha-tározásra jutottak, hogy érdemes lenne egy Fogalomtár kidol-gozását elindítani annak érdekében, hogy a szakmán belül azonos nyelvet beszéljünk. Célszerűnek látjuk a kollégium ajánlása alapján elfogadott magyarázat definíciói címszó alatt megjelentetni a végleges anyagot, amelyet több fórumon is publikálni kellene, elsősorban szakmai folyóiratokban, bele-értve az orvosszakmai folyóiratokat is. A készülő Fogalom-tárban olyan definíciók magyarázatára kerül sor, mint pél-dául betegségspecifikus dietetoterápia, dietetika, dietetikus, enterális táplálás, kiegészítő tápszeres táplálás, klinikai táp-lálás, malnutríció, parenterális táplálás, szondatáplálás, táp-lálásterápia, táplálkozás, táplálkozási napló, tápláltsági álla-pot meghatározása stb. Az elkészült Fogalomtár figyelembe veszi az EFAD által javasolt egységes szakmai nyelvezetre vonatkozó ajánlásokat is.

A testület részéről november 25-éig kell „Az Újraélesz-tett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére” című vitairat véleményezését megküldeni, amelybe a dietetikusi tevékenységgel összefüg-gő problémák megoldási lehetőségeire tett javaslatokat kell beépíteni.

Ugyancsak véleményezésre kerül a Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikájának 2010–2013 évekre szóló Cselekvési Tervé-ről szóló kormány-előterjesztés tervezete, amelynek összesített ál-lásfoglalását eljuttatjuk a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szükségesnek tartja a szakmai kollégiumok átalakítását, ezért az ágazathoz szeptember végéig beérkezett több száz személyi javaslat alapján létrehozta azt a tizenkét fős szakértői bizottságot, amelynek 2011 januárjáig kell megalkotnia azokat az elveket, amelyek szerint az új szakmai kollégiumok a jövőben működ-nek.

Kubányi Jolán elnök, Dietetikai-Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium

AnnApAnnI gluTÉnmenTes lIszTKeVerÉKA táplálékallergia esetén fogyasztható élelmiszereket for-

galmazó üzletekben új, magyar gluténmentes termék jelent meg a polcokon, amelynek – az első kóstolók alapján – ked-vező a fogadtatása. Az AnnaPanni-lisztből készült termékek finomak, puhák és néhány napig megőrzik friss jellegüket.

Átlagos tápérték és energiatartalom:100 gramm termékben: 1389 kJ (335 kcal), fehérje: 6,1 g,

zsír: 0,6 g, szénhidrát: 74,5 g, élelmi rost: 4 g.Összetevői: rizsliszt, burgonyakeményítő, burgonyape-

hely, Psyllium (indiai útifűkorpa őrleménye), élesztő, szőlőcu-kor, só, E-464, (E-491).

A lisztkeverék élesztőtartalmának köszönhetően meg-könnyíti az elkészítést.

Allergéninformációk:

Az AnnaPanni-lisztkeverékben 5 mg/kg mérési érzé-kenység esetén nem mutatható ki glutén. (OÉTI notifikációs szám: 7401/2010). A lisztkeverék nem tartalmazza a követ-kező allergéneket: tejet, tojást, szóját, lupint (csillagfürt) és kukoricát.

Az AnnaPanni gluténmentes lisztkeverék a táplálékaller-giások számára készült termékeket forgalmazó számos üzlet-ben megvásárolható.

További információk: www.AnnaPanni.hu.

promóció

17

Új DIÉTA 2010/6promóció

dietetikusok�180x260.indd 2 2010.11.29. 9�58�53

18


Az Ensure Plus Fiber kiegyensúlyozott tápanyagforrás, mely - az egészséges táplálék alapján összeállított - különleges oldható és oldhatatlan rostkeveréket tartalmaz.1,2

Fruktooligo-szacharid prebiotikumot tartalmaz, mely segíti a bélflóra helyreállítását• 2,3 és támogatja az immunrendszert• 5, valamint növeli a széklet mennyiségét• 4, így megelőzi a hasmenést és a székrekedést.5,6,7 Antioxidánsként C-, E- vitamint és béta karotint tartalmaz.• 1

Kinek ajánjuk?9, 10, 11, 12

Krónikus betegségekben (pl. daganat) szenvedőknek • Hasmenéses betegeknek • Idős, székrekedéses betegeknek • Székrekedést okozó gyógyszerek mellé (opiátok) • Antibiotikum kezelés mellett • Ágyhoz kötött betegeknek • Nem megfelelő sebgyógyulás esetén • Mentális rendellenességek esetén • Hosszan tartó mesterséges enterális táplálás esetén•

Indikáció: Salakanyagdús enterális táplálás igénye alultápláltság esetén vagy súlyos háttérbetegség miatt kialakuló, illetve fenyegető alultápláltság kockázatának csökkentése.10

EN/M

AR/1

0/01

RendelhetőségBruttó fogy.

ár13 TámogatásBeteg által fizetendő

V 320 Ft70%14 96 Ft55% 144 Ft

Referenciák: 1. Product technical information, Abbott Laboratories B. V. Zwolle, The Netherlands, 2. Recommendation of the Federation of American Societies for Experimental Biology (FASEB). 3. J Nutr 1995;125:1401-1412, 4. J Nutr 1999;129:14385-1441S, 5. JPEN 199;14:204-209- 6. Gastroenterology 1995;108-975-982; 7. Am J Gasteroenterol 1990;85:1302-1312; 8. Pharmindex-Tápszerindex, 2009, CMP Medica kiadó 9. Grant E. J Hum Nut Diet 1999; 12: 409-413 10. MIMS 1999; November: section 4A, Adverse Drug Reactions. 11. Badiali D et al. Spinal-Cord 1997; Feb 35 (2): 116-120 12. Federation of American Societies for Experimentaol Biology. Phsiological Effects and Health Consequences of Dietary Fiber. US Department of Health and Human services, Bethesda, Maryland, 1987. 13. www.oep.hu (2010.02.01.) 14. Eü 70% 13. Táplálékfelvétel és utilizáció súlyos károsodásával járó kórképek esetén szonda- vagy orális táplálásra - beleértve a rosszindulatú betegségeket is - a gasztroenterológus, gyermek gasztoenterológus, sebész, gyermeksebész, fül-orr-gégész, gyermektüdőgyógyász, klinikai onkológus, neurológus, sugárterápiás, tüdőgyógyász szakorvos írhatja vagy javaslatuk alapján - a javaslat keltétől számított egy évig - a háziorvos 12 hónapig. Elfogadható BNO-kódok: (beleértve az összes azonosan kezdődő kódot): C (Rosszindulatú daganatok), E40 (Kwashiorkor), E41 (Táplálkozási marasmus), E42 (Marasmussal társuló kwashiorkor), E43 (Súlyos fehérje-energiahiányos alultápláltság, k.m.n.), R54 (Szenilitás), R63.0 (Anorexia), R63.3 (Táplálkozási nehézségek és zavarok), R63.4 (Kóros súlyvesztés), R64 (Cachexia).

Felírás előtt olvassa el a részletes tápszerleírást!

További információ: Abbott Laboratories (Magyarország) Kft. 1139 Budapest, Teve u. 1/a-c. Tel.: +36-1 465-2100, Fax: +36-1 465 2199

Ensure Plus FiberSzabadalmaztatott rostkeverékkel az egészséges bélflóráért!1

Újdonság

!

Az MDOSZ mostantól a facebook-on

is elérhető naprakész, hasznos információkkal

19


A sAláTA TápÉrTÉKe

A saláta (tudományos nevén Lactuca sativa L.) több ezer év óta termesztett levélzöldség, amelyet minden földrészen kedvelnek. Régebben tavaszi zöldségnek számított, ám ma-napság az üvegházak és az import jóvoltából egész évben vásárolható. Elsősorban különböző módokon készített salá-taként fogyasztják, de szendvicsekhez és hidegtálak díszíté-séhez is felhasználják. Minthogy energiát szolgáltató összete-vő (fehérje, szénhidrát és zsír) kevés van benne (1. táblázat), gyakori alkotórésze az elhízás elleni étrendnek.

Örökletes.és.környezeti.hatások

A vizsgálatok feltárták, hogy a saláta különböző változa-tainak tápanyag- és vitamintartalma örökletes és környezeti tényezőktől függ. A szétálló levelű változatokban csaknem minden összetevőből több fordul elő, mint a szorosan záródó levelű salátákban. Ebben azonban környezeti tényezőnek (a fénynek) is szerepe van, ugyanis míg az előbbi változatok leve-leit bőségesen éri fény, ezért zöldek, addig az utóbbiak levelei fényhiányosak lévén vagy halványzöldek, vagy világossár-gák. Ezzel kapcsolatban érdekes kísérletet végzett az ame-rikai B. Mou és munkatársa (1). A jégsaláta leveleit óvatosan

szétválasztották, s nem engedték, hogy újra összezáródjanak, míg a római saláta szétálló leveleit szorosan összekötötték. Öt hét múltán megmérték a kísérleti saláták és kontrolljaik béta-karotin-, C-vitamin-, kalcium- és vastartalmát. Kiderült, hogy a szétbontott jégsaláta leveleiben nőtt, míg a római sa-láta összekötözött belső leveleiben csökkent az említett négy összetevő mennyisége a kontrollként szolgáló salátákéhoz képest. Ez azt mutatja, hogy a jégsaláta és a római saláta formája ugyan örökletes tulajdonság, de környezeti hatásra módosulhat leveleiknek az összetétele. Milyen dietetikai ta-nulsága van ennek? Az, hogy a tömött levelű saláták belső, halvány levelei kevésbé értékesek, mint a külső, erősen zöld levelek, amelyeket sokszor el szoktak dobni a háziasszonyok.

Környezeti hatás a talaj ásványianyag-tartalma is. Kimutat-ták, hogy jóval több béta-karotin jön létre a salátában, ha a ta-lajban kellő mennyiségben fordul elő nitrogén, foszfor, kálium és kén, mint amikor hiányt szenved ezekből az anyagokból. Ugyanakkor a talaj nagy nitráttartalma esetén bőségesen ve-szi fel a növény ezt a nitrogénvegyületet, amelyből egyrészt rákkeltő nitrózaminok alakulhatnak ki, másrészt nitrit, amely a csecsemők methemoglobinémiáját (kékcsecsemő-tünet-

jégsaláta vörös levelű saláta római salátavíz (g) 95,6 95,6 94,6energia (kcal) 14 16 17fehérje (g) 0,90 1,33 1,23lipid (g) 0,14 0,22 0,30szénhidrát (g) 2,97 2,26 3,29élelmi rost (g) 1,2 0,9 2,1A-vitamin (IU+) 502 7492 8710B6-vitamin (mg) 0,042 0,100 0,074C-vitamin (mg) 2,8 3,7 24,0E-vitamin (mg) 0,18 0,15 0,13K-vitamin (µg) 24,1 140,3 102,5folsav (µg) 29 36 136lutein + zeaxantin (µg) 277 1724 2312niacin (mg) 0,123 0,321 0,313pantoténsav (mg) 0,091 0,144 0,142B2-vitamin (mg) 0,025 0,077 0,067B1-vitamin (mg) 0,041 0,064 0,072kvercetin (mg) 0,1 8,3 5,5kalcium (mg) 18 33 33vas (mg)) 0,41 1,20 0,97magnézium (mg) 7 12 14foszfor (mg) 20 28 30kálium (mg) 141 187 247nátrium (mg) 10 25 8cink (mg) 0,15 0,20 0,23réz (mg) 0,025 0,028 0,048mangán (mg) 0,125 0,203 0,155szelén (µg) 0,1 1,5 0,4

1. táblázat Különböző salátaváltozatok összetétele (100 gramm levélben) (6)

20


promóció

együttesét) idézheti elő. A nitrát és a nitrit miatt elsősorban az üvegházi saláták lehetnek veszélyesek, mert a termesztők általában nem fukarkodnak a nitráttartalmú műtrágyával.

