20121123 FI Newsletter Issue 05

7/23/2019 20121123 FI Newsletter Issue 05

http://slidepdf.com/reader/full/20121123-fi-newsletter-issue-05 1/27

© 2012 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és eg yben a független tagtársaságokból álló KPMG -hálózat magyar tagja, amelyhálózat a KPMG International Cooperative-hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolód ik. Minden jog fenntartva.

A pénzügyi instrumentumok IFRSszerinti elszámolásának jövője

Az IFRS hírlevél: Pénzügyi instrumentumok jelen száma az IASBpénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos (az IAS 39 felváltását

célzó) projektre vonatkozó 2012. szeptemberi megbeszéléseit ésnem végleges döntéseit emeli ki.

Kiemelt témák

Besorolás és értékelés

• A gazdálkodó egységek számára megengedett lesz, hogy a valósérték-opció keretébenértékelt pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó, saját hitelezési kockázattal kapcsolatos

követelményeket előalkalmazzák anélkül, hogy teljes egészében előalkalmazniuk kellene azIFRS 9-et.

• Hamarosan meg kell kezdődnie az IFRS 9 korlátozott módosításairól szóló nyilvános tervezetrevonatkozó szavazási folyamatnak.

Értékvesztés

• Az IASB visszajelzést kért az FASB-vel közösen kidolgozott modellre vonatkozóan, míg az FASB sajátmodellt dolgozott ki.

Fedezeti elszámolás

Általános célú fedezeti ügyletek

• Az IASB kibocsátotta az általános fedezeti elszámolásra vonatkozó, küszöbön álló IFRS felülvizsgálttervezetét.

Makrofedezeti ügyletek • A makrofedezeti modell eltérhet attól az elvtől, hogy a kockázatokat általában a szervezeten kívülre kell vinni

ahhoz, hogy fedezeti elszámolást érjenek el.

• Valószínűtlennek tűnik, hogy a kockázati limitek fogalmát beépítik a makrofedezeti modellbe.

Jó volt látni néhány

kulcsfontosságú mérföldkő

elérését ebben a hónapban az

általános célú fedezeti ügyletekre

vonatkozó felülvizsgált

tervezet kiadásával, valamint

a besorolás és értékelésújbóli átgondolásának

lezárásával. Komoly

aggodalmak maradtak

fenn azonban az IASB és

az FASB értékvesztéssel

kapcsolatos

álláspontjának

eltérésével

kapcsolatban.

Andrew Vials,A KPMG IFRS pénzügyiinstrumentumokterületénekglobális vezetőjeKPMG NemzetköziStandardok Csoport

IFRS-HÍRLEVÉL

PÉNZÜGYIINSTRUMENTUMOK

5. szám, 2012. szeptember



© 2012 KPMG Tanácsadó Kft, a magyar jog alapján bejegyzett korlátolt felelősségű társaság, és eg yben a független tagtársaságokból álló KPMG -hálózat magyartagja, amely hálózat a KPMG International Cooperative- hez (“KPMG International”), a Svájci Államszövetség joga alapján bejegyzett jogi személyhez kapcsolódik.Minden jog fenntartva.

2008 novembere óta dolgozik az IASB azon, hogy pénzügyi instrumentumokra vonatkozóstandardját (IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés) egy továbbfejlesztett

és egyszerűbb standarddal váltsa fel. Az IASB három fázisra osztotta a projektjét:1. fázis: Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolása és értékelése

2. fázis: Értékvesztési módszertan

3. fázis: Fedezeti elszámolás.

2008 decemberében az FASB hasonló projektet tűzött napirendjére, nem követte azonban azIASB fázisokra bontó megközelítését.

Az IASB kiadta az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok (2009) és IFRS 9 (2010) standardokat,amelyek a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek besorolására és értékelésérevonatkozó követelményeket tartalmazzák. Ezek a standardok 2015. január 1-jétől hatályosak.Az IASB jelenleg az IFRS 9 besorolási és értékelési követelményeinek korlátozott módosításain

gondolkozik, amelyek célja alkalmazási kérdések kezelése, valamint az, hogy lehetőség nyíljona Testületek számára a modelljeik közötti legfontosabb eltérések csökkentésére. A 2012.májusi ülésen az IASB döntött az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltkategóriával történő kiegészítésről bizonyos adósságinstrumentumokba történő befektetésekrevonatkozóan. 2012 szeptemberében az IASB befejezte a szükséges folyamatot és hamarosannyilvános tervezetet bocsát ki.

A Testületek közösen dolgoztak a pénzügyi eszközök értékvesztésének a várható hitelezésiveszteségeken alapuló modelljén, amely felváltaná az IAS 39 jelenlegi felmerült veszteségmodelljét. A Testületek korábban nyilvánosságra hozták saját eltérő javaslataikat 2009novemberében (IASB), illetve 2010 májusában (FASB) és közös kiegészítő dokumentumot tettekközzé 2011 januárjában az értékvesztés megjelenítéséről a nyitott portfóliókban. A 2012. júliusiközös megbeszélésen azonban az FASB aggodalmát fejezte ki a közös projekt irányát illetően, és

megkezdte saját értékvesztési modelljének kidolgozását. Ezen a területen nem jók a kilátások azálláspontok közeledésére.

Az IASB két részre osztotta a fedezeti elszámolásokra vonatkozó fázist: az általános célú fedezetiügyletekre és a makrofedezeti ügyletekre. 2012. szeptember 7-én kibocsátotta az általános célúfedezeti ügyletekre vonatkozó standard felülvizsgált tervezetét és dolgozik azon, hogy 2013 elsőfelében vitairatot bocsásson ki a makrofedezeti ügyletekről.

A szeptember sikeresen kezdődött, amikor az IASB kibocsátotta az általános fedezeti elszámolásimodelljére vonatkozó, régóta várt felülvizsgált tervezetét. A felülvizsgált tervezet nagy érdeklődéstkeltett, mivel az alkalmazó társaságok folytatják annak felmérését, milyen új fedezeti elszámolásilehetőségeket nyújt a javasolt modell, valamint hogy milyen potenciális jövőbeli hatást gyakorol

a jelenlegi fedezeti gyakorlatokra. A következő kiadványunk tartalmaz további információkat afelülvizsgált tervezetre vonatkozóan, valamint azzal kapcsolatban, hogyan érinthetik a javaslatokaz Önök szervezetét New on the Horizon: Fedezeti elszámolás (2012. szeptember, csak angol

nyelven érhető el).

A hónap folyamán később megtartott ülésein az IASB befejezte a besorolási és értékelési projektújbóli átgondolását, és utasította a munkatársakat, hogy kezdjék el a folyamatot a küszöbön állónyilvános tervezet szavazásához. Az IASB döntött néhány átmeneti közzétételi kérdésről, valamintarról, hogy javasolja annak lehetővé tételét a gazdálkodó egységek számára, hogy elszigeteltenalkalmazzák korábban az IFRS 9-nek a pénzügyi kötelezettségek valós értékében a gazdálkodóegység saját hitelezési kockázatának változásai miatt bekövetkező változások bemutatásáravonatkozó rendelkezéseit.

Mi történtszeptemberben?

KIBOCSÁTOTTÁK A FEDEZETI ÜGYLETEKRE VONATKOZÓFELÜLVIZSGÁLT TERVEZETET; EZT KÖVETI MAJD A BESOROLÁSRAÉS ÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ NYILVÁNOS TERVEZET

Ami eddigtörtént…

http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/New-on-the-Horizon/Pages/NOTH-hedge-accounting.aspx









Az IASB értékvesztési modellel kapcsolatos megbeszélései rövidek voltak, döntés nem született.Az azonban egyértelmű volt, hogy az IASB és az FASB jelenleg eltérő úton haladnak. Továbbra

is komoly aggodalomra ad okot, hogy az IASB és az FASB már nem dolgozik egy egyedülitovábbfejlesztett értékvesztési modellen, amelyet következetesen lehetne alkalmazni a legtöbbjogrendben.

Végül az IASB folytatta a makrofedezeti ügyletekkel kapcsolatos megbeszéléseit, és vitairatkiadására készül 2013 első felében. Egészében véve a makrofedezeti ügyletekre vonatkozóprojekt még mindig gyerekcipőben jár, de jelentős változásokat eredményezhet az olyanszervezetek számára, amelyek nyitott portfóliókkal kezelik kockázataikat.

Tartalomjegyzék

Besorolás és értékelés 4

Értékvesztés 13

Fedezeti elszámolás 14

Projektmérföldkövek és a végrehajtás ütemezése 18

A) melléklet: Az IASB besorolásra és értékelésre vonatkozó újragondolásainak összefoglalása 19

KPMG-kapcsolattartók 27




Mi történt szeptemberben?

Szeptemberben az IASB befejezte az IFRS 9 besorolási és értékelési követelményeihez javasoltkorlátozott módosításai újbóli átgondolását. A következőket vitatta meg:

• fel kell-e gyorsítani a „saját hitelezési kockázattal kapcsolatos követelményeket” a pénzügyikötelezettségekre vonatkozóan1 az IFRS 9-ben

• az IFRS 9 javasolt korlátozott módosításaival kapcsolatos további áttérési kérdések, és

• az IFRS 9 korlátozott módosításait javasló nyilvános tervezet kiadására vonatkozó eljárásiszempontok.

(Az IFRS 9 javasolt korlátozott módosításaival kapcsolatban az IASB által eddig hozott döntésekösszefoglalását az A) melléklet tartalmazza.)

Könnyítés a saját hitelezési kockázattal kapcsolatoskövetelmények alkalmazásának gyorsításáraAz IFRS 9 (2010) értelmében jelenleg, ha egy adott pénzügyi kötelezettséget az eredménnyelszemben valós értéken értékeltnek jelölnek meg a valósérték-opció keretében, a kötelezettségvalós értékének olyan változását, amelyek a kibocsátó saját hitelezési kockázatában bekövetkezőváltozásoknak tulajdonítható, általában az egyéb átfogó jövedelemben jelenítik meg („a sajáthitelezési kockázattal kapcsolatos követelmények”). Az egyéb átfogó jövedelemben bemutatottösszegeket később nem forgatják vissza az eredménybe.

