2012. március Hírek - emi-tuv.hu€¦ · hető a CEN ISO/TR 15608-cal: ... • CEN ISO/TR 20173 – amerikai • CEN ISO/TR 20174 – japán A hozaganyagok terén érvényességi

ÉMI-TÜV

Több biztonságNagyobb érték

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

Hírekww

w.e

mi-

tuv.

hu2012. március

IX. évfolyam, 19. szám

A szabványalkotók nem pihennek:az EN 287-1 hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

Új feladatok előtt

Az elmúlt évet az általános recesszió ellenére eredményesen zártuk. Üzleti eredményeinket kedvezőtlen gazdasági környezetben a korábban megszokottnál jóval nehezebben értük el, de minden jó, ha jó a vége: 2011-es évünk eredményes volt. Az eseményeket elemezve felismertük, hogy ennek a jó eredménynek dacára a 2012-es évben több kell, más kell, mert önmagában az erőfeszítéseket nem lehet a végtelenségig fokozni.Szakterületetekként külön-külön részletes piaci analízist végeztünk, melynek során feltártuk a még ki nem aknázott lehetőségeket, és ami a legfontosabb: megvizsgáltuk a korábban nem létező új szolgáltatások bevezetési lehetőségeit is. Van, ahol lehetőséget látunk a jogi környezet változásának kiaknázására: ilyen például az EN 287-1 szabvány változásából származó feladatkör. Figyelemmel kísérjük a hazánkban akadozva, de mégiscsak működő nagyberuházások fejlesztéseit, ahol továbbra is törekszünk műszaki felügyeleti tevékenységünk értékesítésére, és ami a legfontosabb: igyek-szünk rugalmasan reagálni az új piaci igényekre. Ez utóbbi törekvésünkre két jó példa az acél- és alumíniumszerkezet gyártók EN 1090-1 szerinti auditálása és tanúsítása, valamint az egyre markánsabban jelentkező épületenergetikai vizsgálati igény.

Az év végével ismét teljesé vált, sőt egyes területeken bővült korábbi akkreditációs és kijelölési területünk, így a teljesítmény fokozásához már minden feltétellel rendelkezünk. Sajnos az eredmények eléréséhez szükség van megszorító intézkedé-sekre is ezért az évet ésszerű, de szigorú költséggazdálkodással kíván-juk végigdolgozni.Néhány területen nagy várakozásaink is vannak – ha ezek beigazolód-nak, nincs kizárva, hogy robbanásszerű fejlődést is tudunk produkálni, de ezek részletei egyelőre az üzleti titoktartás által védettek. Nagyon bízom abban, hogy következő kiadványunkban nyíltan beszámolhatok ezeknek a reménybeli projekteknek az indulásáról.

Addig is kívánok minden kedves meglévő és potenciális partnerünknek szebb jövőt!

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Madaras Gáborügyvezető igazgató


4

ÉMI-TÜV

Tartalom

www.emi-tuv.hu

ÉMI-TÜV SÜDMinőségügyi ésBiztonságtechnikai Kft.

Központ:H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26.Tel.: (+36) 26 501-120Fax: (+36) 26 501-150E-mail: [email protected]

Dr. Madaras Gáborügyvezető igazgató

Budapesti iroda:H-1043 Budapest, Dugonics u. 11.Tel.: (+36) 1 399-3600Fax: (+36) 1 399-3603E-mail: [email protected]

Összeállította és szerkesztette:Hegedűs Helga

Grafikai tervezés és tördelés:Toucan Design Bt.

A szabványalkotók nem pihennek: az EN 287-1 hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

Új kérdéssorok a személyzettanúsításban

Főgőzvezeték-csere a Mátrai Erőműben

A TÜV SÜD Vállalatcsoport első magyarországi EN 1090-1 szerinti tanúsítványának ünnepélyes átadása

Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 5. rész

Projektmenedzsment feladatok integrált kezelése építőipari projekteknél

Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe!

Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban

Tanúsítási emblémák

ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI osztály jelhasználati tanúsítvány

Egyre szigorodó előírások vonatkoznak a játékokra!

A társadalmi felelősségvállalás új fejezete – ISO 26000

4

7

8

11

12

14

16

18

21

22

24

26

Az EN 1090 szabványsorozat

követelményei 5. rész

Emelőgépeket üzemeltetők

figyelmébe!

Műszaki szabályozás-változások

hatása a felvonó vizsgálatokban

A társadalmi felelősségvállalás

új fejezete – ISO 26000

12 16 18 26

Ipari szolgáltatások4

tavalyi évben újra nagyon sok szabvány megváltozott. Többek között szinte az összes roncsolásmentes és ron-

csolásos vizsgálati szabvány, melyeket a hegesztett kötések és a nyomástartó berendezések vizsgálatában alkalmazunk (anyagvizsgálók és laborok figyelem!!!). Ezen kívül bővültek a hegesztési eljárások, ill. változtak a számjelöléseik (EN ISO 4063), valamint új hegesztési pozíciók kerültek bevezetésre (EN ISO 6947). Ezek a szabványok aztán lassanként beépül-nek az őket meghivatkozó szabványokba is és előidézik azok megváltozását.

Így történt ez az EN 287-1 szabvánnyal is, mely acélhegesztők mi-nősítésére / vizsgáztatására vonatkozik. A szabvány eddigi utolsó kiadása a 2006-os volt, ill. MSZ kiadásban 2007-es. 2011 júniu-sában jelent meg az új kiadás angol változata, a DIN kiadás 2011 novemberi, az MSZ kiadás 2012. február 1-jei, és angol nyelvű.

Tudjuk, hogy időnként felröppen a gondolat, hogy az EN 287-1 szabványt is le kellene váltani az ISO 9606-1 szabvánnyal, mint ahogy az az alumínium anyagok esetében már rég megtörtént. Ez aztán egyetértés hiányában mindig meghiúsul, új gondolatok viszont időről időre bekerülnek a szabványba. A szabványhivatko-zások változásain kívül az EN 287-1 mostani kiadása több olyan változást is tartalmaz, amely a hegesztők minősítésének / vizs-gáztatásának eddig megszokott alapvetéseihez nyúl hozzá, ami a hegesztő társadalom idegeit azonnal felborzolja.

A szabvány a fogalmak terén bevezet néhány olyan új fogalmat, melyet egyéb, pl. a Nyomástartó Berendezések Irányelvhez har-monizált szabványok, vagy minőségügyi rendszer szabványok már tartalmaznak. Ilyen pl. a gyártó, vagy a verifikálás fogalma. Defi-niál a szabvány olyan fogalmakat, melyeket eddig is használtunk, csak így meghatározva eddig nem jelent meg ebben a szabvány-


A

ban, mint pl. réteg, beolvadási mélység, balra hegesztés, jobbra hegesztés, csőelágazás, sarokvarrat, tompavarrat, hozaganyag.

Az ISO 4063 változásaival párhuzamosan megjelennek az eljá-rások új számjelölései:• 136 - MAG védőpor töltetű elektródával• 138 - MAG fémpor töltetű elektródával• 142 - WIG hozaganyag nélkül• 143 - WIG porbeles huzallal, vagy pálcával• 145 - WIG tömör huzallal, vagy pálcával, de redukáló gáz is

van a védőgázban

Ezekhez új érvényességi tartományokat definiál a szabvány:• Megengedett a tömör huzalról (135) fémportöltetűre váltás

(138) (új jel!)• 141, 143, 145 érvényes 141, 142, 143, 145-re, de a 142 csak

142-re

Nagy változás az érvényességi tartományok terén, hogy a tom-pavarratok nem minősítik a sarokvarratokat. Eddig a nem üzemszerűen sarokvarratot készítő hegesztők egy-egy sarokvar-rathoz használhatták a tompavarratos minősítésüket. Mostantól sarokvarratot is kell hegeszteniük ahhoz, hogy minősítve legye-

nek sarokvarratra is. Egy érdekes húzással, 10 mm-es lemezek PB helyzetű egyrétegű sarokvarratos kötésének elkészítésével a szabvány megengedi a minősítés kiterjesztését sarokvarratokra is, mégpedig a tompavarrat érvényességi tartományában minden sarokvarratra. Őszintén szólva ez nem igazán érthető és nem is igazán életszerű előírása a szabványnak, de adott esetben lehet kedvező egy vizsgázó hegesztő számára.

Alapanyagok terén megengedi nem EN szabványos anyagok alkalmazását is és megadja azokat a szabványokat, melyekben ezen anyagok csoportba sorolása megtalálható, ill. az összevet-hető a CEN ISO/TR 15608-cal:• CEN ISO/TR 20172 – európai• CEN ISO/TR 20173 – amerikai • CEN ISO/TR 20174 – japán

A hozaganyagok terén érvényességi tartomány szempontjából kettéválasztja a bevont elektródákat (3. táblázat), valamint a he-gesztő huzalokat és pálcákat (4. táblázat)

Porbeles huzaloknál és pálcáknál figyelni kell a különböző portöl-tetekre és arra, hogy ezek hogyan fedik le egymást. Kimaradt a táblázatokból a hegesztési eljárások megadása az egyes hozag-anyagokhoz. Figyelni kell arra is, ami ugyan eddig is gyakorlat volt, hogy a gyökréteget csak azzal a hozaganyaggal szabad hegeszteni,

Ipari szolgáltatások 5


információÉMI-TÜV SÜD Kft.

Ipari berendezések és

Hegesztéstechnológia Osztály

Czibere Gábor

szakértő

tel.: 06 26 501 140

[email protected]

amire a hegesztő vizsgázott. Ezt most a B. melléklet megnevezési mintapéldái is külön kiemelik. Ebből adódik egy-két humoros érvé-nyességi tartomány, pl. 141-es eljárással hozaganyaggal hegesz-tett minősítés érvényes lesz 141-es gyök és 142-es (hozaganyag nélküli) töltő és takaró sorok hegesztésére. Ennek a kivitelezési lehetőségein mindenki eltűnődhet.

