2007 számos jeles évfordulót tarto-gatott a hazai mérnökség számára,hiszen 225 éves jubileumát ünne-pelte a Budapesti Mûszaki és Gaz-daságtudományi Egyetem és így amagyar mûszaki felsõoktatás is,centenáriumát a világörökség részétképezõ Mûegyetem központi épüle-te, 50 éve alapították a Magyar Te-levíziót, és nem utolsó sorban Dr.Benkó Sándor villamosmérnök együt-tese, a Benkó Dixieland Band is azévben ünnepelte fennállásának 50 éves jubileumát.

A kínálkozó alkalmat megragadva Benkó Sándorjavasolta, hogy a magyar mûszaki értelmiség és an-nak vezetõ szervei nyilvánítsák a Benkó DixielandBand 50 éves jubileumi koncertjének napját a MagyarMûszaki Értelmiség Napjának. A rendezvény megszer-vezésére és lebonyolítására 2006 januárjában bizott-ságot hoztak létre, amelybe minden támogató szervegy-egy megbízottat delegált. A javaslatot elfogadva arésztvevõ szervezetek képviselõi nyilatkozatban támo-gatták, hogy 2007. május 5-e legyen a Magyar Mûsza-ki Értelmiség Napja.

A rendezvény idén hatodik alkalommal került lebo-nyolításra. Kiemelt célja az volt, hogy ráirányítsa a fi-gyelmet a mûszaki értelmiség szerepére a magyarnemzetgazdaságban. A 2012. június 4-7. közötti ren-dezvénysorozat fõvédnökének Kövér Lászlót, az Or-szággyûlés elnökét kérték fel a szervezõk.

A Szervezõbizottságot a nyilatkozatot aláírók, vala-mint az azóta csatlakozó szervezetek alkották. Így aMagyar Tudományos Akadémia, a Magyar Mérnökaka-démia, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar RektoriKonferencia, a Magyar Innovációs Szövetség, a Mû-szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé-ge, a Gépipari Tudományos Egyesület, a BudapestiMûszaki és Gazdaságtudomány Egyetem, a MiskolciEgyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, aSzegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem,a Széchenyi István Egyetem, a Nemzeti KözszolgálatiEgyetem, az Óbudai Egyetem, a Kecskeméti Fõiskola,

a Gábor Dénes Fõiskola, a Média-szolgáltatás-Támogató és Vagyon-kezelõ Alap, Benkó Sándor, a Hall-gatói Önkormányzatok Országos Kon-ferenciája, a Szellemi Tulajdon Nem-zeti Hivatala, az Együtt a Jövõ Mér-nökeiért Szövetség.

Az elnöki feladatokat Rudas Im-re, az Óbudai Egyetem rektora láttael, alelnök Kassai Ferenc, a Ma-gyar Mérnöki Kamara alelnöke ésVeress Gábor a Mûszaki és Termé-

szettudományi Egyesületek Szövetsége elnöke, titkárGáti József, az Óbudai Egyetem kancellárja volt.

Az Operatív Bizottságot az Óbudai Egyetem, mintfõszervezõ, a Magyar Mérnöki Kamara, a MagyarRektori Konferencia, a Magyar Mérnökakadémia, aMagyar Innovációs Szövetség, az Együtt a JövõMérnökeiért Szövetség, a Szellemi Tulajdon NemzetiHivatala, a Mûszaki és Természettudományi Egye-sületek Szövetsége, a Gépipari Tudományos Egye-sület, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe-renciája képviselõi, valamint a programsorozat elin-dítója, Benkó Sándor, a Benkó Dixieland Band veze-tõje alkotta.

A programsorozat kiemelt támogatói: a Benkó Dixie-land Band, az Óbudai Egyetem, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap, a Magyar Autómûsza-ki Felsõoktatásért Alapítvány, a Trigon Fejlesztõ ésSzolgáltató Kft., valamint a Robert Bosch Kft.

A támogatók körét jelentette a Würth Szereléstech-nika Kft., az Educatio Társadalmi Szolgáltató és Non-profit Kft., a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kama-ra, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a HP Infor-matikai Kft., valamint az Innováció Napja programjátlebonyolító felsõoktatási intézmények. Ily módon tá-mogatta a programok szervezését a Budapesti Mûsza-ki és Gazdaságtudomány Egyetem, a Miskolci Egye-tem, a Szegedi Tudományegyetem, a Széchenyi Ist-ván Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, azÓbudai Egyetem, a Kecskeméti Fõiskola, a Gábor Dé-nes Fõiskola.

2012 Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa Különszám

Magyar Mûszaki Értelmiség Napja 2012

A programsorozat június 4-én az ünnepélyes meg-nyitóval és a Benkó Dixieland Band koncertjével vettekezdetét az Óbudai Egyetem aulájában.

Június 5-én egy új kezdeményezéssel, az „Innová-ció Napja” programjával – nyitott nap keretében cégbe-mutatókkal, a hallgatói innováció eredményeivel, kreatívprogramokkal – a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen, a GáborDénes Fõiskolán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen,a Szegedi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyete-men, a Széchenyi István Egyetemen, valamint korábbiidõpontban a Kecskeméti Fõiskolán folytatódott MagyarMûszaki Értelmiség Napja.

Az Innováció Napja programba iktatásával a rende-zõk célja volt, hogy erõsödjön a kapcsolat a tudomány, agazdasági élet szereplõi, valamint a középiskolai tanu-

lók és a felsõoktatási hallgatók között. Ezt a gondolatottükrözte az eseménysorozat „Mûszaki értelmiség –együtt a jövõért. Tudomány – oktatás – gazdaság”szlogenje is, mely áthatotta a 2012. évi Magyar MûszakiÉrtelmiség Napja egész programját.

A Budapesti Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetemen „Nyitottan az innovációra” címmel a Demo-la Budapest nyílt innovációs platform bemutatására ke-rült sor, a Gábor Dénes Fõiskolán Gyulai József aka-démikus védnöksége mellett a „20 éves a Gábor DénesFõiskola” programsorozat keretében a résztvevõk meg-tekinthették a hallgatók alkotásaiból készült kiállítást,majd a Jubileumi ülést követõen felavatták Gábor Dé-nes szobrát.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a „Magyar in-nováció az I. világháborútól napjainkig – feltaláló kato-natudósok” címmel került sor konferenciára. A MiskolciEgyetem Felnõttképzési Regionális Központjában „Afelsõoktatás minõségének javítása kiválósági központokfejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai ku-tatási területein” címû projekt bemutatása, majd a Kivá-lósági Központok eddigi eredményeinek ismertetésevárta az érdeklõdõket.