Sok alkalmazó, különösen bankok, melyek legfőképp rendelkeznek a valósérték-opció keretébenvalós értéken értékelt kötelezettségekkel, ezeket az új, saját hitelezési kockázattal kapcsolatos

követelményeket az IFRS minőségének és hírnevének növelése felé tett jelentős lépésnektekintik. Ez különösen releváns olyan időben, amikor a piacok továbbra is változékonyak, és a sajáthitelezési kockázatból eredő nyereségek vagy veszteségek jelentősek maradnak, kiemelve azazzal kapcsolatos fenntartásokat, hasznos-e nyereséget szerepeltetni a beszámolóban, amikor agazdálkodó egység saját hitelezési kockázata romlik.

Korábban néhány alkalmazó javasolta, hogy az IASB építse be ezeket az új követelményeket azIAS 39-be közbenső megoldásként, mielőtt az IFRS 9 hatályba lép, hogy hamarabb lehessenalkalmazni azokat.

Tekintettel arra, hogy az IASB az IFRS 9 besorolási és ér tékelési követelményeinek korlátozottmódosításait javasló nyilvános tervezetet szándékozik kiadni, valamint a 2012 júliusában hozottnem végleges döntésre, amely szerint a gazdálkodó egységek már nem alkalmazhatják ahatálybalépésnél korábban az IFRS 9 korábbi változatait mihelyt azt véglegesítik, a munkatársak

véleménye szerint ideje, hogy a Testület újból megvizsgálja, fel kell-e gyorsítani a saját hitelezésikockázattal kapcsolatos követelmények alkalmazását.

Mit javasoltak a munkatársak?

A munkatársak a saját hitelezési kockázattal kapcsolatos követelményekfelgyorsításának négy lehetséges megközelítését azonosították, a mellettük, illetve azellenük szóló érvekkel együtt.

A munkatársak a saját hitelezési kockázattal kapcsolatos követelmények felgyorsításának négylehetséges megközelítését azonosították, a mellettük, illetve az ellenük szóló érvekkel együtt.

1 Az IFRS 9 (2010) értelmében jelenleg a kibocsátónak a valósérték-opció keretében megjelölt pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó sajáthitelezési kockázatában bekövetkező változásoknak tulajdonítható valósérték-nyereségeket vagy -veszteségeket az egyéb átfogó jövedelembenmutatják be, kivéve, ha az ilyen bemutatás számviteli meg nem felelést hozna létre vagy növelne az eredményben. Az egyéb átfogó jövedelem-ben bemutatott összegeket később nem forgatják vissza az eredménybe.

A gazdálkodóegységekelőalkalmazhatják

a valósérték-opció keretébenértékelt pénzügyikötelezettségekrevonatkozó,saját hitelezési

kockázattalkapcsolatoskövetelményeketanélkül, hogyteljes egészébenkorábban kellenealkalmazniuk azIFRS 9-et.

BESOROLÁS ÉS ÉRTÉKELÉS




Megközelítés Mellette szóló érv Ellene szóló érv

A: Az IAS 39módosítása asaját hitelezésikockázattalkapcsolatoskövetelményekbeépítésecéljából

• Lehetővé teszi a gazdálkodóegységeknek a saját hitelezésikockázattal kapcsolatoskövetelmények gyorsítottalkalmazását az IFRS 9-tőlfüggetlenül.

• Ezért egyes gazdálkodó egységekaz IAS 39-ben lévő besorolási ésértékelési modellt alkalmaznák azIFRS 9 saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményeimellett.

• Összhangban van egyesalkalmazók javaslataival, akika saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményeket azIFRS minőségének és hírnevéneknövelése felé tett jelentőslépésnek tekintik.

• Nem várt következményekkeljárhat, mert a saját hitelezésikockázattal kapcsolatoskövetelményeket az IFRS 9-hezalakították ki, nem pedig az IAS39-hez.

• Nincs összhangban az IASBkorábbi üzenetével, miszerintfelváltják az IAS 39-et, és ezértmár nem változtatnak rajta.

• Lehet, hogy nem mindegyikalkalmazó támogatja az IAS

39 módosítását az IFRS 9véglegesítésével egy időben.

• Az IAS 39 módosításánakmegfelelő folyamata időtigényelne, és lehet, hogy avégleges módosítást 2013közepéig nem tennék közzé– tekintettel arra, hogy nemvalószínű a módosítás időbentörténő véglegesítése ahhoz, hogya 2012. évi záró beszámolóbanalkalmazzák, ez nem kínálnakézzelfogható időbeli előnyt atöbbi megközelítéshez képest.

B: Az IFRS9 (2010)standardbanés az IFRS9 későbbi

változataibanlévő, a korábbi

alkalmazásravonatkozóútmutatás

módosításaúgy, hogy csak asaját hitelezésikockázattalkapcsolatoskövetelményekkorábbialkalmazásalegyenengedélyezett

• Lehetővé teszi az olyan gazdálkodóegységek számára, amelyek mégnem alkalmazzák az IFRS 9 (2009)standardot, hogy a hatálybalépéselőtt alkalmazzák a sajáthitelezési kockázattal kapcsolatoskövetelményeket anélkül, hogy azIFRS 9 (2009) vagy az IFRS 9 (2010)bármelyik más követelményétalkalmazniuk kellene.

• Ezért egyes gazdálkodó egységekaz IAS 39-ben lévő besorolási ésértékelési modellt alkalmaznák azIFRS 9 saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményeimellett.

• Lehetővé teszi az IFRS 9 egészénekelfogadására még nem készjoghatóságok számára, hogyhozzáférhetővé tegyék csak a sajáthitelezési kockázattal kapcsolatoskövetelményeket az IFRS 9 kötelező

alkalmazásának időpontja előtt azIFRS 9 IASB által kiadott változatánaktörténő ellentmondás nélkül.

• még inkább bebetonozza az IFRS9 fázisokra bontott alkalmazását.

• Az IFRS 9 (2010) módosításánakmegfelelő folyamata időtigényelne, és azt valószínűleg2013 első felében véglegesítenék;ehhez képest a végleges IFRS9 várható befejezési időpontja2013 vége, így a módosításvárhatóan rövid életű lenne és

lehet, hogy nincs értelme elvárniaz alkalmazóktól, hogy rövid időnbelül az IFRS 9 két változatátépítsék be és/vagy fogadják el.




C: A sajáthitelezési

kockázattalkapcsolatoskövetelményekhatálybalépéselőtti

alkalmazásánakmegengedésecsak az IFRS9 véglegesváltozatában

• Az A) és B) megközelítésekhezhasonlóan lehetővé teszi a

gazdálkodó egységek számáracsak a saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményekhatályba lépés előtti átvételéta pénzügyi instrumentumokbesorolásának és értékelésénekegyéb változtatásai nélkül.

• Ezért egyes gazdálkodó egységekaz IAS 39-ben lévő besorolási ésértékelési modellt alkalmaznák azIFRS 9 saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményei

mellett.• Mivel a korábbi alkalmazási

könnyítés az IFRS 9 teljescsomagjának részeként áll majdrendelkezésre, ez lehetővé teszi azolyan joghatóságoknak, amelyekcsak akkor akarják átvenni azIFRS 9-et, amikor az teljesenkészen van, hogy csak a sajáthitelezési kockázattal kapcsolatoskövetelményeket alkalmazzák(vagy befogadják, ahogy releváns)

hatálybalépés előtt.• A hatálybalépés előtti alkalmazásra

vonatkozó könnyítés minimáliserőfeszítéssel beépíthető lenneaz IFRS 9 korlátozott módosításaittartalmazó, küszöbönálló nyilvánostervezetbe – ez biztosítaná azt,hogy az IASB munkatársai az IFRS9 befejezésére összpontosítsanak,ne pedig az IFRS 9 régiváltozatainak módosítására.

• A hatálybalépés előttialkalmazásra vonatkozó könnyítés

csak akkor áll majd rendelkezésre,amikor az IFRS 9 véglegesváltozatát közzéteszik, ami 2013végén várható.

• A B) megközelítéshez hasonlóan,nincs összhangban az IASB nemvégleges döntésével, amelyszerint megszüntetik az IFRS 9fázisokra bontott bevezetését.




D: Nemgyorsítják fel a

saját hitelezésikockázattalkapcsolatoskövetelményekalkalmazását

• Összhangban van az IASBkorábbi hangsúlyos üzenetével,

hogy az IFRS 9 fázisokra bontottalkalmazása csökkenti azösszehasonlíthatóságot, és ezértazt mielőbb be kell szüntetni.

• A beszámolókészítők és-felhasználók továbbra is a jelenlegközzétett információk alapjánhozhatnak tájékozott döntéseket,például:

- az IFRS 7 Pénzügyi

instrumentumok: Közzétételek előírja a saját hitelezési

kockázat időszaki és halmozottváltozásainak közzétételét azIAS 39 szerint az eredménnyelszemben valós értékenértékeltként megjelölt pénzügyikötelezettségekre vonatkozóan

- a beszámolókészítők emellettgyakran adnak meg nem azáltalánosan elfogadott számvitelielvek szerinti információkat,amelyek kiszűrik a sajáthitelezési kockázat változásait.

• Nem áll rendelkezésrehatálybalépés előtti alkalmazási

könnyítés a saját hitelezésikockázattal kapcsolatoskövetelményekre vonatkozóan– ez azt jelenti, hogy agazdálkodó egységek csakakkor alkalmazhatják a sajáthitelezési kockázattal kapcsolatoskövetelményeket, amikor azalábbiak közül valamelyiketalkalmazzák:

- IFRS 9 (2010)

- IFRS 9, amely magában

foglalja az általános fedezetielszámolást, amikor kiadják,vagy

- a teljes IFRS 9, amely a projektvalamennyi fázisát tartalmazza,amikor kiadják.