Hegesztési helyzetek vonatkozásában a csöveknél két új po-zíció megjelölést kell megtanulnuk: PH (vízszintes tengelyű cső lentről fölfele hegesztve) és PJ (vízszintes tengelyű cső föntről lefele hegesztve)

PH PJ

Több pozíciós hegesztés ferde helyzetűre való konvertálása to-vábbra is megmarad, tehát:PH + PC = H-L045PJ + PC = J-L045

Ez a technológiavizsgálatok hegesztéséhez kapcsolódó hegesztő minősítések esetében hasznos.

A minősítés során a vizsgadarabok átvételi követelményeiben eddig kaptak némi engedményt a hegesztők, főleg a varratalakra vonatkozóan. Ezek az engedmények most megszűnnek. Így a szél-kiolvadásra vonatkozóan mostantól az ISO 5817 C fokozatának előírásait kell alkalmazni, vagyis h ≤ 0,05 t szabályt, a 0,5 mm korláttal, tehát már nem lehet bármilyen falvastagságnál 0,5 mm a szélbeégés mértéke.

Érdekes, a modern időkhöz igazodó kitétel a munkáltató általi fél éves meghosszabbításokkal kapcsolatban, hogy a szab-vány most engedélyezi az elektronikus aláírás alkalmazását. Ez természetesen nem a külső tanúsító szervezet által papír alapon kiadott minősítésék igazolásánál játszik szerepet, hanem olyan gyártóknál, akik házi minősítéseket is alkalmaznak, ezeket esetleg szoftveresen készítik és tárolják, és lehetőségük van a szoftverben a meghosszabbítások dokumentálására is.

Amint már említettük, a szabvány B melléklete továbbra is alkalmazási példákat tartalmaz. A szabványalkotók igyekeztek az itt bemutatott minősítés példákban megjelentetni mindazt a változást, melyről az előzőekben szóltunk, így pl. a hegesztési helyzetek új megjelöléseit, vagy a hegesztési eljárások új szám-jeleit, ill. a minősítések különböző kombinációit. Ezek hasznos útmutatók mind a tanúsító szervezeteknek, mind a hegesztő mi-nősítések felhasználóinak.

Az eddig megszerzett minősítések természetesen nem vesztik érvényüket, azokat a lejáratukig továbbra is lehet használni. Sőt a szabvány azt is megengedi, hogy az érvényesség első két évének letelte után a tanúsító szervezet a minősítést a szabvány előző kiadása alapján hosszabbítsa meg.

Zárszóként azt hiszem elmondható, hogy az EN 287-1 szabvány kor-szerűbb lett, igazodott a szabványosítási környezet változásaihoz, szakmai megfontolásaiban pedig legnagyobb részt egyértelműbb és korrektebb lett, kivéve talán a kiegészítő sarokvarratos próba-test hegesztését. Természetesen újra kell tanulnunk a szabványt, meg kell szoknunk a változásokat; ehhez mindenkinek kitartást kívánok.

Czibere Gábor, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.


z évente több mint 2000 új hegesztő, hegesztőgépkezelő, forrasztó minősítést kiadó ÉMI-TÜV SÜD Kft. személy-

zettanúsítási folyamatában a próbadarab elkészítése mellett fontos szerepet tölt be az elméleti teszt. A vizsgázók évtizedek óta feleletválasztós kérdéssorokat kapnak, 20 kérdéshez kell a helyeset megtalálni a 3-3 megadott válasz közül. Aki legalább 15 kérdésre megfelelően válaszol, az sikeresen teljesítette ezt a vizsgarészt.

A kérdéssorok legutóbb 2006-ban estek át nagyobb felülvizsgálaton, éppen itt volt az ideje annak, hogy újrafogalmazzuk a kérdéseket és a válaszokat. Rengeteg új kérdés készült el, sok kérdéssorban csak 1-2 kérdés maradt a régiből, és készültek teljesen új kérdéssorok is, mint például titán, semleges védőgázas, volfrámelektródás ív-hegesztésére. Az új kérdéssorok kidolgozásánál figyelembe vettük az EN 287-1:2011 C mellékletének ajánlásait is.

Jelentősen változott a kérdéssorok felépítése, egységessé vált a következők szerint:• 1-5. kérdés: általános hegesztéstechnológia kérdések, anyag-

ismeret• 6-8. kérdés: az adott eljárás berendezésére vonatkozó kérdések• 9-18. kérdés: adott hegesztési eljárás technológia, adott anyag-

minőség feldolgozása• 19-20. kérdés: munkabiztonsági kérdések

Új típusú kérdésekkel is találkozhatnak a hegesztő és forrasztó kollégák:• Milyen problémára gyanakszik, ha …?• Mi a következménye annak, ha …?

A kérdéssorok ellenőrzése és jóváhagyása megtörtént. Terveink szerint 2012. március 1-jétől ezek segítségével teljesíthető az el-méleti vizsgarész. Természetesen a honlapunkon megjelennek az új kérdések, a megszokott módon (válaszok nélkül) letölthető formában.

A hegesztési felelősöknek sikeres felkészítést, a vizsgázóknak pedig eredményes megmérettetést kívánunk!

Görbe Zoltán, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Új kérdéssoroka személyzettanúsításban

A




Görbe Zoltán, szakértő

tel.: 06 26 501 140

[email protected]


két vállalat közötti kapcsolat nem új, hiszen a 2006-ban megvalósult IV-es és V-ös blokkokhoz kapcsolódó előtét-gáztur-binás beruházás kapcsán az ÉMI-TÜV hasonló feladatot látott el. Akkor a csővezetékkel kapcsolatos fenti tevékenység

kiegészült a teljes építészeti és gépészeti műszaki felügyelettel is (az erről szóló híradás megtalálható az ÉMI-TÜV Hírek 2007. évi 10-es számában). Az abban az időszakban megszerzett, az Erőművel kapcsolatos speciális ismeretek nagyon jó alapot szol-gáltattak az ÉMI-TÜV szakértőjének a jelen beruházás folyamatainak ellenőrzésében.

A projekt résztvevői:Megbízó: Mátrai Erőmű Zrt. (MERT)Tervező: Balcke Dürr GmbH Magyarországi FióktelepCsővezetéki kivitelező: Babcock Borsig Service Hungary Kft. (BBSH)Anyagvizsgálat: AIB-Vincotte Kft.Szigetelés kivitelezője: BIS Hungary Kft.Műszaki felügyelet és NoBo: ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Főbb jellemzők:legnagyobb megengedhető nyomás: 176,4 barmegengedhető maximális hőmérséklet: 555° Cpróbanyomás értéke: 628 barvezeték összhossza: 270 mgerincvezeték kezdőpontja: kazán IV-es túlhevítő kilépésgerincvezeték végpontja: a tápházban lévő turbina csonkjagerincvezeték mérete: DN300 (átmérő 323,8x28mm)leágazások méretei: DN200, DN125, DN25alkalmazott harmonizált szabvány: MSZ EN 13480

Főbb események:2010. december: a BBSH hegesztési rendszerének tanúsítása az ÉMI-TÜV által2011. január: hegesztési eljárásvizsgálatok lefolytatása, alapanyagok beérkezése és átvétele, az első varrat elkészítése2011. április 2. sikeres nyomáspróba2011. április 2-24. élőrákötések elkészítése2011. április 25. az utolsó varrat anyagvizsgálata és szigetelése, az elkészült rendszer átadása a MERT részére (húsvét hétfőn)2011. április 27. blokkindulás

A

Főgőzvezeték-csere a Mátrai Erőműben2010 nyarán a visontai Mátrai Erőmű Zrt. a IV-es blokki főgőzvezeték teljes cseréjét határozta el. Az 1970-es években épült vezeték üzemideje túl volt a 250.000-ik, a 90-es évek elején befejezett rekonstrukció során beépített csövek esetében pedig a 150.000-ik üzemórán. Az Erőmű a beruházás teljes műszaki felügyeletével, valamint a 9/2001 GM rendelet (PED) szerinti III-as kategóriás csővezetékek Notified Body tevékenységével az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztályát bízta meg.

Az alapanyagrólA MERT-tel egyeztetve a Balcke Dürr az EN 10216-2 szabványban lévő X10CrMoVNb9-1 (AMSE szerinti P91minőségű) növelt hőmér-sékleten szavatolt tulajdonságú acélból tervezte meg a csőszaka-szokat. Az alapanyag 0,08-0,12% karbont, 8-9,5% krómot, 0,85-1,05% molibdént, 0,06-0,1% nióbiumot, 0,18-0,25% vanádiumot tartalmaz. Martenzites acél, folyáshatára 550° C-on 270 MPa! Ezekből az adatokból látszik, hogy az előmelegítés, a hegesztés, valamint a hegesztés utáni hőkezelés különösen nagy fegyelmet igényel, szigorúan be kell tartani a technológiai előírásokat.Az összes alapanyagot (csövek, köracélok, ívek, szűkítők) a MERT szerezte be. Az egyenes csövek Európa és Japán nagy alapanyag-gyáraiból érkeztek, az íveket és a szűkítőket a KVV Zrt. gyártotta. A MERT az összes beérkező csövet és idomot „0” állapotfelvétel kapcsán 100% mágnesezhető poros és 100% ultrahangos vizs-gálatnak vetette alá.

A nyomvonalrólA MERT a költségek minimalizálása érdekében előírta, hogy üzemelő kazán mellett kell kiépíteni a vezetékrendszert, csak az élőrákötések történhetnek a tervezett berendezés nagyjavítás miatti leállása alatt. Mindebből természetesen az következik, hogy a főgőzvezeték jelentős részének új nyomvonalat kellett keresni. Ennek kitűzése az üzemeltető és a tervező közös mun-kájával valósult meg.Az üzemelő berendezés miatt például a 40° C feletti hőmérsék-letű malomtérben kellett végrehajtani a készreszerelést, ami különösen nagy igénybevételt jelentett a szakemberek számára.


A tápházi szakaszon néhol annyira szűk volt a rendelkezésre álló hely, hogy a meglévő vezetékek között éppen elfért az új szakasz, kész állapotban a szigetelések néhány milliméter híján összeértek.

