2

Felelõs szerkesztõ: Barthó Loránd, Decsi TamásOlvasószerkesztõ Hollósi Tibor, szerkesztõségi munkatárs Kiss TamásTördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 72/536-116. E-mail: hirmondo@aok.pte.hu � HU ISSN 1586-1031

Elektronikus publikáció: www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295. Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Borító: Akõvágótöttösi templom. ATemplomok Baranyában c. poszter-összeállításunkhoz (Lázár Gyula és Barthó Loránd fényképei). KözépenKõszegi Tamás: Acseppek élete.Ahivatalos anyag (3-17. old.) fotóit Verébi Dávid készítette, Czulák Szilvia gondozta.

TTARARTTALOMALOMDékáni köszöntõ

Orvosnapok: kitüntetések, elismerések

Tanévnyitó az orvoskaron(Miseta Attila, Nyitrai Miklós,

Ohmacht Róbert)

Tanévnyitó a PTE-n; A város napja PTE-s kitüntetettjei

Újonnan kinevezett professzoraink, docenseink

Dr. Kiss Sándor köszöntése (munkatársai)

Építészeti és technikai megújulás az oktatótermekben (Kittkáné Bódi Katalin)

Az Orvosnapok programja (23. oldal)

Böjte Csaba ferences szerzetes látogatása azOnkoterápiás Intézetben

(Mangel László, Csere Tibor)

Ertl Tibor a MOTESZ elnöke

A VISSZATÉRÉS Alapítványt támogató dzsúdósbemutató, verseny (Pintér András)

Emlékezés Jakab Irénre, egyetemünkdíszdoktorára (Tényi Tamás, Hárdi István)

A Magyar Gyermekorvosok Társaságanagygyûlésérõl (Erhardt Éva)

Az Amerikai-Magyar Orvosszövetség diákkon-ferenciája (Párniczky Andrea és Horváth Gábor)

Õszi ünnepeink:Aradi Vértanúk Napja; 1956

(Kiss Tamás összeállítása)

Erdélyben jártunk(Berényi Károly)

IV. Gyógyszerész Szakest(Fittler András, Végh Anna)

Gyógyszerész példaképek(Dévay Attila)

Külföldi delegáció a PTE SzívgyógyászatiKlinikán (Aradi Dániel, Szabados Sándor)

Pécsi szereplések a 16. Nemzetközi KarotinoidSzimpóziumon (Horváth Györgyi)

Nyári iskola Regensburgban (Bugyi Beáta)

Tények és élmények (Lukács András)

A szem, mint a festõmûvészi ábrázolás tárgya(Rácz Péter)

Recenzió a Komoly Sámuel, Palkovics Miklós:Gyakorlati neurológia és neuroanatómia

címû könyvrõl (Diószeghy Péter)

Emlékezés a Mesterre(Makovitzky József)

El Camino (Szilágyi Károly)

Könyvbemutató:Lázár Levente: Református templomok Baranyában

��

Intézeti, klinikai hírek, információk

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Tisztelt Kolléganõk, Kollégák!

Egyetemünkön az Orvosnapok rendezvénye hosszú hagyományra tekint vissza.Az orvosavatás és a tanévnyitó mellett ez az az alkalom, amely legméltóbban fe-jezi ki összetartozásunkat, ragaszkodásunkat hagyományainkhoz, értékeinkhez.2011-ben elõreláthatólag felemás évet zárunk. Elmondhatjuk, hogy a felvételi el-járásban soha nem látott számú hallgatót vettünk fel. Ugyanakkor a több mint600 fõs elsõ évfolyam kétharmada külföldi hallgató. A legfontosabb feladatunknyilván a magyar orvos, fogorvos és gyógyszerész utánpótlás képzése. Ebben atekintetben – bár a jelentkezõk száma és az elsõhelyes jelentkezõk tekintetébena korábbi évekhez képest mérsékelt javulás mutatkozott, – nem vagyunk elége-dettek. Szeretnénk, ha minél több elsõhelyes jelentkezõnk lenne, és ha ezek a je-lentkezõk a lehetõ legjobbak lennének.

El kell mondani, hogy nehéz idõszakokban Magyarországon mindig jelentke-zik egy olyan tendencia, mely az erõforrásokat Budapestre, a fõvárosba koncent-rálja, érvényesül az a trend, hogy az elosztóhelyek utoljára érintettek például egygazdasági válságban. Hisszük és tudjuk, hogy Karunk oktatói színvonala legalábbolyan jó, mint bármely más hazai orvosképzõ helyé. Ha egy mondatban kelleneösszefoglalni, hogy mégis miben térünk el, miben tudunk mást nyújtani, akkor eza barátságos, családias légkör lenne.

Kérjük Önöket is, hogy vigyék el jó hírünket, közvetítsék azt, hogy a PécsiTudományegyetem Általános Orvostudományi Kara megmaradt ugyanúgy,mint az Önök idejében, szigorú, de a minõséget megkövetelõ oktató intézmény-nek.

Meglehet, a megnövekedett oktatási terhek sok nehézséggel járnak. Nemszeretnénk engedni abból sem, hogy az Általános Orvostudományi Kar a PécsiTudományegyetem „zászlóshajója” legyen a tudományos kutatás területén is.Csakis ott lehetséges valódi egyetemi szintû oktatás, ahol magas színvonalú a tu-dományos kutatás. Éppen ezért mindent megteszünk, hogy a hiányzó forrásokatsaját erõbõl pótoljuk, részben éppen az idegennyelvû oktatásból befolyó bevéte-lekbõl. A legfontosabb feladatunk, hogy az intézetek és klinikák élére tudósszakembereket keressünk, gondoskodjunk a megfelelõ szintû utánpótlásról.

A klinikai betegellátás rengeteg nehézséggel küzd. Az elmúlt éveket azegészségügyi költségvetés folyamatos zsugorodása jellemezte. Közben az úgy-nevezett reformok nem hozták meg azokat a változásokat, amelyek segítettekvolna abban, hogy a pénzkivonás ellenére ne kelljen szakmai kompromisszu-mokat kötni. Természetesen az egészségügy nem omlik össze egyik napról a má-sikra. Ugyanakkor a feszült légkörben a túlterhelt és alulfizetett kollégák egyrerosszabbul érzik magukat, szaporodnak a sajnálatos hibák, nõnek a várólisták,fokozódik az elégedetlenség mind az ellátó rendszeren belül, mind pedig azonkívül.

Az elmúlt évben kifejeztem az irányú reményemet, hogy bár a helyzet rossz,talán most már fény dereng az alagút végén. Egy év elmúltával sajnos azt kellmondjam, hogy bár továbbra is bizakodó vagyok, az elmúlt év nem hozta mega várt áttörést sem anyagi, sem szervezeti értelemben, de sajnos a gondolkozá-sunkban sem látok változást. Nyilvánvaló, hogy újabb reform elõtt állunk, de akitûzött fõ cél egyáltalán nem az egészségüggyel kapcsolatos, hanem az állam-háztartás egyensúlyának a megtartására irányul. Központi adminisztratív intéz-kedésekkel itt meggyõzõ eredményt elérni azonban nem lehet. Világosan diffe-renciálni kellene azon területek között, melyek anyagi és szakmai okokból visz-szafejlesztendõk a képzés szempontjából, illetve azok között, melyek egyfelõl

jelenleg is jelentõs anyagi haszonnal dolgoznak, másfelõl nagy szükség van azokra, a többnyire a reáltudományok területérõl kikerülõszakemberekre, akiket képeznek.

Kétségtelen tény, hogy ma Magyarországon a fiatal diplomás korosztályban a reálértelmiség aránya alig haladja meg a 6%-ot. Ez-zel Európában egyedül Ciprust elõzzük meg. Ez nem felel meg történelmi hagyományainknak, és nem felel meg a jelen technológiánalapuló társadalmunk kihívásainak sem. Ugyanakkor óva intenék attól, hogy a „ló túlsó oldalára átesve” újabb hibákat kövessünk el az-zal, hogy nem képezünk kellõ számú és minõségû humán érdeklõdésû szakembert.

Szembe kell néznünk azzal a kihívással, hogy a sokat emlegetett, de többünk számára nehezen megfogható „piac” értékítélete ha-zánkban erõsen torzult. A nemzetközi piacon mérnökeinket, orvosainkat „a legkeresettebb árucikkek” közötttartják számon. Itthon arra történõ hivatkozással, hogy nincs hazai ipar, nem becsüljük meg õket, – elmond-hatom, hogy így nem is lesz hazai ipar, hazai fejlõdés.

Szándékaink szerint azok a kísérletek, melyek több pólusú, nem kellõen meghatározott kompetenciájúúj formációkat hoztak létre az orvosképzési helyeken belül, megszüntetendõk. Ugyan túl vagyunk már azon,hogy bajainkat az úgynevezett belsõ tartalékok feltárásával orvosoljuk, bár kétségtelen tény, hogy az elmúltévtizedben elszabadultak az üzemeltetéssel, adminisztrációval kapcsolatos költségek. Ezeket drasztikusan lefogjuk faragni. Mégpedig olyan módon, hogy az adminisztráció színvonala javulni fog. Törekedni fogunkarra, hogy orvosainkat, diplomás segítõinket, ápoló személyzetünket és minden jól dolgozó munkatársunkatmegtartsuk.

Ezzel együtt rendkívül nagy támogatásra lesz szükségünk a helyi és regionális politika szereplõitõl. Vé-get kell vetni annak, hogy széthúzás van a régió egyes megyéinek politikusai között, fel kell ismerni, hogycsak együtt tudjuk hatékonyan képviselni érdekeinket. Mivel mi vagyunk a Dunántúl egyetlen orvos-, fog-orvos- és gyógyszerészképzõ helye, elvárható, hogy ezen eredõ mellett a lakosság érdekét minden politikusméltón szolgálja. Ki kell alakuljon annak a hagyománya, hogy a párthoz való tartozás mellett minden politikus valójában a helyi vá-lasztók akaratából és az õ érdekükben látja el feladatát.

Nagyon fontos a számunkra, hogy a régió vezetõ intézményein túl Zala- és Vas megyék megyei kórházaival helyreállítsuk a vala-mikor hatékonyan mûködõ oktató kórházi rendszert. Ebben a tekintetben fontos még a számunkra Veszprém és Gyõr városa is.

Kedves Kolléganõk, Kollégák! Végezetül el kell mondjam, hogy mint volt tanítványaink, Önök a legfontosabbak a számunkra, azösszetartozás, a véleménykülönbségek és szakmai viták ellenére az orvostársadalom alappillérei. Ennek egyik eleme az, hogy különbö-zõ periódusokban bár, de mindannyian ennek az alma maternek a tanítványai vagyunk. Tegyünk meg mindent azért, hogy még sokáigígy legyen ez! Ehhez az szükséges, hogy megmaradjon oktatásunk jó színvonala, fejlõdjön karunk tudományos kutatótevékenysége ésklinikai ellátásunk jó hírét mindenki ismerje. Mi a magunk részérõl mindenkivel, aki ezeket a célokat magáénak vallja, együtt kívánunkmûködni.

Végezetül köszönöm, hogy eljöttek! Azok, akik nem tudtak jelen lenni, remélhetõleg találnak alkalmat arra, hogy valamikor máskorellátogassanak hozzánk.

Mindenkinek nagyon jó egészséget, jó munkát, sok sikert és kellemes együtt töltött órákat kívánok a Pécsi Tudományegyetem Ál-talános Orvostudományi Kara nevében.

Dr. Miseta Attila dékán

3

2011 OKTÓBER

Dr. Biró Zsolt Dr. Csernus Valér Dr. Decsi Tamás Dr. Ertl Tibor Dr. Koller Ákos

A Dékáni vezetésDr. Miseta Attila egyetemi tanár, dékánDr. Biró Zsolt egyetemi tanár, klinikai és diákjóléti dékánhelyettesDr. Csernus Valér egyetemi tanár, oktatási dékánhelyettesDr. Decsi Tamás egyetemi tanár, gazdálkodási dékánhelyettesDr. Ertl Tibor egyetemi tanár, általános, szak- és továbbképzési dékánhelyettesDr. Koller Ákos egyetemi tanár, tudományos dékánhelyettes

Dr. Miseta Attila

4

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Dr. Drozgyik István egyetemi docensSzülészeti és Nõgyógyászati Klinika

1972-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen és azóta dolgozik a Szülészeti és Nõgyógy-ászati Klinikán. Közel 30 éve ügyeletvezetõ, 5 évig klinikai igazgatóhelyettes, majd 2010 júliusá-tól a Klinika megbízott igazgatója. A szülési fájdalomcsillapítás technikáját több évtizede oktatjaposztgraduális képzéseken, melyre az ország számos nõgyógyásza érkezik évente két alkalommal.Az orvostanhallgatók oktatásában 1976 óta vesz részt, gyakorlatokat, tantermi elõadásokat tart,vizsgáztat, 2000 óta kreditpontos kurzusokon, speciális kollégiumokon oktat, illetve részt vesz arezidensképzésben. Több szakdolgozat konzulense volt.1992 óta tudományos munkája a nõgyógyászati endoszkópiára irányult.1990 óta az Egyetemi, majd a Kari Tanács tagja.Dr. Drozgyik István a négy évtizedes egyetemhez való megingathatatlan hûsége, kiváló oktatói te-vékenysége, vezetõi munkássága, tudományos tevékenysége a Szülészeti és Nõgyógyászati Klini-ka utóbbi három évben zajló rekonstrukciójában kifejtett fáradhatatlan tevékenysége alapján mél-tó a Pro Facultate kitüntetésre.

Dr. Somogyi László egyetemi docensUrológiai Klinika

1975-ben fejezte be tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1976-tól az Urológiai Kli-nika dolgozója. A klinikai és oktatói ranglétra valamennyi fokát végigjárta, 1997-ben docensi ki-nevezést kapott. 1993-ban védte meg kandidátusi disszertációját, majd ezt követõen PhD minõsí-tést szerzett.Gyógyító-megelõzõ tevékenységét egész pályafutása alatt hivatásszerûen, lelkiismeretesen, nagyodaadással végezte, mellyel méltán vívta ki a betegek elismerését.Több mint 30 éven keresztül példamutató aktivitással vett részt a graduális és posztgraduális or-vosképzésben. Az Orvoskaron bevezetett idegen nyelvû képzésekben alapító tagként vett részt, azangol nyelvû oktatás koordinátora volt. 1999-tõl a klinika általános igazgató-helyettese.Dr. Somogyi László a klinikusoktól elvárható hármas funkciót – oktatás-gyógyítás-kutatás -maradéktalanul látta el. Kiemelkedõ érdemeket, a PTE Orvoskarának tekintélyt, jó hírnevet szer-zett, tevékenysége alapján méltó a Pro Facultate kitüntetésre.

PRO FACULTATE MEDICINAE KITÜNTETÉSEK

Dr. Seress László egyetemi tanárKözponti Elektronmikroszkópos Laboratórium

1971-ben kapott általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Ezt követõen azÉlettani Intézetben kezdett dolgozni különbözõ beosztásokban. Kandidátusi fokozatát 1987-ben,MTA doktori fokozatát 2001-ben szerezte meg. 2002-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. 1998-tólkapott igazgatói megbízást jelenlegi munkahelyére.1971-tõl oktatta gyakorlatvezetõként az élettan tantárgyat magyar és angol nyelven. 1998-tól a Bi-ológiai Intézet tantervében elektronmikroszkópiai gyakorlatokat tart valamennyi elsõéves csoport-nak. Ezen felül magyar, angol, német nyelven minden évben kb. 50 hallgatónak tart elektív kur-zust az elektronmikroszkópia orvosi felhasználásának lehetõségeirõl és módszertanáról.Számos külföldi tanulmányúton vett részt, több hazai és nemzetközi tudományos bizottság tagja. Tudományos munkáját kezdettõl fogva szövettani módszerekkel végezte, hisztokémia, majdimmuncytokémia és elektronmikroszkópia segítségével.Közéleti tevékenysége rendkívül jelentõs. Négy dékáni cikluson át, egy évtizede az ÁOK Tudományos Bizottság elnöke, 1998 óta aKari Tanács tagja, öt éve az egyetem Habilitációs és Habitusvizsgáló Bizottságának kari képviselõje. Tagja a kar Doktori és HabilitációsBizottságának. Öt évvel ezelõtt az ÁOK akkreditációjára benyújtott anyagát két tanártársával állította össze. Szerepe van a Kar „Kivá-ló” címének elnyerésében. Munkáját nagy hozzáértéssel, megbízhatóan, sok évtizedes szakmai tapasztalattal látja el.Az Orvoskar érdekében végzett fáradhatatlan munkája alapján méltó a Pro Facultate kitüntetés arany fokozatára.

Arany fokozat

Ezüst fokozat

5

Dr. Benke József egyetemi docens, Orvoskari MúzeumKaposvári érettségi után az ELTE bölcsészkarán végzett. 50 éve dolgozik egyetemünkön, ill. karunkon.1965-ben védte bölcsészdoktori (PhD) disszertációját az ELTE-n. 1969/70-ben egy tanévet töltött Nice-ben,majd a ’70-es és a ’80-as években három-három hónapot Damaszkuszban és Brüsszelben tanulmányúton;illetve 1992-ben Marokkóban. 1973-ban védte kandidátusi értekezését. Hazánkban az elsõ, aki az arabok ill.az arab országok történetét feldolgozta, s a Kossuth, a Tankönyvkiadó, a Magvetõ, a Kairosz és az Alexand-ra kiadók gondozásában összesen 10 kötetben publikálta – sok tízezer példányban. Egyetemünkön BenkeJózsef vezette be az orvostudomány története oktatását, és a Medicina Könyvkiadó két kiadásban adta ki anégy orvosegyetem számára munkáját. Megírta magyar nyelven az elsõ, „Az arab orvostudomány történe-te” címû könyvet. 2010-ben jelent meg a Medicina Könyvkiadónál „Medicina a képzõmûvészetekben” cí-mû 560 oldalas mûve. A POTE-n 1992. szeptember 17-én nyílt meg az általa létrehozott egyetemtörténeti(orvoskari) múzeum, a középkori pécsi egyetem alapításának 625 éves évfordulóján. 2000-ben hozta létre aKirály utca 19. sz. alatti Vasváry-házban a PTE egyetemtörténeti múzeumát. Hét könyvkiadónál összesen 27 könyve jelent meg 32 kötetben.Akadémiai és országos folyóiratokban 61 tanulmányt publikált. Cikkeinek száma több mint száz (ezeken kívül - orosz és francia nyelvû köny-vekrõl – másfél tucat recenziót írt, valamint két tucat opponensi véleményt készített). Több könyvet és kiadványt szerkesztett az orvosegyetemés az orvoskar vezetõinek megbízásából. Múzeumvezetõként feladatai között van – egyebek között – az egyetem elhunyt professzorai szüle-tési évfordulójának megünneplésérõl gondoskodni, valamint azon professzoraink sírjának gondozása, akiknek már nincsenek hozzátartozói.

Pappné Katona Emõ gazdasági koordinátorIdegsebészeti Klinika

1980 óta dolgozik a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, 1988 óta jelenlegi munkahelyén. Az eltöltött 31év alatt töretlenül és kimagaslóan gyakorolta hivatását. Munkájának része az adminisztrációs tevékeny-ségek szervezése. A klinika minõségirányítási rendszerének kidolgozásában példaértékû szerepet vállalt.Munkáját mindig a segítõkészség, vállalkozókészség, szorgalom és feltétlen jóindulat jellemezte. A Köz-ponti Igazgatás, a Klinikai Központ, valamint az egyéb szervezeti egységek ügyintézõivel gyümölcsözõszakmai kapcsolatokat alakított ki. Kiemelkedõ munkája és személyiségének tulajdonságai alapján mél-tó arra, hogy kitüntetésben részesüljön.

Szabados Ferencné irodai sokszorosítóOrvoskari Nyomda

1973-ban került a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, azóta dolgozik jelenlegi munkahelyén, az Orvos-kari Nyomdában. Feladata a fénymásolás és a digitális sokszorosítás. A kispéldányszámú hallgatóijegyzetek utánnyomását a kari jegyzetfelelõssel és a jegyzetbolttal egyeztetve hosszú évek óta gondosodafigyeléssel végzi. Vizsgaidõszakban a hallgatói tesztlapok másolási feladatait lelkiismeretesen lát-ja el. A kampánymunkák feldolgozásában rendszeresen részt vesz, segítve ezzel a könyvkötõ kollégákmunkáját. Az egyetem számos szervezeti egységével jó munkakapcsolatot alakított ki az évtizedek so-rán. Feladatát nagy körültekintéssel, odaadással látja el, munkatársaival való személyes kapcsolatábana segítõ magatartás jellemzi. Mindezen tulajdonságok alapján méltó a kitüntetésre.

Hajdúné Udvarácz Veronika titkárnõRadiológiai Klinika

1997 óta dolgozik a Radiológiai Klinikán. Munkáját rendkívüli precizitással és gondossággalvégezte és végzi jelenleg is. Kiemelkedõ szerepet vállalt a klinika pályázati feladatainak admi-nisztratív ellátásában. Feladatai közé tartozik a klinika orvosainak összes adminisztrációja, azidegennyelvû képzés feladataival kapcsolatos ügyintézés. Csendes, szorgalmas, korrekt, kol-légáival kiváló kapcsolatot ápoló, és a klinika dolgozóinak megbecsülését és szeretetét élvezõmunkatárs. Kiváló perszonális kapcsolatokkal rendelkezik a hivatalos feladatok területén is,udvarias és segítõkész. A Radiológiai Klinika szakmai és egyéb tevékenységeinek ellátásábankiemelkedõ szereppel bír és ezen tevékenységével indirekt módon, nagy mértékben hozzájárultahhoz, hogy a társklinikák színvonalas képalkotó diagnosztikai szolgáltatáshoz juthassanak, és arégió szakorvosainak szakmai színvonala megmaradjon. Eddigi tevékenysége során méltán rá-szolgált a kitüntetésre.

Dékáni Dicséretet kapnak

Bronz fokozat

6

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Dr. Mayer Klára egyetemi adjunktusGyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett. Itt dolgozott elõször akadémiaitudományos gyakornokként. Gyógyszertechnológiai és minõségbiztosítási szakvizsgával rendelkezik.A PTE ÁOK Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézetének egyetemi adjunktusa 2002-tõl, az In-tézet alapítása óta. Oktatói munkája során elsõsorban a gyógyszertári gyógyszerkészítés hangsúlyossá-gát emeli ki, emellett számos ipari megbízás aktív résztvevõje és koordinátora. Hallgatói szakdolgozat-ok és TDK munkák gyakori témavezetõje. A gyógyszerészhallgatók oktatását rendkívül lelkiismerete-sen, nagy szakmai tapasztalattal végzi. Oktatói munkásságát fémjelzi, hogy 2008-ban, a GyógyszerészSzak hallgatói a „Patronus Alumnorum Pharmaciae” díjjal ismerték el.Dr. Mayer Klára az Intézet igazgatóhelyetteseként mind az Intézet megalapításában, mind az oktatási,kutatási tevékenység kialakításában és fejlesztésében igen alapos, megbízható, kiváló munkát végzett,melyek alapján méltó a kitüntetésre.

Miklovics Zoltán szoftverfejlesztõNukleáris Medicina Intézet

Szoftverfejlesztõ 38 éve dolgozik az Egyetemen. A Radiológiai Klinikán kezdte munkáját, majd át-került az 1977-ben megalakult Izotóplaborba, ahol kezdettõl fogva a mûszerek folyamatos ellenõrzé-se, esetleges hibák elhárítása volt a feladata. Elsõk között sajátította el az informatikai ismereteket. Ké-sõbb számítógépes programok kiváló kezelõjeként nélkülözhetetlenné vált. Jelenleg a Nukleáris Me-dicina Intézet valamennyi mûszerének és számítógépes programjának kiváló ismerõje és alkalmazó-ja. Szinte egyedül állította össze a minõségbiztosítási rendszert. Áldozatos munkájának köszönhetõ-en a Nukleáris Medicina Intézet minõségbiztosítási tanúsítása megtörtént. Az Intézet folyamatos ésmegbízható mûködtetésében szerzett elévülhetetlen érdemei méltóvá teszik a kitüntetésre.

Varga Béláné osztályos adminisztrátor

Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

20 éve dolgozik a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán megszakítás nélkül. Óriásisegítséget nyújt a klinikai adminisztrációban, zárójelentések, mûtéti kiírások megírásában.Készségesen segít olyan feladatban is, mely nem lenne szigorúan munkaköri kötelessége.Személyisége és kiváló szervezõkészsége révén a Klinika és az Egyetem más szervezetiegységei közötti kommunikáció az elmúlt évtizedekben kiválóan mûködik. Felkarolja a fiatalorvos kollégákat, segíti õket a beilleszkedésben, a kezdeti nehézségek leküzdésében. Kollégáihoz rendkívül jó kapcsolat fûzi, segítõkészsége, megbízhatósága példaértékû. Aklinikán végzett lelkiismeretes szakmai és közösségi munkája alapján méltó a kitüntetésre.

Dr. Werlingné dr. Forrai Márta igazgatóhelyettes

Szak- és Továbbképzõ Igazgatóság

Dr. Werlingné dr. Forrai Márta 2005. január 1-tõl dolgozik a Szak- és Továbbképzõ Igazgatóságonigazgatóhelyettesként. Nagy hozzáértéssel és precizitással követi a szakképzés és továbbképzés ren-deleti változásait, és kitûnõen szervezi nemcsak egyetemünkön, hanem a régió egészségügyi intézmé-nyeiben is az egészségügyi felsõfokú szakképzés és továbbképzés feltételeinek fejlesztését. Segítségével naprakészen tartható a régió egészségügyi intézményeinek akkreditációja.Kiváló szervezõkészségének is köszönhetõ, hogy egyetemünkön elindult az egészségügyi szakfordí-tó tolmács szakirányú továbbképzés is. Nyílt és egyenes jelleme, mosolygós õszintesége, probléma-meglátása és megoldóképessége nagyban segíti a rezidensek, tutorok, mentorok és grémiumvezetõkeligazodását a szabályok útvesztõiben. Eddigi értékes szakmai munkássága alapján méltó a kitünte-tésre.

7

Aranydiplomások:Dr. Aracs Józsefné dr. Frank Mária Gyöngyike, dr. Árr Magdolna, dr. Balogh Ádám, dr. Benkó Erzsébet, dr. Bérdi Gusz-táv, dr. Béres Vera, dr. Bokor Nándor, dr.Buda József, dr. Cholnoky Péterné dr. László Zsófia, dr. Czigner Jenõ, dr. CselényiFerenc, dr. Csontos Ferenc, dr. Deák György, dr. Deák Györgyné dr. Neogrády Judit, dr. Erõs Zoltán Kálmán, dr. Faust Er-zsébet, dr. Fejes István, dr. Fekete Miklós, dr. Fendler Kornélné dr. Földesi Erzsébet, dr. Fûrész Erzsébet, dr. Gulyás Mag-dolna, dr. Gyánó Béla, dr. Hanti Tamás, dr. Hegedûs Lóránt, dr. Hevesi Gusztáv, dr. Horváth Andorné dr. Fellner MáriaMagdolna, dr. Horváth Edit Éva, dr. Horváth Jenõ, dr. Horváth László, dr. Hóbor Béla, dr. Igazi Károly, dr. Kovács András,dr. Kovács Tibor János, dr. Kovácsai Sándor, dr. Kozma Ilona, dr. Körösztös Valéria, dr. Kövecs Gyula, dr. Lelkes Erzsé-bet, dr. Mayer Ferenc, dr. Martyn Gizella, dr. Megyeri Miklós, dr. Mézes Miklós, dr. Németh Csóka Mihályné dr. VeszelySarolta, dr. Németh Viktor, dr. Papp Gyula, dr. Pap János, dr. Pékó Terézia, dr. Radnai Endre László, dr. Ralovich Béla, dr.Schmidt Pál, dr. Sétáló György, dr. Sétálóné dr. Gálfi Ilona, dr. Steiner Márton, dr. Strenger János Béla, dr. Szabó László(Szombathely), dr. Szabó László (Kisapostag), dr. Szemes Ferenc Tibor, dr. Szemes Ferencné dr. Fõglein Erzsébet Borbá-la, dr. Tima Lajos, dr. Tóth Gyula, dr. Tóth Imre, dr. Tóth Lajos, dr. Ürmösi János, dr. Vajda Károly, dr. Valentovics Julian-na, dr. Vereczkei Lajos, dr. Veress Mária Gizella Gödöny Józsefné, dr. Villányi Mária, dr. Vogt Ferenc, dr. Wanderer Ibolya,dr. Wászner Zsuzsanna, dr. Weidl Mária, dr. Weisenbach János.

Gyémántdiplomások:Dr. Angyal Ferenc, dr. Balassa Miklós, dr. Bibor Zoltán, dr. Bohenszky György, dr. Czukor Jenõ, dr. Csaba Imre, dr.Csete Béla, dr. Fekete Erzsébet, dr. Halvax László, dr. Homola László, dr. Kopátsy Erzsébet, dr. Meláth József, dr.Mess Béla, dr. Papp Gyuláné dr. Illés Ilona, dr. Remsey Semmelweis Ernõ, dr. Ruzsonyi Zoltán, dr. Saortay Sándor,dr. Szabó Emil, dr. Szõnyi László, dr. Timár Károly, dr. Törõné dr. Veleznay Zsuzsanna, dr. Zeke Lajos, dr. Zólyo-mi Gabriella.

A Romhányi Emlékérem: Dr. Nagy Judit, dr. Szeberényi József.

A Kiváló gyakorlatvezetõ címet a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora 1995-ben alapította. Az arra érdemes oktatókat az V. és VI.éves hallgatók választják meg titkos szavazással. Az elismerésben részesülnek:Dr. Pfund Zoltán, dr. Hollósy Tibor, dr. Lempel Edina, Kuzma Mónika, dr. Dávid Marianna, dr. Illés Zsolt, dr. Bors Lász-ló, dr. Pethõ Gábor, dr. Tóth Pál, dr. Koppán Miklós, dr. Rékási Zoltán, dr. Gaszner Balázs.

A legjobban oktató intézetek: 1. Orvosi Biológiai Intézet, 2. Kórélettani és Gerontológiai Intézet, 3. Farmakológiai ésFarmakoterápiai Intézet.

A legjobban oktató klinikák: 1. II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum, 2. Neurológiai Klinika, 3. I. sz. Bel-gyógyászati Klinika.

Köztársasági ösztöndíjban részesülnek: Borza Erzsébet, Botz Bálint, Budai Anna, Imreh András, Kiss Péter, Kovács Anna,László Eszter, Sarlós Donát Péter, Szabó Árpád Olivér, Tanai Edit, Tóth Ildikó, Vecsei Anna Lilla.

Évfolyam legjobb hallgatója: ÁOSZ VI. évf.: Kuliffay Zsolt, Kun Szilárd János, Tóth Ildikó, Botz Bálint, Lóránd Veroni-ka; ÁOSZ VI. évf. angol: Strandly Christoffer, Bronken Karen Helene, Finnsdottir Jorunn; ÁOSZ VI. évf. német: EngelsGéraldine Laura; ÁOSZ V. évf.: Scheich Bálint; ÁOSZ IV. évf.: Ezer Péter; ÁOSZ IV. évf. német: Odpadlik Caroline;ÁOSZ III. évf.: Molnár Enikõ; ÁOSZ II. évf.: Karádi Zsófia Nozomi; FOSZ V. évf.: Soós Balázs; FOSZ V. évf. német:Kunze Nora; FOSZ IV. évf. német: Mitsch Friedrich Wilhelm; FOSZ II. évf. : Katona Krisztián; GYOSZ V. évf.: Borza Er-zsébet; GYOSZ IV. évf.: Zsilli Gábor Barnabás; Orvosi Biotechnológia szak, angol: Kovács Tamás.

Vargáné Apagyi Erzsébet ápolási igazgatóhelyettes1973-ban szerzett általános ápoló és asszisztensi képesítést, azóta dolgozik az Orvoskaron. Elõször azI. sz. Sebészeti Klinikára, majd 1984-ig az ldeg-Elme Klinikára került osztályvezetõ ápoló beosztás-ba. 2003-tól a PTE KK ápolási igazgatóhelyettese, mely munkáját komoly szakmai elismerés mellettvégzi.Szakmai tudását továbbfejlesztve 1984-ben az OTKI Egészségügyi Fõiskolai Kar Intézetveze-tõ szakán szerzett diplomát, 2000-ben pedig egyetemi diplomát. Avezetõi feladatok még hatékonyabbellátásához elvégezte a PTE Közgazdaságtudományi Kar Egészségügyi menedzserképzés szakot2009-ben. Alapos és magas szintû vezetõi tevékenysége mellett idõt szakít több társadalmi funkcióra,melyet rendkívül nagy odaadással végez: a PTE Szenátus tagja, Kari Tanácstag, PTE Integrált Egész-ségügyi Szakszervezeti Bizottsági Tag, a MESZK Pécs városi helyi elnöke, a Magyar Ápolási Egye-sület tagja.Kiemelkedõ, magas szintû empatikus és közösséget formáló tevékenysége alapján méltó az Árpád-há-zi Szent Erzsébet emlékérem kitüntetésre.

„A Hivatásért, Árpád-házi Szent Erzsébet-Emlékérem”

2011 OKTÓBER

8

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Dr. Miseta Attila dékán ünnepi beszéde

Kedves új Diákjaink, tisztelt Tanártársak, Hölgyeim és Uraim!

A Kar éves ciklusának három kiemelkedõ ünnepi pillanata van: azelsõ ezek közül, a tanév megnyitása, várakozással teli. Életetek egyperiódusát, melyet a családi és iskolai gondoskodás jellemzett, ma-gatok mögött tudjátok. Egy hasonlóan fontos, most már sokkal in-kább a késõbbi pályátokat meghatározó szakasz következik: eldön-töttétek, hogy orvosok fogorvosok, gyógyszerészek, biotechnoló-gusok lesztek.

Jól és helyesen döntöttetek! A legszebb hivatást választottátok,de persze csak akkor, ha magatok szívvel és lélekkel azonosultokhivatásotokkal. A legszebb hivatást választottátok, hiszen ember-társaitok testi, lelki bajain kell segítenetek, ami a legnemesebb fel-adat. Majdnem minden tudományágat megtalálhattok a hatalmasés szerteágazó orvostudományon belül. Ha érdekel a biológia, gene-tika, fizika, matematika, a lélektan, a szociológia, és mindezek szin-tézise, a megfelelõ helyen vagytok.

Az egyetem feladata a tudományok mûvelése. Ezen belül a tudo-mányok oktatása, fejlesztése és gyakorlása. Látni fogjátok, hogy azorvosi, fogorvosi és gyógyszerészi tudományok alapos ismereteketkívánnak meg, amit megpróbálunk a kor színvonalának megfelelõenés hagyományaink szerint a számotokra átadni. Látni fogjátok azt,hogy hasonlóan hozzátok , az oktatóitok is sokfélék: eltérõen ügye-sek a tudományok átadásában, azok fejlesztésében és mindennapi al-kalmazásában. Egyvalamiben biztosak lehettek, kemény kiválasztásieljárásokon mentek át, mindnyájan kiválóan teljesítettek valamiben.A kezdeti elõadásokra és gyakorlatokra járás lelkesedése persze eltû-nik. De azt követõen is nagy szükségetek lesz arra, hogy ezeket láto-gassátok. Higgyétek el, ez nemcsak a vizsgaidõszakban fizetõdik ki,hanem késõbb az életben is.

Eltérõen a középiskolától, az oktatásunk célja nem egyszerûen azismeretek közlése és azok számonkérése. Természetesen ez is, de a leg-fõbb cél az önállóságra való nevelés: mégpedig az önálló gyakorlati te-vékenységre és az önálló gondolati tevékenységre történõ nevelés.

Ez nem képzelhetõ el anélkül, hogy örömöt ne találjatok szakmá-tokban. Amiben örömöt találtok, ahhoz ragaszkodni fogtok. Akár tu-dósok, akár oktatók, akár gyakorló orvosok lesztek, ez lesz az a juta-lom, ami minden másnál inkább segít nektek abban, hogy boldog,hosszú életet élhessetek, hasznára lehessetek a társadalomnak, s él-vezzétek annak megbecsülését.

Ne feledjétek el, nem egyedül jutottatok idáig! Itt az alkalom,hogy megköszönjétek mindazoknak, elsõsorban szüleiteknek, akik ti-teket idáig segítettek. Miként köszönjétek meg? Kitartó munkával,erõsségeitek és gyengeségeitek megfelelõ felmérésével, jó tanulmá-nyi eredményekkel.

Fõ feladatotok tehát a tanulás és az ismeretek megfelelõ szintûszintézise. Ugyanakkor a város, Pécs és környéke számos lehetõségetad a kulturális, sport és hitéleti igények kielégítésére is. Figyeljetek jóházigazdaként külföldi hallgatótársaitokra, tudomásul véve azt, hogyõk más kulturális környezetbõl jöttek. Az összecsapásokat csak asportpályán, a tisztességes játék szabályainak megtartásával fogad-hatjuk el. Természetes kérésünk az is, hogy külföldi társaink visel-kedjenek jó vendégként, elfogadva szokásainkat. Viselkedjetek min-denkor kulturáltan, ezzel is öregbítve intézményünk hírnevét.

Orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi tanulmányaitok megkezdése-kor sok sikert, kitartó, eredményes tanévet kívánok.

Nyitrai Miklós, az Angol Program vezetõje köszöntõje

Distinguished Guests, Students of the Medical School, DearColleagues, Ladies and Gentlemen!

As Chairman of the English Program Committee, I am honoured towelcome all the students, their parents and relatives at the openingceremony of the new academic year. I am delighted to inform youthat last year we received more than 900 applications to the EnglishProgram, and approximately 200 new students started the semestertoday. I congratulate to all of you for taking this first challenge suc-cessfully!

These years are very exciting in the life of our beautiful city, Pécs.The construction of a new scientific center, the Science Building, isin progress now, and the Center is expected to fully operate by themiddle of 2012. The clinical facilities will have new extensions,modernisation and reorganisation from a project which has not beenseen in our city for decades. The University of Pécs, the oldest andlargest university in Hungary, and within that, the Medical School istaking essential parts in these new and exciting developments. I amconfident that as our student you will have a great opportunity to takepart in the upcoming events and to gain insights into the life of ourhistorical city.

Coupled to these developments, this period of time is expected tobe one of the most productive and exciting time of your life as well.It will bring you new friendships and fascinating intellectual adven-tures.