• Azoknak a gazdálkodóegységeknek a számára,amelyek nem alkalmazzák márhatálybalépés előtt az IFRS 9-etés most már nem valószínű,hogy ezt megteszik azelőtt,

mielőtt az IFRS 9 korlátozottmódosításait véglegesítik, nincsmód az IAS 39-hez képest jelentőselőrelépésnek tekintett, a sajáthitelezési kockázattal kapcsolatoskövetelmények hatálybalépéselőtti alkalmazására.

Milyen döntést hozott az IASB?

Az IASB nem véglegesen a C) megközelítésről hozott döntést – vagyis az IFRS 9 olyan

módosítását javasolja, amely lehetővé tenné a gazdálkodó egységek számára, hogy ahatálybalépés előtt alkalmazzák csak a saját hitelezési kockázattal kapcsolatos követelményeketaz IFRS 9 teljes egészében történő korábbi alkalmazására vonatkozó kötelezettség nélkül.

Az IFRS 9 javasolt korlátozott módosításaival kapcsolatostovábbi áttérési kérdésekA Testület megvitatta, hogy elő kell-e írni az alábbi közzétételeket abban az időszakban,amelyben az IFRS 9 besorolási és értékelési fejezeteit először alkalmazzák:

• olyan sorokat, amelyeket az IFRS 9-cel összhangban szerepeltettek volna korábbi időszakokra

vonatkozóan, és/vagy• olyan sorokat, amelyeket az IAS 39-cel összhangban szerepeltettek volna a tárgyidőszakra

vonatkozóan.




Amikor egy IFRS kezdeti alkalmazása hatással van a tárgyidőszakra vagy bármelyik előző időszakra,az IAS 8 Számviteli politika, számviteli becslések változásai és hibák standard előírja a gazdálkodó

egységeknek a tárgyidőszakra és minden bemutatott időszakra vonatkozóan a pénzügyikimutatások minden egyes érintett sorára vonatkozó helyesbítés közzétételét.

Az álláspontok eltérnek arra vonatkozóan, hogy mit ír elő az IAS 8. Konkrétan az alkalmazók aztkérdezték, hogy az IAS 8 azoknak az összegeknek a közzétételét írja-e elő, amelyeket a másikszámviteli politika szerint szerepeltettek volna a beszámolóban – vagyis:

• az új IFRS szerint a korábbi időszakokra vonatkozóan, még ha nincs is előírva a korábbi időszakokújbóli megállapítása, és

• a korábbi számviteli politika szerint a tárgyidőszakra vonatkozóan, annak ellenére, hogy a korábbiszámviteli politikát nem alkalmazzák a tárgyidőszakban.

Bár ezekkel a kérdésekkel általánosabban foglalkozik a hatálybalépési időpontokkal és áttérésimódszerekkel kapcsolatos folyamatban lévő projekt, a munkatársak szerint az IFRS 9 korlátozott

módosításaira vonatkozó, küszöbön álló nyilvános tervezetnek egyértelműen meg kell határozniaa pénzügyi instrumentumokra vonatkozó új besorolási és értékelési követelmények kezdetialkalmazásakor előírt közzétételeket.

Besorolásra és értékelésre vonatkozó, előző időszakiközzétételek

Mit javasoltak a munkatársak az IASB-nek?

A munkatársak felhívták a gyelmet arra, hogy az IFRS 9, valamint az IFRS 9 korlátozottmódosításaival és az értékvesztéssel kapcsolatos projektekre vonatkozó eddigi nem végleges

döntések szerint:• az összehasonlító időszakokat nem kell újból megállapítani, és

• az újbóli megállapítás csak akkor megengedett, ha ahhoz nem használnak utólagos megítélést.

Az értékvesztési projektben az IASB konkrétan megvizsgálta a kérdést, és nem véglegesenúgy döntött, hogy ne legyen előírás olyan értékvesztési összegek előző időszakokra vonatkozóközzététele, amelyeket az előző időszakokban az új értékvesztési modell szerint szerepeltettekvolna a beszámolóban.

Az összehasonlító adatok újbóli megállapítása alóli mentességet a besorolási és értékelésikövetelményekre vonatkozóan már tartalmazza az IFRS 9 a 2011. decemberi változások részeként,amikor az IASB kibocsátotta az IFRS 9 módosítását Az IFRS 9 kötelező hatálybalépési időpontja

és áttérési közzétételek címmel. A munkatársak szerint újból megállapított előző időszaki

információk tényleges előírása az IAS 8 alkalmazása céljából nem lenne összhangban a megadottmentességgel.

Következésképpen a munkatársak azt javasolták, hogy az IASB erősítse meg, hogy abban azidőszakban, amikor az IFRS 9-et először alkalmazzák, ne legyen előírás azoknak az összegeknek aközzététele, amelyeket korábbi időszakokban az IFRS 9 besorolási és értékelési modellje szerintszerepeltettek volna a beszámolóban.


Az IASB nem véglegesen egyetértett a munkatársak javaslatával – vagyis azzal, hogy abban azidőszakban, amikor az IFRS 9-et először alkalmazzák, ne legyen előírás azoknak az összegeknek aközzététele, amelyeket korábbi időszakokban az IFRS 9 besorolási modellje szerint szerepeltettek

volna a beszámolóban.

Abban azidőszakban,

amelyben először

alkalmazzákaz IFRS 9-et,

a gazdálkodóegységekneknem kell olyanösszegeketközzétenniük,amelyeket korábbiidőszakokban

szerepeltettekvolna abeszámolóban

az IFRS 9-benlévő besorolási és

értékelési modellszerint.




Tárgyidőszaki besorolási és értékelési közzétételek

Mit javasoltak a munkatársak az IASB-nek?A munkatársak azt javasolták, hogy abban az időszakban, amikor az IFRS 9-et először alkalmazzák,ne legyen előírás azoknak az összegeknek a közzététele, amelyeket a tárgyidőszakban az IAS 39besorolási és értékelési modellje szerint szerepeltettek volna a beszámolóban.

A munkatársak az alábbi három szempont alapján tették meg javaslatukat.

a. Hasznos információt nyújtana-e az ilyen közzététel

A munkatársak megjegyezték, hogy a besorolás és a fedezeti elszámolás közötti kölcsönhatásmegkérdőjelezné, hogy az IAS 39 besorolási és értékelési követelményein alapuló tárgyidőszakiösszegek közzététele hasznos információkat eredményezne-e.

Konkrétan, az IAS 39 szerint:

• a fedezeti elszámolás választható kezelési módszer• a fedezeti kapcsolatnak teljesítenie kell a megfelelési kritériumokat ahhoz, hogy a jövőre

nézve alkalmazható legyen, és

• a gazdálkodó egységek bármikor indoklás nélkül megszüntethetik a fedezeti elszámolást.

Ezért bármilyen, IAS 39-en alapuló fedezeti elszámolási információ „mintha atárgyidőszakban alkalmaznák” nagyon spekulatív feltételezésekre épülne, ami torzíthatná azösszehasonlíthatóságot.

b. Az ilyen közzétételek megadásának költsége

A munkatársak megjegyezték, hogy az IAS 39 szerinti összegek tárgyidőszaki közzétételénekelőírása a gazdálkodó egységek számára párhuzamos rendszerek futtatásának költségétjelentené, ami terhes lenne a beszámolókészítők számára.

c. A meglévő áttérési közzétételi követelmények elegendőek-e és képessé teszik-e a

felhasználókat arra, hogy felmérjék az áttérés hatását

A munkatársak felhívták a gyelmet arra, hogy a meglévő módosított áttérési közzétételek(amelyeket Az IFRS 9 kötelező hatálybalépési időpontja és áttérési közzétételek tartalmaz)nagyrészt az IFRS 9 kezdeti alkalmazásának időpontjával készített pénzügyihelyzet-kimutatásraösszpontosít. Emellett előírják a legfontosabb pénzügyikimutatás-sorokra gyakorolttárgyidőszakra vonatkozó hatás közzétételét. A munkatársak szerint ezek a közzétételekképessé teszik a felhasználókat arra, hogy felmérjék az IFRS 9-re történő áttérés hatását.


Az IASB nem véglegesen egyetértett a munkatársak javaslatával – vagyis, hogy abban az

időszakban, amikor az IFRS 9-et először alkalmazzák, ne legyen előírás azoknak az összegekneka közzététele, amelyeket a tárgyidőszakban az IAS 39 besorolási és értékelési modellje szerintszerepeltettek volna a beszámolóban.


amikor az IFRS9-et először

alkalmazzák,a gazdálkodóegységnek nemkell közzétennieolyan összegeket,amelyeket atárgyidőszakban

az IAS 39besorolásiés értékelésimodellje szerintszerepeltetettvolna abeszámolóban.




Tárgyidőszaki értékvesztési közzétételek

Mit javasoltak a munkatársak az IASB-nek?2012 júliusában az IASB nem véglegesen úgy döntött, hogy előírja azoknak az összegekneka közzétételét, amelyeket az IAS 39 értékvesztési modellje szerint szerepeltettek volna abeszámolóban a tárgyidőszakban, amelyben az új értékvesztési modellt először alkalmazzák.

Annak „valódi összehasonlítása”, hogy mekkorák lettek volna az értékvesztési összegek az IAS39 szerint az IFRS 9 szerinti összegekhez képest, tükrözné azt is, mik lettek volna a besorolásokaz IAS 39 szerint az IFRS 9 szerintiekhez képest. Az előző részekben leírtak szerint azonban azIASB nem véglegesen úgy döntött, hogy nem írják elő azoknak az összegeknek a közzétételét,amelyeket a tárgyidőszakban az IAS 39 besorolási és értékelési modellje szerint szerepeltettekvolna a beszámolóban. Ezért ilyen „valódi összehasonlítás” elvégzéséhez a gazdálkodóegységnek:

• párhuzamosan kellene működtetnie egy felmerült veszteség alapú és egy várható veszteségalapú értékvesztési modellt, és

• le kellene követniük, mi lenne az eszközök besorolása, ha az IAS 39 alá tartoznának, valaminthogy hogyan sorolták be őket most az IFRS 9 szerint.