Az előkészületekrőlA csővezeték a DN25-ös szakasz kivételével a PED szerinti III-as kategóriába tartozik, tehát a terveket a Notified Body-val en-gedélyeztetni kell. A tervfelülvizsgálat az ÉMI-TÜV szentendrei központjában történt.

Nyomástartó berendezés gyártásakor az alapanyagok darabolása, forgácsolása során az azonosító jelölések megtartása alapvető je-lentőséggel bír. A MERT több munkatársa is jogosultságot szerzett erre a tevékenységre, a BBSH szakszerűen átjelölt, átbélyegzési jegyzőkönyvvel társított alapanyagot kapott. Az éles bemetszések elkerülésének érdekében az átjelölések gravírozással történtek. A BBSH a projekt során összesen 12 db hegesztési eljárásvizsgá-latot tanúsíttatott. A technológiavizsgálatok nagy számát a több-féle átmérő és falvastagság, továbbá az élőrákötések változatos alapanyag-kombinációi indokolták. Menet közben a MERT is több hegesztési eljárást hagyatott jóvá, munkatársaik gyakorlatot sze-reztek a P91-es acél hegesztéssel történő feldolgozásában, hőke-zelésében. A kivitelező kidolgozta és a megrendelővel, továbbá a műszaki felügyelettel jóváhagyatta az előmelegítési és hőkezelési technológiáját. Ebben a dokumentumban került meghatározásra többek között a különböző dimenzióknál és kötéskialakításoknál a hőelemek helye és darabszáma, a hőkezelő paplanok elhelye-zése, a varrat hőkezelés alatti szigetelési sávjának szélessége.

A P91-es anyagminőségből készült csőtartó ütközők felhegesztése K varrattal történt. A varrat teljes keresztmetszetében ultrahango-zott, 3 felülete rádiuszos kialakítású, így csatlakozik az alapcsőhöz.

ÖsszegzésAz új csővezeték közel 1 éve átadásra került, azóta teljesíti az elvárt követelményeket, hozzájárulva az egész kazán üzembiztos és biztonságos működéséhez, továbbá az erőművi blokk stabil termelőképességéhez.

Fontos megemlíteni, hogy a MERT 2011 nyarán az V-ös blokk tekintetében is ugyanezt, a bevezetésben már tárgyalt döntést hozta: idén tavasszal rá kell kötni a kazánra az új főgőzvezetéket. A végrehajtásban részt vevő kollektívák változatlan összetételben a munka nagy részét már elvégezték, túl vagyunk a sikeres nyo-máspróbán is, az élőrákötések elkészítése a március közepétől egy hónapig tartó nagyleállás idején meg fog történni.

Hadzsi Sándor, főosztályvezető, Mátrai Erőmű Zrt.Szécsi Gábor, irodavezető, Mátrai Erőmű Zrt.Görbe Zoltán, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.


A kivitelezésről

A BBSH szakemberei, kiegészülve az erőműves hegesztőkkel és hőkezelőgép-kezelőkkel, lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon végezték el a munkájukat, igazi csapatként küz-döttek meg a sikerért. A felmerült problémákat megoldották, a mágneses ívfúvó hatás kiküszöbölésétől kezdve a kis átmérőjű csonkok hőkezelésén keresztül az élőrákötések vegyeskötéseinek hegesztéstechnológiájának kidolgozásáig.

Jelen cikk kereteibe nem fér bele minden részlet ismertetése, ezért csak néhány, a műszaki felügyelet által kért, az EN 13480 szabvány követelményeit meghaladó, a csővezeték élettartamára jelentős befolyással bíró intézkedésről essen itt szó.

A csonkok összeköszörülése az alapcsővel a működés közben fel-lépő feszültségek egyenletesebb elosztását eredményezi. A fotón jól látszik a lamellás koronggal elért felületi minőség.

Ráültetett csonkoknál az alapcsőbe készített furat áthatásánál lévő rádiusz miatt nem indulnak ki repedések az éles sarokból.

Keménységmérés az alapanyagban, hőhatásövezetben, varra-ton a VGB R508L előírásai szerint, Microdur eljárással. Ezzel az anyagvizsgálattal leellenőrizhető a hőkezelési technológia meg-felelő végrehajtása.




Görbe Zoltán

szakértő

tel.: 06 26 501 140

[email protected]


2012. február 2-án a TÜV SÜD Industrie Service GmbH tanúsítási szervezetének vezetőhelyettese, Georg Lecca úr átadta a TÜV SÜD Industrie Service GmbH és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szakértői által Magyarországon elsőként tanúsított KÉSZ Ipari Gyártó Kft. részére az EN 1090-1 szerinti tanúsítványát. A tanúsítvánnyal a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. jogosultságot szerzett az Építési Termék Direktíva hatálya alá tartozó termékeinek CE jellel való ellátására. A szükséges auditokat a TÜV SÜD Industrie Service GmbH, mint 0036 számú Notified Body szerve-zetében kinevezett ÉMI-TÜV szakértők folytatták le. A tanúsítvány ünnepélyes átadására az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Budapest, Dugonics utcai irodájában került sor.

A TÜV SÜD Vállalatcsoport első magyarországi EN 1090-1 szerinti tanúsítványának ünnepélyes átadása

Építőipari szolgáltatások12

szabvány foglalkozik az egyes szerkezeti elemek, illetve a kész szerkezet összeállításához szükséges

alap-, és kiegészítő anyagokkal. A szerkezeti acélokról, a hegesztőanyagokról, valamint a hegesztéssel kialakított kapcsolatokról a cikksorozatunk másik cikkeiben tér(t)ünk ki. Jelen írásunkban a mechanikus kötőelemekről, illetve egyéb, a szabványban rögzített kiegészítő anyagról kívá-nunk rövid ismertetést adni.

Kötőelemekként alapvetően a különböző csavarokat, csavar-egységeket érti a szabvány. Csavaregység alatt (illetve a csavar együttes alatt) a csavart a csavaranyával, és szükség szerint egy vagy több alátétet értjük.

A szabvány alapvetően a kötőelemek szabványait hivatkozza le, mint amelyeknek meg kell felelniük a szerkezetépítésben hasz-nálatos kötőelemeknek is. Feszítőcsavarok esetében szükséges lehet a csavaregyüttesek megfelelőségének kísérlettel történő igazolása is, amennyiben azt a tervező a műszaki leírásban előírja.A műszaki leírásban meg kell jelölni azokat a kötőelemeket is, amelyeket biztosítással, például nyomatéktartó anyával kell el-látni, hogy ütközés, vagy jelentős rezgés esetén is hatékonyan megakadályozza a csavar együttes kilazulását.

A csavarokon kívül a szabvány tárgyal különleges kötőelemeket is, ezek:• szegecsek, • önmetsző és önfúró csavarok,• popszegecsek,• belőtt szegek,• pneumatikusan bevert szegek, és• nyírt kapcsolóelemek.

A

szabványsorozatkövetelményei 5. részAz EN 1090

Ezeknél a kötőelemeknél az EN1090 szabvány visszautal arra, hogy a kötőelemeknek meg kell felelniük a saját termékszabványaiknak.

A mechanikus rögzítés tervezésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy milyen korrózióvédelmi megoldást használunk a megépített szerkezetnél. Úgy kell a kötőelemek anyagát megválasztani, hogy a kiválasztott anyagtípusok összeillők legyenek, ne alakulhasson ki galván-korrózió, ne következhessen be ebből sem a szerkezet-, sem a kötőelemek tönkremenetele.

A szabvány 8. fejezete foglalkozik a mechanikus kötésekkel. A szokásos hevederes kapcsolatokban a lemezek vastagságkülönb-sége általában maximum 2 mm, feszített kapcsolatokban pedig maximum 1 mm legyen. Amennyiben szükség van rá, úgy bélésle-mezeket kell alkalmazni, hogy a vastagságkülönbség ne legyen az előbb említettnél nagyobb mértékű. Amennyiben béléslemezeket alkalmazunk, úgy azok vastagsága legalább 2 mm kell legyen. Ha a műszaki leírás másképp nem rendelkezik, akkor a kötőelemek névleges átmérője legalább 12 mm kell legyen.

A szabvány 12.5 fejezete foglalkozik a mechanikus kötések el-lenőrzésével. Nem feszített csavarokkal kialakított kapcsolatok ellenőrzésekor minden kapcsolatot szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Azokat a kapcsolatokat, ahol utólag kerül be csavar, újra ellenőrizni kell az összes csavar behelyezése után. Ha az ellenőrzés során a kapcsolat azért nem megfelelő, mert a lemezek vastagsága nem megfelelő, akkor a kapcsolatot újra kell készíteni. Egyéb esetekben ameny-nyiben mód van rá, az elem beállításának módosításával kell a szükséges javítást elvégezni. Az újra összeállított kapcsolatokat az elkészültük után újra ellenőrizni kell.

Feszített csavarokkal kialakított kapcsolat kialakításakor, közvet-lenül az összeszerelés előtt ellenőrizni kell a súrlódó felületeket. A műszaki leírásban foglaltaktól való eltéréseket javítani kell. A

Építőipari szolgáltatások 13

kapcsolatok csavarképét a behelyezés után, de még a feszítés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Lemezvastagság eltérése estén újra kell készíteni a kapcsolatot. Ezután újra kell azt ellen-őrizni. Ha a kapcsolat elkészülte után a behelyezett kötőelemek ellenőrzése nem végezhető el, akkor a munkavégzés módszerét kell ellenőrizni. Az ellenőrnek a kötőelemek 10%-ának behelye-zésekor jelen kell lenni. Amennyiben az ellenőrzés során eltérést tapasztalnak, akkor az ellenőrnek jelen kell lenni a csavarcsoport eltávolításakor és a csavarok újbóli behelyezésekor. A meghúzási nyomaték ellenőrzésekor a kész csavarcsoportokból ki kell vá-lasztani a csavarkötések 10%-át (legalább két csavaregyüttest), a nyomatékkulcsot a csavaranyán vagy a csavarfejen az eredeti megfeszítésnek megfelelő beállítási értékig kell újra alkalmazni. A nyomatékkulcs használati pontosságának 5%-on belül kell len-nie. Ha az ellenőrzőkulcs használata során bármely csavaranya, vagy csavarfej 15 foknál nagyobb mértékben fordul el, az adott csavarcsoport minden csavarját ellenőrizni kell.