A Szegedi Tudományegyetem a „Mûszaki fejlõdésés fenntarthatóság” címmel rendezett találkozót, aholbemutatkozott többek között a Szegedi Tudományegye-

2. oldal Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 2012. Különszám

tem Tanulmányi és Információs Központjának „Zöldkommandója”, valamint a Mérnöki Kar gyõztes MK „La-ren” pneumobil csapata is, amely 2012-ben a legjobb„léghajtányt” építõ csapat lett az Egerben rendezett V.Bosch Rexroth Pneumobil Versenyen.

A Széchenyi István Egyetemen elõadások és be-mutatók várták az érdeklõdõket. A résztvevõk megis-merkedhettek többek között a „Szemelvények a Forma-1 fizikájából”, a labdajátékokhoz kifejlesztett intelligensmérõrendszerrel, a Helloandroid okostelefon-alkalma-zásokkal az egészségmegõrzésben. Bemutatkozott aSZEnergy Team alternatív hajtású jármûfejlesztõ és aSZEngine Formula Student motorfejlesztõ csapat, lehe-tõség nyílt próbautazásra a napelemes autóval.

Az Óbudai Egyetemen a „Hallgatói innováció –Fenntartható fejlõdés – Alternatív energiaforrások” szlo-genû nyitott nap várta az egyetemi és fõiskolai hallgató-kat, a középiskolásokat és tanáraikat, valamint mindenérdeklõdõt. A program keretében a résztvevõk tablóso-rozat segítségével megismerhették az egyetem kreatívhallgatói csoportjai által az elmúlt évek során készítettinnovatív alkotásokat és a velük elért sikereket.

Megtekinthették Galamb József, a jogelõd FelsõIpariskola tanulója által tervezett Ford A-modellt, a res-taurált történelmi motorkerékpárt, a fenntartható mobili-

tás jelszavát zászlajára tûzõ Shell Eco-Marathon ver-senyautót, a pneumobil és elektromobil versenyek jár-mûveit, az autonóm robotrepülõgépeket, a Csodák Palotája utazó nanotechnológiai kiállítását. A programkeretében került sor a „Tudományos és felsõoktatás-ban használt tartalmak közreadása az Educatio Társa-dalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felületein” címû elõ-adássorozatra. Érdeklõdés övezte az ELMÛ Nyrt. 3DXbox technológiára épülõ energiatakarékossági játé-kát, melynek segítségével például elektromos autókkallehetett versenyezni.

A nyitott nap lehetõséget teremtett továbbá arra,hogy az érdeklõdõk találkozzanak a Spagettihíd Világ-bajnokságon világcsúcsot elérõ hallgatókkal, és bepil-lantást nyerjenek a verseny izgalmas pillanataiba. A Bé-csi úti központi épület udvarán bemutatkozott az E.ONHungária Zrt. villamos hajtású személygépkocsija. Azegyetem Pauli Konferencia teremében innovatív filmekvetítése várta a látogatókat.

A Kecskeméti Fõiskola – eltérõ idõpontban, 2012.május 24-én a bajai Eötvös József Fõiskola Mûszakiés Közgazdaságtudományi Karával, valamint a me-gyei Építész Kamarával együttmûködve rendezte megprogramját, melynek keretében került sor Pécsi Esz-ter, Kecskemét Erkel utcai emléktáblájának koszorú-zása, majd Emlékülésre a Kecskeméti Fõiskola Tu-dósházában, valamint a BKKM Mérnöki Kamara tag-gyûlésére.

Június 6-án, szerdán a hagyományoknak megfele-lõen tudományos konferenciára került sor a Magyar Tu-dományos Akadémia Nagytermében, amely ezúttal az„Együtt a jövõért” szlogent viselte. Rudas Imre pro-fesszor, a MMÉN Szervezõbizottsága elnöke megnyitó-jában áttekintette az addigi eseményeket, majd így foly-tatta: „A tegnapi Innovációs Napon több egyetemi, fõis-kolai rendezvényre került sor, ezek közül ki kell emelnia Gábor Dénes Fõiskola 20 éves évfordulójának ünnep-ségét, ahol felavatták Gábor Dénes szobrát. A napmegválasztása sem véletlen, Gábor Dénes Nobel-díjastudós 1900. június 5-én született Budapesten.

2012. Különszám Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 3. oldal

Egy másik születésnapra is emlékezünk ma. BánkiDonát, a mérnök géniusz 1859. június 6-án születettBánkon. Az elmúlt évek Mûszaki Értelmiség napi ren-dezvényei az idõpont megválasztása szempontjából ki-csit hányatott sorsúnak bizonyultak. Annak érdekében,hogy a jövõben ezt elkerüljük, javasolni fogjuk, hogy aMagyar Mûszaki Értelmiség Napja ezentúl Bánki Donátszületésnapja legyen. Nyilatkozatunkban kérni fogjuk azOrszággyûlés elnökét, hogy ezt a Parlament határozat-ban erõsítse meg.”

Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémialevelezõ tagja, az MTA fõtitkár-helyettese köszöntõjé-ben eképpen szólt: “Megkülönböztetett tisztelettel ésszeretettel köszöntöm a Mûszaki Értelmiség Napján atudomány egyik meghatározó palotájába érkezõket.Egy olyan alkalom ez, amely abszolút szívem szerintvaló. A tudomány, bár nagyon sok humoros idézetet le-het találni arról, hogy hogyan viselkedik a tudós, és ho-gyan viselkedik a mérnök egy adott helyzetben, minthavalamiféle más gondolkodása lenne. Elképzelhetõ, hi-szen a mûszaki értelmiség sokkal inkább gyakorlat kö-zeli, mint a felfedezõ kutatásban dolgozó kutató, már afelfedezõ kutatástól sem idegen vagy nemtelen az al-kalmazás, a technológiai transzfer, a gyakorlat kihívá-sainak figyelembevétele. A gyakorlat olyan kihívásainakfigyelembevétele, amelyeken nyilván Önök a megemlé-kezéseken, konferenciákon, elõadásokon, a feltalálókés a találmányok bemutatásán foglalkoznak...

Arthur Bloch egyszer azt írta, hogy bármely forradalmieszme, akár a tudományokban, akár a politikában, akár amûvészetben, akár a mérnöki munkában háromféle reak-ciót vált ki: „Lehetetlent, ne is tartsatok fel vele! Meg lehetpróbálni, de nem éri meg! És a harmadik, ami a legzse-niálisabb, egyszerûnek tûnõ, mégis fantasztikus kreativi-tást igénylõ találmányokra vonatkozik, „Mindig mondtam,hogy így kell csinálni! Ez a három út, amelyben mozogaz, aki a mûszaki területen valami újat keres és talál.”