Ezért a munkatársak alternatívákat vizsgáltak meg, amelyek anélkül tennék lehetővé az IAS 39és az IFRS 9 szerint szerepeltetett értékvesztési összegek összehasonlítását, hogy szükségeslenne a besorolások lekövetése – vagyis lehetne közzététel arról, mekkora lett volna az IAS 39szerinti értékvesztési összeg adósságinstrumentumok egy részcsoportja után, kizárólag az IFRS9 szerinti besorolásuk alapján. A besorolásra és ér tékelésre vonatkozó nem végleges döntésekszerint azonban az IFRS 9-ben csak egy értékvesztési modell lenne az adósságinstrumentumokravonatkozóan, míg az IAS 39-ben kettő van. Az ilyen alternatívák ezért azt tennék szükségessé,hogy a gazdálkodó egység az értékesíthető kategória szerinti értékvesztést alkalmazzon az új IFRS9 besorolási és értékelési modell szerint az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelt eszközökre. Emellett a gazdálkodó egységeknek az IAS 39 értékvesztési modelljétkellene alkalmazniuk az IFRS 9-re történő áttéréskor az amortizált bekerülési értéken értékeltkategóriába vagy az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kategóriábaátsorolt pénzügyi eszközökre.

A munkatársak megkérdezték, hogy ha az új modell hasznosabb információkat eredményez,miért kellene a gazdálkodó egységeknek előírni az IAS 39 értékvesztési modelljének továbbialkalmazását, miután áttértek az új modellre. A munkatársak azt is kérdésesnek tartották, hogyegy valódi összehasonlítás haszna indokolná-e annak költségét, hogy lekövessék, mi lett volna azeszközök besorolása az IAS 39 szerint, és hogyan vannak besorolva most az IFRS 9 szerint.

Emellett a munkatársak felhívták a gyelmet arra, hogy az IAS 8 jelenlegi közzétételi

követelményei, az IFRS 7 módosított áttérési közzétételei (az IFRS 9-re történő áttérésvonatkozásában), valamint az új értékvesztési modell szerinti javasolt közzétételi követelményekelegendő információt nyújtanának annak összehasonlításához, hogy a régi modellben az újmodellhez képest hogyan határozta meg az értékvesztést a gazdálkodó egység, és mik annak apénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatásai.

A munkatársak ezért azt javasolták, hogy abban az időszakban, amikor az IFRS 9-et előszöralkalmazzák, ne kelljen közzétenni olyan tárgyidőszaki összegeket, amelyeket az IAS 39értékvesztési modellje szerint szerepeltettek volna a beszámolóban.


A2012 júliusában hozott nem végleges döntése ellenére az IASB nem véglegesen egyetértett

a munkatársak javaslatával, vagyis hogy abban az időszakban, amikor az IFRS 9-et előszöralkalmazzák, ne kelljen közzétenni olyan tárgyidőszaki összegeket, amelyeket az IAS 39értékvesztési modellje szerint szerepeltettek volna a beszámolóban.


amikor az IFRS9-et először

alkalmazzák,a gazdálkodóegységnek nemkell közzétennieolyan összegeket,amelyeket atárgyidőszakban

az IAS 39értékvesztésimodellje szerintszerepeltetettvolna abeszámolóban.




Emellett az IASB nem véglegesen úgy döntött, hogy előírja olyan közzétételek megadását az IFRS9 kezdeti alkalmazásának időpontjával, amelyek lehetővé tennék:

• az IAS 39 szerinti záró halmozott értékvesztés és• az IFRS 9 szerinti nyitó halmozott értékvesztés

egyeztetését értékelési kategóriánként, külön bemutatva az átsorolásoknak a halmozottértékvesztés adott időpontban fennálló egyenlegére gyakorolt hatását.

Az IFRS 9 fázisokra bontott korábbi alkalmazása


2012 júliusában az IASB nem véglegesen úgy határozott, hogy az összehasonlíthatóság javításaérdekében a pénzügyi kimutatások felhasználói számára, amint véglegessé válik az IFRS 9, astandard fázisokra bontott korábbi alkalmazásának lehetősége szűnjön meg. Ennek megfelelően,amikor az IFRS 9 valamennyi fázisa befejeződik és kiadják a végleges változatot, a gazdálkodóegységek már nem alkalmazhatják első ízben hatálybalépés előtt az IFRS 9 korábbi változatait.Ehelyett a gazdálkodó egységek számára csak az IFRS 9 teljes egészében történő korábbialkalmazása lesz megengedett2.

A munkatársak aggódtak amiatt, hogy az IFRS 9 korábbi változatai hatálybalépés előtt történőalkalmazása jogának azonnali felfüggesztése bizonytalanságot teremtene, és hátrányosanérintené az IFRS 9 véglegesítés előtt való alkalmazására készülő gazdálkodó egységeket.Lehet például, hogy egy gazdálkodó egység csak a meglévő besorolási és értékelési, valamintáltalános fedezeti elszámolási követelményekkel készül alkalmazni az IFRS 9-et. Ha azután azIASB a gazdálkodó egység mérlegfordulónapja előtt, átfutási idő nélkül véglegesíti a besorolásiés értékelési követelményekre és az új értékvesztési modellre vonatkozó módosításokat, akkora gazdálkodó egység nem tehetne közzé az IFRS 9 korábbi változata szerint készített pénzügyikimutatásokat.

A munkatársak ezért azt javasolták, hogy az IASB adjon valamennyi átfutási időt, mielőtt azIFRS 9 korábbi változatai már nem alkalmazhatók a kötelező hatálybalépés előtt. Az átfutási időmegfelelő hosszát mérlegelve a munkatársak hat hónapot (vagyis két negyedévet) javasoltak.A cél olyan átfutási idő meghatározása volt, amely elég rövid ahhoz, hogy ne semmisítse mega fázisokra bontott korábbi alkalmazás megszüntetésének hatását, elég hosszú viszont ahhoz,hogy a gazdálkodó egységek megtervezhessék az IFRS 9 korábbi alkalmazását, ahogyan az astandard által jelenleg megengedett. Véleményük szerint a hathónapos átfutási idő ésszerű, éslehetővé teszi a gazdálkodó egységek számára, hogy menedzseljék megvalósítási projektjeiket,és megtervezzék az IFRS 9 korábbi alkalmazását. Szemléltetésképpen, ha az IFRS 9 végleges

változatát 2013. június 30-án véglegesítenék, a gazdálkodó egységek már nem választhatnák azIFRS 9 korábbi változatainak hatálybalépés előtt történő alkalmazását a 2014. január 1-jén vagy aztkövetően kezdődő beszámolási időszakokban.


Az IASB nem véglegesen egyetértett a munkatársak javaslatával, vagyis azzal, hogy az IFRS 9véglegesítése után az IFRS 9 korábbi változatait az IFRS 9 végleges változatának kiadását követőhat hónap leteltével vonják vissza.

2 Azok a gazdálkodó egységek azonban, amelyek – az IFRS 9 teljes változatának kiadása előtt – már alkalmazták az IFRS 9 egy korábbi változa-tát, folytathatnák annak a változatnak az alkalmazását, és nem kellene alkalmazniuk a teljes követelményrendszert a kötelező hatálybalépésidőpontjáig.

Mihelytvéglegesítik azIFRS 9-et, azIFRS 9 korábbi

változataicsak továbbihat hónapigállnak majdrendelkezésrevisszavonásukelőtt.




A megfelelő folyamat

Az IASB megvitatta, hogy megfelelt-e a Megfelelő eljárás kézikönyve által előírt valamennyilépésnek, és elegendő választható folyamati lépést végzett-e el az IFRS 9 javasolt korlátozottmódosításai kidolgozása során ahhoz, hogy nyilvános tervezetet bocsáthasson ki.


A munkatársak véleménye szerint az IASB megfelelt a Megfelelő eljárás kézikönyve által előírtvalamennyi lépésnek, és elegendő választható folyamati lépést végzett el az IFRS 9 javasoltkorlátozott módosításai kidolgozása során.

Ezért a munkatársak kérték a Testület engedélyét a nyilvános tervezetre vonatkozó szavazásifolyamat megkezdéséhez. A munkatársak emellett a szokásos 120 napos véleményezési időtjavasolták a nyilvános tervezetre vonatkozóan, mert szerintük nincs szükség hosszabb időre,tekintettel az IFRS 9 javasolt módosításainak korlátozott körére.


Az IASB egyetértett azzal, hogy a munkatársak kezdjék el a szavazási folyamatot a nyilvánostervezetre vonatkozóan. A véleményezési időszak 120 nap lesz.

Az IASB egyik tagja jelezte, hogy eltér a véleménye a nyilvános tervezettől, két másik pedigkijelentette, hogy mérlegelik a javaslatokkal való egyet nem értést.

A következő lépések

Ez az ülés lezárja a besorolás és értékelés IASB általi újbóli átgondolását.

Az IASB várakozásai szerint 2012 negyedik negyedévében bocsát ki nyilvános tervezetet az IFRS9 korlátozott módosításairól.

Hamarosan megkell kezdődnie

a nyilvánostervezetrevonatkozószavazásifolyamatnak.




Mi történt a júliusi megbeszélés óta?

A Testületek 2012 júliusában tartott megbeszélésének végén az FASB munkatársai kijelentették,hogy az érdekeltek jelentős aggodalmakat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a közösenkidolgozott értékvesztési megközelítést esetleg nehéz lehet működőképessé tenni, auditálni ésmegérteni. Ezekre az aggodalmakra válaszul az FASB elhatározta, hogy a közösen kidolgozottértékvesztési modellhez képest alternatív értékvesztési modellt tár fel. Az FASB úgy döntött,hogy alternatív értékvesztési modelljét a várható hitelezési veszteségek becslésének egyetlenértékelési céljára építi – ez a jelenlegi várható hitelezési veszteség modell.

A nyár folyamán az IASB munkatársai kapcsolatfelvételt hajtottak végre, és néhány érdekelttől(például prudenciális szabályozóktól, könyvvizsgáló cégektől, kis és nagy bankoktól, valamintnemzeti standardalkotóktól) visszajelzést kértek a közösen kidolgozott értékvesztési modellről.