Szegecsek esetében az összes szegecs 5%-át, de legalább 5 sze-gecset kell ellenőrizni. Az ellenőrzést fél kilós kalapáccsal végzik. A szegecsnek csengő hangot kell hallatnia. Szegecs cseréjét csak terheletlen állapotban szabad elvégezni.

Önmetsző csavarok esetében szemrevételezéssel kell ellenőrizni, hogy a csavarkép a gyártó által javasoltaknak megfelelő kialakí-tású-e. Időnként ellenőrizni szükséges a menetek épségét, illetve a lyukátmérő megfelelőségét.

A különleges kötőelemek esetében azt kell ellenőrizni, hogy a gyártó ajánlásának megfelelően történik-e a felhasználás. A külön-leges kötőelemek ellenőrzésének módszerét a műszaki leírásban mindig rögzíteni kell.

Poles János, osztályvezetőÉMI-TÜV SÜD Kft.


Építőipari Szolgáltatások Osztály

Poles János

osztályvezető

tel.: 06 1 399 3616

[email protected]

pítőipari projektek esetében is egyre fontosabb sze-repet kap a projektszemléletű irányítás, a projekt-

menedzsment eszköztárának használata a különböző be-ruházások megvalósítási folyamatában. Ennek keretében talán a legfontosabb (és a legnehezebb) feladat a projekt költségeinek, minőségének és időtartamának összehangolt kezelése. Ezt a három fontos projekt összetevőt projektkor-látokként is szokás értelmezni. A feladat az adott korlátokon belül tartani a projekt folyamatait és az egyes összetevők közötti optimummal megvalósítani a projektet. A feladatot a klasszikus „projektháromszöggel” szokták szemléltetni. A háromszög oldalai reprezentálják az egyes projektkorlátokat. A projektháromszög sémájából is jól látható, hogy ha bárme-lyik összetevőt (korlátot) változtatjuk, az hatással van a másik két összetevőre is. A projektmenedzsment feladata, hogy a projekt egyes összetevőit olyan módon válasszák meg, hogy az a projektcélok szempontjából optimális legyen.

Építőipari projektek esetében, nagyon leegyszerűsítve, ez a kö-vetkezőket jelenti:• Minél később fejezem be a projektet, annál költségesebb lesz

(kötbér, időarányos költségek) – Határidő < > Költség• Jobb minőségben készítem el a munkát, így az időben hosszabb

lesz („Jó munkához idő kell”) – Minőség < > Határidő• Ha kevesebb költségből próbálok egy munkafolyamatot elké-

szíteni, az valószínűleg csak rosszabb minőséggel sikerülhet – Költség < > Minőség.


A beruházás lebonyolítása során felmerült – a projektmenedzsment által kezelendő –, eltérések optimális kezelésének kulcsa lehet, ha az adott projekt esetében meg tudjuk határozni a projekthá-romszög fix oldalát. Építési projektek esetében jellemzően ez a projekt bekerülési költsége (esetleg a határidő). A megoldáske-reséshez be kell azonosítani, hogy az eltérés melyik oldalt érinti. A háromszög fix oldalának ismeretében (amin nem változtathat az intézkedésekkel), a projektmenedzsment meg tudja határoz-ni a felmerült eltérések miatt meghozandó intézkedések körét.A fenti gondolatmenetből látszik, hogy építési projektek esetében is kellő gondossággal kell eljárni a projekt megtervezésekor, és mind a minőségbiztosítás, mind az időbeli organizáció terén át-gondolt, a projekt lebonyolítása során naprakészen karbantartott információk szükségesek a projekt irányításához.

A cégünknél kidolgozott Projektorientált Minőségbiztosítási Rendszer (PMR) képes az építési projektekkel kapcsolatos teljes

minőségirányítási, minőségbiztosítási feladat elvégzésére, lekö-vetésére. A rendszer keretében megtervezzük a projekt minőség-ellenőrzési feladatait és végigkísérjük a projekt megvalósítását a tervezés fázisától egészen a műszaki átadásig.Az ellenőrzéseink lehetnek komplex jellegűek (amikor a teljes projektre, összes szakágra – a földmunkáktól kezdve a gyenge-áramú rendszerek szereléséig – kiterjednek az ellenőrzések), de egyes munkafolyamatok, munkarészek megvalósításának ellen-őrzésére is vállalkozunk.

Projektmenedzsment feladatok integrált kezelése építőipari projekteknél

É


A rendszer működtetésének eredményeként összeáll az adott projekt műszaki átadásához szükséges minőségtanúsítási doku-mentáció, melynek megfelelően az ÉMI-TÜV SÜD Kft. tanúsítja a projekt, illetve egyes munkafolyamatainak a megfelelőségét.Természetesen van rá mód, hogy egyes beruházásokon a PMR rendszernek csak egyes elemeit (pl. a tervellenőrzés, vagy az egyes elkészült munkák helyszíni ellenőrzése) működtessük, de nyilvánvalóan ennek kisebb a hatékonysága.

A PMR rendszer keretében az alábbi feladatokat látjuk el:• A projekt minőségi tervének kidolgozása. Az általunk kidolgozott

általános minőségellenőrzési utasítás gyűjtemény felhasználá-sával (MU) kidolgozzuk az adott projektre, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségvizsgálati előírásokat, a követelményeket és a dokumentációs elvárásokat, amelyeket a vállalkozónak az adott projekt során teljesítenie kell.

• A műszaki tervek ellenőrzése • Az elkészült tervek, dokumentumok ellenőrzése, megfelelősé-

gének véleményezése• Az alvállalkozók kiválasztásával kapcsolatos támogatás• Az építés-kivitelezési munka rendszeres építéshelyi ellenőrzése

Rendszeres (általában heti gyakorisággal) építéshelyi ellenőrzé-sek végzése a különböző szakterületeken a kivitelezési munkák ütemezésének megfelelően

• Folyamatos szakértői támogatás• Az átadási folyamat segítése

A projektmegvalósítás folyamatának másik fontos összetevője a határidők tartása, az Időbeli Organizáció (ütemterv) megfelelő kezelése. A számítástechnika jelenlegi lehetőségei mellett minden-képp javasolt a szoftverrel segített, hálótechnikán alapuló üteme-zési eljárás alkalmazása. Operatív irányítási eszközként azonban csak akkor alkalmazható, ha átgondolt és minden részfolyamatra kitérő ütemtervet készítünk a projekt előkészítési fázisában, és a projekt mindenkori készültségének (állapotának) megfelelően aktualizáljuk. A hálótechnika előnye a többi ütemezési eljárással szemben, hogy képes a projekt szempontjából fontos (kritikus úton

lévő) folyamatok kimutatására, illetve egyszerű lehetőséget biz-tosít a projekt aktualizálására, különböző tervvariációkhoz tartozó szimulációk elvégzésére, összevetésére.

Az ütemterv készítésének főbb lépései:• Tevékenységek (WBS struktúra) meghatározása

A projekttervezés szempontjából tevékenységnek tekinthető a folyamat minden olyan eleme, amelyre megállapítható, hogy:

– két konkrétan meghatározott időpont között teljesítésre kerülő projektelem és meghatározhatók a folytonosságot gátló körülmények,

– teljesítése erőforrást igényel, – helyszíne meghatározható.

(egyszerűen megfogalmazva tevékenységnek tekinthetjük egy brigád / alvállalkozó egyszeri felvonulásával elvégzett mun-kafolyamatot)

• Tevékenységek időtartamának meghatározásaA tevékenységek időtartamát befolyásolja:

– a tevékenységben foglalt munkamennyiség, – a tevékenységhez hozzáadott erőforrások mennyisége, – az erőforrások teljesítőképessége, – korlátozó külső körülmények (pld: határidő, időjárás…).

• Tevékenységek logikai kapcsolatainak meghatározása, melyek feltárása során meg kell határozni, hogy:

– mely tevékenységek végezhetők párhuzamosan, – melyek azok a munkafolyamatok, amelyek csak egymást

követően végezhetők (minthogy az egyik tevékenység meg-kezdésének a feltétele egy másik munkafolyamat bizonyos hányadának befejezése).

• Időütemezés, a kritikus út meghatározása• Következmény ütemtervek készítése

A következmény ütemtervek az ütemtervhez kapcsolódóan, az egyes munkafolyamatok időpontjain túl megadott adatokból számolható / kimutatható ütemtervek. Ezek lehetnek:

– költségtervek, – erőforrás tervek (létszámterv, gép ütemterv), – anyagfelhasználási tervek.

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. által kidolgozott rendszerben az idő-ütemter-veket összekapcsoljuk a PMR rendszer elemeivel, és a következ-mény ütemtervekhez hasonlóan a projekt teljes minőségbiztosítása is generálható a tervezett időpontjukkal. A rendszer előnye, hogy amennyiben az aktualizálás során a munkafolyamatok időpontjai változnak, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó folyamatokat / vizs-gálatokat nem szükséges külön a megváltozott körülményekhez igazítani, mert a rendszer azt automatikusan generálja.

A minőség és a határidő kezelésének ilyen kapcsolásával elérhe-tő, hogy a bevezető részben tárgyalt projektháromszög elemeinek a megváltozott körülmények (eltérések) miatt szükségessé vált módosítása egyszerűbben elvégezhető legyen.

Poles János, osztályvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.


Építőipari Szolgáltatások Osztály

Poles János

osztályvezető

tel.: 06 1 399 3616

[email protected]


Tudja-e, hogyaz 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.)

11. § -a szerint veszélyes tevékenységek körébe tartozik az eme-

lőgép-tevékenység, amelyre vonatkozóan a 47/1999. (VIII. 4.) GM

rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban

EBSZ) és számos nemzeti szabvány tartalmaz követelményeket?