However, this will most likely be the most difficult period in yourlife too, with many challenges and difficulties. These will partly comefrom the new environment, but I expect that you will be facing themajority of the difficulties when studying the different topics in med-ical sciences.

An essential progress of your education will be to learn how tolearn. The famous French writer, La Fontaine, had a beautiful littlestory about an ant and a cricket. Check this story. While the cricket wassinging and dancing during the whole summer, the ant worked hard.These two very different attitudes had very different consequences forthem in the winter. I don’t think you want to play the cricket in thisstory. Use the lesson from this simple and very wise story smartly, andstudy hard and maturely during the instruction period.

What we can promise is to help and assist you to manifest your

TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG AZ ORVOSKARON – 2011. szeptember 5.

Dr. Miseta Attila évnyitó beszédét mondja

9

dreams, to provide you with high quality medical education, and tomake sure that you gain the most modern knowledge at the MedicalSchool, fulfilling the requirements of the medical sciences in the XXI.century. To achieve these aims we will combine the best componentsof tradition and modernity in the process of your education!

Please, remember, however, that you are the one who can andshould do the most for your success! You are expected to be hard-working and motivated to become a good doctor. Without motivationand feeling the responsibility towards your profession and patients youwill not succeed!

Dear Young Colleagues!Finally, I wish you success for the next and following semesters,

and also wish you to find time to enjoy the company of your mates,colleagues and friends!I wish you good luck and good health for all these!

Dr. Ohmacht Róbert, a Német Program vezetõje

Domine Vice-Rektor, Euer Spektabilität Herr Dekan, Herr Vice-Dekan,sehr geehrter Herr Konsul, sehr geehrte Professoren, liebe jungeKolleginnen und Kollegen, meine Damen und Herren!

Ich begrüße Sie im Namen der Leitung des DeutschenStudienganges. Vor allem möchte ich unsere neuen Studenten desdeutschsprachigen Studienganges in Pécs/Fünfkirchen willkommenheißen. Heute beginnt das achte deutschsprachige Studienjahr an unser-er Fakultät. Von knapp 1100 Bewerbern wurden 220 ausgewählt, dieheute Ihr Studium beginnen. Liebe junge Kolleginnen und Kollegen, Sie haben sich einen der schön-sten Berufe, die Medizin ausgewählt. Wir alle, Studenten undProfessoren, müssen alles unternehmen, damit Sie Ihre gesetzten Zieleverwirklichen können. Wir, die Professoren der Universität Fünfkirchen,werden versuchen, unser Bestes zu tun, damit sie zeitgemäße und festeGrundkenntnisse erwerben können. Dies ist zum erfolgreichen Ausübendes Arztberufes unablässig. Wir erwarten von Ihnen, liebe Studentinnenund Studenten, kontinuierliches Lernen und Aufmerksamkeit. UnserLernsystem beruht auf regelmäßigem Erlernen und Abfragen der einzel-nen Themen, d.h. nicht nur am Ende des Semesters werden Prüfungen(Kolloquien und Rigorosa) stattfinden, sondern auch während desSemesters werden mehr oder weniger häufig Klausuren stattfinden, umden Kenntnisstand der Studenten zu prüfen. Sie müssen jetzt vor allemfundamentale Kenntnisse in den Bereichen Biophysik, Chemie,Anatomie, Biologie, Physiologie, Biochemie, Psychologie undImmunologie erwerben. Ohne diese Grundkenntnisse (man könnte sieauch als „Hintergrundinformationen“ der praktischen Medizin bezeich-nen) meine ich, ist ein sicheres Verstehen der vorklinischen und klinis-chen Fächer ausgeschlossen.

Unsere Studenten, die heute den zweiten Abschnitt der medizinis-chen Ausbildung beginnen, haben die Grundkenntnisse, die für dieAusübung des Berufes Medizin unentbehrlich sind, schon erlernt. Jetztbeginnen Sie mit dem Erlernen der einzelnen Krankheitsbilder und kom-men mit den leidenden Patienten in Kontakt. Aus dem Grund haben Siesich als Lebensziel gesetzt, einmal Arzt zu werden.

Wir möchten auch dafür sorgen, dass Sie die Zeit, die Sie inFünfkirchen als Student verbringen werden, angenehm gestalten. Es sollein gutes Gleichgewicht zwischen der anstrengenden Zeit des Lernensund der angenehm verbrachten Freizeit geschaffen werden.

Ich weiß, Sie sind mit hohen Erwartungen zu uns gekommen. DieseErwartungen sollen sich erfüllen. Ich wünsche Ihnen einen angenehmenAufenthalt, und viel Erfolg im Studium.

10

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

APécsi Tudományegyetem 2011. szeptember8-án hivatalosan ismegnyitotta az évet. A Tanévnyitó Ünnepi Szenátusi Ülésen azegyetem szenátusa elismeréseket és kinevezéseket adott át az in-tézmény oktatóinak, hallgatóinak.

Egyetemi tanári kinevezések:AMagyar Köztársaság elnöke 2011. május 1-jén egyetemi tanári ki-nevezést adott át a Pécsi Tudományegyetem két oktatójának, a Böl-csészettudományi Karon Sashalmi Endrének, a Középkori és Kora-újkori Történeti Tanszék professzorának, valamint az Egészségtu-dományi Karon Kriszbacher Ildikónak, az Egészségtudományi In-tézet professzorának. Az ünnepi ülésen az egyetem rektora adta át akinevezetteknek a professzori karhoz tartozás jelképeként a PécsiTudományegyetem talárját.A Magyar Köztársaság elnöke 2011. szeptember 1-jével egyetemitanárrá nevezte ki a PTE alábbi oktatóit. Az ünnepi ülésen az egye-tem rektora adta át a kinevezetteknek a professzori karhoz tartozásjelképeként a Pécsi Tudományegyetem professzori talárját.

ABölcsészettudományi Karon:� Fischerné Dárdai Ágnes, a Neveléstudományi Intézet pro-

fesszora, az Egyetemi Könyvtár fõigazgatója� Kelemen Gábor, a Szociális Munka és Szociálpolitikai Tan-

szék professzora� Orbán Jolán, a Modern Irodalomelméleti és Irodalomtörténe-

ti Tanszék professzora� Spéder Zsolt, a Szociológia Tanszék professzora� Vargyas Gábor, a Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék

professzora

AKlinikai Központban:� Sütõ Gábor, a Reumatológiai és Immunológiai Klinika pro-

fesszora� Tényi Tamás, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika pro-

fesszoraAKözgazdaságtudományi Karon:� Szerb László, a Gazdálkodástudományi Intézet professzora

ATermészettudományi Karon:� Budai Tamás, a Környezettudományi Intézet professzora� Hideg Éva, a Biológiai Intézet professzora

Egyetemi kitüntetések:APécsi Tudományegyetem Szenátusa Pro Universitate Quinqueec-clesiensi kitüntetést adományozott Hámori József professzor úrnak,a Janus Pannonius Tudományegyetem egykori rektorának a PécsiTudományegyetem és jogelõd intézményei érdekében végzett kez-deményezõ, szervezõ és támogató tevékenységéért.

A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa Pro Universitate Quin-queecclesiensi kitüntetést adományozott Bogsch Eriknek, a RichterGedeon Nyrt. vezérigazgatójának, a Pécsi Tudományegyetem ésjogelõd intézményei érdekében végzett támogató tevékenységéért.A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa a KözgazdaságtudományiKaron 2005. és 2011. között tanúsított kimagasló vezetõi tevékeny-sége elismeréseként decan emeritus címet és a Pécsi Tudomány-egyetem pecsétgyûrûjét adományozott Rappai Gábor egyetemi do-censnek.

Arektor javaslatára a Szenátus PTE Mecenatúra Díjat adományozannak a hazai vagy külföldi, természetes vagy jogi személynek, akiaz adott évben a legmagasabb összegû támogatást, vagy más külö-nösen jelentõs adományt nyújt az Egyetemnek. Ebben az évben a dí-jat a Paksi Atomerõmû Zrt-nek ítélte a Szenátus. A vállalat képvise-letében Mittler István kommunikációs igazgató vette át az emlék-plakettet Bódis József rektortól.Az Egyetem rektora Pro Universitate Juventutis Díjat adományo-zott Csönge Tamásnak, a Bölcsészettudományi Kar végzett hallga-tójának tanulmányai során végzett kimagasló kutatói munkája,szakmai publikációi, hazai és nemzetközi konferenciákon való sike-res szereplései elismeréseként.Az Egyetem rektora Alma Mater Emlékérmet adományozhatévente egy fõ diplomát szerzõ egyetemi hallgató részére, amennyi-ben kiemelkedõ tanulmányi eredménye mellett az egyetemi közös-ségért is jelentõs, meghatározó munkát végzett. Az Emlékérmetidén az Általános Orvostudományi Kar végzett hallgatója, HorváthGábor veheti át.Az Egyetem rektora Egyetemi Kultúráért Díjat adományozhat azEgyetem bármely szervezeti egységének, illetve az azokhoz tartozóbármely hallgatói, dolgozói csoportnak, az Egyetemmel szoros kap-csolatban álló jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem ren-delkezõ szervezetnek, illetve azon természetes személynek, aki ak-tív szerepvállalásával, áldozatkész munkájával és kiemelkedõ mû-vészeti, kulturális tevékenységével méltón öregbítette Egyetemünkhírnevét. Egyetemi Kultúráért Díjat vehetett át Frédéric Zuhorn, azÁltalános Orvostudományi Kar végzett hallgatója, aki az Angol-Német Hallgatói Önkormányzat elnökeként éveken át aktív szerep-vállalásával, áldozatkész közösségi munkájával, a nemzetek kultú-ráinak megismertetésével, Nemzetközi Estek szervezésével segítet-te a hallgatói közösség kialakulását, a nemzetek kari összefogását.

Egyetemi Kultúráért Díj kitüntetésben részesült kiemelkedõ mû-vészeti tevékenysége, a Paganini Nemzetközi Hegedûversenyen el-ért elsõ helyezése elismeréseként Baráti Kristóf Liszt-díjas elõadó-mûvész, a Mûvészeti Kar klasszikus hegedûmûvész szakos hallga-tója.Az Egyetem rektora Egyetemi Sportéletért Díjat adományozhat azEgyetem bármely szervezeti egységének, illetve az azokhoz tartozóbármely hallgatói, dolgozói csoportnak, az Egyetemmel szoros kap-csolatban álló jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem ren-delkezõ szervezetnek, illetve azon természetes személynek, aki ak-tív szerepvállalásával, áldozatkész munkájával és kiemelkedõ sport-vagy sportszervezõi teljesítményével méltón öregbítette Egyete-münk hírnevét. A 2011. évben Egyetemi Sportéletért Díjban része-sült Csobó Dávid, az Általános Orvostudományi Kar hatodéveshallgatója, aki a Pécsi Tudományegyetem párbajtõr csapatának tag-jaként elért kiemelkedõ eredményei, az olimpiai „B” keretben elfog-lalt helye, valamint a PTE PEAC edzõjeként nyújtott teljesítményeelismeréseként veheti át a kitüntetést.Kiemelkedõ sportszervezõi munkássága, valamint a PTE futsal csa-patának alapítójaként és edzõjeként nyújtott teljesítménye elismeré-seként Egyetemi Sportéletért Díjat vehetett át Pap Csaba, a Böl-csészettudományi Kar hallgatója.A Pécsi Tudományegyetem rektora a Bölcsészettudományi Kar ja-vaslatára az egyetem címerével ellátott eozin emlékplakettet ado-

Forrás: www.pte.hu

Tanévnyitó a Pécsi Tudományegyetemen

11

2011 OKTÓBER

mányozott Harald Koschiknak, a Rajna-Vesztfáliai Mûszaki Fõis-kola nyugalmazott professzorának.Bódis József tudományos munkája elismeréseként oklevelet ado-mányozott Bálint Dávidnak, a Bölcsészettudományi Kar kommu-nikáció-magyar szakos hallgatójának.A XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferenciánelért kimagasló teljesítményükért egyetemünk rektora elismerõ ok-levelet adott át az Általános Orvostudományi Kar hatodéves hallga-tóinak, Botz Bálintnak és Kovács Annának.Tudományos teljesítménye, a „gyermek és serdülõk csontanyag-csere vizsgálata” témakörben elért kiemelkedõ eredményei elisme-réseként oklevélben részesült Nyárádi Tamás Tibor, az Egészségtu-dományi Kar orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai anali-tikus szakon végzett hallgatója.Kimagasló mûvészeti, kulturális tevékenységük, áldozatkész közös-ségi munkájuk elismeréseként egyetemünk rektora oklevelet adomá-nyozott az Általános Orvostudományi Kar alábbi hallgatóinak:� Bálint Andrásnak, a Confabula kari lap fõszerkesztõjének� Carlo Ulrich Gerhard Marian Kaiser harmadéves általános

orvos szakos hallgatónak� Fábián Tamás negyedéves fogorvos szakos hallgatónak� Fülöp Balázsnak, a kari adventi és tavaszi koncertek fõszer-

vezõjének

� Huber Gergely negyedéves fogorvos szakos hallgatónak� Járai Márk harmadéves fogorvos szakos hallgatónak� Kovács Áron negyedéves fogorvos szakos hallgatónak� Kupó Péter harmadéves általános orvos szakos hallgatónak� Radánovics-Nagy Dánielnek, a Confabula kari lap felelõs

szerkesztõjének� Szujó Szabinának, a The Voicebox orvoskari kórus alapítójá-

nak, karvezetõjénekA Kézilabda Magyar Egyetemi Fõiskolai Bajnokságon a 2008.,2010. és 2011. évben elért gyõzelmi sorozata méltatásaként BódisJózsef, egyetemünk rektora elismerõ oklevéllel tüntette ki a PTEférfi kézilabda csapatát.Az oklevelet a csapat edzõje, Papp Lász-ló vette át.A Nõi Kézilabda Magyar Egyetemi Fõiskolai Bajnokságon a2010/2011. tanévben elért elsõ helyezése méltatásaként oklevélbenrészesült a PTE nõi kézlabda csapata, melynek edzõje, SzékelyKatalin vette át az oklevelet.A Labdarúgó Magyar Egyetemi Fõiskolai Bajnokságon a 2009.,2010. és a 2011. évben elért gyõzelmi sorozata méltatásaként egye-temünk rektora elismerõ oklevelet adományozott a PTE labdarú-gó csapatának.Az oklevelet Somogyvári József edzõ vette át.

S zeptember 1-jén, a Város NapjánPécs Megyei Jogú Város Önkor-mányzata Díszpolgári címet ado-

mányozott Keserü Ilona festõmûvésznek,a PTE Mûvészeti Kar professor eme-ritájának. Dr. Kiss Tibor, a Közgazdaság-tudományi Kar egyetemi docense „ProCommunitate” Emlékérmet kapott, mígdr. Kilár Ferenc, a Természettudományi ésaz Általános Orvostudományi Kar pro-fesszora „Pécs Város Tudományos Dí-ját”; dr. Sárosi István kardiológus-író aPTE Klinikai Központ egyetemi docenseVárosháza Emlékérmet vehetett át.

A városi ünnep szentmisével vette kezdetéta Király utcai Lyceum-templomban, majdPécs Megyei Jogú Város Közgyûlése ünne-pi ülést tartott a Pécsi Nemzeti Színházban.Az ünnepi beszédek után a színház ideiévadjából kaphattak ízelítõt az egybegyûl-tek, majd a kitüntetések átadására is sor ke-rült, melyben idén a Pécsi Tudományegye-tem több polgára is részesült.

Pécs Megyei Jogú Város Díszpolgára,„Pro Civitate” emlékérem: Keserü Ilonafestõmûvész, Kossuth-és Munkácsy díjas ér-demes mûvész, a PTE Mûvészeti Kar pro-fessor emeritája:Keserü Ilona festõmûvész az eddig végzettszakmai tevékenységért és a képzõmûvé-szet területén végzett kiemelkedõ teljesít-ménye elismeréseként, kulturális értékeinek

megõrzéséért végzett kiemelkedõ munkájá-ért, elévülhetetlen érdemeiért vehette át a„Pro Civitate” emlékérmet, valamint a dísz-polgári címet.

„A többi kitüntetett és a magam nevébenmegköszönöm a közgyûlésnek és valameny-nyi pécsi polgárnak az elismerést, hogy ki-tüntettek ezért, amit amúgy is megcsináltunkvolna ugyanígy, akkoris, ha nem kapunk ér-te kitüntetést.” – mondta a festõmûvész.

A„Pro Civitate” emlékérem – a díszpol-gári címhez történõ adományozáson túl –általában egy életmû elismeréseként annaka polgárnak adható, aki a város gazdasági,tudományos, kulturális, mûvészeti, oktatási,sportéletében, vagy a közélet egyéb területe-in hosszú ideig kimagasló tevékenységetvégzett.

Díszpolgári cím adományozható annakaz élõ vagy elhunyt magyar, illetve külföldiállampolgárságú személynek, aki munkás-ságával gyarapította Pécs város gazdasági,tudományos, kulturális és mûvészeti értéke-it, illetve jelentõsen közremûködött ezen ér-tékek megõrzésében, valamint a város köz-életének valamely területén kiemelkedõ tel-jesítményt nyújtott.

„Pro Communitate” emlékérem:Kiss Tibor, a PTE KözgazdaságtudományiKarának egyetemi docense, a Kék Gazda-ság Klaszter megalapításának kezdemé-nyezõje.

Dr. Kiss Tibor, habilitált egyetemi do-

cens magas színvonalú szellemi- és tudo-mányos munkásságának elismeréseként ve-hette át a „Pro Communitate” Emlékérmet.

A Kék Gazdaság, mint társadalmi, gaz-dasági, és ökológiai rendszer segítheti Pécsvárosát abban, hogy innovatív gazdaságifejlesztéseket hajtson végre, melyek jelen-tõs számú munkahelyet teremthetnek a vá-rosban a környezet megóvása és értékeinekfejlesztése mellett, úgy hogy olcsóbbá ésfenntarthatóbbá teszik a város üzemeltetésifeladatokat.

Pécs Város Tudományos Díja: dr. Ki-lár Ferenc, a PTE Természettudományi KarAnalitikai és Környezeti Kémia Tanszéknektanszékvezetõ egyetemi tanára, valamint aPTE Általános Orvostudományi KarBioanalitikai Intézetének igazgatója.

Kilár Ferenc kiemelkedõ színvonalonvégzett tudományos tevékenysége elisme-réseként vehette át Pécs Város TudományosDíját.

Városháza Emlékérem: dr. Sárosi Ist-ván kardiológus, író, a PTE KK egyetemidocense.

Magas színvonalú orvosi tevékenysége,valamint eredményes tudományos-kutatóimunkája elismeréseként vehette át a Város-háza Emlékérmet.

Horváth-Bárány RékaHarka Éva(Forrás: www.pte.hu)

PTE-s kitüntetettek a Város Napján

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Dr. Sütõ Gáboregyetemi tanár

1964. november 7-én született Pé-csett. Általános ésközépiskolai tanul-mányait helybenvégezte. 1982-benszerzett általánosorvosi diplomát aPOTE ÁltalánosOrvosi Karán.1982. október 1-tõl, 2002. augusz-tus 30-ig dolgozottaz I. Sz. Belklini-kán, 2002. szep-tember 1-tõl a PTEKK Reumatológiai és Immunológiai Klinikán. 1992.augusztus 15. és 1994. február 15. között aUniversity of California Los Angeles Center forUlcer Research and Education / GastroentericBiology Center vendégkutatója volt. 1995-ben bel-gyógyászat, 1997-ben gasztroenterológia 2003-banklinikai immunológia és allergológia, 2007-ben reu-matológia szakvizsgát szerzett. 1995-ben klinikai ta-nársegéd, 1999-ben klinikai adjunctusi, 2004-benegyetemi docensi, 2011-ben egyetemi tanári kineve-zést kapott. Ph.D. fokozatot 1998. június 8-án szer-zett, a disszertáció címe: The role of neuropeptidesand cytokines in the brain regulation of gastric emp-tying. A PTE Habilitált doktora lett 2007. június 20-án. 2011-tõl a kari tanács tagja. Számos pályázatnyertese, amelyek közül kiemelhetõ a Soros Alapít-vány belföldi doktorandusz ösztöndíja, valamint aMagyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatóiösztöndíja. Egy-egy OTKA és ETT pályázat témave-zetõje, valamint több nyertes pályamunkában részt-vevõ volt. 2007-2011 között regionális klinikai im-munológiai és allergológiai szakfõorvos, 2010-2011-ben a Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szak-mai Kollégium tagja. Számos hazai és nemzetközitársaság tagja: Magyar Allergológiai és Klinikai Im-munológiai Társaság, Magyar ReumatológusokEgyesülete, Magyar Immunológiai Társaság,American Gastroenterological Association. Egyete-mi oktatóként 1988-2002 között részt vett a magyarés angol nyelvû belgyógyászat és gasztroenterológia,2002-tõl pedig a reumatológia és klinikai immunoló-gia oktatásában. Tudományos munkásságának elsõfelét a gyomor-bélrendszer neuro-immunológiai sza-bályozása képezte, 2002-tõl a szisztémás autoimunbetegségekkel, azok gasztroenterológiai vonatkozá-saival foglakozik. Magyar nyelvû közlemények szá-ma 10, angol nyelven 53 publikáció jelent meg, ösz-szesített impact faktor 63.77, független idézettségekszáma: 301. Tizenhét könyvfejezetet, 8 tankönyv fe-jezetet írt, egy szerkesztõje volt. Az idézhetõ abstrac-tok száma 106.Felesége belgyógyász-gasztroenterológus, egyetemidocens. Leánya 17 éves, gimnáziumi tanuló.

Dr. Tényi Tamásegyetemi tanár

1963 október 25-én született Pé-csett. Itt végezte általános és közép-iskolai tanulmányait is, majd 1988-ben szerzett általános orvosi diplo-mát a Pécsi Orvostudományi Egye-temen. 1988 óta dolgozik a Pszichi-átriai és Pszichoterápiás Klinikán,1993-tól egyetemi tanársegéd,1996-tól egyetemi adjunktus, 2003-tól egyetemi docens. Pszichiátriából1992-ben, pszichoterápiából 1994-ben tett szakvizsgát.1998-ban szer-zett PhD-fokozatot, 2005-ben habi-litált. 16 éve az intézet tanulmányifelelõse. Egy tankönyve, egy jegy-zete és 6 tankönyvfejezete jelentmeg, angol és magyar nyelven adelõ, vizsgáztat kollokviumon, szi-gorlaton és záróvizsgán, Budapes-ten és Pécsett szakvizsgáztat.5 könyve, 151 tudományos közle-ménye és 37 könyvfejezete jelentmeg. Kétszer nyerte el az MTA Bo-lyai János Kutatói Ösztöndíját, egyalkalommal az Oktatási Minisztéri-um Békésy György Ösztöndíját, pá-lyázatok témavezetõje és társpályá-zója volt. A „Ritka pszichiátriai tü-netek és szindrómák” címû könyvé-vel a 2009-es év Kiemelkedõ Szel-lemi Alkotása Díjban részesült aPTE Tudományos Tanácsa döntésealapján, míg ugyanezzel a könyvvel2010-ben a Magyar PszichiátriaiTársaság Nyírõ Gyula díját nyerteel, mint az év legkiemelkedõbb mo-nográfiájának a szerzõje. 2009-tõl aMagyar Pszichiátriai Társaság tudo-mányos folyóiratának, a Psychi-atria Hungaricának a felelõs szer-kesztõje. 2011 szeptember 1-tõlegyetemi tanár.

Dr. Agócs Attilaegyetemi docens

1972. október31-én szüle-tett Hevesen.KözépiskolaitanulmányaitDebrecenbena Fazekas Mi-hály Gimná-zium speciá-lis matemati-ka tagozatánvégezte.1996-ban a

Debreceni Egyetemen okleveles vegyész, angol-magyar szakfordító és német-magyar szakfordítódiplomát szerzett. Egyetemi és PhD-tanulmányaialatt számos ösztöndíjat nyert, így pl. a BognárRezsõ Alapítvány díját, és kétszer a KöztársaságiÖsztöndíjat. 1994-1999 között az egyetem kémiaTDK bizottságának titkára. PhD- értekezését azegyetemen mûködõ MTA AntibiotikumkémiaiKutatócsoportban készítette, diplomáját 2001-ben vehette át. 2001-tõl 2003-ig Paderbornban(Németország) dolgozott tudományos munka-társként, 2003-tól 2005-ig pedig Madridban aSpanyol Oktatási Minisztérium posztdoktori ösz-töndíjasaként. 2005-ben csatlakozott a PTE ÁOKBiokémiai és Orvosi Kémiai Intézethez, ahol ta-nársegédként, adjunktusként, majd 2011-tõl do-censként dolgozik. Habilitációját kémia tudo-mányból 2011-ben szerezte a PTE TTK-n. Kuta-tási témái korábban a szénhidrátok kémiájávalvoltak kapcsolatosak: szénhidrátszármazékokcikloaddíciós reakciói, természetes anyagok to-tálszintézise, glikozidáz-gátló anyagok szintézi-se, oligoszacharidok új típusú elõállítása. Pécsetta karotinoid-kutatócsoport munkájába kapcsoló-dott be. Fõ témái a karotinoidok szintetikus mó-dosítása, vízoldható karotinoidok elõállítása és újtípusú reakciók megvalósítása karotinoidokkal.Számos OTKA és más pályázat résztvevõje volt,illetve egynek jelenleg is témavezetõje. A 2009-2012 közötti idõtartamra Bolyai János Ösztöndí-jat nyert. 2009 óta a PAB Kémiai Szakbizottságá-nak titkára. Korábban szerves kémiát oktatott,most elsõsorban orvosi kémia gyakorlatokat éselõadásokat tart mindhárom nyelven. Elõadóké-pes angol, német és spanyol nyelven.

ÚJONNAN KINEVEZETT PROFESSZORAINK ÉS DOCENSEINK

13

2011 OKTÓBER

Dr. Arató Endreegyetemi docens

1955. január 25-énszületett Fazekas-bodán. A pécsi NagyLajos gimnáziumbanérettségizett 1973-ban. Orvosi diplomá-ját a POTE-én sze-rezte 1980-ban.1980-2000 között aSzigetvári KórházSebészeti Osztályándolgozott. 1984-benÁltalános Sebészet-bõl, 1988-ban Bal-esetsebészetbõl, majd 1993-ban Érsebészetbõl szerzettszakvizsgát. C típusú angol és németnyelvû középfokúnyelvvizgsával rendelkezik. 2001-ben a Mohácsi Kór-ház Sebészetén dolgozott másodfõorvosként közel egyévig. 2001. júliusától a PTE ÁOK Baranya megyei Kór-ház Sebészeti Tanszékére került Kollár professzor meg-hívására. Tagja a Magyar Sebész Társaságnak, a MagyarAngiologiai és Érsebészeti Társaságnak, az Európai Ér-sebészeti Társaságnak, valamint a Magyar Haemorhe-ologiai Társaságnak. Utóbbinak vezetõségi tagja 2006óta. 2005-ben az „Érbetegségek” folyóirat szerkesztõsé-ge a „Legjobb publikációért” díjat adományozta számá-ra „Az alsóvégtagi revaszkularizációs szindrómáról” cí-mû cikke alapján. Több európai kongresszuson tartottelõadást és számos külföldi kurzuson szerepelt. Háromalkalommal nyert pályázatával az „Alapítvány az Orvos-képzés Fejlesztésének Támogatására” külföldi elõadásá-hoz támogatást. 2006-ban szerzett doktori fokozatot:„Reperfúziós károsodások vizsgálata alsóvégtagirevaszkularizációs mûtétek során” címmel. 2008-ban azegyetemtõl címzetes egyetemi docensi kinevezést ka-pott. 2009-ben a PTE ETK-án habilitált. 2001 óta a Se-bészeti Tanszék, majd az Érsebészeti Tanszék oktatója-ként az orvostanhallgatók magyar, illetve az angol és né-met nyelvû sebészeti- érsebészeti oktatásában rendszere-sen részt vesz. A PTE Sebészeti Oktatási és Kutató Inté-zetében és a KK Érsebészeti Tanszékén évek óta szere-pel tutori minõségben a rezidensképzésben, szakorvosképzésben. Rendszeres elõadója az Érsebészeti Tanszé-ken szakorvosok számára szervezett kreditpontos érse-bészeti szintentartó kurzusokon. A graduális oktatás so-rán 2001 óta a sebészeti államvizsgák rendszeres meghí-vott bírálója. Tudományos érdeklõdése a reperfúziós ká-rosodások csökkentésének experimentális és klinikai le-hetõségeinek vizsgálatára, valamint a klinikai haemorhe-ologiára fókuszálódik. A PTE ETK EgészségtudományiDoktori Iskola társtémavezetõje. Elsõszerzõs közlemé-nyeinek száma 16, ebbõl 6 angol nyelvû. Eredeti közle-ményeinek össz IF-a 16,084. Folyóiratban megjelentabsztraktjainak IF-a 32,652. Független idézeteinek szá-ma 94. A PTE KK Érsebészeti Tanszék tanszékvezetõhelyettese, az Érsebészeti Ambulancia vezetõje. Nõs,három felnõtt leánygyermeke van. Felesége dr. KuruczJudit gyermekneurológus.

Dr. Ferencz Andreaegyetemi docens

1972-ben szü-letett Balassa-gyarmaton.1 9 9 8 - b a nszerzett általá-nos orvosi dip-lomát a PécsiOrvostudo-mányi Egye-temen. 1998-2001-ig álla-mi ösztöndíjasPhD-hallgatódr. Rõth Er-

zsébet programjában. Kutatási területe azischémiás/reperfúziós károsodások és a védõmechanizmusok vizsgálata vékonybél auto-transzplantációs modellen. 2003-ban PhD-fokozatot szerzett. 2003-2006-ig egyetemitanársegéd a PTE ÁOK Sebészeti Oktató ésKutató Intézetben. 2006-ban általános sebé-szet szakvizsgát szerzett és egyetemi adjunk-tusnak nevezték ki. 2010-ben jogi szakokle-veles orvos diplomát kapott a PTE ÁJK JogiSzakokleveles képzésében. 2010-ben habili-tált és 2011-ben docensi kinevezést kapott.1998-tól a PTE ÁOK Sebészeti Oktató ésKutató Intézetében „Mûtéttani alapismere-tek” tárgy magyar és angol oktatásában, vala-mint 1999-tõl a sebészeti törzsképzésbenrésztvevõ rezidensek manuális készségfej-lesztõ oktatásában mûködik közre. 2004 ótatöbb PhD-kurzus vezetõje, valamint közre-mûködõ elõadója. 2005-tõl az A-327, 2008-tól a B-1/2008 programban PhD-témavezetõ.Több hazai és nemzetközi konferencián tar-tott díjazott elõadást (Magyar Kísérletes Se-bészeti Kongresszus, I. díj; Congress Eu-ropean Society for Surgical Research, WalterBrendel Award; Magyar TranszplantációsTársaság Kongresszusain két alkalommalUllmann Imre díj) és nyert el kutatási ösztön-díjat (PTE „Donhoffer Szilárd” ösztöndíj;MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj; PTEBerde Botond Ösztöndíj). Tagja a MagyarSebész Társaságnak, a Magyar SzabadgyökKutató Társaságnak, a Transplantation Soci-ety Intestinal Transplant Association ésWomen Leaders in Transplantation szekciói-nak. OTKA pályázatokban vezetõ és résztve-võ kutató, NKFP pályázatban altémafelelõs,HEFOP projektben közremûködõ oktató, va-lamint 25 kongresszusi támogatást nyert el.Tudományos publikációk száma 51, ezekimpact faktora: 53; kumulatív impact faktora157; idegen citációknak száma 186, elõadá-sok száma: 156.

Dr. Csontos Csabaegyetemi docens

1964 január19-én szü-letett Pé-csett. Itt vé-gezte álta-lános ésközépisko-lai tanul-m á n y a i t ,majd 1988-ban a PécsiOrvostudo-mányi E-gyetemen

szerzett általános orvosi diplomát. 1988október 1-tõl 1989 augusztus 31-ig a PTEAnatómiai Intézetében dolgozott tudomá-nyos segédmunkatársként. 1989 szeptem-ber 1-tõl dolgozik jelenlegi munkahelyénaz Aneszteziológiai és Intenzívterápiás In-tézetben. 1989-1994 klinikai gyakornok,1994-1999 klinikai tanársegéd, 1999-2011egyetemi adjunktus. 2008-ban az AOK-negyetemi doktori fokozatot szerzett, 2009-ben az ETK-n habilitált. Gyakorlati éveialatt 2 évet 1992-1994 a Mainzi JohannesGuttenberg egyetem Aneszteziológiai ésIntenzívterápiás Intézetében töltött. Aszakvizsga megszerzését követõ idõszak-ban fõként pacemaker terápiával foglalko-zott, majd 2003-tól a Honvéd Kórház in-tegrációját követõen az Akác u-i részlegetvezeti, melynek fõ profilja az égett és poly-traumatizált betegek ellátása. 1994-tõlvesz részt elõbb a hallgatók gyakorlatimajd tantermi oktatásában is magyar, an-gol és német nyelven. Több a PTE illetvea Semmelweis Egyetem által szervezettkreditpontos kurzusnak oktatója, a poly-traumatizált sérültek ellátását oktatta Viet-námban az Európai Uniós SAFE projectkeretében. 2010 óta az „Erste Hilfe” tan-tárgy tanulmányi felelõse. Tudományoskutatási területe az égésbetegség folyadék-terápiája, az égésre adott gyulladásos vá-lasz, illetve ennek befolyásolási lehetõsé-gének vizsgálata. Eddig 28 tudományosmunkája (IF: 30,514; független idézettség243) és 3 könyvfejezete jelent meg. Elõ-adásainak és posztereinek száma: 89. Többmagyar és nemzetközi tudományos társa-ság tagja. 2003-2011 között az egyetemkari tanácsának tagja. Nõs, 2 gyermekevan.

14

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Dr. Karádi Oszkáregyetemi docens

1967. szeptember 11-én született Nagyatá-don. 1992-ben szerzett orvosi diplomát a Pé-csi Orvostudományi Egyetemen. 1992 és2008 között a POTE, majd PTE I. sz. Bel-gyógyászati Klinikáján dolgozott gyakor-nok, tanársegéd, majd egyetemi adjunktuskinevezéssel. 1989-ben kezdte tudományosdiákköri kutatásait, majd 1993-1996 közöttPhD-ösztöndíjasként folytatta dr. MózsikGyula professzor vezetésével. 1998-banvédte meg PhD-disszertációját „A sebészi-és »kémiai« vagotómia hatásainak összeha-sonlító állatkísérletes vizsgálata a gasztroin-tesztinális nyálkahártya védelmére és azindometacin-okozta károsodására” címmel.2001-tõl 2004-ig az Oktatási MinisztériumBékésy György posztdoktori ösztöndíjábanrészesült. 2002-2005 között bélpermeabi-litás kutatásra nyert OTKA pályázata téma-vezetõje volt. Eredményeit nemzetközi fo-lyóiratokban és kongresszusokon publikálta.Belgyógyászatból 2000-ben tett szakvizsgát.2001-ben szerzett szakképesítést hagyomá-nyos kínai orvoslásból és akupunktúrából.2002-ben klinikai onkológus, majd 2004-ben gasztroenterológus szakorvos lett. 2004-tõl az I. sz. Belklinikán a gasztroenterológiaiszubintenzív õrzõ vezetésével bízták meg,majd 2007-tõl gasztroenterológiai osztály-rész vezetõje lett. 2002-2003-ban az egyete-mi TDK Tanári Testületének tagja volt.2008-tól a PTE Onkoterápiás Intézeténekigazgatóhelyettese és a fekvõbeteg részlegvezetõje. Gasztroenterológiai betegellátástmagánrendelése mellett az I. sz. Belklini-ka/TSZDK endoszkópiáján folytat továbbrais, rendszeres endoszkópos vizsgálatok vég-zésével. 1994-tõl vesz részt az orvostanhall-gatók oktatásában, államvizsga és TDK dol-gozatok irányításában. 2010-ben az egyete-mi habilitált doktori címet kapta. Tagja aMagyar Gasztroenterológiai Társaságnak ésa Magyar Onkológusok Társaságának.

Dr. Késmárky Gáboregyetemi docens

Budapesten született1971. október 23-án.Édesapja, dr. KésmárkyRóbert, tüdõgyógyászfõorvos volt, édesanyja,Põcze Irén, védõnõ. Nõs,felesége, dr. Bruszt Kitti,orvos; egy gyermekükvan, Gréta. Általános is-kolai és gimnáziumi ta-nulmányait Dunaújvá-rosban végezte. 1990-ben sikeresen felvételi-zett a Pécsi Orvostudo-mányi Egyetemre, ame-

lyet 1996-ban „summa cum laude” minõsítéssel végzettel. TDK-munkát a Kísérletes Sebészeti Intézetben végzettRõth Erzsébet professzor asszony irányításával oxigénszabadgyökök témakörében. 1996-tól 1999-ig ösztöndíjasPhD-hallgatóként dolgozott Tóth Kálmán professzor úr„Kísérletes kardiológia” címû PhD-programjában. A kar-diovaszkuláris betegségek hemoreológiai és oxigén sza-badgyökös jellemzõit vizsgálta. 1999-tõl klinikai orvos-ként dolgozott tovább az I. sz. Belgyógyászati Klinikán,PhD-munkáját pedig egyéni felkészülõként folytatta.„Hemorheological and Oxygen Free RradicalInvestigations in Cardiovascular Diseases” címû PhD-disszertációját 2000 novemberében védte meg. 1998-2002. között „Haemorheologiai paraméterek, sejtfelszínireceptorok és adhéziós molekulák vizsgálata koszorúér-betegségben” címû ifjúsági OTKA pályázat témavezetõ-je volt. 2003-ban belgyógyászatból, 2006-ban kardiológi-ából „kiválóan megfelelt” minõsítéssel tett szakvizsgát,2008-ban „belgyógyászati angiológia minõsített orvosa”címet szerzett. Oktatóként az 1996/97-es tanévtõl kezdverészt vesz az orvostanhallgatók kardiológia tantárgyánakmagyar és angol nyelvû oktatásában , a TDK- és PhD-hallgatók felkészítésében, 2004-tõl a szakorvosjelöltek ésszakorvosok továbbképzésében. Kardiológiai tevékeny-sége mellett 2009-tõl a régióban elsõként belgyógyászatiangiológiai szakrendelést vezet a TSzDK-ban. A 2011-tõlmeghirdetett „Angiológia” címû fakultatív tárgy felelõse.Tagja a Magyar Haemorheologiai Társaságnak (melynekvezetõségi tagja és pénztárosa 2006 óta), a Magyar Kardi-ológusok Társaságának (1999-2007 között az MKT Ifjú-sági Bizottságának tagja), a Magyar Angiológiai és Érse-bészeti Társaságnak. 2011-ben a European Society ofCardiology „ESC Guidelines on the diagnosis and treat-ment of peripheral artery diseases” címû hivatalos irány-elvének felkért bírálója. Szerzõként és társszerzõként ma-gyar és nemzetközi tankönyvfejezetek és tudományosközlemények írásában vett részt; számos hazai és nemzet-közi kongresszuson tartott elõadást; összegzett impaktfaktora 69, független idézõinek száma 328. 2004-tõl egye-temi tanársegéd, 2006-tól egyetemi adjunktus volt, 2010-ben habilitált, 2011 júliusától a Pécsi TudományegyetemKlinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika egyetemidocense.