A 2012 szeptemberében tartott megbeszélésen az IASB munkatársai röviden tájékoztatták aTestületet a kapott visszajelzésekről. A munkatársak szerint az érdekeltek általában támogatják

azt az irányt, amerre az IASB megy. Általános támogatásuk azonban függ a 12 havi várhatóveszteségkosár és a teljes élettartam alatti várható veszteségkosár közötti átkerülési fogalomtisztázásától. Az alkalmazók azt mondták, világosabb útmutatásra van szükség arra vonatkozóan,mikor kell teljes élettartam alatti várható veszteségeket megjeleníteni. A munkatársak a Testületkövetkező, 2012 októberében tartandó ülésén mutatják be részletesen a kapott visszajelzéseket.

Az FASB munkatársai tájékoztatták az IASB-t, hogy közel állnak az FASB jelenlegi várhatóhitelezési veszteség modell tervezetének véglegesítéséhez. Ezért elhalasztották az FASBértékvesztési modelljéről tervezett oktatási ülésszakot, és az FASB a Testületek 2012. októberimegbeszélésén tervezi ennek bemutatását.

Az IASBvisszajelzéstkért az FASB-vel közösenkidolgozottmodellrevonatkozóan,míg az FASBsaját modelltdolgozott ki.

ÉRTÉKVESZTÉS




Általános célú fedezeti elszámolások2012. szeptember 7-én az IASB kibocsátotta az általános fedezeti elszámolásra vonatkozó,

küszöbön álló IFRS felülvizsgált tervezetét, amely javasolja a fedezeti elszámolás szorosabbösszehangolását a kockázatkezeléssel.

A felülvizsgált tervezet 2012. december elejéig áll majd rendelkezésre, ezután az IASB szeretnévéglegesíteni a tervezetet. Az IASB nem észrevételezteti a tervezetet, de érdekelt felek tehetnekészrevételeket az IASB-nek ez alatt az időszak alatt.

A következő kiadványunk tartalmaz bővebb információt a felülvizsgált tervezetben szereplőjavaslatokról: New on the Horizon: Fedezeti elszámolás (2012. szeptember, csak angol

nyelven érhető el).

Makrofedezeti ügyletek

Mi történt szeptemberben?Szeptemberben az IASB folytatta arra vonatkozó oktatási megbeszéléseinek sorozatát, hogyankezelik a bankok a kamatlábkockázatot, és hogyan lehetne beépíteni azokat a koncepciókat akamatlábkockázatra vonatkozó nem végleges makrofedezeti modelljébe. A szeptemberbenmegtárgyalt két kockázatkezelési koncepció a következő volt:

• belső származékos termékek használata a kockázatok szervezeten belüli átadása céljából(például a csoport treasury-egységétől a kereskedési egységhez), és

• kockázati limitek alkalmazása a kockázatkezelési tevékenységek hatékonyságának értékelésecéljából.

Az IASB-t nem kérték fel döntéshozásra ezen a megbeszélésen.

Belső származékos termékekAz IASB megvitatta, játszhatnak-e szerepet a belső származékos termékek a makrofedezetitevékenységek elszámolásában. A belső származékos termékek olyan származékos termékek,amelyeket egy konszolidált csoporton belüli különböző üzleti egységek kötnek egymással. Amegbeszélésen megvizsgálták, hogy:

• belső származékos termékek megléte releváns szempont-e amikor azokról a pénzügyieszközökről és pénzügyi kötelezettségekről döntenek, amelyekre alkalmazható lenne akamatlábkockázatra vonatkozó átértékelési modell, és

• a belső származékos termékeknek legyen-e szerepük az eredménykimutatás prezentálásában is.

A megbeszélés középpontjába egy olyan bankot állítottak, amely a hitelezési tevékenységébőleredő kamatlábkockázatot belső származékos termékek használatával kezeli, a

kamatlábkockázatnak a banktevékenységi egységtől a kereskedési egységhez történő átadásacéljából (a csoport treasury-egységén keresztül). A csoport treasury-egységének célja a kamatlábmeg nem felelések minimalizálása a bank hitelezési tevékenységén belül a hitelezési árrésváltozékonyságának csökkentése érdekében. Ezzel szemben a kereskedési egység célja nyereségszerzése valós érték alapon, megmaradva kijelölt kockázati limitjei között.

Az IASBkibocsátotta azáltalános fedezetielszámolásravonatkozó,küszöbön állóIFRS felülvizsgálttervezetét.

A makrofedezeti

modell eltérhetattól azelvtől, hogy a

kockázatokatáltalában aszervezetenkívülre kellvinni ahhoz,hogy fedezeti

elszámolástérjenek el.

FEDEZETI ELSZÁMOLÁS









Az IAS 39 szerint kamatlábkockázatra vonatkozó fedezeti elszámolás eléréséhez egy külsőféllel fennálló kamatlábkitettségnek (vagyis a fedezett tételnek) párosulnia kell egy konkrétanmeghatározott származékos termékkel, amelynek esetében szintén van egy külső fél. Ennélfogva a kereskedési egység köthetne kamatlábswap-ügyletet egy külső harmadik féllel,hogy ellentételezzen egy kamatlábkitettséget, amely a csoport treasury -gységétől kapott xkamatozású külső hitelezéshez kapcsolódik (kockázatkezelési stratégia), valamint hogy fedezetielszámolást érjen el (számviteli eredmény).

A kereskedési egység azonban nem mindig használ külső származékos termékeket a csoporttreasury-egységétől kapott kamatláb-pozíciók kezeléséhez. Ehelyett a kereskedési egységmegpróbálhatja külső származékos termékek használata nélkül minimalizálni a kockázati pozíciót(például egy ellentételező, nem származékos termékre vonatkozó szerződés megkötésével, amelyhasonló időtartamú). Másik lehetőségként beépítheti a kamatlábkitettséget egy kereskedésipozícióba (például a kamatlábak jövőbeli alakulásával kapcsolatos spekulációra használva apozíciót, a pozíció fedezése és ebből a célból külön pozíció kötése helyett). Az alábbi ábraszemlélteti a három lehetséges megoldást. Ezeknek a megoldásoknak számos változatalehetséges.

Bank holdingtársaság

Kamatlábkockázat

Banktevékenységi

üzleti egység

Fix kamatozású

külső hitelezés

Fix kamatozású

belső

finanszírozás

Belső

származékos

termékek

(swapok)

Változó

kamatozású

külső

finanszírozás

Külső

származékos

termékek

A csoport

treasury-egysége

Kereskedési

egység

Kereskedési részleg

Kamatlábkockázat

Gazdasági fedezetiügyletek

Megtartottkockázat

Külsőszármazékos

termékek

(swapok)

Belső

származékos

termékek

(swapok)

A fedezeti elszámolás

nem mindig megengedett

vagy megvalósítható

akár az IAS 39, akár a

javasolt új általános

fedezeti modell szerint

Nem

származékos

ellentételező

pozíciók

Nyitott

kereskedési

pozíciók




Ezért elválnak egymástól azok a helyzetek, ahol fedezeti elszámolás alkalmazható (vagyis amikoregy harmadik féllel fennálló külső származékos termékkel fedeznek egy kamatlábkockázatot) és

az a számos mód, ahogyan a bankok kezelik a kamatlábkockázatot belső származékos termékekhasználatával kockázati limitjeiken belül lévő nyitott kamatpozíciók fenntartása érdekében (vagyiskockázatkezelési stratégiájuk alkalmazásával).

Az IASB nem végleges makrofedezeti modellje szerint a belső származékos termékeket mindenesetben kiszűrnék a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. Az IASB azonban megvitatta,hogyan lehetne úgy tekinteni egy belső származékos termék kamatlábkitettség kezeléséretörténő használatát, mint egy kamatlábkitettség belefoglalását abba a pozícióba, amelyre akamatlábkockázatra vonatkozó átértékelés vonatkozna. Ezen megközelítés szerint a bankokbelefoglalhatnak keletkeztetett hiteleket abba a pozícióba, amelyet kamatlábkockázatravonatkozóan átértékelnek, függetlenül attól, hogy a kereskedési egység mit tesz akamatlábkitettség saját kockázati limitjei között történő kezelése céljából.

Az IASB ennek a megközelítésnek egy változatát is megvitatta, amely szerint bizonyos külsővétételi követelményeket megtartanának. Ezen megközelítés szerint a nem végleges makrofedezetimodellt akkor lehetne alkalmazni egy kamatpozícióra, ha:

• belső származékos terméket használnának a kockázatnak a kereskedési egység részére történőátadásához, és

• a kereskedési egység „lényegében külsővé tenné” a kamatlábkockázatot egy külsőszármazékos termék használatával.

Ez a megközelítés megtartaná azt az elvet, hogy egy adott kockázatot külsővé kell tenni ahhoz,hogy fedezeti elszámolást lehessen elérni, de a külsővé tétel mértékét nehéz lehetne felmérni ésnyomon követni.

Az IASB egy alternatív megközelítést is megvitatott, amely szerint a belső származékos termékekáltalában nem lennének hatással a konszolidált pénzügyi kimutatásokra, de esetleg nagyobbszerepet játszhatnának a szegmensek szerinti jelentés és különböző egyéb közzétételekbemutatásában.

A belső származékos termékek használatát tovább tárgyalja majd az IASB vitairata a nem véglegesmakrofedezeti modellről.

Kockázati limitek – hatékonytalanság a nem fedezett pozícióval szemben

Az IASB szintén megvizsgálta a kockázati limitek alkalmazásának elterjedt kockázatkezelésigyakorlatát, valamint hogy beépítse-e a kockázati limitek alkalmazását a nem véglegesmakrofedezeti modelljébe.