Tudja-e, hogyaz Mvt. 21. § -a szerint a veszélyesnek minősülő munkaeszközök,

így pl. emelőgépek (lásd 5/1993. (XII. 26.) MüM végrehajtási

rendelete [továbbiakban Vhr.] 1. sz. mellékletében, továbbá EBSZ

7.1.1. pontban) üzembehelyezése előzetes vizsgálat alapján történ-

het, melynek során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre

állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a

munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítvá-

nyok, az üzemeltetéshez szükséges utasítások? Egyes veszélyes

munkaeszközök (emelőgépek) üzembehelyezésének feltétele to-

vábbá az adott munkaeszköz megfelelőség vizsgálatán alapuló,

a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által

kiadott vizsgálati jegyzőkönyv. Ehhez a vizsgálathoz útmutatást

nyújt az MSZ 6726-1:2011 „Emelőgépek rendeltetésszerű hasz-

nálatra való alkalmasságának ellenőrzése” szabvány.

Tudja-e, hogya biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében az emelőgép

időszakos vizsgálatáról (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és idősza-

kos biztonsági felülvizsgálat) az üzemeltetőnek kell gondoskodnia?

Az emelőgép időszakos vizsgálatára az EBSZ 7.2.10. szerint eme-

lőgép szakértő jogosult. Ehhez a vizsgálathoz útmutatást nyújt az

MSZ 9721-1:2009 „Emelőgépek időszakos vizsgálata” szabvány.

Tudja-e, hogya Vhr. 3. § (1), valamint az EBSZ 7.2.2. pontja szerint az emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálatát az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési do-kumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő?

Tudja-e, hogyaz Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti veszélyes munkaeszközt (pl.: autódarut, jármű rakodódarut) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvaló-an megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az előírt időszaknak megfelelően elvégezték?

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. emelőgép szakértői a hatályos Munkavédel-mi törvény, illetve a többször módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM végrehajtási rendelete 12. §. követelményei értelmében munka-biztonsági szakértői tevékenységet folytatnak az „Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága” szakterületen, a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott szakértői engedélyek, valamint az ide vonatkozó akkreditáltsági és kijelöltségi státuszban.

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szakértői így jogosultak és vállalják veszé-lyes üzemű gépek (elsősorban emelőgépek) • üzembe helyezés előtti gépbiztonsági vizsgálatát, megfelelő-

ség tanúsítását (Mvt. 21. §. 2-5. bekezdés és EBSZ 7.1.2. pont követelményei alapján),

• újraindítás előtti vizsgálatát (Mvt. 21. §. 6. bekezdés),• időszakos biztonsági felülvizsgálatát (Mvt. 23. §. 1. bekezdés

és EBSZ 7.2. pont követelményei szerint).

Hikisch Lóránt, osztályvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Az emelőgépeket – mint gépi munkaeszközöket – üzemeltető vállalkozók, vállalkozások mindenkor nagy felelősséggel tartoznak munkavállalóik egészséges és biztonságos munkafeltételeinek megvalósításáért.

Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe!


Építő-, Emelő- és

Anyagmozgatógépek Osztály

Hikisch Lóránt

osztályvezető

tel.: 06 1 399 3604

[email protected]


z EU-ban az állampolgárok biztonságának növelése, illetve az életszínvonal javítása érdekében folyama-

tosan hoznak különböző intézkedéseket. Műszaki termékek, termékcsoportok esetében a biztonság növelése a harmo-nizált szabványok változtatásával, módosításával történik. A módosított szabványok már magasabb biztonsági szintet állapítanak meg, mint az alapszabványok, és mivel a tagál-lamok az EU szabványokat kötelesek hazájukban bevezetni, a magasabb biztonsági szint – mint követelmény – minden tagállamban egységesen meghatározásra kerül, még akkor is, ha a szabványok tételes előírásainak alkalmazása és be-tartása nem kötelező.

Nincs ez másként a felvonókat érintő – a felvonó irányelvhez har-monizált – szabványokkal sem. A fülke lezuhanás elleni védelme, illetve a szabadon eső fülke (és a benne lévő utasok) megállítása és rögzítése a kezdetektől fogva alapvető követelmény volt, a zuhanásgátló működése során fellépő maximális lassulás meg-engedett értékének meghatározása már későbbi előírás. A fel-vonók biztonsági követelményeit tartalmazó szabványok további fejlesztése során került előírásra a hajtótárcsás rendszerű felvonók esetében a fülke ellenőrizetlen felirányú sebességtúllépés elleni védelme, megakadályozandó, hogy esetleges géptörés esetén a fülke felfelé – folyamatosan gyorsulva – az aknafödémbe csapódjék.Ez a követelmény Magyarországon – bevezetésekor – okozott problémákat, mivel itthon nem volt előzménye, ilyen készüléket nem alkalmazott senki.

A felvonó irányelv alapján a fenti berendezések, továbbá a műkö-désüket kiváltó egyéb biztonsági berendezések (pl.: sebességha-tároló, csőtöréskor záró szelep) csak Notified Body által kiállított EU Típustanúsítvány birtokában hozhatók forgalomba, tehát a megfelelő működésüket – a gyártón kívül – még egy független terméktanúsító szervezetnek is meg kell vizsgálnia.

A felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásait tartalmazó MSZ EN 81-1, és MSZ EN 81-2. szabványok legutóbbi, „A3” jelzetű módosítása is ebbe a sorba tartozik. A felvonókat használó személyek biztonságának növelése érdekében bevezeti az „akaratlan elmozdulás elleni védelem” fogalmát, illetve kö-telezően előírja minden felvonó esetében olyan készülék (vagy készülékek) alkalmazását, ami – adott határokon belül – érzékeli a fülke akaratlan elmozdulását, és alkalmas ebben az esetben a fülke megállítására és rögzítésére.

Értelemszerűen ennek a készüléknek a fülke nyitott ajtó esetén történő akaratlan elmozdulásakor kell működnie.Mivel a szabvány nem kíván a műszaki fejlődés akadálya lenni, a készülék hatásmechanizmusát nem korlátozza, az hathat a zuhanásgátlón keresztül a fülkére, az ellensúlyra (ahol van), a hajlékony vonóelemre, a hajtótárcsára, vagy az azzal alakzáró kap-csolatban álló szerelvényre (főtengely), de hajtómű nélküli hajtás esetén akár a gépi hajtás üzemi fékszerkezete is felhasználható, viszont ugyanabba a kategóriába utalja ezt a biztonsági berende-zést is, amely csak Tanúsítvány birtokában hozható forgalomba.


A

Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban


A szabványmódosítás alkalmazása az EU-n belül sem volt zökke-nőmentes, bizonyítja ezt az is, hogy a bevezetés időpontját 2011. 07.01-ről 2012.01.01-re halasztották, továbbá, hogy annak tételes alkalmazására vonatkozóan a szabványalkotóhoz (CEN TC/10) annyi kérdés érkezett, hogy egy összefoglaló „Questions and Answers”-ban válaszolt, illetve kísérelt meg iránymutatást adni.

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft., mint a felvonó irányelv szerint bejegyzett szervezet, jogosult ezen berendezések vizsgálatára és tanúsítá-sára, de ehhez a szükséges mérési eljárásokat, illetve vizsgálati módszereket ki kell dolgozni. Nehezíti a vizsgálati eljárások meg-határozását, hogy a szabvány új, „F 8.” melléklete nem konkrét mérések elvégzését írja elő, hanem több vizsgálat elvégzésének módszerét a forgalmazó, illetve a NB. megállapodására bízza, továbbá, hogy bizonyos esetekben nemcsak a komplett rendszer tanúsíttatását írja elő, hanem bizonyos ellenőrző rendszerek tí-pusvizsgálatának elvégeztetését is.

Nehezíti a vizsgálatok elvégzését, hogy normál esetben az aka-ratlan elmozdulás megakadályozását végző biztonsági berende-zés működtetését nem lehet előidézni, tehát a tanúsító vizsgálat során a felvonó vezérlésébe is be kell avatkozni. További problé-mát jelent, hogy ezen berendezéseket nem elég a megfelelőség tanúsítás során a laboratóriumban megvizsgálni, azt a beépítés helyén, a felvonó üzembe helyezést megelőző vizsgálata során, illetve a már üzemelő felvonó utólagos biztonságtechnikai felül-vizsgálatai során is ellenőrizni kell.

Ezen probléma kiküszöbölésére alkottunk meg egy olyan kalibrált, hordozható kéziműszert, amely bármilyen típusú, jellegű felvonó fülkéjével fizikai kapcsolatba hozható, a mérendő mennyisége-ket laboratóriumi precizitással másodpercenként több ezerszer mintavételezi, és a mérési eredményeket azonnal képes elekt-ronikus úton eltárolni.

A vizsgálatok elvégzése alapvetően a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában történik. Egyedi esetekben a biztonsági beren-dezés olyan rendszert alkot, amely működési paraméterei szorosan összefüggenek a beépítés módjával. Az ilyen komplett UCM rend-szereket csakis úgy lehetséges a laboratóriumban megvizsgálni, ha a helyszíni körülményeket a valóságnak megfelelően a laborban lemodellezzük. Ez a megoldás mind a vizsgálat időtartamát, mind pedig a költségeket nagymértékben növeli.

Műszaki és gazdasági megfontolásból is ésszerű megoldás a fent említett esetekben a vizsgálatok helyszínen történő elvégzése. Ehhez azonban a laboratóriumi körülmények helyszínen történő megteremtése szükséges. A vizsgálatok során, a szabvány elő-írásainak megfelelően, a fülke helyzetét kell minden időpillanat-ban meghatározni. Más szóval az alábbi fizikai jellemzők időbeli lefolyását kell regisztrálni:

• Elmozdulás• Lassulás (gyorsulás)• Sebesség

Tehát a cél egy olyan kalibrált, hordozható kéziműszer kifejleszté-se volt, amely bármilyen típusú, jellegű felvonó fülkéjével fizikai kapcsolatba hozható, és laboratóriumi precizitással a fent említett mennyiségeket másodpercenként több ezerszer megméri (minta-vételezi), és a mérési eredményeket azonnal képes elektronikus úton eltárolni. A tárolt adatok kiértékelése hordozható számítógép segítségével történik. A mérőeszköz megvalósításakor szem előtt kellett tartani, hogy a vizsgálatokhoz kapcsolódó szerelések, elő-készületek lehetőleg minél egyszerűbb módon legyenek elvégez-hetőek, hiszen a felvonókon történő munkavégzés veszélyes üzem.