A rendezvény keretében került bemutatásra OláhGyörgy videó üzenete. Oláh professzor, SzéchenyiNagydíjas kémikus, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat ka-pott a „karbokation kémiához való hozzájárulásáért” a

következõkkel köszöntötte a megjelenteket: „Üdvözlöma Magyar Mûszaki Értelmiség Napja résztvevõit, a mû-szaki szakembereket és azon intézményeket, egyete-meket és fõiskolákat és elsõsorban a Magyar Tudomá-nyos Akadémia részvevõit, akik ma velünk vannak.

Sajnálom, hogy személyemben nem lehetek Önök-kel, de így a távolból is küldöm legjobb kívánságaimatés kívánok sok sikert ehhez az ünnepségükhöz. Ez azesemény lehetõséget ad arra, hogy a tágabb nagykö-zönséget is felvilágosítsa arról, hogy igen sok termék,eljárás és mindennapi életben adottnak vélt eszköz an-nak az eredménye, amit a mûszaki kutatók, az innová-torok és az ezt alkalmazó mûszakiak lehetõvé tették anagyközönség számára. Többször kifejeztem a múltbanazt a véleményemet, hogy a mi XXI. századunkban anemzetek ereje, jövõje és megélhetési színvonalanagymértékben azon fog múlni, hogy mit tudnak a ma-guk erejébõl megvalósítani.

Úgy gondolom, hogy Magyarország jövõjéhez a jólképzett és keményen dolgozó, tehetséges mûszaki gárda,mûszaki fiatalság nagymértékben fog hozzájárulni. A Ma-gyar Mûszaki Értelmiség Napja fontos üzenetet ad azok-nak a fiataloknak is, akik a pályaválasztás elõtt állnak, megfogják látni a különbözõ eseményeken és az elõadásokmeghallgatása során, hogy az innováció, a kutatás új ki-alakítása nemcsak érdekes, hanem a társadalom számárais rendkívüli fontos új és jól termékenyítõ terület. A jövõ újtermékei és azok elterjesztése nagymértékben hozzá fog-nak járulni ahhoz, hogy Magyarország ki tudjon lépni a mainehéz anyagi helyzetbõl, a nehéz helyzet dacára a nagynemzetközi kompetíció mellett is az élen legyen, és jómegélhetést biztosítson a népesség számára.

Azt szeretném mondani a fiataloknak, hogy mindeznemcsak a pályaválasztást segíti elõ olyan szempont-ból, hogy mi az érdekes, új alkalmazást nyújtó terület,de meg vagyok gyõzõdve, hogy ez minden bizonnyal jómegélhetést fog biztosítani.

4. oldal Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 2012. Különszám

Ahhoz, hogy a jól képzett szakembereket biztosítanitudjuk a jövõ számára, jó kiképzésre van szükség. Eh-hez jó egyetemek, fõiskolák kellenek, amiknek Magyar-országon igen jó múltja van. Ehhez a gárdához csatla-kozott nem régiben az Óbudai Egyetem is, amelynek énbüszke díszdoktora vagyok, és talán tanácsaimmal kismértékben hozzá tudok járulni munkásságához. Szent-györgyi Albert – ha jól emlékszem – mondta egyszer: „a jövõ olyan lesz, mint a ma oktatása”. Ez azt hiszem,ma is nagyon igaz, én még csak annyit szeretnék eh-hez hozzátenni, hogy az oktatás, az innováció, a fej-lesztés, a kutatás nem költséges luxus, hanem igen jóbefektetés az ország jövõjébe.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Magyar Mûsza-kiak!

Ünnepükhöz és eddig is elért kínáló eredményeik-hez szívbõl gratulálok. Kívánok önöknek további sikere-ket, és kívánom, hogy az önök munkájának köszönhe-tõen Magyarország is sikeres legyen!”

Ezt követõen hangzott el Aniszfeld Róbert, a Uni-versity of Southern California-n mûködõ Loker Hydro-carbon Research Institute igazgatója, Oláh professzormunkatársa „Miért metanol? És miért Magyarországonis?” címû elõadása.

Bokor József akadémikus, az MTA SZTAKI Tudo-mányos Igazgatója a „Mûszaki haladás: Bánkitól a XXII.századig” címmel tartott kiváló illusztrációkkal gazdagí-tott elõadást.

Gyulai József akadémikus, a Mûszaki TudományokOsztályának korábbi elnöke, a Novofer Alapítvány Ku-ratóriumának elnöke „Gábor Dénes – A jövõ feltalálója”témakörben ismertetett összefoglalójában kiemelte:„Nagyon nagy tisztesség a Mûszaki Értelmiség Napjánszót kapni. Még inkább az, ha az ember egy kiválóságszellemének ápolására kapott megbízást. Ha ez a sze-mély ráadásul éppen az, akit ideáljának, lelki rokonánakérez, ez már nem kommentálható.

A tízéves korában már valódi feltaláló útja a buda-pesti Szemere utcai elemi iskolától az V. kerületi Ma-gyar Királyi Állami Fõreál (Markó utca) Gimnáziumbavezetett. Ez az iskola olyan diákokra lehetett már akkoris büszke, mint Bánki Donát, Rados Gusztáv – késõbbimûegyetemi professzorok, majd a festõ Szõnyi István,Hajós Alfréd építészmérnök és az író Karinthy Frigyes.Itt volt gyakorló tanár a késõbbi neves mûegyetemi ve-gyészprofesszor Zemplén Géza is, akinek a mûegyete-mi tanszékén indult el Oláh György. Közvetlen osztály-társai között is volt-lett rajta kívül is világhírû: a Biro Penkésõbbi feltalálója, Bíró László József. Gábor Dénesvolt a gimnázium Matematikai és TermészettudományiKörének ifjúsági elnöke, diákköri pályázatok nyertese.Az iskola sorsa az 1960-ban Budapestre írt levelében isérdekelte: „Megmaradt-e még az a remek középiskola,amelynek aligha volt párja a világon?” Egy volt, de az isBudapesten…

1918 õszén lett a Magyar (kir.) József MûegyetemGépészmérnöki Karának hallgatója, ahol szintén óriá-sok válláról indulhatott: a matematikus Kürschák József,K. Jónás Ödön, Rejtõ Sándor, Pfeifer Ignác, aki 1922-tõl a Tungsram kutatólaboratóriumának vezetõje lett.