A gazdálkodó egységek kockázati limiteket állapítanak meg, hogy küszöbértékeket állítsanak felazokra a kockázati szintekre, amelyeket hajlandóak elviselni. Amíg a kockázati pozíció a kockázati

limiten belül van, a gazdálkodó egységnek nem kell semmit tennie a kockázat csökkentéseérdekében (például a gazdálkodó egységnek nem kell fedezeti tevékenységeket folytatnia).Általánosságban, egy gazdálkodó egység mindaddig hatékonynak tekintené makrofedezetistratégiáit, amíg a várható kamatlábkitettség az előre meghatározott kockázati limiteken belülmarad.

Az IASB megvitatta, hogy annak egyik következménye, hogy egy teljes kockázati pozíciótátértékelnek a fedezett kockázatra vonatkozóan és a kapcsolódó fedezeti instrumentumokat isátértékelik az, hogy az azok értékében bekövetkező változások közötti bármilyen meg nem felelésaz eredmény változékonyságához vezetne még akkor is, ha a megmaradó nettó kockázati pozícióa kockázati limiteken belül van. Az egyik nézet szerint a létrejövő változékonyság hasonló a valósérték fedezeti ügyletben lévő hatékonytalansághoz, és az egy nem tökéletes fedezet gazdaságieredménye, amelyet tükrözni kellene az eredményben. Az ezzel ellentétes vélemény szerint

azonban a kockázati limitek hatása az, hogy a kockázati pozíció egy része fedezet nélkül marad,és ezt a fedezetlen részt nem szabadna átértékelni. Ezért a kialakított kockázati limiteknek valómegfelelés nem hoz létre ilyen „hatékonytalanságot”.




A munkatársak elmagyarázták a Testületnek, hogy a kockázati limitek fogalmának beépítésea makrofedezeti modellbe nem lenne összhangban a Testület nem végleges átértékelési

megközelítésével és más IFRS-elvekkel (például mert egy adott gazdálkodó egység különbözőszámviteli eredményeket kaphatna attól függően, milyen szintre állítják be a kockázati limiteket).A Testület tagjai általában egyetértettek a munkatársak véleményeivel, bár nem hoztak hivatalosdöntést.

A következő lépések

A munkatársak folytatják majd a munkát a makrofedezeti ügyletekkel kapcsolatos vitairatkidolgozása érdekében, és szükség szerint további oktatási ülésszakokat tartanak. A munkatársakkét út mentén tervezik a továbbhaladást:

• kiterjedt kapcsolatfelvétel az alkalmazókkal a kamatlábkockázatra vonatkozó nem végleges

makrofedezeti modellre vonatkozóan, és• oktatási ülésszakok tartása az IASB-vel egyéb kockázatok fedezeti ügyleteire vonatkozónem végleges modell más ágazatok általi potenciális alkalmazásáról (például árupiaciárfolyamkockázat és deviza-árfolyamkockázat).

Az IASB 2013 első felében tervezi kiadni a makrofedezeti ügyletekkel kapcsolatos vitairatot.

Valószínűtlennek

tűnik, hogy a

kockázati limitekfogalmát beépítika makrofedezetimodellbe.




A jelenlegi munkaterv jelentős előrehaladást jelez előre 2012-ben, amely szükséges lesz az IFRS 92015. január 1-jei hatálybalépési dátumának tartásához.

Kiadványsorozatunk megvizsgálja a munkaterv különböző aspektusait, és ahol releváns,

összehasonlítást közöl az IAS 39-cel.

A KPMG kiadványai (jelenleg csak angol nyelven érhetők el)

1

Első benyomások: IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok (2009. december)

• A KPMG IFRS 9-re vonatkozó legfrissebb és átfogó véleményei a következő kiadványbanolvashatók Insights into IFRS: 7A fejezet – Pénzügyi instrumentumok: IFRS 9.

2

Első benyomások: Az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok kiegészítései (2010.

december)

• A KPMG IFRS 9-re vonatkozó legfrissebb és átfogó véleményei a következő kiadványbanolvashatók Insights into IFRS: 7A fejezet – Pénzügyi instrumentumok: IFRS 9.

3 In the Headlines: Az IFRS 9 módosítása – Az IFRS 9 kötelező hatálybalépésének

időpontját elhalasztották 2015. január 1-jére (2011. december)

4 New on the Horizon: ED/2009/12 Pénzügyi instrumentumok: Amortizált bekerülési

érték és értékvesztés (2009. november)

5 New on the Horizon: Nyitott portfólióban értékelt pénzügyi eszközök értékvesztése

(2011. február)

6 New on the Horizon: Fedezeti elszámolás (2011. január)

7Első benyomások: Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek egymással

szembeni beszámítása (2012. február)

8 New on the Horizon: Fedezeti elszámolás (2012. szeptember)

További információk találhatók a projektről weboldalunkon.

Az IASB weboldalán és az FASB weboldalán a Testületek üléseinek összefoglalása, ülésianyagok, projekt-összefoglalások és státusfrissítések találhatók.

Besorolás ésértékelés

Eszközökre vonatkozóstandard: IFRS 9

(2009)

Kötelezettségekrevonatkozó standard:

IFRS 9 (2010)

Hatálybalépési dátumelhalasztása

Az IFRS 7és az IAS 32módosításai

Kiegészítődokumentum

Nyilvános tervezet– korlátozottmódosítások

Nyilvánostervezet(4. n.é.)

Véglegesstandard

Módosított standard?

Végső standard?

Fedezetielszámolás

Eszközök éskötelezettségekbeszámítása

Értékvesztés

Á l t a l á n o s

M a k r o

Nyilvánostervezet

Nyilvánostervezet

Felülvizs-gált

tervezet

2009 2010 2011 2012 20132012 (4. n.é.)

Hatálybalépésdátuma: 2013.01.01.és 2014.01.01

Hatálybalépésidőpontja:

2015.01.01.

Forrás: IASB munkaterv – 2012. október 1-jei tervezett célok

Vitairat Hatálybalépésidőpontja?

1 2 3

4 5

6

7

PROJEKTMÉRFÖLDKÖVEK ÉSA VÉGREHAJTÁS ÜTEMEZÉSE

http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/first-impressions/Documents/First-Impressions-IFRS-9-Financial-Instruments.pdf

http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/first-impressions/Documents/IFRS-9-additions-dec-2010.pdf


http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/In-the-Headlines/Pages/in-the-headlines-2011-39.aspx


https://www.in.kpmg.com/securedata/ifrs_Institute/Files/New%252520on%252520the%252520Horizon.pdf


http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/New-on-the-Horizon/Pages/new-on-the-horizon-impairment-of-financial-assets.aspx


https://www.kpmg.com/Global/en/Pages/Login.aspx%3FReturnUrl%3D/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/New-on-the-Horizon/Pages/New-on-the-Horizon-Hedge-Accounting.aspx

http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/first-impressions/Pages/first-impressions-offsetting.aspx



http://www.kpmg.com/Global/en/WhatWeDo/Special-Interests/Global-IFRS-institute/ifrs-topics/Pages/IFRS-for-FI.aspx

http://www.ifrs.org/Pages/default.aspx





http://www.kpmg.com/Global/en/WhatWeDo/Special-Interests/Global-IFRS-institute/ifrs-topics/Pages/IFRS-for-FI.aspx




https://www.kpmg.com/Global/en/Pages/Login.aspx%3FReturnUrl%3D/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/New-on-the-Horizon/Pages/New-on-the-Horizon-Hedge-Accounting.aspx









http://www.kpmg.com/Global/en/IssuesAndInsights/ArticlesPublications/first-impressions/Documents/First-Impressions-IFRS-9-Financial-Instruments.pdf




Megjegyzés: A 2012 szeptemberében hozott döntések árnyékolással vannak kiemelve.

Mit vitatottmeg az IASB? Milyen nem végleges döntést hozott az IASB? Van azonosított változás az IFRS9-ben? Ha igen, micsoda?

Üzleti modellértékelésepénzügyieszközökamortizáltbekerülésiértékenértékeltként valóbesorolásáravonatkozóan

A feltételeknek megfelelő adósságinstrumentumot (vagyisolyan pénzügyi eszközt, amely megfelel a szerződéses cashow-jellemzőkre vonatkozó értékelésnek) akkor sorolnánakbe amortizált bekerülési értéken értékeltként, ha azt olyanüzleti modellben tartanák, amelynek célja az lenne, hogyaz eszközöket szerződéses cash ow-k beszedése céljábóltartsák. (2012. április)

A „beszedés céljára tartás” elsődlegescél pontosítása érdekében a Testületektovábbi végrehajtási útmutatást fognakadni az üzleti tevékenység olyantípusaira, valamint az értékesítés olyangyakoriságára és jellegére vonatkozóan,amelyek nem tennék lehetővé, hogypénzügyi eszközöket amortizáltbekerülési értéken értékeljenek.

Az egyéb átfogó jövedelemmelszemben valósértéken értékeltbesorolásravonatkozóüzletimodell-értékeléspénzügyieszközökrevonatkozóan

A feltételeknek megfelelő adósságinstrumentumokatakkor sorolnák be az egyéb átfogó jövedelemmelszemben valós értéken értékeltként, ha azokat olyanüzleti modellben tartják, amelynek pénzügyi eszközökszerződéses cash ow-k beszedése céljából történőtartása, valamint pénzügyi eszközök eladása egyarántcélja. (2012. május)

Azokat a feltételeknek megfelelőadósságinstrumentumokat, amelyek nem felelnek megaz egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékeltként vagy az amortizált bekerülési értéken

értékeltként történő besorolásra vonatkozó üzletimodell-értékelésnek, az eredménnyel szemben valós értékenértékeltként sorolnák be – vagyis az eredménnyelszemben valós értéken történő értékelés a maradványüzleti modell. (2012. május)

Igen – jelenleg az IFRS 9-ben nincs azegyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt kategória a feltételeknekmegfelelő adósságinstrumentumokravonatkozóan.

A Testületek szintén döntöttek nemvéglegesen arról, hogy további alkalmazásiútmutatást adnak az üzleti tevékenységekazon típusairól, amelyek megfelelnénekaz egyéb átfogó jövedelemmel szembenvalós értéken történő értékelés üzleti

modellnek.