Génkezelés

Bár hagyományos módon létrehozott új fajták révén is javítható egy-egy salátaváltozat tápértéke (például a jégsa-látának vannak olyan új fajtái, amelyekben 471–592 mikro-gramm, míg a régebbi fajtákban csak 168–182 mikrogramm béta-karotin van 100 grammonként), érdemi tápértéknövelés csak géntechnológiával érhető el. Hogy csak néhány példát említsünk: a lúdfűből átültetett sCAX1 gén jelenlétében 25–32 százalékkal több kalciumot tartalmaz a saláta levele, mint a kontrollként használt növényé (2), a vaskötő ferritin fehérje gén-jének a szójából való átültetésével 1,2-szeresére–1,7-szeresére nőtt a salátalevelek vastartalma (3), a stilbén-szintáz génjének a kínai vadszőlőből való átültetése jóvoltából megszaporodott a salátában a reszveratrol mennyisége, amelynek rák, gyul-ladás és öregedés elleni, valamint vércukorcsökkentő hatása van (4), míg a gamma-tokoferol-metiltranszferáz enzim génjének a lúdfűból való átültetésével számottevően nőtt a saláta E-vi-tamin-tartalma (5).

A génátültetéssel létrehozott saláták még nem kerültek kereskedelmi forgalomba. Ennek egyrészt technikai okai vannak, ugyanis néhány nemzedék után megszűnt a transz-gének működése, másrészt egyelőre nagy társadalmi ellenál-lásba ütközik a genetikailag módosított termékek forgalomba hozatala. A transzgénes saláta jövője tehát nemcsak a tartós

génműködés kidolgozásán múlik, hanem azon is, hogy mi-képp alakul a genetikailag módosított termékek ellenzőinek és támogatóinak a párharca.

Irodalom

1. Mou, B., Ryder, E. J.: Relationship between the nutritional value and the head structure of lettuce. Acta Hortic., 637, 361–367, 2004.

2. Park, S., Elless, M. P. et al: Sensory analysis of calcium-biofortified lettuce. Plant Biotechnol. J., 7, 106–117, 2009.

3. Goto, F., Yoshihara, T. et al: Iron accumulation and en-hanced growth in transgenic lettuce plants expressing the iron-binding protein ferritin. Theor. Appl. Genet., 100, 658–664, 2000.

4. Liu, S., Hu, Y. et al: High content of resveratrol in lettu-ce transformed with a stilbene synthase gene of Parthe-nocissus henryana. J. Agric. Food Chem., 54, 8082–8085, 2006.

5. Cho, E. A., Lee, C. A. et al: Expression of gamma-to-copherol methyltransferase transgene improves tocophe-rol composition in lettuce (Lactuca sativa L.). Mol. Cells, 19, 16–22, 2005.

6. Mou, B.: Nutrient content of lettuce and its improvement. Curr. Nutr. & Food Sci., 5, 242–248, 2009.

+ IU = nemzetközi egységDr. Pécsi Tibor

egÉszsÉgünKre! egy pohár nAhroFIT

Előző cikkemben a sófelvétel csökkentésének lehetőségé-ről, illetve ennek a szívünkre kifejtett védőhatásáról írtam.

Tovább folytatva a gondolatot, egy másik táplálkozási eredetű tényezőre szeretném felhívni a figyelmet, amellyel, ha a helyes arányt megtaláljuk, szintén sokat tehetünk szí-vünk egészségéért.

Az állati eredetű élelmiszereknek nagy a telítettzsírsav-tartalmuk. E zsírsavak túlzott mérvű fogyasztása növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Továbbá a tran-szzsírsavak túlzott arányú fogyasztásával összefüggésbe hozható az emelkedett koleszterinszint, az érelmeszesedés, az emlő-, vastag-, végbél- és prosztatadaganatok kialakulása.

A telítetlen zsírsavak kiegyensúlyozott fogyasztása ezzel szemben csökkenti az idegrendszeri és daganatos kórképek, a cukorbetegség, az elhízás és a szív- és érrendszeri beteg-ségek előfordulási gyakoriságát, ezért a fogyasztásuk nélkü-lözhetetlen.

A többszörösen telítetlen ómega-3- és ómega-6-zsírsavak fontos összetevői a sejtmembránnak, szükségesek a növeke-déshez, ezenfelül az ómega-3 zsírsavak gátolják a vérrögkép-ződést, gyulladásgátló hatásúak, csökkentik a koleszterin-szintet, szabályozzák a vérnyomást, valamint HDL-szintet növelő és daganatmegelőző hatással bírnak.

Az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak esszenciális zsírsa-vak, ezért a szükségletüket csak táplálékkal tudjuk fedezni. Ómega-3-zsírsav az EPA (eikozapentaénsav), a DHA (doko-zahexaénsav) és az alfa-linolénsav, míg ómega-6-zsírsav a linolsav és az arachidonsav.

21


ott jártunk

EPA-hoz és DHA-hoz tengeri halak rendszeres fogyasztá-sával juthatunk. Alfa-linolénsavban bővelkedik a repce-, szó-ja-, dió- és lenmagolaj-, valamint a lenmag, linolsavban pedig a napraforgóolaj, a margarin, a csíraolajok, a dió és a mák.

A svájci Nahrin cég vanília- és kávéízesítésű NahroFit italai kukoricacsíra-olajból és halolajból származó, értékes esszenciális zsírsavakat tartalmaznak, továbbá nagy a fehér-jetartalmuk, s fruktózzal, tizenkétféle vitaminnal, káliummal, kalciummal és magnéziummal készültek.

A kukoricacsíra-olaj nemcsak többszörösen telítetlen, esszenciális ómega-6-zsírsavat tartalmaz, s nagy az E-vita-min-tartalma, hanem tartalmazza a legtöbb növényi szterint is, amelyek gátolják a bélrendszerben a koleszterin felszívó-dását, ezzel is segítve a vérzsírok csökkentését.

A halolajból az értékes EPA-hoz és DHA-hoz juthatunk hozzá az említett előnyökkel együtt.

Kis energiatartalmuknak köszönhetően (2 dl NahroFit ital körülbelül 170 kilokalóriát képvisel) segítségünkre lehetnek a fogyókúrában, de optimális reggeli-, illetve vacsoraital is készíthető belőlük, továbbá fogyaszthatjuk kisétkezésekre, valamint az egyre többször választott gyorsételek helyett is.

Laktóz- és fruktóztartalmuknak köszönhetően cukor-betegek is fogyaszthatják. 10 gramm száraz por 5,6 gramm szénhidrátot tartalmaz. Mindkét termék gluténmentes, a va-níliaízesítésű ital azonban szója eredetű anyagot tartalmaz, ezért szójaallergiásoknak a fogyasztása nem javasolt.

A svájci Nahrin cég Nahrofit italai újabb lehetőséget nyúj-tanak számunkra, hogy egészségünket megőrizzük (vissza-nyerjük). Hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel, az csak rajtunk múlik.

Kanizsárné Vaskó Nikolett dietetikus

„nAprAKÉsz DIeTeTIKA”, A mAgyAr DIeTeTIKusoK országos szöVeTsÉgÉneK ToVáBBKÉpzÉse

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2010. november 27-én „Naprakész dietetika” címmel rendezte meg továbbkép-zését, s ugyanezen a napon szervezte meg soron következő küldöttértekezletét is, amelyet – nagy örömömre – a Szent Lász-ló Kórház dísztermében tartott meg a szövetség. Ahogyan a cím is tükrözi, legújabb kutatási eredményeket, aktualitásokat, érdekes és hasznos információkat kaphattunk ezen a napon.

Dr. Pados Gyula címzetes egyetemi docens az Elhízásme-nedzsment című előadásában az elhízás kezelésének pillére-iről, az energiakorlátozás elsődleges szerepéről, az Atkins-diéta tanulságairól és a hosszú távú diéták nehézségeiről beszélt. Kiemelte a testtömegcsökkentés kapcsán az étrend ajánlott tápanyag-összetételét, amelynek lényege a szénhid-rátfelvétel csökkentésével és a fehérjefogyasztás növelésével valósulhatna meg hosszú távon.

Dr. Samu Antal a gyógyszer–táplálék interakciót tárgyalta. Megtudhattuk, hogy nemcsak a táplálék, a folyadék és a gyo-mor pH-változása befolyásolhatja a gyógyszer felszívódását, hanem a gyógyszer is hatással van a táplálék felszívódására.

Dr. Palik Éva bemutatta az Életklinika nevű új, internetes portált (www.eletklinika.hu), hogy mire specializálódott, mi a célja, mik a távlati tervei.

Kiss Erika dietetikus a gyermektáplálkozással kapcsolatos aktualitásokról beszélt. Előtérbe került a glutén beiktatása a csecsemők egyéves kora előtt. Újabb kutatások szerint anya-tejes táplálás esetén a hetedik-nyolcadik hónap körül fokoza-tosan be kell iktatni a glutént a csecsemő étrendjébe.

Kovács Ildikó dietetikus a daganatos betegek táplálkozá-sáról, a helyes diéta alapelveiről, a kezelés okozta problé-mákról és a daganatos manifesztációk problémáiról tartott érdekes és értékes előadást.

Ambruszt Simon dietetikus, főiskolai tanársegéd a dietetikai diagnózist vázolta fel, amely teljesen új hullám a szakma élet-ében – nekünk, magyaroknak –, hiszen az Egyesült Államokban és bizonyos más országokban már működik ez a rendszer a die-

tetikusok napi munkájának megkönnyítése és eredményesebbé tétele érdekében. Figyelemre méltó és elgondolkodtató előadá-sában az elektronikus dokumentáció fontosságáról is beszélt. Bízunk benne, hogy egyszer talán mi is így dolgozhatunk.

Moharos Melinda bemutatta a OGYEI-MDOSZ-OÉTI-SZMI által nemrégiben készített felmérés eredményeit, ame-lyek felvázolják a bölcsődei étkezés pillanatképeit.

Az említetteken kívül szó esett a közétkeztetési és szak-mapolitikai aktualitásokról, a kávéfogyasztás jótékony hatá-sairól és a margarin gyártástechnológiájáról, de a terhességi cukorbetegségről (gesztációs diabéteszről) is nagyon jó és hasznos előadást hallhattunk.

A szövetség új tiszteletbeli tagjának választotta dr. Greiner Erikát, az OÉTI volt főosztályvezetőjét, akinek a szövetség nevében ezúton is gratulálok. A küldöttértekezleten a jövő-beni továbbképzésekről beszéltünk, s tisztújítási feladatunk is volt. Gyuricza Ákost újabb négy évre megválasztottuk a szer-kesztőbizottság tagjának.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a dietetikus kollégák igen szép számban jelentek meg a továbbképzésen, s reméljük, hogy a jövőben is hasonló lelkesedéssel jönnek el az összejövetelekre.