Az UCM rendszerek feladatát ma már többnyire mikroszámítógépek végzik éppúgy, mint a felvonó teljes vezérlését is. Ebből adódóan a mikroszámítógép programok mérete is növekvő tendenciát mutat. A növekvő programok miatt egy áramkör késedelmi ideje – eset-legesen – befolyásoló tényezővé válhat. Legalábbis a szabvány alkotói valószínűleg ebből a megfontolásból követelték meg az UCM vizsgálatok esetében, hogy úgynevezett „köztes” időpillana-tok is észlelve, regisztrálva legyenek, amikor a tesztelési folyamat zajlik. Ne csak a vészhelyzet érzékelési ideje (és a fülke pozíciója), valamint a tényleges beavatkozás (fékezés) kezdete között eltelt időt – és a hozzá tartozó megtett utat – regisztráljuk, hanem ezt a késedelmi időt válasszuk ketté, egy villamos jellegű (vezérlési) és egy mechanikus jellegű összetevőre. Ehhez persze az UCM rendszerből is kell bizonyos érzékelőkből, relék, illetve kontaktorok kapcsairól jelet venni, amelyek állapotát a mérőműszernek folya-matosan figyelnie kell. Tehát a mérőberendezés és az említett jeladó eszközök között is ki kell építeni valamilyen kapcsolatot.

Összefoglalva alapesetben a következő eszközök szükségesek a feladathoz:• Elmozdulás-mérő jeladó• Gyorsulásszenzor• Külső jelek bevitelét érzékelő csatoló eszközök• Precíziós időalap az elmozdulás jeléből való pillanatnyi sebes-

ségek számításához, eltárolásához• Tároló memória• Interfész a számítógéppel történő kommunikációhoz

A fejlesztés első lépéseiben mérnökeink próbáltak könnyen ke-zelhető, felhasználóbarát megoldásokat keresni a fent vázolt kri-tériumok teljesítésére, azonban ezek a megoldások mind olyan rendszert eredményeztek, amelyek esetében nem csupán egyetlen kézi műszer szükséges, hanem ahhoz kapcsolódóan további két-három egység is csatlakozna. Ez nagyban rontaná a kezelhető-séget, és a helyszíni szerelés is meglehetősen összetetté válna, hiszen a mérés mozgó tömegeken történik.


Felvonóvizsgáló Állomás

Gyökér Imre

tanúsítási csoportvezető

tel.: 06 1 399 3600

[email protected]


Az említett problémára a megoldást a matematika, és annak kor-szerű, számítástechnikai módszerekkel történő alkalmazásának lehetősége adta. Amennyiben extra nagy precizitású és gyors rea-gálású gyorsulás-érzékelőt tudunk alkalmazni, az általa regisztrált gyorsulás-idő függvényből nagy pontossággal származtathatók a sebesség-idő és az elmozdulás-idő diagramok. Így egyetlen készülékben valósul meg az összes vizsgálandó fizikai jellemző érzékelése, regisztrálása, ráadásul kábelezés nélkül. Csupán a kézi műszert kell stabilan rögzíteni a fülke statikailag szilárd pontjára (pl. fejgerenda). A mérés ideje alatt a műszer belső memóriájában tárolódnak a gyorsulás értékek a mintavétel idejének megfelelően, a vezérlésből kinyert állapotváltozásokkal egyetemben.

A műszer által tárolt adatokat a mérést követően USB kapcsolaton keresztül lehet a hordozható számítógépbe tölteni. A mérőrend-szerhez kifejlesztett PC program grafikusan megjeleníti a kapott gyorsulás-idő görbét, illetve automatikusan generálja belőle a sebesség-idő és az elmozdulás-idő diagramokat is. Ezen felül a mérés során érzékelt kitüntetett időpillanatok is grafikusan megje-lennek, illetve a szoftver által számítással is kiértékelésre kerülnek.

A mérés indítása és leállítása távirányítással működik. Így a mérés összeállítását követően tetszőleges idő áll rendelkezésre a felvonón a kellő teszt állapotok beállítására, illetve a méréshez szükséges összes feltétel meglétének ellenőrzésére. A távirányító jelének vételét a kézi műszer hangos hangjelzéssel nyugtázza, valamint visszaküld a távirányítónak egy nyugtázó jelet is, így a vizsgáló személy biztonsággal értesül a műszer mindenkori állapotáról.

A műszert évenként kalibrálásnak vetjük alá, a linearitását az alkalmazott nagy precizitású g-szenzor biztosítja. A mérőműszer nullpontját és belső erősítését minden mérés előtt kalibrálni kell. Amíg ez nincs elvégezve, a műszer nem használható, nem fogadja a távirányító indítási parancsát. A kalibráció a Föld természetes gravitációjának segítségével történik, a műszer 180°-os elforga-tásával (a +1 g és -1 g állapotok rögzítése).

Az újonnan megjelenő műszaki megoldások és a hozzájuk kap-csolódó előírások miatt a szakmai tudásunkat, valamint a mű-szaki technikai lehetőségeinket folyamatosan fejlesztjük. Ennek a fejlődésnek egy soron következő lépcsője volt az ellenőrizetlen fülkemozgás elleni védelem (UCM) vizsgálati lehetőségének megteremtése is.

Bízunk abban, hogy munkánkkal, tudásunkkal és erőfeszítéseink-kel, illetve ezek folyamatos fejlesztésével a jövőben mind jobban tudjuk a megrendelőink igényeit teljesíteni.

Palla Miklós, műszaki szaktanácsadó, ÉMI-TÜV SÜD Kft.Bartucz Miklós, laborvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.Gyökér Imre, tanúsítási csoportvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

21


Igazgatóság

Hegedűs Helga

PR referens

tel.: 06 26 501 120

[email protected]

TÜV SÜD csoport oktogon tanúsítási emblémájának története már 13 évre nyúlik vissza. Szükségesé vált

egy egységes vizsgálati jel létrehozása, amely azonosítja, megkülönbözteti és nem utolsó-sorban könnyen felismerhetővé teszi a márkát világszerte a gyártók, üze-meltetők és fogyasztók számára. Kezdetben az orvosi műsze-rek (TÜV SÜD Product Service) és autók mű-szaki vizsgáztatásának (TÜV SÜD Auto Service), majd a felvonók idősza-kos ellenőrzésének (TÜV SÜD Industrie Service) területén használták a vizsgálat és tanúsítás sikeres elvégzésének vi-zuális kommunikációjára. A későbbiekben az ügyfelek pozi-tív visszhangjára alapozva beveze-tésre került az egész konszernen belül. A 2004-es évtől kezdődően a vállalat arculati emblé-mája is oktogonra változott, amely 2006-ban háromdimenziós formát kapott a tanúsítási emblémákkal együtt. Ez a nyolcszögletű védjegy

ma már a TÜV SÜD összes leányvállalatának a márkajelzése az egész világon, egyben a megbízhatóság és a biztonság szimbóluma is.

Az ÉMI-TÜV SÜD partnerei számára is elérhető a

tanúsítási emblémák használata valamennyi üzleti területen, akár rendszer-, illetve

termékvizsgálatról vagy tanúsítás-ról beszélünk. Az emblémát a

szerződés alapján partne-reink kommunikációs anya-gaikon, üzleti formanyom-tatványaikon, elektronikus illetve média megjelenése-ikben, továbbá terméktanú-sítás estén magán a termé-keiken is megjeleníthetik. Partnereink számára ezzel olyan hozzáadott értéket

biztosítunk, amely segítségé-vel vállalatuk illetve termékük felis-

merhetősége egyértelműen kiemelkedik a versenytársaik közül és megkönnyíti ügy-

feleik / vásárlóik döntéshozatalát.

Hegedűs HelgaPR referens, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Teljeskörű védelem

A TÜV SÜD vizuális megjelenés és embléma a német Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (Deutsches Patent- und Markenamt) és az európai piacokon már évek óta le van védve mint a vállalat védjegye. A TÜV vállalatok együtt folyamatosan azon dolgoznak a TÜV Márka Egyesületben, hogy megtartsák és tovább növeljék a TÜV márka elismertségét.

A TÜV SÜD oktogon és a történeteA tartományi Műszaki Egyesületektől (Technische Überwachungsvereinen) a globális TÜV SÜD vállalatcsoportig, az emblémánk elmúlt 140 éves története sokféle vizuális megjelenést mutatott az évek során.

A nyolcszögletű védjegyA VáLLALATI PECSÉTTőL A MárKA LOGóJáIG

A

ÉMI-TÜV SÜD Kft. KErMI osztály jelhasználati tanúsítvány

Fogyasztási cikkek22

Az elmúlt évek során úgy a hazai, mint a külföldi piacokon a termékek minősége folyamatosan romlott.

Tömegesen jelentek meg a silány és rossz minőségű árucikkek alacsony áron, amely negatív árversenyt

generált. A jó minőségű termékeket gyártó és forgalmazó cégek is kénytelenek részt venni ebben az

árversenyben, amely sok esetben a termékeik minőségének romlásával jár. A fogyasztók gyakran ta-

pasztalják napjainkban, hogy már a nagynevű márkanevek – amelyek a korábbi években biztosítékot

nyújtottak a minőségre – sem nyújtanak garanciát a kiváló minőségre. Örvendetes tendencia viszont,

hogy az igényes vásárlók döntéseiket egyre inkább a termékminőségre alapozzák. A terméken megjele-

nő, független fél által kiadott tanúsítási jelek, védjegyek segítséget adhatnak a fogyasztóknak a piacon

megjelenő termékek közötti választásban, határozott piaci előnyhöz juttatva ezzel a gyártókat.

Fogyasztási cikkek 23

ogyan különböztessük meg saját termékeinket a nem megfelelő minőségűtől?