Az egyéb átfogó jövedelemmelszemben valósértéken történő

értékeléshatóköre azadósság-

instrumentum-okravonatkozóan

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékentörténő értékelés csak az olyan pénzügyi eszközök esetébenáll rendelkezésre, amelyek:

• megfelelnek a szerződéses cash ow-jellemzőkrevonatkozó értékelésnek, és

• amelyeket a releváns üzleti modellben kezelnek. (2012.június)

Igen – jelenleg az IFRS 9-ben nincsaz egyéb átfogó jövedelemmelszemben valós értéken értékeltkategória a feltételeknek megfelelőadósságinstrumentumokra vonatkozóan.

A szerződéses

cash ow-

jellemzők

értékelésének javasoltmegközelítése

Egy adott pénzügyi eszköz akkor tartozhatna azeredménnyel szemben valós értéken értékelttől eltérőértékelési kategóriába, ha szerződéses feltételeimeghatározott időpontokban kizárólag tőkeösszeg- és ahátralékos tőkeösszeg utáni kamatzetésekből álló cashow-kat idéznek elő. (2012. február)

Nincs

A „kamat” a pénz időértékének és az adott időszaksorán hátralékos tőkeösszeggel kapcsolatos hitelezési

kockázatnak az ellenértéke. (2012. február)

Nincs

A) MELLÉKLET: AZ IASB BESOROLÁSRA ÉSÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ ÚJRAGONDOLÁSAINAKÖSSZEFOGLALÁSA




Mit vitatottmeg az IASB?

Milyen nem végleges döntést hozott az IASB? Van azonosított változás az IFRS9-ben? Ha igen, micsoda?

A szerződéses

cash ow-

jellemzők

értékelésének javasoltmegközelítése(folytatás)

„Tőkeösszeg” alatt a birtokos által kezdeti megjelenítéskorátadott összeget értik. (2012. február)

Nincs

A „tőkeösszegre” jelenleg nemtartalmaz meghatározást az IFRS 9.A következtetések alapja azonbankimondja, hogy „az olyan cashow-k, amelyek kamatok, mindigszoros kapcsolatban vannak azadósnak kölcsönadott összeggel (a„nanszírozott” összeg)”.

Az IASB nem ismertette ezt úgy, mintváltozást az IFRS 9-hez képest, és azIASB munkatársai nem foglalták beleezt a deníciót a 2012 szeptemberébenbemutatott nem végleges döntésekáttekintésébe. Véleményünk szerintazonban, ha elfogadják, a „tőkeösszeg”ilyen új leírásának lehetnek hatásai agyakorlatban. Ennek az új nézőpontnakaz alapján például az eredetilegnévértéken kibocsátott, de a birtokosáltal a másodlagos piacon jelentősfelárral megszerzett és (feltételesen)névértéken előtörlesztendő kötvények

úgy tűnik, nem lennének konzisztenseka kizárólag tőkeösszeg- és kamatzetésfogalmával; ennek az az oka, hogy abirtokosnak esetleg nem térül vissza ateljes kezdeti befektetése.

Ha egy adott pénzügyi eszköz a tőkeösszegen és kamatonkívüli komponenst tartalmaz, akkor valós értéken kellértékelni az eredménnyel szemben. (2012. február)

Nincs

A tőkeösszeg és

a kamat közöttigazdasági

kapcsolatértékelése

Ha egy adott pénzügyi eszköz csak tőkeösszeg- éskamatkomponenseket tartalmaz, de az azok közöttikapcsolat módosul, akkor a gazdálkodó egységnek

gyelembe kell vennie a módosulás hatását, amikorfelméri, hogy a pénzügyi eszköz utáni cash ow-k kizárólagtőkeösszeg- és kamatzetések-e. (2012. február)

Van – ez az IFRS 9 alkalmazásiútmutatásának módosítása.

Az IASB úgy gondolja, ez a változáskezeli majd az IFRS 9 alkalmazása soránfelmerült alkalmazási kérdéseket.

A gazdálkodó egységnek össze kellene hasonlítaniaaz értékelt pénzügyi eszközt egy viszonyítási alapkéntszolgáló instrumentummal, amely kizárólag tőkeösszeg- éskamatzetésből álló cash ow-kat tartalmaz, hogy felmérjea tőkeösszeg és a kamat közötti gazdasági kapcsolatmódosulásának hatását. Megfelelő viszonyítási alapkéntszolgáló instrumentum lenne egy ugyanolyan hitelminőségűés az értékelt szerződéses feltétel kivételével ugyanolyanfeltételeket tartalmazó szerződés. (2012. február)






Ha a viszonyítási alapként szolgáló instrumentum és azértékelt instrumentum cash ow-i között jelentéktelennélnagyobb az eltérés, akkor az adott instrumentumot valósértéken kell értékelni az eredménnyel szemben, mert annakszerződéses cash ow-i nem kizárólag tőkeösszeg- éskamatzetések. (2012. február)

Függő cash

ow-k

A tőkeösszeg- és kamatzetések időzítését vagy összegétmegváltoztató szerződéses feltétel nem zárná ki, hogy apénzügyi eszköz az eredménnyel szemben valós értékenértékelttől eltérő értékelési kategóriába essen. Ez addigigaz, amíg bármilyen változás csak a pénz időértékében és

az instrumentum hitelkockázatában bekövetkező változásttükröz. (2012. február)

Nincs

Az olyan függő cash ow-k valószínűségét, amelyek nemkizárólag tőkeösszeg- és kamatzetések, nem szabadgyelembe venni. Az olyan függő cash ow-kat tartalmazópénzügyi eszközöket, amelyek nem kizárólag tőkeösszeg- éskamatzetések, valós értéken kell értékelni az eredménnyelszemben. Kivétel csak rendkívül ritka forgatókönyvekrelétezik. (2012. február)

Nincs

Előtörlesztési és

meghosszabbít-

ási lehetőségek

Az előtörlesztési vagy meghosszabbítási lehetőség,beleértve a függő lehetőséget, nem zárja ki, hogy a

pénzügyi eszköz az eredménnyel szemben valós értékenértékelttől eltérő értékelési kategóriába essen. Ez akkorigaz, ha ezek a jellemzők konzisztensek a kizárólagtőkeösszeg- és kamatzetés fogalmával. (2012. február)

Nincs

Pénzügyieszközökés pénzügyikötelezettségekkettéválasztása

A nem kizárólag tőkeösszeg- és kamatzetésből álló cashow-kat tartalmazó pénzügyi eszközök nem lennénekszétválaszthatók.Ehelyett azokat teljes egészükben az eredménnyel szembenvalós értéken értékeltként sorolnák be és értékelnék. (2012.április)

Nincs

A pénzügyi kötelezettségeket az IFRS 9-ben és a US

GAAP-ben jelenleg meglévő „szorosan kapcsolódó”kettéválasztási követelmények használatával választanákketté. (2012. április)

Az IASB azt is megerősítette, hogy megtartják az IFRS 9-benlévő,„saját hitelezési kockázatra” vonatkozó útmutatást. (2012.április)

Nincs






Az egyéb átfogó jövedelemmelszemben valósértéken történő

értékelésmechanizmusaa feltételeknekmegfelelő

adósság-instrumentum-okravonatkozóan

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelt eszközök utáni kamatbevételt és hitelezésiértékvesztés miatti veszteségeket/visszaírásokat azeredménykimutatásban kell megjeleníteni az amortizáltbekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre vonatkozómódszerek alkalmazásával. (2012. május)


Az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített halmozottvalósérték-nyereséget vagy -veszteséget vissza kell forgatniaz eredménykimutatásba a pénzügyi eszköz kivezetésekor.(2012. május)


Valósérték-opció

Az IFRS 9 standardban lévő „számviteli meg nem felelés”valósérték-opció megfelelési kritériumot kiterjesztik azegyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltpénzügyi eszközökre. (2012. június)

Van és nincs – jelenleg az IFRS9-ben nem szerepel az egyéb átfogójövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategória a feltételeknekmegfelelő adósságinstrumentumokravonatkozóan, ezért ebben az értelembenvan azonosított változás az IFRS 9-ben.Az IFRS 9 standardban lévő „számvitelimeg nem felelés” valós érték opciómegfelelési kritérium azonban változatlanmarad, azt pusztán kiterjesztik az egyéb

átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt pénzügyi eszközökre.

Átsorolás Az IFRS 9 meglévő átsorolási követelményeit kiterjesztik azegyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken történőértékelés kategóriájára. (2012. május)

Van és nincs – jelenleg az IFRS9-ben nem szerepel az egyéb átfogójövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategória a feltételeknekmegfelelő adósságinstrumentumokravonatkozóan, ezért ebben az értelembenvan azonosított változás az IFRS9-ben. Az IFRS 9 meglévő átsorolásikövetelményei azonban (például mikorkerül sor átsorolásra) nem változtak.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategóriába és kategóriából történő átsorolásokmechanizmusa a következő. (2012. július)







Átsorolás utáni értékelés

Eredménnyelszemben valósértéken értékelt

Az egyéb átfogójövedelemmelszemben valósértéken értékelt

Amortizáltbekerülési értékenértékelt

K e z d e t i é r t é k e l é s

Az egyéb átfogójövedelemmelszemben valósértéken értékelt

Az értékeléstovábbra isvalós értékentörténik.

Az egyéb átfogójövedelembenfelhalmozottegyenlegvisszaforgatásaaz eredménnyelszemben.

A felhalmozottegyéb átfogójövedelemkivezetéseellenkezőirányú tétellela valós értékenmeghatározottkönyv szerintiértékkel szemben.

A módosítottkönyv szerintiérték = amortizáltbekerülési érték.

Eredménnyelszemben valósértéken értékelt

Az értékeléstovábbra is valósértéken történik.

A valós értékkésőbbiváltozásainakmegjelenítéseaz egyéb átfogójövedelemben.

Nincs változásaz IFRS 9-benmeglévőútmutatáshozképest.

Amortizáltbekerülési

értéken értékelt

Nincs változásaz IFRS 9-ben

meglévőútmutatáshozképest.