Bencsikné Mohari Veronika dietetikus

22


országos TáplálKozás FelmÉrÉs 1–3 ÉVes KoroszTály KörÉBen

Jól ismert tény, miszerint a túlsúlyos, elhízott gyerme-kek száma évről évre növekszik. Manapság világszerte kö-rülbelül 17,6 millió ötévesnél fiatalabb, túlsúlyos gyermek él (1). Hazánkban egy 2006-os felmérés szerint minden negyedik budapesti általános iskolásnak túlsúlya van (2). Ebben a járványszerű terjedésben számtalan tényező játsz-hat szerepet, többek között az örökletes háttér (a testalkat, az alapanyagcsere sebessége és a zsírsejtek száma örököl-hető), a helytelen szülői minta követése, a folyamatosan bővülő finomított élelmiszer-kínálat, a gyorséttermek és látványpékségek egyre nagyobb térhódítása, a mozgássze-gény életmód, valamint a helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretek hiánya (3, 4).

A már kialakult túlsúly és az életmóddal összefüggő be-tegségek (szív- és érrendszeri betegségek, magasvérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, diszlipidémia) kezelése nem köny-nyű feladat, és sajnos, az elért eredmények sok esetben nem tartósak. Éppen ezért az elsődleges megelőzés jelentősége vitathatatlan, de kérdés, hogy melyik életkorban és hogyan valósítható meg. Ehhez ismerni kell, hogy a különböző kor-csoportokban milyen jellemző táplálkozási hibák fordulnak elő a legnagyobb arányban, s melyek azok az intervenciós pontok, ahol hatékonyan meg lehet előzni felvilágosítással, szaktanácsadással és edukációval a túlsúly és az elhízás ki-alakulását. A Magyar Gyermekorvosok Társasága egy hiány-pótló felmérést kezdeményezett, amelynek célja az 1–3 éves korosztály táplálkozási, illetve a szülők táplálási szokásainak feltérképezése volt.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatba bevont személyeket (n = 211) statisztikusok választották ki, s a minta lefedte az ország egész területét. A szülők egy nemzetközileg standardizált háromnapos táplál-kozási naplót töltöttek ki. A protokoll szerint két, nem egy-mást követő hétköznap és egy hétvégi napon elfogyasztott ételek és italok fajtáját és mennyiségét jegyezték fel. A napló egy mintanapot és részletes kitöltési útmutatót tartalmazott. A naplókat kérdezőbiztosok pontosították személyes interjú alkalmával visszakérdezési protokoll segítségével. A naplók a NutriComp energia- és tápanyagszámító programmal let-tek kiértékelve (5). A gyermekek energia-felvételi értékeinek validálására alapanyagcseréjük ismeretében került sor. A nemből, életkorból és testtömegből számolt alapanyagcsere 110%-a alatti energia-felvételt, illetve 270%-a feletti energia-felvételt tükröző naplók eredményei tehát nem kerültek be az elemzésbe (6). A tápanyag-felvételi értékek a korcsoport számára ajánlott felvételi értékek 70%-a és 130%-a között megfelelőnek tekinthetők (7).

Eredmények

Energia-.és.tápanyag-felvételi.értékekAz átlagos energia-felvételi érték és a makrotápanyagok

energiaszázalékának aránya megfelelő volt. Kiugró értéket a

hozzáadott cukor energiaszázaléka mutatott, amely átlago-san 12 energiaszázalék volt. A gyermekek felénél a koleszte-rinfogyasztás értéke is meghaladta az ajánlást. Az élelmi rost átlagos fogyasztása 12-13 gramm, amely megfelel az ajánlá-soknak. A mikrotápanyagok közül kiemelendő a nagy nátri-umbevitel, amely háromszorosa-négyszerese az ajánlottnak.

A vasfogyasztás a gyermekek egyharmadánál a szükség-let 70%-ánál kisebb volt. A szignifikánsan jobb vasfelvételi értékűek az anyatejet, tápszert és tej alapú gyerekitalokat fogyasztók csoportjából kerültek ki. Ha ehhez hozzávesszük a vas nyersanyag-csoportonkénti eltérő hasznosulását, az anyatejet, tápszert vagy tejitalt nem fogyasztók elégtelen vasellátottságára lehet következtetni. A vas a növényi ere-detű élelmiszerekből szívódik fel a legrosszabb arányban (a vastartalom mindössze 5%-a hasznosul), míg az állati eredetű nyersanyagok esetén körülbelül 15% ez a ráta. To-vább fokozódik a felszívódási arány – akár 30% is lehet –, ha a vas hemhez van kötve, tehát a vörös húsok fogyasztása ebből a szempontból igen előnyös. Továbbá C-vitamin-tar-talmú táplálékok (például narancslé) egyidejű fogyasztá-sával javítható a vas felszívódása. A tehéntejben levő vas a kalciummal és a foszforral komplexet alkot, amely ilyen formában szignifikánsan rosszabb felszívódást eredményez. A tej alapú gyerekitalokból a vas (az anyatejhez hasonlóan) 50–70%-os mértékben hasznosul, de a hozzáadott C-vita-min segíti a vas felszívódását, így már két bögre (4 dl) elfo-gyasztása fedezi a gyermekek napi vasszükségletének több mint felét.

A tartósan elégtelen vasfogyasztás vashiányt eredmé-nyezhet, amely ebben a korcsoportban nemcsak vérszegény-séget okozhat, hanem az optimális szellemi fejlődést is gá-tolhatja. A jelenségnek az a kórélettani magyarázata, hogy a csecsemő- és kisgyermekkori kórosan kis agyi vastartalom a központi idegrendszer morfológiai elváltozását okozhatja. Ennek a későbbiekben negatív hatása lehet a kognitív, emo-cionális és motoros működésekre, amely rosszabb iskolai tel-jesítményben, emlékezet- és magatartászavarokban nyilvá-nulhat meg. A többi mikrotápanyagnál nagyobb eltérés nem mutatkozott; az átlagosnál jobb vitamin- és ásványianyag-ellátottság szintén a tápszert és tejitalt fogyasztók körében figyelhető meg. Ezekben az esetekben ügyelni kell arra, hogy az étrend összeállításánál a tápszerek és tejitalok mellé (ha az orvos másképp nem rendelkezik) felesleges az ásványianyag- és/vagy vitamin-kiegészítés, mivel ajánlott mennyiségben fogyasztva (1–3 éves gyermekeknél két pohár kb. 5 dl kész ital) kielégítő ásványianyag- és vitaminfelvételt eredményez-nek (8, 9, 10, 11, 12, 13).

Élelmiszer-fogyasztási.gyakoriság

A táplálkozási naplók kitöltésére a tavaszi időszakban került sor, ez bizonyos élelmiszerek, elsősorban az idényjel-legű zöldségek és gyümölcsök előfordulási gyakoriságát be-folyásolhatja. Remélhetőleg nem csak ennek köszönhetően pozitívum, hogy a friss gyümölcsök napi szinten többször is megjelentek a gyermekek étrendjében. A zöldségek, főleg

23


nyers formában, azonban kevésbé voltak népszerűek. Gyak-ran előfordultak húskészítmények, felvágottak és virslifélék, amelyek a nagy nátriumtartamuk, esetenként a nagy zsírtar-tamuk és a sós ízhez való hozzászokás miatt nem javasoltak. Hasonlóképpen gyakran fordultak elő sós chipsek és kekszek is az étrendekben, akár többször is a három nap alatt. Ezek-nek az élelmiszereknek a fogyasztása, különösen ilyen fiatal korcsoportban nem ajánlott. A kisgyermekek kétéves koru-kig az édes ízen kívül más ízt nem preferálnak, illetve csak a keserűt és a savanyút utasítják el. A sótlan étel gyakorlatilag teljes mértékben fogyasztható számukra. A sós élelmiszerek-kel, illetve a felnőttek ízvilágának megfelelő mennyiségű só használatával a szülők csak helytelen táplálkozási szokásra nevelik rá a gyermekeket.

A sópreferencia kétéves kor táján jelenik meg, ám a többi öröklődő ízpreferenciához hasonlóan ez is tanulással, helyes étkezési szokások kialakításával felülírható, így a szülőn mú-lik, mihez szoktatja hozzá gyermekét. A sós nassolnivalóknál is gyakrabban, sok esetben naponta többször szerepelt az ét-rendben tejszelet, puding, kakaó, édes péksütemény, teasüte-mény stb. Kevésbé édes, illetve sós ízvilág elsősorban házilag készített ételekkel (húskrémekkel, gyümölccsel édesített tur-mixokkal, túrókrémekkel, joghurtokkal stb.) érhető el (14, 15).

Általános tapasztalatok

A táplálkozási naplókat áttekintve az tapasztalható, hogy példaértékű, „mintaszerű étrend” kevés akadt, többségükben inkább a felnőttek étrendjéhez hasonlítottak a naplók. Ami ar-ról árulkodott, hogy inkább gyermeké az étrend, az az édes-ségek jelenléte az ötből legalább három étkezés alkalmával, sokszor önállóan egy-egy kisétkezést, tízórait vagy uzsonnát kiváltva. Némelyik napló átolvasása felért egy görög tragédia olvasmányélményével; ezt az alábbi példa szemlélteti:

Reggeli: sajtos stangli, 3 dl kakaó.Tízórai: sós ropi (75 gramm).Ebéd: kis adag rántott pulyka, sült burgonya, majonézes

kukoricasaláta, 1 db paradicsom.Uzsonna: krumplis pogácsa (9 dkg), őszibarackital (25%-

os), sok kiskanálnyi mogyorókrém (kb. ¼ üveg).Vacsora: virsli lett volna, de szerencsére a gyermek úgy

döntött, hogy ezt már nem kéri.Így – virsli nélkül is – 1800 kcal lett a napi energia-felvétel,

s ez csaknem 500 kilokalóriával több az ajánlottnál. Továbbá a három nap alatt előfordult még zacskós leves, illetve egy gyorsétteremben elfogyasztott hamburger is.

Összefoglalás

A felmérés alapján megállapítható, hogy a kisgyerme-kek táplálkozása gyakran messze elmarad az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás követelményeitől. Már ebben az életkorban tetten érhetők a felnőttekre is jellemző, helyte-len táplálkozási szokások azáltal, hogy sokszor ugyanazt az ételt fogyasztják a gyermekek, mint a szüleik. Így nagy az étrendek nátriumtartalma, megjelennek a kényelmi termé-kek (például a leves- és mártásporok), a gyorséttermi ételek, a látványpékségekben kapható cukrozott, nagy zsírtartalmú pékáruk, illetve jellemző a cukros italok, üdítők és édességek előfordulásának nagy aránya. Továbbá ez a korcsoport az

optimális szellemi fejlődés tekintetében érzékeny a vasfelvé-tel értékére, amely szintén nem kielégítő. Ezeknek a kritikus pontoknak a korai felismerése és „orvoslása” hatékony lehet a gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzésében.

Arató Györgyi dietetikus

Irodalom

1. WHO: Physical status, the use and interpretation of anth-ropometry. WHO Technical Report Series, No. 854, Geneva, 263–311, 445, 1995.