Tanulmányait a Berlin-Charlottenburgi TechnischeHochschule-n folytatta, és 1924-ben elektromérnöki dip-lomát, majd doktori fokozatott szerzett. A fizika iránti ér-deklõdését mutatja, hogy Einstein szemináriumánakhallgatója volt. „Nem felejtettem el soha, mind a mai na-pig fülemben van a hangja. Senki úgy nem élvezte a tu-dományt, mint Einstein. Valósággal olvadt a tudománya szájában” – írta késõbb.

Gyulai József így folytatta: „1958-ban vonult nyugdíj-ba, de nem nyugalomba: új életet kezdett… 1963-banpublikálta híres könyvét, az Inventing the future-t /Talál-juk fel a jövõt! A könyv egyik fõ kérdése, hogy az em-beriség feléli-e a Föld természeti erõforrásait, illetve eztmiként lehet elkerülni. „The most important and urgentproblems of the technology of today are no longer thesatisfaction of the primary needs or of archetypal wis-hes, but the reparation of the evils and damages by thetechnology of yesterday.” Azaz már nem az elsõdlegesigények kielégítése, hanem az eddigi technológiák általokozott hibákat és károkat kijavítani. A kötet szállóigévélett mottó-mondata: A jövõt nem lehet megjósolni, de

2012. Különszám Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 5. oldal

feltalálni, igen! A könyv a globális problémák felelõs ésoptimista megközelítésének példája lett. 1968-ban ottvan a Római Klub megalapításában.”

Gyulai József akadémikus elõadását személyes gon-dolatokkal zárta „Gábor Dénes és a többi „nagy”-nak aFöld jövõjét féltõ gondolataiból eredeztetetten úgy adomdiákjaimnak tovább a mai tudomány küldetését, hogyannak egyetlen missziója és két súlypontja lehet – ezvalahol megfelel az ön- és fajfenntartás ösztönének is:

– megkeresi annak a módozatait, hogy élhet-e, illet-ve kiegyensúlyozottan 6-10 G ember a Földön – úgy,hogy a többi élõlény is fennmaradjon?...

– emellett az egyén élettartam-növelése is dominánsérdeklõdést vonz – a biotudományok súlyát, érdekessé-gét növelte,

– szeretném hinni, hogy a mûszaki haladást inspirá-ló elsõ gondolat nem csak metodikával hat az útibbira,hanem a gondolkodásmódjának átadásával is paradig-maváltást okoz.

Hogy milyen lesz ez a jövõ-modell? Hogy képeslesz-e a társadalom ezt az életforma receptet idejébenmagáévá tenni? Nehéz kérdés. Én az „elviselhetõvé”tételt a humanióráktól, illetve kiknek-kiknek a vallástólremélem…

Végszóként hadd konkretizáljam mindezt hazánkra,mondjam el azt a konklúziót, amit Gábor Dénes és a tíz-,százezer, a sorainkból hiányzó honfitársunk sorsa éb-reszt.

Nagy a felelõsségünk, hogy elkerüljünk egy exodust,amelyet ugyan most nem ordas eszmék kényszerítenekránk, de annál veszélyesebb, mert „csak” gazdaságpoli-tikai motivációjú. El kell érnünk a nemzeti prioritásoknakmár tegnap esedékes megválasztásával, hogy fiatalja-ink „inasévei” csak „vándorévek” legyenek. Ahogy azApáczai Cserék hazajöttek és megpróbálták Erdélyor-szágot europanizálni. A mi generációnknak, az itt ülõ

barátaimnak mélyenszántó felelõssége, hogy úgy en-gedjük el fiainkat a világba, hogy maradjanak olyanok,mint a mi fecskéink, gólyáink. Akik költeni hazajönnek amegismert, megtalált fészekbe.

Ehhez kapcsolódik egy mellékfeladat, mely talánmég nehezebb. El kell érnünk, hogy újra, mint a miidõnkben, a legjobb diákjaink közül is válasszák sokanélethivatásul a természettudomány, a mûszaki pályanevelését. Ehhez azonban elsõ lépésben kiváló „Öve-ges” táncot járni tudó tanárok kellenek.

Ha ez a politika sikeres lesz, méltó emléket nemcsak a korábban exodusokba kényszerített kiválósága-inknak, a százezreinknek, de ez nélkülözhetetlen ahhozis, hogy az utódainknak a szemébe tudjunk nézni. Vi-lágméretû – mondhatnám: Nature-szintû közmegegye-zés, hogy hazánk a világ egyik legsikeresebb „szülõ-földje”. Tegyünk meg minden tõlünk telhetõt, hogy necsak a hazaszeretetünk látassa azt a legjobb „lakóföld-nek” is, hanem ténylegesen is azzá váljék.”

Lukács Pál, a Kecskeméti Fõiskola GAMF Kará-nak fõiskolai tanára, a Jármûipari Tudásközpont ve-zetõje „A jármûipar, mint kitörési pont”, ÁbrahámLászló, a National Instruments Co. magyarországileányvállalata, az NI Hungary Kft. ügyvezetõje,„Együtt a Jövõ Mérnökeiért”, Várkonyi Péter, a Bu-dapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemegyetemi docense „Kézzelfogható matematika: aGömböc”, valamint Kovács Kálmán, a BME EgyesültInnovációs és Tudásközpont igazgatója „Ûrtevékeny-ségünk az elsõ magyar mûholdig” címû elõadása zár-

6. oldal Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 2012. Különszám

ta a tudományos konferencia programját (a prezentációka www.mmen.uni-obuda.hu felületen megtekinthetõk).

A Magyar Mûszaki Értelmiség Napja eseménysoro-zat zárására június 7-én a Magyar OrszággyûlésFelsõházi Termében került sor Ünnepi üléssel. A prog-ram jelmondata a „Kreatív Magyarország – Mérnökitudás – Múlt, jelen, jövõ”, mely köré szervezõdtek a prog-ramok is.

Az ünnepségen az országgyûlés képviseletébenmegjelent Lezsák Sándor, Jakab István és BalczóZoltán, a Magyar Országgyûlés alelnöke, továbbá aKormány képviseletében Kovács Pál, a Nemzeti Fej-lesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelõs ál-lamtitkára, valamint Kis Norbert, az Emberi ErõforrásokMinisztériuma felsõoktatásért és tudománypolitikáért fe-lelõs helyettes államtitkára.

Rudas Imre megnyitó és üdvözlõ szavait követõenLezsák Sándor, az országgyûlés alelnöke köszöntõjétaz alábbi gondolatokkal nyitotta: „A világ egyik legszebbmunkahelyérõl, a Parlament felsõházából köszöntömtisztelettel a magyar mûszaki értelmiség képviselõit: arektor urat, az elnökséget, a parlamenti társaimat, aprofesszorokat, a hölgyeket, az urakat és a kedves ven-dégeket.