Dr. Lubics Andreaegyetemi docens

1 9 7 0 - b e ns z ü l e t e t tSz ige tvá -ron. Gimná-ziumi tanul-m á n y a i tNagykani-zsán végez-te. 1994-benszerzett or-vosdoktoridiplomát aPécsi Or-vostudomá-nyi Egyetem Általános Orvostudomá-nyi Karán summa cum laude minõsítés-sel. Egyéves bõrklinikai kitérõt követõ-en az egyetem Anatómiai Intézetébenfolytatta a diákkörösként elkezdettmunkát, melynek során számos biogénamin és neuropeptid idegrendszeri el-oszlását térképezte fel különbözõOligochaeta fajokban immunhisztoló-giai módszerekkel. Ebbõl a témából írtaPhD-disszertációját, melyet 2002-benvédett meg. A kutatómunkát ezt követõ-en a PACAP nevû neuropeptid neuro-protektív hatásait vizsgáló munkacso-portban folytatta, melyben elsõsorban aminták szövettani feldolgozásában ésértékelésében vesz részt. Tudományosközleményeinek összesített impakt fak-tora 135, független idézeteinek száma275. Egyik közleményével 2004-ben el-nyerte a Magyar Anatómus TársaságLenhossék Mihály emlékérmét. Az ana-tómia, szövet- és fejlõdéstan oktatásá-ban diákkörös kora óta részt vesz, jelen-leg német, angol és magyar nyelven tarttantermi elõadásokat és gyakorlatokatorvostan-, fogorvostan- valamintgyógyszerészhallgatóknak. Amagyar ésangol gyógyszerészhallgatók anatómia,szövet- és fejlõdéstan tantárgyainak,valamint a mindhárom nyelven oktatottelektív tájanatómiai bonckurzusok tan-tárgyfelelõse. Intenzíven részt vesz né-met nyelvû oktatási segédanyagok, va-lamint évközi tesztek összeállításában.2010-ben habilitált. Német nyelvbõl fel-sõfokú, angol nyelvbõl középfokúnyelvvizsgával rendelkezik. Férje dr.Pethõ Gábor, a Farmakológiai Intézetprofesszora. Két gyermekük van, Bor-bála 13, Csaba 10 éves.

15

2011 OKTÓBER

Dr. Márk Lászlóegyetemi docens

1975. június 12-én született Pé-csett. Itt végezteáltalános- és kö-zépiskoláit, majd1995-tõl a JózsefAttila Tudomány-egyetem kémia ésrégészet szakjainfolytatta tanulmá-nyait. 5 éven ke-resztül volt a Sze-gedi Tudomány-egyetem Eötvös Lóránd Szakkollégiumának la-kója. Német nyelvbõl középfokú, angol nyelv-bõl biológiai szakmai nyelvizsgával rendelkezik.TDK hallgatóként több olyan kutatási témába isbekapcsolódott, amely régészeti és antropológiaileletek kémiai elemzését tûzte ki céljául. 1997 és2000 között a Magyar Tudományos AkadémiaAtommagkutató Intézetében radiokarbon kor-meghatározással és tömegspektrometriával fog-lalkozott. Ezt követõen 2001 és 2002-ben a Ma-gyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézeté-ben antropológus asszisztensként dolgozott.Egyetemi tanulmányait 2002-ben fejezte be,majd tanársegédként helyezkedett el a Pécsi Tu-dományegyetem Általános OrvostudományiKarának Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézeté-ben, ahol jelenleg is dolgozik. 2006-ban védtemeg PhD doktori disszertációját, melyet követõ-en adjunktusi kinevezést kapott, majd 2011-benhabilitált. 2002 óta aktivan részt vesz az intézetmagyar és idegen nyelvû oktatásában. Kutatásiterülete a diagnosztikai szempontból jelentõs ve-gyületek tömegspektrometriás vizsgálata, újmódszerek és eljárások kifejlesztése. Tudomá-nyos közleményeinek száma: 59, amelyek ösz-szesített impakt faktora 108,2, független idézett-sége: 186. Számos hazai és nemzetközi tudomá-nyos szervezet tagja, a Magyar Proteomikai Tár-saság alapító tagja, a Magyar Kémikusok Egye-sülete Szerves- és Gyógyszeranalitikai Szakosz-tályának és a Tömegspektrometriás Társaság ve-zetõségi tagja. A következõ tudományos elisme-résekben részesült: Kovács Tibor Díj (RomhányiGyörgy Alapítvány), MTA PAB TudományosDíj (Pécsi Akadémiai Bizottság), Grant ofEuropean Anthropological Association (EAA),„Straub Örökség” Kutatási Ösztöndíj (SzegediBiológiai Központ). Jelentõs hazai és nemzetkö-zi tudományos kapcsolatrendszerrel rendelke-zik, több egyetemi szintû pályázat menedzs-mentjének tagja. Nõs, két fiú gyermek(Benedek-2007, Benjámin-2009) apja.

Dr. Pfund Zoltánegyetemi docens

SZEMÉLYES ADATOKSzületési hely és idõ: Siklós, 1965.09.11. Nõs (Dr. Kócsi Judit, orvos), két gyermek (Zaránd17 éves, Patrícia 6 éves)Munkahely: PTE, ÁOK Neurológiai Klinika

TANULMÁNYOK, DIPLOMÁK1972-1980: Általános Iskola, Beremend1980-1984: Nagy Lajos Gimnázium, Pécs1984-1990: Pécsi Orvostudományi Egyetem1990: Orvosdoktori diploma1994: Neurológia szakvizsga1999-2000: English Language Institute, WayneState University, Detroit, USA2003: PhD-fokozat, Pécsi Tudományegyetem2008: Klinikai neurofiziológia szakvizsga2010: Habilitáció, Pécsi Tudományegyetem

TUDOMÁNYOS DIÁKÖRI AKTIVITÁS1988-1990: POTE Neurológiai Klinika. Téma: Peripheriás neuropáthiák klinikai és elek-trofiziológiai jellemzõi. Témavezetõ: dr. Czopf József

MUNKAHELYEK1990-1992: Kórházi orvos, Tolna Megyei Önkormányzat Kórház és Rendelõintézete,Szekszárd1992-1994: Klinikai orvos, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Neurológiai Klinika1995-2003: Egyetemi tanársegéd, Pécsi Orvostudományi Egyetem, Neurológiai Klinika 1999-2002: Research Associate, PET Center, Department of Pediatrics, Children’s;Hospital of Michigan, Wayne State University, Detroit, Michigan, USA2003-: Egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,Neurológiai Klinika

OKTATÁS1992– : Egyetemi oktató Neurológia tantárgyból, Neurológiai Klinika, Pécs2002– : Rezidens és szakorvos képzés2004– : Gyógyszerész hallgatók (PTE, ÁOK, Gyógyszerésztudományi Szak) neurológi-ai képzésének felelõse2006– : Angol évfolyam tanulmányi felelõs Neurológia tantárgyban

PUBLIKÁCIÓK25 közlemény magyar és angol nyelven, kumulatív impact factor: 50.461 magyar nyelvû könyvfejezet

DÍJAK ÉS ELISMERÉSEK2007, 2008, 2009, 2010, 2011: Kiváló egyetemi gyakorlatvezetõ

TÁRSASÁGI TAGSÁGOKMagyar Fejfájás Társaság (1996); Magyar EEG és Klinikai Neurophysiológiai Társaság(1996); International Headache Society (2006); Magyarországi Fájdalom Társaság(2010)

ÉRDEKLÕDÉSI TERÜLETEK:Fájdalom, fejfájás, epilepszia; Klinikai neurofiziológia (EMG, ENG, EEG, kiváltott vá-laszok); Strukturális és funkcionális képalkotó vizsgálatok (MRI, MRS, DWI, PWI,fMRI)

NYELVISMERET: angol, német, orosz

16

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Dr. Verzár Zsófiaegyetemi docens

1984-ben végezett a SzentGyörgyi Albert Orvostu-dományi Egyetemen. Or-vosi tevékenységét azAneszteziológia és Inten-zív Terápiás Intézetbenkezdte ahol 1989–benszakvizsgázott,1990-bentanársegédi kinevezéstnyert. 1993-ban kardioló-gia szak-vizsgát tett, 1995-ben kandidátusi értekezé-sét „A különbözõ terhelé-ses vizsgálatok jelentõsége a

rate adaptive pacemakerek optimális programozásában”címmel védte meg.1995-ben kapott adjunktusi kinevezést.1995-ben kezdett Pécsett dolgozni a Pécsi OrvostudományiEgyetem és Irgalmasrend II. sz Sebészeti Klinika – Szív-centrumban, majd 1996-tól a Baranya Megyei Kórházban.1999-ben kapott megbízást az újonnan kialakított KözpontiAnesztezi-ológia és Intenzív Terápiás Osztály megszerve-zésére és vezetésére. 1997 óta oktat a Pécsi Tudományegye-tem Egészségtudományi Kar – Gyógytornász Szak, 1999 aDiplomás Ápoló Szak, majd 2004-tõl a Mentõtiszt Szakon.2006-ban a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemidocense lett. 2007-ben Sürgõsségi Orvostanból szakvizsgá-zott. 2008-ban a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudo-mányi Karán habilitált. Szakirányú továbbképzésben szer-zett szakképesítései Egészségügyi Management és Egészség-ügyi Szakjogász.2010. január 1-tõl Pécsi Tudományegyetem Klinikai Köz-pont Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet dolgozó-ja, 2010. szeptember 1-tõl kapott megbízást az I. sz. Belgyó-gyászati Intenzív Osztály vezetésére. Férje dr. SzabadosSándor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai KözpontSzívgyógyásazti Klinikán dolgozik, leánya Szabados JuditAnna a Pécsi Tudományegyetem KözgazdaságtudományiKar hallgatója.

Dr. Osváth Péteregyetemi docens

1967.június 30.-án Pécsett született, iskoláit is ittvégezte. 1991-ben szerzett diplomát a Pécsi Or-vostudományi Egyetem Általános Orvosi Karánsumma cum laude minõsítéssel. 1991 óta a Pszi-chiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinikán dolgo-zik, 1996-tól egyetemi tanársegédként, majd 2003-tól egyetemi adjunktusként. 1995-ben pszichiáter,majd 2003-ban pszichoterapeuta szakvizsgát szer-zett. 2002-ben védte meg „Az öngyilkossági kísér-letek diagnosztikus és prevenciós háttere” címûPhD értekezését, majd 2010-ben habilitált. Orosznyelvbõl alapfokú, angol nyelvbõl középfokúnyelvvizsgával rendelkezik. Már klinikai orvos-

ként bekapcsolódott a pszichiátria oktatásába, magyar és angol nyelven. Az elmúltévekben a pszichológus graduális oktatásban, a pszichiáter rezidensképzésben, apszichoteraputa és a háziorvosképzésben, ill. a diplomás ápoló, mentálhigiénikusés a klinikai szakpszichológus-képzésben is részt vett és kredit, ill. PhD-kurzuso-kat is tart. ACME tanfolyamok és számos hazai és nemzetközi szakmai kongresz-szus szervezésében is aktív szerepet vállal. Már tudományos diákkörösként be-kapcsolódott a Pszichiátriai Klinikán folyó kutatásba, mely az öngyilkos viselke-dés komplex hátterének vizsgálatára irányul. A szuicidológiai kutatómunka mel-lett számos más területtel is foglalkozott, úgymint pl. a pszichiátriai tünetek tran-szkulturális megjelenésének; az idõskori mentális zavaroknak; a hangulatzavaroketiológiájának és korszerû terápiájának, a dinamikus rövidterápiának, és a krízis-intervenciónak vizsgálatával, valamint az irodalom, ill. a filmmûvészet lélektaniösszefüggéseivel. Tudományos munkájának eredményeirõl 61 magyar és 25 an-gol nyelvû publikációban számolt be, két magyar és egy angol nyelvû könyvet és34 könyvfejezetet írt, 4 könyvet szerkesztett. Közleményeinek összesített impaktfaktora 82 (ebbõl idézhetõ absztrakt: 59,1), független citációinak száma 249 (152angol; 97 magyar). Számos alkalommal vett részt hazai és nemzetközi kongresz-szusokon, 26 magyar és 34 angol nyelvû elõadást, ill. posztert mutatott be. A tu-dományos közlemények mellett több díjazott pályamûvet is készített. Több hazaiszakmai szervezetnek is tagja, a Magyar Pszichiátriai Társaságnak, melynek2006-tól vezetõségi tagja, 2010-tõl alelnöke, a Pannon Pszichiátriai Egyesületnek(vezetõségi tagság 2001-tõl) valamint a Dinamikus Rövidterápiás Egyesület ésAlkotómûhelynek. 2010-tõl az SOS Öngyilkosság Megelõzésért Alapítvány Ku-ratóriumának Elnöke.

Sikeres PTE-szereplés a Porto-i YES konferenciánA Porto-ban megrendezett Young European Scientists (YES) hallgatói konferencián Sarlós Donát Péter VI. évf. hallgató (Immunológiai ésBiotechnológiai Intézet, témavezetõ dr. Balogh Péter) a „Research of splenic lymphocyte homing using in vivo cell competition method” cí-mû TDK-munkájával a „Physiology and Immunology, Undergraduate Poster Presentation” szekcióban I. helyezést ért el.�

Mestertanár Aranyérem kitüntetésAz Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) Elnöksége az egyetemi tehetséggondozás területén végzett eredményes munkája, vala-mint az Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottság elnökeként végzett tevékenysége elismeréseképpen Mestertanár Aranyérem kitün-tetésben részesítette dr. Balogh Pétert.A PTE Klinikai Központ Immunológiai és Biotechnológiai Intézetének egyetemi docense a kitüntetést 2011. november 23-án, a Magyar Tu-dományos Akadémia Dísztermében, a XXX. Jubileumi OTDK ünnepi záróülésen veszi át.�

OTDK EmlékéremA diáktudományos tevékenységben végzett kiemelkedõ munkájáért az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöksége a XXX. JubileumiOrszágos Tudományos Diákköri Konferencia alkalmából a XXX. Jubileumi OTDK Emlékérem kitüntetésben részesített dr. HelyesZsuzsannát (Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet).

17

2011. szeptember 8-án 12.00 órakor a PTE ÁOK Tanácstermében ke-rült sor dr. Kiss Sándor tanár úr köszöntésére, nyugdíjba vonulása al-kalmából. A megemlékezés keretében a munkásságát méltatta és aján-dékkal kedveskedett dr. Ertl Tibor egyetemi tanár, a PTE ÁOK általá-nos, szak- és továbbképzési dékánhelyettese, Lengvárszky Attila aPTE oktatási igazgatója és Téczely Tamás a PTE OIG Testnevelés- ésSportközpont vezetõje. A bensõséges ünnepségen jelen voltak közvet-len munkatársai és az Oktatási Igazgatósághoz tartozó szervezeti egy-ségek vezetõi.

Dr Kiss Sándor 1970. októberében 26-án került a Pécsi Orvostudo-mányi Egyetemre testnevelõ tanárként. 1972-tõl a PEAC atlétikaiszakosztályában edzõ, késõbb az Universitas PEAC-ban módszertanivezetõ volt. Fiatal tanárként nagy energiát fordított az orvostanhallga-tók testnevelési- és sportolási feltételeinek javítására. Az 1971/72-estanévtõl kezdõdõen a Pécsi Orvostudományi Egyetemen megkezdõ-dött a többi pécsi felsõoktatási intézménytõl független testnevelés ok-tatás és szabadidõsport szervezés. Aktivitásának köszönhetõen meg-alakult a POTE Testnevelési csoportja, melynek vezetõje lett. Acsoportalkalmazotti létszáma a tanár úr érvrendszerének köszönhetõen foko-zatosan emelkedett. A szakmai igényesség mellett nagy gondot fordí-tott a testnevelés- és sport tárgyi feltételeinek biztosítására is. Dinamiz-musának köszönhetõen elõször a Szigeti úti elméleti tömbben nyíltmeg az uszoda. A hallgatók aktív közremûködését is igénybe vette akollégiumok melletti két szabadtéri sportpálya és egy kondicionáló te-rem megépítéséhez. Kitartó szervezõ munkájának köszönhetõen1978-ban készült el a Jakabhegyi úti tornacsarnok, mely azóta kultúrált kö-rülményeket biztosít a testnevelés foglalkozások megtartására és asportjátékok gyakorlására. Ebben az idõben fejlesztette tovább a Hon-véd utcai teniszpályákat. A tenisz sportág gyakorlásának lehetõségesok orvostanhallgatónak és orvosnak nyújtott kellemes órákat egyete-mi tanulmányaik során. Számtalan sí- és vízitábor szervezésében jeles-kedett, melyek feledhetetlen élményekkel gazdagították a résztvevõ-ket. Több nyáron át tevékenykedett a balatovilágosi üdülõ mûködteté-sében és fejlesztésében. Dr. Kiss Sándornak jelentõs szerepe volt az1972-ben indult és azóta is megszakítás nélkül mûködõ, a négy orvos-és egészségtudományi karral rendelkezõ egyetemek közötti MedikusKupa sporttalálkozó létrejöttében és fennmaradásában. A tanár úr is tá-mogatója és szervezõje volt a kezdeti idõkben heti rendszerességgelzajló pécsi felsõoktatási intézmények közötti bajnokságoknak (FIB),melyek az egyetemi integrációs folyamatok következtében megszûn-tek. 1989-ben az orvostanhallgatók támogatásával megalakította aPOTE Diáksportkört, melynek szakosztályi keretei ma is alapját képe-zik az orvostanhallgatók sportolásának. Sokáig ügyvezetõ elnöki funk-ciót látott el a sportszervezetben. Sokrétû elfoglaltsága mellett mégórákat adott az Egészségügyi Fõiskola dietetikus és gyógytornász sza-kán.

Szakmai alapfeladatnak tekintette a sporttudomány eredményeinekkövetését, tevékeny részese volt a kutatásoknak és ezt beosztottjaitól ismegkövetelte. Számos Sporttudományi Konferencián vállalt elõadást,újságcikkei jelentek meg a szakirodalomban. Egyetemi doktori disz-szertációjában azt elemezte, hogy az egyetemi testnevelés és sport mi-lyen hatással van az orvostanhallgatók egészségi állapotának változá-sára. Tagja volt a Magyar Sporttudományi Társaságnak, titkára volt aBaranya megyei Sporttudományi Bizottságnak. Tizenkét évig volt aMagyar Egyetemi Fõiskolai Sportszövetség elnökségi tagja, ahol azElméleti és Tudományos Bizottság titkára volt.

Szívügyének tekintette az orvostanhallgatók egészséges, rendsze-res testedzésének, sportolásának biztosítását. Az integrációs folyama-tok ellenére küzdött a kari testnevelés és sport önállóságának megõrzé-

séért. Ennek lett az eredménye, hogy 1999. december 1-én megalakulta Mozgástani Intézet, ahol igazgató helyettesként végezte a munkáját.Nyolc évig intézeti struktúrában mûködött a szervezet, majd 2008-banlétrejövõ ÁOK Testnevelés- és Sportközpontban már nem vállalt veze-tõ szerepet. 2010. január 1-én már kivédhetetlen volt az integráció és aPTE OIG Testnevelés- és Sportközpont vette át az orvostanhallgatókés gyógyszerészek testnevelés oktatását és sportolásának szervezését.Munkája során a sportközpont volt utolsó állomása, 2011 szeptember1-tõl kezdte meg a nyugodtabb nyugdíjas éveinek tartalmas kitöltését.

41 évi egyetemen végzett munka után dr. Kiss Sándor tanár úr a to-vábbiakban oktatást nem végez, de az egyetem kapuja mindig nyitvaáll elõtte. Hasznos szakmai tanácsaival továbbra is segíteni tudja kol-légáit, dolgozószobája ezután is rendelkezésére áll.

A nyugdíjas évek idejére sok erõt és egészséget kívánnak

az ÁOK és az OIG Testnevelés- és Sportközpont dolgozói

Dr. Kiss Sándor köszöntése

2011 OKTÓBER

18

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Tisztelt Olvasók!

Októberben vértanúinkra emlékezünk. Juhász Gyula még nem sejthette, hogy lesz egy dicsõséges-tragikus, 1956-os, októberünk is. Kétszemtanú emlékezik. Schweidel József és Makovecz Imre szavai között majd 160 év telt el. Szomorú, hogy amikor soraimat írom, márMakovecz Imre sincs az élõk között. Emlékezzünk velük, rájuk és sok-sok sorstársukra, kegyelettel.

Kiss Tamáskönyvtáros

Juhász Gyula: Vértanúink 1918. október 6.

A föld alól, a magyar föld alólA vértanúk szent lelke földalol:

E nagy napon, hol emlék s béke leng,A bús bitókra hittel nézzetek!

Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,Minden napoknál szebb és szabadabb!

A nap, melyért mi vérben esve el,Nyugodtan haltunk ama reggelen.

Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,Hisz onnan jönnek mind e sugarak;

Hisz onnan árad, új világ felett,Szentháromságunk, mely jövõt teremt:

Szabadság minden népnek, aki élS halni tudott egy megváltó hitér,

Egyenlõség, hogy Ember ne legyenMások szabad prédája, becstelen.

Testvériség, mely át világokonKézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.

Ó magyarok, ti élõ magyarok,A halhatatlan élet úgy ragyog

Rátok, ha az egekbe lobogónIgazság leng a lobogótokon,

Az Igazság, mely tegnap még halott,Világ bírájaként föltámadott.

A népek szent szövetségébe tiÚgy lépjetek, mint Kossuth népei.

A föld alól, a magyar föld alólA vértanúk szent lelke így dalol.

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Schweidel József: Aradi fogságom naplója.Feleségemnek, Domicella Schweidelnek, Pesten.

Szeptember 26. Délelõtt ki-lenc órakor bejött a porkoláb,és jelentette, hogy most lesz ahaditörvényszék! Csak az tudjaés érezheti, milyen fontos pilla-natot jelent a haditörvényszékszó kimondása egy becsületesöreg szolga, egy családapa, egyférj életében – aki szeretett fe-leségének boldoggá tételét tar-totta legfontosabb, egyetlencéljának –, csak az tudhatja,akit baljós végzete ártatlanul,tiszta, szeplõtlen lelkiismeret-tel, makulátlan becsületességétmindig szem elõtt tartva lököttszerencsétlen, szörnyû helyze-tébe, taszított a zûrzavarba aka-rata ellenére. Nyomban készvoltam, és béketûrõn mentemvégig a folyosón, és már kinntaláltam több bajtársamat, Au-lichot, Poeltenberget, Törököt, Láhnert, Knezicet, Gáspárt, Leiningent, Lázárt,Damjanichot, Nagysándort, Dessewffyt, négy és fél hosszú hét után most láttuk egy-mást elõször viszont, mi, sorstársak.A haditörvényszéki tárgyaláson csak a vallomásunkat olvasták fel, de mert ezt egyen-ként tették, eltelt vele az egész délelõtt, jó alkalmunk volt rá tehát, hogy beszélges-sünk a folyosón.

Ha ma vagy holnap felterjesztik a haditörvényszéki iratokat, 4-éig megtudhatjuka határozatot.

Adja Isten, hogy kedvezõ ítélet legyen!

Szeptember 27. Egész éjszaka nem aludtam, fájt a mellem, nem találtam a helyemaz ágyban!

28. Ma megkaptam Domicám szeptember 20-án kelt levelét – Pesten lepecsételve 22-én – Aradon lepecsételve 25-én – és a várparancsnokságon hevert 28-ig.

A szobám olyan hideg és barátságtalan, hogy két hálókabátban és a körköpenyalatt is nehéz kényelembe helyeznem magam.

29., szombat. Ma éjszaka a szoba más pontján aludtam, és lehet, hogy a helyváltozta-tás az oka, lehet, hogy valami más, de jobban aludtam, mint valaha; kitört ugyanis egyablaktábla, és rettenetes volt a huzat; és hogy milyen kevés tekintettel vannak a szerénykéréseinkre, az a kicsiség is mutatja, hogy még az ablaktáblát sem javítják meg.

Mindig bajban van az ember a levelek átadásával is, mert a fõporkolábot sokszoregy hétig sem látni, és csak õ van feljogosítva, hogy a leveleket a tábornokhoz vigye.

Este az a kimondhatatlan öröm ért, hogy megpillantottam Albertet és Csunkót atörzshadbíró társaságában; gondoltam is mindjárt, hogy az a szerencse, az a boldog-ság ér, hogy Albert meglátogathat; alighogy ezt végiggondoltam, jött a porkoláb, és

19

2011 OKTÓBER

azt mondta, hogy a hadbíró hivat; odaérve, az irodában találtam Albertet és Bertit, és értésemre ad-ták, hogy beszélhetek velük. Különösen vigasztaltuk egymást, de inkább nekem kellett bátorságotcsöpögtetnem beléjük, mert úgy láttam, hogy engem sokkal kevésbé nyugtalanít a sorsunk, mintõket.

Szeptember 30., vasárnap. Rendkívül unalmas nap, mert nincs mit olvasnom, délután Berti egykis szõlõt és egy üveg bort küldött nekem. Így tehát volt vacsorám.

Október 1. Ez a hónap a vágyakozás hónapja lész, mert bizakodva remélem, hogy jóságos uralko-dónk jogosan kegyelmet fog adni valamennyiünknek; nekem különben sincs bûnöm, hiszen annak,hogy a városparancsnokságot elvállaltam, tízféle alapos oka is volt.

Október 2. Egész éjszaka esett, és az idõ hûvösebb. Tegnap Vécsey néhány vigasztaló szót írtnekem, adja Isten, hogy valóra váljon.

3. Ma éjszaka is dörgött az ég és villámlott. – Holnap lesz szabadulásunk kihirdetésének napja. –Eszembe és lelkemben semmi kétség sincs felõle, hogy kihirdetik az amnesztiát. – Úgy vagyok azidõvel, mint az, aki hosszú utazásról tér vissza szerettei karjába; mennél közelebb van a célhoz, an-nál hosszabbnak és elviselhetetlenebbeknek érzi a perceket.Október napjai – mint az örökkévalóság! – Holnap, bárcsakröpülni tudna a futár.

4. Végre felvirradt az igazság, a fény, a szabadulás napja.Ma, ma mondják ki a nagy szót, az uralkodó kegyelménekszavát – Isten áldja meg és segítse szakadatlan!

Ma is volt egy kisebb szabású ünnepélyes szentmise, ésutána drága fiam, Adalbert bejött hozzám; a tábornok hathét alatt végre most másodszor is megengedte, hogy a fiúbeszélhessen az apjával, így aztán boldog és szerencsés na-pom volt.

Október 5. Tegnap este bejött a porkoláb és megkérdeztetõlem, hogy nincs-e zsebbe való pisztolyom vagy más effé-le holmim, röviden a tudomására hoztam, hogy már átad-tam Howiger tábornoknak, de õ csak erõsködött, és kutatniakart utána; megengedtem neki, erre aztán el is állt tõle, deazt mondta, hogy másnap reggel már hét órakor legyek ké-szen, mert a haditörvényszékre kell menni.A könyörtelenség, embertelenség, kegyetlanség tehát még-is legyõzte a dicsõséges és igazságos uralkodó jóságát ésszelídségét – vagy pedig becsapják, és nem is tud az egészítéletrõl, miért is kellene tudnia róla. Az õ szándéka az volt,hogy minden megtévedt, a korábbi kormányok ügyetlensé-ge vagy inkább rosszindulata miatt szántszándékkal tévútravezetett hûséges alattvalójának és szolgájának rangra valótekintet nélkül kegyelmet ad... De akkor miért kell ítéletethozni, ítéletet hirdetni, miért kell sok derék, tisztességesember becsületét meggyalázni, nevüket örök idõkre megbé-lyegezni? Az utóbbi megadott amnesztia nem fogja megnem történtté tenni a sok szerencsétlen családot sújtó meg-szégyenülést. – Nyomasztja vagy nyomasztani fogja szá-mos így megszégyenített becsületes ember nevét és továb-bi meggyalázott, bemocskolt életét. Családom van, tarta-nom kell magamat, mert másféle kötelességeim parancsolják, de becsületes, megköpdösött nevemet nem tudom és nem akarom tovább vi-selni mindenki szeme láttára, cégérként, sírban fekvõ szüleim szégyenére. – Legyenek õk az utolsók, akik a mindeddig szeplõtlen Schweidelnévvel szálltak a sírba. Sohasem jutott eddig eszembe (bár sokszor megpróbáltak rábeszélni), hogy becsületes nevemet megváltoztassam.De most, hogy bemocskolták, nem akarom továbbra is megtartani, az elsõ alkalmat megragadom, hogy megváltoztassam.

Nem kételkedem benne, hogy ma halálra fognak ítélni (még az is lehet, hogy kötél általira), de harmincöt évi szolgálatomra való külö-nös tekintettel tízévei várfogságra fogják módosítani. De errõl majd késõbb.

Az aradi 13

Aulich LajosDamjanich JánosDessewffy ArisztidKiss ErnõKnezic KárolyLahner GyörgyLázár VilmosLeiningen Westerburg KárolyNagysándor JózsefPoeltenberg ErnõSchweidel JózsefTörök IgnácVécsey Károly

20

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Az ítélethirdetés utánAhogy gondoltam! Halálra ítélve lõpor és golyó által. Mindezt elõre láttam, ésezért a legkevésbé sem lepett meg. – Itt ülök tehát a kinyitott szobában, egy tize-des és négy ember õrködik mellettem a szobában, társaságom tehát van – felhasz-nálom az idõt, mielõtt a kíváncsiak megbámulnának, hogy rendbe szedjem dolga-imat; megírtam a végrendeletemet, még egy nyilatkozatot és az elszámolásomat,mindezt két tanúval alá is íratom.

Rögtön ezután eljött hozzám kedves Berti fiam és Csunkó, mert már eljutotthozzájuk kivégzésünk híre. Mivel csak egyesével eresztették be õket, Bertit visz-szaküldtem, és elõször Csunkót fogadtam. – Adalbert fiamat minden dolgomrólkellõképpen tájékoztattam, és ha a bölcs gondviselés úgy tetszik, hogy kiszólítsonebbõl a világból, minden földi dolgom rendben van; mivel az elszámolás három-száznegyven passzíva, ennyi adósságot hagyok hátra.

– Milyen jó volna, ha a beszolgáltatott kilencszázhatvankét forintról is rendel-kezhetnék. – Haynau tehát megerõsítette ítéletünket. Isten fizessen meg neki érte.Egy fiatal minorita papot küldtek hozzám, aki igazán értelmes ember és érdemdúspap; megbízták, hogy holnap reggel jöjjön el hozzám és lásson el a szentségekkel.Valóban ne adnának kegyelmet nekünk? Az utolsó pillanatig olyan reménykedvebizakodom, hogy nem is tudom magam átengedni a halál gondolatának. Adalbertfiam egész délután nálam volt, és ez a látvány elszomorít; a kedves, derék fiú ad-ta át nekem szeretteim, drágáim utolsó szíves üzenetét. Zárom ezeket a sorokat, ésremélem, hogy október 6-án örvendetesebb érzésekrõl számolhatok majd be.

Ezt a három ív papírt, amelyen hûségesen megírtam aradi fogságomat, adják át fe-leségemnek, Domicának, ha bele nem pusztul bánatába.

In: Aradi vértanúk naplói. Válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta KatonaTamás. Kriterion, Budapest, 1991.

�

Az aradi vértanúk özvegyeiSchweidel József is a 4. huszárezredben szolgált, Poeltenberg feletteseként.Õ is Galíciában ismerkedett meg leendõbelijével, Domicella Bilinskával,Franz Bilinski császári és királyi kerületi titkár és Catherina Niedzielski leá-nyával. 1827. február 25-én esküdtek örök hûséget egymásnak a lembergiSzent András templomban. A házasodás egyébként nem volt könnyû dologegy tiszt számára, mert biztosítékot, kauciót kellett fizetnie, ha nõsülni akart.Elsõ gyermekük, Adalbert (Béla) már a következõ évben megszületett, és1844-ben – apja nyomdokain – hadapródként belépett a 4. huszárezredbe. … (Schweidel József) Halálát is felajánlotta szeretteiért: „Bárcsak halálom lenneaz engesztelés mindenki másért; bárcsak én lennék egyedül, aki az enyémek kisvétkeiért vérével fizet; s ebbõl virágzana ki az enyémek java és üdve!”.1849 novemberében – Schweidel József akaratának megfelelõen – felesége,Domicella kérvényezte a hadügyminisztériumtól a korábban fizetett házasságibiztosíték visszafizetését. Ehhez szüksége volt a halotti bizonyítványra, amelyet azaradi parancsnokságtól kérvényezett. A bizonyítványt végül a család gyámja,Latinovits Benjamin vette át. A családnak egyébként igazolnia kellett, hogy a ki-végzett tábornoknak nem volt vagyona, így nincs mit elkoboznia a hatóságnak.Schweidel Domicella ezentúl is Pesten élt családjával. Az 1850-es években õt isgyanúsnak tartotta a császári titkosrendõrség, ezért megfigyelte. Sikerült végülgyermekei megélhetését biztosítania, egy tejgazdaságot vezetett. Elõfordult, hogyel kellett utaznia lányához vidékre, és ezért késõbb mondattak csak misét azon év-ben vértanú férjeikért az özvegyek. 1888. március 23-án halt meg, a Kerepesi te-metõben helyezték nyugalomra, fiát késõbb mellé temették.

Részlet Hernády Zsolt történésznek a 2011. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényen, április 30-án, a Szent Mihály kápolnában megtar-tott vetítettképes elõadásából készített tanulmányból (A Klauzál Gábor Társaság honlapjáról: www.klauzal.hu)

Fotó: Rodler Miklós. Az Aradi vértanúk ereklyéit bemutató tárlat a Pécsi Galériában (Széchenyi tér) tekinthetõ meg. Ez az elsõ alkalom,hogy Aradon kívül is bemutatják a nagyközönségnek a tizenhárom vértanú relikviáit.

21

Makovecz Imre1 4 5 6A keresztény magyar hatalom 1456-ban megállította a mohamedán, de testvérinek tudott török hadsereget, és nyolcvanöt évre, Buda elestéig el-lenállt az állandó katonai nyomásnak, annak ellenére, hogy a germán Európa magára hagyta, elárulta.

Miután Buda elesett, a germán-török paktum eredményeképpen 150 évig széttépett állapotban tartották a Szent Korona országait, úgy sike-rült Európa közepén az egyetlen szakrális államot felszámolni. Azt az államot, mely az ókelta és sumér-akkád kultúra között aNagyboldogasszonynak ajánlotta fel az ország lelki-szellemi tartalmát.

1992-ben, röviddel a „rendszerváltás” után a sevillai világkiállításon a magyarok olyan épülettel jelentek meg, melyen hét torony épült, azok-ban tizennégy harang, melyekkel a magyar Himnuszt el lehetett harangozni.

Ahetes szám „irracionális” szám. Ez a szám az ôsi tudás szerint a valóságból kiemel és megtart. Az 1992-es harangzúgás Sevillában az 1456-os harangokat is megzúgatta. Akkor azt mondták az emberek, hogy a magyarok harangozni jöttek.

Azóta több mint egy évtized eltelt.Azóta megértettük, hogy nem változott meg semmi.Azóta megértettük, hogy a germán nyugat újra elárult bennünket. Milliomosokká tette a kommunistákat és olcsón megvette tôlük Magyar-

országot.

1 9 5 6Azzal a lehetetlen ellentéttel kezdem ezt a leírt mondatot, hogy ma már minden leírt mondat fölösleges.Az 1956 októberében kitört magyarországi forradalmat „háttér diplomácia” hozta létre.Az október 22-i mûegyetemi nagygyûlésen a Honvédelmi Tanszék tanára, Marián ôrnagy könyörgött nekünk, hogy ne menjünk az utcára. Afor-

radalom ezen az estén indult el, s lett másnap, október 23-án reggel 9-kor nagygyûlés újra az egyetem kertjében, ahol megválasztották azt a küldött-séget, amelyik a Parlamentbe megy, hogy a Gerô Ernô által kiadott gyülekezési tilalmat feloldani követelje. Tagja voltam ennek a csapatnak.

Hidas Antallal és másokkal találkoztunk, akik közölték velünk, hogy aki itt változtatni akar, az a Szovjetunió ellensége. Kiabálások és köve-teléseink hangoztatása után távoztunk.

A Kossuth hídon tértünk vissza Budára, ahol hatalmas tömegben a Bem tér felé vonultak az egyetemisták.A forradalom elindult. A Kossuth téri nagygyûléssel közel egy idôben elkezdôdött a Magyar Rádió ostroma.A forradalom fegyvertelenül indult, de estére már került fegyver is a Rádióhoz. A fegyverraktárak ôrizetlenül, nyitva álltak. Akkor csak cso-

dálkoztunk. Ma ötven év után miért nem csodálkozunk már? Mert volt idônk megérteni és megélni W. Wilson angolszász nagypolitikájának lé-nyegét. Hogy lehetne azt egyszerûen jellemezni?Közép-Európát, Közép-Amerikát és Közép-Ázsiát az újnacionalizmusoknak megfelelôen, mint történelmi területeket föl kell számolni, hogy azújnacionalizmusok felszámolása után elveszítsék végleg emlékezetüket és karakterüket.