Újraértékelésvalós értéken

a különbözetegyéb átfogójövedelembentörténőelszámolásával.

Az IFRS 7 meglévő, az átsorolásokra vonatkozó,közzététellel kapcsolatos követelményeit (12B, 12C és 12Dbekezdések) az adott esetnek megfelelően kiterjesztik azegyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltkategóriába, illetve kategóriából történő átsorolásokra.(2012. július)

Van és nincs – jelenleg az IFRS9-ben nem szerepel az egyéb átfogójövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategória a feltételeknekmegfelelő adósságinstrumentumokravonatkozóan, ezért ebben azértelemben van azonosított változásaz IFRS 9-ben. Az IFRS 7 meglévő, azátsorolásokra vonatkozó, közzététellelkapcsolatos követelményeit azonbanpusztán kiterjesztik az egyéb átfogójövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategóriába, illetve kategóriábóltörténő átsorolásokra.






Továbbibemutatásiés közzétételikövetelmények

A szerződéses cash ow-jellemzők módosított értékelése:

• Az IAS 1-et kiegészítik a szerződéses cash ow-jellemzőkértékelése során alkalmazott megítéléssel, olyanmegítélés példájaként, amely jelentős hatással lehet apénzügyi kimutatásokban megjelenített összegekre.

• Nem írnak elő konkrét mennyiségi közzétételeket. (2012.július)

Nincs – ez az IAS 1 arra vonatkozópéldával történő kiegészítéséről szól,amikor egy megítélés jelentős hatássallehet a pénzügyi kimutatásokbanmegjelenített összegekre; a mögöttesútmutatás változatlan marad.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategóriával való kiegészítés a feltételeknekmegfelelő adósságinstrumentumokra vonatkozóan:

• Nincsenek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósértéken értékelt adósságinstrumentumok kivezetésébőlszármazó nyereségek vagy veszteségek bemutatásáravonatkozó új követelmények.

• Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelt adósságinstrumentumokra vonatkozó,értékvesztéssel kapcsolatos közzétételeknekösszhangban kell lenniük azokkal, amelyek az amortizáltbekerülési értéken értékelt eszközökre vonatkoznak,beleértve a halmozott értékvesztési összeg közzétételét is.

• Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelt adósságinstrumentumok esetében tilosértékvesztés-képzési egyenleg bemutatása magában apénzügyihelyzet-kimutatásban. (2012. július)

Van – ezek az új, az egyéb átfogójövedelemmel szemben valós értékenértékelt kategóriára és annak az új

értékvesztési követelményekkel valókölcsönhatására vonatkozó új közzétételi/ bemutatási követelmények.

Áttérés Az IFRS 9 áttérésre vonatkozó meglévő követelményeit nemkell módosítani sem:

• az üzleti modell értékelésének javasolt módosításai, sem

• a számviteli meg nem felelésekre vonatkozó valósérték-opció olyan adósságinstrumentumokra történő javasoltkiterjesztése tekintetében, amelyeket egyébként azegyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értékenértékelnének. (2012. július)

Nincs

Az IFRS 9 korlátozott módosításaira való áttéréskora gazdálkodó egységeknek a szerződéses cash ow-jellemzőknek az IFRS 9 (2010) standardban meghatározottakszerinti értékelését kell visszamenőlegesen alkalmazniuk,ha nem valósítható meg a szerződéses cash ow-jellemzőkmódosított értékelésének visszamenőleges alkalmazása.

Ha ezt a megvalósíthatatlanság miatti kivételt alkalmazzák,a gazdálkodó egységeknek közzé kell tenniük azoknak apénzügyi eszközöknek a könyv szerinti értékét, amelyeknekszerződéses cash ow-it az IFRS 9 (2010) standard, nempedig a korlátozott módosítások szerint értékelték. (2012.július)

Van – ezek új követelmények, amelyeksajátosan az IFRS 9 korlátozottmódosításaira való áttérésrevonatkoznak.






Azoknak a gazdálkodó egységeknek, amelyek máralkalmazták az IFRS 9 (2009) és/vagy IFRS 9 (2010)standardokat az IFRS 9 korlátozott módosításainakalkalmazása előtt:

• előírják a korábbi valós értékre vonatkozó választásokvisszavonását, ha egy adott számviteli meg nem felelésmár nem áll fenn a módosított követelmények kezdetialkalmazásakor, és

• megengedik a valósérték-opció alkalmazását a korlátozottmódosítások kezdeti alkalmazása által létrehozott újszámviteli meg nem felelésekre. (2012. július)

Van és nincs – egyrészt ezek újkövetelmények, amelyek sajátosanaz IFRS 9 korlátozott módosításairavaló áttérésre vonatkoznak; másrészthasonlítanak az IFRS 9-ben meglévő,a számviteli meg nem felelésekre és avalósérték-opcióra vonatkozó áttérésikövetelményekhez.

Áttérés(folytatás)

Miután véglegesítik az IFRS 9 korlátozott módosításait és/ vagy az értékvesztési követelményeket, az IFRS 9 korábbiváltozatait visszavonják az IFRS 9 végleges változatánakkiadását követő hat hónap leteltével. A gazdálkodóegységek többé nem alkalmazhatják hatálybalépés előttaz IFRS 9 korábbi változatait, miután azokat visszavonták.(2012. július és szeptember)

Van – jelenleg a gazdálkodó egységekválaszthatják az alábbi standardokkorábbi alkalmazását:

• IFRS 9 (2009), vagy

• IFRS 9 (2010).

Azok a gazdálkodó egységek, amelyek már korábbialkalmazás keretében alkalmazzák az IFRS 9 valamelyikkorábbi változatát, továbbra is alkalmazhatják azt a változatotaz IFRS 9 teljes változatának kötelező hatálybalépésiidőpontig. (2012. július)

Nincs

A teljes IFRS 9 korábbi alkalmazása megengedett lesz,mihelyt valamennyi követelményt kiadtak. (2012. július)

Nincs

Az összehasonlító besorolási és értékelési információkújbóli megállapítása megengedett, de nem követelmény,ha az információ utólagos megítélés használata nélkülrendelkezésre áll. (2012. július)

Nincs

A következő közzétételeket nem kell megadni abban azidőszakban, amelyben az IFRS 9-et először alkalmazzák:

• olyan összegek közzététele, amelyeket korábbiidőszakokban szerepeltettek volna a beszámolóban azIFRS 9-ben lévő besorolási és értékelési modell szerint

• olyan összegek közzététele, amelyeket a tárgyidőszakbanaz IAS 39 besorolási és értékelési modellje szerintszerepeltettek volna a beszámolóban

• olyan összegek közzététele, amelyeket a tárgyidőszakbanaz IAS 39 értékvesztési modellje szerint szerepeltettekvolna a beszámolóban. (2012. szeptember)

Van – annak tisztázása, hogy az IAS 8nem írja elő ezeket a közzétételeket.

Az IFRS 9 kezdeti alkalmazásának időpontjával a gazdálkodóegységeknek közzé kell tenniük az IAS 39 szerinti záróhalmozott értékvesztés és az IFRS 9 szerinti nyitó halmozottértékvesztés egyeztetését értékelési kategóriánként, külön

bemutatva az átsorolásoknak a halmozott értékvesztésadott időpontban fennálló egyenlegére gyakorolt hatását.(2012. szeptember)

Van – ezek új követelmények, amelyeksajátosan az IFRS 9 korlátozottmódosításaira való áttérésrevonatkoznak.






Csak avalósérték-opció keretébenértékeltpénzügyikötelezett-ségekrevonatkozó,saját hitelezésikockázattalkapcsolatoskövetelményekelőalkalmazása

A gazdálkodó egységek előalkalmazhatják majdkorábban a valósérték-opció keretében értékelt pénzügyikötelezettségekre vonatkozó, saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményeket (vagyis a kibocsátó sajáthitelezési kockázatában bekövetkező változásoknaktulajdonítható valósérték-nyereségek vagy -veszteségekbemutatása az egyéb átfogó jövedelemben) anélkül, hogyteljes egészében korábban kellene alkalmazniuk az IFRS9-et. (2012. szeptember)

Van – jelenleg a gazdálkodó egységekcsak akkor alkalmazhatják hatálybalépéselőtt a saját hitelezési kockázattalkapcsolatos követelményeket, ha azegész IFRS 9 (2010) standardot korábbanalkalmazzák.



Az itt megjelölt információk tájékoztató jellegűek, és nem vonatkoznak valamely meghatározott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet körülményeire.Társaságunk ugyan törekszik pontos és időszerű információkat közölni, ennek ellenére nem vállal felelősséget a közölt információk jelenlegi vagy jövőbeli hatályosságáért. Társaságunk nem vállalfelelősséget az olyan tevékenységből eredő károkért, amelyek az itt közölt információk felhasználásából erednek, é s nélkülözik társaságunknak az adott esetre vonatkozó teljes körű vizsgálatát ésaz azon alapuló megfelelő szaktanácsadást

KPMG-KAPCSOLATTARTÓK:

MagyarországRakó Ágnes

Számviteli tanácsadásiszolgáltatásokigazgatóT: +36 1 887 7438E: [email protected]

Katzer ZsoltSzámviteli tanácsadásiszolgáltatásokmenedzserT: +36 1 887 7167E: [email protected]

AmerikaMichael Hall

T: +1 212 872 5665E: [email protected]

Tracy BenardT: +1 212 872 6073E: [email protected]

Ázsiai-csendes-óceáni térség

Reinhard KlemmerT: +65 6213 2333E: [email protected]

Yoshihiro Kurokawa

T: +81 3 3548 5555 x.6595E: [email protected]

Európa, Közel-Kelet és Afrika

Colin MartinT: +44 20 7311 5184E: [email protected]

Venkataramanan VishwanathT: +91 22 3090 1944 E: [email protected]

KöszönetnyilvánításKöszönetet mondunk munkájukért a jelen kiadvány fő szerzőinek: Nicolle Pietschnek, Robert Sledge-nek és Sze Yen Tannak.