2. Antal, M., Péter, Sz. et al: Prevalence of underweight, overweight and obesity on the basis of body mass in-dex and body fat percentage in Hungarian schoolchild-ren: Representative survey in metropolitan elementary schools. Ann. Nutr. Metab., 54, 171–176, 2009.

3. Atkinson, R. L., Atkinson, R. C. et al: 10. fejezet. Alap-vető motívumok. 287–308, Pszichológia, Budapest, Osiris, 1999.

4. Illyés, I.: Az elhízás mai szemlélete. Budapest, Medicina, 2001.

5. Biró, L.: Táplálkozási kérdőívek kiértékelése. Egészségtu-domány, 49, 145–150, 2005.

6. Goldberg, G. R., Black, A. E. et al: Critical evaluation of energy intake data using fundamental principles of energy physiology. 1. Derivation of cut-off limits to identi-fy under recording. Eur. J. Clin. Nutr., 45, 569–581, 1991.

7. Rodler, I., Biró, L. et al: Táplálkozási vizsgálat Magyaror-szágon. Orvosi Hetilap, 146, 1781–1789, 2005.

8. Biró, Gy.: Tápanyag-beviteli referencia-értékek, Medicina, Budapest, 2004.

9. Decsi, T.: Táplálkozási zavarok gyermekkorban. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt., 137–155, 2005.

10. European Network for Public Health Nutrition: Networ-king, monitoring, intervention and training (EU project contract N. SPC 2003320) for the development of stan-dard recommendation for infant and young child feeding. 2005-2006. URL: http://www.burlo.trieste.it/old_site/Burlo%20English%20version/Activities/EUpolicy06en.pdf (2010. szeptember 15.)

11. Szymlek-Gay, E. A., Ferguson, E. L. et al: Food-based strategies improve iron status in toddlers: a randomized controlled trial. Am. J. Clin. Nutr., 90, 1541–1551, 2009.

12. WHO/UNICEF: Global strategy on infant and young child feeding. Geneva, World Health Organization, 2003.

13. WHO: Guiding principles for feeding non-breastfed children 6–24 months of age. Geneva, World Health Organization, 2005.

14. Lozoff, B., Jimenez, E. et al: Double burden of iron defi-ciency in infancy and low socio-economic status: a longi-tudinal analysis of cognitive test scores to 19 years. Arch. Pediatr. Adolesc. Med. 160, 1108–1113, 2006.

15. Forgács, A.: Az íz- és ételpreferenciák szociokulturális háttere. In Túri, F., Pászthy, B. (szerk.): Evészavarok és test-képzavarok. Pro Die, 352–364, 2008.

24

Új DIÉTA 2010/6módszertan

DIETETIKUSOK SZEREPE AZ ALAPELLÁTÁSBAN, avagy mi dolgunk lehet a háziorvosokkal? Miért volna fontos az együttműködés?

Bevezetés

Az emberek manapság egyre több helyen kerülhetnek kapcsolatba a táplálkozás „szakembereivel”, akik – sajnos – nem minden esetben dietetikusok. Gondolván, ha „táplálkozni mindenki tud”, táplálkozási tanácsot is bárki tud adni. De nem mindegy, hogy képzett dietetikustól, vagy önjelölt életmód-tanácsadótól kapjuk-e a jó tanácsot. A jól hangzó szlogenek félrevezethetik azokat, akik valóban szeretnének változtatni az életmódjukon, akár azért, mert meg kívánják előzni a bajt, akár azért, mert már meglevő betegségüket szeretnék kezelni. Sok esetben pedig a divatdiéták és a csodakúrák egymaguk-ban hordozzák a betegségek kialakulásának veszélyét.

Fontos volna tehát, hogy a dietetikus nagy tömegekkel tudjon kapcsolatba kerülni, s bárki számára elérhető legyen. Internetes fórumokon, újságokban vagy magánpraxisok ke-retében természetesen már találkozhatunk kollégákkal, de míg az előbbiek nem lehetnek kellőképpen személyre szabot-tak és teljes körűek, addig az utóbbiak sokak számára megfi-zethetetlenek. Az ideális megoldás az volna, ha az alap-, illet-ve járóbeteg-ellátáson belül nyílna lehetőség a dietetikusok tudásának kamatoztatására.

A külföldi példa

Erre láthatunk is néhány példát a környező európai orszá-gokban, ahol már megjelennek a dietetikusok az alapellátás-ban. Míg néhol az egészségmegőrző programok aktív része-sei, az iskolai és munkahelyi étkeztetés kulcsszereplői, addig máshol orvosi teamek részvevőiként a betegek táplálásterá-piáját állítják össze. Akad, ahol akár élelmiszerboltokban is elérhető hivatásos táplálkozási szakember. Svájcban például a háziorvosok az egészségbiztosító által finanszírozott diete-tikai tanácsadásra utalhatják be a betegeket, míg az Egyesült Királyságban a dietetikusok egy része háziorvosok mellett dolgozik, Németországban pedig a kórházi munka mellett szakrendelőkben is dolgoznak. Akárhol jelenik is meg a di-etetikus, végeredményben a lakosság számára széles körben elérhető, így biztosítva, hogy hiteles információhoz jussanak a közösség tagjai (1, 2, 3, 4).

A családorvosokkal való együttműködés mindennél fon-tosabb és hatékonyabb volna, hiszen a magyar lakosság kö-rülbelül 86%-a jelentkezett be valamelyik háziorvoshoz (5). A háziorvosi rendelő olyan helyszín, ahol a gondozott és az egészséges ember is megjelenik, de a páciensek legnagyobb része kezdődő eltérésekkel, betegségekkel keresi fel házior-vosát. Gyakran egész családok járnak ugyanahhoz az orvos-hoz, lehetőséget adva komplex prevenciós, kuratív és pallia-tív tevékenység megvalósítására (6, 7).

Amint a 4/2000. EüM-rendeletből és a 43/1999. Kormányren-deletből, valamint a háziorvosi hatásköri listából is kiderül, a családorvosok feladatai sok esetben olyan tevékenységeket is magukban foglalnak, amelyeknek teljes körű, kifogástalan

elvégzéséhez dietetikus munkájára is szükség volna. Számta-lan állapotban a dietoterápia az egyetlen kezelési mód, gyak-ran pedig a beteg állapotának javulása, gyógyulása nagyban függ a helyes táplálkozási ismeretektől, szokásoktól. Továbbá a betegségek megelőzésében és a helyes életmód, életvitel elsajátításában is nagy jelentősége van (8). Így a háziorvosi tevékenységek fontos kiegészítője lehet a dietetikus, akinek kvalitásai lehetővé teszik, hogy a betegségmegelőzésben, az egészségnevelő programok szervezésében, a prevenciós tevékenységek vagy az idült betegek életminőségének ja-vításban is részt vállaljon a háziorvos mellett (9, 10, 11). A prevenciós szemlélet nemcsak az egészségmegőrzés szem-pontjából hatékony, hanem kellőképpen költségtakarékos is ahhoz, hogy jó néhány országban mindennapos gyakorlata-ként elterjedt legyen.

Dániában például a háziorvosok hosszabb konzultációkra vannak ösztönözve azáltal, hogy viszonylag magas díjakban részesülnek a megelőzés terén folytatott tevékenységért, így olyan egészségmegőrző magatartásra is összpontosíthat-nak, mint a dohányzás, a táplálkozás és a testtömegkontroll (12, 13). Hollandiában és az Egyesült Királyságban pedig a háziorvosok fontos „kapuőri” szerepet töltenek be az egész-ségügyben, így kímélve a szakrendelések terhét és a költség-vetési pénztárcát. Csak az ő beutalójukkal vehető igénybe a kórházi, illetve a szakorvosi ellátás. Így megszűrhetővé vál-nak a költséges vagy korlátozottan hozzáférhető egészség-ügyi szolgáltatások (12, 14, 15). Ezekben az országokban az egészségügyi ellátás egyszerű, ösztönző, igazságos és elő-relátó szemléletet képvisel, ahol a szolidaritás és a verseny egyensúlya megteremtettnek látszik.

A hazai helyzet

A magyarországi kórházakban átlagosan száz–százötven beteg jut egy dietetikusra az ideális hatvan–nyolcvan helyett. Az alapellátásban nem dolgozik dietetikus. Az otthonápo-lásban és a hospice-ban nem, míg a kórházakban csak or-vosi kódszámok alatt számolható el a dietetikus munkája. A 29/2009. EüM-rendelet szerint ugyanis mindössze nyolc olyan tevékenységet lehet elszámolni, amelynek dietetikai vonat-kozása van. Ráadásul ezek nem állnak összhangban a dieto-terápia gyakorlatával, amely igényelné, sőt, megkövetelné a többszöri kontrollt, esetenként a hosszabb távú nyomon kö-vetést és segítést (16, 1, 17).

Habár a rendszer ilyen, szerencsére akadnak olyan figyel-met érdemlő, alulról szerveződő összefogások, amelyekben megjelenik a törekvés a betegségek holisztikus kezelésére. Egyre több helyen ismerik el, hogy a gyógyítás nem merülhet ki csupán a medicina alkalmazásában. Ilyen például az a szé-kesfehérvári prevenciós program, amely dr. Kovács Krisztián és dr. Patik Ferenc kezdeményezésére kezdődött, amelyben a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedőket, illetve a rájuk hajla-mos lakosságot kívánták kiszűrni és olyan komplex ellátásban

25


részesíteni, amely csökkenti a különböző szív- és érrendsze-ri történések rizikóját. Az említett két háziorvos először saját praxisában kezdte elképzeléseit megvalósítani, majd a város anyagi támogatását élvezve a Székesfehérvári Prevenciós Szol-gálat keretében a teljes felnőtt lakosságra kiterjesztetten diétás szolgálatokat és tornaklubokat működtettek. A szolgálatban együtt dolgozott háziorvos, dietetikus, gyógytornász, nővér és pszichiáter. A prevenciós program kísérletet tett az Egész-ségbiztosítási Pénztár megkeresésére, de „az ilyen típusú pre-venciós tevékenységet és terápiás beavatkozást az OEP nem tudja befogadni és finanszírozni”. Az ÁNTSZ-től kaptak némi segítséget, s az elsők között vették fel a kapcsolatot a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségével is. Megkíséreltek szponzo-rokat is keresni, s igyekeztek a helyi médiát is bevonni (7).

A kutatás célja

Kutatási célunk – a szakmai szempontokon túl – az volt, hogy megtudjuk, a lakosság és a praktizáló háziorvosok részéről mekkora igény volna a dietetikusok munkájára az alapellátásban. Nemcsak az igényeket akartuk felmérni, ha-nem azt is, hogy a megkérdezettek mennyire ismerik a diete-tikusi munkát. Tisztában vannak-e vele, hogy mivel is foglal-kozunk, s milyen problémával fordulhatnak hozzánk?

A kutatást két kérdőívvel folytattuk: az egyik a lakosság számára, a másik a háziorvosoknak készült. A vizsgálatba öt csepeli háziorvosi és szakrendelői váróteremben megjelent száz lakost vontunk be. A lakosok véletlenszerűen lettek ki-választva, s az adatfelvételi módszerek közül a megkérdezés kérdőíves formáját alkalmaztuk. A kérdőív nyitott és zárt kér-déseket egyaránt tartalmazott. A kérdőív kitöltése önkéntes alapon és önállóan történt. A kitöltés névtelen, ezáltal feltéte-lezhető a válaszok őszintesége.