Ez történt a Kárpát-medencével is 1914-tôl napjainkig.Miért és kinek kell mások ön- és emlékezetvesztése?Azoknak, akik rejtett rasszizmusukkal az univerzális emberi szellemet akarják saját fogságukba ejteni.Ezt a nemzetek angyalainak kiiktatásával érhetik el, azzal, hogy mindenki második nyelvként az ô anyanyelvüket használja stb.Miért volt szükség kirobbantani az 1956-os forradalmat? Mert addigra világossá válhatott, hogy a néhai közép-európai országok utódállama-

ikkal együtt sajátos kapcsolatrendszert kezdenek kiépíteni, miután túlélték Rákosi-Gerô-Farkas-Révai, Grotewohl és a többiek diktatúráját, túlél-ték a teljes vagyonelkobzást, kitelepítéseket, s a kontraszelektált lakosság illegális önszervezôdése elindult. Túlélték az egyházak, a családok, abaráti körök ezt a kort annak ellenére, hogy a zsarolással, fenyegetésekkel jelentéstevôkké nyomorítottak sok papot, civilt, tanárt és másokat.

Különös, érzésem szerint nem várt eseménnyé változott 1956. október 23-a.Szabadságharc lett belôle. A magyarság – kinek fiait Klein, Grosics, Grünfeld, Kovács, Makovecz néven illetik – angyala felszállt, a hadse-

reg alakulatai a forradalom oldalára álltak, és szembeszálltak a Vörös Hadsereggel.Európa megrendült az eseményektôl.Ez az európai megrendültség a mai napig nem múlt el.Nem múlt el annak ellenére, hogy a nemzetközi háttérpolitika büntetése nem maradt el, de jutalmazása sem.Miután elérkezettnek látszott a világkettôsség megszüntetésének az ideje, mert létrejött egy szakralitás mentes egyesült Európa, és Ázsia el-

lentétes érdekszférái is kialakultak, megszervezôdött Magyarországon is az ún. rendszerváltás.Ez a változás a forradalom utáni helytartóság meggazdagodását (jutalom) és a végleg vagyontalan és kiszolgáltatott lakosság tartós jogfosz-

tottságát eredményezte.Azt mondaná az elfogulatlan szemlélô: vége.Azonban nincs vége.A Föld bitorló Fejedelme az álarc (= perszóna, személyiség) jogán nem juthat el az univerzalitáshoz (lásd: „személyiségi jogok”).Univerzalitást csak az egyetemes kereszténység, a megváltás személyes, családi, nemzeti megélésén és gyakorlásán át lehet megismerni és

megszeretni nekünk itt, Európa közepén. Nagy reményekkel figyeljük a szláv-görög egyházat, Indiát, Közép- és Belsô-Ázsiavilágát. Ébren kell lennünk. Ébren kell lennünk, mert „kinyílt a kapu”, s a kapun éltetô fény érkezett.

Nemzetünk Nagyboldogasszonyának belsô fénye áthatja szívünket, ha éber lélekkel befogadjuk, s ha nem feledjük és tudjuk, Szent Mihályitt van közöttünk.

In: Megkopott harangszó 1456, 1956. p. 8-10. Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

2011 OKTÓBER

22

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A félévi szemeszterek megkezdéseelõtt - órarendi óráknak helyet ke-resve - a legapróbb intézeti és a

központi épületben lévõ, oktatásra alkalmashelyiségekbe is szabadon válaszható kurzustnyelvi órát telepítünk…. a feladat sokszor re-ménytelennek látszó folyamatnak tûnik...Sokéves tapasztalat szerint évkezdésre a kér-déses problémák megoldódnak, minden óra ahelyére kerül s az oktatási félév második heté-re a bizonytalan helyszínek és idõpontok isrendezõdnek. A néha reménytelennek látszóküzdelmet enyhítette az idén az a beruházás,melynek során új szemináriumi termeket állít-hattunk be az oktatásba. A Központi Épület D-K-i szárnyán, a 4. emeleten lévõ állatház helyealkalmas volt arra, hogy hasznosítsuk a terü-letet. Kisebb átszervezéssel a még meglévõeredeti funkciót a Ny-i blokkba telepítettük.Az Épületüzemeltetési Osztály vezetõjének,Illés Józsefnek gondos tervezési munkájaelõzte meg az építkezést. Három szemináriu-mi teremnek és egy biológiai labornak adtunkhelyet 400 négyzetméteren. A tágas folyosóbiztonságos közlekedésre alkalmas, melynekvégén munkatársaimnak, a termeket mûköd-tetõ technikusoknak alakítottunk ki tartózko-dási helyiséget. A termek közül két helyiség-ben 34 fõt, egy teremben 24 fõt, a biológiai la-borban szintén 24 fõt tudunk fogadni. Egysze-rû és takarékos anyagokat terveztünk, nemmegfeledkezve a végsõ funkcióról. A válasz-falakat dupla hangszigeteléssel láttuk el. A ve-títéshez szükséges sötétítést és az árnyékolástmotoros zsaluzia rendszer biztosítja. A világí-tási rendszer dimmelhetõ, azaz a fényerõ sza-bályozható 85 %-ban, lehetõvé téve az egészhalvány megvilágítást is. A termek készültsé-ge véglegesnek mondható. Asztalos munka ésfalburkolat végsõ beépítése maradt el, mely-nek engedélyeztetésével belefutottunk a beru-házási stopba. Az építési költség bontással,építéssel, szakipari munkákkal együtt 53 mil-lió Ft volt.

Az oktatástechnikai rendszer fixen telepí-tett, így a mennyezetbe illesztett projektor ésPC kapcsolat között aljzatba süllyesztett kábel-rendszeren történik a jelátvitel. Az oktatói pul-pituson kontroll monitor segítségével ellen-õrizhetõ az elõadás. Prezentációs egeret bizto-sítunk minden számítógéphez. Internet, a re-gisztrált gépek számára a belsõ hálózat elérhe-tõ. Ezen a nyáron az új beruházást kiegészítet-te a földszinti szemináriumi termek felújításá-nak befejezése is. Így kaphatott teljesen új ésmodern technikai fejlesztést és megjelenést az5.sz szemináriumi helyiség is. Az Aula mögöt-ti termek egységesen jól mûködnek oktatók éshallgatók kényelmét és igényeit egyaránt ki-

Építészeti és technikai megújulás az oktatótermekben

23

2011 OKTÓBER

szolgálva. A bútorzat, oktatástechnikai fejlesztés,táblák és a teljes installálás összesen 12 600 000Ft-ba került.

Az új termek megnyitásával együtt szüksé-gessé vált a meglévõ szemináriumi termek szá-mozásának megváltoztatása is. A számozás infor-mációt ad majd arról, hogy a terem emeleten vagyföldszinten található-e az épületben. Pl. földszintiszemináriumi terem számozása: 003 sz. vagy 002sz. szemináriumi terem. Emeleteken az elsõ számaz emeletet jelzi pl: 401. sz. szemináriumi teremvagy 207. sz. vagy 306. sz.szemináriumi terem. Atermek bejáratán lévõ táblákon is jelezni fogjuk azúj elnevezéseket.

Külsõ helyszíneknek is jutott a technikai fej-lesztésbõl. A Gyermekklinikai elõadóterembe újárnyékoló rendszert telepítettünk és reméljük,hogy ebben a félévben a hangrendszer korszerûsí-tésére is sor kerül. Oktatástechnikai eszközökettelepítettünk a II. sz. Belklinikára, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikára és aBiofizikai Intézetbe is.

A szép feladatok teljesítése és a mûködtetésmellett nagy gondot jelent a termek jó állapotánakmegõrzése, melyben végeláthatatlan küzdelmetfolytatnak munkatársaim. Ezért a termeket csakaz oktató megérkezésekor nyitjuk ki és az óra vé-geztével a hallgatók távozása után zárjuk be. Saj-nos minden erõfeszítésünk ellenére elõfordultmár, hogy étel és ital került be a padsorok közé,vagy üzenetek hagytak maradandó nyomot a pa-dok asztallapjain és a székeken is. Közös együtt-mûködéssel, ráfigyeléssel ezek a szándékos ron-gálások talán megelõzhetõek és megakadályozha-tóak, ha mindannyian közös értékként használjukaz oktatási helyszíneket. Sokat kellett arra várni,hogy kulturált, eurokonform környezetben tudjukfogadni hallgatóinkat.

A termek felújítása során lelkiismeretes, ki-emelkedõen gondos munkát végeztek munkatár-saink. Így a Gazdasági Hivatal részérõl PorvayPéter gazdasági igazgató és csapata Molnár Eme-se és Szûcs Nóra, az Épületüzemeltetési Osztály-tól Illés József osztályvezetõ és munkatársaiBáráczné Takács Zsuzsa, Sámoczi Istvánné, végülés természetesen elsõsorban az én kollegáim, azOktatástechnikai és Szervezési Csoport vala-mennyi munkatársa, kiemelten Czulák Szilvia,Herr Róbert és Õz Pál.

A feladat megvalósításakor mindannyianéreztük az építés és alkotás örömét. Csapatmunkavolt. Jó volt így és ha ez siker, akkor közös a sikeris, hiszen dr. Miseta Attila dékán, dr. Decsi Tamásés dr. Ertl Tibor dékánhelyettesek a megvalósítássorán lehetõségeikhez képest minden támogatástmegadtak, kiemelt figyelemmel követték az épí-tési munkákat. Köszönet érte.

Óvjuk – jó gazda módjára –, vigyázzunk kö-zösen, közös értékeinkre.

Kittkáné Bódi KatalinOktatástechnikai és Szervezési Csoport

XLIII. Egyetemi Orvosnapok2011. október 21-22.

PROGRAM

2011. október 21. (péntek)

10.00 Ünnepi mûsorLiszt: E-dúr polonaise S223; Beethoven: E-dúr szonáta Op. 2. No. 3. I. tételKözremûködik Menyhei Ádám, a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem III. éves hallgatója

10.30 Az Orvostudományi Kar ünnepi üléseA dékán ünnepi beszédePro Facultate Medicinae emlékérmek átadása

Áprily Lajos: Szilencium.Elõadja Rázga Miklós színmûvész, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója

Arany-, gyémántdiplomák adományozásaRomhányi Emlékérmek átadásaOktatói és hallgatói kitüntetések adományozásaÁrpád-házi Szent Erzsébet Emlékérem adományozásaDékáni dicséretek átadása

Dr. Kiss Tibor és dr. Lajos László egyetemi tanárok dombormû avatása

Fotókiállítás az aulában: „Pillanatképek” és „Farmakobotanikai illusztrációk”Természetfotók és gyógynövényfestmények kiállítása: dr. Kõszegi Tamás (PTEKK Laboratóriumi Medicina Intézet és Melius Alapítvány), dr. Rácz-KotillaErzsébet,dr. Szentpéteri L. József, dr. Papp Nóra (PTE ÁOK Farmakognóziai Tanszék),valamint gyógyszerész-, orvostan- és biológus hallgatók munkáiból

15.00 ÉVFOLYAMTALÁLKOZÓK

1951-ben végzett orvosok II. sz. szemináriumi terem (fszt.)1956-ban végzett orvosok III. sz. szemináriumi terem (fszt.)1961-ben végzett orvosok Tanácsterem (I. em.)1966-ban végzett orvosok V. sz. szemináriumi terem (fszt.)1971-ben végzett orvosok Dr. Flerkó Béla tanterem (I. em.)1976-ban végzett orvosok Dr. Donhoffer Szilárd tanterem (I. em.)1981-ben végzett orvosok Dr. Cholnoky László tanterem (I. em.)1986-ben végzett orvosok VI. sz. szemináriumi terem (III. em.)1991-ben végzett orvosok Dr. Lissák Kálmán tanterem (I. em.)1996-ban végzett orvosok 401. sz. szemináriumi terem (IV. em.)2001-ben végzett orvosok 402. sz. szemináriumi terem (IV. em.)

Ezt követõen az egyes évfolyamtalálkozókon résztvevõk közös rendezvénye (vacsora)

2011. október 22. (szombat)

10.00 és 14.00 A Gyugyi gyûjtemény megtekintése a Zsolnay negyedben

TUDOMÁNYOS DÉLELÕTT

A végzett évfolyamok képviselõinek tudományos elõadásai (PTE Általános Orvostudományi Kar, Dr. Flerkó Béla (IV. sz.) tanterem (Pécs, Szigeti u. 12.)

10.00 Dr. Than Péter egyetemi docens, PTE ÁOK KK Mozgásszervi Sebészeti IntézetOrtopédiai Klinikai Tanszék: 20 év a nagyízületi endoprotetikában.

10.20 Dr. Hunyady Béla egyetemi tanár, PTE ÁOK KK I. sz. Belgyógyászati Klinika ésKaposi Mór Oktatókórház Belgyógyászati Osztály: Krónikus C-vírus hepatitis: 25 évalatt a reménytelenségtõl a gyógyítható betegségig

10.40 Dr. Gerlinger Imre egyetemi tanár, PTE ÁOK KK Fül-Orr Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika: Beethoven kórrajza a korszerû hallásrehabilitáció tükrében

11.00 Dr. Tamás Péter egyetemi docens, PTE ÁOK KK Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika: Mitõl függ a magzat súlya?

11.20 Dr. Solt Jenõ egyetemi magántanár, PTE ÁOK KK I. sz. Belgyógyászati Klinika:Ballonkatéteres tágítás és fémstent kezelés a gastroenterológiában

19.00 Dékáni fogadás az Orvostudományi Kar Dr. Romhányi György aulájában(Részvétel csak külön meghívóval)

24

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

– Neonatológus vagyok, szakterületem a gyermekgyógyászatnagyon szép határterülete. Máig nagy öröm számomra, hogy1976-ban Pécsett, a Szülészeti Klinikán kezdtem dolgozni, s máigis ott vagyok. Szakmai munkánk elismerésének is tekinthetõ, hogya múlt évtõl Neonatológiai Tanszékként mûködünk a SzülészetiKlinikán belül. A klinikán elhivatott, elkötelezett szakembergárdá-val és nagyszerû nõvérekkel, igényes szakorvosokkal folyik amunka. Kilencen vagyunk az osztályon orvosok, mindenki szakor-vos, kettõ kivételével mindenki neonatológus is egyben, háromkolléganõnk tudományos minõsítést szerzett. Tudja, ez manapsága neonatológiai területen ritka. Nem jellemzõ, hogy ilyen sok or-vos és kvalifikált szakember legyen egy helyen. Azt gondolom, havalamire az ember büszke, elsõsorban ne a saját teljesítményére le-gyen, hanem arra, hogy talán a segítségével és talán a példamuta-tásával milyen követõket mondhat a magáénak. Ha engem meg-kérdeznek, hogy minek örülök a legjobban, akkor azt felelem, an-nak, hogy olyan szakembergárda segíti a munkámat, mint a pécsicsapat.

– Idézzük fel a múltat, hogyan lesz valaki jövendõ elnök? Mi-lyen alapon választanak jövendõbeli elnököt? Továbbá amikorigent mondott, illetve elfogadta a megtisztelõ posztot, azt milyen el-képzelésekkel vállalta?

– A MOTESZ Elnökségének munkájában tulajdonképpen2003 óta veszek részt, kezdetben a Képzési- és Tudományos Bi-zottságba kaptam felkérést. Akkor ennek a bizottságnak az elnökeVécsei László akadémikus volt. Az új típusú szakképzési-, tovább-képzési rendelet 1999-tõl élt, és a szakképzés 2000 elején kezdetttalpra állni. Egyetemi szinten már akkor elkezdtem ezen a terüle-ten dolgozni. A szak- és a továbbképzéssel foglalkozó szakmai éstudományos grémiumok munkájában – különféle bizottságok tag-jaként – azóta folyamatosan jelen vagyok.

– Továbblépés az életében a 2005-ös esztendõ, hiszen akkor vá-lasztották meg a MOTESZ alelnökének...

– Nyilván azért élveztem a közösség bizalmát, mert az addigrám bízott feladatokat mindig idõre, lehetõleg precízen végeztemel. Elnökként ebben az idõszakban Sótonyi Péter, majd VécseiLászló, végül Kiss István professzorok tevékenykedtek. Valameny-nyiük munkája személyes példaként szolgált. Például Sótonyi pro-fesszor bölcsessége, a MOTESZ munkájára való rálátása tisztele-tet parancsolt. A neves szakember az egészségügyben folyó okta-tásra, gyógyító munkára, etikai és tudományos kérdésekre szá-momra impresszionálóan koncentrált. Vécsei professzor gyakorlóklinikus és kiváló kutató, akinek alapos, minden részletre kiterjedõmunkásságából a precizitását csodáltam. Kiss István elnökként óri-ási lendületet vitt a MOTESZ munkájába. Az egészségügy átala-kulását kísérõ jelenségek monitorozásával, vizsgálatával, alaposfelmérõ munkával azt bizonyította, hogy az egészségügy aktuálisállásáról a MOTESZ a tagtársaságaival nagyon pontos keresztmet-szeti képet alkothat.

–A Rácz Jenõ minisztersége idején indult nemzeti egészség

program keretében a MOTESZ önálló kezdeményezéssel, neveze-tesen a Szív- és Érrendszeri Betegségek Megelõzésének és Gyógyí-tásának Nemzeti Programja kimunkálásával állt elõ, s alkotott sze-rintem maradandót

– Azóta is a program sikerén dolgozik a Szövetség. Elõdeimmunkájából az ilyen pozitív tevékenységeket feltétlenül folytatnikívánjuk.

– És milyen újdonságokat szeretnének a MOTESZ zászlajáratûzni? Hiszen amikor elvállalta az elnökséget, kissé más világ voltaz egészségügyben, mint manapság...

– Mit vettem át, mit „örököltem”? Egy közel 130 tagszerveze-tet tömörítõ szövetséget, amelynek tagszervezetei változatlanulmegmaradtak. Ugyanakkor tény, hogy a MOTESZ lehetõségeiegyelõre nem körvonalazottak. Tény, hogy mostanság anyagi ne-hézségeink vannak, amiket részben a struktúra átalakításávaligyekszünk kompenzálni, illetve új lehetõségek után nézünk. Min-denesetre szép hagyományt örököltem, a korábbi elnökeim tapasz-talatai is a rendelkezésemre állnak. Néhány dologban elõre szeret-nék lépni. A tagtársaságokkal az eddigieknél is élénkebb kapcso-latra törekszem. Évente háromszor a Szövetségi Tanácsülésen atársaságok képviselõi és delegáltjai megjelennek, mi pedig a jövõ-ben a tagtársaságok közgyûlésein, tudományos ülésein való jelen-létünkkel szeretnénk élénkebbé tenni, reprezentálni kapcsolatrend-szerünket. Az Elnökség tagjaival átbeszéltük, hogy a több mint 120tagtársaságot egyetlen embernek képtelenség átlátnia. Az viszontmegoldás lehet, hogy valamilyen feladatfelosztás keretében min-den elnökségi tagra 10-20 társaság jut, s akkor már szorosabb leheta kapcsolatápolás, nagyobb lehet a rálátás a tagtársaságaink tevé-kenységére, nekik pedig a miénkre.

–A feladatelosztással milyen eredményekre számítanak?– Az elnökségi tagok között van sebész, belgyógyász, bõr-

gyógyász, patológus stb. Felismertük, hogy aktív részvételükkel afõbb orvosi szakmák felé az eddigieknél jobban kell nyitnunk.Mint ahogy azt is tervezzük, hogy a nagy szakmák reprezentánsa-it idõnként a MOTESZ Elnökségének üléseire meginvitáljuk, kér-ve, hogy a szakterületükön elõforduló problémáikról számoljanakbe, illetve mi magunk is keressük a sikeres együttmûködés lehetõ-ségeit.

– Ez nem lehet túl bonyolult feladat, hiszen a MOTESZ az or-vosegyetemekkel kiváló és élénk kapcsolatokat tart.

– Igen, a Szövetség szerzõdéses kapcsolatban van az egyete-mekkel. Mi pedig az oktatás és az utánpótlás-szervezés kérdései-ben szeretnénk az egyetemek nagy szakmai tapasztalatát gyakorla-ti együttmûködésben élénkíteni.

–A MOTESZ mit tud az egyetemeknek kínálni?– Sok egyéb között a MOTESZ például az egy-egy szakterüle-

ten konszenzust teremtõ konferenciák anyagairól tájékoztatja azegyetemeket, és ez figyelembe vehetõ a graduális-, illetve a poszt-graduális képzés során. Például hiányterület a rehabilitáció: ez aszakterület a graduális képzésben is alulreprezentált, megoldatlan

Dr. Ertl Tibor professzor a MOTESZ Magazin Szerkesztõbizottságának tagja, a MOTESZ elnöke, PTE ÁOK Továbbképzõ Központ, Pécs

Forrás: MOTESZ magazin, 2011; XIX(1-2): 2-4.

„Keressük a sikeres együttmûködés lehetõségeit”Dr. Ertl Tibor egyetemi tanár, gyermekgyógyász és neonatológus. A MOTESZ 2003-ban életre hívott Képzési és Tudományos Bi-zottságának tagja, két évvel késõbb alelnöke, majd 2009-tõl elnöke lett. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége el-nökségi tagja 2005 óta, egy év múlva már a szövetség alelnöke. Újabb mérföldkõ MOTESZ-beli életében a 2009-es esztendõ, hiszena Szövetségi Tanács a MOTESZ leendõ elnökévé választotta. 2010 decemberétõl kétéves cikluson át az elnöki tisztet Ertl Tibor pro-fesszor tölti be.

25

a szakemberképzés, noha a rehabilitáció az egészségügy kiemelt te-rülete. Arehabilitáció kérdése csaknem az összes szakmát érinti. Nos,például ezeken a “REHA” rendezvényeken szerzett tapasztalatokat isszeretnénk az egyetemeknek felkínálni.

– Milyen kapcsolatuk van mostanság a szakmai kollégiumokkal,hiszen ott is változások történtek?

– Új rendelettervezet született a szakmai kollégiumok szabályo-zásáról, tartalmáról. A jogszabálytervezettel kapcsolatban természe-tesen a MOTESZ is véleményt alkotott. Az elmúlt idõszakban sok bí-rálat érte a MOTESZ-t a kollégiumi tagok választása terén.

– Jelenlegi vagy a múltbéli tagválasztásról van szó?– Amúltbéli választások kapcsán. Az azt szabályozó rendeletet az

elõkészítése során társadalmi vitára mi is megkaptunk. Azon a vitánszámos pontban a MOTESZ kifejtette álláspontját, de a megjelentrendelet paragrafusai ezt nem mindenben tükrözték.

– Mindenesetre a MOTESZ a múltban is javaslattevõ volt, és úgynéz ki, hogy a jövõben is az lesz.

– Igen. Véleményt mond, amibõl annyit fogadnak meg a jogalko-tók, amennyit akarnak. Vagyis nem feltétlenül a MOTESZ vélemé-nyét tükrözi a megjelent rendelet. Tény viszont, hogy a MOTESZ fel-kérést kapott a vonatkozó rendelet szerinti kollégiumi tagok megvá-lasztására. Ennek eleget is tett. Acitált rendelet értelmében 8 tagot vá-laszthatott a szakma, az egészségügyi miniszter pedig 7 tagot delegálta 15 fõs szakmai kollégiumokba. A jelen tervezet alapján 1 szakmaikollégium lesz 180 taggal, az egyetlen szakmai kollégiumban pedig60 szakmai tagozat 3-3 taggal képviselteti magát. E tagokat a minisz-ter, illetve az egészségügyért felelõs államtitkár jelöli ki – ez az elsõszintje a szakmai kollégiumi munkának. Ennek a 180 fõs szakmaikollégiumnak 5 tagú vezetõsége lesz, 1 elnök, 2 alelnök és 2 titkárszemélyében. Õket szintén az egészségügyért felelõs államtitkár jelö-li ki. A második szinten e grémium munkáját mind a 60 szakmában5-15 fõbõl álló tanácsok segítik.

A jelenleg mûködõ szakmai kollégiumoknak, az egészségügyiszakmai szervezeteknek, az orvosi kamarának ezekbe a testületekbe– tanácsokba – joguk lesz tagokat delegálni. Lényegében a két szintkülönbözõ felelõsséggel dolgozik. Évente legalább egyszer össze kellülnie a 180 fõs szakmai kollégiumnak, minimum 6 alkalommal a ta-gozatoknak és 3 alkalommal a tagozatok munkáját segítõ tanácsnak.

– Mindebben hol kap helyet a MOTESZ?– A szakmai kollégiumok mûködésérõl 2011. március 30-án je-

lent meg a rendelet. Ebben a MOTESZ feladata is konkretizálódik,nevezetesen a tagozatok mellett mûködõ tanácsok összetételének ki-alakításánál körvonalazódik. A szervezési munkák elõkészítésére bi-zottságot alakítottunk, melynek vezetõje Sótonyi Péter professzor úr.Kidolgoztunk egy eljárásrendet, melyet a fõhatósággal egyeztettünk.Ennek megfelelõen megszólítottuk tagtársaink mellett a bíróságonbejegyzett országos szakmai szervezeteket, és arra kértük õket, hogynyilatkozzanak arról, melyik kollégiumi tanács munkájában kíván-nak részt vermi. Ezt követõen egyeztetõ megbeszéléseket tartottunkvalamennyi rendeletben nevesített kollégiumi tanács számára az ér-dekeltek bevonásával. A levezetõ elnökök a MOTESZ Elnökségébõlkerültek ki. A megbeszélések – egy-két kivételtõl eltekintve – kon-szenzussal végzõdtek, felosztásra kerültek a társaságok között a he-lyek, melyekre aztán a társaságok delegálják tagjaikat, ezt aMOTESZ összesíti és dr. Szócska Miklós államtitkár úrnak továbbítja.

– A MOTESZ-re valamilyen szinten egyfajta „baloldali plecsnit”raktak, mondván, hogy ‘94-tõl az egészségügyi kormányzat épített aSzövetség szürkeállományára. Azt nem veszik figyelembe, hogy az az-óta eltelt esztendõkben négy évig Fidesz kormány is mûködött

– Mióta én a MOTESZ elnökségi ülésein részt veszek, azóta aztlátom, hogy mindenekelõtt a szakmaiság dominál! Természetesen —mint mindenhol az életben — vannak, akiket jobban érdekel a politi-

ka, vannak jobboldali és baloldali beállítottságú kollégák. A magamrészérõl nem tapasztaltam semmiféle olyan szélsõséges megnyilatko-zást egyik oldal irányába sem, amelyik azt a gyanút vetette volna fel,hogy a MOTESZ-ben a politika mozgatja a javaslatokat és a dönté-seket. Az Elnökség tagjait ha végignézzük – neveket nem mondok –,ismerten jobboldali érzelmû és beállítottságú szakemberek is szépszámmal jelen vannak. Mindenesetre elnökségi szinten soha nemnyilvánult meg senki pártállása. Az viszont tény, hogy amikor aMOTESZ bizonyos feladatokra támogatást kapott, az jobb és balol-dali kormányoktól egyaránt érkezett. Miután az utóbbi 8 évben bal-oldali kormányzat volt, ha a szakmai fejlõdést és a szakmaiságotvesszük figyelembe, akkor a kormányzat munkájának támogatásával– és befolyásolásával – a szakmai elõrehaladást támogatta a szerve-zet. Nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy a rendeletalkotásnál eddig aMOTESZ-nek véleményformáló szerepe volt, márpedig ott mindig aszakmaiság dominált. Abban a pillanatban, ahogy egy rendelet meg-fogalmazódott, majd törvényerõre emelkedett, nekünk annak módjátkell keresnünk, hogy azt minél jobban szakmai tartalommal töltsükfel.

–AMOTESZ – egyebek között – hagyományosan híres a kiválónemzetközi kapcsolatairól. Ezek fenn- és szintentartása a jövõ teen-dõihez is tartozik?

– Az UEMS-ben (Union Européenne desMédecins Speciálistes:Szakorvosok Európai Uniója) van egy alelnökünk Magyari Zoltánfõorvos személyében. Az UEMO-ban elnök Hajnal Ferenc profesz-szor, a pénztárnok Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézetfõigazgatója, a MOTESZ alelnöke, mindhárman a MOTESZ Nem-zetközi Bizottságának tagjai. Emellett a kínai kapcsolatok több évrenyúlnak vissza, illetve a MOTESZ kiváló kapcsolatot ápol a WMA-val (Word Medical Association: Orvosi Világszövetség), különbözõeurópai orvosi szervezetekkel. Talán a legfontosabb a UEMS, amely-be magam is többször voltam magyarországi delegált. Tapasztaltam,hogy az EU tagállamai között — szakmaiságát tekintve — a szakor-vostovábbképzésben és a folyamatos továbbképzésben Magyaror-szág nagyon jól áll.

– MOTESZ elnökként tervez-e változtatást, ha igen, akkor milyenelképzelésekkel vette át két esztendõre a magas posztot?

– Nyilvánvalóan átgondolandó, hogy a struktúra mennyiben ala-kítható. A MOTESZ-t azzal vádolták, hogy utazási irodát és kong-resszusszervezõ irodát mûködtet. Csakhogy a bírálók elfelejtkeztek,illetve talán nem tudtak arról, hogy ezek a szervezetnek bevételi for-rásul szolgáltak. Magam is élveztem a MOTESZ Kongresszusi Irodaáltal szervezett rendezvény sikerét, és láttam, hogy ott professzioná-lis munka folyik. Olyan magas szintû kongresszusszervezés, amivelnem sok kongresszusi iroda dicsekedhet. Valljuk be, mások tevé-kenysége szerteágazó, hiszen orvos-egészségtudományi kongresszu-sokat éppúgy szerveznek, mint utazásokat vagy éppen kiránduláso-kat. Nos, a MOTESZ Kongresszusi Iroda semmi mást nem szervez,mint egészségügyi dolgozók, orvosok, különféle társaságok részérekongresszusokat. Ezeket a programokat mindenkor nagyfokú szak-maiság és figyelmes rendezés jellemezte. Tudni kell, hogy ezek aprogramok pozitív szaldóval zárulnak, a befolyt összeg pedig a tudo-mányos társaságok, illetve a kongresszust szervezõ társaság és intéz-mény támogatására fordítódik. Es természetesen a profit egy része aMOTESZ mindennapi fenntartásához szükséges javak elõteremtésé-re is szolgál. Jelen pillanatban ebbõl él a MOTESZ, ez a bevételi for-rása.

– Hm. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben... Változó világunk-ban mi lehet a MOTESZ Magazin sorsa ?

– Evek óta vajúdó problémára kérdez rá. A Magazin egyrésztszakmai cikkeket közöl, másrészt olyan szakéleti újdonságokat mu-tat be, felelõs egészségügyi vezetõkkel készült interjúkat közöl, ame-

2011 OKTÓBER

26

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Böjte Csaba ferences szerzetes látogatásaa PTE KK Onkoterápiás Intézetben

Böjte Csaba ferences szerzetes2011. október 3-án Pécsre lá-togatott, ahol a város polgár-

mestere is fogadta. Számos programjamellett látogatást tett a Pécsi Tudomány-egyetem Onkoterápiás Intézetében is.Megtekintette az új lineáris gyorsítót,több kórtermet, kezelõhelyiséget, elbe-szélgetett betegekkel, akik közül többek-nek könny szökött a szemébe bíztató, re-ményt nyújtó szavaitól.

Megjelent és köszöntötte BöjteCsabát prof. Kollár Lajos, a KlinikaiKözpont fõigazgatója is.

A daganatos betegség diagnózisá-nak közlése mind a beteg, mind a hoz-zátartozó számára nagy lelki megterhe-lést jelent. A kezelés eredményességétnagyban befolyásolja a betegek hozzáállása, pszichés reakciója. A lelki gondozás a sebészi, sugaras és kemoterápiás kezelés mellettigen fontos része különösen ezen betegek gyógyításának. Az intézetben külön pszichiáter és pasztorálpszichológus foglalkozik a lelkitámogatást igénylõkkel, és ez az igény nemcsak vallásos, hanem nem vallásos betegek részérõl is felmerül. Ezért is volt nagy jelentõ-sége ennek a látogatásnak. Böjte Csaba szerény megjelenése, közvetlen stílusa, bátorító szavai bizonyosan megnyugtató hatással lesz-nek, s emlékezetesek maradnak a vele kapcsolatba kerülõk számára.

Dr. Mangel LászlóDr. Csere Tibor

lyek az Olvasónak hasznos információul szolgálhatnak. Kezdet-ben 25 ezer példányszámban jelent meg – akkor, amikor az Or-vosi Hetilap 1800 példányban volt olvasható – s csaknem min-den orvoshoz eljutott. Vagyis negyed százezer doktornak és kü-lönbözõ szakmai szervezeteknek házhoz vitte az információt.Igen, igen, múlt idõben mondom, hiszen ilyen magas példány-számban már nem tudunk megjelenni. Az Elnökség régebb ótaazon gondolkodik, hogy elektronikusan és papíralapon is kiad-juk a lapot, vagy csak elektronikus formában. Valószínû, hogy anyomtatott kiadvány a költségessége miatt valamelyest háttérbeszorul, és a technika vívmányát használva az elektronikus újságkiadására voksolunk, ez könnyebben megoldhatónak látszik. Dejelen pillanatban nincsen rálátásom arra, hogy a nyomtatott for-

ma anyagi fedezetét a jövõben elõ tudjuk-e állítani vagy sem.– Az elektronikus kiadás gyakorlatban hogyan mûködne?– A Magazin változatlanul, az eddigi gyakorlatnak megfele-

lõen megtekinthetõ lesz a MOTESZ weboldalán: hiszen a hon-lap jól karbantartott és interaktív. Fórumunkon bármikor közvet-lenül írhatnak nekünk az Olvasók.

Ugyanott tervezzük továbbá, hogy néhány kérdésfeltevéssel„provokáljuk” a szervezeteket, a portál olvasóit kérve, írják mega véleményüket. Aktuális témákról lesz szó, hiszen a Semmel-weis Terv most indul, amivel kapcsolatban már most sok pozitívés negatív vélemény született. Nyilvánvalóan – mint minden ja-vaslat – lokális szinten ez is sérthet érdekeket.

Krasznai Éva

Borza Erzsébet

Botz Bálint

Budai Anna

Imreh András

Kiss Péter

Kovács Anna

László Eszter

Sarlós Donát Péter

Szabó Árpád Olivér

Tanai Edit

Tóth Ildikó

Vecsei Anna Lilla

Az Orvoskar Köztársasági Ösztöndíjas diákjai

27

2011 OKTÓBER

Pályázati kiírás Berde Botond ösztöndíjraEgyetemünk díszdoktora, Berde Botond bázeli professzor által 1997-ben alapított, fiatal kutatók támogatási alapjának 2012. évi ösztön-díjára pályázatot hirdetünk az alábbi feltételekkel:

� Az ösztöndíj rövid (néhány hetes), továbbképzõ jellegû, metodikai tanulmányutat tesz lehetõvé az alábbi nyugat-európaiországok valamelyikében: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg,Németország, Norvégia, Olaszország, Svájc, Svédország.

� A pályázó a pályázat benyújtásakor még nem töltötte be a 37. életévét.

� Az ösztöndíj elnyerésének feltétele a sikeres, a jövõre nézve ígéretes tudományos munkásság, amelyrõl beszámolók márnemzetközi folyóiratokban is megjelentek.

� A pályázó írásban vázolja munkatervét (kísérleti terv, metodika elsajátítása, stb.).

� A sikeres pályázó hazatérte után tevékenységérõl írásban számol be.� Kongresszuson vagy szimpóziumon való részvételre nem lehet pályázni.

Az ösztöndíj összege 5000 svájci frank, évente egy ösztöndíj adható ki.Pályázatok benyújthatók a PTE ÁOK Dékáni Hivatalába 2012. április 10-ig.

A pályázatnak a következõket kell tartalmaznia:

� pályázati kérelem, megjelölve a fogadó intézmény címét és a fogadó fél nevét,� fogadókészséget igazoló levél,� a pályázó szakmai életrajza,� nyelvtudás igazolása.

A pályázatokat a Berde Botond professzor úr egyetértésével kijelölt kuratórium bírálja el. A sikeres pályázó tanulmányútját 2012. má-jus 14. után kezdheti meg.

Dr.. Schneider Imre s.k.professzor emeritusa kuratórium elnöke

2011. szeptember 17-én rendezte aPVSK sportkör dzsúdó szakosztályá-nak 50 éves jubileumi versenyét és be-mutatóját a városi sportcsarnokban.

Öröm volt látni, hogy a keletrõl jövõ,számunkra talán még egy kicsit idegen,de testet-lelket foglalkoztató sportágmennyire népszerû. A városi sportcsar-nok küzdõterét teljesen „betöltötte” asok száz fehér ruhás dzsúdós „palánta”.

A bemutató-verseny fõvédnöke Ko-vács Antal cselgáncs olimpiai bajnokvolt. A rendezvény során licitálással el-adták Kovács Antal dzsúdós ruháját, ésaz ezért kapott összeget a Gyermekkli-nika Sebészeti Osztályán mûködõVISSZATÉRÉS Alapítvány számlájá-ra utalták a Gyermekklinika SebészetiOsztályán kezelt gyermekek gyógyítá-sának javítására.

Dr. Pintér AndrásA képen jobb oldalon látható Kovács Antal olimpiai bajnok..

28

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

2011. június 18-án elhagyott bennünket Jakab Irén. Távozásafájdalmas, mert – nemzetközi elismertsége és közkedveltségeközepette – sokat volt velünk, az utóbbi két évtizedben rendsze-resen hazalátogatott, s az itteni rendezvényeken részt vett, elõa-dott és publikált.

Jakab Irén 1919. július 15-én született Nagyváradon, s kö-zépiskoláit is ott végezte. Az orvosi egyetemi diplomáját Kolozs-váron szerezte meg, ahol 1944-tõl 1947-ig az ideg-, és elme-gyógyászati klinikán gyakornokként dolgozott, majd 1947-tõlKörnyey Istvánnal együtt Erdélybõl áttelepülve a Pécsi Tudo-mányegyetem ideg-, és elmegyógyászati klinikájára került elõ-ször tanársegédi, majd adjunktusi beosztásban. Közben elvégez-te a lélektan-filozófia szakot, ezután 1948-ban a lélektan és a pe-dagógia tárgykörbõl avatták doktorrá.