A világ egyik legszebb munkahelyén vagyunk, itt1885 októberében egy olyan nagyméretû építkezéskezdõdött el, amely az akkori a mûszaki élet képviselõitis érintette. 1902-ben avatták fel az épületet. Az épülettervezõje Steindl Imre, aki halálának 110. évfordulójárafognak emlékezni ez év augusztusában. Ez a hatalmasberuházás lendített szinte minden területen, és megbí-zásokat adott hosszú idõre. Statikus barátom kért meg,hogy nézzek már utána, hogy a magyar mûszaki értelmi-ségnek mekkora a létszámállománya, és a statisztikaiadatok alapján, mintegy 200.000-en dolgoznak ezen aterületen, és ennek a képviseletében ülnek Önök ma itt.De kiderült, hogy ez a statisztikai adat sem lehet pon-tos, mert figyelembe kell vennünk azt a tendenciáit is,hogy több mint 10.000 mûszaki szakember a gazdaságikényszer hatására kisvállalkozóvá vált (kábelszerelõ,mobiltelefon szerelõ stb.). Ennek alapján azt mondhat-juk, hogy egy erõs negyedmilliós mûszaki értelmiségilétszámról beszélhetünk.”

Az Országgyûlés alelnöke gondolatait a következõk-kel folytatta: „A gazdasági stabilitás alapja a világszín-

2012. Különszám Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 7. oldal

vonalon való megfelelés és mûszaki fejlesztés megte-remtése. Ezen dolgozunk ebben a Parlamentben, és eztaz irányvonalat próbáltuk meg érvényesítetni az elmúlt20 esztendõben is. De sajnos a mûszaki fejlesztésre éskutatásokra szánt összegek az Európai Uniós keretek-nél lényegesen alacsonyabbak. Magyarországon a ku-tatásban és fejlesztésben foglalkoztatottak létszámastatisztikai adatok alapján az 1990. évi 60.000-rõl 2010-ig 54.000-re csökkent. Amíg 1990-ben 810 bejegyzetthazai szabadalom volt, addig 2010-ben 640 szabadal-maztatási kérelem indult… Meg kell teremteni azokat afeltételeket, hogy a tehetségek valóban kibontakozza-nak. Az Európai Unióban a gazdaságpolitika rákénysze-rült arra, hogy az egyéni gazdaságpolitikát megváltoz-tassa, mi is rákényszerülünk arra, hogy változtassunk.A gazdaságpolitikánk elkerülhetetlen része kell, hogylegyen, hogy megteremtsük a bezárt üzemek újranyitá-sának feltételeit. Ez a feladat nem képzelhetõ el a ma-gyar mûszaki értelmiség praktikus szerepvállalása nél-kül. Bízni kell a jövõben, és a nehézségek ellenére gon-doskodnunk kell a mérnökképzés szinten tartásáról. AMagyar Mérnöki Kamara megalakulásának 10. évfordu-lóján is megemlítették, hogy az elkövetkezendõ évekkedvezményes állami képzésben részesülõ diákokat amûszaki és informatikai képzés irányába tereli. Magyar-ország jövõjét képviseli a magyar mûszaki értelmiség.Jó erõt és bizodalmat!”

Michelberger Pál akadémikus „Tudomány – oktatás– gazdaság” címmel nyitotta meg a szakmai programot.Elsõ gondolataiban a tudomány és gazdaság kapcsola-táról szólt, ahogy a társadalom látja. Kiemelte „az Ame-rican Scientist-ben H. Petroski írt 2000-ben egy össze-foglaló értékelést, melyet Kármán Tódornak az 1930-asévekben megfogalmazott tudós és mérnök definíciójá-val indított: „Tudós az, aki megpróbálja megérteniazt, ami van. Mérnök az, aki létrehozza azt, ami ko-rábban nem volt”. A definíció elsõ értelmezése szerinta tudós passzív, a mérnök aktív szerepet vállal a társa-dalomban.

H. Petroski Kármán definícióját általánosította: „Tu-domány a létezõ dolgok tanulmányozása. A mér-nökség (ipar) a korábban nem létezõk megalkotá-sa.” A tanulmány bemutatja, hogy a sajtó és a közvéle-mény különbséget tesz a tudós és a mérnök között: atudós általában erényes, a mérnök pedig hibázik.

Az 1977-es Mars-szonda és felderítõ egység közöttidõszakos kapcsolatvesztés okában a mérnökök bi-zonytalankodtak, a kapcsolat helyreállítását természe-tesen a tudósok oldották meg (New York Times).

Ez a kettõs mérce a Kármán idézetet kiváltó anekdo-tákból érthetõ meg. Kármán személyesen ismerte H. C.Hoover amerikai elnököt, aki elnökké választása elõtt a20-as években tanulmányúton járt Európában. Avisszatérésekor a hajón egy mûvelt hölggyel közös asz-talt kapott az ebédlõben. Az étkezések során természe-tesen sokat beszélgettek a világ, a tudomány és a mû-vészet különféle kérdéseirõl. A New Yorki-i érkezéskora hölgy megkérdezte Hoover foglalkozását. Hoovermegmondta, hogy mérnök (bányamérnök), mire a ko-rábban barátságos hölgy elkomorodott és válaszkéntcsak ennyit mondott: „És én még azt hittem, hogy mû-velt, intelligens úrral utaztam.”

Michelberger professzor nagy érdeklõdéssel kísértelõadásában a továbbiakban kitért a tudomány és gaz-daság tartalmi kapcsolatának változására, az oktatás, atudomány és a gazdaság új helyzetére, a mérnök sze-repére a 21. században, majd gondolatait Vitrivius idé-zettel zárta. „ Szükséges, hogy a mérnök egyrészt le-gyen tehetséges, másrészt jól képzett a (természet) tu-

8. oldal Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 2012. Különszám

dományokban és mûvészetekben (társadalomtudomá-nyokban), mert sem tehetség képzettség nélkül, sem is-kolázottság tehetség nélkül nem elég a tökéletes (ver-senyképes) alkotáshoz.

A mérnök legyen jártas az irodalomban, ügyes azábrázolásban, gyakorlott a geometriában, ismernie kellaz optikát, a matematika széles területén rendelkezzékismeretekkel, tudnia kell a történelem fontosabb esemé-nyeirõl, szorgalmasan figyeljen a filozófusokra (tudósok-ra), értse meg a zenét, az orvostudományokat, nemkülönben a gyógyítás mûvészetét, ismerje a jog tudó-sainak véleményét, tudjon a csillagászatról és az égi-testek mozgásáról.”