A lakosság számára készített kérdőív tizenhét kérdést tar-talmazott. Ebből hat általános jellegű volt, s tizenegy a die-tetikusi munkakörre vonatkozott. A háziorvosoknak készített kérdőív nyolc kérdésből állt, mind a dietetikusi munkakört érintette.

A lakossági felmérés

A kutatásból kiderült, hogy a száz megkérdezett lakosból mindösszesen 9 tudja helyesen, 62 fő hozzávetőlegesen, 29 fő viszont nincs tisztában azzal, hogy mivel foglalkozik a dieteti-kus (1. ábra). A válaszadók 60%-a jelezte, hogy szeretne többet tudni a dietetikusok munkájáról. Figyelembe véve az ábrán lá-tottakat, arra következtethetünk, hogy az emberek többségé-nek részlegesen jó vagy rossz információik vannak munkánk mibenlétéről, s igényelnék hiányos tudásuk pótlását.

43 4136

9

62

29

Jó válasz Részlegesen jó válasz Rossz válasz

Átlagéletkor (év) Válaszadók száma

1. ábra Tudja-e, mivel foglalkozik a dietetikus?

A megkérdezettek egynegyede kapott már diétás taná-csot, s ugyanekkora részük szenved valamilyen diétát igény-lő betegségben, de a két csoport nem fedi egymást teljes mértékben. Sokan voltak, akik kaptak már diétás tanácsot, de a legtöbb betegség igényelné a többszöri tanácsadást és a beteg nyomon követését, ám az egészségügyben erre kevés lehetőség nyílik. Reális lehet az az igény, hogy azok is, akik már részesültek diétás tanácsadásban, szeretnének további konzultáción részt venni. A 2. ábrán láthatjuk, hogy a dieteti-kai vonatkozású betegségben szenvedők nagy része szüksé-gét érzi a tanácsadásnak, s az egészségesek közül is többen tartanák fontosnak a konzultációt.

14

1 1

109

65

igényli a tanácsadást

dietetikai vonatkozású betegsége vannincs dietetikai vonatkozású betegsége

nem tudja nem igénylia tanácsadást

2. ábra Objektív és szubjektív szükségletÉrdekes kérdés: mennyire vannak tisztában a megkérde-

zettek azzal, hogy hol kereshetnek fel dietetikust? Igen vála-szok hangzottak el a megkérdezettek csaknem felétől, ám mint később kiderült, ez nem feltétlenül fedi a valóságot (3. ábra).

igen

nem

47%53%

3. ábra Tudja-e ön, hol tud felkeresni dietetikust?

A 4. ábra tanulsága az, hogy a válaszolók közül többen is olyan helyeket jelölnek meg, ahol – az elgondolásukkal el-lentétben – nem érhető el dietetikus, például orvosi rendelő-ben, háziorvosnál, szakrendelőben, s néhány válasz nagyon általános volt, nem adott igazi feleletet a kérdésre. Mindössze három olyan helyet találtunk, ahol biztosan van dietetikus, ez a diabetológia, a kórházi szakrendelés és a kórházak.

kórházszakrendelő

rendelőintézetszakorvosi rendelőintézet

háziorvoseü. központ

kórházi szakrendelésorvosi tanácsadáson keresztül

eü. ellátórendszerdiabetológia

orvosi rendelőkörzeti orvos ajánlása

internetmagánrendelő

ismerőssport kp./ wellnesz kp.

197

64

32

111111

755

2

Egészségügy

Magánszféra

4. ábra A megkérdezettek szerint az alábbi helyszíneken találkozhatnak a kliensek a dietetikussal

26


Ezek szerint sok esetben nem reális az emberek tudása, s legtöbben mindössze annyit tudnak, hogy az egészségügyben valahol van dietetikus. Úgy látszik, természetesnek tartják, hogy a háziorvosnál vagy a szakrendelőkben, ha szükségük van rá, megtalálhatják a táplálkozási szakembert. Kívülálló és szakavatott szemmel is evidensnek kellene lennie, hogy ezek a helyek lehetőséget teremtsenek a diétás tanácsadásra. Sajnálatos, hogy még nem adottak a feltételei.

A megkérdezettek elég nagy hányada élne a lehetőséggel, ha az alap- vagy szakellátásban módja nyílna dietetikussal való konzultációra, s kicsivel nagyobb részük pedig akkor venné ezt igénybe, ha azt egészségügyi állapota indokolná (5. ábra).

igen

csak, ha orvos küldene

nem

nem tudom

39%

14%10%

37%

5. ábra Ha alap- vagy szakellátásban fordulhatna dietetikushoz, megtenné-e?

A családorvosok körében végzett felmérés

A kapott válaszokból kiderült, hogy a háziorvosok jól tudják definiálni a dietetikus munkaterületét, bár nem min-den esetben derült ki egyértelműen, hogy a táplálkozás-tudományon belül hova helyeznék a dietetikusi munkát. A megkérdezett öt háziorvos mindegyike úgy vélte, hogy hasznos volna, ha a dietetikus rendszeresen megjelenne a családorvosi rendelőkben. Mindannyian azt állították, hogy van olyan páciensük, akinek egyszeri vagy rendszeres diétás tanácsadásra volna szüksége. E háziorvosok praxisában álta-lában heti rendszerességgel fordul elő, hogy olyan kliens tér be hozzájuk, aki diétára vonatkozó tanácsot kér tőlük. Ilyen-kor legtöbbjük maga ad diétás tanácsot betegének, s mellé szakirodalmat ajánl. Hárman azt javasolják, hogy keressen fel dietetikust, s mindössze egy volt, aki azt mondta, hogy dietetikussal konzultál, mielőtt tanácsot adna.

Arra a kérdésre, hogy „Élne-e a lehetőséggel, ha saját beteg-körének diétás ellátása megoldható lenne?”, minden orvos egyér-telműen azt válaszolta, hogy örülne neki, s igénybe venné. Öt orvos közül négy „talán”-nal felelt, s csak egy válaszolt „nem”-mel arra a kérdésünkre, hogy „Megoldhatónak tartja-e, hogy több háziorvossal együtt kigazdálkodják egy dietetikus bérét?”. Ez fontos kérdés, hiszen amíg nem OEP által támogatott ez a szol-gáltatás, addig az egészségügyben dolgozóknak kell a megol-dást keresniük, ha szeretnének ilyen új szolgáltatást bevezetni.

Végül feltettünk egy kérdést arra vonatkozóan is, hogy ismernek-e olyan egyéb forrásokat, amelyek lehetővé tennék dietetikus foglalkoztatását. Öt orvosból három igennel felelt, s mindhárman a gyógyszergyártó cégeket jelölték meg lehet-séges szponzorként, illetve egyikük kiemelte az egészségne-velési programokat is.

Következtetések

A vonatkozó források és szakirodalmak feldolgozásából és kutatómunkánkból is egyértelműen kiderült, hogy igény és szükség is van a dietetikus munkájára az alapellátásban (18). A dietetikusok képzettsége lehetővé teszi, hogy az alap-ellátásban dolgozzanak, s ez már a Dietetika Európai Oktatási és Hivatásgyakorlási Irányelveiben is megfogalmazódott (19).

A családorvosi praxisok egyedülálló lehetőséget nyújta-nak ahhoz, hogy a pácienseket el lehessen érni, és nyomon lehessen követni. Ez lehetővé tenné a komplex prevenciót és a sikeres dietoterápiát. A kutatásunkban megkérdezett házi-orvosok egybehangzó véleménye szerint hasznos volna páci-enseik diétás ellátása, ám jelenleg a családorvosoknak nincs lehetőségük dietetikushoz küldeni betegkörüket (20).

Kiderült, hogy a lakosság információi hiányosak a diete-tikusi munkakörről, s ritkán tudják pontosan, hogy milyen problémában lehet a segítségükre egy táplálkozási szakem-ber. Tanácsadás gyanánt vagy az egészséges táplálkozás el-sajátítására tett kísérleteikhez is sok esetben interneten, isme-rősöktől vagy sport- és wellneszközpontokban szerzik meg az információkat, ezért is fontos, hogy hiteles forrásból hiteles in-formációkhoz juthassanak hozzá a lakosok. A háziorvosi pra-xisokban való megjelenés kiváló lehetőséget nyújtana erre.

Igencsak időszerű volna a háziorvosok és a dietetikusok együttműködése. Az összefogásból mindkét szakma profitál-hatna, legtöbbet viszont a lakosság nyerne.

Javaslatok

A fentiekből következően először is azt javasoljuk a minden-kori államvezetésnek, hogy sürgetően fontos volna az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, elszámolható dietetikusi tevékenység megjelenése az alapellátásban.

Másod- és harmadsorban megoldást kínálhat, ha a házi-orvosok önállóan vagy összefogva kigazdálkodnák bevétele-ikből a dietetikus bérét, illetve ha EU-s vagy más pályázato-kon nyert pénzeket vonnának be erre a célra.

Az előbbi javaslatok ötvözéseképpen figyelembe ajánljuk a Székesfehérvári Prevenciós Programot, amelyben házior-vosok kezdeményezésére, később önkormányzati segítség-gel komplett prevenciós programot hoztak létre, amelynek szerves része a dietetikai szolgáltatás is.

Az egészség megőrzése össztársadalmi feladat. Alapvető szerepet játszik benne a mindenkori kormányzat, de felelős érte a társadalom minden tagja a családoktól az iskolákon át a médiáig. Ahhoz, hogy a prevenciós tevékenység hatékony legyen, mindennapos munkamódszerré kell váljon a preven-tív szemlélet, át kell alakítani a gondozást, s ennek birtokában kell nyomon követni a pácienst. Ennek megvalósulásához kel-lő feltételeket kell teremteni, amely az OEP, az önkormányza-tok, és szakmai szervezetek összehangolt együttműködésével jöhetne leghatékonyabban létre. Amíg erre nincs lehetőség, az összefogáson kell munkálkodnunk, hogy a legmagasabb szín-vonalú ellátást biztosítsuk a magyar lakosság számára.

Krasznai Angéla negyedéves dietetikushallgató,Lichthammer Adrienn és Veresné Bálint Márta főiskolai

adjunktusok, dietetikusok,Németh Istvánné főiskolai docens, dietetikus

27


KönyVÚjDonságoK A QuInTess-VIlláBAn2010. november 10-én a Quintess Healthy Aging Club villá-

ja két, nagy sikerűnek ígérkező könyv bemutatójának adott otthont. A sajtótájékoztatón, amelyet Erényi Ágnes, a HVG Press ügyvezető igazgatója moderált, Karádi Pál, a Quintess Club igazgatója, Budaházy Árpád, a HVG Könyvek igazgatója, dr. Kuklis Eszter, a Quintess Club életmódprogram-igazgató-ja, illetve dr. Marton István, a Quintess tudományos igazga-tója vett részt. Dr. Kuklis Eszter bemutatta dr. Dean Ornish Spektrum című könyvét, amely első alkalommal jelent meg magyarul a Quintess Healthy Aging Club és a HVG Kiadó közös gondozásában.