Mint elmeszakorvos (1950-tõl) és mint neurológus (1951-tõl) a neuropszichiátria, gyermekpszichiátria és a neuropatológiaterületérõl közölt tanulmányokat. 1959-ben távozott külföldre,elõször Svájcban, majd Párizsban dolgozott. Tudományos pálya-futása az Egyesült Államokban 1966-ban Bostonban kezdõdött aHarvard Medical School-ban. 1969-ben a Menninger School ofPsychiatry (Topeka, Kansas) intézményeiben végzett tanulmá-nyai után 1972-ben került Pittsburgh-be, ahol értelmi fogyaté-kossággal járó pszichotikus gyermekek számára dolgozta ki aJohn Merck Programot – az elsõ ilyen kombinációjú kórházi te-vékenységet az USA-ban. A pittsburghi egyetemen professzor-ként tevékenykedett 1992-ig nyugalomba vonulásáig, majd visz-szatért a Harvardra Bostonba, ahol ugyancsak pszichiátriát adottelõ, s a McLean oktató kórház konzultánsa lett.

Fõ érdeklõdési területe a képi kifejezés pszichopatológiájavolt. Ezt elsõsorban az 1956-ban németül és franciául megjelent„Zeichnungen und Gemälde der Geisteskranken” (AkadémiaiKiadó) címû könyve taglalta. Ezt 1998-ban „Képi kifejezés apszichiátriában” címmel immár magyarul és angolul is újra kiad-ták. Munkája a pécsi klinikán Reuter Camillo professzor (1874-1954) gyûjtésén alapult: az anyag 1920-tól 1959-ig kezelt bete-gektõl származott. Az érdekes, magas színvonalú képanyag jóltükrözi a korabeli kórházi körülményeket, a betegek szemléletét,a gyógyítás lehetõségeit. Foglalkozott a betegek képei és a mû-vészeti irányok között lehetséges stílusbeli hasonlóságokkal, deezt nem vélte azonosságnak. Az elmebetegség során új – kóros –jelenségek lépnek fel, melyek a javulással, gyógyulással eltûn-nek. Stílusváltás példájaként említette, ha pl. a betegség folya-mán kialakult absztrakt stílust az eredményes kezelés nyománnaturalista stílus váltja fel, vagy elektrokonvulzív kezelést köve-tõen gyermeki rajzolással találkozunk. A betegségre jellemzõ áb-rázolást lehet, „nozospecifikus”-nak értékelni, amikor pl. egyösszefüggéstelenül beszélõ beteg esetleg így is rajzol. Azonban alátottakat csak a klinikai kép igen gondos tanulmányozásávalegybevetve értelmezte, különösen a modern gyógyszerelés vilá-gában. Jakab a stílus sajátságain kívül foglalkozik a tartalommanifeszt, latens, szimbolikus és kompozíciós megközelítésével.Jakab Irén mûve a terület közkincsévé vált, s méltán idézik mind

a mai napig Prinzhorn, Volmat és mások úttörõ klasszikusai kö-zött.

Mint szervezõ és szerkesztõ sokat tett a területért. Egyikmegalapítója – majd egyik alelnöke lett – a NemzetköziKifejezés-pszichopatológai és Mûvészetterápiás Társaságnak(Societé International Psychopathologie de l’Expression et d’ArtTherapie) röviden a SIPE-nek 1959-ben. Megalapította és elnö-ke lett az analóg Amerikai Társaságnak (rövidítve: ASPE-nak)1964-ben. E társaság kongresszusait megszervezte, valamintanyagát kötetenként szerkesztette és kiadta. A SIPE lapjának aKarger kiadású „Confinia Psychiatrica” címû lapnak, annakmegszûnéséig egyik fõszerkesztõjeként tevékenykedett. Ugyan-csak a Karger kiadásában megjelent „Pszichiátria és Mûvészet”(Psychiatry and Art) négy kötete is szerkesztõi kreativitását di-cséri.

Hazai kapcsolatai igen intenzívek voltak, s kitûnõ elõadó-készségét az is emelte, hogy a hosszú külföldi tartózkodás elle-nére magyar beszéde dialektustól mentes, világos, tiszta és kor-szerû maradt. ASIPE keretében tartott hat magyarországi kollok-viumnak rendszeres résztvevõje és nagy népszerûségnek örven-dõ elõadója volt. Több alkalommal is értékes dolgozatokat kö-zölt a Magyar Pszichiátriai Társaság tudományos folyóirata, aPsychiatria Hungarica hasábjain, amellyel jelentõsen segítette atájékozódni kívánó hazai tudományos közvéleményt.

Soha nem mulasztotta el, hogy hazai látogatásakor eljöjjön elPécsre és meglátogassa a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klini-kát. Emlékezetesek azok az elõadásai, a vele folytatott beszélge-tések, amelyekre Pécsre látogatva mindig idõt szakított. Utolsóalkalommal 2010-ben az EKF keretében szervezett konferenciántartott bevezetõ elõadást. Vezetõségi tagja volt a Környey IstvánTársaságnak, melynek ülésein rendszeresen részt vett. 1999 ok-tóber 22-én a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorává fogadta.Magyar barátaival, kollégáival intenzív kapcsolatot tartott, a ne-héz idõkben külföldön is segítette, meghívta, nem egyszer ven-dégül látta õket az általa szervezett amerikai kongresszusokon.

Mint a fentiekbõl is látható, Jakab Irén nagy nemzetközi el-ismerésnek és megbecsülésnek örvendett. Ezt jelezte számos ki-tüntetése a német-, az amerikai társaság, a SIPE díja és az Ame-rikai Pszichiátriai Társaság Benjamin Rush díja 1980-ban, amitaz agysérült, értelmileg és érzelmileg károsodott gyermekekértvégzett munkájáért kapott.

Jakab Irén élete utolsó percéig tevékeny volt, 2012-re is szer-vezett nemzetközi kongresszust, melyben magyar résztvevõketaz elnökségi, vezetõségi sorba szánt, de ezt már nem valósíthat-ta meg. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Jakab Irén a tu-dományért élt és egész életében ezért tevékenykedett.

Dr. Tényi Tamás Dr. Hárdi Istvánegyetemi tanár Magyar Pszichiátriai Társaság

Kifejezés-patológiai és Mûvészette-rápiás Szekciójának elnöke

Emlékezés Jakab Irénre, egyetemünk díszdoktorára

29

2011 OKTÓBER

A Magyar Gyermekorvosok Társasága55. Nagygyûlése Pécsett

A Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT)évente megrendezett, 55. Nagygyûlésének Pécsadott otthont, a PTE Gyermekgyógyászati Klinika

szervezésében, 2011. szeptember 1-3. között. Az idei kong-resszus tudományos programját dr. Méhes Károly akadémi-kus, a pécsi Gyermekklinika korábbi igazgatója születésé-nek 75. évfordulója emlékének ajánlották a szervezõk, mel-lyel hagyományt is szeretnének teremteni, azaz hogy min-den évben a magyar gyermekgyógyászat egy-egy kiemelke-dõ alakjára emlékezzen a Gyermekorvos Társaság.

A tudományos ülés megnyitóján dr. Kovács L. Gáborrektorhelyettes, dr. Miseta Attila dékán, dr. Endrei Dóra aKlinikai Központ fõigazgató-helyettese mondott köszöntõt,majd dr. Szabó László az MGYT elnöke és házigazdakéntdr. Molnár Dénes klinikaigazgató nyitotta meg a kongresz-szust.

A konferencián több mint négyszáz fõ vett részt és többmint 200 absztrakt érkezett, ami az elõzõ évekhez képest ki-emelkedõ érdeklõdésre utal. A tudományos program soránnégy plenáris elõadás hangzott el és 21 szekcióban folyt atudományos munka. Egyik kiemelt téma volt a szociál-pediátria, mely terület Magyarországon még gyerekcipõbenjár, ezért Nick Spencer a „European Society for SocialPaediatrics and Child Health” (ESSOP) elnöke volt a meg-hívott elõadó az Egyesült Királyságból. Másik kiemelt témaa preventív orvostudomány volt, de újdonságként bekerül-tek nem szokványos témák is, így pl. a Gyógyszer-mellék-hatások és interakciók”, valamint a „Tényeken alapuló or-voslás”. Minden szekcióban élénk vita folyt, tartalmasmunkával egybekötve.

A kongresszus ideje alatt került sor az MGYT új veze-tõségének megválasztására, ahol Molnár Dénes, a PTEGyermekgyógyászati Klinika vezetõje kapott bizalmat akövetkezõ négy évre, az elnöki teendõk ellátására, dr.Gárdos Lászlót, a Zala megyei Kórház Gyermekosztályá-nak vezetõjét pedig fõtitkárrá választották a küldöttek.

A nagygyûlés hagyományaihoz híven, ebben az évbenis kitüntetések átadására került sor. A fiatal gyermekgyó-gyászok „Petényi Géza Alapítvány” I. díját dr. Mohl Adri-enn vehette át a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekkli-nikájáról, dr. Szabó Éva a pécsi Gyermekklinika munkatár-sa II. díjat kapott. A Schöpf-Mérei emlékérmet dr. CzinnerAntal, a Heim Pál kórház tudományos igazgatója, a „BókayJános” emlékérmet pedig dr. Blatniczky László fõorvos ve-hette át, eddigi munkájuk elismeréseként.

A nagygyûlés esti, társasági programjai a Palatinus Ho-telben és a Zsolnay Negyed Pécsi Galériában zajlottak, jóhangulatban, nívós környezetben és szervezésben, aholminden gyermekorvos kolléga és gyermekek ellátásábanrésztvevõ szakember kellemes, baráti beszélgetésekben ve-hetett részt.

(Dr. Erhardt Éva)

30

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Az Amerikai Magyar Orvosszövetség(HMAA) Magyarországi Tagozataa korábbi évek sikerein felbuzdulva

2011. augusztus 19-20. között ismét, immáronnegyedik alkalommal szervezte meg éves di-ákkonferenciáját Balatonfüreden, melynekidén is hagyományosan a balatonfüredi ÁllamiSzívkórház adott otthont. 2011-ben a konfe-rencia fõ témájának – a multidiszciplináris elõ-adások mellett – a passzív dohányzás elleniharcot, valamint a hipertónia prevenciót vá-lasztották.

Az Amerikai Magyar Orvosszövetség ma-gyar származású orvosok és kutatók szerveze-te, amely az orvosi hagyomány megõrzése éstámogatása céljából jött létre 1968-ban. A flo-ridai Sarasotát jelölték ki az éves találkozókszékhelyéül, ahova a világ minden részérõlegyre több magyar orvos érkezik minden õsz-szel. Az Orvosszövetség évente megtartja Ba-latonfüreden éves konferenciáját is, amelyenévrõl évre egyre többen vesznek részt. Idén arésztvevõk száma meghaladta a 200 fõt. Aleg-többen a diákság soraiból érkeztek a konferen-ciára, de sok itthon és külföldön egyaránt elis-mert professzor is részt vett a két napos ren-dezvényen.

A szervezõk fõ céljai között szerepelt anégy magyar orvosi egyetemen, ill. az orvo-sok között a HMAA hazai és külföldi rendez-vényeinek népszerûsítése, valamint egyfajtatudományos fórum kialakítása is. A konferen-cián a tudományos elõadások mellett az or-vostanhallgatók megismerhették a PTE ÁOKhallgatói körében is egyre népszerûbb 3 hónapos buffalo-i hatod-éves cseregyakorlatot és a gyakorlaton járt hallgatókat, továbbáa csereprogramot finanszírozó HAESF ösztöndíj alapot is. Aprogramot sport- (nagy hagyományokra visszatekintõ vízilabdamérkõzések a diákok és a professzorok, HMAA Vezetõség rész-vételével,) és kulturális rendezvények is színesítették. Az idei ví-zilabda nõi mérkõzésen a PTE hallgatóival erõsített vidéki csa-pat szép gyõzelmet aratott, így a vándorkupát is elnyerte!

A konferencia díszvendégeitõl remek elõadásokat hallhat-tunk, és a „Tere-fere workshop” keretein belül sok hasznos taná-csot kaptunk, érdekes információt hallhattunk Tõlük személyesbeszélgetések során is. Érdekes és magas színvonalú elõadásokathallhattunk dr. Kovács Gábortól, Magyar Tüdõgyógyász Társa-ság elnökétõl, dr. Merkely Béla professzortól, az SE Kardiológi-ai Központjának igazgatójától, dr. Kellermayer Miklós profesz-szortól, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettesétõl, dr. Falus

Andrástól, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbi-ológiai Intézet igazgatójától, dr. Koller Ákos professzortól, a PTEÁOK tudományos dékánhelyettesétõl, dr. Rosivall László-professzortól, az SE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolá-jának és az MHT Tudományos Bizottságának elnökétõl, dr. Pré-da István professzortól, az MTA doktorától, dr. Forbath Péterprofesszortól, a HMAA korábbi elnökétõl is. A konferenciánrészt vett Pop Marcell, a Semmelweis Egyetem NemzetköziKapcsolatok Igazgatóságának igazgatója, valamint Hild Imre,RETURN US Alumni alapító tagja is.

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karátnépes (21 fõs) csapat képviselte, melyet a Doktori Iskola, a Tudo-mányos Diákköri Tanács és a tudományos dékánhelyettes által aregisztrációs díj kifizetésére kiírt pályázata tett lehetõvé.

Szép számú díjazott elõadás született, hiszen a 13 szekcióbanértékes díjak kerültek kiosztásra. A legjobb angol nyelvû elõ-

Beszámoló az Amerikai-Magyar Orvosszövetségbalatonfüredi nyári diákkonferenciájáról

31

2011 OKTÓBER

adással Pipicz Márton, a Szegedi Tudo-mányegyetem hallgatója nyerte el az Id.Mechtler István Award-ot, így õ vehetrészt az idei sarasotai konferencián, aholbemutathatja majd elõadását. A fõdíjatigaz nem sikerült elhoznunk, de a PTEÁOK hallgatói több kategóriában is a leg-jobbnak bizonyultak! Excellence inPhysiology & Pathophysiology Award-otvehetett át Botz Bálint, a PTE ÁOK VI.éves hallgatója, Excellence in Radiology& Anatomy Díjban részesült HorváthAndrea, V. éves hallgatónk, Excellence inOpthalmology & Neurology Díjat nyert elGeorge Hayek, IV. éves angol programosdiákunk. Ezúton is gratulálunk nekik!

Reméljük az idei sikeres konferenci-án, a nagyszámú résztvevõn és pécsi sike-reken felbuzdulva jövõre még többen el-jönnek, részt vesznek a konferencián, aholösszemérhetik tudásukat, tájékozódhatnakmás hasonló témájú kutatásokról, aktívankikapcsolódhatnak, sportolhatnak, és jólérezhetik magukat.

Írta: Dr. Párniczky Andrea és Dr.Horváth Gábor

(Az HMAA-ról bõvebb információk,a konferencia eredményei és fényképeimegtalálhatók a www.amosz.extra.hu hon-lapon.

Európai tanácskozás a cerebralis paresisrõl

Az SCPE-NET európai uniós projekt Pécsett tartotta ezévi tudományos ülését 2011.szeptember 15-17. között. A konferencia helyi szervezõje a PTE ÁOK Gyermek-gyógyászati Klinika Neurológiai osztálya volt dr. Hollódy Katalin egyetemi docensvezetésével. Izlandtól Lettországig, Norvégiától Olaszországig 36 neves szakembervett részt a 3 napos tanácskozásban. A részvevõket dr. Ertl Tibor profeszor,dékánhelyettes köszöntötte, aki neonatológusként hangsúlyozta ezen – fõleg prae- ésperinatálisan elszenvedett noxa következtében kialakuló – betegség fontosságát.

A gyermekneurológiai osztály évek óta szorosan együttmûködik a „Surveillanceof Cerebral Palsy in Europe” európai uniós projekttel. A kutatás egyik célja acerebralis paresisben szenvedõ gyermekek adatbázisának kialakítása. A cerebralisparesis 1000 gyermekbõl egyet-kettõt érint, vagyis országonként viszonylag ala-csony az prevalenciája. Magyarországon 2000-4000-re becsüljük a betegek számát.Becsüljük, mert hazánkban nem létezik hivatalos regiszter a cerebralis paresis elõ-fordulását illetõen. Az európai országok összefogásával kezdeményezés indult egyún. Európai Cerebralis Paresis Regiszter felállítására. Az országonként pár százvagy pár ezer beteg adatainak összevonásával értelemszerûen sokszorosára növelhe-tõ az adatbázis információtartalma és ezáltal pontosabb, hitelesebb statisztikai infor-mációkat gyûjthetünk. Ezek az adatok óriási segítséget jelentenek az egészségügyiellátó rendszer tervezésében, a mozgás és/vagy értelmi sérült gyermek optimálisegészségügyi és pedagógiai fejlesztésének megtervezésében, de lehetõségetnyújtanak a cerebralis paresis kóreredetének és a gyakran társuló betegségek vizsgá-latára is.

A jelen konferencia fõ témája a cerebralis paresissel társuló beszéd- és kommu-nikációs zavarok, az értelmi fejlõdés problémáinak a felmérése volt. Bemutatásrakerült az újszülöttkori koponya képalkotó vizsgálatok (ultrahang és mágneses rezo-nancia) alapján a cerebralis paresis aetiológiájában fõ szerepet játszó különbözõ ce-rebrális anomáliák kategorizálása, mely nem csak a betegség aetiológiájában, de akezelésben és a prognózis megadásában is jelentõs szerepet játszik. Csábi Györgyiés Hollódy Katalin a Dél-Dunántúli CP regiszter felállításáról szerzett tapasztalata-ikról számoltak be.

A szervezõk ezúton is köszönetet mondanak dr. Miseta Attila dékánnak és ErtlTibor dékánhelyettesnek szíves támogatásukért.

Dr. Hollódy Katalin

Forbath Péter professzor, a HMAA volt elnöke.

32

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem DoktoriIskolája idén is megrendezte a PhD hallgatók konferenciáját, me-lyet elsõ alkalommal színesített a már PhD fokozattal rendelkezõkbevonásával. Régi hagyomány folytatásaként számos pécsi hall-gató is részt vett a találkozón az Orvosi Népegészségtani Intéze-ten kívül egyetemünk több intézetébõl is.A marosvásárhelyi, népegészségügyet szívükön viselõ kollégákmunkásságát magyarországi és nemzetközi konferenciákon is fo-lyamatosan követhetjük, hiszen számos, közösen megrendezetttudományos találkozó áll már a két intézet mögött. A mostani ren-dezvény többek között azért is örvendett nagy népszerûségnek,mert a szinte végeláthatatlan tudományterületekrõl érkezõk osz-tották meg egymással legújabb eredményeiket. Egy ifjú kutatólelkesedése és kíváncsisága pedig mindig új ötleteket merít a kol-légák munkájából.

Így aztán nem is meglepõ, hogy a patológiától, onkológiátólés gyógyszerészeti kutatásoktól kezdve a mikrobiológián, a kar-diovaszkuláris betegségek sebészeti és belgyógyászati területeinés gasztroenterológián át a pszichiátriai, gyógyszerészeti és nyel-vészeti vonatkozásokig – az itt idõ és hely hiányában fel nem so-rolt egyéb tudományterületekkel – szinte az orvos- és egészségtu-dományok teljes palettáját felölelõ témakörök szögezték a hallga-tóság figyelmét az elõadókra. Ezt a sokszínûséget alapozták mega konferencia felkért elõadói, ahol intézetünk részérõl dr. EmberIstván a mikro-RNS-ek karcinogenezisben betöltött potenciálisbiomarker szerepérõl adott újdonságokat is felölelõ összegzést.

A több ország kutatóit felvonultató konferenciák egyik legna-gyobb értéke a kutatók nemzetközi kapcsolatainak bõvítése. Azerdélyi területeken tartott kongresszusok még a fiatalok körébenis a nosztalgia érzését keltik, hiszen kevés nemzet mondhatja elmagáról, hogy Európa szerte számos ország állampolgárai lettek,de nemzeti öntudatukból erõt merítve a magyarság tudományoshírnevét öregbítik.

Beszámolómból természetesen nem hiányozhat a közösségiprogramok említése sem. Egy-egy nagy múlttal rendelkezõ és ér-dekes történelmi fordulatokban gazdag európai város utcáin sétál-va, az embert mindig kíváncsiság, felfedezõi vágy tölti el. Maros-vásárhely erre igazán ideális hely. Egy-egy szemet gyönyörködte-

tõ mûalkotás, rendezett terek, parkok látványa pedig igazi felüdü-lést jelent a konferencián megfáradt tudóspalántának.

A nyári melegben tartott konferenciák mindig csábítják a hall-gatóságot a környezõ természet felfedezésére. Itt sem volt ez más-ként: kis csapatunknak szerencsére maradt ideje meghódítani né-hány magaslatot a környék erdeibõl és esténként egy-egy pohárbor mellett erõsíteni a hazai és nemzetközi kapcsolatokat. Bízunkbenne, hogy jövõre még gördülékenyebb szervezéssel, az ideikonferencia tapasztalataival bõvülve várnak vissza határon túlikollégáink.

Dr. Berényi Károly

Erdélyben jártunk…

Hogyan is kerül Romulus és Remus szobra Marosvásárhelyre?A – nyelvészetileg talán pontatlanul a köztudatba került – „dá-kó-román kontinuitás” elmélet egyik emlékét õrzi a mûalkotás.

A látvány mindenképp megér egy képkockát!

Szeretettel várunk minden kedves érdeklõdõt

A Magyar Epidemiológiai TársaságVI. Nemzetközi Kongresszusára

A kongresszus helye: PTE ÁOK

Pécs, Szigeti út 12.

Ideje: 2011. november 25-26.

Információ: http://mmpet.aok.pte.hu

33

2011 OKTÓBER

Nem kezdõdhet a tanév Gyógyszerész Szakest nélkül! APTE ÁOK Gyógyszerésztudományi szak 2011. szep-tember 29-én rendezte meg hagyományos szabadtéri

mulatságát a Rókus utcai épület udvarán, ahol kora délutántólzajlott a Szak valamennyi évfolyamát és közel teljes oktatói gár-dáját megmozdító Gyógyszerész Szakest.

Akellemes õszi délutánon nyolc csapat bográcsokkal, gázre-zsóval és egy kerti grillel felszerelkezve vette birtokába a MeliusGyógynövénykertünk szomszédságában fekvõ udvart. Mindengyógyszerész évfolyam más-más finomsággal lepte meg a részt-vevõket és a szak oktatóiból álló szakmai zsûrit: chilis bab, slam-buc, vörösboros csirke, lecsó, sáfrányos grillezett csirke, vala-mint a hûvösebb estére való tekintettel forralt bor is készült. Afi-atal oktató gyógyszerészek mangalica körömpörköltet “röffen-tettek” össze az este folyamán, míg a desszertrõl a szintén oktatóiszínekben induló Tálas János palacsinta látványkonyhája gon-doskodott, Guinness világrekord mennyiségû palacsinta elkészí-tésével.

Késõbb a vágódeszkák és fûszerek mellõl a focipálya irányá-ba vettük az irányt, hogy a hallgatói-oktatói focimeccsen minden-ki a kedvenc csapatának szurkolhasson. A mérkõzés 3:2-re vég-zõdött a gyógyszerészhallgatók javára, mindenképp kiemelendõazonban a találkozó baráti és különösen vidám hangulata, amely-ben az esélykiegyenlítõ szabályrendszernek (minden gól után ateljes támadó csapat koccint a másik egészségére) komoly szerepjutott.

Hagyományainknak megfelelõen a IV. évfolyam vállaltoroszlánrészt a szakest vetélkedõinek megszervezésében, nagyörömünkre idén is frappáns és mókás feladatokat kaptak a csapa-tok. Akifejezetten szakmai feladatokon túl (pl. illóolaj felismerés)koktél-infúzió p.o. bevitelében, gyógyszerész activityben és pipet-tázós-talicskázós váltóversenyben is megmérettettek a hallgatók.Természetesen valamennyi csapat kiválóan teljesített, így mindenrésztvevõ oklevélben részesülhetett az eredményhirdetéskor. A ve-télkedõkön a II. évfolyam bizonyult a legügyesebbnek, õket az V. ésa III. évfolyam követte a dobogón. Az idei évben az Oktató gyógy-szerészek csapata birtokolhatja a „PTE ÁOK GYTSZ Vándor Fa-

kanál” díjat, míg második helyen az Angol program hall-gatói állnak.

Sötétedéskor dr. Szabó Sándor (Öcsi) pécsi gyógy-szerész vette át az irányítást, melynek következtében fer-geteges táncos mulatság kerekedett a gesztenyefákkalövezett udvaron. A felszabadult hangulathoz hozzájárultaz oktatók által üzemeltetett „Fény-pult” (fény=vodka+szénsav+szörp) is, amely kémcsövekbe mért finom ita-lokkal kedveskedett a jelenlevõknek.

Összességében ismét egy remek hangulatú Gyógy-szerész szakesten vehettünk részt, amiért a PTE ÁOKGyógyszerésztudományi Szak hallgatói és oktatói nevé-

ben köszönettel tartozunk a szervezõknek: dr. Maász Gábornak, dr.Diós Péternek, dr. Vida Róbertnek és a IV. évfolyam lelkes gyógy-

szerészhallgatóinak. Hálásak vagyunk továbbá a PTE ÁOK Hall-gatói Önkormányzatának az anyagi támogatásért, a Pécsi SörfõzdeRészvénytársaság nagylelkû felajánlásáért, valamint Szabó Sán-dornak a kiváló zenéért és a nagyszerû hangulatért.

FittlerAndrás és Végh Anna

IV. Gyógyszerész Szakest

Bogrács, foci, tánc gyógyszerész módra

34

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Mielõtt rátérnék a számokra, engedjenek meg néhány gondola-tot: A Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központjánakfennállása óta mind a szponzorok, mind a vizsgálatvezetõk elis-merõen szóltak a humán klinikai vizsgálatok szakszerû intézmé-nyi lebonyolításáról. A Regisztrációs Központ arra törekszik,hogy az eddig elért színvonalat továbbra is fenntartsa, illetvemég eredményesebben, még hatékonyabban mûködjön. Ezen tö-rekvések, valamint a PTE egyes szervezeti egységeinél bekövet-kezett változások – EGI, HKI megszûnése, HSZI létrejötte – mi-att a PTE KK Intézeteiben tervezett és folytatott humán klinikaivizsgálatokra vonatkozó eljárási rend módosítása sürgetõvé vált.Avizsgálatok hatékonyabb és gördülékenyebb lefolytatása, vala-mint a hatályos jogszabályoknak, illetve a PTE hatályos belsõszabályzatainak való mihamarabbi megfeleltetés érdekében el-készült a Regisztrációs Központ új eljárási rendje, amely 2011.július 1-tõl hatályos, és a HKVRK honlapján is elérhetõ.

ARegisztrációs Központ azonban nem állt meg ennél a pont-

nál. Figyelembe vettük az elmúlt két év tapasztalatait, és azokatösszegezve egy új projekt fogalmazódott meg, amelynek kereté-ben a HKVRK a PTE KK munkatársai számára belsõ tovább-képzés lebonyolítását vállalta fel. Nem titkolt szándékunk, hogya PTE Klinikai Központot a szponzorok számára még vonzóbbátegyük a humán klinikai vizsgálatok eljárási menetének gyor-sabb, zökkenõmentes mûködésének biztosításával. A hatékony

mûködés legfontosabb elõfeltétele, hogy a humán klinikai vizs-gálatokban résztvevõ PTE KK munkatársak számára az ide tar-tozó szabályozások, engedélyezési folyamatok, valamint a PTEKK vonatkozó eljárási rendje a lehetõ legteljesebb mértékbenmegismert és egyértelmû legyen.

A 10%-os központi elvonás sokak szemébenakár kevésnek is tûnhet, azonban ennek megítélésé-nél alapvetõen figyelembe kell venni a tényt, hogy aHKVRK a vizsgálat indítása elõtt alapos szakmai-jogi-gazdasági elemzéseket végez a rendelkezésérebocsátott dokumentumok és tételes pénzügyi számí-tások alapján. Ennek révén az intézményi ráfordítá-sok maradéktalanul figyelembe vételre kerülnek – avizsgálat pontos és hiteles dokumentálása esetén.

AHumán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Köz-pontjának eddigi mûködése számokban kifejezve:

ÁbramagyarázatA Regisztrációs Központ a Pécsi Tudományegye-tem Klinikai Központjában jelenleg összesen 149humán klinikai vizsgálatot koordinál, amelybõl126 beavatkozással járó, 21 beavatkozással nem já-ró vizsgálat (1. ábra).

A klinikai vizsgálatok megoszlása a PTE KKKlinikái és Intézetei között (2. ábra).

A humán klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban megkötöttszerzõdések száma nagymértékben növekedett az elmúlt éveksorán (3. ábra).

A nyilvántartott vizsgálatok megoszlása fázisok szerint (4.ábra).

Dr. Tóth Judit

Humán Klinikai Vizsgálatok Regisztrációs Központjának mûködése a számok tükrében

35

2011 OKTÓBER

Apécsi gyógyszerészképzés immár 10 éves múltra te-kinthet vissza. Azt hiszem, életünk egyik legszebb fel-adata, kihívása volt ennek létrehozása. Aránk bízottak-

nak, de sokszor nekünk is, szükségünk van útmutatásra, példaké-pekre. E nélkül könnyen eltévedhetünk, célt téveszthetünk, el-veszhetnek értékeink. A falak, a mûszerek, az eszközök, a köny-vek, a nagy igyekezet azonban mit sem érnek, ha nem tudjukõket egy nemes ügy szolgálatába állítani. Évek óta dédelgetett

tervünk, álmunk ezért, hogy intézetünk termeit megtöltsük azzala szellemiséggel, hittel és hitelességgel, amelyet õk képviseltek:neves dunántúli gyógyszerészek.

Nehéz idõket vészeltek át, igazságtalanságoknak voltak kité-ve. A magyar gyógyszerészet történetében 1950. július 28-a szo-morúan emlékezetes dátum. A gyógyszertárakat államosították,az addigi tulajdonosokat, bérlõket más gyógyszertárba helyeztékát. Az ellehetetlenítés, a családjukat is súlyosan érintõ korlátozá-sok, megélhetési lehetõségek között is fáradhatatlanul szolgáltáktovábbra is az ügyet.

Életükben egymásra találtak, elszakíthatatlan jó barátok let-tek. Három sors, három életpálya, három személyiség, vitáik, né-zeteltéréseik is lehettek, de mindennél fontosabb volt számukra,ami összekötötte õket, a szakma feltétel nélküli szeretete, a hiva-tás szolgálata. Velük találkozni, elõadásaikat hallgatni máig em-

lékezetes, és tanulságos élmény maradt. Ott voltak mindig, aholés amikor szükség volt rájuk, tanítottak és neveltek, iskolát te-remtettek, ha kellett a szakma ügyében szót emeltek, mindenkorjó példával jártak elõttünk. Nem hiszem, hogy valaha is a hozzá-juk fordulókat segítség, jó tanács, vagy hasznos útravaló nélkülengedték volna el. Mindezt önzetlen természetességgel, magátólértetõdõen tették, mintha valaki rájuk bízta volna, hogy megõriz-zék és továbbadják azt a kincset, amelyet elõdeik hagyományoz-

tak rájuk. Köztiszteletben álltak, sokat tettek szak-mánk, hivatásunk jelenéért és jövõéért.

GYÓGYSZERÉSZEK voltak így, csupa nagybe-tûvel, akik mellett, akik után, akikért érdemes volt vál-lalni ezt a pályát akkor is és most is. Ha szeretnénkmegfejteni a titkot, ami igazán képessé, alkalmassá,méltóvá tette õket, gondolhatunk gyökereikre, de azévtizedek erõpróbáira is, amelyek megedzették õket.Talán ez által váltak olyan következetessé, tudatossá,elõrelátóvá, derûssé és eltántoríthatatlanná, ami csak akiválasztottaknak adatik meg. Tudták, hogy az idõvelsok minden múlandó, és csak az marad meg igazán,amit híven megõrzünk.

Ebben a kiérlelõdött és megtartott, igazságkeresõértékrendben, a szakma szeretõ féltésében születtekHorváth Dénes bácsi figyelmeztetõ szavai is, amelyek

Gyógyszerész példaképek„Egy lángot adok, ápold, add tovább...”

1 2

3

36

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

bölcsen, õszintén, belülrõl, a gyógyszertári tára mellõl szólnakhozzánk:

„A jelen helyzetet figyelve pesszimista vagyok. Olyan szépvolt a pályánk! Élvezet volt dolgozni… Most úgy néz ki, nem ta-láljuk a helyünket… Sosem elfelejteni: csak együtt, egymást se-gítve, szimbiózisban élhetünk teljes életet. Szükségünk van azok-ra, akiknek reánk van szükségük.”

Itt voltak közöttünk, de maradjanak is mindig velünk, õrizzemeg õket az emlékezet, ismerjék meg és kövessék példájukat azifjabb nemzedékek!

A dr. Horváth Dénes emlékére tartott 2011. szeptember 3-aigazdagító, szép rendezvényen számos meghívott vendég, kollé-ga mellett, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Ma-gyar Gyógyszerész Kamara és a társegyetemek vezetõi, képvise-lõi is megjelentek.

Köszönjük a családtagoknak, hogy intézetünkben a háromneves dunántúli gyógyszerész után, a Nikolics Károly tanterem,és a Küttel Dezsõ laboratórium mellett mostantól Horváth Dé-nesrõl elnevezett laboratóriumunk is lehet.

Dévay AttilaPTE ÁOK Gyógyszerésztudományi SzakGyógyszertechnológiai és Biofarmácia Intézet

1. Prof. Nikolics Károly (1918–2000), a gyógyszerésze-ti tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár. Gyógyszerészcsaládból származik. Híven követte édesapja gyógyszerészeti arspoeticáját: „Csak a szakma érdekképviseletét fogom szolgálni,csak a beteg emberek érdekeit kell tekintenünk.” Fõ kutatási te-rülete a gyógyszeranalitika és a krisztallográfia volt. 9 könyv, il-letve továbbképzõ kiadvány, 150 tudományos közlemény szer-

zõje. Tudományos és szakmai munkájának nemzetközi elismert-sége is hozzásegítette a Magyar Gyógyszerészeti Társaságot,hogy a háború utáni elzártságból kitörjön, és újra elfoglalja he-lyét a nemzetközi gyógyszerészetben azzal, hogy 1966-ban aNemzetközi Gyógyszerész Szövetség (FIP) tagjává sikerült vál-ni, majd alapító tagja volt az Európai GyógyszerésztudományiSzövetségnek (EUFEPS) is. Munkásságát kitüntetések soraivalismerték el, ezek közül kiemeljük a Magyar Köztársaság Érdem-rend Tiszti Keresztjét, a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetség(FIP) Életmû Díját, a Batthyány-Strattmann László-díjat, a ThanKároly és a Bugát Pál érmet, továbbá a Sopron Város Díszpol-gára címet.

2. Dr.Küttel Dezsõ (1917 – 1991) vasmegyei fõgyógysze-rész, a gyógyszerészeti tudomány kandidátusa, a MagyarGyógyszerész Társaság kimagasló egyénisége. A család a legré-gebbi magyar gyógyszerész dinasztia. 1716-ban vásárolták elsõgyógyszertárukat Kõszegen, és a jelenlegi a kilencedik generá-ció, aki az apjától a hivatás gyakorlását örökölte. Kutatásait elsõ-sorban gyógyszertechnológia, és gyógyszeranalitika területénvégezte. Szervezõ és szakmai közéleti tevékenységét Than Kár-oly Kazay Endre és Schulek Elemér Emlékéremmel, valamintSocietas Pharmaceutica Hungarica kitüntetéssel ismerték el.

3. Dr. Horváth Dénes (1913– 2010) platinadiplomás gyógy-szerész. Dr. Nikolics Károllyal együtt nevéhez fûzõdik a sopronigyógyszertári asszisztensképzés, és -továbbképzés megszervezé-se, továbbá az ország elsõ Patikamúzeumának létrehozása. Töb-bek között Kiváló Gyógyszerész, a Than Károly, a Kazay Endrea Romwalter és a Rozsnyay Mátyás Emlékérem, továbbá a Ma-gyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje, Sopron városdíszpolgára.

Külföldi delegációk látogatása a PTE Szívgyógyászati KlinikánIsmét rangos külföldi delegációkat fogadott a PTE Szívgyógyászati Klinika szeptemberben. 2011. szeptember 14-én a norvég University of Stavanger vezetõi és szakemberei Bódis József rektor úr meghívására érkeztek

a Pécsi Tudományegyetemre tájékozódni az egyetemi struktúráról és az esetleges együttmûködési lehetõségekrõl, ennek keretébenlátogatták meg intézetünket. A jól sikerült látogatás eredményeként a klinikának jövõbeni együttmûködési lehetõségeket ajánlottakfel.

Vendégünk volt Spanyolországból Kriszbacher Ildikó professzornõ kíséretében, a Vigo Egyetemrõl Ramon C. Hermida pro-fesszor, aki egy multicentrikus kutatói együttmûködést hozott magával.

A Frankfurti Orvostudományi Egyetemrõl Betlehem József ETK dékán jóvoltálból, 22 fõs szakmai delegáció látogatott el klini-kánkra az intézet multifunkcionális struktúráját tanulmányozni.

AKenyai Eldoreti Egyetemmel már élõ együttmûködés keretén belül egy belgyógyász professzor, Ternák Gábor professzor köz-vetítésével, nagy érdeklõdéssel látogatta meg klinikánkat, további együttmûködést felajánlva.

A látogatások során a vendégek betekintést kaphattak a Szívgyógyászati Klinika betegellátási modelljébe, osztályainak mûkö-désébe és tudományos tevékenységébe. A látogatások kapcsán az intézetvezetõ, Szabados Sándor docens elmondta:

„A PTE Szívgyógyászati Klinika kapui mindig is nyitva álltak a külföldi érdeklõdõk felé, mert a korábbi évek tapasztalatai alap-ján ezek a látogatások számos eredményes együttmûködés kezdetét jelentették. A látogatók tájékozottak voltak a magyar egészség-ügy helyzetét illetõen, ennek ellenére meglepõdve tapasztalták az intézet magas szakmai színvonalát, kiemelkedõ tudományos és ok-tatói tevékenységét, valamint elismeréssel voltak a kiválónak ítélt betegellátási struktúrát látva. Mindezek azt mutatják, hogy az in-tézet még a nehéz idõkben is mindent megpróbál mozgósítani, hogy az anyagi korlátok ne befolyásolják a betegellátás, oktatás éstudomány és az ezeket összekapcsoló innováció színvonalát.”