Kis Norbert helyettes államtitkár „A mûszaki felsõ-oktatás jövõje” címmel tartott elõadást. Elsõként az em-beri erõforrások minisztere nevében üdvözölte a mû-szaki értelmiség hazai és külföldi képviselõit, majd Mi-chelberger akadémikushoz kapcsolódva társadalomtu-dományokkal foglalkozó oktatóként szólt a mérnöktár-sadalom megítélésérõl. A felsõoktatásról szólva kiemel-te: „Az utóbbi évtizedek egyértelmûen rámutattak arraitthon és egész Európában, hogy az innovatív gazda-ság a fejlõdés, a növekedés motorja. A XXI. századbana gazdaság versenyképességét az ipar tudástartalmahatározza meg, melynek forrása a magasan képzettemberi erõforrásban rejlik. Az Európai Unió 2020-asstratégiája, az Európai Unió átfogó versenyképességiprogramjai megfogalmazták ezeket a célkitûzéseket. Azoktatás fejlesztése különös tekintettel a mûszaki terüle-tekre, valamint a kutatás fejlesztés és innováció GDParányos ráfordításainak megemelését az Európai Unió2020-as stratégiájában rögzítette.

A megfogalmazottakkal összhangban Magyarországnemzeti humán erõforrásában a növekedést elõsegítõszerkezeti átalakítások részeként elfogadta az oktatás-ban tervezett reformokat, melyek egyik fõ célja a mun-kaerõpiac gazdaság igényeihez jobban igazodó fel-

sõoktatási rendszer kialakítása. A felsõoktatás ágazatiirányításának alapfeladata, hogy a gazdaság szereplõi-vel a felsõfokú képzés intézményrendszerének, képzésistruktúrájának, valamint az államilag ösztöndíjazott fel-vételi létszámoknak az alakításával biztosítsa a gazda-ság igényeihez való alkalmazkodó oktatási kínálatot, amûszaki és természettudományi képesítéseket is. Ará-nya jelentõsen növekedett a kormány januárban meg-hozott döntése által, az idei évben szeptembertõl az ál-lamilag ösztöndíjazott felsõoktatási létszámon belülmintegy 70 százalékkal az informatikai, mûszaki és ter-mészettudományi képzési területen biztosított. Múlt évõszén indult évfolyamokban ez az arány 50% alatt volt.

Jól tudjuk, hogy sok kritika érte emiatt a kormányt,hogy indokolt volt-e ez az arány növelés a mûszaki fel-sõoktatásban. Azt gondolom, hogy akik itt ülnek, azokegyetértenek azzal, hogy ennek a döntésnek meghoza-talához jelentõs forrás átcsoportosításra volt szükség, afelsõoktatáson belül a mûszaki informatika és termé-szettudomány képzések támogatására. Ennek a dön-tésnek a hatásaként értelmezhetõ, hogy elõször a felsõ-oktatásba jelentkezõk referencia sorrendjében meg-elõzték a mûszaki területek a társadalomtudományi te-rületeket, és legtöbb elsõ helyes jelentkezés a gépész-mérnöki és mérnök informatikai szakokra érkezett. Idénelõször az elmúlt 20 esztendõben a legnépszerûbb sza-kok. Az elsõ tízben még ott van a mûszaki menedzserképzés is. Láthatjuk tehát azt, hogy elindult, erõsödött adinamikája annak az érdeklõdésnek, amelyet a fiatalságmutat a felsõoktatás szakjai iránt. A reáltudományok ésa mûszaki szakok iránti érdeklõdés felkeltését folytatnikell…” A tudományos értekezéseket Benkó Sándor kla-rinét mûsora színesítette, bendzsón kísérte Gáspár Pál.

A köszöntõk sorát Oláh György videó üzenete nyi-totta meg, majd Bruno O. Braun professzor, a NémetMérnökegyesület (VDI) elnöke szólt az ünnepi ülésrésztvevõihez. Braun professzor beszédét a követke-zõkkel indította: „Megtiszteltetés számomra, hogy a né-met mûszaki szakemberek legnagyobb szervezetét, aNémet Mérnökegyesületet a Magyar Mûszaki Értelmi-ség Napja alkalmából képviselhetem.

2012. Különszám Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 9. oldal

A mûszaki és természettudományos értelmiség fela-datai továbbra is fontosak és jó megoldásokat igényel-nek az egész világon. Biztos vagyok benne, hogy a fo-lyamatosan változó körülmények között egy dologugyanaz maradt: az állandó verseny, amely a jobb ötle-tekért, a jobb képzésért és az alacsonyabb árakért fo-lyik. Az állandó verseny mai globalizált világunk egyiklegalapvetõbb jellemzõje, megkerülhetetlen tényezõje,mely az élet minden területére kihat.

Ebbõl a versenybõl a mérnökök képzése és állandótovábbképzése sem maradhatott ki. A képzésnek is al-kalmazkodnia kell az új társadalmi igényekhez és elvá-rásokhoz. A 20. század második felére az európai or-szágok felismerték, hogy a magas színvonalú képzést,a modern és naprakész ismereteket, a tudást nyújtó fel-sõoktatást, amely már nem csak az ún. elitek privilégiu-ma, az egész társadalom számára elérhetõvé kell tenni,hogy az igényeket lefedje és az általános életszínvona-lat növelje.

Az átláthatóság és a mobilitás érdekében jött létreaz Egységes Európai Felsõoktatási Térség. A résztve-võk, ma már 46 ország, önkéntesen vállalják, hogy afelsõoktatási intézményeik a hallgatók középpontba he-lyezésével olyan minõségi képzést nyújtanak, amely agazdaság és munkaerõpiac számára hasznos és „alkal-mazható” ismereteket nyújt. Azt hiszem, nyugodtan kije-lenthetjük, hogy az elmúlt évek megmutatták, hogy abolognai oktatási folyamatot a mérnök- és természettu-dományos képzésben egész Európában jelentõs rész-ben átvették. Ez a folyamat Németországban és Ma-gyarországon is gyökeret vert.

Németországban a mérnökképzésben jelentõs átala-kulás ment végbe. A korábbi értékeket megõrizve és át-mentve megújítottuk és újrastrukturáltuk mûszaki felsõ-oktatásunkat. A mérnöki pálya a német lakosság ésgazdaság számára az utóbbi években rendkívül felérté-kelõdött. A mérnök szakemberek munkája a gazdaságinövekedés, technikai-technológiai fejlõdés motorjakéntelismertté vált.