A könyv a tengerentúlon méltán vált világhíres bestsel-lerré az elmúlt években, hiszen bemutatja a jelenleg egye-dülálló, tudományos kutatásokra épülő, igazoltan hatékony életmódváltó programot. Az amerikai olvasóknak szánt ere-deti változat magyar kiadása számos, bizonyított erejű élet-módtanáccsal és a hazai szokásoknak, kínálatnak megfelelő-en átalakított receptekkel segíti a hosszabb és egészségesebb életet. Az Ornish-program elismertségét és népszerűségét az mutatja, hogy Bill Clinton volt amerikai elnök is e prog-ram segítségével változtatta meg életmódját, s a sikeresség a testtömegcsökkenésében is megnyilvánult. Hangsúlyoznánk azonban, hogy ez a könyv és benne leírt program inkább az életmódváltásról, semmint egy újabb fajta diétáról szól. Sok-kal inkább az élet örömeit és az életmódelemek személyre szabását jelenti.

A másik könyv, amely aznap szinte egyenest a nyomdá-ból érkezett a sajtótájékoztatóra, dr. Marton István könyve, a Meddig akarsz élni?, amely a két évvel ezelőtt kiadott Korkont-roll című könyv folytatása. A „healthy aging”, a korosodás egészségtana elsősorban orvosként, de „szakmai diploma-taként” is foglalkoztatja a szerzőt, aki az Európai Parlament tudományos szakbizottságának tanácsadói posztja mellett a Magyar Primer Prevenciós Tudományos Társaság alapí-tó, tiszteletbeli elnöke. A Color Stúdió által kiadott könyve hasznos útmutatóul szolgál a hosszú és egészségben eltöltött élethez meg a betegségek megelőzéséhez. Számos olyan friss orvostudományi eredménnyel is megismerteti az olvasót (többek között a 2009-es orvosi Nobel-díj kutatásaival), ame-lyek manapság már – nemcsak a laikusoknak, hanem a szak-mabelieknek is – elengedhetetlenek az egészségügyi hírek megértéséhez, a változások követéséhez. Dr. Marton István könyve felhívja a figyelmet az egyéni lehetőség és felelős-ség szerepére sorsunk, egészségünk alakításában, hiszen az egészségben leélhető éveink száma nemcsak külső tényezők, hanem életmódunk függvénye is. A bemutatót követően a Biochef Kft. jóvoltából ízelítőt kaphattunk az Ornish-módszer szerint elkészített különleges fogásokból, amelyekről bizton állíthatjuk, hogy nemcsak egészségesek, hanem nagyon íz-letesek is.

Schmidt Judit, Dánielné Rózsa Ágnes dietetikusok

ott jártunk

Irodalom1. Henter, I.: Az vagy, amit megeszel. A dietetikus helye és szerepe.

URL: http://demo.itent.hu/diet/portal/downloads/2006_07/02_az%20_vagy_amit_eszel.pdf (2010.február 15.)

2. The dietetic contribution to health in the workplace. URL: www.efad.org/everyone/1418 (2010. január 21.)

3. Buchholz, D., Liddell, J.: General information about dietiti-ans in Germany and the registration of dietitians trained outsi-de of Germany. URL: http://www.efad.org/downloadattach-ment/1282/Dietitians Germany Buchholz_2010_01_12_final.pdf (2010. február 20.)

4. The Austrian Association of Dietitians. URL: http://www.ernaehrung.or.at (2010. február 24.)

5. Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2008. Központi Statiszti-kai Hivatal, Budapest, 9, 2009.

6. Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2008. Központi Statiszti-kai Hivatal, Budapest, 12, 2009.

7. Kovács, K., Patik, F.: Az egészséges táplálkozás jelentőségé-nek hangsúlyozása. A székesfehérvári prevenciós program mű-ködése. 15–17.

8. Aktuális kérdések az alapellátásban. URL: www.oali.hu/data/events/74_aktualis%20kerdesek.doc (2010. január 20.)

9. 4/2000. (II. 25) EüM-rendelet a háziorvosi, házi-gyermekorvo-si és fogorvosi tevékenységről.

10. 43/1999. (III. 3) Kormányrendelet az egészségügyi szolgálta-tások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól.

11. Hajnal, F., Bíró, F. et al: A háziorvosi praxis hatásköri listája.

URL: www.csot.sote.hu/download/haziorvosi_praxis_hatas-kori_listaja.rtf (2009. szeptember 21.)

12. Egészségügyi Rendszertudományi Iroda: Háziorvosok finanszírozása az EU-tagországokban. URL: http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1515 (2009. október 10.)

13. Health systems in transition. Denmark, 2007. URL: http://www.euro.who.int/Document/E91190.pdf. (2009. december 27.)

14. An optimal remuneration system for general practitioners. URL: http://www.nza.nl/7113/29720/Paper_-_An_Optimal_remuneral.pdf (2010. januar 13.)

15. Revised fees and allowances. 2003-2004 National Health Service – General Medical Services. URL: http://dh.gov.uk/prod_consum_dh/groups/dh_digitalassets/@dh/@en/documents/digitalasset/dh_4066281.pdf (2010. január 14.)

16. 29/2009. EüM-rendelet Az egészségügyi szakellátás társa-dalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM-rendelet módosításáról.

17. Szabálykönyv a járóbeteg-szakellátás tevékenységi kódlistá-jának alkalmazásáról. URL: http://www.gyogyinfok.hu/sza-balykonyv/index.asp (2010. február 28.)

18. Kubányi, J., Barna, L.: Dietetikusi tevékenység a struktúraát-alakulás után. Hivatásunk, 2, 10-11, 2008.

19. A Dietetika Európai Oktatási és Hivatásgyakorlási Irányelvei. URL: www.efad.org (2009. október 29.)

20. MOTESZ ETSZ-MADOFE Program I. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének koncepciója. URL: www.lefnet.hu/resources/.../MADOFE_alapprogram_081107.doc (2010. január 13.)

28


VállAlKozó DIeTeTIKusoK helyzeTe mAgyArországon

A felsőfokú egészségügyi végzettségű dietetikusok az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által kiadott működési engedély, a személyazonosságot iga-zoló iratok és a szakmai program részletes leírása birtoká-ban vállalkozóvá válhatnak, így olyan munkaterületeken is elhelyezkedhetnek, ahol állami alkalmazottként nem vagy csak nagy kompromisszumok árán tudnának érvényesülni. A működési engedély folyamatos továbbképzésre kötelezi a dietetikusokat, mert ettől is függ a megfelelő és friss szaktu-dásuk. A már meglevő, bejelentett főállás mellett másodál-lású egyéni vállalkozóként vagy ennek hiányában főállású egyéni vállalkozóként dolgozhatnak saját nevükön vagy akár egy cég tulajdonosaként, alkalmazottjaként is.

A vállalkozás beindításához, a szükséges papírok be-szerzéséhez a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) keretében működő Vállalkozói Bizottság tagjai, illetve a rutinosabb kollegák is minden segítséget megadnak. Az MDOSZ rendszeresen közvetít munkát a cégek és a szö-vetség tagjai között, ezáltal fontos szerepet tölt be azzal, hogy lehetőségeket teremt a szerződések megkötéséhez.

Szövetségünk szakmai lapja, az Új Diéta külön rovatban foglalkozik ezzel a témával, így az érdeklődők számos gya-korlati és naprakész ismerettel gazdagodhatnak a témában.

Egyéni vállalkozóként a dietetikusok egyéni és csopor-tos tanácsadást tarthatnak, mintaétrendeket tervezhetnek és szakvéleményezhetnek, táplálkozási naplókat elemezhetnek és részt vehetnek különféle táplálkozási vizsgálatokban.

Barter jellegű szerződést kötve egy honlap szakértőjeként – az ingyenes reklámfelületért cserébe – on-line ingyenes ta-nácsadást tarthatnak az olvasóknak. Nagyon elterjedt, hogy napilapok, heti vagy havi megjelenésű magazinok és/vagy ezek internetes formái, vagy bizonyos weboldalak kérnek fel dietetikus(oka)t szakértőnek cikkek megírására és az olvasói kérdések megválaszolására. Gyakran az adott téma szakor-vosával közösen diétás és/vagy receptkönyvek és -füzetek kiadásával is munkához juthatnak. A fitnesz és wellnesz terü-letén már egyre több konditerem, wellneszhotel és szépség-szalon foglalkoztat dietetikust, bár ezek a megbízások inkább csak alkalmi munkákat jelentenek.

A leggyakoribb betegségek, főleg a cukorbetegség és a különböző táplálékallergiák szakrendelőjében a szakorvos mellett – gyakran vállalkozóként – dietetikus is dolgozik. Ha-sonlóképpen a magánklinikákon is találkozhatunk ott prakti-záló dietetikussal.

A járóbeteg-ellátás mellett a mesterséges táplálásban jár-tas vállalkozó dietetikusok az otthoni betegápolás, hospice területére is eljuthatnak, s az enterális és/vagy parenterális klinikai gyógytápszerek megfelelő típusának és dózisának kiválasztásában segíthetik a pácienseket.

Nem ritka, hogy egy-egy ételkiszállító cég saját dietetikust fogad, aki a diétás menük összeállítása mellett tanácsadás-sal és egyéni étrendek összeállításával is foglalkozik. Ehhez hasonló, bár még nem annyira elterjedt, hogy egy élelmiszer-bolt-hálózat kér fel állandó tanácsadónak dietetikust, aki tá-jékoztatja a vásárlókat az évszaknak megfelelő táplálkozási hírekről, tudnivalókról és az egészséges táplálkozás ismérvei-

ről. Élelmiszer-ipari cégek tanácsadójaként is közreműködhet dietetikus, akiaz egészséges táplálkozásba illő termék táplál-kozás-élettani fontosságára hívja fel a lakosság figyelmét.

Alkalmi munkalehetőségként a számlaképes vállalkozók szakmai rendezvényeken vagy a lakosságnak szóló egész-ségnapokon – előadások megtartásával – is részt vehetnek. Az egészségnapok kiváló alkalmat jelentenek az egyéni ta-nácsadásra és újabb kliensek megismerésére.

Vállalkozóként a legfőbb cél első körben a megfelelő mi-nőségű munkával kivívott szakmai hírnév és ismertség, a jól működő szakmai kapcsolatok megszerzése. Megfelelő refe-renciák birtokában ugyanis már sokkal könnyebb az előreha-ladás. Az utóbbi években az egészséges életmód és táplálko-zás igen népszerű, sok ellentmondást szülő témák manapság, így nagy a konkurencia a szakértők között. Emellett azzal a kihívással is meg kell küzdenünk, hogy a mi szakmánk le-gyen az elfogadott és elismert ezen a téren, azaz az emberek ne a szomszédtól, a fodrásztól vagy a magukat szakértőnek nevező, de hivatalos végzettséggel nem rendelkezőktől sze-rezzenek információkat az egészségüket meghatározó kérdé-sekben. Az is megoldásra váró feladat, hogy a háziorvos vagy más egészségügyi szakember a diétára szoruló pácienseket minél hamarabb dietetikushoz küldje. A fekvő- és járóbe-teg-ellátásban dolgozó dietetikusok mellett így a vállalkozók láthatnák el az ilyen esetek nagy részét. A szakmai hírünk növelése érdekében fontos, hogy a médiában is minél több-ször minket hívjanak be szakértőként. Ezekért a szereplése-kért nem jár honorárium, de a szakmai kapcsolatok építése céljából mégis értékesek lehetnek.