Aradi Dániel és Szabados Sándor

37

2011 OKTÓBER

2011. július 17-22. között az egyik leg-szebb lengyel városban, Krakkóban ke-rült megrendezésre a 16th InternationalSymposium on Carotenoids. A háromévente megrendezésre kerülõ konferen-cia a karotinoid kutatók legrangosabb fó-ruma. A rendezvényen a Pécsi Tudo-mányegyetem Általános Orvostudomá-nyi Karát két intézete, a Biokémiai és Or-vosi Kémiai Intézet valamint aFarmakognóziai Tanszék munkatársaiképviselték. A világ számos országából(USA, Norvégia, Japán, Anglia, Brazília,Németország, Lengyelország, Svájc,Olaszország, Magyarország, Spanyolor-szág stb.) érkeztek kutatók a szimpózi-umra; közel 260 fõ vett részt a rendezvé-nyen.

A tudományos program szakmailagsokszínû és igen tartalmas volt. Meghall-gathattunk nyolc plenáris és 81 szek-cióelõadást, valamint megnézhettünk123 posztert. A karotinoidkutatás máratöbb kutatási irányt foglal magába, akarotinoidok izolálásától és szerkezetazonosításától a fotoszinté-zis folyamatának vizsgálatán át egészen a humánbiológia külön-bözõ területéig (a látás élettana, rákellenes és kardioprotektív ha-tás). A szimpózium fõbb témakörei a következõk voltak: 1.Nutritional Carotenoids and Their Implication in Human Health,2. Photosynthesis, Photochemistry and Photoprotection byCarotenoids, 3. Chemistry, Analysis, Chemical Synthesis andIndustrial Production of Carotenoids, 4. Carotenoids in thePrevention of Cancer and Cardiovascular Disease, 5. Interactionof Carotenoids with Reactive Oxygen Species, 6. Biosynthesis,Genetics and Metabolism of Carotenoids, 7. Carotenoids andVision, 8. Model Systems, Computational and in silico Studies ofCarotenoids.

APTE ÁOK két fentebb említett intézetének munkatársai kételõadással és 11 poszterrel szerepeltek. Deli József meghívottelõadóként tartott elõadást a Chemistry, Analysis, ChemicalSynthesis and Industrial Production of Carotenoids szekcióban.A Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet munkatársainak, dr. DeliJózsef, dr. Agócs Attila, dr. Nagy Veronika, Turcsi Erika, Fekete-Gulyás Gergely, Háda Magdolna munkái:

– József Deli: Carotenoids with kappa-end group: retrospectand recent progress (elõadás),

– Attila Agócs: Synthesis of water soluble PEG-carotenoidconjugates (elõadás),

– József Deli, Erika Turcsi, Ildikó Szabó, Yesuri Mosquera,Enrique Murillo: Carotenoid composition of mamey fruit(Pouteria sapota) (poszter),

– Gergely Gulyás-Fekete, Enrique Murillo, Tibor Kurtán,Tamás Papp, Tünde-Zita Illyés, László Drahos, Attila Agócs, Jó-zsef Deli: Cryptocapsin epoxides, new carotenoids isolated frommamey (Pouteria sapota) (poszter),

– Magdolna Háda, Veronika Nagy, Gergely Gulyás-Fekete,

József Deli, Attila Agócs: Synthesis of carotenoid dimers andtrimers (poszter),

– Enrique Murillo, Yesuri Mosquera, Tibor Kurtán, GergelyGulyás-Fekete, József Deli: Isolation and characterization of twonovel capsorubin like carotenoids in the red mamey (Pouteriasapota) (poszter),

– Afshin Zand, Attila Agócs, József Deli, Veronika Nagy:Carotenoid-cysteine conjugates (poszter).

A Farmakognóziai Tanszék munkatársai, dr. Molnár Péter,dr. Horváth Györgyi, a Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet és aFarmakológiai és Farmakoterápiai Intézet munkatársainak közösmunkái:

– Péter Molnár, Györgyi Horváth, Erika Turcsi, József Deli,Masami Kavase, Kazue Satoh, Toru Tanaka, Satoru Tani,Hiroshi Sakagami, Nóra Gyémánt, József Molnár: Carotenoidcomposition and in vitro pharmacological activity of Rose hips(poszter),

– Ligia Focsan, Michael Bowman, Lowell Kispert, PéterMolnár, József Deli: DFT studes of open chain carotenoid radi-cals: dependence on conjugation lenght (poszter),

– Györgyi Horváth, Péter Molnár, Tímea Takács, Erika Tur-csi, József Deli: Investigation of carotenoid composition in flow-ers of Chelidonium majus L. with CLC and HPLC techniques(poszter),

– Györgyi Horváth, Éva Szõke, Ágnes Kemény, Katalin Sán-dor, Péter Molnár, József Deli, Lajos Szente, János Szolcsányi,Zsuzsanna Helyes: Pharmacological activity of lutein-RAMEBcomplex on sensory neurones in vitro and in vivo (poszter),

– Kateryna Zelena, Nicole Lehnert, Ulrich Krings, GyörgyiHorváth, Péter Molnár, Erika Turcsi, József Deli, Ralf G. Berger:Degrading carotenoids by the DyP peroxidase MsP2 fromMarasmius scorodonius (poszter),

Pécsi szerepléseka 16. Nemzetközi Karotinoid Szimpóziumon

A pécsi csoport a 16. Nemzetközi Karotinoid Szimpóziumon Krakkóban

38

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

– Hiroyuki Yasui, Takashi Maoka, József Molnár, Irén Vincze, Péter Molnár, JózsefDeli, Gabriella Spengler, Attila Zalatnai: Quenching effect on singlet oxygen, sup-pression against generation of reactive oxygen species and melanin synthesis in skin,and inhibition of multidrug resistance in cancer cells by capsorubin and capsanthin(poszter).

A fenti munkák is bizonyítják, hogy a pécsi karotinoid munkacsoport – számos ha-zai és külföldi partnerrel együttmûködve – krakkói szereplése sikeres volt.

A szimpózium egyik napján nagyszerû társasági programon vehettünk részt. Arésztvevõk megtekinthették a Krakkótól 10 km-re található Wieliczka Sóbányát, amelymár 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. A sóbánya megtekintéseután egy kellemes hangulatú szimpóziumi gálavacsorán vehettünk részt, amelyet szin-tén ezen a helyszínen szerveztek.

Akonferencia szakmai és társasági összejövetel szempontjából nagyon hasznosnakbizonyult. A korábbi nemzetközi kutatási együttmûködéseken kívül a jövõben újegyüttmûködések alakulhatnak ki.

Horváth GyörgyiFarmakognóziai Tanszék

Molnár Péter (balról) Frederick Khachikkal, aNemzetközi Karotinoid Társaság korábbi elnökével

I dén másodszor került megrende-zésre az “Aktin dinamika” nem-zetközi nyári iskola szeptember

17. és 23. között. Az eseménynek aRegensburgi Egyetem Orvostudomá-nyi Kara adott otthont. A Biofizikai In-tézetbõl Bugyi Beáta egyetemi adjunk-tus meghívott elõadóként, valamint VigAndrea PhD-hallgatóként vett részt. Anyári iskola célja, hogy elõadásokon ésgyakorlatokon keresztül bemutassa azaktin és szabályozó fehérjéivel kapcso-latos legfrissebb ismereteket és vizsgá-lati módszereket, a molekuláris bioló-giai technikáktól a biofizikai, biokémi-ai módszereken keresztül a sejtbiológi-ai vizsgálatokig. A meghívott elõadoknévsora impozáns, az aktin kutatás leg-nevesebb képviselõi érkeztek a világminden tájáról. Anyári iskolán mintegy30 PhD-hallgató és posztdoktor kutatóvett részt, akik elõzetes jelentkezésalapján kerültek kiválasztásra. Számukra a részvétel ingyenes volt.

Az aktin és szabályozó fehérjéinek vizsgálatára alkalmas legújabb módszerek és technikák kerültek bemutatásra, úgy mint szá-mos fluoreszcencia spektroszkópián és mikroszkópián alapuló technika valamint az izotermális titrációs kalorimetria. A támogató cé-geknek köszönhetõen a legújabb mûszerfejlesztéseket is kipróbálhatták a résztvevõk. Bugyi Beáta a világon is egyedülálló, ún. bio-mimetikus modell rendszer alkalmazási lehetõségeit mutatta be. Ez a módszer egy összetett fehérje rendszeren alapuló technika,amely lehetõséget kínál a fehérjék közötti kölcsönhatások, funkcionális csatolások (szinergikus, antagonisztikus hatások) vizsgálatá-ra jól szabályozható biokémiai környezetben. A módszereket a hallgatók saját maguk is kipróbálhatták, megtapasztalva az aktin ku-tatás fortélyait. Lehetõség nyílott továbbá hozott minták vizsgálatára is.

A színvonalas program, az izgalmas tudományos beszélgetések és a regensburgi napsütötte õsz minden bizonnyal felejthetetlenélményt jelentenek minden résztvevõ számra. A program jövõre is megrendezésre kerül. Bízunk abban, hogy a nyári iskola az aktinkutatás egyik hagyományos rendezvényévé válik.

Az esemény honlapja: http://www.actindynamics.org/Dr. Bugyi Beáta

Aktin Dinamika nemzetközi nyári iskola, szeptember 17-23, Regensburg

39

2011 OKTÓBER

K ülföldi élményeikrõl és ottani kutatásaikról számolt be dr.Ábrahám Hajnalka az Központi ElektronmikroszkóposLaboratórium docense és dr. Bugyi Beáta a Biofizikai In-

tézet adjunktusa, a PAB Tudományok Szakbizottság SejtbiológiaiMunkabizottsága által szervezett Tények és élmények sorozat ke-retében, szeptember 29-én. ABiofizikai Intézet könyvtárában klub-szerû keretek között megtartott élménybeszámoló egy újonnan in-dult sorozat elsõ alkalma volt, amelynek célja, hogy a külföldi ku-tatás elõtt és után álló kollégák megismerhessék mások ilyen irá-nyú tapasztalatait.

Ábrahám Hajnalka arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiutazásilletve a vízumügyintézés elõtt gyõzõdjünk meg arról, hogy a foga-dó intézménytõl milyen hivatalos iratokra van szükségünk. Õt pél-dául két alkalommal is érte kellemetlen meglepetés – egyik alka-lommal Japánban, a másik alkalommal pedig Spanyolországban –annak következtében, hogy a meghívó intézet megfeledkezettegyes adatlapok továbbküldésérõl. Ábrahám Hajnalka több ország-ban töltött rövidebb-hosszabb idõt: Japánban (National Institute ofNeuroscience, Tokyo), az Egyesült Államokban (Tulane Egyetem,New Orleans, LA; PennState University, Milton S. HersheyMedical Center and College of Medicine, Hershey, PA) és Spa-nyolországban (University of La Laguna, La Laguna).

A külföldi laboratóriumokban történt beszerzések mikéntjérõlmindkét kutató beszámolt; Bugyi Beáta és Ábrahám Hajnalkaegyetértettek abban, hogy munkájukat jelentõs mértékben meg-könnyítette, hogy nem kellett végigjárniuk a PTE-n szokásos be-szerzési kálváriát. Ha szükség volt valamire – és meg volt rá a for-rás – akkor az intézet hitelkártyájával például maguk vásároltákmeg a kutatáshoz szükséges anyagokat, eszközöket, amelyek egy-két nap alatt meg is érkeztek. Ábrahám Hajnalka szerint a beszer-zések egyszerûsége mellett az oktatás jobb szervezése is megköny-nyítette a kutatók életét, amerikai és spanyol kollégái is részt vettekaz oktatásban, de tömbösített módszerrel, így a kutatást is hatéko-nyabban tudták végezni.

Ábrahám Hajnalka külföldi kutatómunkája során a rágcsáló ésemberi agy ideg- és gliasejtjeiben vizsgálta immuncitokémiai mód-szerrel egyes fehérjék expresszióját. Spanyolországban – ahol aleghosszabb idõt töltötte – a német származású Gundela Meyer irá-nyítása mellett az emberi agykéreg idegsejtjeinek a fejlõdés sorántörténõ vándorlásának irányításáért felelõs Cajal-Retzius sejteketvizsgálta. A PennState University Hershey Medical Centerben kétalkalommal töltött néhány hónapot Hajnal András laboratóriumá-ban, akinek karrierje karunk Élettani Intézetében kezdõdött. Egyikalkalommal például a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj támogatá-sával egy anorexigén hatású peptid, az ún. cocaine-amphetamineregulated transcript peptid megoszlását vizsgálta egy természetesmutáns obes és II. típusú diabates mellitusban szenvedõ patkány-törzsben egyes táplálkozás-szabályozásért felelõs agyi régióban.Második ott tartózkodásakor az egyik ilyen szabályozó funkcióvalrendelkezõ agyi terület idegsejtjeinek fehérje-expresszióját vizsgál-ta, különös tekintettek egy, a táplálékfelvételt gátló peptid recepto-rára.

Mint érdekességet megtudhattuk, hogy a pennsylvaniaiHershey városa Milton S. Hershey-rõl kapta a nevét, aki a század-forduló táján egy csokoládágyárat alapított, amely mind a mai na-pig üzemel. A gyár köré a gyárban dolgozóknak házakat épített,majd vidámparkot, iskolát és árvaházat létesített, melyeket azóta is

a Hershey Chocolate Company profitjából szponzorálnak. Azegyetemi oktatókórházat, melynek épületében Ábrahám Hajnalkais dolgozott, eredetileg szintén Milton S. Hershey építette, és ma isjelentõs anyagi támogatást kap a csokoládégyártól.

Bugyi Beáta egy olyan francia kutatóintézetben dolgozott, ahola kutatók túlnyomó többségének nem is kellett részt vennie az ok-tatásban. A francia felsõoktatási kutatási rendszerben a kutatásértfelelõs CNRS hálózathoz tartozó intézmények kutatói maguk vá-laszthatnak, hogy részt kívánnak-e venni az oktatásban. Bugyi Be-áta Párizs szomszédságában a CNRS Gif-sur-Yvetteben találhatóLEBS nevû kutatóintézetében dolgozott Marie-France Carlier cso-portjában. Marie-France Carlier-rõl érdemes tudni, hogy a franciakutatást átvilágító 2007-es nagy felmérés szerint benne van az elsõ100 legjobb kutatót tömörítõ “elit” klubban. Ennek tükrében nemmeglepõ, hogy napi szinten tudta, hogy a csoportjában dolgozó ku-tatók éppen hol is tartanak munkájukban. A laborrendet tekintveBugyi Beáta beszámolt arról, hogy a LEBS-ben a kutatóknak voltegy kis asztal részük, ahol a kutatáshoz szükséges vegyszereiket,oldataikat, kis készülékeiket tartották, ennek “szentségét” a többikolléga is szem elõtt tartotta.

Bugyi Beáta külföldi kutatómunkája során a világon is egye-dülálló, ún. biomimetikus modellrendszer alkalmazását sajátítottael. A biomimetikus módszer a cytoszkeletonnal kapcsolatos kutatá-

Tények és élmények

40

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

soknak, a Nature folyóirat által felsorolt 25 mérföldkö-ve között szerepel. A módszer egy összetett fehérje-rendszeren alapuló technika, amely lehetõséget kínálaz aktin és szabályozó fehérjéi közötti kölcsönhatások,funkcionális csatolások (szinergikus, antagonisztikushatások) vizsgálatára jól szabályozható biokémiai kör-nyezetben. Bugyi Beáta a biomimetikus rendszerek se-gítségével rekonstruálta a tropomiozinnak a sejtekmozgására kifejtett hatását, illetve a Drosophila egyed-fejlõdése során a petesejt aktin hálózatának kialakulását.

A franciaországi életrõl szólva a kutató azt is kifej-tette, hogy a „franciákkal” kapcsolatos sztereotípiáknagy része igaz, valóban élnek-halnak a finom étele-kért és borokért. Az elõadás végén Bugyi Beáta bemu-tatott néhányat a Bretagne-ban, Normandiában és azAlpokban tett kirándulásokon készített képeibõl. Érde-kességképpen hallhattuk a camembert sajt eredetérõlszóló történetet is, mely szerint Normandia Camem-bert nevû kis falucskájában élt Marie Harel, aki a nagyfrancia forradalom idején egy, a forradalmi kormányelõl menekülõ papot bújtatott. A pap hálaként megosz-totta Marie Harellel a sajtkészítés csínját-bínját. MarieHarel lánya – szintén Marie Harel – tökéletesítette a re-ceptet. Egy nap III. Napóleon a kis falucskában járvamegkóstolta a sajtot, s olyannyira ízlett neki, hogy né-hány ládával Párizsba szállíttatott. Így kezdõdött a ca-membert sajt világhódító útja.

A sorozat következõ rendezvényére október 27-éndélután négy órakor kerül sor a Biofizikai Intézet ta-nácstermében. A rendezõk amarianna.pap@aok.pte.hu e-mail címen várják azok-nak a kollégáknak a jelentkezését, akik szintén beszá-molnának külföldi kutatási élményeikrõl.

(Dr. Lukács András)

1988-ban vagy 89-ben képzõmûvészeti ki-állítást láttam Mün-chenben, a Villa Stuck-ban „Augen-Blicke.Das Auge in der Kunstdes 20. Jahrhunderts”címmel. Rajzok, fest-mények, fotók és szob-rok voltak láthatók – aszemrõl, a legkülönbö-zõbb alkotási stílusban.

Bár már addig is lát-tam festõmûvészek ál-tal készített szemet áb-rázoló képeket, sõt,Martyn Ferenc már1980-ban nekem aján-dékozta „A szem” címûnagyszerû festményét, akiállítás rám, a szemor-vosra, úgy látszik mara-dandó hatást tett. (Visz-szatérve Martyn Ferenc-re, ajándékba adott fest-ményét annak köszön-hetem, hogy a hajdanikisgyerek <én> szemor-vos lett.)

A szem ábrázolásáta képzõmûvészet törté-nete régóta ismeri. Ehosszú idõ 20. századi„fejezetében” fõlegszürrealista festõk ké-pein találkozunk sze-mekkel. Odilon Redon(1840-1916), Max Ernst(1891-1976), RenéMagritte (1898-1967) ésJoan Miró (1893-1983),de Francis Picabia(1879-1953), Paul Klee (1879-1940) , Giorgio Chirico (1888-1978) és FridaKahlo (1907-1954) is gyakran festettek szemeket. A szürrealista ábrázolástkésõbb ugyan más irányzatok követték, de a szem különbözõ képeken törté-nõ megjelenítése/ábrázolása folytatódott. Itt említem meg Marosfalvi Antal,Szkok Iván, Maria Dulemba, Man Ray és Isabella Deganis nevét.

Itt most olyan képek kerülnek bemutatásra a szemrõl, amelyeken a szemönmagában vagy dominánsan szerepel. Az elsõ kép reprodukció, a másodikfénykép, az utána következõkbõl öt a saját tulajdonom, ajándékba kaptam azalkotó mûvészektõl (Bizse János, Martyn Ferenc, Szabó Erzsébet, FesztLászló, Kolozsvári Feszt László), egyet pedig, Pegrén festményét, dr. BíróZsolt szemész professzortól.

Sok szép festmény és rajz megtekintése (képtár, kiállítás, album, stb.) so-rán néhány kép szemorvosi érdeklõdésemet is fölkeltette, és a következõk-ben arról szeretnék beszámolni, hogy miért.

A szem, mint 1

2

41

2011 OKTÓBER

� Rembrandt Hermensz van Rijn önarcképei (1632 és 1640)� M.S. Livingstone neurobiológus (Harvard Medical School,

Boston) megvizsgálta Rembrandt 36 festmény- és rézkarc ön-arcképét. Úgy találta, hogy a festõmûvész egyik szeme kifelétérõ állásúnak látszik – 36 képbõl 35-ön. Feltételezte ezért,hogy Rembrandt térlátása nem volt (nem lehetett) teljesen ki-fogástalan – de ez a szemészeti állapot, szerinte, még inkábbkiemelte a festõmûvész tehetségét (1). E.M. Kavaler viszontazt állítja, hogy az önarcképeken látható szemészeti „jelen-ség” csupán az önarckép megörökítésének idõnként elõfordu-ló, mesterségbeli jegye (2). Szemorvosként azt gondolom,hogy itt valószínûleg ábrázolási jelenségrõl van szó, de azértebben nem vagyok teljesen biztos.

� Albrecht Dürer egyik önarcképe (1491). Arthur Linksz, ma-gyar szemorvos, aki az Egyesült Államokban vált igazán si-keres, elismert szemésszé (1900–1988), azon a véleményenvan, hogy ezeken az önarcképeken Dürer kifelé térõ szemál-lása az önarckép-készítés „mellékterméke”, és nem valódi di-vergens kancsalságról van szó (3).

� Filippino Lippi önarcképe (15. század) az általa festett „Ladisputa con Simon Mago” c. festménybõl. A bal szem itt is di-vergens állásúnak látszik, de azért azt gondolom – akárcsakaz elõbbi esetekben, mint Kavaler és Linksz – hogy nem va-lódi kancsalságról van szó. Mindazonáltal, sok olyan portrét vagy önarcképet lehet látni,

amelyeken a szemek állását tekintve nem merül fel az a gondo-lat, hogy az egyik szem netán kifelé tér.� id. Lucas Cranach festményén, „Judit Holofernes fejével(1530)”, Judit nézése olyan, mintha bal szemével kifelé kancsa-lítana, mindenesetre, nem Holofernes levágott fejére néz. � Vincent Van Gogh: „Egyszemû ember arcképe” (1888). Afestményen a Saint-Rémy-i kórház egyik betegének portréja lát-ható. Szemorvosi és „van gogh-i” értelemben egyaránt impozáns.

A vakság rangos képzõmûvészeti illusztrálására bemutatunkegy ritkán látható Picasso képet.

Dr. Kovács Bálint szemész professzor is nagyszerû képekettalált a látás (a szem) képzõmûvészeti ábrázolásáról. Ilyenek:Piero di Cosimo (1462-1521): Francesco Giambetti portréja,Joos van Cleve (1464-1540): „ASzent család”, Rex Nicholls raj-za a Márk evangéliuma 8;22-26-ról, sok híres kép a bibliai Tobitmegvakulásáról és meggyógyulásáról (Tóbiás könyvébõl).

Benke József a látással (a szemmel) kapcsolatos remek képe-ket ismertet „Medicina a képzõmûvészetekben” (4) c. nagyszerûmunkájában. Most csak néhányat sorolok fel belõlük. A Jézusvakokat gyógyít gyönyörû bibliai képeken, köztük a számomrakülönösen vonzó Duccio di Bouninsegna (1278-1319): „Jézusmegnyitja a vakon született ember szemeit”, továbbá El Greco(1541-1614): „Jézus meggyógyítja a vakot”, és „Krisztus meg-gyógyítja a vakot” (mindkét képen), aztán Nicolas Poussin(1594-1665): „Jézus meggyógyítja a jerikói vakokat”, JeanTissot (1836-1902): „Két jerikói vak” képein a szem és a szem-

betegség – legalábbis szemorvosi értelemben véve – nem látsza-nak. E képek egy részét korábbról, más forrásból már ismertem,más részüket azonban még nem. Akinek sikerült felkeltenem azérdeklõdését, az megtalálhatja õket Benke József könyvében.

A szem és szembetegség mûvészi ábrázolásának látványaszámomra esztétikai örömet jelent. Ebben nyilván együttesen je-len van a látás csodájával összekapcsolódott szemorvosi részemés a képzõmûvészet iránti affinitásom egyaránt.

Irodalom

1. Livingstone MS, Conway BR: „Was Rembrandt stere-oblind?”. N. Engl. J. Med. 351, 12-13, 2004.

2. Joe Friesen: „Rembrandt’s vision skewed, study says”.The Globe and Mail, Sept. 14, 2004.

3. Linksz A: An Ophthalmologist Looks at Art, The Smith-Kettlevell Eye Research Foundation, San Francisco,1980.

4. Benke J: „Medicina a képzõmûvészetekben” Medicina,Budapest, 2010.

Képmagyarázat

1. Man Ray: Indestructible object (1923).2. Egy Dürer önarckép (1491)3. Bizse János: Szem (1947).Folytatva a hátsó borítón, balról sorban4. Isabella Deganis: A szem (2008).5. Martyn Ferenc: A szem (1980)6. Filippino Lippi önarcképe a „Simon Mago-val való

vitá”-ból (15. század) 7. Kolozsvári Feszt László: Szemünk fénye (1962).8. Feszt László: A szem mint medallion (1996).9. Pablo Picasso: Celestine, 1903. (A bal szem vaksága.)10. Szabó Erzsébet: Szemes üvegkép (1986).11. Pegrén: Communication (1996)12. Van Gogh: „Egyszemû ember arcképe” (1888)13. Rembrandt önarckép (1640)14. id. Lucas Cranach: „Judit Holofernes fejével” (1530)

Dr. Rácz Péter

3

a festõmûvészi ábrázolás tárgya

42

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Gyakorlati neurológia és neuroanatómiaKomoly Sámuel, Palkovits MiklósMEDICINA, 2010

Az elmúlt évben e folyóirat hasábjain elgondolkodtatóírások jelentek meg szakmánk helyzetérõl. Összességé-ben elszomorító képet festettek a jelenrõl és a jövendõ ki-látásokról. Az oktatás helyzetérõl sem mutattak hízelgõképet: „Az egyetemi stáb sok tagja számára az oktatás va-lóban púp a háton a számos egyéb teendõ mellett.” Van-nak azonban optimizmusra is okot adó jelek, vannak a jö-võ orvosgenerációja iránt felelõsséget érzõ, az oktatástszívügynek tekintõ TANÁROK. Pedig az elhivatottságonkívül semmi nem ösztönöz a minõségi munkára, a magasszínvonalú oktatás sokadik szempont a szakmai elõreha-ladás szempontjából, erkölcsi és anyagi megbecsülésselsem jár. Legfeljebb azoknak a kollégáknak megbecsülé-sét tudhatják magukénak, akik nyugdíjas korukban is em-lékezni fognak azokra a TANÁROKRA, akiktõl az egye-tem falai közt, a betegágy mellett, vagy akiknek könyvei-bõl elsajátították választott hivatásuk alapjait.

Bár a Gutenberg-galaxis fényei halványulnak, a mo-nitorok vibrálása nem pótolja a könyv lapjainak zizegését,illatát. Egyetemi tankönyvet írni sokszorosan hálátlan fel-adat. Minden legyen benne, ami fontos. De mi a fontos?Legyen korszerû, naprakész a közvetített tudás. De fel-gyorsult világunkban átfoghatja-e egy, akár két szerzõszakmája minden területét magas színvonalon? Nem sza-bad a szakmai sovinizmus hibájába esni. De nem az jel-lemzi-e a szakmájuk iránt elkötelezetteket, hogy saját hi-vatásukat mindennél fontosabbnak tartják? Legyen szép,mutatós kivitelû a könyv, okozzon esztétikai élvezetet is a lapozá-sa. De hogyan fér bele a szûkös pénzügyi keretbe az olyan „fölös-leges dolog”, mint a szép borító, sok és színes ábra, minõségi pa-pír, igényes nyomdai kivitel, tartós és strapabíró kötés? És mégnem beszéltünk a kiadó kívánságairól, feltételeirõl: terjedelem,példányszám, anyagi korlátok, támogatók szerzése. Ezért ünnep,ha egy új tankönyv megjelenik, ha van aki vállalja az akadályokhosszú sorának leküzdését, hogy a könyv megírását már ne is em-lítsük. Most végre ünnepelhetünk, kezünkbe vehetjük a kötetet, ésmagunk is meggyõzõdhetünk, hogy valóban sikerült minden gá-tat átugrani.

Egy szép könyvet vehetünk kezünkbe. Az elegáns borítóBede Tamásné munkáját dicséri. Igényes a nyomdai kivitel, pediga színkódok alkalmazásával, a sok színes ábrával nem könnyû fel-adatot szabtak a szerzõk. A magyar tankönyvkiadásban általábannem megszokott módon sok fotó, CT/MR kép, színes szövettaniés anatómia ábrák teszik vonzóvá az olvasó számára.

Már a fedlapon is megakadhat a szemünk: nem szokványosszerzõpáros jegyzi a könyvet. Egy elméleti és klinikai idegtudomá-nyok területén jártas, gyakorló neurológus és egy világszerte ismertés elismert neuroanatómus. A neveknek üzenete is van. Azt jelzi,hogy a magyar neurológia legjobb hagyományait kívánják a szer-zõk folytatni, az alapos neuroanatómiai és patológiai ismeretekkelmegalapozott klinikai gyakorlatot, mely a kezdetektõl jellemzõ amagyar neurológiára. Valójában még több szerzõ munkájáról vanszó, a Függelék diagnosztikus módszereket bemutató rövid fejeze-teit az adott területen jártas kiváló szakemberek jegyzik.

Akönyv alapvetõen a tankönyvek hagyományos és jól beváltstruktúráját követi, de több nem szokványos újítást is bevezettek.

Jó szerkesztési gondolat a neuroanatómiai fejezetek és az egyeskórképekkel kapcsolatos legfontosabb klinikai ismeretek eltérõszínnel történõ kiemelése.

Az ötletek legfontosabbika a klinikai ismereteket leíró fejeze-tek és a hozzájuk szorosan kapcsolódó, modern neuroanatómiaiismeretek összekapcsolása. A Függelék, amint a bevezetésben isszerepel, azokat a neuroanatómiai fejezeteket tartalmazza, me-lyek a klinikumhoz lazábban kapcsolódnak, de az érdeklõdõ kli-nikusok számára is hasznosak az agy funkcionális anatómiai alap-jainak megismerésében. Olyan fejezetek olvashatók itt, mint alimbikus rendszer modern összefoglalása, a neuroszekrécióvalkapcsolatos alapfogalmak, a biogenamin tartalmú idegsejtek to-pográfiája. Maradva a Függeléknél: jó a diagnosztikus módsze-rek, állapotfelmérõ skálák rövid összefoglalása. Idegennek tûnika néhány esetismertetés. Hiányérzete marad az olvasónak, hogyennek a jó ötletnek nem történt meg a szisztematikusabb kidolgo-zása. Erre lehetõség lenne minden fejezet végén, vagy egy különfejezetben, de a neurológia minden fontos területére kiterjedõen.Tekintsük ezt a néhány esetleírást, mint ízelítõt a második kiadáshoz.

Maradva a jó ötleteknél, ilyen a Neuroanatómiai szószedet. Ahallgatók ötödévre megkopott anatómiai ismereteik gyors felfris-sítésére használhatják, de a klinikai rutinban elfáradt kollégákat issegítheti. A Neurológiai szószedet akár egy neurológiai enciklo-pédiának is lehet a csírája.

A könyv több mint egynegyede a propedeutika. Nem leheteléggé hangsúlyozni ennek fontosságát, hiszen a modern diag-nosztikus eszközök birtokában hajlamos a fiatal úgy gondolkod-ni, nincs is szükség a precíz anamnézis felvételre és a gondos fizi-kális vizsgálatra, majd a megoldják a kérdéseket a különbözõ

43

2011 OKTÓBER

vizsgálati leletek. Afejezet kitûnõen illusztrált. Avizsgálat mene-tét fényképfelvételek mutatják be, mellettük megtalálhatók a vo-natkozó anatómiai fejezetek a szemléletes ábrákkal. Jó lenne, ha afelnövõ új generációk is ilyen részletes tünetelemzéseken keresz-tül sajátítanák el a diagnosztika mûvészetét. Hibás az a nézet,hogy a valóban csodálatos képalkotó diagnosztika, neuro-fiziológia stb. kiváltja a részletes anamnézisen és fizikális vizsgá-laton alapuló diagnosztikát. Naponta szembesül a gyakorló neu-rológus, hogy a modern vizsgáló módszerek nem segítenek, éscsak a klasszikus neurológiai ismeretekre alapozó szemlélet vezeteredményre. Ennek alapja ma is a gondos anamnézisen, alapos fi-zikális vizsgálaton és pontos neuroanatómiai ismereteken nyugvóértékelés. Amásodik kiadásban talán már egy DVD mellékleten iskövethetjük a részletes vizsgálat menetét.

A részletes neurológiai elsõ fejezete az agyi érbetegségekkelfoglalkozik. Ezt indokolja a betegek nagy száma, a súlyos követ-kezmények, melyek drámaian befolyásolják az egyén életét, egy-aránt kihatnak a szûkebb és tágabb értelemben vett közösség ter-heire. Áttekintést kapunk a pathomechanismustól kiindulva azalapvetõ klinikai entitásokon keresztül a kezelési és a megelõzésilehetõségekig a betegségcsoport minden fontos aspektusáról. Akiemelések a legfontosabb praktikus tennivalókra irányítják az ol-vasó figyelmét.

Nem kevésbé jelentõs, és a sok családot érintõ, de a társada-lomra számára is nagy terhet jelentõ betegségekkel, a demen-ciákkal foglalkozik a következõ fejezet. A szerzõk a pszichiátriaés neurológia határterületét jelentõ téma feldolgozásában a patho-physiológiára helyezik a hangsúlyt. A pathológiai változások le-írásától, a biokémiai ismereteken keresztül, a molekuláris biológi-ai megfigyelések összefoglalásáig terjed a téma ismertetése.

A „neurológia nagy tanítómesterérõl” az epilepsziáról és azalvászavarokról írt fejezetek a szakterület kitûnõ mûvelõjének,Janszky Józsefnek közremûködésével készült. Didaktikusan jólfelépített, az alapfogalmakat pontosan meghatározó, a gyakorlatiismereteket hangsúlyozó áttekintést olvashatunk.

Kitûnõen sikerült a Parkinson-kór és az egyéb akaratlan moz-gászavarokkal járó betegségek leírása. A törzsdúcok anatómiája,kapcsolatrendszere, a bonyolult funkcionális viszonyok mindenhallgató rémálmai közé tartoznak, de a gyakorló neurológus szá-mára sem könnyen átlátható terület. Megnyugtathatom az olva-sót, itt egy tömör, kitûnõen felépített, jól követhetõ, élvezetes ol-vasmányt jelentõ áttekintéssel találkozhat. Amozgató kör kapcso-latrendszerei, excitatórikus és gátló hatásoknak, neurotransmit-tereknek leírása világos struktúrát rajzol elénk. Ha ezután valakiszámára még maradtak homályos pontok, a direkt és indirektcortocostriatalis pályák leírásában megvalósuló szintézis ezeketis eltünteti. A következõ szakaszból az is kiderül, hogy aneuroanatómia nem magáért való tudomány, szoros kapcsolatalehet a kórfolyamatok alapjainak feltárásában. Ezt szemléletesenigazolja a Parkinson-kórban kialakuló funkcionális neuroanató-miai változások leírása.

A neuroimmunológiával foglalkozó két fejezet megírása va-lószínûleg nagy önmérsékletet igényelt a szerzõtõl. Az általa olykedvelt témáról nyilván szívesebben értekezett volna hosszasan,de a terjedelem szûkre szabott korlátai feszes tömörségre kény-szerítették. Így is sikerült a sclerosis multiplexrõl, a Devic-betegségrõl és a myastheniáról minden lényeges információt és akorszerû szemléletet is belesûríteni a rendelkezésre álló néhányoldalba. Az ide szorosan kapcsolódó paraneoplasiás szindrómákfejezet hatásos figyelemfelhívás erre a fontos, a betegek sorsátalapvetõen meghatározó, de talán még ma sem jelentõségének

megfelelõen kezelt területre.Egyet lehet érteni a szerzõvel, hogy a környéki idegrendszer

betegségei „méltatlanul a neurológiai gyakorlat és oktatás perifé-riájára szorul”. Pedig a leggyakoribb idegrendszeri betegségekrõlvan szó. Átfogó képet igyekszik adni ezekrõl a kórképekrõl, aperipheriás idegrendszer szerkezetérõl, mûködésérõl, a károsodá-sok alapvetõ morfológia típusairól. Röviden megtaláljuk a sokszí-nû betegségcsoport valamennyi fontos fejezetét, a kompressziósszindrómáktól, a vékony rost neuropathiákon, dysimmunneuropathiákon keresztül az öröklõdõ kórképekig.

A fájdalom fejezet sokszínûen tárgyalja a témát. Az általánosismeretek tömör összefoglalását a fájdalom anatómiájának amegszokott magas színvonalú, részletes ismertetése követi. Ol-vashatunk a neuropathiás fájdalom pathomechanismusáról, a di-agnosztikus szabályokról és nehézségekrõl, a kezelés elveirõl, deeljut a funkcionális MR nyújtotta lehetõségek felvillantásáig is.Összefoglalja a legfontosabb neuralgia szindrómákat: trigeminus,glossopharyngeus neuralgia, amyotrophia neuralgica, arcfájdal-mak. Afájdalommal járó kórképek közül a neurológiai gyakorlat-ban legfontosabbal, a fejfájással külön fejezet foglalkozik.

A degeneratív csigolya és porckorong eltérésekrõl írottakatnem is a hallgatóknak, sokkal inkább az alapellátásban dolgozók-nak és szakorvosoknak lehet ajánlani. Anemzetközi elvekkel ösz-szevetve kritikus, de reális képet fest a jelenlegi hazai gyakorlat-ról. Asok felesleges szakorvosi vizsgálat, szükségtelen képalkotódiagnosztika, az átgondolt indikáció nélkül végzett mûtétek;mind-mind fixálják a beteg somatizációs zavarát. Szemléletetigyekszik közvetíteni, szemléletet kellene változtatnunk, ehhezajánlott az itt leírtak elolvasása és megfontolása.

A szédülés és szédülékenység nyugodtan nevezhetõ a neuro-lógia egyik keresztjének. Gyakori panasz, melynek értelmezése,minõsítése sok bizonytalanságot szül, kezelése nem ritkán végzõ-dik kudarccal. Ezen a nehéz terepen segít eligazodni aneuroanatómiai alapok, funkcionális alapfogalmak összefoglalá-sa. Az ezt követõen taglalt klinikai vonatkozások így már sokkalkönnyebben érthetõk.

Egy-egy rövid fejezet erejéig a neurotraumatológia ésneuroonkológia területére is kitekintést kapunk. Majd azintracraniális nyomásfokozódásról, az agyödémáról és kezelésé-rõl olvashatunk.