Hogyan biztosítsuk ügyfeleinket termékeink kiemelkedő minőségéről és indokoljuk azok magasabb árait?

Ebben kíván segíteni Önnek az ÉMI-TÜV SÜD Kft KERMI osztá-lyának csapata. A jelhasználati tanúsítvánnyal cégünk azon ügy-feleit kívánja támogatni, akik elkötelezettek a minőségi termékek gyártása és forgalmazása mellett, valamint termékeik előállítása vagy forgalmazása során szeretnék hangsúlyozni termékeik ki-emelkedő minőségét. Kettős oktogon védjegyünkben megtalálható a TÜV SÜD német anyavállalat és a KERMI megnevezése is; az előbbi név a külföldi piacon, az utóbbi a hazai piacon jelent garanciát a fogyasztóknak a biztonságos, megbízható és minőségi termékek vásárlása során. A jel igazolja, hogy a termék megfelel a jogszabályi követelmé-nyeknek, a gyártás folyamatát folyamatosan ellenőrzi cégünk és a termék kielégíti a növekvő fogyasztói igényeket. A logó további többletinformációkat is tartalmazhat a cégre és a termékre szabottan, igény szerint (vizsgálati szabvány számát, felügyelt gyártás, biztonságtechnikailag ellenőrzött, KERMI által vizsgált, egyéb információk).

Miben jelent többet a jelhasználati tanúsítvány, mint egy hagyományos tanúsítvány?

Más tanúsítókkal összehasonlítva a TÜV SÜD tanúsítási jelek az él-vonalban vannak a márkaismertség és megbízhatóság tekintetében. A sikeres vizsgálati és tanúsítási eljárást követően cégünk hozzájá-rul a TÜV SÜD és a KERMI kettős oktogon logójának használatához.

Miért előnyös ez a jelhasználati tanúsítvány ügyfeleink számára?

• A kettős oktogon logó biztosítékot nyújt a vásárlóknak a termék minőségével és biztonságával kapcsolatban (a termék megfelel a rá vonatkozó szabvány(ok)nak), ezáltal segíti az értékesítést.

• A logót több nyelven is ki tudjuk adni, hogy ügyfeleinket ne csak itthon, hanem külföldön is tudjuk segíteni a termékeik értékesítésében.

• A logót ügyfeleink termékeiken, a termékek csomagolásán, és valamennyi reklámanyagukon egyaránt feltüntethetik.

• A logó által tartalmazott többletinformációk segítik a vásár-lókat a döntésben.

• A jel garantálja a kívánt minőséget és megbízhatóságot, amit a világ egyik vezető független és semleges tanúsító szerve-zete igazol.

• A jel segíti a fogyasztót a vásárlási döntésben, hogy az Ön ter-mékét válassza a konkurens termékkel szemben.

• Más tanúsítókkal összehasonlítva a TÜV SÜD tanúsítási jelek az élvonalban vannak a márkaismertség és megbízhatóság tekintetében.

Mi szükséges a jelhasználati tanúsítványhoz?

• Az ügyfelünk és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. közötti 5 évre szóló szerződés.

• Az ügyfél elkötelezettsége a folyamatosan magas minőségű termék gyártása mellett.

• A termék szabvány szerinti vagy adott követelmények szerinti vizsgálata.

• A termék gyártási folyamatának évenkénti ellenőrzése.

A logó nem csak egy jel a termékeken, hanem a kiváló minőség garanciája, ezért a minőségért dolgozunk ügyfeleinkkel, Önnel együtt nap mint nap.

Gyányi Márton, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

H


KERMI Osztály

Gyányi Márton

szakértő

tel.: 06 1 210 9434

[email protected]

„Számunkra aminőség az érték!”

Fogyasztási cikkek24

termékek a játékgyártás és -forgal-mazás területén csak úgy tudnak a

piacon megmaradni, ha azok teljes egé-szében megfelelnek a jogszabályi köve-telményeknek.Európába gyártott és forgalmazott játé-kokra egy ÚJ, szigorúbb direktíva vonatkozik az elavult, több mint 20 éve érvényben lévő 88/378/EGK irányelv helyett. Az irányelv mellett szigorodtak a játékokra vonatkozó szabványok illetve nö-vekedett a játék kategóriába soro-landó termékek száma.

Az 1988-as játék irányelv a játék fogalmát a következőképpen határozta meg: játéknak minősül minden olyan termék, amelyet úgy alakítottak ki vagy egyértelműen arra szántak, hogy 14 évnél fiatalabb gyermekek játsszanak vele.Az új, szigorúbb irányelv ezt a fogalmat kibővítette a következők szerint: 14 év alatti gyermekek részére – kizárólag vagy nem kizárólag – játék céljára tervezett vagy szánt termékek. A „nem kizárólag” kifejezés választ adott arra a nagyon sokszor felmerülő és fontos kérdésre, hogy egy bizonyos termék játéknak vagy nem játéknak minősül? Helyére került azon termékek nagy része, ami eddig a szürke zónába tartozott. Az a gyakorlat, hogy a gyártó csak azért nem játék céljára tervezett és gyártott például egy olyan terméket, ami gyermekszemmel játék, mert így nem kell megfelelnie a játékokra vonatkozó szigorú követelményeknek, már a múlté!Tehát ha eddig a gyártó gyártott egy plüss macit, amire azt írta, hogy dekorációs tárgy, akkor már nem is kellett rajta fel-

tüntetni a CE-jelölést és nem volt köteles megfelelnie a játékokra vonatkozó kö-vetelményeknek! Ennek most már vége. 2011. jú-lius 20-tól nincs kibúvó! A termékeknek meg kell

felelniük az egyre szigorodó köve-telményeknek, hisz mi is lehet fonto-

sabb, mint gyermekeink biztonsága? Mindehhez idézni szeretném Günter Verheugen-t, a vállalati és iparpolitikáért felelős bizottság alelnökét, aki azt mondta „Mindenütt, ahol a gyermekeink egész-

ségéről és biztonságáról van szó, nem szabad kompromisszumokat kötni. Az Európában

eladott játékoknak biztonságosnak kell lenniük. Pont. A jelenleg elfogadott javaslat az új játék irányelv tekinte-

tében az aktuális biztonsági és egészségvédelmi szabványokhoz igazodik és az EU jogszabályok

sokkal hatékonyabb érvényre jut-tatását biztosítja, mint eddig. A gaz-

dasági szereplőknek vállalniuk kell a felelősséget és gondoskodniuk kell

arról, hogy a gyerekek veszélyeztetett-ség nélkül örülhessenek a játékaiknak.”

A biztonságos gyermekjátékokra a 2009/48/EK irányelv és Magyarországon a 38/2011

(X.5.) NGM rendelet vonatkozik. Ezen jogszabály elsősorban a gazdasági szereplők feladatait és a játékok megfelelőség érté-kelését írja elő.A gyártóé a felelősség, hogy biztonságos játékot gyártson, de ugyanolyan nagy felelőssége van például az importálónak és a forgalmazónak is, hogy megfelelő, CE jelöléssel ellátott játékot árusítsanak a piacon.Az új direktíva (2009/48/EK) alapján 2011. július 20-tól kell alkal-mazni a fizikai-mechanikai tulajdonságokra vonatkozó új előíráso-kat, míg a kémiai tulajdonságra vonatkozóan 2013. július 20-tól lépnek életbe az új követelmények. Ennek alapján az elkövetkező időszakban a játékokat mindkét direktívára (88/378/EGK, 2009/48/EK) hivatkozva kell értékelni.

A gyártó feladatai a játékgyártással és megfelelőség igazo-lással kapcsolatosan: • nyilatkozni, hogy terméket a rendeletben meghatározott köve-

telményekkel összhangban tervezték és gyártották,• megfelelően elkészíteni a szükséges műszaki dokumentációt,

elvégezni a megfelelőség értékelési eljárást,• amennyiben a megfelelőség értékelési eljárás keretében iga-

zolta, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelmé-nyeknek, elkészíteni az EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezni a CE-jelölést,

• a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni,

• biztosítani azon eljárások működését, amelyek sorozatgyártás esetében a megfelelőséget fenntartják. A gyártónak gyártás

Egyre szigorodóelőírások vonatkoznak a játékokra!

A

során figyelembe kell vennie a játék tervezésének és jellem-zőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szab-ványok változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét bejelentették,

• köteles az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani,

• biztosítani, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illet-ve, ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kí-sérődokumentációján feltünteti,

• feltüntetni a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék cso-magolásán vagy a játék kísérődokumentációján a nevét, be-jegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie,

• gondoskodni arról, hogy a játékhoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót,

• az esetben, ha a gyártó által forgalomba hozott játék nem felel meg a rendelet követelményeinek, a gyártó köteles a szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni,

• ha játék a fogyasztókra kockázatot jelent, a gyártó erről hala-déktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrek-ciós intézkedést,

•a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a játék megfelelőségének megállapításához szükséges ösz-szes információt és dokumentációt magyar nyelven. A ha-tóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben.

A gyártók feladatain kívül a jogszabály részletesen előírja a meg-hatalmazott képviselők, importőrök és forgalmazók feladatait is.A játékok megfelelőség igazolásához nem csak a játék irányelvet és a szabványokat kell figyelembe venni.

Az irányelv számos más rendeletre, direktívára és harmonizált szabványra hivatkozik a teljes körű megfelelőség igazolása érde-kében. A csatlakozó irányelvek közül csak néhány: a Kozmetikai termékekre vonatkozó 76/768/EGK irányelv; 94/62/EK irányelv a csomagolásról és a csomagolási hulladékról; 2002/95/EEC ROHS irányelv; 2004/108/EK irányelve; EMC, 1272/2008/EK CLP/GHS rendelet pl.: benzol, nikkel, ftalátok, azo színezék, kadmium, stb., és sorolhatnám még tovább a különböző vonatkozó szabályozást.

Nézzünk egy példát, hogy egy akkumulátoros elektromos játék konyhának, amihez vannak konyhai edények is, mely szabványoknak és jogszabályoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy jogosan tüntethessék fel rajta a CE-jelölést!