Tudom, hogy Magyarország komoly erõfeszítésekettesz annak érdekében, hogy a 20. században a magyar

mûszaki képzés és oktatás területén méltán ismert éselismert vezetõ pozíciója a 21. században ismét a világélvonalába jusson.”

Bruno O. Braun elnök úr befejezésül a felsõoktatásképviselõihez, a döntéshozókhoz szólt. „Senki számáranem lehet meglepõ, hogy manapság különösen fontosaz erõs elméleti alapra épülõ gyakorlati képzés megerõ-sítése, hiszen a beiskolázástól a mester-diploma meg-szerzéséig szakadatlanul új technológiák fejlesztésetörténik. Folyamatosan változó gazdasági és társadalmiviszonyaink között, állandóan megújuló technológiaihátterek elõtt tehát kiemelt jelentõsége van annak, hogya gazdaság és a munkaerõpiac változásaira gyorsan ésrugalmasan reagáljanak az egyetemek.

Tisztában vagyok vele, hogy a magyar felsõoktatás – anemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt – ma sokszempontból nehéz helyzetben van. Mégis teljesen biztosvagyok benne, hogy a mérnöktársadalom kitartó munkájaés erõfeszítései révén megbirkózik majd a jelen és a jövõhatalmas kihívásaival. Ezen kihívások legyõzéséhez kívá-nok Önöknek sok erõt és a nehézségekkel is dacoló állha-tatosságot, jövõbe vetett hitet és jó egészséget!

A politikai döntéshozók figyelmébe ajánlom a fejlesz-tési programok konzekvens beindítását a mûszaki éstermészettudományos képzés területén, a mûszaki éstermészettudományos szakemberek társadalmi megbe-csülésének fokozását. Megítélésem szerint nem lehetjövõt építeni a mûszaki alkotó értelmiség nélkül.”

A szervezésben közremûködõk nevében elsõnekKassai Ferenc, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, aBudapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elnöke kö-szöntötte a megjelenteket, majd Veress Gábor, a Mû-szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségeelnöke szólt. A Magyar Rektori Konferencia nevébenBódis József elnök, a Magyar Mérnökakadémia képvi-seletében Ginsztler János ügyvezetõ elnök, majd a Ma-gyar Innovációs Szövetség részérõl Szabó Gábor el-nök tartotta meg ünnepi köszöntõjét.

Rudas Imre, az ünnepi ülés levezetõ elnöke kiemel-te: „Új vonása ez évi rendezvényünknek a határainkonkívüli magyarok üdvözletei. Különösen fontosnak tartot-

10. oldal Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 2012. Különszám

tuk ezt azért is, mivel a Magyar Mûszaki ÉrtelmiségNapja rendezvénysorozat nyitó napja egybeesett aNemzeti Összetartozás Napjával. Szeretnénk ezekkelaz üdvözlésekkel is egy új hagyomány teremtésénekkezdeti lépéseit megtenni. Javaslom, hogy jövõben aMagyar Mûszaki Értelmiség Napját a nemzeti összetar-tozás jegyében rendezzük meg.”

Az elnöki gondolatokat követõen a határon túli ma-gyar szervezetek üdvözlései zárták a rendezvényt.

Tóth János, a Selye János Egyetem rektora, vala-mint Gortva Róbert László ausztrál kémikus, a NotePrinting Australia Ltd. munkatársa köszöntõ szavaihangzottak el az ülésteremben. Gortva Róbert az aláb-biakban üdvözölte a megjelenteket: „Szeretettel kö-szöntöm a Melbourne-i Magyar Központ nevében a Ma-gyar Mûszaki Értelmiség Napja parlamenti ünnepi ülé-sének minden tisztelt résztvevõjét.

Jólesõ érzéssel tölt el, hogy Ausztráliában élõ ma-gyarként most itt állhatok a Parlament szószékén, ésbüszkén képviselem a Magyarországtól talán legtávo-labbra levõ magyar közösséget. De ez a távolság kizá-rólag földrajzi értelemben vett távolság, hiszen szoros,szinte mindennapi kapcsolatunk van az anyaországgal,ami megerõsíti bennünk az összetartozás érzését.

Számtalan alkotás, innováció, felfedezés, kutató-munka és magas szintû teljesítmény kötõdik a konti-nensnyi országban tevékenykedõ, de egyben Magyar-ország hírnevét is öregbítõ kiválóságokhoz. Nagyszerûmagyar származású festõk, szobrászok, elõadómûvé-szek élnek Ausztráliában, de mérnök, orvostudós, gaz-dasági szakember, sõt New South Wales miniszterelnö-ke is magyar származású volt. Mészáros Andor Auszt-ráliában élõ szobrászmûvésznek a Ballarat városban ál-ló Shakespeare-szobrának a méretarányos másolata aPesti Duna-korzón, a Vigadó térnél található 2003-tól.

Zárszóként idézni szeretnék a 2001-ben, Ausztráliaönálló államisága százéves évfordulóján Sydneyben, aNSW-i Parlamentben tartott Hungarian PresentationDay rendezvényen elhangzottakból: „Ausztrália az el-múlt ötven évben a világ legdinamikusabban fejlõdõ or-szága volt. Statisztikusok megállapították, hogy a be-

vándorolt magyarság, számarányához viszonyítva tíz-szer annyival járult hozzá e fejlõdéshez, mint az auszt-rál átlag. Ilyen teljesítmény egyszerûen példa nélküli...”

Németh Lászlóné miniszter asszony, a Nemzeti Fej-lesztési Minisztérium vezetõje az intézmény honlapjánközölt levélben köszöntötte a mûszaki élet személyisége-it. „Önök – mint a tudományos élet képviselõi – alkotómunkájukkal kiváltképp hozzájárulnak Magyarország meg-újulásához. A híres elõdök példáját követve maradandóértékekkel gazdagítják hazánkat, mindanynyiunkat.

A Magyar Mûszaki Értelmiség Napjának célja, hogyráirányítsa a figyelmet a mérnöktársadalom jelentõsszerepére a magyar nemzetgazdaságban. Ezért a „Mû-szaki értelmiség – együtt a jövõért, tudomány – oktatás– gazdaság” jelszóval szervezett országos akció része-ként Budapest mellett az ország több nagyvárosában –köztük Debrecenben, Gödöllõn, Gyõrben, Kecskemé-ten, Miskolcon, Szegeden és Veszprémben – különbö-zõ programokkal igyekeztek felhívni a figyelmet a ter-mészettudományok fontosságára.