Közös fejezetben szerepel az alkoholizmus és a kábítószerekidegrendszeri hatása. Sajnálatosan idõszerû és hiánypótló ez a fe-jezet. Ismét nem csak a klinikai vonatkozásokról kapunk áttekin-tést, hanem az azt megalapozó elméleti ismertekrõl is. Az opioidés cannabinoid neuropeptidekrõl anatómai összefüggésekbeágyazott ismertetést találunk. A kábítószerek idegrendszeri hatá-sát is jobban megértjük, miután elolvastuk a jutalmazási folya-matról, a limbikus-striatalis kör, a nucleus accumbens szerepérõlleírtakat.

Egy utolsó nekirugaszkodás, de megéri a koncentrált figyelmet.Ahypothalamo-hypophysis rendszer következik. Valljuk be, ritkánmélyedünk el ennek a struktúrának a tanulmányozásában, de köny-nyen jelentjük ki, centrális eredetû láza van a betegnek. Érdemes fel-eleveníteni a halványuló anatómiai és klinikai ismereteket is.

A neuroinfektológiából a klasszikus ismeretek összefoglalá-sán kívül az újnak mondható kihívásokról is képet kapunk. Ígyfoglalkozik a még ma is divatos Lyme-kórral és korunk két fenye-getõ rémével a PRION-betegségekkel és a HIV-fertõzéshez társu-ló idegrendszeri infekciókkal. Utóbbiak közül elsõsorban a prog-resszív multifocalis leukoencephalopathia emelhetõ ki.

Az elmúlt két évtizedben a neurológiát a képalkotó diagnosz-

44

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

tika nyújtotta új lehetõségek mellett a genetika fejlõdése változtat-ta meg alapvetõen. Aklasszikus neurológia szinte alig mûvelhetõgenetikai ismeretek, genetikai háttér nélkül. Erre bizonyíték avázizomzat betegségeivel és a neurogenetikával foglalkozó kétfejezet.

Valószínûleg nem véletlen, hogy a szerzõk a zárófejezetben adepresszió és a neurológiai betegségek kapcsolatával foglalkoz-nak. Ha csak a stroke-ot, a Parkinson-kórt és az epilepsiát tekint-jük, olyan hatalmas betegszámról van szó, amit a mai körülmé-nyek között a psychiátria nem képes ellátni. Jó lenne aktívabb sze-repvállalást engedélyezni ezeken a területeken a neurológusok-nak. Egyúttal ez arra is figyelmeztet, hogy ne feledkezzünk meg aközös gyökerekrõl. Minden különválás ellenére vannak szorosérintkezi pontok, átfedések a két szakma között, nem érdemes,nem racionális minden területen éles korlátokat állítani.

Végezetül kinek lehet ajánlani a könyvet? Mindenkinek, akit

érdekel a neurológia. Bár a szerzõk deklaráltan tankönyv írásáravállalkoztak, nem csak az egyetemi hallgatók, a rezidensek ishasznosan forgathatják lapjait. Jó lenne ha az alapellátásban dol-gozó kollégák polcán is ott lenne ez a kötet, és még az se lenne baj,ha az “öreg” szakorvosok ráérõ idejükben elolvasnák egy-egy fe-jezetét. Csak remélni lehet, hogy ez a kötet nem csupán egyszerifelbuzdulás volt, lesz folytatás, második és sokadik kiadás.

Dr. Diószeghy Péterosztályvezetõ fõorvosJósa András Kórház, Nyíregyháza

Atankönyvrõl az interneten elérhetõ további recenziók:http://www.aleph.hu/~motesz/docs/Recenzio_Komoly_Samuel_Palkovits_Miklos_Gyakorlati_neurologia_es_neuroanatomia.pdf

(Tudva jól, hogy a címben szereplõszót kis betûvel kell írni, de mindenkoriMesteremre, Romhányi György profesz-szorra emlékezve, most kivételesen, haddírjam nagybetûvel)

Romhányi (Reichenbach) György1929-1946 között a Pázmány Péter Tudo-mány Egyetem orvosi fakultásának elis-mert tanára volt. A hallgatók a legnépsze-rûbb oktatók közé sorolták (dr. StenszkyGyula és István Lajos egyetemi tanár köz-lése). Elõadásain minden hallgatót meg-mozgatott, magával ragadott. 1944-ben afront közeledtével a magyar orvostanhall-gatók egy részét a németországi Halléba(Halle an der Saale) telepítették, s ezek kí-sérõ tanárai közé rendelték Romhányit is.

1946-tól 1951-ig volt a szombathelyikórház kórboncnoka és laboratóriumi fõ-orvosa.

Tudományos felkészültsége és igé-nyessége, karizmatikus személyisége von-zotta a tehetséges fiatalokat, és itt valóság-gal „magánegyetemet” szervezett.Solymoss Béla, Németh-Csóka Mihály,Tanka Dezsõ és István Lajos voltak a lel-kes csapat tagjai, akik referáltak és különfeladatokat kaptak Romhányi tanár úrtól, sakikbõl késõbb kiváló egyetemi tanároklettek.

Dr. Romhányi György 1951 és 1976között volt a Pécsi Orvostudományi Egye-tem Kórbonctani Intézetének igazgatója.Akkor Pécsett a kórbonctan egy épületbenvolt az Anatómiai és az Igazságügyi Or-vostani Intézettel, a Dischka Gyõzõ utcá-ban. Ma ebben az épületben 1976 óta azegyetem fogászati klinikája mûködik.

Személyesen 1961 augusztus végén is-mertem meg Romhányi professzort . Eb-

ben az évben nem nyertem felvételt a Pé-csi Orvostudományi Egyetemre. Dr. Mé-hes Károly, aki akkor fiatal tanársegéd volta Kórbonctani Intézetben, egy edzésenszólt nekem, a Pécsi Egyetemi AtlétikaiClubban (vívtam), hogy „fõnöke,Romhányi György muzeológust keresszeptember elsejével. Volna-e kedved hoz-zá? Itt sokat tanulhatsz, a fõnök szigorú, deigazságos ember”. Majd röviden vázoltaaz elvégzendõ munkát, és azt tanácsolta,hogy keressem fel Romhányi György pro-fesszor urat, ha lehet, már másnap. Dr.Pálfai Károly úr, az intézet akkori fotósa ismegkeresett és õ is informált errõl a lehe-tõségrõl.

ARomhány professzor úrral való talál-kozás döntõ hatással volt további életemre.

Augusztus végén dr. Méhes Károlymutatott be neki, mint akit évek óta jól is-mer és a következõ évben újra szeretnémegpróbálni a felvételt az Orvostudomá-nyi Egyetemre. Ezt kikérdezés követte,amelynek során Romhányi hirtelen német-re fordította a társalgás nyelvét, majd a fél-órás beszélgetés végén újra megkérdezte,hogy az orvosi tevékenységet valóban ko-molyan gondolom-e, és „ha igen, – mond-ta – „akkor itt a fiatalembernek igyekezniés tanulni kell, s még egyszer meg kellpróbálnia a felvételt“. Majd a mondottakatmegerõsítve, rámutatott az asztalán lévõfolyóiratokra: „Mester, nekem is mindennap kell tanulnom, a napi penzumot telje-síteni kell, s ezt várom el munkatársaimtólis!”.

Ezután levonultunk a boncterembe,megmutatták jövendõbeli munkahelye-met, a múzeumot, amelynek bejárata aboncterembõl nyílott. A polcokon külön-

bözõ nagyságú üvegedényekbenszínes emberi preparátumok sora-koztak: máj, szív és egyéb szervek,patológiás elváltozásokkal.

Itt találkoztam életemben elõ-ször a halállal. A döntésre, hogy jövök,maradt egy délutánom. Számomra szim-patikus volt, ahogy a professzor úr a min-dennapi tanulás, a mindennapos megúju-lás szükségességérõl beszélt, és az a tény,hogy a sikertelen felvételi okozta csalódásután felcsillant számomra a „hogyan to-vább” reménye.

Másnap reggel 7 órától 8-ig tartott aformaságok elintézése, s utána a profesz-szor urat máris „akcióban” láthattam aboncteremben, a hallgatókkal. Miután anévsort végignézte, elkezdõdött egyRomhányira annyira jellemzõ, didaktiku-san roppant céltudatos párbeszéd. A hall-gatókat nevükön szólította, s a rövid eset-ismertetés után rátért a lényegre: több kér-dést tett fel. Itt nem ismert tréfát. Rögtönhallottam a „keskeny vágányú” medikus-ról és klinikusról, akik csak egy dimenzió-ban tudnak gondolkozni., nem szeretteõket! De ez nemcsak a hallgatókra és kli-nikusokra vonatkozik, mondotta, hanem amindennapi életre is. Beszélt az ellenpó-lusról is, a széles látókörrel rendelkezõk-rõl, s mondotta, hogy több ilyen típusú em-berre van szükségünk.

Ezután bejött a múzeumba, ahol a dr.Méhes Károly által elõkészített preparátu-mokkal vártuk õt, amelyeket még egyszerszemügyre vett. Ezeket ilyenkor nem egy-szer, ollóval illetve szervkéssel megfelelõformára alakította, közben elmagyaráztanekem a helyes ollófogást és késtartást.Majd kiválasztott egy megfelelõ edényt,ahova beállította az elkészült preparátu-mot, visszaszínezõ oldat került az edény-be, majd ideiglenesen lezárták. Két óramúlva visszajött, megcsodálta a készít-

Emlékezés a Mesterre

45

ményt, ellenõrizte a pH értéket, majd kikér-dezte, hogy mit tudok a visszaszínezõ reak-cióról. Arra kért, hogy a visszaszínezõ oldatpH-ját minden nap ellenõrizzem, s ha kell,lecseréljem. Az elsõ négy hét volt „próba-idõ”, ahogy õ mondta. A tisztaságra nagyonügyelt. Új küszöböt rakatott le, hogy az ajtóa boncterem felé légmentesen zárható le-gyen.

Ha a szekció során érdekes preparátu-mot látott, akkor azt aznap 10%-s sós forma-linban kellett rögzíteni. Az ún. visszaszíne-zés folyamata 3-4 hétig tartott, ezután követ-kezett a készítmények végleges lefedése. Akomplett készítményeken a diagnózis mel-lett az üvegedény oldalán a rövid anamnézisszerepelt, laborértékekkel, megfelelõ rönt-genképpel és a halál okával.

Minden igyekezet ellenére egyszer-egy-szer mégiscsak kifakadt: „Mester, jó hogyjössz, így senki nem tudott egy jó készít-ményt eltolni, mint te, külön tehetség kelletthozzá!”

Meg kellett tanulnom plexivel dolgozni.Nagyon igyekeztem, hogy az általa állí-

tott magas követelményeknek megfeleljek.Egy idõ után megengedte, hogy a gyakorla-tok azon részét, amikor a hallgatókkal fog-lalkozik, meghallgathassam. Óriási élményvolt, és életre szólóan megmaradt bennem,sõt, késõbbi tanári mûködésemre is megha-tározó volt. A hallottakkal kapcsolatban na-gyon sokat kérdeztem Méhes Károlyt, a„kisfõnökömet”. Egy idõ után õ is több dol-got visszakérdezett, ami nála már Romhányihatása volt.

Aprofesszor úr javasolt a felvételi elõké-szítõre azzal, hogy ne hozzak szégyent aházra, hiszen ebben a házban dolgozottSzentágothai János professzor is, aki engemszemélyesen ismert.

Fél év után dr. Orbán István lett a múze-um felügyelõje, de a személyes kapcsolatMéhes Károllyal továbbra is megmaradt.

Romhányi professzor úr nagyon büszkevolt makroszkópos készítményeire. Ha elõ-adott Budapesten, többször vitt magával ple-xi készítményeket.

1962 márciusában és áprilisában napontatett fel nekem kérdéseket biológiából és ké-miából. Csak késõbb tudtam meg, hogy ál-landó kontaktusban volt a biológus tanárse-géddel, aki az elõkészítõn az elõadónk volt.

A felvételi vizsga elõtti hetekben délutá-nonként, 14 óra után, hazaküldött tanulni,készülni a nagy napra. Õ már a vizsga más-napján tudta, hogy a maximális pontszám-mal vettek fel a Pécsi OrvostudományiEgyetemre, de errõl augusztus közepéignem szólt. Augusztus közepén Szentágothaiprofesszor jelenlétében arra kért, hogy azegyetemen tanuljak, szégyent erre a házra ne

hozzak, majd hozzátette, „a végeztél és va-lóban patológus szeretnél lenni, akkor várlakvissza”.

A hat év alatt, különösen az elsõ évbentöbbször megkért múzeumi készítményekpreparálására, illetve, az utódok betanításá-ra. Az ötödik és hatodik szemeszterben akórbonctani elõadásokon az elsõ sorban volta helyem, s Romhányi professzor úr,Kelényi és Jobst docens urak is, olyankor,amikor a hallgatóság a feltett kérdésre nemtudott válaszolni, utolsónak mindig engemkérdeztek. Többször elhangzott egy egészévfolyam elõtt, hogy „ezt Makovitzkynaktudnia kell!”. Ennél nagyobb stimulust nemkaphattam volna! Ahogy õ mondta:„Mesterke, itt állandó szellemi haptákbankell állni!”. A boncteremben és a hisztológi-ai gyakorlatokon, de a kollokviumokon és aszigorlatokon is a maximumot várták el tõ-lem, nemcsak a csoportvezetõim, KelényiGábor és Rohonyi Béla, hanem õ is. Hogymit vár el tõlem, azt többször hallanom kel-lett, az õ sajátos formájában: „Nehogy vala-ki azt higgye, mert te itt dolgoztál, akkor tejobb jegyet kapsz, különben is velem nemlehet bratyizni!” A kórélettan szigorlat utánelkészültem erõmmel, ezt õ is jól tudta,mégis jól sikerült a kórbonctani szigorlatom.

A negyedik évtõl externista voltam dr.Deák György tanársegéd mellett, s így köz-vetlenül az õ felügyelete alatt is dolgoztam.

1965-ben és 1966-ban a lipcsei és amainzi egyetemek patológiai intézetébenvégeztem famulaturát, amelyekhez a pro-fesszor úr írt ajánló leveleket. Elsõ tudomá-nyos elõadásom egy német preparátor kon-ferencián hangzott el az õ visszaszínezõmódszerérõl.

Az elutazás elõtt kikérdezett, majd aztmondta: „Jó lesz felkötni a gatyát!” Ez a szin-te atyai bánásmód és törõdés emlékeztetettMelanchton Fülöpre, a reformáció másodikemberére, aki név szerint ismerte hallgatóit ésajánló levelekkel látta el õket, majd végzésükután is kontaktusban maradt velük.

1967-ben két mentor vezetése mellett aveseerek lekötésérõl írtam egy pályamunkát,amelyben az érlekötést követõ veseelválto-zásokat enzimhisztokémiai és polarizációsoptikai módszerekkel vizsgáltam. Munkám-ra a rektortól elsõ díját kaptam. Donhofferrektor úr külön magához hivatott és megdi-csért, további tudományos munkára bíztat-va. Az enzimhisztokémiai adatokat késõbbRomhányi professzor egy publikációjábanfelhasználta.

1967-ben tanszéki demonstrátor lettem,s így a hallgatók oktatásában is részt vehet-tem. Nagyon jók voltak a gyakorlati elõké-szítõk, a metszetek elmagyarázása mellett afõhangsúlyt a makroszkópos készítmények-

re helyeztem, illetve, lerajzoltattam azokat ahallgatókkal. Amúzeumi munka támogatásamellett Romhányi professzor önállóságot kí-vánt tõlem, de az ellenõrzésrõl nem mondottle soha.

1968-ban egy Pécsett megrendezettnemzetközi tudományos konferencián vet-tem részt, ahol a „Veseerek lekötésével elõ-idézett változások polarizációs mikroszkó-pos és enzimhisztokémiai vizsgálata” címûelõadással elsõ díjat kaptam. Romhányi pro-fesszor elsõként gratulált. A sikert perszeelõkészítés és kemény munka elõzte meg,ahol õ a témával kapcsolatos, várható kérdé-seket tette fel nekem.

Az utolsó évben többször bevitt magá-hoz a polarizációs mikroszkóphoz, ahol so-kat magyarázott, rajzolt és ellátott irodalom-mal. Egy alkalommal váratlanul megkérdez-te, hogy tudok-e rajzolni, mert ha nem, ak-kor tanuljak meg: „Mindent meg lehet tanul-ni, mester, csak akarni kell, a <Muss> a leg-nagyobb úr! És különben is, rajzolás nélkülnem lehet elõadni, gondolj Szentágothaiprofesszorra és iskolájára!”.

1969 márciusában az intézetbe kerül-tem. A stúdium alatt az addig közvetlenebbRomhányi professzor úr, szigorúbb hangotütött meg, jóval többet követelt. Megbízott atantermi és múzeumi teendõkkel, amelyetszigorúan felügyelt.

Külön csoportot még nem kaptam, de atanársegédek távollétében többször kisegí-tettem a csoportokat. Az ötöd- és hatodévmunkája most ért be igazán.

Fontos bonceseteket bízott rám, több-ször boncoltam szombat délután is, amikornem sokkal a halál beállta után, „taxival ho-zott, klinikai eset érkezett”, legtöbbször a hí-res „Hámori klinikáról” Hámori porfesszor-ral együtt. Ilyen ún. „zenés boncolásokon”elemében volt. Itt mindennek stimmelniekellett, a kés tartástól a fiziologiás sóigidõnként az Õ gondolatainak a kitalálásáig!

A boncolási jegyzõkönyveket személye-sen ellenõrizte.

Az elsõ önálló csoportomat az 1969/70-es tanévben kaptam, s a múzeumi teendõkmellett továbbra is ún. elõboncoló marad-tam. Naponta bizony általában 19-20 óralett, amikor hazakerültem.

Többször elhangzott tõle Zrínyi Miklóshíres mondása, amely rád is vonatkozik:„Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépés-sel.” És mit kell neked tenned: ha rövid anappal, dolgozz az éjszakába (toldd meg egyéjszakával!)

Rendszeresen látogatta a bonctermi gya-korlatokat. Hamar kész kellett lennem aboncolással, hogy mindig maradjon 15-20perc az eset megbeszélésére és arra, hogy ahallgatókat a várható kérdéseire is felkészít-

2011 OKTÓBER

46

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

sem. Általában fél 9-kor jelent meg a boncte-remben, amikor rövid esetismertetés utánkezdõdött a párbeszéd. A második szemesz-terben már érezhetõen gördülékenyebbenment minden, mert sikerült a hallgatókat fel-készítenem Romhányi nem mindennapi gon-dolatmenetének követésére. Soha nem jártezért dicséret, számara ez volt a természetes.Mindent tudni akart a hallgatókról, s bizonyezt nehéz volt teljesíteni.

A múzeumot is ellenõrizte, amely köz-ben a „vasvilla múzeum” jelzõt kapta dr.Kellermayer Miklóstól.

Csoportjaim a tanulmányi eredményeketilletõen az élmezõnyben végeztek. Az1970/71-es tanévben tíz jelest, nyolc négyestés egy kettes adott (ez utóbbi hallgató nemvolt magyar nyelvû, egy afrikai törzsfõnökfia, ugyan én még külön is foglalkoztam ve-le). A szigorlatok után magához hivatott, sazt mondta: „Mesterke, úgy látszik lassanmegtanultál oktatni, nem is csináltad rosz-szul.” Ez nála már dicséretnek számított.Majd megkérdezte, hogy miként értem el eztaz eredményt. Úgy éreztem, hogy ezt õ tudjaa legjobban, de tõlem is szerette volna halla-ni. A recept a következõ volt: elõször a klini-kától kapott kórlapokat tanulmányoztuk át,felolvastam az epikrízist, s csak utána kezd-tük el a boncolást. Ügyeltem arra, hogy ahisztológiai gyakorlatokon mindenki leírja éslerajzolja, amit az elõadáson Romhányi raj-zolt a táblára, vagy õ, vagy én mondtunk.Kéthetenként külön 2-3 órát foglalkoztamminden csoportommal. Ahol láttam, hogyvalóban segítenem kell, elõször szép szóvalsegítettem, de ha kellett szigorral is, amit ki-zárólag négyszemközt tettem meg. Mindenalkalommal kértem õket, hogy a kórélettantfolyamatosan tanulják. Akórbonctani szigor-lat elõtt még egyszer találkoztam a csoport-tal, ahol több dolgot is pontosítottunk.

A szigorlatról: 8 órától ½ 10-ig tartott abonctermi és a szövettani vizsga, illetve azírásbeli kérdések megválaszolása. Ezt egy20-30 perces szünet követte, majd délután 2-3 óráig tartott a szigorlat szóbeli része. Nehézvolt nála „kirúgódni”, de a jó jegyért megkellett dolgozni. Mindenkibõl igyekezte ki-hozni a maximumot.

Az eredmény kihirdetésekor minden szi-gorlatra megjelentrõl értékelést mondott.

Mint oktató, rengeteg didaktikai kérdés-sel is foglalkozott. Több cikket is írt a helyesoktatásról, a proporcionált tantermi elõadás-ról. Hangsúlyozta, hogy a tantermi elõadáso-kat a tanszékvezetõnek kell megtartani, eztnem szabad kiadni a kezébõl. Az oktatás mû-vészet, de minden alkalommal említette,hogy a hallgató is ember.

Az elsõ tudományos feladatom az õ ked-venc témájával volt kapcsolatban: az öregko-

ri amyloid elõfordulása az artériák falában.Az anyagot részben nekem kellett lemetsze-ni (jó iskola volt!), deparaffinálás után, mód-szere szerinti festés következett, kongóvö-rössel. Majd lefedés gummi arabicummal, svégül nekem kellet elvégezni a készítmé-nyek értékelését. Hetenként bemutattam pro-fesszoromnak a metszeteket. Ellenõrizte a le-rakódásokat, a lokalizációt, az elvégzett re-akciókat. Csak egyszer említette a trypto-phan reakciót, s amikor azt is elvégeztem,meg volt vele elégedve. Irodalmat adott,majd táblázatokat kellett készítenem, illetvefotóznom.

1971 májusában volt a Magyar Patoló-gus Társaság kongresszusa Pécsett, s az inté-zetbõl mindenki szerepelt egy-egy elõadas-sál. Örült a sikernek.

1970 júliusában boncoltam egy primeramyloid esetet (673/1970), amelyet a májbirsalmára emlékeztetõ metszéslapja alapjánKelényi Gábor oldott meg. Elvégeztette alugol reakciót, s ekkor derült ki, hogy gene-ralizált amyloid esetrõl van szó. Így prezen-táltam az esetet Romhányi professzor úrnak,azzal a megjegyzéssel, hogy azt Kelényi Gá-bor diagnosztizálta. A boncolás után derültki, hogy az esethez egy beküldött nyirokcso-mó is tartozik. Ebben utólag ismertük fel azamyloid lerakódást, ami bántotta, s megje-gyezte: „a hetyke Gyuri és társai elaludtak!”

Az 1970-es év rendkívüli volt, mertRomhányi professzor úr szabadságon volt, samikor a szabadságáról visszajött, akkor pre-zentáltam az esetet teljességében. Elõszöregy kicsit megszidott, mint utólag elmesélte,nehogy valakinek errõl beszéljek, hiszen egyprimer amyloid esetrõl van szó. Olyan reak-ciókat is elvégeztem, amelyekrõl õ már 1968márciusában beszélt a berlini Charité-ben.Amikor elmondtam neki, hogy szerettemvolna õt meglepni, megenyhült. „Máskortessék tõlem vagy az itt levõktõl engedélytkérni, mert egy félkész dologról van szó”.Egy hét múlva hivatott s örömmel újságolta,hogy amit láttam helyes volt, ezzel az esetteldemonstrálta a primer és szekunder amyloidlerakódás közötti biológiai különbségeket.

Amikor a dolgozata a Virchow`s Archiv-ban is megjelent (1972), kaptam tõle egy ré-szemre dedikált különlenyomatot, s utasított,hogy számoljak be az olvasottakról. Négynap múlva referáltam a cikket.

A német nyelvvizsgám után többAmbronn, Schmidt és Frey-Wyssling mun-kát nyomott a kezembe, azzal, hogy „mosteredetiben tudod õket olvasni s a referálónbeszélhetsz róluk”.

Minthogy patológus szerettem volna ma-radni, négy év elmúltával szakvizsgát tettemkórbonctanból. A négy év alatt nagyon ke-ményen fogott, mert tisztában volt azzal,

hogy a diagnosztizáláshoz a belsõ ellenállástmindenkinek le kell gyõznie. Utólag kár,hogy még a szakvizsga után is, csak elõdiag-nosztizálást végezhettünk. Mindig felelõs-séggel beszélt a szövettani diagnózis fontos-ságáról, mert hiszen élõ emberekrõl van szó.

„Ha nem vagy biztos a dolgodban, akkoraz irodalommal, jegyzetfüzettel felszerelkez-ve, szerényen vedd a kalapodat és kérjél se-gítséget”. Ezt a tanácsot örökre megfogad-tam, mert egy patológusnak nemcsak a sike-rekrõl, hanem a kudarcokról is tudnia kellbeszélni. Ezt az álláspontot akkor is megvéd-tem, amikor több német kolléga emögött bi-zonytalanságot vélt felfedezni! Véleményüknem érdekelt, mert a beteg sorsa a legfonto-sabb. Ma a képzés merõben megváltozott, abeküldött anyag mennyisége megtízszerezõ-dött, s a patológus egy kiszolgáló egység tag-ja lett! Ma, amikor 20-25 éves asszonyokmalignus mammacarcinomáját fagyasztottmetszetbõl avagy tûbiopsziából diagnoszti-záljuk (ilyenkor gyors beágyazással, két óraalatt készül el a metszet), intelmeit soha nemfelejtettem el!

Nagyon vigyáztam arra, nehogy a „kis-asszonyok” (asszisztensnõk) uszályába ke-rüljek (metszet, avagy anyagcsere, ami klini-kussal is megtörténhet). Azonos nevûek ese-tén az anyagokat még egyszer személyesenellenõriztem. Morbus Crohn avagy colitisulcerosa esetén ismételten rákérdeztem azanamnézisre, a kolonoszkópos- és a mak-roszkópos képre. Ha kellett, két patológustólkértem konzultációt. Ha évek múltán recidí-va lépett fel, akkor az elváltozásokat 2 egy-mástól független patológusnak kell megítél-nie! A helyes szövettani diagnózishoz tudnikell a pontos anamnézist, sõt, még a beteg-ágyhoz is el kell menni!

Mint nõgyógyász-patológusnak, megkellett tanulnom, hogy ½, avagy 1½ cm át-mérõjû, makroszkóposan „normálnak” tûnõováriumból is carcinoma indulhat ki. Megkellett tanulnom az ún. borderline lézió fo-galmát is

Amikor privát praxisban helyettesítet-tem, a telefon volt a legfontosabb munkaesz-közöm. Többször kértem a Mester segítségétis!

Hadd tekinthessek vissza arra az idõre,amikor már nem voltam Pécsett, de szemé-lyes kapcsolatban maradtam Romhányi pro-fesszorral.

Ezen kitérõ után visszatérek továbbiutamra: 1973 június elsejével pályázat alap-ján kerültem a Budapesti OrvostudományiEgyetem I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rák-kutató Intézetébe. Vezetõje, az akadémikusLapis Károly professzor úr megbízott abonctermi teendõkkel. Ez valóban komolykihívás volt.

47

2011 OKTÓBER

1973 június közepén – pécsi csoportomszigorlata kapcsán – két napig Pécsett tar-tózkodtam, amit Mesterem nagyon pozití-van értékelt.

1974 tavaszán, György napon Pécsettvoltam. Meglátogattam az intézetben és ott-honában is. „Mester, milyen tudományosterveid vannak?” – kérdezte. Bemutattam ahumán vörösvértest membrán-preparátuma-imat, amit alaposan tanulmányozott és kiér-tékelt. „Foglalkozz a limfocitákkal és atrombocitákkal, hasonlítsd össze a vörös-vértestekkel és tumorsejtekkel”. Az egyol-dalú tumorkutatásról lebeszélt, „ha mégislimfoid tumorsejteket nézel, akkor csakösszehasonlítva a limfociták és a vörösvér-testek membránjával – s utalt Semmelweis-re, aki Bécs két szülészeti osztályának gyer-mekágyi halálozási adatait összehasonlítvaértette meg és fedezte fel a kézmosás jelen-tõségét.

Lapis Károly professzor Jénába küldött,ahol személyesen megismertem GüntherGeyer professzort, aki további pályámatmeghatározta. Romhányi professzor úr egyösszefoglaló membrán dolgozatában többkérdést nyitva hagyott, s ezt próbáltam ana-lizálni, a topo-optikai reakciókkal egyidejû-leg megnézni a hemoglobinmentes (ghost)vörösvértesteket és az ún. rekonstruáltvörösvértest-ghostokat is.

1974 és 1980 között végzett munkáimalapján Günther Geyerrel konzultálva elju-tottunk ahhoz a megállapításhoz, hogy a hu-mán vörösvértestek membránjának a legér-zékenyebb reakciója a Romhányi által leírttoluidinkék topo-optikai reakció. Ezen állí-tásunkat különbözõ enzimemésztéses és ké-miai extrakciós eljárásokkal támasztottukalá. Romhányi professzor úr nagyon örültennek a megállapításnak, mely referátum-ként is elhangzott az Európai Hisztokémi-kusok Kongresszusán. Ezen kongresszus al-kalmából 1980-ban kérte fel a Journal ofMicroscopy Günther Geyert és engem egyreview megírására a vörösvértestek topo-optikai reakciójáról. Ez a topo-optikai reakci-ók ujabb nemzetközi elismerését jelentette.

„Na, mester, – mondta ezutánRomhányi – akkor nem hoztál szégyentrám”, s ez nála felért egy dicsérettel. Na-gyon hasznos volt, hogy Fischer János ésMódis László barátaimmal minden alka-lommal kötetlenül konzultálhattam.

A jénai évek nagyon hasznosak voltak,mert a monográfia megjelenése mellett 35tudományos munkát írtam. Mesterem izga-tottan várta, mikor jelenik meg a következõcikk. Egyik munkánkban az õ interpretáció-jával ellentétes véleményt írtunk le, ezt csaktizenkét év után, 1989-ben fogadta el az ál-

tala javasolt mérések és reakciók hatására.Közlemények és leletek írásakor mindig

eszembe jutott híres mondata: „a tudomá-nyos kutatás fele játék, fele gyötrelem”,mert a leletek helyes interpretációja valóbangyötrelmes, mert amíg eljutunk az informá-ciók értelmezéséhez, az több álmatlan éjsza-kába is kerülhet.

Közben egyetemi oktatási funkcióimmegtartása mellett, 1976-ban az OrszágosReumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe tá-voztam, ahol dr. Tanka Dezsõ lett a közvet-len fõnököm, aki Romhányi szombathelyitanítványaihoz tartozott. 1978-ban a sümegiMembrán és Transzport Konferencia bú-csúztatta el Romhányi György professzort atiszteletére Somogyi János professzor általszervezett ünnepi üléssel. A programot ottkapta kézhez. Meg volt elégedve az elhang-zottakkal. Mégis zokon vette, hogy miértnem beszéltem meg vele az ünnepi elõadást.Erre csak azt tudtam mondani, hogy ez volta meglepetés!

A Jénai Anatómiai Intézet komplex ku-tatási irányzata helyesnek bizonyult, sGünther Geyer személye, illetve, az intézet„serendipity” lett számomra. Sikerült azemberi limfociták és vörösvértestek közöttiszerkezeti különbségeket a topo-optikai re-akciókkal Romhányihoz hasonlóan leírni. Ahumán B-típusú limfociták felszínén leírt O-acyl sziálsav komponens valóban figyelem-re méltó adat, amit holland és német bioké-mikusokkal is megerõsítettünk. A T-típusúlimfociták ezt a komponenst nem tartalmaz-zák. Ma a 9-O-acyl sziálsav a B-típusú lim-foblasztos leukémiák ún. monitoringmarkere.

Nagyon örült 1984-ben a Progress inHisto- and Cytochemistry sorozatban meg-jelent monográfiámnak, amelyet a fiatalonelhunyt Európa hírû Günther Geyer (1930-1980) emlékének ajánlottam.

Romhányi professzor külön megkö-szönte a Jenaer Rundschauban a 75. illetve,az Acta histochemicaban a 80. születésnap-jára írottakat.

A Virhow’s Archivban 1986-ban és1989-ben megjelent pankreásszal kapcsola-tos cikkeimhez gratulált, különösen mindkétcikk kritikus diszkussziójával volt elégedett.Hiszen az immunhisztokémiai eredményeknapi diagnosztikában sem helyettesíthetik aprimer hisztopatológiai diagnózist, csupánalátámaszthatják azt. A mai napig sem is-mert olyan monoklonális antitest, amelyneksegítségével különbséget tudnánk tenni akrónikus pancreatitis és pancreas carcinomaközött.

Sem Erlangenben, Hamburgban vagyHalleban, majd késõbb Rostockban sem

volt számomra elveszett hallgató. Arra töre-kedtem, hogy a hallgatók rengetegklinikopatológiai ismeretet szerezzenek, sközponti írásos vizsgák mellett a kórbonc-tan szigorlatukat is sikerrel abszolválják.

1983 óta rendszeresen telefonkapcsolat-ban álltam Romhányi professzor úrral, akiminden alkalommal úgy fejezte be a beszél-getést: „Igyekezz, ne hagyd magad, nemszabad elveszned. Õrizzed meg a DischkaGyõzõ utcában kapott motivációt!”.

1989 novemberében látogattam meg Pé-csett, de már elõtte telefonált utánam. Négyórán keresztül beszélgettünk, mindent akarttudni. Majd elmesélte felesége szomorú tör-ténetét. Együtt mentünk el a Zsolnay mau-zóleumba, ahol a csodálatos színekrõl be-szélt, megjegyezve, hogy a polarizációs op-tika színei felülmúlhatatlanok. Külön felhív-ta a figyelmemet az izolált amyloid fibril-lumok topo-optikai vizsgálatára: „hiszen eztte megígérted nekem”. Otthon megmutattarejtett tudományos kincseit, elmesélte többfelfedezésének a titkát.

Sajnos, nem tudott eljönni budapesti elõ-adásaimra, amelyeket volt intézetembenLapis Károly akadémikus úr meghívására, achronicus pancreatitis és pancreas carcinomatémában tartottam. De a következõ évben azábrákkal együtt felkerestem. Elõtte átnézte azirodalmat és rengeteg kérdést tett fel.

1990-ben és 1991-ben tudományos ülé-sekrõl hivatott ki, hogy látni akar Pécsett:„Szedd össze és meséld el érdekes szekciósés hisztológiai eseteidet!”. Bizonyos voltambenne, hogy Méhes Károly professzortólhallotta az esetek egy részét.

A sok tanulságos eset közül egyet különkiemeltem: az aorta implantációhoz kapcso-lódó duodenális fisztula esetét, amelyet aboncteremben fiziológiás konyhasóoldattaldemonstráltam. A klinikus professzor különmegkérdezte, hogy hol és kitõl tanultam ezta módszert? Büszkén mondtam, hogyRomhányi György professzortól, minden-kori mesteremtõl, Pécsett. Erre föl 1993-banfiát Pécsre küldte orvostanhallgatónak, aki-vel én mint vendégelõadó ott találkoztam.

Tanítómesterem megkért, hogy a sokamyloid eset közül legalább egyet, a legta-nulságosabbat meséljem el: a 35 éves hölgy3 cm-es jobb oldali emlõtumorral került fel-vételre. A mammográfiát végzõ kolléganõfelhívott, mert a kép alapján nem tudta el-dönteni, hogy jó, vagy rosszindulatú tumor-ról van szó. Mind a fagyasztott, mind a be-ágyazott metszetekben amyloid lerakodástdiagnosztizáltam. Még nagyobb volt a meg-lepetés, amikor rákérdeztem, hogy nincs-e ahölgynek plasmocytoma alapbetegsége?Másnap telefon: „A betegnek plasmocy-

48

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

tomája van, feltehetõen a tüdõben is továb-bi amyloid lerakódással”.

Az esetet késõbb a Virchow’s Archiv-ban részletesen közöltük, polarizációs op-tikai, immunhisztokémiai és elektronmik-roszkópos feldolgozással. A terápiára a be-teg jól reagált, s mai napig dolgozik. Ezekután rögtön Romhányi professzor rákérde-zett: „No, és mester, hány fokkal lettél sze-rényebb?”

Sajnos, 85. születésnapjára nem tud-tam elmenni, megértette, mert egy referá-tumot nem lehetett lemondani.

1991. augusztus 16-án telefonon be-széltem vele, amikor egy pajzsmirigymû-tétet követõ légembóliás esetrõl számol-tam be. Most is elemében volt!

Augusztus 20-án hívott fel lánya,Romhányi Mária fõorvos asszony, és kö-zölte, hogy édesapja agyvérzést kapott. 8napi szenvedés után, augusztus 29-én haltmeg. A temetésen nem tudtam ott lenni, deRomhányi fõorvos asszony, Méhes Károlyés Szentágothai János professzorok utólagmindenrõl beszámoltak.

A német patológusok lapjában aZentralblatt für allgemeine und speziellePathologie-ban, a Leitz cég „Wissen-schaftliche Mitteilung”-jában, valamint aBiospektrumban német, illetve angol nyel-ven írtam róla, megemlékezve a karizma-tikus tudós tanárról, a XX. századi modernpolarizációs optika megteremtõjérõl.

1992-ben neveztek ki a Halle-Witten-bergi Egyetem Patológiai Intézetébe ven-dégprofesszornak, megbízva az igazgató-helyettesi teendõkkel is. A napi rutin mel-lett oktattam, tantermi elõadásokat tartot-tam, és a három év alatt doktoranduszaimvoltak.

Megkerestem Halleban azt a házat,ahol Romhányi professzor úr 1944/45-bena családjával lakott. Az intézetben kikeres-tem 1945-ben írt német nyelvû boncjegy-zõkönyveit.

Ötvenedik születésnapomon az évfo-lyam köszöntött. Hallgatóimmal rendbehoztuk Segner János András (JohannAndreas Segner, a Segner-kerék feltaláló-ja) családi sírboltját a hallei belvárosi te-metõben.

A Semmelweis OrvostudományiEgyemen, mint vendégprofesszor a németnyelvû hallgatóknak tartottam elõadáso-kat. Egy német hallgatóm Budapesten “Apulmonális embólia klinikopatológiájáról”írt egy német nyelvû doktori disszertációt,amelyet „summa cum laude”-val védettmeg. A tantermi elõadásokon minden al-kalommal friss eseteket demonstráltam.Egy idõ után hallgatóim 50-60%-át névszerint ismertem.