Magyarországon, illetve az EU összes országában az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:• EN 71 szabványsorozat,• EN 62115 Villamos játékok,• 38/2011 (X.5.) NGM rendelete – Magyarországon,• 2009/48/EK játék irányelv,• 1272/2008/EK CLP/GHS rendelet,• 2006/95/EK kisfeszültségű termékekre vonatkozó irányelv,• 2006/66/EK az akkumulátorra vonatkozó irányelv,• 2002/95/EEC ROHS irányelv,• 10/2010/EK élelmiszerrel érintkező termékekre vonatkozó EU

rendelet

Ön biztos abban, hogy jogosan tüntette fel a terméken a CE-jelölést és a játék teljes mértékben megfelel a rá vonatkozó jogszabályok-nak? Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztálya saját maga által vég-zett vizsgálataival segíti Önt a magyar és európai szabályozások, szabványok vagy akár az egyedi kötelezettségek teljesítésénél.

Kerekes Ágnes, műszaki szakértő, KERMI osztály

Fogyasztási cikkek 25


KERMI Osztály

Kerekes ágnes

műszaki szakértő

tel.: 06 1 483 2633

[email protected]

A társadalmi felelősségvállalás motivációja

A társadalmi felelősségvállalás nem újkeletű, egyes elemei – mint a jótékonykodás, a munkakörülmények javítására való törekvés – már néhány évszázada megjelentek. Később a környezeti ka-tasztrófák is felhívták a figyelmet a vállalatok profitabilitáson túlmutató felelősségére.

A szervezetek – és hangsúlyozottan nem csak a vállalatok – társa-dalmilag felelős működésének igénye napjainkban tovább fokozó-dik. A globális és egymással szorosan összekapcsolódó problémák (pl. klímaváltozás, szegénység) megoldásának szükségessége; a szervezetek kiterjedt hatásai éppúgy elvárássá teszik a felelős működést, mint a nyilvánosság, a fogyasztók növekvő tudatos-sága; az információszerzés és összehasonlítás könnyebbé válása.

A társadalmi felelősségvállalás ugyanakkor nem csak elvárást, kötelezettséget, hanem előnyökkel járó lehetőséget is jelent egy szervezet számára. A CSR önkéntes! Lényegi jellemzője, hogy a keretében végzett tevékenységek túlmutatnak a jogszabályi elő-írásokon, így a szervezet önmaga határozhatja meg ambíciójának mértékét és prioritásait.

A hiteles CSr néhány előnye:• a szervezet külső és belső megítélésének javítása;• lehetséges versenyelőny;• a hatékonyság növelése, az általános működés könnyebbé

válása;• a kockázatok csökkentése;• a munkatársak elkötelezettségének növekedése.

Fontos a hitelesség hangsúlyozása. Az elmúlt években ugyanis hazánkban a társadalmi felelősségvállalást több vállalat csupán kommunikációs eszköznek tekintette és felszínesen kezelte, pél-dául a támogatásokkal, szponzorációval azonosította. A társadalmi felelősségvállalás szervezeten belüli jobb megértésében, súlyának megfelelő kezelésében jelentős segítséget nyújthat az ISO 26000 szabvány alkalmazása.

Az ISO 26000 szabvány és előnyeiA 2010 végén megjelent szabvány – magyar nyelven 2011 decemberé-től érhető el – az első olyan átfogó és teljes körű útmutató, amely a társadalmi felelősségvállalás megvalósítására vonatkozik. A szabvány megjelentését többéves előkészítő munka előzte meg, több mint 90 ország szakértőjének és szervezetének bevonásával.

Management Service26

A társadalmi felelősségvállalás új fejezete – ISO 26000A fenntartható fejlődés célja elengedhetetlenné teszi a vállalatok és szervezetek társadalmi fele-lősségvállalását (CSr): a döntések és tevékenységek környezeti és társadalmi hatásaiért vállalt felelősséget és azok integrációját a működésbe; az etikus magatartást, valamint a transzparenciát.

A hosszú előkészítés ugyanakkor nem ment az aktualitás rovásá-ra. A szabvány minden olyan témakört felölel, amellyel ma egy felelősen működő szervezetnek foglalkoznia kell, vagy lehet. A szabvány előnye, hogy a szervezet számára – befelé – érthetővé, kézzelfoghatóvá teszi a CSR-t, illetve segítséget nyújt a megvaló-sításhoz; a szervezet érintettei számára – kifelé – pedig hitelessé teszi a szervezet társadalmi felelősségvállalási tevékenységét.

A szabvány:• más ISO szabványoktól eltérően nem kötelezettségeket határoz

meg, hanem javaslatokat és elvárásokat fogalmaz meg;• nem tanúsítható;• a CSR-ban kezdő és haladó szervezetek számára egyaránt

használható, hiszen a folyamatos fejlődést ösztönzi és ehhez kínál megfelelő eszköztárat;

• a társadalmi felelősségvállalás integrációjára és az érintettek érdekeinek figyelembe vételére koncentrál;

• 7 alapvető témát azonosít a CSR kapcsán: ezekkel valamennyi szervezetnek foglalkoznia kell, és az alapvető témákat összesen 35 kérdésre bontja. A 35 kérdés közül az alkalmazó szervezet tevékenységét és hatásait mérlegelve választhatja ki a számára releváns területeket. A kérdések kapcsán konkrét intézkedése-ket és elvárásokat is megfogalmaz a szabvány amellett, hogy kívánalom a szintén definiált alapelveknek való megfelelés.

Az ISO 26000 szabvány kihívásai

Bár a szabvány önállóan is alkalmazható, több tulajdonsága miatt célszerű lehet külső szakértő megbízása. • A szabvány kézzelfoghatóvá teszi a CSR-t, de az alkalmazás soha

nem lehet automatikus, hiszen szinte a legfontosabb elvárás,

hogy a szervezet a saját főtevékenységében váljon felelőssé. A szervezetek és hatásaik sokfélesége miatt a CSR-rel korábban nem foglalkozók számára nehézséget okozhat a szabvány „lefordítása” megvalósítandó tevékenységekre.

• A szabvány egyik deklarált célja, hogy a CSR-rel és annak rész-területeivel összefüggő más nemzetközi standardokkal koherens legyen, illetve érzékeltesse a társadalmi felelősségvállalás összetettségét és kölcsönhatásait. Ennek következményeként a szabvány felépítése is bonyolulttá válik: az egyes témák többször előfordulnak, és az nem a szervezeti működés és struktúra logikáját követi.

• A szabvány alkalmazása kapcsán több bizonytalanság is felme-rülhet: az ISO 26000 nem ad útmutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell alkalmazni, nincsenek sablonok és lépések; nincsen meghatározva, hogy mi a szabvány alkalmazásának (megfogható) eredménye, illetve, hogy mikor használja azt egy szervezet megfele-lően; nincsen továbbá iránymutatás az előrehaladás mérésére sem.

Az ÉMI-TÜV SÜD szolgáltatása

Meggyőződésünk, hogy az ISO 26000 szabvány a társadalmi fe-lelősségvállalás mértékadó útmutatója, amely fontos szerepet játszik a CSR elmélyülésében és szélesebb körű elterjedésében. A szabványban rejlő lehetőségek kiaknázására, a hatékony és hiteles társadalmi felelősségvállalás megvalósításának támo-gatására az ÉMI-TÜV SÜD Kft. a nemzetközi TÜV SÜD csoport által kidolgozott szolgáltatáscsomagot kínálja ügyfelei számára. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, illetve további informá-cióra van szüksége, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. munkatársai szívesen állnak rendelkezésére.

Tóth Gabriella, CSR szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Management Service 27


Management Service

Tóth Gabriella

CSR szakértő, vezető auditor

tel.: 06 70 532 6833

[email protected]

EMI hird A4 2012.03.fhmx 3/8/12 10:46 AM Page 1

Composite

C M Y CM MY CY CMY K

ÉMI-TÜV SÜD Kft. TÜV SÜD Csoport • H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26.Telefon: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 • E-mail: [email protected]

Notified Body

1417Az ÉMI-TÜV SÜD csapatamûszaki szolgáltatásaival sikerré kovácsolja munkáját a minôségügyés a biztonságtechnika területén.

• Menedzsmentrendszerek vizsgálata és tanúsítása nemzeti és nemzet-közi akkreditációk alapján; minôségirányítási, környezetközpontú irányí-tási rendszerek, Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES),Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszerek(MEBIR / OHSAS), SCC, Élelmiszerbiztonsági Irányítási Rendszer (ÉBIR /HACCP / BRC / QS / GLOBALG.A.P.), Autóipari minôségirányítási rend-szerek (VDA 6.1 / TS 16949), Információ-biztonsági Irányítási Rendszer(IBIR), társadalmi felelôsségvállalás (CSR), EMAS hitelesítés,üvegházhatású gázok kibocsátási jelentésének hitelesítése

• Szakemberképzések a minôségirányítás és biztonságtechnika területén

• Megfelelôség-értékelés és jel

• Magas- és mélyépítôipari létesítmények tartószerkezetei, épület- ésszakipari szerkezetek

• Játszótéri eszközök, szórakoztatóipari berendezések

• Felvonók, mozgólépcsôk, színpadtechnikai berendezések

• Építô-, emelô- és anyagmozgatógépek

• Hegesztési technológiák, hegesztôk, hegesztôüzemek

• Nyomástartó berendezések, kazánok, gázpalackok

• Tervengedélyezés

• Fogyasztási cikkek, mûszaki, könnyûipari, vegyipari és élelmiszeriparitermékek

www.emi-tuv.hu

Vizsgálat, tanúsítás, oktatás és szakértôi tevékenység az alábbi területeken:

ÉMI-TÜV

Több biztonságNagyobb érték

Vizsgálat, tanúsítás,képzés és

szakértôi tevékenység

Documents

2012. március Hírek - emi-tuv.hu€¦ · hető a CEN ISO/TR 15608-cal: ... • CEN ISO/TR 20173 – amerikai • CEN ISO/TR 20174 – japán A hozaganyagok terén érvényességi