Összességében elmondható, hogy vállalkozónak lenni nem könnyű, de a mindennapi kihívások és a sokféle munka mellett igen gyors és látványos szakmai fejlődésre nyílik lehetőség, amelyért megéri néha kockáztatni vagy áldozatokat hozni.

Schmidt Judit és Klima Anita dietetikusok

A cikk angol nyelven jelent meg az International Confede-ration of Dietetic Associations (ICDA, Dietetikus Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) Dietetika a Világ Körül Hírlevélben (Dietetics Around the World Newsletter, 17, 2, 12-15, 2010). URL: http://www.internationaldietetics.org/Newsletter/Vol17Issue2/National-Association-Reports/Being-a-freelance-dietitian-in-Hungary.aspx

FELHÍVÁS

Tájékoztatjuk tisztelt Olvasóinkat, hogy a Spring-Med Kiadó és az MDOSZ között történt együttműkö-dés értelmében az MDOSZ-tagok 30% árengedménnyel vásárolhatják meg a kiadó könyveit. Az árengedmény igénybevételének feltétele, hogy a tételesen összegyűjtött megrendelést az MDOSZ irodájába kell leadni, az MDOSZ továbbítja azt a kiadó felé. A kiadó vállalja a megrendelt könyvek eljuttatását a dietetikusokhoz.

29

Új DIÉTA 2010/6riport

50 Km DIÉTA

A Messzelátó Egyesület 1999. szeptember 1-jén alakult, ter-mészet- és környezetvédelmi feladatokat ellátó, közhasznú besorolású egyesület.

Egyik legújabb, sikeres projektjük az 50 km diéta, amely-nek lényege, hogy azokat az élelmiszereket, amelyeket el-fogyasztunk, a lakóhelyünk 50 km-es körzetében kell, hogy megtermeljék. A program hivatalosan 2010. október 10-én indult, s november 10-én ért véget.

Erről a „diétáról”, céljáról és tapasztalatairól kérdeztem a program koordinátorát, Schnierer Katalint.

50km Diéta

A helyi diéta egyjobb világért!

Új Diéta: Mit jelent az 50 km diéta?Schnierer Katalin: Életmód-változtató és környezet-

védő program, amelyben arra törekednek a részvevők, hogy 50 km-en belül előállított, élelmiszereket fogyasszanak. Azért október 10-én indult, mert akkor kezdődött a 10:10 nemzetközi kampány is, amelyhez mi is csatlakoztunk. Ez azt vállalta fel, hogy egy év alatt 10%-kal csökkentik a részvevők a szén-di-oxid-kibocsátásukat.

ÚD.: Honnan származik az ötlet? Van-e külföldi előzménye?

SK: Egy kanadai házaspár kezdte el, ők 100 mérföldes diétát „követtek”, s ezt egy teljes éven keresztül szigorúan betartották. Mi ezt ésszerűsítettük és adaptáltuk a magyar körülményekre. Azért 50 kilométer, mert ez minősül helyi terméknek, s mi ezt szeretnénk promotálni. A házaspár írt is erről egy könyvet, ebben is számtalan ötletet, tapasztalatot találhatunk (Alisa Smith, J. B. MacKinnon: The 100-mile diet: a year of local eating).

ÚD: Miért tartják hasznosnak, mi a célja?SK: Egyrészt egészségesebben táplálkozunk, mert a ter-

mék így kevesebb ideig utazik, kevesebb tartósítószert tartal-maz. Ezenkívül van egy környezetvédelmi vonala is: minél kevesebbet kell szállítani, annál kisebb a szén-dioxid- és a károsanyag-kibocsátás. Az is szempont, hogy ezzel a prog-rammal a helyi termelőket is támogatjuk.

ÚD: Kik vettek részt eddig a programban?SK: A honlapon meghirdetett egy hónapos diétára ötve-

nen jelentkeztek (ötven háztartás). Főként budapestiek vol-tak, de jelentkeztek az ország minden pontjáról.

ÚD: Milyen pozitív hatást tapasztaltatok? Mi-lyen élményeitek voltak?

SK: Azt tapasztaltam, hogy például rendszeresen piac-ra kezdtem járni. Több friss, idényjellegű élelmiszert eszem, rendszeresebben és változatosan táplálkozom, vegyszer-

mentes élelmiszereket fogyasztok, elkezdtem bioboltba járni, rendszeresen főzök. Elkezdtem beszélgetni az őstermelőkkel, s érdekes volt a tapasztalataikat és észrevételeiket meghall-gatni. Szocializálódtam.

Nem sokan teljesítették 100%-osan a diétát, de általában pozitív visszajelzéseket kaptunk. Például elkezdtek tartósító-szert nem tartalmazó tejtermékeket fogyasztani, több idény-jellegű zöldséget, gyümölcsöt enni, rendszeresen táplálkoz-tak, sőt, volt, aki fogyott is.

ÚD: Milyen nehézségek adódtak?SK: Három szintje volt a diétának, a kezdőn például meg-

engedett volt a kávé, tea és só fogyasztása is. A friss hús be-szerzése nem egyszerű, hiszen ha bemész a henteshez, nem lehetsz biztos benne, hogy az a marha vagy sertés hol lege-lészett vagy kukoricázott. A kávéfüggőknek a legszigorúbb szint különösen nehéz volt, hiszen nem létezik magyar kávé. Természetesen a korlátok nem voltak kőbe vésve, mindenki annyit vállalt, amennyit teljesíteni tudott, a lehetőségeihez képest. Az életmód-változtatás azonban – kisebb-nagyobb lemondások árán – számottevő változásokat hoz. Nem min-denkinek teszi lehetővé az életritmusa, hogy rendszeresen, főleg szombat délelőttönként – amikor az őstermelők piacra viszik áruikat – vásároljon a piacon.

ÚD: Miért csak az őstermelők?SK: Azért, mert tényleg meg tudják mondani, hogy hon-

nan származik a zöldség, a gyümölcs, a tojás, a tej, a tejter-mék vagy a húsféle, míg a viszonteladóknál ez nem annyira nyomon követhető.

ÚD: Hogyan tovább? Vannak-e távlati tervek?SK: Igen, szeretnénk folytatni a diétát, lehetőleg majd

egy másik évszakban, hogy más idényélelmiszereket is meg-ismerjünk. Meg kell tanulni a hagyományos ételtartósítási módszereket is. Nagyon fontos a tudatosság, az előretervezés a vásárlásoknál és a heti menü tervezésénél is.

A cél természetesen egy teljes életmódváltás, amikor is nemcsak egészségesebben étkezünk, hanem törődünk is a környezetünkkel. Fogyasszunk minél több friss, idényjellegű élelmiszert, s ahol lehet, figyeljünk arra, hogy minél több, kö-zelebb termelt árut vásároljunk!

„A földi örömök igénybevételének helyes módját kell megtanul-nunk, nem a róluk való lemondást.”

Bővebb információ: www.messzelato.hu/50km

Moharos Melinda dietetikus

30

Új DIÉTA 2010/6ott jártunk

A mAgyAr ATherosclerosIs TársAság 18. KongresszusA – sopron, 2010. oKTóBer 7-9.

A Magyar Atherosclero-sis Társaság (MAT) kong-resszusán a klinikummal foglalkozó előadások nagy részében a dietetikus, a team-munka és az étrendi kezelés is megjelent. Szollár Lajos professzor, a kongresszus el-nöke az utóbbi két–három év európai mérföldköveit vet-te számba beszámolójában.

Ezek között megemlítette az élelmiszer-címkézést és az isko-lagyümölcs-akciót, amelyeknek a sikeréhez a politikai aka-rat nélkülözhetetlen. Reiber István főorvos Székesfehérvárról a károsodott zsíranyagcsere fogalmáról beszélt. Kiemelte, hogy az éhgyomri lipidszintek optimális tartományban tartá-sa ellenére elképzelhető, hogy a posztprandiális lipidszintek a károsodott lipidanyagcsere jelenlétét kimutathatják. Karádi István professzor szívelégtelenségben szenvedő betegeinek paramétereit követte tizennyolc hónapon át, s a másik vég-let, a csökkent koleszterinszint meglétét igazolta egy éven belül elhalálozott pácienseinél. Karádi professzor betegeinek az ellátásában a dietetikusok szakértelmére támaszkodik, de, sajnos, több olyan intézmény van, ahol a dietetikus hatásköre kimerül a vezetővel való egyetértésben: „Az a dolga, hogy ne kerüljön velem ellentmondásba.”

Téma volt a különböző megszorító étrendek hatékony-sága az elhízás kezelésében is. Vita alakult ki a „low carb – high protein” (kis szénhidrát- és nagy fehérjetartalmú) ét-rend szénhidrát- és zsíranyagcserét, valamint vesefunkciót befolyásoló hatásáról. Az előadó meglehetősen szubjektíven mutatta be a különböző étrendek hatékonyságáról megjelent közleményeket, kiemelve, hogy a low carb – high protein ét-rend szükségességét az Egyesült Államokban 1971 és 2000 között robbanásszerűen elterjedt elhízás és a vele egy idő-ben bekövetkező kis zsír- és nagy szénhidráttartalmú étren-dek népszerűsítése támasztja alá. Hozzászólásában Karádi István a szacharóz szerepét hangsúlyozta, míg Bozóné Kegyes Réka igyekezett világossá tenni, hogy az elhízás epidémiá-ja nem a kis zsír- és nagy szénhidráttartalmú étrendnek kö-szönhető, hanem abban számos gazdasági hatás és környe-zeti tényező (többek között a gyorséttermek elterjedése, az adagnagyságok drámai növekedése) játszott szerepet, mi-közben a fizikai aktivitás mértéke nagymértékben csökkent. Forgács Attila igazgató a fogyasztói társadalmat és a hozzá vezető utat, médianyomást mutatta be. Újszerű felvetése az intelligens mobiltelefon volt, amely képes lenne vonalkódot leolvasni és az adott élelmiszer beltartalmi értékeit megje-leníteni, valamint az egyéni faktorok ismeretében javaslatot tenni az aktuális élelmiszer fogyaszthatóságáról.

A konszenzuskonferenciáról szóló kerekasztal-beszélge-tésen a dietetikus szekció felajánlotta, hogy elkészíti a há-ziorvosok számára tíz legfontosabb tudnivalót tartalmazó közleményt. A dietetikus szekcióban, annak ellenére, hogy az utolsó ülése volt a kongresszusnak, minden eddiginél na-

gyobb volt az érdeklődés és az orvoskollégák aktivitása. A három rutinos előadó mellett három fiatal dietetikus kolléga: Novák Zsuzsanna, Töttösi Adrienn és Vági Zsolt részvételé-vel zajló Étrendi kezelés szekcióban az előző évekhez képest lényegesen többen hallgatták az élelmiszer-, illetve a táplál-kozási témájú előadásokat.

A Magyar Atherosclerosis Társaság Dietetikai Szekciója szá-mos cég támogatásával pályázatot hirdetett a Magyar Athe-rosclerosis Társaság 18. Kongresszusán való részvételi lehe-tőségre. Az alábbiakban közöljük a hat legjobbnak értékelt pályamunkát:

−❖ Bozóné Kegyes Réka: Étrend és sztatinok – legújabb kuta-tási eredmények.