Az országos eseménysorozat részeként a MagyarTudományos Akadémián „Együtt a jövõért” szlogenneltudományos konferenciát szerveztek a mûszaki értelmi-ségiek napja alkalmából. De volt ahol kiállításokkal, be-mutatókkal és játékos vetélkedõkkel hívták fel a figyel-met a természettudományok fontosságára.

A mûszaki szaktudás manapság nélkülözhetetlen,így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is minden igye-kezetével az Önök szaktudását igénylõ fejlesztésekendolgozik, mind a közlekedés, mind az energetika terüle-tén. Ennek érdekében a kormány bõvítette többek kö-zött a természettudományos képzések keretlétszámaita felsõoktatásban, hogy tovább gyarapítsuk a jelenlegcsaknem 250 ezres mûszaki értelmiség táborát – amérnökök, tervezõk, kivitelezõk és a szakma vala-mennyi ágazati képviselõjének számát.

Ezért a Magyar Mûszaki Értelmiség Napja alkalmá-ból kívánok Önöknek további sikeres eredményeket ésmunkájuk jelentõségéhez méltó elismerést, valamint jóegészséget!”

2012. Különszám Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 11. oldal

Rudas Imre, a Szervezõbizottság elnöke megköszön-ve az elõadók és a köszöntõt mondók szavait, kiemelte:„A Magyar Mûszaki Értelmiség Napja hagyományai közétartozik, hogy a parlamenti ünnepi ülés egy nyilatkozattalzárul. A szöveg összeállításánál támaszkodtunk az elõzõévekben elfogadottakra, tervezetét a Szervezõbizottságminden tagjához eljuttattuk, a beérkezett véleményeketfigyelembe vettük, a végleges változatba beépítettük.

Kiemelten az utolsó paragrafusra hívnám fel a figyel-met. Az elmúlt évek Magyar Mûszaki Értelmiség napirendezvényei az idõpont megválasztása szempontjábólkicsit hányatott sorsúnak bizonyultak.”

Az elfogadott nyilatkozat a következõket tartalmazza.A magyar mérnöktársadalom immár hagyományo-

san legnagyobb rendezvénye, a Magyar Mûszaki Ér-telmiség Napja idén hatodik alkalommal került megren-dezésre június 4. és 7. között. A rendezvénysorozat cél-ja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mûszaki értelmiségszerepére a magyar nemzetgazdaságban.

Az utóbbi évtizedek egyértelmûen megmutatták,hogy az innovatív gazdaság a fejlõdés, a gazdasági fel-emelkedés motorja. A XXI. században a gazdaság ver-senyképességét az ipar tudástartalma határozza meg,ennek forrása a magasan képzett munkaerõ, melynekalapját a színvonalas oktatás teremti meg.

A csúcstechnológia alapját biztosító infrastruktúra ésa hardver eszközök elterjesztése terén az utóbbi tíz év-ben Magyarországon megkezdõdött a felzárkózás. Aszektor fejlettségi szintje, az alkalmazottak aránya meg-közelíti, illetve egyes mutatóit tekintve eléri az EU átla-got. Ugyanakkor a csúcstechnológiai szolgáltatási piacfejlettsége, az információs társadalom kiépülése és atudásalapú gazdaság még nem megfelelõ színvonalú.

A magyarországi természettudományos oktatás helyze-térõl kiadott 2009-es állásfoglalás megerõsíti: „A gazdaságiélet szereplõit aggodalommal tölti el a szakoktatás, a termé-szettudományos és mûszaki képzés magyarországi helyze-te. Az oktatás e területein a nemzetközileg megfigyelhetõ,káros, a szakképzést és a természettudományos közokta-tást érintõ tendenciák Magyarországon fokozott mértékbenjelentkeznek. A diákok és a szülõk túlnyomó része nem érti,hogy a matematika, a fizika, a kémia tantárgyak által kifej-lesztett készségek és ezekben átadott alapvetõ ismereteknélkül a fiataloknak nincs esélyük a munkaerõpiacon, a ma-gyar gazdaságnak nincs esélye a világversenyben”.

Az OECD Oktatási Körképének (Education at a Glan-ce) 2011-es adatai szerint az OECD országok között afelsõfokú oktatásban Magyarországon a legalacsonyabba természettudományos diplomák aránya, és a mérnökidiplomák tekintetében is a sereghajtók közé tartozunk.

Az ország jövõjéért felelõsséget érzõ politikai erõk, dön-téshozók megértették, hogy Magyarország kiélezett gaz-dasági versenyben, a válságban való talpon maradásáhozelengedhetetlen a mûszaki és természettudományos kép-zés erõsítése az oktatási rendszer valamennyi szintjén. Aversenyképes oktatási rendszer és a belõle kilépõ képzettés kreatív fiatal szakemberek a hazai vállalatok számáralétfontosságúak. Szükségszerû továbbá minél több, magashozzáadott értéket termelõ, innovatív munkahely létrehozá-sa. A versenyképes, innovatív tudással és alkalmazásikészséggel rendelkezõ mérnökök alkotásaik révén az erõsnemzetközi versenyben hozzájárulnak hazánk elismerésé-hez, pozitív nemzetközi megítélésének erõsítéséhez.

A Magyar Mûszaki Értelmiség Napja rendezvény-sorozat továbbra is fel kívánja hívni a figyelmet arra,hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlõdésipályára, ha a mûszaki és természettudományos képzésterületén markáns fejlesztési programok indulnak, mely-nek következtében nõ az e területen tevékenykedõ szak-emberek társadalmi megbecsülése, javul a szakmaimegítélése, presztizse.

A rendezvénysorozat résztvevõi kinyilvánítják azonszándékukat, hogy a jövõben a Magyar Mûszaki Értel-miség Napja június 6-ához, Bánki Donát, az egyik legna-gyobb mérnök géniusz születésnapjához kapcsolódjon.

A nyilatkozatot a Szervezõbizottság elnöke átadtaLezsák Sándor alelnök úrnak és eljuttatja az Országgyû-lés, a Kormány és a szakmai szervezetek képviselõinek.

Összeállította: Dr. Gáti József

12. oldal Az Óbudai Egyetem havonta megjelenõ kiadványa 2012. Különszám

Az Óbudai Egyetem kiadványa1034 Budapest, Bécsi út 96/b. • Telefon: 666-5613, fax: 666-5621 • Honlap: www.uni-obuda.hu

Felelõs kiadó: Prof. Dr. Rudas Imre rektorFõszerkesztõ: Dr. Gáti József kancellár

Szerkesztõbizottság titkára: Reha Ilona PR csoportvezetõ

Készült: 1500 pld-ban az Innova-Print Nyomdában