Dr. Günther Bruns professzor, Meste-rem 85. születésnapján külön megemléke-zett róla, mint aki a topo-optikai reakciók-kal molekuláris szintre emelte a polarizáci-ós optikát, s az amyloid kutatás terén elõ-ször mutatott ki különbségeket az amyloidlerakodások között. A német LeopoldinaAkademia külön levélben köszönötteRomhányi professzort

1997-ben vettem át a Rostocki Egye-tem Szülészeti és Nõgyógyászati Kliniká-ján a hisztopatológiai laboratórium vezeté-sét. Számos új immunhisztokémiai reakci-ót vezettem be. Az esetek megítélésénélminden nap emlékeztem a Mesterem intõszavaira: “...az igaz alkalom elszáll, dönte-ni nehéz”. Segítségemre volt dr. Küchen-meister asszony, mammográfus, akivel 10év alatt több mint 3500 emlõtumor esetetoldottunk meg. Hányszor tapasztaltam,hogy a helyes diagnosztika mellett az ép-ben történõ eltávolítás megítélése mennyi-re fontos! Ma is kicsit büszke vagyok arra,hogy 2007 végéig csak négy tumor recidí-váról tudok.

Kár, hogy ezekrõl már nem tudtam ne-ki beszámolni!

Valamikori „kisfõnökömnek”, MéhesKároly akadémikus úrnak levélben és szó-ban számoltam be eredményeimrõl, nemhallgatva el a kudarcokat sem, melyekbõlaz ember sokat kell, hogy tanuljon.

Igyekeztem Romhányi György pro-fesszornak, az akadémikusnak, az amyloidkutatásban végzett tudományos munkás-ságommal emléket állítani.

2001-ben Budapesten a IX. nemzetkö-zi Amyloid Symposiumon javaslatomalapján külön Romhányi ülést tartottak.

A két általam szerkesztett Acta histo-chemica speciális Romhányi számai, a kétnemzetközi Romhányi Amyloid Symposi-um Pécsett (2002, 2004) önmagáért beszél.

Mindennapi munkámban magamévátettem Romhányi híres mondatát: „A hol-tak és a betegek elõtt szent alázattal kellviselkedni”!

Engedtessék meg, hogy még egy ta-nulságos esetrõl beszámolhassak: fiatalnémet sportoló hölgynél a magas CA 125szint alapján – diffúz alhasi panaszokkal –ovárium karcinómát diagnosztizáltak. Amûtét során a mûtõbe hívtak. A peritoneu-mot látva, amelyet számtalan, gombostû-fejnyi, a felszínbõl kiemelkedõ göb borí-tott, a Romhányi által tanított differenciál-diagnosztika jutott eszembe: carcinosisperitonei, tuberculosis peritonei, acut pan-creatitis. A fagyasztott metszet alapjántuberculosist diagnosztizáltam, amelyet atenyésztés igazolt. Utánamentem a fertõzõgócnak: kiderült, hogy Oroszországból

származóktól kapta a tuberkulózist, s ígysikerült annak továbbterjedését megakadá-lyozni.

Német hallgatóimmal több elõadásomalkalmával találkoztam Zürichben, Mün-chenben, Heidelbergben. Egy Zürichbentartott elõadásom után, amely a szub-mikroszkópikus módszerrõl, Frey-Wysslingrõl és Romhányiról szólt, kéthölgy ugrott a nyakamba, s majd egy fél-órát beszélgettünk. Svájci meghívóim csakcsodálkoztak.

Az Erasmus Mundus Mesterképzéskeretében oktatott tanítványaim egész Eu-rópából a mai napig meglátogatnak, illetvelevelezésben állok velük.

Legszebb emlékeim közé tartozik2005-ben a Módis László professzor általszervezett Sümegi MembrántranszportKonferencia, amely a Magyar Tudomá-nyos Akadémiának Romhányi professzor100. születésnapja alkalmából szervezettemlékülése volt. Itt elõadóként az amyloidszubmikroszkopikus struktúrájáról, heli-kalis felépítésérõl beszélhettem.

Hasonló szép emlékeim vannak a Ma-gyar Patológus Társaság Romhányi em-lékülésérõl, Pécsett 2005-ben.

Köszönöm az azóta elhunyt GenzweinFerenc (nyugalmazott gimnáziumi igazga-tó) meghívását Mesterem szülõhelyére, akis Fejér megyei faluba, Szárra, ahol az el-sõ Romhányi Orvostalálkozón, 2000 au-gusztusában Romhányi Györgyrõl, min-denkori mentoromról beszélhettem.

2008-ban akadémiai székfoglalómonaz MTA ünnepi termében külön kitértemaz általa indukált indíttatásomra.

Úgy érzem, sokat kaptam RomhányiGyörgy akadémikustól, a Pécsi Tudo-mányegyetem tanáraitól, oktatóimtól. Pá-lyafutásom alatt ezt próbáltam továbbadnihallgatóimnak Budapesten, Erlangenben,Halleban, Rostockban, Heidelbergben ésJénában, hiszen ez a mi fõ feladatunk: azoktatás, a tudományos utánpótlás nevelé-se, doktori disszertációk irányítása.

Makovitzky József (Heidelberg)

49

2011 OKTÓBER

El Camino

Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresz-tény zarándoklatok egyik jelentõs célpontja. 1075-1128 kö-zött épült az a Szent Jakab földi maradványait õrzõ bazili-

ka, amely még ma is áll, szinte változatlan formában. Sokan hal-lottak már róla, sokan tervezik, hogy egyszer végigmennek ezena zarándokúton. Akik elindulnak, ha nem is bûnbocsánatot, deéletükben, belsõ világukban valami gyö-keres változást, önmaguk felfedezését,lelki megnyugvást remélnek. Van, akivallási meggyõzõdésbõl indul el, van, akigyalogos vagy kerékpáros teljesítménytúrának tekinti, de manapság divatos islett az el caminó-i zarándoklat.

Az út élménye egyéni, 2000 évrevisszanyúló történelem, de fizikai, szelle-mi próbatétel is. A 800 km alatt van idõgondolkodásra, elmélkedésre, megoldat-lan kérdések elemzésére. Van, aki úgy ér-zi, az út megváltoztatta, új életet fog éstud kezdeni, másként folytatja életét. Má-sok elégedetten értékelik eddigi életüketés teljesítményüket. Elõfordulnak csaló-dottak is, akik úgy érzik, elfáradtak, nemtörtént velük semmi, nem kaptak semmit.

Háromszor tettem meg az utat azutóbbi három évben, kerékpárral. Úgy in-dult, mint szokásos nyári biciklitúra, amegszokott társakkal. Kerékpáros térképszerint országúton tettük meg az út elsõfelét, majd megpróbáltuk a gyalogutat. Akövetkezõ évben csak zarándokúton,egyedül mentem. Nem kerékpározásravaló, kevesen választják. Idén a fiammalvoltam, jó társ volt.

Sokan, sokfélén írták már le élménye-iket, számos könyvet olvashattunk, filmetláthattunk, az útikönyvek, prospektusokrészletesek. A következõ sorok, képekolyan apró részletek, észrevételek, me-lyek az útról, az emberrõl szólnak.

Az útnak egyik varázsa talán az, hogylépten-nyomon érezni, olyan úton járunk,ahol elõttünk milliók haladtak és ugyan-ennyien fognak még haladni különféleérzésekkel, gondolatokkal a szívükben,lelkükben, azonos földrajzi, de számtalanlelki, szellemi cél felé.

Az út hosszú, nehéz, de lelke van, amikisugárzik, beleívódik a gyaloglókba, ke-rékpározókba, lovaglókba, biztosan ezsegíti õket a legnehezebb szakaszokon.800 km nem kis távolság, gondoljunk be-le, mielõtt elindulunk. Gyalogosan amegtehetõ út 20-25 km naponta, kezdet-ben, késõbb a lelki és fizikai erõ, a lelke-sedés és hit, no meg a feltört láb, a ki-sebb-nagyobb sérülések függvénye. Kerékpárral 50-70 km-t ha-ladhatunk, lovagolva, lovat vagy felmálházott szamarakat vezet-ve nem tudom mennyit.

Legtöbben a Pireneusoknál kezdik, francia oldalon, spanyololdalon Ronchesvalles. A hegyen át hagyományos zarándok ös-vények vezetnek. Ez a szakasz gyalogosoknak nehéz, kerékpá-rosoknak helyenként virtus, máshol szenvedés vagy marad agyaloglás a kerékpár mellett. A hegyekbõl kiérve az ösvényekhelyett mezõgazdasági vagy ipari szerviz utakon haladhatunk,ezek jól járhatók, a környezet szép, idõnként érdemes megállni,gyönyörködni, fotózni. A célirányos gyalogos zarándokok aligtesznek kerülõt egy-egy mûemlék vagy érdekesség miatt. Érthe-

tõ, az erõt be kell osztani, a napi kilóméter kiszámított. Változika világ, a zarándokút helyenként már új nyomvonalon halad,esetleg az országút szélére szorult, a régit felszántották, beépítet-

50

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

ték. Aztán újra hegyek, ösvények, melyeken csak zarándokok ésszemmel láthatóan idõnként tehenek járnak. Az emberfejnyi kö-vek fényesre koptak, régi idõk emlékét õrzik. Egy helyen nagytábla hirdeti, az adott szakaszt uniós pénzbõl, az önkormányzatennyi-annyi eurós hozzájárulásával lebetonozták. Vannak kímé-letlen, de emlékezetes szakaszok. Burgos és Fromista között csaka naptól kiégett növényzet, learatott gabonaföldek látszanak, ki-emelkedik Castroheriz vára, aztán csak egy-egy ház, egy zarán-dok kórház, ahol legalább árnyék van és vizet kaphatunk. Ahegygerinceken szélkerekek tömege,szép a mai technika is. Aztán a ViaAgitana, a régi római út Astorgáig. Sík,egyenes, végtelen, 38 fokban kegyetlen.A camelbegbõl gyorsan kifogy azizosztár, szerencsére nem kell emelkedõ-nek hajtani, de az állandó rázkódástól va-lamennyi alagút szindróma tünete kiala-kul, egyszerre. Az utolsó szakaszon vö-röskeresztes autó cirkál, mindenki mellettlassítanak, megkérdezik, minden rendbenvan-e, ha kell, vizet is adnak. Ez a gyalo-gosok között hírhedt “20 kilométeres”szakasz, azt mondják, aki ezen túl van,nagy baj már nem érheti. Pedig van mégnéhány akadály a pl. a vaskeresztig, vagyO, Cebreiro-ig.

Hogy ki és miért indul útnak, valójá-ban csak õ maga tudja. Santiagóban egyemlékoszlopon a történelem azon ki-emelkedõ egyéniségeinek neve szerepel, akik teljesítették a za-rándoklatot, amiért annak idején a pápák bûnbocsánatot ígértek.A nagy nevek mellett milliónyian indultak és indulnak el, névte-lenül, sikeresen vagy dolguk végezetlenül. Minden évben meg-jelennek újabb keresztek az út mentén, nem Jézussal és Szûz Má-riával, hanem az egyszerû, életüket vesztõ zarándokok apró em-lékmûveivel, névtábláival. Az arra járók keresztet vetnek, vagykövet tesznek le, esetleg imát mondanak. Hiába, az útnak lelkevan, de hosszú és kíméletlen. Ki tudja, mi motiválja a Pireneu-sok síkos lejtõjén két mankóval poroszkáló combamputáltat, akétoldali végtagprotézissel, vagy a kerekesszékkel indulót.Pamplona után még teljes a felszerelés, 10-15 kg-os hátizsák, he-vederekkel vontatott, kerekekre szerelt bõröndök, csomagokkalmegrakott golfkocsik, az ötletek kifogyhatatlanok. A városokbana zarándok butikokban középkort idézõ köpenyt, zsákot, kalapot,botot lehet venni. Sarria után, az utolsó 100 km-en, látványosanmegváltozik a helyzet. A „nehézlovasság” mellett az utat a hét-végi zarándokok töltik meg, könnyû övtáskával vagy kis háti-zsákkal, könnyedén haladva, mert 100 km gyaloglás zarándok-latként már elfogadható. Az albergók elõtt kisbuszok állnak, acsomagot egy etapra négy euróért viszik, szállást, étkezést, iga-zoló pecsétet is ajánlva. Bûnbocsánat ezért is jár? Ki tudja, ezmár a mai világ stílusa és kérdése.

A zarándokszállások olcsók, érdekesek, helyenként luxuski-vitelûek, máshol szerények, zsúfoltak. Tisztálkodni, fõzni, mos-ni mindenhol lehet, az alvás kétséges. A nagyvárosokban a nyi-tás után 1-2 órával már tábla tudatja, a szállás megtelt. Többekszerint olcsó városi turistaszállásnak is használják ezeket, fõleg aspanyolok, csak egy zarándokkönyvet kell kiváltani hozzá. Megkell szokni az emeletes ágyakat. A régi vaságyak nem szépek, destabilak, a fából készült ikeások szépek, de minden mozdulatranyikorognak, megbolygatva az éjszakai csendet. Aki volt úttörõ

meg katona, nem furcsa az egy “kórteremben” alvó 20-30 ember,akik között mindig van horkoló, egész éjjel forgolódó, a többie-ket zavaró. Hosszú az út, korán kell indulni, a gyalogosok reg-gel öt körül kezdenek készülõdni, nejlonzacskó zörgetés, zipzár-húzogatás elõre és vissza, számtalanszor, ajtónyikorgatás, lassan,óvatosan, hosszan. Hiába, hosszú az út, a reggeli 5-7 fokot a dél-utáni 38-40 fok követi, korán kell indulni…

Bár a kilométerek lassan fogynak, végül eljutunk Santiago deCompostelába. Megható egy 1000 évet, a zarándokok millióit lá-

tott templom elõtt megállni. A nem vallásos ember is úgy érzi, atemplomba be kell menni, egy zarándokmisét végighallgatni, ül-ni, a templomot, a történelmet csodálni.

Az útnak lelke van, csak az érzi, aki végig megy rajta, látja, ér-zi a köveket, a végtelen learatott földeket, hegyeket, a szép, hely-reállított és a több évszázados, összeomlott romos templomokat,házakat, a szegényes hegyi falvakat, az ott lakó embereket. Végülis az ember a fontos, aki testi és lelki erejét megfeszítve végigmegyezen a 800 km-en, érzi a teljesítményt, a kitûzött cél elérésénekörömét, eredményét. Egy idõre megszabadulhat a hétköznapoktól,a napi konfliktusoktól, végig gondolhatja élete fontosabb periódu-sait, hibáit, egy részükre talán megoldást is talál.

A képeken csak az út és az emberek láthatóak , az a környe-zet, amelyben napokat, heteket tölt az ember, miközben változ-tatja, formálja gondolatait, szellemét. Mindenkinek ajánlom, in-duljon el, próbálja meg, megéri!

Paulo Goelho: AZarándoklat címû könyvének néhány össze-vágott sorával zárnám: „Uram, én nem vagyok e keresztre szö-gezve, és még kevésbé látlak ott téged. Ez a kereszt csupasz, ésígy kell maradnia örökkön, mert a halál ideje már elmúlt, és Is-ten kel most életre bennem. Ez a kereszt a végtelen erõ jelképe,amelyet mindnyájan birtokolunk, az ember megfeszíttetésénekés halálának szimbóluma… Mert végigjártam a hétköznapi em-berek útját, és bennük megtaláltam a te titkodat. Te is végigjártadaz átlagemberek útját. Eljöttél, hogy megtanítsd mindazt nekünk,amire képesek vagyunk, de nem akarunk elfogadni… Az idõ ésa hagyomány távoli istenséggé tett téged, és mi visszatértünk ami emberi sorsunkhoz…”

Dr. Szilágyi Károly

51

2011 OKTÓBER

Az Anatómiai Intézetbõl

� Az Anatómiai Intézet 2011. október 21-énpénteken, 15 órakor tartja szokásos temetõimegemlékezését azok tiszteletére, akik testü-ket felajánlották oktatási célra.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

� Dr. Tóth Kálmán, dr. Habon Tamás, dr. Rá-bai Miklós PhD-hallgató és Tóth AndrásTDK-s hallgató vettek részt a 16th WorldCongress on Heart Disease rendezvényenVancouverben, Kanadában 2011. július 23-26. között. Két posztert prezentáltak: A. Tóth,M. Rábai, P. Kenyeres et al: „In vitrohemorheological effects of red wine, alcoholfree red wine extract and alcohol”, T. Habon,L. Czopf, E. Várady et al: „Aortic homograftimplantation in a patient with Osler-Weber-Rendu disease and infective endocarditis ofthe previously implanted bioprosthesis”.� Az Európai Kardiológusok Társasága éveskongresszusán Párizsban 2011. augusztus 27-31. között az alábbi poszter prezentációja tör-tént: K. Magyar, Z. Vámos, K. Bruszt et al:„Vasoprotective effects of a novel PARP-inhibitor in spontaneously hypertensive rats”.� 2011. szeptember 15-én került megrende-zésre a Nemzetközi Lymphoma Világnap ke-retében a Pécsi Lymphoma Klub soron követ-kezõ ülése. A Pécsi Akadémiai Székházbantartott orvos-beteg találkozón negyven fõ vettrészt. Az eseményt Kósa Judit, a pécsiLymphoma Klub vezetõje nyitotta meg. Dr.Dávid Marianna a lymphomák kialakulásá-ról, a tünetekrõl, a kivizsgálás menetérõl be-szélt, dr. Losonczy Hajna a kezelési lehetõsé-gekrõl tartott elõadást, majd dr. Szomor Árpáda jó orvos-beteg kapcsolat szerepét ismertettea diagnosztikus és terápiás lépések során. Azelõadásokat követõen orvos-beteg találkozó,beszélgetés, büfé és a budapesti, debreceni ésszegedi helyszínekkel egy idõben figyelemfelhívó léggömberesztés zárta a rendezvényt.

ABiofizikai Intézetbõl

� Dr. Orbán József szeptember elsejével újramunkába állt a Biofizikai Intézetben, miutántöbb mint két évet töltött a CNRS LEBS Gifsur Yvette-i (Franciaország) laboratóriumá-ban, ahol Marie-France Carlier vezetésévelfolytatott kutatásokat.� Dr. Lukács András szeptember elsejévelújra munkába állt a Biofizikai Intézetben,miután három évet töltött az EcolePolytechnique Laboratoire d’Optique et

Biologie (Franciaország) kutatóintézetében,majd több mint két évet a University of EastAnglia (Egyesült Királyság) Kémia ésGyógyszertan Karán.

ABiokémiai Intézetbõl

� A Budapesten megrendezésre került 4thEuropean Conference on Chemistry for LifeSciences (4ECCLS) Konferencián (2011. au-gusztus 31-szeptember 3.) intézetünkbõl azalábbi munkatársak vettek részt poszterekkelés elõadásokkal: Boglárka Rácz, ViktorSzabó, Enikõ Hocsák et al: „A new mecha-nism for cytoplasmic effect of PARP inhibi-tior PJ-34 [N-(6-oxo-5,6-dihydro-phenan-thridin-2-yl)-N,N-dimethylacetamide]. A newmechanism for cytoplasmic effect of PARP-1activation”. Enikõ Hocsák, Anna Cseh,Boglárka Rácz et al: „Identification and char-acterization of novel regulator in mitochon-dria related cell death. TIP47 protects of mito-chondrial membrane integrity and inhibitsoxidative stress-induced cell death”.

Az Élettani Intézetbõl

� Intézetünk állami ösztöndíjas PhD hallgatójalett dr. Zsizsina Olga, aki az oroszországiIzsevszkben végezte orvosi tanulmányait és adiploma megszerzését követõen érkezett hoz-zánk.� Kovács Andrea, a Marosvásárhelyi Orvosiés Gyógyszerészeti Egyetem hallgatója szep-tember hónapban három hetes idõtartamravolt az Élettan Intézet vendéghallgatója. Akö-vetkezõ év februárjában egy hétre ismét visz-szatér hozzánk.

AFarmakognóziai Tanszékrõl

� A Melius Alapítvány a Pécs Város Önkor-mányzatánál elnyert „ÉLETTÉR” pályázateredményeként 2011. szeptember 17-én „Ter-mészet – Közösség – Egészség” címmelegésznapos rendezvényt szervezett. Arésztve-võk dr. Papp Nóra vezetésével megtekintet-ték a Gyógyszerésztudományi Szak MeliusGyógynövénykertjét. Aprogram keretében dr.Szabó László Gyula „Fitoterápia a minden-napokban” címmel tartott elõadást.� Dr. Papp Nóra 2011. szeptember 28-ánrészt vett és „Népi gyógynövényismereti ku-tatások az 1970-es évektõl napjainkig” cím-mel elõadást tartott a Magyar Orvostörténel-mi Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya és aNépi Természetismereti Szakcsoport, vala-mint a Magyar Néprajzi Társaság Folklór

Szakosztálya közös rendezvényén. Az elõadóiülésre dr. Grynaeus Tamás 80. születésnapja al-kalmából került sor.

AGyermekgyógyászati Klinikáról

� Molnár Dénes felkért referátumot tartott a„European Association for Clinical Pharmaco-logy and Therapeutics” tizedik, Budapesten2011. június 26-29. között megrendezettkongresszusán, „Obesity and metabolic syn-drome in children” címmel.� Decsi Tamás a kurzus fakultásának tagja-ként vett részt a „Paediatric Nutrition: AnInteractive Approach” szakorvos-továbbkép-zõ rendezvényen a hollandiai Amelandban,2011. szeptember 20-24. között. Három elõ-adást tartott „Nutrition and food allergy”,„LC-PUFA in paediatric nutrition”, „Metabo-lic consequences of childhood obesity” cím-mel, valamint részt vett a hallgatók egyéni fel-készülésének a segítésében és értékelésében.� Dr. Decsi Tamás részt vett az InnovativeMedicine Initiative 4th Call kiírás által meg-hirdetett „A European medical informationnetwork (EMIF) of patient level data to sup-port a wide range of medical research” téma-kör megpályázására összeállt angol-francia-holland-magyar-olasz-spanyol-svéd konzor-cium munkaértekezletén, Münchenben, 2011.szeptember 30-án.� A WOFAPS Annual Meeting Uptades inPediatric Surgery: „Controversies and Advan-ces” 2011. szeptember 22-25. között a boszni-ai Tuzlában megrendezett kongresszuson azalábbi elõadás hangzott el: Pintér A., Vajda P.,Farkas A. et al.: „Bladder augmentation andreplacement in bladder exstrophy and pelvicepispadia”.� A klinika munkatársai egy elõadás tartásá-val és négy poszter bemutatásával vettek részta Magyar Gyermekorvosok Társasága és aMagyar Gasztroenterológiai TársaságGyermekgasztroenterológiai SzekciójánakXXVIII. Tudományos Ülésén, Hévízen,2011. szeptember 22-24-én. Elõadás: BékésiB., Szász M., Farkas A. és mtsa: „Újszülött-kori eredetû rövidbél-szindróma”.Poszterek: Lohner Sz., Fekete K.,Marosvölgyi T., Decsi T.: „Nemi eltérések aplazma és vörösvértest membránlipidek zsír-savösszetételében”, Szabó É., Steiger Zs.,Marosvölgyi T., Decsi T.: „A plazma fosz-folipidek zsírsavösszetételének változása avárandósság alatt és a szüléskor: irodalmi át-tekintés 103 közlemény alapján”, Tóth G.,Marosvölgyi T., Fuchs D. és mtsai: “Azegészségesekénél magasabb n-6 zsírsavérté-

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK, INFORMÁCIÓK

52

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

kek gyulladásos bélbetegségben szenvedõgyermekekben”, Tóth G., Alex K., Szõnyi L.:„A Wilson-kór diagnosztikus útvesztõi egyeset kapcsán”.� Dr. Mohay Gabriella, a Sopronban 2011.szeptember 29-e és október 2-a között meg-rendezésre került XXV. Ultrahang Napok –Modern Képalkotó Diagnosztika kongresszu-son-továbbképzésen felkért referátumot tar-tott „Gyermekbetegségek felnõttkorban – fel-nõttkori betegségek gyermekkorban” cím-mel. Résztvevõk: dr. Cholnoky Eszter és dr.Mohay Gabriella.� Dr. Masszi György Szegeden, 2011. szep-tember 30 – október 1. között a Magyar Gyer-mekgyógyászati Társaság és a Magyar Kardi-ológusok Társaság GyermekkardiológiaiSzekciójának tudományos ülésén elõadásttartott „Gyermekkardiológiai ellátás a rende-lési idõ »elõtt és után« címmel. Résztvevõk:dr. Környei Mária, dr. Masszi György, dr. Tö-rök Katalin.

AMagatartástudományi Intézetbõl

� A Magyar ILCO Szövetség és Pécsi Tudo-mányegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszi-chológia Intézet közös szervezésében 2011.szeptember 15-16-án „ILCO 2011, Egészségrehabilitáció konferencia sorozat III, Fogyaté-kossággal élõk közösségfejlesztõ gyakorlata ésmódszerei Közép-Európában” címmel két na-pos nemzetközi konferenciát tartottak a PTEBölcsésztudományi Karán. A rendezvényenrehabilitációs területen dolgozó szakemberek(orvosok, pszichológusok, szociális munká-sok, ápolók) és érintett betegek is részt vettek.A nagy érdeklõdés mellett megtartott konfe-rencián a PTE ÁOK Magatartástudományi In-tézete több elõadással is képviseltette magát:Dr. Strasszné Bánki Cecília, dr. Tiringer Ist-ván: „A megküzdés egyéni és családi szintjedaganatos betegek körében”; Dr. Karádi Káz-mér, Horváth Dávid: „Neuropszichológiai ki-hívásokkal szembenézõ családok konzultációssegítése”; Horváth Dávid, dr. Karádi Kázmér:„Stroke-betegek csoportterápiája”; KerekesZsuzsanna, Édes Tünde: „Segítõk gyászát se-gítendõ”; Tiringer István, Simon Attila: „Azéletminõség elõrejelzõ tényezõi akut kardioló-giai eseményt követõen. Kardiológiai rehabili-tációban kezelt betegek követéses vizsgálata”;Kerekes Zsuzsanna és mtsai: „A személyiségés megküzdés szerepe krónikus betegeknél(IBD, autoimmun pajzsmirigy betegség éspsoriasis)”.� Dr. Csathó Árpád 2011. augusztus 28. ésszeptember 1. között részt vett a EuropeanConference on Visual Perception (ECVP) el-nevezésû konferencián. Prezentációjának cí-me: „Same-object benefit and mentalfatigue”. Szerzõk: Csathó Á., van der Linden

D., Darnai G.� Kerekes Zsuzsanna 2011. szeptember 20-24. között részt vett a European HealthPsychology Conference (EHPS) „Engagingwith other Health Professions: Challengesand Perspectives” elnevezésû konferencián,Görögországban. A konferencián bemutatottprezentációk:� Kerekes Zsuzsanna, Kiss E., TiszbergerM., Gáti Á.: „Psychological immuncompe-tence as coping in psoriasis and thyroidism”,Kerekes Zs., Révész Gy., Kállai J., TiszbergerM.: „Enhanced sensitivity to fear-relatedavoidance, agoraphobic experiences andearly representation of parental rearingbehaviour at healthy young adults”. KopaszN., Kerekes Zs., Mangel L. et al.: The symp-toms of burn out syndrome and the examina-tion of dysfunctional attitudes in medicalemployees”.

ANukleáris Medicina Intézetbõl

� 2011. augusztus 25-27. között rendeztékmeg Budapesten a Hevesy György MagyarOrvostudományi Nukleáris Társaság XVII.Kongresszusát, ahol intézetünkbõl a következõelõadások hangzottak el: Szekeres S., LengyelZs., Dérczy K. és mtsai: „Hibrid képalkotó el-járások (SPECT/CT, PET/CT) összehasonlítá-sa a csontelváltozások differenciál diagnoszti-kájában”; Sarkadi M., Schmidt E., Szabó Zs. ésmtsai: „A SPECT/CT jelentõsége neuroblas-tomás gyerekek MIBG vizsgálatában”;Schmidt E., Al-Farhat Y., Dérczy K. és mtsai:„A neoadjuváns terápia effektivitásánaknyomonkövetése 99mTc-MIBI SPECT/CT-vel malignus emlõdaganatokban”; Szabó Zs.,Molnár T., Váradi E. és mtsai: „Coronaria CTangiographia (CTA) és myocardium perfusiosscintigraphia (MPS) érzékenységének össze-hasonlítása a coronaria betegségek diagnoszti-kájában”; Zámbó K., Perlaki G., Orsi G. ésmtsai: „Hosszú távú gerincvelõ-stimulátorhasználat által kialakuló agyi aktivitás változá-sok vizsgálata SPECT/CT és MRI fúziós tech-nikákkal”.

Az Orvosi Biológiai Intézetbõl

� Lukács Eszter, az Orvosi Biológia Intézetés a Fogászati- és Szájsebészeti Klinika közösTDK-hallgatója a 45th Meeting of theContinental European Division of theInternational Association for Dental Research(CED-IADR) with the Scandinavian Divisionelnevezésû, augusztus 31. és szeptember 3.között Budapesten tartott konferencián „Theeffect of mechanical stress on periodontalfibroblast cells” címmel tartotta meg elõadá-sát. Ezután hasonló témájú poszterével az

European Prosthodontic Association 35thAnnual Congress rendezvényén szerepelt,melyet szeptember 29. és október 1. közöttrendeztek meg Bernben.

Az Orvosi Népegészségtani Intézetbõl

� Dr. Szendi Katalin 2011. augusztus 28 –szeptember 3. között “2011 Goldrain coursein Clinical Cytogenetics” címû Coldranoban,Dél-Tirolban tartott citogenetikai továbbkép-zésen vett részt.� Dr. Gyöngyi Zoltán szeptember 6-9. közötta Londonban megrendezett „Introduction toGenetic Epidemiology in the GWAS era”címû képzésen vett részt a PTE ÁOK dékán-ja és a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságaáltal kutatói-oktatói-klinikai tanulmányút tá-mogatására kiírt pályázat segítségével.

APszichiátriai ésPszichoterápiás Klinikáról

� 2011. szeptember 16-24. között dr. FeketeSándor és dr. Tényi Tamás Buenos Airesbenrésztvettek a Pszichiátriai VilágszövetségKongresszusán.� 2011. szeptember 7-én Veszprémben, majd27-én Budapesten dr.Tényi Tamás a szkizo-frén betegekkel és családtagjaikkal folytatottkommunkáció sajátságairól tartott továbbkép-zõ tréninget pszichiáter szakorvosok és pszi-chológusok számára.

ARadiológiai Klinikáról

� Dr. Battyáni István részt vett az EurópaiCardiovascularis és Intervenciós RadiológiaiTársaság éves konferenciáján (CIRSE 2011),Münchenben, szeptember 10-14. között.� Az elmúlt évek hagyományainak megfele-lõen a Szegedi TE ÁOK Radiológiai Klinikaidén is megrendezte a Differenciáldiagnoszti-kai nehézségek a radiológiában elnevezésûszimpóziumot. Ezen felkért elõadást tartott dr.Battyáni István: „Spectralis CT” címmel. Be-jelentett elõadások: Várady Edit, Csete Móni-ka, Faludi Szandra és mtsai: „Pulmonalishypertensio”; Járay Ákos, Giyab Omar: „Be-állítási hibák okozta diagnosztikai tévedésekkontrasztanyagos ultrahangvizsgálatokban”.

Az Urológiai Klinikáról

� 2011. junius 3-4-én Bükfürdõn került sora Magyar Urológus Társaság DunántúliSzekció ülésére, melyen klinikánk orvosai ésszakdolgozói nagy számban vettek részt. Arendezvény keretein belül zajlott aTransdanubia Urológus Labdarúgó Kupa,melyen klinikánk csapata harmadik helye-zést ért el.

53

2011 OKTÓBER

PILLANATKÉPEK„Pillanatképek” címmel természetfotók és gyógynövényfestmények kiállítására kerül sor 2011. október 21-tõl a Pécsi Tudományegyetem Or-vostudományi Kar dr. Romhányi György aulájában (Pécs, Szigeti út 12.). A kiállítás hangulatos természetfotóinak készítõje dr. Kõszegi Ta-más (PTE KK Laboratóriumi Medicina Intézet és Melius Alapítvány, Pécs); munkáival számos színes pillanatot örökített meg a természetbenés közvetlen környezetünkben. A képek nagy része hajnalban, alkonyatkor ellenfényben készült és igyekszik úgy láttatni közelrõl a részlete-ket, ahogyan azt az emberi szem nem érzékeli. Felvételei mellett a kiállításon az ÁOK Farmakognóziai Intézetében 2007-ben indítottFarmakobotanikai illusztráció címû fakultatív tárgy grafikai munkái és akvarellképei tekinthetõk meg, melyek dr. Papp Nóra, dr. SzentpéteriL. József, valamint a kurzuson résztvevõ gyógyszerész-, orvostan- és biológushallgatók munkái. A rendezvényen prof. Rácz-Kotilla Erzsébeta kiállításnak ajándékozott akvarellmunkái is bemutatásra kerülnek.

Elõszó

Drávaiványi gyönyörûséges templomában volt istentisztelet, melyenigehirdetõ voltam. Egy magas, nyolcvan év körüli férfi úgy énekelt anéhány fõs gyülekezetben, mintha minden erejét, örömét, bánatát be-leadta volna. Tiszta hangzása, pontos ritmusa és erõs hangja szárny-ra keltette a zsoltárt. A szertartás végén beszélgetés kezdõdött a kéz-fogás után, a templom elõtt. Megjegyeztem: Bátyám, önnel bárme-lyik városi temetõben is szívesen végezném a szolgálatot, mert úgyénekel. A következõt válaszolta: Tudja tiszteletes úr, konfirmandusvoltam, amikor észrevettem, hogyan néptelenedik a falum. Egy-egyvasárnap észrevehetõen fogytak el az emberek, aztán a családok atemplom padjaiból. Én akkor megfogadtam, minden hiányzó emberhelyett is énekelek, egyre hangosabban. Idõs koromra már itt üvöl-tök. Miért teszi? – kérdeztem. Azért – mondta õ – mert a betelepü-lõknek is tudniuk kell, mire való a templom.

Az Ormányság gyémántjainak hívtam én az ilyen hitû, látású em-bereket. Akiket nem koptatott el a kegyetlen történelem sem. Lehet,hogy nem sokat láttak a világból, de tudták, miért élnek ott, abban aközösségben, ahová születtek. Tisztelték Istent és embertársaikat,tudták „ahol nincsenek templomok, ott nincsenek otthonok sem, csakszámozott ajtajú kórházi szobák...” (T. S. Eliot)

Jó kézbe venni templomaink baranyai leltárát, azért, mert sokáigúgy tartottuk nyilván: Baranya reformátussága laboratóriuma azegész ország reformátusságának, magyarságának. Egyke – mondták,és sokan lemondóan legyintettek. A lelkészeket évtizedekig büntetés-bõl helyezték e tájra. Mi pedig megtanultuk, itt is emberek élnek. Ittis keresik Istent, szeretnének boldogulni földjükön az itt élõk. Sok-sok szenvedés, megpróbáltatás után is hirdetik élni akarásukat ezekaz ódon és új templomok. Számos változást hozott a baranyairefomátusság életében az elmúlt 60 év. Átrendezõdött a lakosság, vá-rosiasodott egyházmegyénk is. Ugyanakkor csak a legutóbbi idõk

ben igyekeztünkutánamenni né-pünknek épülete-inkkel, infrastruk-túránkkal. Évtize-des lemaradásbanvagyunk még min-dig, mert elõszörönnön romjainkatkellett újjáépíte-nünk, majd elkezd-hettük – a politikaiváltozások nyomán– átgondolt straté-gia mentén, az ok-tatási és szeretet-szolgálati életünkújjáépítését. Emlé-keztessen e szép kötet gyülekezetink hitére, törõdésére az elmúlt év-századokban vagy éppen a jelenben. Mutassa Isten megtartó kegyel-mét közösségeink fölött, mert Krisztus evangéliumát hordozta e soktemplom, mindig: alkalmas és alkalmatlan idõben is. Köszönet afényképészszerzõ törõdéséért, emlékeztet ezzel a sárospataki szel-lem, dr. Újszászy Kálmán falukutató igyekezetére. Isten áldása kísér-je az olvasót!

Pécs, 2010. október 11.Peterdi Dániel

esperes

Lázár Gy. Levente: Református templomok Baranyában

� 2011. junius 9-11-én Lipcsében klinikánklaparoszkópos munkacsoportja – dr. PusztaiCsaba, dr. Jávorházy András és dr. Bányai Dá-niel – részt vett a „Challenges in Laparos-copyand Robotics” elnevezésû kongresszuson.

ASzívgyógyászati Klinikáról

� 2011. szeptember 23-24-én klinikánkonalapfokú echocardiographiás tanfolyam kerültmegrendezésre, ahol intézetünk kardiológusaimellett több neves hazai szakember is elõadásttartott. Atanfolyam során a 28 regisztrált részt-vevõ teljes körû képet kapott az echocardio-graphia aktuális kérdéseirõl.

ASzülészeti és Nõgyógyászati Klinikáról

� Csermely Tamás meghívott elõadókéntrészt vett a 2011. szeptember 1-3. között Gö-rögországban, Kos szigetén rendezett „8thCongress on Women’s Health & Disease”nemzetközi kongresszuson, ahol „Menstrualdisorders and bone mineral density in adoles-cence” címmel felkért referátumot tartott, va-lamint üléselnöki teendõket is ellátott.� Csermely Tamás meghívott elõadóként vettrészt a 2011. szeptember 9-10. között Kapos-váron, a Magyar Nõorvos Társaság Dél-nyu-gat Dunántúli Szekciójának XIII. kongresszu-sán, ahol „Tinédzserkori sürgõsségi fogamzás-

gátlás” címmel felkért referátumot tartott, va-lamint üléselnöki teendõket is ellátott.� Molnár Gábor elõadást tartott Kaposvárona Dél-Dunántúli Nõorvostársaság Kongresz-szusán. Dr. Molnár Gábor, dr. Arany Antal,Vizer Miklós és mtsai: „Chordocentesis, pre-natális diagnosztikai és therápiás lehetõség”,valamint 2011. szeptember 17-én a Német-Magyar Nõorvostársaság Kongresszusán. G.Molnár, A. Arany, M. Vizer et al.: „Kordozen-tese: prenatale diagnostische und therapeu-tische Anwendung an der Universitäts-Frauenklinik Pécs”.