−❖ Lelovics Zsuzsanna – Kovács Ildikó: A vitaminok, ásványi anyagok, mint étrend-kiegészítők szerepe a kardiovasz-kuláris betegségekben és szekunder prevenciójukban.

−❖ Novák Zsuzsanna – Salánki Péter: A diabetes mellitus kar-diovaszkuláris szövődményeinek komplex kezelése és étrendi terápiája.

−❖ Salánki Péter: Perifériás érbetegségek kezelése és étrendi terápiája.

−❖ Töttösi Adrienn – Lelovics Zsuzsanna: Az olívaolaj szerepe a kardiometabolikus kockázat étrendi csökkentésében gyermek- és felnőttkorban.

−❖ Vági Zsolt – Kovács Ildikó – Lelovics Zsuzsanna: A kardio-metabolikus elváltozások kezelése és étrendi terápiája a nők körében (reproduktív korban, peri- és posztmenopa-uzában).

Bozóné Kegyes Réka dietetikus, a Magyar Atherosclerosis Társaság Dietetikai Szekciójának

tudományos titkára

A szerkesztőbizottság a nyertes pályázóknak ezúton is gratulál.

szövetségünk

FelhíVásAz MDOSZ Vállalkozó klubja szeretne egy nagy, vállalko-

zóként dolgozó dietetikusokat tömörítő adatbázist kialakíta-ni, hogy munkát tudjunk osztani egymásnak.

Keressük azokat a kollégákat Budapesten és országszer-te, akik vállalkozóként dolgoznak, és szeretnének csatlakozni a csapathoz. Ehhez kérünk egy rövid bemutatkozást, feltün-tetve a jelenlegi munkahelyet, az aktuális elérhetőségeket (te-lefon, fax, e-mail), kiemelve az eddigi munkatapasztalatokat, valamint azt, hogy a szakma milyen területein érzik igazán erősnek magukat.

A leveleket a következő e-mail címre várjuk: [email protected].

Klima Anita dietetikus

MAGYA

R A

THER

OSCLEROSIS T

ÁR

SASÁG MAT

31

Új DIÉTA 2010/6szövetségünk

Az eFAD 21. KülDöTTgyűlÉse – 2010. szepTemBer 23–25., cIprus

Az Európai Dietetikus Szövetség (EFAD) idei küldöttgyűlé-se, amelyen tizenhat ország képviselői vettek részt, Ciprus fővárosában, Nicosiában zajlott. Egyik fő pontja a szövetség tiszteletbeli elnökének választása volt, aki az idei évtől Anne de Looy, a Plymouthi Egyetem professzora lesz.

Az első napon a 2010-es év aktivitásairól számoltak be a küldöttek. A november 4-ére kijelölt Nutrition Dayről egyebek között, amelyre kórházak és szociális otthonok jelentkezhet-nek betegeik tápláltsági állapotára/táplálására vonatkozó felmérés elvégzése céljából. Továbbá a május 22-re tervezett Obesity dayről, amely az elhízásnak mint betegségnek a növek-vő előfordulási gyakoriságára, valamint egészségre gyakorolt káros hatásaira kívánja felhívni Európa figyelmét. Szó volt az Európai Közegészségügyi Szövetség szakmapolitikára irányuló kezdeményezéséről is, miszerint a dietetikus egyesületeknek lehetőségük van arra, hogy buzdítsák európai parlamenti képviselőiket (lobbizólevél formájában) egy-egy táplálkozás-egészségügyi nyilatkozat aláírására. Az egyesületek aktivitá-sának része, hogy felhívják a kollégák figyelmét az elkészült szakmai anyagoknak –Dietetika Európai Oktatási és Hivatásgya-korlási Irányelvei, valamint az Európai Dietetikusi Kompetenciák és Teljesítményjelzőik – a gyakorlatba való beépítésére.

A küldöttgyűlés elfogadta a DIETS (Dietitians Improving Education and Training Standards) által kidolgozott, a gyakor-lati oktatásra – az oktatás helyszínéül szolgáló intézmények-re, oktatóikra, valamint tantervére – vonatkozó standardokat, amelyek a hatékony gyakorlati oktatást kívánják elősegíteni. A Practise Placement Standards (Gyakorlati Elhelyezés Standard-jai) elérhető lesz hamarosan a www.mdosz.hu oldalon.

Anne de Looy, az EFAD új tiszteletbeli elnöke tart beszámolót; mellette Karin Hadell volt elnök és Ulrich Hühmer

gazdasági vezető.

A küldöttgyűlés napirendje változatos és érdekes témá-kat vonultatott fel, amelyeket előadások, konzultációk, vala-mint műhelymunkák (workshopok) dolgoztak fel. A második napon a Közegészségügyi Szövetség (EPHA) munkájával és célkitűzéseivel, valamint a dietetikus egyesületekkel való lehetséges együttműködéssel ismerkedhettek meg a küldöt-tek. Doriane Fuch és Anne Hoel, az EPHA képviselői röviden felvázolták az Európai Unió strukturális felépítését, döntés-hozó és irányító szerveit (az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot, illetve az Európai Tanácsot), valamint az olyan nem kormányzati szervezetek, mint az EFAD vagy szövet-ségünk lehetséges szerepvállalását az EU egészségüggyel kapcsolatos döntéshozatalában. A küldöttek az EFAD, az európai parlamenti képviselők, a belga elnökség, valamint a CIAA (az EU Étel- és Italgyártóinak Szövetsége) képviseleti csoportjába osztva vettek részt a műhelymunkában. A felso-rolt szervek az Európai Bizottság „Transzzsírsavak korlátozása az élelmiszerekben” javaslatának megvitatásában képviselték saját érdekeiket, így demonstrálva az EU-s döntéshozatalt megelőző folyamatokat.

Az EPHA munkájáról bővebb információ weblapjukon ol-vasható: www.epha.org.

A küldöttgyűlés napirendjén szerepelt az elhízásra, vala-mint a malnutrícióra irányuló állásfoglalások tervezetének el-fogadása is. Az EFAD tagegyesületeinek részvételével meg-született első változat még átalakításra szorul átláthatóság és terjedelem tekintetében. Az Európai Dietetikus Szövetség cél-ja, hogy a véglegesített állásfoglalás érthetően vázolja fel a di-etetikusok felelős szerepvállalását e betegségek kezelésében.

Az EFAD költségvetésének kérdéseit is műhelymunka ke-retében vitatták meg a küldöttek. A vezetőbizottság nevében Anne de Looy elmondta, hogy a szélesebb körű, hatékony aktivitás nagyobb büdzséből lenne megvalósítható.

A küldöttértekezleten az Európai Alapellátási Fórum (EFPC) is képviseltette magát dr. Tatyana Pasenyuk szemé-lyében. Beszámolója révén a küldöttek a fórum munkájával, táplálkozástani vonatkozásával ismerkedhettek meg. Pase-nyuk hangsúlyozta, hogy szükségszerű lenne a dietetikai szolgáltatások integrálása az alapellátásba, s kiemelte a házi-orvosok szerepét az idült betegségek felismerésében, szűrés-ében és kezelésében.

Az utolsó napon az EFAD-logó megváltoztatásának kér-dése került előtérbe. Az erre vonatkozó workshop számos hasznos ötletet hozott, amelyekből jövő év elején születik meg az új logó a megújult honlappal egyetemben.

Végszóként az új elnök, Anne de Looy jövőbeni terveiről beszélt. Ezek közül legfontosabbnak az EFAD tagegyesüle-teinek hatékony kommunikációját, valamint együttműködé-sét tartja. Szeretné, ha még több dietetikusegyesület, illetve egyéb táplálkozás-egészségügyi szervezet is csatlakozna a szövetséghez, hogy közös erővel, több szakmát átfogóan lép-jen előre Európa érdekében.

Tóth Bernadett, EFAD-küldött

32

Új DIÉTA 2010/6szerzőink

A 2010/6. szám szerzői

Arató Györgyi dietetikusMDOSZ szerkesztőbizottsági [email protected]

Armbruszt Simon, MSc, dietetikus, tanársegédPTE-ETK Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszé[email protected]

Bencsikné Mohari Veronika dietetikusMDOSZ tudományos bizottsági tagTelefon: (70) [email protected]

Bozóné Kegyes Réka dietetikusSzt. Lukács Eü. Non-profit kft., Dombóvár

Gyuricza Ákos vállalkozó dietetikusMDOSZ szerkesztőbizottsági tagTelefon: (20) [email protected]

Dánielné Rózsa Ágnes dietetikusUj DIÉTA főszerkesztőTelefon: (30) [email protected]

Kanizsárné Vaskó Nikolett dietetikusJNS Hungária Kft.Telefon: (70) [email protected]

Klima Anita vállalkozó dietetikusMDOSZ kommunikációs bizottsági tagTelefon: (70) [email protected]

Krasznai Angéla negyedéves dietetikushallgatóSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.

Kubányi Jolán elnökDietetikai-Humán Táplálkozási Szakmai KollégiumTelefon: (20) [email protected]

Lichthammer Adrienn főiskolai adjunktusSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi TanszékTelefon: (1) [email protected]

Moharos Melinda dietetikusMDOSZ szerkesztőbizottsági tagTelefon: (70) [email protected]

Németh Istvánné főiskolai docens, dietetikusSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.Telefon: (1) [email protected]

Pap Ildikó, dr., tárigazgató, antropológusMagyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.Telefon: (1) [email protected]

Pécsi Tibor, dr. címzetes docensTelefon: (20) [email protected]

Polyák Éva főiskolai tanársegédPTE ETK Fizioterápiás és Táplálkozástudományi IntézetTáplálkozástudományi és Dietetikai Tanszé[email protected]

Schmidt Judit dietetikus, egészségügyi szaktanárÚj DIÉTA főszerkesztő-helyettesTelefon: (30) [email protected]

Solymosi Dóra Sára dietetikusTelefon: (30) [email protected]

Szikossy Ildikó muzeológus, antropológusMagyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.Telefon: (1) [email protected]

Tóth Bernadett dietetikusMDOSZ ellenőrző bizottsági tagTelefon: (20) [email protected]

Tóth Habenicht Csilla negyedéves dietetikushallgatóSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.

Dr. Turcsán Judit (PhD)SZIE Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi IntézetGyula, Szent István út [email protected]

Veresné Bálint Márta főiskolai adjunktus, dietetikusSE-ETK Alkalmazott Egészségtudományi IntézetDietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék1088 Budapest, Vas u. 17.Telefon: (1) [email protected]

Zsákai Antal György dietetikusMDOSZ tudományos bizottsági [email protected]

SE-ETK = Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar

PTE-ETK = Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

SZIE = Szent István Egyetem

Szerkesztõség és Bemutatóterem: 1114 Budapest, Bocskai út 21.

Telefon: 279 0527 • Fax: 279 0528 • E-mail: [email protected]

Honlap: www.springmed.hu

SPRINGMED KIADÓ

A SpringMed Kiadó ajánlatadietetikus szakembereknek

Ar: 2980 Ft

Ar: 2980 Ft

Ár: 2200 Ft

Új!

dietas konyvek sorozat.qxd 6/23/2010 1:42 PM Page 1

Documents

2010 / 6 Új A MAgyAr Dietetikusok LApjA · amit a burgonyáról tudni kell Analitika Történeti népességek szájpatológiai elemzése Dietetika Syncumart szedő beteg étrendi